1./19
Somogyi Magdolna
Az egyes szervrendszerek vérellátása Agy a szervezet fenntartásához nélkülözhetelen folyamatos vérellátása oxigén- és glükózigénye nagy- fiziológiásan csak a glükózt használja! oxigén- és tápanyaghiányos állapota = ischaemia súlyos károsodásokhoz vezet 5 másodperces tartam esetén már működési zavar lép fel 3 perces tartama már felfüggeszti az idegsejtek működését reverzibilisen 3-6 perces tartamban az idegsejtek működésének felfüggesztése irreverzibilis lehet, tehát a körülmények helyreállása után is észlelhető működési zavar 6 perces időtartam felett irreverzibilis idegrendszer károsodáshoz vezet =agyhalál ezen időtartamok nem állandók, a körülmények eltolthatják őket vérellátása a két agyfélteke vérellátásában nincs jelentős átfedés artériái: 2 a. carotis interna főként az azonos oldali agyféltekék elülső kétharmadát látják el 2 a. vertebralis agyalapon egyesülve adják az a. basilarist a hátsó agyterületek vérellátását adják agyalapi anastomosisuk a Willis-kör vénás sinusok dura mater kettőzetében nincsenek billentyűk átmérőjük bizonyos tartományban független a nyomástól (autoreguláció) mikrocirkuláció csak a pia mater arterioláinak van beidegzése: sensoros, symp, psy speciális kapillárisok BBB nincsenek nyirokerek véráramlása tömegarányához képest aránytalanul nagy míg 1400-1500 grammos tömege a testtömeg 2%-a, addig Cerebellal blood flow (CBF) = 750 – 800 ml/ perc a nyugalmi perctérfogat 15%-a a maximális perctérfogatnak már csak 3%-a min. 550 ml / percnek kell lennie, hogy a KIR ép maradjon Cerebral metabolic rate for oxigén (CMRO2) 40-50 ml/perc a teljes nyugalmi oxigénfelvétel 25%-a mivel oxigén és glükózszükséglete jóval nagyobb a többi szervénél
2./19
Somogyi Magdolna
perfúziója nagyon jó vérellátottságú átlagosan 0,5 ml / g / perc nem egyenletes a szürkeállomány jóval nagyobb véráramlással bír, mint a fehérállomány (1,3 ml / g /perc 0,25 ml / g /perc vérkeringésének jellegzetességei nem vesz részt a vegetatív idegek által közvetített presszor és depresszorreakciókban nyugalmi körülmények között rezisztenciaereinek nincs nyugalmi symp vasoconstrictor tónusa endothelsejtjei speciális kapcsolatban vannak egymással specialitása a vér-agy gát / blood-brain barrier (BBB) az ECF eredete is rendhagyó szintjén az endothelsejtek speciális funkciójához kötött, ezek funkciós terméke Monroe-Kelly elv: folyadéktereinek összege állandó kell, hogy legyen mivel a csontos koponya egy zárt, nem tágulékony üreget képez állandó össztérfogat mellett egy kompartment térfogata sem növekedhet meg a többi térfogat és nyomás növekedése nélkül tehát valamely kompartment térfogatának növekedése az intracranialis nyomás emelkedését és a másik két kompartment térfogatának csökkenését okozza
véráramlásának szabályozása Extrinsic szabályozás nem jellemző, hogy perfúziójának csökkenésével alá kelljen rendelnie magát a szervezet követelményeinek így ereinek gyakorlatilag nincs symp vasoconstrictor tónusa így az extrinsic szabályozás nem jellemző a pia mater néhány arteriolája bír symp, psy és érző beidegzéssel a n. trigeminuson át Intrinsic szabályozás autoregulációs mechanizmusai az idegsejtek állandó környezeti igénye miatt jelentősek közvetítői lehetnek vascularisak az idegsejtek állandó perfúzióját biztosítják endotheleredetű K+-csatornák aktiválódása révén általában szereppel bírnak feszültségfüggő ioncsatornák is
3./19
Somogyi Magdolna
