AZ ASZÓDI KISTÉRSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

Készítette az ASZÓDI KISTÉRSÉG ÖNKORMÁNYZATAINAK TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA

Aszód, 2008. január

Az Aszódi statisztikai kistérség (4301) települései:

2

Tartalomjegyzék PREAMBULUM ....................................................................................................4 1. Az Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása................................7 2. Az Aszódi kistérség ...............................................................................................10 2.1. A kistérség fejlettsége .....................................................................................11 2.2. Földrajzi fekvés, közlekedés ...........................................................................12 2.3. Közigazgatás ..................................................................................................13 2.4. A kistérség gazdasága....................................................................................13 2.5. Infrastrukturális ellátottság ..............................................................................14 2.6. Demográfiai viszonyok ....................................................................................17 2.7. Az iskolázottságra vonatkozó adatok .............................................................21 2.8. Foglalkoztatottság és munkanélküliség...........................................................23 2.9. Jövedelmi viszonyok ......................................................................................26 2.10. Egészségügyi ellátás, a fogyatékossággal élık helyzete.............................28 3. A szociális terület szabályozása, az ellátási Kötelezettségek................................31 3.1. Törvényi háttér ................................................................................................31 3.1.1. A helyi jogalkotás......................................................................................32 3.2. Szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások ................33 3.3. Szociális és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó ellátások .......34 3.3.1. A szociális alapszolgáltatások .................................................................37 3.3.2. Gyermekjóléti alapellátások az Aszódi kistérségben ................................41 3.3.3. A feladatellátás személyi és tárgyi feltételei .............................................44 3.4. SWOT analízis ................................................................................................46 4. AZ ASZÓDI KISTÉRSÉG SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ FEJLESZTÉSI PROGRAMJA .....................47 4.1. A szolgáltatástervezési koncepció irányait meghatározó adottságok, körülmények...........................................................................................................47 4.2. Az alapelvek....................................................................................................48 ................................................................................................................................49 4.3. Célcsoportok, prioritások a szolgáltatások mőködésében, fejlesztésében......49 4.4. A térségi együttmőködés céljai .......................................................................50 5. A szociális és gyermekjóléti ellátás fejlesztésének területei ..................................51 5.1. Kistérségi Szociálpolitikai Kerekasztal létrehozása, mőködtetése ..................51 5.2. Fejlesztési irányok ellátási területenként.........................................................51 5.2.1. Szociális étkeztetés ..................................................................................51 5.2.2. Házi segítségnyújtás ................................................................................52 5.2.3. Nappali ellátás - Idısek Klubja .................................................................53 5.2.4. Családsegítı szolgálat ............................................................................53 5.2.5. Gyermekjóléti szolgálat ............................................................................57 5.2.6. Prevenció .................................................................................................59 5.2.7. Kistérségi Közösségi Ház .........................................................................61

3

Az Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása a társult települések koordinált közszolgáltatási feladat-ellátása, valamint az önkormányzati és társulási döntési folyamatok megalapozottsága érdekében az alábbi közszolgáltatás-fejlesztési stratégiák elkészítésérıl döntött: 1. Kistérségi közoktatási intézkedési terv (2006.) 2. Kistérségi szociális szolgáltatás-szervezési koncepció (2007.) 3. Kistérségi egészségfejlesztési terv (2007/2008.) 4. Kistérségi közmővelıdési – közkulturális stratégia (2008.) Az elkészült, illetve jövıben készülı koncepciók a szolgáltatások helyzetének elemzésén alapuló stratégiát, valamint a megvalósítást szolgáló intézkedések, továbbá eszközök, feladatok rendszerbe foglalását tartalmazzák.

