TARTALOM Fókuszban 1996. 3. évf. 4. szám Szerkesztõbizottság: Erdei Mihály Heizler György Dr. Prohászka Imre Dr. Németh Iván Soltész Tamás Tarnavári Zoltán Szerkesztõ: Heizler György Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 21-01 Telefon és telefax.: (82) 410-333 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadja és terjeszti: BM Kiadó Budapest 1363 Bp. Pf. 19. Tel.:3312-166, 3313-700/14-948 Fax: 1339-199 MNB 10023002-01451038 Felelõs kiadó: BM Tûzoltóság Országos Parancsnoksága Dr. Bleszity János országos parancsnok Nyomtatta: a Kaposvári Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Mike Ferenc Megjelenik kéthavonta Nyilvántartási szám: 1218-2959 Elõfizetési díj: egy évre 594 Ft + ÁFA (665)
Tûzoltótömlõ: piaci helyzetkép ..................................................................................... 5 A marhabõrtõl a „lélekig” ............................................................................................. 6 Mit kell tudni a mai tömlõkrõl? .................................................................................... 7 A tömlõ szabványokról .................................................................................................. 9 Tömlõkarbantartás: eszközök, problémák .................................................................. 11 Beszerzési tanácsok ..................................................................................................... 13 A tömlõ-gazdálkodás ................................................................................................... 14 Aki árt mond... ............................................................................................................ 15
Névjegy Hol? Mi? ...................................................................................................................... 16 Feltámadt a hazai tûzoltótömlõ ................................................................................... 17 Heavy – Sin ................................................................................................................. 18
Tanulmány Ténykép Tükröm, tükröm... ....................................................................................................... 25
Kutatás A tûzháromszögrõl ...................................................................................................... 26
Fórum A tûzoltókészülékek ellenõrzése, karbantartása .......................................................... 28
Munkabiztonság Ruhát a tûzoltónak?! ................................................................................................... 29 Nomex iránytû ............................................................................................................. 30 Magyar védõruha ......................................................................................................... 31
Tûzmegelõzés Hõérzékelõk ................................................................................................................. 35 A vonali füstérzékelõk elhelyezése .............................................................................. 37 A légcsatorna füstérzékelõ elhelyezése ....................................................................... 39 Tûzszakaszok kialakítása az épületekben ................................................................... 40 Villamos kábelek tûzvédelme ..................................................................................... 43 Új tûzgátló ajtók .......................................................................................................... 44 Vészkijáratok biztosítása ............................................................................................. 45 Hatékony és korszerû tûzvédelem szórt technológiával .............................................. 46
Módszer Beavatkozás mélyépítési baleseteknél II. .................................................................... 48
Technika Kipufogógáz elszívás ................................................................................................... 52 Címlapon:
AZ ELEGÁNS TÛZVÉDELEM HASIL – Tömör és üvegezett tûzgátló ajtók és falak Dunamenti Tûzvédelem 2131 Göd, Nemeskéri Kis Miklós u. 33. Tel.: 27/345-217, 345-122, Fax: 27/345-074 VÉDELEM 1996/4
3
FÓKUSZBAN Tûzoltótömlõ: piaci helyzetkép A tûzcsapszekrényekben, gépjármûfecskendõkön készenlétben tartott tûzoltó tömlõk feladata azonos: biztonsággal kell szolgálniuk a tûz oltását. A piac vadhajtásai azonban ide is bekúsztak.
Békeidõk A gyártástechnológia fejlesztésének eredményeként 1977-ben már 1 millió fm. tömlõ elállítására volt képes a hazai gyártó. A tömlõpiac motorját korábban a beruházások jelentették, hisz a tûzoltósági felhasználás a termelés kb. 10%-át tette ki. Ez a motor idõlegesen befulladt, s a 80as évek végétõl kezdõdõ import liberalizáció szinte teljesen elnyomta a hazai gyártást. Örültünk a megjelenõ egyre nagyobb választéknak, és ebben az eufóriában nem vettük észre azokat a repedéseket, amelyek mára árkokká szélesedtek. Darázsfészek
Piaci banditizmus A sokszereplõssé vált piacon az eladók és a vevõk ismeretei is hiányosak. Ennek egyenes következménye az ún. ipari vagy mezõgazdasági tömlõk behozatala és tûzoltó tömlõkénti forgalmazása. Az áruk természetesen alacsonyabb, így az engedélyezett termékekkel kereskedõk és végsõ soron a vásárlók kerülnek hátrányos helyzetbe. A felszámolt vállalatok selejt áron vásárolt tömlõi ugyancsak bekerültek a tûzoltó tömlõk közé. Így nem csoda, ha a valódi ellenõrök tapasztalatai szerint a nyomáspróbakor a tömlõk lyukasak, az összetûrés mentén repedtek. A tömlõkapcsokban lévõ tömítések régiek, ezért nem lehet összekapcsolni az új kapcsokkal. A szabadban lévõ tûzcsapszekrényekben elhelyezett tömlõket nem védik a sugárzó hõtõl, így az 5 éves nyomáspróbánál selejtezni kell. A kereskedelem után a másik akut probléma a tömlõk ellenõrzése. Számos „vállalkozó” foglalkozik ezzel a szükséges feltételek közül csak a bátorsággal rendelkezve. A nyomáspróba és a szabványos bekötés eszközei ugyanis ismeretlenek számukra. Úgy tûnik, az embléma hamisítás viszont ismert. A Csolnoki Szerelvénygyártó Kft. emblémájával hiteleVÉDELEM 1996/4
Hibát, hibára...
sítettek igyanis gumilélek nélküli „C” tömlõket. Jelenleg is folyik az ügy kivizsgálása! Másutt a tömlõket hamisították.
Szakmai követelmények A legfontosabb tehát a potenciális vásárlók felvilágosítása és a szakmai szempontok képviselete. – Csak engedélyezett, minõségi bizonyítvánnyal és garanciajeggyel ellátott tömlõt vásároljanak. – Használt tömlõt szintén csak a minõségvédelmi törvény figyelembe vételével vegyenek. – Az engedélyezõk a forgalomban lévõ tömlõk paramétereit idõnként mintavétellel ellenõrizzék. – A tûzoltó vízforrások idõszakos felülvizsgálatát szakmai vizsga letételéhez kell kötni. (Jelenleg a vállalkozó a munkáltató, vagyis önmaga elõtt vizsgázik!) – Tûzoltó tömlõ karbantartása csak a megfelelõ tárgyi feltételek fennállása esetén legyen végezhetõ! A nyomáspróbáról mûbizonylatot kell kiadni.
– Mindezeket a tûzvédelmi ellenõrzést végzõk s maguk a megrendelõk is ellenõrizzék. Úgy véljük, a felsorolt célok megvalósítását a tömlõk gyártásával, vizsgálatával és forgalmazásával kapcsolatos elõírások; az engedélyezett tömlõfajták; karbantartók; forgalmazók bemutatásával segíthetjük leginkább. A vásárlók részérõl felelõs döntésrõl csak ezek ismeretében beszélhetünk, s talán a nyilvánosság a legjobb eszköz a piaci vadhajtások nyesegetéséhez. 5
FÓKUSZBAN
SVÁB ATTILA
A marhabõrtõl a „lélekig” A tûz elleni védekezés történeti folyamatában jelentõs szerepet kapott az oltóanyag tûzhöz juttatása. Az igazán nagy forradalmi áttörést a tûzoltó nyomótömlõ feltalálása és elterjedése hozta.
A TÛZ ELLENI VÉDEKEZÉS KORSZAKAI 1. A fecskendõ feltalálása elõtti korszak. 2. A fecskendõ feltalálása utáni idõszak, annak légkazánnal és tömlõvel való tökéletesítéséig (1672-ig). 3. A tömlõ feltalálásától a hivatásos tûzoltóság létrehozásáig terjedõ idõszak. 4. A modern technika korszaka.
A kezdetek A tûzoltás forradalma 1671-ben kezdõdött, amikor a két németalföldi festõmûvész fivér Jan és Nicolaus van der Heyde hozzáfogott a légüsttel ellátott fecskendõ tökéletesítéséhez és 1672-ben elkészítették a nyomótömlõvel kiegészített ún. „kígyónyakú” fecskendõjüket. Az új találmány – a tömlõ – lehetõvé tette, hogy a korabeli „sugárvezetõ” be tudjon hatolni az égõ házba és közvetlenül támadhatta a tûz fészkét. 1724-ben J Leupold elkészítette az elsõ szívótömlõt.
A bõr- és vászontömlõk 1809-ig a bõrtömlõket bõrszalagokból varrták, ekkor Plug jénai rézkovács új eljárást ismertetett mi szerint a bõrbõl készített fecskendõ tömlõket tömítetten szegecseli. Ettõl kezdve a szegecseltek egyre inkább helyettesítették a varrottakat. Azonban a bõrtömlõk igen drágák voltak, ami gátolta széleskörû elterjedésüket. Ezért keresték azt az anyagot amellyel kiválthatják a drága bõrt. Ez az anyag a vitorlavászon 6
volt, amely új fejezetet nyitott a tömlõgyártásban. A vízzárás érdekében bonyolult varrási technológiával 1834ben kettõs falú tömlõre tettek szert. Ezt ha jól kidolgozták, olyan tömlõt nyertek, ami nem könnyen eresztette át a vizet ill. a kezdeti eresztés után a kenderszálak megduzzadtak és vízzáróvá vált. Ez a tömlõ olcsóbb anyagból, de óriási élõmunkát igénylõ technikával készült.
A „szövött csõ” megjelenése A tömlõgyártás legjelentõsebb fejlõdési lépcsõje a szövési technológia bevezetése, amely lehetõvé tette a „szövött csõ” elõállítását. Az elsõ varratnélküli kendertömlõket A gólyanyakú és a bõrtömlõs fecskendõ összehaJohann Christian BECK pa- sonlító rajza (Jan van der Heyde könyvébõl) szományos készítette 1719ben Lipcsében. A felhasználás és fõleg tárolás szempontjából jelentõs már az 1920-as évektõl kezdve használlépés volt az ún. lapos szövésû tömlõ meg- nak a tûzoltóságnál, de elterjedni igazán jelenése. Ennek elkészítése az érchegysé- csak az 1960-as évektõl kezdõdõen tugi Franz August Parsch frank vászonszö- dott. võ mesternek a nevéhez fûzõdik, aki 1765 A gumírozott tömlõknél a tömlõ belseés 1800 körül tevékenykedett Graupen vá- jét vagy bevonó eljárással, vagy manchonrosában. A lapos tömlõk gyártástechnoló- eljárással vonják be gumiréteggel. giáját tovább javította Monseneur DUFOUR A bevonó eljárásnál pl. kefe segítsétalálmánya a mechanikai szövõszék. En- gével benzinben oldott nyersgumival vonják nek ellenére a bõrtömlõk nem szorultak ki be a tömlõ belsejét, majd a bevonást többa használatból, mert az 1858-tól elterjedõ ször megismétlik, amíg a réteg legalább gõzfecskendõk nyomását csak ezek visel1 mm vastag lesz. ték el. A kendertömlõk jobb nyomásállóAz ún. manchon-eljárásnál egy elõre ságát a gyártástechnológia további fejlõelkészített gumicsövet húznak be a kész dése, gépesítése teremtette meg. A nyomótömlõszövetbe és azt ragasztással vagy tömlõ mai formája 1847-ben jött létre Hanvulkanizálással vagy mindkettõvel erõsínoverben, ahol is elõször oldották meg a tik a szövetszerkezethez. tömlõ vízzárását gumibéléssel. Napjainkban egyértelmûen tért hódított a manchon-eljárás mivel a bevonó A vízzáró réteggel ellátott eljárásnál a felület egyenetlenné vált, amely áramlási veszteségeket okozott. tömlõ A kisebb-nagyobb darabok leválásával Hazánkban a vízzáró réteggel azaz szak- pedig a dugulás veszélyét hordozta mazsargonban „lélekkel” ellátott tömlõket gában a sugárcsöveknél. VÉDELEM 1996/4
FÓKUSZBAN
Mit kell tudni a mai tömlõkrõl? A tömlõt alkotó anyagok A tömlõszövet elkészítéséhez ma már kizárólag szintetikus mûszálat dolgoznak fel. Anyaga nagyrészt poliészter (kb. 90%).Egyes gyártók használnak poliamid alapú szálakat. Ez utóbbi egyetlen hátránya, hogy fényérzékenysége miatt gyorsabb a szálak öregedése így a szilárdságuk is jelentõsen csökken. A szövet jellemzõen sávoly kötési technikával készül. A vízzáró réteg anyagára napjainkban a gumi a legjellemzõbb, bár a 80-as években készítettek bélésanyagot mûanyagból is. A mûanyagok közül kétfélével találkoztam az ún. termoplasztikus poliuretánnal (pl. DESMOPAN 786 típus) és az ún. lineáris poliészter anyagúval (pl. HYTREL típus). Ezek nagy elõnye a gumival szemben, hogy már fele olyan vastagságú is elegendõ a vízzáráshoz. Ezzel a tömlõk folyóméter tömege jelentõsen csökken, miközben a mûanyagok vegyszer-ellenállósága jobb mint a gumié. Ennek ellenére a mûanyag bélésanyagok inkább csak a speciális felhasználási területen terjedtek el. A vízzáró réteg elõállítási technológiájában szinte kizárólag a már említett manchon-eljárást alkalmazzák. A vízzáró réteg és a tömlõszövet összedolgozására ragasztó anyagot vagy vulkanizálást vagy mindkettõt együtt alkalmazzák. A tömlõfedõ réteget a különbözõ speciális használati igények (savas-lúgos közeg, erõs koptatási igénybevétel) hívták életre. Funkciója a nyomást viselõ szövetszerkezet mechanikai, vegyi stb. védelme. Egyetlen hátránya, hogy a tömlõ folyómétertömeget növeli. A fedõréteg és szövet összedolgozása hasonló a bélés és szövetszerkezetnél vázoltakkal.
ALAPFOGALMAK Tûzoltó nyomótömlõ: A tûzoltó nyomótömlõ oltóanyagok továbbítására használatos összehajtható vagy tekercsbe göngyölhetõ tûzoltó felszerelés, amely környezeti nyomáson oly mértékben belapul, hogy belsõ felületei egymással érintkezésbe kerülnek.
Tömlõfedõ réteg: A tömlõszövet külsõ felületére felvitt folytonos bevonat, amely a tömlõszövetrõl lefejthetõ.
Folyadékzáró réteg: A folyadékzárást nyomás alatt is biztosító gumiból vagy mûanyagból készült réteg, amely a tömlõszövettel egybedolgozásra került.
Tömlõszövet: Körszövött varratnélküli szintetikus szálból készült szövet.
A tömlõ helye a tûzoltás technológiájában Ha a ma divatos rendszerszemlélet szerint felvázoljuk a tûzoltás technológiai rendszerét, akkor látható, hogy a tömlõ jelentõsége az „OUTPUT” oldalon domborodik ki a tûzoltási tevékenységnél, de nem nélkülözhetjük az „INPUT” oldalon sem a nyomásos táplálásnál vagy esetenként a mélyszívók mûködtetésénél. Egy kicsit elferdített hasonlattal a tömlõket nevezhetjük a tûzoltás „érrendszerének”.
1. ábra Általános nyomótömlõ rétegrend VÉDELEM 1996/4
7
FÓKUSZBAN
TÛZOLTÁSI FOLYAMAT lábszelepes szûrõ MSZ 1058–1980
TECHNOLÓGIAI RENDSZER KAPCSOLATAI
SZÍVÓOLDAL
Tûzcsap MSZ 9771–1978 szívótömlõk MSZ 1078–1987
föld alatti állványcsõ MSZ 9772–1983
föld feletti gyûjtõ tûzoltó tömlõhöz MSZ 9775–1983
INPUT
INPUT nyomó oldali táplálás
szívó oldali táplálás
szívóoldali bekeverés mélyszívók táplálása
KERINGÉSI ELEM (szivattyúk)
habképzõanyag bekeverése
kismotor fecskendõ MSZ 1060–1981 gépjármû fecskendõ MSZ 15640–1982
nyomó oldali bekeverés
NYOMÓOLDAL
csatlakozó fejek MSZ 1057–1987
alacsony nyomás
magas nyomás Nyomótömlõk MSZ 1185–1994 magasnyomású tömlõ
beavatkozás igénye
alapvezeték
osztó MSZ 9774–1982
OUTPUT Egyéb táplálási feladatok
sugárcsövek MSZ 1059–1978
2. ábra 8
VÉDELEM 1996/4
FÓKUSZBAN
A tömlõ szabványokról A tûzoltó nyomótömlõk fontosságát jelzi, hogy mûszaki normáit már a II. világháború elõtt is szabályozták.
Dicsõ múlt Az elsõ szabvány meghatározta a nyomótömlõk méretét, minõségét, szállítását, vizsgálatát és átvételét. Ebben a szabványban kétféle méretû tömlõt határoztak meg az „E 52” jelû egységes és az „M 75” jelû motoros tömlõt. Jelentõs változásra 1964-ben került sor, mivel itt együtt szerepelt a kender és az ún. gumizott szintetikus selyem nyomótömlõ mûszaki szabályozása és vizsgálata. 1970-tõl pedig már csak a szintetikus tömlõ gyártási paramétereit adják meg, de a vizsgálati rész még tartalmazza a „növényrost” alapú tömlõk vizsgálatát. A kender tömlõkkel való teljes szakítást az MSZ-02 111.1980 számú szabvány hozta meg. Ebben a szabványban már sok újdonság jelent meg: a tömlõválaszték kettõrõl négyre bõvült és új jelzéseket vezettek be (A jelû ∅ 110 mm, B jelû ∅ 76 mm, C jelû ∅ 53 mm, D jelû ∅ 37 mm névleges belsõ átmérõvel). A vizsgálati oldalon megjelent a leválási szilárdság, vegyszerállóság, nyúlási, csavarási, hajlítási sugár paramétereinek mûszaki szabályozása. Ennek köszönhetõen a nyomótömlõk minõsége folyamatosan javult. E szabvány fõ hibája, hogy túlzottan követelmény oldalú volt.
Irány Európa Az új szabvány 1994-ben lépett hatályba (MSZ 1185-1994 számon), amelyben az általános európai gyakorlatnak megfelelõen öt különbözõ méretû tömlõ lett meghatározva.
Az MSZ 1185 fõbb részei A sokféle követelmény a tömlõk teljes körû vizsgálatát fogja át, ami elsõsorban a termékfejlesztésnél, vagy típusvizsgálatnál fontos. Az idõszakos vagy ellenõrzõ vizsgálatokhoz elegendõ a fõbb paraméterek vizsgálata. A tömlõk vizsgálati értékelésénél is ezek a fõ paraméterek a dominánsak. Ezek: leválási szilárdság, nyomáspróba, repesztési nyomás Ezeknek az ún. alapszilárdsági értékeknek a megfelelõsége erõsen befolyásolja a többi paramétert is. A többi paraméter viszont megfelelõ differenciálást ad az egyes tömlõk minõségének a meghatározására. Egy autós hasonlattal élve az alapszi-
Tûz - víz - tömlõ A tûzeseti statisztikából következtethetünk a tûzoltótömlõ felhasználásra. 1995-ben 22.254 tûzeset során összesen 19.917 sugárral oltották el a tüzeket. A sugarak megoszlása: fajta tûzoltóság szerint B vízsugár 190 –hivatásos C vízsugár 15800 tûzoltóság: 89,6% D vízsugár 3676 – önkéntes habsugár 133 tûzoltóság: 9,7% hab/vízsugár 113 – munkahelyi: 0,7% porsugár 5 A sugarakhoz kb. 25 ezer tömlõt használtak fel. 1987-bõl – amikor 11.857 tûz pusztított – az akkori statisztikának köszönhetõen pontos adataink vannak. A tûzoltáshoz 18.571 db tömlõ 29.200 m3 vizet szállított: A tömlõ 251 db, B tömlõ 10982 db, C tömlõ 7338 db. A két év adatsorának összevetésébõl jól látható az elmozdulás a víztakarékosabb beavatkozás irányába. 1995-re a C tömlõ felhasználás került többségbe és ugrásszerûen nõtt a D sugarak alkalmazása.
Követelmények a tûzoltó nyomótömlõkkel szemben 1. Névleges belsõ átmérõ 2. Hosszméret 3. Nyomások 4. Nyúlási értékek (hossz- és keresztirányú) 5. Csavarodás
- 1. táblázat szerint - 20 m ± 2,5 % 5% - 1. táblázat szerint - mindkettõ 5 % - óramutató járásával ellenkezõ irányú - a névleges átmérõ tízszerese - 1. táblázat szerint - 10 N/cm
6. Hajlítási sugár 7. Folyóméter tömeg 8. Leválási szilárdság 9. Vegyszerállóság 10. Szélsõséges hõmérséklettel szembeni ellenállás 11. Öregítés 12. Dörzsállóság 13. Nyomásveszteség-vizsgálat
lárdsági értékek az autó hajtás lánca (motor, sebességváltó, futómû) és biztonsági berendezései, a többi paraméter alkotja a karosszériát a belsõ kialakítást, komfortot és a gyári extrákat, amely meghatározza egy autó minõségi osztályát, kategóriáját. A minõsítõ vizsgálatoknál a tömlõket a vizsgált paraméterek súlyozott pontszámos értékelési rendszere szerint, minõségi osztályba sorolva minõsítjük. Sváb Attila tû. szds., BM TPVI Kutatóintézet Budapest
A tömlõk és követelményeik Méretjel
Névleges belsõ átmérõ (mm)
Folyóméter tömeg (gr/fm)
Üzemi nyomás (sor)
Próbanyomás (bar)
Repesztõ nyomás min. (bar)
A .............................................. 110 ......................... 910 ............................ 12 ............................. 18 ............................ 36 B ............................................... 75 .......................... 550 ............................ 15 ............................. 22 ............................ 45 C ............................................... 52 .......................... 350 ............................ 15 ............................. 22 ............................ 45 D ............................................... 25 .......................... 180 ............................ 15 ............................. 22 ............................ 45 E ............................................... 38 .......................... 280 ............................ 15 ............................. 22 ............................ 45 Ezek az adatok teljesen kompatibilisek az EN tervezettel, ezzel is segítve annak késõbbi bevezetését. VÉDELEM 1996/4
9
FÓKUSZBAN
Tömlõkarbantartás: eszközök, problémák A jóval tízezer forint feletti tömlõárak a tömlõk gondosabb kezelésére, élettartamának növelésére késztetnek.
Tisztítás, javítás A tömlõ a bevetés során a legkülönfélébb (olaj, vegyszer) szennyezõdéseknek van kitéve, ezért nagyon fontos az alapos áztatása és mosása. A javítás ma jószerével abból áll, hogy a bekötésnél legjobban igénybevett sérült tömlõt levágják és újra bekötik, pedig a tûszerû lyukak vulkanizálással eredményesen javíthatók. A nem megfelelõ eszközök és a szakszerûtlen kivitelezés miatt a javításnál a legtöbb probléma a bekötéssel van. Ezt ellenõrizni kell ill. a bekötés védelmére nyomótömlõ védõtokot alkalmazhatunk.
Elektromos szivattyú próbanyomáshoz
Nyomáspróba Az MSZ 1185 szabvány 7. pontja kétféle ellenõrzési formát rögzít: – idõszakos nyomáspróba, 5 évente, 22 bar próbanyomáson; – használói ellenõrzés, minden igénybevétel után, 15 bar üzemi nyomáson. Sajnálatos módon megfelelõ eszközök és a rossz szemléletmód miatt számos tûzoltóságnál sem végzik el következetesen ezeket a feladatokat. Ezt részben a bekötések nem megfelelõ kivitelezése is motiválja. A tisztítást és a nyomáspróbát sokszor akadályozza a szárítási lehetõségek hiánya is. Ez az önkéntes tûzoltóságok többségére jellemzõ állapot, így törvényszerû a pazarlás a meglévõ értékekkel. Jó lenne egyes körzeteken belül tömlõcentrum jelleggel a karbantartás és nyomáspróba megoldása.
