Az épületek korszerűsítési beavatkozásainak technológiai lehetőségei és azok energiahatékonysági és megtakarítási lehetőségei Épületszerkezetek

Az épületek korszerűsítési beavatkozásainak technológiai lehetőségei és azok energiahatékonysági és megtakarítási lehetőségei Épületszerkezetek

Sólyomi Péter Központi Laboratóriumvezető

1985

k  0,7

2 W/m K

k  0,4

2 W/m K

k  3,0

2 W/m K

Győr 2013

2

1992

k = 0,6 + 0,1 (V/A)

Győr 2013

2 W/m K

3

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli Miniszter 7./2006. (V. 24.) TNM r e n d e l e t e az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Követelményértékek

- Összesített energetikai jellemző (E) - Fajlagos hőveszteségtényező (q) (Az épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó követelmény) - Az épülethatároló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezője (U) Győr 2013

4

A hőátbocsátási tényező U W/m2K

Épülethatároló szerkezet Külső fal

0,45

Lapostető

0,25

Padlásfödém

0,30

Fűtött tetőteret határoló szerkezetek

0,25

Alsó zárófödém árkád felett

0,25

Alsó zárófödém fűtetlen pince felett

0,50

Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel)

1,60

Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel)

2,00

Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m2

2,50

Homlokzati üvegfal2)

1,50

Tetőfelülvilágító

2,50

Tetősík ablak

1,70

Homlokzati üvegezetlen kapu

3,00

Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó

1,80

Fűtött és fűtetlen terek közötti fal

0,50

Szomszédos fűtött épületek közötti fal

1,50

Talajjal érintkező fal 0 és -1 m között

0,45

Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető)

0,50

Győr 2013

5

Az épület fajlagos hőveszteség tényezőjére vonatkozó követelmény:

A/V  0,3 qm = 0,2 0,3  A/V  1,3 qm = 0,38 (A/V) + 0,086 A/V  1,3 qm = 0,58 Győr 2013

[W/m3K] [W/m3K] [W/m3K] 6

Az épület átlagos hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó követelmény:

Um = 0,086 (V/A) + 0,38 Győr 2013

[W/m2K] 7

Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmény-értékek:

A/V  0,3 0,3  A/V  1,3 A/V  1,3

EP = 110 EP = 120 (A/V) + 74 EP = 230 Győr 2013

[kWh/m2a] [kWh/m2a] [kWh/m2a] 8

Hogy reagál Németország? Szigorú minimum követelmények az új épületek esetében: Épületszerkezet

EnEV 2009 követelményei új épületek esetén Lakóépületek

Nem lakóépületek

U (W/m2K)

g-érték*

U (W/m2K)

g-érték*

0,28

-

028

-

Külső lábazat

0,35

-

0,35

-

Tetők

0,20

-

0,20

-

1,30

0,60

1,30

0,60

Tetőablak

1,40

0,60

1,40

0,60

Bevilágítók

2,70

0,64

2,70

0,64

Külső ajtók

1,80

-

1,80

-

Függönyfalak

-

-

1,40

0,48

Üvegtetők

-

-

2,70

0,63

Felülvilágítók

-

-

2,40

0,55

Külső fal

Ablakok, erkélyajtók

9

Hogy reagál Németország? Minimum követelmények bevezetése a felújításoknál:: Épületszerkezet

EnEV 2009 követelményei felújítás esetén Lakóépületek

Nem lakóépületek

U (W/m2K)

U (W/m2K)

0,24 1,30

0,35

Tetőablak

1,40

1,90

Üvegezés

1,10

-

Függönyfalak

1,50

1,90

Üvegtetők

2,00

2,70

Üvegezés üvegcsere esetén

1,60

-

Függönyfalak üvegcsere esetén

2,30

3,00

Födémek, tetőtéri ferde falak

0,24

0,35

Lapostetők

0,20

0,35

Külső fal Ablakok, erkélyajtók

1,90

10

Hogy reagál Németország? Energieeinsparverordnung (EnEV), 2009/2012 Auswirkungen auf die Bauausführung, Prof. Dr. Gerd Hauser

