IX. Primer Prevenciós Fórum
IX. Primer Prevenciós Fórum
„Az egészségmegelôzés és a prevenció”
elôadások kivonatai
Budapest, 2002. május 22. Fodor József Országos Egészségügyi Központ © MagyAR ONKOLÓGUSOK Társasága www.WEBIO.hu
Magyar Onkológia 46. évfolyam 2. szám 2002
179
IX. Primer Prevenciós Fórum A civil szervezetek szerepe, lehetôsége a prevencióban Vasváry Artúrné Magyar Rákellenes Liga
Biomonitoring és kemoprevenció Tompa Anna OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézet
180
A fejlett országokban a közszolgáltatások különbözô területein helyet biztosítanak a társadalmi részvételre. Ezek nem ismeretlenek az egészségügy területén sem. A hazai nonprofit szektorhoz kb. 50 ezer szervezet tartozik. Ennek négy százaléka tekinti az egészségüggyel összefüggô szolgáltatásokat fôtevékenységének, – közli Harsányi László. Ez 2000 szervezetet jelent, nagyrészük alapítvány (1680), 404 egyesület. Az egészség érdekében mûködô szervezetek céljaik és tevékenységük szerint rendkívül színes összetételt mutatnak. A legtöbb szervezet valamilyen betegcsoport érdekeit szolgáló, elsôsorban a gyógyítást elôsegítô munkát folytat. Az egészségmegôrzés, mint követelmény kevésbé határozza meg az egyébként következetes érdekképviseletet. Az állam részérôl a valódi igény a civilekkel való együttmûködésre a jelenlegi „Egészséges Nemzetért” népegészségügyi program végrehajtásában jelentkezett konkrét formában. A munka hatékonyságát formális elemek gyengítették, melyek ma is fennállnak. Kétségtelen, hogy az „Egészséges Nemzetért” program új fejezetet nyitott a civilek és az állam között. Az állami program megvalósulásának deklarált tényezôjévé váltak a civilek. Megtörténtek az elsô fontos lépések a cél elfogadására, az együttmûködés igényének kifejezésére. Az egészségügy és a civilek kinyilvánították az egészségmegôrzés, a prevenció szükségességét, ill. cselekvési szándékukat ezek érdekében. Eredményes konferenciát tartottak a civilek és az egészség ügyvezetôi az együttmûködésrôl. Az „Egészséges Nemzetért” program tényszerû. A feladat konkrét, áttekinthetô, de vajon elég tartalmi információt jelent-e a betegegyesület számára? Szûkítsük a programot a daganatos betegségek korai felismerésére és ezzel a gyógyulási lehetôségek elôsegítésére. Vajon minden civil szervezet felkészült az eredményes együttmûködésre? Elemezzük a civilek oldaláról: A szervezetek többsége betegeket tömörítô egyesület, vagy egy-egy gyógyítást elôsegítô alapítvány. Elsôsorban a rehabilitációval foglalkoznak, az egészség tudatos fejlesztése, ill. e tevékenység szükségességének kinyilvánítása kevésbé megfogalmazott. Probléma a prevenció helyes értelmezése is: a daganat megelôzhetô, vagy korán felismerhetô? A kockázati tényezôkre való figyelemfelhívás nem kap elég hangsúlyt. (dohányzás, alkohol, drog, túlzott gyógyszerfogyasztás stb.) A primer és a szekunder prevenció közötti összefüggés nem mindig világos. Nehéz a szekunder prevenció megértése, ehhez több ismeret és pontos megfogalmazás kell. (nem betegrôl van szó!) Az érintettek megszólítása megfelelô stratégiát igényel az országos vagy helyi szervezetek részérôl, de kommunikációs készséget is. Ezek hiányában az üzenet csak jóindulatú tanács lesz, és eredménytelen marad. A civileket tágabban értelmezve szólni kell a tanuló fiatalok körében végzett, a rák korai felismerését elôsegítô oktatásról. Sürgetô feladat a megfelelô tananyag összeállítása és a tanárok képzése. Mi hiányzik az eredményes prevencióhoz? A munkák összehangolása, mert kezd újra kialakulni a párhuzamosság. Van egy iroda, melynek feladata ez lenne, de ebben a civilek részvétele esetleges. A visszajelzésekre pedig nagy szükség van, és a civilek is várják tevékenységük kritikáját. A hasonló nemzetközi rákellenes szervezetek munkája jobban össze van hangolva az állam tevékenységével. Ezt elô kell és lehet segíteni, a civilek nyitottak, szívesen fogadnak minden segítséget. Remek központi programok futnak, -mozgás, táplálkozás-, csak nem kapnak az egyesületek ezekrôl megfelelô tájékoztatást. Összefoglalva: Létrejött az állam valódi igénye a civilekkel való együttmûködésre; • A program végrehajtható. • A civil szervezetek fogadókészsége megvan. • Hiányzik az összehangolás tartalmi és gyakorlati területen. • Szükséges a párbeszéd, a visszajelzés és a korrekció. • Szükség lenne az alprogramokhoz kapcsolható civil szervezetek integrálására. • Szükség van a feladathoz rendelhetô célirányos anyagi támogatásra, oda, ahol remény van a hatékony együttmûködésre. • Szükség van a civil szervezetek közötti együttmûködés kialakítására. A Magyar Rákellenes Liga felelôssége tudatában igyekszik elôsegíteni az együttmûködést az egészségért tevékenykedô minden civil szervezettel, ill. a hasonló területen dolgozó egyesületekkel, alapítványokkal. A kemoprevenció célja az, hogy valamely kóros állapot kialakulását megakadályozza, késleltesse, vagy a megindult kóros szabályozások menetét a normális irányba terelje, sôt visszafordítsa. Ahhoz, hogy ez a beavatkozás sikerüljön meg kell keresni azokat a biomarkereket, amelyek az egészségi állapot romlását még visszafordítható fázisban jellemzik. Ilyenek lehetnek a géntoxikológiai paraméterek pl. a kromoszóma aberrációk, a DNS repair enzimek kapacitásának csökkenése, vagy az immunológiai státuszt jellemzô paraméterek változása. A korai jelek segítségével a még egészséges egyén esetében is jósolható a bekövetkezô negatív változás, vagy betegség, amit hatékony kemoprevenciós beavatkozás nélkül nem lehet elkerülni. Ezért a kemoprevenció elsô és legfontosabb lépése a kockázat jellemzése. A kockázat jellemzés összetett fogalom, aminek részét képezi a kockázat analízis, a kockázat becslés és a kockázat kezelés és ennek részeként jelenik meg a kemoprevenció. A kockázati tényezôk feltárásában és az okozott biológiai hatások értékelésében egyaránt helyet kapnak a biomarkerek, amelyek kimutatására fôleg a modern molekuláris-biológiai módszerek alkalmasak. A kockázati tényezôk távoltartása mellett igen fontos a szervezet védekezô rendszerének erôsítése, a mérgezô anyagok metabolizmusának elôsegítése és az okozott kár, pl. a szabad oxigén gyökök által a makromolekulákon okozott denaturációs károsodások kivédése antioxidánsokkal. A kemopreventív ágensek ezért különbözô hatáspontú vegyületek lehetnek. Többségük antioxidáns hatással is rendelkezik. Ide tartoznak a növényi eredetû anyagok, glikozidok, flavonoidok és a különbözô vitaminok, karotinoidok és néhány mikroelem pl. a szelénium. A másik kemopreventív vegyületcsoport gátolja a sejtproliferációt, illetve fokozza a programozott sejthalált, az apoptózist. Külön csoportot képeznek azok a szerek, amelyek a terminális differenciálódásra ill. az erek növekedésének gátlására hatnak. Vannak kemopreventív szerek, amelyek a megbetegítô ágens metabolizmusát ill. detoxikálódását befolyásolják, vagy az immunrendszer funkcióit erôsítik. Sok esetben a hatás a DNS molekula metilációs viszonyainak megváltozásából adódik. A Széchenyi terv keretében módunkban van számos kockázati csoporton belül a kemoprevenciós lehetôségek alkalmazására, amelynek részleteirôl 1-1 poszteren bemutatott anyagban számolnak be a projekt részvevôi. Elôadásomban a kemoprevenció és a biomonitoring elméleti alapjait ismertetem. Széchenyi K+F, és OTKA T 032224 pályázat.
