Az erkölcsi nevelés feladatainak többféle megközelítése
Az erkölcsi nevelés feladatai –– Neveléselmélet – dr. Péter Lilla
[email protected]
Hagyományos megközelítésben (Nicola – Farcas, 1995) ERKÖLCSI TUDAT: képzetek, fogalmak, ismeretek, ítéletek, érzelmek, meggyızıdés (KOGNITIV+AFFEKTIV+AKARATI ELEMEK) ERKÖLCSI MAGATARTÁS: jártasságok, készségek, szokások, képességek, jellemvonások, jellem (KÉPESSÉGBELI+MOTIVÁCIÓS+AKARATI ELEMEK)
Az erkölcsi tudat alakítása
Az erkölcsi tudat alakításában pszichológiai szempontból két alkotóelemet különböztethetünk meg:
I. Az erkölcsi tudat alakítása
Kognitív oldal Affektív oldal
1. A kognitív oldal: a különbözı erkölcsi értékek, normák és szabályok követelményeivel való megismertetés. Az erkölcsi értékek és normák interiorizációjával a gyermek tudatában alkotóelemek alakulnak ki, amelyek hierarchikusan egymásra épülve személyiségének szerves részét képezik; Összetevıi: erkölcsi képzetek, fogalmak, ítéletek.
Az erkölcsi tudat alakítása
Az erkölcsi tudat alakítása
1. ERKÖLCSI KÉPZETEK
2. ERKÖLCSI FOGALMAK
Az erkölcsi képzetek a gyermek által észlelt vagy átélt erkölcsi tények és jelenségek szemléletes képek formájában történı tükrözıdése; Olyan konkrét helyzetek eredményeként jelennek meg, amelyekben a gyermek erkölcsi alanyként vett részt (pl. amikor köszönnie kellett valakinek, vagy oda kellett adnia a játékeszközét egy másik gyereknek); Erkölcsi képzetek, erkölcsi képzettár alakul ki, amely segíti ıt a továbbiakban, a hasonló szituációkban való helyes eligazodásban.
A gondolkodási mőveletek segítségével feldolgozott képzettár eredményeként alakulnak ki; A gyermek már nemcsak a tapasztalt helyzet felidézésére képes, hanem el tudja határolni a helyzet lényeges és lényegtelen jegyeit, és késıbb általánosítva kiterjeszti az össze olyan helyzetre, amelyekre az adott norma vagy szabály vonatkozik.
A szabályokban konkretizálódó ismeretek fogják a köszönés fogalmát alkotni A mindennapi élethelyzetek közül a gyermek felismeri azokat, amelyekben köszönni illik. Milyen szabályok társulnak a köszönés fogalmához?
1
Az erkölcsi tudat alakítása
Az erkölcsi tudat alakítása
3. ERKÖLCSI ÍTÉLETEK
Az erkölcsi ítéletek fejlıdése (Piaget, 1966)
Az erkölcsi ítéletben az értékelési jelleg jut kifejezésre; Az erkölcsi ítélet a konkrét helyzetekkel kapcsolatosan mutatkozik meg, amikor a gyermek meg tudja becsülni a saját és mások viselkedésének helyességét, és véleményét indokolni is tudja; Ilyenkor az adott viselkedést viszonyítja a szociális erkölcsben megjelenı értékekhez és szabályokhoz; Az óvodáskorú gyermek erkölcsi ítéleteinek az alakulása nemcsak a szociális környezet, hanem az életkori sajátosságok által is meghatározott.
Az erkölcsi tudat alakítása
Történetpárok:
Egy bácsi megkérdezi egy gyerektıl, hogy merre van a Tigris utca. A gyerek nem tudja biztosan „azt hiszem erre”, mutatja. Az utca nem arra volt, a bácsi eltévedt. Egy bácsi megkérdezi egy gyerektıl, hogy merre van a Tigris utca. A gyerek tudja, de átejti a bácsit, és rossz irányba mutat. A bácsinak mégis sikerült megtalálnia az utcát, és nem tévedt el. Melyik gyerek követett el nagyobb vétséget?
