Az ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Egy jól frekventált helyen, kedvező bérleti díjjal lehetősége nyílik egy üzlethelyiség kibérlésére és kialakítására

1. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK KÖZÖS ÉS SAJÁTOS JELLEMZŐI, A KÖZÖTTÜK VALÓ VÁLASZTÁS SZEMPONTJAI 2. A VÁLLALKOZÁSI FORMÁK ALAPÍTÁSÁNAK ÉS MEGSZÜNTETÉSÉNEK GYAKORLATI TEENDŐI

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Az ESETFELVETÉS − MUNKAHELYZET Egy jól frekventált helyen, kedvező bérleti díjjal lehetősége nyílik egy üzlethelyiség kibérlésére és kialakítására. 1. Milyen információkat kell beszereznie, hogy a kockázatát a lehető legkisebbre csökkentse?

2. Milyen megoldásokat javasolna a vállalkozás vezetőjének, hogy a gazdálkodása eredményes legyen?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A VÁLLALKOZÁSI FORMÁK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS SZEMPONTJAI: A lelendő vállalkozónak el kell döntenie, hogy: -

egyedül szeretne dolgozni vagy üzlettársakkal,

-

hajlandó-e vagyonának vagy annak egy részének tartós lekötésére, vagy gyorsan

-

-

mekkora kockázatot vállal, szeretné-e korlátozni a felelősségét, egyszerűen kivonható formában szeretné tudni,

milyen egyéb előnyöket vár a vállalkozástól a nyereségen kívül.

Rendelkezésre álló tőke: A vállalkozónak fel kell mérnie, hogy rendelkezik-e elegendő forrással a vállalkozás alapításához, vagy külső forrás bevonása szükséges a cég alapításához. Külső forrás lehet: egy hitelintézettől felvett hitel, barátoktól, ismerősöktől kölcsönkapott pénzösszeg. Fontos, hogy a vállalkozónak meg kell teremteni a vállalkozás alapításához és működéséhez szükséges anyagi javakat. Akinek nincs elegendő tőkéje, hajlandó kockázatot vállalni, szereti az önállóságot, számára a leginkább megfelelő vállalkozási forma az egyéni vállalkozás. Sokféle tevékenységet végezhet, foglakoztathat alkalmazottat, elképzeléseit önállóan valósítja meg és a nyereségen sem kell osztoznia, viszont vállalkozása tartozásaiért teljes vagyonával felel, tehát kockázatos. Ha nem rendelkezik elegendő tőkével, ahhoz, hogy beindítsa vállalkozását, célszerű a társas vállalkozási formák közül választania. A betéti társaság lehetővé teszi, hogy a beltag az ötletével, vagy képzettségével indítson vállalkozást, míg a kültag csak tőkével lép be, viszont a kültag felelőssége korlátolt. Aki teljes mértékben korlátozni szeretné a felelősségét legjobb választás számára a kft., ha egyedül szeretné tevékenységét végezni, akkor lehetőség van egyszemélyes kft. alapítására.

Önálló törekvések: Fontos, hogy a leendő vállalkozó mekkora önállósággal szeretne tevékenykedni. Az egyéni vállalkozó minden döntését egyénileg hozza meg, míg Bt. esetében a beltagok döntési szabadsága nagyobb, mint a kültagoké. Kft., Rt. és közös vállalat esetében az önálló törekvések háttérbe szorulnak, hiszen a döntés közös feladat. Kockázatvállalási képesség: Mielőtt valaki vállalkozásba kezd, fontos, hogy felmérje a kockázati tényezőket, el kell döntenie, hogy a felmerülő kockázatokból mekkora részt hajlandó vállalni. Ha jelentősen szeretné csökkenteni a kockázatát, akkor olyan vállalkozási formát célszerű preferálnia, amiben a tagok felelőssége korlátolt, tehát lehet egy bt. kültagja, esetleg Kft., Rt. vagy közös vállalat tagja. A felelősség korlátozása az önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok sajátos jellemzője. Bevitt vagyon mobilizálhatósága: Vannak olyan vállalkozási formák, ahol a tagok a bevitt vagyonukat gyorsan ki tudják vonni, például, aki Rt. tulajdonosa, részvényeit szinte szabadon eladhatja, tehát vagyonát rövid időn belül mobillá tudja tenni. Míg, aki egyéni vállalkozó, maga dönthet, hogy mikor vonja ki a vagyonát a vállalkozásából. Kft. esetében az üzletrész szabadon eladható, de nem vonható ki a vállalkozásból, ezért körülményesebb az eladás, mint részvények esetében. Vállalkozástól várt előnyök: Vannak olyan vállalkozók, akik vállalkozásuktól vagyon, megélhetés, jövedelem szerzése mellett, munkahelyet szeretnének teremteni, ezáltal megélhetést biztosítani családtagjaiknak, alkalmazottaiknak. Van, aki irányítani, vezetni szeretné vállalkozását, és így szeretné megvalósítani önmagát. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok többnyire vagyon és személyegyesítő társaságok, itt a tagokat nem minden esetben a személyes közreműködés, hanem az eredményből való részesedés motiválja.

A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK SZEREPE: -

szükségletek kielégítése (termékekkel, szolgáltatásokkal)

-

adófizetéseikkel hozzájárulnak a közös társadalmi szükségletek kielégítéséhez

-

erőforrások ésszerű felhasználása

-

megélhetést, munkalehetőséget biztosítanak a munkavállalóiknak

-

a gazdálkodó egység tulajdonosainak jövedelmet biztosítanak

-

szociális, kulturális feladatok segítése.

Szükséglet: hiányérzet, inger, ami cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. Kielégítése

termékekkel szolgáltatásokkal lehetséges, teljes kielégültség nem létezik.

Gazdálkodó szervezet: a gazdaság olyan alapegységei, amelyek a rendelkezésükre álló eszközökkel,

önállóan

a

gazdasági

élet

szereplőitől

elkülönülten

gazdálkodnak,

tevékenységük végzése során jövedelemszerzésre törekszenek, és közben kockázatot vállalnak.

A vállalkozások közös jellemzői: -

önálló gazdálkodás

-

anyagilag érdekeltek az eredményességben

-

-

kockázatvállalás a tevékenység során

anyagi, jogi és erkölcsi felelősséggel tartoznak döntéseikért.

1. Önállóság: A vállalkozások, függetlenül a társasági formától, önállóan, a gazdasági élet többi

szereplőjétől elkülönülten gazdálkodnak. Meghatározzák, milyen tevékenységet fognak folytatni, a piac mely részének az igényeit, szükségleteit szeretnék kielégíteni.

Maguk határozzák meg a céljaikat, és a célok elérését segítő eszközöket.