miogén eredetű áramlási autoreguláció az erek simaizmainak funkciójához kötött, leírását ld ott 60-160 Hgmm-es artériás középnyomásértéken effektív a symp ingerlés felső határát kitolja 60 Hgmm alatt is folytatódik a vasodilatatio már nem képes megfelelő perfúziót biztosítani agyi ischaemias reakció alakul ki 160 Hgmm felett is folytatódik a vasoconstrictio de már nem képes feladatának ellátására Cushing-rekació kialakulására van esély fiziológiás CO2-tartományban működik parenchymalisak az ereket övező idegszövethez kötöttek biztosítják a perfúzió alkalmazkodását a szövet igényeihez metabolikus faktorok a szöveti munkavégzés során szabadulnak fel Funkcionális /munka-hyperaemia révén az agyi véráramlás metabolikus szabályozása a legfontosabb fiziológiás szabályozó-mechanizmus folyamata: véráramlás-anyagcsere csatolás neurális aktivitás lokális növekedése metabolikus aktivitás helyi növekedése véráramlás helyi növekedése retrográd vasodilatatio mutatható ki aktív területhez vezető kisebb artériákban arteriolák tágulata kapillárisok nagyobb véráramlása hypoxia, hypoglikémia, hiperkapnia nem alakul ki metabolitjai: K+, laktát, adenozin vitatott, mert elvileg túl lassú hatásúak neurogén mechanizmusai: neurotranszmitterek, speciális csatoló neuronok VIP NO forrása: idegi aktív idegsejtekből felszabaduló NO 1. diffúzióval jut az erekhez 2. nitroxiderg neuronokat aktivál axonjaik erek simaizmain végződnek vasodilatatiot okoznak endothelialis lokális mechanizmus az áramlásnövekedés nem terjed ki az egész agyra a különböző területeken más-más mechanizmussal
4./19
Somogyi Magdolna
játszódhat le vizsgálata: PET, fMRI képalkotó, nem-invazív diagnosztikai eljárások
5./19
Somogyi Magdolna
parakrin mediátorok a funkcionális hyperaemia folyamatában van jelentőségük
Kémiai szabályozás a keringő vér összetétele is befolyásolni képes főként a keringési szabályozó központokat, közvetlenül elsősorban a vérgázok révén diffúzióval akadálytalanul jutnak át a vér-agy gáton CO2-tenzió révén agyi erek tónusa függ az artériás, agyi erek vérének CO2 tenziójától hiperkapnia a CO2 tenzió nő a H+-koncentráció, csökken a Ph vasodilatatio jön létre agyi véráramlás fiziológiás érték (40 Hgmm) felett: 1 Hgmm-nyi CO2-tenzió 5%-al az agyi véráramlást hipokapnia a CO2 tenzió vasconstrictio jön létre agyi véráramlás kb. 35%-os csökkenésnél már központi idegrendszeri tünetek pl. szédülés, zavartság akaratlagos hyperventilatioval is elérhető hypoxia, hypoglikémia hatására az agyi perfúzió növekszik
Központi idegrendszeri ischaemiás reakció veszélyhelyzetben aktiválódik közvetlen kiváltója az artériás középnyomás kritikus csökkenése kb. 60 Hgmm alá a vazomotor központok direkt aktivációját okozza teljes perifériás vasokonstrikció a vérnyomás ugrásszerűen megemelkedik bradycardiával társulva Cushing-reakció speciális esete intracranialis nyomásfokozódás a kiváltó ok agyoedema fejlődhet ki megnövekedett nyomás miatt az agy a legkisebb ellenállás felé indul 1. beszorul az öreglyukba károsodnak a nyúltvelői légző- és cardiovascularis központok 2. elnyomja az agyalapi vénákat a károsodott elfolyás további nyomásemelkedést hoz létre a Monroe-Kelly elv értelmében súlyos következményei vannak
6./19
Somogyi Magdolna