11

Hogy reagál Németország? EnEV 2012

Energieeinsparverordnung (EnEV), 2009/2012 Auswirkungen auf die Bauausführung, Prof. Dr. Gerd Hauser

12

Hogy reagál Németország? Energieeinsparverordnung (EnEV), 2009/2012 Auswirkungen auf die Bauausführung, Prof. Dr. Gerd Hauser

13

Merre tart Magyarország? A hőátbocsátási tényező1) Um W/m2K Épülethatároló szerkezetek

2006

2012

2015

2019

1

Homlokzati fal

0,45

0,30

0,24

0,20

2

Lapostető

0,25

0,20

0,17

0,14

3


0,25

0,20

0,17

0,14

4

Padlás és búvótér alatti födém

0,3

0,20

0,17

0,14

5

Árkád és áthajtó feletti födém

0,25

0,20

0,17

0,14

6

Alsó zárófödém fűtetlen terek felett

0,50

0,30

0,26

0,22

7

Üvegezés

-

1,10

1,00

0,80

8

Különleges üvegezés

-

1,30

1,20

1,00

9

Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró(>0,5m2)

1,60

1,30

1,15

1,00

1 0

Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró

2,00

1,50

1,40

1,30

11

Homlokzati üvegfal, függönyfal

1,50

1,50

1,40

1,30

1 2

Üvegtető

1,60

1,45

1,30

-

14

Hőtechnikai alapfogalmak Hővezetési tényező A „hővezetés" az építőanyagokban valójában három hőközlési forma (hővezetés, hőáramlás, hősugárzás) együttes hatását jelenti. A hővezetési tényező anyagjellemző, amely megmutatja, hogy mekkora az egységnyi vastagságú anyag egységnyi felületén időegység alatt átáramló (átvezetett) hőmennyiség, ha a külső és belső felületek hőmérsékletkülönbsége is egységnyi:  W/(mK). A hővezetési tényező értéke több jellemzőtől függ: - testsűrűség, - pórusméret, póruselrendezés, - nedvességtartalom, - hőmérséklet. A hővezetési tényezőt az anyag bizonyos beépítési feltételei mellett módosítani kell, az alábbiak miatt: - gyártási nedvesség, beépítési nedvesség, - ülepedés, roskadás, - használati nedvesség, - illesztés, légáteresztés. 15

Hőtechnikai alapfogalmak Hővezetési ellenállás Ez a jellemző már nem anyagjellemző, hanem a különböző anyagokból készült szerkezetekre vagy szerkezeti rétegekre vonatkozik, és adott vastagságú réteg hőszigetelő képességére utal: R=d/ m2K/W. Hőátadási tényező A külső térelhatároló szerkezetek felületei mentén a levegő mozog és kialakul a hőátadás. Minél nagyobb a légmozgás, annál nagyobb az átadott hőmennyiség. A hőátadási tényező azt mutatja, hogy a levegő és a szerkezet egységnyi hőmérséklet-különbségének hatására egységnyi idő alatt, a szerkezet egységnyi felületére vonatkoztatva mennyi hő adódik át a szerkezet és a levegő között: he,i W/(m2K). 16

Hőtechnikai alapfogalmak Hőátbocsátási tényező Ha a szerkezet többrétegű, akkor az egyes rétegek hővezetési ellenállását összeadva kapjuk a teljes szerkezet hővezetési ellenállását: R=(d/)= d1/1+d2/2+...+dn/n m2K/W. A szerkezet eredő hőátbocsátási ellenállása a hőátadási ellenállások és a hővezetési ellenállások összege: R=Re+R+Ri m2K/W. A szerkezet hőátbocsátási tényezője a hőátbocsátási ellenállás reciproka. Azt fejezi ki, hogy mekkora egy adott épülethatároló szerkezet egységnyi felületén időegység alatt átáramló hőmennyiség, ha a külső és belső felületek hőmérséklet-különbsége is egységnyi: U=1/(1/he+d/+1/hi) W/m2K. 17