PREAMBULUM A szociális ellátás feltételeinek biztosítása, az Alkotmányban meghatározott szociális jogok érvényre juttatása érdekében, a társadalmi szolidaritás alapján, valamint a jövı nemzedékért és a szociális segítségre szorulókért érzett felelısségtıl vezérelve az Országgyőlés megalkotta a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. A törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megırzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelısségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott kötelezettség érdekében, a szociálpolitikai alapelvek és a társadalmi szolidaritás alapján valamint a kistérségben élı, szociális segítségre szorulókért érzett felelısségtıl vezérelve az Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása a következı szociális szolgáltatás-szervezési koncepciót alkotja. A szociális igazgatás megvalósítása elképzelhetetlen a tevékenységre vonatkozó szakmapolitikai elképzelések, az országos szociálpolitika és a településre vonatkozó helyi szociális közpolitika kidolgozása nélkül. Ahogy Esztergár Lajos mondta, a szociális igazgatás nem puszta osztogatás, hanem tervszerő tevékenység. E tervszerőség hatására alakult ki az a rendszer (védıháló), amely jó esetben a szociológiai felméréseken, az ország, a térség, a település alapos ismeretén, és ezeken keresztül a deprivációs pontok meghatározásán alapul. A rendelkezésre álló szerény pénzeszközöket úgy kell elosztani, hogy leghatékonyabban, a legszükségesebb helyen nyújtson támogatást. A szociálpolitika egyik legfontosabb alapelve az egyenlı hozzáférés elve. Ez az alapelv lényegében egy elvcsoportot takar, amely magában foglalja a területi kiegyenlítés és szolgáltatás-szervezés elveit is. Lényege, hogy az ország bármely területén élı ellátásra szoruló személy másokkal azonos feltételekkel (ellátási színvonal, térítési díj kategóriák, elérhetıség, bejutás idıtartama) jusson intézményi ellátáshoz. A progresszív ellátás 4

különbözı szintjei a területi kiegyenlítés eredményeképpen egyenlı esélyekkel lesznek igénybe vehetık. Ez feltételezi a kiegyenlített intézményfejlesztési politikát, de jelentheti az igényjogosultak átirányítását is különbözı települések, esetleg megyék között. Ezt a szolgáltatás-szervezés tervezésének és fejlesztésének összehangolásával lehet megvalósítani, a kistérségen belül és a kistérségek között is. A magyar jogalkotás az 1993. évi III. törvénnyel a megváltozott politikai, társadalmi körülményekhez igazította és foglalta egységbe a szociális jogi intézményeket. Ma már tizenöt év elteltével ismét szükségszerő a szociális joganyag felülvizsgálata, a kialakult gazdasági-politikai helyzethez igazítása, figyelemmel az " Egységes Európára " is. Ebben a folyamatban nélkülözhetetlen szerepe van a települések szociális együttmőködésének, a teljes rendszer organikus mőködéséhez szükség van életképes mikrostruktúrák létrehozására, szociális tevékenységük kiszélesítésére. A törvény 92.§.(3) bekezdése szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzatok a településen élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok ellátása érdekében szolgáltatás-szervezési koncepciót készítenek. A kistérség 9 önkormányzatából 8 kötelezett a szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítésére, melynek határideje 2004. december 31. volt. A jogszabályban elıírt határidıig 1 település – Aszód – tett eleget ezen kötelezettségének, Tura önkormányzata a koncepció fıbb elveit rögzítette. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a koncepciót a társulás készíti el, amelyet kétévente felülvizsgál és aktualizál. A többcélú társulások számára a koncepció elkészítésének határideje 2006. december 31. volt, azonban az Aszódi kistérségben a szociális alapellátás és a gyermekjóléti feladatok ellátásának térségi szintő kereteinek kialakítása 2007. elsı félévében fejezıdött be, a koncepció megalkotására vonatkozó érdemi munka ekkor kezdıdhetett el. A koncepció tartalmára, kidolgozására, elfogadására és aktualizálására a települési önkormányzatokra vonatkozó szabályokat érvényesek. A koncepció kötelezı tartalmi elemeit a 92. § (4) bekezdése tartalmazza: a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások mőködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttmőködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idısek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét.

A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkedni kell a társulás és a megyei önkormányzat koncepciójához. A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei önkormányzat koncepciójához, illetve többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz. A társulás koncepcióját a megyei önkormányzat elızetesen véleményezi.

