Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség
Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan meghatározott adó jellegű kötelezettség, amelyet az erről szóló törvényben1 meghatározott jövedelmek után kell megfizetni. 2010. január 1-jétől a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség megszűnt.2 Figyelem! A tételes egészségügyi hozzájárulást azonban meg kell fizetni abban az esetben, ha a tételes egészségügyi hozzájárulás megállapítására 2009. december 31-ét megelőző időszakra 2010. január 1-jét követően kerül sor. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjéről szóló törvény3 (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban: kifizetőt) az általa, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény4 (a továbbiakban: Tbj) szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, illetve a belföldi magánszemélyt - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben5 (a továbbiakban: Szja-törvény) - meghatározott jövedelmek után. 1. A kifizetőt terhelő százalékos egészségügyi hozzájárulás A 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja az adóévben juttatott (megszerzett), az Szja. tv-ben meghatározott: - az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél - az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, - a vállalkozói kivét és a kivét-kiegészítés, illetve a személyes közreműködői díj és a személyes közreműködői díj-kiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, a Tbj-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék alapját meghaladó része, - a külön adózó jövedelmek közül: - a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, 1
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 2009. évi LXVIII. törvény 44. § c) pont 3 2003. évi XCII. törvény. 4 1997. évi LXXX. törvény. 5 1995. évi CXVII. törvény. 2
- a kamatkedvezményből származó jövedelem,6 - az egyösszegű járadékmegváltások,7 - a kisösszegű kifizetések7. Az előzőekben meghatározott jövedelmek után az egészségügyi hozzájárulást abban az esetben is meg kell fizetni, ha a juttatás nem pénzben történik. Az összevont adóalapba tartozó kivét-kiegészítésre, személyes közreműködői díj-kiegészítésre vonatkozó előírást nem kell alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti kötelezettséget teljesít. A kivét-kiegészítést terhelő egészségügyi hozzájárulás kötelezettség teljesítése az Eva adóalany egyéni vállalkozót, az átalányadózást választó egyéni vállalkozót nem érinti, esetükben ez a kötelezettség kivét (kivétkiegészítés) hiánya miatt nem jöhet szóba. Abban az esetben, ha a társas vállalkozó több társaságnak is személyesen közreműködő tagja, a személyes közreműködői díj-kiegészítést terhelő egészségügyi hozzájárulás alapjának meghatározásánál járulékalapként annál a társaságnál bevallott járulékalapot kell figyelembe venni, amelynél a személyes közreműködői díj-kiegészítést meg kell állapítani. A felsorolt jövedelmek után abban az esetben, ha az nem kifizetőtől származik, vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót, adóelőleget nem köteles megállapítani, a magánszemélynek kell a százalékos egészségügyi hozzájárulást megfizetnie. Nem minősül kifizetőnek: - az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, - a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlatulajdonos részére kifizetett, egyéb jövedelemnek minősülő összeg tekintetében, - az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén. 2. A társas vállalkozások kötelezettsége Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó, Szja-törvény szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon 6 7
Szja tv. 72. §. Szja tv. 73. §.
2
összeg után, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredménynek a tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított egészségügyi hozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az összevont adóalapba tartózó személyes közreműködői díj-kiegészítést terhelő egészségügyi hozzájárulás-alap együttes összegét. Mentesül az összevont adóalapba tartozó, az előzőekben említett kötelezettség alól a személyes közreműködői díj-kiegészítés azon része, amelynek megfelelő összeg után a megelőző adóév(ek)ben az előzőek szerinti egészségügyi hozzájárulás fizetés történt. Nem fizet a magánszemély egészségügyi hozzájárulást az osztalék azon része után, amelynek megfelelő összeg után a megelőző adóév(ek)ben a társas vállalkozás az előzőekben meghatározottak szerint egészségügyi hozzájárulást fizetett. A társas vállalkozás a személyes közreműködői díjkiegészítést, illetve a pozitív adózott eredményt terhelő kötelezettségéből, az egyéni vállalkozó a kivétkiegészítést terhelő kötelezettségéből levonhatja a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot. 3. Az egészségügyi hozzájárulás mértéke A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás általában az alapját képező jövedelem 27 százaléka. Ettől eltérően: - a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka, - a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka, ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti egyéni vállalkozónak. Figyelem! A 2009-ben kezdődő, naptári évtől eltérő üzleti év esetén a reprezentáció és üzleti ajándék utáni egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségre az Eho tv. 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell
3
alkalmazni,8 vagyis a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséggel terhelt rész után 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A mezőgazdasági őstermelő átalányban megállapított jövedelme az összevont adóalapba tartozó jövedelemként viseli a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terhet. A 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának a megállapításakor a bevétel összegéből a járulékalapot képező jövedelem levonását kővetően mutatkozó különbözetet kell figyelembe venni. 4. A magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás A belföldi magánszemély az adóévben megszerzett - vállalkozásból kivont jövedelem,9 - értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,10 - 25 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap,11 - árfolyamnyereségből származó jövedelem,12 - ingatlan bérbeadásából13 származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék14, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény15 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék16, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék17 (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az előzőekben meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ). A magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjáig nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot.