Magyar Onkológia 46. évfolyam 2. szám 2002
© MagyAR ONKOLÓGUSOK Társasága
IX. Primer Prevenciós Fórum A kémiai anyagok toxicitását általában úgy állapítják meg, hogy azokat növekvô dózisokban adagolják in vivo vagy in vitro, szervezeteknek vagy sejteknek. A toxicitást a sejthalál különbözô formáinak bekövetkezte, szövet és sejtkárosodások jelzik, amelyek egyes szervek vagy az egész szervezet morphologiai és/vagy funkcionális zavaraiban nyilvánulnak meg. A legtöbb toxicologiai vizsgálatot akkor fejezik be, amikor elérik azt a dózist, amelynek hatására már sem morphologiai sem funkcionális károsodás nem következik be. Alacsonyabb dózisok a klasszikus toxicologia szempontjából érdektelenek. Ennek ellenére, számos vegyület igen alacsony dózisainak hatására dózisfüggô változások keletkezhetnek. Ezek a változások sok esetben ártalmatlanok, mivel nem hoznak létre sejt-sejtközötti interakciókat és nem károsítják a sejtek és szövetek struktúráját vagy mûködését. Más esetekben azonban egy adott vegyület „nem toxicus” dózisai sejtszinten olyan funkcionális változásokat okoznak, melyek az egész sejtpopulációban mélyreható következményekkel járnak. Így például, az egyik legegyszerûbb vegyület, a formaldehyd, és olyan molekulák, amelyek a formaldehyd biológiai rendszerekben bekövetkezô reakcióban részt vesznek, mint a potenciális formaldehyd generátor methyl ascorbigen és methylezett bázikus aminosavak, vagy a formaldehyd mobilizáló resveratrol, nem várt, bifázisos, ellentmondásos, dózisfüggô hatást fejtenek ki a sejthalálra és sejtproliferatiora. Vizsgálataink szerint, ha a formaldehydet 1.0 mM-nál nagyobb koncentrációban adjuk endothel sejtek és tumorsejtek tenyészetéhez , fokozott apoptosis jön létre. Ezzel szemben 1 mM-nál alacsonyabb dózisok csökkentik az apoptosist és fokozzák a sejtproliferatiot kontroll tenyészetekhez viszonyítva. Hasonló tendenciát észleltünk, amikor trans-resveratrolt adagoltunk különbözô sejttenyészetekhez magasabb (0.5-0.5 mM) és alacsonyabb (0.0005-0.005 mM) dózisban. Ugyanúgy a formaldehyd generátor methyl ascorbigen, hydroxyl-methyl arginin és trimethyl lysin, dózis-függôen stimuláló vagy gátló hatást fejt ki a sejtproliferációra. A fentiekre való tekintettel ajánlatos lenne bizonyos vegyület-csoportokat (pl-formaldehyd generator vagy befogó molekulákat) az ún. „nem toxicus” dózistartományban, azaz a „tolerálható dózisokban” is megvizsgálni, lehetséges anti-apoptoticus és sejtproliferációt stimuláló hatás szempontjából, ami gyakorlatilag megfelel a tumor-pormoter tulajdonságnak. Ilyen vegyületek egyre gyakrabban fordulnak elô környezetünkben és a rosszindulatú daganatok számának a népesség körében tapasztalható emelkedése feljogosít ilyen irányú további kutatásokra.
Váratlan hatások a „nem toxicus” tartományban
Az elméleti és a gyakorlati tanulmányok egyértelmûen bizonyították, hogy a rendszeres fizikai aktivitás hiánya rizikófaktorként szerepel az elhízás megelôzésében. A gyógyszeres és diétás kezelés mellett a rendszeres fizikai aktivitás, a terápia és a rehabilitáció fontos eszköze lett. Az elhízás talaján megjelenô betegségek patogenezise bizonyítja, hogy multifaktoriális eredetû szindróma. Különösen a hasi elhízás és szövôdményei jelentik a legtöbb problémát és veszélyt. A hasi elhízásban a zsírsejtek száma mennyiségileg és minôségileg is változik. Megjelenik az u.n. metabolikus szindróma, amelynek részét képezi a II. típusú diabetes, a hiperinzulinémia, az inzulin rezisztencia, a glukóztolerancia változása, hiperlipidémia- dislipidémia, hipertónia, hiperurikémia, és a fibrinolitikus rendszer változása. A súlyos szövôdmények talaján lipidperoxidáció is fokozódik. Az LDL oxidációja a korai atherosclerozis és szívizom-károsodás kialakulásához vezet. Az endotél funkciók romlása révén a hipertónia is manifesztálódik. A fizikai aktivitás, az egyénre szabott mozgásprogramok jól kiegészítik a gyógyszeres és diétás kezelést. Az elhízottak fogyasztása, vagy a diabeteses betegek metabolikus fittségének elérése a rendszeres fizikai aktivitás alkalmazásával biztosítható.
