Az élelmiszerár-válság: RENDSZERVÁLSÁG
Alultápláltak regionális megoszlása a világon, 2003-2005 (millió) Közel-Kelet és Fejlett Észak-Afrika országok 33 16 Dél-Amerika és a Karibszigetek 45
A Védegylet közpolitikai javaslatai
India 231
Kína 123
Írta: Simonyi Borbála, 2009 január Közremûködött: Kiss Csilla, Boda Zsolt, Istvánffy András
189 Ázsia és a CsendesÓceániai Szigetvilág (Kína és India nélkül)
212 Szub-Szaharai Afrika forrás: FAO
A különbözô környezetvédô és társadalmi mozgalmak évtizedek óta kongatják a vészharangot, hogy súlyos gondok vannak a bolygón a mezôgazdaság és általában az élelmiszer körül. Az utóbbi ötven évben hiába nôtt a mezôgazdasági termelés, az éhezôk száma makacsul tartja magát, miközben a fejlett országokban az elhízás számít népbetegségnek.
Alultápláltak száma a fejlôdô országokban 1990-92 és 2007 között millió
forrás: FAO
Fejlôdô országok, amik korábban eladható élelmiszertöbblettel
agrárpiacok szeszélyeivel szemben. Ez a sebezhetôség
bírtak, az ezredfordulóra már élelmiszer-behozatalra szorultak
napjainkban mutatkozik meg igazán, miután a 2007-2008 évi
az elmúlt évtizedek folyamatosan csökkenô terményárai és
robbanásszerû terményáremelkedésbôl adódó élelmiszerár-
a nemzetközi pénzügyi intézményeknek az állami mozgástér
válság újra elôtérbe hozta a globális agrár- és élelmiszeripari
beszûkítésére irányuló erôfeszítései következtében.
rendszer szerkezeti problémáit. A búza világpiaci ára például
Az olcsó világpiaci dömpingáru ugyan lehetôvé tette
130%-kal nôtt 2007 márciusa és 2008 márciusa között.1
számukra a nagyvárosokba áradó tönkrement vidéki népesség etetését, de rendkívül sebezhetôvé tette ôket a nemzetközi
1
FAO 2008a
A válság miatt összehívott kormányzati csúcstalálkozók az eddig
Mivel az éhezôk 76%-a fejlôdô országok vidéki területén élô
követett szabályozási irány, a szabadkereskedelem kiterjesz-
kistermelô vagy földnélküli, az ô szükségleteiket kell elsôként
2
tésében látták a megoldást . Szerintünk azonban az elmúlt év
figyelembe venni. Az ehhez a szemléletváltáshoz szükséges
eseményei azok aggodalmait igazolják, akik már évek óta azt
elméleti keretet az élelmiszer-önrendelkezés3 elve adja meg,
hirdetik, hogy alapvetô baj van a mezôgazdasági rendszer
amely demokratikusan kialakított helyi élelmiszerrendszerekbôl
nemzetközi szabályozásával. A jelenlegi globális agrárrendtartás
kiindulva oldaná meg az emberiség élelmezését. Mi több,
önmagában vett célként kezeli a szabadkereskedelmet, és ezen
véleményünk szerint Magyarországnak is számos olyan
felül csak bizakodik abban, hogy az önmagában hatékonyan
társadalmi-gazdasági problémával kell szembenéznie, melyre
mûködô élelmiszerellátást hoz létre. Az élelmiszer azonban több
az élelmiszer-önrendelkezés elve adja meg a megfelelô
mint egyszerû árucikk. Az élelemhez való jog alapvetô emberi
megoldást. Egyes vidéki területek elszegényedése és margina-
jog, amelyet a kormányok kötelesek tiszteletben tartani,
lizálódása, valamint a városi lakosság rémisztô táplálkozási
védelmezni és megvalósítani. Ennek érdekében viszont, ahogy
helyzete egyaránt kezelhetô lenne, ha a helyi közösségek
azt az emberi jogok általános elve sugallja, a legsebezhetôbb
önrendelkezésének elvét tiszteletben tartanánk az agrárium
és leggyengébb csoportok szükségleteibôl kell kiindulni.
és élelmiszerrendszer terén is.
2 „a liberalizációs folyamat kiterjesztése” - javaslat a FAO élelmezésbiztonsági, klímaváltozási és bioenergetikai csúcstalálkozójának zárónyilatkozatából, idézi FAO 2008b, 53. old.