A vállalkozás eredményét befolyásolja a vállalkozás jól megválasztott cél és eszközrendszere, tehát annyi alkalmazottat foglalkoztatott, ami a leghatékonyabb termelést, értékesítést biztosítja, berendezéseit, eszközeit a lehető legoptimálisabban használja ki. A vállalkozások önállóságának vizsgálatakor figyelembe kell venni a vállalkozás külső és belső adottságait, amik nagymértékben befolyásolhatják a tevékenységének eredményességét. Belső adottságok: -

-

vállalkozás tőkeereje, mérete

rendelkezésre álló munkaerő mennyisége, színvonala.

Külső adottságok: -

versenytársak

-

kínálat

-

kereslet

-

munkaerő

-

rendeletek, jogszabályok

-

hitelfelvételi lehetőségek

A vállalkozásoknak tevékenységüket, az eredményesség érdekében, úgy kell kialakítaniuk,

hogy a külső és belső adottságokat is együttesen figyelembe veszik.

Akkor gazdálkodott eredményesen a vállalkozás, ha a bevételei meghaladják a kiadásait, ebben az esetben nyereségről beszélünk, ellenkező esetben a vállalkozás eredménye veszteséges lesz. Nyereséges vállalkozás esetében, az adózás után fennmaradó részről a vállalkozások maguk dönthetnek, fejleszthetik tevékenységüket, beruházásokat eszközölhetnek, a tulajdonosok között osztalék, részesedés formájában szétoszthatják. 2. Kockázatvállalás: A vállalatoknak mindig körültekintően kell gazdálkodniuk, és figyelembe kell venniük, hogy minden döntésüknek kockázata van, ezért a döntések meghozatalakor a kockázatnak arányban kell állnia a vállalkozás tőkeerejével.

Törekedni kell a kockázat csökkentésére, bár előfordul olyan eset, amikor nagyobb kockázatot kell vállalni és ennek következménye lehet, hogy a vállalat átmenetileg veszteséges, de hosszútávon ez a kockázat később nyereséget hoz. Kockázat csökkentése: -

folyamatosan kísérje figyelemmel a vállalkozás tevékenységét befolyásoló tényezőket

(versenytársak, változó piaci igények, jogszabályok változása, stb.)

a változásokra reagáljon, rugalmasan igazodjon hozzá, erőforrásait szükség esetén tudja átcsoportosítani

folytasson többféle tevékenységet, álljon „több lábon”

3. Eredményesség: Minden vállalkozás célja a profitszerzés, nyereség elérése. Nyereséges egy vállalkozás, ha a bevételei meghaladják a kiadásaikat. A nyereség adózás után fennmaradt részéről a vállalkozások dönthetnek, hogy mire használják fel. Ebből tudják biztosítani a vállalkozás fejlesztését, bővítését, korszerűsítését, és a tulajdonosok osztalékát.

Bevételek növelhetők: -

-

keresletnek megfelelő áruválasztékkal, udvarias kiszolgálással

Kiadások csökkenthetőek: -

-

kedvező beszerzési források felkutatásával, hatékony költséggazdálkodással

4. Anyagi, jogi és erkölcsi felelősség: Az anyagi felelősség azt jelenti, hogy a vállalkozások tevékenységük anyagi következményeit vállalni kell, tehát a megrendelt áru ellenértékét, a munkabéreket, az adókat ki kell fizetnie. Tartozásaiért a vállalkozás teljes vagyonával felel. A jogi felelősség összefüggésben áll azzal, hogy a vállalkozás jogi személyiség, illetve nem rendelkezik jogi személyiséggel.

Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok jellemzői: -

rendelkezik a tagok változása esetén is állandó szervezettel,

a minimális induló vagyon nagyságát jogszabály írja elő, ez a vagyon a tagok, tulajdonosok vagyonától elkülönített,

önálló vagyoni felelősséggel tartoznak tevékenységükért, a tagok felelőssége korlátozott,

csak a vállalkozásba bevitt vagyonuk erejéig terjed.

A nem önálló jogi személyiségű vállalkozások jellemzői: -

nem rendelkeznek a tulajdonosok személyétől független állandó szervezettel,

-

nincs jogszabály által előírt nagyságú kezdőtőke,

-

a döntéshozatal a tulajdonosok személyéhez kötött,

a tulajdonosok felelőssége korlátlan, tehát tartozásaikért teljes vagyonukkal, a vállalkozásba be nem vitt magánvagyonukkal is felelnek.

Erkölcsi felelősség az jelenti, hogy a vállalkozás úgy végezze a tevékenységét, hogy a

társadalom elvárásainak, normáinak megfeleljen.

Vállalkozások csoportosítása: Tevékenység jellege szerint: -

termelő vállalatok

-

kereskedelmi vállalatok

-

szolgáltató vállalatok

Termelő vállalkozások elsősorban termékek előállításával foglalkoznak. A szolgáltató vállalatok szükségleteket elégítenek ki szolgáltatásaikkal, közvetve vagy közvetlenül. A kereskedelmi vállalatok áruk forgalmazásával foglalkoznak. Vállalkozási forma szerint: -

-

egyéni vállalkozás társas vállalkozás

Tulajdonformájuk szerint: -

magántulajdonú

-

állami, valamint önkormányzati tulajdonú vállalat

-

-

szövetkezet

vegyes tulajdonú vállalat

Nagyságuk szerint: -

mikro,- vagy törpe vállalkozás

-

középvállalkozás

-

-

kisvállalkozás

makró,- vagy nagyvállalkozás

Üzleti vállalkozás: társadalmi szükséglet kielégítésére irányuló szervezett tevékenység,

melynek célja a profit szerzés. E tevékenység folytatása során a vállalkozó, vállalkozás kockázatot vállal, és üzletszerűen végzi.

Üzletszerű: rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatja a tevékenységét.

VÁLLALKOZÓ: Az a személy, aki a vállalkozását irányítja, s közben személyes kockázatot vállal.

Az egyéni vállalkozás Valamely természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenységét egyéni vállalkozásnak

nevezzük, egy személy a tulajdonos, ő vállal minden kockázatot és felelősséget a tevékenységéért.

Felelőssége korlátlan, tehát tartozásaiért a teljes magánvagyonával felel.

Egyéni vállalkozó lehet: -

-

Egyéni vállalkozást bármilyen nagykorú belföldi magánszemély alapíthat, ha rendelkezik

magyarországi állandó lakóhellyel, cselekvőképes és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából.

Ugyancsak lehet magyarországi egyéni vállalkozó az a cselekvőképes, tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, aki jogosult hazánkban gazdasági célú letelepedésre és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából.

Nem lehet egyéni vállalkozó (kizáró okok): -

-

aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen,

akit a közélet tisztasága elleni [a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. Fejezet VII. cím] a nemzetközi közélet tisztasága elleni (Btk. XV.