Fizikai aktivitás és az elhízás
Bevezetés/Célkitûzés: Aktív munkaképes pénztártagok körében komplex fogászati szûrôvizsgálatot végeztünk és kezelési tervet ajánlottunk fel. Célunk a szájhigénia és fogazati állapot javítása, a caries és fogágybetegségek gyakoriságának csökkentése volt. Vizsgált populáció: A Dimenzió Egészségpénztár szûrôprogramjában összesen több, mint 15000 szûrôvizsgálatot végeztünk 1999 januárjától önként jelentkezô pénztártagokon évenkénti követéssel. Módszer: A vizsgálatok 75 centrumban, fogszakorvosok irányításával és közremûködésével történtek. Egységes protokoll szerint került sor: anamnesis felvételére, a fogazati állapot felmérésére. A kérdôíven rögzített adatokat központi adatbankban számítógépesen feldolgoztuk és tároltuk. A szûrésen részt vett tagok a szükséges alapvetô fogászati kezelésekhez (tömések, gyökértömés és kezelés stb.) külön térítés nélkül jutottak hozzá. A fogászati szûrôvizsgálatok eredményeit áttekintve kiemeltük és megvizsgáltuk azon tagok körét, akik már 3 fogászati szûrésen rész vettek. (967 tag). Eredmények: A három fogászati szûrésen részt vett tagok körében: • A szuvas fogak száma felére csökkent. • Az ép fogazattal rendelkezô tagok száma 50 %-kal emelkedett • A fogászati status rendezése közben az elsô és második szûrés között a tagok 250 a második és harmadik szûrés között 150 fogat vesztettek • Rosszindulatú elváltozásra utaló jelet összesen 8 esetben észleltek • A fogínybetegség gyakorisága 55 % -kal csökkent • A behelyezett tömések száma felére esett • A gyökértömések és kezelések száma nem változott • A fog és gyökéreltávolítások száma 50 %-kal csökkent Következtetés: A fogászati prevenció alapja a rendszeres fogászati szûrôvizsgálat. Adataink szerint a rövid távon is igen jelentôs eredményeket érhetünk el a szervezett fogászati megelôzô programok futtatásával.
Fogászati prevenció tapasztalatai több, mint 15.000 szûrôvizsgálat alapján
IX. PRIMER PREVENCIÓS FÓRUM
Magyar Onkológia 46. évfolyam 2. szám 2002
Szende Béla, Tyihák Ernô Semmelweis Egyetem, I. Pathologiai és Kísérleti Rákkutató Intézet
Pucsok József Országos Sportegészségügyi Intézet
Paphalmy Zsuzsa, Kricsfalvi Péter, Váradi Péter Dimenzió Egészségpénztár
181
IX. Primer Prevenciós Fórum Az egészségpolitika elérte, hogy 2001. január 1-tôl egységes irányítás alá kerüljenek az egészségügyi ágazat mûködését meghatározó nemzeti intézmények, így az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). A népegészségügy a lakosság egészségének megôrzésével, fejlesztésével és a betegségek megelôzésével összefüggô gyakorlatot jelenti, melynek gazdája az ÁNTSZ. Az egészségbiztosítást szükséglet-alapú, „nemzeti” kockázatközösségre épülô, állami felelôsségvállalással mûködô, járulékokból és adókból finanszírozott rendszerként definiálhatjuk, melynek kezelôje az OEP. A lakosság egészségi állapotának fejlesztése érdekében megfogalmazásra és elindításra került az „Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001-2010”, melynek végrehajtásában az OEP és az ÁNTSZ együttmûködése meghatározó szereppel bír. A Program megvalósítása érdekében az OEP részt vesz a tárcaközi bizottság munkájában, átadja az irányított betegellátási modell-kísérlet tapasztalatait, finanszírozási feladata révén magas színvonalú, költség-hatékony szolgáltatás vásárlásra törekszik. Ezen új programon felül az OEP és a népegészségügy kapcsolatának számos, ma már esetenként tradicionálisnak mondható együttmûködési területe van: meddôségkezelési eljárások finanszírozása, anya- és csecsemôvédelem, anyatej ellátás, újszülöttkori szûrôvizsgálatok finanszírozása, iskola- és ifjúság-egészségügyi feladatok finanszírozása, védônôi és házi gyermekorvosi ellátás finanszírozása. A lakosság életminôség javítását szolgálják a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, a gyógyfürdô ellátás, az orvosi rehabilitáció és szanatóriumi ellátás finanszírozása. A szervezett lakossági szûrôvizsgálatok esetében az OEP érdekelt a compliance növelésében, a hazai tapasztalatok és nemzetközi adatok értékelésében, összevetésében; a lakossági elégedettség, a várható népegészségügyi élet- és életévnyereség növelésében, a költséghatékony szolgáltatási formák alkalmazásában. Az OEP tevékenysége révén hozzá kíván járulni a lakosság egészségtudatos magatartásának kialakításához, ezáltal a népesség egészségügyi-állapot mutatóinak javításához. Kívánatos az OEP szolgáltatás vásárlói szerepének erôsítése, melynek révén a társadalom által biztosított anyagi forrásokat a lehetô legnagyobb hatékonysággal, az elérhetô maximális egészség-nyereség realizálásával tudjuk felhasználni.