3 az élelmiszer-önrendelkezés koncepcióját a kis- és családi gazdálkodók nemzetközi mozgalma, a Via Campesina vezette be az 1996. évi Világélelmezési Csúcstalálkozóval (World Food Summit) párhuzamosan, Rómában megrendezett civil konferencián
A világ gabonakészleteinek alakulása a felhasználás arányában
százalék
búza rizs
egyéb gabonák
összes gabona
forrás: FAO
2
A válság hátterében: tomboló piacok, elégtelen állami védôhálók Az élelmiszerár-válság hátterében meghúzódó tényezôk
történt, de számos elemzô hangsúlyozza egyes országok,
mibenlétérôl meglehetôs egyetértés uralkodik a szakértôk között.
különösen az Egyesült Államok bioüzemanyag-politikájának
Arról, hogy az egyes tényezôk milyen mértékben járultak hozzá
felelôsségét. Ezek a programok ugyanis különbözô kereslet-
a válság kialakulásához, viszont erôteljesen megoszlanak
élénkítô intézkedések, mint pl. kötelezô üzemanyag-bekeverési
a vélemények.
célszámok bevezetése révén gerjesztik a keresletet
Az élelmiszerdrágulás mögött álló egyik tényezô a kôolaj világ-
a bioüzemanyag-gyártás alapanyagát adó termények iránt.
piaci árának megugrása, aminek egyaránt vannak keresleti -
Az érintett termények korábban világpiacon megjelenô
Kína és India növekvô igényei - és spekulatív okai. Ennek
mennyiségei kiesnek, a kínálat csökken és az ár megugrik.
nemcsak a termékek áraiba foglalt gépmunka és szállítás során
A világpiacon korábban vezetô kukoricaexportôrként számító
felhasznált üzemanyagköltség miatt van árnövelô hatása.
Egyesült Államok például pár év alatt a korábban a világpiacon
A világ élelmiszerterményeinek nagy részét elôállító nagyipari
megjelenô kukorica-többlettermelésének egészét (teljes
mezôgazdaságnak a mûtrágya fontos termelési inputja,
kukoricatermésének mintegy egynegyedét) átforgatta a
a mûtrágyagyártásnak pedig az olajszármazékok
bioetanol-szektorba.
nélkülözhetetlen alapanyagai.
Az áremelkedéshez hozzájárultak továbbá a világ legfontosabb gabonaexportôr területeit (Ausztrália, Új-Zéland, Ukrajna)
A bioüzemanyag-szektor robbanásszerû fejlôdését is az okok
egyidejûleg sújtó szélsôséges idôjárási események miatti
között tartják számon: ez részben a növekvô olajár hatására
rossz termések is.
A mûtrágya, a kôolaj és az élelmiszer ára 2003-2008 között árindex
élelmiszerárak indexe
forrás: FAO
mûtrágya és nyersolaj árindexe
Keresleti oldalon a válságot kialakító okok közé sorolhatók
amit a világnépesség évi 75 millió fôs gyarapodása generál4.
az élelmiszerfogyasztási szokások, különös tekintettel az állati
A növekedô ártrendbôl azonban egy másik tényezô hozott létre
fehérjében gazdag tej- és hústermékek fogyasztásának
élelmiszerválságot: a terményspekuláció. A reálgazdaság romló
növekedésére a fejlett országokban, melyek fogyasztási
kilátásai és az amerikai jelzálogpiacról kiinduló válság elôl
szerkezete fenntarthatatlan lenne, ha az egész Földön
a spekulatív tôke az árupiacokra menekült. A chicagói termény-
elterjedne. A nagy, feltörekvô gazdaságok, mint Kína, India és
tôzsde határidôs szójapiacán például 4,3 milliárd tonna terményre,
Brazília élelmiszerszükséglete erôsödô középosztályuk élelmi-
azaz a világ szójatermelésének több mint tizennyolcszorosára
szerfogyasztási szerkezetének javulása miatt is növekszik, ami
kötöttek üzletet. A fôbb mezôgazdasági termékek áremelkedése
csak hozzáadódik ahhoz az élelmiszerkereslet-növekedéshez,
30-40%-ban ezzel a tényezôvel magyarázható. 4
UN Human Rights Council 2008
3
A Via Campesina nemzetközi kistermelôi mozgalom
fenntartott államközi monopóliumok révén. A helyi termelôket
állásfoglalásában rámutat a fejlôdô országok kormányainak
ezen felül az olcsó külföldi importáruk keltette verseny is sújtotta.