Intracranialis folyadékterek intracelluláris ideg- és gliasejtek sejthártyáján belüli tér az interstitalis térrel együtt kell számolni a Monroe-Kelly elvben együttes mennyiségük kb. 1400 ml intravascularis / cerebral blood volume (CBV) agyi erekben található vérplazma kb. 75 ml interstitalis agy tömegének 15-20%-a az endothelsejtek terméke nincs diffúziós kapcsolatban a vérplazmával a BBB működése következtében nem a plazma ultrafiltrátuma hanem dinamikus egyensúly áll fenn a két kompartment között kialakulása endothelsejtek Na+-K+ pumpája az interstitumba Na+-t transzportál a vérplazmából Na+-ok lépnek az endothelsejtbe transcelluláris transzporttal gradiensük mentén Na+-csatornán vagy Na+-Cl- kotranszporteren át anionok és víz transzportja követi a Na+-transzportot a víz pórusokon transzportálódik (kb. 7nm-esek) az endothelsejtek között de a paracelluláris H2Opermeábilitás alacsony így ozmotikus egyensúly alakul ki a két kompartment közt izoozmotikusak lesznek Na+-koncentrációjuk közel azonos a fehérjekoncentráció az interstitiumban alacsony ennek megfelelően az interstitalis Cl- koncentráció magas kétirányú kapcsolata van (kicserélődés) a CSF-el hasonló összetétel K+-koncentrációja állandóan alacsony szinten megtartott ez az idegsejtek működésének egyik feltétele nyugalmi potenciáljuk az ic. és ec. K+-arány függvénye nem követi a vérplazma K+-szintjének változását ezért nem befolyásolja az idegi működéseket a hyperkalémia regulációs mechanizmusai: Na+-K+-pumpa: az interstitium K+-jait az endothelbe juttatja gliasejtek működése lokális K+-pufferként működnek membránjuk szinte kizálóg K+-ra átjárható egyensúlyi membránpotenciáljuk majdnem = a K+-éval növekvő ec. K+-koncentráció esetén
7./19
Somogyi Magdolna
a K+-ok elektrokémiai gradiensük mentén belépnek
8./19
Somogyi Magdolna
cerebrospinalis folyadék (CSF) = liquor cerebrospinalis kb. 140 ml kicserélődik az interstitalis folyadékkal hasonló összetétel lokalizációja: az agy kamrarendszerében, részei: két oldalkamra, melyeket összeköt a 3. agykamra 4. agykamra Silvius-vezetéken át közlekedik a 3. agykamrával subarachnoidalis térben a 4. agykamra három nyíláson át közlekedik vele elhelyezkedése: arachnoidea és a pia mater között a benne lévő CSF körülveszi az egész agyat mennyisége: legnagyobb transcelluláris folyadéktér kb. 140 ml naponta 500 ml képződik és szívódik fel összetétele: izotóniás, fehérjementes vérplazmára hasonlít ennél Na+ és Cl- koncentrációja magasabb, K+-koncetrációja alacsonyabb szerepe: mechanikai védelem pl. hirtelen gyorsulás, traumák esetén az agy súlya jobban eloszlik nem csak egy alátámasztó felületre nehezedik származása: plexus choroideusokból kamrák üregében a teljes mennyiség 80-90%-a innen származik ependymasejtekel borított kapillárisoknak tekinthetők részeik: ependymasejtek asszimetrikusak / polarizáltak kamrák falát egy rétegben bélelik a kapillárisokat fedik junkcióik szorosan zárnak vér-liqour gátat hoznak létre a vérplazma és a CSF között a CSF legnagyobb részét választják el kapillárisok endotheljük kevésbé szorosan zár kis molekulákat és ionokat átenged a makromolekulákat visszatartja
9./19
Somogyi Magdolna
képződése: ependymasejtek által liqourtér felé eső membránjukon Na+-K+ pumpával a kamrák lumenébe Na+-t juttatnak a kamrák lumenéből K+-t vesznek fel intravascularis tér felé néző membránjukon Na+-H+ antiporter ec. Na+-t hoz be, ic. H+-t visz ki H+ forrása: víz disszociációjából ic. OH—t CO2 semlegesíti szénsavanhidráz által acetaazolamiddal gátolható HCO3 keletkezik Na+-Cl- kotranszporter furosemiddel gátolható agyi kapillárisendothelium által kamrákon belüli (nem plexus choroidesusi) ependymasejtek által lazán zárnak termékük az interstitiumból származik hasonló összetétel nagyon kis mértékben jelentős az anionok szekréciójáról keveset tudunk áramlása:
