Az épülethez tartozó. műalkotások és tárgyak. jellemző károsodásai. és karbantartási feladatai

B

Az épülethez tartozó műalkotások és tárgyak jellemző károsodásai és karbantartási feladatai

MINDENEKELŐTT… (műtárgyaink környezetéről) Tárgyaink megóvásának alapja a helyes raktározás. Ha az anyagot a számára kedvező és egészséges körülmények között tároljuk, a legtöbb károsodási folyamatot megelőzhetjük. Éppen ezért nagyon fontos, hogy megpróbáljunk a raktározandó tárgyaknak megfelelő hőmérsékletet, páratartalmat és fényviszonyokat teremteni, majd azt térben és időben megtartani. Hiszen egy tényező megváltozása az összes többi eltolódását okozza. Ez könnyen belátható, ha például arra gondolunk, mi történik azokon a könyvespolcokon, amelyekre betűz a nap. A meleg következtében lecsökken a páratartalom, és a bőrkötések összezsugorodnak. A nap elvonultával pedig az ellenkezője figyelhető meg. Hasonlót idéznek elő az időszakosan fölmelegedő, majd lehűlő radiátorok is. Változások állnak be, ha látogatók csoportja szállja meg a helyiséget. De magunk is előidézhetünk drámai hatásokat, például azzal, hogy az első meleg tavaszi napon lelkesen szellőztetni kezdünk. A betóduló levegő páratartalma a hűvös épületbelsőben lecsapódik, akár helyi csurgásokat is eredményezve. Ezért ne feledjük: tartózkodni illik minden hirtelen változtatástól, ami a helyiség klímáját érintheti! A műtárgynak megfelelő környezet kialakításához elengedhetetlen a raktározó épület alapos ismerete: milyen az épület tájolása, napos óráinak száma, a környék széljárása, hol futnak a elektromos és vízvezetékek, vannak-e a belső berendezést, tárgyakat is károsító hibák, hiányosságok – beázás, nedvesedő falak, rossz állapotú nyílászárók stb. –, milyen állapotú a fűtőberendezés, és így tovább. Az épület alapos megismerése után dönthetjük el, hol és hogyan biztosítjuk műtárgyaink számára a megfelelő körülményeket.

Az egyes tényezők állandó beállítására léteznek céleszközök: páraelvonók, párásítók, melegítők és hűtők. Ezek együttes használatával állíthatjuk be a kívánt értékeket. Üzemeltetésük azonban nem olcsó és meghibásodásuk esetén külön műszaki személyzetet igényelnek. Ismerve a realitásokat, érdemes kihasználni a régi épületek meglévő adottságait. A vastag falak lassú melegedése és lehűlése biztosítja a környezeti értékek viszonylagos állandóságát (jó nyílászárók esetén). Gyakori azonban a falak nedvesedése, amelyet légszárítással csak fokozhatunk, szinte felhúzzuk a vizet a falakba, tehát rontunk a helyzeten. Ezért célszerű mérnöki és restaurátori segítséget kérni döntéseink meghozatalában. Minden körültekintésünknek alapja csakis az érintett helyiségek klimatikus viszonyainak mérése lehet. Ennek eszközei, a páratartalom-mérő és a hőmérő optikusnál is kaphatók. Az értékek időbeli változásának feljegyzése nélkül azonban csak félúton járunk. A termohigrográf múzeumokban is látható kicsiny dobozkájában íródó papírszalag azonban teljes információt nyújt. Érdemes évente elvégezni a mérést, hogy meggyőződjünk arról, minden rendben van, vagy észrevehessük a hiányosságokat. A klimatikus viszonyok megtartása mellett a józan háztartási szemlélet, a tisztaság és rend szeretete nélkülözhetetlen. A következőkben felsorolásra kerülő biológiai károsító tényezők az épület gondozásával – rendszeres takarításával, a raktározó helyiség gyakori szellőztetésével –, tehát odafigyeléssel kiküszöbölhetők. A rovarkártevők behurcolással, vagy szellőztetéskor – főleg tavasszal – kerülnek az épületbe. Kedvező életkörülményeik a nyugalom, a takarítás

107

B. rész hiánya, a por, a magas páratartalom (70-90%), és a meleg (25-30 C°). Nem megfelelő körülmények között tárolt – főként a szerves anyagból (fa, papír, bőr, textil) készült – tárgyak takarításakor, esetleges áthelyezésekor nagyon fontos, hogy gondosan vizsgáljuk meg, látjuk-e rovarfertőzés nyomait: járatokat, röpnyílásokat, illetve azokból pergő világos, friss furatlisztet. Ha ilyet észlelünk, semmiképpen se tároljuk azokat a többi tárggyal együtt, hanem előbb gondoskodjunk fertőtlenítésükről! A rágcsálók megjelenése általában a nyílászárók meghibásodásával, vagy az épület leromlott állagával függ össze. Ha rágásnyom, ürülék elárulja őket, úgy járjunk el, mint otthon. (Csapda, kihelyezett méreg.) A baktériumok és gombaspórák mindig jelen vannak a levegőben. És ha a hőmérséklet meghaladja a 22 C° fokot, a relatív légnedvesség pedig a 65%-ot, kedvező körülmények alakulnak ki veszélyes mértékű elszaporodásukhoz. A szerves anyagokon megtelepedő penész azok lebontásával a tárgyak végső pusztulását okozhatja. A tárgyakon megtelepedő por szervesanyag-tartalma is kitűnő táptalaja lehet a penészgombáknak. A rendszeres (éves) takarítás, portalanítás már nagymértékben csökkenti a penészfertőzés esélyét. Ha mégis penészfertőzést tapasztalunk – spóratelepeket pillantunk meg, vagy lilás, vöröses, zöldes elszíneződést és mállékonyságot észlelünk –, a fertőzött tárgyat haladéktalanul

108

különítsük el a többitől! Így megakadályozhatjuk a behurcolással való további fertőzést. Mérlegelni kell, hogy nem az őrzési körülmények okozták-e a penészek aktivizálódását. Minden esetben a nedvesedés okának megszüntetése, és a penészes, nedves tárgy kiszárítása és fertőtlenítése a legfontosabb teendő! (A szárítandó tárgyat hűvös, jól szellőző helyre tegyük! – a penészek szaporodása +4°C-on leáll.) Sokszor a legegyszerűbb figyelem akadályozza meg a kárt, a biológiai károsítók elszaporodását. Ne felejtsünk ablakpárkányon, radiátoron, kályha közelében, vízvezeték vagy fűtéscső alatt tárgyakat, ne tároljuk méltatlan körülmények között – kitéve napsugárzásnak, nedvességnek, s egyéb környezeti bántalmaknak – jelentős értékkel bíró régiségeinket! S végül még néhány szó a takarításról: Ne használjunk vegyszereket régi tárgyaink tisztításához, és ne törölgessük nedves ronggyal fából készült bútorainkat, festett tárgyainkat! A nedvesség – amint láttuk – kedvez a biológiai károsítók megtelepedésének, és értékes festésnyomokat, részleteket tüntethet el. Időközönként portalanítsunk tollsöprűvel, ha pedig fertőzést tapasztalunk, forduljunk fertőtlenítő szakemberhez! Mindezek betartásával még sokáig élvezhetjük múltunk emlékeit.

B. rész

B.1. KŐ A kő képzőművészeti értéke miatt is fokozottan óvandó tárgytípus. Az épülettel szorosan összefüggő elemként „együtt lélegzik” azzal. Éppen ezért a megfelelő állapot fenntartásának elsődleges feltétele a hordozó épület állandó, jó karbantartása, és a kőfelületek, szobrok, díszítőelemek, tartó-, illetve rögzítőszerkezeteinek rendszeres ellenőrzése. Az épületnek egy kisebb hibája is visszavonhatatlan képzőművészeti veszteségeket tud okozni. A tulajdonos legfőbb feladata az időszakos ellenőr-

zések betartása, szükség esetén szakemberekkel való konzultációja. Ugyanakkor fontos, hogy az épületen történő javítások is mindig szakértelemmel, megfelelő anyagokkal történjenek, mert a nem megfelelő javítások súlyos kárt okozhatnak. A kőtagozatok és díszítőelemek állapotfelmérését, restaurálását kivétel nélkül mindig bízzuk diplomás, erre szakosodott restaurátorra!

JAVASOLT MŰTÁRGYKÖRNYEZET Tárgyfajta

Megengedett határérték

Optimális érték

Hőmérséklet °C

RH (relatív páratartalom) %

Megvilágítás lux

Hőmérséklet °C


Megvilágítás lux

Festetlen kő

15–20

30–50

Nem érzékenyek

20±2

40±5

Nem érzékenyek

Festett kő

15–25

40–50

150–250

20±2

45±5

150

110

B.1. Kő A KŐELEMEK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA Észlelhető hibák, károsodások

A hibák, károsodások lehetséges okai

A hibák, károsodások következményei

Az ellenőrzés tárgya és résztvevői

B.1.1. kő Átfutó, mély repedés van a felületen, mely esetleg a falazatban, vagy magán a díszítőelemen folytatódik (ld. fekete-fehér kép)

Ha a repedés régi és változatlan, az épület korábbi szerkezeti hibájából eredhet, vagy régebbi földmozgás eredménye.

Ha a repedés régi – esetleg többszáz éves, statikailag stabilnak, a kő „részének” tekinthető.

Szakember bevonásával ki kell deríteni a repedés okát.

A gondozás módja és elvégzői

Súlyos esetben azonnal be kell avatkozni! A megindult mozgás a díszítőelem teljes A repedés állapotát, változását, elvesztésével járhat. mindenképpen mérni kell Ugyanakkor, ha az épület már Ha a repedés új és változik, (gipszpecséttel), és a szemmel menthetetlen, a díszítőelemet Ha a repedés új keletű, akkor felmérhetetlen károkat okozhat. látható változásnak esetleg még időben meg lehet az épületben, a díszítőelem A mű teljesen leválhat a megfelelően szakemberekkel menteni a pusztulástól. tartószerkezetében vagy falhoz falazatról, vagy súlyos ellenőriztetni. való rögzítésében lezajló súlyos esetekben a falazattal (és az szerkezeti változásról épülettel) együtt pusztulhat el. Ha látszólag stabil repedésünk tanúskodik (pl. a rögzítőelem van, akkor is készíttessünk róla rozsdásodása, törése). fotót egy évben legalább egyszer. Lehet azonban süllyedés vagy földmozgás is az oka. Tulajdonos, Építész, Statikus, Kőrestaurátor, Építész, Statikus Kőrestaurátor, szükség esetén Geofizikus

B.1.2. kő 1–3 cm mély, vagy pókhálószerűen finom repedések láthatók a kő felületén (ld. fekete-fehér kép)

A repedések lehetnek régiek, esetleg a tagozat vagy díszítőelem születésével egyidejűek. Az újonnan megjelenő repedések oka sokfajta lehet – épületstatikai problémák, feszültségek az anyagszerkezetben, a környezeti tényezők megváltozása stb. – a kő típusától és a díszítőelem készítésétől függően.

Régi eredetű repedések esetében – de ez díszítőelemnél nagyon ritka! – nem számíthatunk különösebb változásra, a mű már készülte után így stabilizálódott.

Mindenképpen szakember állapítsa meg a repedések keletkezésének idejét, okát, a kőelem állapotát.

Ha a repedések új keletűek, szaporodnak, és folyamatos változásban vannak, nagy bajról van szó! A kő felső rétege pusztulásnak indult, ami folyamatos formavesztéshez, vagy a mű teljes Kőrestaurátor, megsemmisüléséhez vezethet. Építész, Tulajdonos

A repedések állapotáról a feltehető oknak megfelelő sűrűséggel szakemberrel konzultálva készíttessünk kijelölt helyen, mindig azonos kivágásban fotódokumentációt. (Stabilnak ítélt kőfelületnél is évente legalább egyszer.) Folyamatosan mérjük, és jegyezzük le a hőmérsékletet és a relatív páratartalmat! Kőrestaurátor, Fotós, Tulajdonos

111

B. rész Észlelhető hibák, károsodások





B.1.3. kő Sókivirágzás nyomai – foltszerűen megjelenő fehéres lepedék, esetleg körkörös csigavonalú rajzolatok – láthatók a felületen

A kőelem vagy a hordozó felület – leggyakrabban a talajvíz felszívódása okozta – tartós nedvesedésének következménye.

Az egyik legveszélyesebb és legpusztítóbb „károkozó”. A sókristályok folyamatosan rombolják a kő felületét. Kisebb kráterek formájában „robbantják” le a kő felső rétegét. Súlyosabb esetben már szemmel látható károkat okoznak, a forma teljesen eltorzulhat.

Ellenőriztessük az épület tetőszerkezetét, héjazatát, az eresz- és lefolyócsatornákat, a külső falak fugáit, a hordozó falazat nedvesedését és a környezetben beállt változásokat!

A folyamat megállítása sürgős és halaszthatatlan, komplex vizsgálatokat és kezelést igénylő feladat. Több szakember együttműködését, konzultációját követeli meg, mert a kőfelület kezelése, helyreállítása megfelelő állapotú épület és környezet nélkül nem hoz hosszú távú megoldást.

A kőfelület lyukacsos (ld. fekete-fehér kép)

Megjelenését okozhatja a környezeti viszonyokban hirtelen beállt változás is.

Régi restaurálások nyomán, cement kiegészítések mellett is A probléma elhanyagolása a könnyen megjelenik, és az tagozat illetve díszítőelem teljes eredeti réteget pusztítja. pusztulásához vezethet. Kültérben a szél még tovább segíti a már roncsolt, „fellazított” részek pusztulását, amitől lyukacsossá válik a kőfelület.

112

Időszakosan méressük meg a fal nedvességtartalmát!

Tulajdonos, Építész, Kőrestaurátor

Kőrestaurátor, Építész

B.1. Kő Észlelhető hibák, károsodások





B.1.4. kő Zöldes, esetleg nyálkás foltok – alga-, moha-, zuzmótelepek – láthatók a felületen (ld. fekete-fehér kép)

Biológiai, általában erős nedvesedés okozta elváltozás következménye.

Miután a károsítók a táplálék megszerzése végett telepednek a kő felületére, repedéseibe, egyértelmű, hogy „fogyasztás közben” folyamatosan fölemésztik annak anyagát, rombolják felületét. Gyökereikkel, tappancsaikkal egészen mélyre képesek behatolni, így a kő egész anyagát roncsolják. A fizikai kártételen kívül számolnunk kell a kémiai behatással is, melyet egyes fajták kiválasztása okoz.

Ne reménykedjünk a kártevők elpusztulásában, ez magától sosem fog bekövetkezni! Ha látszólag el is száradnak, egyes szívós fajták akár évek múltán is képesek ugyanott „kizöldellni”.

E folyamat megállítása halaszthatatlan feladat, de a beavatkozást nem szabad megelőző vizsgálatok, a kártevő(k) meghatározása nélkül végezni. Kültérben az ideális körülmények miatt szinte elpusztíthatatlanok, ezért körültekintően kell eljárni.

Kültérben – a klimatikus viszonyoknak megfelelően –, csapadékos helyen vagy víz közelében igen gyakori.

Beltérben kialakulhat nem megfelelő világítótesttel való világítás, illetve közvetlen fényhatás miatt is. Ilyen esetben a zöldes foltok elsősorban a fény érte területeken vagy a világítótestek körül fejlődnek ki. A probléma elhanyagolása a kőelem formavesztéséhez, teljes pusztulásához vezethet.

Szakemberhez kell fordulni! Ellenőriztessük az épület tetőszerkezetét, héjazatát, az eresz- és lefolyócsatornákat, a külső falak fugáit, a hordozó falazat nedvesedését és a környezetben beállt változásokat! Ellenőrizzük a helyiség szellőzési viszonyait, mérjük relatív páratartalmát, figyeljük meg annak ingadozását!

Semmiképpen se kezeljük a felületet szakember hozzájárulása nélkül! A nem megfelelő anyagok táplálékul szolgálhatnak a felületen megtelepedő élősködőknek, így azzal a helyzetet csak súlyosbítjuk!

Ellenőrizzük a világítótesteket is! Kőrestaurátor, Szakbiológus Tulajdonos, Építész

Kőrestaurátor, Tulajdonos

113






B.1.5. kő A kő felületén zöldellő fűfajták nőttek (Kültérben gyakran előfordul bokrok, fakezdemények megtelepedése is.) (ld. színes kép)


Kültérben a komolyabb fű-, illetve fafajták növekedésük közben szétfeszítik a kő anyagát, gyökereikkel mélyre hatolva rombolják az egész felületet, ezzel komoly károkat okozva. Miután a növények a táplálék megszerzése végett telepednek a kő felületére, repedéseibe, egyértelmű, hogy ”fogyasztás közben” folyamatosan fölemésztik annak anyagát.

Ne reménykedjünk a kártevők elpusztulásában, ez magától sosem fog bekövetkezni!

Jó állapotú kőfalazatok esetében a kőfelületet időszakosan meg kell tisztíttatni a látható növényektől. Ebben komoly szerepe van a tulajdonos figyelmes karbantartó munkájának.

B.1.6. kő Rózsaszínbe hajló szürkésfekete penészfoltok, sárgásfehér vagy barnásfekete a felületből néha kidudorodó kisebb-nagyobb terjeszkedő foltok – különböző gombafajták – láthatók a felületen (ld. színes kép)

A gombafajták megtelepedését A szürkésfekete legfőképpen a hordozó felület penészgombák nemcsak az nedvesedése okozza. esztétikai hatást rontják, de komoly felületi károkat is Beltérben való megjelenésüket okoznak. elősegíti a helyiség magas páratartalma is. A sárgásfehér vagy barnásfekete enyhén kidudorodó gombafoltok a forma torzulását is befolyásolhatják. Kiválasztásukkal komoly kémiai károkat okozhatnak a kő felületén, és roncsolhatják annak anyagát.

A kő állapotát időszakosan ellenőriztetni kell restaurátor szakemberrel a tulajdonos jelenlétében, hogy az állagmegőrzési feltételeket megbeszélhessék.

Tulajdonos, Kőrestaurátor

Tulajdonos, Kőestaurátor

Szakemberhez kell fordulni!

E folyamat megállítása sürgős és halaszthatatlan feladat.

Ellenőriztessük az épület tetőszerkezetét, héjazatát, az eresz- és lefolyócsatornákat, a külső falak fugáit, a hordozó falazat nedvesedését és a környezetben beállt változásokat! Beltérben ellenőrizzük a helyiség szellőzési viszonyait és páratartalmát!

A gombák eltávolítását csak kőrestaurátor végezheti. A beavatkozáshoz több szakember együttműködése, konzultációja szükséges, mert a kőfelület egyedi kezelése a megfelelő állapotú épület és környezet nélkül nem hoz hosszú távú megoldást. Beltérben folyamatosan mérjük, és jegyezzük le a helyiség páratartalmát!

Kőrestaurátor, Szakbiológus, Tulajdonos, Építész

114

Díszítőelemeknél, szobroknál azonban szakemberrel végeztessük a tisztítást!

Kőrestaurátor, Tulajdonos

B.1. Kő Észlelhető hibák, károsodások





B.1.7. kő A felületen egységes szürkésbarna szennyező réteg látható (Kültérben gyakran fekete a réteg) (ld. fekete-fehér kép)

Por és egyéb légszennyező anyagok rakódtak a felületre.

A légköri változások következményeként (például nedvesedés, felmelegedés–lehűlés) olyan szennyeződési réteg alakulhat ki, amely negatívan befolyásolja az esztétikai megjelenést, és káros kémiai folyamatokat is elindíthat.

A kő állapotát időszakosan ellenőriztetni kell restaurátor szakemberrel a tulajdonos jelenlétében, hogy az állagmegőrzési feltételeket megbeszélhessék.

Jó állapotú kőfelületeknél, faragványoknál – elsősorban helyreállítás utáni állapotban és restaurátori jóváhagyással – a pókhálókat és felületi porréteget finom, igazi tollból készült tollsöprűvel (semmiképpen sem ronggyal!) időszakonként el lehet távolítani.

(Beltérben az idő múlásával nagyjából azonos arányban növekszik a réteg vastagsága, kültérben fekete kérgesedés alakulhat ki a szennyeződés mértékének megfelelően.)

(Kültérben a tartós légszennyeződéssel együttesen – savas eső, üzemanyag-kibocsátás stb. – súlyos felületi károk Tulajdonos, Kőrestaurátor keletkezhetnek.)

Tulajdonos, Kőrestaurátor

115

B. Rész

B.1.1. A mély repedés miatt a kőszobor letörött, csak maradványai jelzik, hogy valamikor a fülkében állt

B.1.3. A kő pusztulásának súlyos formája az erősen lyukacsos felület

116

B.1.7./a A dombormű felülete a légszennyezők hatására elszürkült

B.1.7./b A légszennyeződésektől elfeketedett a felület, és megindult a kő anyagának károsodása

B.1.2. A felületi repedések és pergések a kő pusztulását jelzik

B. rész

B.2. FALKÉP Képzőművészeti értéke miatt is fokozottan óvandó tárgytípus. Az épülettel szorosan összefüggő elemként „együtt lélegzik” azzal. Éppen ezért megmaradása elsődleges feltétele a hordozó épület állandó, jó karbantartása. Az épületnek egy kisebb hibája is visszavonhatatlan képzőművészeti veszteségeket tud okozni. A tulajdonos legfőbb feladata az időszakos ellenőrzések betartása, szükség esetén szakemberekkel való

Tárgyfajta

Falkép

118


konzultációja. Ugyanakkor fontos, hogy az épületen történő javítások is mindig szakértéssel, megfelelő anyagokkal történjenek, mert a nem megfelelő javítások is súlyos kárt okozhatnak. A falkép állapotfelmérését, restaurálását kivétel nélkül mindig bízzuk diplomás, erre szakosodott restaurátorra!

Optimális érték

Hőmérséklet °C


Megvilágítás lux

Hőmérséklet °C


Megvilágítás lux

15–25

40–60

150–250

20±2

45±5

150

B.2. Falkép A FALKÉPEK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA Észlelhető hibák, károsodások





B.2.1. falkép A felületen átfutó, mély repedés látható, mely a falazatban folytatódik

Ha a repedés régi és változatlan, az épület korábbi szerkezeti hibájából eredhet, vagy régebbi földmozgás eredménye.

Ha a repedés régi – esetleg többszáz éves –, statikailag stabilnak, a falkép „részének” tekinthető.

Szakember bevonásával ki kell deríteni a repedés okát.

Súlyos esetben, azonnal be kell avatkozni! A megindult mozgás a falkép teljes elvesztésével járhat. Ugyanakkor, ha az épület már menthetetlen, a szakember még megmentheti a művet, leválasztva azt a hordozó falazatról.

Ha a repedés új keletű, súlyos szerkezeti változásról tanúskodik az épületben. Lehet azonban süllyedés vagy földmozgás is az oka.

B.2.2. falkép 1–3 cm mély vagy pókhálószerűen finom repedések láthatók a falkép felületén (ld. színes kép)

A repedések lehetnek régiek, esetleg a falkép születésével egyidejűek. Az újonnan megjelenő repedések oka sokfajta lehet – épületstatikai problémák, környezeti tényezők megváltozása stb. – a festmény készítésének technikájától függően.

A repedés állapotát, változását mindenképpen mérni kell Ha a repedés új és változik, (gipszpecséttel), és a szemmel felmérhetetlen károkat okozhat. látható változásnak A mű teljes leválásával járhat a megfelelően szakemberekkel falazatról, vagy súlyos esetben ellenőriztetni. a falazattal (és az épülettel) együtt pusztulhat el. Ha látszólag stabil repedésünk van, akkor is készíttessünk róla fotót évente legalább egyszer.

Régi eredetű repedésekkor nem számíthatunk különösebb változásra, a kép már készülte után így stabilizálódott.

Tulajdonos, Építész, Falkép-restaurátor, szükség esetén Geofizikus

Falkép-restaurátor, Építész

Mindenképpen szakember állapítsa meg a repedések keletkezési idejét, okát, a festmény stabilitását.

A repedések állapotáról szakember bevonásával a feltehető oknak megfelelő sűrűséggel készíttessünk egy kijelölt helyen, mindig azonos kivágásban fotódokumentációt, stabilnak ítélt falképnél is évente legalább egyszer.

Ha a repedések új keletűek, szaporodnak, és folyamatos változásban vannak, nagy bajról van szó. A falkép finom, felső vakolatrétege vagy a festékréteg megmozdult, ez pedig a kép teljes megsemmisüléséhez vezethet.

Folyamatosan mérjük, és jegyezzük le a helyiség hőmérsékletét és relatív páratartalmát! Falkép-restaurátor, Építész, Tulajdonos

Falkép-restaurátor, Fotós, Tulajdonos

119






B.2.3. falkép Nedvesedési foltok, vízcseppek, esetleg csurgások láthatók a festett felületen (ld. fekete-fehér kép)

A vízfoltok a hordozó felület nedvesedésének, a csurgások az épület beázásának vagy a páralecsapódásnak következményei.

Már egyszeri vizesedés is nagy károkat okozhat a díszített falfelületeken. A víz elősegíti az összes többi károsodási tényező megjelenését. Kedvezőtlen fizikai és kémiai folyamatokat indíthat el, melyek a festékréteg leválását, megsemmisülését okozhatják.

Azonnal szakemberhez kell fordulni! Állapítsuk meg a vizesedés okát: ellenőriztessük az épület tetőszerkezetét, héjazatát, az eresz- és lefolyócsatornákat, a külső falak fugáit, az ablakok páracsatornáit!

A gondozás azonnali beavatkozást, elsőként a nedvesedés megszüntetését igényli.