Fejezet VIII. cím), gazdasági (Btk. XVII. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. Fejezet)

bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az -

elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,

akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,

-

aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja

Egyéni vállalkozás alapítása: -

Egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatható, egy egyéni vállalkozó csak egy

vállalkozói igazolványt kaphat, de január óta a vállalkozói igazolvány intézése Interneten

keresztül, elektronikus formában bejelentéssel és visszaigazolással történik, az ügyeket szinte kizárólag az Internet segítségével intézhetik. -

Többféle tevékenységet folytathat, több telephelyet és fióktelepet működtethet.

-

A vállalkozói igazolvány két részből: törzslapból és pótlapokból áll.

-

A törzslap a vállalkozó azonosító adatait, adószámát, székhelyét, tevékenységi körét, telephelyeit,

fióktelephelyeit

tartalmazza.

Ezen

kívül

tartalmazza

sorszámát, a kiállítás keltét, a kiállító hatóság megnevezését. -

az

igazolvány

A pótlap tartalmazza a sorszámot, a vállalkozói igazolvány számát, a vállalkozó nevét,

adószámát, nyilvántartási számát, a további tevékenységi köröket és a további telephelyeket, fióktelephelyeket.

-

-

Ha valamilyen, a vállalkozói igazolványon feltűntet adat megváltozik, akkor 15 napon

belül köteles a vállalkozó a kiállító hatóságnak bejelenteni.

Az igazolványt a területileg illetékes okmányirodában, formanyomtatvány kitöltésével lehet igényelni.

Vállalkozó tevékenység megkezdésének feltételei: A nyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza: - azonosító adatok, - állampolgárság, - bejelentett lakcím, levelezési cím, - adóazonosító jel, adószám, - TAJ- szám, - a kérelem benyújtásának jogalapja és célja, - a tevékenység megnevezése, szakmakód száma,

- statisztikai számjel, - székhely, telephely, fióktelephely, - munkavégzés módja, - foglalkoztatottak létszáma, - az adózásra vonatkozó adatok. A kérelem mellé mellékelni kell egy erkölcsi bizonyítványt, és azokat az iratokat, illetve hivatalos másolatukat, amik szükségesek. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói igazolvány birtokában meghatározott tevékenység

elvégzésére jogosult, nem személyes munkavégzési kötelezettséget, hanem személyes közreműködést ír elő a törvény. Az egyéni vállalkozás nagysága és létszámát a törvény nem határozza meg.

Az egyéni vállalkozó foglalkoztathat: -

alkalmazottat,

-

segítő családtagot,

-

bedolgozót,

középfokú szakoktatási intézmény tanulóit.

Egyéni vállalkozás megszűnése: -

a vállalkozó a vállalkozói igazolványt visszaadja,

-

adó,- vagy tb tartozás miatt,

-

-

-

-

az igazolványt a kamara ideiglenesen visszavonja, jogszabályi előírások megsértése, bűncselekmény, szabálysértés elkövetése miatt, tevékenységhez szükséges szakképesítés hiánya miatt,

az egyéni vállalkozó meghal, vagy elveszíti a cselekvőképességét.

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK: Céljuk: -

-

üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása, profit szerzés

Jellemzői: -

a kezdőtőkét a tagok, tulajdonosok bocsátják rendelkezésre,

-

saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak,

-

tagjai lehetnek természetes személyek, gazdálkodó szervezetek, belföldiek és külföldiek

-

-

legalább két tag alapíthatja, kivéve az egyszemélyes Kft. is.

a gazdasági társaságok megkülönböztetésére szolgál, hogy rendelkeznek-e jogi személyiséggel, illetve nem.

Gazdasági társaságok: Önálló jogi személyiségű gazdasági társaságok: -

korlátolt felelősségű társaság,

-

részvénytársaság,

-

közös vállalat.

Nem önálló jogi személyiségű gazdasági társaságok: -

-

közkereseti társaság, betéti társaság.

Gazdasági társaságok közös jellemzői, alapítása, szervezete: Alapító okirat: Minden gazdasági társaság megalapításához alapító okiratra van szükség, az alapító okirat neve társasági formánként eltérő.

Az alapító okirat tartalmazza a társaság nevét, székhelyét, tevékenységi körét, az alapító tagok nevét, vagyoni hozzájárulásuk mértékét, a döntéshozatal módját, illetve a szavazatok arányát. Akkor válik érvényessé, ha minden tag aláírta, valamit jogtanácsos, vagy ügyvéd által megtörtént az okirat hitelesítése.

A vagyoni hozzájárulás kétféleképpen történhet, lehet pénzbeli és nem pénzbeli, azaz apport. Az apport: forgalomképes, értékkel rendelkező, eladható dolog.

Társaságok szervezete: 1. Tulajdonosok testülete: A társas vállalkozások legfőbb szerve, társasági formánként eltérő az elnevezése, míg kft. esetében taggyűlésnek, addig a rt.-nél közgyűlésnek nevezik. Döntés: -

döntenek a társaság megalakulásáról,

-

tevékenységi kör, alapító okirat megváltoztatásáról,

-

-

nyereség felosztásáról, a

társaság

megszűnéséről,

átalakulásáról,

szétvallásáról,

más

társasággal

való

egyesülésének elhatározásáról.

2. Vezető tisztségviselők: A vezető tisztségviselők személye társasági formánként eltérő, főként az operatív irányítást végzik, azaz a napi irányítás és működtetés lebonyolítása a feladatuk. A jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok esetében az üzletvezetésre jogosult tag, míg jogi személyiséggel rendelkező társaságoknál: Kft. esetében ügyvezető, közös vállalatnál igazgató, részvénytársaságok esetében igazgatóság. 3. Felügyelőbizottság: Feladata a vezető tisztségviselők munkájának, döntésének ellenőrzése, a tagok érdekeinek védelme érdekében. Vizsgálja a vállalkozás eredmény kimutatását, mérlegét. Bizonyos méret, árbevétel és alkalmazotti létszám esetében működtetése kötelező, máshol lehetőség. A bizottság minimum 3, de legfeljebb 15 tagból áll, a társasági szerződésben foglaltak szerint.

4. Könyvvizsgáló: A vállalkozások egy részénél kötelező foglalkoztatni, más részénél lehetőség. Feladata, a vállalat mindenkori vagyonát tartalmazó dokumentumok ellenőrzése, hogy valós adatokat tartalmaznak-e, megfelelnek-e a mindenkori jogszabályoknak, előírásoknak.

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK: BETÉTI TÁRSASÁG: Olyan társasági forma, melynek alapításához minimum két tag szükséges, egy beltag, akinek a felelőssége korlátlan és egyetemleges a többi beltaggal szemben, és egy kültag, akinek a felelőssége korlátolt.

Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy ha a vállalkozás vagyona nem fedezi a tartozásait, akkor bármelyik beltagtól behajtható a tartozás teljes összege. -

alapításához minimum két tag szükséges

-

a tagok felelőssége különböző

-

-

-

-

-

egy beltag és egy kültag

a beltagok felelőssége korlátlan és egyetemleges a többi beltaggal szemben

a kültag(ok) felelőssége korlátolt, csak a társaságba bevitt vagyonuk erejéig tartoznak felelősséggel a vállalkozás tartozásaiért nincs kötelező alaptőke

üzletvezetésre és a cég képviseletére a beltagok jogosultak

a szokásos üzleti tevékenységbe nem tartozó ügyekben, például tevékenységi kör megváltoztatása a kül,- és beltagok együttesen döntenek.

Megszűnése: -

Ha a kültagok kiválnak, ilyen esetben átalakulhat közkereseti társasággá.

Ha a beltagok kiválnak, ilyen esetben átalakulhat korlátolt felelősségű társasággá, ha a kültagok rendelkeznek megfelelő alaptőkével.

A tagok kiválását 3 hónapon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak, különben a társaság megszűnik.

KÖZKERESETI TÁRSASÁG:

Olyan társasági forma, aminek alapításához minimum két tag szükséges, a tagok felelőssége

korlátlan és egyetemleges a többi taggal szemben, a tagok közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget. -

nincs kötelező alaptőke

-

a nyereségből való részesedés, illetve a veszteség viselése a vagyoni hozzájárulás

-

alapításához minimum két tag szükséges

-

-

-

-

arányában történik

tagok felelőssége korlátolt és egyetemleges a többi taggal szemben alapító okirata a Társasági Szerződés

lényeges kérdésekben a tagok együttesen döntenek

ügyvezetésre bármelyik tag jogosult, a választott tag nevét a Társasági Szerződésben

rögzíteni kell

KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG: Olyan gazdasági társaság, aminek az alapításához szükséges induló vagyon nagyságát jogszabály írja elő, a tagok felelőssége korlátolt, előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul.

  Törzsbetét: az a vagyonrész, amivel az egyes tagok hozzájárulnak a vállalkozás induló vagyonához. A törzsbetétek összege adja a kft. induló vagyonát.

Törzstőke: a törzsbetétek összessége, a vállalkozás induló vagyona. Üzletrész: a társaság vagyonából az egyes tagokat megillető hányad.

  -

alapításához minimum két tag szükséges, kivéve az egyszemélyes Kft. esetében

-

tagjai természetes és gazdálkodó szervezetek egyaránt lehetnek

-

a tagok felelőssége korlátolt

-

törzstőke nagysága 500 ezer forint

-

-

-

-

törvény előírja az indításához szükséges tőke nagyságát a törzstőke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál

egyes tagok törzsbetéteinek összege minimum 100 ezer forint

100 ezer forintnál nem lehet kevesebb a Kft-ben egy tag törzsbetétje, illetve arra is oda kell figyelni, hogy 10 ezer forinttal osztható legyen

-

-

a kötelező készpénz-bevitel aránya megszűnt, így Kft-t kizárólag apporttal is lehet

-

az egyes törzsbetétek minimum felét rendelkezésre kell bocsátani az alapításkor, míg a

-

alapítani

fennmaradó részt a tagok legfeljebb egy éven belül bocsáthatják a társaság rendelkezésére

alapító okirata a Társasági Szerződés

-

évente minimum egy alaklommal össze kell hívnia taggyűlést, a Kft. legfőbb szervét

-

a szavazati jog is az üzletrészek arányában történik

-

-

-

-

-

-

-

a döntéseket az üzletrészek arányában hozhatják a tagok üzletrész: a tagok vagyoni hozzájárulása

az üzletrészek összesen adják a vállalkozás alaptőkéjét

legfontosabb ügyeiben a taggyűlés hozza meg a határozatait, a jelenlevő tagok szavazatának egyszerű többségével

a társaság nem működhet ügyvezető nélkül operatív irányítást az ügyvezető(k) végzi(k) ügyvezető lehet kívülálló személy is bizonyos

esetben

kötelező

felügyelőbizottság

választása,

foglalkoztatottak létszáma éves átlagában meghaladja a 200 főt

Megszűnése:

megszűnésének

elhatározásához

a

szótöbbséggel hozott határozata szükséges

taggyűlésnek

ha

legalább

a

munkaidőben

háromnegyedes

ha a társaság tagjainak száma egy főre csökkent, a társaság nem szűnik meg, hanem

egyszemélyes társaságként, az arra vonatkozó szabályok alkalmazásával tovább

működik

Egyszemélyes Kft.: Társaságot egy személy is alapíthat, ilyen esetben nem társasági szerződést kell készíteni, hanem alapító okiratot. Létrejötte: - a már működő társaság valamennyi üzletrészének tulajdonát egy tag szerzi meg (ha a kft. tagjainak száma egy főre csökken, korábbi társasági szerződését egy éven belül alapító okiratra kell módosítani) Alapítása: - a cégbírósághoz történő bejelentés előtt elegendő csupán 100.000.- Ft tőkét a társaság rendelkezésére bocsátani, míg a fennmaradó részt (tehát további minimum 400 ezer forintot) egy éven belül kell szolgáltatni - az egyszemélyes kft esetében - néhány törvényi kivételtől eltekintve - a többszemélyes társaságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni

- az egyszemélyes kft esetén könyvvizsgáló alkalmazása az "új" (2006. júliusa óta hatályos) törvény szerint már nem kötelező - az egyszemélyes társaság egyedüli tagja csak akkor állhat munkaviszonyban a társasággal, ha azt a társasági szerződés kifejezetten megengedi RÉSZVÉNYTÁRSASÁG: Meghatározott számú és értékű részvényből álló alaptőkével alakul. Tőkeegyesítő társasági forma, a modern piacgazdaság legéletképesebb és legrugalmasabb társasági formája. -

jogszabály írja elő az induló tőke nagyságát

-

legfőbb szerve a közgyűlés

-

tőkeegyesítő társasági forma

-

a részvényeseket szavazati jog illeti meg részvényeik arányában

-

két fajtája létezik a zártkörűen működő, és a nyílt részvénytársaság

-

-

az alapító okirata az alapszabály

kötelező könyvvizsgáló és felügyelőbizottság működtetése

Alapítása: -

-

el kell dönteni, hogy zárt, vagy nyitott részvénytársaságot hoznak létre a részvényesek

a zártkörűen működő részvénytársaságok esetében nincs alapítási tervezet, részjegyzés és alakuló közgyűlés

nyilvános alapítás esetében a részjegyzés az alapítási tervezet alapján történik, az Rt.

alapítója az alapítási tervezet kibocsátója

nyilvános alapítás esetében az indulótőke 20 millió forint

zárt működésű Rt. esetében 5 millió forint a kezdőtőke nagysága

A nyilvánosan működő Rt. esetében kötelező létrehozni alapítási tervezetet.

