AZ ÉLELMISZERGAZDASÁG FÖLDRAJZA Az élelmiszergazdaság potenciáljának elemei
A mezőgazdaság, élelmiszeripar, élelmiszerkereskedelem gazdaságföldrajzi kérdései Az éghajlat meghatározó szerepe a mezőgazdaságban A földterület nagyságának, megoszlásának minőségének jelentősége Az ipari háttér szerepének elemei az élelmiszergazdaságban Az emberi tényező, az infrastruktúra, piac, hagyományok, stb. jelentősége
TÉRSZERKEZET ÉS ÉGHAJLAT A föld éghajlati övezetei és az élelmiszergazdaság A trópusi övezet övi és éghajlati területei A trópusi övezet globális élelmiszergazdasági összefüggései A mérsékelt övezet öveinek földrajzi határai A mérsékelt övezet mezőgazdaságának globális összefüggései
Mezőgazdasági termények, mezőgazdasági eredetű ipari nyersanyagok • • • • • • • • •
Gabonák (búza, kukorica, árpa stb.) kereskedelmének gazdaságföldrajzi elemzése Az olajnövények (napraforgó, repce, szója, olíva stb.) gazdaságföldrajzi elemzése Az élvezeti növények (kávé, tea, kakaó, dohány) világkereskedelme Az állati eredetű élelmiszerek (húsok, halak, tej-és tejtermékeke stb.) gazdaságföldrajzi elemzése A mezőgazdasági termékek világpiaci központjai, árutőzsdés, nemzetközi minőségi kategóriái A kaucsuk, gumi és műgumi a világpiacon Textilipari nyersanyagok (gyapot, gyapjú, len, kender stb.) Fakitermelés Halászat
Alapfogalmak: » Az élelmiszergazdaság a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart és az ezekhez kapcsolódó kiszerelést, szállítást, tárolást és kereskedelmet foglalja magában. Kifejezi a vertikális összefüggést, ami mezőgazdasági termelés, az élelmiszerek előállítása és az élelmiszerkereskedelem között fennáll.
Alapfogalmak: » A mezőgazdaság ágazatai: növénytermesztés, állattenyésztés, erdőgazdaság, haltenyésztés, vadgazdálkodás. » Az élelmiszeripar túlnyomórészt a mezőgazdaság által előállított élelmiszer-nyersanyagok feldolgozását végzi. » Az élelmiszerkereskedelem a termékek értékesítését végzi.
A mezőgazdaság termelési tényezői: • Az éghajlati viszonyok a meghatározók, • az ember több évezredes tevékenységének a tudomány és a technika – szaktudás, tudományos megismerés - fejlődésének eredménye, hogy sok növény termelhető és sok állatfaj tenyészthető eredeti természetes területein kívül is, például a búza, vagy szója termelési határát messze északra az ember,
A mezőgazdaság termelési tényezői: • Mezőgazdaságilag hasznosítható földterület: • lehet szántóföld, kert, gyümölcsös, szőlő, rét, legelő, erdő, nádas. • A föld, mint termelési tényező az adott földterület minősége alapján játszik szerepet. • A talaj a szilárd földkéreg legfelső, laza takarója, a növények termelőhelye.
A mezőgazdaság termelési tényezői: • A termőföld eltartó képessége az adott terület több tényezőjének együtteséből ítélhető meg: • elsősorban a talaj minősége, • a népsűrűség, • az állatállomány nagysága, • a gazdálkodás jellege, és intenzitása határozza meg.
A mezőgazdaság termelési tényezői: • A talajvédelem legjobb eszköze a vízgyűjtő területek komplex rendezése, valamint, olyan agrotechnikai eljárások, amelyek a vízlefolyást csökkentik (pl.: teraszos művelés, a lejtőre merőleges szántás, stb.). • A talajjavítás a talajtulajdonságokat tartósan alakítja át és ezáltal javítja a föld termelőképességét.
A mezőgazdaság termelési tényezői: • Műtrágyázás: A talajerő utánpótlást szolgálja. A felhasznált műtrágyák mennyisége az egyik mutatója az adott ország mezőgazdasági fejlettségének. A műtrágya a XIX. század közepétől kezdve terjedt el. Bár a természetes trágya használata előnyösebb, de különböző okok miatt háttérbe szorult mára. • Öntözés: a művelhető földterületet növeli azáltal, hogy szárazabb éghajlatú területeken lehetővé teszi a gazdálkodást, a csapadékosabb vidékeken pedig egyenletesen nedvességellátást biztosít. .