Az elszórt cseppek megjelenésének oka szintén a környezeti tényezők változásából adódó páralecsapódás (kondenzáció).

Méressük meg a belső falnedvességet!

Minél inkább eltolódik a megoldás, annál súlyosabb problémákkal, egyre több károsító tényezővel (sóképződés, gombák megjelenése stb.) kell megküzdeni.

Ellenőrizzük a helyiség szellőzési viszonyait, a helyiség Folyamatosan mérjük, és páratartalmát, figyeljük meg jegyezzük le a helyiség annak ingadozását! páratartalmát! Tulajdonos, Építész, Falkép-restaurátor B.2.4. falkép A festékréteg a vakolattal együtt vagy felületi pergések formájában leválik (ld. fekete-fehér kép)

A hordozó felület nedvesedik. A helyiség páratartalmának változásából adódó nem megfelelő légköri viszonyok. Statikai problémák megjelenése – az épület mozgása. (A falkép technikájától függően a festékréteg leválásának sokféle egyéb oka is lehet.)

A festménynek nemcsak az esztétikai élvezhetősége csökken, hanem az idő múlásával maradandó károsodás is éri.

Tulajdonos Falkép-restaurátor Építész, Szakkivitelező

Azonnal szakemberhez kell fordulni!

Tegyünk fehér lapot a fal tövébe és ellenőrizzük, hogy pereg-e rá friss morzsalék! Ellenőrizzük a helyiség Amíg a szakember megérkezik, szellőzési viszonyait, a helyiség fotózzuk le minden nap a fehér páratartalmát, figyeljük meg lap változását – a morzsalék A folyamatos, meg nem annak ingadozását! növekedését. akadályozott pusztulás a falkép A lehullott részeket teljes megsemmisüléséhez Ellenőriztessük az épület semmiképpen se söpörjük vezethet. tetőszerkezetét, héjazatát, az össze! eresz- és lefolyócsatornákat, a külső falak fugáit, a hordozó Folyamatosan mérjük, és falazat állapotát jegyezzük le a helyiség (nedvesedését)! páratartalmát! Falkép-restaurátor, Tulajdonos, Falkép-restaurátor Fotós, Építész Tulajdonos

120

B.2. Falkép Észlelhető hibák, károsodások




B.2.5. falkép Sókivirágzás nyomai – foltszerűen megjelenő fehéres lepedék, esetleg körkörös csigavonalú rajzolatok – láthatók a festett felületen (ld. fekete-fehér és színes kép)

A hordozó felület – leggyakrabban a talajvíz felszívódása okozta – tartós nedvesedésének következménye.

Az egyik legveszélyesebb és legpusztítóbb „károkozó”. A sókristályok folyamatosan rombolják a festmény felületét. Kisebb kráterek formájában „robbantják” le a festékréteget, súlyosabb esetben már szemmel látható károkat okoznak.

Ellenőriztessük az épület tetőszerkezetét, héjazatát, az eresz- és lefolyócsatornákat, a külső falak fugáit, a hordozó falazat állapotát (nedvesedését) és a környezetben beállt változásokat!

Megjelenését okozhatja a környezeti viszonyokban hirtelen beállt változás is.

A probléma elhanyagolása a falkép teljes pusztulásához vezethet.


A folyamat megállítása sürgős és halaszthatatlan, komplex vizsgálatokat és kezelést igénylő feladat. Több szakember együttműködését, konzultációját követeli meg, mert a falkép kezelése, helyreállítása megfelelő állapotú épület és környezet Ellenőrizzük a helyiség nélkül nem hoz hosszú távú szellőzési viszonyait, a helyiség megoldást. páratartalmát, figyeljük meg annak ingadozását! Folyamatosan mérjük és jegyezzük le a helyiség páratartalmát! Tulajdonos, Építész, Falkép-restaurátor

Falkép-restaurátor, Építész

121






B.2.6. falkép Zöldes, esetleg nyálkás foltok – alga-, moha-, zuzmótelepek – láthatók a felületen (ld. színes kép)


Miután a károsítók a táplálék megszerzése végett telepednek a falkép felületére, egyértelmű, hogy „fogyasztás közben” folyamatosan fölemésztik annak anyagát, rombolják felületét. Gyökereikkel, tappancsaikkal egészen mélyre képesek behatolni, melynek következtében a hordozó vakolatot is roncsolják. A fizikai kártételen kívül számolnunk kell a kémiai behatással is, melyet egyes fajták kiválasztása okoz.

Ne reménykedjünk a kártevők elpusztulásában, ez magától sosem fog bekövetkezni! Ha látszólag el is száradnak, egyes szívós fajták akár évek múltán is képesek ugyanott „kizöldellni”.

E folyamat megállítása halaszthatatlan feladat, de a beavatkozást nem szabad megelőző vizsgálatok, a kártevő(k) meghatározása nélkül végezni. (Kültérben az ideális körülmények miatt szinte elpusztíthatatlanok, ezért körültekintően kell eljárni.)

Kültérben – a klimatikus viszonyoknak megfelelően – csapadékos helyen vagy víz közelében igen gyakori.

Beltérben kialakulhat nem megfelelő világítótesttel való világítás, illetve közvetlen fényhatás miatt is. Ilyen esetben a zöldes foltok elsősorban a fény érte területeken vagy a A probléma elhanyagolása a világítótestek körül fejlődnek ki. festmény teljes pusztulásához vezethet.

Szakemberhez kell fordulni! Ellenőriztessük az épület tetőszerkezetét, héjazatát, az eresz- és lefolyócsatornákat, a külső falak fugáit, a hordozó falazat állapotát (nedvesedését) és a környezetben beállt változásokat! Ellenőrizzük a helyiség szellőzési viszonyait, mérjük relatív páratartalmát, figyeljük meg annak ingadozását!

Semmiképpen se kezeljük a felületet szakember hozzájárulása nélkül! A nem megfelelő anyagok táplálékul szolgálhatnak a felületen megtelepedő élősködőknek, így azzal a helyzetet csak súlyosbítjuk! Folyamatosan mérjük, és jegyezzük le a helyiség páratartalmát!

Ellenőrizzük a világítótesteket is! Falkép-restaurátor, Szakbiológus, Tulajdonos, Építész

122

Falkép-restaurátor, Tulajdonos

B.2. Falkép Észlelhető hibák, károsodások





B.2.7. falkép Szürkésfekete vagy egyre terjeszkedő rózsaszínes penészfoltok, illetve kicsi, barna, elszórt foltok láthatók a felületen (ld. színes kép)

A gombafajták – így a penész – megtelepedését is legfőképpen a hordozó felület nedvesedése okozza.

A szürkésfekete penészgombák, az esztétikai élvezhetőség befolyásolásán kívül, komoly felületi károkat is okoznak.

Azonnal szakemberhez kell fordulni!

A nedvesedés megszüntetése és a károsító folyamatok megállítása sürgős és halaszthatatlan feladat.

B.2.8. falkép A festett felületen kisebb-nagyobb, általában a festői formákat követő besötétedések, színelváltozások láthatók, esetleg a festmény egész felülete besötétedett (ld. színes kép)

A kisméretű, barnásfekete, a felületből enyhén kidudorodó foltok rovarpeték, vagy a vakolatban található esetleges organikus anyagok nedvesség hatására történt „átszívódásai”.

A kisméretű barnás foltok – ha nem nedvesedés következményeként jelennek meg – elsősorban esztétikailag zavaróak.

Különböző későbbi Nagy mértékben csökkentik a beavatkozások, átfestések, mű esztétikai élvezhetőségét. retusálások, kezelések nyomai. A mű elveszíti díszítő Elváltozásuk sokszor funkcióját, képzőművészeti környezeti változásokra értékét. vezethető vissza.

Ellenőriztessük az épület tetőszerkezetét, héjazatát, az eresz- és lefolyócsatornákat, a külső falak fugáit, a hordozó falazat nedvesedését és a környezetben beállt változásokat!

A foltok eltávolítását csak falkép-restaurátor szakember végezheti.

A falkép kezelése azonban megfelelő állapotú épület és Ellenőrizzük a helyiség környezet nélkül nem hoz szellőzési viszonyait, a helyiség hosszú távú megoldást. páratartalmát! Folyamatosan mérjük, és jegyezzük le a helyiség páratartalmát! Falkép-restaurátor, Szakbiológus, Tulajdonos, Építész

Falkép-restaurátor, Tulajdonos

Szakember (egy vagy akár több) állapítsa meg az elszíneződés okait és a beavatkozás szükségességét.

A sötét foltok eltávolítását csak falkép-restaurátor szakember végezheti. A besötétedés és színelváltozások folyamatát időszakos fotózással, és a fényképek összevetésével lehet ellenőrizni.

Falkép-restaurátor, Falkép-restaurátor, Tulajdonos Művészettörténész, Tulajdonos

123






B.2.9. falkép A felületen egységes szürke réteg, por látható (ld. fekete-fehér kép)

Por és egyéb légszennyező anyagok rakódtak a felületre.

A légköri változások következményeként (például nedvesedés, felmelegedés–lehűlés) olyan szennyeződési réteg alakulhat ki, amely negatívan befolyásolja az esztétikai megjelenést, és káros kémiai folyamatokat is elindíthat.

A falkép állapotát időszakosan ellenőriztetni kell restaurátor szakemberrel a tulajdonos jelenlétében, hogy az állagmegőrzési feltételeket megbeszélhessék.

Jó állapotú falképeknél – elsősorban helyreállítás utáni állapotban és restaurátori jóváhagyással – a pókhálókat és felületi porréteget finom, igazi tollból készült tollsöprűvel (semmiképpen sem ronggyal!) időszakonként el lehet távolítani.

(Beltérben az idő múlásával nagyjából azonos arányban növekszik a réteg vastagsága, kültérben fekete kérgesedés alakulhat ki a szennyeződés mértékének megfelelően.)

(Kültérben a tartós légszennyeződéssel együttesen – savas eső, üzemanyag-kibocsátás stb. – súlyos felületi károk Tulajdonos, Falkép-restaurátor keletkezhetnek.)

124

Tulajdonos, Falkép-restaurátor

B.2. Falkép

B.2.4. A festékréteg foltszerűen, több helyen lepergett

B.2.5./a A festett falfelületen sókivirágzás látható

B.2.3. A falazat és a rajta levő falkép maradványa is nedvesedik

B.2.9. A falképet szürke porréteg fedi

125

B. rész

B.3. KERÁMIA A kerámia alapja az agyag, melynek szárításával, égetésével már az őskorban készültek használati tárgyak, és építőanyagként is alkalmazták. A kerámia fajtája függ az agyag összetételétől és az égetés módjától. Porózus anyag, átereszti a vizet – ennek kiküszöbölésére kerülhet rá mázbevonat. Az épületek számtalan alkotóeleme készülhet kerámiából.

Tárgyfajta

Lehet alapanyaga (tégla), fedése (cserép), lehetnek belső burkolatai (járólapok, csempék), tagozatai (bordák, konzolok, korlátok) és díszítőelemei. Meg őr zésükhöz az épület meg fe le lő karban tartása el en ged he tet len. A kerámiaelemek és tárgyak károsodásainak helyreállításához szilikátrestaurátor szakember bevonása szükséges.


Optimális érték

Hőmérséklet °C


Megvilágítás lux

Hőmérséklet °C


Megvilágítás lux

Jól kiégetett kerámia

15–30

30–35

Nem érzékenyek

20±2

45±5

Nem érzékenyek

Kiégetetlen vagy rosszul kiégetett kerámia

15–30

30–50

Nem érzékenyek

20±2

35±5

Nem érzékenyek

Festett kerámia

15–20

30–50

150–250

20±2

35±5

150

128

B.3. Kerámia A KÜLTÉRI KERÁMIAELEMEK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA Észlelhető hibák, károsodások





B.3.1. épületkerámia A kerámiaelemek töröttek vagy repedtek (ld. fekete-fehér kép)

A repedéseket általában külső mechanikai erő, vagy az épület tartószerkezetében végbemenő változás okozza, aminek a repedés egyik első látható jele.

Következménye az elemek egyre súlyosabb repedezése, törése majd leválása, hosszabb távon pusztulása.

Szakmai testületnek kell megvizsgálnia a kialakult károsodásokat. Ki kell deríteni, mi okozta az elemek repedését, törését és azt, hogy a megindult folyamatok milyen mélységig károsították a létesítményt.

A szükséges lépések meghatározása és az esetleg életveszélyes állapot elhárítása szakemberek feladata.

Oka lehet még károsító anyagok (szulfát és salétrom) képződése, amely a kerámiaelemek tartószerkezettel érintkező felületén megy végbe.

Tulajdonos, Építész, Szilikátrestaurátor, szükség szerint Statikus és anyagvizsgálatokkal foglalkozó Szakember

Építész, Szilikátrestaurátor

Egyszerűbb esetben valamelyik A mozgó elemek kapcsolódó elem törött. balesetveszélyesek.

Meg kell vizsgálni, hogy mi okozza az elemek mozgását.

A legfontosabb feladat, hogy a közlekedés elől zárjuk el a mozgó elem körüli területet, és megfelelő jelzésekkel lássuk el! Oda véletlenül sem tévedhet senki.

Amennyiben a törés, repedés nem mechanikai eredetű, úgy a fém rögzítőelemek korróziója, térfogat növekedése repesztheti szét a kerámiát.

B.3.2. épületkerámia A kerámiaelemek mozognak

A helyzet rosszabb, ha a kötőanyag ment tönkre. (Ennek oka többnyire a fugázási, vízelvezetési hiányosságokból fakadó nedvesedés.)

Amint megbomlik egy felület, az időjárási viszonyoknak kitett többi elem is gyorsabban pusztul, majd leomlik.

Ezt követően szakember bevonásával kell kidolgozni a helyreállítás szükséges lépéseit.

Tulajdonos, Építész, Szilikátrestaurátor


129






B.3.3. épületkerámia A kerámiaelemek közötti fugázóanyag sérült, vagy kipergett (ld. fekete-fehér kép)

Az elemtalálkozásokon lefolyó csapadékvíz idővel kikezdi a fugák anyagát, mely meggyengül, megreped, majd kipereg a helyéről.

A szabaddá vált találkozási pontok mentén a víz az elemek alá is befolyik. Mivel onnan elpárologni nem tud, az időjárásnak megfelelően hol megfagy, hol vízgőz formájában van jelen. A változások hatására a kerámiaelemek mozogni, repedezni kezdenek, majd leválnak a hordozó felületről.

Meg kell vizsgálni, hogy a fugasérülések mekkora területet érintenek, és hogy károsodott-e a tartószerkezet is. Ezt követően lehet meghatározni a szükséges feladatokat.

Az első és legfontosabb: ne álljunk neki mi magunk! A most divatos anyagok (például: szilikonok) egyáltalán nem alkalmasak a javításokra, mert nem engedik lélegezni a felületet és eltávolíthatatlanok!

(A folyamat bekövetkeztét jelentősen befolyásolja a fugázóanyag minősége és a fugavastagság.)

B.3.4. épületkerámia A kerámiaelemek felületén és fugáin sókivirágzás nyomai – foltszerűen megjelenő fehéres lepedék, esetleg körkörös csigavonalú rajzolatok – láthatók (ld. színes kép)

A rossz vagy károsodott szigetelések, a fugahiányok, a vízelvezetési hiányosságok az épületszerkezetek nedvesedését, így az anyagok korrodálódását eredményezik. A sókivirágzást a hordozó felület hosszan tartó nedvesedése okozza. A folyamat megindulását a fugák mentén észlelhető fehéres foltok, rajzolatok jelzik.

Megindulnak a különféle sóképződési folyamatok, melyek hatására nemcsak a kerámia, hanem az épületszerkezeti anyagok is károsodnak. Repedések, majd törések alakulnak ki, végül leomlik a burkolat.

Minden esetben szakember bevonására van szükség. Tulajdonos, Építész, Szilikátrestaurátor


Szakmai testületet kell összehívni az okok kiderítésére.

Meg kell szüntetni a nedvesedést, mielőtt komolyabb, megfordíthatatlan helyzet alakulna ki.

Tisztázni kell, mi váltotta ki a nedvesedést, és az milyen mértékben károsította a szerkezeteket. Ellenőriztessük az épület tetőszerkezetét, héjazatát, az eresz- és lefolyócsatornákat, a külső falak fugáit, a hordozó falazat állapotát (nedvesedését) és a környezetben beállt változásokat! Tulajdonos, Építész, Szilikátrestaurátor

130

A felületek tisztítását csak szakember végezheti.


B.3. Kerámia Észlelhető hibák, károsodások



B.3.5. épületkerámia A kerámiaelemek felületén növények (mohák, zuzmók, gombák, penészek, fű-, és fafélék) telepedtek meg (ld. színes kép)

A hordozó felület tartós nedvesedésének következménye.

A növények befurakodva az Meg kell vizsgálni, hogy a építészeti elemek közé feszítik, kerámiaelemek, burkolatok repesztik a felületeket. felületén és tövében, főként zárt, nyirkos helyeken, esetleg Egyes építészeti anyagokat a tetőn és az ereszekben nem mállasztanak, porlékonnyá telepedtek-e meg különféle tesznek, így omlások, növények vagy egyéb biológiai leszakadások előidézői károsítók. lehetnek. A mázas felületek romlását is gyorsítják.

B.3.6. épületkerámia A felületeket szürkésbarna vagy fekete szennyező réteg borítja (ld. színes kép)

Por és egyéb – közlekedésből, ipari tevékenységből származó – légszennyező anyagok rárakódtak a felületre

Esztétikai kár. A szennyeződések megkötik a különböző összetételű csapadékvizeket, ezáltal károsítják a fugázásokat. A nedvesség így szabadon juthat a burkolóelemek alá, ahonnan elpárologni nem tud, ezért korróziós, sóképző folyamatokat indít el, amitől az elemek repedezni kezdenek.


A gondozás módja és elvégzői Eltávolításukról haladéktalanul gondoskodni kell! A növényeket nem elég letépkedni vagy ledörzsölni, mert újra kinőnek. Az eltávolítást csak szakember végezheti!

Tulajdonos

Szilikátrestaurátor

Meg kell vizsgálni, hogy a szennyező réteg károsította-e a kerámia vagy mázréteg felületét.

Rendszeres jelleggel – kisebb és elérhető felületek esetén évente, más esetben 4–5 évente – a felületeket meg kell tisztíttatni a rárakódott – különféle eredetű – szennyező anyagoktól. Nem mindegy azonban, mivel és hogyan történik a tisztítás. Minden esetben szakemberrel kell megbeszélni a teendőket, mert komoly károk keletkezhetnek a hozzá nem értésből.

Ezzel egy időben ellenőrizni kell a fugák épségét, és a vízelvezetés állapotát.



131






B.3.7. épületkerámia A kerámiaelemek felületét falfirkák, grafittik borítják

Ezek az önkifejezés formagazdag megnyilvánulásai, különféle összetételű anyagokkal és eszközökkel.

A falfirkák főleg a mázatlan kerámiák esetében jelentenek gondot, ahol a szövetszerkezetbe jutva nehezen – vagy egyáltalán nem – eltávolítható nyomokat hagynak.

Vizsgáljuk meg a szennyeződés mértékét és a vandalizmus kiküszöbölésének lehetőségeit!

Minden esetben kérjünk tanácsot képzett szakembertől!

Tulajdonos


132

Ne próbáljuk meg eltüntetni a festésnyomokat a kerámiáról, mert a tisztítószerek többnyire reagálnak annak anyagával is! (A szennyeződéseket pedig eltávolíthatatlanul belemoshatjuk a tisztítandó felületbe.)

B.3. Kerámia A BELTÉRI KERÁMIAELEMEK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA Észlelhető hibák, károsodások





B.3.8. épületkerámia Az elemeken sérülések, töredezések, repedések láthatók

A repedések oka általában külső mechanikai erő, vagy a tartószerkezetben végbemenő változás, amelynek többnyire ez az első látható jele.

Az esztétikai kár mellett előfordulhat, hogy a sérült elemmel kapcsolatban álló darabok is megmozdultak, így később omlásveszélyesekké válhatnak.

Amennyiben a sérülés nem karcolás vagy ütés hatására következett be, úgy eredetét haladéktalanul ki kell deríteni!

A lehullott darabokat össze kell gyűjteni, és gondosan megőrizni.

Amennyiben a törés, repedés nem mechanikai eredetű, (ismétlődően jelennek meg hasonló elváltozások más vagy környező elemeknél is) úgy a kiváltó okok a burkolatok alatt, vagy a tartószerkezetben keresendők.

A vizsgálatnak ki kell terjednie a tartószerkezeti elemekre is.

(Ezek a jelek időben figyelmeztetnek olykor súlyosabb, nem látható problémákra is.)

Ne kezdjük magunk javítgatni, ragasztani, átfesteni a felületeket, mert egyes anyagok eltávolíthatatlanok, és összetételüknél fogva több kárt okoznak, mint amennyit használnak. Tulajdonos, Építész, Szilikátrestaurátor és amennyiben szükséges Statikus

B.3.9. épületkerámia A kerámiaelemek meglazultak

Általában nedvesedés következménye, amit előidézhet csőtörés vagy több éve fennálló vizesedés.Ez utóbbit melyet a számtalan épületszerkezeti probléma, az elhanyagoltság vagy a szellőzés hiánya okozhatja.

A töréseket, elváltozásokat időben jelezzük szakembernek, és kérjük ki tanácsát!


A folyamat előrehaladásával az Szakember bevonásával meg Értesíteni kell a megfelelő elemek leválnak, majd kell vizsgálni a károsodás okát, szakembereket. leomlanak. mértékét. Amennyiben az elemek Ellenőriztessük az épület leválnak a hordozó felületről, a tetőszerkezetét, héjazatát, az közvetlen életveszély eresz- és lefolyócsatornákat, a elhárításának érdekében a külső falak fugáit, a hordozó területet a forgalom elől el kell falazat állapotát zárni! (nedvesedését) és a környezetben beállt változásokat. Tulajdonos, Építész, Szilikátrestaurátor

Építész, Szilikátrestaurátor és – amennyiben szükséges – Statikus

133






B.3.10. épületkerámia A fugák és sarkok mentén penészesedés észlelhető

Zárt, nedves, kevéssé szellőző helyeken vagy magára hagyott épületekben a páratartalom megnő. Ez különösen kedvez a penészfélék megtelepedésének.

A penészfélék életfolyamataik révén különféle anyagokat képesek elbontani, anyagcseréjük révén pedig kibocsátani. A penészgomba termelte anyagok a fugákat porlékonnyá teszik, aminek következtében a burkolóelemek leesnek, összetörnek. A folyamat addig tart, amíg van kerámia.

Szakember bevonásával ki kell deríteni a penész megtelepedésének okát és az okozott kár szintjét. Ezt követően lehet a szükséges lépéseket megtenni.

Azokat az épületrészeket is rendszeresen szellőztetni kell, amelyek nincsenek állandó használatban.

Tulajdonos, Építész Szilikátrestaurátor


Nagyobb mennyiségben, a porózus szerkezetű kerámiákba beszívódva, az anyagban komoly feszítőerőt fejtenek ki. Ennek következtében a szennyezett felületről először kisebb, a folyamat előrehaladásával egyre nagyobb darabok válnak le.

Meg kell vizsgálni a környezetben található vasszerelvények, tartóelemek állapotát és a hozzájuk kapcsolódó, közelükben lévő kerámiák szennyezettségének mértékét.

Szakemberre kell bízni az elemekbe jutott szennyezőanyag eltávolítását. A vasszennyeződéseket letörölni nem lehet.

Tulajdonos, Szilikátrestaurátor


Az éves ellenőrzések alkalmával figyelmet kell fordítani a mázas kerámiák esetén a bevonatok épségére is.

A felületet ne dörzsölgessük, mert egyre több darab fog leválni, és ami megmenthető lenne, azt is tönkre tesszük.

Amennyiben sérüléseket, a felületből kiemelkedő elváltozásokat vagy fehér színű tűkristályokat látunk, restaurátori szakvéleményt kell kérni.

Ne kezdjünk bele a javításba, ne fessük le a csorba részeket, hanem haladéktalanul forduljunk szakemberhez!



B.3.11. épületkerámia A kerámiaelemeken vasszennyeződés látható

A vasszennyeződés többnyire a kerámiaelemek tartószerkezetéről vagy a közvetlen környezetben levő vasszerelvényekről származik.

B.3.12. épületkerámia A kerámiaelem mázbevonata sérült vagy pereg

Leggyakrabban mechanikai hatás – ütés, törés, karcolás – következtében sérül az elemek felszíne.

134

A megindult folyamat nyilvánvalóan nem áll meg, hanem addig tart, amíg máz van a felületen. A kiváltó októl függően a Ahol nem mechanikai sérülés folyamat itt megáll, vagy a az ok, ott komolyabb elváltozás kerámia elmállásával tovább áll a háttérben. Ez lehet az folytatódik. előállításból fakadó hiba, vagy az anyagban végbemenő A mázak védőszerepet is átalakulás következménye betöltenek a kerámiák felületén. egyaránt. Ezért a máz sérülése vagy pergése veszélyezteti azok állapotát.

Amennyiben ez nem segít, úgy szakember segítségét kell kérni!