Nyilvántartás Az egyedi tömlõnyilvántartás még a nagy felhasználóknak számító tûzoltóságoknál sem terjedt el, holott alkalmazásával a tömlõ életútja (használat, karbantartás, javítás) és élettartama követhetõvé válna, s ezzel a kapott adatok révén a használati és a beszerzési döntések optimalizálhatók lennének. VÉDELEM 1996/4
Elektromos tömlõvulkanizáló
Automata tömlõtisztító
Tömlõnyilvántartó ................................................ tûzoltó-parancsnokság neve
.................................... a tömlõ sorszáma
A tömlõ
méretjele: ......................................... típusa: .............................................. gyártási éve: ..................................... készenlétbe helyezése: ...................... selejtezés idõpontja: ....... A tömlõkapocs típusa:............................................... Elhelyezés szer, frsz. ideje
karbantartás ideje megnevezése,
javítás, bekötés ideje megnevezése
Használat ideje idõtartama
nyomáspróba minõsítés használói idõszakos
Egy lehetséges változat, amely a raktártól a selejtezésig végigkísérné a tömlõt 11
FÓKUSZBAN
KÉSZENLÉT IGÉNYBEVÉTEL
Tömlõkarbantartás elméleti folyamatábrája
KARBANTARTÁS
ÁZTATÁS
SELEJT
MOSÁS
nem javítható
Tömlõszárító kisebb egységeknek
HIBA FELMÉRÉS
HASZNÁLÓI ELLENÕRZÉS nem felel meg
javítható
megfelel JAVÍTÁS
SZÁRÍTÁS
BEKÖTÉS
idõszakos nyomáspróba FELTEKERÉS készenlét raktár TÁROLÁS
javítás és nyomáspróba regisztrálás Kézi és elektromos tömlõtekercselõ
12
VÉDELEM 1996/4
FÓKUSZBAN
Beszerzési tanácsok A legfontosabb iránymutató: – a felhasználási terület és a – minõsítési pontszám
A tömlõ beszerzését sokszor az ára határozza meg, pedig régi igazság, hogy néha a drágább az olcsóbb.
Mit vegyünk?
Tessék választani A tömlõ beszerzésénél szakmai szempontból a tömlõ felhasználási területe és minõsége a fontos. Az engedéllyel rendelkezõ tûzoltó nyomótömlõket a Tûzvédelmi Kutatóintézet a vizsgálati jegyzõkönyvekben minõsítette. A kapott minõsítési pontszámok mellett az alapszilárdsági adatok valamint a használati szempontból (folyóméter, tömeg) fontos számok lehetnek irányadóak.
l. Érdemes elõre tisztázni a beszerzendõ tömlõ mennyiség felhasználási területét. Ha tûzcsapszekrényekbe szándékozunk beszerezni tömlõt, akkor természetesen elegendõ a kevésbé jó minõségû, és alacsonyabb repesztési nyomással rendelkezõt választani. Azonban elsõ, második szereken érdemesebb a málha mennyiséget a jobb paraméterekkel rendelkezõkkel feltölteni. 2. Azonos minõségû, azonos pontszámú és közel azonos árfekvésû tömlõk közül
válasszuk a nagyobb repesztési nyomás értékkel bírót. 3. Speciális felhasználási területre szánt tömlõk (pl. savas, lúgos, stb. folyadékoknak jobban kitett) esetén a speciális hatásnak megfelelõen szerezzünk információt a tömlõrõl. Pl.: A mûanyag vízzáró réteggel rendelkezõ tömlõk ellenállóbbak lúgoknak, olajoknak viszont savaknak kevésbé. Ellentétben a gumi bélésanyaggal, amely ezzel ellentétes reakciókat mutat. A koptató hatást legjobban természetesen a fedõréteggel ellátott tömlõk viselik, de a nagyobb folyóméter tömegû normál tömlõkrõl is elmondható, hogy jobban bírják a koptató hatást mint könnyebb társaik. Sváb Attila tû. szds. Bm TPVI Kutatóintézet Budapest
Az engedéllyel rendelkezõ tûzoltó nyomótömlõk fõbb adatai A nyomótömlõ típusa
Méretjel
Rep. nyomás Leválási szil. Folyóméter (bar)
(N/m)
tömeg (g/fm)
Nyúlási értékek (%-ban)
Csavarodás
Minõsítési
keresztirány hosszirány
(fok/m)
pontszám
EUROSTAR 423
C
45.33
15.40
250.00
5.80
3.30
15.0
61
TECHNOLEN PAD/P
C
48.33
11.92
294.50
9.60
10.00
25.5
60
SVEBAB GETEX VANRULLEN VC-Z FLAMENFLEX-G
B
54.00
14.24
439.60
7.10
9.85
18.0
61
C
55.33
11.28
288.20
3.70
3.20
10.0
65
B
59.33
24.11
456.60
4.80
5.28
27.0
65
C
53.00
15.93
266.00
5.20
1.63
15.3
62
B
51.60
15.60
461.20
9.30
4.15
2.0
62
C
58.00
14.40
270.00
5.50
6.00
31.5
60
B
61.00
14.58
461.30
4.80
5.00
18.0
62
SYNTHETIK-2000K 2F
C
51.33
26.68
194.32
4.67
2.15
25.0
62
B
47.33
28.94
332.20
4.17
2.97
24.0
64
SPECIAL 2F-LS
B
52.66
15.92
437.30
4.16
6.40
27.0
61
SYNTHETIC-SPEC. 2F-LS
C
62.50
17.56
283.33
4.20
1.93
25.3
61
BAU UND INDUSTRIE
C
46.88
21.00
260.40
3.88
1.60
20.6
63
KORANA
C
49.70
8.32
296.30
4.95
6.30
23.0
59
PARSCH SYNTHETIK-SL
C
49.88
12.40
296.70
5.16
2.50
24.8
63
B
48.75
14.40
489.00
4.29
4.60
8.5
65
FAVORIT
C
63.15
14.76
262.66
4.44
1.43
25.4
61
B
54.29
18.33
415.30
3.28
2.40
16.2
61
OSW SYNTEX-2F
C
45.56
22.20
289.90
3.93
1.56
30.0
64
PYROTEX PE-R
C
46.35
19.32
276.50
1.04
1.80
13.0
61
B
47.88
12.73
518.20
1.02
3.60
9.0
59
C
66.92
21.44
370.30
2.41
0.96
7.8
66
B
53.12
13.36
540.90
2.66
3.03
0.6
67
HEAVY-SIN
Forrás: BM TPVI Kutatóintézet VÉDELEM 1996/4
13
FÓKUSZBAN
A tömlõ-gazdálkodás A tömlõk beszerzésétõl a selejtezésig tartó folyamat hossza anyagilag fontos szempont. Optimális meghatározása szakmai és szervezési döntéseket igényel.
Készletezés A gazdálkodás elsõ lépcsõje a beszerzés, második lépcsõje pedig a tömlõkészletezés belsõ szerkezetének meghatározása. Két alapvetõ vonal képzelhetõ el: Az egyik a tûzoltósági, a másik az üzemi tömlõfelhasználó. Az üzemi felhasználónak, viszonylag egyszerû dolga van, hiszen rendelkeznie kell a tûzcsapokhoz, esetleg kismotorfecskendõhöz szükséges mennyiséggel és egy minimális tartalékkal. A tûzoltóságnál már jelentõsebb kérdés a tömlõkészletezés és ez annál bonyolultabbá válik minél több és ezen belül minél differenciáltabb tûzoltószerrel rendelkezik. A készletezés elsõ lépése az alapkészlet számszerû és minõségi meghatározása. A számszerûséget két feltétel határozza meg; a málházási utasítás és a tömlõkészletezési rendszer.
Tömlõkészletezési rendszer A szükséges málhamennyiségek elõírtak, de a tömlõkészletezési rendszer megválasztása már átgondolást és következetes végrehajtást igényel a felhasználótól. Elméletem szerint két alapvetõ tömlõkészletezési rendszer építhetõ ki:
I. A forgókészlet rendszer Ez arra alapoz, hogy a bevetés után a szerekrõl kompletten lecseréljük a tömlõket egy forgó alapból. Ezek karbantartottak, tisztítottak, a használati ellenõrzésen átmentek, tehát sport hasonlattal élve „sorokat cserélünk”. Így mindig megfelelõ állapotú tömlõkkel vannak ellátva a szerek és rövid idõ alatt riasztható állapotba kerülnek. Ennek a rendszernek az elõnye a gyors készenlétbe állítás. Hátránya a forgókészlet beszerzési plusz költségei és fenntartása. A készlet alacsony szintre állítását akkor érhetjük el ha egy nagy kapacitású karbantartó berendezést üzemeltetünk, bár ennek a költségei sem elenyészõek. 14
3 MILLIÁRD FORINT A gazdaság egészét tekintve minimum 3 milliárdnyira tehetõ a készenlétben levõ tömlõk értéke. A hivatásos tûzoltóságoknál óvatos becslések szerint 600 millió forint értékû tömlõ van.
Korszerkezet Ez az értékbecslés csak elméleti lehet, hiszen a tûzoltósági tömlõk korszerkezete ugyancsak vegyes képet mutat. Az 1995-ös beszerzések mellett még 1975ben vásároltak is vannak raktáron. A jelenleg készenlétben levõk pontos kora a nyilvántartások illetve a selejtezési jegyzõkönyvek hiányosságai miatt teljes objektivitással nem állapíthatók meg. Az önkéntes tûzoltóságoknál és az iparban lévõ tömlõkrõl szinte alig rendelkezünk értékelhetõ információkkal.
Arányok A tömlõgazdálkodással szigorúan összefüggõ kérdés a málházott és a tartalék készletek aránya. Szúrópróbaszerû felmérések szerint – B tömlõbõl 0,8 szorostól 6,2 szeresig – C tömlõbõl 0,5 szerestõl-4,7 szeresig terjed ez az arány a különbözõ parancsnokságokon. Ami a mûködõképesség határait súroló tartalék készlettõl a felhalmozásig terjed. Ez utóbbi is van! Áll benne a pénz és közben öregszik a tömlõ. Ma már a tömlõkészletek optimalizálására kellene törekedni. Néhol azonban találhatók régi „beragadt” raktári készletek, miközben málházott felszerelésként már az újat használják.
II. A kiegészítõ rendszer Ennek alapját az képezi, hogy csak a bevetett tömlõket cserélik le – mintegy kiegészítve a málha készletet – és csak a karbantartás idejére. Utána a karbantartott tömlõ visszakerül az eredeti készlet állományba. A rendszer elõnye, hogy kisebb kiegészítõ készlettel, gyorsan visszaállítható a riaszthatóság és a karbantartás szakszerûen elvégezhetõ. Hátránya, hogy szigorúbb nyilvántartást, és azonosítást igényel fõleg nagyobb tömlõállománynál. Az elsõ rendszer a nagy karbantartási kapacitással és nagy tömlõ állománnyal rendelkezõ parancsnokságoknak, a második a kisebb tömlõ állománnyal kis karbantartási kapacitással bíró parancsnokságoknak ajánlható.
Minõségi választás A két rendszerhez szervesen kapcsolódik a minõség megválasztása. A forgókészlet rendszerben törekedni kell a homogén minõség megválasztására. A kiegészítõ rendszerben a szereken lévõ tömlõállománynak jobb minõséget kell képviselnie, mint a kiegészítõ készletben tartottaknak.
Természetesen a két alap rendszer variálható, pl. a gyakran használt szereken – gyakoribb riasztások miatt – forgókészlet rendszert használunk, a ritkábban használtaknál a kiegészítõ rendszert. Ezt tovább variálhatom a minõségek megválasztásával az elõbbi példa analógiájára a gyakoribb használathoz jobb, a ritkább használathoz alacsonyabb minõséget rendelek. A tömlõgazdálkodás utolsó eleme a selejtezés. Ez a szabvány szerint akkor következik be, ha a tömlõ névleges hossza a tûrés alá csökken, vagy már javíthatatlanná válik. Felhasznált irodalom: 1. Dr. Szilágyi J. – Dr. Szabó K.: A tûzrendészet fejlõdése az õskortól a modern idõkig. BM Könyvkiadó, Bp. 1986. 2. Beck Tamás: Tûzoltó nyomótömlõk tartósságának és minõségének megjavítása. Felsõoktatási Jegyzetellátó Vállalat, Bp. 1955.
Sváb Attila tû. szds. Bm TPVI Kutatóintézet Budapest VÉDELEM 1996/4
FÓKUSZBAN
Aki árt mond... Az alábbi cégek vállalták áraik nyilvánosságra hozatalát. A listaárak tájékoztató jellegûek, hisz függnek a forint leértékeléstõl és a rendelt mennyiségtõl. A lapszámban közölt egyéb információkkal együtt – véleményünk szerint – jól segíthetik a tájékozódást és a döntéshozatalt.
FORGALMAZÓ
TÖMLÕ TÍP.
A
B
B/m
C
C/m
D
D/m
E
Bognár Kft.
Esbach
41450
15750
—
11999
499
9550
—
9650
OSW
—
—
—
10498
425
—
—
—
—
Parsch
—
—
—
11498
475
—
—
—
—
Esbach Bau und Industrie
—
16500
810
13000
540
—
—
—
—
Synthetic Special
—
—
996
—
636
—
—
—
—
Tûzbiztonság 2000
Technolen
—
16600
700
11100
460
9500
400
—
—
I. G. T. Kft.
Esbach Bau und Industrie
—
17800
675
12780
450
—
—
—
—
Synthetic Special
—
23200
830
15200
830
—
—
—
26950/15m/E
Öl Robust
—
—
—
33870
1450
—
—
—
—
Polydur
—
—
—
29800
1280
—
—
—
—
28160
17270
—
11550
—
—
—
9420
—
—
13700
—
10200
370
—
—
—
—
Dombóvár ÁFÉSZ
M. NYOMÁSÚ 1930/m/D
Csolnoki Szerelvénygyártó Kft.
OSW Syntex — 2F
Parmag Kft.
Parsch német kapoccsal
Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2112 Veresegyház, Budapesti út 96-98
BOGNÁR KFT. 1141 Budapest, Jerney u. 45 Tel/Fax: 1/2210-282
Tel/Fax: 27/385-010, Mobil tel.: 20/357-562
Tûzvédelem A-tól Z-ig
Tûzoltótömlõk a német Esbach cégtõl.
tûzoltó tömlõk 10.500 Ft-tól tûzoltó ruhák 14.000 Ft-tól szerelvények, szerszámok szivattyúk, áramfejlesztõk védõ- és mentõeszközök feszítõ-vágók gyakorlóruhák, kesztyûk sisakok, csizmák tûzoltókészülékek kötelek, létrák víz- és habsugárcsövek tömlõ mosó- bekötõ- vulkanizáló tûzcsapszekrények és szerelvényeik tûzoltó mászóövek
Bau und Industrie (tûzoltótömlõ): dupla szövésû szintetikus anyagból, olaj- és benzinálló, AWG kapocspárral szerelve. (MSz) Synthetic Special 2F (erõsített tûzoltótömlõ): 100% polieszter, könnyen kezelhetõ, kis helyigény (DIN) Synthetic Special 2F-LS-HD90: ∅ 38 mm, nagynyomású, rézötvözet kapocspárral, 90 bar repesztõ nyomással. Sytnhetic X2000: különöesen erõs és könnyû tömlõ, demospán fólia lélekkel. Synthetic ÖlRobust: antisztatikus-, olaj-, benzin- és gázolajálló, ellenállása 108 Ohm. Synthetic Polydur: speciális gumibevonat, hosszirányú abroncserõsítés, alaktartó; olajszármazékok, lúgok, higított savak továbbítására. VÉDELEM 1996/4
15
NÉVJEGY Hol? Mi? Parmag KFT. 2096 Üröm, Patak u. 38. T.: 60/347-584 F.: 26/350-228 Szász Csaba igazgató
Tûzoltótömlõ Bognár KfT. 1141 Budapest, Jerney u. 45. T/F.: 1/2210-282 Bognár László igazgató
Esb
Tömítõgumi
Dombóvári ÁFÉSZ Tûzoltókészülék Üzem 7200 Domóvár, Petõfi Sándor u. 15. T.: 74/466-719 Kormos László üzemvezetõ
NOVITA B.T. 4466 Tímár, Szabadság u. 8. Tel.: 42/ 371-744
I. G. T. KFT. 2112, Veresegyház, Budapesti út 96-98 ach T/F.: 27/385-010, R.T.: 20/357-562 Esb Szabó Ildikó ügyvezetõ in HEAVYTEX: Újszegedi Szövõ RT vy-S a e H 6726 Szeged Alsókikötõsor 11. T.: 62/435-132, 414-134, F.: 62/435-143 Komáromi István termékmenedzser
Sínus KFT. in 2023 Dunabogdány, Táncsics M. u. 65. vy-S T.: 1/1668-005 F.: 1/1853-117 Hea
MÜÁRT-Lux BT. 1065 Budapest, Bajcsy Zs. út 59. 1701 Bp. Pf. 302 T.: 1/1326-166, 1122-056 T/F.: 1/1318-150, F.: 1/1115-820 Tóth Kornél cégvezetõ 16
Apró Lajos – mûszaki tömítéskészítõ 6724 Szeged, Rókusi krt. 29 (lakás) Tel.: 62/472-120, 484-607 6723 Szeged, Szakolcai u. 27. (mûhely) Kungli BT 7200 Dombóvár, Fõ u. 124. Tel.: 74/ 465-924 Kungli János vezetõ (tûzcsapokhoz, tûzoltókészülékekhez is)
Tûzbiztonság 2000 KFT. 1158 Bp. Pörge u. 66 /levélcím/ 1143 Bp. Stefánia út 2. III/325 T/F.: 252-4112 Dr. Héra Attila igazgató
Wilhelm Budapest KFT. 1052 Budapest, Petõfi tér 2. 1364 Bp. Pf. 9. T.: 1/118-4222, 118-4332, 118-4442 118-4786, 118-4516, 118-5652 F.: 1/118-3737, 118-5523 Telex: 224198 Imtra Mobil: 30/521-590 Kremmer László értékesítési vezetõ
sch
ach
Csolnoki Szerelvénygyártó KFT. 2521 Csolnok, Szénbányászok u. 32 SW O -2F T/F.: 60/340-047 TEX N Kreitner János igazgató SY
Haberkorn Hungária KFT. 1077. Budapest, Dohány u. 36. T.: 1/342-1347 F.: 1/342-1906 Papp Józsefné ügyintézõ
Par
Bognár Kft 1141 Budapest, Jerney u. 45. T/F.: 1/2210-282 Bognár László igazgató Csolnoki Szerelvénygyártó KFT. 2521 Csolnok, Szénbányászok u. 32 T/F.: 60/340-047 Kreitner János igazgató
Apró Lajos – mûszaki tömítéskészítõ Tömítõgyûrûk
e Hab
r
n kor
“A”,”B”,”C” nyomótömlõkbe “A” szívótömlõkbe
Gumipersely AGA légzõkészülékhez, ill. háttámlához Tûzoltókészülékekhez
„O” gyûrûk T
i hön
Egyedi igényeket is kielégítünk! Mûhely: 6723 Szeged, Szakolcai u. 27. Tel.: 62/484-607 Lakás: 6724 Szeged, Rókusi krt. 29 V/30 Tel.: 62/472-120 VÉDELEM 1996/4
NÉVJEGY
Feltámadt a hazai tûzoltótömlõ Sokan halottnak vélték a hazai tûzoltótömlõt, de a HEAVYTEX Újszegedi Szövõ Rt. csattanós választ adott a kételkedõknek.
HEAVYTEX A szegedi HEAVYTEX Rt-nél a tûzoltótömlõ gyártás hagyományokkal rendelkezik, hiszen a II. világháború utáni idõszakban a tömlõellátást az Újszegeden mûködõ Magyar Kender Len és Jutaipari Rt. biztosította. 1947 és 1961 között közel 1 millió folyóméter kender nyomótömlõ legyártásával pótolta a háborús károkat és biztosította a folyamatos ellátást. Erre a tapasztalati bázisra alapozva a megszûnõ Lenfonó és Szövõipari Vállalattól átvették a szintetikus tömlõk gyártását, akkor, amikor sokan már a nagymúltú hazai tömlõgyártás megszûnését jósolták. A gépek és berendezések beszerézésével 1996-ban korszerû gyártóbázis alakult ki. Ezek a berendezések ma az egyetlen hazai tömlõgyártó kapacitást képviselik, amelyeken 25 mm átmérõtõl 165 mm átmérõig gyártható tömlõszövet, illetve ezek a szövetek vulkanizálással vízzáróvá tehetõk. Ebben az átmérõtartományban rendelkeznek tömlõszövetgyártó, vulkanizáló, nyomáspróba, repesztõvizsgálat, tömlõkapcsozó kapacitással.
φ
110 mm tömlõ
– láncfonal: 3300 dtex Poliester – vetülékfonal: 9400 dtex Poliester – láncfonalsûrûség: 117/10 cm – vetülékfonalsûrûség: 55/10 cm – kötésmód: vászonkötés A termékskála persze nem csak tûzoltótömlõket tartalmaz. Alkalmasak az élelmiszeripartól az ipari folyadékokig a legkülönfélébb folyadékok szállítására.
Kiváló osztályzat 1995 végén a BM TPVI Kutatóintézetébe megkérkezett az új hazai gyártású nyomótömlõ minta. A vizsgálati eljárást követõen a Kutatóintézet a bonyolult vizsgálatsorozat végén minõsítette a tömlõket. HEAVY-SIN „C” 66 pont HEAVY-SIN „B” 67 pont Ezzel mindkét tûzoltótömlõ kiváló minõsítést kapott.
HEAVY-SIN A berendezések tették lehetõvé a gyár nevébõl és a szintetikus szóból képzett HEAVY-SIN tömlõk gyártását. A tömlõszövet nagyszilárdságú polieszterbõl készült, amely a szövési technológiával együtt biztosítja az elõírtnál magasabb repesztõszilárdságot. Ehhez párosul a kiváló minõségû gumilélek, amely a megfelelõ vízzáró réteget biztosítja. Ennek tapadási szilárdsága a szövethez az elõírt érték több, mint kétszerese. A másik fontos jellemzõ a repesztési nyomás. Ebben szintén jól vizsgáztak a szegedi tûzoltónyomótömlõk, hiszen a szabvány által megkövetelt 45 bar repesztési nyomással szemben 50-55 bar nyomást viselnek el.
Tömlõtartó a szárítótoronyban
Néhány tömlõ mûszaki jellemzõi φ 52 mm tömlõ – láncfonal: 220 dtex Poliester – vetülékfonal: 9400 dtex Poliester – láncfonal sûrûség: 169/10 cm – vetülékfonal sûrûség: 48/10 cm – vulkanizált folyómétertömeg: 320-330 g/fm – kötésmód: vászon vagy 2/1 sávolykötés φ 75 mm tömlõ – láncfonal: 330 dtex Poliester – vetülékfonal: 9400 dtex Poliester – láncfonalsûrûség: 135/10 cm – vetülékfonalsûrûség: 55/10 cm – kötésmód: vászonkötés VÉDELEM 1996/4
X E T
Y. V A õ Rt
11. 9 r o õ s f.: 13 3 t ö 4 P k zöv l s ó k i e d I . 435-1 S edi e d , A S z e g : 62/ g e z ax eg Újs 6 S z : 6701 4 F 6 7 2 é l c í m 34-13 L e v : 62/4 . Tel
HE
17
TANULMÁNY DR. RONALD BARHAM
A törvényi szabályozás európai harmonizálása A tanulmány révén bepillanthatunk az angol tûzvédelmi szabályozás dillemáiba, s ezen keresztül az EU-ba igyekvõ Magyarország e téren is várható jogharmonizációs feladatairól is képet alkothatunk.
Dereguláció Angliában deregulációs hangulat uralkodik. Azt mondják, hogy a brit ipar hatékonyságának és versenyképességének növelése miatt van rá szükség. Ez a tendencia nyilvánvalóan a gazdasági recesszió idõszakaiban válik elterjedtebbé. Ez, egy újfajta törvényi megközelítés szükségessége felé mutat. Azonban a felülvizsgálatnak van egy sokkal nyomósabb oka. Mégpedig az, hogy a hazai és az európai törvényi szabályozás jelenlegi keretei átfedésekhez, zavarokhoz és az üzleti életben szükségtelen terhekhez vezetnek. Az érvényben lévõ törvények, rendeletek és végrehajtási utasítások olyannyira összefonódtak, hogy eljött az idõ a rendelkezések teljes újraírására. A Belügyminisztérium már felismerte a brit törvények és rendeletek átdolgozásának szükségességét. Azonban javaslataik felzúdulást váltottak ki az ipar képviselõibõl, akik megrémültek a javasolt új szabályozás teljesítésével járó várható költségektõl.