A mezőgazdaság termelési tényezői: • A mezőgazdasági munkaerő: az egyik legfontosabb termelési tényező, de a gazdaság növekedésével a mezőgazdasági népesség száma és aránya csökken. • Termelési eszközök: mennyisége, teljesítménye az elmúlt évek során a munkaerő fogyásával páthuzamosan növekedett. • Ezek mennyisége és minősége egyértelműen az országok és régiók fejlettségi szintjének mutatói. A gépesítés színvonalát a mezőgazdaságban a traktorsűrűséggel szokták jellemezni, amely az egy traktorra jutó hektárszámot jelenti.
A mezőgazdasági tevékenység által okozott károk: • A mezőgazdasági munkaerő: az egyik legfontosabb termelési tényező, de a gazdaság növekedésével a mezőgazdasági népesség száma és aránya csökken. • Termelési eszközök: mennyisége, teljesítménye az elmúlt évek során a munkaerő fogyásával páthuzamosan növekedett. • Ezek mennyisége és minősége egyértelműen az országok és régiók fejlettségi szintjének mutatói. A gépesítés színvonalát a mezőgazdaságban a traktorsűrűséggel szokták jellemezni, amely az egy traktorra jutó hektárszámot jelenti.
A mezőgazdasági tevékenység által okozott károk: – Talajerózió, – Rosszul működő öntözőrendszerek okozta elmocsarasodás, – Kiszórt műtrágyák és növényvédőszerek az erdők, vadon élő állatok, növények kipusztulását okozhatja, – Sivatagok előrenyomulása, stb..
A mezőgazdasági termelés típusok: – A földrajzi adottságok, a természeti körülmények, a demográfiai jellemzők és társadalmi viszonyok jellege, valamint a hagyományok alakítják ki.
• Hagyományos gazdálkodás főleg a fejlődő országokban maradt fenn, ahol nagy térségek vannak szabadon: • Nomád pásztorkodás – eurázsiai szárazföldi övezet és félsivatagok, valamint ÉszakAfrika, • Hagyományos szárazművelés – egyenlítői övezetben, • Öntözéses gazdálkodás – Közel – Kelet, Délés Kelet – Ázsia nagy folyóvölgyei.
A föld tulajdonformái: •
Földközösség: a legősibb tulajdonforma. A közös földművelés módja az égetéses-irtásos földművelés. A kiirtott és felégetett erdő helyén gazdálkodnak, majd a föld kimerülése után odébbállnak.
•
Nomád pásztorkodás szintén közös földön történik, a nomádok nyájai viszont magántulajdonban vannak.
•
Az állami tulajdon szintén közösségi tulajdonforma, amelynek nagyon formája van. Legjellemzőbb, hogy a használók az államnak fizetnek adót.
•
Az állami gazdaságokat valamilyen államilag támogatott cél (fajtakutatás, fajvédelem, természetvédelem) érdekében szervezik.
•
Termelőszövetkezeti gazdálkodás a földközösségeknek a modern formája, amikor a tagok tulajdonában lévő földön, állami földön, vagy szövetkezeti tulajdonú földön gazdálkodnak.
•
Magántulajdonú földterület igen változatos formákat ölthet a gazdálkodás méreteit, jellegét, körülményeit tekintve.
•
Családi gazdaság.
A tőkés mezőgazdálkodás kialakulása : • Klasszikus angol forma – tőkés bérleti rendszer • Porosz utas fejlődés – a feudalizmusból átmentett nagybirtokrendszeren alapszik • Amerikai utas fejlődés – alapja a paraszti közép- és nagygazdaságok (farmok).
A trópusi (forró) övezet mezőgazdasága • A föld trópusi övezete az egyenlítő mentén, az északi és déli szélesség 30. fokáig terjed. A területre jellemző a Nap zenitben delelése és a passzát szélrendszer. A forró övezet • egyenlítői, • átmeneti és • térítői övre, valamint • a nem összefüggő övezet-alkotó • trópusi monszun vidékre oszlik.