B.3. Kerámia KERÁMIATÁRGYAK

GONDOZÁS A kerámiatárgyakat rendszeres jelleggel (havonta) portalanítsuk. Szükség esetén, illetve használat után mossuk le tiszta vízzel. Ne hagyjuk, hogy bennük víz, növényi maradványok, papír és egyéb oda nem illő anyagok halmozódhassanak fel. A művelethez vegyünk elő szivacslapot vagy papírvattát, hogy a kezünkből kicsúszó tárgyak ne ütődjenek kemény felülethez. Így elkerülhetők a törések és sérülések. Tisztításukhoz lehetőleg ne használjunk háztartási tisztító- és súrolószereket! Ezek ugyanis lúgot, savat vagy klórt tartalmaznak, amely anyagok károsíthatják a mázakat, vagy a kerámia belsejébe szívódva fejthetik ki roncsoló hatásukat. Egyes aranyozás- és festésfajták érzékenyek a lúgtartalmú vagy lúgos anyagokra. Alkalmazásuk miatt a díszítmények, festések lekophatnak, eltűnhetnek. A megtisztított tárgyakat minden esetben töröljük szárazra! Ne várjuk meg, amíg a víz elpárolog felületükről, mert károsítja a mázakat és elősegíti bomlásukat! Ne hasonlítsuk össze a napjainkban készült darabokat többszáz éves társaikkal! Velük szemben mindig körültekintőbben járjunk el! A használatban lévő tárgyakat is csúszásmentes felületre helyezzük úgy, hogy a mindennapi élet forgalma ne tehessen bennük kárt! A környezetükben lévő egyéb tárgyak (képek, tükrök stb.) is legyenek biztonságosan rögzítve olyan távolságban, hogy leesésük, felborulásuk esetén se okozzanak kárt egymásban. A helyiségben lehetőleg egyenletes páratartalmat és hőmérsékleti viszonyokat biztosítsunk! A kerámiatárgyak

számára 20 °C léghőmérséklet és 45% relatív páratartalom ideális. Kerüljük a hirtelen hőingadozással járó környezeti változásokat, mert a máz felületében hálószerű repedéseket, háriszokat hozhatnak létre. Amennyiben a gondozás során a fent említett elváltozások bármelyikét tapasztaljuk, forduljunk szakemberhez, és kérjük ki véleményét!

TÁROLÁS Amennyiben hosszabb időn keresztül kell tárolnunk tárgyainkat, válasszunk olyan csomagolási módszert és anyagokat, amelyek nem kötik meg a nedvességet (Nikecell stb.)! A fa- és papírdobozok, szekrények a légnedvességet megkötik, és a tárlóban a páratartalmat magas szinten tartják. Ez a mázak fényét, épségét veszélyeztetheti. Amennyiben mégis ilyen anyagok használatára kényszerülünk, félévente nyissuk ki a dobozokat vagy szekrényeket, és szellőztessük a tárolóhelyiséget minimum egy napig! A tárgyakat elválasztás nélkül soha ne tegyük egymásra! A csomagoló vagy elválasztó anyag se legyen nedvességmegkötő tulajdonságú, például selyem-, vagy újságpapír, helyettük használjunk viaszpapírt, amit mindig lazán tekerjünk a tárgy köré, vagy hungarocell granulátumot. A tárgyakat a bélelt tárolóegységbe mindig biztonságosan rögzítve kell elhelyezni. A tárolásra ne válasszunk magas páratartalmú, hűvös, szellőzetlen helyiséget (pince, padlás stb.)! Ezek figyelembevételével még sok örömünk telhet értékeinkben.

135

B. rész A KERÁMIATÁRGYAK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA Észlelhető hibák, károsodások





B.3.13. kerámiatárgy A mázatlan (terrakotta) tárgy felülete poros, szennyezett

Nem megfelelő tárolási körülmények, és helytelen gondozás, elhanyagolás következménye.

A szennyeződések a tárgy esztétikai és művészeti élvezhetőségét befolyásolják.

Időnként ellenőrizzük, hogy a tárgyak és azok belseje portól és szennyezőanyagoktól mentes legyen!

Rendszeresen (havonta legalább egyszer) portalanítsuk a tárgyak felületét száraz ronggyal! A vizes lemosást kerüljük, mert belemossuk a felületbe a szennyeződéseket. A tárgy felülete így elszürkül, kifényesedik. Amennyiben a portörlés nem adja vissza a tárgy eredeti megjelenését, forduljunk szakemberhez!

Tulajdonos

136


B.3. Kerámia Észlelhető hibák, károsodások





B.3.14. kerámiatárgy A mázas kerámiatárgy felülete vagy belseje poros, vízköves, szennyezett

Nem megfelelő tárolási körülmények és helytelen gondozás, elhanyagolás következménye.

A szennyeződések egyrészt rontják a tárgy esztétikai szépségét, másrészt a bomló anyagok fertőzések forrásaivá válhatnak.

Időnként ellenőrizzük, hogy a tárgyak és azok belseje portól és szennyezőanyagoktól mentes legyen!

A tárgyakat használat után mossuk el, vagy takarítsuk ki. Lehetőleg ne maradjon bennük víz, növényi maradvány vagy más oda nem illő anyag.

Hosszabb időn elteltével a mázak veszítenek eredeti szépségükből, mert megindult korrodálódásuk. Ezt a folyamatot visszafordítani már nem lehet.

Háztartási tisztítószereket a szennyeződések eltávolításához ne használjunk, mert ezek lemarhatják a mázakat, egyes díszítőanyagokkal reagálhatnak, vagy azokat eltüntethetik. Amennyiben nem lehet a felületi szennyeződéseket eltávolítani, ne kísérletezzünk, forduljunk inkább szakemberhez! Tulajdonos

B.3.15. kerámiatárgy A kerámiatárgy repedt

A repedések külső erő vagy a tárgyban lévő belső feszültségek feloldódásának hatására alakulhatnak ki.

Amennyiben nem tulajdonítunk A tárgyak portalanítása, időben jelentőséget a tisztítása során ellenőrizzük repedéseknek, ezeket később a épségüket is! tárgy törése követi. Tulajdonos

Tulajdonos, Szilikátrestaurátor A repedt tárgy helyreállításával forduljunk megfelelően képzett szakemberhez!


137






B.3.16. kerámiatárgy A kerámia- vagy porcelántárgy törött vagy sérült (ld. színes kép)

A kerámia- és porcelántárgyak törékenyek, így külső mechanikai hatás következményeként gyakran megsérülnek.

A törések, repedések a tárgy esztétikai és művészeti élvezhetőségét befolyásolják, értékét csökkentik.

Ellenőrizzük, hogy elég biztonságos-e a tárgy helye, rögzítése!

A töredékek minden apró darabját gyűjtsük össze! Ne szemezgessük ki csak a nagyobb darabokat, mert a helyreállításhoz minden kis szilánkra szükség van!

(A tárgyak környezetében lévő más tárgyak biztonságos rögzítését is ellenőrizni kell, hogy azok leesése, felborulása ne okozzon kárt!)

A törött tárgyak összeragasztásával lehetőleg magunk ne próbálkozzunk, mert az eredménnyel nem leszünk elégedettek. Sok ragasztó nem alkalmas ezeknek a tárgyaknak ragasztására, noha ezt a doboz felirata állítja. Később szakember sem tudja már a tárgy eredeti megjelenését visszaadni. Egyszerűbb, ha megfelelő szakemberhez fordulunk.

B.3.17. kerámiatárgy A kerámiatárgyról pereg a máz (ld. fekete-fehér és színes kép)

Általában gyártási vagy előállítási hiba. Védekezni ellene nem lehet, és korábbi jelei sincsenek.

Amennyiben a folyamat megindult, úgy kezelés vagy helyreállítás híján addig tart, amíg máz van a tárgy felületén.

Tulajdonos


Ha a tárgy körül apró, színes mázdarabkákat látunk, vagy a mázfelület felvált, hívjunk szakembert!

Az idejében felismert mázpergés megfelelő eljárásokkal megállítható. Ehhez az kell, hogy ne várjuk meg, amíg nagy felületek mennek tönkre, hanem az első jelek megjelenésével forduljunk szilikátrestaurátorhoz!

Tulajdonos


A pergés kiterjedhet a tárgy egész felületére vagy egyes mázszínekre.

138

B.3. Kerámia

B.3.3. A kerámiaelemek közötti fugázóanyag sérült

B.3.17./b A kerámiatárgyról pereg a máz

B.3.1. Törött, repedt a kerámiaelem felülete

139

B. rész

B.4. ÜVEG Az üveg az őskor óta létező szilikátszármazék. Kezdetben ékszerként fordult elő, kék üvegpasztából készült gyöngyök, karperecek formájában. Később dísztárgyak, használati tárgyak anyaga lett, majd a technika fejlődésének köszönhetően az építészetben is egyre nagyobb jelentőségre tett szert. Legáltalánosabban ablaküvegként használják. Műemlék épületekben gyakran találunk ólomüveg ablakokat, festett, ökörszemes, ragasztott színesüveg-ablakokat vagy kézi gyártású ablak-

üvegtáblákat. Szorosan az épülethez kapcsolódó díszítmények az üvegmozaikok. Fényáteresztő tulajdonsága miatt üveg az alapanyaga a különböző világítótesteknek is. Mindennapi életünk során számtalan üvegtárggyal találkozunk. Történeti értékük és sérülékenységük miatt az üvegablakokat, díszburkolatokat, tárgyakat óvjuk a mechanikai hatásoktól! Károsodásuk esetén pedig forduljunk szilikátrestaurátor szakemberhez!



Optimális érték

Hőmérséklet °C


Megvilágítás lux

Hőmérséklet °C


Megvilágítás lux

Üvegtárgyak

15–25

40–50

Nem érzékenyek

20±5

45±5

Nem érzékenyek

Rossz állapotú üvegtárgyak

15–25

40–50

Nem érzékenyek

20±2

40±3

Nem érzékenyek

142

B.4. Üveg AZ ÓLOMÜVEG ABLAKOK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA Észlelhető hibák, károsodások




B.4.1. ólomüveg ablak Az ablakok nem eléggé vagy egyáltalán nem engedik át a fényt (ld. fekete-fehér kép)

Az üveget védőüveg hiányában vastagon borítják a különféle légszennyezők. Ezek megkötik a nedvességet, így olyan anyagok keletkeznek, amelyek kikezdik az üveg felületét és tartószerkezetét. Hatásukra az üveg felületén vagy annak rétegei között korróziós termékek jelennek meg.

Amennyiben az üveg felületén vagy a rétegek között megindult az üveg anyagának átalakulása, a helyzet nem túl rózsás. Először az üveg felülete indul bomlásnak, majd a kialakult bomlási termékek pusztítják gyorsított mértékben az üveg anyagát.

Alaposan meg kell vizsgálni az üvegfelületek általános állapotát.

B.4.2. ólomüveg ablak Az üvegablak tartóváza mozog

A rögzítő vasalat és a szemek töröttek, elmozdultak vagy átkorrodáltak. Okozhatja az épület mozgása, vagy az épület körül zajló erőteljes forgalom következtében kialakult remegés, rezgés is.

Ha az elváltozás hosszabb ideig fennáll, a tartószerkezet alakja megváltozik, így nem tölti be eredeti funkcióját. Törések jelentkeznek, majd a betételemek kihullása és az ablak megereszkedése következik. Az ablak teljesen megsemmisülhet.


Középületek esetén 2–3 évente a felületeket meg kell tisztítani a rájuk rakódott különféle eredetű anyagoktól. Amennyiben elváltozások A tisztításhoz felhasznált figyelhetők meg, fel kell mérni, anyagokat mindig hogy milyen mértékű és szakembernek kell mekkora területet érint az összeállítania vagy ellenőriznie, elváltozás. Ennek alapján lehet mert a lúgos, oldószeres és meghatározni a beavatkozás egyéb nem megfelelő vegyi mértékét és módját. anyagok a felületeket maradandóan károsíthatják! Tulajdonos, Építész, Szilikátrestaurátor


Meg kell vizsgálni a tartószerkezet és a szerkezeti elemek épségét. Figyelmet kell fordítani az épületmozgásokra, a korróziós folyamatok időben történő felderítésére, majd ezek jelzésére.

A kiváltó ok kiderítése után szakember bevonásával haladéktalanul meg kell kezdeni a helyreállítást!

Tulajdonos, Építész, Statikus, Szilikátrestaurátor


143



B.4.3. ólomüveg ablak Megsérült vagy tönkrement a Az üvegablak tartószerkezete keret védőbevonata. megrozsdásodott Magas páratartalom alakult ki az üvegfelület körül.




A folyamat a levegő oxigénjének és páratartalmának hatására egyre gyorsuló tendenciát mutat, és a teljes átkorrodálásig tart.

A rozsdásodás folyamata előbb vagy utóbb mindenképpen bekövetkezik, ezért rendszeres ellenőrzés szükséges!

A károsodások észlelése után, szakember segítségével haladéktalanul meg kell kezdeni a szükséges beavatkozásokat.

Nincs szellőzés, a vízelvezetők eltömődtek. Az egyes szerkezeti elemek eltörnek, szétválnak, ez pedig A tartószerkezet fallal érintkező további károsodások kiinduló része állandóan nedves. forrásává válik. B.4.4. ólomüveg ablak Az üvegbetétek mozognak (ld. színes kép)

B.4.5. ólomüveg ablak Az ablak vagy üvegbetét felülete hullámossá vált (ld. színes kép)

Az ólomsínek kitágultak és/vagy megnyúltak.

A mozgás egyre erőteljesebbé válik, és a környező elemek is lötyögni kezdenek. A folyamat Tönkrement vagy hiányzik a egyre nagyobb felületre terjed tömítőanyag. ki, miközben a sínek tágulnak. Az így kialakult vibráció újabb Előfordulhat, hogy a sínekben elváltozásokat eredményez átkristályosodási folyamat indult (törés, potyogás stb.). el.

A rögzítőszemek, vasalatok átrozsdásodtak, elváltak vagy hiányoznak. A tartószerkezet eltorzult.

A tartószerkezet helyett a befoglaló sínek vették át a felületi terhelést, így idővel egyre láthatóbbá válik az ablaknak és elemeinek deformációja. Először törések jelentkeznek, majd az elemek kezdenek kipotyogni a helyükről.

A téli hónapok után minden évben ajánlatos megnézni a szerkezeti elemek állapotát. Tulajdonos, Építész Szilikátrestaurátor


Meg kell vizsgálni, mi okozza az üvegbetétek mozgását. Alaposan szemügyre kell venni a sínek állapotát, záródását, korróziómentességét. (A foglalatok nem lehetnek torzultak és nyitottak.)

Az általános átvizsgálással, karbantartással egy időben – amit ajánlott 2–3 évente elvégeztetni – érdemes ezekre a részletekre is figyelmet fordítani. Szükség esetén a hiányosságokat ki kell javíttatni, mielőtt nagyobb gondok keletkeznének.



Meg kell keresni azokat a pontokat, ahonnan a folyamat megindult.

A károk felmérése után időben ki kell javíttatni a megrongálódott részeket!

A rendszeres ellenőrzésnek (2–3 évente) ki kell terjednie a rögzítési pontokra, a sínek állapotára, a védőüvegre és a vasalatokra. Tulajdonos, Építész Szilikátrestaurátor

144


B.4. Üveg Észlelhető hibák, károsodások





B.4.6. ólomüveg ablak A színes üvegbetét mezők töröttek vagy megsérültek

Külső mechanikus behatás vagy az ablakfelület hullámosodásának következménye.

A törött, hiányos elemek cseréje, javítása nélkül az üvegfelületeken páralecsapódás jelentkezik, ami elősegíti az üveg bomlását, tönkremenetelét.

A színes üvegbetét mezők és ólomsínek rendszeres ellenőrzése mellett az épület tartószerkezeti épségét is ellenőrizni kell, hogy a repedés okai kiderüljenek.

A töréseket, hiányokat a lehető leggyorsabban meg kell szüntetni, mivel a környezeti hatások elősegítik a megbomlott felület további pusztulását.

Az ólomsínek megnyúlásával az üvegbetétek elmozdulnak, így feszültségek alakulnak ki az üvegben. Ezek feloldódása okozza a töréseket, repedéseket.

B.4.7. ólomüveg ablak Az üvegbetétek elmozdultak (ld. színes kép)

A tartószerkezet elemei sérültek vagy hiányoznak.

Amennyiben a jelenség az ólomsínek deformációjával függ össze, úgy egyre több elemen keletkeznek majd repedések, később hiányok, amelyek az ablak teljes összeomlásáig vezethetnek.

Az ablak vagy betét súlypontjának áttevődése következtében törések jelennek Az ólomsínek megnyúltak vagy meg, majd elemek esnek ki, átkristályosodásuk megindult. ezáltal a felület tovább deformálódik. A tömítőanyag tönkrement.

A terhelés megváltozása miatt nem lehet a javítást halogatni. A sérült elemeket helyben kell rögzíteni vagy pótolni.

Tulajdonos, Építész Szilikátrestaurátor és amennyiben szükséges Statikus


Meg kell vizsgálni az elemek elmozdulásának okát. Ez összefüggésben lehet a rögzítőszerkezettel, vagy a sínekben megindult átalakulási folyamat következménye.

A kiváltó okot a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni. Ha nincs más kiút, részleges cserével vagy megerősítéssel kell a felület stabilitását helyreállítani.

Tulajdonos, Építész Szilikátrestaurátor


145






B.4.8. ólomüveg ablak Az üvegablakról pereg a festés, vagy irizál (felületén különféle színek láthatók súrlófényben) (ld. színes kép)

Állandóan magas páratartalom és vizesedés okozza. Az üveg anyaga bomlik, ezért apró kráterek, lyukak jelennek meg felületén. Később a korrodált üveg felületén megjelenő interferencia színek (szivárványos színek) mutatják a folyamatos pusztulás stádiumait.

A megindult átalakulási folyamatok miatt egyre nő a károsodott felület nagysága. A kialakult bomlástermékek hatására egyre gyorsuló tendenciát mutat a pusztulás. Az üveg felülete egyre vékonyabbá válik, majd eltörik. A folyamat addig tart, amíg van üveg.

Meg kell vizsgálni az üvegfelületek általános állapotát, ki kell deríteni a kiváltó okokat. Ezt követően lehet kidolgozni a szükséges lépéseket az állagmegóvás érdekében.

Lehetőleg ne nyúljunk a felülethez, mert azzal még nagyobb károkat okozhatunk.

A felülethez csak megfelelő szakmai vizsgálatok és egyeztetett helyreállítási terv után nyúlhat a restaurátor szakember. Tulajdonos, Építész, Szilikátrestaurátor, Szilikátvegyész vagy anyagvizsgálattal foglalkozó Szakember

B.4.9. ólomüveg ablak Az ablaküvegen páralecsapódás figyelhető meg

A külső védőüveg rossz, törött vagy hiányzik. Több helyen hiányoznak az üvegbetétek.

Mindenféleképpen kérjük megfelelő szakemberek véleményét és segítségét!

A páralecsapódás a Fel kell kutatni a kiváltó okot, tartószerkezet gyors korrózióját ellenőrizni az üvegfelületeket, eredményezi. vízelvezetőket. Hosszabb idő alatt az üvegfelületek bomlását váltja ki.

A vízelvezetők eltömődtek.


A karbantartások alkalmával fordítsunk figyelmet a védőüvegezés és festett felületek épségére, a vízelvezetők meglétére, dugulás- és korróziómentességére.

A festés peregni kezd, az üvegen interferencia színek (szivárványos színek) jelennek meg. Tulajdonos, Építész, Szilikátrestaurátor

146






B.4.10. ólomüveg ablak Madárürülék van az ablakon vagy körülötte

A védőháló tönkrement vagy kiszakadt.

A madárürülék tartalmánál és kémiai összetételénél fogva bontja az üvegfelületeket, erodálja a vas és ólom szerelvényeket.

Meg kell tekinteni, mi okozhatta Amennyiben madárürülék van a szennyezést, illetve a az ablakon vagy madarak odaköltözését. környezetében, azt haladéktalanul el kell távolítani.

Előfordulhat, hogy hiányoznak az építészeti vagy falazati elemek, és madarak költöztek be az épületbe.


A lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetni a madarak fészkelését. Ki kell javítani vagy cserélni a korrodált hálókat, tartószerkezeti elemeket.

Tulajdonos, Építész B.4.11. ólomüveg ablak A védőüveg megsérült

A sérülés általában külső erő hatására következik be, de okozhatja a tartószerkezet deformációja vagy az épület mozgása is.

A sérült vagy hiányos védőüveg nem biztosítja azt a szigetelő légréteget, amely az ablakfelületek megóvásához szükséges. Az üvegfelületeken lecsapódó pára miatt a kémiai korróziós folyamatok megindulnak, így az üveg kevésbé lesz ellenálló a további esetleg mechanikai hatásokkal szemben.

Tulajdonos, Szilikátrestaurátor, szükség esetén Fémrestaurátor

Rendszeres időközönként A sérülés okának kiderítését körüljárással meg kell győződni követően dönteni kell, hogy a a védőüvegek épségéről. védőüveg javítható vagy cseréje szükséges. Az ellenőrzés során a sérülés okát is tisztázni kell. Amint lehet, javítani vagy pótolni kell a sérült elemeket.

Tulajdonos, Építész

Tulajdonos

147

B. rész A FESTETT, ÖKÖRSZEMES, RAGASZTOTT SZÍNES ÜVEGABLAKOK VALAMINT A KÉZI GYÁRTÁSÚ ABLAKÜVEGTÁBLÁK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA Észlelhető hibák, károsodások




B.4.12. színes üvegablak Az üvegfelületek épek, de mégsem engedik át a fényt

Ez az elváltozási forma különösen jellemző az „ökörszemes” üvegablakokra. Az üveg rétegei között állandóan magas a páratartalom, így megindul átalakulása, lebomlása.

A folyamat időben történő észlelésekor még megállítható az átalakulás.

Ellenőrizzük a felületek és az Évente tisztíttassuk meg a ezzel érintkező részek épségét, felületeket restaurátorral a korróziómentességét! rárakódott szennyezőanyagoktól, mert Vizsgáljuk meg az ezek aktív szereplői a üvegfelületek tisztaságát és károsodások megindulásának. épségét! Amennyiben apró lyukakat, eltávolíthatatlan fehér foltot, elszíneződést látunk, meg kell vizsgáltatni, hogy mi okozza az elváltozást.

B.4.13. színes üvegablak A festékréteg (nem a zománc) pereg és repedezik felülete (ld. színes kép)

Az üveg festése úgynevezett hideg technikával készült. A festék kötőanyaga tönkrement, ezért repedezni kezd majd leválik.

Később az üvegfelület barnás, okkeres színűre változik, elveszti átlátszóságát, majd morzsalékonnyá válik. Ez jelenti az üveg halálát.

A festett felület először megreped, majd a nedvesség és az öregedési folyamatok hatására a szélek mentén kezd felpöndörödni. Később kisebb-nagyobb darabok válnak le a felületről, egészen addig, amíg festett részek láthatóak.

Tulajdonos, Építész, Szilikátrestaurátor, anyagvizsgálati Szakember


Évente meg kell vizsgálni a festett felületek épségét és állapotát.

Amennyire lehet, biztosítsunk egyenletes hőmérsékleti viszonyokat.

Amennyiben korábban nem látott elváltozások figyelhetők meg, feltétlenül ki kell kérni szakember véleményét.

Az üvegfelületeket tollsöprűvel rendszeresen portalanítsuk, és ne használjunk vegyi tisztítószereket! A károsodott felület helyreállítását szakember végezze!

Tulajdonos, Festőrestaurátor vagy Szilikátrestaurátor és amennyiben szükséges, anyagvizsgálattal foglalkozó Szakember

148


Festőrestaurátor vagy Szilikátrestaurátor, a beavatkozás mértékétől függően

B.4. Üveg ÜVEGMOZAIKOK

A mozaik apró szemekből összeállított, padlót vagy falat borító díszítmény. Az üvegmozaik szemeket festett üvegmassza lapok feldarabolásával készítik, majd a díszítmény kialakításához jól kötő anyagba (cement, gipsz) ágyazzák. A kockák közötti részeket (fugákat) is

gipsszel töltik ki, majd általában egyenesre csiszolják a felületet. A mozaikművészet fénykora az 5–13. század volt, később a 19. század historizáló stílusai kísérelték meg feleleveníteni a technikát.

AZ ÜVEGMOZAIKOK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA Észlelhető hibák, károsodások





B.4.14. üvegmozaik A mozaik felülete poros, szennyezett

Por és légszennyező anyagok lerakódása a felületen.

A réteg ahogy vastagodik, egyre jobban megtartja a nedvességet valamint a különböző kémhatású csapadékvizeket. Ezek az üvegfelületekkel reagálnak, és különböző korrodáló folyamatokat indítanak el. A felület kráteressé válik, majd vékony lemezek válnak le róla, végül kilátszik a kötőanyag.

A környezet levegőjének szennyezettségétől függően, de legalább évente meg kell vizsgálni a mozaikok felületét, a szélek záródását és a fugák épségét.

A felületeket meg kell tisztítani a rájuk rakódott szennyezőanyagoktól, szükség esetén ki kell javíttatni a fugahiányokat. Szilikon tartalmú anyagokat felületvédelemre használni tilos! A tisztításhoz használt anyagokat mindig a mozaik állapotát figyelembe véve kell kiválasztani. Lúgot vagy vegyi oldószereket tartalmazó anyagok a felületet károsítják. Így inkább forduljunk szakemberhez.



149





B.4.15. üvegmozaik A mozaikszemek peregnek (ld. fekete-fehér és színes kép)

A mozaikszemek jól tapadnak a beágyazó anyagba. Amint sérülés éri őket és egyes szemek kitörnek vagy meglazulnak, ez az egység megbomlik.

Ha az első jeleket nem vesszük komolyan, azt láthatjuk, hogy nagy felületeken nincs már semmi. A folyamat a hiányok nagyságával arányosan gyorsul.