Az alapítási tervezet tartalmazza: -

az alaptőke nagyságát

-

alapítókat megillető jogokat

-

az alakuló közgyűlés összehívásának módját, időpontját

-

-

-

a részvényjegyzésre vonatkozó előírásokat részvényesek számát, a részvények névértékét

a részvénytársaság nevét, székhelyét, tevékenységi körét, esetlegesen időtartamát az apport nagyságát, és összetételét

Alakuló közgyűlés: -

ha a jegyzés sikeres volt, akkor 60 napon belül össze kell hívni

-

a részvényeseknek ki kell egyenlíteni az alaptőkét, hogy minimum 30 % befizetésre

-

feladatai:

-

ha az alaptőke 50%-át jegyző részvényesek jelen vannak, akkor határozatképes

kerüljön

alapszabály

részvényjegyzés

elfogadása,

eredményességének

társaság

értékelése,

megalakulásának vezető

kimondása,

tisztségvizsgálók,

felügyelőbizottság, könyvvizsgáló megválasztása

 

Alapszabály tartalmazza: -

a társaság nevét, székhelyét, tevékenységi körét,

-

közgyűlés összehívásának módját, határozatképességét,

-

az igazgatóságnak, a felügyelőbizottság tagjainak számát és választásuk módját.

-

alaptőke nagyságát, részvények számát, névértékét, típusát, befizetésük feltételeit, a hirdetmények közzétételének módját,

Az Rt. legfőbb szerve a közgyűlés, amit évente legalább egy alkalommal össze kell hívni,

akkor határozatképes, ha a részvényesek 50%-ka jelen van, döntenek a társaságot érintő legfontosabb

kérdésekben,

például

felügyelő

bizottság

tagjainak

megválasztása,

igazgatóság megválasztása, osztalék fizetés kérdése.

 

Részvény jellemzői: -

feljogosítja tulajdonosát osztalékra, ha nyereséges az rt. működése

-

jogosult a közgyűlésen való részvételre, szavazati jogra,

-

-

Rt. megszűnésekor a részvények arányában jogosult a felosztható vagyonra, többnyire könnyen eladhatóak

névérték: a részvényre rányomtatott összeg a részvény árfolyama a részvény mindenkori piaci ára, eltérhet a névértéktől

 

Részvények fajtái: -

Törzsrészvény: leginkább forgalomképes részvényfajta.

-

Elsőbbségi részvény: több fajtája létezik, jellemzőjük, hogy valamilyen előnyhöz juttatja

a tulajdonosát.

Fajtái:  Osztalék elsőbbségi részvény: a többi részvényessel szemben  osztalékfizetésnél előnyben  részesül, viszont ez az előny járhat a szavazati jog korlátozásával.    Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény: ha a vállalkozás jogutód nélkül szűnik  meg, akkor a felosztásra kerülő vagyonból elsőként részesülnek az ilyen részvénnyel  rendelkező tulajdonosok.     Szavazatelsőbbségi részvény: vétójogot, vagy többszöri szavazati jogot biztosító részvény.  -

-

Dolgozói részvény: a dolgozók számára ingyen vagy kedvezményesen rendelkezésre

bocsátott részvények, forgalomképességük korlátozott.

Kamatozó részvény: az alapító okiratban meghatározott mértékű kamatra és osztalékra

jogosító részvényfajta, csak névre szóló lehet, akkor is megilleti a tulajdonosát kamat, ha az adott évben nem fizettek osztalékot.

VÁLSÁGKEZELÉS: A vállalkozásoknak nap mint nap problémákkal kell szembenézniük, előfordulhat, hogy olyan döntéseket kell hozniuk, aminek következtében átmeneti veszteségük keletkezik. A válság viszonylagosságot jelent, tehát a gazdálkodó egységeknek az érdekeltei számára más-más jelent válságot, jelentős veszélyt. A vállalkozások érdekeltei: Belső érdekeltek: -

tulajdonosok

-

alkalmazottak

-

menedzserek, (vezetők)

Külső érdekeltek: -

versenytársak

-

állami, önkormányzati szervek, intézmények

-

fogyasztók

-

-

-

a körülvevő piac szállítók

természeti környezet.

Külső és belső okok egyaránt kiválthatnak válságot a vállalatoknál.

Külső okok, aminek következtében válságos lehet egy vállalkozás működése: -

piacvesztés,

-

árverseny,

-

-

-

erős konkurencia, felgyorsult műszaki, technikai fejlődés,

politikai bizonytalanság, kormányzati intézkedések.

Belső okok: -

vezetési hibák,

-

nem megfelelő munkaerő, vagy munkaerő hiánya

-

rossz termék,- piac, - árpolitika

Csődeljárás: Célja: a fizetésképtelen vállalat talpra állítása, reorganizációja.

Kezdeményezője az adós, kérelmet kell benyújtani a cégbírósághoz, amiben csődeljárást kérnek. Miután a tulajdonos értesült az eljárásról, a cég vezetője tájékoztatja a munkavállalói érdekképviseleti szerveit. Értesíteni kell a cég bankszámláit vezető összes pénzintézetet. Ha a csődeljárás eredménytelen, akkor a cégbíróság megindítja a cég felszámolását. A csődeljárás kezdőnapja, az a nap, amikor a kérelme megérkezik a bírósághoz. A csődöt jelentő vállalkozásoknak 30 napon belül össze kell hívnia a hitelezőket, hogy meg tudja szerezni a fizetési moratóriumot. Az eljárás kezdetétől számított legalább 60, legfeljebb 120 napig fizetési moratórium illeti meg a vállalkozást, ami csődöt jelentett. Fizetési moratórium: ez időszak alatt az adósnak nem kell fizetnie, esedékessé váló kötelezettségeit, néhány kötelezettségtől eltekintve, mint például a közüzemi számlák,

azért, hogy ki tudja dolgozni vagy dolgoztatni reorganizációs tervét viszonylagos nyugalomban.

A bíróság a hitelezők érdekeinek védelme érdekében vagyonfelügyelőt nevez ki, akit a felszámolók névjegyzékéből választanak ki. Feladata, hogy jóváhagyja a kifizetéseket, a cég követeléseit behajtsa, a cég számára kötött aránytalanul előnytelen szerződéseket megtámadja. Kiket érint a csődeljárás? -

az adós gazdálkodó szervezetet,

-

a vagyonfelügyelőt,

-

-

a hitelezőt, (hitelezőket), a bíróságot.