5

Az Aszódi kistérség 9 települése együttesen, intézményfenntartó társulás keretében látja el a szociális alapszolgáltatási feladatokat, így jelen szolgáltatástervezési koncepció a kistérség valamennyi településének feladat-ellátását integrálja. Az intézményfenntartó társuláshoz csatlakozott Zsámbok és Vácszentlászló Önkormányzata is (Gödöllıi kistérség). A törvényi kötelezettség teljesítését meghaladóan célunk, hogy a kistérség minden lakója számára legyenek elérhetık olyan ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják, és minıségi ellátást biztosítanak. A szociális szféra mőködése feleljen meg a szakmai kritériumoknak, személyre szólóan nyújtson szolgáltatásokat a klienseknek. A koncepció lényegét a társult települések ellátási kötelezettsége és az egyes ellátotti csoportok részérıl felmerülı igények alapján összeállított fejlesztési elképzelések összessége alkotja. Az alkalmazott módszerek: 1. A kistérség statisztikai adatainak (elsısorban demográfiai, infrastrukturális, gazdasági, foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok) feltárása, amelyek meghatározzák kistérség települései szociális feladat-ellátásának körülményeit 2. A Társulás és az önkormányzatok vonatkozó dokumentumainak áttekintése 3. Szociális szolgáltatások jelenlegi helyzetének áttekintése 4. A rendelkezésre álló települési koncepciók áttanulmányozása 5. A társult települések önkormányzatai által kitöltött - a szakterület jövıbeni fejlesztésére is vonatkozó - kérdıívek feldolgozása 6. Személyes konzultáció a feladat-ellátásban érintett intézménynek vezetıivel, az önkormányzatok szakembereivel. A rendelkezésre álló korábbi dokumentumok: - Aszód Város Önkormányzatának Szociális szolgáltatástervezési koncepciója (2004.) - Tura Város Önkormányzatának javaslata a szociális szolgáltatástervezési koncepció készítésének szempontjaihoz (2004.) A szociális szolgáltatástervezési koncepció összeállításában részt vettek: - Eszes Katalin irodavezetı, Ruszkai Anna kistérségi referens Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása - Kistérségi Iroda - Szabadiné Bartók Katalin aljegyzı Aszód Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal - Varga Jánosné igazgató Kistérségi Gondozási Központ, Aszód A szociális szolgáltatás-szervezési koncepciót véleményezte, javaslataival kiegészítette az Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása szociális szakmai munkacsoportja, valamint a szociális feladat-ellátás területén a kistérségben mőködı nem állami szervezetek.

6

1. AZ ASZÓDI KISTÉRSÉG ÖNKORMÁNYZATAINAK TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA Az Aszódi kistérség önkormányzatainak társulása a települések közötti társadalmi, gazdasági, földrajzi, táji és kulturális azonosságokat figyelembe véve 2004. július 7-én jött létre Aszód, Bag, Domony, Galgahévíz, Hévízgyörk, Iklad, Kartal, Verseg, majd Tura települések önkormányzatainak képviselı-testületi döntése alapján. A Társulásnak a statisztikai kistérség minden települése alapító tagja. A Társulás többcélú kistérségi társulásként jött létre, azonban kezdetben csak területfejlesztési feladatokat látott el – kistérségi fejlesztési tanácsként mőködve –, a közös feladatellátás szervezése 2005. ıszén indult meg. Mérföldkınek minısül az Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása 2005. október 13-án történt nyilvántartásba vétele, amely lépés lehetıvé tette az ellátott feladatokhoz kapcsolódó normatív finanszírozás igénylését. Az Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása társult települései: - Aszód - Bag - Domony - Galgahévíz - Hévízgyörk - Iklad - Kartal - Tura - Verseg A Társulás célja, hogy a kistérség és településeinek fejlesztése, a területfejlesztési programok kialakítása és megvalósítása, a kistérségi szintő közszolgáltatások és közigazgatási feladatok nyújtása együttesen és összehangoltan valósuljon meg. Az önkormányzatok az együttmőködés keretein belül minél teljesebben, forrásaik célszerő és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintő önkormányzati feladatellátást és szolgáltatásokat. A Társulás feladatai: - A társult települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása és a fejlesztések megvalósítása - A térségi közszolgáltatások (közoktatási, szociális, gyermekjóléti feladatok) biztosítása, fejlesztése, szervezése, intézmények fenntartása, településfejlesztések összehangolása. Ennek megfelelıen a Társulás - szervezeti keretet biztosít a társulásban résztvevı önkormányzatok kapcsolat és együttmőködési rendszerének, - javaslatokat tesz az önkormányzati feladat és közszolgáltatási rendszer közös, ill. térségi rendszerének kialakítására, szervezésére, mőködtetésére, fejlesztésére a térség intézményrendszere feladatellátásának összehangolása érdekében, - törekszik a fenti feladatellátás feltétel-és forrásrendszerének koordinációjára, fejlesztésére,

7

-

közös területfejlesztési és területrendezési programokat dolgoz ki a társult települések összehangolt fejlesztése érdekében.

