AZ ENERGIA IRÁNYÍTÓJA

Lehetséges példaképünk: a finn villamosenergia-rendszer

Fognyomaték csökkentési módszerek állandó mágneses szinkron szervomotorok esetén

Budapesti Mûszaki Fôiskola Smart Grid konferencia

Bemutatkozik az új elnökség

A kisfeszültségû kapcsolóés vezérlôkészülékek szabványsorozat összefoglaló áttekintése

A színhelyes számítógépes megjelenítés biztosítása

AZ ENERGIA IRÁNYÍTÓJA Látogatóban Géczy Jenônél

n on de ás in lít m iál tt k k zö . n un ia ö ár str . k djá 1 n lv u te Ind 8-1 sta et et az jus B/5 á n er ôt Sz lôd 7. m ilo k 0 av de 20 p B ér a

leágazó dobozok

vakolat alá és üreges falba szerelhetô dobozok sorkapcsok tömszelencék

kábelek és védôcsövek rögzítése tartókapcsok sínrendszerek kengyeles szorítóbilincsek csavaros és beütôs rögzítés-technika

Szerkesztôbizottság: Elnök: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dr. Boross Norbert, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Kômíves István, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Szilas Péter, Tari Gábor, Dr. Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Szerkesztôség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] http://www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Felelôs kiadó: Lernyei Péter Fôszerkesztô: Dr. Bencze János Felelôs szerkesztô: Horváth Zoltán Reklámmenedzser: Dr. Friedrich Márta Szerkesztôségi titkár: Szilágyi Zsuzsa MATE képviselôje a Szerkesztôségben: Dr. Vajk István Rovatszerkesztôk: Dr. Antal Ildikó Technikatörténet Dési Albert Villamos fogyasztóberendezések Farkas András Automatizálás és számítástechnika Horváth Zoltán Villamos energia Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Világítástechnika Somorjai Lajos Szabványosítás Dr. Szandtner Károly Oktatás Ifj. Szedlacsek Ferenc Villamos energia Szepessy Sándor Szemle Tóth Elemér Villamos gépek Tóth Éva Portré Turi Gábor Ifjúsági Bizottság Tudósítók: Arany László, Farkas András, Galamb István, Horváth Zoltán, Kovács Krisztina, Kovásznay Béla, Köles Zoltán, László Imre, Lieli György, Márton István, Nagy Zoltán, Schmidtmayer Antal, Szabadi László, Szántó László, Tringer Ágoston, Ur Zsolt Elôfizethetô: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Elôfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA, egy szám ára: 500 Ft + ÁFA. Grafika: Tim-Romanoff Kft. Budapest Nyomda: Pauker Nyomdaipari Kft. Budapest Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708 Kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztôség a hirdetések és a PR-cikkek tartalmáért felelôsséget nem vállal. Adóigazgatási szám: 19815754-2-41

CIKKEK Dr. Horváth Tibor: A nemzetközi villámvédelmi szabványok kritikája

4

Dr. Hunyár Mátyás, Dr. Schmidt István, Dr. Veszprémi Károly, Dr. Halász Sándor: Áramgenerátoros hálózati áramirányítók szûrõköreinek méretezése ÉRTÉKEINK HÍREK EGYESÜLETI ÉLET SZEMLE ELEKTROTECHNIKA-TÖRTÉNET VILLAMOS ENERGIA PORTRÉ Dr. Friedrich Márta GONDOLATOK NEKROLÓG Dénes Sándor Hartmann Sándor

11

3 14, 19, 20, 21, 22, 24, 25, 27, 30 20, 21, 26, 27 29 15 18 28 30

TARTALOM 31 31

HÍRDETÔINK: AREVA, C+D AUTOMATIKA KFT., BALMEX KFT.,

ELEKTRO-COORD MAGYARORSZÁG KHT., ELEKTROSALON, EDF HUNGARY KFT., ENSTO-ELSTO KFT., ÉMÁSZ., GEOMETRIA KFT., OBO BETTERMANN KFT., OSRAM, RAPAS KFT., TÚRÓCZY ÉS TÁRSA KFT.

SZEGEDI ELEKTROTECHNIKAI MÚZEUM

AZ ELSÕ MAGYAR TÁVKÁBEL

DR. FRIEDRICH MÁRTA

Articles Dr. Tibor Horváth: Criticism of international standars of protection against lightning

4

Dr. Mátyás Hunyár, Dr. István Schmidt, Dr. Károly Veszprémi, Dr. Sándor Halász: Designing the Filter Circuits of Current Source Front-End Converters Our Values News From our correspondents Review History of Electrotechnics Electrical Energy Portrait Dr. Márta Friedrich Thoughts Obituary Sándor Dénes István Hartmann Summaries

11

3 14, 19, 20, 21, 22, 24, 25, 27, 30 20, 21, 26, 27 29 15 18 28 30

CONTENTS

Advertisers:

31 31 32

AREVA, C+D AUTOMATIKA KFT., BALMEX KFT., ELEKTRO-COORD MAGYARORSZÁG KHT., ELEKTROSALON, EDF HUNGARY KFT., ENSTO-ELSTO KFT., ÉMÁSZ., GEOMETRIA KFT., OBO BETTERMANN KFT., OSRAM, RAPAS KFT., TÚRÓCZY ÉS TÁRSA KFT.

F Ô S Z E R K E S Z T Ô I

Ü Z E N E T

BEKÖSZÖNTÔ

TISZTELT OLVASÓK! Régi fájdalma a magyar reálértelmiségnek és elsõsorban a magyar mérnökök társadalmának, hogy a társadalom „mostoha gyermekként” kezeli. Dicséretes módon új elnökségünk zászlajára tûzte e probléma kezelését. Most azonban ennél többrõl van szó, széleskörû - kvázi minden oldalról támogatott - kezdeményezés indult, a

„Magyar mûszaki értelmiség napja” mozgalom elindításával, és eseményei megszervezésével. A mozgalmat a villamosmérnök végzettségû Dr. Benkó Sándor, a Benkó Dixieland Band alapítója és vezetõje indította el, abból az alkalomból, hogy együttesük 50 éves lett. Azonban ez a kezdeményezés már messze túlnõtte az eredetileg tervezett kereteket. A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Mérnökakadémia, a Magyar Mérnöki Kamara, a MTESZ, az összes hazai mûszaki- és tudományegyetem és fõiskola, és ezenfelül még számos meghatározó hazai cég legmagasabb szinten jegyezve csatlakozott a kezdeményezéshez. Rövidre fogva a dolgot, - természeti analógiával élve – az elgurított hólabdából megállíthatatlan lavina lett! Csak fel-felvillantva néhány momentumot szeretném említeni, hogy május 4-én a Magyar Tudományos Akadémián, az MTA elnöke által védnökölt üléssel kezdõdnek az események. Ugyanezen nap délutánján a Magyar Mérnök Akadémia tart ünnepi ülést. Az ezt követõ napon a Parlament Felsõházi termében, Szili Katalin országgyûlési elnök asszony védnökségével folytatódnak az ünnepségek. Ezen túl számos egyéb kísérõ rendezvény lesz. A fent fel- és fel nem soroltak alapján látható, hogy megmozdult valami, ami a szervezõk szándéka szerint a tömegkommunikációban is megfelelõ helyet kap. Kaptunk tehát fórumot (mondom én ezt fejedelmi többesben az egész magyar mérnök-társadalom nevében) arra, hogy hallathassuk szavunkat, felhívjuk magunkra a figyelmet, tájékoztassuk a magyar társadalmat képességeinkrõl, szándékainkról, tenni akarásunkról.

Visszatekintve az elmúlt hosszabb idõszakra, elsõ ízben lesz méltó, kiemelt ünnepe a magyar mûszaki értelmiségnek! Elõre is gratulálunk a szervezõknek, bízván abban, - és remélve - hogy ez a kiemelt esemény eredményes lesz, a közvélemény jobban megismeri tevékenységünket, és társadalmi elismertségünk, megbecsülésünk most már elõbb vagy utóbb az azt megilletõ helyre fog kerülni.

Dr. Bencze János fôszerkesztô

2

ELEKTROTECHNIKA

100. évfolyam

2007. 4.szám

F Ô S Z E R KÉ ER ST ZÉ TK ÔE I I NÜ KZ E N E T E K

ELEKTROTECHNIKAI ÉRTÉKEINK SZEGEDI GYÖNGYSZEM: A SZEGEDI ELEKTROTECHNIKAI MÚZEUM Legyünk büszkék értékeinkre, és mutassuk meg milyen rejtett „tartalékokkal” rendelkezünk! A febrruárrban elindult sorrozzat harrmadik részze a szzeg gedi Elektrrotechnikai Gyûjteméényt mutatja be.

A múzeum bejárata

Látogatók a Múzeumban

A DÉMÁSZ Nyrt. és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szegedi Szervezet közös üzemeltetésében lévõ kiállítás 2000-ben nyitotta meg kapuit. A múzeum az iparág XX. századi fejlõdését, illetve annak fellelhetõ és tárgyi emlékeit, dokumentumait mutatja be. A múzeum fõépületének kiállítási területe kb. 100m2, az udvari épület és a szabadtéri rész ugyancsak ekkora. A technikatörténet ismerete az általános mûveltség része. A létrehozók elsõdleges célja az elektrotechnikával foglalkozó, még fellelhetõ tárgyi és írásos emlékek megõrzése, rendszeresítése, az ismeretek folyamatos bõvítése, megõrzése és átadása volt a látogatók számára. A tárgyak egy része a múltat idézi, de az ide látogató vendég a napjainkban használatos eszközöket is megtalálhatja. A látogatók szakszerû, igényekhez igazodó ismereteket kaphatnak a kiállított tárgyak rendeltetésérõl, az elektrotechnikában betöltött szerepükrõl, a kapcsolódó szakmai környezet összefüggéseirõl. A legrégebben kiállított tárgy az 1899-bõl való hektowattóra mérõ. Külön érdekesség, hogy az épületben található, üzemelõ Tiszaparti 20/10kV-os alállomás a kiállítással együttesen látogatható meg. A folyamatosan bõvülõ kiállítás jelenlegi formájában több mint 300 tárgyat és dokumentumot mutat be, általános- és középiskolák szaktárgyi óráinak részeként, kiegészítéseként bátran ajánlható. Emellett alkalmas arra is, hogy iskolai szaktárgyi órák, szakmai órák, tárgyalások korlátozott számú résztvevõinek adjon otthont.

Háztartási eszközök

Transzformátor a hôskorból

Az Ôskor

Kábelek

A múzeum minden érdeklõdõt szeretettel vár! A kiállítás elõzetes bejelentéssel, idõpont egyeztetéssel ingyenesen látogatható, amivel kapcsolatban kérjük a DÉMÁSZ Nyrt. Kommunikációs Osztályát keresse meg. Elérhetõségek: 6724 Szeged, Kossuth Lajos sgt. 64-66. Tel.: 06/62-565-565. Fax.: 06/62-568-000

Megközelíthetôség

2007. 4.szám

Horváth Zoltán

100. évfolyam

Világítástechnikai bemutató

ELEKTROTECHNIKA

3

V I L L Á M V É D E L E M

A NEMZETKÖZI, VILLÁMVÉDELMI SZABVÁNYOK KRITIKÁJA Dr. Horváth Tibor, professor emeritus 1. BEVEZETÉS: Az International Electrical Commission (IEC), Protection Against Lightning (villám elleni védelem) összefoglaló címen 2006-ban kiadta az IEC 62305 szabványsorozatot. Ez jelenleg a következõ négy részbõl áll (az ötödik még készül): 1. Táblázat - Az IEC 62305 szabványsorozat részei CÍM

JELZÉS

1. rész: Általános elvek - General principles

IEC 62305-1:2006

2. rész: A kockázat kezelése - Risk management

IEC 62305-2:2006

3. rész: Építmények fizikai károsodása és életveszély - Physical damage to structures and life hazard 4. rész: Épületen belüli villamos és elektronikus rendszerek - Electrical and electronic systems within structures Ezeket az IEC szabványokat átvette a CENELEC és EN 62305 jelzéssel európai szabványként adta ki. Ezeket az EN szabványokat az Európai Unió tagállamai kötelesek a saját nemzeti szabványaik helyett bevezetni, amit a Magyar Szabványügyi Testület illetékes szakbizottsága 2006. június 21-én végre is hajtott. Az IEC TC 81 szakbizottsága mintegy 25 évig foglalkozott a villámvédelemre vonatkozó szabványok kidolgozásával, és néhány elõzetes kiadás ([12], [13], [14]) után, átdolgozott változatként jelent meg az IEC 62305 sorozat. A hosszú vajúdás ellenére ez a szabvány sok tévedést, ellentmondást és hibát tartalmaz, amelyek kétségessé teszik gyakorlati alkalmazását. Ez a kritikai értékelés a szabványok felépítésének és szerkesztésének problémáival nem foglalkozik, hanem csak a matematikai, geometriai és fizikai jellegû hibákra kíván rámutatni.

2. A KOCKÁZATKEZELÉS PROBLÉMÁI 2.1 A tûrhetõ kockázat Az R (risk) kockázatot Az IEC 62305-1 szabvány 3.36 pontja a következõképpen határozza meg: „a villám által okozott évenkénti veszteség (emberi és anyagi) várható átlagos értéke a védendõ tárgy teljes (emberi és anyagi) értékéhez viszonyítva.” Ehhez a meghatározáshoz az IEC 62305-2 szabvány a következõ kiegészítést teszi hozzá az „5.4 Tûrhetõ kockázat RT” címû pontban: 2. Táblázat - A tûrhetõ kockázat jellemzõ (typical) RT értékei A veszteség típusa

RT (y-1)

Emberi élet elvesztése, vagy maradó sérülés

10-5

Közszolgáltatás kimaradása

10-3

Kulturális örökség elvesztése

10-3

Megjegyzés - A szabványban a táblázat címe: „Table 2 - Typical values of tolerable risk RT”.

Figyelembe véve a 3.36 pontban az „évenkénti” és a 2.. Táb-lázatban az „y-1 ” (1/év) dimenziót, az IEC szabványok a szerint a kockázat az idõvel arányosan változik. Ezzel szemben a véletlen események elõfordulása a Poisson-képletnek felel meg: (1)

4

ELEKTROTECHNIKA

IEC 62305-3:2006 IEC 62305-4:2006

Ez a képlet annak a valószínûségét fejezi ki, hogy n esemény fordul elõ t idõ (év) alatt, ha gyakoriságának várható átlagos értéke p (1/év). Ha n=0, a P(0,t ) eredmény annak a valószínûsége, hogy az adott esemény t idõ alatt egyszer sem fordul elõ [5], [10]. A kockázatot annak a valószínûsége fejezi ki, hogy legalább egyszer (többször, mint nulla) elõfordul, tehát: R(t) = 1 – P(0,t) = 1 – e -pt (2) Idõvel arányos változást és kulturális örökség elvesztését (p =10-3) feltételezve, a kockázat 1000 évre R(1000)=1 (100%), 2000 évre pedig R (2000) = 2 (200% !). Ha ezek az abszurd értékek igazak lennének, már egyetlen ókori mûemléket sem láthatnánk. Az egy évre vonatkozó R(1) kockázat általában kicsi, ezért megtévesztõ. Ha az egy évre vonatkozó tûrhetõ kockázat RT (1) = 10-5, akkor t = 100 évre RT (100) = 10-3. Ez azt jelenti, hogy 100 év alatt egy végzetes eseményre 0,1% esély van, míg más események (betegség, baleset, stb.) miatt ez csaknem 100%. A kockázatnak ez a szintje reálisan elfogadható. Ha az egy évre vonatkozó tûrhetõ kockázat RT (1) = 10-3, akkor t = 100 évre RT (100) = 0,1 (0,0952). Ez azt jelenti, hogy 100 év alatt csaknem 10% esély van arra, hogy az egész védendõ létesítmény megsemmisül. Ilyen magas kockázatot semmiképpen nem lehet elfogadni abban az esetben, ha a villámvédelemmel ellátott építmény a világörökség része. Ha a kockázatnak ez a szintje igaz lenne, híres mûemlékek sorát pusztítaná el a villám egyetlen emberélet folyamán. Megállapítható, hogy a nemzetközi szabványok irreális szinteket határoznak meg a tûrhetõ kockázatra [1], [2]. A kockázat kezelése olyan számítási eljárásokon alapul, amelyeknek az eredményei összhangban vannak a tûrhetõ kockázattal, ezért ezek a számítási módszerek sem lehetnek helyesek. Ez azért meglepõ, mert „a villám által okozott károk kockázatának elemzése” címû (IEC 61662 - 1995) kiadvány helyesen foglalta össze a tudományos alapokat [14]. Ezzel szemben az IEC 62305-2 szabvány önkényesen megállapított tényezõkön alapul és egyszerûen összead egymástól nem független valószínûségeket [16]. Végül alapvetõ probléma, hogy ezt az eljárást sohasem próbálták ki a gyakorlatban. 2.2. A villámvédelmi szint (LPL) és a felfogó hatékonysága Az IEC 62305-1 szabványban Table 6 határozza meg „Az LPL

100. évfolyam

2007. 4.szám

V I L L Á M V É D E L E M

szintekhez tartozó villám-paraméterek legkisebb értékeit és a gördülõ gömb sugarait”, valamint Table 7 „A villámáramparaméterek határértékeinek gyakoriságát”. Alább a 3.. Táblázat együtt mutatja valamennyi paramétert, amelyek befolyásolják a villámcsapás felfogását. 3. Táblázat - A villámvédelmi szinthez tartozó, a villámcsapás felfogását befolyásoló paraméterek Villámvédelmi szint:

I

II

III

A gördülõ gömb sugara, r

20 m

30 m

45 m

60 m

3 kA

5 kA

10 kA

16 kA

IV

A legkisebb villámáram csúcsértéke, I A legkisebb villámáramnál nagyobb érték

0,99

0,97

0,91

0,84

elõfordulásának gyakorisága

Az idézett szabvány ugyanezen a helyen kijelenti, hogy a felfogó hatékonysága egyenlõ annak a gyakoriságával, hogy a villámáram a megadott határérték fölé esik. Ennek az érvényessége azonban több tekintetben kétséges. A gördülõ gömb sugara és a legkisebb villámáram csúcsértéke közötti összefüggés az (A.1) képleten alapul, amely az IEC 62305-1 Annex A Clause A.4 szakaszban található és egy IEEE munkabizottság tanulmányára hivatkozik [15]. Az idézett képlet a nálunk orientációs távolságként ismert „becsapási távolságot” a következõképpen fejezi ki: r = 10 I 0,65 m (3) ahol I a villámáram csúcsértéke kA-ben. Az egyszerû képlet elhanyagolja a védendõ tárgy magasságának hatását és a villám polaritását [5]. Ezt ugyan meg lehet tenni, ha a figyelem csak a nagyfeszültségû szabadvezetékekre terjed ki, de különlegesen magas épületek esetén már hibás. A szabvány az Annex A függelékben megismétli azt a kijelentést, hogy a felfogó hatékonysága egyenlõnek tekinthetõ annak a gyakoriságával, amellyel a pozitív és a negatív villámok elsõ áramimpulzusának csúcsértéke meghaladja a 3.. Táblázat szerinti határértékeket. Ennek a kijelentésnek a forrása az ún. gördülõ gömb elmélet, amely „Rolling sphere theory” néven világszerte elterjedt. Az elmélet szerint: A gördülõ gömb adott r sugarának esetén feltételezhetõ, hogy a vele szerkesztett felfogó valamennyi villámcsapást fel tud fogni, amelynek csúcsértéke nagyobb, mint a (3) egyenlet szerint az r sugárhoz tartozó I villámáram. Noha ez a kijelentés igaz, nem jelenti azt, hogy az olyan villámcsapásokat sohasem fogja fel, amelynek árama kisebb, mint az I érték. E kritika szerzõje erre a nyilvánvaló tévedésre már korán felhívta a figyelmet [4], amelyet újabban többször megismételt [6], [7], [8], de sohasem értették meg. 2.3 A gördülõ gömb elmélet tévedése A gördülõ gömb módszer szerint egy építményt akkor lehet védettnek tekinteni, ha a gömb éppen csak érinti, amikor ráül a felfogókra vagy a földre. Ez azt jelenti, hogy érintéskor a gömb középpontja ugyanakkora távolságra van az építménytõl, mint a felfogótól vagy a földtõl. A villám polaritását figyelmen kívül hagyva, a középpont az 1.. ábra szerint egybeesik a védendõ tárgy vonzási terének legtávolabbi pontjával. Ez a távolság egyenlõ a gömb R sugarával.