Vállalkozások megszűnése: Megszűnés lehetséges okai: -

-

-

-

a társaság határozott időtartamra alakult és ez az időtartam lejárt, elhatározza a jogutód nélküli megszűnést,

elhatározza a jogutódlással történő megszűnést (átalakulást), a cégbíróság törvényi okok miatt megszűnteti

a tagok száma egy főre csökken, és a tárasági forma nem engedi meg, hogy a társaság

egyszemélyes vállalkozásként működjön tovább.

Gazdasági társaságok jogutódlással történő megszűnése: Módjai: -

egyesülés (összeolvadás, beolvadás),

-

szétválás (különválás, kiválás).

-

átalakulás,

Az átalakulás nem más, mint a gazdasági társaságok jogutódlással történő megszűnése,

amellyel egy időben egy cégforma- vagy cégszám változással új társaság/társaságok jön/jönnek létre.

Átalakulás szabályai: A gazdasági társaság legfőbb szerve az átalakulásról két alkalommal határoz, ám a tagok a társasági szerződésben úgy is rendelkezhetnek, hogy ha a vezető tisztségviselők az átalakuláshoz szükséges okiratokat előkészítik, az átalakulási javaslat érdemi elbírálásáról a legfőbb szerv egy ülésen határoz. Ez utóbbi esetben erre az ülésre el kell készíteni az ülés napját legfeljebb hat hónappal megelőző, a vezető tisztségviselők által meghatározott időpontra – mint mérlegforduló napra – vonatkozó, könyvvizsgáló által elfogadott vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket. Ha a legfőbb szerv az átalakulásról két alkalommal határoz, úgy első ízben a vezető tisztségviselőknek (a felügyelőbizottság által véleményezett) az előterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy: -

a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) egyetértenek-e az átalakulás szándékával,

-

és előzetesen felméri, hogy a társaság tagjai (részvényesei) közül ki kíván a jogutód

-

dönt továbbá arról, hogy a gazdasági társaság milyen társasági formába alakuljon át,

gazdasági társaság tagjává (részvényesévé) válni.

Egyesülés, kooperációs társaság: Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság.

Egyesülés: -

saját nyereségre nem törekszik,

-

társasági szerződéssel jön létre, amiben: meg kell határozni a tevékenységi körön belül a

-

-

-

-

-

-

vagyonát meghaladó tartozásokért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek,

tagok gazdálkodásának előmozdítására, illetve összehangolására irányuló, valamint az ezzel kapcsolatos szakmai érdek-képviseleti feladatokat,

a tevékenységhez igazodóan a szükséges vagyon mértékét és szolgáltatásának rendjét, a működési költség viselésének, tagok közötti megoszlását,

az egyes tagokra eső befizetések összegét az elszámolás módját,

a tag kilépése esetén az őt megillető vagyoni hányad kiadásának feltételeit,

az egyesülés megszűnését követően fennmaradó vagyon felosztásának rendjét.

Működésének költségét a tagok viselik, és bocsátják rendelkezésre. A legfőbb szerve a taggyűlés, aminek a hatáskörébe tartozik az egyesülés belső szervezetének és irányítási, valamint ellenőrzési rendjének kialakítása, az összehangoló és az érdek-képviseleti, valamint a kiegészítő gazdálkodási tevékenység stratégiájának meghatározása. Az egyesülés számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadása, az egyesülés jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának, egyesülésének, szétválásának elhatározása. Az egyesüléshez való csatlakozás elfogadása, illetve a csatlakozó tag felelőssége korlátozásának elfogadása, az igazgató megválasztása és visszahívása, valamint az igazgatóval kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása, ha az egyesülésnél felügyelőbizottság és/vagy könyvvizsgáló működik, annak megválasztása, illetve kijelölése, az felügyelő bizottság tagjainak visszahívása és díjazásuk megállapítása.

Felszámolási eljárás: Egy gazdálkodó szervezet fizetésképtelen és jogutód nélkül szűnik meg, felszámolási eljárásról beszélünk.

A felszámolási eljárást bármelyik fél kezdeményezheti: az adós akkor kérheti a felszámolási eljárást, ha már az előző három évben csődeljárás alatt volt, ha a csődegyezség sikertelen volt, vagy a csőd lehetőségével nem kíván élni. A hitelezők abban az esetben kérhetik az eljárás indítását, ha észlelik, hogy a vállalkozás fizetésképtelen. A cégbíróság értesítése alapján is elkezdődhet az eljárás, ha bíróság a cég működési feltételeiben hiányosságokat talál, és a vállalkozás, figyelmeztetés után sem pótolja a hiányosságokat. A felszámolási eljárás érintettjei: -

az adós vállalkozás,

-

a hitelezők,

-

cégbíróság.

-

a felszámoló,

A felszámolás tényét a Cégközlönyben teszik közzé, a hitelezők, valamint a vállalkozással üzleti kapcsolatban lévő vállalkozások érdekének védelme miatt. Felszámolási eljárás kezdetétől a vállalkozás neve alatt fel kell tűntetni az f.a. (felszámolás alatt) rövidítést. A felszámolási eljárás levezetése a felszámoló feladata, ő gondoskodik a cég vagyoni helyzetének felméréséről, ő tartja a kapcsolatot bírósággal, intézkedéseket hoz, számításba veszi a vállalkozás vagyon helyzetét, és a tevékenység megszűntetésre intézkedéseket hoz. Ha a felszámolási eljárás nem volt sikeres, a hitelezők a követeléseiket a következő sorrendben kerülnek kifizetésre: ( a sorrendről törvény rendelkezik): -

a felszámolás költségeinek fedezése,

-

a tartásdíj, életjáradék, kártérítési követelések kielégítése,

-

-

-

a zálogjoggal biztosított követelések kielégítése,

nem gazdasági tevékenységből eredő követelések, továbbá jótállási, szavatossági kötelezettségek teljesítése,

a TB tartozások, adók és adók módjára behajtandó köztartozások megfizetése,

egyéb követelések teljesítése, beleértve a felszámolási eljárás során keletkezett késedelmi pótlékokat, kamatokat, valamint adóhatósághoz fizetendő bírságokat, stb.

A vállalkozások tartozásait a törvényben foglalt sorrend szerint kell kiegyenlíteni. Az eljárás befejezése, hogy törlik a céget a cégjegyzékből.

Végelszámolás: A gazdálkodó szervezet a tagok döntése alapján jogutód nélkül megszűnik, akkor végelszámolásra kerül sor.

A vállalkozás nem kívánja folytatni eddigi tevékenységét, nem kíván más gazdasági társasággá átalakulni, tehát véglegesen megszűnik. A megszűnésről a tagok (tulajdonosok) testületének kell döntenie. Az eljárás kezdetét a cégbírósághoz be kell bejelenteni 8 napon belül, és a Cégközlönyben teszik közzé. Az eljárás érintettjei: -

a tevékenységét megszüntető cég,

-

a végelszámoló,

-

-

a hitelezők,

a cégbíróság.