Rendszeresen ellenőrizni kell a Minden esetben szakemberhez mozaikfelületek állapotát. kell fordulni. Amennyiben elváltozásokat A szemek visszahelyezése észlelünk, ki kell deríteni, hogy nem szünteti meg a kiváltó mi okozza a szemek felválását. okot!

A kötőanyag lazulását okozhatja a hordozó felület nedvesedése és az állandósult magas relatív páratartalom.

Össze kell gyűjteni a felvált, leesett darabokat. Amennyiben a jelenség nagyobb területet érint, úgy azonnal állagmegóvásra van szükség!

A közlekedés által keltett állandó rezgés pedig a szemek folyamatos felfejtődését eredményezi.

B.4.16. üvegmozaik Amennyiben a szemek épek és A mozaikszemek meglazultak mégis mozognak, kiperegnek, valószínű, hogy tönkrement a kötőanyag. A szigetelés hiányossága, a vizes tartófelületek, a fugahiányok vagy a vízelvezetési gondok mind hozzájárulnak a mozaik pusztulásához.

150


Az átnedvesedett felületek a rajtuk lévő mozaikok miatt nem tudnak kiszáradni. A váltakozó hőmérsékleti viszonyok miatt vízgőz vagy jég feszíti a felületet, ez vezethet a szemek meglazulásához. Később megindul a sóképződés, amelynek hatására az egész felület felseperhetővé válik. Eközben jelentősen károsodnak a szemek, amelyeket valószínűleg nem lehet visszahelyezni.



Szakmai bizottságnak kell az ellenőrzést végeznie és meghatároznia az okokat, hiszen ez az állapot hosszabb idő alatt alakult ki és egyéb vonzatai is lehetnek.

Meg kell szüntetni a hordozó felület nedvesedését. A nagyobb kár megelőzésére gyors beavatkozás szükséges.

A további teendőkről Meg kell vizsgálni a mindenképpen szakmai testület hordozófelület károsodottságát, döntsön a szakmai állásfoglalás a szigetelés állapotát, a alapján! vízelvezetést stb.

Tulajdonos, Építész, Szilikátrestaurátor és amennyiben szükséges, Statikus

Szilikátrestaurátor, Építész






B.4.17. üvegmozaik Az üvegszemek felülete kráterekkel szaggatott; a szemek lemezesen szétválnak, vagy foltosodás látható rajtuk

A felsorolt károsodások az üvegfelületek bomlására utalnak, ami feltehetően hosszabb folyamat eredménye.

A károsodás kiváltó okai és az üveg bomlási termékei a folyamatot együttesen gyorsítják, ezért a nagyobb károk elkerülése érdekében azonnali és szakszerű beavatkozásra van szükség.

A vizsgálódásnak ki kell Idejében jelezni kell a derítenie a kiváltó okokat, felületeken bekövetkezett valamint a károsodás mértékét. elváltozásokat, károsodásokat. Akkor is, ha erre csak gyanakszunk. A probléma megoldását bízzuk szakképzett restaurátorra!

Tulajdonos, Szilikátrestaurátor, Szilikátrestaurátor szükség szerint anyagvizsgálati Szakember B.4.18. üvegmozaik A mozaikszemek töröttek

B.4.19. üvegmozaik A fugákban sókivirágzás látható

Általában külső, mechanikai erő A megroppant szemek idővel a hatásának következménye. külső rezgések és közlekedés által keltett mozgásra kiesnek. Előfordulhat, hogy az épület mozgásával van Később a felület folyamatos összefüggésben. felfejtődésének lehetünk tanúi, melyet időben észrevéve és megakadályozva nagyobb károsodásokat háríthatunk el. Általában ez az első jele a beágyazó anyag hosszabb ideje fennálló vizesedésének. A nedvesség elpárologni nem tud, így a fugák mentén tör utat magának. A fugákból kioldott anyagok a felületen kristályosodnak ki.

Meg kell vizsgálni, mi okozta a sérülést. Erre vonatkozóan mindig a törés jellege ad magyarázatot.


A károsodás időben történő észlelésével és felszámolásával a folyamat megállítható.

Az ellenőrzés során feltűnő első látható jelek esetén szakmai bizottság állásfoglalását kell kérni. Meg kell állapítani, hogy helyi Ellenkező esetben a jelenség jelenségről vagy a szigetelés egyre nagyobb területeket érint, tönkremeneteléről van-e szó. majd a szemek meglazulnak és kiperegnek. Tulajdonos, Építész,

A törött darabokat lehetőleg ne piszkáljuk! Amennyiben a darabok kiestek, úgy gondosan őrizzük meg azokat a helyreállításukig! Szilikátrestaurátor Szakember bevonásával kell megállítani a fal nedvesedését, és elkezdeni a helyreállítást.



151

B. rész TÜKRÖK (épületbelsőkben, falborításokon, bútorokon) A TÜKRÖK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA Észlelhető hibák, károsodások





B.4.20. tükör Törött vagy repedt a tükör üvege

Előidézheti külső erőbehatás, de kiválthatja a befoglaló keret vetemedése, deformációja is. A törés jellegéből következtethetünk eredetére.

Amennyiben szorosan áll a tartókeretben a tükör, további törések, repedések várhatók.

Ellenőrizni kell a tükröt rögzítő bakok állapotát. Ezek nem lehetnek szorosak, töröttek vagy hiányosak.

Az ellenőrzéseket követően, a helyreállításhoz kérjük szakember segítségét!

B.4.21. tükör A tükröző felület foltos vagy homályos

A tükröző felület bevakulását a tükör hátoldalán lévő védőréteg sérülése, tönkremenetele indítja el.

A törött felületek mentén nedvesség és légszennyező anyagok jutnak a foncsorozott rétegre. Mivel itt nincsen védőbevonat, a tükröződő felület homályosodni, mattulni kezd, majd felválik és lepereg az üvegről.

A folt idővel nő, sőt újabbak jelennek meg. Védőréteg híján a nedvesség, por és más szennyező anyagok a bevonat alá jutnak, és az üvegfelületet A folyamat kialakulását megtámadják. A tükröző felület elősegíti a szellőzni nem képes így lassan lemezekben leválik. zárt keret, a hideg, nedves A folyamat a foncsorozott réteg falfelülettel vagy nedvszívó teljes pusztulásáig tart. anyaggal való érintkezés.

Tapintással győződjünk meg a falak száraz vagy nedves állapotáról. A kapcsolódó felületnek mindig száraznak kell lennie! Vizsgáljuk meg a tartóelemeket, hogy nem vetemedtek-e meg. Tulajdonos, Építész, Szilikátrestaurátor

Tulajdonos

Éves szinten ellenőrizni kell a védőbevonat épségét és a tükör fallal, burkolattal érintkező felületét. A hátfalaknak jól szellőzőeknek kell lennie!.

Amennyiben az ellenőrzés, bejárás során hasonló elváltozásokat tapasztalunk úgy azonnal szakember segítségét kell kérni. A fal nedvesedése esetén távolítsuk el a tükröt a közvetlen közelből, és ahogy lehet, szüntessük meg a vizesedést.


152

Szilikátrestaurátor, Építész






B.4.22. tükör Pereg a tükröző felület

Előrehaladott stádiumban van a tükör pusztulása. Kiváltó oka a védőréteg tönkremenetele, az állandósult magas páratartalom és az odafigyelés hiánya lehet.

Az üveg felületén megjelennek a bomlás első jelei. A tükröző felület kisebb-nagyobb egybefüggő darabokban válik le a felületről. Az állapot előrehaladásával a tükröző felület teljes mértékben leválik az üvegről.

Ellenőrizzük a tükör elülső felületét és hátoldalát. Amennyiben hasonló tüneteket észlelünk, azonnali beavatkozásra van szükség.

A tárgyhoz azonnal szakembert kell hívni és a folyamat megállítását haladéktalanul meg kell kezdeni.

Tulajdonos, Építész, Szilikátrestaurátor.


153

B. rész VILÁGÍTÓBERENDEZÉSEK ÜVEGALKATRÉSZEI (világítótestek, csillárok üvegből készült elemei stb.) A VILÁGÍ TÓBERENDEZÉSEK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA Észlelhető hibák, károsodások



B.4.23. világítóberendezés Porosak a búrák, világítótestek

A por és a légszennyezők folyamatosan rakódnak le minden felületre. A világítótestekre azonban fokozatosan ráég ez a szennyezés, és zsíros, kormos réteget képez.

Jelentősen csökken a világítás Amennyiben a világítótestek hatékonysága, ami idővel egyre hozzáférhetők, úgy havonta, rosszabbá válik. más esetekben az éves takarítás alkalmával kell A fém tartószerkezetek, ellenőrizni azokat. alkatrészek a hőenergia miatt fokozott oxidációnak vannak Tulajdonos kitéve. Anyaguk elvékonyodik, törékennyé válik. Törés és zárlat egyaránt előfordulhat.

B.4.24. világítóberendezés Repedtek, töröttek az armatúrák vagy a díszek

Az üvegtárgyakban eredendően A használatból adódó vannak előállításuk során hőingadozások a repedések keletkező természetes belső növekedését eredményezik. feszültségek. A világítótestek használatával gyors felmelegedés és lehűlés jár. A fém foglalatok, csavarok pontszerűen adják át a hőt a buráknak, amelyeken előbb-utóbb repedések jelentkeznek. (Ezért fontos, hogy a hőelvezető nyílások tiszták és átjárhatók legyenek!) Töréseket eredményeznek a poros felületek is, mert szigetelő jellegüknél fogva csökkentik az üveg hőleadó kapacitását. (A csiszolt felületek ezekre a változásokra különösen érzékenyek.)

154


Ellenőrizni kell a fém- és üvegrészek csatlakozó pontjainál lévő rögzítő szerelvényeket, hogy biztonságosan tartják-e a burákat. Soha nem lötyöghetnek, és feszesnek sem szabad lenniük.

A gondozás módja és elvégzői A rendszeres, óvatos, száraz portörlés mellett a a lámpaburák, üvegtestek megtisztításához kérjük ki szakember véleményét! Tulajdonos, Szilikátrestaurátor és amennyiben szükséges, Fémrestaurátor A burák foglalatán a csavart soha nem szabad keményen meghúzni, mert a dilatáció során az üveg megrepedhet.

A légelvezető nyílások tisztaságát is ellenőrizni kell.

A repedt darabokat meg kell javíttatni, mert a repedés addig nő, amíg végül el nem törik. A sérült darabokat el kell távolítani a felújítás befejeződéséig.








B.4.25. világítóberendezés A fém tartószerkezetek korrodáltak, meglazultak, így az üvegdíszek leesnek

A világítótestek működésük közben jelentősen felmelegednek. A hőt átveszik a fém alkatrészek is, amitől anyaguk elvékonyodik, törékennyé válik. Így a tartóelemek elválnak, az üvegdíszek leesnek és összetörnek.

Több darab leválása után a világítótest súlypontja áttevődhet, a függesztőelemek terhelését ezzel megváltoztatva. A túlterhelés miatt meglazult, meggyengült tartóelemek töréseket, szakadásokat eredményezhetnek.

A világítótestet – amennyiben függesztett – óvatosan le kell ereszteni, nehogy valamelyik alkatrész leessen és összetörjön. Át kell vizsgálni a tartókarok, függesztési pontok, díszek, bekötések valamint az elektromos huzalozás és érintkezés állapotát.

A leesett darabokat össze kell gyűjteni.

A sérült érintkezők, vezetékek nem képesek megfelelő mennyiségű áramot szállítani, ezért könnyen kialakulhat zárlat, épülettűz.

A hiányok számbavétele után pótolni kell a megsemmisült darabokat.

A feltárt korróziós elváltozásokat ki kell javítani, a további károk megelőzése Számba kell venni a hiányokat, végett. és az ép elemek állapotát is ellenőrizni kell.

Megváltozik az esztétikai hatás Tulajdonos, Építész, és az architektúra összképe. Szilikátrestaurátor, Fémrestaurátor

Tulajdonos, Építész, Szilikátrestaurátor, Fémrestaurátor, Villanyszerelő

155





B.4.26. világítóberendezés A burkoló- és tartóelemek elmozdultak, elcsúsztak

Gyakorta előforduló jelenség. A környezet által keltett rezgés hatására az egyes alkatrészek rögzítő csavarjai, bilincsei – amennyiben nem korrodálódtak el – lassan elmozdulnak, szétnyílnak, így a rögzített elem elcsúszik eredeti helyéről.

Amennyiben az elmozdult elemek nem kerülnek vissza eredeti helyükre, a megváltozott terhelés miatt hosszabb idő elteltével további károsodások következhetnek be.

Rendszeresen ellenőrizni kell a Ha a rögzítési pontok lazultak burkoló- és tartóelemek meg, vagy a csavarok nem állapotát. tartottak biztonságosan, teljes áramtalanítás után a darabok Ki kell deríteni az elmozdulás eredeti helyükre visszatehetők. okát. Más esetben a tönkrement Amennyiben korróziót is elemeket meg kell javíttatni, észlelünk, szakembert kell hogy biztonságosan rögzíthetők hívni. legyenek.

Tulajdonos, Villanyszerelő, Fémrestaurátor


Tulajdonos, Villanyszerelő, szükség esetén Szilikátrestaurátor vagy Fémrestaurátor

Megjegyzés: A világítótestek üvegalkatrészeinek épsége az egész szerkezet helyes használatán, karbantartásán múlik. Évi rendszerességgel meg kell méretni a világítótestek földelését, a rögzítési pontok, elektromos bekötések épségét; ellenőrizni kell a foglalatok tisztaságát, a tartószerkezetek és esetenként a leeresztő huzalok, láncok, állapotát. Az életveszély elkerülése érdekében mindezeket megfelelő körültekintéssel, ha szükséges villanyszerelő bevonásával végezzük! A huzamosabb ideje fennálló elektromos hibák, elhanyagolt világítótestek épülettüzekhez is vezethetnek. Amikor egy világítótest életkoránál fogva többször volt javítva – vezetékei átégtek vagy életveszélyessé váltak, több alkatrésze hiányzik, mozog, teljesen elfeketedett a ráégett szennyező rétegektől stb. – rászorul egy általános nagyobb felújításra. A felújítások során azonban fokozott figyelmet kell fordítani az eredeti állapotba történő helyreállításra. A szerkezeteken, tartóelemeken tilos olyan átalakításokat, módosításokat végezni, amelyek nem az eredeti állapotot tükrözik. Az elektromos szerelvények elhelyezésére lyukakat fúrni, vagy annak eredeti vezetését megváltoztatni nem lehet. Az armatúrákat lecserélni, és az eredetitől eltérő darabokkal pótolni hamisításnak számít. A felújítás célja a tárgy eredeti szépségébe történő visszaállítása és az eredeti architektúra megteremtése.

156

B.4. Üveg ÜVEGTÁRGYAK

GONDOZÁS: Az üvegtárgyakat rendszeresen (havonta) portalanítsuk! A porban lévő anyagok ugyanis vízzel reagálva az üvegfelületek károsodását váltják ki. Szükség esetén, illetve használat után a tárgyakat mossuk le tiszta vízzel, egyébként elég a száraz portörlés. A művelethez vegyünk elő szivacslapot vagy papírvattát, hogy a kezünkből kicsúszó tárgyak ne ütődhessenek kemény felülethez! – így elkerülhetők a törések és sérülések. Tisztításukhoz lehetőleg ne használjunk háztartási tisztító- és súrolószereket! Tisztításukhoz lehetőleg ne használjunk háztartási tisztítóés súrolószereket! Ezek ugyanis lúgot, savat vagy klórt tartalmaznak, amely anyagok károsítják és megbontják az üveg felületét és szerkezetét. Az üveg ugyanis, és egyes aranyozás- és festésfajták érzékenyek a lúgos anyagokra. Alkalmazásuk miatt a díszítmények, festések lekophatnak, eltűnhetnek. A megtisztított tárgyakat minden esetben töröljük szárazra! Ne várjuk meg, amíg a víz elpárolog felületükről, mert fontos üvegalkotó komponenseket oldhat ki, ezzel elősegítve bomlásukat. Ne hasonlítsuk össze a napjainkban készült darabokat többszáz éves társaikkal! Velük szemben mindig körültekintőbben járjunk el. A tárgyakat helyezzük csúszásmentes felületre úgy, hogy a mindennapi élet forgalma ne tehessen bennük kárt! A környezetükben lévő egyéb tárgyak (képek, tükrök stb.) is legyenek biztonságosan rögzítve olyan távolságban, hogy leesésük, felborulásuk esetén se okozzanak kárt egymásban. A helyiségben lehetőleg egyenletes páratartalmat és hőmérsékleti viszonyokat biztosítsunk! Ideális számukra a 20 °C léghőmérséklet és (RH) 45% relatív páratartalom. Kerüljük a hirtelen hőingadozással járó környezeti változásokat, mert az üvegek felületén repedéseket okozhatnak, amelyek későbbi törések kiindulópontjai lehetnek! A tárgyakat lehetőleg ne fogjuk meg kézzel, mert a zsíros ujjlenyomatokban a por remekül megtapad, és a már említett folyamatok

bármelyikének elindítója lehet. Javasolt a tárgyak átvizsgálása, rakodása közben pamutkesztyűt viselnünk. Amennyiben a gondozás során az említett elváltozások bármelyikét tapasztaljuk, forduljunk szakemberhez, és időben kérjük ki véleményét!

TÁROLÁS: Amennyiben hosszabb időn keresztül tárolnunk kell tárgyainkat, válasszunk olyan csomagolási módszert és anyagokat (például Nikecell), amelyek nem kötik meg a nedvességet! A fa- és papírdobozok, faszekrények a légnedvességet megkötik, és a tárlóban a páratartalmat magas szinten tartják. Ez az üvegtárgyakat nagy mértékben károsítja. Először opálos, el nem távolítható fehér foltok jelennek meg, később lyukak, kráterek alakulnak ki felületükön, majd irizáció (interferencia színek) válnak láthatóvá a romlás előrehaladásával. A helyzetet tovább rontja, ha a tárgyakat szorosan papírba (selyem-, vagy újságpapír) csomagoljuk. Ezeket a – sajnos meglehetősen általános – tárolási körülményeket kerüljük el! Amennyiben mégis arra kényszerülünk, hogy ilyen anyagokat használjunk fel, félévente nyissuk ki a dobozokat vagy szekrényeket, és szellőztessük minimum egy napig a tárolóegységet! A tárgyakat elválasztás nélkül soha ne tegyük egymásra! A csomagolóvagy elválasztó anyag ne legyen selyem-, vagy újságpapír! Helyette használjunk viaszpapírt, amit mindig lazán tekerjünk a tárgy köré, vagy Hungarocell-granulátumot! Úgy helyezzük el a töltő- és elválasztó anyagokat, hogy körülöttük biztosítsuk a levegő szabad áramlását! Érdemes nedvességmegkötő anyagot, például szilikagéles zacskókat tenni a tárlókba. (Ha az anyag színe megváltozik, cseréljük ki új zacskóra.) A tárgyakat biztonságosan rögzítve, helyezzük el! A tárolásra magas páratartalmú, hűvös, szellőzetlen helyiséget (pince, padlás stb.) ne válasszunk! Ezek figyelembevételével még sokáig gyönyörködhetünk értékeinkben.

157

B. rész AZ ÜVEGTÁRGYAK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA Észlelhető hibák, károsodások





B.4.27. üvegtárgy Poros, szennyezett az üveg felülete

Légszennyezők, melyek a rendszeres gondozás hiányában vastagon megtelepedhetnek a felületen.

A tartósan szennyezett üvegfelület megköti a nedvességet, ami elegendő ahhoz, hogy az üveg korróziós folyamatai meginduljanak. Először elveszti fényét, majd lyukak, kráterek jelennek meg felületén. A folyamat egyre erőteljesebbé válik.

Havonta legalább egyszer ellenőrizzük az üvegtárgyak felületének tisztaságát!

Öblítsük le a tárgyakat tiszta vízzel, majd gondosan töröljük szárazra! A felületen megszáradó víz a régi üvegtárgyaknak nem tesz jót.

Tulajdonos

Tulajdonos

A tárgyak rendszeres portalanítása alkalmával ajánlott épségük megvizsgálása is.

A repedéseket megfelelő eszközök és anyagok hiányában nem lehet saját kezűleg megjavítani. A repedt tárgyakat gondosan csomagoljuk bélelt dobozba, és vigyük szakemberhez!

Tulajdonos


B.4.28. üvegtárgy Az üvegtárgy megrepedt (ld. fekete-fehér kép)

158

A tárgy felületén koccanás, ütődés hatására könnyen repedések alakulhatnak ki.

A repedések tovább növekedve (például közlekedés okozta vibráció vagy mozgatás hatására) töréseket okozhatnak.






B.4.29. üvegtárgy A tárgy eltörött (ld. fekete-fehér kép)

Leggyakrabban külső mechanikai erő okozza.

A törött tárgy veszít anyagi és használati értékéből, esztétikai kár éri, így közelebb kerül a pusztuláshoz.

Ellenőrizzük az üvegtárgyak helyét, rögzítését!

A tárgyakat helyezzük csúszásés rezgésmentes felületre, és óvjuk a hirtelen hőingadozásoktól!

Ólomkristály tárgyak esetében a gyártásuk során keletkezett természetes belső feszültségek feloldódása is előidézheti.

A tárgyak környezetében lévő más tárgyak biztonságos rögzítését is ellenőrizni kell, hogy azok leesése, felborulása se tehessen bennük kárt!

A törött tárgy minden apró darabját gondosan gyűjtsük össze! A törött tárgyak helyreállításával megfelelő eszközök és anyagok híján lehetőleg ne próbálkozzunk, mert véglegesen tönkretehetjük féltett darabjainkat! Később már szakember sem tudja az így összerakott darabokat szétszedni, és az eredeti megjelenést visszaadni. Egyszerűbb, ha azonnal szilikátrestaurátorhoz fordulunk.

Tulajdonos B.4.30. üvegtárgy Az üveg felülete irizál (felületén különféle színek láthatók súrlófényben) (ld. színes kép)

Az üveg felületén megjelenő színes tükröződések (kék, lila, zöld, sárga) annak díszítőtechnikái közé is tartozhatnak, így nem jelentenek gondot.

Amennyiben az üveg bomlásáról van szó, beavatkozás nélkül a folyamat a teljes pusztuláshoz vezet. A tárgy elvékonyodik, barnás színezetet vesz fel, majd repedésvonalak alakulnak ki A 19. század előtt készült felületén. Ezek mentén üvegtárgyak esetében azonban szétesik, később homokká bomlási folyamatok válik. megindulására utalnak.


Az üvegtárgyakat rendszeresen A tárgyakat ne tartsuk párás, ellenőrizzük, figyeljük meg nyirkos, szellőzetlen helyen felületük színjátékát. vagy hosszú időn keresztül zárt dobozokban becsomagolva. A károsodott üvegtárgy helyreállításához mindenképpen szakember segítségét kell kérni!

Tulajdonos


159






B.4.31. üvegtárgy A festett díszítmény felvált a felületről, vagy pereg (ld. fekete-fehér kép)

Egyszerűbb esetben a díszítmény „hideg festéssel” készült (olaj, tempera stb.) nem pedig beégetett üvegzománc. Így a folyamat a festékek öregedésével, tapadóképességük csökkenésével függ össze.

Ha a kezdeti jeleket figyelmen kívül hagyjuk, a folyamat a díszítmények, festett felületek teljes megsemmisüléséig tart!

A tárgyak ellenőrzésekor vizsgáljuk meg a díszítményeket, festett felületeket is, nem tapasztalunk-e repedéseket, felválásokat!

A konzerváló és helyreállító munkákat csak megfelelően képzett szakember tudja megnyugtatóan és szakszerűen elvégezni. Éppen ezért forduljunk restaurátorhoz!

Tulajdonos

Festőrestaurátor, Szilikátrestaurátor

Rosszabb esetben a díszítmény az üveg anyagának része, így annak korróziósvagy bomlástermékei pusztítják. B.4.32. üvegtárgy Az üveg barnás árnyalatúvá, átlátszatlanná vált (ld. színes kép)

Az üvegtárgy bepiszkolódott. Az üveg szerkezetében olyan átalakulási folyamatok mennek végbe, amelyekre már egyéb jelek is (irizáció stb.) utaltak.

Amennyiben ez a jelenség az Az üvegtárgyakat rendszeresen üveg átalakulásával függ össze, ellenőrizzük! úgy várható, hogy a felületen repedésvonalak alakulnak ki, majd ezek mentén az üveg szétesik, később homokká válik.

Amennyiben az üvegtárgyon hasonló elváltozást észlelünk, kérjük ki szakember véleményét! Ha a tárgy belső átrendeződésével függ össze a folyamat, azonnali beavatkozást kíván. Az átalakulást csak megállítani lehet, megfordítani nem, így mindenképpen gondos és szakszerű ellátást kíván.

