AZ ELTE BTK FILOZÓFIATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJÁNAK SZABÁLYZATA

Eötvös Loránd Tudományegyetem Doktori Szabályzat

AZ ELTE BTK FILOZÓFIATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJÁNAK SZABÁLYZATA 1. § A Filozófiatudományi doktori iskola a Bölcsészettudományi Kar funkcionális szervezeti egysége, mely a Filozófia Intézetet és a Mővészetelméleti és Médiakutatási Intézetet fogja át, s melyben a doktori fokozat megszerzésére felkészítı doktori képzés folyik a filozófiatudomány több részdiszciplínája terén. A doktori iskolában törzstagként, illetve meghívott témavezetı/oktatóként más egyetemek vagy kutatóintézetek oktatói és munkatársai is közremőködnek. A doktori iskola mőködési szabályzatát az Egyetemi Doktori Tanács a Kari Doktori Tanács véleménye alapján hagyja jóvá. A DOKTORI ISKOLA VEZETİJE 2. § A doktori iskola vezetıje a doktori iskola azon törzstagja lehet, aki az MTA rendes, levelezı tagja, doktora vagy a tudomány doktora (a továbbiakban együtt: akadémiai doktor), vagy egyetemi tanár. A doktori iskola mindenkori vezetıjét a kari és az egyetemi doktori tanács javaslatára a Magyar Akkreditációs Bizottság egyetértésével a rektor bízza meg, illetve menti fel. A doktori iskola vezetıje felelıs az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért. A DOKTORI ISKOLA OKTATÓI 3. § A doktori iskolában tudományos fokozattal rendelkezı oktatók folytathatnak oktatói tevékenységet. Személyüket a Doktori Iskola vezetıjének elıterjesztésére a kari doktori szabályzatban szabályozott módon a KDT hagyja jóvá. A doktori iskola oktatói a doktori tanrendben meghirdetett kurzusokat vezetnek, elıadásokat, gyakorlatokat, mőhelyszemináriumokat tartanak, s bevonják kutatómunkájukba a doktoranduszokat. A DIT döntése alapján témavezetıként irányítják egy vagy több doktorandusz munkáját. A témavezetés magában foglalja a doktorandusz tanulmányi tervének összeállítását, ellenırzését, a doktori szigorlatra való felkészítését és a folyamatos konzultációt a disszertáció elkészítése során. A DOKTORI ISKOLA TANÁCSA 4. § (1) A doktori iskola vezetıjét munkájában a Doktori Iskola Tanácsa (továbbiakban DIT) segíti, mely rendszeresen ülésezik, s a doktori képzés elvi és gyakorlati kérdéseiben döntéseket hoz, illetve a KDT-nek ajánlásokat tesz (ld. 9, a-m.). Gondoskodik arról, hogy a doktori oktatási programok az akkreditációs okiratban lefektetett célkitőzéseknek és a MAB elıírásainak megfelelıen mőködjenek. Kezeli a Doktoriskola saját forrásokból származó pénzeszközeit. –1–


(2) A DIT önálló szerv, vagyis nincs a Filozófia Intézetnek és a Mővészetelméleti és Médiakutatási Intézetnek alárendelve. (3) A DIT-et a mőködı oktatási programok azon vezetıi alkotják, akiket az oktatási programokban közremőködı törzstagok titkos szavazással választanak meg. A szavazásban a törzstagok tagok 50%-nak, plusz 1 fınek, részt kell vennie. (4) (4) A DIT tanácsa minimum 3, maximum 9 tagú. (5) A DIT tagjainak megbízatása 3 évre szól. (6) A DIT elnöke a doktori iskola vezetıje. (7) A DIT munkájában a doktorandusz hallgatók képviselıje tanácskozási joggal részt vehet. (8) A Doktori Iskola Tanácsának a törzstagok által megválasztott tagjait a Kari Doktori Tanács bízza meg és menti fel. A megbízóleveleket a Kari Doktori Tanács elnöke és a dékán adja ki. (9) A DIT feladatai: a) véleményezi az új oktatási programokat a KDT részére, b) elıterjesztést készít a KDT számára a doktori oktatási programok tagjainak és vezetıinek személyére vonatkozóan, c) kijelöli a felvételiztetı bizottságok elnökeit és tagjait, d) dönt a doktori iskolának ítélt ösztöndíjas helyeknek az oktatási programok közötti elosztásáról, e) összeállítja és a KDT elé terjeszti a doktori képzés tanrendjét és megállapítja az abszolutórium megszerzéséhez szükséges kreditek számát, az egyetemi és kari szabályzatokat figyelembe véve, f) megállapítja és a KDT elé terjeszti a doktori képzésre való jelentkezéshez, az általánosan elıírt feltételektıl eltérı, feltételeit, g) megállapítja és a KDT elé terjeszti a doktori fokozat megszerzésével kapcsolatos szakmai követelményeit, figyelembe véve az egyetemi és kari szabályzatot , h) véleményezi és a KDT elé terjeszti az egyéni tanulmányi munkaterveket, i) kijelöli és a KDT elé terjeszti a doktoranduszok témavezetıinek személyét, j) javaslatot tesz a KDT- nek a szigorlati fı-és mellék kérdéskörökre és a szigorlatoztató bizottság összetételére, k) javaslatot tesz a KDT- nek a hivatalos bírálók és a bírálóbizottság összetételére, l) dönt a kari költségvetésben, a doktori iskola számára meghatározott doktori pénzügyi keret felhasználásáról és errıl évente beszámol a KDT- nek, m) az a) – l) pontokra figyelemmel elkészíti a doktori iskola mőködési szabályzatát és véleményezésre elıterjeszti a KDT- nek.