A végelszámolónak 30 napon belül be kell jelentenie a céggel szembeni követeléseket. Ennek lényege, hogy mielőbbi végelszámolás befejezését: folyamatosan teljesíti a hitelezők valós igényeit, gondoskodik a kötelezettségek teljesítéséről, behajtja a követeléseket. Abban az esetben, ha a vállalkozás vagyona nem elegendő, hogy kiegyenlítsék, a hitelezőkkel szembeni tartozásokat a végelszámolás felszámolási eljárásba megy át. Az eljárás befejezése képen törlik a céget a cégjegyzékből és ezt a tényt a Cégközlönyben közzé teszik.

Összehasonlítva a megszűnési és a reorganizációs folyamatokat: Végelszámolás Csődeljárás Felszámolás Csak a cég kezdeményezheti Csak a cég kezdeményezheti Más személy is kezdeményezheti A cég fizetőképes Fizetésképtelen Fizetésképtelen Jogutód nélküli megszűnés Nem szűnik meg a cég Jogutód nélküli megszűnés

Összefoglalás Minden vállalkozás célja, hogy eredményesen tudjon gazdálkodni, tevékenysége során profitot szerezzen. A gazdálkodó egységek életében felmerülhetnek problémák, átmeneti

válságok, amik lehet, hogy rövidtávon csökkentik a vállalkozás eredményét, de a hosszú távú sikeres működés érdekében vállalni kell a kockázatot. A csődeljárás lehetőségével élve megmenthető, talpra állítható egy átmenetileg fizetésképtelen cég, viszont, ha ez az újjászervezés

sikertelen

volt

a

folyamat

felszámolási

eljárássá

alakul

át,

aminek

következtében a vállalkozás jogutód nélkül megszűnik. Ha a tulajdonosok úgy döntenek,

hogy nem kívánják tovább folytatni tevékenységüket, és nem fizetésképtelenek, akkor

kezdeményezhetik a végelszámolást, aminek következtében a vállalkozás jogutód nélkül szűnik meg.

TANULÁSIRÁNYÍTÓ

1. feladat: Milyen szerepet töltenek be a gazdálkodó szervezetek? Sorolja fel!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. feladat: Melyek a vállalkozások közös jellemzői? Sorolja fel!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

3. feladat: Melyek a vállalkozások külső adottságai? Húzza alá a helyes válaszokat! -

kínálat

-

vállalkozás tőkeereje, mérete

-

kereslet

-

-

-

-

versenytársak munkaerő

hitelfelvételi lehetőségek

rendeletek, jogszabályok

rendelkezésre álló munkaerő mennyisége, színvonala

4. feladat: Egy fiatal vállalkozó kedvű lány, azt tervezi, hogy külföldről szerez be édesipari

termékeket (csokoládé, cukorka, bonbon, stb.), mivel észrevette, hogy e termékek ára lényegesen kedvezőbb, mint a hazai piacon kapható hasonló áruké. Úgy tervezi, hogy a

behozott mennyiséget a helyi kiskereskedőknek fogja értékesíteni, mindig csak akkora mennyiséget szerez be, amit biztosan tovább tud értékesíteni. Milyen vállalkozási formát válasszon a fiatal hölgy? Válaszát indokolja!

_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

MEGOLDÁSOK

1. feladat: Milyen szerepet töltenek be a gazdálkodó szervezetek? Sorolja fel! -

szükségletek kielégítése

-

erőforrások ésszerű felhasználása

-

megélhetést, munkalehetőséget biztosítanak a munkavállalóiknak

-

-

adófizetéseikkel hozzájárulnak a közös társadalmi szükségletek kielégítéséhez a gazdálkodó egység tulajdonosainak jövedelmet biztosítanak szociális, kulturális feladatok segítése

2. feladat: Melyek a vállalkozások közös jellemzői? Sorolja fel! -

önálló gazdálkodnak

-

anyagilag érdekeltek az eredményességben

-

-

kockázat vállalás a tevékenység során

anyagi, jogi és erkölcsi felelősséggel tartoznak döntéseikért

3. feladat: Melyek a vállalkozások külső adottságai? Húzza alá a helyes válaszokat! -

kínálat

-

vállalkozás tőkeereje, mérete

-

kereslet

-

-

versenytársak

munkaerő

-

hitelfelvételi lehetőségek

-

rendeletek, jogszabályok

-

rendelkezésre álló munkaerő mennyisége, színvonala

4. feladat: Egy fiatal vállalkozó kedvű lány, azt tervezi, hogy külföldről szerez be édesipari

termékeket (csokoládé, cukorka, bonbon, stb.), mivel észrevette, hogy e termékek ára lényegesen kedvezőbb, mint a hazai piacon kapható hasonló áruké. Úgy tervezi, hogy a

behozott mennyiséget a helyi kiskereskedőknek fogja értékesíteni, mindig csak akkora mennyiséget szerez be, amit biztosan tovább tud értékesíteni. Milyen vállalkozási formát válasszon a fiatal hölgy? Válaszát indokolja!

Egyéni vállalkozást célszerű alapítani. A tevékenység nem túl kockázatos, hiszen az előzetes megrendelések alapján történik az árubeszerzés, ezért nem szükséges olyan vállalkozási formát választani, ami csökkenti a vállalkozó kockázatát.

Nincs nagy tőkeigénye, és egyéni vállalkozás esetében nincs törvény által előírt kezdőtőke. Egyéni vállalkozóként is foglalkoztathat alkalmazottat, de ezt a tevékenységet egyedül, önállóan is el tudja látni. Az egyéni vállalkozás alapítása egyszerű, szükséges esetén gyorsan megszűntethető a működtetése.

ÖNELLENÖRZŐ FELADATOK

1. feladat: Mely gazdasági társaságra jellemzőek az alábbi állapítások? A jelölések egységesítése véget: Kft.=Korlátolt felelősségű társaság, Rt.= Részvénytársaság, Bt.= Betéti társaság, Kkt.=Közkereseti társaság)

egyetemleges felelősség, korlátlan felelősség: _____________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

üzletrész, ügyvezető:_________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

igazgatóság, közgyűlés: ______________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

alapszabály, korlátolt felelősség:________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

társasági szerződés, 500 ezer forint alaptőke: ______________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

beltag, korlátlan felelősség:____________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. feladat: Az alábbi állításokról döntse el, hogy igaz vagy hamis! Állítását a megfelelő i/h betűvel jelölje.

A vállalkozó az a személy, aki nyereségszerzésre törekszik, és tevékenysége végzése során kockázatot vállal.

Az üzletszerűség, annyit jelent, hogy saját kockázatra történik a gazdálkodás.