oldalkamrák 3. agykamra aqueductus Silvii 4. agykamra foramina Magendie et Luschka subarachnoidealis tér gerinccsatorna a nyúltvelő alatt lép be
felszívódása hidrosztatikai nyomásgradiens mentén, passzívan nem igényel specifikus transzportereket a dura mater és a koponya közt elhelyezkedő agyi vénás sinusokba sinus saggitalisba nyílnak: villi arachnoideales, Pacchioni-granulációk ezeken keresztül szívódik fel
10./19
Somogyi Magdolna
Vér-agy gát = blood-brain-barrier (BBB) felépítése: endothelium tight junctionok révén szorosan záródnak nincs fenesztráció membrana basalis astroglia-végtalpak elhelyezkedése:
interstitalis és intravascularis folyadéktér között
feladata: az idegsejtek állandó környezetének biztosítása erre a többi sejttípusnál is érzékenyebbek anyagáramlás a BBB-n keresztül: a legtöbb anyag számára átjárhatatlan diffúzióval mégis átjutnak rajta: lipofil molekulák, apoláris gázok, kevés víz pl. vitaminok, etanol, diazepam a többi anyag csak szabályozott transzport révén juthat át facilitált diffúzió révén jutnak át glükóz GLUT-1 révén AS-ak ketontestek laktát, stb. aktív transzporttal jutnak át: ionok – fontos a K+-szekréció multi-drug rezisztencia protein játszik szerepet endocitózis, transcitózis révén pl. LDL, vas, peptidek hiányzik: circumventricularis szervekben neurohypophysis organum vasculosum laminae terminalis subfornicalis szerv area postrema corpus pineale plexus choroideus
11./19
Somogyi Magdolna
Splanchicus terület részei: azon szervek, melyeket a n. splanchicus lát el symp vasoconstrictor beidegzéssel GI-rendszer pancreas máj lép nem része a vese funkciói: a felsorolt szervek metabolikus igényeinek kielégítése emésztőnedv-szekrécióhoz és tápanyagfelszíváshoz kapcsolt véráramlás mindkettő jelentős folyadékmozgásokkal jár így nyálkahártyájának perfúziója nyugalomban is jobb áramlásnövekedésre jobban is fokozódik (6-7xesére) míg az izomréteg vérellátása csak 1,5x-ösére posztprandiális, aktív hyperaemia étkezés után rezervoir funkció jelentős vérraktár ereiben helyezkedik el a vértérfogat 20-25%-a (kb. 1l) nyugalmi körülmények között jelentős része a májban szabályozása a szervezet igényei a meghatározók mivel effektív működése időlegesen felfüggeszthető a rendszer alapállapotban is életképes kapacitásfunkció nagy vértérfogat ürülhet a területről a szisztémás szabályozás így nagyon jelentős elsősorban a neurális symp gyors reakció vészhelyzetekre aktiváló tényezői: csökkent perctérfogat megnövekedett, mégis elégtelen nagyságú perctérfogat
12./19
Somogyi Magdolna
szabályozott változók TPR megnövekedett TPR kedvez a vénás visszaáramlásnak aktiválása symp. purinerg és noradrenerg hatásra α1 és purinerg receptorokon keresztül kapacitáserek kiürítése jobb szívfél felé tereli a vért, történhet: passzív úton az előző mechanizmus következménye hatására csökken a vénákban a nyomás így kollabálnak a csökkent térfogatban kevesebb vér aktív úton venokonstrikció eredete: symp, noradrenerg keringési redisztribúció – a perctérfogat újraelosztása révén hat =a nagy vérkör perctérfogatának frakcionális megoszlása egyes érterületek javára, mások kárára megváltozik symp aktivitás eredménye vészhelyzet esetén jellemző mennyiségi jellemzői: nyugalmi