Hőtechnikai alapfogalmak Hőhidak Az épülethatároló szerkezeteknek mindig vannak olyan részei, amelyeket nem jellemeznek a fenti, hőátbocsátásra vonatkozó jellemzők, mert a hőáramlás nem egy dimenzióban történik. A többdimenziós hőáramlás kialakulásának az alábbi okai lehetnek: - geometriai forma változása, - különböző hővezetésű anyagok együttes alkalmazása, - épületszerkezetek csatlakozásai, - homlokzati síkból kinyúló szerkezetek, - a felületi hőmérséklet egyenetlen eloszlása, - az okok és hatások kombinációi. 18

A következőkben különböző kialakítású egyenes falszerkezetek tipikus hőhídjai láthatók. Vasbeton pillér kisméretű tömör téglából falazott falszerkezetben

Számítógépes modell

Hőmérsékleteloszlás 19

Vasbeton pillér blokktéglából falazott falszerkezetben, a pillér előtt előtét hőszigeteléssel



Vasbeton pillér blokktéglából falazott falszerkezetben, a pillér előtt kiszélesített előtét hőszigeteléssel



Vasbeton pillér blokktéglából falazott falszerkezetben, teljes felületen hőszigetelt homlokzati kialakításnál


A kisméretű tömör tégla falszerkezet általános belső felületi hőmérséklete rendkívül alacsony, mintegy 15,46°C. A második vizsgált szerkezet korunk egyik jellemző megoldása. A blokktégla falszerkezetben elhelyezett pillér előtt 5 cm intenzív hőszigetelés készül. Az ábra alapján az így szerkesztett egyenes falszerkezet hőtechnikai szempontból jól működik. A pillér belső felületi hőmérséklete bőven harmatpont felett van, a vasbeton szerkezet hőmérsékletkülönbségből származó terhelése alacsony. A harmadik modellként a második vizsgált szerkezeti megoldás továbbfejlesztett változata látható. A nyilvánvaló hőtechnikai előnyökkel rendelkező változat a nehézkes szerkezeti kialakítás miatt nem terjedt el. A teljes felületen hőszigetelt falszerkezet modellje igen kedvező eredményeket adott, pára- és hőtechnikai szempontból egyaránt. Az egyenes falszerkezet belső felületi hőmérsékletei a belső léghőmérséklet közelében vannak. 23

A következőkben különböző kialakítású falsarkok hőhídjai láthatók.

Homogén blokktégla falszerkezet



Hőszigetelt vasbeton vázszerkezet és blokktégla kitöltő fal



A vizsgált „homogén” falsarok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a geometriai hőhíd a jó minőségű 38 cm vastagságú blokktégla falazat belső felületi hőmérsékletét is jelentősen csökkenti. A sarokban tapasztalt hőmérséklet az általános felületi hőmérséklettől mintegy 3˚C-kal alacsonyabb. A hőhíd belső felületén páralecsapódás nem várható, de az eredmény felhívja a figyelmet a 30 cm falvastagságú, intenzív hőszigetelés nélküli blokktégla falszerkezetek hiányosságaira. A második esetben egy gyakran használt szerkezeti megoldás látható. Vázas épület sarokcsomópontjában vasbeton pillér került elhelyezésre, a vázkitöltő fal 38 cm-es blokktéglából készült. A vasbeton pillér előtt 5 cm vastagságú előtét-hőszigetelés készült. A számítógépes modellezés kimutatja, hogy a szerkezet ilyen hőszigetelés mellett nem megfelelő. A vasbeton pillér belső felületi hőmérséklete kb. 5,5 ºC-kal alacsonyabb az átlagos falfelületnél, a hőmérséklet harmatpont alatti. Megoldás csak a teljes felületen hőszigetelt falszerkezet lehet. 26