Tulajdonos

160


B.4.15./b Az üvegmozaik-szemek peregnek

B.4.1. Az ólomüveg ablakok nem eléggé engedik át a fényt

B.4.21. A tükröző felület foltos és homályos B.4.22./b A tükröző felület foltosodása, pusztulása

B.4.28. Az üvegtárgy megrepedt

B.4.29. Az üvegtárgy eltörött

B.4.31. A festett díszítmény felvált a felületről

B. rész

B.5. FÉM Az ember már az őskorban megismerkedett az alakítható „fényes kővel”, az arannyal és a termésrézzel, melyeket eleinte ékszerek készítésére használt. A fémek olvasztásával, majd ötvözésével született meg a bronz, később a „tüzeléstechnika” fejlődésével a vas lett az ékszerek, fegyverek, szerszámok, használati tárgyak, edények fő alapanyaga. A technika fejlődésével tartósabb és erősebb ötvözetek jelentek meg, így az építészetben is egyre nagyobb teret hódított a fém. A fémtárgyakat és fémszerkezeteket az épülethez való viszonyuk szerint a következőképpen csoportosíthatjuk: Az épület környezetében található fémtárgyak és fémszerkezetek Kerítések, rácsok, kapuk, szökőkutak, díszkutak, díszcsapok, szobrok, kandeláberek, haranglábak, kerti építmények fémszerkezetei stb. Anyaguk általában öntött- vagy kovácsoltvas, réz, bronz, alumínium vagy ólom festve vagy más fémbevonattal ellátva. Az épülethez tartozó fémtárgyak és fémszerkezetek Tartószerkezetek, üvegtetők fémszerkezetei, csatornák, kandeláberek, falikutak, vízcsapok, épületgépek és -gépészeti szerkezetek, fűtőberendezések, korlátok, rácsok, épületdíszek és -szobrok, díszbádogos mun-

Tárgyfajta

kák, harangok, toronyórák, a nyílászárók fémszerkezetei, zárak, vasalatok stb. Anyaguk vas (öntött- vagy kovácsolt-), réz (öntött- és -lemezmunkák), bronz, alumínium, ón, ólom és ezüst festve vagy más fémbevonattal ellátva (aranyozott ezüst, ezüstözött, krómozott és nikkelezett réz). Használati és dísztárgyak Fémbútorok, dísztárgyak, óraszerkezetek, edények (tálak, tányérok, kannák, kupák, poharak, evőeszközök) kegyeleti- és emléktárgyak, klenódiumok (kelyhek, áldoztató tányérok, úrfelmutatók, ostyatartó dobozkák, fémkeresztek, gyertyatartók, tömjéntartók, tömjénezők, ónkannák, kenyérosztó tálak), keresztelőmedencék stb. Anyaguk vas (öntött- vagy kovácsolt-), alumínium, ón, ólom, réz (öntöttés -lemezmunkák), bronz, alpakka, ezüst és arany festve vagy más fémbevonattal ellátva (aranyozott ezüst, ezüstözött, krómozott és nikkelezett réz, alpakka). A károsodott fémtárgyak helyreállításának, szükség esetén karbantartásuk megtervezésének kérdésével forduljunk fémrestaurátor szakemberhez!


Optimális érték

Hőmérséklet °C


Megvilágítás lux

Hőmérséklet °C


Megvilágítás lux

Fémtárgyak

15–25

40 alatt

Nem érzékenyek

20±2

20±5

Nem érzékenyek

Festett fémtárgyak

15–20

40–50

150–250

20±2

45±2

150–250

166

B.5. Fém FÉMTÁRGYAK

GONDOZÁS Károsodások elsősorban a helytelen kezelés és tárolás miatt alakulnak ki. A fémtárgyakat óvni kell a nedvességtől, a fizikai behatásoktól, a kémiailag károsító anyagoktól (savanyú ételek és italok, savas és lúgos tisztítószerek) és a légszennyezőktől. A tárgyak rendszeres portalanításával, száraz takarításával az anyagok korrózióját megelőzhetjük. Lehetőleg azokat a fémeket, amelyeket nem lehet a műtárgyvédelmi szempontoknak megfelelő körülmények között tárolni, lássuk el korrózió elleni védőbevonattal! Minden mozgó szerkezetet (kapuk, harangok, óraszerkezetek, liftek, emelőszerkezetek) rendszeresen ellenőrizni kell, hogy a mozgó részek nem koptak-e el, és rögzítésük stabil-e. (A csúszó, gördülő felületeket olajozni, zsírozni; a szerelékek csavarjait – ha szükséges – meghúzni; a rögzítési pontokat megerősíteni; a kopott alkatrészeket – ha nem rendelkeznek olyan technika-, ipar-, vagy művészettörténeti értékkel, ami pótolhatatlan – cserélni kell!) Az állagmegóvás érdekében folyamatos ellenőrzés szükséges! Az állványzatokat (például harang és toronyóra-tartószerkezetek), a rögzítési pontokat, az összekötő elemeket (például lépcsőházi és erkélykorlátok, ablak-, szellőző- és díszrácsok) és az épületdíszeket tűz- és balesetveszély szempontjából is rendszeresen ellenőrizzük! Értékes fémtárgyak gondozásával kapcsolatban kérjük ki a műtárgyvédelmi szakemberek véleményét is! A költségmegtakarítás érdekében nem szabad az olcsóbb kisiparos szakemberek munkáját igénybe venni, mert a pillanatnyi megtakarítás nem ér annyit, hogy a későbbiekben hatalmas költségen kelljen helyrehozni (ha egyáltalán még lehet) a hozzá nem értő „barkácsolást”. A fémek igen érzékeny anyagok – még egy ujjlenyomat is korrózióforrás lehet –, ezért nagyon fontos a megfelelő anya-

gok megválasztása a javításhoz. (Például a cinezéssel és nem az alapfémmel történő szegecseléssel helyileg megváltozik az ötvözet összetétele, ami galvánelem kialakulásának, így a tárgy pusztulásának veszélyét hordozza magában!) A felmerülő problémákkal forduljunk szakemberhez! Ezzel sok bajt és anyagi kárt megelőzhetünk

TÁROLÁS A raktár legyen száraz, jól szellőztethető helyiség! Lehetőleg mérjük rendszeresen a relatív páratartalmat, mert a nedvesség és a légszennyező anyagok együttes hatására savak, lúgok keletkezhetnek, amelyek megbontják a felületen kialakult védőrétegeket, így károsító folyamatokat indíthatnak be. Vigyázni kell a raktározás során, hogy a madarak és a rágcsálók ürülékükkel ne szennyezzék a fémek felületét! A polcok anyaga is károsító tényező lehet. Ne tároljuk a fémtárgyakat friss tölgyfából készült, vagy rozsdás, esetleg sérült bevonatú fémpolcon! A tárgyakat úgy helyezzük egymásra, hogy a fémek ne érjenek össze! Ellenkező esetben a levegő páratartalmának segítségével helyi galvánelem alakulhat ki, ami a tárgy korrózióját, majd teljes megsemmisülését okozhatja. Ha a tárgyat jól szigetelő tárlóban vagy csomagolásban helyezzük el, feltétlenül tegyünk mellé (a csomagoláson belül) a pára megkötésére alkalmas anyagot (például szilikagélt), hogy a hőmérséklet változásával kialakuló kondenzvíz ne okozhasson bajt. Az óntárgyaknál különös tekintettel kell lenni a mechanikai sérülések elkerülésére és a megfelelő hőmérsékletre. A huzamosan 13 °C alatt tartott óntárgyak kristályszerkezete ugyanis átalakul. A tárgy szétesik, szürke porrá válik, megsemmisül. A folyamat neve ónpestis, mert más tárgyakkal kapcsolatba kerülve a korrózió azokra is „átragad”, és elindítja a károsodást.

167

B. rész A FÉMTÁRGYAK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA Észlelhető hibák, károsodások





B.5.1. fémtárgy A rögzítési helyek, csatlakozási pontok lazák, kotyognak

A nedvesség (beázás, kondenzvíz kialakulása, a fagyott víz feszítő ereje stb.) károsító hatása.

A használati/tartószerkezeti érték csökkenése.

A hibák lokalizálása, okainak azonosítása.

Esztétikai probléma.

A megfelelő műtárgykörnyezet kialakítása (például fedett tárolás, megfelelő belső klíma biztosítása).

Ütések, erős mechanikai hatások.

Korróziós réteg megjelenésének veszélye (anyagonként különböző színű) vas: világos és sötétvörös, masszív, porlékony vagy lemezesen szétváló. réz, bronz, alpakka: fekete, zöld, kék, barna ólom: fehér, szürke.

A tárolási körülmények ellenőrzése (belső térben a relatív páratartalom rendszeres A megfelelő használat mérése). biztosítása.

Az eredeti funkciótól eltérő, nem megfelelő használat miatt létrejövő deformáció. Szakszerűtlen javítások (például a hibásan felhasznált anyagok miatt kialakult korrózió). Jelentős hőingadozás (például a fémtárgyak szabad ég alatt való tárolása egész évben).

168

Az esetleges korrózió A szakszerűtlen javításokat folyamatos figyelemmel korrigálja restaurátor! kísérése, fotózása, mértékének írásos dokumentálása. A mozgó alkatrészek állandó kenése, a kopások csökkentése érdekében. Rendszeres felületvédelem.

Tulajdonos, Fémrestaurátor, Tulajdonos, Fémrestaurátor, Szakkivitelező (lakatos, kovács, Szakkivitelező (lakatos, kovács, bádogos stb.) bádogos stb.), ha szükséges, Statikus szakember

B.5. Fém Észlelhető hibák, károsodások





B.5.2. fémtárgy A festékréteg vagy a nemesfémbevonat pereg, rozsdafoltok jelennek meg a felületen (ld. fekete-fehér és színes kép)

A nedvesség (beázás, kondenzvíz kialakulása, a fagyott víz feszítő ereje) károsító hatásai.



A nedvesedés megszüntetése (kültérben esetleg védőtető alkalmazása).

Nem megfelelő, hiányos felületvédelem. Ütések, erős mechanikai hatások.

A használati érték csökkenése. A felület károsodását követően az anyag is könnyebben károsodik.

Az esetleges korrózió folyamatos figyelemmel A megfelelő felületvédelem kísérése, fotózása, mértékének kialakítása és rendszeres írásos dokumentálása. alkalmazása.

Korróziós réteg megjelenésének veszélye (anyagonként különböző színű) Helytelen tárolási körülmények. vas: világos és sötétvörös rozsda, masszív, porlékony A rendszeres karbantartás vagy lemezesen szétváló hiánya. réz, bronz, alpakka: fekete, Tulajdonos, Fémrestaurátor, zöld, kék, barna Szakkivitelező (lakatos, kovács, ólom: fehér, szürke. bádogos stb.)

A megfelelő tárolási körülmények kialakítása és biztosítása .

Tulajdonos, Fémrestaurátor, Szakkivitelező (lakatos, kovács, bádogos stb.)

169



B.5.3. fémtárgy A fémszerkezeten vagy fémtárgyon jelentős alaki deformáció, anyaghiány látható (ld. fekete-fehér és színes kép)

Ütések, erős mechanikai A használati/tartószerkezeti hatások (repedés, törés, hiány). érték csökkenése. A nedvesség (beázás, kondenzvíz kialakulása, a fagyott víz feszítő ereje stb.) károsító hatásai.





A megfelelő használat biztosítása.


Az épülethez tartozó tárgyak Megfelelő műtárgykörnyezet esetében az épület ellenőrzése. kialakítása (a nedvesedés Korróziós réteg megszüntetése). megjelenésének veszélye Az esetleges korrózió (anyagonként különböző színű) folyamatos figyelemmel A mozgó alkatrészek állandó Hibás tárolás, kezelés (például vas: világos és sötétvörös kísérése, fotózása, mértékének olajozása, kenése, a kopások közvetlen hőhatás – erős rozsda, masszív, porlékony írásos dokumentálása. csökkentése érdekében. napsugárzás, kályha közelsége vagy lemezesen szétváló stb.). réz, bronz, alpakka: fekete, zöld, kék, barna A fém belső hőingadozása. ólom: fehér, szürke. Az eredeti funkciótól eltérő, nem megfelelő használat miatt létrejövő deformáció. Előrehaladott korrózió (például a hibásan felhasznált anyagok miatt kialakuló elektrokémiai korrózió, rossz tárolási körülmények).

170

Tulajdonos, Fémrestaurátor, Tulajdonos, Fémrestaurátor, Szakkivitelező (lakatos, kovács, Szakkivitelező (lakatos, kovács, bádogos stb.) bádogos stb.), ha szükséges, Statikus szakember

B.5. Fém Észlelhető hibák, károsodások



B.5.4. fémtárgy Az eredetitől eltérő, nem megfelelő anyagokkal és technikával történt szakszerűtlen „javítások” figyelhetők meg a tárgyakon (ld. színes kép)

Hibás megbízás, szakszerűtlen A használati érték csökkenése beavatkozás. (például a hibásan felhasznált anyagok miatt kialakuló elektrokémiai korrózió hatására).




A szakszerűtlen javításokat korrigálja restaurátor!

Az esetleges korrózió Megfelelő felületvédelem folyamatos figyelemmel kialakítása és rendszeres kísérése, fotózása, mértékének alkalmazása. A művészeti érték csökkenése. írásos dokumentálása. A klenódiumok és egyéb Esztétikai probléma. értékes fémtárgyak javítását feltétlenül restaurátorra kell Korróziós réteg bízni! megjelenésének veszélye (anyagonként különböző színű) vas: világos és sötétvörös, masszív, porlékony vagy lemezesen szétváló réz, bronz, alpakka: fekete, Tulajdonos, Fémrestaurátor, Tulajdonos, Fémrestaurátor, zöld, kék, barna Szakkivitelező (lakatos, kovács, Szakkivitelező (lakatos, kovács, ólom: fehér, szürke. bádogos stb.) bádogos stb.)

171

B. rész

NÉHÁNY SZÓ A HARANGOKRÓL ÉS AZOK KARBANTARTÁSÁRÓL

A harangokat sajátos fémötvözetből, bronzból öntik. A régebbi harangok nyelve többnyire kovácsoltvasból készült, napjainkban főként bronzöntvények. A funkció (például lélekharang) és az anyagi lehetőségek alapján különböző méretű és hangfekvésű harangok készülnek.

n

A harangok felületén keletkező oxidációs réteg, az ún. patina, a régebbi harangok esetében általában zöld színű volt. Ez a réteg a harang anyagától nem vált el. Az újabban készült harangok oxidációs rétege azonban többnyire fekete színű, és a rozsdához hasonlóan könnyen leválik a harang testéről. Ez folyamatos pusztulást jelent. (A jelenség az egyre súlyosabb problémává váló légszennyezéssel áll összefüggésben.) Ja vas lat: A haran got speciá lis védő fes ték kel kell lefesteni. A festést ötévente célszerű megismételni.

n

A harangok felülete gyakran madárürülékkel szennyezett. Ez a jelenség az épület elhanyagolásának, a gondozás elmaradásának következménye. Többnyire száraz környezetben különösebb káros hatása a harangra nézve nincs. A nedvességet azonban megköti, így korróziós folyamatok elindítója lehet. Esztétikai problémát is jelent. (ld. fekete-fehér kép) Javaslat: A harang megtisztítása gyökérkefével, vízzel. A madarak beju tásának megakadályozása madárhálók fel szere lésével.

A harangok jellemző hibái lehetnek: n

172

A harangokat a hetvenes évekig kizárólag kézzel működtették, azóta azonban általánossá vált az elektromos vezérlőrendszer használata. Ez a változás a harangok szempontjából nem nevezhető kedvezőnek; a tapasztalat szerint ugyanis az elektromos vezérlésű harangok között gyakrabban előfordulnak harangrepedések. Ennek oka az lehet, hogy – a harangozóval ellentétben – az elektromos vezérlés nem képes alkalmazkodni a harang egyedi „kihangzásához”, így annak túl gyakori megütése kisebb hangrobbanást idéz elő. Ennek következménye a repedés. Javaslat: Az elektromos harangozás megfelelő beállítása. (Ha lehet, visszatérés a hagyományos kézi harangozáshoz.)

B.5. Fém

B.5.2. Korrodálódott és szennyezett bronzszobor

B.5.2./d Korrodálódott bronzlemez

B.5. harang A harang felülete madárürülékkel szennyezett (ld. néhány szó a harangokról)

B.5.3./a Az eredeti lábazat megváltoztatása miatt, a bejárat bronzlemez borítása károsodott, felhajlott

B.5.2./c Kopott és rozsdásodó erkélykorlát

B.5.3./e Javításra szoruló fémcsillár

173

B. rész

B.6. FA A Kárpát-medence mindenkori gazdag faállománya miatt épített kulturális örökségünk jelentős része fából készült. Aligha tudunk olyan műemléket megnevezni, ahol a fa valamilyen mértékben ne szerepelne. Sajátos tulajdonságainak köszönhetően használják építőanyagként, használati tárgyak, valamint képző-, ipar- és népművészeti alkotások alapanyagaként. Felületükön sok esetben találhatunk védőbevonatot vagy díszítésként festést, aranyozást, lakkozást. A fa feldolgozását követően is érzékenyen reagál a környezeti változásokra, folyamatosan egyensúlyi állapotra törekszik. Azaz, ha szárazabb, vizet fesz fel, ha nedvesebb, vizet ad le a környezetének. Az ingadozás állandó mozgást okoz a fában, fizikai, mechanikai változásokat, károsodásokat létrehozva. A biológiai kártevők (elsősorban gombák és rovarok) is sokat árthatnak a fa anyagának. Szerves felépítésének köszönhetően alkotóelemeit (lignin, cellulóz) megtámadják, és azok lebontásával állít-

Tárgyfajta

ják elő maguk számára a tápanyagot. A fertőzés kialakulását a faanyag magas nedvességtartalma is elősegíti. Szintén érzékeny a fa (valamint a fán található rétegek) a napsugárzás és a mesterséges fényforrások káros hatásaira. A biológiai, kémiai és fizikai károsodások mellett talán a legsúlyosabb az ember okozta kár – rongálás vagy a karbantartás elmulasztása formájában. A szakszerűtlen gondozás, a sok esetben jószándékú, de szakszerűtlen beavatkozás, a gondatlanság, a különböző korok ízlésvilágának változása, a funkció megváltozása vagy megszűnése és az új igények megjelenése okozzák a legsúlyosabb károsodásokat és helyrehozhatatlan pusztulásokat. Az áttekinthetőség kedvéért csoportosítva mutatjuk be a fából készült műalkotások fontosabb károsodási formáit, illetve ezek alapvető orvosolásának néhány lehetőségét


Optimális érték

Hőmérséklet °C


Megvilágítás lux

Hőmérséklet °C


Megvilágítás lux

Fatárgyak

15–25

45–60

150–250

20±2

55±5

150

Festett fatárgyak

15–20

45–60

150–250

20±2

55±5

150

176

B.6. Fa A FA MINT ÉPÍTŐANYAG

Ide sorolhatók a favázas épületek, boronafalak, faboltozatok, fafödémek, gerendafödémek, gerendamennyezetek, fapadlók, parketták, falburkolatok, fedélszékek, haranglábak, különböző ácsszerkezetek, kapuk, fahidak, vízmeghajtású faszerkezetek, asztalosszerkezetek. Az alapanyagként vagy szorosan az épülethez kapcsolódóan felhasznált faanyagok károsodásairól az építészeti rész megfelelő fejezeteiben már

esett szó. Ott elsősorban az épület komplex épületszerkezeti károsodásaiból levezethető hibákat tárgyaltuk. A következőkben néhány olyan ács- és asztalosszerkezet jellemző károsodása kerül felsorolásra, amelyek a faanyag gyors tönkremenetelének veszélyét hordozzák magukban. Helyreállításukhoz farestaurátor bevonása is szükséges.

177




B.6.2. faszerkezet A fafedélszék, födém, ácsszerkezetek nedvesednek, biológiai károsodások nyomai (elszíneződés, penészfoltok, gombafertőzés, aktív rovarfertőzés) láthatóak rajtuk

A héjazat vagy a A fa tartószerkezetek csatornarendszer meggyengülnek. meghibásodása következtében az épületbe kerülő csapadékvíz áztatja a faelemeket.



Szakember bevonásával megállapítani a károsodás mértékét, a biológiai károsodás fajtáját (aktív, inaktív) és a nedvesedés okát.

Szakember bevonásával a helyreállítás lépéseinek kidolgozása, a faelemek fertőtlenítése, helyreállítása. A padlásterek tisztántartása, a héjazat és a csatorna karbantartása.

Magas páratartalom, a szellőzés és megvilágítás hiánya.

A helyiségek szárazon tartása, rendszeres, szakszerű szellőztetése.

B.6.3. faszerkezet A falak, talpgerendák nedvesednek, biológiai károsodás nyomai (elszíneződés, penészfoltok, gombafertőzés, aktív rovarfertőzés) észlelhető rajtuk (ld. színes kép)

Leggyakrabban az el nem vezetett esővíz vagy magas talajvíz miatt, az alulról felszívott víz okozza a nedvesedést.

Farestaurátor, Tulajdonos

Szakember bevonásával megállapítani a károsodás mértékét, a biológiai károsodás fajtáját (aktív, inaktív) és a nedvesedés okát.

Szakember bevonásával a helyreállítás lépéseinek kidolgozása, a faelemek fertőtlenítése, helyreállítása. A nedvesedés okának megszüntetése.

A külső talajszint vagy belső járószint megemelése, és a faszerkezet részleges földbe kerülése is igen veszélyes a faanyagra nézve. A faanyag betonba való beöntése, lezárása, vagy szigetelés nélküli érintkezése a betonnal sok esetben lehet kiindulópontja a faanyag biológiai károsodásának csakúgy, mint a fafelület helytelen szigetelése nejlonnal, kátránypapírral vagy bármilyen légzáró anyaggal.

178

A fa tartószerkezetek meggyengülnek.

Farestaurátor, Építész, Tulajdonos

A víz elvezetése a falak mellől. A helyiségek szárazon tartása, rendszeres szakszerű szellőztetése. Beton és légzáró anyagok használatának mellőzése.



B.6. Fa Észlelhető hibák, károsodások





B.6.4. faszerkezet Az eredeti falépcsők nem használhatók biztonságosan

Nem megfelelő védelem, felületkezelés.

További szerkezeti gyengülések, felületi károsodások, kisebb részek letörése.

Alaposan meg kell vizsgálni a lépcső szerkezetének és faanyagának állapotát!

Szükség esetén alkalmazhatók megerősítések.

Rejtett gomba- vagy rovarfertőzés.

Balesetveszély. A gyakori használatból adódó kopás, a terhelés okozta torzulás. A csapolások meggyengülése, a fokok számára falba vésett fészkek kilazulása. B.6.5. faborítás A járófelület faborítása (pallóterítés, parketta stb.) korhadt, mozog

A pallók közötti tömítőanyag tönkrement, repedezett. A légnedvesség változása zsugorodást, vetemedést okozhat.

Ki kell deríteni, milyen mértékű a károsodás.

A pótlások az eredetivel harmonizálva készüljenek! Célszerű kopásálló keményfát alkalmazni (tölgy, bükk, dió).

(a karfa sérülései: nem fogható meg biztonságosan; felülete szálkásodott; túlságosan lekopott, csúszik) Tulajdonos, Farestaurátor, Műbútorasztalos, Építész

Tulajdonos, Restaurátor, Műbútorasztalos

A tartó- vagy segédszerkezet nem tölti be a funkcióját, balesetveszélyes.

Meg kell alaposan vizsgálni a korhadás vagy az elmozdulás okát. Egyes deszkák felszedésével ellenőrizni lehet a nem látható belső szerkezet állapotát is.

Nagy figyelmet kell fordítani az esetleges fertőzések mielőbbi felderítésére.



Gomba- illetve rovarfertőzés.

Szakember segítségével a kezelés módját, anyagát és idejét minél előbb meg kell határozni.

179




B.6.6. faborítás A fal faborítása mozog, felülete hullámossá vált

A tartószerkezet csapolásainak A folyamat a burkolat teljes meggyengülése. deformációjához, leválásához vezethet. A nedves falazat közelsége.



A károk felmérése, dokumentálása, a kiváltó okok meghatározása.

A faborítás kiszárítása, a nedvesítő körülmények megszüntetése.

(A károk felmérését megkönnyíti, ha mérésekkel ellátva rajzban rögzítjük az alakváltozásokat.)

B.6.7. faborítás A tetőzsindely, a deszkaborítások és az ajtólapok külső felületén a faanyag lebomlása figyelhető meg (ld. fekete-fehér kép)

Az erős fénysugárzás (elsősorban UV-sugárzás) okozza, a savas esők pedig felgyorsítják folyamatot.



A faanyag teljes tönkremenetele.

A külső fafelületek rendszeres ellenőrzése.

A külső fafelületek rendszeres kezelése megfelelő védőbevonattal.

Az épület beázásának veszélye.

Szakember bevonásával a károsodás okainak, mértékének megállapítása.

Tulajdonos, Farestaurátor

180

Tulajdonos, Farestaurátor, Szakkivitelező






B.6.8. nyílászáró Az ablak fa kerete deformálódott vagy részben korhadt

Az egyik legsérülékenyebb épületszerkezeti elem az ablak, hiszen a kül- és beltér kapcsolatát kell megteremtenie. A fa szerkezeti elemek az évszakok változásával folyamatosan ki vannak téve a hőmérséklet és a páratartalom változásának.

A meggyengült elemek további károsodásokat okoznak, így egyre súlyosabb sérülések következhetnek be, és vezethetnek a nyílászáró tönkremeneteléhez.

Amennyiben elváltozások figyelhetők meg, gondosan figyelemmel kell kísérni a folyamat lefolyását. Dokumentálni kell az első észlelt elváltozástól rendszeresen a helyreállításig az állapot változásait.

Csak a korhadt részek cseréjét kell elvégeztetni, amennyit lehet, az eredetiből meg kell tartani!

Tulajdonos, Farestaurátor, Műbútorasztalos


Amennyiben a teljes csere elkerülhetetlen, minden méret és profil pontosan másolandó!

A hiba oka a nyíláshelyzet szándékos megváltoztatása is lehet.