A trópusi egyenlítői öv : • Az egyenlítő mentén, az északi és déli szélesség 10. fokáig. • Az éghajlat jellemzői: egyetlen évszak van, forró, fülledt csapadékos nyár. • Fő területei: Amazonas – medence, Kongó medence, Indonézia, Dél-ázsiai félszigetek, szigetek • Természetes növényzet: trópusi őserdő, esőerdő. • Mezőgazdaság jellemzői: Főleg a szúróbotos és kapás művelés jellemzi, amelyet a felégetett őserdő talaján folytatnak. • A gyorsan kimerülő területet elhagyva, újabb erdőrészt irtanak ki. • A tengerpartoknál és a folyók mentén árutermelő ültetvényes gazdálkodást végeznek.
A trópusi egyenlítői öv : Főbb mezőgazdasági növényeik: • • • • • • • • • •
Batáta (édesburgonya) Manioka és a belőle készült őrlemény Tapioka Olajpálma: világpiaci szempontokból fontos, mert terméshúsából és magjából is olajat préselnek ki. Kókuszdió és az ebből nyert kopra: világkereskedelmi cikk a kopra is, mert a kókuszzsírt állítják elő belőle. Kakaó Kaucsuk: a kaucsukpálma kéregnedvéből kicsapott, kiszárított (vagy füstölt) anyag. Vulkanizálás után ebből nyerik a gumit. Világpiaci központja Singapur és London. Banán A gyorsan kimerülő területet elhagyva, újabb erdőrészt irtanak ki. A tengerpartoknál és a folyók mentén árutermelő ültetvényes gazdálkodást végeznek.
Trópusi átmeneti (szavanna) öv: • Az egyenlítői és a térítői öv között nagyjából a 10. és 20. szélességi fokok között húzódik. • Éghajlat jellemzői: 2 évszak különíthető el, az esős évszak, amely az egyenlítői éghajlathoz és a száraz évszak, amely a térítői öv sivatagi éghajlatához hasonló. A csapadék nyáron érkezik. • Fő területek: Afrika és Dél-Amerika őserdőivel határos területei, Ausztrália • Természetes növényzet: erdős, cserjés szavanna. Mezőgazdaságának jellemzői: • A szavanna különböző területein jelentős a szarvasmarha és juhtenyésztés (Dél-Amerika, Ausztrália) • Erdős szavanna trópusi gumós ültetvényeken kávé, földimogyoró, szárazbab, kukorica, köles, rizs, gyapot
Trópusi átmeneti monszun vidék • A monszun éghajlat olyan területeken alakul ki, ahol nagy kiterjedésű szárazföldek óceánokkal határosak. • Éghajlat jellemzői: Nyáron a levegő a szárazföld felett melegszik fel erősebben, a könnyebb levegő viharos gyorsasággal felszáll és helyébe páradús levegő nyomul és folyamatos záporokkal emelkedik a magasba. • Télen a légkörzés fordított irányú, ilyenkor trópusi ciklonok pusztítanak. A terület rendkívül csapadékgazdag (júliustól novemberig), ezért mezőgazdasága igen nagy népességet képes eltartani.
Trópusi átmeneti monszun vidék •
Fő területek: Dél-kelet Ázsia.
•
Természetes növényzet: lombhullató, monszun erdők.
• •
Mezőgazdasági jellemzők: A rizs e területek legfontosabb kenyérgabonája. Magas a hő és csapadékigénye. Őshazája valószínűleg Kína, vagy India. Cukornád: őshazája India. Teacserje: hegyvidéki növény, amely szereti a tiszta pormentes levegőt, a meleget és a nedvességet. A trópusokon 1000-2000 m magasságban, a szubtrópusokon valamivel alacsonyabban fekszenek a teakertek. Kenyában és Grúziában jelentős a tea termesztése. Dohány: Őshazája Közép-Amerika, a világtermelés közel felét három ország (Kína, USA, Brazília) adja. Gyapot: vezető termelői a FÁK közép-ázsiai országai, az USA, Kína, India.
• •
• •
Trópusi térítői öv: • A térítőkörök (Rák és Baktérítő) közelében az állandóan leszálló légmozgás miatt trópusi sivatagok alakultak ki, amelyek fő jellegzetessége a rendkívüli szárazság. Kivételt képeznek azok a területek, amelyekhez közel van a tenger, vagy a hegyvidékek. • Éghajlat jellemzői: Rendkívül kevés csapadék (évi 250 mm alatt). • Fő területek: Szahara, Dél-nyugat Ázsia, Közép-Ázsia, USA, Ausztrália. • Természetes növényzet: sivatagi, félsivatagi.