DOKTORI ISKOLA LÉTESÍTÉSE, FELFÜGGESZTÉSE, MEGSZŐNTETÉSE E kérdésekben a vonatkozó rendelet (Rendelet 20. §), valamint az egyetemi és kari szabályzatok a mérvadók (ld. KSz 18 § és 19 §)

–2–


DOKTORI OKTATÁSI PROGRAM 5. § A doktori iskola az általa felölelt tudományágban, illetve ennek részterületein oktatási programokat létesít (pld. analitikus filozófia, antik filozófia, esztétika, fenomenológia, hermeneutika, logika, film-, média- és kultúraelmélet, politikai filozófia, újkori filozófia). Az oktatási programok vezetıi tesznek javaslatot a program tanegység-listájára, a más programokból befogadható tanegységekre, a program féléves tanrendjére, a kurzusokat vezetı oktatók és a témavezetık személyére, a programban résztvevık tudományos teljesítményének, tudományos szervezı munkájának, publikációinak és oktató tevékenységének értékelésére, illetve elfogadására. Doktori oktatási program létesítésérıl, felfüggesztésérıl, megszőntetésérıl, valamint a doktori oktatási program vezetıjének személyérıl a DIT javaslatára a KDT dönt. 6. § A DIT a következı évben meghirdetendı doktori oktatási programokról legkésıbb április 30-ig dönt, döntésérıl tájékoztatja a Kari Doktori Tanács elnökét.

MINİSÉGBIZTOSÍTÁS 7. § A DIT kialakítja a filozófiai doktori képzés és fokozatszerzés minıségbiztosításának elveit és módszereit. A DIT folyamatosan figyelemmel kíséri az oktatási programok mőködését. Munkájához felhasználja a doktorjelöltek és a közelmúltban fokozatot szerzettek véleményét, szükség esetén külsı szakértıt kér fel. A DIT szükség esetén kezdeményezi a doktori oktatási program felfüggesztését. 8. § A DIT évenként értékeli a doktori oktatási programok mőködését. A DIT évenként részletesen elemzi egy doktori oktatási program mőködését. A DIT jóváhagyja az oktatási programok által elıterjesztett tanrendeket. A DIT Jóváhagyja a doktori iskolára vonatkozó szakmai követelményeket.

DOKTORI KÉPZÉS 9. § Doktori képzést a doktori iskola az Eötvös Loránd Tudományegyetem szabályzatának megfelelıen a) nappali tagozatos szervezett képzés (ösztöndíjas vagy költségtérítéses formában); b) költségtérítéses, részidejő levelezı tagozatos egyéni képzési rend keretében indíthat. –3–


A szervezett doktori képzés tanulmányi ideje három év, a levelezı egyéni 2 év. JELENTKEZÉS, FELVÉTEL