Elsıdleges feladatainknak tekintjük a fejlesztési programok, statisztikai kimutatások, megvalósíthatósági tanulmányok készítését, célprogramok kidolgozását. Tervezzük a hiányzó infrastrukturális beruházások, fejlesztések megvalósítását. Kiemelt feladatként kezeljük a kistérségi települések területén az információval való ellátás javítását, a kölcsönös szakmai segítségnyújtást. Szeretnénk, ha a fenti, közös feladataink megvalósításában a társult települések gazdálkodó és civil szervezetei is részt tudnának vállalni, hiszen az ı munkájuk révén megszerezhetı források (humán-, szakmai-, kulturális-, anyagi erıforrások) nélkül a területfejlesztési célok nem valósíthatók meg. Az Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása által ellátott ágazati feladatok: 1. Közoktatás -

közoktatási szervezıi feladatok A Társulás a közoktatási intézményi feladat terén a társult önkormányzatok fenntartásában mőködı közoktatási intézmények körében szervezı, irányító feladatokat lát el a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltaknak való megfelelés érdekében. A Társulás szervezı tevékenységével támogatja a többcélú társulás keretein belül létrejött közoktatási intézményfenntartó társulásokat: - Kartal – Verseg közoktatási intézményfenntartó társulás (óvoda, általános iskola) - Iklad – Domony közoktatási intézményfenntartó társulás (általános iskola)

-

szakszolgálati feladatok A közoktatási szakszolgálati feladat terén a Társulás szakszolgálati ellátást biztosít a feladat-ellátásban résztvevı önkormányzatok területén élı 0 -18 éves korú gyermekek számára, így különösen a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a gyógytestnevelés területén. A feladatot ellátó intézmény: Aszódi Kistérség Pedagógiai Szakszolgálata

-

pedagógiai szakmai szolgáltatások szervezése: - tanügyigazgatási feladatok koordinálása - közoktatási szakmai szolgáltatások szervezése Keretszerzıdés alapján éves megállapodással a Prekog Pedagógiai Szolgáltató Intézettel.

2. Szociális és gyermekjóléti feladatok

- gyermekjóléti feladatok (Aszód központtal, intézményfenntartó társulási megállapodás alapján) 8

- családsegítés (Aszód központtal, intézményfenntartó társulási megállapodás alapján) - házi segítségnyújtás (Aszód központtal, intézményfenntartó társulási megállapodás alapján) - idısek nappali ellátása (Aszód központtal, intézményfenntartó társulási megállapodás alapján) A fenti feladatokat ellátó intézmény: Kistérségi Gondozási Központ, Aszód

- jelzırendszeres házi segítségnyújtás (ellátási szerzıdés alapján) A feladat ellátó szervezete: MEGMENTİ Szociális Segítségnyújtó Kht.

- támogató szolgálat (ellátási szerzıdés alapján) A feladatot ellátó szervezet: ÉFOÉSZ- Galgamenti Támogató Szolgálat - fogyatékosok nappali ellátása (ellátási szerzıdés alapján) A feladatot ellátó szervezet: Értelmi Sérültek Gyöngyház Egyesülete 3. Belsı ellenırzés - a Társulás, valamint a társult önkormányzatok és intézményeik belsı ellenırzési tevékenységének megszervezése a 193/2003. (XI. 26.) korm. rendeletben foglaltaknak megfelelıen (8 önkormányzat és költségvetési szerveik) - a Társulás munkaszervezete által, 1 fı közalkalmazotti jogviszonyban és megállapodás alapján. 4. Területfejlesztés A kistérség területének összehangolt fejlesztésére vonatkozó fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítése, fejlesztése, megvalósítása, valamint a településfejlesztési tevékenység összehangolása. A Társulás a feladatellátás során: - szakmai és komplex program-elıkészítı, - javaslattevı, - programmenedzselı, - koordináló, - döntést hozó, - a döntések végrehajtását figyelemmel kísérı, - és végrehajtó tevékenységet folytat. 5. Közös informatikai feladatellátás 6. A munkavédelmi feladatok kistérségi szintő szervezése 7. A társult önkormányzatok együttmőködésének további területei: - közmővelıdési – közkulturális feladatok, - egészségügyi feladatok, - esélyegyenlıségi programok megvalósítása, - turizmusfejlesztés,

9

-

környezet- és természetvédelmi feladatok, bel- és csapadékvíz-elvezetési feladatok, település és területrendezési, mőemlékvédelmi feladatok, sportfeladatok.