2007. 4.szám

1. ábra - A vonzási tér és a gördülõ gömb közötti kapcsolat egy felfogóvezetõvel védett tetõperem esetén A valószínûséggel súlyozott vonzási tér (Probability Modulated Collection Volume - PMCV) számítási módszert [9] alkalmazva, ki lehet számítani annak a várható gyakoriságát, hogy a tetõ szélét éri villámcsapás. Ezt a valószínûséggel súlyozott térfogatelemeknek a teljes vonzási térre képezett integrálja írja le:

NF = NG

dV = NG

A(r) dr

1/year

(4)

ahol NG a területi villámsûrûség 1 m2 -re és 1 évre vonatkoztatva; cv jelképezi a térfogati integrálás tartományát, amely a teljes vonzási térrel azonos; dV az integrálási tartomány térfogateleme; rmin és rmax jelöli a becsapási távolság határait; A(r ) az r távolságban levõ felület kiterjedése, m2 ; dP a becsapási távolság statisztikai eloszlásának sûrûségdr függvénye, amely a villámáramok statisztikai eloszlásából, a (3) egyenlet felhasználásával vezethetõ le.

2. ábra - A becsapási távolság sûrûségfüggvényének (balra) és a vonzási tér metszetének (jobbra) felosztása a gördülõ gömb elmélet szerint Az integrálandó függvény a (4) képlet szerint két tényezõbõl áll. Az elsõ a becsapási távolság sûrûségfüggvénye, amely meghatározza a térfogatelemek kiterjedésének a súlyozását. A második rész a térfogatelem dV térfogata, amely a vonzási teret r távolságban metszõ felület A(r) területének és a dr differenciálnak a szorzataként is kifejezhetõ. A sûrûségfüggvény a differenciális térfogatelemen belül állandónak vehetõ.

100. évfolyam

ELEKTROTECHNIKA

5

V I L L Á M V É D E L E M

A 2. ábra a baloldalon a sûrûségfüggvény változását, a jobb oldalon pedig a vonzási teret ábrázolja. A gördülõ gömb elmélet figyelembe vételével mindegyiket két részre lehet osztani. A zöld színû felsõ zónák azokat a villámcsapásokat jelképezik, amelyeknek nagyobb az áramerõssége, mint a gömb R sugarához tartozó Imin érték. A sûrûségfüggvény esetén ennek a zónának a területe olyan becsapások valószínûségét fejezi ki, amelyek a gördülõ gömb elmélet szerint nem a védendõ tárgyba ütnek. Tévedés azonban azt feltételezni, hogy a piros alsó zónák olyan becsapásoknak felelnek meg, amelyek mind a védendõ tetõperembe ütnek. A vonzási tér képét tekintve látható, hogy ennek a zónának nagy része közelebb esik a felfogóvezetõhöz, mint a tetõ pereméhez. A baloldali diagram piros zónájának területe ezért nem fejezheti ki az olyan becsapások kockázatát, amelyek a felfogó ellenére a védendõ tetõperemet érik. A felfogó vonzási terének figyelembe vételével a piros zónákat a 3.. ábra szerinti három részre lehet bontani. A jobb oldalon a védendõ tetõperem vonzási terét továbbra is piros szín jelöli. Ezt a felfogóvezetõ és a tetõperem közötti felezõ merõleges egyenes választja el a felfogó kék színnel jelölt vonzási terétõl. Az üresen maradt harmadik rész a nagyon kis áramerõsségû villámokhoz tartozik, amelyek semmilyen kárt nem idéznek elõ.

3. ábra - A becsapási távolság sûrûségfüggvénye (balra) és a vonzási tér metszete (jobbra) felosztása a felfogóvezetõ figyelembe vételével A baloldali ábrán látható, hogy az alsó zóna kékkel jelölt nagyobb része a felfogóba csapó villámokhoz tartozik, és csak egy kisebb maradék képviseli a házba (tetõperembe) becsapó villámokat. Ez a rész ábrázolja a védendõ tárgynak a valószínûséggel súlyozott vonzási terét, és a területe a felfogó ellenére megmaradó kockázatot fejezi ki. Ez feltûnõen kisebb, mint ami elõzõleg a gördülõ gömb elméletbõl adódott. A felfogó hatékonysága a geometriai elrendezéstõl és az épület méreteitõl is függ, ezért sohasem határozható meg egyetlen paraméterrel, tehát az adott esetben a gördülõ gömb sugarával.

3. A GÖRDÜLÕ GÖMB SZERKESZTÉSI MÓD HIBÁS ALKALMAZÁSA 6

A magyar szabvány a világon elõször, 1962-ben vezette be a gördülõ gömb módszert [11], és ez a szerkesztési eljárás

ELEKTROTECHNIKA

képezi 1972 óta a felfogórendszer kialakításának alapját [7]. A szabvány kidolgozásának kezdetén, az IEC TC81 bizottságban határozott elutasítás fogadta a gördülõ gömb módszert, végül azonban a védõszög módszerrel és az elõírt hálómérettel egyenrangúnak ismerték el [1]. Noha ez a nyílt elutasítás mára eltûnt, a szabvány alapot nyújt hasonló értelmezésre. Ilyen található az IEC 62305-3 szabvány E.5.2.2.2 pontjában, amely szerint: „A gördülõ gömb módszer használható a védett tér meghatározására egy építmény részeire és területére vonatkozóan, ha „Table 2” (Jegyyzet 1 az 5.. ábra alatt ) kizárja a védõszög módszer használatát.” Ez a mondat azt sugallja, hogy a gördülõ gömb módszer csak másodlagos a védõszög módszer mögött. Ugyanakkor az 5.2.2 pont szerint: „A gördülõ gömb módszer minden esetben alkalmas.” Melyik az igaz? Néha a gördülõ gömb módszer definiálása okozhat félreértést. Egy 1990-bõl származó régi változat [12] szerint: „A felfogórendszer megfelel a követelményeknek, ha egy adott sugarú fiktív gömb nem metszhet bele felülrõl a védendõ tárgyba a felfogó elemeinek vagy a földnek az érintése nélkül.” Az „érintés” helyett a TC81 Working Group 2 elõzõleg a „ráül” kifejezést használta, ami azt jelenti, hogy a gömb stabil helyzetben van a felfogó elemein. Lényegében ezt írja le az IEC 62305-3 szabvány Annex A függeléke a következõképpen: „A.2 A felfogórendszer kialakítása a gördülõ gömb módszer alkalmazásával Ezt a módszer alkalmazva a felfogórendszer kialakítása megfelelõ, ha a védendõ építmény egyetlen pontja sem érintkezik egy, a villámvédelmi rendszer fokozatától függõ (lásd: 3. Táblázat ), r sugarú gömbbel, miközben az minden lehetséges irányban végiggördül az építmény körül és a tetején. Eközben a gömb csak a felfogórendszerrel érintkezik. Tehát a gömb csak a földet és/vagy a felfogórendszert érintheti. Eltekintve a definíciók néhol nem egészen pontos megfogalmazásától, alapvetõ kérdés: Helyes-e különbözõ definíciót használni ugyanarra a fogalomra az Annex A (kötelezõ), mint az Annex E (tájékoztató) függelékben? A válasz valószínûleg nem! További kérdés: Hogyan lehet egy gömböt egy építmény körül és a tetején végiggördíteni, ha az érintkezés teljesen ki van zárva? Ez a megfogalmazás mindkét függelékben hibás, mert a gömböt a felfogókon (vagy a földön) kell gördíteni! Ehhez, hasonló hibás alkalmazás látható az Annex E függelék E.21 ábráján, ahol egyáltalán nincs felfogó, és gördülés közben a gömb folyamatosan érinti az építményt. Ennek az ábrának egyébként nincsen semmi értelme, mert csupán azt szemlélteti, hogy az épületet a tetõn fogják villámcsapások érni. Csaknem valamennyi ábra félrevezetõen mutatja a gördülõ gömb módszer alkalmazását. A gömb mérete ugyanis ésszerûtlenül kicsi az építményhez képest. Ez látható az IEC 62305-3 szabvány Annex E függelékének következõ ábráin: E.17a. Egy ferde háztetõn ábrázolt felfogóoszlop magassága kb. 30 - 100 m. E.19. Az ábra a gördülõ gömbbel való érintkezés fölött becsapásnak kitett felületeket jelöl meg az épületek oldalán. A szabvány 5.2.3 pontja szerint: „60 m-nél

100. évfolyam

2007. 4.szám

V I L L Á M V É D E L E M

magasabb épületek oldalát is érheti becsapás”. Ha ilyen oldalfelület van, akkor a gömb sugara 60 m és az ábrán feltüntetett legmagasabb épületek elérik a 240 métert. A gördülõ gömb módszert nem ilyen viszonyok között szokták alkalmazni. E.21. A kétszintes (egyemeletes) ház aligha magasabb a szabvány szerinti legkisebb (20 m) gömbsugárnál. Gyakran elõforduló félreértés, hogy egy felfogórúd védett terét ugyanúgy kell megszerkeszteni a gördülõ gömb, mint a védõszög módszerrel, mindössze körívet kell használni ferde egyenes helyett. Ez látható a 4.. ábrán, amely a 62305-3 Annex E Figure E.19 egyik részletét mutatja, ahol az elõbbiek szerint a gömb sugara 60 m.

egyáltalán nem támasztják alá a 70°-80° tartományba esõ védõszögeket! A nagyfeszültségû vezetékeken általánosan használnak 20° vagy annál kisebb védõszöget, ezt a tartományt viszont a szabvány a Jegyzet 1 szerint kizárja.

Jegyzet 1 - A • jelû értékeken túl nem érvényes Ebben az esetben csak a gördülõ gömb vagy a hálóméret módszere használható Jegyzet 2 - H a felfogó magassága a védendõ felületnek a referencia síkja fölött Jegyzet 3 - A szög 2 m alatti H értékekre változatlan

5. ábra - A védõszög változása a H magasság függvényében I - IV villámvédelmi fokozat esetén

4. ábra - A gördülõ gömb módszer alkalmazása az IEC 62305-3 Annex E függelék szerint A szabványban leírt magyarázat szerint a lapos tetõn a fehér B és C területek védettek. A B területet a 4 jelû felfogórúd körül forgatott a 2 jelû gömb jelölte ki. A C terület esetén a 3 gömb (az eredeti ábrán ez nincs feltüntetve) forgott a magasabb épületrész sarka körül. A szabvány szerint a vonalkázott területek vannak becsapásnak kitéve. Az A terület az oldalfelületen az 1 gömbbel való érintkezés vonala, vagyis 60 m felett van. A „?” jelû oldalfelület azonban a 3 gömb alá esik, ezért indokolatlanul jelölték becsapásnak kitett felületként. Az A és a B terület közötti tetõperem az A oldalról nézve ki van téve becsapásnak, a B oldal felõl viszont védettnek minõsülne. Ez az ellentmondás az 2 és a 3 gömb hibás alkalmazásából ered, ugyanis mindkettõ metszené a védendõ felületeket, hiszen nincs olyan felfogó, amely ezt megakadályozná. Az egyetlen felfogórúd nem véd semmit!

4. A VÉDÕSZÖG MÓDSZER PROBLÉMÁI A védõszög a legõsibb módszer a villámhárító felfogók által védett zóna meghatározására [17]. Késõbb megfelelõnek bizonyult a nagyfeszültségû vezetékekre, mert ezeknek egyszerû, kétdimenziós (2D) elrendezése van. Noha az épületek geometriai felépítése sokkal összetettebb, az IEC TC81 kezdeti vitái folyamán erõs törekvés volt a védõszög módszer alkalmazására ilyen építmények esetén is. Ez azonban nem bizonyult sikeresnek az IEC 62305 szabványsorozatban sem. 4.1 A védõszög szabványos értékeivel kapcsolatos kétségek Az IEC 62305-3 Table 2 egy ábrára hivatkozik, amely a felfogó magasságának függvényében mutatja a védõszöget ( lásd:: 5.. ábra ). A legfontosabb kérdés: Honnan ered ez a diagram? A távvezetékeken szerzett tapasztalatok ugyanis

2007. 4.szám

A választ a Jegyzet 1 magyarázat rejti, amely kapcsolatot sejtet a gördülõ gömb szabványosított sugaraival. Ez a 6.. áb-rán, látható, amely többek között Hasse–Wiesinger könyvében [3] is megtalálható. Ez azt az elvet tükrözi, hogy a védett terek egyenértékûek, ha az árnyékolt területek kiegyenlítik egymást. Az ábrán látható képletek az f szög és a gördülõ gömb r sugara közötti összefüggést fejezik ki. Ezeket felhasználva, számítógéppel pontosan megrajzolhatók az f = f( r,H ) görbék, amelyek megközelítõleg fedik az 5. ábra görbéit, habár a kézzel rajzolt görbék hibáit is megmutatják.

6. ábra - Az f védõszög és a gördülõ gömb r sugara között feltételezett összefüggés Általános zavart az 5. ábra szerinti Jegyzet 1 magyarázat okoz, mert a védendõ terület referencia síkja egyik szabványban sincs meghatározva. Az IEC 62305-3 szerint, ez esetenként a lapos tetõ (Figures: A.2, E.12), más esetekben a föld felülete (Figures: A.2, A.4, E.12, - E16), néha viszont meghatározhatatlan (Figure: E.13a az f1 szög esetén). Kérdés: Hogyan lehet referencia sík a föld felülete, hiszen az nem védendõ terület? 4. Táblázat. -A védett terület kiterjedése lapos tetõn, egy 2 m magas rúd körül, az 5. ábra alapján. Villámvédelmi rendszer fokozata Védõszög

I

II

70,6°

A védett terület átmérõje 11,36 m

100. évfolyam

III

IV

74,2°

77,1°

78,9°

14,14 m

17,46 m

20,39 m

ELEKTROTECHNIKA

7

V I L L Á M V É D E L E M

Ha a felfogó 2 m magas rúd egy lapos tetõn, akkor referencia sík a tetõ maga. Az 5. ábra szerint a megfelelõ védõszögek mindig nagyobbak, mint 70°. A 4.. Táblázat pontos számításból kapott értékeket tartalmaz a villámvédelmi rendszer (LPS) mindegyik fokozatára (Class). Ezek a védett területek túlságosan nagynak tûnnek, ráadásul ugyanakkora valószínûség (hatékonyság) tartozna a villámvédelmi rendszer (I – IV) fokozataihoz, mint amit a 3. táblázat a gördülõ gömbre adott meg. Ez a 6. ábrán látható hibás alapelv következménye, ahol a körív csak úgy kerülhetne a feltüntetett helyzetbe, ha jobbra, szimmetrikusan egy másik vízszintes vezetõ is lenne. Ezzel szemben a védõszög módszer nem igényel ilyen vezetõt.

7. ábra - A védõszög és a gördülõ gömb módszerrel szerkesztett védett terek összehasonlítása A védõszög módszer alkalmazásakor további problémák következnek a 6. ábra szerinti alapelvbõl. Ha egy vízszintes vezetõ védi az A épület peremét, akkor ennek a 7.. ábra szerint egy ferde sík alatt kell lennie. A kicsi B épület az elõbbi sík fölé nyúlik, tehát a védõszög módszer szerint nincs védve. A gördülõ gömb módszert használva egy körív határozza meg a védett teret határoló hengeres felületet. Amint a 7. ábrán látható az A épület pirossal jelölt része a tetõperem mentén kiemelkedik a védett térbõl. Ezzel szemben a kicsi B épület a gördülõ gömb módszer szerint védett, de ez semmiképpen sem egyenlíti ki az A épület peremét érõ becsapás kockázatát. A 6. ábrán látható területek egyensúlyán alapuló egyenértékûség elve tehát téves.

4.2 A védett tér hibás meghatározása ferde felület esetén Az IEC 62305-3 Annex E Figure E.17b szemlélteti a védett tér szerkesztését a védõszög módszerrel ferde felület esetén. Ezzel azonos az itt látható 8.. ábra. A szabvány nem tartalmaz kiegészítõ magyarázatot ehhez az ábrához. Éppen ezért kétértelmû, hogy a felfogónak a hivatkozott táblázat szerinti mértékadó magassága a felfogórúd fizikai magasságával, vagy a rúd csúcsának a referencia síktól merõlegesen mért távolságával azonos-e. Az ábra alapján a merõleges távolságot vették mértékadó magasságnak. Az ábrához tartozó magyarázat ht definiálására csak az „oszlop” szót használja, amely azonban csak a szabvány E.17 a ábráján látható, ezért már az is kérdéses, hogy a felfogórúdra vonatkozik-e. A megszövegezés említett bizonytalanságán kívül, a gyakorlati alkalmazás alapvetõ ellentmondásra vezet. A 9.. ábrán vízszintes felfogóvezetõ van a ferde tetõ felett. Ennek nincs fizikai magassága, csak függõleges, vagy merõleges távolsága a referencia síktól. Ha a felfogóvezetõ magassága a függõlegesen mért 2,8 m, az 5. ábrán az I görbe szerint a védõszög a függõlegeshez képest 67º. A megfelelõ egyenes az A pontban metszi a tetõt, és kijelöli a védett terület felsõ határát. Lefelé a szimmetrikus egyenes nem metszi a referencia síkot, ezért az A’ pont messze a föld szintjére esik. A földet tekintve referencia síknak, a felfogó magassága ettõl számítva 10 m, amihez az elõbbi diagramban 60º védõszög tartozik, és A” pontban éri el a földet. Ebben az esetben a védett zónát fölfelé kék, lefelé piros árnyékolás jelöli.

Jelölések 1 2 3 h

Védett tér Referencia sík Felfogórúd A felfogó mértékadó magassága Table 2 szerint h t Az oszlop fizikai magassága a referencia sík fölött f védõszög D, D’ A védett terület határai

8

8. ábra - A védõszög módszer alkalmazása ferde felületre az IEC 62305-3 Figure E.17b szerint

ELEKTROTECHNIKA

9. ábra - Ferde tetõn kialakuló védett zónák egy védõvezetõ függõleges távolságának alapján (A), valamint a tetõre merõleges távolság alapján (B) Ha a felfogóvezetõ magassága a referencia síktól (a tetõtõl) mért merõleges távolság, akkor a 9.. ábrán feltüntetett 2 m adódik. A diagram szerint (5. ábra, I görbe) 71º védõszög tartozik hozzá, amelyet mindkét oldalon a tetõre merõleges egyenestõl kell mérni. A védett terület alsó és felsõ határai a szimmetrikusan elhelyezkedõ B és B’ pontok lesznek. A védettnek tekintett zónát felfelé és lefelé sárga szín jelöli az ábrán. Ezeket nézve furcsa, hogy a védett tér fölfelé messzebbre terjed, mint lefelé! Ez nyilván téves a függõleges magassággal adódott elõzõ esettel összehasonlítva. Fatális hiba, hogy a védett tér a felfogó legmagasabb pontjánál ma-

100. évfolyam

2007. 4.szám

V I L L Á M V É D E L E M

gasabbra nyúlhat, amint a 9. ábrán is látható! Noha a ferde referencia síknak ez a leírása a csak tájékoztató Annex E függelékben van, mindenképpen félrevezetõ, mert a szabvány sehol másutt nem foglalkozik a témával.

Az IEC 62305-3 Figure E.12 csaknem ugyanezt az elrendezést ábrázolja, hogy különbözõ magasságok esetén szemléltesse a védõszög módszer alkalmazását a felfogó szerkesztésére. Ezen a helyen a 12.. ábra a szabvány E.12 ábrájának egy kiemelt részét tünteti föl. Az f1 és f2 védõszögekkel kapcsolatban a szabvány az 5. ábrán látható diagramra hivatkozik. Az f1 szöggel leírt kúp a felfogórúd h1 fizikai magasságához tartozik, és a tetõ felületére érvényes. A tetõ peremét elérve azonban megszûnik az érvényessége, az ábra mégis védettnek tünteti föl a tetõperem egy szakaszát. Ez a 11. ábra E1-E1’ szakaszának felel meg, amely ott nem bizonyult védettnek. A szabvány nem ábrázolja a tetõn üresen maradt területeket, amelyek szintén nem tekinthetõk védettnek.

h1 a felfogórúd fizikai magassága Jegyzet: Az f1 védõszög a felfogó h1 magasságának felel meg, ami a védendõ tetõfelület feletti magassággal egyenlõ; az f2 védõszög a h2 = h1 +H magasságnak felel meg, mert referencia sík a föld; f1 függ h1 -tõl, f2 függ h2-tõl

10. ábra - Különbözõ védõszögek egy függõleges rúd esetén az IEC 62305-3 Annex A függelék szerint 4.3 Ellentmondás különbözõ védõszögek találkozásakor Újabb zavarok keletkeznek, ha ugyanabban az esetben kétféle védõszöget kell használni. Ez ugyan nagyon egyszerûnek tûnik az IEC 62305-3 Annex A Figure A.2 szerint, amelyet itt a 10. ábra mutat be. A referencia sík h1 és f1 esetén a tetõfelület, h2 és f2 esetén pedig a föld. A 11.. ábra három-dimenziós képen mutatja az elõbbi épületet. A védõszögek olyan kúpalakú védett tereket határoznak meg, amelyeknek fél nyílásszöge a 10. ábrával összhangban, f1 a kék 1 kúpnál, és f2 a piros 2 kúpnál. A kék kúp E1 és E1 ’ pontban eléri a tetõ peremét ezért f1 tovább már nem érvényes, hanem f2 szöget kell használni, amely a föld szintjéig terjedõ piros kúpot határozza meg. Az utóbbi kúp alatt levõ védett területet sötétvörös szín jelöli a tetõ felületén. Az üresen maradt területek nem esnek sem a kék, sem a piros kúp alá, tehát bizonytalan, hogy védettek-e vagy nem. Ez a bizonytalanság különösen súlyos ezeknek a területeknek a pereme szempontjából, mert fokozottan ki vannak téve villámcsapásnak.