kiszolgáltatottságára. A mozgalom szerint a megugró világpiaci terményárak az elmúlt évtizedekben felszámolódott állami
A nemzetközi szabadkereskedelmi tárgyalások uruguay-i
terménytartalékok és beszûkült agrárpolitikai mozgástér miatt
fordulóját lezáró Mezôgazdasági Megállapodás sem javította
vezethettek akut élelmezési válsághoz.
a kistermelôk helyzetét. A globalizált exportpiacok nyújtotta
Elemzésük szerint a nemzetközi pénzügyi intézmények
lehetôségeket ugyanis általában csak a nagyobb gazdálkodók
receptjeit követôen a nyolcvanas években erôltetett ütemben
tudják kihasználni, mivel ôk tudják biztosítani a multinacionális
végrehajtott és egyenlôtlen viszonyokon alapuló kereskedelmi
élelmiszeripar és nagykereskedelem által megkívánt mennyi-
liberalizáció volt az egyik fô oka annak, hogy elmaradtak
séget, minôséget és szabványokat. Kérdéses emiatt, hogy az
a szükséges fejlesztések egyes fejlôdô országok mezôgazdasági
1995-ben alakult Kereskedelmi Világszervezet Dohai Forduló
szektoraiban, különösen Fekete-Afrikában. A mezôgazdaságot,
néven futó agrártárgyalásai az exportorientált mezôgazdasági
ami alárendelt szerepet játszott ezeknek az országoknak
fejlesztés szorgalmazása révén nem vezetnek-e a kistermelôk
a gazdaságpolitikájában, keményen megadóztatták az árfolyam-
marginalizálódásához, és nem rontani fogják-e a fejlôdô
és árpolitika, valamint a kereskedelmi és feldolgozószektorban
országok élelmezési helyzetét azok javítása helyett.
Következmények: korgó gyomrok és dagadó pénztárcák A válság legnagyobb vesztesei a nettó élelmiszerimportôr
mint a gabonára kivetett exporttilalom, vagy az állami felvásárlás
fejlôdô országok, melyek fôleg Afrikában találhatók.
önmagukban érthetô lépésnek tekinthetôk, de kapkodó
A fejlôdô országok összesített élelmiszerszámlája a 2006 évi 161 milliárd dollárról 2007-re 254 milliárd dollárra nôtt.
5
bevezetésük révén gyakran hozzájárultak a terménypiacokon a hisztéria növekedéséhez, és ezáltal végül más államok népességének élelemhez való jogát sértették meg.
Az utóbbi évtizedek nemzetközi szabályozási trendjei, a harminc
A válság nyertesei a nemzetközi mezôgazdasági alapanyag-
éve csökkenô terményárak és a mezôgazdaság alulfinanszíro-
gyártó cégek (a Cargill cég profitja például 86%-kal nôtt az
zottsága a fejlôdô országokban emberek százmillióit kényszerí-
elmúlt egy évben), egyes exportôr országok jó piaci kapcsola-
tette arra, hogy felhagyjon a gazdálkodással. A munka
tokkal rendelkezô nagybirtokosai, a terménytôzsdei spekulánsok,
reményében a városokba özönlô nincstelenek legtöbbje
valamint a termény- és élelmiszerkereskedelmi szektor.
a városszéli nyomornegyedekben kötött ki, ahol a ritka és
(A növekvô fogyasztói árak ellenére minden meghatározó
rosszul fizetett munkalehetôség és a drága élelmiszer satujába
szupermarket lánc megtartotta profitját, az elmúlt évre a
szorultak. Ôk az elsô áldozatai a jelenlegi válságnak.