Homogén fal Belső vakolat Falazóelem (B30) Külső vakolat

 = 0,81 W/mK  = 0,63 W/mK  = 0,87 W/mK

2 cm 30 cm 1,5 cm

Páranyomás eloszlás

kék: telítési nyomás piros: résznyomás

1400 1321

1271

Nyomás [Pa]

1200 1040

1000

1002

800 600

581 551

562 466

400

562 466

562 466

562 466

562 466

200 0 1

2

3

4

5

6

7

8

Rétegek (1=belső felület)

A falazat hőátbocsátási tényezője: Követelmény a 7/2006 TNM rendelet szerint:

U = 1,46 W/m2K U ≤ 0,45 W/m2K 27

Szigetelt fal Belső vakolat Falazóelem (B30) Hőszigetelés Külső vakolat

 = 0,81 W/mK  = 0,63 W/mK  = 0,035 W/mK  = 0,87 W/mK

2 cm 30 cm 4 cm 0,5 cm



1600 1489

1468

1040

1010

Nyomás [Pa]

1400 1200 1000

1110

800 658

600

537 481

400

534 466

534 466

534 466

534 466

200 0 1

2

3

4

5

6

7

8



U = 0,55 W/m2K U ≤ 0,45 W/m2K 28


 = 0,81 W/mK  = 0,63 W/mK  = 0,035 W/mK  = 0,87 W/mK

2 cm 30 cm 8 cm 0,5 cm



1800

Nyomás [Pa]

1600

1531

1518

1400 1281

1200 1040

1000

1017

800

747

600

529 478

400

528 466

528 466

528 466

528 466

200 0 1

2

3

4

5

6

7

8



U = 0,34 W/m2K U ≤ 0,45 W/m2K 29


 = 0,81 W/mK  = 0,63 W/mK  = 0,035 W/mK  = 0,87 W/mK

2 cm 30 cm 12 cm 0,5 cm



1800

Nyomás [Pa]

1600

1550

1540

1400

1364

1200 1040

1000

1022 803

800 600

526 476

400

525 466

525 466

525 466

525 466

200 0 1

2

3

4

5

6

7

8



U = 0,24 W/m2K U ≤ 0,45 W/m2K 30

Típusépület adatai Alapterület:144 m2 Belmagasság:2,7 m Lehűlő felület: 422 m2 Fűtött térfogat:400 m3 A/V viszony:0,954 Homlokzat:134 m2 Üvegezett felület:26 m2 Padlásfödém:144 m2 Pincefödém:144 m2

1985 előtt U-érték

W/m2K

Külső fal

1,34

Padlásfödém

1,2

Pincefödém

1,6

Ablakok

2,8

Fajlagos hőveszteségtényező határártéke: Fajlagos hőveszteségtényező: Átlagos hőátbocsátási tényező: Nettó éves fűtési hőenergia igény: Gáz fogyasztás: Költség:

qm = 0,51 W/m3K q = 1,44 W/m3K Uem = 1,46 W/m2K QF = 47800 kWh/a  5050 m3/a  510000 Ft/év 31