Új megközelítést Nem kétséges, hogy új megközelítésre van szükség. De amire igazán szükség van, a tûzbiztonság átfogóbb törvényi megközelítése. Mind Angliában, mind Európában sok olyan terület van, ahol zavar és nézeteltérés található; például, fogyasztási cikkek tûzbiztonsága, a tûz és a tûzoltás hatása a környezetre, a tûz, a tûzbiztonsági elõírások és a tûzoltás gazdaságossági szempontjai. Ezekhez még VÉDELEM 1996/4
hozzá kell tenni azon követelményekben jelenlévõ ellentmondásokat, amelyek a mûemlék épületek fenntartásának tûzbiztonsági elõírásaira, a mezõgazdasági munkafolyamatok és tárolás tûzmegelõzésére, a szállítási kérdésekre (pl. gyúlékony és robbanó anyagok szállítása, szállítás csõvezetéken/kábelen ), várostervezési konfliktus helyzetekre (úgymint a forgalom csillapítása kontra vészhelyzeti jármûvek részére bejárat, a használat megváltozása úgy, hogy nincs szükség építésügyi hatósági kérelemre) és a családi házak tûzvédelmére vonatkoznak. Angliában évente kb. 35 haláleset fordul elõ ipari vagy kereskedelmi létesítményekben bekövetkezõ tüzek eredményeként. Ezzel szemben több mint 600 haláleset származik lakástüzekbõl. Ha a tûzbiztonság az emberi élet védelmérõl szól, akkor a törvényi szabályozás miért mellõzi folyamatosan a privát lakások/ lakóhelyek ellenõrzését és miért koncentrál kizárólag a munkahelyekre? Most, a rendelkezések összehangolására vonatkozó európai kívánalomból adódóan, megvan a lehetõség a teljes tûzvédelmi törvényi szabályozás átfogó felülvizsgálatára és egy valóban új törvényi megközelítés bevezetésére.
A törvényi szabályozás célja A törvénykezés célja a társadalom önszabályozása. A jogelmélet egy másik axiómája, hogy a törvény végrehajtása megkívánja az általános társadalmi elfogadást. Tehát milyen szempontból kellene az új tûzbiztonsági törvények iránti igény kielégítéséhez hozzálátni? A jelenlegi tûzvédelmi törvényeket a nagyobb tûzkatasztrófákat követõen, azokra reagálva vezették be. Az ily módon bevezetett „szükségren-
delkezések” úgy tûnik, hogy a méltatlanul elhamarkodott bevezetés következményeként, más területekkel átfedésbe kerülnek vagy éppen figyelmen kívül hagynak területeket. Ennek eredményeként azután újabb problémák keletkeznek. Ez a jelenlegi helyzet Angliában és az idõ elérkezett egy stratégiai felülvizsgálatra. E felülvizsgálat elsõ pontjaként a tûzvédelmi törvénykezés alapvetõ célját kell megvizsgálni. A „Nagy Londoni Tûzvész”ben 13000 épület ment tönkre és az ország vagyonának 60 %-a semmisült meg! Ez egy olyan elõírás bevezetéséhez vezetett, amely megkövetelte az ingatlanok közötti teljes magasságú válaszfalak építését (úgynevezett „közös fal”) – ami önmagában kitûnõ ötlet – de célja a tûz elleni vagyonvédelem és nem az emberi élet védelme. A tûzhalált nem igazán vették figyelembe egészen a 19. század közepéig. Ma mindnyájunkat arra tanítanak, hogy a tûzvédelmi törvénykezés kifejezett célja, hogy a személyeket megvédje a tûz kockázatától. Azonban, ha az emberi élet védelme a legfontosabb, akkor nulla kockázatra vonatkoznak a törvények (és arra tervezünk). Mégis a jelenlegi európai jogszabáy javaslatokban és direktívákban arra kérnek bennünket, hogy a tûzvédelemben kockázaton alapuló és cél-orientált megközelítést vegyünk figyelembe.
A változás iránti igény Eltekintve az Európai Unió legújabb javaslataitól, Angliában már rég megérett az idõ a törvényi szabályozás racionalizálására. A fõ jogszabályi keret mintegy 41, fõleg tûzspecifikus parlamenti törvényt tartalmaz, ezen kívül 5 egészségvédelmi és biztonsági rendeletet, 29 helyi rendeletet, valamint az egészségvé19
TANULMÁNY
delem, biztonság és a környezetvédelem területeit érintõ túlzottan nagyszámú 32 szabályzatot kell figyelembe venni. Ezekhez még hozzá kell adni más területekrõl, további 21 általános törvényt, több mint 50 szabályzatot, jogszabályt, tervezési utasítást, amelyek mindegyike lefedi vagy érinti a tûzbiztonságot és ezáltal a tûzbiztonság helyi szintû megvalósításában nagy változatosságot idéz elõ. Ez a jogszabály-csomag elengedhetetlenül egyszerûsítésre szorul. Nem kétséges, hogy a változás pénzbe kerül különösen a végrehajtás, a biztonsági felülvizsgálat és a kiképzés valamint az oktatás területein.
A javaslatok háttere Az angol jogszabályok jelenlegi kormányszintû felülvizsgálatát nem igazán a jogszabályi keret bonyolultsága miatti aggodalom váltotta ki, hanem ez volt a reagálás az 1992 évi új, Tûzmegelõzési (munkahelyi) Szabályzatot tartalmazó belügyminisztériumi javaslatra. A kereskedelem és az ipar reakciója a rémület volt a végrehajtás lehetséges költségeit illetõen. A javaslat egy intézkedés-sorozat része volt, amelynek célja az EC Direktívákban lefektetett követelmények végrehajtása . Ezek mindegyike a Single European Act (Egységes Európai Törvény) egészséggel és biztonsággal foglalkozó rendelkezéseibõl származik és ami visszamenõlegesen új cikkelyt iktatott be az eredeti Treaty of Rome -ba (Római Szerzõdés).
118a Cikkely A szándék világos; de, ha a szabályzatokat egyesítik is, valószínû, hogy a végrehajtási gyakorlat és az elõírások betartása ki lesz téve a helyi kulturális hatások kiszámíthatatlanságának. A várt direktívák közül az elsõt 1989ben adták ki azzal, hogy 1992 végéig megvelósítják. Ez az úgynevezett „keret direktíva” az egészségvédelmi és biztonsági alapelveket rögzíti, amelyeket valamennyi iparágban alkalmazni kell. Ezek a következõk: 1. a kockázatokat kerülni kell; 2. ha azok nem kerülhetõk el, értékelni kell õket és keletkezési helyükön kell leküzdeni; 3. a veszélyeset a kevésbé veszélyessel kell helyettesíteni; 20
4. a dolgozók csoportját védõ intézkedéseknek prioritása van a csak egyéneket védõkkel szemben. Most tehát van egy EC direktíva, amely minden munkával kapcsolatos tevékenységre félreérthetetlenül megfogalmazza a kockázat becslésen és kockázat kezelésen alapuló megközelítést. Ezt gyorsan követte egy – un. „munkahelyi direktíva”. Azonban ez a második direktíva, miközben ugyancsak a kockázat alapú megközelítésre hivatkozik, nagyon határozott utasításokat ad az elsõsegélyre, a tûzmegelõzésre és a vészhelyzeti szabályozásra. Tehát innen ered a Belügyminisztérium javaslata és következésképpen innen a jelenleg folyó felülvizsgálat és konzultációs eljárás.
Gazdaság-biztonság Az új javaslatok, ha jelenlegi formájukban végrehajtják õket, kettõs célt érnek el. Egyrészt elõsegítik az EC direktívák végrehajtását ,másrészt lehetõvé teszik a tûzvédelmi jogi szabályozás egységesítését és a nemzeti szabványok bevezetését. Természetesen ebben az állításban implicite benne kell lennie annak, amire a 118a Cikkely figyelmeztet: „ne fogja vissza a kis és közepes méretû vállalkozások létesítését és fejlõdését”. Ez a benne rejlõ feltétel nagy problémákat jelent. A kockázat azonosítása, annak számszerû megállapítása és a management/kezelési technikák rendelkezésre állnak – de amikor megengedjük, hogy a gazdasági megfontolások többet nyomjanak a latban, mint a biztonsági szempontok, akkor fennáll a veszély, hogy inkább hátra megyünk, mint elõre.
Az angol javaslatok Az Egyesült Királyság tûzvédelmi jogszabályainak legújabb felülvizsgálata világosan bizonyítja, hogy: 1. a. a hazai és a hazai/európai jogi szabályozásban átfedések vannak, hiányzik az áttekinthetõség; és b. ezek az átfedések zûrzavart okoznak és szükségtelen terheket raknak az üzleti életre; azonkívül szükség van 2. a. az angol tûzvédelmi szabályzatok és eljárások ésszerûsítésére, egysze-
rûsítésére és modernizálására; valamint b. a joghézagok kitöltésére a tûzvédelmi szabályozás terén. Azért, hogy ezeket a ténymegállapításokat feloldjuk, jelenleg a következõket javasolják: a. az általános tûzmegelõzés tartozzon ugyanabba a keretbe, mint a többi egészségvédelmi és biztonsági jogszabály, de a végrehajtás a tûzvédelmi hatóságé legyen; b. általában, a tulajdonosok és a használók tegyék meg a megfelelõ tûzvédelmi óvintézkedéseket és azokat folyamatosan tartsák fönn; c. a tûzbiztonsági hatósági engedélyeket csak a nagyobb életkockázatot jelentõ létesítményekre kellene megtartani; d. az elõírásoknak való megfelelést saját hatáskörben végzett kockázatbecslés és veszélyhelyzetre készült tervek segítségével kellene ellenõrizni (tanúsítvány, ahol szükséges, a kockázatbecslésen alapuljon); e. nemzeti szabványokat kellene bevezetni azért, hogy az azonos megközelítés biztosított legyen; és f. létre kellene hozni nemzeti tanácsadó testületet. A cél ezen javaslatokkal az, hogy: csökkenjen az elõírásokkal való összehasonlítással járó megterhelés anélkül, hogy növekedne az adminisztrációs teher; emelkedjen a tûzbiztonság szintje; megerõsödjenek a már meglevõ kötelezettségek. Az is állítható, hogy ezen ajánlások bevezetése eredményezheti: a. az óvintézkedések összehangolását a kockázattal, b. az általános gondoskodás kötelezettségének bevezetését*, hasonlóan ahhoz, ahogyan az megtalálható a jelenlegi angol általános egészségvédelmi és biztonsági jogi szabályozásban, c. a különbözõ célú kockázatbecslések ismétlõdésének elkerülését, d. a helyhatóságok építési elõadói és a tûzvédelmi hatóságok között szükséges konzultációk számának csökkenését. VÉDELEM 1996/4
TANULMÁNY
Hova tartozzon? A brit ajánlásokban (és az EC direktívákban) megfogalmazott fõ gondolat szerint tûzbiztonságnak általánosságban a munkavédelemre vonatkozó elõírások rendelkezései alá kellene kerülnie. A meglevõ munkavédelmi jogszabály elég széles körre terjed ki ahhoz, hogy a munkahelyi tûzbiztonság minden vonatkozását, azaz mind a munkafolyamat tûzbiztonságát, mind az általános tûzbiztonsági óvintézkedéseket lefedje. Azonban a munkavédelmi felügyelõk a tûzbiztonság minden vonatkozásában alkalmazkodnak az építési hatóság és a tûzoltóság felügyelõihez, mivel azok rendelkeznek a megfelelõ tapasztalatokkal és szakismerettel. A jelen álláspont az, hogy egy olyan új jogi megközelítés bevezetésének, amelyik mindenféle tûzbiztonsági kérdést a munkavédelmi törvény alá rendel, a következõket kellene tartalmaznia: a tûzbiztonság felelõsségét azokra kellene hárítani akik a tulajdonnal rendelkeznek, irányítanak vagy a foglalkoztatás helyszínén dolgoznak; meg kellene követelni tõlük, hogy becsüljék meg a tûzkockázatot és tegyék meg a szükséges intézkedéseket; a jogi elõírásokat és szabályokat az elérendõ célok alapján kellene kifejezni (kiegészítve gyakorlati tanácsokkal és útmutatásokkal); a jelenleginél sokkal szélesebb körû érvényességet kellene nyújtani. Az általános tûzvédelmi óvintézkedések, valamint a munkafolyamatok tûzbiztonságára és más egészségre és biztonságra vonatkozó elõírás, egységes jogi szabályozási keretbe foglalása, az elõrelépés ideális változatának tûnik – mindaddig, amíg az ember, a javaslatok megítélésének és a szabályzók betartatásának csak olyan praktikus oldalát veszi figyelembe, mint az információkhoz és a szakértelemhez való gyors hozzáférhetõség.
Megfontolások Ez a fajta megoldás elejét venné annak, hogy a prioritások torzuljanak az erõforrások szétosztásánál (és helyreállítaná az egyensúlyt a felismert kockázat és veszélyhelyzet között). Emellett megakadályozná a pénz áramlását a feleslegesen támogatott területek felé azáltal, hogy elõsegíti VÉDELEM 1996/4
i/ a holisztikus kockázatszemléletet és a cselekvések fontossági sorrendbe állítását, ii/ a kölcsönhatások vagyis a kockázat - cselekedet figyelembevételét, iii/ a „különbözõ beavatkozási eljárások a különbözõ veszélyhelyzetekre” elv figyelembevételével készült tervek használatát (beleértve a beavatkozást tûz esetén). Ezzel természetesen szükségessé válik a szelektív riasztás, vagy a szóban történõ riasztás bevezetése illetve az alkalmazottak és a biztonság területén dolgozók újraképzése. Meglehet, hogy a kormány felülvizsgáló bizottságának sokkal pragmatikusabb a nézõpontja. Azt javasolják, hogy még mielõtt az épületet használatba vennék – azaz az építési szakaszban illetve nagyobb átalakítások során – a helyi építési hatóság (mint ahogyan ma is), beköltözés után pedig a tûzvédelmi hatóság, azaz a helyi tûzoltóság legyen az illetékes. Ennek megvalósításával az a szándék, hogy elmozdulás történjen az összevont kockázatbecslés irányába, amivel két gazdát kell kiszolgálni: a munkavédelmi törvény hatálya alá tartozó Egészségés Biztonságvédelmi Felügyelõséget és a tûzvédelmi törvény hatálya alá tartozó tûzvédelmi hatóságot. (Határozott igény jelentkezik arra, hogy kiegészítsék az egészség és biztonság jelenlegi munkavédelmi szabályzóit azokkal a követelményekkel, amelyek a menekülés, a detektálás, a tûzjelzés és a tûzoltás eszközeire vonatkozó tûzvédelmi intézkedések kezelésének/karbantartásának végzését írják elõ.)
A tûzvédelmi hatóság feladataival kapcsolatos konfliktus Tanácsadás A tûzvédelmi hatóság feladata, hogy tanáccsal szolgál tûzbiztonsági ügyekben, de a kormány álláspontja szerint a tanácsaikért számoljanak fel díjat. Ennek következtében a tûzvédelmi hatóság a felületes tanácsok miatt ki lehet téve kártérítési követeléseknek, és a tetejében konfliktus helyzetbe kerülhet a tanácsadói és az érvényre juttatói szerepe között is. Következésképpen át kellene gondolni ezen funkciók szétválasztását, vagy a jog-
szabályi rendelkezés törvényben meghatározott mentességét. Példaképpen gondoljuk át azt a helyzetet, amelyben i/ egy építész tanácsot kér a benyújtott tervek alapján a tûzvédelmi hatóság tûzmegelõzési elõadójától, az épület leég, a tulajdonos (kliens) beperli az építészt a felelõtlen tervezésért, az építész harmadik félként bevonja a tûzvédelmi hatóságot a bírósági ügymenetbe; és ii/ egy építész tanácsot kér a benyújtott tervek alapján a tûzvédelmi hatóság tûzmegelõzési elõadójától, ugyanannak a tûzvédelmi hatóságnak egy másik osztálya bírósághoz fordul a tulajdonossal szemben azt állítva, hogy a tervek nem felelnek meg az elõírásoknak; a tulajdonos nagyon is sikeres lehet a védekezésben a kereseti igény visszautasítása miatt azon az alapon, hogy a saját kárára bízott meg olyan személyben, aki arra hivatott, hogy megbízzanak benne.
Mérnöki megoldások Az 1991-es építési elõírások lehetõvé teszik a mérnöki megoldásokat és a biztonságkezelést, mint alternatív lehetõségeket a szigorú kritériumokkal való megfeleltetés mellett. Így vagy az építési elõadóknak kellene tûzvédelmi mérnöki diplomával rendelkezni, vagy a munkába kellene bevonni tûzvédelmi mérnököt. A felülvizsgáló bizottság gondolt arra a lehetõségre is, hogy a jelenleg funkcionáló elszeparált nagyszámú felügyelõ helyébe a hatósági szerepkörbe egészség- és biztonságvédelmi felügyelõket állít. De ezt a lehetõséget ugyanazon okból (ezen felügyelõk tûzvédelmi tapasztalatainak hiánya miatt) visszautasították, és a hivatásos tûzoltó egységek rutin tûzbiztonsági felügyeletben való alkalmazásának gondolatával álltak elõ, olyan esetben amikor azok nem teljesítenek tûzoltási feladatokat. Ez a gondolat elevenébe vág annak a világosan megfogalmazott igénynek, hogy biztosítani kell azt, hogy a felügyelõk megfelelõ tûzvédelmi mérnöki és tûzbiztonsági menedzseri tudással rendelkezzenek és hogy a funkciójuk ne redukálódjon csak a mûszaki kivitelezés ellenõrzéseinek egyikére. Ez, kombinálva a célok elérése érdekében lefektetett jogi szabályozással, nehézséget jelenthet: a tûzoltó egységek nincsenek kiképezve erre a feladatra és az alá-fölé rendeltségi struktúra ellene hat annak, hogy a ranglétrán ala21
TANULMÁNY
csonyabban levõk vállaljanak felelõsséget (és döntést) anélkül, hogy ne ellenõrizzék õket feletteseik. (Ez utóbbi megjegyzés érvényes a korábban tárgyalt, tanácsadással kapcsolatos problémára is.)
Szakemberek Miközben a felülvizsgáló bizottság azt javasolta, hogy maradjon meg a végrehajtó hatalom meglévõ kényszerítõ ereje - amely a tûzvédelmi hatóságot jelenleg is megilleti az 1971. évi tûzvédelmi törvény 10. szakasza alapján – és hogy az összehangolt „tûzvédelmi hatóság – egészség és biztonságvédelmi felügyelet” megközelítés a legjobb, a szerzõnek az a véleménye, hogy a HSE-re alapozott felügyelet, alapozva a tûzoltóság tapasztalt és jól képzett azon tagjaira akik a tûzbiztonság e területén kívánnak elõbbre lépni, elõremutató megoldás lenne, amelyben elkerülhetõvé válna a tûzvédelmi hatóság kettõs funkciójából eredõ esetleges konfliktus. Végül is sokan vannak olyanok, akik amellett döntenének, hogy maradnak a tûzbiztonság területén belül (feltéve, hogy a karrier struktura megfelelõ lenne számukra) míg mások nem hivatásos területen választanának elõremeneteli lehetõséget, bármilyen okból. Ebben a vonatkozásban azt hiszem, hogy a kormány a felülvizsgálat során figyelmen kívül hagyta azt a fontos lehetõséget, hogy ajánlást tegyen egy tapasztalt, jól képzett munkaerõforrás hasznosítására a tûzbiztonság területén.
fennálló, egyébként tisztességesnek mondható véleménykülönbség. A kormány felülvizsgáló bizottság a tûzbiztonságra vonatkozóan gondolt ezen eljárásoktól eltérõ megoldásra és az egészség- és biztonságvédelmi felügyelõségre alapozott törvényszékek használatát javasolja.
Definíciók hiánya és prioritások konfliktusa A tûzbiztonság területén számtalan definíciót használnak, amelyeket sokkal pontosabban kellene meghatározni, mivel általában azok értelmezése és hatóköre az, ami vitára ad alkalmat. A tûzvédelmi szabályozás átfogó felülvizsgálatára vonatkozó jelenlegi javaslatok kitûnõ alkalmat szolgáltatnak arra, hogy néhány anomáliát megpróbáljunk megoldani vagy eltüntetni. Megoldásra váró probléma az is, hogy a kockázatok önelemzésére alapozott tûzbiztonsági rendszerben, idõrõl-idõre át kell gondolni az olyan tûzkockázatok elfogadhatóságát, amelyeket az egyéb más kockázatok elõbbre való szempontjaira tekintettel alakítottak ki. Ugyanis az építmények általános biztonsága az eredetileg jól megalkotott tûzvédelmi óvintézkedésekbõl, kompromisszum eredményeként alakul ki, amikor a biztosítók és a rendõrségi tisztviselõk javaslatait beépítik.
Vita az elõírások betartásáról
Következtetések
Mi a legjobb hozzáállás az elõírások betartásával kapcsolatos vitához? Amikor a jogi szabályozás egy rugalmasabb, a kockázaton alapuló, céltudatos programra törekszik, a viszonylag kevés számú fellebbezés valószínûleg növekedni fog. Jelenleg, a tervezés és az építés fázisában az, elõírásoktól való vélelmezett eltérés esetén az építési szabályzat alapján a miniszter által kijelölt döntéshozók foglalkoznak, amint ez az építési törvényben áll; más vélelmezett eltérések esetén (használatbavétel után) pedig a tûzvédelmi hatóság által felhozott vád alapján, bírói jogú tisztviselõk járnak el. Ez utóbbi eljárási mód bûnözés jelleget kölcsönözhet annak, ami lehet hogy nem más, mintegy a szabályzatok értelmezésében
Határozott igény, hogy a kormány új megközelítést alkalmazzon a tûzvédelem jogi szabályozásában. Mindemellett fontos körülmény, hogy a felülvizsgálat kiterjed a tûzbiztonságot befolyásoló mindenféle jogszabályra és a követendõ politikával szemben felelõsséggel tartozó összes kormányzati részlegre. Politikai vonatkozásait tekintve, ezért a jelenlegi törvényjavaslatok továbbfejlesztése folyamatos együttmûködést igényel az egyes elkülönült hivatalok között, mind az általános tûzvédelmet mind a tûzvédelmi eljárást illetõen. Ámbár az határozottan érzékelhetõ, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium továbbra is fenn akarja tartani a felelõsségét a létesítmé-
22
nyek építése/átalakítása közbeni fizikai tûzvédelmi óvintézkedések területén és, hogy a Belügyminisztérium továbbra is felügyelni akarja a tûzoltóságot. A szerzõ véleménye szerint a használatra vonatkozó tûzvédelmi szabályok teljes mértékben az Egészség- és Biztonságvédelmi Felügyelõség hatáskörébe kellene hogy tartozzanak. A javasolt változtatások szükségszerûen eredményezik az egész tûzbiztonság, a tervszerû gazdálkodás, a kockázatbecslés/kezelés és a szakmai oktatás jelentõs mértékû növekedését. Ez már magában is az oktatási területek radikális felülvizsgálata iránti igényt fogja elõmozdítani az Europai Unió országaiban.
A szerzõ Ronald Barham, PhD, FCIArb, FRICS, FASI, MSE(Civ.), PEng(UK) a jogi gyakorlatban mint döntõbíró dolgozik, vendégprofesszor a Fachhochschule Augsburg, Bavaria fõiskolán, tiszteletbeli vendégelõadó a Sheffield University jogi karán Angliában, vezetõ oktató az angol Central Lancashire -i Egyetemen, meghívott elõadó néhány európai egyetemen más angol egyetemeken. Saját egyetemén az Épített Környezet Tanszékhez tartozó tûzbiztonság és kockázat-menedzsment szakon a posztgarduális képzésért felelõs.Tagja az egyetem Tûz -és Robbanáskutató Központjának.
Fordította Beda Zsolt A fordítást szakmailag ellenõrizte: dr. Mórotzné dr. Cecei Katalin fõiskolai docens, (Ybl Miklós Mûszaki Fõiskola Tûzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézet). VÉDELEM 1996/4
TÉNYKÉP Tükröm, tükröm... Sokszor elhangzik: a tûzoltóság kemény munkát végez, mégsem képes ezt a jelentõségének megfelelõen megjeleníteni a nyilvánosság elõtt.