A 12. ábra hibásan használja az f2 szöget, mert a berajzolt ferde egyenes csak egyik alkotója annak a kúpnak, amelyet a felfogórúd köré kellett volna rajzolni, mint a 2 kúpot a 11. ábrán. Ez a ferde egyenes csak egyetlen ponton érinti a tetõ peremét, és így nem jelent semmi védelmet. A függõleges falon árnyékolt sáv ugyancsak hibás, mert ennek parabolának kellene lennie az f2 fél nyílásszögû kúp síkmetszetén. A 11. és a 12. ábra összehasonlítása egyértelmûen rámutat a védett terek hibás szerkesztésére a szabvány Annex E függelékében.

11. ábra - Egy felfogórúd által védett terek szerkesztése a tetõ pereménél, különbözõ védõszögekkel

13. ábra - A védett terek szerkesztésének hibái nyeregtetõs épületen, az IEC 62305-3 Annex E függelékben, a különbözõ védõszögek alkalmazását szemléltetõ ábrán

2007. 4.szám

12. ábra - A felfogó szerkesztésének szemléltetése az IEC 62305-3 Annex E függelékben a védõszög módszer szerint, különbözõ magasságok figyelembe vételével

100. évfolyam

ELEKTROTECHNIKA

9

V I L L Á M V É D E L E M

A legsúlyosabb hibák az IEC 62305 szabvány E.13 ábráján találhatók, amely két különálló felfogó oszloppal védett nyeregtetõs épületet ábrázol. A védett terek szerkesztésére a védõszög módszert használták, amint a szabvány Annex E függeléke függõleges vetületen (a) és a vízszintes referencia síkon (b) szemlélteti. A 13.. ábra ezeken a vetületeken kívül a jobboldalon feltünteti a harmadik vetület képét (c) is. A szabvány szerint a szaggatott vonallal rajzolt körök jelölik a védett területet a föld felületén, de ezek nem vágnak össze az f2 védõszöghöz tartozó kúpokkal az a) függõleges vetületben. Ezeknek a köröknek a b) vetület szerinti sugara semmivel sem egyezik a másik két vetületben. A b) felülnézetben, a pirossal jelölt körök lennének helyesek. Az f2 fél nyílásszögû kúpok nem érik el a tetõt, de a c) ábra szerint egy parabolát metszenek ki a falon. A nagyobbik, f1 védõszög egy magasabb szinten feltételezett referencia síkra utal, amely fölé a felfogó oszlopok nem emelkednek nagyon magasra. Lehetséges, hogy ez a referencia sík a tetõgerinc magasságában van, de akkor az f1 szög csak a gerinc vonalára lenne érvényes. A tetõ felületén, az eresz felé haladva a felfogók magassága folyamatosan nõ. Az ereszen túlfordulva az f1 szög érvényessége megszûnik, és csak a kékkel jelölt területet lehet védettnek feltételezni. Ez nyilván értelmetlen megoldás, de nincs jobb! Az Annex E függelék csak a szaggatott vonallal rajzolt köröket tünteti fel a vízszintes b) vetületen, mint a föld felületén védett területet, és feltételezi, hogy ezáltal az egész tetõ is védve van.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

10

Ez a kritika fõleg a kockázat és a felfogók problémáira irányult, mert a szerzõ ezekkel a témákkal foglalkozott legtöbbet, például a Nemzetközi Villámvédelmi Konferenciákon 29 cikkben. Ettõl függetlenül más témákkal is vannak problémák. Ilyen példa, hogy egy 12m magas, 10mx10m méretû épületen 6 méterenként vízszintes körvezetõt kellene készíteni a 62305-3 szabvány Table 4 szerint, az I vagy II védelmi fokozat (Class) esetén. Ugyanakkor a levezetõk közötti távolság 10m lehet. Az ismertetett tévedések, ellentmondások és hibák a gyakorlatban kétségessé teszik az IEC 62305 szabványsorozat alkalmazhatóságát villámvédelmi rendszerek tervezésére. Értelmetlennek tûnik a kulturális örökség elvesztésének kockázatára megállapított, évenként 10-3 tûrhetõ szint. Az évszázadok tapasztalata sem igazol ilyen szintû kockázatot történelmi épületek villámcsapás által elõidézett teljes pusztulására. Valószínû, hogy az IEC 62305-2 szerinti kockázatkezelés eredménye az elõbbi tûrhetõ érték nagyságrendjébe esik. Figyelembe véve, hogy ez a számítás önkényesen felvett tényezõkön alapul, az érvényessége erõsen kétségbe vonható. A kockázat tûrhetõ szintjeinek különbözõsége koncepciós kérdéseket is vet fel [1], [10]. Helyesebb lenne fotó: HZ egyetlen tûrhetõ értéket megállapítani, amelyet különbözõ hatékonyságú villámvédelmi rendszerrel lehet, a védelem nélkül fennálló kockázat figyelembe vételével elérni. Fel kellene ismerni, hogy a úgy nevezett „gördülõ gömb elmélet” túlbecsüli a felfogó eredménytelen mûködésének valószínûségét, amelyet ezért nem lehet a gördülõ gömb sugarával, mint egyetlen paraméterrel kifejezni. A gömb sugara nem ad elég alapot a kockázat becslésére [9]. Ez a tévedés alapvetõ problémákat okoz a kockázat kezelésekor. Az IEC 62305-3 szabványban nem pontos a gördülõ gömb szerkesztési módszer definíciója, ami félreértésekre vezethet. Ez az Annex E függelékben is észlelhetõ, ahol ezt a mód-

ELEKTROTECHNIKA

szert esetenként hibásan alkalmazták. A legtöbb kétség a védõszög módszerrel kapcsolatban merül fel. Hosszú tapasztalatok szerint ez a távvezetékeknél bevált, mert egyszerû geometriai elrendezésük lehetõvé teszi a kétdimenziós kezelésüket. Az IEC TC81 szakbizottság munkájának kezdete óta erõs törekvés volt a védõszög módszer alkalmazására az épületek és hasonló tárgyak sokkal bonyolultabb, háromdimenziós elrendezésére is. A védõszöget különféle ötletekkel kísérelték meg a gördülõ gömb módszerhez illeszteni, így például egyenesekkel közelíteni a gömbhöz hasonló alakú védett teret. A védõszög meghatározásának az IEC 62305-3 szerinti végleges alakja is a gördülõ gömb módszeren alapul, habár néha irreális eredményekre vagy ellentmondásokra, sõt egyenesen értelmezési problémákra vezet. Az Annex E függelék igyekszik bemutatni a védõszög módszer gyakorlati alkalmazását, de az elõbbi gondok éppen ennek kapcsán nyilvánulnak meg. Tekintettel a védõszög módszerrel kapcsolatos számos problémára, csak korlátozott alkalmazása lenne elfogadható az épületek és hasonló tárgyak felfogójának szerkesztésére. Ezeknek a problémáknak a megoldása természetesen az IEC és a CENELEC feladata, ahol ezeket a szabványokat kidolgozták, és közzé tették. IRODALOM [1]

Bouquegneau, C.: A critical view on the lightning protection international standard. 27th International Conference on Lightning Protection, Avignon, 2004. Paper 10a.2. Proceedings Pp. 301-305. [2] Bouquegneau, C.: The lightning protection international standard. 28th International Conference on Lightning Protection, Kanazawa, 2006. Invited paper INV-1. Proceedings Vol. I Pp. 1-6. [3] Hasse, P. – Wiesinger, J.: Handbuch für Blitzschutz und Erdung. Pflaum Verlag, München, 1989. [4] Horváth T.: Praktische Methode für Standardisierung der Schutzwirkung von Fangvorrichtungen. (Une methode pratique pour la standardisation de l'effet protecteur des capteurs de paratonnerre) 14. Internationale Blitzschutzkonferenz. Gdansk, 1978. Bericht R-4.06. [5] Horváth T.: Computation of lightning protection. Research Studies Press, Taunton, 1991. [6] Horváth, T.: Comparative study on the interception concepts. 24th International Conference on Lightning Protection. Birmingham. 1998. Paper 4a.1, Pp. 371-376. [7] Horváth T.: Rolling sphere. Theory and application. 25th International Conference on Lightning Protection, Rhodes, 2000. Paper 4.8. Proceedings Pp. 301-305. [8] Horvath T.: Standardization of lightning protection based on the physics or on the tradition? 26th International Conference on Lightning Protection, Krakow, 2002. Paper 7b.1. Proceedings Vol.2 Pp. 791-796. [9] Horváth T.: Interception efficiency of lightning air-termination systems constructed with rolling sphere method. 28th International Conference on Lightning Protection, Kanazawa, 2006. Paper IV-5. Proceedings Vol. I Pp. 555-560. [10] Horváth T.: Understanding lightning and lightning protection - A multimedia teaching guide. Research Studies Press – J. Wiley & Sons, 2006. Available: http://www.wiley.com/go/horvath. .. [11] Hösl, A.: Nationale Richtlinien zur Vermeidung von Blitzüberschlagen bei Blitzschutzanlagen, Elektrotechnische Zeitschrift ETZ-A, Vol. 92, (1971) Pp. 512-515. [12] IEC 61024-1: Protection of structures against lightning. Part 1: General principles (1995). [13] IEC 61312-1: Protection against lightning electromagnetic impulse Part 1: General principles (1995). [14] IEC 61662: Assessment of the risk of damage due to lightning (1995). [15] IEEE working group report, Estimating lightning performance of transmis1992 fotó:sion Ráczlines EnikôII, Rita fotó: HZ [16] Mazzetti, C. – Flisowski, Z.: Meaning of the Discrepancy Between Lightning Strikes and Lightning Flashes for Risk Assessment. 27th International Conference on Lightning Protection, Avignon, 2004. Paper 8p.4.. [17] Schwaiger :A Der Schutzbereich von Blitzableitern. Oldenbourg Verlag, München, 1938.

100. évfolyam

DR. HORVÁTH TIBOR Budapesti Mûszaki Egyetem, kitüntetéses villamosmérnök, Tanszékvezetõ (1967-1993), egyetemi tanár (1974-), nyugdíjas (1998-), professor emeritus, a mûszaki tudomány doktora. Tudományos kutatási tevékenységének fõ területe: villámkutatás és villámvédelem, több mint 160 cikket és 20 könyvet írt. MEE tag (1948-), a MEE elnöke (1992-1994), ezután tiszteletbeli elnök. Elismerések: Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, akadémiai, egyetemi és egyesületi díjak.

[email protected]

2007. 4.szám

T E L J E S Í T M É N Y

E L E K T R O N I K A

ÁRAMGENERÁTOROS HÁLÓZATI ÁRAMIRÁNYÍTÓK SZÛRÕKÖREINEK MÉRETEZÉSE Dr. Hunyár Mátyás, Dr. Schmidt István, Dr. Veszprémi Károly, Dr. Halász Sándor - BME Villamos Energetika Tanszék

1. BEVEZETÉS A mai modern hálózatbarát áramirányítók két eszközzel valósítják meg a közel szinuszos hálózati áramot: • az áramirányító oltható félvezetõelemeit valamely optimális impulzusszélesség modulációs (ISZM) elv szerint vezérlik [1], • az áramirányító és a hálózat közé aluláteresztõ szûrõ áramkört iktatnak be (lásd 1.. ábrát).

Feltételezzük, hogy az uh hálózati feszültség szinuszos és szimmetrikus a három fázisban, és az Ie egyenáram tökéletesen sima mert Le= O . Az Lh induktivitás tartalmazza a hálózat saját induktivitását is. Park-vektoros alakban a következõ két állapotegyenlet írható fel a háromfázisú szûrõkörre: (1a) (1b) (1a)-t deriválva és (1b)-t helyettesítve nyerjük a hálózati áram Laplace-transzformáltjára: (2a) s=jgh és x=ght helyettesítéssel a hálózati alapharmonikus áram állandósult állapotbeli megoldása:

1. ábra - ISZM vezérlésû áramgenerátoros hálózati áramirányító és szûrõ áramkörei A továbbiakban csak a legnagyobb jelentõségû háromfázisú hálózati áramirányítókkal foglalkozunk. Kis- és közepes teljesítmény szinten a mai napig erre a célra leggyakrabban használt félvezetõ eszköz, az IGBT több kHzes kapcsolási frekvenciát tesz lehetõvé. Ebben az esetben a szûrõkör feladata csupán a kapcsolási frekvencia oldalsávjainak, azaz a magasabb rendszámú harmonikusok szûrése. A nagy teljesítmények esetén alkalmazott GTO-k csak 1~1,5kHz alatti kapcsolási frekvenciát tesznek lehetõvé (elsõsorban a növekvõ veszteségek okán), ezért a nem ideális ISZM miatt alacsonyabb rendszámú felharmonikusok is fellépnek. Például harmonikus elimináció alkalmazásakor az ISZM vezérlés csak néhány alacsony rendszámú harmonikus összetevõ kiküszöbölését valósíthatja meg. Ilyen esetekben a szûrõ méretezése során az elsõ ki nem küszöbölt, jelentõs amplitúdójú harmonikust is figyelembe kell venni.

(2b) (Hangsúlyozzuk, hogy a h a hálózati, j az áramirányító oldali alapharmonikus áram fázisszöge Uh-hoz képest.) Az alapharmonikus vektorábra h=0 esetben a 3.. ábrán látható.

2. SZABÁLYOZÁS EGYSÉGNYI HÁLÓZATI TELJESÍTMÉNYTÉNYEZÕRE A hálózati áram szinuszossága mellett az áramirányítótól elvárt leggyakoribb követelmény az egységnyi hálózati teljesítménytényezõ (cosh=±1) biztosítása. (Bár újabban pl. szélerõmûvek esetén követelmény lehet a szabályozható meddõteljesítmény betápláláson keresztül a feszültség tartása a hálózat adott pontján.) Ideális körülmények mellett a szûrõkör a 2.. ábrán látható Park-vektoros helyettesítõ vázlat alapján tárgyalható.

3. ábra - Alapharmonikus vektorábra (h=0) Az alapharmonikus áram amplitúdója és a hálózati feszültséghez viszonyított fázisszöge: (3a)

(3b)

2. ábra - A szûrõkör Park-vektoros helyettesítõ vázlata

2007. 4.szám

A hálózati alapharmonikus áram h fázisszöge az áramirányító bemeneti áramának j fázisszögén keresztül szabályozható. Az egységnyi hálózati teljesítménytényezõ akkor teljesül, ha (3b) számlálója zérus, azaz I1 és Ic1 meddõ (az ábrán vízszintes irányú) összetevõi kompenzálják egymást. Ic1 meddõ össze-

100. évfolyam

ELEKTROTECHNIKA

11

T E L J E S Í T M É N Y

tevõjét ebben az esetben éppen az Uh hálózati feszültséggel kell számolni. Ehhez a hálózati áramirányítót úgy kell szabályozni, hogy:

E L E K T R O N I K A

j és jC nagyon kicsi (2~3°-os) szögek, ugyanis a (7)-tel kapcsolatos követelmények (a kis alapharmonikus kondenzátor áram és a kis alapharmonikus feszültségesés az induktivitáson) csak így teljesülnek. Ekkor külön-külön is fennáll az

(4)

(11)

legyen. Az áramirányító bemeneti áramának alapharmonikusa az ISZM vezérléssel változtatható az I18Ie tartományban. A kondenzátor feszültsége:

egyenlõség. Ezért megengedhetõ közelítés: (12) Ekkor állandósult állapotban a kondenzátort sem kell Uh-nál nagyobb feszültségre méretezni. (7) és (12) felhasználásával:

(5a) amelynek alapharmonikusa: ,

(13)

(5b)

Például: gh= 314 1/s, (fh= 50Hz), fkapcs= 5,4kHz Uh=qr 2 400/qr 3 V, Ih1 qr 2 1000A és N=20 esetén:

h=0 esetben ennek amplitúdója és fázisszöge: (5c)

fR=1kHz, gR=6280 1/s, Ch= 689 UF, Lh= 36,8UH, j=jC= 2,86°, és Ic1= 0,05 Ih1, UL= 0,05Uh.

3. OPTIMÁLIS SZÛRÕKÖR PARAMÉTEREK Az Lh-Ch szûrõkör két-tárolós lengõ tag, amelynek rezonancia körfrekvenciája: (6) Szabályozástechnikai és energetikai szempontból is elõnyös, ha az áramirányító váltakozóáram oldali alapharmonikus árama minél jobban megegyezik a hálózati áram alapharmonikusával. Ez akkor teljesül, ha (7) Ekkor ugyanis az gh körfrekvenciájú munkapont a logaritmikus amplitúdó-körfrekvencia Bode diagram 0dB/dekád meredekségû szakaszára esik. gR felsõ határát az korlátozza be, hogy annak biztonsággal kisebbnek kell lennie a legkisebb rendszámú ki nem küszöbölt (jelentõs amplitúdójú) felharmonikus körfrekvenciájánál, a kiemelések elkerülése céljából. Az gR rezonáns körfrekvencia azonban csak az LhCh szorzatot határozza meg, és nem mond semmit a szorzat célszerû felbontására, erre vonatkozólag a teljesítményviszonyok adnak eligazítást. Ésszerû elvárás, hogy h=0 esetben az áramirányítón se áramoljon át meddõ teljesítmény, veszteségmentes esetben: (8) Ez akkor teljesül, ha az I1 áram fázisban van az Uc1 feszültséggel, tehát: jc=j, és sinjc= sinj. (9) A 3. ábra és (4) felhasználásával:

innen: (10)

12

ELEKTROTECHNIKA

gR megválasztása kompromisszum a kondenzátor alapharmonikus áram amplitúdója és a kapcsolási frekvencia okozta felharmonikus amplitúdók között (gh
4. IDÕFÜGGVÉNYEK A SZÛRÕKÖR FIGYELEMBEVÉTELÉVEL Az elõzõekben méretezett szûrõ paraméterekkel megvalósított szûrõt szimulációval vizsgáltuk (Matlab Simulink) 5,4kHz kapcsolási frekvenciára. Az J inverter áramot térvektoros ISZM alakítja ki egységnyi hálózati teljesítmény-tényezõvel [1]. A hálózati áramnak minél inkább szinuszosnak kell lennie (kevés felharmonikust kell tartalmaznia). A szimulációs modell a 2. ábrát képezi le. Az elsõdleges vizsgálatok azt mutatták, hogy a rendszer lengésekre hajlamos, ami érthetõ is, hiszen a 2.. ábra csillapító elemeket (ellenállásokat) nem tartalmaz. A lengésmentes viselkedéshez viszont ezekre szükség van. A csillapító ellenállás elhelyezésére két lehetõség van: 1) az Lh induktivitással sorban (a hálózatnak és az Lh induktivitásnak is van ellenállása); 2) a Ch kondenzátorral sorban. Sajnos az ellenállásnak a csillapításon túl veszteség nõvelõ hatása is van. Vizsgáljuk meg a kétféle helyre elhelyezett különféle ellenállások hatását a veszteségekre és a csillapításra (dinamikára): Fizikai megfontolásból elõre látható, hogy az 1)-es verzióban plusz ellenállás beiktatása nem célszerû, hiszen azon a teljes terhelõ áram átfolyik. Ilyen szempontból kedvezõbb a kondenzátorral sorba kötött ellenállás, hiszen azon csak a szûrõ árama folyik át. A különféle ellenállásokkal számolt rajtuk esõ veszteségi teljesítmény értékeit láthatjuk az I-es táblázatban. A táblázat tartalmazza a csillapítás jellemzésére szolgáló csillapodási idõket is, amelyek a kezdeti tranziens lengés lecsengésének idejét jelenti adott (7%) lengési amplitúdó alá. A szimuláció kezdõértékeit az alapharmonikusokra vonatkozó összefüggések alapján számoltuk ki, így nem kell megvárni a hosszú kezdeti tranziens folyamat lezajlását. Azonban az így