Trópusi térítői öv: • A Mezőgazdaság jellemzői: • Csak a források, kutak talajvizes tavak környezetében kialakuló oázisokban folyik művelés. E területek legjellegzetesebb növénye a datolya. Ez magas cukortartalmú növény, hazájában fontos népélelmezési cikk. • A folyami öntözéses gazdálkodásnak ősi hagyományai vannak a szárazöv különböző vidékein. Ezeken a területeken már évezredekkel ezelőtt magas kultúrájú országok alakultak ki (Egyiptom, India, Kína). Itt a legjellegzetesebb növény a rizs, de öntözéssel termelnek búzát, gyapotot, zöldségféléket, gyümölcsöt.
A mérsékelt övezetek mezőgazdasága • A szárazföld legnagyobb része a 30. szélességi fokok és a sarkkörök között a mérsékelt övezetbe esik, amelyben a következő övek találhatók: a meleg mérsékelt (szubtrópusi), a valódi és hideg mérsékelt öv. A mérsékeltre jellemző a négy évszak változása, de ezek az egyes övezetekben eltérő hosszúságúak.
Meleg-mérsékelt (szubtrópusi) öv: • A terület 30. és 45. szélességi fokok között fekszik. • Éghajlata: a szárazföld fekvése szerint mediterrán, vagy szubtrópusi. • Mediterrán: a Földközi-tenger térsége, Kalifornia, Dél-Afrika és Ausztrália egyes területei. • Szubtrópusi: Dél-kelet Kína, Dél-kelet USA, DélAmerika, Dél-Afrika, Ausztrália keleti partvidéke).
Mediterrán éghajlat • • • • •
• • •
A terület 30. és 45. szélességi fokok között fekszik. Éghajlata: a szárazföld fekvése szerint mediterrán, vagy szubtrópusi. Mediterrán: a Földközi-tenger térsége, Kalifornia, Dél-Afrika és Ausztrália egyes területei. Az éghajlatot forró száraz nyár és enyhe csapadékos tél jellemzi. Mezőgazdaság: A citrusfélék termelésének kedvez az éghajlat. Ezek a növények Délkelet- Ázsiából származó, nagyrészt örökzöld fás növények. Jellegzetes a termelésük, amelynek külső termésfala illóolajokban gazdag, a középső szivacsos, a legbelső pedig hártyás, és a termés belsejét gerezdekre osztja. Európában a rómaiak óta termesztik a citromot, a narancs és a mandarin Hátsó-Indiából származik. A szőlő Dél-Európában, a Duna mentén és a Kaukázuson túl KisÁzsiában terjed el. Az állattenyésztést a mediterrán területeken a juh-, kecske- és a szamártartás jellemzi. Szubtrópusi: Dél-kelet Kína, Dél-kelet USA, Dél-Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália keleti partvidéke).
Szubtrópusi monszunterületek: • A forró övezet monszun vidékeitől északra, illetve délre helyezkednek el. A nyár forró és csapadékban gazdag, a tél hűvös, vagy hideg és csapadékszegény. • A mezőgazdasági tevékenység megegyezik a trópusi monszun területekével.
Valódi mérsékelt öv: • A 40. és 60. szélességi fokok között terül el. Az éghajlatot a nyugati szelek és az általuk szállított ciklonok alakítják. Csapadékszállító hatásuk a szárazföldek belseje felé haladva csökken, ezért az övön belüli területek éghajlatát a szárazföldek az óceánoktól való távolsága határozza meg. Ennek megfelelően négy jellegzetes éghajlati tartomány alakult ki: óceáni, mérsékelten szárazföldi, szárazföldi, és szélsőségesen szárazföldi.