Uj Magyarország 251 Kurír 187 Esti Hírlap 170
CIKKEK MEGOSZLÁSA ÚJSÁGONKÉNT
Magyar Nemzet 166 Pesti Riport 165 Blikk 163 Magyar Hírlap 158
Sajtóügyelet A sajtónak azonnali és feldolgozható információkra van szüksége. A tûzoltóság rendelkezik az információkkal, de ezeket le kell fordítani – nyelvi és képi formában – a tömegkommunikáció nyelvére. Ebbõl a felismerésbõl született a sajtóügyelet szervezete. A BM TOP központi ügyelete mellett egy újságíró lát el folyamatos szolgálatot, aki a beérkezõ információk alapján mintegy dekódolja az ügyeletek szakmai közleményeit. Egyrészt az információkból közleményt, tájékoztatót szerkesztenek, amit eljuttatnak a tömegkommunikációs eszközökhöz. (A leggyakoribb partnerek: az MTI, a napilapok, a Magyar Rádió „Krónika” és „Forró drót” címû mûsorai.) Másrészt a nagyobb eseményeknél a médiák munkatársait (ügyeletes, fotós, riporter) kiértesítik, majd folyamatosan tájékoztatják õket. Ez utóbbi a megjelenõ anyagok „szakszerûsége” miatt rendkívül fontos! A harmadik körbe az úgynevezett aktuális témák – új felszerelések beszerzése, laktanya átadás, tûzoltási bemutató, tûzvédelmi törvény – tartoznak, amelyekrõl több, mint 100 írás született. A tevékenység negyedik köre közvetlenül a tûzvédelmi felvilágosítással függ össze. Így az elmúlt idõszakban a TV Tízórai, Napkelte és a Rádió Napközben címû mûsoraiban a fûtési idény problémáiról, a gázpalackok üzemeltetésérõl, a lakástüzekrõl, valamint az erdõ és avartüzek keletkezésének okairól szerveztünk stúdióbeszélgetést.
Mai Nap (fõvárosi) 158
Országos napilapok
Mai Nap (országos) 154 Népszava 141 Népszabadság (2) 77 Népszabadság 29 Világgazdaság 17 Magyar Hírlap (2) 10
cikkek száma
Napi Gazdaság 8
0
50
100
Megyei napilapok Petõfi Népe 24 óra Heves Megyei Hírlap Hajdú-Bihari Napló Somogyi Hírlap Észak Magyarország Békés Megyei Hírlap Nógrád Megyei Hírlap Déli Hírlap Fejér Megyei Hírlap Új Dunántúli Napló Új Néplap (Szolnok) Vas Népe Kisalföld
120 98 95 74 73 73 70 68 62 62 56 54 54 32
150
Kelet Magyarország Délvilág Veszprémi Napló Heves Megyei Nap Zalai Hírlap Dél Magyarország Jászkun Krónika Reggeli Délvilág Békés Megyei Nap Tolnai Népújság
VÉDELEM 1996/4
250
29 19 18 13 11 8 4 4 3 3
Hetilapok Vasárnapi Hírek Vasárnapi Kurír
tûzoltó az illetõ. Ebbõl a gondolatból született a videocsoport. Azóta (1995. július) a fõvárosi Tûzoltási Csoportok mellett mûködõ operatõrök segítik az eseményekrõl készült felvételekkel bemutatni a tûzoltóság tevékenységét. A csoport tagjai eddig 400 videófelvételt készítettek. A tûzoltók végre akcióban és testközelben mutatkozhattak meg az MTV Napkelte és Híradó mûsoraiban, a TV-3-ban a DunaTV-ben, sõt a budapesti kábelcsatornákon is. A tudósításokhoz szükséges információt a sajtóügyelet biztosítja.
Videócsoport A tûzoltóság egy percen belül elhagyja a laktanyát. Ez egy operatõrtõl nem várható el (így a tudósításokban rendszerint a forgalomirányító rendõr és a leégett tárgy látványa köszönt vissza!), hacsak nem
200
Sajtófigyelés Milyen kép jelenik meg a tûzoltóságról a sajtóban? Ez a szervezet valamennyi tagját érintõ kérdés. Ezért megszerveztük az elektronikus és az írott sajtó figyelését.
40 22
300
Vasárnap KÁPÉ Nemzeti Képes Sport Reform Heti Pesti Riport Magyarország Tallózó Figyelõ Heti Világgazdaság Élet és Irodalom Új Demokrata Magyar Fórum PC World Sport Plusz Foci Sportissimo
20 9 6 6 5 4 3 2 2 1 1 1 1 1 1
1995-ben 1260, 1996. I. félévben 2565 riport (rádió, tv) hangzott el, s ezek döntõ többsége pozitív hangvételû volt. A fõbb témák: káresetek, önkormányzati tûzoltóságok kialakítása, tûzvédelmi törvény, bérfejlesztés, demonstráció. Az írott sajtó is érdeklõdik a tûzoltóság iránt. 1995-ben 6000, 1996. I. félévben 2924 cikk jelent meg. Tapasztalataink szerint a sajtóügyelet mûködése óta a publikációk száma és „szakszerûsége” is nõtt. A lakosság elismeri a tûzoltóság erõfeszítéseit. Javítanivalónk a „döntéshozók” célirányos és sokrétû tájékoztatásában van még. Szõke Gábor tû. alezredes, szóvivõ BM TOP 25
KUTATÁS NÉGYESI GYÖRGY
A tûzháromszögrõl Surlódás
Abban nõttünk fel, hogy higgyünk a tûzháromszögben! A levegõ, az égést tápláló anyag és a gyújtóforrás szükségesek ahhoz, hogy tûz vagy robbanás keletkezzen. Ha az egyiket elvesszük, akkor a robbanás lehetetlen. Természetesen az igaz, ha sikerülne minden gyújtóforrást kiküszöbölni, akkor nem lehetne tûz. A kérdés az, hogy lehetséges-e a gyújtóforrások kiküszöbölése?
Elmélet Sokan azt hiszik, hogy a robbanó keverékek nem veszélyesek, ha minden lehetséges intézkedést megtettek minden lehetséges gyújtási forrás eltávolítására. Ha ipari méretekben kezelnek gyúlékony gázokat vagy gõzöket, akkor ez a nézet, bár elméletileg igaz, félrevezetõ! Ha a gyúlékony gázok vagy gõzök gyúlékony koncentrációban keverednek a levegõvel, akkor a gyakorlat azt mutatja, hogy valószínûleg gyújtási források is keletkeznek. Ez egyike annak a néhány dolognak az életben, amit ingyen kapunk. Sok tûz és robbanás vizsgálatában nem találtak gyújtás forrást. Néha a vizsgáló a gyújtást elektrosztatikus feltöltõdésnek tulajdonítja, de anélkül, hogy bemutatná milyen módon tehetõ felelõssé az elektrosztatikus feltöltõdés.
Gyakorlat Idén januárban egyik üzemünkben toloul-etilacetát keverékét szívatta fel a dolgozó vákuum segítségével a készülékbe. Amikor kiürült a hordó, elfordult, hogy elzárja a vákuumcsapot és közben letette a beszívató csövet. Ekkor egy pukkanást hallott. Megfordult és látta, hogy kihasadt a hordó fenéklemeze s tûz keletkezett. Az oltás közben megsérült a keze. A vizsgálat során megmértem a felszívató csõ ill. a kezelõpódiumon álló hordó levezetési ellenállását, amely mindkét esetben 2 kΩ érték volt, tehát elektrosztatikus szempontból erõsen vezetõnek bizonyultak. Az anyag térfogati ellenállása 7108 Ωm, tehát csak gyengén szigetelõ. A felszívó csõ egy vezetõképes tömlõ a vé26
Toluol-Etilacetát felszivatása közben keletkezett tûz gén saválló acélból készült beszívató pipával. Az anyag gyakorlatilag a két oldószeren kívül mást nem tartalmazott. Elkészítettem a derivatográfiás felvételét is, de csak endoterm csúcsot mutatott, az oldószerek elpárolgását. A pH 7 volt. A kérdés tehát, hogy robbanásbiztos villamos szerelvények mellett mi lehetett a gyújtóforrás? A ledobott saválló acél pipa okozhatott szikrát, vagy az elektrosztatikus feltöltõdés?
Elektrosztatikus feltöltõdés Gõz vagy gáz szivárgás, ha folyékony részecskéket vagy porrészecskéket tartalmaz, elektrosztatikus feltöltõdést okoz. Ez felhalmozódhat egy földeletlen vezetõn. (pld: egy drótháló darabján vagy szerszámon). Talán magából a felhõbõl is származhatnak kisülések. Más esetekben a gyújtást piroforos anyag nyomainak kell tulajdonítanunk. Olyan katalizátoroknak, amelyeken helyi magas hõmérséklethez vezetõ reakciók elõfordulhatnak. (pld.: dörzsölõdés vagy acél ütõdése a betonhoz (de nem acél-acél ütõdése).
Merevtetõs tárolótartályban következett be robbanás. A folyadék nagy vezetõképességû, így kizárható volt az elektrosztatikus feltöltõdés, mint gyújtási forrás. Az egyetlen forrás a súrlódási hõ lehetett, amelyet egy rezgõ drót okozott. Ez a drót egy lengõ kart támasztott alá és egy tolókocsihoz dörzsölõdött, amely csúszott a csapágyán és nem mozgott szabadon. A kísérletek azt mutatták, hogy az acéldrót súrlódás esetén, kis részecskéket produkálhat, amelyek nem gyújtják meg a metánt, de más gázokat igen. Egy nyitott tartályban (szivárgó szerelvényen) húzták meg a csavart, amikor a tûz bekövetkezett. A tartályt kiürítették, de még mindig volt benne gyúlékony gõz. Ez a tartály alumíniumból készült, de a szerelvény – egy szivattyú – acélból. A jegyzõkönyv szerint az acél és az Al közötti súrlódás, az Al Al2O3-dá oxidálódását okozta és ez egy exoterm reakció. Vagy elõfordulhatott az Al és a rozsdás vas közötti termitreakció. (Forrás: Kletz 1)
Meglepõ eredmény Saját kutatásaimmal is sikerült egy meglepõ lehetséges gyújtóforrást találni. Mint az közismert a tûz- és robbanásveszély feltárásához használt vizsgálataink többségét a robbanóanyagiparban dolgozták ki. Ezek közé tartozik az ütés- és dörzsérzékenység vizsgálata. Nyugat-Európában a szûrõvizsgálatok közé tartozik az ütésérzékenység vizsgálata. A dörzsérzékenységet általában csak akkor vizsgálják, ha az anyag az ejtõkalapács ütésére erõsen bomlik, lángot ad vagy robban. Én mindig párhuzamosan vizsgáltam. 167 anyag vizsgálati eredményeit áttekintve 33 olyan anyagot találtam, amelyek negatív ütésérzékenységi vizsgálati eredmény mellett terheléses dörzsölésre bomlást mutattak és 4 olyan anyag volt, amelyek legalább erõs füstöt adtak, szikrát lehetett látni, vagy égésfoltot hagytak a vizsgálat után. Mind a 33 anyag heterociklikus vegyület volt. A 4 anyag N atomot tartalmazó heterociklikus vegyület volt és ezenkívül a láncban kén atom is szerepelt. Tehát, VÉDELEM 1996/4
KUTATÁS
Nyugati gyakorlat Nyugat-Európában vagy a levegõt próbálják meg kizárni a feldolgozó berendezésbõl, vagy a robbanás elleni védelmet dolgozzák ki. Mindez ma már elõírásokban is megjelenik, például a Svájci Kémikusok Egyesülete a Ciga-Geigy szakértõi munkája alapján egy 12 füzetbõl álló sorozatot adott ki a 80-as években, amelyek nagy része ezeket a kérdéseket taglalja.
ta a füstgázokban lévõ szerves oldószergõzöket. Az esetek elemzése alapján, javasoltuk a ventillátor áttelepítését a reaktor utánra, ahol az elmenõ gázokban csak vízgõz és széndioxid található és így tûzill. robbanás nem következhet be. Az összes lángzár megszüntethetõ és csak hasadó felület kell a csõvezetékre.
Aeorosol-levegõ elegy ha ilyen anyagot erõs dörzsölõ hatás ér, akkor gyújtóforrásként szerepelhet és az energiája a nagyszikraérzékenységû anyagok levegõvel képzett elegyét begyújthatja. Valószínûleg kénhidrogén ill. széndiszulfid keletkezhet a bomlás során és ezek az anyagok a terheléses dörzsölés mechanikai energiájának hatására gyulladhatnak be. Természetesen, ismételten elmondom, elméletileg igaz, hogy ha minden gyújtóforrást kiküszöbölünk, akkor nem lehetséges tûz, de az oktatásban javaslom felhívni a figyelmet arra, hogy ne csak a gyújtóforrások kiküszöbölésére törekedjünk, hanem megfelelõ védelmet dolgozzunk ki, vagy inert atmoszféra létrehozásával, vagy megfelelõ vákuummal (ezek a módszerek megfelelõek, ha a feldolgozandó anyagból nem szabadulhat fel elegendõ oxigén), vagy hasadó felülettel, vagy nyomássálló kivitellel vagy robbanáselfojtással és végül lehetséges a fentiek kombinációja is.
Peroxid bomlás Mindezek illusztrálására is egy példa. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. rendelkezik egy szabadalommal a hulladékgázok katalitikus elégetésére. Kezdetben a készülékek légzõjét egy közös ernyõ alá vezették és onnan egy ventillátor segítségével szívatták el a gázokat a katalítikus reaktorba. Azonban két esetben is viszonylag rövid idõ alatt robbanás következett be. Nem lett komoly következménye, mert a vezetékek lángzárral és hasadófelülettel, a ventillátor is hasadófelülettel volt felszerelve. Nagy valószínûséggel a gázokból gyúlékony, szigetelõ szerves oldószer csapódott ki a ventillátorban és ez szerepelhetett valamilyen módon gyújtóforrásként. Felmerült a kémiai gyújtóforrás lehetõsége is, mivel nagy mennyiségben tetrahidrofurán volt jelen az elmenõ gázokban és ez a lángzár Raschig töltetén kicsapódhatott és idõvel peroxid keletkezhetett. Ez a peroxid bomolhatott még el olyan nagy energiával, hogy meggyújtotVÉDELEM 1996/4
Még egy példa arra, milyen meglepetések érhetik a szakembereket. A 80-as években több esetben elõfordult, hogy a növényvédõszert kiszóró helikopter körül kigyulladt a növényvédõszer és természetesen az volt a kérdés, mi is okozhatta a tüzet. A növényvédõszer zárttéri lobbanáspontja 55 C fok felett volt és így “C” tûzveszélyességi osztályba tartozott. Ellenben többen elfeledkeztek arról, hogy a porok, ha robbanthatóak, akkor: “B” tûzveszélyességi osztályba tartoznak és egy elektrosztatikus szikra is begyújthatja õket. A folyadék aerosol-levegõ elegy pedig ugyanúgy viselkedik, mint a por-levegõ elegy. Az is nyilvánvaló, hogy a “C” tûzveszélyességi osztályba tartozó folyadékgõz gyújtható. Mindezt nagyon egyszerûen tudtam igazolni és több vizsgálatot is elvégeztem ezen a téren. A poroknál jól ismert Hartmann csövet használtam fel a vizsgálataimhoz, annyiban módosítva, hogy egy porlasztófejet szereltem az alsó hatod részébe és különbözõ levegõ nyomást használva, különbözõ mennyiségû aerosolt lehetett elõállítani. Változtatva a gyújtószikra energiáját nemcsak alsó robbanás határkoncentrációt, hanem minimális gyulladási energiát is tudtam mérni, amelynek értéke mintegy 40 mJ-tól terjedt kb. 300 mJ-ig. Ezért javasolom, hogy az átdolgozásra kerülõ Országos Tûzvédelmi Szabályzatba kerüljön be a “B” Tûz- és robbanásveszélyes tûzveszélyességi osztályba sorolandó anyagok közé a gyúlékony folyadék aerosol-levegõ elegy is. Itt fel sem merült, hogy az elektrosztatikus feltöltõdés veszélyt jelenthet.
Vasrozsda és festék Még egy baleset, amely szerint bárhol történhet meglepõ tûzeset! Budapest melletti jármûgyárunkban egy acélkonténer (mintegy 1 m magas, 50 cm széles) tartalma gyulladt ki. A konténerben a szemcseszórással történõ festéktisztítás után kapott hulladék fémszemcséket tárolták.
A gyors beavatkozás eredménye A majdnem megtelt konténer tartalma azonban kigyulladt. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy a szemcsék mintegy 50-60 C fokos hõmérséklettel és természetesen festékkel szennyezetten kerülnek a konténerbe. Maga a festék csak 200 C fokon kezdett fölmelegedni. Ha vasrozsda-szemcse festék keverékét vizsgáltuk, akkor 160 C fok volt az exoterm reakció kezdete. Mindezek alapján úgy képzeltük el a tüzet, hogy a hosszabb idejû tárolás (esetenként egy hónapig is állt az anyag a konténerben) alatt az exoterm reakció a festék és a vasrozsda, valamint a levegõ oxigénje között megindulhatott. Ezt elõsegíthette a nagytömegû vaspor nyomása és a beöntéskor majd 60 C fokos hõmérséklet is. Kísérleteink során a minta felszíne gyufaláng hatására beizzott, tehát nem zárható ki, hogy egy dolgozó cigarettát dobott a konténerbe és ez okozott tütet, ill. a szikrázó fém, amit a konténerbe töltöttek, lappangó izzást okozhatott és indíthatott el egy exoterm reakciót, ami tüzet okozott. Számomra azért volt érdekes az eset, mert magam sem goldoltam, hogy ez az anyag gyúlékony lehet.
Irodalomjegyzék: 1.) Négyesi Gy. Tûzvédelem, 1993. 12. 21. 2.) Trevor A. Kletz, J. Hazardous Materials, 2/1977/78/, 1-10. Négyesi György laboratórium vezetõ Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Budapest 27
FÓRUM A tûzoltókészülékek ellenõrzése, karbantartása Az 1996. januárjában alakult Tûzvédelmi Vállalkozók és Szolgáltatók Szövetsége a szakmai szempontok jobb érvényesülése érdekében dolgozta ki javaslatait.
Önszervezõdés A hazánkban engedélyezett 16 hordozható tûzoltókészülék-gyártó és forgalmazó érdekei is a tiszta és átlátható viszonyok és egységes – az európai követelményekhez igazodó – követelmények megteremtését igénylik. Ennek érdekében dolgoztuk ki javaslatainkat a Tûzvédelmi törvény végrehajtási rendeleteihez.
Gyártás A cél az európai normák alkalmazása. /MSzEN 3-1-6/ Ennek érdekében indokolt lenne meghatározni, hogy szabványnak nem megfelelõ készülék gyártása a, meddig engedélyezett? b, mennyi az üzembentartás ideje? Az engedélyezésnél a környezetvédelmi elõírások fokozott betartása érdekében a KTM véleményének beszerzését is javasoltuk. Az elõírt vizsgálatokon túl a megfelelõ szakmai és technikai háttér is fontos a készülékek huzamos használhatóságának biztosításához. Ezért csak olyan termék engedélyezését javasoljuk, amelynek gyártója ill. forgalmazója: – megfelelõ szakmûhellyel és felszereléssel, – pótalkatrésszel, – min. 100 db. készülék javításhoz szükséges oltóanyaggal rendelkezik.
A TSzVSz céljai – A megoldatlan problémák feltárása, a tagok érdekeinek képviselete. – A magyar tûzoltóipar fellendítése. – A feketepiac és a kontárság felszámolása. – Szakmai képzés. – Együttmûködés a kamarákkal. – A szabványok betartásának elõsegítése. tételek, szerszámok, alkatrészek stb./ A javító ezt követõen kérné meg a helyi hatóságok, majd a BM TOP engedélyeit, s itt kapcsolódna be a TSzVSz etikai bizottsága. A BM TOP, a gyártó és a TSzVSz évente egy alkalommal ellenõrizné a javítást végzõ munkát. A vállalkozó azon tûzoltókészülék típusokra, amelyekre nincs engedélye, csak bérmunka keretében végezhetne szolgáltatást. Az üzemnek rendelkeznie kell az MSz EN 9004-2 szerinti minõségi kézikönyvvel.
Ellenõrzés, karbantartás Ellenõrzést csak az végezhet, aki a forgalmazott típusokból típusvizsgát tett, s ha nem rendelkezik javító bázissal, akkor szerzõdést kell kötnie azzal, aki ilyennel rendelkezik. Az ellenõrzéshez szükséges anyagokat a javító bázis biztosítja. Az ellenõrzéshez használt jegyek szigorúan nyilvántartott nyomtatványok, amelyeket 2 évig meg kell õrizni.
Oktatás, vizsgáztatás Javítás Fõ célnak a gyártóhoz kapcsolódó javító, ellenõrzõ hálózat megvalósítását tartjuk. Így a javításra vállalkozó cég a gyártótól kapna javítási technológiát, s vele állna szerzõdéses viszonyban. /Tárgyi fel28
Vizsgát tenni a jogszabályban meghatározott idõközönként látogatott tanfolyamot követõen lehet.
– környezetvédelmi ismeret – munkavédelmi elõírások – garanciális és minõségi elõírás ismeretek – kutatási engedélyezési eljárás – gyártók technológiai ismertetése – gyakorlati, ellenõrzési és javítási bemutató – oltási hatás bemutatók
A bizottság összetétele: – Tûzoltóság – gyártó – TSzVSz
A vizsga: Elméleti: – általános ismeretek tesztlapon – gyártói tesztlap Gyakorlati: – hiba-felismerés – típus ellenõrzés bemutatás /javítóknál technológia ismeret/ Az ellenõr évente egy alkalommal továbbképzésen köteles résztvenni. Sikertelen vizsga 3 hónap után ismételhetõ meg.
Nyilvántartás A sikeres vizsgázó országos nyilvántartásba kerül, s sorszáma azonosító számként szolgál. Ezt az azonosító számot vissza kell adni, ha a szakvizsga lejárt, a vállalkozás megszûnt, az alkalmazott kilép vagy a hatóság visszavonja engedélyét. A fentiek egyben a vizsga érvényességének lejártát is jelentik, amely természetesen nyilvántartási kötelezettséggel is jár. A TSzVSz vállalja a javítási engedélyek és az ellenõrök nyilvántartását. Szövetségünk célkitûzése, hogy a jogszabályok és a szabványok kötelezõ betartásával biztosítsuk azt a technikai hátteret, amivel elõsegíthetjük a hazai tûzvédelem erõsödését.
A tematika: – általános tûzvédelmi törvényismeret – szabványismeret
Kormos László elnök Tûzvédelmi Vállalkozók és Szolgáltatók Szövetsége VÉDELEM 1996/4
MUNKABIZTONSÁG Ruhát a tûzoltónak?! A ruhához használt textíliákról általános fogalmaink vannak. Legyen praktikus, olcsó, strapabíró! A vállalati és önkéntes tûzoltóságok munkaruha beszerzései – tapasztalataink szerint – többnyire e hagyományos fogalmak mentén születnek.
Testrész
Fõ veszély
láb
mechanikai, vegyi anyagok csizma
felsõtest erõs hõ, szúróláng (speciális bevetéseknél)
Megoldás
alsóruházat (póló nadrág)
Követelmények A tûzoltó ruhának e hagyományos követelmények mellett a veszélyekkel szembeni védelmi funkcióval is rendelkeznie kell. Hatékonyan védenie kell – a hõ- és lánghatás, – a vegyszerek és a mechanikai hatások, – a víz és a hideg ellen. Mindezen túl nem baj, ha könnyen kezelhetõ, kényelmes és biztonságérzetet ad a viselése. Az egyre bonyolultabb bevetések miatt a korszerû védõruha kialakítása nehéz feladat, hiszen ezek a sokszor egymásnak is ellentmondó követelmények, különleges feltételeket támasztanak a ruhához felhasznált alapanyagok és a kivitel tekintetében.