véráramlás 25%-a máj vértartalménak 50%-a kiürül a vénás rendszerbe példa működésére: felállás / orthostasis a növekvő nyomás miatt a láb vénái kitágulnak plusz vérmennyiség áramlik beléjük akár 500 ml a szívben csökken a vénás beáramlás csökken a pulzustérfogat csökken a vérnyomás a baroreceptor aktivitás csökken nőni kezd a symp tónus vasokonstrikció jön létre arteriola- és venokonstrikció pozitív szívhatások jönnek létre psy tónus csökken szívfrekvencia nő az artériás vérnyomás nem csökken tovább psy elsősorban postprandialisan jellemző az enteralis idegrendszert aktiválja
13./19
Somogyi Magdolna
lokális szabályozó mechanizmusok vascularisak nem jelentősek mivel nincs szükség állandó, változatlan perfúzióra parenchymalisak a metabolitok útján történő szabályozás jelentős elsősorban fokozott munkavégzés esetén, postprandialis szakaszban funkcionalis hyperaemia ereinek vasodilatatioja révén nem tekinthető fordított arányú keringési redisztribúciónak mivel lokális hatású, nem jár más területek áramláscsökkenésével vagy perctérfogat-átrendeződéssel teljes splanchicus áramlásnövekedés nem több 50% -nál helyileg sokkal nagyobb változások jönnek létre nyugalomban, étkezés után a legjelentősebb mennyiségi jellemzői: a perctérfogat 25%-a is ide csoportosulhat aktív szakasz véráramlása 7-8szorosára is fokozódhat nagymértékű folyadékfelszívás és szekréció jellemzi a lokális humoralis faktorok nem jelentősek
a máj tömegéhez (1,5 kg) képest nagyon sok O2-t használ (teljes mennyiség 25%-át) nyugalmi körülmények között teljes vérellátása 1,5 l / perc központi helyzetű kettős vérellátással bír sinusaiban keveredik a két forrásból származó vér itt egyenlítődik ki a két ér közötti nyomáskülönbség is 8-9 Hgmm-re afferens erei: reciprocitási viszonyban állnak amennyiben az egyik áramlása fokozódik, a másik csökken kevés autoreguláció figyelhető meg a. hepatica párhuzamosan kapcsolja a májat a nagy vérkörhöz kb. 400-450 ml vér percenként a máj vérellátásának kb. 25%-a viszonylag állandó forrás O2-fogyasztásának felét elégíti ki magas O2-tartalmú vért szállít
14./19
Somogyi Magdolna
vena portae sorosan kapcsolja a májat a GI rendszerhez GI rendszer, pancreas és lép vénás vérét szállítja a vérellátás 2/3-3/4-ed részét adja változó arányban szolgáltat akár 50%-os növekedés is előfordulhat funkcionális hyperaemia esetén az abszorptív(felszívási fázisban) jelentősen csökkenhet is az aránya ha a vitális szervek keringése veszélybe kerül a splanchicus keringés háttérbe szorul alacsony O2-tartalmú vért szállít nyomása 10-12 Hgmm a sinusokban egyenlítődik ki mikrocirkuláció itt következik be a sinusoidok nyomáskiegyenlítődését megelőző nyomásesés fenesztrált kapillárisok jellemzik vérplazma és a máj ECF között akadálytalan a kicserélődés fehérjéké is! kisebb lipoproteinekre is (kilomikronokra már nem) transzkapilláris transzport különbségeket mutat nyugalomban és postpandial állapotban a netto filtrációs nyomás nyugalomban pozitív postprandial hyperaemia esetén negatív a felszívás dominál a kapillárispermeábilitás nyugalomban nagyon alacsony postprandial állapotban fokozódik a kapillárisok nyitottsága nyugalomban sok a zárt kapilláris postprandial állapotban nagymértékben nyitottak a felszívás fokozódik kapacitáserek ezek révén bír a szerv nagyon jelentős vértároló funkcióval nyugalmi körülmények közt 300-350 ml vért raktároznak a teljes vértérfogat kb. 15%-át vészhelyzet –symp aktiváció esetén innen is történik mozgósítás a tárolt vér 30-50%-a kikerülhet a vénás rendszerbe