1985-1992 után


U-érték

W/m2K

Külső fal

0,70

Padlásfödém

0,40

Pincefödém

0,85

Ablakok

2,60


TNM 2006


U-érték

W/m2K

Külső fal

0,45

Padlásfödém

0,30

Pincefödém

0,50

Ablakok

1,60


Egy mai ház

20-24 cm 16-20 cm

U-érték

W/m2K

Külső fal

0,30

Padlásfödém

0,25

Pincefödém

0,40

Ablakok

1,30

8-12 cm

6-10 cm



A falak szigetelése A homlokzati határoló falak hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó követelményérték: Ufal ≤ 0,45 W/m2K A falak hőtechnikai felújítása kétféle módon valósítható meg: belső oldali szigeteléssel, külső oldali szigeteléssel. Mindkét módszer esetén a legfontosabb elérhető előny az energiafogyasztás csökkenése, valamint a falfelületi hőmérséklet növekedéséből eredő hőkomfort javulása. Belső oldali szigetelés Ezt a módszert főleg olyan régi épületek felújításánál használják, ahol a homlokzat eredeti formáját meg kell őrizni. Csak esetenként használatos, olyan lakóépületekben, ahol a lakók érdekeltek az egyéni megoldásokban. 35

Külső oldali hőszigetelés: A külső hőszigetelés megkezdése előtt meg kell vizsgálni a fal teherbíró képességét, a meglévő károsodásokat, sőt gyakran a betont is, a repedéseket pedig ki kell javítani. A hőszigetelés kivitelezési költségei jelentősen csökkennek, ha azt az épület általános tatarozásával együtt végezzük. A külső szigetelések alapvetően két fajtája van: összetett konstrukció ventilációs légréteggel, és légréteg nélküli közvetlen szigetelés.

36

Szellőztetett légréteges módszer: Ez a konstrukció négy különböző anyagot használ: a hőszigetelést, a rögzítő rendszert, a légréteget és egy külső időjárás elleni védőburkolatot. A szigetelőanyagot (ásványgyapot, ritkábban polisztirol) az alkalmazási területtől függően ragasztják vagy mechanikusan rögzítik a homlokzatburkolatot tartó fa- vagy fémlécek közé, ill. alá. A hőszigetelés és a homlokzatburkolat közötti légréteg elvezeti a nedvességet a szerkezetről, és biztosítja, hogy a szigetelőanyag száraz maradjon. Ásványgyapot hőszigetelések csak nedvességre nem érzékeny, kifejezetten e célra alkalmas hőszigetelés használható. Az átszellőzés csak megfelelő méretű ki- és beszellőzéssel együtt biztosítható.

37

Közvetlen homlokzati hőszigetelő rendszer: Itt a hőszigetelő anyagot (salakgyapot, üveggyapot vagy polisztirol) közvetlenül a falra ragasztják, és/vagy mechanikusan rögzítik a falszerkezetre, majd pedig egy vakolattal bevont erősítő üvegszövethálót helyeznek időjárás elleni védőanyagként. Ezt a módszert csakis nagy tapasztalattal rendelkező, jól képzett építőkkel végeztessük el, hogy minőségi problémák ne merüljenek fel. Hátrányok: Rendkívül nagy hőfeszültség keletkezhet a védővakolatban. A hibás konstrukció a hőfeszültség révén repedéshez vezethet. A fedőanyag rossz minősége következtében az épület állaga jelentősen romolhat. Fontos kiemelni, hogy homlokzati hőszigeteléshez csak olyan hőszigetelőanyag használható, amelynek alakváltozása a beépítés időpontjára már lezajlott (az e területen alkalmazható EPS-lemezeket ezért pihentetik (EPS 80 – színjelölése piros)). 38

Javaslat: A hőszigetelő anyag vastagságának megválasztásánál ne csak a jelenlegi energiaárakat vegyük figyelembe, hanem a jövőbeli potenciális energiaárakat is. Olcsóbb most egy vastagabb szigetelés megvalósítani, mintsem a jövőben a megnövekedett energiaárak vagy változó szabványok miatt újraszigetelni az épületet. Észak-Európa országaiban a jelenleg széles körben alkalmazott utólagos hőszigetelés vastagsága min. 10-12 cm.