A vonatkozó rendeleteken (Rendelet 28. § , Rendelet 29. § , Rendelet 30. § ), valamint a Kari Szabályzat megfelelı pontjain túlmenıen (10-15 §) a doktori iskola a következı feltételeket szabja. 10. § (1) A jelentkezés feltételei: a) Legalább jó rendő egyetemi, vagy azzal azonos értékő diploma a Filozófiatudományi doktoriskola által felölelt tudományágban (filozófia, esztétika vagy média /kommunikáció/ szakos MA diploma) a következık szerint: az analitikus filozófia, antik filozófia, fenomenológia, hermeneutika, logika, politikai filozófia, újkori filozófia programokhoz filozófia szakos diploma; az esztétika, a film-, média- és kultúraelmélet programhoz bármely szakos diploma. b) Filozófia vagy esztétika szakos diploma hiányában az analitikus filozófia, antik filozófia, fenomenológia, hermeneutika, logika, politikai filozófia, újkori filozófia programokhoz, kivételes esetben és meghatározott feltételekhez kötve, bármely más szakon szerzett egyetemi diploma. c) A Filozófia Intézethez tartozó programok esetében nem filozófia vagy esztétika szakos diplomával rendelkezık abban az esetben jelentkezhetnek, ha tanulmányaik során filozófiai stúdiumokat is végeztek. d) Egy államilag elismert középfokú „C” típusú, vagy azzal azonos értékő nyelvvizsga. e) Benyújthatja jelentkezését az a pályázó is, aki a felvételi vizsga idıpontjáig még nem tette le szakzáróvizsgáját, de azt legkésıbb július 31-ig teljesíti. 11. § (1) A felvételi eljárást az erre a célra alakított felvételi bizottság folytatja le. A bizottság elnökbıl és legalább még két tagból áll, akiket a programvezetık közül a DIT jelöl ki, és a doktori iskola vezetıje kéri fel. (2) A felvételi vizsgákra minden év május utolsó és június elsı hetében, a DIT által meghatározott idıpontban és helyen kerül sor. A vizsgák idıpontjáról és helyérıl a doktori iskola vezetıje írásban tájékoztatja a Kari Doktori Tanács elnökét és a Doktori és Habilitációs Ügyek irodája a jelentkezıket írásban értesíti. (3) A felvételi szóbeli meghallgatásból áll. (4) A felvételi rangsorolás szempontjai a következık: a) a korábbi egyetemi tanulmányi elımenetel (vizsgák, szigorlatok, diploma minısítése); b) korábbi kutatómunka során felmutatott eredmények (diákköri díjak, szaktudományi közlemények); –4–


c) a kutatási program megvalósíthatósága. d) Egyéni kérelemre javasolható, hogy a Kari Doktori Tanács felmentést adjon a felvételi eljárás egyes elemeinek teljesítése alól (ld . 12.§ (2) e)). (5) A felvételi rangsorolást a felvételi bizottság pontozáson alapuló szöveges véleményét figyelembe véve a DIT állapítja meg, s ennek alapján tesz javaslatot a Kari Doktori Tanácsnak a felvételi döntésre. Az errıl szóló határozatot a kar dékánja adja ki. (6) A felvételi döntés lehet: a) felvétel: államilag támogatott teljes idejő nappali tagozatos szervezett képzésre b) felvétel: költségtérítéses teljes idejő nappali tagozatos szervezett képzésre, c) felvétel költségtérítéses, részidejő levelezı tagozatos egyéni képzési rend keretében indított képzésre, d) a jelentkezés elutasítása; Az a) szerinti képzésre a felvételi bizottság által kialakított rangsor szerint lehet felvételt nyerni a rendelkezésére álló ösztöndíjas helyek függvényében, melyeket a DIT oszt el a doktori iskola által képviselt három tudományterület, a filozófia, az esztétika és a film-, média- és kultúraelmélet között. Az ösztöndíjat a képzési és a tanulmányi terv nem kellı teljesítése esetén a témavezetı és a programvezetı egyhangú javaslata alapján a DIT megvonhatja. Kiváló tanulmányi elımenetel és tudományos teljesítmény alapján a témavezetı és a programvezetı egybehangzó javaslatára a DIT a költségtérítéses teljes idejő, nappali tagozatos szervezett doktori képzésben résztvevıknek is ítélhet oda ösztöndíjat, amennyiben a doktori iskola rendelkezik szabad ösztöndíjas hellyel. (7) A felvétel a meghirdetett doktori oktatási programok valamelyikére történik. KÉPZÉSI TERV 12. § (1) A doktori oktatási programok képzési terv alapján mőködnek, melyeket a DIT javaslata alapján a KDT hagy jóvá. (2) A képzési terv tartalmaz: a) kötelezı tantárgyakat; b) a témavezetı által kijelölhetı tantárgyakat; c) kötelezıen választható tantárgyakat; d) szabadon választható tantárgyakat; e) kutatási tevékenységet [a továbbiakban együtt: tantervi egység] A képzési terv hat félév alatt teljesítendı tizenhat tanegységet tartalmaz, melyeknek legalább a fele kötelezı. Az egyes oktatási programok figyelembe veszik a többi oktatási program keretében folyó tevékenységet, és elıírják, hogy a hallgatók ezek közül legalább négyet szabadon választható tanegységként felvegyenek. TANULMÁNYI TERV –5–