Népegészségügy és egészségbiztosítás
A növényi metabolizmus során keletkezô másodlagos termékek nagy részét korábban mint antinutritív hatású élelmiszeralkotókat tartotta számon a szakirodalom, mivel tápanyagok felszívódását, hasznosulását gátolták. Az utóbbi évek intenzív kutatásai bebizonyították, hogy e vegyületek nagy részének kedvezô élettani hatása is van. A káposztafélékben nagy mennyiségben fellelhetô glükozinolátok a jódanyagcserét befolyásolják és elégtelen jódfelvétel esetén fokozhatják a golyva kialakulásának kockázatát. Napjainkban a glükozinolátokat és a belôlük hidrolízissel keletkezô izotiocianátokat tekintik az egyik legjelentôsebb élelmiszer eredetû kemopreventív vegyületcsoportnak, mivel számos, a tumor kialakulása ellen ható enzimet képesek indukálni, továbbá direkt és indirekt antioxidáns hatásuk is van. A hüvelyes növényekben, elsôsorban a szójában elôforduló izoflavonoidok a polifenolos vegyületek csoportjába tartoznak, melyek antinutritív hatása az egyes fémionok felszívódásának, ill. a fehérje hasznosulásának gátlásában nyilvánulhat meg. Az izoflavonoidokra e negatív tulajdonságok nem jellemzôk. Sokkal inkább jelentôs fakultatív (ösztrogénagonista vagy antagonista) hormonhatásuk és különbözô enzimek aktivitását (tirozin-kináz, aromatáz) gátló tulajdonságuk, melybôl következôen képesek hormonfüggô daganatok, továbbá a menopauza idején fellépô osteoporosis és cardiovascularis elváltozások kialakulását megelôzni. Antioxidáns tulajdonságaik is jelentôsek. A likopin a karotinoidok családjába tartozó vegyület, jóllehet nem antinutritív hatású, mivel azonban szerkezetébôl adódóan nem A-provitamin, korábban nem tulajdonítottak nagy humán táplálkozásélettani jelentôséget e molekulának. Napjainkra azonban bebizonyosodott, hogy a likopin, ill. az azt nagy mennyiségben tartalmazó paradicsom rendszeres fogyasztása összefüggésbe hozható bizonyos típusú daganatos megbetegedések kialakulásának csökkent kockázatával. A molekula kedvezô élettani hatásáért más jellemzôk mellett antioxidáns tulajdonságai is felelôssé tehetôk. Jelen elôadásban e fenti vegyületekkel végzett vizsgálatainkból mutatunk be néhányat, rámutatunk a glükozinolát-tartalmú fekete retek préslé és brokkoli, valamint tiszta izoflavonoid vegyületek és a likopin in vitro antioxidáns tulajdonságaira, beszámolunk a fekete retek préslé lipid-anyagcserére gyakorolt hatásáról, valamint egyes élelmiszereink likopin-tartalmáról. A munkát támogatta az Oktatási Minisztérium (1/016/2001. sz. NKFP Széchenyi projekt).
Glükozinolátok, izoflavonoidok, karotinoidok – fitonutriensek az egészségvédelemben
Az atherosclerosis (AS) kialakításáért hosszú idôn keresztül a cholesterint kárhoztatták. A 20. Század utolsó évtizedei a baktériumok, mindenek elôtt a chlamydiák AS-ban játszott szerepének a kutatásának dominanciájával telt. Az ezredfordulón a kutatások eredményeit összegzô KOENIG megállapította, hogy „azt már tudjuk, hogy nem a chlamydiák okozzák az atherosclerosist, de hogy mi okozza azt nem tudjuk. Ezért keblünkre kell ölelni minden új kutatási irányzatot és eredményt az AS kutatása területén”. Az immunológiai, immunpathológiai megközelítés „régi új” irány az AS kutatásában. A mi kutatási eredményeink gyökerei a syphilis (sy) kutatásához vezetnek. A sy szerológia a szûréshez nem specifikus antigéneket, cholesterint, cardiolipint és lecithint használ. Úgy tanítottuk, hogy a cholesterin az érzékenységért, a cardiolipin a fajlagosságért, a lecithin pedig a stabilitásért felelôs komponense az összetett antigénnek. Az aspecifikus (BAP) pozitív savók vizsgálata során kiderült, hogy vannak különleges BAP esetek, ahol anticardiolipin antitest nem fordul elô. Kerestük a reaktivitás okát és rátaláltunk az anticholesterin antitestre (ACHA). Elôször úgy gondoltuk, hogy megtaláltuk az AS-ért felelôs autoantitestet. Tanulmányozása céljából elôállítottunk egy antigént amivel az ACHA termelését indukáltuk. Az immunizálási kísérletek során kiderült, hogy az antitest nem a cholesterint az érfalhoz köt komponense a rendszernek. Ellenkezôleg megakadályozza a szklerotikus plakkok kialakulását. A jelenséget azzal magyaráztuk, hogy az antitest a lipoproteineket (LDL) támadja, felületüket befedi és alkalmassá teszi ôket a máj receptorokhoz való kötôdésre. Kísérleti állatokban immunizálással termelt antitest nemcsak gátolja az AS plakkok keletkezését, de a plakkok lebontását segítve, reverzibilissé teszi a folyamatot. Az antigénhez endotoxint adva a védô hatás csökken. Emberi szérumok vizsgálata során alacsonyabb az ACHA szintje a szklerotikus szervezetekben. Az emberi antiest titerek és az állatkísérletekben megfigyelt ellenanyag szintek párhuzamossága alapján arra következtettünk, hogy emberben is védô szerepe van az ACHA-nek. Amennyiben a kialakult AS-ban kezdjük el az immunizálást, úgy visszafordíthatóvá válhat a folyamat. Az OGYI-val elkezdtük a humán kipróbálást célzó tárgyalásokat.
Mikróbák és ellenanyagok szerepe az atherosclerosis megelôzésében és terápiájában
IX. PRIMER PREVENCIÓS FÓRUM
Magyar Onkológia 46. évfolyam 2. szám 2002
Oberfrank Ferenc Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Lugasi Andrea FJ OKK OÉTI
Horváth István Országos Bôr- és Nemikórtani Intézet
183
IX. Primer Prevenciós Fórum Kommunikációs csapdák az egészségügyben Heim Pál WIOK Kft., Törökbálint
Prediszponáló tényezôk súlyának áttekintése a fej-nyaki daganatok kialakulásában Gundy Sarolta Országos Onkológiai Intézet
184
Az egészségügyi marketing-kommunikáció üzenete Az egészségügyi marketing-kommunikáció egyfajta társadalmi célú reklámtevékenységnek is felfogható, melyben az egyéni érdekek és a közösségi célok sokkal élesebben konfrontálódnak a befogadó számára, mint egyéb reklámféleségekben. A képi megvalósításokban bôvelkedô médiumokban meg kell gyôzôdnünk a célok és eszközök, harmóniájáról, kontinuitásáról. Ha azt a folyamatot vesszük figyelembe, mely az egészséges állapotból az egészséget meghatározó társadalmi-környezeti, genetikai és pszichés tényezôkkel együtt a betegséghez vezet, akkor a megelôzô orvoslás azt a részt öleli fel, amely a betegség megjelenéséig tart, s innen kerül az egyén szintjére a betegség gyógyítása. A gyógyulásba vetett hit, a gyógyszerek hatékonyságának valódisága, a szakemberek iránti bizalom, a technikai felszereltség mind hozzátartoznak ehhez a „Fehér Arculat”-hoz. Az egészségügyi marketing reklámoldalról tulajdonképpen nem más, mint híranyagok sorozata. Hírek egy új gyógyászati eljárásról, egy gyógyszer hatásáról, a betegségek megelôzésérôl, új diagnózisokról, fejlesztésekrôl, kutatásokról, támogatási formákról stb. A jó marketing-kommunikációnak pedig nemcsak a termék csodálatos gyógyító erejérôl kell szólnia, hanem magáról a betegségrôl is. A szenvedô alany ilyenkor úgy érzi kapott valami új információt állapotáról, s talán jobban hisz orvosának is, aki felírja neki az enyhülést adó gyógyszert. A közbizalom felkeltése A közvélemény pozitív érzelmi alap beállítottságának kidolgozása a következô célok elérésével valósulhat meg a leghatékonyabban. 