8
2009. évi CXVI. tv. 128. §. Szja tv. 68. §. 10 Szja tv. 65/A §. 11 Szja tv. 66. § és 49/C. §. 12 Szja tv. 67.§. 13 Szja tv.16. § (1) bekezdés és 74. §. 14 A magánszemélyt terhelő pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4% mértékű. 15 2005. évi CXX. törvény. 16 A magánszemélyt terhelő 1,6 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék. 17 havi 4 950 forint összegben meghatározott kötelezettség. 9
4
A 2007. december 31-ét kővetően kifizetett osztalékra a kifizetés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Az előzőekben felsorolt jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásfizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette. A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a megfizetett egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha magánszemély az ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme vonatkozásában előírt nyilatkozatot nem teszi meg és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást.
Figyelem! Ha a természetes személy 2009. évben a kifizetőnek nyilatkozatot tett arról, hogy az utána fizetendő egészségbiztosítási járulék várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, és 2009-ben a járulékalapja ténylegesen eléri vagy meghaladja a kilencmillió forintot, 2009-re vonatkozóan nem kell az egészségügyi hozzájárulás hat százalékát bevallania és megfizetnie.18 5. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alól mentes jövedelmek Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség - ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékot is - keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. Mentes továbbá az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.
18
2009. évi CXVI. tv. 128. §.
5
A biztosított mezőgazdasági őstermelőre csak addig az összegig vonatkozik a mentesség, amely után járulékot fizetett. Ez azt jelenti, hogy az őstermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenteni kell az őstermelő által fizetendő járulékok alapjával. A kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, ha a bérbeadó a bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza. A magánszemély ez esetben is 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget teljesít. A Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja. Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után: - táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj, - az adóterhet nem viselő járandóság, a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére a magánnyugdíjpénztár egyösszegű kifizetése,19 az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés, - a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege, - az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány, - az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény20 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás, - az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért a törvény hatálybalépését követően kapott ellenszolgáltatás, 19 20
1997. évi LXXXII. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontja. 1993. évi XCVI. törvény
6
- az Szja-törvény 70. §-ában említett juttatások azon része, amely 25 százalékos adókulccsal adózik. Annak ellenére, hogy e jövedelmek között a jogszabály az ápolási díjat nem említi, százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség az ápolási díj után azért nem keletkezik, mivel az nyugdíjbiztosítási járulékalapot képező jövedelem. 6. Az egészségügyi hozzájárulás megállapítás, és megfizetése A törvény az egészségügyi hozzájárulás beszedését az adóhatósághoz rendeli. Az adónak minősülő egészségügyi hozzájárulás bevallására és befizetésére az Art. előírásait kell alkalmazni21. A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg. Amennyiben az e törvényben meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előirt határidőig állapítja meg és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Az egyéni vállalkozó az Eho tv. alkalmazásában magánszemélynek minősül. Az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja és fizeti meg. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az ’53-as bevallásban vallja be és a tárgyévet követő év január 12-ig fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap és a kivét-kiegészítés után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg. Az egészségügyi hozzájárulás bevallására, megfizetésére, nyilvántartására, ellenőrzésére, beszedésére, behajtására az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. Lényeges kiemelni, hogy magánszemély esetén az egészségügyi hozzájárulás megállapításánál, illetőleg megfizetésénél az Art. kerekítési szabályai nem alkalmazhatók.
21
Art. 1. számú melléklet.
7
A kamatkedvezményből származó jövedelem után a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény év közben szűnik meg, az egészségügyi hozzájárulást a megszűnés napját követő hónap 12-ig kell megfizetni. Ha a nemleges bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezőgazdasági őstermelő jövedelemadóját a munkáltató az adóbevallást helyettesítő elszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, a magánszemély a munkáltatónak tett, bevallást helyettesítő nyilatkozatában köteles nyilatkozni az e tevékenységből származó bevételéről is. A nyilatkozat alapján a munkáltató az egészségügyi hozzájárulást megállapítja, és az Art.-nak a jövedelemadó-hátralék levonására vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával megfizeti. Amennyiben az egészségügyi hozzájárulás együttes levonására – a levonható összeg százalékos korlátozására tekintettel - nincs lehetőség, a levonást a kötelezettségek arányában kell teljesíteni. A társas vállalkozás a személyes közreműködői díj-kiegészítést terhelő egészségügyi hozzájárulást a személyes közreműködői díj-kiegészítésről kiadott igazolás napját követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére – ide értve az utólag megfizetett tételes egészségügyi hozzájárulást is - az APEH Egészségügyi hozzájárulás beszedési számla szolgál. A számla száma: 10032000-06056212 7. Az egészségügyi hozzájárulás bevallása A kifizető a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a havi ’08-as bevallásban elektronikus úton vallja be. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a magánszemély a tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásában számol el az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában vallja be. Az üzleti ajándék, reprezentáció22 után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulást: - az egyéni vállalkozónak és a beszámoló készítésére nem kötelezett kifizetőnek az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell megállapítania és a bevallás benyújtására előírt határidőre megfizetni, - az előzőekben nem említett kifizetőnek az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően kell megállapítani és az ezt követő hónap 12-éig kell megfizetnie, továbbá az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell bevallani.23 22 23
Szja tv. 69. § (10) bekezdés. Szja tv. 69. § (8) bekezdés.
8
Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg, vagy a fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő egészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg. Amennyiben a magánszemély egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles bevallást benyújtani, akkor is, ha az az Szja-törvény előírásaiból nem következne. Nem kell az egészségügyi hozzájárulást bevallani, ha a kifizető az egészségügyi hozzájárulást levonta és a magánszemély az Szja-törvény vagy az Art. alapján nem köteles bevallás benyújtására.
9