B.6.9. nyílászáró A kapu, szélfogó vagy ablak faszerkezete meggyengült

A farácsozattal, vagy Használat következtében a Ellenőrizni kell a pántok kovácsoltvas pántrendszerrel romlás fokozódhat, a szerkezet rögzítéseit, a fal vizesedésének erősített szerkezetek különböző csapolásai szétrázódhatnak. mértékét. szálirányú pallókból készültek. A zsugorodás mértéke így nem egyenletes. A kapuzat beépített tokja vizes fallal érintkezik. Nem megfelelő felületkezelés, elhanyagolás.


Amíg lehet, javítani kell a nyílászárókat, nem cserélni! A felület megfelelő kezeléséről folyamatosan gondoskodni kell! (Amennyiben az eredeti nyílászárót múzeumban helyezik el, pontos másolatot kell készíttetni a helyére!)


181




B.6.10. nyílászáró Repedések, hiányok láthatók a váztáblázatos (füllungos) kapuszárnyon (Anyagtakarékossági megfontolásból jelent meg ez a típus, ugyanakkor kellőképpen masszívnak is bizonyult.) (ld. fekete-fehér kép)

A faanyag – mozgásának következtében – reped.

A tokok és a táblák rögzítései szétnyílhatnak.

A kapuszárnyak nedvesednek. Mechanikai hatás (gondatlan kezelés, rongálás) következménye.


Ki kell deríteni a károsodást kiváltó okot. A későbbi károsodások elkerülésének Fennáll a veszélye a járda felőli érdekében minél hamarabb alsó palló korhadásának is. meg kell tervezni a helyreállítást!


182

A gondozás módja és elvégzői Meg kell vizsgáltatni szakemberrel a tartószerkezet és a szerkezeti elemek állapotát. A helyreállítást sürgősen kezdeményezni kell!


B.6. Fa

A FA MINT KÉPZŐ-, IPAR- ÉS NÉPMŰVÉSZETI MŰALKOTÁSOK ALAPANYAGA Készítésük technikája és a tárgyak jellege szerint háromféle csoportot különítünk el: Festetlen bútorok, asztalosmunkák Ebbe a csoportba soroljuk a templomi padokat, stallumokat, sekrestye bútorzatokat és más világi bútorokat. Ezen műalkotásokra a natúr fafelület jellemző, esetenként lakkozás, illetve más védőbevonat. Készítőik asztalosok, műbútorasztalosok. Alapanyagként a legkülönbözőbb fafajtákat alkalmazzák, különböző díszítési eljárásokkal (Intarzia, spanyolozás stb.). Előfordulnak ugyanúgy szakrális terekben, mint paloták vagy polgárházak berendezéseként. Kutatásuk, feldolgozásuk az iparművészet keretein belül mozog. Festett asztalosmunkák Ide soroljuk a festett kazettás mennyezeteket, szószékkosarakat és szószékkoronákat, úrasztalát, karzat és padmelléket, ajtókat, papi illetve patrónusi székeket, stallumokat, orgonaszekrényeket, éneklőszékeket és festett bútorokat. Kutatásuk a művészettörténet és a néprajz határterületére esik. Készítőik a korai emlékektől eltekintve a XVII. századtól kezdve többnyire festőasztalosok. Megtalálhatók majdnem minden felekezet templomában, de a népi építészeti emlékek is bővelkednek hasonló jellegű műalkotásokban. Készítés-technikájukat illetően általában fenyőfából készültek, a faragott, esztergályozott részek hársfából. Felületükön temperafestés van (enyves, kazeines, tojásos, ritkábban olaj-) vastagabb alapozás nélkül. Festő-, szobrász-, és asztalosmunkák Ebbe a kategóriába oltárok, epitáfiumok, szószékkosarak és szószékkoronák, szobrok, táblaképek, stallumok, orgonaszekrények, keresztelőmedencék, díszes falburkolatok és bútorok tartoznak. Általában asztalosszerkezetük fenyőfából, míg a faragott díszítések, szobrok hársfából készültek. Felületüket alapozás borítja és a festés mellett gyakori a

fémszínezés. Készítőik festők, szobrászok és asztalosok, de legtöbbször ezek együttes munkáival találkozunk. Elsősorban templomok berendezéseit alkotják, de hasonló jellegű műalkotásokkal találkozunk a kastélyok berendezésénél is. Kutatásuk a művészettörténet tárgykörébe esik. GONDOZÁS: A fa igen érzékenyen reagál a környezeti változásokra, így amennyire tehetjük, biztosítsunk a faberendezés számára is megfelelő műtárgykörnyezetet – hőmérsékletet és relatív páratartalmat –, valamint kerüljük a hirtelen hőingadozással járó beavatkozásokat (a terek gyors felfűtése, alapos tavaszi szellőztetés stb.). Óvjuk a fatárgyakat a nedvesedéstől is. Ne helyezzünk bútorokat közvetlenül a vizesedő falak mellé, s a templomok belső átalakításakor kerüljük az oltárok, padok lábazatának lebetonozását. A beton akadályozza a fa lélegzését, így komoly károsodások elindítója lehet. Fontos, hogy a helyiségeket rendszeresen szellőztessük. Ezzel elkerülhetjük a magas relatív páratartalom kialakulását, és a biológiai károsítók – rovarok, gombák – megtelepedését. Figyeljünk arra is, hogy nem szabad a fatárgyakat (főként a festett berendezési dararabokat) vizes ronggyal, mosószerrel tisztítani, mert szép lassan eltűnnek a tárgyak festett mintái és a faanyag is komolyan károsodik. Amennyiben szakember megállapította, hogy a berendezésen a festékréteg nem sérül, a felület tisztítását csak szárazon, puha szőrű kefékkel, ecsetekkel és porszívó segítségével kell elvégezni. Az oltárasztalokra helyezett élővirágok ne legyenek túl közel az oltárépítményhez, mert nedves környezetet képeznek, ami igen veszélyes a fémszínezett faanyagra nézve. Kerüljük a festett berendezési tárgyak átfestését, lakkozását. Ezek a beavatkozások pillanatnyilag pozitív esztétikai hatást kelthetnek, a későbbiekben azonban visszafordíthatatlan károsodást eredményeznek. Amennyiben a templom berendezésén felújításra, mázolásra kerül sor,

183

B. rész szakember segítségét kérve győződjünk meg arról, hogy az újabb átfestések alatt nem található-e korábbi értékes festés. Többször előfordult, hogy a részleges vagy teljes csiszolás, festékleégetés után derült ki, hogy a díszes festés károsult. Nagy gondot kell fordítani az épület meszelése, festése alkalmával a berendezések szakszerű védelmére is. Sok esetben találkozunk összespriccelt, részben lemeszelt felületekkel. A faberendezések, különösen a festett asztalosmunkák gyakran esnek a funkcióvesztés, ízlésváltozás áldozatául. Noha sok esetben kissé kopottak, vásottak, mai ízlésünknek nem minden esetben megfelelőek, kultúrtörténeti értékük pótolhatatlan, így megőrzésük, gondozásuk fontos feladatunk.

Külön figyelmet érdemelnek az orgonák is, hiszen a hangszereket olyan művészi kiképzésű szekrényekbe építették be, melyek szervesen illeszkednek a nekik otthont adó épület architektúrájába, belső berendezései közé. A gazdag faragások többnyire hazai mesterek munkái, s mivel e hangszerek általában eredeti helyükön maradtak, a hazai művelődés és kultúra, zene- és technikatörténet kézzelfogható bizonyítékai. Tekintettel arra, hogy az orgonás műemlékvédelem rendkívül komplex feladat – a szekrény, szerkezet és hangzás egységesen védendő – a hangszer tulajdonosainak bármilyen munkálat megkezdése előtt orgonarestaurátor szakember véleményét kell kérnie.

Észlelhető hibák, károsodások





B.6.11. faberendezés A faberendezések, tárgyak felületén biológiai károsodás nyomai láthatók: elszíneződés, penészfoltok, gombafertőzés, aktív rovarfertőzés (apró lyukak, frissen kipergett faliszt) (ld. színes kép)

A tárgy huzamosabb ideje nedves körülmények között, szellőzetlen helyen áll.

A fertőzés kiterjedhet az egész tárgyra – sőt a helyiség egyéb berendezését is veszélyeztetheti –, mechanikai tulajdonságait befolyásolhatja, esztétikailag pedig zavaró hatást kelt.

Szakember bevonásával ki kell deríteni a károsodás okát, felmérni annak mértékét, figyelni a fertőzés terjedésének ütemét.

Szakember bevonásával sürgősen fertőtleníteni kell a károsodott tárgyakat!

(A nedvesedést okozhatja az épület egyes szerkezeteinek vizesedése, a levegő magas relatív páratartalma, a tárgy gondatlan kezelése stb.)

Meg kell szüntetni a nedvesedés okát. Biztosítani kell a megfelelő szellőzést. A tárgyak takarítása száraz ronggyal, tollseprűvel történjen!

. Tulajdonos, Farestaurátor

184







B.6.12. faberendezés A bútorok szerkezeti stabilitása nem megfelelő, a bútor mozog, recseg-ropog

A csapolások, illesztések, ragasztások meggyengültek, elengedtek.

Veszélyezteti a biztonságos használatot.

Az instabil szerkezet okainak alapos feltérképezése szakember bevonásával.

A meggyengült ragasztások szakszerű megerősítése. Az esetleges fertőzések fertőtlenítéssel történő megszüntetése, a faanyag szilárdítása.

Gomba vagy rovarfertőzés miatt a faanyag állékonysága csökkent.

Tulajdonos, Farestaurátor, Műbútorasztalos B.6.13. faberendezés A fatárgyak, berendezések bizonyos részei töröttek, hiányosak, szálirányú repedések jelentek meg, az illesztések elváltak (ld. fekete-fehér kép)

A faanyag mozgásának következménye. (A fában levő vízmennyiség változásának következtében a faanyag mozog – zsugorodik, duzzad –, így a festékréteg leválik. A levegő hőmérséklete, relatív páratartalma meghatározza a fában levő vízmennyiséget, így például a hideg templom felfűtése – a faanyag gyors száradása – súlyosan károsítja a festést, fémszínezést.) Külső, mechanikai hatás eredménye.

A szerkezet stabilitása meggyengülhet.

Szakember bevonásával felmérni a károsodás mértékét és okait, figyelni a repedések Esztétikailag zavaró hatást kelt. méreteinek változásait. Az eredeti részek leválhatnak, elveszhetnek.

Műbútorasztalos, Farestaurátor A megfelelő klimatikus viszonyok biztosítása. A meggyengült szerkezet és a mozgó részek megerősítése. A leesett darabok gondos megőrzése.



185





B.6.14. faberendezés A faragott berendezésen (például oltár, díszes szószékkorona, szobrok, bútorok stb.) törések, hiányok észlelhetők (ld. színes kép)

A faragványok gyakran kisebb ütésre is letörnek.

Esztétikai kár.

Szakember bevonásával A leesett darabok gondos megállapítani a károsodás okát megőrzése. és mértékét. A faragott berendezés restaurátori helyreállítása.

B.6.15. faberendezés A furnérok leválnak a felületről, az intarzia egyes darabjai kipotyognak, a faragott rátétek elmozdulnak, hiányoznak (ld. színes kép)

A világítótestek, villanyvezetékek szakszerűtlen felszerelése miatt egyes elemek sérültek.

A faanyag mozgásának A ragasztások elválhatnak, az következménye. eredeti darabok leeshetnek, (A fában levő vízmennyiség elveszhetnek. változásának következtében a faanyag mozog – zsugorodik, duzzad – így a festékréteg leválik. A levegő hőmérséklete, relatív páratartalma meghatározza a fában levő vízmennyiséget, így például a hideg templom felfűtése, a faanyag gyors száradása, súlyosan károsítja a festést, fémszínezést.) A faanyag nedvesedése (nedves fal, szellőzetlen helyiség, csőtörés stb.) miatt.

186

Az értékes részletek elkallódásának veszélye.


Az elektromos vezetékek áthelyezése.


Farestaurátor

Ellenőrizni kell a tárgy környezetét, ki kell deríteni a károsodás okát.

A helyiség rendszeres szellőztetése. A nedvesedés megszüntetése, vagy ha ez nem lehetséges helyezzük megfelelő távolságra a tárgyat a nedves faltól! Szakrestaurátor véleménye alapján a helyreállítás kezdeményezése.








B.6.16. faberendezés A faberendezés egyes részei feltűnően sötétebbek, égésnyomok fedezhetőek fel rajtuk

Tűzveszélyes fényforrás (gyertya, mécses stb.) használata túl közel a berendezéshez (oltárhoz, bútorhoz, szoborhoz).

A szakszerűtlen világítóberendezések, túl közel helyezett gyertyák tüzet okozhatnak.

A károsodások okainak kiderítése, a világítótestek és az elektromos hálózat rendszeres ellenőrzése.

A veszélyes fényforrások kellő távolságban való elhelyezése, az elektromos berendezések szükséges cseréje, rendszeres karbantartása.

Szakszerűtlenül felszerelt villanyvezetékek, világítótestek működtetése.

Az elszíneződés esztétikailag ronthatja az összképet.

A károsodás mértékének megállapítása és a helyreállítás mikéntjének megtervezése szakember feladata.

Tulajdonos, Villanyszerelő

Tulajdonos, Villanyszerelő, Restaurátor

Az átfestett tárgyak állapotfelmérése restaurátor bevonásával.

A tárgy megtisztítása, helyreállítása, amelyet kizárólag restaurátor végezhet el.


Farestaurátor

B.6.17. faberendezés A felület részlegesen, vagy teljesen átfestett, lemázolt, lelakkozott (ld. színes kép)

A jelenség szakszerűtlen beavatkozás következménye.

Az eredeti színezés, díszítés nem látható, sőt károsodhat, elpusztulhat a nem megfelelő festékréteg alatt.

B.6.18. faberendezés A felület opálosan foltos, kopott

Általában vizes, mosószeres áttörlés következménye, amely a lakkokon fátyolos elváltozást okozhat.

Amennyiben gyakran ismétlődik Felmérni a károsodás mértékét. A helyreállítás megtervezése a helytelen kezelés, a rétegek a szakember bevonásával. plasztikusabb részeken megsérülhetnek. A nedves tisztítási módok kerülése. Különösen az aranyozott részek érzékenyek, alapozásig felázhatnak. Tulajdonos, Farestaurátor Tulajdonos, Restaurátor

187



B.6.19. faberendezés A festett felület feltáskásodik, leválik a hordozóról (ld. színes kép)

A faanyag mozgásának Esztétikai károsodás. következménye. (A fában levő vízmennyiség A faanyag pusztulásának változásának következtében a felgyorsulása. faanyag mozog – zsugorodik, duzzad – így a festékréteg leválik. A levegő hőmérséklete, relatív páratartalma meghatározza a fában levő vízmennyiséget, így például a hideg templom felfűtése, a faanyag gyors száradása, súlyosan károsítja a festést, fémszínezést.)

B.6.20. faberendezés A festett réteg lemállik, lepereg a felületről (ld. színes kép)


A festékréteg és alapozása Esztétikai károsodás. elöregedett, rugalmatlanná vált. A faanyag pusztulásának Előfordulhat, hogy a festett felgyorsulása. felület és az alapozás kötőanyaga meggyengült vagy lebomlott.



Szakember bevonásával az állapot felmérése, a károsodás mértékének és okainak meghatározása.

Szakember bevonása a felület helyreállításába. (A hiányzó részek pótlását restaurátorra kell bízni! Ne fessük át a felületet!) Óvatos takarítás (A leváló rétegeket nem szabad dörzsölni, vizes ruhával mosni!) A megfelelő hőmérséklet és relatív páratartalom biztosítása.



Szakember bevonásával az állapot felmérése, a károsodás mértékének és okainak meghatározása.

Szakember bevonása a felület helyreállításába. (A hiányzó részek pótlását restaurátorra kell bízni! Ne fessük át a felületet!) Óvatos takarítás. (A leváló rétegeket nem szabad dörzsölni, vizes ruhával mosni!) A megfelelő hőmérséklet és relatív páratartalom biztosítása.

B.6.21. faberendezés A felület egyenletesen szennyezett (ld. fekete-fehér kép)

188

Hosszabb ideje elmaradt tisztítás, restaurálás, épülettakarítás.

A felületi szennyeződés különböző bomlási folyamatok elindítója lehet.



A szennyezettség okainak és mértékének felmérése.

Száraz ruhával, ecsettel történő rendszeres, óvatos portörlés.


Tulajdonos

B.6. Fa A FESTETT KAZETTÁS MENNYEZETEK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA B.6.22. kazettás mennyezet A festett mennyezet felületi festése nedvesség hatására összemosódik, vagy teljesen megsemmisül (ld. fekete-fehér kép)

A héjazat meghibásodása miatt A festékréteg pusztulása. ázik a mennyezet. A faanyag károsodása. A károsodást fölgyorsítja a deszkák hátoldalára Esztétikai kár, jelentős közvetlenül ráhelyezett nejlon- művészeti érték pusztulása. vagy kátrányszigetelés.

Szakember bevonásával A nedvesedés okainak megállapítani a károsodás okát megszüntetése. (A héjazat és mértékét. helyreállítása, a megfelelő szigetelési mód kiválasztása Ellenőrizni az épület héjazatát. stb.) A nedves kazetták kiszárítása, szellőzésük biztosítása. A sérült felületi festést csak farestaurátor állíthatja helyre! Semmiképpen se egészítsük ki, vagy fessük át a felületet, mert elpusztíthatjuk az eredeti motívumokat és festékrétegeket.

Tulajdonos, Farestaurátor, Építész B.6.23. kazettás mennyezet A két-három deszka alkotta táblás mennyezetkazetták szétváltak (deszka-) alkotóikra (ld. fekete-fehér kép)

A faanyag mozgásának Esztétikai kár. következménye (A fában levő vízmennyiség A kazetták széteshetnek. változásának következtében a faanyag mozog – zsugorodik, duzzad –, így a festékréteg leválik. A levegő hőmérséklete, relatív páratartalma meghatározza a fában levő vízmennyiséget, így például a hideg templom felfűtése, a faanyag gyors száradása, súlyosan károsítja a festést, fémszínezést.)

Építész, Farestaurátor

Szakember bevonásával A mennyezetkazetták megállapítani a károsodás okát restaurátori helyreállítása. és mértékét.

Farestaurátor, Tulajdonos

Farestaurátor

189

B. rész B.6.24. kazettás mennyezet A kazettás mennyezetek osztólécei eltávolodtak a kötőgerendáktól, esetenként lehullottak

Általában a kovácsoltvas szöges rögzítés meggyöngülése okozza. A tartószerkezet deformálódása, esetleg az épület mozgása lehet még az oka.

Esztétikai kár. A lehullott részek elkallódásának veszélye. Repedések, törések alakulhatnak ki.

Szakember bevonásával A mennyezetkazetták megállapítani a károsodás okát restaurátori helyreállítása. és mértékét. A leesett darabok gondos Az ellenőrzésnek ki kell megőrzése. terjednie a tartó-, és épületszerkezeti elemekre is. Farestaurátor, Építész, Tulajdonos

190

Farestaurátor

B.6. Fa

B.6.7. Az ajtólap külső felületén a faanyag lebomlása figyelhető meg

B.6.21. A felület egyenletesen szennyezett

B.6.10. A váztáblázatos (füllungos) kapuszárnyon repedések, hiányok láthatók

B.6.22. és B.6.23. A mennyezetkazetták szétváltak (deszka-) alkotóikra, felületi festésük pedig nedvesség hatására elmosódott

B.6.13. A faragványon szálirányú repedések jelentek meg

191

B. rész

B.7. PAPÍR A papír számtalan használati tárgy és műalkotás alapanyaga. Történeti épületekben épületdíszként, berendezési tárgyként is előfordulhat. A papír szerves anyag, ezért érzékenyen reagál a környezeti hatásokra, és biológiai károsítók is könnyen megtámadják. Mindezek miatt fokozott fi-

194

gyelmet igényel a műtárgynak megfelelő tárolási mód és környezet kialakítása, a nagy hőingadozással járó beavatkozások elkerülése. Ez a fejezet a papírmasé épületdíszek, és a papír alapú képek megóvásával foglalkozik. A könyveket sokféleségük miatt külön fejezetben tárgyaljuk.

B.7. Papír

PAPÍRMASÉ DÍSZÍTMÉNYEK ÉS TÁRGYAK A papírmasé épületdíszek és tárgyak alkalmazása Magyarországon főként a 19. században jellemző. A papírmasé stukkó a mennyezet és a falak díszítésére alkalmazott, a gipszstukkóhoz hasonló plasztikus dísz. Több réteg papírból ragasztott, belül üreges ipari termék, melyet szegeléssel és körülgipszeléssel rögzítettek a falakra. Hasonló formavilágot követnek a festett faburkolatok, ajtó- és ablaktokok, ajtólapok faragott fát utánzó, belül általában üreges papírmasé díszítményei.

A papírmasé csillárok és falikarok megtévesztően hasonlítanak a fából vagy fémből készült, aranyozott csillárokhoz. Többkarú, belül kovácsoltvas vagy vascső szerkezettel épített, aranyozott papírmasé termékek, amelyeket később a gyertya- vagy gázüzemelésről alakítottak át elektromos üzemre. Technikatörténeti értéke miatt minden papírmasé termék fokozottan védendő!

A PAPÍRMASÉ STUKKÓK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA Észlelhető hibák, károsodások





B.7.1. papírmasé stukkó Az esztétikai okból átfestett papírmasé stukkó belső felületein penészesedés indult el, mely az idő múlásával a külső felületen is megjelent

Nem megfelelő – diszperziós vagy műgyanta alapú – falfestékek használata, melyek akadályozzák a papírmasé természetes lélegzését.

A műanyag alapú festékek lassan a papírmasé súlyos károsodását okozzák.

Ellenőrizni kell a használt festék minőségét és fel kell mérni a kárt.

A károsító festék restaurátori eltávolítása mechanikus úton.

Egyes műgyantás falfestékek öregedésük során zsugorodnak, eközben cserepesen feltépik a papírmasé látható, festett felső rétegeit.

Festéskor meg kell követelni a megfelelő falfestékek alkalmazását, majd időszakonként ellenőrizni a festett felületeket.

A stukkó felületén az új festék táskásodik, zsugorodik (ld. fekete-fehér kép)

Tulajdonos

Kizárólag a papírmasé stukkó szellőzését lehetővé tevő falfesték használata (például meszelés, enyves vagy kazeines falfesték).

Papírrestaurátor, Tulajdonos

195






B.7.2. papírmasé stukkó A falakon és a stukkón penészfoltok és gombásodás látható (Esetleg a helyiségbe lépve érezhetően dohos, fülledt, párás a levegő) (ld. színes kép)

A megfelelő szellőztetés nem biztosított.

A papírmasé lassú, de idővel egyre gyorsuló pusztulása.

A helyiség megfelelő szellőzésének biztosítása.

A falazat nedvesedik, a belső telített páratartalom akadályozza a papírmasé kiszáradását.

A fertőzés típusától függően a papírrétegek szétválnak, széthullanak, cellulóz anyaguk károsodik, majd lebomlik.

A papírmasé díszítmények vizsgálata abból a szempontból, hogy nedvességük nem haladja-e meg a kritikus mértéket, vagy belsejükben nem áll-e víz. (A falakból felszívják, majd tárolják a nedvességet.)

Ha a papírmasé a nedvességtől puha, lágy lett, a szárítás körülményeit papírrestaurátor írja elő! A penészes papírmasé anyagot fertőtleníttetni kell, a fertőtlenítést papírrestaurátor végezze el!

Tulajdonos, Papírrestaurátor, Építész

Papírrestaurátor



FESTETT FELÜLETEK PAPÍRMASÉ DÍSZEINEK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA Észlelhető hibák, károsodások



B.7.3. papírmasé dísz A papírmasé díszen mechanikai sérülés, roncsolódás látható

A hordozó fa alaplap száradása, vetemedése.

Esztétikai károsodás.

Gondatlan kezelés, anyagmozgatás következménye.

A festett felületeken található kidomborodó díszítmények A sérült felületek további, egyre anyagának meghatározása, nagyobb ütemben történő (faragott fa vagy papírmasé) romlása. majd rendszeres ellenőrzése.

A kiegészítést az eredetinek megfelelő technikával, megfelelő anyagokból papírrestaurátornak kell elkészítenie.

A helyiség páratartalmának időszakonkénti mérése. Tulajdonos

196

Papírrestaurátor

B.7. Papír A PAPÍRMASÉ CSILLÁROK, FALIKAROK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA Észlelhető hibák, károsodások



B.7.4. papírmasé csillár A csillár elektromos zárlatot okoz, ráz

A vezeték szigetelése Balesetveszély! A felületen futó elöregedett, vagy nem rossz vezetékek áramütést szabványos, a vezeték régi, okozhatnak! toldott, hibásak a foglalatok stb. A rossz érintkezéstől a tárgy Az épület beázása, a melegedhet, szikrázás miatt mennyezet nedvesedése.(A pörkölődhet, szenesedhet. nedves papírmasé jó elektromos vezető.)



Rendszeres időközönként érintésvédelmi ellenőrzés.

Szakember bevonásával a mennyezet nedvesedésének megszüntetése, a tárgy kiszárítása.

A nedvesedés okának kiderítése.

Az elektromos hibák megszüntetése szakipari munkával. A csillár szétbontását, összerakását a papírmasé technikát ismerő papírrestaurátor végezze! Tulajdonos, Építész

Építész, Szakkivitelező, Papírrestaurátor

197

B. rész PAPÍR ANYAGÚ KÉPEK (Fekete vagy színes nyomatok, grafikák, rajzok, festmények, krétarajzok, reprodukciók, plakátok, fotók stb.)