Veszélytényezõk Ma, amikor egy családi ház garázsában dissous gázpalack robbanással, egy községi iskolánál kistartályos pb. gázzal, az utakon veszélyes anyagszállítmányokkal találkozhatunk, nehéz meghatározni, melyik testrészünk van leginkább veszélyben. A hõ- és lánghatás szempontjából elsõdlegesen a felsõtest veszélyeztetett. Olyan bevetéseknél, ahol szúrólánggal kell számolni, a fej (arc) és a kéz is nagy veszélynek van kitéve. A veszélyes anyagok közül a kifolyó lúgokra és a kisebb töménységû savakra lehet leggyakrabban számítani. Kifolyásuk elsõsorban a lábat (csizma) fröccsenésük döntõen a felsõtestrészt illetve a végtagokat veszélyezteti. A tûzoltó egészségét paradox módon a víz is veszélyezteti, hiszen, ha átázik a ruha, nincs lehetõsége száraz, meleg helyre húzódnia. A ruhának tehát vízzárónak kell lennie. A munkaterhelés miatt keletkezõ testpárát viszont ki kell engedni. Az öltözeten – az éjszakai láthatóság érdekében – fényvisszaverõ csíkokat kell elhelyezni, megelõzendõ a baleseteket. Robbanásveszélyes környezetben a ruhának antisztatikusnak kell lennie.
A ruha teszi? Van-e egyátalán különbség e tekintetben az önkéntes és a hivatásos tûzoltóság között? Nyilvánvalóan nincs, hiszen egy tûzesetnél a veszélyek ugyanazok. Mégis, ha rátekintünk a statisztikákra (1652 önkéntes egyesületbõl 1105 mûködik 28142 fõvel, az 1042 vállalati tûzoltóság 14866 tûzoltójának mintegy fele a ténylegesen mûködõ) látható, hogy az önkéntes tûzoltóságok szinte egyátalán nem rendelkeznek védõruhával, a hivatásos tûzoltók viszont a 90-es évek eleje óta korszerû ruhát viselnek. (A folyamatos pótláshoz nekik is mintegy 3000 db-ra lesz szükségük. – lásd Védelem 96/1. szám 17-18. oldal). Ha mégis különbséget kell tennünk a tûzoltók között, akkor azt nem a veszélyekben, hanem a veszélyek bekövetkezésének valószínûségében tehetjük. A bevetések gyakorisága, bonyolultsága, a létesítmények jellege eltérõ. Ebbõl kiindulva az anyagi lehetõségek függvényében lehet a döntést meghozni.
A lehetõségek hivatásos tûzoltó
teljes védelem bevetési kabát és nadrág + kesztyû
önkéntes tûzoltó – mûködési területtel gyakrabb bevetés
az igénybevételhez igazított biztonságos védõruha – bevetési kabát és nadrág – bevetési kabát + lángálló gyakorló nadrág
– ritkább bevetés
– lángálló ruha vagy overall
különleges bevetésekhez
+ bevetési kesztyû + lángálló kámzsa + lángálló póló és alsónadrág
Testvédelem Testrész
Fõ veszély
Megoldás
fej
mechanikai, szúróláng
sisak, kámzsa, arcvédõ
kéz
mechanikai, hõ, vegyi anyagok, AIDS
kesztyû
felsõ test
hõ, szúróláng, vegyi anyagok, víz, izzadtság, hideg, láthatóság
védõkabát
alsótest
vegyi anyagok, víz
védõnadrág v. overall
VÉDELEM 1996/4
Nyilvánvaló, hogy a vázolt követelmények egyik napról a másikra nem teljesíthetõk, de a fejlõdõ önkéntes tûzoltóságoknak világos és egymásra épülõ fejlesztési koncepcióra van szükségük, annak érdekében, hogy a szertárban porosodó jeszter zubbonyokat a tûzoltó védõruha váltsa fel. Ha a realitásokból indulunk ki, az önkéntesek közül a 112 körzetközpontnak kiszemelt tûzoltóságnak kell a védelmét elsõként megoldani. Ezek közül 33 egység – mintegy 400 fõvel – már július 1-étõl területvédelmi feladatokat kapott. 29
MUNKABIZTONSÁG
Nomex iránytû A tûzoltó védõruhának sok követelményt kell kielégítenie. Ehhez speciális anyagokra van szükség, amelyek védelmi mechanizmusait döntésünkhöz ismerni kell. A tûzoltó ruhákat tanulmányozva lépten-nyomon a Nomex névvel találkozhatunk. Rögtönzött közvéleménykutatásunk szerint minden szakember ismerte a NOMEX nevet, de pontos információval nem rendelkezett.
Mitõl véd? A Nomex-et alkotó metaarmid polimer különlegesen erõs kötései révén képes ellenálni a kémiai hatásnak és nagy hõellenállást biztosítanak a polimer gerincnek. Ennek tulajdonítható, hogy a Nomex magas hõmérsékleten sem olvad, hanem csak elszenesedik. Nagy hõ- vagy tûzhatás esetén is szükség lehet arra, hogy az anyag állapotát megóvják. Erre egy speciális Nomex-Kevlar szálkeverék készült, amelyek molekulái egymáshoz kapcsolódva nagy szilárdságú és hõhatásra alig zsugorodó anyagot eredményeztek. Ez egyértelmûen a hõ- és lángállóság javítását szolgálta. Így született meg a Nomex III. A további speciális igények (pl. elektrosztatikus feltöltõdés elleni védelem, fokozott szakítószilárdság - tûzállóság, kényelem, jobb színezhetõség) újabb anyagféleségeket szültek. (Nomex Delta sorozat)
Anyagtípus és védelem Nem csoda, ha ennyi változat után egyfajta szakmai iránytûre van szükségünk. NOMEX T
Tulajdonságai Fizikai (Nomex T) fajlagos tömeg 1,38 g/cm3 fajhõ 12,14 J/kgK hõtágulási együttható 2x10-5 C-1 hõvezetés 0,13 W/ mK sugárzási ellenállás (nagy)
DELTA A DELTA B DELTA C DELTA FF DELTA K DELTA T
A Nomex Delta A (Antisztatikus) az elektrosztatikus feltöltõdés levezetésére szolgál, amelynél a keverékszál egy indukciós mechanizmus révén vezeti el a feltöltõdést. A Nomex Delta B elsõsorban kifordított kabátok és nadrágok bélésanyagaként hasz-
21 °C 177 °C 75
260 °C 50
25
Nyúlás (%) 0
0
10 20 Szakítóerõ -nyúlás diagramok különbözõ hõmérsékleten
30
Maradó szakítószilárdság (%) 100
177 °C 75
218 °C
50
260 °C
25
304 °C Hõhatási idõtartam (óra)
0
10
100 1000 Szakítószilárdság-megtartás forró levegõ behatására
10000
Vegyszerállóság
Az anyagot különbözõ hõmérsékleteken vizsgálva (nyúlás, zsugorodás, szakítószilárdság) számottevõ változásokat nem tapasztaltak. (1. 2. ábra)
Szervetlen sók oldatai és szerves oldószerek szinte egyáltalán nem gyakoroltak hatást a szálra. Számottevõ károsodást csak az erõs savak és bázisok okoztak.
A Nomex 6T-430 kémiai ellenállása egyes vegyszerekkel szemben Vegyszer
NOMEX
Relatív terhelés (%) 100
Hõállóság
NOMEX III.
NOMEX + KEVLAR
30
nálatos. A Nomex Delta C (Comfort) egy hõálló és elektrosztatikus feltöltõdés ellen védett, de olyan finomságú elemi szálkeverék, amelybõl védõ alsóruházat, vagy könnyû felsõruházat készíthetõ. A Nomex Delta FF különösen finom elemi szál a Delta C-hez hasonló felhasználással. A Nomex Delta K-t (thermal protection – hõvédelem) speciálisan tûzoltóbevetések céljaira készült, amely a heves tûzben tanúsított hõvédõ hatása mellett véd az elektrosztatikus feltöltõdés ellen is. Ez utóbbi tulajdonsága különleges biztonságot ad a szikrára érzékeny környezetben bevetett egységeknek.
Koncentráció
Hõmérséklet
Idõtartam
Megmaradt
%
C fok
óra
szakítóerõ
Sósav
35
21
10
80-90
Salétromsav
10
21
100
90
Kénsav
70
21
24
80-89
Nátrium-hidroxid
50
60
100
19
Aceton
100
21
1000
90
Benzol
100
21
24
90
Benzin
100
21
1000
90
Triklóretilén
100
21
1000
90
Mindezek talán a legfontosabb ismeretek egy árnyaltabb kép kialakításához. VÉDELEM 1996/4
MUNKABIZTONSÁG
Magyar védõruha A közelmúltban mutatta be a Vektor Szövetkezet az elsõ hazai gyártású tûzoltó védõruhát. (ld. Védelem 1996/3. 22. old.)
EN 469. A jövõben Európában ezt a szabványt kell ismernie mindazoknak, akik tûzoltó védõruhával, vagyis a tûzoltó hõ- és lánghatással szembeni védelmével foglalkoznak. A szabvány szerint a ruha külsõ anyagának a lánghatással szemben kell védenie, a hõvédelmet pedig többrétegû anyagkombinációkkal - közbensõ bélés, kivehetõ bélés, alsóruházat stb. – kell elérni. A ruha adjon védelmet a víz ellen, de egyidejûleg biztosítsa az izzadtság elvezetését. A ruhaujjak végei védjék a csuklót és akadályozzák meg az égõ anyag bejutását, felül pedig védje a nyakfelületet. Amit nem kell védenie, az a fej, a kéz és a láb, de a kialakításnál figyelembe kell venni, hogy a tûzoltónak különleges helyzetekben további ruhafélékre lehet szüksége (pl. vegyszerek kiömlése), légzõkészüléket kell használnia. A láthatóságot a ruhán elhelyezett fényvisszaverõ elemekkel kell biztosítani. Általánosságban elmondható, hogy a szabvány koncepciója a többréteges ruházaton alapszik, ennek megfelelõen lehet:
a./ egyrészes felsõruha, vagy b./ kabát, nadrág megoldás minimum 30 cm-es átlapolással, vagy c./ egy sor olyan alsó és felsõ ruhadarab, amelyeket együttesen kell használni. A követelmények teljesítését szigorú vizsgálati tesztekkel kell igazolni.
A tûzoltónak (sportolónak) ezidáig mindig pamut alsóruházat hordását ajánlották, ma a kutatások szerint a speciális mûanyag (kötött NOMEX) fehérnemû ennél jobb, mivel a nedvességet nagy felületen elosztja és így az jóval gyorsabban gõzölög el.
Anyagválasztás
Védõöltözet
A követelmény felsorolásból látható, hogy aki tûzoltó védõruha gyártására adja a fejét, vagy ilyet vásárolni kíván, elsõként az alapanyagokat kell megvizsgálnia. A Vektor Szövetkezet bemutatott ruhájánál a lánghatással szembeni védelmet a NOMEX legújabb fejlesztése, a DELTA T hivatott biztosítani, amely égési vizsgálatoknál különösen jó eredményeket mutatott, s ami nem elhanyagolható, kopásés mosásállósága is a legjobb volt. A ruha legyen vízzáró (víz, szél), de engedje ki a testpárát. Ezt a követelményt a GORE-TEX membrán biztosítja, amelynek 1 cm2-én 1,4 milliárd pórus található. Ezzel 8 bar vízzáróság érhetõ el. (A DIN követelménye 1,3). Mivel egy pórus 700-szor nagyobb, mint egy vízgõzmolekula, az izzadtság akadálytalanul áthatolhat a membránon.
A kiváló tulajdonságú alapanyag természetesen még nem védõöltözet. A konfekcionálásnak a többrétegû ruhát speciális varrási technológiával kell megvalósítani. Ami a kabát, nadrág kombinációból szemmel látható: A kabát egyenesvonalú szabással, magasított álló gallérral és teljesen felhúz-
A GORE-TEX mechanizmus
THERMO-MAN TESZT A hõpróba idõtartama: A hõáradat mennyisége: Másodfokú égési sérülés: Harmadfokú égési sérülés:
8 mp 2 cal/(cm2 · mp) 6% 5% (védelem nélkül)
Égési sérülés elõrejelzése /%/
elöl
A hõhatás ideje
A vizsgálat idõtartama
hátul
Sértetlen felület test arc
másodfokú sérülés A kéz és a lábfej nincs vizsgálva VÉDELEM 1996/4
harmadfokú sérülés az arcon A számítógép a várható égési sérülések helyét és felületét elõrejelezve a ruha védõhatását kiválóra értékelte. 31
MUNKABIZTONSÁG
150
Vizsgálat
pulzusszám
140 elviselhetetlen 15 min.
130 különösen kellemetlen 120
Ruhapróba számítógéppel
kellemetlen 110
kellemes
100
90 300 könnyû
400 közepes
terhelés (watt) 550 nehéz
ruha nélkül GORE-TEX® ruházat PU-ruházat Ruházat és teljesítmény
32
ható zippzár- tépõzár kombinációval készült. A mellrészen és alul 3 soros fényvisszaverõ csík, alul két tépõzáras fedelû zseb, felül (jobbra) pedig „rádiótartó” zseb van. (Ez nagyon praktikus!) A kabát új része jól záródik a csuklóhoz. Belül a varrásoknál hegesztett vízzáró béléssel és húzózárral kivehetõ hõszigetelõ béléssel készült. Ez utóbbit az ujja aljánál gombbal rögzítették. A nadrág szárai egybeszabottak, a derékrészen kialakított gumírozott rész jól tartja a derékon, amit a felgombolható gumírozott nadrágtartó segít. Alul mindkét szárán 3 sor fényvisszaverõ csík van.
Ami nem látható, az a védõképesség. Ezt speciális égetõ kemencébe helyezett bábun Svájcban vizsgálták. A tesztkamrában elhelyezett bábun és a ruhán 122 érzékelõ méri az adatokat és azonnal továbbítja a számítógépnek. Közben a ruhára 8 mp-ig intenzív lángot fújnak, s ezzel a hõmérséklet 600-1000 C közöttire emelkedik. A Vektor ruhája a számítógéptõl jó osztályzatot kapott.
Remélhetõen egyre megszokottabbá válik, hogy az európai elõírásoknak megfelelõ hazai tûzoltó eszközrõl, felszerelésrõl számolhatunk be.
Irodalom: EN 469 Európa szabvány NOMEX, GORE-TEX Vektor - mûszaki leírások Schutzkleidung, Brandschutz, 92/6. Du Pont Thermoman vizsgálati jegyzõkönyv
VÉDELEM 1996/4
TÛZMEGELÕZÉS CZÍVA OSZKÁR
Hõérzékelõk A felszerelendõ érzékelõ mennyisége és elhelyezése az érzékelõ típustól, a védett tér nagyságától, magasságától, a mennyezet illetve a tetõ alakjától, a tér rendeltetésétõl és a légáramlás viszonyaitól függ. Az érzékelõk típusát úgy kell megválasztani, hogy a tüzet a kialakulásának már a lehetõ legkoraibb stádiumában érzékeljék, valamint – a védendõ terület sajátosságát figyelembe véve – a téves riasztások számát 0-hoz közelire redukálhassuk.
Mûködési elve A hõérzékelõk – nevükbõl adódóan – a környezetükben lévõ hõmérsékletet érzékelik. A küszöbhõmérséklet érzékelõk alkalmazásánál alapvetõen a várható legnagyobb környezeti hõmérséklet figyelembevétele a meghatározó. A beállított maximális (küszöb) hõmérséklet elérésekor jeleznek. A hõsebesség érzékelõk az idõegység alatti hõmérséklet növekedésre jeleznek, vagyis akkor ha a környezeti hõmérséklet gyorsan emelkedik. Ha a környezeti hõrmérséklet emelkedésének üteme lassú (ami nem utal tûz keletkezésére) akkor a belsõ termisztor (termisztoros érzékelõknél) is követi a változást, így az elektromos egyensúly nem borul fel, s nem történik riasztás. A hõsebesség érzékelõk olyan helyeken alkalmazhatók, ahol nagy jelzésbiztonság a követelmény, azonban füstérzékelõk nem alkalmazhatók, mert üzemszerûen is elõfordulhat füst, vagy egy tûz kezdeti szakaszában csak igen kevés füstgáz jelenik meg. Mindkét alaptípus ex. változata robbanásveszélyes területeken is alkalmazható.
Csoportosításuk a./ Térbeli elhelyezkedésüket illetõen – pontszerû – vonalszerû b./ Hõfelvevõ jellegük szerint – integráló VÉDELEM 1996/4
– nem integráló c./ Mûködési elvük szerint – küszöbhõmérséklet érzékelõ – hõsebesség érzékelõ (Mûködésük általában anyagtulajdonságon alapul.) Pontszerû küszöbhõmérséklet érzékelõk: – olvadóbetétes – olvadókapcsos – pneumatikus mûködésû olvadófej – bimetál – folyadékkal töltött üvegbetét – NTC termisztor – PTC termisztor – stb. Vonalszerû küszöbhõmérséklet érzékelõk: – olvadókábel – hõre ellenállást változtató kábel – infrasugaras vonali érzékelõ Hõsebesség érzékelõk: – membránszelencés – NTC termisztoros érzékelõk
Szerelési javaslat – Közvetlenül a mennyezet alá, a forró légáramlat irányába szereljük. Az érzékelõ elem befüggesztési mélysége nem haladhatja meg a belmagasság 10 %-át, miután az áramló forró réteg felett hideg (környezeti hõmérsékletû) légpárna alakul ki. A hõérzékelõk falakhoz, térhatárolókhoz viszonyított távolsága legalább 0,5 m legyen! 1 m-nél keskenyebb csatornák, járófolyosók stb. alatt az érzékelõket a középvonal mentén célszerû elhelyezni. Az érzékelõk 0,5 m-es körzetében semmilyen irányban ne legyenek berendezések vagy tárolt áruk elhelyezve. A hõérzékelõket nem szabad a klíma- vagy szellõzõberendezés által befúvott légáramban elhelyezni. Ha a befúvás per- Hõérzékelõ
forált álmennyezeti elemeken át történik, az érzékelõ 1 m-es körzetében a nyílásokat le kell takarni. A hõérzékelõk számát úgy érdemes megválasztani, hogy az egy érzékelõ által védhetõ legnagyobb területre – az Amax – védõfelületre vonatkozó, az 1. táblázatban közölt kritériumok teljesüljenek. Különbözõ hajlásszögû födémek esetén a legkisebb hajlásszöget célszerû figyelembe venni. A kupolák és boltozatok meredekségüktõl függõen ferde födémekként kezelhetõk.
Jelzési határérték megválasztása – Az érzékelõ jelzési küszöbértékét 2530 C fokkal magasabb hõmérsékletre kell választani, mint az üzemszerûen felléphetõ legmagasabb környezeti hõmérséklet.
Bejelzési fürgeség – Függ a konstrukciótól, az érzékelõ lomhaságától. Az érzékelõ lomhasága (idõállandója) függ a detektor tömegétõl, fajhõjétõl, a fürgesége egyenesen arányos a detektor-felülettel, a
35
TÛZMEGELÕZÉS
Legnagyobb A védett tér alapterülete (m 2)
a
födém
≤ 20°
> 20°
függően
≤ 45°
A max (m 2 ) > 45°
≤30
30
30
30
> 30
20
30
40
1. számú táblázat
A táblázat az ÉMI vizsgálati eredményeit tartalmazza.
Felhasználási lehetõségei Felhasználási elõny: – olcsó védelem – nagy hõnövekedés várható (folyadék tüzek) – korrozív, poros környezet – nagy páratartalom, gõz – tárgyvédelem szabadtérben – nagy biztonságú oltásvezérlés – alkohol tüzek – karbantartási akadályok – rendeltetésszerûen 60 C foknál magasabb környezeti hõmérséklet – hõre–záródó csappantyúk vezérlése – rendeltetésszerûen a környezet ben füst van (gk. szervíz)
Felhasználási korlát: – személyek védelmére nem, vagy csak kiegészítõ érzékelõvel együtt alkalmazható (pld. iroda, szálloda, stb.) – kicsi hõmérséklet növekedés (svéltûz) – nagy belmagasság – menekülési utak védelme – klímázott terek – ahol az érzékelõket nem lehet a mennyezetre szerelni – tartós benntartózkodásra szolgáló helyiségek védelme
36
védőfelület
ferdeségétől
A védett tér alapterülete (m2)
Hõsebességérzékelõ Legnagyobb távolság (s) a födém ferdeségétől függően (m)
≤ 20°
> 20° ≤ 45°
> 45°
≤30
4,5
5,0
5,5
> 30
3,5
5,0
6,5
2. számú táblázat konvektív hõfelvevõ-képességgel. Az érzékelõk érzékenységi képességét osztályokban határozzák meg. (1-3). A számok értéke fordítottan arányos az érzékenységgel. – Függ az áramló levegõ sebességétõl és hõmérsékletétõl. – Függ a belmagasságtól. – Függ a telepítési (kiosztási) sûrûségtõl. A kiosztási sûrûség megállapításakor a gyári adatokat kell figyelembe venni! A tervdokumentáció elbírálásához célszerû megkérni a tervezõtõl a gyártó által kiadott tervezõi segédletet, mely alapján a kiosztási sûrûséget meghatározta. A kiosztási sûrûséget 1. számú táblázatban foglaltak szerint célszerû megválasztani. A megengedett távolság tekintetében az egyes szabályozási dokumentumok kisebb–nagyobb eltéréssel a mi általunk megadott értékek mellett helyezkednek el. A távolság (s) számítással is megállapítható az alábbi tapasztalati képlet segítségével.
A táblázat az ÉMI vizsgálati eredményeit tartalmazza.
Hõérzékelõ (System Sensor)
s = 1,2 √ Amax
Czíva Oszkár tü.õrgy. osztályvezetõ BM TOP VÉDELEM 1996/4
TÛZMEGELÕZÉS
SZÛTS JENÕ
A vonali füstérzékelõk elhelyezése Az elõzõ számunkban közölt pontszerû érzékelõk után a vonali és a légcsatorna füstérzékelõk elhelyezésére ad gyakorlati tanácsokat szerzõnk.
elvbõl adódóan a vonali füstérzékelõkkel nagyobb területek védhetõk és nagyobb magasságban is használhatók. A sugár hirtelen, teljes mértékû blokkolása (>95%os intenzitás csökkenés), típustól függõ késleltetés után hibajelzést okoz.
megengednek.) Nagy tûzkockázat vagy életvédelmi célokat szolgáló védelem esetén sûrûbben kell elhelyezni az érzékelõket. A sugár és a szomszédos fal, térelválasztó közötti távolság: 8 m lehet. Ha az adót vagy a vevõt nem határoló falra szereljük, akkor a mögöttük védelem nélkül maradt térrész legfeljebb 3 m lehet. Csak akkor engedhetõ meg az ilyen jellegû szerelés, ha a nem védett területen nem kell tûzzel számolni. Zavaró tárgy vagy fal a sugár vonalától mért 0.5 m-en belül csak 3 m hosszban lehet. (Az adó, a vevõ vagy a tükör 3 m-es környezetében ez a korlátozás nem érvényes.) Az érzékelõ egységeit a mennyezetre vagy falra is szerelhetjük Fali szerelés esetén a mennyezettõl mért megengedett távolság 0.3 m-0.6 m lehet. (Alacsonyabb szerelés is megengedett, ha a területen levegõ rétegzõdés (‘hõpárna’ kialakulása) várható. Ilyenkor a köztes szint
Alkalmazása Elhelyezési szempontok
A vonali füstérzékelõ a sugár teljes hosszában történõ fényelnyelõdést méri, azaz mûködési jellege integráló. Ebbõl következik, hogy jelzéséhez – a pontszerû füstérzékelõkkel ellentétben – nem arra van szükség, hogy a mennyezet egy pontján adott füstkoncentráció alakuljon ki. A mennyezet felé szálló és szétterülõ – tehát koncentrációban abszolút mértékben csökkenõ koncentrációjú – füst is jelzésbe tudja hozni, mivel a sugár irányában szétterülõ kisebb koncentrációjú füst, összességében azonos intenzitás csökkenést eredményez, mint egy kis területen jelenlevõ sûrûbb füst. Ebbõl a mûködési
○ ○
0.5 m min
○ ○
○
○
○
zavaró tárgy, fal
3m max.