13. § A doktorandusz tanulmányi terve a doktori oktatási program képzési tervének keretei között meghatározza a doktorandusz által tanulmányai során elvégzendı munkát. Az egyéni felkészülésben részt vevı doktorandusz tanulmányi terve tartalmazza a korábbi teljesítmények alapján teljesített kötelezettségeket is, ennek a ténynek a feltüntetésével, valamint a képzési idıt. A doktorandusz tanulmányi tervét a témavezetı javaslatára az oktatási program vezetıje hagyja jóvá. A TANÉV IDİBEOSZTÁSA 14. § A szervezett doktori képzés tanéve két hathónapos félévbıl áll. BEIRATKOZÁS 15. § A doktorandusz köteles minden félév elején beiratkozni/regisztrálni. Beiratkozni az elsı félévre szeptember 15-ig, a második félévre február 15-ig lehet. Regisztrálni a regisztrációs idı végéig lehet. Beiratkozáskor a leckekönyvbe fel kell venni a teljesítendı tantervi egységek nevét, az elıadó nevét. A féléves tanulmányi programot a témavezetı aláírásával hitelesíti. A felvehetı kötelezı és választott tantervi egységekrıl, azok beosztásáról (hely és idıpont), követelményeirıl, számonkérésérıl, a kötelezı és ajánlott irodalomról a félév elején a Kari Doktori Tanács elnöke által közzétett tanrendben kell tájékoztatást adni. RÉSZVÉTEL A FOGLALKOZÁSOKON 16. § A foglalkozásokon való részvétel feltételeirıl és következményeirıl a kari doktori szabályzat rendelkezik, melyet a hallgatókkal az elsı foglalkozáson ismertetni kell.

KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK ELLENİRZÉSE 17. § a kari doktori

Az ellenırzés módjáról szabályzat rendelkezik, mégpedig a következıképpen: Tantárgy teljesítése ötfokozatú skálán [jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)] történik. A kutatási tevékenység értékelése három fokozatú skálán [kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg] történik.

–6–


A TANULMÁNYOK BEFEJEZÉSE 18. § A doktori tanulmányok befejezését, a tanulmányi terv maradéktalan teljesítését a Doktori Iskola vezetıjének igazolása alapján, a kari doktori szabályzatban meghatározott módon a dékán vagy a Kari Doktori Tanács elnöke által kiállított végbizonyítvány (a doktori abszolutórium) igazolja. Az abszolutórium kiállítását a doktori iskola vezetıje a leckekönyv „hivatalos bejegyzések” rovatában írásban kezdeményezi a Doktori és Tudományszervezési Hivatalban. Az abszolutóriumot a dékán állítja ki.

A DOKTORI FOKOZAT MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI (1) (2)

A fokozat megszerzésének feltételei megegyeznek az EDSZ 48.§, illetve a KSZ 35.§-ban foglaltakkal. A doktori eljárásra való jelentkezéskor kötelezıen dokumentálandó önálló szakmai közlemények száma: három.

A DOKTORI FOKOZAT MEGSZERZÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS Az eljárás egészére (az eljárás megindítása, a doktori szigorlat, a nyilvános vita) az Egyetemi és a Kari Szabályzat vonatkozó elıírásai a mérvadók.

A DOKTORANDUSZOK OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGE A doktori iskola a vonatkozó egyetemi és kari rendelkezések keretein belül támogatja, hogy a doktorandusz hallgatók oktató tevékenységet folytassanak, s tanulmányaik során legalább nyolc kredit erejéig részt vegyenek a Karon a filozófia mint általános mőveltségi tárgy oktatásában. A doktori iskola vezetıje kivételesen hozzájárulhat, hogy a doktorandusz a doktori iskola egy tagjának az irányítása alatt filozófia szakos szemináriumot vezessen.

Jóváhagyva az Egyetemi Doktori Tanács 2007. november 15-i ülésén.

–7–

AZ ELTE BTK FILOZÓFIATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLÁJÁNAK SZABÁLYZATA

Recommend Documents