15./19
Somogyi Magdolna
patológiásan megnövekedhet a tárolt folyadék mennyisége nagyon érzékeny a vénás nyomás fokozódására 1. Pangásos hepatomegália jobb szívfél elégtelenség esetén fokozódik a centrális vénás nyomás több vér marad a kapacitáserekben a máj megduzzad ez hasfalon át tapintható 2. Ascites / hasvízkór a v. portae hidrosztatikus nyomása növekszik meg szabad hasűri folyadék – transzudatum jelenik + a hasfalnak jellegzetes formát ad a portocavalis anastomosisok duzzadása jellemző elvezetése (efferens) vv. hepaticae Véráramlásának szabályozása neurális symp vasokonstrictor tónust ad feladata a szisztémás keringés szükségleteinek érvényesítése psy az enterális idegrendszert aktiválja szekretoros rostjait melyek fokozott mirigyaktivitással reagálnak a bazális áramlás 7-8-szorosát produkálják transzmitterei: VIP, NO Ach metabolikus autoregulációs folyamat különösen postprandialisan jelentős
16./19
Somogyi Magdolna
Vázizomzat az izomzat igen nagy tömegű akár a testtömeg 50%-a is lehet így áramlási viszonyainak megváltozása nagy hatással van az egész keringésre oxigénfogyasztása jelentős kapilláris-denzitással bír (300-400/mm2) nyugalomban a teljes oxigénfogyasztás 20%-a működés közben a teljes oxigénfogyasztás 80%-át is megkaphatja véráramlása nyugalomban 1l / perc a perctérfogat 15-20%-át kapja munkavégzés esetén 20-25l / perc is lehet a perctérfogat 80%-át is megkaphatja a perctérfogat maximális értéke adja meg az izom véráramlásának felső határát a változás során lejátszódó folyamatok nő a működő izomzat és a szív ereinek átmérője nő a perctérfogat folyamatai: mechanikus út a működő izom vért présel ki a kapacitáserekből fokozódik a vénás visszaáramlás a szív több vért képes továbbítani Véráramlásának szabályozása áramlásnövekedése két úton megy végbe megnövekedett perctérfogat pozitív szívhatások útján az izommunkát kezdeményező agyi területek indítják meg eltér edzett és nem edzett emberekben edzett egyénekben főként pozitív inotróp + pozitív chronotrop csak nagy teljesítmény esetén EDV csökken nem edzett egyéneken korán jelentkezik mindkét hatás szerepet játszik a vagus-hatás csökkenése is EDV nő arterioláinak vasodliatatoja keringési redisztribúcó révén megváltozik a párhuzamosan kapcsolt érszakaszok ellenállása a vázizom ereié csökken jobb perfúzió az agy perfúziója ekkor is változatlan (autoregulatio! ) a vese áramlása is fenntartott később, szükség esetén viszont csökkenhet splanchicus terület perfúziója romlik a coronariak és bőr perfúziója javul
17./19
Somogyi Magdolna
neuralis úton nagyon jelentős a szervezet igényeihez való alkalmazkodás ezt bizonyítja a perfúzió széles határok közti változtathatósága receptorai: α1: nyugalmi symp vasokonstriktor tónus kialakulására ad lehetőséget transzmittere elsősorban a noradrenalin β2: ingerlésük vasodilatatiohoz vezet különösen érzékenyek adrenalinra ez intenzív izomtevékenység során a mellékvesevelőből is noradrenalin is kötődhet hozzájuk így nagyobb mennyiségben bekerülve vasodilatatiot is okozhat cholinerg rostokon át anticipációs szabályozás szívhatásokat indukál nagyobb perctérfogat áll rendelkezésre autoregulatio vascularis mechanizmusok nem jelentősek nincs szükség állandó perfúzióra parenchymalisok aktív (munka)hyperaemia és reaktív hyperaemia révén transzmittereik az izomműködés során felszabaduló termékek pl. NO, adenozin, K+, CO2, tejsav, prosztaglandinok oldják a nyugalmi (symp) miogén tónust relatív helyi oxigénhiány esetén is növekszik szintjük