TÁROLÁS A képeket tárolás céljából savmentes papírból (például rézkarcnyomó karton) készített tékákban, dobozokban kell elhelyezni, amelyek alkalmasak a környezeti ártalmak – fény, por, rovarok – kizárására. Ha a papíranyagokat közvetlenül éri a fény, káros kémiai, fizikai bomlási folyamatokat indít meg. Ha a tárolt anyag porosodik, a szennyeződés növeli a későbbi penészedés létrejöttének lehetőségét is. (Nedves vagy penészes tárgyat ne tegyünk a többi közé! Tárolás előtt restaurátori beavatkozással ki kell szárítani és fertőtleníteni kell a tárgyakat!) A tékák fedelén fel kell tüntetni a bennük elhelyezett tárgyak nevét, leltári számát, hogy az éppen szükséges lap kikeresésekor ne lapozzuk, mozgassuk át feleslegesen a tárgyanyag nagy részét. A tékákat legjobb tárolószekrényben elhelyezni, vagy vászonfüggönnyel ellátott nyitott

polcra helyezni. (A kereskedelemben kapható rajzmappák, tékák általában savasodó papírokból készülnek; így papíranyagok hosszú idejű tárolására nem ajánlhatók.) A papírtárgyakat nem szabad összehajtogatni, mert a hajtás vonalában a papír rostjai megtörnek, s ez később további károsodások okozója lehet. A szűk tekercsbe sodorva tárolt papírlap is megtartja a tekert formát; későbbi kiállíthatósága, egyenesítése problémás. Meg kell vizsgálni a túl nagy méretű tárgyak 40–50 cm átmérőjű hengereken való tárolási lehetőségét. A sima hengerpalástot is savmentes papírból kell előállítani. A papírtárgyat vékony savmentes papírral együtt kell a hengerre tekerni. A hengert célszerű porvédő textilhuzattal (mosott vászon) ellátni. Fontos, hogy a tároló helyiség száraz legyen, ne nedvesedjen és az ablakokon legyen sötétítőfüggöny!

A PAPÍR ANYAGÚ KÉPEK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA Észlelhető hibák, károsodások




B.7.5. papír anyagú kép A nyirkos (vizes) falból A kép az üveges képkeretben felszívott nedvességtől a kép hullámos lett papíranyaga megduzzad, az üveglapon keresztül azonban nem tud elpárologni a víz.

Ha így, a keretben szárad meg A helyiség falnedvességének a kép, hullámos marad; esetleg rendszeres mérése. barna határvonalú vízfoltok képződnek rajta. A nedvesedés okának megállapítása. Ha az üveg alatt sokáig nedves Helytelen a kép paszpartuzása, marad, a papíron penészedés mert a kép papírját nem engedi alakulhat ki. „mozogni”. Papírrestaurátor, Tulajdonos

198

A gondozás módja és elvégzői A nedvesedés okának megszüntetése. A képet ki kell bontani a keretből, anyagait és azok állapotát figyelembe véve minél hamarabb simító présben kiszárítani. A munkát restaurátor végezze! Papírrestaurátor

B.7. Papír Észlelhető hibák, károsodások





B.7.6. papír anyagú kép A képen sárgásbarnás színű, a közepe felé világosodó, éles határvonalú folt (vízfolt) keletkezett (ld. színes kép)

Mindig helyi beázás következménye.

Esztétikai károsodás

A nedvesedés okának megállapítása – a falazat ellenőrzése, a hátlap és a paszpartu anyagának vizsgálata.

A nedvesedés okának megszüntetése.

Papírrestaurátor, Tulajdonos

Papírrestaurátor

A helyiség falnedvességének rendszeres mérése.

A nedvesedés okainak mielőbbi megszüntetése.

A savasan károsodó papír a A víz által a felületre hordott környezetét is savasítja. színes anyagok általában a papír savas károsodására utalnak. (Lehet, hogy a kép paszpartuja vagy hátlapja rossz minőségű, savasodik.)

B.7.7. papír anyagú kép A nyirkos papíron a Az üveges keretben (vagy két nedvesedés miatt üveglap között) tárolt képen penészfertőzés alakult ki. és paszpartuján színes foltok vagy fehér, fátyolszerű lepedék jelent meg Lakkozott felületű kép esetén a lakkréteg homályosodik, foltosodik. (ld. fekete-fehér kép)

Az aktív fertőzés a papír cellulózanyagát, enyvezőanyagait, és bizonyos festékek kötőanyagát idővel lebontja, megsemmisíti. A színes foltosodás egyben esztétikai károsodás; esetenként halványítható, eltüntethető.

A képet ki kell bontani a keretből, az alkotó papír anyagait, azok állapotát figyelembe véve kell tisztítani, konzerválni.

Papírrestaurátor bevonásával a A nedves, fertőzött tárgy fertőzés mértékének elkülönítése és kiszárítása. megállapítása. A kép, a paszpartu és a képkeret mielőbbi fertőtlenítése (ha . lehetséges, a paszpartu cseréje). A kép egyidejű, vagy későbbi restaurálása – a foltok eltávolítása.

Tulajdonos, Papírrestaurátor

Papírrestaurátor

199






B.7.8. papír anyagú kép A képen és paszpartuján sárga, barna, alaktalan foltok jelentek meg, a kisebb-nagyobb foltok színe egyenletes (ld. fekete-fehér és színes kép)

A foltok általában a felső papír alatti papírréteg (például hátlap) erősen savasodott állapota miatt jönnek létre.

Hosszú távon a lassan átszívódó savasság a kép súlyos károsodását, pusztulását okozza.

A károsodás okának megállapítása – a falazat ellenőrzése, a hátlap és paszpartu anyagának vizsgálata.

A kép, a paszpartu és a képkeret szétbontása (szükség esetén a paszpartu cseréje), a savasság közömbösítése, majd a kép restaurálása – a foltok eltávolítása.


Papírrestaurátor

Meg kell vizsgálni a fényviszonyokat, és átgondolni a kihelyezett képek áthelyezését egy kevésbé megvilágított falra.

Helyezzünk az ablakokra, vagy erős mesterséges világítás esetén a képek üvegére UV-szűrő fóliát!

B.7.9. papír anyagú kép A falra függesztett kép papíranyaga teljes lapfelületén egyenletesen sárgul, barnul Lakkozott felület esetén a kép lakkozása barnult, besötétedett, a lakkréteg repedezik

B.7.10. papír anyagú kép A mázalt – fényes, selyemfényű vagy matt, eredetileg hófehér – papír felülete egyenletesen vagy elszórtan szürkül, barnul (ld. fekete-fehér kép)

A színes foltosodás nem pusztán esztétikai károsodás; ezért a kép konzerválása szükséges. A foltosodás általában halványítható, eltüntethető. A képet fény hatására megindult kémiai folyamat (foto-oxidáció, savas hidrolízis) károsítja. A képet közvetlen napfény, vagy túl erős megvilágítás (neonfény), esetleg hőhatás (kályha, fűtőtest, lámpa hője) éri.

A máz anyagának bizonyos összetevői fény és a légszennyezők hatására színes vegyületekké alakultak át.

Az egyre feltűnőbb esztétikai romlás (a kép sötétedése) közben a papír anyagának növekvő mértékű savasodásával a papír idővel törékennyé válik. Lakkozott felület esetén a száraz melegtől zsugorodó lakkpikkelyek feltépik a papír felületét, károsítva annak festését. Az elszíneződés előrehaladott állapotában a képet élvezhetetlenné (olvashatatlanná) teszi.

A károsodott képek savmentesítését, restaurálását szakember végezze!



A képek rendszeres ellenőrzése, szükség esetén papírrestaurátor bevonásával.

A környezeti ártalmak (por, erős fény stb.) kiszűrése, a kép áthelyezése. (Az „eredeti” állapot visszaállítása a kockázatosabb restaurátori műveletek közé tartozik.)


200


B.7. Papír Észlelhető hibák, károsodások





B.7.11. papír anyagú kép A képről a mázréteg pattogzik, leporlik, vagy részben a kép üvegére tapad (ld. színes kép)

A máz kötőanyagának elégtelensége.

A máznak a papír felületéről való leválása, további pusztulása várható.

A képek rendszeres ellenőrzése.

Amennyire lehetséges a környezeti ártalmak (por, erős fény stb.) kiszűrése, a kép áthelyezése.

A papír kiszáradása – például erős fény hatására. A kép nedvesedése.

Az üvegre tapadt mázréteg leválasztása gyakran nem oldható meg.

A károsodások okainak felmérése. (nedvesedés, fényviszonyok)

A kép restaurálását csak képzett papírrestaurátor végezheti.

A máz alatti papír savasodása.

B.7.12. papír anyagú kép A falra függesztett fénykép halványodik, fakul

A fény és a légszennyezők hatására a fényképek károsodnak.

A képek gyakran helyreállíthatatlanná válnak. Bomlásukat az UV-szűrő fóliák sem akadályozzák meg.


Papírrestaurátor

A fényviszonyok ellenőrzése.

A hosszú időre kihelyezendő fotók helyett a megfelelő technikával készített másolatokat kell a falra függeszteni, a fotókat védődobozokban őrizni.

A falra függesztett fényképek állapotáról érdemes fotórestaurátor véleményét kérni!

A fénykép restaurálását szakember végezze! Tulajdonos, Fotórestaurátor

Fotórestaurátor

201

B. rész

B.7.1 Műgyanta alapú falfesték károsítása a papírmasé stukkón

B.7.8./b Napfénytől és melegtől károsodott lakkozott kép

B.7.7. A savasodott papíron penészfoltok láthatók

B.7.10. Szabályos, kerek, barna foltok láthatók a papíron (melyek készítésével egyidejűek)

202

B. rész

B.8. KÖNYV A könyvek alapanyagai – papír, pergamen, bőr, textil – szerves anyagok, melyek igen érzékenyen reagálnak a környezeti hatásokra, és a biológiai károsítók – rovarok, gombák – is könnyen megtelepednek rajtuk. Megóvásuk alapja ezért a helyes használat és tárolás, valamint a megfelelő műtárgykörnyezet kialakítása. Ha az anyagot a számára kedvező körül-

204

mények között tároljuk, a legtöbb károsodási folyamat megelőzhető. Nemcsak a könyvek, kéziratok művészi kialakítása hordozhat értéket, hanem belső tartalmuk egyedisége, ritkasága is, ezért fordítsunk fokozott figyelmet könyveink megőrzésére! A könyvek károsodásaival minden esetben forduljunk papírrestaurátorhoz!

B.8. Könyv GONDOZÁS A gondozás alapja a megfelelő tárolási körülmények kialakítása és megtartása. (A raktározás szempontjait és a leggyakrabban előforduló károsodások kialakulásának körülményeit lásd a műtárgyak megóvásáról szóló bevezetőben!) Ellenőrizzük és takarítsuk rendszeresen a raktározó helyiséget, mérjük a levegő hőmérsékletét és relatív páratartalmát! Ha nem zárt szekrényben őrizzük a könyveket, legalább havonta portalanítsuk őket! Használat közben is ügyeljünk épségükre! Amikor leszakadt töredéket, táblát, gerincet, előzéket, könyvlapot rögzíteni akarunk, semmiképpen se használjunk modern ragasztószalagokat, ragasztókat! Az átlátszó ragasztószalagok, tubusos ragasztók szinte kivétel nélkül károsítják azt, amivel érintkezésbe kerülnek. A kár legtöbbször visszafordíthatatlan. (ld. fekete-fehér kép) Ha a dokumentum védelmében szükséges valamely részét rögzíteni, nyugodtan használjunk enyves ragasztószalagot. Egyszerű csomagolási kellék, és bár nem szép, szinte az egyetlen, amely nem okoz kárt, és sértetlenül megőrzi a könyvet, valamint leszakadt részeit egy későbbi restaurálás számára. Gyűjteményeinkben nagy számban őrzünk látszólag kis igényű papírkötéseket, vászonkötéseket, vagy akár kötés nélküli dokumentumokat. Ezek javítását sokszor könyvkötőre bízzuk, mondván, hogy a feladat megoldásához nem kell restaurátor közreműködése. Pedig legalább tanácsadó közreműködésére szükség van. A közelmúltban is számos könyvészeti érték csonkulását okozta szakszerűtlen beavatkozás. Ne feledjük: egy régi könyv muzeális tárgy is, nemcsak szellemi emlék. Bármely technikai részlete forrás lehet a jövőben, ha ma nem is tűnik annak. Példák sora bizonyítja, hogy könyvkötőtől nem várható el, hogy teljes körültekintéssel megítélje mindezt. Ha olcsó, de biztonságos megoldást keresünk nagy tömegű, rossz állapotú dokumentumunk megóvására, köttetés helyett célszerűbb savmentes papírból (archivális minőségű) doboz készíttetése, mely védi a könyvet a mechanikai hatásoktól, a portól és bizonyos mértékben a kémiai károsítóktól is.

Ne feledjük: mint minden érték, a könyvek látszólag változatlan formában vagy állapotban való megőrzése is csak szüntelen odafigyelés és célirányos ténykedés útján lehetséges.

TÁROLÁS (Az egyes fajtákat formai jellemzők szerint csoportosítottuk.) Kötés nélküli könyvek: Valamely károsodás következtében elvesztették kötésüket, vagy soha nem voltak bekötve. Az ívek szabadon, sokszor körülvágatlanul állnak, fűzésük laza, lebomlott, vagy nincs. A könyv gyakran védő- vagy tárolóeszköz nélkül áll vagy fekszik a polcon, így a lazán álló köteg megroggyan, a fűzés és a papír deformálódik, a lapszéleket megüli a szennyeződés, ami táptalaj a penészfertőzésnek. A túl szorosan álló könyv szélső lapjai pedig mozgatáskor sérülnek, szakadnak. Ha madzaggal van átkötve, az átkötő zsinór belevághat a lapokba. Fokozott védelemre van szükség, így tároljuk a kötés nélküli könyveket savmentes dobozban, tokban, amely úgy van méretezve, hogy a papírköteg ne rogyjon meg benne! Állíthatjuk még nem túl szorosan a szomszéd kötet mellé, vagy néhányat egymásra fektethetünk. Apró- és alkalmi nyomtatványok: Kötés nélküli vagy puha festett papírborítóba hajtott egy-két íves füzetek, amelyek gyakran nagyobb kötések közé szorítva, vagy zsinórral csomókba kötve állnak. Könnyen szakadnak, a lapszéleket megüli a szennyeződés, ami táptalaj a penészfertőzésnek. Az átkötő zsinór belevág a lapokba. A lazán álló köteg megrogyik, a fűzés és a papír deformálódik. A szorosan álló köteg szélső lapjai mozgatáskor sérülnek, szakadnak. Tároljuk savmentes dobozban, tokban, amely úgy van méretezve, hogy a papírköteg ne rogyjon meg benne! A hasonló méretűeket igyekezzünk egy dobozban elhelyezni. Helyezhetjük még nem túl szorosan a szomszéd kötet mellé vagy néhányat egymásra fektethetünk. Papírkötések: Borításuk többnyire kékes színű, lehetnek festve – márványozottak vagy egyszínűek. Táblájuk kemény, nem ritkán vékony fale-

205

B. rész mezt rejt a borító. Szerény küllemük miatt gyakran mostohán kezelt kötetek, pedig éppen úgy technikatörténeti emlékek, mint egy veretes, fatáblás kódex. A papírkötések felülete hajlamosabb a szennyeződések felvételére, mint a bőr vagy pergamen, így a védőtok használata vagy a rendszeres portalanítás elengedhetetlen. A köteteket úgy helyezzük el a polcokon, hogy lötyögés nélkül álljanak, de lazán kivehessük őket, és ne feszüljenek se a polchoz, se egymáshoz! Ha szükséges, könyvtámasz segítségével tartsuk függőleges helyzetben a köteteket. A nagy, nehéz könyveket különítsük el, és egymásra fektetve tároljuk, de csak annyit, amennyit biztonsággal meg tudunk mozdítani! Fél- és egészbőr kötések, pergamen kötések: Félbőr kötéseknél a könyvek gerincét és sarkait borítja bőr, az egészbőr kötések bőr borítása gyakran díszített vaknyomással, aranyozással, veretekkel. A pergamenkötések sokszor puhák, lágyak, kötőszalagok fogják össze. Nem megfelelő tárolás esetén – ha túl szorosan, vagy túl lazán, ferdén állnak a polcokon stb. – a könyvek táblája leszakadhat, összekarcolódhat, a kapcsok, veretek összeakadnak, leszakadnak. A gerincek felső része az erőszakos kivételkor lereped. A ferdén álló könyvtestek deformálódnak.

206

A köteteket úgy helyezzük el a polcokon, hogy lötyögés nélkül álljanak, de lazán kivehessük őket, és ne feszüljenek se a polchoz, se egymáshoz! Ha szükséges, könyvtámasz segítségével tartsuk függőleges helyzetben őket. A nagy, nehéz könyveket különítsük el, és egymáson fekve tároljuk, de csak annyit, amennyit biztonsággal meg tudunk mozdítani! Vászonkötések: Többnyire 19. századi és későbbi kiadványok, így anyagaik romlékonyak, sérülékenyek. Akár félvászon, akár egészvászon a borítás, egyformán hajlamosak a porosodásra, szennyeződésre. Nem megfelelő tárolás esetén – ha túl szorosan vagy túl lazán, ferdén állnak a polcokon stb. – a könyvek táblája leszakadhat, összekarcolódhat. A gerincek felső része az erőszakos kivételkor lereped. A ferdén álló könyvtestek deformálódnak. A köteteket úgy helyezzük el a polcokon, hogy lötyögés nélkül álljanak, de lazán kivehessük őket, és ne feszüljenek se a polchoz, se egymáshoz! Ha szükséges, könyvtámasz segítségével tartsuk függőleges helyzetben őket. A nagy, nehéz könyveket különítsük el, és egymáson fekve tároljuk, de csak annyit, amennyit biztonsággal meg tudunk mozdítani.

B.8. Könyv A KÖNYVEK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA A légállapot változásaiból származó káros következmények: Észlelhető hibák, károsodások





B.8.1. könyv A bőr és papír kiszárad, törékennyé válik

Száraz meleg (25°C hőmérséklet fölött, 20% relatív páratartalom alatt)

Ha a magas hőmérséklet páratartalom-változással jár, a lebomlási folyamatok felgyorsulnak. A könyvek könnyen szenvednek sérülést, tábláik leszakadhatnak stb.

A helyiség relatív páratartalmának és hőmérsékletének lehetőség szerint folyamatos, de legalább évszakonkénti mérése.

Szabályozható fűtés.

Nedves meleg (25°C hőmérséklet fölött, 45% relatív páratartalom fölött)

A meleg kedvez a rovarok megtelepedésének. Ezek először a ragasztóanyagokat (enyv, keményítő), később a fát, papírt támadják meg.

A pergamen zsugorodik, vetemedik, törékennyé válik B.8.2. könyv Rovarrágásból adódó anyaghiányok keletkeznek Friss furatliszt látható a polcokon, a kirágott röpnyílások közelében (ld. fekete-fehér kép) B.8.3. könyv Színes penészfoltok keletkezhetnek (ld. színes kép) B.8.4. könyv A bőr és papír kiszárad, törékennyé válik

A helyiség rendszeres szellőztetése, de rovarrajzás idején (tavasszal) nem! A szellőztetés a környezeti értékek hirtelen ingadozásához vezethet, ami kerülendő. Várjuk meg a kedvező időjárást! (Például ha a nedves meleget beengedjük a hűvös könyvtárba, a pára lecsapódik a könyveken.)

A színes foltok eltávolíthatatlanok.

Alacsony hőmérséklet és alacsony páratartalom (5°C hőmérséklet alatt, 10% relatív páratartalom alatt)

Szükség esetén párologtató ill. páraelszívó készülék alkalmazása (ürítés, karbantartás).

Az anyag gyors pusztulását idézi elő.

Biológiai fertőzés (rovar, penész) esetén szakember végezze fertőtlenítést.

A pergamen zsugorodik, vetemedik, törékennyé válik B.8.5. könyv Ingadozó hő és pára Méret- és formaváltozások, (18°C alatt, 55% relatív vetemedések következnek be páratartalom fölött)

Tulajdonos

Tulajdonos, Fertőtlenítő szakember

207

B. rész A nedvességből származó káros következmények: Észlelhető hibák, károsodások



B.8.6. könyv A könyvek nedvesek, dohosak, alakjuk megváltozott (ld. színes kép)

Beázásból, talajnedvességből, A papír szilárdsága csökken. csőrepedésből, szellőztetésből lecsapódással A penészedéssel összefüggő származó nedvesség bomlási folyamat beindul.

B.8.7. könyv Biológiai károsodás (penész, baktériumok) okozta különböző színű foltosodás látható a könyveken (ld. színes kép)

Nedves, penészes fal mellé állított könyvespolc, tárolószekrény.



A helyiség, (raktár) falainak és bútorzatának ellenőrzése, megfigyelése. Különösen az ajtók, ablakok, falszögletek közelében.

Jó, ha nincs csővezeték a raktárban. Ha mégis van, ne állítsunk alá könyvespolcot! A padlóra, ablakpárkányra még átmenetileg se helyezzünk könyvet!

A savas elváltozások felgyorsulnak. A színezékek levéreznek.

Átnedvesedett, dohos, penészes könyvespolc, tárolószekrény.

A kötéstáblák vetemednek. A bőrök rothadásnak indulnak, mert cserzőanyaguk kiázik.

B.8.8. könyv A könyvön rovarok röpnyílásai, furatliszt látható (ld. fekete-fehér kép)

208

A pergamenek megduzzadnak, Tulajdonos kiszáradásuk után zsugorodnak. A fémek erős korróziója.

A nedvesedés okának azonnali megszüntetése. A nedves szekrény és a benne tárolt könyvek kiszárítása, károsodás esetén fertőtlenítése. Tulajdonos, Papírrestaurátor, Fertőtlenítő szakember

B.8. Könyv A légszennyezők károsító hatásai Észlelhető hibák, károsodások




B.8.9. könyv A kötésbőrök felszíne mállékony lesz

Szennyezett városi levegő(Gáz halmazállapotú savas légszennyezők, például kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ózon)

Nedvesség jelenlétében megtámadják a növényi anyagokkal cserzett bőröket, elbontják a fehérjéket, ún. vörösrothadást idéznek elő.

A helyiség, a tároló szekrények, Szigetelt ablakra szerelt a dobozok stb. helyes légszűrők. Jól zárható kiválasztása. szekrények. Rendszeres takarítás, porszívózás. (A porszívó megválasztásánál szempont, hogy a kifújt levegő a lehető legjobban meg legyen szűrve, különben a por egy részét visszaforgatjuk a légtérbe.)

A papír töredezik

A papír rostanyagában savas elváltozásokat idéznek elő. A fémek korróziója fokozódik.

B.8.10. könyv Szennyeződés látható a felületeken, a könyvek felső metszésén

A szilárd részecskék (por) a penész és rovarkártevők számára megfelelő táptalajt Poros levegő (Szilárd halmazállapotú légszennyezők: jelentenek. például homok, virágpor, A por elősegíti a felületek baktériumok, spórák, kiszáradását. építőanyagok pora, fűtőanyagok, gépjárművek üzemeltetése során keletkezett por stb.)

Tulajdonos


Tulajdonos

209

B. rész A fény károsító hatásai: Észlelhető hibák, károsodások





B.8.11. könyv Fény hatására, oxigén jelenlétében a papírok elszíneződnek, sárgulnak, meggyengülnek.

Természetes fény (UV=Ultraibolya sugárzás, kis hullámhosszú; IR=Infravörös sugárzás, nagy hullámhosszú)

A fotókémiai folyamatok hatására megváltozik a szerkezet, a papír töredezik, érzékenyebb lesz a savakra.

A helyiség benapozottságának és mesterséges megvilágításának megfigyelése.

A természetes fényt meg kell szűrni az ablakra helyezett UV-szűrő fóliával, illetve függönnyel, redőnnyel, spalettával.

Mesterséges fény (UV=Ultraibolya sugárzás, kis hullámhosszú; IR=Infravörös sugárzás, nagy hullámhosszú

A fényforrás által kibocsátott IR okozta hő kiszáríthatja, törékennyé teheti a papírt, bőrt, pergament.

B.8.12. könyv A bőrök, pergamenek elszíneződnek B.8.13. könyv A festékek, színes anyagok megfakulnak B.8.14. könyv Nedves meleg esetén a félhomályban rovarok telepednek meg (ld. fekete-fehér és színes kép)

210

A mesterséges megvilágítás ne haladja meg az 50 Luxot!

Tulajdonos, Műtárgyvédelmi szakember


B.8. Könyv Biológiai károsítók (rovarok, penészgombák, baktériumok) Észlelhető hibák, károsodások




B.8.15. könyv Furatliszt, ürülék, rágásnyomok láthatók a könyveken (ld. fekete-fehér kép)

Rovarok (például portetű, könyvszú, szalonnabogár, ezüstös ősrovar) jelenléte.

A ragasztóanyagok, a táblák és A helyiség és a szekrények a papír gyengítése a könyv tartalmának rendszeres széteséséhez vezethet. ellenőrzése.

Szúnyoghálók hiánya.

A gondozás módja és elvégzői Legjobb védekezés az optimális műtárgykörnyezet kialakítása és a tisztaság. A szellőző ablakok szúnyoghálóval való ellátása a berepülések ellen.

Takarítás hiánya.

B.8.16. könyv Spóratelepek megjelenése, baktériumok és penészgombák okozta foltosodás, elszíneződés látható a könyveken (ld. színes kép)

Penészgombák és A megtámadott részek baktériumok megtelepedése szerkezete megváltozik, valószínűleg nedvesedés miatt. mállást, gyengülést idéz elő az anyagban.