Tesco 11,8%-os rekordprofitot könyvelhet el.7) 5
Mivel a vidéken maradt kistermelôk többnyire maguk is nettó élelmiszervásárlók, a földnélküli mezôgazdasági munkásokkal együtt a városi szegények mellett ôk is a válság legfôbb kárvallottjai lettek Mivel a fejlôdô országokban a háztartások kiadásainak 60-80%-át az élelmiszerköltségek teszik ki, a drasztikus áremelkedések az éhezôk számának ugrásszerû
IATP 2008 FAO 2008a 7 UN Human Rights Council 2008 6
A magas élelmiszerárak régiós hatásai: alultápláltak 2007-tel gyarapodó száma (millió) Dél-Amerika és a Karibszigetek 6
Közel-Kelet és Észak-Afrika 4
növekedéséhez vezettek. 2007-rôl 2008-ra 75 millióval, összesen 925 millióra nôtt a világon azoknak az embereknek a száma, akiknek nem jut elég élelem. Köztük körülbelül 150 millió gyermek található6. A növekvô társadalmi feszültség számos országban, így például
24 SzubSzaharai Afrika
Haitin, Kamerunban, és a Fülöp-szigeteken éhséglázadásokhoz vezetett. A helyzetet orvosolni igyekvô kormányzati reakciók,
4
forrás: forrás: FAOFAO
41 Ázsia és a CsendesÓceániai Szigetvilág
Magyarország érintettsége Az élelmiszerár-válság magyarországi hatásai több szempontból
Közelebbrôl vizsgálva az áremelkedés hatását, elôször is
elemzendôk: a gabonaszektor egyes nagyobb szereplôi
le kell szögezni, hogy a világpiaci áremelkedések hatását
nyertesek lehettek. Ezzel szemben az állattenyésztôi szektor
Magyarországon némileg mérsékelte a forint folyamatos
a magas takarmányárak miatt kárvallottnak tekinthetô.
erôsödése, mely az exportôrök helyzetét ugyanakkor
A fogyasztók az árhatás, ill. a megnövekedett import miatti
nehezítette. Az Eurostat adatai szerint 2007 áprilisa és 2008
élelmiszerbiztonsági kockázat révén egyértelmû vesztesek.
áprilisa között Magyarországon az élelmiszerárak 14,8 százalékkal emelkedtek. Az Európai Unió átlagában ez az emelkedés 7,1 százalék volt, a magyar adat tehát több mint kétszerese az uniós átlagnak. A legnagyobb emelkedés az étolaj árában következett be: 69,2%, a lisztté 45,8%, de 20% feletti volt a drágulás a tej, sajt és száraztészta termékcsoportokban is. Ennek is betudható a tény, hogy 2008 áprilisában 5%-os fogyasztáscsökkenés volt megfigyelhetô elôzô év azonos idôszakához képest8. 8
a bekezdésben idézett összes adat forrása: Mezôgazdasági Bizottság, 2008
Az élelmiszer-kiskereskedelem eladásai 2000-2007 között (volumenindex: 2000=100%)
forrás: Szabó Márton: A magyar mezõgazdaság helyzete és kilátásai, Mezõhír 2008/7 http://www.kopint-tarki.hu/mezohir.pdf, letöltve: 2008. december 18.
Magyarországon 2007-ben 10,6%-kal emelkedtek a ter-
el az élelmiszerköltségek. A legszegényebb 20% élelmiszercélú
melôeszközárak, ezzel az Európai Unióban a 3. helyen állunk.
kiadása európai összehasonlításban is riasztó képet mutat.
Ez részben megmagyarázza a termelôi árak 16,4 %-os, az
Az alultápláltság hazai jelenlétérôl a FAO, ill. a témával
uniós átlagot (6,7 %) erôsen meghaladó növekedését, viszont
foglalkozó civil szervezetek erôsen eltérô adatokat közölnek,
csak részben indokolja a fogyasztói áremelkedést, ami mögött
mivel csak becslésekre lehet hagyatkozni. Egy biztos: az
inkább a koncentrált, nagyon erôs piaci pozíciókkal rendelkezô
alapvetô élelmiszerek itthon tapasztalt drasztikus áremelkedése
9
kereskedelmi hálózatok érdekérvényesítô törekvése áll .
növelte azon háztartások számát, ahol csökkentett értékû étrendet, illetve a szükségesnél kevesebb napi étkezést engedhet
A fogyasztói árhatással kapcsolatban különösen aggodalomra
meg magának a család. Vidéken a probléma az önellátó kister-
ad okot az a tény, hogy hazánkban a nyugat-európai átlaghoz
melés háttérbe szorulása révén nagyobb gondot jelent, mint
képest a háztartások kiadásainak magasabb hányadát foglalják
a kiterjedt szociális étkeztetô-hálózattal rendelkezô fôvárosban.