100. évfolyam

2007. 4.szám

T E L J E S Í T M É N Y

kialakuló kezdeti tranziens folyamat lecsengési ideje is jellemzõ a dinamikára. A lecsengési idõk azonosak a két esetre, hiszen a csillapítás szempontjából mindegy, hogy az ellenállás hol van. A veszteségi teljesítményt a hasznos névleges teljesítményhez kell viszonyítani. Látható, hogy a veszteségek egyenesen arányosak az ellenállásokkal, és a kondenzátornál lévõ ellenállás esetén jóval kisebbek, ezért ezt az elrendezést kell választani. A csillapítás szempontjából optimális ellenállás kiválasztását segíti a 4.. ábra, ahol a Tcs csillapodási idõt ábrázoljuk az Rc függvényében. Látható, hogy az ellenállás értékét 0,006 b-on túl nem érdemes növelni, mert csillapító hatása alig nõ, az csak a veszteséget növeli. Így a veszteség 0,74%. Ezzel az optimálisnak tekinthetõ ellenállással a hálózati áram idõfüggvénye az 5.. ábrán látható, berajzoltuk az alapharmonikus áramot is. Természetesen egy valódi bekapcsolás valamennyi áramának zérusról kellene indulnia, és a tranziens folyamat lezajlását egyéb eszközökkel is célszerû gyorsítani. A tranziens jelenségek csillapítása javítható és a veszteségek jelentõsen csökkenthetõk „mezõorientált” szabályozás esetén, a hálózati áramkomponensek megfelelõ visszacsatolásával [4]. I. Táblázat: A csillapító ellenállások hatása Rh vagy Rc [b] 0,004 0,005 0,006 0,007 0,008 0,009 0,01

Pv (Rh) [%] 1,81 2,25 2,69 3,13 3,57 4,02 4,46

Pv(Rc) [%] 0,51 0,62 0,74 0,86 0,99 1,11 1,23

Tcs [ms] 33,5 20,3 15,4 14,0 13,5 13,5 13,4

E L E K T R O N I K A

ÖSSZEFOGLALÓ A cikk az áramgenerátoros egyenáramú körös áramirányítók hálózati szûrõköreinek méretezésével foglalkozik. Az áramirányító megfelelõ vezérlésével elérhetõ egységnyi hálózati cosh, vagy akár kapacitív meddõ teljesítmény hálózatba táplálása is. Optimális méretezés esetén a szûrõkör elemeit és az áramirányító félvezetõ elemeit is csak a minimális típusteljesítményre kell méretezni. A tranziens jelenségek megfelelõ csillapítása kisebb veszteséggel érhetõ el, ha a szükséges ellenállást a szûrõ kondenzátorral sorosan iktatjuk be az áramkörbe. Az elosztott energiatermeléssel kapcsolatban fontos kérdéssé válik a jövõben a feszültség szabályozása az elosztó hálózat egy-egy pontján. Ez a meddõ teljesítmény szabályozásán keresztül lehetséges. Ezért tervezzük, hogy a továbbiakban h90 esetben is megvizsgáljuk a szûrõkör és a hálózati áramirányító együttes optimális tervezési feltételeit. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A Szerzõk köszönetet mondanak a T042866 és T046916 sz. OTKA pályázatok keretében kapott támogatásért, ami hozzájárult a fenti eredmények eléréséhez. IRODALOMJEGYZÉK [1] Hunyár M., Veszprémi K., Halász S.: Térvektoros ISZM vezérlésû háromfázisú hálózati áramirányítók áramgenerátoros közbensõ egyenáramú körrel, Elektrotechnika, 99. évf. 9. szám, pp3-5. 2006. [2] L.Melasani, P.Tenti: Three Phase AC/DC PWM Converter with Sinusoidal AC Currents and Minimum Filter Requirements IEEE Trans. on Ind.Appl. Vol. IA-23 No.1. January/February 1987. pp.71-77 [3] B.H.Kwan, B.d. Min: A Fully Software-Controlled PWM Rectifier with Current Link. IEEE Trans. on Ind. Electr. Vol. 40. No.3, June 1993. pp.355-363. [4] Mika Salo, Heikki Tuusa: A Vector Controlled Current-Source PWM Rectifier with Novel Current Damping Method, IEEE Trans. on Power Electr. Vol.15 No.3, May 2000. pp464-470.

DR. HUNYÁR MÁTYÁS Tcs[s] 1963-tól egyetemi oktató, jelenleg egyetemi docens.

[email protected] DR. SCHMIDT ISTVÁN 1960-tól egyetemi oktató, jelenleg egyetemi tanár.

[email protected] Rc[b]

DR. VESZPRÉMI KÁROLY 1987-tõl egyetemi oktató, jelenleg egyetemi docens,

4. ábra: A csillapodási idõ a csillapító ellenállás függvényében

csoportvezetõ.

[email protected] DR. HALÁSZ SÁNDOR 1958-tól egyetemi oktató, jelenleg professzor emeritus.

[email protected] 5. ábra: A hálózati áram idõfüggvénye

2007. 4.szám

Valamennyien a BME Villamos Energetika Tanszék, Villamos Gépek és Hajtások Csoportjának oktatói.

100. évfolyam

ELEKTROTECHNIKA

13

H Í R E K

ME-NERGIÁK: A MEGÚJULÓ ENERGIÁK VILÁGÁNAK RÖVID HÍREI BELGIUM:

A KÖRNYEZETBARÁT ENERGIÁK ÖSZTÖNZÉSE

20-30%-kal. Az eredményt 5 éven belül várják, a termesztésben érdekelt országok: Egyiptom, Guatemala, Indonézia és Brazília.

A KANÁRI-SZIGETEK A belga kormány új költségvetési intézkedésekrõl állapodott meg a környezetszennyezés csökkentése és a klímaváltozás elleni küzdelem erõsítése érdekében. Adókat vezettek be az eldobható bevásárló szatyrokra, fóliákra és evõeszközökre, valamint a szén-dioxiddal szennyezõ autókra, ettõl 131 millió euró összegû költségvetési többletbevételt várnak. Emellett a kormány pénzügyi ösztöntõket nyújt azok számára, akik környezetbarát energiát hasznosítanak.

TATABÁNYÁN

INDUL AZ ELSÕ MAGYARORSZÁGI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI MINTAPROGRAM Tatabánya önkormányzata együttmûködést kötött az MTA Szociológiai Kutatóintézetében mûködõ Éghajlatváltozás Kutatómûhellyel, hogy itt valósuljon meg az elsõ városi éghajlatváltozási mintaprogram, amely modellként szolgálhat más településeknek. A városban vizsgálni fogják az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének és a megújuló energiaforrások felhasználásának lehetõségeit, illetve felmérik, hogy a lakosság mekkora érdeklõdést mutat az éghajlatváltozás témája iránt. A program legfontosabb célkitûzése, hogy városi méretekben mérni tudják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Az éghajlatváltozási mintaprogram egy éve alatt Tatabányán Klíma-kört alakítanak, a városi honlapon rovatot indítanak az éghajlatváltozásról, és a minisztériumhoz benyújtott pályázat sikere esetén olyan rendezvényeket szerveznek, melyek "érzékennyé teszik a lakosságot a globális felmelegedés problémáinak helyi megoldásaira”.

EU

HATÁROZAT A MEGÚJULÓ ENERGIÁK RÉSZARÁNYÁRÓL

Döntés született az Európai Unió állam- és kormányfõinek brüsszeli találkozóján: 2020-ig a 27 tagállam átlagában kell elérni a 20%-os megújuló energia részarányt, nem pedig a tagállamok szintjén. Így tehát Magyarországra nem vonatkozik a 20%-os célarány, a konkrét értéket csak késõbbi tárgyalások során fogják meghatározni.

VIRÁGBÓL

14

ÜZEMANYAG

Az indiai kormány tízéves programot indított a „Jatropha Pandurifoglia” nevû, száraz klímában is jól megélõ növény termesztésének népszerûsítésére. A növény magvainak olajtartalma 35%-os, 8kg magból 2kg üzemanyagot lehet elõállítani. A növény népszerûsítésére az indiai kormány 9,4 millió dollárt irányozott elõ, amibõl 20-30 ezer termelõt támogatnak. Az indiai tudósok azon dolgoznak, hogy genetikai módosítással növeljék a növény gyökereinek tápanyag-felszívó képességét. Ettõl remélik, hogy a kinyerhetõ olaj mennyisége tovább nõ, akár

ELEKTROTECHNIKA

EGYIKÉN CSAK MEGÚJULÓ ENERGIÁT

HASZNÁLNAK A spanyol fennhatóság alá tartozó Kanári-szigetek El Hierro nevû legkisebb földdarabjának energiaigényeit a világon egyedülállóan 100%-ban megújuló forrásokból fedezik majd. Egy 2009-ig végrehajtott program keretében El Hierro szigetén kizárólag vízerõmûvekkel és szélfarmokkal termelik majd az áramot. A szigeten két területet kerítenek el a tengeri vízierõmûvek kiszolgálására, emellett egy szélfarmot és egy pumparendszert telepítenek majd. A minisztérium közlönye szerint az elosztórendszerbe érkezõ energia nagy részét egy 10MW teljesítményû vízierõmû szolgáltatja majd. A szélerõmûvekkel mûködtetik majd azt a pumparendszert, amely a vízierõmûvek folyamatos ellátását biztosítja. A szélkerekek által termelt fennmaradó energiával a tengervíz sótalanítását végzõ két üzemet látják majd el. A 10.500 lakosú szigeten vészhelyzetek esetére megtartják a jelenlegi, gázolajjal üzemelõ erõmûvet. A várhatóan 54,3 millió euró értékû beruházás évi mintegy 18.700 tonnával csökkentené a sziget szén-dioxid kibocsátását. Az árampiacot 1998-ban liberalizáló Spanyolország Németország mögött a második Európában a telepített szélfarmok összteljesítményét illetõen. 2004 decemberében a német szélerõmûvek 14.000MW energiájával szemben a spanyolok 8.155MW-ot termeltek.

MEGKEZDTE MÛKÖDÉSÉT PORTUGÁLIÁBAN

A VILÁG LEGNAGYOBB NAPERÕMÛVE

A világ egyik legnagyobb naperõmûvének 52.000 napelem modulja megkezdte mûködését, az erõmû által termelt elektromos energia 8.000 háztartás ellátásához elegendõ. A serpai naperõmû, mely nyolc hónapon keresztül épült, 11MW teljesítményû. A létesítmény a mezõgazdasággal integrált - kevesebb szennyezõanyagkibocsátással járó - áramfejlesztést hivatott modellezni. A 60 hektáros domboldalon (amely több mint 80 futballpálya méretének megfelelõ terület) elhelyezkedõ naperõmû Európa egyik legnapfényesebb területén helyezkedik el, Lisszabontól délkeleti irányban 200 kilométerre. A létesítmény földre szerelt fotovoltaikus rendszert tartalmaz, mely szilikonos napelemtechnológia segítségével alakítja át a napfényt közvetlenül energiává. A portugál kormány kedvezményes tarifákat biztosított a serpai projekthez. A napenergia-felhasználás széles körû támogatottságnak örvend Portugáliában - az Európai Bizottság januárban közzétett tanulmánya szerint a lakosság 77%-a támogatja alkalmazását.

100. évfolyam

Összeállította: Horváth Zoltán Forrás: www.zoldtech.hu

2007. 4.szám

E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T

FEJEZETEK AZ ELEKTROTECHNIKA 1928 ÉS 1938 KÖZÖTTI IDÕSZAKÁBÓL Az 1928 és 1938 közötti években a lap és az Egyesület élete szorosan összefüggött a gazdasági élet változásaival. A háborút követõ hosszú inflációs idõszak után a pengõ bevezetésével, külföldi kölcsönökkel a gazdasági életet valamennyire megerõsítették, sõt - mint ahogy azt az elõzõ részben Zipernowsky Károly bizakodó szavai is tükrözik - 1929 elsõ feléig úgy látszott, hogy Magyarország gazdasági élete fejlõdésnek indul. Az ország villamosításának elõmozdítása a kereskedelmi kormányzat munkaprogramjának egyik sarkalatos pontja volt. Részben ennek köszönhetõ, hogy a villamos energiagazdasági kérdésekkel a hazai hatóságok, valamint a szakmai szervezetek behatóan foglalkoztak. Az Elektrotechnikában sorra jelentek meg az ezzel kapcsolatos cikkek. Az ország energiaellátásának fejlõdését a nagyfeszültségû távvezeték-építés mérve jellemzi a legjobban, mely az összeomlást követõ években - 1924-ig - csökkenõ irányzatú volt, s csak „…1926-ban emelkedett latba esõ értékre. Ekkor kezdték meg a bányavállalatok és a helyközi telepek az ország céltudatos energiaellátását célzó távvezetékek kiépítését.” (Adatok Csonkamagyarország energiaellátásának fejlõdéséhez. 1928. 50.o.) Azonban ez a fejlõdés 1929-ben már visszaesést mutat, mely részben a nemzetközi gazdasági válság hazai következménye volt. A magyar gyáripar helyzete 1929-ben a minden téren mutatkozó gazdasági válság miatt kedvezõtlen volt. A veszteséggel dolgozó gyárak száma megnõtt, az építési tevékenység csökkent, a munkanélküliség növekedett. A gyáripar ennek dacára aránylag szép eredménnyel küzdött a válság ellen. „A magyar erõsáramú villamos ipar életképességét bizonyítja, hogy dacára magárahagyottságának, teljesen önerejére támaszkodva, nagy 15 kV-os anyagi áldozatokkal az utóbbi oszlop-transzformátorállomás évek folyamán több új piacot szerzett magának…További javulást csak akkor várhatunk, ha a magyar kormány mindaddig, amíg külföldön a védelmi gazdasági rendszer uralkodik, villamos iparunk védelmére a külföld idevágó intézkedéseihez hasonlókat alkalmazna.” (A magyar erõsáramú villamos ipar az 1928 évben. 1929. május 15. 93.o.) A hazai cégek sok esetben nehezményezték, hogy az itthon is beszerezhetõ árucikkek helyett külföldi árut hoznak be: „…belföldi fogyasztóink nem tulajdonítanak elég fontosságot a honi ipar védelmének és olyan külföldi gyártmányokat is vásárolnak, aminõket kifogástalan minõségben és versenyképes áron itthon is beszerezhetnének…” (Ganz-féle Villamossági Rt. 1928. 104.o.) Részben a hazai ipar megóvása érdekében tett kezdeményezések, részben Magyarország

2007. 4.szám

külkereskedelmi mérlegének romlása kényszerítette ki, hogy a kormány az iparvédelemmel behatóan foglalkozzék. Megkezdõdtek az iparfejlesztési törvény elõkészítõ munkálatai. A törvénytervezet „…az exportáló cégeknek nagy vám- és adókedvezményeket biztosít, szabályozza a kiviteli hitelbiztosítás kérdését, végül intézkedéseket tartalmaz …a kisipar támogatására.” (Az iparfejlesztési törvény elõkészítõ munkálatai. 1930. 166.o.) A hazai villamosítás további fejlõdésének egyik fontos pontja volt a fogyasztás fokozása. Ehhez olyan intézkedésekre volt szükség, melyek a villamos energia számára új alkalmazási lehetõségeket teremtettek. A háztartások villamosenergiafogyasztása a külföldhöz viszonyítva igen alacsony volt, így annak „...fokozásához az olcsó díjszabáson kívül olcsó fölszerelési tárgyak is kellenek.” (A villamos energiagazdaság és a világválság. 1932. 49.o.) Ezért a fogyasztás növelése érdekében olcsó árszabást, a fogyasztási tárgyakhoz való kedvezõ hozzájutást biztosítottak az áramszolgáltató társaságok. Ezzel egyidejûleg erõs propagandát indítottak el, mely teljesen beleillett az 1930-as évek hazai iparpártoló politikájába, valamint a magyar áruk vásárlására ösztönzõ mozgalmakba. 1930 tavaszán a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Budapest Székesfõváros Elektromos Mûvei villamos háztartási készülékek egész sorát mutatta be, majd „…1932. november 21-én nyitotta meg …állandó kiállítását a Honvéd utca 22 sz. alatti nyugdíjintézeti bérpalotájában.” (Budapest Székesfõváros Elektromos Mûvei állandó bemutató kiállítása. 1932. 235.o.)

Villamos üzemû konyha a Honvéd utcában Az Elektrotechnika a hazai és a nemzetközi gazdasági helyzettel is behatóan foglalkozott a gazdasági válság idején. Vitéz Pétery István jelentésében keserûségének ad hangot: „Az állandó tõkeszükséglet, a propaganda teljes hiánya és a tervszerûtlenség, az a három tényezõ, amely a magyar villamosításra ezidõ szerint rányomja a bélyegét. Lehet, hogy a jövõ, talán a villamosságügyi törvény, talán a gazdasági viszonyok megjavulása, változást fognak hozni…” (Egyesületi Közgyûlés, Vitéz Pétery István jelentése. 1930. 251.o.) Az áhított villamosságügyi törvénytervezet 1930-ra elkészült, melyet a kereskedelmi miniszter az Egyesületnek is elküldött hozzászólás végett. Ennek részletei ellen több kifogás merült fel: „A villamosenergia törvénynek egyik fontos rendeltetése az, hogy az ország jövõ villamosítását határozott célkitûzésû,

100. évfolyam

ELEKTROTECHNIKA

15

E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T

16

egységes rendszerben igyekezzék megoldani….Ennek alapja egy általános villamosítási tervezet, amely….megállapítja azokat a létesítményeket, erõmûveket és vezetékhálózatokat, amelyek az ország egységes és takarékos villamos energiaellátásához ez idõ szerint szükségesnek látszanak.” (Országos általános villamosítás tervezet elkészítése. 1930. 223.o.) Az 1931. évi Villamosságügyi Törvény 1934. október 1-jével történt hatálybalépése villamos energiagazdálkodásunk szempontjából nagy fontosságú esemény volt. 1931-ben a magyar erõsáramú villamosipar, s annak foglalkoztatása a mindjobban súlyossá vált világválság hatása alatt állott. A külföldi nyersanyag beszerzéseket kedvezõtlenül befolyásolták a devizarendelkezések. A megrendelések jelentõsen csökkentek. Zipernowsky Károly a következõképp jellemzi a válság idõszakát: „A nehéz és hosszantartó válság, amelyet átélünk és amely remélhetõleg már elérte mélypontját, általános világhelyzet, melyet egy ország kormányának intézkedései legföljebb enyhíteni tudnak. A magyar királyi kormány, hivatalba lépése óta világos meglátással használta ki a gazdasági élet megszilárdítása érdekében a rendelkezésre álló lehetõségeket…A helyzet gyökeres megváltoztatásához azonban az volna szükséges, hogy a háború utáni békeokiratok szövegezõi belássák a „jóvátétel” jelszava alatt egyes nemzeteken és a gazdaság természetes törvényein elkövetett erõszak végzetes hatásait, és az elmúlt 14 év eltévelyedéseit az igazi jóvátétel kövesse.” (MEE közgyûlés. 1933. 243 o.) 1933-ra a Kormány gazdaságpolitikájának köszönhetõen javult az állam pénzügyi és külkereskedelmi helyzete, az ország külföldi eladósodása csökkent. A beruházások és új munkaalkalmak megteremtése szerény keretek között mozgott. A statisztikai jelentésekbõl kitûnik, hogy 1933-ban még kevés új villamos berendezés létesült és kismértékû volt az új fogyasztási területek bekapcsolása is, ami a gépek, transzformátorok, készülékek és a vezetékanyagok forgalmának kedvezõtlen alakulásában jutott kifejezésre. Az elkövetkezõ években a villamosipar kezdett életre kapni és helyzete évrõl-évre javult. Talán a magyar villamos lámpa- és gyengeáramú ipar tudott a nehézségekkel legjobban megküzdeni: „…villamos lámpaiparunk, jelentõs fejlõdöttsége következtében, 1934–ben is fontos tényezõje volt külkereskedelmi forgalmunknak. Az utóbbi években egy további gyártási ág, a rádiókészülékekben használt lámpák még növelték ez ipar foglalkoztatottságát.” (Magyarország közgazdasága 1934-ben. 1935. 125.o.) Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Újpesti kutatóintézetében ismerték fel elõször a kriptongáz izzólámpagyártás céljára való gyakorlati alkalmazásáTungsram reklám nak elõnyeit:

