Testünk minden sejtjében megtalálhatók a kromoszómák, melyek a tulajdonságok átörökítését végzik. A testi sejtekben 2 x 23 = 46 db kromoszóma van. Az egyik sorozat apánktól, a másik anyánktól származik. Az ivarsejtekben ennek csak a fele, 23 db.
Az ember összes kromoszómája 23 párt alkot. A 23. pár határozza meg a nemünket. Ha 2 db X kromoszómánk van ezen a helyen, akkor nők, ha 1db X és 1db Y, akkor férfiak vagyunk. Ezeket a kromoszómákat ivari kromoszómáknak nevezzük.
Az ivarsejtekbe a kromoszómák fele kerül bele, így az ivari kromoszómák közül is csak az egyik. A petesejtek mind X ivari kromoszómát tartalmaznak. A hímivarsejtek fele X, fele Y ivari kromoszómát hordoz. Megtermékenyüléskor a petesejt X kromoszómája vagy egy másik X – szel, vagy egy Y – nal találkozik. Az első esetben lány, a másodikban fiú születik. A találkozások esélye: 50 – 50 %.
Az emberi Y kromoszóma kisebb, mint az X, ezért a könnyebb Y-kromoszómát tartalmazó spermiumok gyorsabban haladnak a női nemi traktuson keresztül, és így a petesejtet hamarabb érhetik el. Ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy több fiú születik, mint lány.
Az X kromoszómán van egy szabályozó szakasz (regulátor gén) ami befolyásolja az Y kromoszóma hatásának érvényesülését. Ha ez a regulátor gén károsodik, akkor az egyed genetikailag hím ivarú lesz, hím ivarszervei fejlődnek, de külsőleg női jellegeket mutat és meddő. Normális esetben elvileg a fiú és a lány utódok születésének esélye egyenlő. A valóságban mindig valamivel több fiú születik, mint lány. Ezen kívül megfigyelték, hogy különböző szocioökonómiai helyzetű családokban a nemek születéskori aránya nem egyforma. Tehetősebb, magasabb társadalmi helyzetű családokban több fiú születik…
A megtermékenyítés vagyis a hím és a női ivarsejt egyesülése után kialakuló embrióban az adott kromoszómastruktúrának megfelelően megy végbe a további nemi differenciálódás. Az embrió mindkét oldalán, a mellékvese környékén levő szöveti tömörülésből, az ún. genitális redőből egy-egy kezdetleges gonád fejlődik ki, amely a méhen belüli élet 6. hetéig mindkét nemben azonos.
A genetikailag hímekben azonban a hetedik-nyolcadik hét folyamán a primitív gonádok herévé alakulnak át. Ezért az átalakulásért egyértelműen az Ykromoszóma felelős. A létrejött here már képes a férfi nemi hormon, a tesztoszteron termelésére.
Emellett egy speciális fehérjetermészetű anyag, az ún. Müllerféle regressziós faktor (MRF) szintetizálására is alkalmas. A genetikailag nőneműekben az Ykromoszóma hiányában a primitív gonádok petefészekké alakulnak át, amelyek hormont még nem termelnek.
A fejlődés hetedik hetéig tehát az embrióban mind a külső mind a belső nemi szervek bipotenciálisan vannak jelen, vagyis ugyanúgy lehetőség van a hím, mint a női nemi jelleg kialakulására. A kifejlődő herék által termelt hormonok (tesztoszteron, MRF) hatására azonban férfira jellemző külső és belső nemi szervek alakulnak ki.
Amennyiben ez a hormonhatás elmarad, a fejlődés minden esetben női irányban megy végbe. Az eddigiek alapján következtetni lehet arra, hogy a szexuális fejlődés zavarát egyaránt okozhatják genetikai (kromoszomális) és hormonális rendellenességek is.
Férfi hormonok hatására a külső nemi szervek férfi irányba fejlődnek: kialakul a hímvessző, középen záródva létrejön a herezacskó. Női fejlődés esetén a hímvesszőnek megfelelő képlet kicsiny, és csökevényes marad (kialakul a csikló), míg a férfiakban a herezacskó kialakulásáért felelős terület a nagyajkak képében nyitott marad. .
Normális embrionális nemi differenciálódás esetén az egyén kromoszomális (genetikai), ivarmirigy szintű és megjelenésbeli neme harmonikusan kapcsolódik egymáshoz.
Néha hibás sejtosztódás miatt egy ivarsejtbe kerül mindkét ivari kromoszóma, a másikba pedig egy sem. Ilyenkor a megtermékenyített petesejtek egyikébe XXY kromoszóma kerül és kialakul a KLINEFELTER szindróma nevű betegség. Az Y kromoszóma jelenléte miatt ezek az emberek mind férfiak. A másik petesejtbe viszont csak az anyai X kromoszóma jut, ez az egyed TURNER szindrómás lesz. Itt nincs Y kromoszóma, az egyed nővé fejlődik. Egy másik rendellenesség a szuperférfi XYY illetve a szupernő XXX kromoszóma - eloszlás.
Biológiai nemünk tehát nem sokkal a fogantatás után eldől De a dolognak itt még nincs vége….
Itt kezdődik a nemi identitás?
Vagy itt? Mi már tudjuk ki a fiú, ki a lány, de Ők mikor tudják meg? És kitől???
Így készülnek a férfiak…
Meg így…
És így a nők…
A nemi szerep a kultúra terméke, amit a gyerekek a felnőttektől lesnek el
És mi van, ha egy kisfiú szeret főzőcs –kézni?
Az ellentétes nemű szerep vállalása nem feltétlenül jelenti a nemi identitás zavarát
A nemi szerepek felcserélése és az identitás megváltoztatása nem minden kultúrában tabu
A nemi szerepeket a gyerekek szerepjátékokkal gyakorolják
„Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik” Simone De Beauvoire
Interszexualitásról tágabb értelemben a fenti, nemiséget meghatározó tényezők harmóniájának zavara esetén beszélünk. A nemi fejlődés igen sérülékeny folyamat, amelynek hibái sok ponton vezethetnek zavarhoz. A gén szintű hibákon túl még környezeti ártalmak, terhesség alatti hormonhatás vagy megzavart hormonális működés is vezethet zavart nemi fejlődéshez.