1) Az intézmény pozitív arculatának kialakítása és megôrzése 2) Az eredmények ismertetése 3) Az intézmény dolgozóinak informálása és motiválása A koncepció célja az, hogy az intézmény általános céljait a betegek személyes céljaival összehangoljuk és a közvélemény elôtt autentikusan mutassuk be. Az egészségügyi marketing eszközei A legfontosabb elemek az alábbiak: 1) klasszikus sajtómunka 2) saját PR publikációk 3) információs füzetek 4) rendezvények 5) témák felajánlása a sajtó, a televízió és a rádió újságíróinak 6) interjúk 7) elôadások 8) új kutatási eredmények esetén sajtókonferenciák rendezése 9) publikációk közzététele a folyóiratokban Összegzésképpen: Az egészségügyben a közönségkapcsolati munka jelentôsége az utóbbi években szemlátomást megnôtt, ami különféle tényezôkre vezethetô vissza. A betegek óvatosabbak és tájékozottabbak lettek, megtalálták a módját, hogy ne csak passzív módon szemléljék az eseményeket, hanem döntésükkel befolyásolhassák az adott intézmény munkáját is. Mindez eddig nem ismert új kihívást jelent az egészségügy számára, mely a jövôben mindinkább rákényszerül az emberközpontú szolgáltatás és saját imázsának kialakítására. Magyarország a rákhalálozási statisztikában nemcsak a kelet-közép európai régiót vezeti, hanem a WHO rangsorolásában is az elsô. Mai tudásunk szerint a rák kialakulásáért 85-90%-ban környezeti tényezôk felelôsek, így a rákkeltôk kiiktatásával, a velük való kontaktus csökkentésével, vagy egy racionálisabb életvitel kialakításával, a környezettel szoros összefüggésben álló daganatok keletkezése nagymértékben megelôzhetô. Rákkeltô kockázati tényezôk közé soroljuk a dohányzást, az alkoholfogyasztást és bizonyos táplálkozási szokásokat, amelyek a különbözô familiáris hajlamosító tényezôkkel együttesen, de egyénenként más-más mértékben növelik a rosszindulatú daganatok kialakulásának esélyét. A Lyonban székelô Nemzetközi Rákügynökség (IARC) adatai szerint a közép- és keleteurópai régiókban, de különösen hazánkban az utóbbi 40 évben drámaian növekedett a dohányzásra és alkoholizálásra visszavezethetô daganatok, ezek között is a fej-nyaki laphámrákok mortalitási trendje. Az elôrejelzések szerint ez a kedvezôtlen tendencia várhatóan tovább romlik és a magyarországi fej-nyak rákokból eredô mortalitás 2004-ben az 1994-esnek a duplájára nô. Vajon a növekvô környezeti és életviteli ártalom lenne az egyedüli magyarázata e szomorú prognózisnak? Az egyébként ritka, mindössze 5-10%-os fej-nyak eredetû daganatos prevalencia etiológiai hátterének vizsgálatában igen hosszú ideig a fô hangsúlyt a külsô környezeti faktorok, azok különös hatásmechanizmusának tisztázása jelentette. Az utóbbi évek kutatási programjainak paradigma váltása azonban a fej-nyak daganatokra is vonatkozik, a betegség kialakulásának molekuláris genetikai háttere is lassan körvonalazódik. Ezt demonstrálják azok az IARC-, WHO-, valamint a különbözô nemzeti rákregiszter statisztikák, térinformatikai adatok és az eddig megjelent -bár kis esetszámú- kutatások eredményei, amelyek a környezeti és genetikai prediszponáló tényezôk arányában a környezet-területi különbségeken belül az etnikai-, tehát populácó-genetikai eredetû polimorfizmusok jelentôs szerepére is utalnak. A fej-nyak daganatos, különösen a 40 év feletti betegeknél feltûnô a nemi aránynak a férfiak irányába történô nagyfokú eltolódása. Ugyanakkor a legújabb adatok a fiatalabb, a 40 év alatti, ráadásul nem dohányzó és nem alkoholizáló generáció rohamosan növekvô veszélyeztetettségére utalnak, sôt a nemi aránynak az idôsebbektôl eltérô, kiegyenlítôdés felé mutató elmozdulását, vagy a fiatalok között a betegség agresszívabb lefolyását jelzik. A környezeti expozíció hatásának hangsúlyozása mellett az egyéni genetikai hajlam és más, eddig még kevésbé tanulmányozott, nem tradicionális potenciális rákkeltô, a stressz, korábbi vírus infekciók, familiáris rákok vagy az immundeficiencia molekuláris mechanizmusainak kutatására, egy kibôvített epidemiológiai szemlélet kialakításának fontosságára hívjuk fel a figyelmet.
Magyar Onkológia 46. évfolyam 2. szám 2002
© MagyAR ONKOLÓGUSOK Társasága
IX. Primer Prevenciós Fórum A Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Uniói Hálózata (ENWHP) a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet kutató csoportját bízta meg azzal, hogy a kis- és középvállalkozásokban az egészségfejlesztés jó gyakorlatát az Uniós útmutató alapján mutassák be. A modell három szintû: 1. Országos (OMFI), 2. Regionális, 3. Helyi. Az Intézet kutató csoportja több kisüzemet ellátó foglalkozás-egészségügyi szolgálattal (PÁNMED Bt.) közösen regisztrálta a 30 fôt foglalkoztató HUNILUX Kft-nél a következôket: munkahelyi környezetet, a munkával járó kockázati tényezôket, a munkavállalók egészségi állapotát. A munkavégzéssel járó kockázatok közül kiemelhetôk a következôk: 15% a pszichoszociális kockázat, 19% a pszichológiai, 37% az ergonómiai, 2% a baleseti kockázat. A 30 munkavállalóból 1 fô dohányzott, 25-45% (nô/férfi) rendszeresen vagy alkalomszerûen fogyasztott alkoholt, 62% folytatott mozgásszegény életmódot, 14-25% hypertóniás volt. A vizsgálatok után meghatározták a szükségletet és az alábbi egészségfejlesztô programokat ajánlották, amelyeket a menedzsment elfogadott: • Munkaértekezleten ismertettük a menedzsmenttel és a dolgozókkal a vizsgálataink eredményét • Megnyertük a menedzsment hozzájárulását, hogy a munkahelyen ingyenes koleszterin, vércukor, vérnyomás és súlymérést szervezhessünk • Minden egyes dolgozóval megbeszéltük a vizsgálati értékeket, tanácsokat adtunk, mily módon javítható egészségi állapotuk • A munkavállalók számára személyes tanácsadás, amely során tájékoztatást kaptak a helyes táplálkozás módjáról • Egyéni tanácsadás keretében tájékoztatás, hogy munka és lakóhelyük környezetében hol milyen sportolási lehetôség van • Aki nem sportol meggyôztük arról, hogy helyesebb, ha kerékpárral, gyalog jár munkába, mint gépkocsival • Mintaétrendeket állítottunk össze, amelyeket ebédre, mint egészséges étrendet javasolunk fogyasztani • Javasoltuk, hogy a munkahelyen óránként közösen 5 percet tornázzanak a dolgozók Egy hónap múlva megismételték a vizsgálatokat, amelyek igazolták a jó egészségfejlesztési gyakorlat eredményességét. Errôl a szerzô részletesen beszámol elôadásában.