ELEKTROTECHNIKA

„…miután a kriptongáz az izzólámpagyártás további fejlõdése szempontjából alapvetõ fontosságú lesz, a vezetõség e gáznak belföldön való elõállítását tartja szükségesnek.” (Üzleti hírek. 1936. 152.o.) Az olcsó villamos energia fejlesztése céljából a vállalat megszerezte az Ajkai Kõszénbánya Rt. összes részvényeit. Ennek tudható be, hogy 1936-ban Magyarország izzólámpa kivitele messze túlszárnyalta az elõzõ évek kiviteli mennyiségét. A Világítástechnikai Állomás új fényépítészeti bemutatótermének 1935-ben való létesítése Európában is egyedülálló volt. Itt a világítástechnika fontosabb alkalmazásait mutatták be tanulságos, mûvészi példákon keresztül. (A Vil. Állomás mûködésének elsõ évtizede. 1937. 210.o.) Az erõsáramú villamosipar foglalkoztatottsága jelentõs mértékben a vezetéképítés terén növekedett. A m. kir. Iparügyi Minisztérium villamosítási munkatervet dolgozott ki, melynek keretében 1937-ben 80-90 község villamosítása szerepelt. (Erõsáramú vezetékhálózatok fejlõdése Csonka-Magyarországon az 1936 évben. 1937. 191.o.) Ennek jegyében a lap üzleti hírek rovatában a községek villamos energiaellátására kiírt versenytárgyalási hirdetéseket is megjelentette. Az ország gazdasági helyzete 1936 folyamán lényegesen javult, melyben két gazdasági tényezõnek volt szerepe: „…az 1935 évi jó közepesnek mondható termés és annak megfelelõ értékesítési árak, továbbá a Magyar Nemzeti Banknak 1935. november 27-én történt áttérése az egységes rendszerû deviza- és valutafölárakra.” (A magyar erõsáramú villamos ipar az 1936 évben. 1937. 159.o.) A tárgyalt idõszak összes nehézsége ellenére az Egyesület tette a dolgát. Tagjaival képviseltette magát a hazai és nemzetközi konferenciákon, a szakmai és tudományos élet aktív részese volt. Hivatalos lapja, az Elektrotechnika révén mindezt nyomon követhetjük. Az Egyesület szabványbizottsága már 1924-ben megalkotta az erõsáramú szigetelt villamos vezetékek szabványait, azonban még hiányzott az a szerv, amely hivatva lett volna a gyártmányokat ellenõrizni, hogy szabványosak-e. Ezért az Egyesület „…a M. Kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet keretében kábelvizsgáló állomást létesített.” (A szigetelt vezetékek ellenõrzése és a kábelvizsgáló állomás mûködése. 1931. 25.o.) Az intézmény a szélesebb alapokra helyezett Vizsgáló Állomássá bõvült ki, amely mûködését 1933. január 1-jével kezdte meg. Az Egyesület Jedlik Ányos emlékére a Magyar Tudományos Akadémián ünnepi ülést tarVizsgáló állomás tott. Az emlékbeszédhez

100. évfolyam

2007. 4.szám

E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T

kapcsolódva Verebélÿ László „….elõadásban ismertette Jedlik Ányos alkotásait és bemutatta a tudós eredeti készülékeit.” (Jedlik Ányos emlékünnep. 1928. máj. 15. 99.o.)

A CIGRÉ elnöksége a konferencia magyar csoportjának meghívására 1932. szeptember 18-án, Budapesten tartotta ülését. Az egyesületi élet kimagasló eseménye volt az Egyesület fennállásának 25. évfordulójára megrendezett díszközgyûlés, melyrõl részletes leírást közöltek az 1929. évi júniusi számban. Az Elektrotechnika 1931-es évfolyama különösen szép eredményt mutatott fel. Ebben az évben jelent meg öt nyelven a lap jubileumi száma „Numéro festival” címmel, valamint az elektromágneses indukció fölfedezésének századik évfordulójához a Faraday ünnepi szám. Az Elektrotechnika szerkesztése és annak magas színvonala Wilczek Ernõ és munkatársainak (többek között Gohér Mihály, Lenkei Andor, Polgár Marcell) érdeme. Sokat fogalakozott a lap a Bánhidai Erõmû áramszolgáltatásával, a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosításának elõrehaladásával. „A m.kir. Államvasutak …megindította a fõvonal villamosítását. A villamosítás a Kandó-féle, un. fázisváltós rendszerben történik...” (A Budapest k.p.u. Hegyeshalom-i fõvonal villamosítása. 1931. 63.o.) 1932. szeptember 12-én pedig megkezdõdött Budapest és Komárom között a rendes villamos közforgalmú üzem. Magyarország Kormányzója is megtekintette az állami villamosítás munkálatait: „…a vonat elindulása után a Kormányzó termeskocsijába kérette Verebélÿ mûegyetemi tanárt, aki részletes elõadásában ismertette a villamos vontatás hazai történetét, a Kandó-féle rendszer jelentõségét és az üzemben lévõ mozdonyok szerkezetét…” (A Kormányzó látogatása a Budapest-Komárom-i villamosított fõvonalon és a Bánhida-i erõtelepen. 1932. 233.o.)

A gyorsvonati mozdony

elhatározta, hogy a Sikló jelenlegi gõzgépeit villamos motorokkal cseréli ki….a fölsõ állomás faépületét lebontják és helyébe új, a Vár stílusához alkalmazkodó kõépületet emelnek.” (A Buda-i sikló villamosítása. 1928. márc. 15. 52.o.) Nem feledkezett meg a lap az elektrotechnika elméleti és gyakorlati eredményeinek közlésérõl sem. Gábor Dénes cikke ismertette a katódoszcillográf elméletét, szerkezetét, mûködését és alkalmazását a gyors lefolyású villamos jelenségek följegyzésére. (Gábor Dénes: A katódoszcillográf és a vándorhullámok oszcillografálása. 1928. ápr. 15. 53.o.) Gyakran olvashatunk a szemle hírei között a hírszórásról, a távközlés fejlõdésérõl. Egy hír 1928-ból: „A Lakihegy-i nagy rádióállomást április 29-én helyezték üzembe…a leadóállomás lehetõvé teszi Csonka-Magyarország majdnem egész területén… a kristálydetektorral való vételt. (Üzleti hírek. 1928. 104.o.) Az európai fõvárosokat összekötõ nemzetközi távkábel hálózat tervezete alapján a magyar posta elsõ ízben a BudapestPrága és Budapest-Bécs vonalak magyar részét építette ki. Wicar Reinhold cikkében a Felten és Guilleaume, a Magyar Standard és a Magyar Siemens-Schuckert Mûvek által elkészített, elsõ magyar távkábel berendezés leírását közli. (Wicar Reinhold: Az elsõ magyar távkábel. 1928. 231.o.)

Földkábel fektetése Az Egyesület által létesítendõ múzeum továbbra is sokakat foglalkoztatott: „Létesítsük a magyar villamossági múzeumot a múlt megõrzésére, a jelen okulására, a jövõ irányítására; létesítsük eddigi dicsõséges úttörõ munkánk igazolására, megbecsülés szerzésére, honfitársaink önbizalmának fokozására; a tanulóifjúság és a nagyközönség oktatására, ismereteinek fejlesztésére.” (borosjenõi Szabó Kálmán: Létesítsünk villamossági múzeumot! 1934. 189.o.) Zipernowsky Károly az Egyesület 1938. évi közgyûlésén kifejezi örömét, hogy Magyarország gazdasági élete, az államháztartás helyzete, az ország külkereskedelmi mérlege egyértelmû fejlõdést mutat, s a sikerek elérésében óriási szerepe volt az Egyesületnek is. Az Elektrotechnikáról pedig a következõket írja: „….hivatalos közlönyünk e 30 év alatt hazánk mûszaki irodalmában vezetõ helyre került.” Majd elnöki megnyitóját e szavakkal zárja: „… arra kérem tagtársaimat, munkálkodjanak a jövõben is közre a magyar elektrotechnika és Egyesületünk fölvirágoztatása érdekében.” (MEE rendes közgyûlés. 1938. 129.o.)

A fõváros villamos befektetéseivel, fejlesztéseivel is foglalkozott a lap: „Budapest Székesfõváros illetékes ügyosztálya

2007. 4.szám

100. évfolyam

Antal Ildikó ó

ELEKTROTECHNIKA

17

V I L L A M O S

E N E R G I A

AZ UCTE VER EGYESÜLÉS 2006. NOVEMBER 4-I ÜZEMZAVARÁNAK TANULSÁGAI Nagy aggodalmat vált ki hazánkban az egyre gyakoribbá váló villamosenergia rendszer üzemzavarok miatti fogyasztói korlátozások híre. Legutóbb 2006. november 4-én, az E.ON Északnémetországi villamosenergia-rendszerében (VER) egy távvezeték veszélytelennek tûnõ, tervszerû kikapcsolásából keletkezett olyan üzemzavar, amely az UCTE egész európai hálózatára terjedt ki, és kb. 10 millió német, francia, holland, belga, francia, olasz, spanyol, és portugál fogyasztónál okozott korlátozást. Az automatikus, védelmi lekapcsolások elérték az 5005000MW-ot is az egyes országokban, de megakadályozták, hogy a teljes VER rendszer összeomoljon. Elismerésre méltó a rendszerirányítók (TSO) tevékenysége is, akik 37 perc alatt felszámolták a zavart, szemben a USA-ban 24 órát is meghaladó helyreállítással. Az üzemzavarról az MVM Zrt. honlapján, a MAVIR Zrt.-vel közös elõzetes tájékoztatás jelent meg, melyet szeretnék kiegészíteni.

A tájékoztatásban leírt tanulságokkal teljes mértékben egyetértek, de már az olvasáskor támadt némi hiányérzetem. Ezt az UCTE és az E.ON november 6-i jelentései is megerõsítették. Ez pedig az emberi tényezõ! A villamosenergia rendszer mûszaki vezetésében eltöltött fél évszázad tapasztalata sugallta azt, hogy az üzemzavaroknál mindig jelen van az emberi tevékenység, akár vétlen, akár elmarasztalható ténye is. Az üzemzavarok és balesetetek kivizsgálására külön szervezeti egység volt az MVMT-ben (ÜBF), és a mûszaki vezetés fõ feladatának tekintette, hogy ne maradjon kivizsgálatlan ügy, de fõleg az, hogy a szükséges intézkedések megtörténjenek. Ezek lehettek üzemi, fejlesztési, fegyelmi sõt, bûnvádi jellegûek is. Ennek köszönhetõ, hogy 1954-tõl napjainkig az üzemzavar miatti fogyasztói korlátozás nem haladta meg a VER évi villamosenergia fogyasztás 0,2 ezrelékét. (l. VER statisztika 2005. 35.o.) Kivételek voltak az 1985-86-87. évek, amikor a 750kV-os távvezeték üzembehelyezésével a CDU VERE összekapcsolódott a SZU Egységes VER-rel, de az utóbbinál tartalékteljesítmény hiánya miatt - 49,5Hz névleges frekvenciával - kellett tartósan üzemet tartani. Átmenetileg azonban a frekvencia sokszor ezen éték alá esett és emiatt számos fogyasztói, védelmi korlátozásra volt szükség a magyar rendszerben is. Ezen is úrrá lettünk az OVRAM által kifejlesztett nemzetközi hírû, magyar automatikai rendszerek segítségével, amelyek megelõzõ lekapcsolásokkal akadályozták meg a magyar-szovjet távvezetékek túlterhelõdés miatti 1200MW import teljesítmény elvesztését jelentõ - lekapcsolódását. Ezen tapasztalatok segíthetnek a legutóbbi német rendszer-üzemzavar tanulságainak levonásában is. A hivatalos elemzések alapján a következõk állapíthatók meg:

18

1. Az E.ON TSO személyzete egy rutin kapcsolást végzett. Korábban már többször lekapcsolták azt a 380kV-os távvezetéket, amely az Ems folyót keresztez, amikor egy na-

ELEKTROTECHNIKA

gyobb hajó kívánt alatta áthaladni. Az elvi engedélyt erre a TSO már 6 nappal korábban megkapta. A végrehajtásnál elvégzett, számítógépes szimulációs vizsgálat is megerõsítette azt, hogy 21.38’-kor a lekapcsolás nem okoz veszélyes áramlást a hálózat többi vezetékén, teljesül az átviteli hálózatokra elõírt kritérium, az „n-1 elv”. 22 órától azonban olyan váratlan, gyorsan növekedõ, a szélerõmûvekbõl származó többlet termelés jelentkezett, amit a diszpécserek nem tudtak más erõmûvek terheléscsökkentésével elég gyorsan kompenzálni és emiatt túlterhelõdött több olyan távvezeték, amelyek a többletet az UCTE hálózat nyugati felébe szállította. 3. Az egyébként kiválóan képzett és nagy gyakorlattal rendelkezõ E.ON TSO diszpécserei - korábbi mérések tapasztalata alapján - egy fontos, csomóponti alállomás gyûjtõsínjeinek összekapcsolásával gondolták a veszélyes árameloszlást megváltoztatni, megszüntetni a túlterhelõdést. A sürgetõ helyzetben azonban nem volt idejük a modellen is kimérni e kapcsolástól remélt kedvezõbb árameloszlást., ami azonban nem következett be, sõt a túlterhelõdés fokozódott. Mindössze 7 perc kellett ahhoz, hogy mûködni kezdjenek a túláramvédelmek és sorban kikapcsolják az átviteli hálózat létfontosságú vezetékeit. A lavina nem állt meg, és a lekapcsolódások elõször két, majd három részre bontották az UCTE hálózatát. A keleti részben, amelybe hazánk is tartozik közel 6000MW többlet erõmûi terhelés maradt, ami a frekvenciát rövid ideig 50,4Hz-ig emelte. A jól mûködõ védelmek az erõmûvi többletet automatikusan lekapcsolták. A jelenség itt nem járt fogyasztói lekapcsolással, ellenben a nyugati részben keletkezett, hirtelen erõmûvi forráshiány a rendszer frekvenciáját 49Hz-ig csökkentette, ami megindította a fogyasztók automatikus lekapcsolását mindaddig, míg a normál 50 Hz frekvencia nem állt be. 4. A fenti események tükrében tehát joggal merül fel mind az UCTE, mind az E.ON illetékes vezetõi elõtt a rendszerirányítók felelõsségének kérdése, azaz az emberi tényezõ szerepe. A jelentéseket olvasva érzékelhetõ, hogy ezzel tisztában is vannak, tárgyilagosan mérlegelik a körülményeket. 5. Laikusként azonban megkérdezném a hajó kapitányától azt is, hogy hány percig haladt át a hajó a távvezeték alatt és miért kell ennél sokkal hosszabb ideig fenntartani a távvezetékek feszültség mentesítését? 6. Mielõtt tehát a sok milliárd Euro-s beruházásokról, az UCTE központi TSO-ról megvalósításáról beszélünk, érdemes lenne áttekinteni, hogy a tag VER-ek és TSO-k a saját portájukon mivel tudnák a rendszer üzembiztonságát fokozni, mivel ez legtöbbször nem is jelent többlet kiadást. 7. Ha visszagondolunk arra, hogy a tavalyi - közel egy napig tartó - francia-olasz VER üzemzavar kiinduló oka egy svájci távvezetéknél az erdõsávban elõírt gallyazás elmulasztása volt, rádöbbenhetünk, hogy az emberi tényezõ az üzemzavarok kialakulásában valóban mennyire fontos tényezõ. A másik figyelemre méltó tény, hogy az üzemzavar mindig több egyidejû tényezõ hatására következik be. Egy veréb is el tudja valójában indítani a lavinát, de csak akkor, ha az összes egyéb feltételek is megértek rá. Tehát nem csupán a madár a felelõs, hanem az egymást erõsítõ hatások.

100. évfolyam

2007. 4.szám

V I L L A M O S

E N E R G I A

8. Rámutat a konkrét eset is arra, hogy az üzemi szabályzatot ismerõ, jól képzett személyzet, valamint a rendelkezésére álló technika jó kihasználása elsõdleges jelentõségû az üzemzavarok megelõzésében. Sohasem elég a rutinszerû eljárás, ami a közlekedésben is igen gyakran oka a balesteknek. A munkáját szakszerûen, fegyelmezetten végzõ személyzetet meg kell becsülni, s meg kell védeni a laikus támadásoktól is. Erre bõséges tapasztalatom van a múltból. Nem bûnügy egy téves kapcsolás és nem börtön jár érte, még akkor is, ha nagy értékû berendezésekben keletkezõ kár nagyobb az iparágunkban, mint pl. egy vendéglõben a tányértörés, ahol csupán emiatt nem rúgják ki a pincért. 9. Következtetések A fenti elemzés után vettem a bátorságot, hogy az eddig ismert tények alapján sommás tanulságot vonjak le az emberi tényezõvel kapcsolatos szükséges intézkedésekrõl, ha én lennék a kivizsgáló bizottság vezetõje: Nem térek ki az MVM-MAVIR sajtóközleményben szereplõ megállapításokra, mivel azokkal elvileg egyetértek. Így pl. a magyar rendszerirányítás dicséretes mûködésére, a nagy tömegû, szabályozhatatlan szélerõmû kapacitások miatt szükséges kiegyenlítõ kapacitások létesítésére, az UCTE szuper TSO megszervezésére, egyes országok gyenge belsõ hálózatának megerõsítésére (pl. az osztrák VER), a jól és, gyorsan szabályozható erõmûvek, fõleg a szivattyús energia tározós vízerõmûvek (SZET) építésére, valamint csak hosszú távú megállapodások révén megvalósítható nagyerõmû beruházások törvényes engedélyezésére. Ezek mellett javaslom a továbbiakat az illetékesek számára: 9.1 A folyót keresztezõ távvezeték alatti áthaladást indokoltan kérõ hajó miatti feszültségmentesítés idõtartamát a minimum-

A Michigan államban található egyblokkos, 778MW-os, nyomottvizes atomerõmû tulajdonosa és üzemeltetõje 2005 márciusában nyújtotta be a hosszabbítási engedélykérelmet. 2006 októberében az NRC már megállapította, hogy a hosszabbítás nem jár számottevõ környezeti hatással, most pedig azt, hogy nincs olyan biztonsági kérdés, amely kizárná a hosszabbítás lehetõségét. Az NRC helyszíni ellenõrzéseken bizonyosodott meg a benyújtott információk valóságtartalmáról. A blokk a 48. reaktor az Egyesült Államokban, amely megkapta az üzemidõ-hosszabbítási engedélyt. Horváth Zoltán Forrás: Paks-Press

2007. 4.szám

H Í R E K

ra célszerû csökkenteni. Erre a TSO és a hajózási illetékesek között kellene üzemi szabályzatot készíteni. Ennek alapján a kikapcsolás pontos menetét a hajóskapitánynak és a TSO diszpécsernek kellene közvetlen kapcsolatban egyeztetni, hogy minimális idõtartam legyen elérhetõ. Alapelv legyen, hogy a VER biztonsága megelõzze a hajózás érdekeit. 9.2 Az elvi engedély idõpontját olyan idõpontra kell kitûzni, amikor a távvezeték kikapcsolása biztosan nem okoz a hálózaton veszélyes túlterhelõdéseket. Erre a tapasztalat szerint a közel állandó terhelési idõszakot indokolt kiválasztani. 9.3 A lekapcsolás tényleges végrehajtása elõtt a diszpécsernek ismételten ellenõrizni kell az adott üzemi helyzetben várható hálózati árameloszlás veszélytelenségét. 9.4. A szélerõmû parkok felterhelésére célszerû lenne korlátozott MW/perc sebességet és menetrendet is elõírni, mindaddig, amíg nem áll rendelkezésre elegendõ kiegyenlítõ erõmûvi kapacitás a - Németországban az összesen 20GW beépített teljesítõképességet is meghaladó elérõ - szélerõmûszektor szabályozás nélkül is megengedhetõ üzeméhez. 9.5 Fokozni célszerû a VER különbözõ, jellegzetes terhelési üzemállapotaira elõre számítógépen modellezett vezeték kikapcsolások vizsgálatát, hogy a diszpécsernek legyen ideje - a tényhelyzeti ellenõrzõ vizsgálat mellett - egy késõbbi idõpontban elõálló viszonyokat is megbecsülni. 10. A fenti javaslatokhoz nem kell többlet pénz, mégis képesek lehetnek hasonló üzemzavarok megelõzésére. Bízom abban, hogy javaslataim némi segítséget adnak a villamosenergia-iparágban elõforduló rendszerüzemzavarok tanulságainak levonásánál. Keréényyi A.. Ödön

EGY MEE TAGUNK ÁLLAMI ELISMERÉSE

ÚJABB ATOMERÕMÛ ÜZEMIDÕ-HOSSZABBÍTÁS AZ USA-BAN A Palisades atomerõmû üzemeltetési engedélyét 20 évvel meghosszabbították jelentette be az Amerikai Nukleáris Biztonsági Hatóság (NRC - US Nuclear Regulatory Commission).