9
a bekezdésben idézett összes adat forrása: Mezôgazdasági Bizottság, 2008
5
Szabályozási javaslataink / Mit lehetne tenni? A nemzetközi szabályozás szintjén: •
•
•
Az élelmiszer-önrendelkezés elvébôl kiindulva újra kell
•
A jelenlegi liberalizációs irányvonallal ellentétben a piac-
szabályozni a nemzetközi agrárpiacokat. A korábban
szabályozás erôsítésére van szükség. Elengedhetetlennek
jól mûködô nemzetközi áruegyezményekhez hasonló kínálat-
tartjuk hatékony kínálatszabályozási eszközök alkalma-
szabályozási rendszert és hatékony dömpingellenes
zását az intervenciós tartalékok állandó kötelezô
eszközöket kell kiépíteni.
szintjének a megadásával.
Nemzetközi szabályozással kell korlátozni a spekulációs
•
A kis és fenntartható családi gazdaságok támogatása,
célú terménytôzsdei ügyleteket, a befektetési alapok
a támogatásoknak az üzemméret helyett a foglalkoztatott
tevékenységével, a nemzetközi tôkemozgások megadóz-
munkaerôhöz való kötésével, valamint a kifizetések adott
tatásával.
határ feletti befagyasztásával, és a kisgazdaságok részére megállapított minimálkifizetés megállapításával.
A nemzetközi, nemzeti és regionális szintû élelmiszerés gabonatartalékok visszaállításának ösztönzésével
•
Az Európai Unio szintjén:
•
Erôteljes és ösztönzô erejû támogatási eszközöket szorgal-
a jövôben könnyebben kezelhetôvé válnak az esetleges
mazunk az ökológiai gazdálkodás és agrár-környezet-
élelmezési válságok.
gazdálkodás elterjedésének elôsegítése céljából.
Ellenezzük a növényfajták, illetve vetômagok szellemi
•
Az EU agrár- és kereskedelem politikájának a
tulajdonjogok révén történô kisajátítását, és minden
nemzetközi fejlesztési, valamint emberjogi célokkal való
olyan technológia köztermesztésbe való bevezetését (mint
koherenciája és a „ne árts” elv EU-s politikákba történô
pl. a génmódosítás), mely megakadályozza, hogy a gazdák
integrálása. Az élelmiszerdömpinget, illetve bármely olyan
újravessék, illetve egymás között cserélgessék a vetô-
agrár, kereskedelmi vagy befektetési politikát, mely sérti
magokat. Mindezen gyakorlatok a gazdák óriási tömegeinek
más országok lakóinak élelemhez való jogát, meg kell
ellehetetlenítése és a mezôgazdasági biodiverzitás károsítása
szüntetni. Különösen igaz ez a megújuló energiákra
révén a világ fenntartható élelmiszerellátását sodorják
vonatkozó uniós politikával kapcsolatban: mivel a bioüzem-
veszélybe.
anyag-irányelv kötelezô bekeverési célszámai éhezést és erdôírtást okoznak a bioüzemanyag-exportôr országokban, ezért ellenezzük azokat10 Magyarországon: 1. A gazdálkodók jövedelmi helyzetének javítása érdekében: •
Támogatni kell a külsô erôforrásokra (mûtrágya, növényvédôszer, üzemanyag, stb.) kevésbé támaszkodó változatos és fenntartható agrártermelési rendszereket mûvelô kis- és közép-gazdaságokat. Ez a gazdálkodási modell a várhatóan egyre szélsôségesebb éghajlat ellen is a legjobb védekezést nyújtja11.
•
A sokszínû és alkalmazkodó agrárrendszerek támogatása érdekében fontos a termesztett növények sokféleségének fenntartása és fejlesztése. Ennek érdekében egyaránt fontos az állami kézben lévô génbankok, mint pl. a Tápiószelei Agrobotanikai Intézet fenntartása, valamint a gazdaságokban és kiskertekben történô „in situ“ gén-
6
10 A jelenlegi európai üzemanyag-fogyasztási szint mellett a kötelezô bekeverési célszámok csak a bioüzemanyag-import növelése mellett teljesíthetôek. A vezetô (jórészt latin-amerikai) bioüzemanyag-exportôr országokban azonban számos aggályos jelenség kapcsolódik a bioüzemanyag-termesztéshez.