Az erkölcsi ítéletek fejlıdésének tényezıi
Az erkölcsi ítéletek fejlıdése (Piaget, 1966) HETERONÓM MORÁL A kifejezés arra utal, hogy a más által létrehozott törvényeket kell betartani; az erkölcsi tények igazsága a felnıtt-gyermek viszonyból (57 év) a felnıttek iránti tisztelet az engedelmesség és szófogadás alapja a szeretet és félelem Következmény-etika (erkölcsi ítéleteiben nem a cselekvés szándékát mérlegeli, hanem annak következményeit) Pl. Az a gyerek, aki nem tudta, h.
AUTONÓM MORÁL Egyre nagyobb önállóság A külsı normák és szabályok általi kényszerítés elveszti erejét A szabályok közösségi eredetőek, közös megegyezéssel módosíthatók Szándék-etika (az erkölcsi ítéleteiben már a szándékot mérlegelik) Pl. Az a gyerek, aki szándékosan rossz irányt mutatott.
Életkori sajátosságok, az erkölcsi fejlıdés szakaszai (Piaget, 1930; Kohlberg, 1984); A szülık viszonya az erkölcsi értékekhez, normákhoz, a szülık erkölcsi ítéleteinek a szintje; A szülık és gyermek(ek) közti szeretetteljes, harmonikus kapcsolat vagy annak hiánya; A szülık nevelési eljárásai, fegyelmezési technikái Kortárscsoport, kortárskapcsolatok, amelyek pozitív konfliktusokat tartalmaznak, hatékonyak az erkölcsi ítéletek fejlıdése szempontjából; A nevelık szerepe.
Erkölcsi ismeretek (képzetek, fogalmak, ítéletek)= kognitív oldal
Az erkölcsi képzetek, fogalmak és ítéletek együttesen erkölcsi ismereteknek is nevezzük; Az erkölcsi ismeretek szerepe abban rejlik, hogy bevezetik a gyermeket az erkölcsi értékek rendszerébe; Az értékek és szabályok nagyon fontosak az erkölcsi tudat kognitív oldalának alakulásában, mivel ezek jelentenek biztos támpontot a saját és mások cselekedeteinek a megítélésében; Értékek és normák hiányában a gyermek elbizonytalanodik; Nem engedhetı meg, hogy a gyermek erkölcsi értékek nélkül éljen, tetteit és gondolatait bizonytalanság jellemezze, nem tudja, hogy mikor mi a helyes viselkedés.
„Hagyományosan az erkölcsi nevelés abból indult ki, hogy a gyermekek kizárólag csak a mi segítségünkkel és irányításunkkal tudják eldönteni, hogy miként viselkedjenek és hogyan cselekedjenek. Ehhez rendelkezésre álltak a vallás parancsolatai, a társadalmilag elfogadott irányelvek, szabályok, elıírások, törvények, s ezek követésére kell rávezetni, minél elıbb rávenni a gyermeket. A felnıttek erkölcsöt prédikáltak/prédikálnak, és gyakran bosszankodtak/bosszankodnak, ha ez nem vezet/vezetett eredményre.” (Szekszárdi, 2ooo)
2
Az erkölcsi tudat alakítása Affektív oldal
„Aki a gyermekekkel az erkölcs oktatása helyett beszélget és együtt gondolkodik morális kérdésekrıl, kicsiben ugyanazt teszi, mint a hírek szerint évszázadokon át a hajdani nagy etikusok. Tudatossá teszik cselekedeteiket, nem gondolatuk nélkül élik világukat, hanem kutatják tetteik motívumait, célját és értelmét” (Szekszárdi, 2ooo).
az affektív oldal: energetizáló tényezıként hat, az érzelmek segíthetik vagy gátolhatják tetteinket, fontos szerepet töltenek be viselkedésünk szabályozásában; a szükséges belsı energiát biztosítják; a gyermeket és felnıttet egyaránt kötıdı érzelmei segítik abban, hogy ne csak rátaláljon a helyes útra, hanem kívánja is annak választását; Az érzelmi átéléssel társult erkölcsi ismeret beépül a személyiség szerkezetébe, és már belülrıl határozza meg a viselkedést;
A kognitív és affektív oldal együttes fejlesztése ISMERETEK azért van szükség, hogy tájékozódni tudjon a jó és rossz vonatkozásában, képes legyen a kritikus gondolkodásra, az erkölcsi reflexióra és önreflexióra; Megnyitják, megvilágítják a helyes utat; Az ismereteket tudatosítással beépítjük.