Az egészségfejlesztés jó gyakorlata kisüzemekben
A nukleáris energiatermelés mellett a sugártechnológia rendelkezik a legnagyobb fontossággal az atomenergia békés felhasználásánál. A legrégebben alkalmazott eljárás az egyszerhasználatos orvosi eszközök sugársterilizálása. Ennek legfontosabb elônye, hogy ún. „hideg” sterilizáló eljárás és a valószínûség számításon alapuló dózisszámítás számszerûen megadja a sterilitás valószínûségét (SAL - Sterility Assurance Level). Elterjedt a sugaras élelmiszertartósítás is, amelynek különbözô módszerei használatosak és engedélyezettek a világ különbözô országaiban, mint a sterilizálás, pathogén mikroorganizmusok elpusztítása, csíraszám csökkentés, csírázásgátlás, stb. Az elmúlt években került az érdeklôdés központjába a sugaras szennyvíztisztítás. A technológiai két elônnyel rendelkezik, kommunális szennyvizekben elpusztítja a pathogén mikroorganizmusokat és parazitákat, az ipari szennyvizekben biológiailag lebonthatóvá alakítja a gyûrûs molekulákat és detoxifikáló hatással is rendelkezik. Ugyancsak az ipari megvalósítás küszöbén van az SO2 illetve NOx eltávolítása gyorsított elektronokkal ipari füstgázokból. Az elmúlt év sajnálatos terrorcselekményei után került rendkívüli gyors bevezetésre az ionizáló sugárzás használata biológiai fegyverként bevethetô mikroorganizmusok inaktiválására. A fenti sugártechnológiai alkalmazásoknak rendkívül nagy jelentôsége van a közegészségügyben és környezetvédelemben.
A sugártechnológia közegészségügyi alkalmazása
Az 1996-ban alakult ENWHP (European Network for Workplace Health Promotion) megfogalmazása szerint a munkahelyi egészségfejlesztés a munkavállalók, munkáltatók és a társadalom valamennyi olyan együttes tevékenysége, amely a munkahelyi egészség és jól-lét javítását célozza. Nélkülözhetetlen eszköze a munkaszervezés javítása, a részvétel segítése és a kompetencia növelése. Az ENWHP szerint a munkahelyi egészségfejlesztés jó gyakorlata akkor valósul meg, ha az erre irányuló törekvés beépül a vállalati tervekbe, tisztázódnak a személyi és szervezeti szerepek, tudatosul a szociális felelôsség, konkrét programok valósulnak meg és azok eredményét rendszeresen értékelik. Az EU tagországokat és az Európai Gazdasági Övezethez tartozó országokat tömörítô Hálózat nemhivatalos tagjaként Magyarország bekapcsolódhatott a kis- és közepes méretû üzemekben (SME-k) folyó egészségfejlesztés feltételeit és lehetôségeit felmérô munkába. Az errôl készített országjelentésnek a feltett egységes kérdésekre kellett választ adnia az európai összesíthetôség érdekében. Az elôadásban a szerzôk a SME-k gazdasági jelentôségérôl, munkavédelmi rendszerérôl és helyzetérôl, valamint az egészségfejlesztés megvalósulásáról, lehetôségeirôl és korlátairól számolnak be. Megállapították, hogy a magyar gazdaságra is az ilyen méretû vállalkozások számszerû dominanciája jellemzô, a foglalkozás-egészségügyi ellátó rendszer ezekben megfelelô mértékben jelen van, és erre támaszkodva egészségfejlesztô programok és elôadások egyaránt megvalósulnak. Ez utóbbiak mennyisége önmagában ugyan kevés, de a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók számához viszonyítva sok. Nyilvánvaló, hogy egyéb egészségfejlesztôk bevonása szükséges.