39

A tetők szigetelése A tetőkre vonatkozó követelményérték: Utető ≤ 0,25 W/m2K Ennek az értéknek az eléréséhez a hőszigetelőanyag vastagságának több, mint 15 cm-nek kell lennie (célszerű ha 20 cm feletti), ha az anyag hővezetési tényezője legalább  = 0,04 W/(mK). Figyelembe kell azonban venni, hogy ha a padlásszintet csak tárolónak vagy szárítónak használják, akkor a javasolt érték a legfelső födémszintre vonatkozik. - Lapostetők A lapostetők esetében, hasonlóan a külső falakhoz, a szerkezetnek hőszigetelési és hőcsillapítási feladatokat is el kell látnia. Ez különösen fontos, mert ezek a felületek általában nagy felületűek.

40

- Magastetők A tetőtérbeépítéseket határoló ferde falak hőszigetelésére is több lehetőség van: - Általánosan elterjedt a szarufák között elhelyezett szálas hőszigetelés, felette pedig a héjazat és a tetőfedési alátétfólia között átszellőztetett légréteg. - A fenti megoldás hőtechnikailag kedvezőbb változata, hogy a szarufák közötti részt teljes egészében kitölti a hőszigetelés és a szarufák felső síkján páraáteresztő fóliát alkalmaznak.

41

- Az előző megoldásokat hőtechnikailag tovább lehet javítani, ha a szarufák alatt vagy vakolható hőszigetelő anyagot (fagyapot), vagy nem vakolható, de burkolattal ellátott hőszigetelő anyagot helyezünk el. - A szarufák felett is elhelyezhető a hőszigetelés, de ez esetben speciális, nagy szilárdságú hőszigetelő anyagot (polisztirol, kőzetgyapot) kell felhasználni.

42

Ablakok erkélyajtók A lakásokhoz tartozó fa vagy műanyag keretszerkezettel rendelkező ablakok erkélyajtók hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó követelményérték: Uablak ≤ 1,60 W/m2K

A fenti követelményérték 3-5 kamrás műanyag ill. fa tokszerkezetű ablakok esetében, alacsony emissziós bevonatú üvegezéssel teljesíthető. A fém keretszerkezettel rendelkező ablakok erkélyajtók hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó követelményérték:

Uablak ≤ 2,00 W/m2K

43

Fa tokszerekezetek Profilvastagság (mm) 56

Hőátbocsátási tényező UF (W/m2K) 1,6-1,8

60-62

1,4-1,5

68-70

1,2-1,3

80

1,0-1,1

44

Többkamrás műanyag tokszerkezetek Profilvastagság (mm) Kamrák száma

Hőátbocsátási tényező UF (W/m2K)

50-60 (2)

1,8-2,0

58-60 (3)

1,5-1,8

68-75 (4-5)

1,1-1,4

45

Hőhídmegszakításos fémprofilok

Profilvastagság (mm) Kamrák száma

Hőátbocsátási tényező UF (W/m2K)

45-55 (2)

3,2-3,8

50-62 (3)

2,4-3,0

68-72 (3)

1,8-2,2

46

Ag U g  A f U f  I g   g UW  Ag  A f Üveg 4 mm

dg

Ig = Üvegperem hossza

 g

Af = Tokfelület

Uf

Ag = Üvegfelület

Ug

47

Az ablakok hőátbocsátási tényezője javításának a legnagyobb lehetősége az üvegezésben rejlik. Ez elsősorban a speciális gáztöltések és az alacsony emissziós bevonatok alkalmazásának széles körű elterjedésével érhető el. Ilyen üvegezésekkel a hőveszteséget akár 50-70%-kal is csökkenteni lehet. A speciális bevonattal ellátott hőszigetelő üvegezések szerkezeti felépítése olyan kettős rétegű üvegszerkezet, ahol a belső oldali üveg „légrés" felőli oldala egy alacsony emisszióképességű réteggel van bevonva. Az U érték tovább csökkenthető, ha az üvegek közti rés speciális gáz töltésű.