○
○
○
Megengedett távolság az adó és a vevõ között: 10-100 m lehet. Egyes gyártóknál a különbözõ távolság tartományokhoz különbözõ típusú érzékelõk tartoznak. Felszerelési magasság: 2.7 m-25 m (Gyors, 5 percen belüli beavatkozási idõ esetén a 40m is megengedett, de a köztes magasságokban is érdemes védelmet biztosítani.) A felszerelésnél ügyelni kell arra, hogy a sugár még ideiglenesen se legyen blokkolható (létra, targonca, stb.). Több vonali füstérzékelõ használata esetén a sugarak közti távolság: 14 m lehet. (Az amerikai elõírások 18 m-t is
○
○
○
○
○
○
○
○
○
8m max. ○
○
○
○
○
○
○
○
○
○
○
○
ADÓ
VEVÕ
ADÓ
VEVÕ
14 m max.
○
○
○
○
○
○
○
○
○
○
○
○
max. 3 m
○
○
○
○
○
○
○
○
○
○
10 – 100 m
○
max. 3 m
○
○
○
○
○
○
8m max.
1. ábra A vonali füstérzékelõk elhelyezése VÉDELEM 1996/4
37
TÛZMEGELÕZÉS
1m
d
d
d/2
d/2
d
1m
1m
d/2
d
2. ábra A vonali füstérzékelõ elhelyezése Ferde tetõ esetén
ADÓ
Nyeregtetõ esetén TÜKÖR
a
d
c
e
b
VEVÕ (a+b)max. = 0.7 x 100m = 70m
ADÓ
VEVÕ
(c+d+e)max.= 0.7 x 0.7 x 100m = 49m
3. ábra A megengedett legnagyobb távolság az adó és a vevõ között tükrözés esetén, ha az adó és vevõ közötti maximális megengedett távolság 100m. védelmét célszerû vonali füstérzékelõvel megoldani.) Ferde tetõk vagy nyeregtetõs épületek esetén az érzékelõk sugarai közti távolság – a pontszerû füstérzékelõknél leírtak szerint – növelhetõ a tetõ meredekségi szögének megfelelõen, de legfeljebb 25 százalékkal. A tetõ gerincének vonalában, a csúcstól vízszintesen mért 1 m-en belül, mindenképpen el kell helyezni egy érzékelõt. 38
Ha a terület geometriája úgy kívánja, a sugarat tükrözni is lehet. Csak stabilan szerelt síktükör használható. A tükrök használata nehezíti a sugár beállítását. A tükrök méretét az adótól mért távolság határozza meg. (Az adót elhagyó sugár nyílásszöge típustól függõen 0.5°-2°. Ez azt jelenti, hogy a sugár foltjának átmérõje – pesszimális esetben, tehát 0.5° nyílásszöget alapul véve – az adótól 10
m-re kb. 18 cm, míg az adótól 100 m-re kb. 1.8m). Egy-egy tükör használata az adó és vevõ közti maximális megengedett távolságot 70%-ra csökkenti. Poros, piszkos környezetben az adó, a vevõ vagy mindkettõ védõüveg mögé helyezhetõ (plexi nem jó!). Egy-egy üveg 10%-kal csökkenti az adó és a vevõ közötti megengedett távolságot. Az üvegek lehetõleg merõlegesen álljanak a sugár irányára. VÉDELEM 1996/4
TÛZMEGELÕZÉS
A légcsatorna füstérzékelõ elhelyezése A légcsatorna füstérzékelõk elsõdleges célja az épületek fûtõ–, szellõzõ-, légkondícionáló csatornarendszerében keletkezõ tûz, illetve az oda bekerülõ füst minél korábbi jelzése és ennek alapján a füst szétterjedésének a megakadályozása. A külsõ levegõtõl hermetikusan zárt érzékelõház a légcsatorna falára szerelhetõ, melybõl egy lyukakkal ellátott levegõmintavavõ csõ és egy levegõ-kiömlõ csõ nyúlik be a csatornába. A mintavevõ csõ lyukaihoz érkezõ levegõ torlónyomása és a kiömlõ csõ szívó hatása révén a csatornában áramló levegõ (füst) az érzékelõházban elhelyezett – általában normál pontszerû – füstérzékelõn halad keresztül. A légcsatorna füstérzékelõk tehát csak egy minimális légáramlási sebesség felett mûködnek megfelelõen (típustól függõen: 1.52.5 m/s minimum). A legnagyobb megengedett légáramlási sebesség típustól függõen: 15–25 m/s lehet.
A füst érzékelése Ismert, hogy a különbözõ anyagok az égés különbözõ fázisaiban más és más szemcseméretû füstöt produkálnak. Általában a kezdõdõ, lánggal égõ tüzek közelében a füst szemcsemérete a 0.1-0.5 um tartományba esik, míg a parázsló tüzek egy nagyságrenddel nagyobb szemcseméretû füstött termelnek. Az aktuális szemcseméret eloszlást természetesen más környezeti tényezõk is erõsen befolyásolják (pl. páratartalom, oxigén jelenléte, stb.). A környezeti tényezõk mellett további változás tapasztalható a szemcseméretben, ahogy a tûz keletkezési helyétõl távolodunk. A tûztõl távolodva a füst hûlni kezd, a kis méretû részecskék koagulálódnak, egyesülnek egymással, míg a nagyon nagy részecskék szétesnek. Általában a füstrészecskék méretnövekedése tapasztalható a tûz fészkétõl távolodva. Az égés során jelen levõ vízpára, lehûlése során ködszemcsékké alakul (ugyanez a jelenség tapasztalható magas kémények esetében is). Mivel a ködcseppekké kondenzálódott vízpára tiszta, fehér színû, ezért az ezzel keveredett füst színe is világosodni fog. Ezeket a tényezõket figyelembe véve a VÉDELEM 1996/4
csatlakozások
hermetikusan zárt érzékelõ ház kiömlõ csõ mintavevõ csõ beszívási pont Légáramlás iránya
beszívási pontok
vagy csõhajlat
lehetõleg > 3D
A légcsatorna füstérzékelõ elhelyezése légcsatorna érzékelõkben célszerûbb az optikai füstérzékelõket használni, függetlenül a begyulladó anyag minõségétõl és a keletkezõ füst típusától, mivel ezek a nagyobb méretû füstrészecskék jobban detektálhatók az optikai érzékelõkkel. Ha közvetlenül a csatornában keletkezõ tûz kialakulásával is számolni lehet, akkor a várható füst típusától függõen az ionizációs érzékelõvel felszerelt légcsatorna érzékelõ hatékonyabb lehet.
A füst felhigulása Általában a légcsatornákkal felépített fûtõ, szellõztetõ, légkondícionáló rendszerek nagy kiterjedésû területek (csarnokok, többszintes irodaépületek, bevásárló központok, stb.) szellõztetését, légkondícionálását látják el. A szellõztetõ rendszerekkel ellátott épületek tûzvédelmét úgy kell megtervezni, hogy a tûzjelzõ rendszer mind a szellõzõ rendszer mûködésekor, mind a szellõzõ rendszer kikapcsolása esetén megfelelõ védelmet biztosítson (azaz, csak a légcsatornákban elhelyezett védelem nem elégséges). A légcsatorna érzékelõk számának meghatározásához figyelembe kell venni, hogy a szellõzõ rendszer mekkora területet lát el és mekkora a légcsere. Minél nagyobb az ellátandó terület és a légcsere, annál több érzékelõre van szükség. Az egyik legnagyobb problémát a légcsatornába kerülõ füst hígulása okozza. A védendõ terület egy pontján keletkezõ tûz füstje nyilván a legközelebbi beszívó nyí-
láson keresztül jut be a csatornába. A többi beszívó nyíláson keresztül beömlõ tiszta levegõ a beszívott füst koncentrációját jelentõsen csökkenti. Hasonlóképpen csökken a füstkoncentráció nagyobb légcserék esetén is. Az érzékelõket tehát úgy kell elhelyezni, hogy a füst esetleges felhígulása esetén is még megfelelõ idõben kapjunk jelzést.
A füst eloszlása A légcsatornába beszívott füst eloszlása sajnos nem egyenletes. A füstkoncentráció a csatorna keresztmetszetében mérve sokszor teljesen eltérõ értékeket mutat. A legnagyobb eltérések a beszívási pontok és a csatornaívek utáni részek közelében tapasztalhatók. Az elszívó (gyûjtõ) csatornákban például minden beszívási pont vagy rács közelében füstrétegzõdéssel kell számolni és csak a beszívási ponttól vagy a csatorna hajlattól mérve 3-szoros csatorna szélességgel megegyezõ távolságban lehet egyenletes füsteloszlást feltételezni. Gyakorlatilag tehát ilyen távolságra kell elhelyezni az érzékelõket a legközelebbi beszívási ponttól. Itt már egyenletesnek tekinthetõ a füsteloszlás, a beszívási pontok, csatorna hajlatok közelében tapasztalható turbulenciák, rétegzõdések megszûnnek, tehát a mintavevõ csõ minden beszívási pontjánál gyakorlatilag azonos füstkoncentrációt várhatunk. Szûts Jenõ mérnök Promatt Elektronika, Budapest Nándorfehérvár köz 7. 39
TÛZMEGELÕZÉS
KAMARÁS LÁSZLÓ
Tûzszakaszok kialakítása az épületekben elhanyagolt, „járulékos” szerkesztési szabályokról. A tûzszakasz határok vonalában – az építmények homlokzatán ill. tetõfelületén – un. homlokzati ill. tetõ tûzterjedési gátak alkalmazást írja elõ az MSZ 595-3:1986 szabvány. A homlokzati tûzátterjedés megakadályozása céljából a nem éghetõ anyagú tûzgátak a következõk szerint alakítandók ki. A függõleges tûzterjedés elleni gát legkisebb mérete (1. ábra) 1,3 GH2 + GH1 ≥ 1,30 m ahol GH2 konzol (osztópárkány, loggia vagy erkélylemez) kiülése a felette lévõ parapet elé, m; GH1 két egymás felett lévõ nyílás (nyílászáró) egymástól való távolsága a homlokzati síkon mérve, m.
Az építéstechnikai tûzvédelmi tervezés egyik feladata, hogy építészeti eszközökkel, speciális szerkezetekkel akadályozza meg esetleges tûzesetek alkalmával az egyes létesítményekben a nagy kiterjedésû és jelentõs kárértékû tûzkatasztrófák bekövetkezését.
Követelmények Az egyes nemzetek által alkalmazott szakterületi szabályozási rendszer egymástól alapjaiban és részleteiben eltérõ. Egységesnek tekinthetõ azonban az a koncepció, hogy az építmények meghatározott kiterjedésû részleteit tûzvédelmi szempontból önálló egységként kell kialakítani. A szakirodalomban tûzzónáknak, tûzszekciónak, tûzszakaszoknak nevezett fogalom egy építménynek azon egységét jelenti, melyet a szomszédos egységtõl meghatározott tûzállósági határértékû tûzgátló szerkezetek választanak el. A tûzgátló elválasztások fontosságát, egy épület tûzbiztonsági összképében elfoglalt helyét nem csak a tûz egyik tûzszakaszból a másikba történõ átterjedésének megkadályozása határozza meg, hanem jelentõs szerepet játszanak ezek a szerkezetek a benntartózkodók evakuációjában és nem utolsó sorban a tûz leküzdésében operatív feladatot ellátó tûzoltó egységek beavatkozásának biztosításában. Az épületek esetében e tekintetben a legfontosabbak a térelhatároló fal- és födémszerkezetek (tûzgátló falak, tûzfalak, tûzgátló födémek), valamint az ezekben elhelyezésre kerülõ nyílászáró szerkezetek és a gépészeti vezetékek számára szolgáló áttöréseket lezáró segédszerkezetek (csappantyúk, tömítések stb.) mint a tûzszakaszhatárok elemei.
Megoldási módok Tapasztalati tény, hogy „nem éghetõ” anyagokból (tégla, beton stb.) viszonylag könnyen létesíthetõk igen erõs tûzhatásnak is órákig ellenálló fal- és födémszerkezetek. Némi leegyszerûsítéssel mondható, hogy már a statikai igények kielégítése olyan 40
Tûzgátló ajtók a lépcsõházban szerkezetet feltételez, amely tûzállósági szempontból is megfelelõ, vagy megfelelõvé tételére a gyakorlatban számos, viszonylag egyszerû mûszaki beavatkozás lehetséges. A tûzgátló falszerkezetek esetében a hagyományos, falazott, beton, vasbeton szerkezeteken túlmenõen ma már számos szerelt, „száraz” technológiával készülõ tûzgátló szerkezet alkalmazható a gyakorlatban. Az acél merevítõ vázas, üveg- vagy kõzetgyapot hõszigetelésû, tûzvédõ lapokból készülõ fegyverzetekkel kialakított szerelt szerkezetekkel (RIGIPS, KNAUF, PROMATECT) valamennyi teljesítmény kategória biztonságosan kielégíthetõ. Hasonló a helyzet a tûzgátló födémek esetében, ahol a hagyományostól eltérõ födémek alkalmazása esetén az elõírt teljesítmény tûzvédõ álmennyezettel, tûzvédõ burkolattal, stb. biztosítható.
1. ábra Függõleges tûzterjedés elleni gát metszete A vízszintes tûzterjedés elleni gát legkisebb mérete a 2. ábra szerint: 1,5 GH4 + GH3 > 0,90 m ahol GH4 a falazatból kiülõ fal pillér vagy lizéna stb. mérete, m; GH3 a két egymás mellett lévõ nyílás (nyílászáró) távolsága, m.
Tûzterjedési gátak Említést kell tenni azonban a tûzgátló elválasztásokkal kapcsolatos, sok esetben
2. ábra Vízszintes tûzterjedés elleni gát metszete VÉDELEM 1996/4
TÛZMEGELÕZÉS
A tetõtûz tovaterjedése megakadályozása céljából a tûzszakaszhatárok vonalában a nem éghetõ anyagú tûzterjedés elleni gátak, osztósávok az alábbiak szerint alakítandók ki: 2 GT2 + GT1 ≥ 0,60 m ahol GT2 „nem éghetõ” anyagú tûzterjedési gát magassága, m; GT1 az éghetõ anyagú hõszigetelést megszakító „nem éghetõ” anyagú osztósáv szélessége, m. GT1 ≥ 0,60 m esetén a csapadékvíz elleni szigetelés megszakításától el lehet tekinteni, ha a GT1 szélességében a csapadékvíz elleni szigetelést felülrõl „nem éghetõ” anyagú réteggel fedik.
Üvegezett tûzgátló fal (Hasil)
3. ábra Tetõ tûzterjedési gát metszete
Közvetett hatások A tûzgátló elválasztások hatékony mûködését szolgálja az – a sokszor nem alkalmazott – elõírás is, melynek értelmében az „éghetõ” anyagú tetõfelülvilágítók távolsága a tûzszakaszok határától I.-II. tûzállósági fokozatú épületek esetében legalább 1,8 m, III-V. tûzállósági fokozatú épületeknél legalább 3,0 legyen. A tûzgátló falszerkezetek megfelelõ funkcionálását alapvetõen befolyásolhatja a kapcsolódó épületszerkezetek kialakítása is. Nem szabad például a tûzgátló falak és egyéb épületszerkezetek között olyan kapcsolatot kialakítani, amelyek tûz esetén a tûzgátló falakra olyan erõket gyakorolnak, hogy annak tönkremenetelét, beomlását eredményezhetik. Külön figyelmet kell fordítani a tûzgátló falakon kialakított szerkezeti hézagok lezárására, melyet tûz- és füstgátló kivitelben kell elkészíteni.
Nyílások a szerkezeten A funkcionális és technológiai igényekbõl adódóan a tûzgátló szerkezeteken igen gyakran a közlekedésre, szállításra, szellõzõ VÉDELEM 1996/4
rendszerek, csõvezetékek, kábelek stb. átvezetésére alkalmas nyílásokat kell kialakítani, majd azoknak a lezárását megoldani. Az ezen megoldásokkal szemben támasztott tûzvédelmi követelmények kielégítésére speciális tûzvédõ szerkezetek (tûzgátló ajtók, kapuk, tûzgátló csappantyúk, tûzgátló tömítések, önmûködõ zuhanyberendezések, stb.) alkalmazása szükséges.
Tûzgátló nyílászárók Az elmúlt években jelentõs változások történtek a tûzgátló nyílászáró szerkezetek fejlesztésében, gyártásában, a választék bõvülésében. A korábbi évekhez képest a ma rendelkezésre álló termékválasztékról megállapítható, hogy minden követelményszintre alkalmas, esztétikai igényeknek megfelelõ, többféle funkcionális elvárást kielégítõ piaci kínálat áll rendelkezésre. Megtalálhatók az egy- és kétszárnyú, tömör és üvegezett acél ajtók, tolókapuk, termékenként, gyártónként változóan 30, 60 és 90 perces tûzállósági teljesítménnyel (Dunamenti Tûzvédelem Rt, Fémtechnikai Kft. HÖR-MANN, Atlas Ideál, Drumetall, Schwarze, Domoferm, Peneder, Tor-Tec, Hasil); az ugyancsak egy- és kétszárnyú, tömör és üvegezett fa- anyagú ajtószerkezetek, 30, 60 perces tûzállósági határérték biztosítására (ÁRÉV Rt, FORMSchörghuber, Tor-tec, Hasil, Swedoor); illetve üvegezett alumínium szerkezetû, egy- és kétszárnyú nyílászáró szerkezetek 60 perces tûzállósági teljesítménnyel, (ABS), G jelû 30, 60, 90 perces üvegezé-
Tûzgátló ajtó sek fa- és fém keretben (Schott). (A G betûjelzés a nemzetközi gyakorlatban arra utal, hogy a szerkezet az állékonysági és lángáttörési kritériumoknak megfelel, nem alkalmas azonban a felmelegedési követelmények kielégítésére.)
Értelmezési hibák A bekövetkezett kedvezõ fejlõdés, változás ellenére adódnak félreértések, helytelen értelmezések a tûzgátló nyílászáró szerkezetekkel kapcsolatban mind a tervezõk, mind a felhasználók –esetenként az engedélyezõ hatóság – részérõl. Egy-egy építmény esetében – például funkcióváltás következtében – szükségessé válhat újabb tûzszakaszok kialakítása, ennek során tûzgátló nyílászáró szerkezet alkalmazása. Ezt – több esetben – a tervezõ vagy üzemeltetõ egy-egy beépített 41
TÛZMEGELÕZÉS
Kábelátvezetés
Tûzgátló rács
eredetileg nem tûzgátló funkcióra szolgáló szerkezet „feljavításával” kívánja biztosítani. Talán nyilvánvalónak tûnik, hogy egy nyílászáró szerkezet esetében a tûzállósági teljesítmény jellemzõ nem csupán a szárny tömör mezõinek tûzállósági paramétereitõl függ, hanem meghatározó a tok- és a szárny illeszkedés, a záródás biztosítása, a deformációs hajlam stb. Ennek ellenére a gyakorlatban elõfordult – nem egy esetben s nem csupán laikusok részérõl – hogy például egy normál acéllemez ajtó esetében a szárnyak tûzvédõ festékkel történõ kezelésével – önmagában – tejesítettnek ítélik a tûzállósági követelmények kielégítését. Néhány esetben gazdaságtalan, túlbiztosított megoldást eredményez a követelmények nem helyes értelmezése.
Igy fordulhat elõ például, hogy tûzgátló nyílászáró szerkezet kerül beépítésre olyan füstmentes lépcsõházakban, ahol elegendõ lenne „közepes” légzárású ajtók beépítése, vagy tûzgátló nyílászárót helyeznek el – indokolatlanul – külsõ térelhatároló falszerkezetekben.
– un. lágy átvezetési megoldás (ásványgyapot termékek, hõre duzzadó anyagok kombinációja) (pl. INTUMEX, Gerco, SVT, HILTI) – szórható tömítõ anyagok, masszák alkalmazásával készíthetõ lezárások (pl. Polyplast, Gerco, HILTI) – „hagyományos” megoldások (habarcs, speciális könnyûbetonok alkalmazása, kézi bedolgozás) Természetesen elõfordulnak a teljesítmény jellemzõk kedvezõ befolyásolása érdekében az alaptípusok kombinációjával kialakított rendszerek. Viszonylagosan újszerûek az éghetõ anyagú (PVC, PE) csõvezetékek tûzgátló lezárására szolgáló tûzgátló mandzsetták, tûzgátló gallérok, ill. a kábelátvezetések lezárására szolgáló tûzgátló téglák és dugók. Általában ideiglenes lezárásra alkalmazzák az igen nagy választékban kínált un. tûzgátló zsákokat.
Tûzgátló tömítések
Tûzvédelmi csappantyúk
A választékot illetõen hasonló kedvezõ változás ment végbe a kábel- és csõátvezetések tûzgátló lezárásának területén. A rendelkezésre álló tömítõ rendszerek négyféle alaptípusba sorolhatók az alkalmazott anyagféleségek, illetve a kivitelezési technológia függvényében: – építõelem rendszerû, szerelhetõ megoldások (pl. MCT, SVT)
A szellõzõ és klímavezetékek – funkciójuk következtében – egy létesítményben több téren, helyiségen, tûzszakaszon haladnak át. Esetleges tûzeset alkalmával könnyen elõfordulhat, hogy az egyébként korrekt, biztonságos módon megoldott és kivitelezett tûzszakasz lezárások (tûzgátló falak, födémek, nyílászáró szerkezetek, kábel- és csõátvezetések) ellenére a szellõzõvezetékek a magas hõmérsékletû füstgázok, égéstermékek és tûz terjedésének elõsegítõ elemévé válnak. (A tömegtájékoztatási eszközök hírei szerint a düsseldorfi repülõtéren legutóbb bekövetkezett tragikus tûzesetben a szellõzõvezetékeken keresztül szétterjedõ mérgezõ füstgázok okoztak haláleseteket.) Ennek megakadályozására szolgálnak az un. tûzvédelmi csappantyúk. Ezek hazai fejlesztése és gyártása, tipizálása növekszik (Troges, Hungaropanol gyártmányok) de több létesítményben külföldi (pl. Schako Trox) termékekekkel oldják meg a vezetékek szakaszolását. E területen viszonylag ujdonságnak számítanak az un. tûzgátló rácsok, melyek lamellái hõre duzzadó (intumescent) anyaggal vannak bevonva, ezek tûz esetén, adott hõmérsékleten felduzzadnak, lezárják a lamellák közötti hézagokat, Így megakadályozzák a mérgezõ égéstermékek átjutását a védett tûzszakaszba.
Gyógyszergyár: légtechnikai rendszer tûzgátló csappantyúkkal
Kamarás László tud. fõmunkatárs, ÉMI Rt. Budapest 42
VÉDELEM 1996/4
TÛZMEGELÕZÉS
KOK GYULA
Villamos kábelek tûzvédelme A kábelrendszerek egy-egy tûzszakaszban nagy tûzterhelést és ezzel jelentõs veszélypotenciált képeznek.
Gyúlékonyságuk A villamos kábelek gyulladási hõmérséklete – a szigetelõ anyagtól függõen – 250-400 °C között változik. Tûz esetén a hõmérséklet elérheti a 600-700 C fokot. A leggyakrabban alkalmazott PVC szigetelés kb. 100 C fokon kezd bomlani, s ekkor gyúlékony gázokat /szénmonoxid, metán stb./ bocsát ki, amelyek a levegõvel gyúlékony keveréket alkotnak. Ez az egyik oka a kábeltüzek gyors terjedésének és hõmérsékletük emelkedésének. A hõmérséklet növekedésével a PVC gáznemû sósavat bocsát ki. Ez a folyamat olyan gyors, hogy 250 C fokon az elméletileg lehetséges sósav 96-99%-a felszabadul. Egyetlen kg PVC égése következtében kb. 0,4 kg gáznemû sósav szabadul fel, fûtõértéke 5000 Kcal/kg, miközben sûrû, mérgezõ füst keletkezik. 1,5 mg/1-nél magasabb sósavtöménység pedig már az emberre is veszélyes. A kedvezõ villamos tulajdonsággal rendelkezõ polietilén is 110-130 C fokon olvad és könnyen ég.