Az egészségfejlesztés lehetôségei kis- és közepes méretû vállalkozásokban
IX. PRIMER PREVENCIÓS FÓRUM
Magyar Onkológia 46. évfolyam 2. szám 2002
Grónai Éva Fodor József Országos Közegészségügyi Központ – Országos Munka- és Foglalkozás-egészségügyi Intézet
Gazsó Lajos OKK - Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet
Galgóczy Gábor, Bereczki Edit, Grónai Éva Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet
185
IX. Primer Prevenciós Fórum Sztereotípiák rabságában. Tények és hiedelmek a középiskolások kábítószerfogyasztásáról Füzesi Zsuzsanna1, Tistyán László2 1PTE ÁOK, Magatartástudományi Intézet, Pécs; 2Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete, Pécs
Természetes antioxidánsok felvétele és vér koncentrációi egészséges gyermekekben Cser Mária Ágnes1, Sziklai-László Ibolya2 1M.R.E. Bethesda Gyermekkórháza 2KFKI Atomernergia Kutató Intézet
186
Kulcsszavak: kábítószer-fogyasztás, normák, szocializációs intézmények A kutatás célja: A Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete 2001. áprilisa és júniusa között kérdôíves vizsgálatot végzett Baranya, Somogy és Tolna megye általános és középiskoláiban. A vizsgálat célja az volt, hogy megismerjük a fiatalok véleményét, szokásait az egészségi állapotukat befolyásoló kérdésekkel – köztük kiemelten a kábítószer-fogyasztással – kapcsolatban. A kutatás módszere: A vizsgálatban 99 településrôl 216 oktatási intézmény (120 általános- és 96 középiskola) vett részt. Az iskolák kiválasztásának szempontja volt az intézmény földrajzi elhelyezkedése, az iskola típusa, és a tanulók életkori és nemi összetétele. Az önkitöltéses kérdôívekbôl 12 973 darab értékelhetôt kaptunk vissza. A vizsgálat fontosabb megállapításai: • A vizsgált fiatalok összesen 17 százaléka került már kapcsolatba az illegálisnak minôsített kábítószerekkel (9,2 százalékuk egyszeri kipróbálóként, 7,1 százalékuk alkalmi, 0,7 százalékuk pedig rendszeres fogyasztóként definiálta magát). • A törvényileg tiltott kábítószereket fogyasztók a következô fôbb jellemzôk mentén írhatóak le: ôk inkább fiúk; „idôsebbek”; megyeszékhelyeken, városokban élôk; baranyaiak, illetve pécsiek; szakmunkásképzôbe, illetve szakiskolába járók; kimondottan jó és kimondottan rossz anyagi körülmények között élôk; alacsony és magas iskolázottságú szülôk gyermekei; egyedül nevelkedôk és nagycsaládban élôk; az iskolából sokat és igazolatlanul hiányzók; gyenge és kiváló teljesítményûek. • A kipróbált/ fogyasztott kábítószerek között az elsô helyen a kannabisz, második helyen az amphetamin áll. A legálisan hozzáférhetô (orvosi javaslat nélkül szedett) altató és nyugtató együttes fogyasztása megelôzi a kannabiszét! • A fiatalok több mint fele (57,5 százaléka) baráti társaságban találkozott elôször a kábítószerrel. Diszkóban 18,5 százalékukat kínálták meg kábítószerrel elsô alkalommal. • A legális és az illegális kábítószerek fogyasztása együtt jár. A legális kábítószerek fogyasztásának adatai megdöbbentôek. Így például a válaszadó fiatalok mindössze 38 százaléka nem volt még soha részeg a válaszadást megelôzôen. Rendszeres alkoholfogyasztónak 3,3, alkalminak 63,9 százalékuk vallotta magát. Rendszeres dohányos 22,2, alkalmi 18,9 százalékuk. Az eredmények értékelése: • A növekvô számú kutatások mellett továbbra is kevés tény és sok hiedelem kapcsolódik a fiatalok illegális kábítószerfogyasztásának problémájához. • A kábítószerekkel kapcsolatos kockázatkommunikáció jelentôs újragondolására van szükség. A kábítószerek fogyasztásának megelôzésével kapcsolatos erôfeszítések eredménytelenek ugyanis akkor, ha az illegális kábítószereket a megtûrt (törvényileg nem tiltott) szerektôl elkülönítve kezeljük. Jelenleg a legális kábítószerek fogyasztása nagyságrendekkel haladja meg az illegális kábítószerekét. • A legális és illegális kábítószerek fogyasztása közötti határok a fiatalok számára nem egyértelmûek, a felnôtt társadalomban alkalmazott magyarázatok, sztereotip megközelítések nem értelmezhetôek. • A jelenlegi helyzetben – éppen a bizonytalanság, a sztereotípiák és sok esetben az érzelmi alapon történô helytelen megoldások miatt – az elsôdleges és másodlagos szocializációs intézmények nem tudják hitelesen betölteni funkciójukat e téren. A kutatást az ISM, a DRET, az érintett megyék önkormányzatai és a Völgységi Önkormányzatok Megelôzési Egyesülete támogatta. Egészségünk megôrizhetôsége és a táplálkozás közötti szoros kapcsolat évezredek óta ismert. Az oki összefüggések megismeréséhez az érdeklôdés középpontjába kerültek azok a micro-tápanyagok, melyek antioxidánsok, a reaktív oxygen-, nitrogen-, chlor-gyököket megkötik. Igen erôs redox potenciállal rendelkezik a C vitamin, az E vitamin lánc megszakító antioxidáns elsôsorban a lipid peroxidációban, a selenium (Se) selenoproteinek formáiban antioxidáns enzymek cofactora, a carotenoidok a legfôbb A vitamin források, in vitro antioxidánsok, in vivo szerepük feltételezhetô. Daganatok, cardiovascularis és neurodegenerativ kórképek (Alzheimer, Parkinson, sclerosis multiplex) cataracta, macula degeneráció kialakulása feltartóztatható, a tünetek csökkenthetôk antioxidánsok adásával. Chronicus betegségek, mint diabetes mellitus, rheumatoid arthritis, asthma, immun betegségek tüneteinek enyhítésében és a szövôdményeinek megelôzésében a természetes antioxidánsok protektiv hatást mutatnak. Munkánk célja a táplálékkal felvett C, E, A vitamin és Se mennyiségének mérése és ezen antioxidáns komponensek vér szintjeinek meghatározása volt egészséges gyermekekben. Az eredményeket betegcsoportok és nemzetközi megfigyelések adataihoz hasonlítottuk. Módszerek: 15 egészséges gyermeknél (8-18 évesek) 3x24 órás, duplikát ételminta gyûjtést végeztünk az étrend minôségi és mennyiségi adatainak rögzítésével. Random 92 gyermek (5-19 évesek) éhgyomri plazma és serum mintáit analyzáltuk. 29 gyermek egészségesnek, 42 infectióban, 7 tumorban és 14 asthmában szenvedônek bizonyult. Se meghatározást instrumentális neutron aktivációs analysissel (INAA) mértük az ételmintákban, atomabsorptióval (AAS) a vérben. HPLC módszerrel az A vitamin (alpha és gamma tocopherol) szinteket 325 nm-en, a non provitamin carotenoidok (hitein, zeaxanthin, lycopene) és provitamin carotenoidok (alpha-carotene, beta-carotene, cryptoxanthin) all-cis formáit 450 nm-en, E vitamin (retinol) koncentrációkat 295 nm-en mértük. A C vitamin szinteket enzym test segítségével, photometriával határoztuk meg. Eredmények: a Se bevitel 41 ± 7 mcg/die volt, életkori függôséget nem mutatott. A tápanyagok átlagos Se tartalma 0,08 ± 0,03 mcg/g száraz anyag /nap értéket adott. A carotenoidok közül a lycopene bevitel (1,92mg/d) volt a legmagasabb, ezt követték a βcaroten (0,88 mg/d), lutein (0,55mg/d), α-caroten (0,28 mg/d), zeaxanthin (0,2mg/d) és cryptoxanthin (0,14 mg/d). Az átlagos E vitamin fogyasztás 1,52 mg/d volt a C vitamin felvétel (3,5-220 mg/d) széles variációt mutatott. A vitaminok és Se vérszintjei az egészségesekben jelentôsen magasabbak voltak, mint a betegcsoportokban. Következtetések: a Se és E vitamin bevitel nem érte el a nemzetközileg ajánlott RDA szinteket, a C vitamin felvétel a megfigyelési napok felében alacsony volt. Az egészségesek vér antioxidáns színjei szignifikánsan magasabbak, mint a betegeké. A kívántnál alacsonyabb antioxidáns status rizikót jelenthet a gyermekkori betegségek kialakulásában.