-

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából, a Köztársasági Elnök megbízásából a Gazdasági és Közlekedési Miniszter állami kitüntetéseket adott át a Magyar Energia Hivatal dolgozóinak. Ezen alkalomból a villamosenergia rendszer termelés szervezése, a villamosenergia hatósági szabályozási, engedélyezési rendszerének kiépítésében szerzett érdemeiért Eötvös Loránd-díjat adományozott Dr. Szörényi Gábornak, a Magyar Energia Hivatal Energiaszolgáltatási és Fogyasztóvédelmi Fõosztálya fõosztályvezetõjének, a MEE tagjának. (A díj az ipar, a bányászat, az energetika, a szabványosítás, a mérésügy, a minõségügy és az atomenergia biztonsága érdekében végzett kimagasló tevékenység, illetve életmû elismeréséért adományozható.) A magas állami elismeréshez szívbõl gratulálunk!

100. évfolyam

Szerkesztõ õséég

ELEKTROTECHNIKA

19

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

-

H Í R E K

EGYESÜLETI HÍR A GKM HONLAPJÁN

„CENTENÁRIUMÁT ÜNNEPLI AZ ELEKTROTECHNIKA, A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA” CÍMMEL ELEKTRONIKUS HÍR JELENT MEG A GKM INTERNETES HONLAPJÁN.

A hír a lap alapítóinak ma is érvényes gondolatai, célkitûzései közül kiemeli: „Az Egyesület lapjának fõ feladata az, hogy a központból a tagok felé kiinduló és az onnan visszaáramló szellemi kölcsönhatásnak hû közvetítõje legyen. …Tisztán kell tehát látnunk, hogy minden szervnek mire van szüksége. Ámbár tisztában vagyunk azzal, hogy olvasóink mit várnak a laptól, mégis megeshetik, hogy a tagok sokfélesége folytán

szakmánknak egyik-másik ágára nem fordítunk kellõ figyelmet; …De elsõsorban azt kérjük és várjuk olvasóinktól, hogy lapunk tartalmát szellemük termékeivel gazdagítsák és mások czikkeit kritika tárgyává tegyék; csak így lesz alkalom arra, hogy a szakkérdések megvitathatók és az eszmék tisztázhatók legyenek.” Leírja, hogy a közel 6500-as példányszámú újság színvonalas cikkeken keresztül az egyesületi élet, a mûszaki haladás híreivel folyamatosan tájékoztatja olvasóit. Nemzetközi elismertségét alátámasztván megemlíti Dr. Teller Ede professzor nevét, aki az atomenergetikai cikksorozatunkhoz írt bevezetõt, illetve az EUREL elnökét, Prof. Dr. John O’Reilly-t, aki elemzõ cikkében a 21. század mérnöki kihívásaira hívta fel a magyar mérnök társadalom, illetve a MEE tagságának figyelmét. Kiemeli, hogy a lap hasábjain gyakran jelennek meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium munkatársainak közleményei, és emellett azt is, hogy Dr. Kóka János miniszter az elektrotechnikai társadalomnak üzent már a lap hasábjain keresztül. Beszámol a centenáriumi évet hivatalosan is elindító kiállítás megnyitójáról. A teljes hír a http://www.gkm.gov.hu/feladataink/energetika/eletro.html címen érhetõ el. Horváth Zoltán

TÁJÉKOZTATÁS Az IPAR NAPJAI 2007 elnevezééssel,, a HU UNG GEX XPO O Budapesti Vásárközpontban megrendezett MAC CH TEC CH és a vele párhuzamosan zajló ó ElectroS Salon,, elektrotechnikai,, elek-tronikai és automatizálási szakkiállíítás május 8--11 között fogad-ja az érdeklõ õdõ õ szakembereket a HU UNG GEX XPO O Budapesti Vásárközpontban.. Sajtótájékoztató keretében tájékoztatták a résztvevõket a Hungexpo tavaszi szakkiállításokról Az Industria keretein túlnövõ ElectroSalon - az elektrotechnika, elektronika és automatizálás sikerágazatainak bemutatkozásával, a fluidtechnikával és a beszállítóipari területtel bõvített Mach-Tech pedig a gépipar újdonságaival fogadja az üzletembereket és az ipari szakembereket. A beérkezett jelentkezések szerint eddig 21 ország több mint 400 kiállítója mintegy 16 ezer négyzetmétert foglal el az idei Ipar Napjain.

20

Sikeres koncepcióváltás A HUNGEXPO Zrt. új koncepciójának sikere a MACH-TECH iránt már most megnyilvánuló kiemelkedõen nagy érdeklõdés. Szintén örvendetes, hogy az újdonságként megjelenõ ElectroSalon már az elsõ alkalommal az ágazat olyan nagynevû cégeit fogadhatja, mint a HENSEL, az OBO Bettermann,

ELEKTROTECHNIKA

PROVERTHA Electronic Components, a C+F Kereskedelmi Kft., a BIBUS hajtástechnika, a RONDO Electronic, a PAN Electronics. Ugyancsak kiállít a hazai WAGO Hungária és Thonauer Kft is. További vállalkozások részvételét ösztönözheti az ágazat egyik jelentõs, gyártókat és forgalmazókat is tömörítõ szervezete a Villamos Kereskedõk és Gyártók Országos Szakmai egyesülete, amely szintén érdeklõdést mutat az ElectroSalon iránt. Az ElectroSalon Az Industriáról megõrzött hagyományok között a szakemberek számára különösen fontos a párhuzamos konferenciák sorozata. Jelenleg elõkészületben van a Magyar Elektrotechnikai Egyesület „Mindennapok energiája” címû „Elektrotechnikai Szakmai Nap” programja, a Méréstechnikai, Automatizálási és Informatikai Tudományos Egyesület (MATE) „Gyártásautomatizálás” címmel rendezett elõadássorozata. A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány Európai Uniós pályázatok lehetõségeirõl, a Hensel Hungária az Intelligens épületrendszerekrõl számol be a szakembereknek. Nemzetközi elektronikai készüléképítési konferenciát szervez közösen az Elektronet szaklap szerkesztõsége és a Budapesti Mûszaki Egyetem. A MACH-TECH tematikájához ugyancsak rangos konferenciák csatlakoznak. További információk: www.electrosalon.hu, www.mach-tech.hu Dr.. Bencze János

100. évfolyam

2007. 4.szám

H Í R E K

SZAKMA KIVÁLÓ TANULÓJA VERSENY 2007/2008. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a tervek szerint 2008 áprilisában rendezi meg az átvett szakképesítésekben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV) és néhány szakképesítés esetében az ifjú szakmunkások versenyét, egyedülálló módon. A verseny a legjobb eredményt elérõ versenyzõk számára akár a WorldSkills-re való kijutás lehetõséget is biztosítja. A versenyen várhatóan résztvevõ tanulólétszám: 3.400 fõ (az elõdöntõn és a döntõn résztvevõ diákok) A döntõ tervezett helyszíne: HUNGEXPO Vásár és Reklám Zrt., 1101 Budapest, Albertirsai út 10. A döntõ tervezett idõpontja és idõtartama: 2008. április, három nap. Az • • • •

országos döntõ jelentõsebb rendezvényei: Ünnepélyes megnyitó és eredményhirdetés Két napos gyakorlati verseny (döntõ) Támogató cégek bemutatói, elõadásai, vetélkedõi Középiskolák, Térségi Integrált Szakképzõ Központok bemutatkozása • Állásbörze • Pályaválasztás, pályaorientáció a tanulók számára • Végzett szakmunkások vizsgaremekeinek kiállítása

Az SZKTV fõ célkitûzései: - A magyar szakképzés színvonalának emelése, a szakképzés eredményeinek széleskörû bemutatása

- A végzõs tanulók és iskoláik szakmai megfeleltetése a gazdaság igényeinek, elvárásainak - A tanulók, mint leendõ szakemberek a cégek látóterébe kerülnek - A tehetséges tanulók számára a megmérettetés és a kiemelkedõ eredmények elérési lehetõségének biztosítása - A résztvevõ cégek megismerhetik az egyes tanulók képességeit, így az esetleges létszámfejlesztésnél már megismert tudású szakembereket vehetnek fel - Új, kötetlen formákkal a verseny fesztiváljellegének erõsítése - Életszerû, gyakorlatorientált, kompetenciákat mérõ feladatsorok bevezetése - A pályaválasztás és pályaorientáció elõsegítése. A hiányés keresett szakmák népszerûsítése. - A versenyeket támogató szponzorok aktív részvételével biztosítani kell, hogy bekapcsolódhassanak a versenyeztetés folyamatába - A szakmai idegen nyelv használatának erõsítése A döntõben résztvevõ lati, illetve a szóbeli megszerezhetõ pontok adott versenyrésznek mentesül a 26/2001. bekezdése alapján.

azon tanuló, aki az írásbeli, a gyakorversenyrészen eléri a versenyrészen 60%-át, jeles osztályzatot kap és az megfelelõ vizsgarész letétele alól (VII. 27.) OM rendelet 7. § (6)

Az érintett szakképesítések között megtalálható a villanyszerelõ is. Horváth Zoltán

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR ENERGIAPOLITIKÁRÓL 2007. április 3-i sajtótájékoztatóján a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) elismerõen nyilatkozott a magyar energiapolitika 2003 óta bekövetkezett fejlõdésérõl, de felhívta a figyelmet a piaci reform és az energiahatékonyság terén még jelenlévõ kihívásokra.

22

Claude Mandil, a Nemzetközi Energia Ügynökség ügyvezetõ igazgatója az „IEA Tagországok Energiapolitikája – Magyarország 2006. évi vizsgálata” címû tanulmány bemutatóján elismerõen beszélt a Magyar Energia Hivatal és az Országos Atomenergia Hivatal magas szintû szakértelmérõl és függetlenségérõl. A könyvet összeállító IEA az OECD 26 tagországának autonóm energetikai szervezete, melynek Magyarország 1997-tõl teljes jogú tagja. A tanulmány szerint Magyarország az egyik legjobban szervezett vészhelyzeti kõolajkészletekkel rendelkezõ IEA tagország; 2005-ben az Egyesült Államokban pusztító Katrina és Rita hurrikánt követõ IEA Együttes Intézkedésben hatékonyan vett részt.

ELEKTROTECHNIKA

Az IEA megfigyelése szerint a magyar energiapiac nagy része bár elméletileg nyitott, de a valóságban a verseny kifejlõdése lassan megy végbe. Az áram- és gázpiac 2007 júliusára tervezett teljes liberalizáció érdekében sürgõs lépések szükségesek a piac reformja területén. Jelenleg nem alakult ki még tiszta kép arról, hogy milyen modell alapján fog a piac annak megnyitása után mûködni, és, hogy ez mikor kerül bevezetésre. Az elmúlt 15 évben elért eredményeken túl jelentõs lehetõségek állnak még rendelkezésre az energiafelhasználás hatékonyabbá tételére, ebbõl két fejlõdési terület hozhat kiemelt eredményeket. Az egyik a földgázból elõállított villamosenergia termelésének területe - ahol a régi erõmûvek cseréjére, illetve a másik a lakossági szektor - ahol az épületek hõtakarékosságának javítására van szükség.

A sajtótájékoztató kivonata alapján összeállította:

100. évfolyam

Horváth Zoltán

2007. 4.szám

V I L Á G Í T Á S T E C H N I K A

23

2007. 4.szám

100. évfolyam

ELEKTROTECHNIKA

H Í R E K

A FESZÜLTSÉG ALATTI MUNKAVÉGZÉS BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 1. A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzata kiadásáról szóló, a 60/2005.(VII.18.) GKM rendelettel módosított 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet (3) pontja értelmében a 2004-ben megbízott FAM Bizottsági tagok mandátuma 2007. január 31-én lejárt, ezért a GKM új megbízó leveleket adott ki a következõ delegáló gazdálkodó szervezeteknek és személyeknek 2010. január 31-ig: Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség: Pflum Károly Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal: Cserpák János Magyar Villamos Mûvek ZRt. - MAVIR ZRt.: Fehér György Magyar Elektrotechnikai Egyesület: Horváth József Áramszolgáltatók Egyesülete – ELMÜ Nyrt. : Lipovits Zoltán A rendelet (4) pontjának megfelelõen a Bizottság elnökévé Fehér Györgyöt választották meg, a Mûködési Szabályzat változatlan maradt. 2. A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló, a 60/2005.(VII.18.) GKM rendelettel módosított 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet 2. § b) pontja értelmében a Feszültség Alatti Munkavégzés Bizottság (FAM Bizottság), az általa kiadott vizsgálólaboratóriumi ajánlások valamint a pályázati kiírás és az erre benyújtott pályázatuk alapján, a feszültség alatti munkavégzés eszközei (FAM eszközök) átvételi és/vagy periodikus (idõszakos) vizsgálatának 2007. évi végzésére a következõ gazdálkodó szervezeteket minõsítette megfelelõnek:

24

védõeszközök átvételi és periodikus vizsgálatára a mechanikai vizsgálatok kivételével: I. FAM eszközök 1. Szigetelõ rudak 2. Vonó rudak 3. Védõburkolatok 4. Szerelõ elhelyezkedése: Szigetelõ létra illeszthetõ elemekbõl 5. Vegyes: csigasor, hevederes vagy láncos feszítõ, feszítõbéka, fázisegyeztetõ, söntkábel, stb. 6. Állomás takarító eszközök II. Egyéni védõeszközök 1. Szigetelõ kesztyû 2. Szigetelõ karvédõ VEIKI-VNL Kft. - 1158 Budapest, Vasgolyó u. 2.-4. A minõsítés kiterjed a kisfeszültségû, mûszaki lappal rendelkezõ, a következõkben felsorolt FAM eszközök és egyéni védõeszközök átvételi és periodikus vizsgálatára. I. FAM eszközök 1. Eszközök az ideiglenes elszigeteléshez 2. Szigetelt kéziszerszámok 3. Egyebek: csigasor, kötél, kábel csatlakozó elem, áthidaló kábel, stb. II. Egyéni védõeszközök 1. Szigetelõ kesztyû 2. Védõ szemüveg, álarc

Mádi és Társa Mûszaki, Biztonságtechnikai Szolgáltató Kft. 1155 Budapest, Dembinszky u. 1. A minõsítés kiterjed a kisfeszültségû, mûszaki lappal rendelkezõ, a következõkben felsorolt FAM eszközök és egyéni védõeszközök átvételi és periodikus vizsgálatára. I. FAM eszközök 1. Eszközök az ideiglenes elszigeteléshez 2. Szigetelt kéziszerszámok 3. Egyebek: csigasor, kötél, kábel csatlakozó elem, áthidaló kábel, stb. II. Egyéni védõeszközök 1. Szigetelõ kesztyû 2. Védõ szemüveg, álarc A minõsítés kiterjed a középfeszültségû, mûszaki lappal rendelkezõ, a következõkben felsorolt FAM eszközök átvételi és periodikus vizsgálatára: I. FAM eszközök 1. Állomás takarító eszközök

A minõsítés kiterjed a középfeszültségû, mûszaki lappal rendelkezõ, a következõkben felsorolt FAM eszközök és egyéni védõeszközök átvételi és periodikus vizsgálatára: I. FAM eszközök 1. Szigetelõ rudak 2. Vonó rudak 3. Nyergek és tartozékok 4. Védõburkolatok 5. Anyagmozgatási eszközök és tartozékok 6. Szerelõ elhelyezkedése: Szigetelõkarú emelõkosaras gép Szigetelõ létra illeszthetõ elemekbõl 7. Vegyes: csigasor, hevederes vagy láncos feszítõ, feszítõbéka, fázisegyeztetõ, söntkábel, stb. 8. Szigetelõ rudakhoz csatlakozó szerkezetek és adapterek 9. Állomás takarító eszközök II. Egyéni védõeszközök 1. Szigetelõ kesztyû 2. Szigetelõ karvédõ 3. Védõ szemüveg

E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató ZRt. - 7626 Pécs, Rákóczi út 73/B. E.ON Hálózati Szolgáltató Kft. - 7636 Pécs, Malomvölgyi út 2. A minõsítés kiterjed a középfeszültségû, mûszaki lappal rendelkezõ, a következõkben felsorolt FAM eszközök és egyéni

VILLBEK Kft. - 6727 Szeged, Dolgos u. 13. A minõsítés kiterjed a kisfeszültségû, mûszaki lappal rendelkezõ, a következõkben felsorolt FAM eszközök és egyéni védõeszközök átvételi és periodikus vizsgálatára. I. FAM eszközök 1. Eszközök az ideiglenes elszigeteléshez

ELEKTROTECHNIKA

100. évfolyam

2007. 4.szám

H Í R E K

2. Szigetelt kéziszerszámok 3. Egyebek: csigasor, kötél, kábel csatlakozó elem, áthidaló kábel, stb. II. Egyéni védõeszközök 1. Szigetelõ kesztyû A minõsítés kiterjed a középfeszültségû, mûszaki lappal rendelkezõ, a következõkben felsorolt FAM eszközök és egyéni védõeszközök átvételi és periodikus vizsgálatára a mechanikai vizsgálatok kivételével: I. FAM eszközök 1. Szigetelõ rudak 2. Vonó rudak 3. Nyergek és tartozékok 4. Védõburkolatok 5. Anyagmozgatási eszközök és tartozékok 6. Szerelõ elhelyezkedése: Szigetelõ létra illeszthetõ elemekbõl 7. Vegyes: csigasor, hevederes vagy láncos feszítõ, feszítõbéka, fázisegyeztetõ, söntkábel, stb. 8. Szigetelõ rudakhoz csatlakozó szerkezetek és adapterek 9. Állomás takarító eszközök II. Egyéni védõeszközök 1. Szigetelõ kesztyû

DÉMÁSZ Zrt. - 6720 Szeged, Klauzál tér 9. A minõsítés kiterjed a kisfeszültségû, mûszaki lappal rendelkezõ, a következõkben felsorolt FAM eszközök periodikus vizsgálatára a villamos és mechanikai vizsgálatok kivételével. A mechanikai és villamos minõség vizsgálatát minõsített FAM Laboratórium megbízásával végeztetik: I. FAM eszközök 1. Eszközök az ideiglenes elszigeteléshez 2. Szigetelt kéziszerszámok 3. Egyebek: csigasor, kötél, kábel csatlakozó elem, áthidaló kábel, stb. II. Egyéni védõeszközök 1. Szigetelõ kesztyû 2. Védõ szemüveg Megjegyzés: A 60/2005. (VII. 18.) GKM rendelettel módosított 72/2003. (X. 29.) GKM rendelettel kiadott FAMBSz 4.2.3. pontja értelmében a 2004. április 30-a után gyártott egyéni védõeszközök periodikus (idõszakos) felülvizsgálatát a külön jogszabályban (2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet) meghatározottak szerint a FAM tevékenységet végzõ kérelmére a gyártó vagy bejelentett (notifikált) szerv végezheti. A FAM Laboratórium minõsítés tehát önmagában nem elegendõ.

Budapest, 2007. február 28. FAM Bizottság

PVGIS - INTERAKTÍV EURÓPAI NAPENERGIA-TÉRKÉP Az Európai Bizottság tudományos háttérintézménye által kifejlesztett interaktív napenergia-térkép segítségével bármely európai földrajzi helyrõl megállapítható, hogy milyen és mennyi napenergia lehetõséget hordoz magában. A térkép jól szolgálhatja azt, hogy a tagországok energiaszükségletük egy részét új forrásokból szerezzék be.

tási eredményeket mutat be az egyes technológiákról, valamint adatokat közöl napenergiával kapcsolatos információkról. Kimutatja például, hogy a használatba vett napenergia kb. kétszer annyi energiát hozna létre Európa napos részein (például Máltán vagy Dél-Spanyolországban), mint az északi területeken (Skóciában vagy Észak-Skandináviában).