óceáni éghajlat: • A tél enyhe, a nyár hűvös, és az évi csapadék egyenletesen oszlik meg. A szárazföld nyugati partjai közelében elvonuló meleg tengeráramlások (pl. a Golf-áramlás) állandó magas páratartalmat biztosítanak. • A fő területek: Nyugat-Európában és ÉszakAmerikában • Mezőgazdaság: • Meghatározó az állattenyésztés és a rá épülő magas színvonalú tej és tejtermék és hústermelés. • A kenyérgabonák közül a rozs dominál. • A takarmánynövények közül a burgonya, cukorrépa és a len jelentős..
mérsékelten szárazföldi területek: • A tél enyhe, a nyár hűvös, és az évi csapadék egyenletesen oszlik meg. A szárazföld nyugati partjai közelében elvonuló meleg tengeráramlások (pl. a Golf-áramlás) állandó magas páratartalmat biztosítanak. • A fő területek: Nyugat-Európában és ÉszakAmerikában • Mezőgazdaság: • Meghatározó az állattenyésztés és a rá épülő magas színvonalú tej és tejtermék és hústermelés. • A kenyérgabonák közül a rozs dominál. • A takarmánynövények közül a burgonya, cukorrépa és a len jelentős..
mérsékelten szárazföldi területek: • Az óceánoktól keletre, a kontinens belsejében, vagy a keletei partvidékén (Kína, USA) találhatók. • Éghajlatuk nedves kontinentális: hideg tél, meleg nyár. A legtöbb csapadék koranyáron van. • A melegebb szárazföldi tartományok délebbre fekvő, melegebb vidékei közé tartozik Magyarország is.
szárazföldi területek: • Az éghajlat száraz, kontinentális: a tél hideg, a nyár meleg és az elején csapadékosabb. • A természetes növénytakaró a füves puszta, amelynek neve Eurázsiában sztyeppe, Észak-Amerikában préri és Dél-Amerikában pampa.
szárazföldi területek: • • •
Mezőgazdaság: jellemző a búza, a kukorica, a szója, a kender, valamint a zöldségés gyümölcstermesztés a csapadékosabb területek takarmánybázisán állattenyésztés folyik; a szárazabb, a kontinens belsejében lévő területeken pedig külterjes állattartás (Oroszország, Kazahsztán, USA stb.) – szélsőségesen szárazföldi területek
•
• • •
Az éghajlat mérsékelt övi sivatagi, mert mélyen a szárazföld belsejében, távol a nyugati szelek, vagy a monszun hatásától, vagy az óceánok közelében, de magas hegységekben elzárt medencékben terülnek el, itt alakultak ki a mérsékelt övi sivatagok, félsivatagok. Pl. a Kaszpi-mélyföld, Kazahsztán, Belső-Mongólia, a Tibeti-magasföld vagy Észak-Amerikában a Kordillerák láncai közötti Nagy-medence, Patagónia. Mezőgazdaság: igen kedvezőtlen körülmények, a kenyérgabona az igénytelen köles, de ahol öntözésre van lehetőség, ott rizst, búzát, gyümölcsöt, gyapotot is termelnek. az állattenyésztésre a vándorpásztorkodás jellemző
Hideg-mérsékelt öv • A 60-70 fok szélességek közötti sark alatti (szubartikus) területek éghajlatát a rövid nyár és a hosszú, hideg tél jellemzi, amelyet meleg, illetve hideg tengeráramlások befolyásolhatnak. • Természetes növénytakarója a tűlevelű őserdő, a tajga (Oroszország, Kanada, Svédország, Finnország) • Mezőgazdaság: • A gabonák közül csak a rozs és az árpa, zab • Termelnek még burgonyát, cukorrépát, káposztaféléket és bogyós gyümölcsöket • Kiterjedt erdőgazdálkodás, illetve fakitermelés (Kanada, Oroszország) • Állattenyésztés fő területe a szarvasmarhatartás és jelentős a prémállat-tenyésztés • A terület több országában jelentős a halászat (Oroszország, Norvégia)
A hideg övezet mezőgazdasága
• A kis hajlásszögben érkező napsugarak csak igen kismértékben képesek felmelegíteni az övezetet. A hideg övezeten belül megkülönböztetünk sarkköri és sarkvidéki öveket. • sarkköri öv • Hosszú 9-10 hónapos zord tél és rövid hűvös nyár jellemzi. • Természetes növényzete a tundra, melynek jellegzetes növénye a moha és a zuzmó. • E vidék népességének fő tevékenysége a halászat, vadászat és a rénszarvastartás (Alaszka, Kanada, Oroszország). • sarkvidéki övezet • Állandó fagyos éghajlat jellemzi, egész évben tart a tél, és a több hónapos éjszakát több hónapos nappalok váltják. A felszínt jég és hó borítja. A területen a kutatóállomásokat kivéve emberi tevékenység nem folyik.