Az önálló jogi személyiségű társaságoknál jogszabály nem írja elő a kezdőtőke nagyságát.

A csődeljárás vállalkozás megszűnési forma.

A vállalkozások tevékenységükkel hozzájárulnak a közös társadalmi szükségletek kielégítéséhez.

A vállalkozások munkahelyteremtéssel megélhetést biztosítanak a munkavállalóiknak.

A vállalkozások nem elégítenek ki szükségleteket, igényeket, hanem termékeket állítanak elő.

Felszámolási eljárás a vállalkozás jogutód nélküli megszűnését teszi lehetővé, függetlenül, hogy a vállalkozás fizetésképtelenségétől.

Végelszámolás esetében a vállalkozás jogutóddal szűnik meg.

Az anyagi felelősség annyit jelent, hogy a vállalkozás teljes mértékben felelős, hogy tartozásait kifizesse.

Vállalkozások célja hosszú távú működés, profit szerzés.

A vállalkozások önállósága során maguk határozzák meg a céljaikat és a célok eléréséhez szükséges eszközöket.

A vállalatok önállóságát csak a vállalkozás belső adottságai befolyásolják.

A vállalat kockázatának arányban kell állnia a vállalkozás tőkeerejével.

A vállalat fennmaradása akkor biztosított, ha a vállalkozás kiadásai meghaladják a bevételeiket.

A jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások esetében a tulajdonosok vagyona nem különül el élesen a vállalkozás vagyonától.

Erkölcsi felelősség azt jelenti, hogy a vállalkozás a társadalom normáinak, elvárásainak megfelelően végzi a tevékenységét.

3. feladat: Töltse ki a táblázat hiányzó adatait!

Jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások Szervezet Vagyon Felelősség

Nem önálló jogi személyiségű vállalkozások

4. feladat: Töltse ki az alábbi táblázatot! A megfelelő adatokat írja be a táblázatba!

Végelszámolás

Csődeljárás

Felszámolás

MEGOLDÁSOK

1. feladat: Mely gazdasági társaságra jellemzőek az alábbi állapítások? A jelölések egységesítése véget: Kft.=Korlátolt felelősségű társaság, Rt.= Részvénytársaság, Bt.= Betéti társaság, Kkt.=Közkereseti társaság)

egyetemleges felelősség, korlátlan felelősség: Bt, Kkt _______________________________________________ _________________________________________________________________________________________

üzletrész, ügyvezető: Kft. _____________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

igazgatóság, közgyűlés: Rt.____________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

alapszabály, korlátolt felelősség: Rt._____________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

társasági szerződés, 500 ezer forint alaptőke: Kft. __________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

beltag, korlátlan felelősség: Bt._________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

2. feladat: Az alábbi állításokról döntse el, hogy igaz vagy hamis! Állítását a megfelelő i/h betűvel jelölje.

A vállalkozó az a személy, aki nyereségszerzésre törekszik, és tevékenysége végzése során kockázatot vállal. i

Az üzletszerűség, annyit jelent, hogy saját kockázatra történik a gazdálkodás. h

Az önálló jogi személyiségű társaságoknál jogszabály nem írja elő a kezdőtőke nagyságát. h

A csődeljárás vállalkozás megszűnési forma. h

A vállalkozások tevékenységükkel hozzájárulnak a közös társadalmi szükségletek kielégítéséhez. i

A vállalkozások munkahelyteremtéssel megélhetést biztosítanak a munkavállalóiknak. i

A vállalkozások nem elégítenek ki szükségleteket, igényeket, hanem termékeket állítanak elő. h

Felszámolási eljárás a vállalkozás jogutód nélküli megszűnését teszi lehetővé, függetlenül, hogy a vállalkozás fizetésképtelenségétől. h

Végelszámolás esetében a vállalkozás jogutóddal szűnik meg. h

Az anyagi felelősség annyit jelent, hogy a vállalkozás teljes mértékben felelős, hogy tartozásait kifizesse. i

Vállalkozások célja hosszú távú működés, profit szerzés. i

A vállalkozások önállósága során maguk határozzák meg a céljaikat és a célok eléréséhez szükséges eszközöket. i

A vállalatok önállóságát csak a vállalkozás belső adottságai befolyásolják. h

A vállalat kockázatának arányban kell állnia a vállalkozás tőkeerejével. i

A vállalat fennmaradása akkor biztosított, ha a vállalkozás kiadásai meghaladják a bevételeiket. h

A jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások esetében a tulajdonosok vagyona nem különül el élesen a vállalkozás vagyonától. h

Erkölcsi felelősség azt jelenti, hogy a vállalkozás a társadalom normáinak, elvárásainak megfelelően végzi a tevékenységét. i

3. feladat: Töltse ki a táblázat hiányzó adatait!

Szervezet

Vagyon Felelősség

Jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások állandó szervezet, a tagok változása esetén is jogszabály előírja az induló vagyon nagyságát korlátolt

Nem önálló jogi személyiségű vállalkozások nem rendelkezik a tulajdonosok személyétől független állandó szervezettel nincs jogszabály által előírt minimális indulóvagyon korlátlan

4. feladat: Töltse ki az alábbi táblázatot! A megfelelő adatokat írja be a táblázatba!

Végelszámolás Csak a cég kezdeményezheti

Csődeljárás Csak a cég kezdeményezheti

A cég fizetőképes Jogutód nélküli megszűnés

Fizetésképtelen Nem szűnik meg a cég

Felszámolás Más személy is kezdeményezheti Fizetésképtelen Jogutód nélküli megszűnés

IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan Aula Kiadó, 2001 Barancsi Éva- Horváth Judit- Szennyessy Judit: Vállalkozásgazdaságtan TRI- MESTER, Tatabánya, 2001 www.EFKE.hu/BLOG/INDEX http://www.corvinkoz.hu/images/vallism.pdf http://www.ugyvezeto.hu/cikk/56619/a-csodeljaras-i-resz?wa=eugy0849h http://www.vallalkozas-letrehozas.hu/index.php/evalapitas.html https://segitseg.magyarorszag.hu/segitseg/ugyintezes/okmanyiroda/ugyintezesiutmutato/egyen ivallalkozas/egyenivallalkozas_jogosultsag.html http://www.vallalkozas-letrehozas.hu/index.php/evalapitas.html http://cegvezetes.cegnet.hu/2004/9/a-felugyelobizottsag-szerepe-a-tarsasagok-mukodeseben http://www.penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=253&Itemid=85 

http://www.ugyvezeto.hu/cikk/58584/egyesules-mint-kooperacios-tarsasag?wa=eugy0905h AJÁNLOTT IRODALOM Barancsi Éva- Horváth Judit- Szennyessy Judit: Vállalkozásgazdaságtan TRI- MESTER, Tatabánya, 2001