EURÓPA HÔTÉRKÉPE

A Photovoltaic Geographical Information System (PVGIS) névre keresztelt rendszer 2007. március 30. óta mûködik. A különbözõ térségek fotovoltaikus képességét felmérõ rendszer naprakész kuta-

A PVGIS internetes elérhetõsége: http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis

Horváth Zoltán

TISZTELT OLVASÓK! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Plolux Világítástechnikai Kft. központi e-mail címe megváltozott, a régi [email protected] e-mail cím megszûntette, az erre a címre küldött e-maileket már nem fogadják. A jövõben az elektronikus leveleket a [email protected] e-mail címre lehet küldeni.

2007. 4.szám

PROLUX Fénypont a Keletinél - a Baross tér 1. szám alatti világítástechnikai szakboltban OSRAM és más gyártmányú fényforrások és lámpatestek széles választékát kínálja a PROLUX - nemrég megnyílt - 3. budapesti Fénypontja.

100. évfolyam

Szerkesztô ôséég

ELEKTROTECHNIKA

25

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

NEMZETKÖZI WORKSHOP AZ ELMÛ/ÉMÁSZ ÉS A BME RENDEZÉSÉBEN

A villamos hálózaton történõ szélessávú távközlés (PLC vagy az amerikai terminológia szerint BPL) technológiája kialakult és berendezéseinek professzionális gyártó háttere is létrejött. Ennek alapján a világ különbözõ részein a kísérleti üzemet követõen egyre több kereskedelmi jelleggel szélessávú szolgáltatást nyújtó PLC rendszer létesült. Az ELMÛ-ÉMÁSZ NyRt. kisfeszültségû villamos hálózatán 2006 második felében a Communique Kft. szélessávú internet elérést és telefonálást (VoIP) lehetõvé tevõ kísérleti PLC rendszert épített ki. Az PLC-vel kapcsolatos technikai, üzleti és szabályozási helyzet áttekintésére az ELMÛ-ÉMÁSZ részérõl Dr. Konrad Mussenbrock igazgatósági tag kezdeményezésére, Ujfalusi László stratégiai igazgató szervezésében a BME Villamos Energetika Tanszékkel közösen, 2006. október 16-17-én workshop került megrendezésre a BME Professzorok Vendégházában. Az ülésen a PLC alkalmazásának különbözõ kérdéseiben széleskörû ismerettel rendelkezõ nemzetközi és hazai szakemberek vettek részt és tartottak elõadásokat. Az ülés kerekasztal vitával zárult. A ülés elõadásainak fõ témakörei: • A PLC területen folyó intenzív EMC szabványosítási és azt támogató kutatási tevékenység, különös tekintettel a háttérzaj növekedés nemzetközi szervezett formában történõ mérésének fontosságára (Prof. Dr. John Newbury, Open University. Manchester) • A Linz AG-nek kb. 50.000 fogyasztó számára elérhetõ és 5.300 elõfizetõ által ténylegesen szolgáltatást nyújtó PLC rendszerének a kiépítésével és üzemeltetésével kapcsolatos mûszaki, gazdasági és szabályozási területen szerzett tapasztalatai (Franz Heinzl Linz AG). • A Cseh Köztársaságban PLC pilot és kereskedelmi alkalmazásaival szerzett tapasztalatok. A PLC várható jövõbeni szerepe ÈEZnet hálózatán az intelligens (Smart Grid) funkciókban (AMR, DSM). (Vladimir Pavlicek. POWERCOM Prága) • Az EnBW ODR regionális hálózaton megvalósított PLC

szolgáltatások helye az EnBW ODR Technologies Services távközlés szolgáltatásában. Fogyasztói kapcsolattartás és megelégedés kérdései. (Werner Riek, Technology Services GmbH, Ellwangen) • A PLC helye és lehetõségei a szélessávú szolgáltatások piacán. A PLC szerepe a elérési ("Last Mile") hálózatban és az épületen belüli ("In-home") alkalmazásokban. A PLC alkalmazásának ellentmondásossága: új belépõ és már meglévõ szolgáltatások megszûnése. (Nadine Berezak-Lazarus, bmp Telcommunications, Düsseldorf) • A COST 286 JTC 2 keretében PLC-vel kapcsolatos EMC vizsgálatok ismertetése és a Liège Egyetemen "U" hálózaton végzett zavarkibocsátás vizsgálatok eredményei. (Véronique Beauvois, University of Liège, Belgium) • Communique Kft. által az ELMÛ hálózatán kiépített PLC rendszerrel kapcsolatos kedvezõ tapasztalatok, mint a Cézár házban elért 70 Mb/s sebesség a Mediterrán lakóparkban tapasztalt nagyfokú használói elégedettség. (Gere Dávid, Communique Kft., Budapest) • A BME Villamos Energetika Tanszéken PLC átviteli viszonyokkal és EMC-vel kapcsolatosan végzett vizsgálatok és kutatások. (Dr. Varjú György és önálló laboros hallgatók) A kiterjedt kerekasztal vita keretében többek között dr. Bartolits István, a Nemzeti Hírközlési Hatóság osztályvezetõje rámutatott, hogy a PLC-t a jövõ új generációs hálózatának (NGN) egyik ígéretes alternatív technológiájának kell tekinteni, amelynek fontos szerepe lehet az elérési - különösen az inhome - alkalmazásokban. Dr. Konrad Mussenbrock úr záró értékelésében kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy az ülés elérte célját. Világosabbá vált, hogy a PLC alkalmazás lehetõsége a hálózati engedélyes számára nem a szélessávú szolgáltatóvá válást, mint célt jelenti, hanem a hálózata ilyen célra, mint másodlagos hasznosításra - bizonyos mértékû gazdasági haszon ellenében - történõ rendelkezésre bocsátását és az intelligens villamosenergia szolgáltatás megnövekedõ kommunikációs igényeit kielégítõ egyik lehetséges eszközét jelenti. ELMÛ Nyyrt.. Szervezet

Kérjük kedves tagjainkat, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-ával támogassák a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet! Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adószám: 19815754-2-41

26

ELEKTROTECHNIKA

100. évfolyam

2007. 4.szám

H Í R E K

-

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

ENERGIATAKARÉKOSSÁGI PÁLYÁZATOK A GKM 2007-ben is meghirdette a lakossági energiatakarékossági pályázatot és az ehhez kapcsolódó hitellehetõséget az 1994 elõtt, hagyományos technológiával épült házakra.

2007-ben - a korábbi két pályázat helyett összevont formában - egy pályázat keretében kerül meghirdetésre a lakossági energiatakarékosság és a lakossági megújuló energiahordozófelhasználás támogatása. A tárca a korábbiakhoz képest megváltozott feltételrendszer mellett indítja el programját, mivel az új rendszerben az állami támogatáshoz kedvezményes hitel kapcsolódik. A GKM 2007. március 31-ig teszi közzé a „Lakossági energia-megtakarítás támogatása, valamint a lakossági megújuló energiahordozó-felhasználás támogatása” címû NEP-2007 kódszámú pályázat részletes szövegét. Erre a célra 2,6 milliárd Ft áll rendelkezésre. A lakások energiatakarékossági lehetõségeinek további elõsegítése és a hatékonyság növelése érdekében a gazdasági és közlekedési tárca a korábbiakhoz képest megváltozott feltételrendszer mellett tervezi a korszerûsítési program elindítását 2007-ben. 2007-ben külsõ hõszigetelésre, nyílászáró-cserére, illetve energiaellátó berendezések cseréjére pályázhatnak támogatásért a hagyományos építésû lakások tulajdonosai. 2007-ben emellett a GKM lakossági megújuló energiahordozó-felhasználás növelést elõsegítõ pályázatot is indít. Támogatásért lehet pályázni pl. napkollektorok, hõszivattyúk, vagy egyéb megújuló energiahordozóval üzemelõ beruházásokhoz, ezek feltételrendszere döntõen megegyezik a lakáskorszerûsítési pályázatokéval.

Eltérést jelent, hogy a drágább beruházási költségû megújuló energiahordozó-ellátásra irányuló pályázatnál magasabb összegû hitelt lehet felvenni. 2007-ben várhatóan mintegy 3 ezer lakásnál valósulnak meg így megújuló energiahordozó felhasználást növelõ beruházások. A program keretében 15%-os, maximum 265 ezer Ft vissza nem térítendõ állami támogatást nyerhetnek el a pályázók. A költségek fennmaradó 85%-ára, illetve az állami támogatási keret kimerülése esetén a teljes beruházási költségek 100%-ára (saját erõ bevonása nélkül) kerül bevezetésre a kedvezõ feltételeket kínáló hitelprogram. Ennek kamata jelenleg 6,4%. Így a korábbi évekhez képest lényegesen többen és olyanok is felújíthatják az energiatakarékosság érdekében otthonaikat, akik nem rendelkeznek önerõt jelentõ pénzügyügyi forrással, mivel a most induló programhoz ez nem szükséges. A tárca szolgáltató, pontos és érdemi tájékoztatást adó fórumot indít 2007. március 19-tõl a GKM honlapján (www.gkm.gov.hu). Ennek célja, hogy a lakosság részérõl érkezõ, az energiatakarékosságra vonatkozó kérdések, az ezekre adott válaszok, tanácsok gyakorlatorientált megjelenítése, kifejezetten szolgáltató jelleggel. A kérdésekre szakemberek adnak választ a honlapon keresztül, az érdeklõdõk egymástól is informálódhatnak. A pályázati anyagok a meghirdetéssel egyidejûleg kerülnek fel a GKM honlapjára. A pályázatokat 2007. április 10-tõl lehet benyújtani. Horváth Zoltán

FELHÍVÁS „MINDENNAPOK VILLAMOS ENERGIÁJA” címmel kerül sor a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szakmai Napjára, az ElectroSalon keretein belül. A rendezvény idõpontja és helye: 2007. május 8. 11-13 óra, HUNGEXPO 25. EU Pavilon A Szakmai Nap az elektrotechnika és a villamos energetika világának érdekességeit mutatja be a szakma és az érdeklõdõ nagyközönség számára. A rendezvényt Dervarics Attila, a MEE elnöke nyitja meg, levezetõ elnök Kovács András, MEE fõtitkár. Érintett témák: • Villamosenergia-ellátásunk biztonsága - Dr. Tombor Antal • A vilamosenergia-ipar változása a piaci liberalizáció hatására

• Az üzleti szándékok és a fizikai törvények ellentmondásai • Az EU a kyotói egyezmény csapdájában • Intõ példák, baljós elõjelek • 100 éve a szakma hiteles közvetítõje: az ELEKTROTECHNIKA folyóirat - Dr. Bencze János • Kézzelfogható energia - Dr. Jeszenszky Sándor technikatörténeti bemutatója A program 14.00 órától az OBO Bettermann Szakmai Napjával folytatódik, ahol Kruppa Attila tart elõadást, „Tûzálló kábeltartó rendszerek magyar nyelvû Tûzvédelmi Megfelelõségi Tanúsítvánnyal” címmel Minden kedves Olvasót, MEE tagot és érdeklõdõt nagy tisztelettel várunk! A kiállításra szóló belépõk megtalálhatók az újság mellékleteként.

Szerkesztô ôséég

2007. 4.szám

100. évfolyam

ELEKTROTECHNIKA

27

V I L L A P M OO RS

T E R N ÉE R G I A

DR. FRIEDRICH MÁRTA, AZ „ALAPÍTVÁNY AZ IDÕS NYUGDÍJAS VILLAMOS SZAKEMBEREK MEGSEGÍTÉSÉÉRT” KURATÓRIUMÁNAK ELNÖKE Ezt követõen - a debreceniek tiltakozása ellenére - visszajött Budapestre, ahol a KÖZTI-ben (Középület Tervezõ Intézet) helyezkedett el. Itt újabb szakmai kihívásokat kapott, a Dózsa György útra elképzelt Nemzeti Színház tervezésével bízták meg. Éjjel-nappal dolgozott e gyönyörû feladaton. A tervek elkészültek, számos elismerés és kitüntetés kísérte a munkát, azonban mint köztudott - ebbõl a Nemzeti Színházból nem lett semmi. Ezután, a szó szoros értelmében összeomlott, egy évig volt beteg. Nagyon szerette a szakmáját, és úgy érzi azt megfelelõ szinten mûvelte. Lassan már 20 éve nyugdíjban van, azóta szakmailag nagyon sok minden „lekopott” róla. Ezt kicsit sajnálkozva említi.

Friedrich Mártát sokan ismerik. Ismerik, mert már több mint 15 éve az Elektrotechnika reklámmenedzsere, hirdetésszervezõje, de elsõsorban onnan, hogy áldozatos munkával, most már tíz éve intézi az Idõs Nyugdíjas Villamos Szakemberek Megsegítéséért - Rózsa Sándor által létrehozott - Alapítvány ügyes bajos dolgait. Az Alapítvány adta lehetõségek keretein belül elhivatottan segíti mindazon kollégáinkat, akik erre rászorulnak. De ne fussunk a dolgok elébe, kövessük röviden életútját, a beszélgetés sorrendjében. Az Alapítvány székhelyén, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Kossuth téri székházában beszélgetünk. Aki ismeri Márta szerénységét, visszahúzódottságát, annak nem nehéz elképzelni, hogy milyen nehezen tudtam rávenni Õt erre a beszélgetésre. Végül is ráállt! Azt kértem Tõle, hogy meséljen gyerekkoráról, a szülõi hátterérõl, egyetemi éveirõl, pályájáról, de legelsõsorban is az Alapítvány kapcsán végzett munkájáról. Õ is ez utóbbit tartja „élete fõmûvének”, annak ellenére, hogy szakmai munkáját magas szinten mûvelte, azt többször magas szinten elismerték. Budapesten született 1933-ban. Gyermekkora mégis Kassához kötõdik, mert a Felvidék visszacsatolását követõen édesapja Kassára került bankigazgatónak, régi bankember volt. Ott kezdte tanulmányait az „Orsolyák”-nál. Ismervén Õt nem meglepõ, hogy iskolai bizonyítványában jeles és kitûnõn kívül más eredmény nem található. Talán szorgalmát említeném még, amely természetesen a legmagasabb fokú volt, bizonyítványában „ernyedetlen”-ként volt aposztrofálva. Az ostrom idején visszakerültek Pestre. Az ostromot húgával, svéd menlevéllel a Váci utcában az Angol Kisasszonyoknál vészelték át, édesapja Kassán maradt, édesanyja ekkor a szüleinél volt. Édesapja jóval a háború befejeztével került vissza, majd Sopronba mentek, ahol pénzügyi területen kapott munkát. Itt csak egy évet töltöttek, mert édesanyja egy operációt követõen meghalt, Márta ekkor tizenkét éves volt. Majd – ismét Pesten átmenetileg intézetbe került, a Veres Pálné Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Édesapja megnõsült, ezt követõen mindent megtett, hogy elkerüljön otthonról. Nagyon fiatalon ment férjhez, Debrecenbe költözött.

28

Debrecenben, a Debreceni Tervezõ Vállalatnál rajzolóként kezdett dolgozni, majd a Budapesti Mûszaki Egyetem levelezõ tagozatára iratkozott be. Jeles eredménnye tette lehetôvé, hogy a 6 éves kurzuson 5 év alatt szerezze meg villamosmérnöki diplomáját. Debrecen, a “cívis város” nehezen fogadta be. Munkahelye elismerte, szép feladatokat kapott, amelyekhez számos hazai és külföldi elismerést járult - orenburgi kormánykitüntetéstõl az ukrán kormány elismeréséig. Egyetemi tanulmányai után szakági vezetõ lett. 50 éves volt, amikor férje meghalt.

ELEKTROTECHNIKA

„Élete fõmûvét” azonban nyugdíjazását követõen kezdte építeni. Lapunkhoz, az Elektrotechnikához került lapmenedzsernek. Amikor 1996-ban, Rózsa Sándor kollégánk 100eFt-al megalapította az idõs nyugdíjas villamos szakemberek megsegítésére szolgáló alapítványt, annak kuratóriumi elnöke lett. Hihetetlen nagy energiával látott neki az Alapítvány törzstõkéjének növeléséhez. Itt megjegyzi: hosszantartó betegsége során határozta el, hogy valami „szép dolgot” kell az utókorra hagyni. Hát ez az Alapítvány az, amivel be kívánja írni nevét a „villamosmérnökök aranykönyvébe”. Mosolygó arccal, büszkén mutatja a vonatkozó iratokat. A ma 10 éves Alapítvány alaptõkéje az alapítási 100eFt-ról 33 millió Ft-ra növekedett. Ez a növekmény egyrészrõl a szakmában dolgozó vállalkozások és magánemberek támogatásából adódik, másrészrõl Õ maga is jelentõs összeggel járult hozzá az Alapítvány tõkéjének növeléséhez. Az adományozók meggyõzése sok-sok utánajárást igényel, de mint mondja és ahogy az eredmények is mutatják, meghozza a sikerélményt is. A hatékony gazdálkodás érdekében minden adminisztratív tevékenységet Õ végez, hogy takarékoskodjon az Alapítvány pénzével. Büszkén meséli, hogy az alaptõke után most már évente közel 2 millió Ft segéllyel tudnak 72 idõs, arra rászoruló kollégát havi rendszerességgel támogatni. 10 év alatt mindösszesen 10 millió Ft-ot sikerült a rászorultaknak juttatnia. Az alapító okirat úgy rendelkezik, hogy „az alapítói jogok gyakorlása akadályoztatás esetén a MEE-re száll át azzal a kikötéssel, hogy csak az Alapítványban meghatározott célokra lehet felhasználni az alapítványi tõkét és annak hozadékát”. Egy gyermeke van, többet egészségügyi okok miatt nem vállalhatott. Fia révén 4 unokája van, nagy szomorúsága, hogy velük keveset lehet együtt. Szabadidejében - barátnõi társaságában - színházba, hangversenyekre jár, sokat olvas. Itt beszélgetésünk véget is ért. A kezdeti feszültség feloldódott benne, nagyon szívesen mesélt. Nehéz éveket hagyott maga után, számos betegséggel, és egyéb megpróbáltatásokkal megtûzdelve. De optimista, és ha az alapítvány kerül szóba – ami mindig visszatérõ téma volt beszélgetésünk során, – akkor mindig mosolyog. Nagyon szeret másokon segíteni, élete hivatásának tartja.

Kívánjuk miindannyyian, hoggy mégg sokáiig leggyen ereje, kedve azz alappítványyt menedzzselnii a rászzorultak és saját magga örömére.. Köszönöm szépen a beszélgetést, és mindnyájunk nevében köszönöm, hogy ilyen szeretettel és tapintattal segíti a rászorulókat.