Oxigénforgalma Oxigénextrakció a működő vázizom oxigén-felvétele jobban fokozódik, mint a véráramlás a hemoglobin a normálisnál nagyobb mértékben deszaturálódik okai: alacsonyabb PO2, mint a nyugvó izomban magasabb PCO2, ezért magasabb H+-koncentráció magasabb hőmérséklet Oxigénadósság nagy izomteljesítmény esetén az izom több oxigént használ fel, mint amennyit az egyidejű oxidációs folyamatok fedezni képesek anaerob folyamatok lépnek működésbe kreatin-foszfát lebontása a folyamat végén az izomban reszintetizálódik energiaigényes többlet oxigénfelhasználás tejsavképződés játszódik le a folyamat végén a májban visszaalakul glükózzá energiaigényes többlet oxigén-felhasználás
18./19
Somogyi Magdolna
Az izommunka során bekövetkező változások Nő a symp tónus Nő a szívfrekvencia a perctérfogat a vénás visszaáramlás Nő a vázizomzat vérellátása Nő a systémás vérnyomás a systolés jobban Csökken a bőr és a splanchicus szervek vérellátása α-adrenoreceptorok útján fokozódik a szív és tüdő vérellátása
Fázisos és tónusos izomösszehúzódás az izom összehúzódása során összepréseli az őt ellátó artériákat az összehúzódás tartama alatt így megakadályozza a vér beáramlását eközben összeszorítja a vénákat is kipréselve belőlük a vért fázisos összehúzódás során ez ciklikusan ismétlődve játszódik le az izom pumpaként préseli a vért a vénákba, majd a szívbe így megnövekszik a perctérfogat az izommunka feltételei sokkal inkább biztosítottak így a fázisos összehúzódás előnyösebb, mint a tónusos
19./19
Somogyi Magdolna
Bőr vénás plexusai szervezetünk legnagyobb vérraktárát adják kb. 1,5 l áramlásuk 3-5l/perc három rétegben helyezkednek el tagjai: subcutaneus plexusok subepidermialis plexusok dermis plexusai nyugalmi vérátáramlása alacsony, de jelentősen fokozható fontos kapcsolatban áll a hőszabályozással ereinek szabályozása nyugalomban is symp tónus érvényesül transzmitter: noradrenalin receptor: α1 hatása: az arteriolák nyugalmi kontrahált állapota a symp tónus csökkenése vasodilatatioval jár cholinerg sudomotor idegek útján verejtékmirigyekből felszabaduló vasoaktív peptidek révén pl. bradykinin akrális területek: speciális érstruktúrával rendelkező bőrfelületek arteriovenosus anastomosisok jellemzőek közvetlen kapcsolatot jelentenek az artériás és vénás oldal között a fokozott hőleadást oedemaképződés veszélye nélkül biztosítják hőszabályzásban jelentősek képviselői: fülcimpa, orrkagyló, ujjak fagyásveszély a tartós vasoconstrictiot áttörő hyperaemia védi őket a bőr hármas válasza Lewis írta le fájdalmas ingerre adott reakció ezek lehetne mechanikus, hő és kémiai ingerek szenzoros idegek efferens funkciójához kötött jelenség lokális válasz az ingerlés helyén vasodilatatio majd oedema alakul ki axonreflex vasodilatatio/flaire alakul ki az ingerlés helyét vörös udvar veszi körül az ingerlés helyéről felszabaduló calcitonin gén-relációs peptid (CGRP) közvetíti megszüntethető az ingerlés helyén a chemoszenzitív fájdalomérző idegrostok capsaicinnel való gátlásával zsigerekben is kimutatható pl. légutakban, húgyhólyagban, ureterben, GI tractusban neurogén gyulladás: chemoszenzitív idegrostok ingerlésével kiváltott gyulladásos reakció folyamatai: helyi vasodilatatio plazma protein excavatio hízósejt aktiváció