B.8.17. könyv Ürülék és rágásnyomok észlelhetők a könyveken és közelükben

Rágcsálók bejutása.

Fertőzés esetén első a fertőzött tárgyak elkülönítése a gyűjteménytől! Egér- és patkányirtók, csapdák kihelyezése. A fertőtlenítést szakember végezze, mert a fertőtlenítő anyag károsíthatja könyveink bőr, illetve pergamenkötését.

A fertőzés továbbterjedhet.

Az ürülékkel szennyezett felületek kémiai károsodást szenvednek. A rágások komolyabb hiányokat képesek okozni.

Tulajdonos


211

B. rész

B.8. Öntapadó ragasztó károsítása a lap hátoldalán

212

B.8.2., B.8.8., B.8.14., B.8.15. Szúette könyvtábla

B. rész

B.9. TEXTIL Az épületekben előforduló tárgyak és anyagtípusok közül az egyik legérzékenyebb a textil. Különböző szerves (állati eredetű: selyem, gyapjú, bőr; és növényi eredetű szálasanyagok: pamut, len, kender, papír) valamint szervetlen (pl. fémfonalak, színezékek, fémrátétek, gyöngyök) alapanyagokból készülnek, különböző készítési technikával (pl. klenódi-

umok, hímzések, csipkék, szőnyegek, kárpitok). Gondozásukra, tárolásukra ezért különös gondot kell fordítani! A helyes raktározás szempontjait és a leggyakrabban előforduló károsodások kialakulásának körülményeit lásd a műtárgyak megóvásáról szóló bevezetőben!


Textíliák


Optimális érték

Hőmérséklet °C


Megvilágítás lux

Hőmérséklet °C


Megvilágításlux

15–25

45–55

50–150

20±2

50±5

50

Tűzvédelmi szempontból a szokásosnál több helyen célszerű halonnal oltó tűzoltó berendezést elhelyezni. Poroltó készüléket tilos használni a textilekhez.

214

B.9. Textil TÁROLÁS A textilek típusaik szerint, különféle tárolási módokat igényelnek. Általánosságban azonban fontos megjegyeznünk, hogy a helyes raktározás alapja a raktározó bútorzat minőségének, anyagának helyes megválasztása. Legjobb, ha a bútorok légszáraz fából készülnek. Lehetőleg kerüljük a ragasztott- és farostlemezek használatát, mert savas károsodást okoznak. A felhasználandó anyagokat mindig ellenőrizzük, vagy ellenőriztessük! Ideális tárolóeszköz a fémszekrény. Sík textilek tárolása (szövet, hímzés, csipke, zászló) Sík textileket jól záródó lapos fiókos szekrényben tároljunk. A fiókok aljára és tetejére vásznat tegyük. A fiókban az egymásra helyezett textilek közé savmentes papírt helyezzünk. A nagyméretű sík textileket – ha nem elegendő a fiók mérete – hajtogatni csak úgy lehet, ha a hajtogatás közé papírhengert teszünk. Ezzel elkerülhetjük a hajtogatással járó éles gyűrődést. Más lehetőség, ha a textilt gyűrődésmentesen feltekerjük savmentes papírral bevont papírhengerre. (ld. fekete-fehér kép) Nyitott polcon textilt savmentes dobozban, vagy porvédő huzatba csomagolva tárolhatunk. Ha nyitott polcrendszerünk van, célszerű mosott vászon függönnyel körbevenni, viszont nem szabad műanyag fóliát használni a polcok takarásához, mert az gátolja a szellőzést. Falikárpit, szőnyeg (csomózott és szövött szőnyeg, képes kárpit) A falikárpitokat, szőnyegeket legjobb speciális fa- vagy fémállványokon, nyitott polcokon hengerre feltekerve tárolni. (Hengerre feltekert szőnyeget nyitott polcokon nem jó tárolni, mert deformálódnak a szőnyeg csomói!) A feltekeréshez használható fa- vagy papírhengert a művelet megkezdése előtt savmentes papírral vagy mosott vászonnal kell bevonni. A henger ajánlott át mérője az anyagvastagságtól függően 5–20cm. A textilt színével lefelé fektetjük, majd a lánc-, vagy vetülékfonalakra merőlegesen ráhelyezzük a hengert, és egyenletesen, gyűrődésmentesen

feltekerjük. A csomózott szőnyegeket a csomó irányával egyezően tekerjük fel, különben a csomók összevissza fekszenek, és a felület fénye teljesen megváltozik. A feltekert textíliát a por ellen kifőzött vászon takaróval védjük. Műanyag fóliát nem szabad használni a polcok takarásához, mert az gátolja a szellőzést. (ld. fekete-fehér kép) Viselet (egyházi – palást, kazula, dalmatika stb. – és világi öltözékek) A viseleteket jól záródó, lapos fiókos szekrényben vagy nyitott polcokon fektetve, álló szekrényben függesztve tároljuk! A súlyosabb viseleti darabokat nem szabad függesztve tárolni, hanem a viselet méretének megfelelő fiókban vagy savmentes dobozban fektetve. A viselet egyes részeit formájának megfelelően savmentes papírral kell kitömni, aljára és tetejére mosott vásznat kell helyezni. A fiókba az egymásra helyezett textilek közé savmentes papírt tegyünk. Jó megtartású, nem súlyos viseleti tárgyakat megfelelő méretű, bélelt fa fogason függesztve tárolhatunk. A ruhát itt is béleljük gyűrt savmentes papírral, hogy a gyűrődéseket elkerüljük, majd védőhuzattal (mosott vászon) borítsuk. Fém- és műanyag fogast ne használjunk! A nyitott polcrendszert a por ellen célszerű mosott vászon függönnyel körbevenni. A polcok takarásához műanyag fóliát használni nem szabad! (ld. fekete-fehér kép) Öltözködéskiegészítők (egyházi – mitra, cipő, manipulus stb.– és világi kiegészítők) A viseleti tartozékokat jól záródó fiókos szekrényben, vagy nyitott polcrendszeren tároljuk! A szekrény fiókjait savmentes papírral vagy mosott vászonnal kell bélelni, a ráhelyezett tárgyak közé is savmentes papírt kell tenni, majd a fiókot vászonnal borítani. Nyitott polcon viseleti tartozékokat gyűrt, savmentes papírral formára lazán kitömve, savmentes dobozban vagy porvédő huzatba csomagolva tárolhatunk. A nyitott polcrendszert a por ellen célszerű mosott vászon függönnyel körbevenni. A polcok takarásához műanyag fóliát használni nem szabad!

215

B. rész A TEXTÍLI ÁK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA A légállapot változásaiból származó káros következmények: Észlelhető hibák, károsodások





B.9.1. textil A textil kiszárad, törékennyé válik (ld. fekete-fehér kép)

Száraz meleg (25°C hőmérséklet fölött, 20% RH alatt).

Ha a magas hőmérséklet páratartalom-változással jár, a lebomlási folyamatok felgyorsulnak.

A helyiség relatív páratartalmának és hőmérsékletének évszakonkénti mérése.

Szabályozható fűtés. Szükség esetén párologtató illetve páraelszívó készülék alkalmazása (ürítés, karbantartás).

A szálak szakítószilárdsága gyengül. B.9.2. textil Rovarrágásból adódó anyaghiányok keletkeznek

Nedves meleg(25°C hőmérséklet fölött, 45% RH fölött).

B.9.3. textil Színes penészfoltok láthatók (ld. színes kép) B.9.4. textil Méret és formaváltozás észlelhető

Biológiai fertőzés esetén szakember által kivitelezett fertőtlenítés.

A színes foltok eltávolíthatatlanok. Alacsony hő és pára(5°C hőmérséklet alatt, 10% RH alatt). Ingadozó hő és pára(18°C hőmérséklet alatt, 55% RH fölött).

216

A helyiség rendszeres szellőztetése.

A meleg kedvez a rovarok megtelepedésének.

A szálak szakítószilárdsága gyengül.

Tulajdonos


B.9. Textil A nedvesség káros következményei: Észlelhető hibák, károsodások


B.9.5. textil A textília nedves, dohos (ld. színes kép)

Nedves, penészes fal mellé Visszafordíthatatlan állított tároló szekrény, polc stb. folyamatok: – a szálasanyagok (pamut, len, Átnedvesedett, dohos, selyem, gyapjú) penészes tároló szekrény, polc szakítószilárdsága csökken stb. – a lebomlási folyamat beindul – a színezékek levéreznek – a penészfoltok és színes foltok eltávolíthatatlanok

B.9.6. textil Biológiai károsodás (penész, baktériumok) okozta különböző színű foltosodás látható felületén (ld. fekete-fehér és színes kép)




A nedvesedés okainak kiderítése.

A nedvesedés okának azonnali megszüntetése.

A raktározó helyiség és bútorzatának rendszeres ellenőrzése.

A nedves szekrény és a benne tárolt textilek kiszárítása, fertőtlenítése.

Tulajdonos

Tulajdonos, Restaurátor, Fertőtlenítő szakember

217

B. rész A légszennyezők károsító hatásai: Észlelhető hibák, károsodások





B.9.7. textil A textil porosodik, ezért elszíneződik, megsárgul

Szennyezett városi levegő. (Gáz halmazállapotú savas légszennyezők: pl. kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ózon)

A növényi és állati eredetű szálak hidrolízise, láncszakadása.

A légszennyezettség okainak felmérése.

Az ablakok szigetelése, légszűrők felszerelése.

A helyiség ablakainak, azok védőhálóinak, légszűrőinek ellenőrzése.

Jól zárható szekrények.

B.9.8. textil Az anyag fizikailag gyengül, töredezik (ld. fekete-fehér kép) B.9.9. textil A színezékek fakulnak, a szín elváltozik

B.9.10. textil Az ezüstfonalak befeketednek, a réz alapú fémfonalakon apró zöld pöttyök jelennek meg

218

Poros levegő. (Szilárd halmazállapotú légszennyezők: pl. homok, virágpor, baktériumok, spórák, építőanyagok pora, fűtőanyagok, gépjárművek üzemeltetése során keletkezett por)

A tároló szekrények, takaróanyagok, dobozok stb. rendszeres ellenőrzése.

A szekrényfiókok alját és a textilek tetejét kifőzött, fehérítetlen pamutvászonnal takarjuk be! Rendszeres takarítás.

A színezékek kémiai átalakulása.

Kémiai folyamat megindulása a Tulajdonos fémek felületén.

Tulajdonos

B.9. Textil A fény károsító hatásai: Észlelhető hibák, károsodások





B.9.11. textil A textilek kifakulnak, elszíneződnek, sárgulnak, szakítószilárdságuk meggyengül (ld. fekete-fehér és színes kép)

Természetes fény. (UV=Ultraibolya sugárzás IR=Infravörös sugárzás)

A fotokémiai folyamatok hatására megváltozik a szerkezet, a textília fizikailag károsodik, érzékenyebb lesz a savakra.

A helyiség megvilágításának és a tárgyak elhelyezésének ellenőrzése (éri-e közvetlen napsugárzás vagy károsítóan erős mesterséges fényforrás a textileket stb.).

A mesterséges megvilágítás ne haladja meg az 50 Luxot.

Mesterséges fény. (UV=Ultraibolya sugárzás IR=Infravörös sugárzás)

A fényforrás által kibocsátott infravörös sugárzás okozta hő kiszáríthatja, törékennyé teheti a textilt.

A természetes fényt meg kell szűrni az ablakra helyezett UV-szűrő fóliával, sötétítő függönnyel!



Biológiai károsítók (rovarok: pl. moly, szűcsbogár; penészgombák, baktériumok) Észlelhető hibák, károsodások





B.9.12. textil Rovarok jelenléte

Szúnyoghálók hiánya.

A rovarok az állati eredetű textilekre jelentenek veszélyt.

A helyiség és a szekrények tartalmának rendszeres ellenőrzése.

Legjobb védekezés a műtárgyak rendszeres szellőztetése és a tisztaság.

A szellőző ablakok szúnyoghálóinak ellenőrzése.

A szellőző ablakok szúnyoghálóinak javítása, illetve szúnyoghálók felszerelése.

Rendszeres takarítás hiánya. Nedves meleg légállapot. B.9.13. textil Rovarrágásból származó anyaghiányok

A raktározó bútorzat vagy a textília nedvesedése.

Évente két alkalommal fertőtlenítés. B.9.14. textil A baktériumok és penészgombák okozta foltosodás, elszíneződés (ld. fekete-fehér és színes kép)

A penészgombák elsősorban a növényi eredetű textileket támadják meg.

Tulajdonos

Fertőzés esetén szakember végezheti a fertőtlenítést

219

B.9.3., B.9.6., B.9.14. A textílián apró, sötét penészfoltok láthatók

B.9.1., B.9.8., B.9.11. A textília foltokban megbarnult, szakadozott

B.9. Falikárpitok, szőnyegek megfelelő tárolási módja

B.9. Sík textilek és viseletek megfelelő tárolási módja

B.9. A vállfa bélelése (ld. viseletek tárolása)

B. rész

B.10. VÁSZONRA FESTETT OLAJKÉP Vászonra festett olajképek előfordulhatnak önállóan vagy a berendezésbe beépítve (például oltárképként) egyaránt. Képzőművészeti értékük miatt fokozott védelmet, helyreállításukhoz szakrestaurátori beavatko-

Tárgyfajta

Vászonra festett olajkép

224

zást kívánnak. Többféle anyaguk miatt károsodásaikat az egyes részeknek megfelelően csoportosítva mutatjuk be.


Optimális érték

Hőmérséklet °C


Megvilágítás lux

Hőmérséklet °C


Megvilágítás lux

18–24

40–60

150–250

20±2

45±5

150

B.10. Vászonra festett olajkép GONDOZÁS

TÁROLÁS

A megfelelő műtárgykörnyezet kialakítása, majd annak megtartása elengedhetetlen feltétele az olajképek megóvásának. Kerüljük a hirtelen hőingadozással, páratartalom-változással járó beavatkozásokat! A festmények felületét nem szabad törölgetni, mert a legkisebb mozdulatra is sérülhet a károsodott festékréteg. További kezelésre vonatkozó utasításokat a szakrestaurátor adhat. A következőkben felsorolásra kerülő károsodások általánosságban értendők. Felhívjuk a figyelmet, hogy minden egyes festmény és műtárgy egyedi, adott környezetében, adott állapotában, teljes egységében vizsgálandó, melynek elvégzésére, majd a kezelések, módszerek megválasztására kizárólag diplomás festőrestaurátor művész jogosult.

A be nem épített képek elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy ne kerüljenek nedves falfelületre! A közvetlen műfényes és napfényes megvilágítást kerülni kell. A csapadékvíz károsító hatása ellen az ablakok szigetelését meg kell oldani. Raktározásnál ne kerüljön a festmény közvetlenül a földre, a sarkokat sarokvédővel kell ellátni, a képeket pedig trepnire helyezni, és egymástól elválasztva, állítva tárolni. Kerülni kell a nejlonfóliás letakarásokat a műtárgy befülledése miatt. Szállításnál, raktározásnál kérjük ki szakrestaurátor véleményét!

225

B. rész A VÁSZONRA FESTETT OLAJKÉPEK NÉHÁNY JELLEMZŐ KÁROSODÁSI FORMÁJA A feszítőkeret (vakkeret) károsodásai, melyek a feszítőfunkció elvesztését okozzák Észlelhető hibák, károsodások




B.10.1. olajkép Az ékek kiestek, hiányoznak

Szakszerűtlen munka.

A festett felület hullámosodása, A tárolási körülmények megereszkedése. ellenőrzése.

Rossz tárolási körülmények. A vászon mozgása miatt a festék- és alapozóréteg pergése. B.10.2. olajkép A festmény felőli eltartó szél hiányzik (ld. fekete-fehér kép)

Hibásan készített szakmunka.

A festmény felületén jelentkező A károsodás felismerésekor a tulajdonos teendője a keretátnyomódás. felügyeleti hatóság (KÖH) A festék és alapozóréteg sávos értesítése. kipergése.

B.10.3. olajkép A feszítőkeret eltört, meggyengült

Elöregedés.

Átnyomódás.

Rossz minőségű anyag választása.

Hullámosodás. Átszakadt felületek.

Helytelen tárolás. Rovarfertőzés. B.10.4. olajkép A feszítőkeret vetemedik

226

A festmény rendszeres szakrestaurátori ellenőrzése.

A környezeti nedvesség felvétele.

A festett felület hullámosodása, megereszkedése.

Rossz minőségű anyag használata.

A feszítőszélek szakadása.

A gondozás módja és elvégzői A károsodás felmérése, restaurálási terv készítése és a műtárgy helyreállítása kizárólag diplomás festőrestaurátor feladata.

B.10. Vászonra festett olajkép A vászon hordozó néhány jellegzetes hibája Észlelhető hibák, károsodások





B.10.5. olajkép A festett vászon hullámosodik (ld. színes kép)

Helytelen tárolás.

Az alapozó és festékréteg kipergése, elválása.

A tárolási körülmények ellenőrzése.

Zavaró esztétikai megjelenés.


A károsodás felmérése, restaurálási terv készítése és a műtárgy helyreállítása kizárólag diplomás festőrestaurátor feladata.

A környezeti nedvesség felvétele. Szakszerűtlen vagy hibás vakkeret, hibás felfeszítés.

B.10.6. olajkép A felületen szakadás, benyomódás, vászonhiány látható (ld. színes kép)

Mechanikai sérülés.

B.10.7. olajkép A vászon mállik

A rostok elöregedése.

A festék- és alapozóréteg hiánya.

A károsodás felismerésekor a tulajdonos teendője a felügyeleti hatóság (KÖH) értesítése.

Zavaró esztétikai megjelenés. Folytonossági hiányok keletkezése. Az alapozó és festékréteg kipergése.

B.10.8. olajkép Ragasztások, foltozások láthatók a hátoldalon

Szakszerűtlen beavatkozás, hibásan megválasztott ragasztóanyag.

B.10.9. olajkép Szakszerűtlen beavatkozás, Új vászon kasírozás látható a hibásan megválasztott hátoldalon ragasztóanyag.

Hullámosodás. A hordozó merevvé válása, a festék kipergése, zavaró esztétikai megjelenése. Hullámosodás, hólyagosodás egyenetlen felület.

227

B. rész Az alapozás és a festékréteg néhány jellegzetes károsodása Észlelhető hibák, károsodások





B.10.10. olajkép A festékréteg repedezik, kagylósodik, nyílt és zárt felemelkedés látható a felületen (ld. fekete-fehér kép)

Rossz klimatikus viszonyok közti tárolás.

A festék- és alapozóréteg veszélyeztetettsége.


A vászon mozgása.




A vászon hordozó hibái. Helytelenül megválasztott anyaghasználat.

B.10.11. olajkép A festett rétegek kipergése, hiánya érzékelhető (ld. fekete-fehér kép)

Rossz klímaviszonyok közti tárolás. Vászonmozgás.

Zavaró esztétikai megjelenés. A festék- és alapozóréteg veszélyeztetettsége.

Mechanikai sérülés. A vászon hordozó hibái. Közvetlen nedvesség (beázás) károsítása. B.10.12. olajkép Benyomódás, kiemelkedés, karcolás látható a felületen


B.10.13. olajkép A festett felület kopik


A festék- és alapozóréteg veszélyeztetettsége.

Szakszerűtlenül végzett karbantartás, vagy korábbi szakszerűtlen beavatkozások – törölgetés, túltisztítás. A védőréteg hiánya.

228




B.10. Vászonra festett olajkép Észlelhető hibák, károsodások





B.10.14. olajkép Átfestés, retus, elszíneződés látható a felületen

Szakszerűtlen beavatkozás, helytelenül megválasztott anyag használata.

Zavaró, hamis esztétikai megjelenés.


B.10.15. olajkép A festett felületen kiemelkedő, durva folytonossági hiányok, pótlások vannak (ld. színes kép)

Szakszerűtlenül végzett beavatkozások.

Zavaró, hamis esztétikai megjelenés.




A lakkbevonat néhány jellemző károsodása

229






B.10.16. olajkép A lakk elsárgult, átlátszatlan (ld. színes kép)

Az olajtartalmú firnisz elöregedése.

Hamis esztétikai megjelenés.



Másodlagosan felhordott, rosszul megválasztott lakk. B.10.17. olajkép A lakkréteg repedezett

Rossz klímaviszonyok közti tárolás.

A festmény rendszeres szakrestaurátori ellenőrzése. Zavaró esztétikai megjelenés. A lakk védőréteg funkciócsökkenése miatt a festékréteg veszélyeztetetté válik.

B.10.18. olajkép Opálosodás, kék fátyolosodás látható

Rossz klímaviszonyok közti tárolás.

B.10.19. olajkép A lakkréteg karcos


Zavaró esztétikai megjelenés. A lakk védőréteg funkciócsökkenése miatt a festékréteg veszélyeztetetté válik. Zavaró esztétikai megjelenés. A lakk védőréteg funkciócsökkenése miatt a festékréteg veszélyeztetetté válik.

B.10.20. olajkép A lakkréteg foltos

230

Részleges lakklevétel.


Másodlagos, egyenetlenül felhordott lakkréteg.

A lakk védőréteg funkciócsökkenése miatt a festékréteg veszélyeztetetté válik.


B.10. Vászonra festett olajkép

B.10.2. A festmény felőli eltartó szél hiányzik

B.10.10., B.10.11. A festékréteg repedezik, felemelkedik, lepereg a felületről

231

B.1.4. A kő felületén zöld színű biológiai kártevők (algák, mohák) jelentek meg

B.2.2. A falkép felületén hajszálvékony repedések láthatóak

B.1.5. A kőelem tövéből zöldellő fűfajták, virágok nőnek ki

B.2.5./b A sókivirágzás fehér kristályai

B.1.6. Szürkésfekete penészgombák láthatók a kőszobor felületén

B.2.6. A falkép felületén zöld színű biológiai kártevők (algák, mohák) láthatóak

B.2.7. A festett felületet szürkésfekete penész borítja

B.2.8. A falkép egyes részei sötétebbek

B.3.4. A kerámiaelemen sókivirágzás látható

B.3.5. Az elemek között zöldellő növények nőnek

B.3.16. A porcelántárgy sérült

B.3.6. A kültéri kerámiaelemek felülete szennyezett

B.3.17./a A kerámiatárgyról pereg a máz

B.4.4., B.4.5. Az ablak felülete hullámossá vált, az üvegbetétek mozognak

B.4.7. Az üvegbetétek elmozdultak, mert az ólomsínek anyaga pusztul (megindult az átkristályosodása)

B4.13. A színes üvegablak felülete repedezik, pereg le róla a festék (nem a zománc)

B.4.8. Az üvegablakról pereg a festés, és felülete irizál

B.4.15./a Az üvegmozaik-szemek töredeznek és peregnek

B.4.22./a A tükröző felület elpusztult, már csak nyomokban látható

B.4.30./a Az üveg felülete készítésmódja miatt – eozinos máz - irizál

B.5.2./b Rozsdás vaskilincs

B.4.30./b Az üvegtárgy felülete károsodás következtében irizál

B.5.2./a Korrodálódott bronzkapu részlete

B.4.32. Az üveg barnás árnyalatúvá, átlátszatlanná vált

B.5.3./b A csapadékvíz-gyűjtő üst deformálódott és rozsdás

B.5.3./c A hajlított vaslemezből készült szenteltvíztartó alakja deformálódott, felülete sérült

B.5.3./d Aranyozott ezüstkehely darabjai javítás előtt

B.6.3. A talpgerendákat könnyező házigomba pusztítja

B.5.4./a Átfestett bronzkilincs

B.6.11. A bútor felületén rovarfertőzésre utaló apró lyukak, frissen kipergett faliszt látható

B.5.4./b Ónkanna szakszerűtlen javítása

B.6.14. A faszobron repedések, hiányok, rovarok okozta károsodások észlelhetők

B.6.15. Az intarziás felület hullámosodik, az intarzia darabjai kipotyognak helyükről

B.6.17./a A többszörösen átfestett bútor eredeti díszítőfestésének részlete

B.6.19. Az aranyozás lemezesen leválik a hordozó felületről

B.6.17./b Átfestett kazettás mennyezet részlete

B.6.20. A festékréteg lepereg a felü- B.7.2. Penészedés látható a papírmasé stukkóval borított mennyeletről zeten

B.7.6. A papír szélén barnás vízfolt látható B.7.8./a A papír a savas károsodás miatt barnul, törékennyé válik

B.8.3., B.8.7., B.8.16. A könyveket penész borítja

B.7.11. A savasodó papírról a pusztuló mázréteg leválik

B.8.6., B.8.7. A könyv alsó részén tartós nedvesedés és rovarok okozta károsodás látható

B.8. A helytelen tárolási körülmények miatt súlyosan károsodott könyvek

B.8.6., B.8.7. A könyv a fertőtlenítés és restaurálás után

B.9.3., B.9.5., B.9.6., B.9.14. A kazula penészesedik

B.9.5. A helytelen tárolási körülmények miatt a kazula gyűrődik, nedvesedik, a színezékek „átvéreznek”

B.10.5., B.10.6. A festett vászon hullámosodik, szakad

B.9.11. A textília fény hatására helyenként kifakult

B.10.15. A festett felületen kiemelkedő, durva folytonossági hiányok, pótlások vannak

B.10.16. A lakkréteg elsárgult, elöregedett, átlátszatlanná vált

Az épülethez tartozó. műalkotások és tárgyak. jellemző károsodásai. és karbantartási feladatai

Recommend Documents