ÉRZELMEK a késıbbi megvalósításhoz szükséges energetikai hátteret biztosítják;
Az erkölcsi tudat alakításának feladatai
Arra késztetik, hogy a helyes úton maradjon; Az érzelmek nem taníthatók, hanem keletkeztethetık.
Pl. a gyermek/felnıtt tisztában van azzal, hogy mi lenne a helyes eljárás, cselekvés, mégsem annak megfelelıen cselekszik. Tudja, hogy ha azzal a játékkal szeretne játszani, ami a csoporttársánál van, akkor kérnie kell, mégis agresszíven kiragadja a játékot a társa kezébıl.
Az erkölcsi normák, értékek tudatosítása már óvodáskortól ajánlott, a nevelt életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vételével; A követelmények betartását, ill. be nem tartását mindig értékelı jelzések kísérjék a nevelı részérıl, amelyek iránytőként szolgálhatnak az önértékelés, önfejlesztés folyamatában; Az erkölcsi tudathoz kötıdı elemek alakítása mindig a külsı követelmények belsıvé válása, interiorizálódása által történik; A gyermeki tapasztalatok elıtérbe helyezésének érdekében nem hagyható el a adódó konkrét élethelyzetek közös elemzése, megbeszélése, tanulságok levonása; Az erkölcsi tudathoz kötıdı elemek alakítása közösségben, kortárscsoportban a leghatékonyabb; A pedagógus személyes életvezetésének azokkal az értékekkel kell összhangban lennie, amelyeket képvisel és a neveltekben kialakítani igyekszik.
Az erkölcsi meggyızıdés (az erkölcsi tudat és magatartás határán)
Az erkölcsi meggyızıdések kialakulása fordulópontot jelent az erkölcsi fejlıdésben, mivel ekkor válik a viselkedés belsıleg meghatározottá; kognitív + affektív +akarati oldal egybeolvadásának eredménye; Az erkölcsi meggyızıdések alakításában fontos az lelkiismeret gondozása
II. Az erkölcsi magatartás alakítása
A lelkiismeret egy olyan „belsı hang, amely iránytőként szolgál döntési helyzetekben” (Hoffmann, 2003, 56). Érzelmekkel kísért jelzéseket ad az egyénnek döntései során.
Nyugodtságot eredményez, ha meggyızıdéseink szerint helyesen cselekszünk, és nyugtalanít, frusztrál, ha helytelenül.
3
Az erkölcsi magatartás alakítása Az erkölcsi tudat és magatartás
Az erkölcsi magatartás alakítása
ERKÖLCSI TUDAT Belsı, szubjektív elemek Belsı, latens állapot Cél és szándék formájában jut kifejezésre Kérdések:
Az erkölcsi magatartás: a személyiség külsı vetületére vonatkozik, a tudathoz kötıdı elemek konkrét cselekvésekben, tényekben történı megnyilvánulása.
Több alkotóeleme is van:
Mit kellene ebben a helyzetben tenni? Mit jelent önzetlennek lenni? Így kellene viselkedni?