100. évfolyam

Dr.. Benczze János

2007. 4.szám

S Z E M L E

VÁLOGATÁS KÜLFÖLDI MÉDIÁKBÓL SZÍNES NAPELEMEKKEL BEBORÍTOTT HOMLOKZATOK Színes napelemekkel beborított homlokzatok, napelemek rövidesen különbözõ színekben ragyoghatnak a napsütésben. Az új eljárást a németországi Freiburgban dolgozta ki a Fraunhofer-Institut. Az új típusú fotovoltaikus napelemeket nem a hagyományos szilícium bázison állítják elõ, hanem egy elektrolitban feloldott szerves színezõ anyagból. Az így elõállított napelem kiinduló színe okkersárga, ezt azonban különbözõ színû szûrõkkel tetszés szerinti színekké lehet átalakítani. A napelemekre szórástechnikával felvitt ábrák, betûk csak csekély hatásfok csökkenést idéznek elõ. Különösen épülethomlokzatok kialakításában és reklámoknál látnak nagy lehetõséget az új napelemek részére. A szilícium alapú cellák teljesítményét még sokáig nem fogják elérni, egyelõre a sokoldalú díszítõ és reklámcél kerül elõtérbe. Ábránkon egy színesen mintázott napelem látható. BU ULLETIN 12/2006

ÁRNYÉKOT ÉS ÁRAMOT ADÓ NAPELEMES REDÕNYÖK Teljesen új gondolat vetõdött fel a napelemekkel kapcsolatban a Müncheni Mûszaki Egyetem Termodinamikai Tanszékén. Az árnyékolásra használt redõnyök külsõ részére fotovoltaikus modulokat szereltek fel. Ezzel két legyet lehet egy csapásra ütni: a redõnyzet megkíméli a belsõ tereket a tûzõ napsugárzástól és egyúttal villamos energiát is termel. Az eredeti ötlet egy müncheni építésztõl származik, aki a villamos energiát is termelõ, fényárnyékoló redõnyt már szabadalmaztatta is. Németországban évente 7 millió m2 redõnyt szerelnek fel, ha ennek csak 1%-át alakítják ki napelemes kivitelûvé, ezzel 3000 háztartás villamos energia ellátását lehetne biztosítani. Az így nyert 1,5MW teljesítmény megfelel a mostanában szokásos nagy felületû napelem parkok teljesítményének. Az elsõ kísérlet (lásd az ábrát) azt mutatja, hogy a berendezés gazdaságos, és energia termelése kifizetõdõ. VDI nachrichten 2006.. 11.. hó ó

TENGERPARTI SZÉLERÕMÛ PARKOKÉ A JÖVÕ A szélenergiának elsõsorban a tengereken van jövõje. Ezért a szakma olyan fejlesztésekkel foglalkozik, amelyek a tengereken felállított nagy igénybevételû és nagy teljesítményû, robusztus kivitelû szélkerekek kivitelezéséhez, és logisztikájához szükségesek. Dánia, Svédország, Írország és Nagy-Britannia partjainál

2007. 4.szám

jelenleg 680MW teljesítményû szélerõmû van üzemben. Számos újabb berendezést terveznek mélyebb vizekben való elhelyezésre is. Egy 2006-ban megjelent nemzetközi szélenergia tanulmány szerint Európában összesen 5300MW teljesítményû off-shore szélerõmû létesül a következõ 5 év folyamán. NagyBritanniában 1360MW, Németországban 1346MW, Dániában 648MW, Franciaországban 476MW. A többi más alkalmas tengerparttal rendelkezõ európai országban épül. Ábránkon egy tengeri szélerõmûpark kábel-kivezetésének szerelése látható. BU ULLETIN 12/2006

HIPER-HIGIÉNIKUS HÛTÕSZEKRÉNY Ökológiai nagydíjat nyert az Elektra-Bergenz osztrák háztartási készülék gyár KFS 8335 típusú hûtõ/fagyasztó kombinációja. Eredményét a háromszoros higiénia rendszerével „Hiper-Hygiene” elnevezésû levegõ ionizátorával érte el. Az új ionizáló technológia folytán a hûtõ részben természetes negatív ionokat állítanak elõ, ezek befogják a mikroorganizmusokat és baktériumokat, és ezeket a leolvasztási mûvelet során kiszállítják a hûtõszekrénybõl. Ezáltal az élelmiszerek tovább eltarthatóak. A biztonsági üvegbõl készült polcrendszer és fagyasztó szekrények a jó áttekintést teszik lehetõvé. Mindezt igen jó energia hatásfok kíséri. Ábránkon ez a hûtõszekrény látható. e&i heft 7--8.. 2006

A VILÁG LEGNAGYOBB ÁRAPÁLY ERÕMÛVE DÉL-KOREÁBAN A VA Tech Hydro nyerte el a Daewoo Engineertõl a világ legnagyobb árapály erõmûvének tervezését és kivitelezését. A Sihwa árapály erõmû 75 millió euróba kerül. A létesítésben a koreai vízügyi hatóság is részt vesz, mint projekt tulajdonos. A technológiát, valamint a turbinák és generátorok konstrukciójának részletes tervezését a VA Tech Hydro végzi el. Az erõmû egyoldalúan a tengerbõl a Sihwa tóba beáramló vízzel mûködik. Így évente 60 billió tonna tengervizet keringtet. Ezáltal 260MW összteljesítményû rendszer keletkezik a tenger és a Sihwa tó árapály szintkülönbözõségébõl. Ez egyúttal jelentõsen javítja a Sihwa tó vízminõségét, ami fontos, mert a tó a belefolyó ipari vizektõl erõsen szennyezett. Ezáltal az erõmû ökológiailag is elõnyös. Az árapály erõmû új energiapolitika kezdetét jelenti DélKoreában, miután az ország elhatározta, hogy jelentõsen növeli az alternatív energiaforrásokat a következõ években. Az alternatív energiák részaránya a jelenlegi, mindössze 1,4%-ról 2011ig 5%-ra fog emelkedni. Az árapály erõmû, melynek helyszínét a Sihwa tóval ábránk mutatja, 2009-ben készül el. BU ULLETIN 16/2006 Szepessyy Sándor

100. évfolyam

ELEKTROTECHNIKA

29

G O N D O L A T O K

-

H Í R E K

ENTER, ENTER, ENTER… Jól tudjuk, mindössze egy gomb a sok közül számítógépünk billentyûzetén. Nagyságával uralkodik, tiszteletet követel a sok kis billentyû között, olykor másodmagával hangsúlyozza fontosságát. Mert fontos! Az ám! Kétség nem fér szerepéhez. Ezért gyártják a szakemberek olyan nagyra, feltûnõen nagyra. Igen, hogy bárki megtalálja, aki számítógép elé ül. Gyakorlatból tudjuk, hogy egy program kezelése közben jó, ha könnyen megtaláljuk az Enter gombot. Az már fél siker. Csak jókor kell nyomogatni. Van, aki ezt megtanulta, és máris szakembernek vallja magát. Tervezni is tud, például világítást! Miért is ne? Nagy dolog az? Mi olyan ördöngös az egészben? Adottak a helyiség méretei, szélesség, magasság, hosszúság, beírja, még néhány Entert nyomogat, ezzel válaszol is a mindentudó gép által feltett kérdésekre (néha még a súgó gombot azért igénybe veszi), Enter, Enter, Enter… és kész. Nos, kérem vegyen meg tizenhat darab lámpatestet, ilyet ni, véletlenül van is raktáron, fizesse ki, és vigye, vigye Isten hírével. Majd meglátja, olyan világosság lesz, hogy kifolyik a szeme az ott dolgozóknak. Ha mégsem, és panaszkodnak, jöjjön vissza, még van nekem eladó lámpatestem, annyit vehet, vihet, fizethet, amennyit éppen akar. De ennek jónak kell lennie, kérem, a gép az nem csal. Jobban ért a világítástechnikához, mint én! Elhiheti nekem! Amúgy, meg kit érdekel a szabvány, amely nem is kötelezõ, az meg végképp nem, hogy mit dolgoznak abban a helyiségben. Miért kell bonyolítani a dolgokat? Eladni, eladni, eladni… Az ár, a legfontosabb mûszaki érv. Úgy néz ki, mintha… Másolat? Koppintás, utánzat? Távol-keleti? Átcímkézett? Világít ez is, az is. Ez a lényeg! Szakember, vagy lámpakereskedõ? Egyre megy manapság! Az Enter megold mindent. A kapcsolat a fontos. Meg az ár!

Nem olyan nagy dolog az egész. Nem is értem, miért járnak egyesek fõiskolára, egyetemre. Elvesztegetett idõ! Elég a nyolc osztály, plusz szakiskola. Az Enter pótolja. Arról nem is beszélve, mennyi pénzt lehet a tanulmányokkal elvesztegetett idõ alatt keresni. Enter, Enter, Enter,… A tanult tervezõk is azt nyomogatják. Hacsak nem adják ide nekem, hogy Enterezzem le a munkát. De akkor már én is szállítok! Ez a tuti… Rutin az egész! No meg aztán ügyeskedés! A szerelõ sem érti jobban, mint én, tõlem kér tanácsot, meg árat! A lényeget! Õ villanyszerelõ volt korábban - a szakmunkás elvégzése után -, õ kocsmáros, õ pedig mini ábécében árult, õ meg üzletkötõ… Ma már az Enternek köszönhetõen szakértõk, igen világítási szakértõk! Legalábbis annak vallják magukat! Szakmai szervezet, társaság, továbbképzés, konferencia, ankét? Minek? Nem igazán értem mit is beszélnek ott, meg aztán, úgy láttam, azok is az Entert nyomogatják… Szóra sem érdemes az egész, az Enterrel keresem kenyerem! Enter, Enter, Enter… Igen, ez a valóság! Felhígult minden. A szakmai tudást némelyek megvetik. Mások meg igénybe sem veszik. A világítási kultúránk színvonalának emeléséhez nem ez az út vezet! Zavaros minden ebben az átmenetben, az ügyeskedõk a haszonélvezõi. Talán javítani lehetne a helyzeten. Az igényességgel, az együttmûködéssel, a szakértelem megbecsülésével, a minõségi követelmények emelésével. A mérnöki tudás megbecsülésével… Azok összefogásával, legyen az tervezõ, kivitelezõ, beruházó, akiknek tanult szakmája a villamosság, a világítás, akik nem elégedtek meg a felszínes tudással, hanem igyekeztek elmélyülni a szakma mély bugyraiban. Akik tanultak, nagyon sokat tanultak és még ma is azt teszik, tudásszomjuk apadhatatlan és a teljességre törekednek. Talán még nem késõ…

Z. Nagy János

AZ ENERGIA KLUB ELEKTRONIKUS KIADVÁNYA „Követendõ példák - Sikeres megújuló energia beruházások a Visegrádi Négyek országaiban” címmel jelent meg az Energia Klub legújabb, internetrõl letölthetõ kiadványa.

30

Az elektronikus változatú könyv tizenöt olyan megújuló energiaforrásokat hasznosító kisléptékû - azaz 10kW alatti - beruházásokat ismertet, melyek a Visegrádi Négyek országainak területén modern technológiákat alkalmaznak, és

ELEKTROTECHNIKA

pozitív energiamérleggel rendelkeznek. Az egyes nap-, szél-, geotermikus energiát és biomasszát felhasználó - nagyrészt önkormányzati - beruházások esetében bemutatja a megvalósulás lépéseit, pénzügyi hátterét, az alkalmazott technológiákat, rámutat a létesítmények környezeti és szociális hatásaira, valamint tájékoztat a megvalósulás során felmerülõ problémákról. A kiadvány és az azt kiegészítõ online-adattár az érdeklõdõk mellett különösképpen az önkormányzati vezetõknek ajánlható. Az elektronikus változat (PDF formátumban) az Energia Klub honlapjáról tölthetõ le: www.energiaklub.hu/hu/megujulok/bestpractice Horváth Zoltán

100. évfolyam

2007. 4.szám

N E K R O L Ó G

DÉNES SÁNDOR

HARTMANN ISTVÁN

(1925–2007)

(1940–2007)

Orosházán született, 1925. április 1-jén. Kisiparos családból származott, édesapja péksegéd, majd önálló pékséggel rendelkezõ pékmester volt. Orosházi középiskolai tanulmányait követõen az akkori oktatási rendszernek megfelelõen Szarvason szerezte meg kitüntetéses érettségi bizonyítványát. Ezt követõen 1943-tól a József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója, ahol "B" tagozatos gépészmérnökként, mai fogalmaink szerint, mint okleveles villamosmérnök végzett. Szakmai pályafutása a villamosenergia-iparhoz kötõdik. Elsõ munkahelye a Mátravidéki Erõmû volt, ahol 1950-ben történt elhelyezkedésétõl a Villamos Labort vezette, majd azt követõen a Villamos Osztály vezetésével bízták meg. A Mátravidéki Erõmûbõl 1955-ben az Országos Villamos Teherelosztó Üzemviteli Osztályára került, majd az MVM Tröszt Üzemviteli Osztályán a Villamos Részleget vezette. 1957-ben helyezték át a Tiszapalkonyai Erõmûhöz, ahol kezdetben a megindult beruházás felügyeletét látta el, mint az MVMT megbízottja. Néhány hónap elteltével átkerült az Erõmû állományába, mint a mûszaki kérdésekért teljeskörûen felelõs fõmérnök. Innen karrierje, élete összefonódott a Tiszai Erõmû és a város fejlõdésével. Késõbb feladatai között megjelent a Tiszai Erõmûhöz kerülõ Tiszalöki, Kesznyéteni és Kiskörei vízerõmûvek mûszaki irányítása is. Ezen létesítmények üzemeltetése, beruházása is jó alkalmat adott mûveltsége, felsõfokú német és francia idegen nyelv ismerete alkalmazására. További jelentõs lépés volt az általa a kezdetektõl felügyelt Új Erõmû beruházása, mely létesítmény üzembe kerülésével a Tiszai Erõmû hazai villamosenergia ellátásban betöltött szerepe, a más telephelyeken idõközben végrehajtott erõmûfejlesztések mellett is meghatározó maradt. 1975-tõl beosztását mûszaki vezérigazgató-helyettesre módosították, mely változás érintetlenül hagyta mûszaki kérdésekben iparágon belül közismert önállóságát.

Õszinte fájdalommal búcsúzunk kollégánktól és barátunktól, a MEE oroszlányi szervezetének alapító tagjától és elsõ titkárunktól, aki hosszantartó súlyos betegség után 2007. február 6-án elhunyt. Pécsett született 1940-ben, középiskoláit ugyanitt a Zipernowsky Gépipari Technikumban végezte. Majd a Budapesti Mûszaki Egyetem erõsáramú villamos mérnöki karán szerzett diplomát 1964-ben. Mint fiatal pályakezdõ mérnök, a VERTESZ vállalat dolgozójaként a pécsi erõmûben dolgozott. 1966-ban Oroszlányi Szénbányák XXI.# és XXII.# bányaüzeménél - a VERTESZ megbízásából - a külszíni és földalatti fõelosztók szerelését vezette, irányította. Még ebben az évben családjával együtt Pécsrõl Oroszlányra költözött, mivel itt kapott munkát, az Oroszlányi Szénbányák Központi Gépjavító Üzem villamos részleg vezetõje lett. Nevéhez fûzõdik a 35kV-os külszíni légvezeték és transzformátor állomások korszerûsítése és a központi vezérlések kialakítása. Szerepe volt még az SB - Rb robbanásbiztos berendezések javítási és vizsgálati technológia bevezetésében. Ambícióját és szakmai elkötelezettségét értékelve áthelyezték az Oroszlányi Szénbányák Gépészeti osztályára, ahol a villamos részleg vezetõje lett. Feladata volt a külszíni és bányaüzemi villamos munkák felügyelete a villamos erõátviteli hálózatok és gépek, berendezések üzemvitelének koordinálása. Munkáját mindvégig kimagasló szakmai színvonalon, vezetõi és kollégái megbecsülése mellett végezte. Emberi tartása, kollegalitása, szervezõképessége példaszerû volt. Szakmájának ismert és elismert képviselõje, szakmai felkészültségén túl nagy munkabírású kiváló ember ismertünk meg személyében. Mindig szakmája és a közösség érdekét tartotta szem elõtt. Munkája mellett volt energiája különbözõ szakmai tanfolyamok megszervezésére, bonyolítására, jelentõs újítások fémjelzik szakmai hozzáértését újra való törekvését. Az Oroszlányi Szénbányánál elõször tervezték és valósították meg munkatársaival együtt a bányában a mai napig is használatos energiavonatot. A Bányászati Múzeum létesítésének gondolata is tõle származik.

Bár 1957-ben csak néhány hónapra tervezetten érkezett a Tiszai Erõmûbe, a folyamatos erõmûvi fejlesztés munkáját, az új város kialakulása adta lehetõséget, a feszes munkatempó mellett mégiscsak nyugodt életkörülményeket, munkatársait, az itt élõ embereket oly mértékben megszerette, hogy a városban alapított családot és élt élete végéig.

Jó és példás munkáját többször is elismerte mind a szakma, mind Oroszlány város vezetõsége. • A Bányászati Szolgálati érdemérem bronz fokozatát kapta, 1987-ben • A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Kandó díjjal jutalmazta, 1994-ben • MTESZ emlékérem kitüntetésben részesült, 1995-ben A Bányagépészet a Mûszaki Fejlõdésért Alapítvány Kuratóriumának titkára volt egészen haláláig. • Hell - Bláthy díjat kapott, 1995-ben és 1999-ben • OMBKE emlékplakett, emlékérem 1999-ben Oroszlány város mûszaki haladását segítõ áldozatkész tervezõszervezõ munkájáért • „Oroszlány Városért” emlékplakett kitüntetést adományozott a város, 1987-ben • „Oroszlányért aranygyûrû” kitüntetéssel ismerte el munkáját, 1999-ben. Elindítója és szervezõje volt a városi központi TV-antenna kábelhálózat kiépítésének és az Oroszlányi Városi Televízió létrehozásának. 1999-ben betegedett meg és hosszan tartó súlyos betegségben szenvedett, egészen 2007-ben bekövetkezett haláláig. Személyében kitûnõ villamos szakembert, segítõ kollégát és szeretõ családapát veszítettünk.

Emlékedet megõrizzük!

Emlékedet megõrizzük!

Az Erõmû a térség és a város fejlõdésében is kulcsszerepet játszott. A munkahelyek megteremtésén, szakmai kultúra kialakításán túl elegendõ említeni, hogy a TVK indulásához az Erõmû szolgáltatta a szükséges gõz és víz mennyiséget, továbbá biztosította a város forró vizes távhõ ellátását. Magánéletében is sikeres volt. Az Erõmû készenléti lakótelepén 1961-tól élt családjával, két fia ma is az energetika területén tevékenykedik. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, melyek közül elsõként kell említeni a Villamosenergia-ipar kiváló dolgozója kitüntetést, a Munkaérdemrend Arany fokozatát, az 1987-ben megtörtént nyugállományba vonulásakor adományozott Eötvös Loránd díjat, illetve a Tiszaújváros Önkormányzata által 2006-ban átadott Pro Urbe Életmûdíjat.

Dénes József az ETV-ERÕTERV ZRt. elnök-vezérigazgatója

2007. 4.szám

100. évfolyam

Mallomvöllgyi Tibor A MEE Oroszlányi Szervezet nevében

ELEKTROTECHNIKA

31

H I R D E T É S

-

H Í R E K

-

S U M M A R Y

ALAPÍTVÁNY AZ IDÕS NYUGDÍJAS VILLAMOS SZAKEMBEREK MEGSEGÍTÉSÉÉRT Az Alapítvány célja a 65 éven felüli nyugdíjas - rászoruló - villamos szakemberek életkörülményeinek javítása segélyezési formában, végzettségtõl és területi hovatartozástól függetlenül. Országos hatáskörû szervezet. Az Alapítványt a Fõvárosi Bíróság 1996. december 17-én jegyezte be, 1998. január elsejével „kiemelkedõen közhasznú szervezet”-nek minõsítette. Szûkös anyagi lehetõségünk miatt a segélyezettek körét nem tudjuk az igényeknek megfelelõen bõvíteni és az infláció mértékében a segélyt felemelni. Segítsen adója 1%-ának felajánlásával, hogy mi is segíteni tudjunk! Adószámunk: 18084238–1–41 Az Alapítvány mûködési támogatója a Magyar Elektrotechnikai Egyesület KÖSZÖNJÜK!

SUMMARY

32

Dr. Tibor Horváth: Criticism of international standars of protection against lightning

Dr. Mátyás Hunyár, Dr. István Schmidt, Dr. Károly Veszprémi, Dr. Sándor Halász: Designing the Filter Circuits of Current Source Front-End Converters

The IEC 62305 series of standards was published in 2006 under the title: Protection Against Lightning. CENELEC adopted it as European standard, which is obliged to introduce in the European Union. These standard involves much mistakes, contradictions and errors, which makes doubts about its application in practice. It seems to be irrational to take 103 as accepted level of annual risk in the case of cultural heritage. Considering that the risk estimation is based on arbitrary coefficients, and the so-called “Rolling sphere theory” overestimates the probability of interception failure, there is a well-founded doubt against the validity of risk management. The standard gives different definitions for construction method with rolling sphere; therefore, its application is also false interpreted. Although the protection angle is suitable for high voltage lines, its application proved not successful in the case of more complex structures. The practical examples involve irrational results or contradictions or just misinterpretation. To solve these problems is naturally the responsibility of IEC and CENELEC who elaborated and published these standards.

The design methods of the filter circuits of the front-end converters with current source DC link are discussed. By proper control of the converter line power factor can be achieved, or even capacitive reactive power can be supplied to the network. By optimal design, the elements of the filter circuit and the power semiconductor elements of the converter should be designed for minimal power ratings. The damping of the transient processes can be achieved by less losses, if the necessary resistance is connected in series with the filter capacitance.

SUMMARY ELEKTROTECHNIKA

TISZTELT OLVASÓK! A MEE Világítástechnikai Társaság ügyintézését elõsegítve a VTT ügyintézõjéhez az alábbi ügyfélfogadási idõben fordulhatnak: Hétfõ, Csütörtök, Péntek: 09.00 - 13.00 Kedd: 15.00 - 19.00 A Világítás Házának elérhetõségei: Tel/fax: 06-1-369-6631 E-mail: [email protected] Web: www.vilagitashaza.hu

100. évfolyam

Horváth Zoltán

2007. 4.szám

A valódi biztonság Statikus UPS rendszerek 0,7 kVA ... 800 kVA ... 6,4 MVA Minden igényhez megoldás, és teljes körû szolgáltatások!

Dinamikus UPS rendszerek

330 kVA ... 40 MVA Magas igényekhez a legmegbízhatóbb megoldás!

Prémium P rémium energia energia Tel.: 422 1427 Fax: 221 7406 E-mail: [email protected]

WWW.BALMEX.HU