48

Az üveggyártóknak kétrétegű üvegezés esetében U = 0,9-1,1 W/(m2K), háromrétegű üvegezés esetében U = 0,4 W/(m2K) transzmissziós hőátbocsátási tényező értéket sikerült elérniük. Üvegtípus, rétegfelépítés,

Profiltípus

mm

fa

PVC

Alu

4-12-4 levegőtöltés

2,5-2,7

2,6-2,8

2,9-3,5

4-16-4 levegőtöltés

2,3-2,6

2,5-2,6

2,7-3,2

4-16-4 argontöltés

2,2-2,4

2,3-2,5

2,6-3,0

4-8-4-8-4 levegőtöltés

2,0-2,1

2,0-2,2

2,4-2,8

4-8-4-8-4 argontöltés

1,8-1,9

1,8-2,0

2,2-2,7

4-16-4 bevonat + argon

1,1-1,3*

1,2-1,8*

1,7-2,2*

4-8-4-8-4 bevonat + xenon

0,9-1,0

0,9-1,2

1,3-1,6 49

Győr 2013

50

Győr 2013

51

Győr 2013

52

Győr 2013

53

Az energiahatékonyság javítására szolgáló intézkedési terv Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2010/31/EU irányelv) 5. cikk (2) bekezdése szerint a tagállamoknak az Európai Bizottság által meghatározott összehasonlító módszertani keret alapján ki kell számítaniuk az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeit, és a számítás eredményeit össze kell vetniük az energiahatékonyságra vonatkozó, hatályos minimumkövetelményekkel. A hazai számítások alapján a jelenleg hatályos jogszabályban előírt összesített energetikai jellemző követelménye a költség-optimális szinthez képest családi házak esetében kb. 55 %-kal, új építésű irodák iskolák esetében 60 %-kal kevésbé energiahatékony, tehát az eltérés jóval meghaladja az EU által meghatározott 15%-os értéket, ezért intézkedési tervet kell készíteni.

Győr 2013

54

Az előterjesztés elfogadása szükséges a Nemzeti Energiastratégiában kitűzött energiahatékonysági célok elérése érdekében - a költség-optimalizált követelményszint elérését szolgáló intézkedések nemzeti épületenergetikai stratégiába foglalása; - a jelenlegi követelménynél szigorúbb, költség-optimalizált követelményszintek érvényesítése az energia megtakarítási pályázatok és állami támogatások kiírásaiban, amelyek az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet hatálya alá esnek; - az energetikai követelményértékek épülettípusonként költség-optimalizált szinten történő bevezetésére 2015. január 1-jétől; - lakossági, és intézményi tájékoztató kidolgozása a költéség-optimalizált szintről, és annak elérésének műszaki megoldásaira vonatkozóan; - az költség-optimalizált követelményszinten vagy annál energiatakarékosabb építési és felújítási beruházások számára kedvezmények és ösztönző programok kidolgozása, amelyek kompenzálhatják részben, vagy egészben az emelt követelmények kezdeti beruházási többlet költségeit az építtetők számára. Győr 2013

55

A hőátbocsátási tényező követelményértéke Um W/m2K

Épülethatároló szerkezetek

1

Homlokzati fal

0,24

2

Lapostető

0,17

3


0,17

4

Padlás és búvótér alatti födém

0,17

5

Árkád és áthajtó feletti födém

0,17

6

Alsó zárófödém fűtetlen terek felett

0,26

7

Üvegezés

1,0

8

Különleges üvegezés*

1,2

9

Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5m2)

1,15

10

Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró

1,4

11

Homlokzati üvegfal, függönyfal

1,4

12

Üvegtető

1,45

13

Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola

1,7

14

Tetősík ablak

1,25

15

Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására)

2

16

Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó

1,45

17

Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu

1,8

Győr 2013

56

Köszönöm a figyelmüket!

Az épületek korszerűsítési beavatkozásainak technológiai lehetőségei és azok energiahatékonysági és megtakarítási lehetőségei Épületszerkezetek

Recommend Documents