ERKÖLCSI MAGATARTÁS A személyiség külsı vetülete Aktivitással jár együtt Tettekben, cselekvésekben jut kifejezésre A gyermek konkrét helyzetekben megnyilvánuló viselkedése (tettek, cselekvések)
Az erkölcsi magatartás alakítása 1. Az erkölcsi készségek
A viselkedés olyan automatizálódott összetevıi, amelyek viszonylag azonos körülmények között ismétlıdı válaszreakciókban nyilvánulnak meg; Külsıleg motiváltak (pl. Az óvodás azért rakja rendbe a játékait, mert az óvónı, vagy szülık megkérték rá); Nem azért jelenik meg a helyes viselkedés, mert annak szükségét látja/fontosnak tartja, hanem azért, mert tudatában van annak, hogy környezete ezt várja el tıle; Az alakulás folyamata kívülrıl befelé ható, vagyis a külsı követelmények belsıvé válása, interiorizálódása révén valósul meg;
Az erkölcsi magatartás alakítása 2. Az erkölcsi szokások
a szokások a rendszerességet, a határozottságot biztosítják a gyermek viselkedésében; meghatározó szerepük van a gyermeki személyiség és jellem alakulásában, mivel:
Általuk formálódnak akarati tulajdonságok (pl. kitartás, kötelességtudat, önfegyelem) Alakul morális érzékenysége (pl. együttérzés, megértés, tolerancia);
erkölcsi készségek erkölcsi szokások
jellemvonások
Az erkölcsi magatartás alakítása 2. Az erkölcsi szokások
Olyan automatizálódott cselekvések, amelyek már belsı szükségletekké váltak; Az adott cselekvés belsı ösztönzés hatására, automatikusan játszódik le (pl. Az óvodás azért rakja rendbe játékait, a kisiskolás azért tanul, mert szükségét érzi); Ekkor már teljesen bizonyos, hogy a mindennapi élethelyzetekben, amikor igény van rá, megjelenik a megfelelı cselekvés; Az azonos tartalmú készségekbıl alakulnak ki, mindkettı kialakulásában a gyakorlásnak van jelentıs szerepe;
Az erkölcsi magatartás alakítása 3. A pozitív jellemvonások
szélesebb skálájú, olykor minıségileg eltérı helyzetekre vonatkoznak, minden helyzetben megtartva a stabilitás és állandóság jegyeit (Nicola – Farcas, 1995); a jellemvonások stabilitásuk révén teszik egy idı után a gyermek, felnıtt magatartását kiszámíthatóvá, elıre jelezhetıvé; Milyen tulajdonságokat alakíthatunk?
Szorgalom, becsületesség, ıszinteség, szerénység, empátia, kommunikációra való hajlandóság, önállóság, önbizalom, önbecsülés.
4
Az erkölcsi magatartás alakításának feladatai
Az óvónıi és tanítói követelmények felállítása:
a megfelelı viselkedés állandó igénylése a követelmények világosak, pontosak, érthetıek, egyénre szabottak is legyenek Az elvárások életkornak megfelelıek legyenek (pl. a
Az erkölcsi magatartás alakításának feladatai
beszélgetések alkalmával meghallgassák egymást, kérjenek valamit, vagy megköszönjék).
Értelmes szokásrendszer kialakítása:
Tényleges gyakorlás:
A követelmények megfogalmazása és nyomon követése (ha nem követjük nyomon, akkor hiábavaló) Utánzás mellé szóbeli ingerek is társuljanak (ösztönzések, tiltások, tanácsok) A pozitív megerısítés szerepe (dicséret, kiemelés, jutalmazás).
Értelmes szokásrendszer, amelynek minden elemét értik és amelynek betartása életkornak és egyéni sajátosságoknak megfelelı; Milyen szokásokat alakítsunk?
pontosság, udvariasság, együttérzés, együttmőködés, alkalmazkodóképesség stb.
Nevelıi modell szerepe:
Azoknak a szokásoknak az alakítása lesz sikeresebb, amelyek a tanító és óvodapedagógus magatartásában tükrözıdnek.
Az erkölcsi tudat és magatartás együttes alakítása
Ha csupán a tudatosításra helyezzük a hangsúlyt, és nem várjuk el a megfelelı viselkedést, Nem állítunk fel követelményeket, nem gyakoroltatunk; akkor nem sikeres az erkölcsi fejlıdés folyamata.
Ha csupán a készségek, szokások alakítására helyezzük a hangsúlyt, és nem építjük ki ezeknek a tudati hátterét (pl. nem beszélgetünk, nem gondolkodtatunk erkölcsi tényekrıl), akkor nevelésünk hasonlóvá válik az idomításhoz.
Köszönöm a figyelmet!
5