Tûzvédelmi lehetõségek A kábelcsatornába, kábelhidakra helyezett kábelek zsúfoltsága miatt a hõterhelés még nagyobb, s ezért az égés igen intenzív lesz, és nagy hõkibocsátással jár. Az égés intenzitását tovább növelik a szabad nyílásoknál keletkezõ levegõáramok. A kiváló klórhidrogéngázok kondenzációja és diffúziója roncsolja az acél- és betonszerkezeteket, elektromos készülékeket. A tûz terjedésének megakadályozására ugyanakkor nem rendelkezünk széles lehetõségekkel. 1./ Nehezen éghetõ szigetelõanyagú kábelek gyártása. 2./ A kábelek utólagos égéskésleltetése, nehezen éghetõvé tétele. 3./ Tûzvédõ burkolatok alkalmazása. Az elsõ két megoldás költségei miatt csak különleges esetekben alkalmazható. VÉDELEM 1996/4
Tûzvédõ bevonat A kábelekre felhordott tûzvédõ bevonatokkal ez a probléma kiküszöbölhetõ. Ilyen az svt Pyrosafe Flammoplast KS1, amely tûz esetén felhabosodva megvédi a kábelt a direkt tûzhatástól. A felhordás és az élettartam szempontjából különösen értékelhetõ elõnyei: – lakkbevonat nélkül ellenáll az öregedésnek, – megõrzi elasztikusságát, – nem higroszkópos, – nagy hõvezetõ képességgel rendelkezik. A kábelre felhordandó kb. 0,5-1,5 kg/m2, amely szárazon kb. 500 µm meglehetõsen anyagtakarékos védelmet biztosít.
Minõsítési eljárás A védelem minõségét a Braunschweigi Építõanyag Intézetben kifejlesztett eljárással vizsgálták függõleges és vízszintes elhelyezésû kábelcsatornákon. A vizsgálat megállapításai szerint a Flammoplast KS1 – rövidzárlati felmelegedésnél megakadályozza a tûz keletkezését, illetve kiterjedését, – szikrázáskor a kábelkötegek önkioltóvá válnak (a menekülési útvonalak és a tûzoltóság támadási útvonalai szinte füstmentesek maradnak), – a kábelbevonat legtöbbször a PVC
szigetelés leégését is megakadályozza, illetve a minimumra csökkenti, ezzel pedig a másodlagos károkat minimalizálja, – kiküszöböli a toxikus és korróziót okozó égési gázok /pl. klór/ felszabadulását, – megakadályozza más gyúlékony anyagok égését. Mindezekkel a megoldásokkal az épület kábelkötegeinél, az elektromos berendezések installációinál /pl. erõmûvek, kórházak, igazgatási épületek, távközlési létesítmények/ és a mûködési szempontból fontos berendezések vezetékeinél a kábelek biztonságos tûzvédelme megoldott.
Bár a kábelekre felvitt tûzvédõ bevonatok hatékonyságát a kísérletek egyértelmûen bizonyították, az építõipari és tûzvédelmi szabályozásban való megjelenítésük egyelõre késik. Pedig ma már ésszerû és szükséges volna a kábelek tûzvédelmének kötelezõ érvényû szabályozása. A lehetséges megoldási módokra készséggel adunk felvilágosítást.
Kok Gyula Entex Kft. Székesfehérvár, Ady E. u. 11-15 T: 22/333-373; 30/463-168 43
TÛZMEGELÕZÉS
ZELLEI JÁNOS
Új tûzgátló ajtók A tûzgátló ajtókra gondolva hosszú ideig csak a nehéz, tömör fémszerkezetek képe jelent meg elõttünk. Ugyanakkor igény volt az esztétikus és biztonságos szerkezetekre. Ma már ezek az igények – ÉMI vizsgálatokkal igazolhatóan – maradéktalanul kielégíthetõk.
TÛZGÁTLÓ AJTÓ-SKÁLA Tömör fa sík vagy kazettás kivitelben 30 Üvegezett fa ajtók és falak 30 Üvegezett alumínium keretes 30 Üvegezett acélkeretes 30-60
Üvegezett szerkezetek A fa és a fém ajtók elegáns megjelenését az üvegezés fokozza. A tûzállósági követelmények kielégítése azonban határt szab az üvegfelületek méretének. A szabadon álló üvegfelület nagysága max. 2 m2 lehet, s a hossza nem haladhatja meg a 2 m-t. Nagyobb felület üvegezése megfelelõ osztások kialakításával történhet. A tervezõi fantáziának a biztonság bizonyos mértékig gáta szab, így bizonyos üvegformák – az üveg tûzzel szembeni viselkedése miatt – nem engedélyezhetõk. 44
perc th. perc th.
A nem megfelelõ anyagú és profilu keretléc a sugárzó hõtõl gyullad be
Fa ajtók Tûzgátló ajtók fából, szép üvegfelülettel – ez hosszú ideig csak az építészek álmaiban létezett. A fa ugyanis a legreprezentatívabb vagy mûemlékileg védett terekbe való megjelenésre is alkalmas. A cseh Hasil cégnek egy speciális tûzgátló réteg ráépítésével olyan nyílászárókat sikerült elõállítani, amelyek 30-45 percig képesek ellenállni a tûznek. Hazai elõírásaink szerint ezek az ajtók III-IV. tûzállósági fokozatú épületek tûzgátló falaiban ill. tömör kivitelben középmagas, magas épületek lakásbejárati ajtajaiként alkalmazhatók. Megítélésem szerint ugyanakkor különleges esetekben I-II. tûzállósági fokozatú közösségi épületekben (köv.: közepesen éghetõ 1,0 óra th. pl. mûemléki követelmények, reprezentatív terek) egyedi eltérésekkel engedélyezhetõ. A tûzgátló ajtók többségével szemben azonban a nem éghetõség alapkövetelmény. Ezért, ha igény van rá, a nem éghetõ anyagból készült ajtó is mutathat fa jelleget. Ekkor az ajtót vékony fa lemezzel vagy fa utánzatú fóliával látják el. (Ez maximum 2 mm vastag lehet!)
perc th. perc th.
Ajtótok rögzítési módok Beépítésük is speciális szakértelmet és szigorúan kidolgozott technológiát igényel. A menekülési útvonalaknak biztosítaniuk kell a mentendõ személyek védelmét, ugyanakkor a nagy terek átláthatósága és esztétikus megjelenése is követelmény. E két egymással szembenálló igényt sikerült harmonizálni üvegezett fa keretû tûzgátló falakkal. Az üvegszerkezetek PYROBEL vagy PYROSTOP üveggel készülnek. Egyedi igény esetén lehetõség van az olcsóbb PYROSHIELD láng-áttörést megakadályozó dróthálós üveg beépítésére.
Méretek A Hasil cég tapasztalatai alapján a fa és acél szerkezetek 3,5 m magasságig alkalmazhatók biztonságosan (Acél 4 m-ig is lehet) ehhez a keretrögzítõ szerkezeteket szilárdan be kell építeni a falba és a padozatba. A fa ajtóknál – a megfelelõ stabilitás érdekében – középmerevítõt alkalmaznak. Ha ezt el akarják hagyni, akkor az alsó keret magasságát kell megnövelni. (Középmerevítõvel az alsó keret magassága 140 mm, anélkül 300 mm.)
Rögzítés A tûzgátló ajtóhoz csak különleges minõségû és bevizsgált anyagok alkalmaz-
A keretlécek nem megfelelõ rögzítése esetén a „táguló” üveg a keretet kivetheti
Csak beépített üveget – mivel számos hiba lehet hatók. A felhasznált vasalatok 2500 Nos csavaró és húzó terhelésnek is ellenállnak. Az ajtók téglafalba a hagyományos módon habarccsal rögzíthetõk. Itt a minimális falszélesség 150 mm. A szerelt gipszkarton falakba (pl. RIGIPS) az ajtó a szerkezetre leírtak szerint rögzíthetõ figyelembe véve, hogy ellen kell állnia 4050 kg-os terhelésnek. Tûzbiztonság, esztétikus kivitel, gazdaságosság: ezt a három követelményt szem elõtt tartva kerestünk partnert termékskálánk bõvítéséhez. A Hasil cég 52 tûzgátló ajtót, falat vizsgáltatott be. A tûzállósági vizsgálatok, az ajtók megjelenése és ára jelzi, hogy partnerkeresõ fáradozásaink eredményesek voltak. Zellei János igazgató Dunamenti Tûzvédelem Rt. , Göd VÉDELEM 1996/4
TÛZMEGELÕZÉS
KISS NÓRA
Vészkijáratok biztosítása A középületek vészkijáratainak a szabad áthaladást és menekülést kell biztosítani vész esetén.
Önreteszelõ pánikzárak
Vészkijárat és betörésvédelem A betörõk épületbe jutását, áruházaknál a tolvajok távozását sokszor a vészkijárati ajtók teszik lehetõvé: a betörésvédelemnek ezek a leggyengébb pontjai. Így az üzemeltetõ egy érdekkonfliktussal áll szemben: az emberélet megóvása érdekében a menekülési útvonalaknak mindig szabadon használhatónak kell lenniük, míg az anyagi javak védelme minden ajtó lezárását követelné meg. Hogyan lehet az életmentés és a betörésvédelem ellentétes szempontjait összeegyeztetve megoldást találni? Erre a kérdésre adtak választ a DORMA biztonságtechnikai programját kidolgozó mérnökök.
Pánikzár, DORMA SVP 2000
Míg a szokásos ajtózárakat tudatosan, kulccsal kell bezárni, a DORMA SVP zár önmûködõen elõretolja a zárnyelvet, amint az ajtót behúzták. Ez az önzárás, amely tisztán mechanikusan mûködik, az ajtó minden kinyitásakor elõfeszítést kap (alapfunkció). Így az ajtó csukott állapotban mindig biztonságtechnikailag is zárva van (2 pontos zár, a retesz 20 mm-re nyúlik be a zár ellendarabjába). A DORMA SVP zár veszély esetén is megnövelt biztonságot nyújt, mert pánikzárként a veszélyeztetettek számára az ajtó belsõ oldalán található kilincs egyszerû lenyomásával lehetõvé teszi a menekülést. Ez a zár betörésjelzõ berendezésekhez is kapcsolható. Motoros kivitele pedig optimálisan összekapcsolható a beléptetést ellenõrzõ és a házi vezetékrendszerrel. A pánikfunkció (belûlrõl a zár feloldása) ezeknél a záraknál is mechanikus.
Visszaélések a vészkijáratoknál A kívûlrõl önreteszelõ pánikzárral bezárt ajtók az illetéktelenek behatolását megakadályozzák, de a bentrõl kifelé igyekvõ tolvajt nem tartóztatják fel. (Pl. az áruházak eladóterében lévõ vészkijáratok.) Az üzemeltetõk gyakran védik a javakat lánccal és lakattal lezárt ajtókkal, melyek menekülés, vész esetén emberéletet követelhetnek. A DORMA cég által kifejlesztett menekülési útvonalbiztosítás ezt a problémát hivatott megoldani. A vészkijárati ajtó felsõ részén pótlólag felszerelhetõ DORMA TV ajtóreteszelés és az ajtóhoz rendelt DORMA TL terminál gondoskodik arról, hogy a távozás ne maradjon észrevétlen: a terminál szirénája 150 dB-lel jelez minden olyan kísérletet, amely illetéktelen távozásra vagy bûntársak beengedésére irányul, és késedelem nélkül riasztást idéz elõ. Így a betörésvédelem is optimalizálva van. A munkatársak, biztonsági õrök, takarítók kulccsal nyithatják az ajtót, mind belûlrõl, mind kívûlrõl. A veszély elõl menekülõk számára viszont az ajtó közvetlen közelében felszerelt, vészkijárati jelekkel ellátott terminál viVÉDELEM 1996/4
Univerzális rendszer
Alap rendszer
lágító piros gombjával jelzi a menekülési lehetõséget, amelynek megnyomásával azonnal és akadásmentesen nyit a felsõ zár. A sziréna természetesen ekkor is megszólal. Ha tûzjelzõ berendezés is van, annak megszólalása is automatikusan feloldja az ajtóreteszelést (megszakítja az áramkört). Így fenyegetõ helyzetben mindenki gyorsan és biztonságosan elhagyhatja az épületet. Az alaprendszerhez mindezek a biztonságtechnikai felszerelések mellett hozzákapcsolható DORMA RZ
menekülési útvonalbiztosító központ, DORMA ST kulcsos kapcsoló, DORMA BL villanófény, DORMA AS riasztó sziréna és végül a DORMA TG/TE tablótechnika a távfelügyeletet teszi lehetõvé. A vezérlés, valamint a füstjelzõ további lehetõségeket kínálnak, egészen a kényelmi- és biztonsági funkciók sokaságával ellátott univerzális rendszerekig. Kiss Nóra ügyvezetõ, DORMA Magyarország Kft., 1115 Budapest, Kovászna u. 16. Tel./Fax: 1-203-3718, 1-206-5350 45
TÛZMEGELÕZÉS
Hatékony és korszerû tûzvédelem szórt technológiával Azbeszt nélkül A 80-as években a korábbi kedvelt szórt azbeszt szigetelést egészségügyi okból, rákkeltõ hatása miatt, betiltották. Azóta, bár a szórt technológiák elõnyei ismertek - alak-formakövetõ, olcsó, gyors, nem igényel utókezelést stb. - nem volt a piacon olyan közismert eljárás, amely ezeket az elõnyöket azbeszt nélkül tudta volna kínálni. Az IZOBAU Kft. újra lehetõséget kínál a szórt szigetelések alkalmazására a francia DAUSSAN cég tûzvédõ, hõ-hangszigetelõ anyagainak felhasználásával. A Nyugat-Európában már jól ismert DOSSOLAN és DOSSALACK termékcsalád széleskörû igényeket is kielégítve felhasználható az építõiparban, olajiparban, gáziparban, bányászatban, alagútépítésnél, turbinák, és tartályok szigetelésénél, klímacsatornáknál stb.
Alkalmazása DOSSOLAN termékcsalád Szórt, azbesztmentes, ásványgyapot tartalmú tûzvédõ, hõ- és hangszigetelõ anyagok. DOSSOLAN-THERMIQUE Betonszerkezetek hõ- és hangszigetelõ anyaga. DOSSOLAN-HOECO F II/1 Acélszerkezetek, trapézlemezfedések, beton födémek tûzvédõ, hõ- és hangszigetelõ anyaga. DOSSOLAN 3000 Faszerkezetek, szellõzõ és klímacsatornák, acéltartók, alagútépítés tûzvédelmi anyaga.
DOSSALACK termékcsalád Szórt, azbesztmentes, könnyûhabarcs tûzvédõ anyagok. DOSSALACK 800
DOSSOLAN-DOSSALACK
AZBESZTMENTES SZÓRT
TÛZVÉDÕ, HÕ- ÉS HANGSZIGETELÕ TECHNOLÓGIA Kizárólagos magyarországi képviselet
Izobau Kft. 1092 Budapest, Bakáts t. 3. T./fax: 217-3947 Betonszerkezetek, alagútépítés (Hidrokarbon-görbe). DOSSALACK 500 Beton- és acélszerkezetek tûzvédõ anyaga. DOSSALACK 250 Acél, beton és trapézlemez szerkezetek tûzvédõ anyaga. DOSSALACK HCF Fokozottan robbanásveszélyes gáz- és olajtartályok tûzvédõ rendszere. (X)
Az IFEX Tûzvédelmi Kft. 1990-ben alakult meg. Az elmúlt 6 évben IFEX Instant habbal oltó tûzoltókészülékekkel vált ismertté a hazai piacon, amelyek 3 kg-os háztartási vagy gépjármû, 6 kg-os általános, 12 kg-os és 50 kg-os mobil kiszerelésben kaphatók. Kiválóan alkalmasak az „A” és „B” osztályú tüzek oltására. Az égõ szilárd anyagokat betakarják, lehûtik és átnedvesítik. A hagyományos tûzoltó készülékekkel szemben lényegesen nagyobb hatótávolságúak. Mivel az oltóhab sem emberre, sem a környezetre nem káros, égõ ember oltására is használható. A feszültség alatti villamosberendezések oltására 1000 V-ig alkalmazható. A másodlagos szennyezõdés minimális az alacsony nedvességtartalom miatt. Használatuk egyszerû, a mûködõképességrõl manométer tájékoztat. Cégünknél folyamatos a mûszaki fejlesztési munka, melynek eredményeként újabb termékekkel jelentünk meg. Ezek közé sorolható az 500 kg-os speciális kiszerelésû Ifex Instant habbal oltó tûzoltóberendezés, gyorsbeavatkozó tûzoltógépjármû, tömlõdobok, Ifex 3000 impulzus vízköddel oltó készülék. IFEX Instant habbal, vízturbinás könnyûgenerátorokkal, vízköddel oltó rendszerekkel beépített tûzvédelmi megoldásokat kínálunk ügyfeleinknek. Tûzvédelmi boltunk tûzvédelmi felszerelések és alkatrészek széles skálájával áll vevõink rendelkezésére. Néhány nagy jelentõségû cég, akik a kiemelkedõ tulajdonságoknak köszönhetõen az IFEX Tûzvédelmi Kft. termékeit választották. Hivatásos Tûzoltóságok, Magyar Honvédség, MÁV Rt., BKV, Paksi Atomerõmû Rt., MOL Rt. Hõerõmûvek, Gyógyszergyárak, Autógyárak (Opel, Suzuki, Mercedes, Audi, Rába), AMWAY, Országos Széchenyi Könyvtár, Budavári Palota, Benzinkutak (MOL 2000, ESSO, ARAL, Agip, Q8), Kongresszusi Központ, Hotelek (Novotel, Fórum, Atrium Hyatt, Forte Agip, Grand Hotel Hungária), Fotex Rt. és az OTP Bank Rt. országos hálózata, Coca-Cola Amatil stb.
1116 Budapest, XI. ker. Hunyadi János út. 162. Tel: 204-8678 Tel./Fax: 204-8669
MÓDSZER ZEMPLÉN ISTVÁN
Beavatkozás mélyépítési baleseteknél II. Keskeny munkagödrök dúcolása A mentések során ezzel a problémával gyakran találkozunk. A földnyomás által okozott terheket olyan módon vesszük fel, hogy az egymással szemben levõ függõleges földfalakat egymáshoz támasztjuk. A föld közvetlen megtámasztását a mélységtõl függõen – ha rendelkezésre áll – fenyõfa pallókkal, pátria-lemezekkel vagy szádpallókkal végezhetjük el.
módon, hogy a dúcfák végei és a hevedergerendák közé keményfaékeket verünk. Mindig kettõs ékeket célszerû beépíteni.
Széles munkagödrök dúcolása Széles munkagödrök esetén az egymással szemben levõ földfalak nagy távolsága miatt az egymáshoz való kitámasztás nem jöhet szóba. A függõleges földfalakat itt is vízszintes vagy függõleges helyzetû pallókkal, valamint a pallók tengelyére merõlegesen elhelyezett hevederekkel támasztjuk meg, azonban a hevedereket ferde dúcokkal a munkagödör fenekéhez támasztjuk. Nagyobb terhek esetén a ferde dúcokat karóknak, esetleg cölöpöknek támasztjuk. Másik megoldás lehet a pallók kihorgonyzása.
Keskeny árok dúcolása vízszintes padlózással A pallók legfeljebb 4,0 m mélységig, a pátria-lemezek pedig 6,0 m mélységig használhatók. A fapallókat függõlegesen vagy vízszintesen helyezhetjük el a talaj minõségének függvényében. A pallókat szemcsés talaj esetén közvetlenül egymás mellé, hézagmentesen kell elhelyezni. Száraz, kötött talajok dúcolása esetén a pallók hézagosan is elhelyezhetõk. A vízszintesen elhelyezett pallósort függõleges, a függõlegesen elhelyezett pallósort pedig vízszintes helyzetû hevedergerendákkal támasztjuk meg. A hevederfák a földet megtámasztó pallók támaszai. Egymással szemben lévõ hevedergerendákat dúcfákkal (provizorikusan csõtámaszokkal, hidraulikus emelõvel, hidraulikus feszítõvel) szorítjuk a földet megtámasztó pallókhoz olyan 48
Széles árok dúcolása függõleges padlózással VÉDELEM 1996/4
MÓDSZER
A kutak veszélyei A mélyépítési balesetek mellett elõfordul, hogy kútbalesetekhez riasztják a tûzoltókat.
Kúttípusok: a.) ásott kutak, b.) süllyesztett kutak, c.) vert kutak, d.) fúrt kutak. Az ásott és süllyesztett kutaknál szokott elsõsorban életmentési feladat elõfordulni. Pl. a.) a kútásó személy betemetõdik, beszorul, b.) a kutat tisztító személyre omlik a kút oldalfala, c.) a kútba zuhant (dobott, ugrott) személy (holttest) kiemelése. A veszélyeket fokozza, hogy a kútköpeny többféle anyagból is készülhetett (pl.: fából, téglából, kõbõl, betonból, vasbetonból, acélból).
A balesetek jelentõs hányada éppen a kútköpeny sérüléseinek javításakor keletkezik (megbonják, megmozgatják a köpenyfalat és az leomlik vagy mögüle a föld/tégla/homok beomlik a kútba). A kutak mélysége széles határok között változik: a néhány métertõl a 30-40 m-es mélységig.
A FÕ VESZÉLYFORRÁSOK: kútköpeny omlás, folyós homok betörés, elárasztódás oxigénhiányos vagy mérgezõ légtér, vízszint emelkedés, lezuhanás, fertõzés (hullaméreg), a sérült személy kihûlése VÉDELEM 1996/4
Folyós homokból mentés A folyós homokból történõ mentés a legnehezebb feladatok közé tartozik. Az ilyen homokot az jellemzi, hogy rendkívül lazán ülepedtek le, közel egyforma szemcsékbõl állnak és csak igen kevés ponton érintkeznek egymással. Hirtelen hatásra a talaj olyan állapotba kerül, minta az egyes szemcsék úsznának. A munkagödör kiásásakor, a munkagödör víztelenítésekor ezért gyakori lehet az ún. megfolyás, a homok egyszerûen befolyik a már kiásott gödörbe. Ez a körülmény megfelelõ segédeszközök nélkül gyakorlatilag lehetetlenné teszi a mentést. A folyós homoknak a pillanatszerû elárasztás veszélyén túl van még egy kellemetlen tulajdonsága. Még védõcsõben (gyûrûben) végzett ásásnál is elõfordul, hogy a gyûrûk beültetése alatt a folyamatosan kiemelt homok állandóan utánafolyik, ezért jóval több homokot emelünk ki a szükségesnél.
Fennállhat a veszélye annak is, hogy a sok kiemelt homok miatt a környezõ terület megroskad (pl.: út, épület megsüllyed, megcsúszik). Ezt a kútásók ún. süllyesztési tölcsér roskadásnak hívják. A mentésnél az az idõ a legfontosabb, amíg az életet – a mentés idõtartama alatt – fenntartó gépeket (lélegeztetõ csõ) levezetjük és bekapcsoljuk. Ennek a feltétele, hogy hozzáférjünk a sérült fejéhez. Ez legtöbbször ásással valósulhat meg. A legtöbb esetben nehezíti ezt az újra beomló omladék (a mentõ, ásó személy saját súlya is növeli a nyomást). Ennek megelõzése céljából az ásási területet stabilizálni kell. Ezt a mûveletet elõre kialakított gyûrûs mentõkészlettel végezhetjük el (ld. ajánlott egységmentõkészlet). Elve: egymásba helyezhetõ, kellõ szilárdságú, nagy átmérõjû, fém csövek, amelyeket a földbe (homokba) süllyesztünk úgy, hogy a csövön belülrõl kiemeljük a földet. 49
MÓDSZER
Silók Silókban, hombárokban, terménytárolókban, bunkerekben elõforduló kockázatok, veszélyek 1./ Bezárt (eltömõdött, telített, elárasztotódott), nehezen beki közlekedhetõ tér 2./ Veszélyes összetételû zárt légtér: a./ oxigén hiányos légtér b./ tûz-és robbanásveszélyes légtér c./ mérgezõ légtér (kémiai, bakteológiai) d./ a-c pontok kombinációi 3./ Egyéb veszélyek a./ elektromos áramütés b./ elnyelés (betemetõdés)
A MENTÉS SZABÁLYAI 1./ A betemetett (elmerült), eszméletlen személy feltételezett helyének felderítése. A zárt légtér levegõjének azonosítása. 2./ Egyéb veszélyek meghatározása. 3./ A mentéshez szükséges – egyéni védõeszközök, – mászó, biztosító eszközök, – szerszámok, felszerelések, mentõfelszerelések, – segédanyagok (pallók) biztosítása.. 4./ Belégzés, beereszkedés elõtt ismételt levegõ ellenõrzés! 5./ Egyéni védõfelszerelés – teljes – légzõkészülék + zuhanásgátló mászóöv, mentõkötél biztosítása (sérült személy kiemeléshez!). 6./ Beavatkozás önkéntes alapon. Tartalék mentõcsapat készenlétbe állítása, felkészülés egyéni védõeszközökkel, (Orvos, mentõszolgálat)
A fõ munkavédelmi szabályok Felderítés Közvetett vagy közvetlen életveszély van-e? Milyen közmûvek találhatóak a munkaárokban, munkagödörben? Az építésvezetõ, munkavezetõ bevonásával megtudni, hogy a betemetõdött munkaárokban körülbelül hol, hány személy található? Milyen gépeket, eszközöket lehet igénybevenni a mentéshez? Mi az alaphelyzet? Dúcolás teljes hiánya, hiányos dúcolás, vagy összeomlott dúcolás van?