megôrzés, melynek a köztermesztésben való elterjesztés is
•
•
A rendkívül koncentrált kiskereskedelmi szektor szereplôi
részét kell, hogy képezze. E programok keretében különös
vásárlói hatalmukkal, és a velük beszállítói kapcsolatban álló
figyelmet kell fordítani a tájfajtákra (más néven hagyomá-
termelôk kiszolgáltatott helyzetével visszaélve gyakran
nyos haszonnövény-fajtákra), melyek sokféleségük révén
beszállítóik kárára növelik profitjukat. A kormánynak tár-
alkalmazkodtak a helyi éghajlati- és talajadottságokhoz,
gyalásokat kell kezdeményeznie a kereskedelmi érdek-
ezáltal biztosítva az ökoszisztémák egyensúlyát és a
képviseletekkel a tisztességes kereskedôi magatartás
gazdálkodás kockázatainak csökkenését.
önkéntes etikai kódexének létrehozására. Ha a tárgyalások belátható idôn belül nem vezetnek eredményre, akkor
Az állattenyésztési szektor tekintetében fontosnak tartjuk az
szükségesnek tartjuk jogszabályi formában meghatározni
extenzív állattartási rendszerek támogatását, az alternatív
a tiltott magatartásokat és ezek jogkövetkezményeit.
fehérjenövényekkel kapcsolatos kutatások támogatását, a termelôi feldolgozás segítését.
2. A fogyasztókat sújtó árhatás és élelmiszerbiztonsági kockázatok enyhítése érdekében •
iskolatej-program és szociális bolthálózatok támogatása
•
az alapvetô élelmiszereket sújtó ÁFA-csökkentés lehetôségeinek felülvizsgálata a napjainkra állandósuló élelmiszer-biztonsági válságokra való tekintettel (melaninnal szennyezett kínai tejpor, dioxinos ír marhahús), mivel várhatóan növekedni fog a behozatal az állati termékek piacán, ezért célzottan érdemes fokozni az élelmiszerbiztonsági ellenôrzéseket. Ehhez létszámban és költségvetésben meg kell erôsíteni az élelmiszer-biztonságért felelôs minisztériumi háttérintézmények rendszerét.
•
A koncentrált feldolgozó és kereskedelmi szektortól való függetlenség megteremtése érdekében szabályozással és támogatási programokkal segíteni kell a közvetlen értékesítés és kisléptékû élelmiszer-feldolgozás különféle rendszereit.
11 a FAO által megrendelt IAASTD (International Assessment of Agricultural Knowledge, Science and Technology for Development) kutatás eredményei alapján (www.agassessment.org)
7
irodalom Baksa, Adrienn és Vida, Adrienn: A világ élelmiszerválsága, hatása az Európai Unióban, Magyarországon. Az ENSZ Akadémia 2008 sorozaton elhangzott elôadás jegyzete. 2008 FAO 2008a: Crop Prospects and Food situation, FAO, 2008 FAO 2008b: The State of Food Insecurity in the World 2008. FAO, Rome 2008 FAO 2008b: Report. Twenty-sixth Regional Consultation for Europe. Innsbruck, Austria, 23-26 June 2008 (ftp://ftp.fao.org/docrep/fao/meeting/014/k3400E.pdf) IATP: Commodities Market Speculation: The Risk to Food Security and Agriculture. Institute for Agriculture and Trade Policy. 2008 Jegyzôkönyv az Országgyûlés Mezôgazdasági bizottsága elôtt 2008. július 3-án elhangzott tájékoztatókról. (http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_biz.keret_frissit?p_szerv=116&p_fomenu=20&p_almenu=37&p_ckl=38&p_rec=&p_nyelv=HU) UN Human Rights Council, Building resilience : a human rights framework for world food and nutrition security : report of the Special Rapporteur on the Right to Food, Olivier De Schutter, 8 September 2008. A/HRC/9/23. Online. UNHCR Refworld, elérhetô: http://www.unhcr.org/refworld/docid/48cf71dd2.html [letöltve 2009 február 2.] La Via Campesina: An Answer to the Global Food Crisis: Peasants and small farmers can feed the world! La Via Campesina 2008 Mark Muller: Sustainable Agriculture Versus Unregulated Financial Markets. Understanding the Food Crisis. Institute for Agriculture and Trade Policy 2008
A dokumentum a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és az Európai Unió támogatásával jött létre, annak tartalmáért kizárólag a WEED és a Védegylet Egyesület felelõsek. EU DG Development