Magyar Onkológia 46. évfolyam 2. szám 2002
© MagyAR ONKOLÓGUSOK Társasága
IX. Primer Prevenciós Fórum Az élelmiszerek szerepe jelentôsen megváltozott, kibôvül az elmúlt években. Az energiát szolgáltató, tápanyagokat biztosító tulajdonság és az érzékszervekre ható minôség mellett elôtérbe került az egészséget megôrzô és betegségeket megelôzô szerepük, funkcionalitásuk. Egyes felmérések szerint hazánkban a lakosság 16%-a táplálkozik egészségtudatosan, azaz úgy válogatja össze élelmiszereit, hogy ezzel eleget tegyen a különbözô táplálkozástudományi ajánlásoknak, útmutatóknak. A funkcionális élelmiszerek az átlagosnál több biológiailag aktív összetevôt tartalmaznak, ezekkel dúsítják összetételüket, illetve étrendi kiegészítôként kerülnek forgalomba. A betegségek megelôzésére is ajánlott élelmiszerek között találhatók azok a különleges fermentált tejtermékek, melyek probiotikus és prebiotikus tulajdonságokkal rendelkeznek, így szerepet kaptak a vastagbél mikroflórája egyensúlyának megtartásában, a vastagbél gyulladásos és daganatos betegségeinek megelôzésében. A probiotikus tulajdonságokkal rendelkezô mikroorganizmusok képesek áthaladni az ember emésztôcsô rendszerén és eljutni a vastagbélbe. Különösen két csoportjuk, a Lactobacillusok és a Bifidobaktériumok alkalmasak az általuk fermentált tejtermékekkel, mint hordozóanyaggal bejutni az emésztôcsô végsô szakaszába és ott megtelepedni. Az epitheliumhoz kapcsolódásukat, telepképzô tulajdonságukat jelentôsen elôsegítik a készítményekhez adagolt prebiotikus összetevôk, a frukto-oligoszacharid készítmények. A prebiotikum tulajdonságu növényi anyagok, mint az inulin és a fruktánok sok gyümölcsben, zöldségben megtalálhatók, mint például a hagymában, fokhagymában, cikóriában és a banánban. Ezek természetes eredetû összetevôk, adalékanyagok és több európai országban ismeretesek, mint diétás rost tartalmu élelmiszerek. Az inulin és az oligofruktózok a vékonybélben nem emésztôdnek meg, de a vastagbél baktériumai részben lebontani képesek ezeket a prebiotikus hatásu anyagokat. Az így keletkezô tejsav-származékok és rövidláncu (illékony) zsírsavak szelektíven stimulálják a vastagbélben lévô mikroorganizmusokat. Ezek az anyagcsere-termékek csökkentik a vastagbél gyulladásos és rákos megbetegedésének kockázatát, képesek a szabad-gyökös folyamatokba beavatkozni, káros hatásukat csökkenteni. A fermentált tejtermékek rendszeres fogyasztásának hasznáról, táplálkozási elônyeirôl a fogyasztók már eddig is értesültek, azonban a probiotikumok és prebiotikumok együttes alkalmazása révén új egészségmegôrzô és betegségmegelôzô hatásukról kapunk a szakirodalomból tájékoztatást. Világszerte jelentôs kutatások folynak a preventív hatás bizonyítására, a hatásmechanizmus tisztázására és megerôsítésére.
Probiotikumok és prebiotikumok az egészséges táplálkozásban
A természetes ellenállóképesség (TEK) megôrzése, csökkenésének kivédése, szükség esetén emelése korunk orvostudományának egyik legfontosabb kérdése. A fajlagos védettség (immunitás), azaz egy adott kórokozó elleni védelem jelentôsége vitathatatlan, hisz’ ez tette lehetôvé veszedelmes kórokozók okozta betegségek visszaszorítását, de napjainkban a romló környezet okozta stresszhatások, a nagyfokú szeszfogyasztás, a dohányzás, a kábítószerek, a nélkülözhetetlen gyógyszeres vagy sugárkezelések (pl. daganat), új kórokozók (pl. HIV) nagymértékben csökkenthetik a TEK-et. Így az un. másodlagos betegségek jelentôsége rendkívüli módon megnôtt. A TEK fenntartása, csökkenésének megelôzése az egészségügy napi gondja lett. A jobb életfeltételek biztosítása mellett tehát keresni kell olyan megoldásokat, melyek a károsodott TEK-et helyre tudják állítani, ill. ki tudják védeni várható csökkenését. Intézetünkben kidolgozott sugárzással (60 Co, 150 kGy) méregtelenített endotoxin (RD-LPS v. TOLERIN) alkal-masnak látszik erre a célra, mert megôrizte az endotoxinnak csontvelô-ôssejtek szaporodására, a falósejtek, tevékenységére kifejtett hatását, összességében az egész TEK-et emelô képességét, de elvesztette káros hatásait. Az RD-LPS (TOLERIN) elôkezeléssel állatkísérletekben kivédhetôk vagy jelentôsen csökkenthetôk a különféle fertôzések, a szeptikus és más eredetû sokkok, ionizáló sugárzások stb. pusztító hatása. Az RD-LPS csíramentes állatokban a fejletlen nyirok/immunrendszer fejlôdését beindítja. Emberekben a TOLERIN 24-48 órával hasüri mûtétek elôtt adva jelentôsen emeli, ill. kivédi a mûtéti stressz okozta TEK csökkenést, daganatellenes szerekkel vagy sugárzással kezelt betegekben javítja a csontvelô mûködését stb. Mindezek a hatások in vitro rendszerekben is jól mérhetôk, bizonyíthatók. A TOLERIN klinikai ellenôrzô vizsgálatának eredményei alapján alkalmasnak látszik a TEK csökkenésének megelôzésére, fenntartására vagy szükség esetén fokozására. Mind emellett, mint jó immunadjuváns, elölt kórokozókkal társítva a szokásos oltóanyagoknál jelentôsebben fokozza a fajlagos immunitását (ellenanyagtermelést), és az oltás után 24 órával már jelentôsen emeli a TEK-et, mely fokozott, nem fajlagos védettség kb. 2-3 hétig megmarad.
Természetes ellenállóképesség csökkenésének megelôzése sugárzással méregtelenített endotoxinnal
IX. PRIMER PREVENCIÓS FÓRUM
Magyar Onkológia 46. évfolyam 2. szám 2002
Biacs Péter Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány/ OKK-OKB
Bertók Lóránd OKK-Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest
187