Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai

FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai „Nyissuk meg a másodnyersanyagok útját!”

Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos

Herman Ottó Konferencia Központ 2016. Október 26. Budapest

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai I. ELŐZMÉNYEK – PROBLÉMÁK a Korm. rendelet elkészítésekor II. FŐ IRÁNYVONALAK – MEGOLDÁSI JAVASLATOK a terület jelenlegi szabályozásának megújítása kapcsán

ELŐZMÉNYEK - PROBLÉMÁK a Korm. rendelet elkészítésekor 1. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet 2. Szabályozással kapcsolatos SZAKMAI KÉRDÉSEK 3. Az Európai Bizottságnak a KÖRFORGÁSOS GAZDASÁGRA vonatkozó szabályozási csomagja

SZEMLÉLETVÁLTÁS SZÜKSÉGES

ELŐZMÉNYEK - PROBLÉMÁK a Korm. rendelet elkészítésekor Szabályozással kapcsolatos SZAKMAI KÉRDÉSEK 1. Alapvető szabályozási problémák 2. Alapvető gyakorlati problémák 3. Bontott anyagok újrahasználata, újrahasználatra előkészítése

4. Sajátos építményfajták (közmű- és útépítések) 5. Azbesztmentesítés 6. Hulladékgazdálkodási politika

Ásványanyag politika

ELŐZMÉNYEK - PROBLÉMÁK a Korm. rendelet elkészítésekor 1.-2. Alapvető szabályozási és gyakorlati problémák 

Az építési-bontási hulladék kezelése nehezen ellenőrizhető.



A felelősségek és a kötelezettségek megoszlása nem egyértelmű.



Hiányosságok a nyilvántartás és az adatszolgáltatás területén.



Nincs elválasztva egymástól a lakosságnál és a nagyobb beruházások során képződő építési-bontási hulladékok szabályozása.



Nincs előírás a bontás során keletkező hulladékok szétválogatására.



Napi 10 tonnát meghaladó építési-bontási hulladék kezelése.



A jelenlegi rendszerben a lerakás túlsúlya jellemző.

ELŐZMÉNYEK - PROBLÉMÁK a Korm. rendelet elkészítésekor 3. Bontott anyagok újrahasználata, újrahasználatra előkészítése 

A másodlagos építőanyag előállítása jelenleg költséges eljárás.



A másodlagos építőanyagok építési beruházásokhoz történő felhasználásának kötelezettsége a közbeszerzésben nem jellemző.



Hiányoznak az építési-bontási hulladékok újrafeldolgozásával előállított (építőipari) termékekre vonatkozó részletszabályok.



Hiányzik a hulladékstátusz megszűnésének feltételeit igazolni hivatott tanúsítási rendszer.

ELŐZMÉNYEK - PROBLÉMÁK a Korm. rendelet elkészítésekor 4. Sajátos építményfajták (közmű- és útépítések) A nyomvonal jellegű építmények építési-bontási hulladékainak az építési munkaterületen történő elhelyezésének értelmezése  A kitermelt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő olyan anyag hulladékstátuszának jogértelmezése, amelyet nem a kitermelés helyén használnak fel /Ht. 2. § (4) bekezdés/.  A gyűjtési kötelezettség teljesítése: a keletkezés helyén, vagy ha ez nem lehetséges , hulladékkezelő létesítményben.  Hulladékgazdálkodási engedély nélküli gyűjtés kizárólag az építési-bontási hulladék keletkezésének helyén, az organizációs terv alapján az építési munkaterületen belül erre a célra alkalmas és kijelölt területen végezhető.

ELŐZMÉNYEK - PROBLÉMÁK a Korm. rendelet elkészítésekor 5. Azbesztmentesítés  Az azbeszt és az azbesztmentesítés szabályozásának feladat -és hatásköre megoszlik az érintett szakterületek szerinti tárcák között.  Országos szinten megoldatlan a különböző típusú azbeszttartalmú anyagok eltávolítása és ártalmatlanítása.  Jelentősek az azbeszt által okozott káros egészségügyi hatások.  Nem ismert, hogy Magyarországon hány középület tartalmaz még azbesztet, illetve mennyi lakost érint ez a probléma.

ELŐZMÉNYEK - PROBLÉMÁK a Korm. rendelet elkészítésekor 6. A hulladékgazdálkodási politika és az ásványanyag politika eltérő szabályozása 

Jelenleg eltérő szabályozási környezet vonatkozik ugyanarra a nyersanyagra – pl. kőanyaghalmaz vagy adalékanyag – aggregátumra akkor, ha kőfejtőből származik (bányászati hulladék), vagy ha az építésibontási tevékenységből származóan keletkezik (építési-bontási hulladék).



Folyamatos verseny van a bányászott elsődleges nyersanyagokból előállított, a piacon olcsóbban beárazott primer bányászati termékekkel szemben.



Nemzeti aggregátum politika megteremtésének szükségessége.

FŐ IRÁNYVONALAK – MEGOLDÁSI JAVASLATOK a terület jelenlegi szabályozásának megújítása kapcsán A RENDELET CÉLJAI  Erőforráshatékony hulladékkezelés megteremtése,  Környezetkímélő hulladékkezelés megteremtése,  Minőségi alapanyagok előállítása,  Hasznosítási teljesítmény maximalizálása,  Az eddigi szabályozás és gyakorlat közötti összhang megteremtése. A RENDELET ALAPVETŐ CÉLJA Másodnyersanyagok

VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE

FŐ IRÁNYVONALAK – MEGOLDÁSI JAVASLATOK a terület jelenlegi szabályozásának megújítása kapcsán A RENDELET ALAPVETŐ CÉLJA Hulladékhierarchia

HULLADÉKKÉPZŐDÉS MEGELŐZÉSE

- Bontási építési anyagok nagyobb arányú felhasználása A HULLADÉKTÖRVÉNY FELHATALMAZÁSA  Az építési-bontási hulladék képződésének megelőzésével kapcsolatos tevékenységek,  Az építési-bontási törmelék újrahasználatának, valamint  Az építési-bontási hulladékkal tevékenységek részletes szabályai.

kapcsolatos

hulladékgazdálkodási

FŐ IRÁNYVONALAK – MEGOLDÁSI JAVASLATOK a terület jelenlegi szabályozásának megújítása kapcsán A SZABÁLYOZÁS ALAPPILLÉREI  Személyi és tárgyi hatály kiterjesztése – hatásköri ütközések elkerülése  A hulladékká válást megelőző jogintézmények meghatározása: 

A hulladék fogalmának alkalmazása – a birtokos szándéka



Építési-termelési folyamat meghatározása



Építési-bontási törmelék "nem hulladék" státusza



Szelektív bontás és az elkülönített gyűjtés



Szennyezés-mentesség igazolása

FŐ IRÁNYVONALAK – MEGOLDÁSI JAVASLATOK a terület jelenlegi szabályozásának megújítása kapcsán A SZABÁLYOZÁS ALAPPILLÉREI

 Veszélyes hulladék státusz koncentrációt és határértékeket meghaladó mértékkel rendelkező építési-bontási hulladék  Károsanyag-meghatározás valószínűsíthető a bontandó építménynek vagy szerkezeti elemeinek a szennyezettsége

 Hulladékstátusz megszűnésének kritériumai  Hatósági hatáskörök meghatározása  A nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség

FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM

Köszönöm a figyelmet!

Herman Ottó Konferencia Központ 2016. Október 26. Budapest