Elsõdleges intézkedések Meggyõzõdni róla, hogy a munkaárokban (silóban, kútban) a levegõ alkalmas-e a munkavégzésre. A riasztással egyidejûleg a mentõk értesítése. A környezet feszültségmentesítése, ill. a közmûvek zárása. 50
A közmûvállalatok szakembereinek értesítése és a helyszínre kérése. A közúti forgalom elterelése, a mentési terület lezárása. Illetéktelen, a mentést akadályozó, kíváncsiskodó személyek eltávolítása a kárhelyszínrõl. A veszélyzónában csak a legszükségesebb tûzoltó létszám dolgozzon. A munkaárok szélén, a padkán a felületi erõk csökkentése, terheléselosztó felületek alkalmazásával, terhek (gépjármûvek) eltávolításával. A munkagödörbe került vagy bejutó víz eltávolítása ill. a bejutás megakadályozása elvezetéssel. A vízben tartózkodó sérült elárasztása esetén nem tudjuk biztosítani a búvárszivattyú használatára vonatkozó munkavédelmi elõírásokat! Mindenképpen számítani kell a sérült – vízbefulladásának elkerülése céljából – azonnali, megfelelõ átmérõjû levegõcsõ igénybevételére!
Biztosítások – A közlekedési útvonalak biztosítása (létrákkal). A létrák: – a menekülési útvonalak biztosításához is, – a sérült mozgatására, szállítására is alkalmasak, – pallókkal kiegészítve bizonyos mértékû biztosítást jelenthetnek omlásnál. – A sérült, betemetett személy fejének azonnali, szabaddá tétele, „élettér-takarás” és levegõcsõ biztosításával. Ez azért fontos, mert a mentéskor esetleges utánfolyás, omlás bekövetkezésekor nem fullad meg a sérült. A fejére, fejéhez helyezett tér (hordó, vödör, láda) szélét tehermentesíteni kell felületnöveléssel, mert hirtelen terheléskor „vágómetszõ élként” viselkedhet! – E mûveletekkel párhuzamosan, azonnal biztosítani kell az árok oldalfalainak dúcolását. A dúcolásnál ügyelni kell arra, hogy a keletkezõ terhelések (anyagok, pallók, gerendák) ne veszélyeztessék a sérültet. – Ömledékben, homokban, stb. gondoskodni kell az utánfolyás, további omlás megakadályozásáról. (Technológiai berendezések, folyamatok esetén az anyagtovábbítás, szállítás leállításáról, zárásáról!) – A kitermelt föld eltávolítás módjának megszervezése, helyének kijelölése (daru, bakdaru, csiga vödrök, vödörlánc, stb.). – A sérült, mentendõ biztosítása. Mentõkötéllel kikötés, takarás, fedés, elnyelõdés (elsüllyedés), „felmorzsolódás” elleni védelem, (helyzetének stabilizálása). – A kiemelt sérült mozgatásának biztosítása. – Egyértelmûen halott személy kiemelésekor, keresésekor nem szabad semmilyen módon veszélyeztetni a munkában résztvevõket!
A sérült védelme 1. A sérült fokozatos nyomás (terhelés) mentesítése, mert a hirtelen kiszabadítása veszélyes lehet az addig összenyomott vérkeringési rendszerre, belsõ szervekre. 2. A kiásott sérült mozgatásánál mindig feltételezni kell súlyos belsõ sérüléseket is. 3. A betemetett, földtehertõl megszabadított sérültet minden esetben orvosi ellátásban kötelezõ részesíteni, még ha ellenkezne is. (Belsõ sérülésekkel az orvosi segítségadás elutasítása miatt halt már meg kimentett sérült). VÉDELEM 1996/4
MÓDSZER
4. A sérült kiszabadításánál a fej után a felsõ végtagokat célszerû kiszabadítani. Teljesen betemetett sérült feltalálásánál az újraélesztés ABC-je szerint kell eljárni. (A légutak megtisztításával kezdve!)
KÜLÖNÖSEN VESZÉLYES: – folyós homokban, folyós szemcsés anyagot tároló bunkerban, silóban a mentés, – olyan mentésnél, ahol a mentendõ személy alávágás mellett temetõdött be, – felázott, sérült munkaárokban, esõben. 6. Nem szabad a megsérült dúcolást kibontani, „rendbe tenni”, mert ezzel egy esetleges omlást indíthatunk el. Tilos a beépített dúctámaszokat terhelni, azokon közlekedni, azokat kiemelni.
Szükségmegoldások, ötletek A sérült személy kiemelése a munkagödörbõl a balesetek jelentõs hányadában problémát jelent a tûzoltóknak. Melyek azok a megoldások, amelyek segíthetik ezt a mûveletet? a) Megszerelt dugólétrákon (vagy kihúzós létrákon) hordágyon biztosító, emelõkötél alkalmazásával 2 fõ felszállíthatja a sérültet. Õk elsõsorban a helyzetét segítik. b) A hosszabb pallókból csúszdát alakíthatunk ki a munkagödör kevésbé meredek oldalfalán és ott juttatjuk fel a sérültet. Kötelekkel kapaszkodót készítünk a feljáróhoz. c) A FORCE kézi mentõszerszámkészlet hevederének alkalmazásával vagy mentõkötél és biztonsági öv alkalmazásával emeljük a sérültet (Ha ehhez a mentõorvos hozzájárul!). d) Gépezetes tolólétra, emelõkosaras gépjármû vagy autódaru (KCR) létra-gém-daru készletének kihosszabbításával, pozicióba állítátásával, a sérült felett a fémszerkezeti részen csigát rögzítünk, amelyen keresztül átvetve a mentõkötelet, mozgatni, emelni tudjuk a sérültet. VÉDELEM 1996/4
Elõfordulhat, hogy a munkagödör, munkaárok falát omlás ellen biztosítani kell. a) A környezetben található nagy átmérõjû csõ vagy ehhez hasonló mobil tárgy igénybevételével (a sérült fölé emelve, védve õt az esetleges betemetõdéstõl) a mentést a csövön belül végezzük. A lejutáshoz kötélhágcsóra lehet szükség. b) Gyors kitámasztást és nagy erõk ellentartását teszik lehetõvé szûk helyeken is a rendszeresített különbözõ kisgépek és felszerelések. Ezek közül jól alkalmazhatók a dúcok, a munkaárok falának biztosításához: a hidraulikus körmös emelõk, a hidraulikus mentõszerszámkészlet feszítõkészletei, a pneumatikus emelõpárnák. Vigyázni kell arra, hogy a támasztás csak „érintõleges” legyen, mert nagy erõk átvitele a földfal rogyását idézheti elõ! c) Kedvezõtlen helyzetben ötletként elképzelhetõ, hogy hidraulikus munkagép kanalasgémjével (pallókkal) „biztosítjuk”, elõzzük meg az omlást. d) Megoldást (átmeneti biztosítást) jelenthet, hogy a sérült betemetõdésének megakadályozására a munkaárokba az elõkészítõ, biztosító munkálatok végzésének idejére hordót (acél, mûanyag) helyezünk nyitott felével a sérült feje fölé, míg a hordó felsõ részén lyukakat ütve csövet juttatunk mellé. Ha nagy az omlásveszély, üres hordókkal „kitöltjük” a környezetet. e) A környezeti feltételek miatt elõfordulhat, hogy a munkárok mellett kell másik mentõárkot ásni, mentõlyukakat fúrni az eredményes mentéshez. Ez feltételezi a munkagépek helyszíni bevetésének lehetõségét. A megközelítés itt az oldalfal áttörésével végezhetõ el. f) Dúcanyag hiányában gyors segítséget jelent a környezetben található épületek, kerítések, teli ajtó-kapu szerkezeteinek levétele és felhasználása a földomlások megelõzéséhez.
Problémák, lehetõségek A tûzoltóság a mélyépítési baleseteknél a kárelhárítási szabályzat alapján avatkozik be. A riasztott gépjármûfecskendõk mellett a területileg legközelebbi mûszaki mentõjármûvet is helyszínre riasztják. A mentéshez az esetek jelentõs hányadában szükség van segédanyagokra a sérült kiemeléséhez, a mentésben résztvevõ tûzoltók biztosításához. Ezek az anyagok a következõképpen szerezhetõek be: A mélyépítési baleset helyszínén beépítve vagy tárolva megtalálhatóak. A mélyépítési baleset környékén felhasználható anyagok igénybevétele. A területileg illetékes tûzoltóság elõzetesen szakvállalattal kereskedelmi hálózattól: külsõ vállalkozóval megállapodást köt, hogy ilyen típusú kárelhárítási feladatokhoz szabályozott módon, hol, kitõl, hogyan jut a szükséges anyagokhoz. A tûzoltóság mûszaki mentõszerére málházott segédanyagokat alkalmaz. A tûzoltóság készül a mélyépítési balesetekre, ezért a saját felszereléseit kiegészíti a tûzoltóságon elõkészített, összeállított segédanyagok felszerelések raktározásával, mobilizálhatóságával. Az elsõ három esetben a tûzoltóság a riasztást követõen azonnal a helyszínre érkezik, de kiszolgáltatott a külsõ körülményeknek (nem találni illetékest, nincs gépkezelõ, lezárva, üzemkép51
MÓDSZER
4.számú melléklet
Mélyépítési baleset javasolt mentõegységkészlete Sorszám
Megnevezés
Méret telj. Mennyiség
1. 2. 3. 4.
Pallók Gerendák Zsalutáblák Mentõ csõrendszer
1, 2, 4 m 1, 2, 4 m 1x 2 m
5.
Kötõelemek (ácskapcsok, szögek, csavarok) Rögzítõelemek Csõtámaszok Levegõtömlõk Mûanyag vedrek Bakállvány, csiga Kötelek Lapátok Búvárszivattyú tartozékaival Elektromos kábel szivattyús csatlakozással Faipari kéziszerszámok (fûrész, szekerce, kalapács)
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
0,7-2 m 10, 20 m 10 liter 20 m
50 m
20-40 db 20-40 db 8-12 db készlet
20-40 db 4 db 20 db 1 készlet 4-6 db 30-40 db 1-2 db 2 db készlet
telen a munkagép, nincs anyag, stb.). A negyedik esetben lehet, hogy idõben odaér a mûszaki mentõgépjármû (ha van a területen!) és lehet hogy a reá málházott felszerelések is elegendõek a mentéshez. „Nyugodtak„ csak az ötödik esetben lehetünk, amikor a riasztáskor a szükséges segédanyagok, felszerelések, kisgépek kellõ minõségben, mennyiségben azonnal a kárhelyszínen hozzáférhetõk, felhasználhatóak. Az 1-4. esetekben a külsõ kényszerítõ okok (közvetlen életveszélyben lévõ sérült állapota, a helyzet várható romlása, a „közönség” sürgetése, stb.) belehajtják a mentésben résztvevõket az azonnali beavatkozásba – az indokolt, elvárható, szükséges biztosítások elmulasztása árán is – amellyel a mentésben résztvevõk is hasonló helyzetbe kerülhetnek, mint a mentendõk. (Erre az utóbbi években több példa is volt.)
A fõ feladatok Elméletben el kell sajátíttatni a mélyépítési munkák dúcolási megoldásait. Kiképzési, továbbképzési programokban tervezni kell az ilyen típusú munkálatokat. Tudomásul kell venni azt a tényt, hogy az állományt ezek a gyakorlatok fizikailag keményen igénybe veszik. Nagy hangsúlyt kell fektetni az ilyen gyakorlatok elõkészítésére, nehogy figyelmetlen végrehajtással valódi baleseteket kelljen felszámolni! Folyamatosan gondoskodni kell a „mélyépítési balesetek mentõkészlete” összeállítására, beszerzésére, a gyors szállítás megoldására. Törekedni kell a beavatkozó állomány veszélyfelismerésének, kreativításának, helyzetértékelésének, kitartásának fejlesztésére. 52
Megjegyzés
1-1,5 m belsõ átmérõvel , vagy egymásba helyezhetõ csökkenõ átmérõvel 5 elemes öncsatlakoztatható gyûrük
frisslevegõs légzõkészülék + légzõ revitox
kender tompított élû, rövidnyelû szélesfejû ásólapátok
a gépjármûvön létra
Értékelésre, minõsítésre a gyakorlatokon szerzett tapasztalatok (videofelvételek, fényképek, stb.) jól felhasználhatóak a késõbbi továbbképzéseknél is. Gondoskodni kell a mentéskor kialakult feszültség, izgalom, stressz feloldásáról, csökkentésérõl. Befejezésül figyelmet kell fordítani arra is, hogy a mentési munkálatok után a helyszín ne maradjon olyan állapotban, hogy a baleset megismétlõdhessen.
Irodalomjegyzék 1/ Manfréd Ranft (Technischer Oberingspektor) Kassel Hilfsmittel zur Rettung Verschütteter Brandschutz (11/1977. 292-293 oldal) 2/ Tiefbau-Rettungssystem Majarin 112. 6/1993. 339-340. oldal 3/ Dr. Léczfalvi Sándor: Kútépítõ Mûszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970. 4/ R.F. Lick-H. Schlafer: Unfallrettung. Medizin und Technik F.K. Schattauer Verlag New-York 1985. 5/ ILO Szerkesztõbizottság: Munkavédelmi Lexikon Budapest, OMIK 1986. 6/ Dwayne L. Smith: The dngers of Confined-space emergency operations Fire Engineering 7/1989. 44-48. oldal 7/ Ray Downey: Buried Victims, part 2 Fire Engineering 9/1989. 16-21. oldal 8/ Bernd Wolf: Einsaatz Nr. 42393/93. „Prersch” Verschüttete Person im Silo eines Duisburger Hüttten werkes Brandschutz 4/1995. 242-245. oldal 9/ Bill Gustin:Gutting reinforced concrete Fire engineering 8/1992. 32-38. oldal 10/ Telekes György: Mélyéptítési állványozás, zsaluzás, ducolás Mûszaki Könyvkiadó, Budapest 1964.
Zemplén István tû. örgy mûszaki tanár, munkavédelmi szakmérnök, szakértõ BM TPVI Mûszaki Tanszék, Budapest VÉDELEM 1996/4
TECHNIKA Kipufogógáz elszívás Garázsokban, üzemekben, szerelõmûhelyekben komoly problémát okoz az egészségre káros kipufogógáz. A tûzoltószertárakban ez fokozottan jelentkezik.
Munkahelyi „légkör” A tûzoltó bevetési ruhája, felszerelése a szertárban van, riasztáskor itt öltözik, miközben felbõgnek a motorok. Ilyenkor bizony nem a legjobb a „légkör”! Az egészségkárosító kipufogógáz elvezetésére számos házilagos megoldás született, azonban a speciális (riasztás) követelményeket nem sikerült teljesíteni. Ezért is keltett érdeklõdést az ITB Aeroclan KFT-nek a XIII. kerületi tûzoltóparancsnokságon tartott bemutatója.
Szertárgáz A belsõ égésû motorok kipufogógázai számos, az egészségre káros anyagot tartalmaznak. – szénmonoxid (CO) – széndioxid (CO 2) 8-10 %-nál mérgezõ, 20% fölött halálos – aldehidek /formaldehid/ Allergiás reakciókat, ekcémát okozhatnak. – polyaromás szénhidrogének Egyes csoportjai rákkeltõek lehetnek. – nitrozus gázok /Vox/ Tüdõödémát okozhatnak.
Az ötlet Allan Lindguist svéd feltaláló a kipufogógáz elvezetésére szolgáló csõdarabon hosszanti nyílást vágott és egy kónuszos közdarabot vezetett át rajta. A friss levegõ beáramlását megakadályozandó a csövet hosszanti irányban gumilemezzel tömítette. Az elszívás már megvolt, de a tûzoltóautónak - riasztáskor – automatikusan le kell válnia az elszívórendszerrõl. Ennek megvalósítási módja izgatja igazából a szakembereket.
Megvalósítás SBT = Sikló Balanszeres Sínrendszer A vízszintes kipufogócsövû jármûvekVÉDELEM 1996/4
hez a tervezõk egy kétrészes sínrendszert fejlesztettek ki, amelynek felsõ részében a függesztõszerkezet, a pneumatikus nyomásszabályzó, a végállás szelep, a légvezeték és a flexibilis tömlõcsatlakozó kapott helyet. A felsorolásból is látható, hogy az ötlettõl a megvalósításig hosszú és aprólékos munkával járó út vezetett. A dolog lényege, hogy riasztáskor a kipufogóra felerõsített elszívó a szertár elhagyásakor automatikusan leválik a kipufogócsõrõl. A rendszer helyigénye: a sín elhelyezése: 3,5-4 m-re a paldó felett, 2 m-re a kaputól, 0,5 m-re a szertõl.
VRS = Vertikális Siklópálya A függõleges kipufogócsövü jármûvekre egy 280 cm2 keresztmetszetû pályát alakítottak ki, amelyet alulról vákuummal támogatott gumilemezek tömítenek. Ebbe a pályába ér bele a kipufogócsõ, s a végén lévõ ventillátorral biztosított az elszívás. A kipufogócsõre egy kónuszos adaptert szerelnek, ennek segítségével halad a kipufogócsõ a gyûjtõsínben. A pálya elején egy ún. dokkolóidom biztosítja a ki- és belépést s ezzel az automatikus ki- és bekapcsolást is. Amikor a szer belép a szertárba, az adapter hozzáért a dokkolóidomhoz, s besiklik a gumilemezek által határolt nyílásba. A vezetõ kényelmes helyzetben van, hisz a sín oldalirányban 300-300 mm-t képes elmozdulni. (Amit aztán rugó térít vissza az eredeti helyzetébe.) Mindez bármilyen hosszúságú, átmenõ rendszerû szertárak esetén is alkalmazható, csupán a csõrendszer másik végén is el kell helyezni egy dokkolóidomot.
STR = Siklótrolis Pálya Olyan szertárakba fejlesztették ki, ahol egy szerállásban két jármû áll. A pálya egy 200 cm2 kör keresztmetszetû alumínium profil, amelynek alsó
hosszanti nyílását az elõzõhözcsõ hasonlóan gumilemezek tömítenek. A profil belsejében egy siklókocsi fut mûanyag kerekeken, amely megfelelõ idomokkal csatlakozik a kipufogóra erõsített flexibilis elszívó tömlõvel. Az elõzõk szerint mûködve elõnyeként említhetõ, hogy – 30 m-ig hosszabbítható, – rugalmasan alakítható, – a jármû sebességétõl függõen leválási pontja beállítható.
Az elõadáson és bemutatón az érdeklõdõk számos részletkérdésre is választ kaptak. Olvasóink számára a bemutató cég, ill. a telepített berendezés üzemeltetési tapasztalatairól a XIII. kerületi tûzoltóparancsnokság adhat tájékoztatást. 53
SZAKMAI PROGRAM Security and Safety ’96 Immár hagyományosan novemberben (12-15 között) rendezik a Security and Safety Szakkiállítást és Konferenciát a Budapest Sportcsarnokban.
Szakkiállítás Az elmúlt évi rendezvényeken 7 országból mintegy 200 céget képviselõ 150 kiállító technikai újdonságait – a vagyonvédelem, a bankbiztonság, a tûzmeglõzés, a tûzvédelem, az adatvédelem területeirõl – mintegy 9000 szaklátogató tekintette meg. A szakemberek megítélése szerint a szakmai egyik legjelentõsebb seregszemléjeként teret adott a gyártóknak és forgalmazóknak a bemutatkozásra, az érdeklõdõknek pedig fontos információs és (nem utolsó sorban) továbbképzési fórum. Tájékozódásunk szerint az ezévi jelentkezések is hasonlóan nagyszabású rendezvény ígérnek.
Konferencia A kiállítással párhuzamosan zajló konferenciaprogram témakörönként csoportosítva szinte a teljes problémakört felöleli: – társadalom és bûnözés – gazdaság és bûnözés – vagyonvédelem és megelõzés – számítástechnika – távközlés – vagyonvédelem – biztosítás és vagyonvédelem A konferencia elõadásai közül a november 13-án elhangzókra szeretnénk külön felhívni a figyelmet. – A tûzvédelmi törvény várható hatásai a tûzvédelemben illetve a tûzmegelõzésben. Elõadó: Dr Bleszity János võrgy. országos parancsnok – Felügyeleti központok. A tûzjelzõ rendszerek jelzéseivel kapcsolatos fogadási készség a tûzoltóságoknál. Elõadó: Varga István õrgy., BMTPVI Tûzoltó Mûszaki Tanszék
– Tûzvédelem a korszerû építészetben. Elõadó: Vass Gyula ezds. fõosztályvezetõ – A terrorelhárítás kérdései – A bankbiztonság követelményrendszere. Elõadó: Bodrogi Ferenc, OTP Bank Rt. fõosztályvezetõ – Robbanások, robbantások. Elõadó: Dr. Mueller Othmár kandidátus. – Biztonsági vezetõk /rendészek, tûzés munkavédelmisek szerepe, jelentõsége, feladatai/ Mindezeken túl a társadalom biztonságát érintõ kérdésekrõl több, mint 30 elõadás szerepel a konferencia programjában, így – a határterületek iránt is érdeklõdve – egy-egy részterülettel foglalkozó szakember eredményesen bõvítheti ismereteit.
A kiállítás és konferencia rendezõje: Elitexpo Kft. Tel/Fax: 118-3710, 266-6331
TÜVATI 1988. április 1. óta folyamatosan magas színvonalú szolgáltatásokkal állunk kedves ügyfeleink rendelkezésére, az alábbi címeken, illetve szakterületeken:
TÜVATI VAGYONVÉDELMI RT.
TÜVATI Archíváló Rt.
Tevékenysége:
Tevékenysége:
Címe: Telefon/fax:
Vagyonvédelmi, biztonságtechnikai, mûszaki rendszerek tervezése, kivitelezése 1119. Budapest, Major u. 61. 203-1070
Iratok hagyományos és számítógépes rendszerezése és adathordozó eszközökre – CD, DAT, stb. – történõ felvitele. 1118. Budapest, Dayka Gábor u. 3. 185-9338, 166-9812
TÜVATI SZERVIZ Kft.
Címe: Telefon/fax:
Tevékenysége:
TÜVATI ANTI-GRAFFITI Kft.
Címe: Telefon/fax:
Vagyonvédelmi, biztonságtechnikai rendszerek hibaelhárítása, karbantartása. 1119. Budapest, Major u. 63. 203-1070
Tevékenysége:
Falfirkák, graffitik eltávolítása speciális technológiával 1118 Budapest, Dayka Gábor u. 3. 248-1375
TÜVATI Kommunikációs és Elektronikai Bt.
Címe: Telefon:
Tevékenysége:
MOSZIMO Kft.
Címe: Telefon/fax:
Távbeszélõ és híradástechnikai rendszerek tervezése, kivitelezése, karbantartása 1119 Budapest, Major u. 61. 203-1070
Tevékenysége: Címe: Telefon/fax:
Biztosítási ügyek 1118. Budapest, Muskotály u. 13. 185-9338, 166-9812
A TÜVATI a VOSZ Vagyonvédelmi Országos Tagozat, a Magyar Szabványügyi Testület és a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének alapító tagja. A vagyonvédelmi területen az ISO 9001 szabvány minõségügyi rendszere szerint mûködünk. A TÜVATI tevékenységére általános felelõsségi szolgáltató és munkahelyi baleseti biztosítással rendelkezünk.
Szeretnénk, ha Önt is partnereink között üdvözölhetnénk, forduljon hozzánk bizalommal!
A legjobbnál is jobbat akarunk!