A kistérségi közös feladatellátással, a Társulás mőködésével kapcsolatos célok megvalósítása érdekében az Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása 2006. január 1.-tıl önállóan gazdálkodó, önálló jogi személyiségő költségvetési szervet hozott létre (Aszódi Kistérségi Iroda).

2. AZ ASZÓDI KISTÉRSÉG

Terület (km2) Lakónépesség (fı, 2007. január 1.) Kedvezményezett térség Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott Típus Ipari szerkezetátalakítási szerint Vidékfejlesztési Hátrányos helyzető Mérték szerint Leghátrányosabb helyzető Települések száma Város Jogállás szerint Község Kedvezményezett települések száma Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott Országos átlagot jelentısen Típus meghaladó munkanélküliséggel sújtott szerint Leghátrányosabb kistérséghez nem tartozó leghátrányosabb helyzető település

241 35105 Nem Nem Nem Nem Nem Nem 9 2 7 0 0 0 0

1

Forrás:TEIR

Az Aszódi statisztikai kistérség településszerkezetének jellemzıi:

Város Nagyközség Község Lakosságszám településszerkezeti bontásban

1500 fı alatti 1500-2500 fı 2500-5000 fı 5000 fı feletti 2 1 1 1 2 2

1500 fı alatti 1500-2500 fı 2500-5000 fı 5000 fı feletti 1416 2028 3900 6040 2139 2549 5926 3062 8045 1416 4167 9511 20011 Forrás: KSH

A kistérség lakosságának 40%-a él városban, az egy településre jutó átlagos lélekszám 3900 fı. A kistérség székhelytelepülése és másik városa egyaránt funkcióhiányos, több szempontból nem képes a körzetközponti szerepet betölteni.

2.1. A kistérség fejlettsége Az Aszódi kistérség országon belüli, többi kistérségéhez viszonyított helyzetét egy komplex mutatórendszer alapján felállított, a fejlıdés dinamikáját jellemzı besorolás mutatja, amely szerint az Aszódi kistérség a közepesen fejlett, felzárkózó kategóriába tartozik. Nem tartozik sem az ország legdinamikusabban fejlıdı kistérségei közé, sem a fejletlen, elmaradott kistérségek közé. A kistérségek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális fejlettségét mérı komplex mutató kiszámításánál gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási adatok körét felhasználva készül a besorolás, amely alapján a 174 kistérség közül a legkevésbé fejlett 1,5-ös mutatószámú, a legfejlettebb pedig 4,6-os mutatószámú. Az Aszódi kistérség a fejlettségi sorban 50. helyet foglalja el, mutatószáma 3,36. Népsőrősége, a regisztrált munkanélküliek, az adófizetık és a gázfogyasztók száma alapján a fejlettebb kistérségek közé tartozik. A kistérség közepes centrummal és közepes perifériával bíró térség, elérési mutatója kiváló, iskolázottsági szintje közepes. Az elırejelzések alapján 2012-re a közepesen fejlett kistérségek közé fog tartozni. A kistérség fejlettségi pozíciója átmeneti jellegő a fıváros és agglomerációja dinamikus területe felıl a Nógrád megye keleti részét jellemzı lemaradó területek felé. Az átmenetiség több fejlıdési pályát is magában rejthet.

1

-

-

Az egyik, hogy a kistérség településeinek egységes stratégia mentén történı tudatos fejlesztésével felzárkózik a dinamikus központi területekhez (Budapest és agglomerációja). A másik alternatíva, hogy ennek híján stagnáló vagy lemaradó irányt vesz a térség gazdasága és emiatt a nógrádi területekkel mutat rokonságot.

A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (KMRFT) ez év elején hozott döntése az Aszódi kistérséget a regionálisan hátrányos helyzető kistérségek közé sorolta.

2.2. Földrajzi fekvés, közlekedés A kistérség területe 241 km2, lakossága a KSH adatai szerint - 2007. január 1-jén - 35105 fı. A kistérség területe elsısorban a Galga völgyére koncentrálódik (hét település itt fekszik), míg két település (Kartal és Verseg) attól északra található. A kistérség már nem tartozik a szőkebb értelemben vett agglomerációhoz, de tágabb értelemben, különösen a jó közlekedés miatt oda sorolható. A kistérség településeirıl 20 percen belül érhetı el a térség központja, Aszód. Ez a tény nem csak azt jelzi, hogy a kistérség közúthálózata megfelelı a kistérségi központ kedvezı elérésének tekintetében, hanem azt is, hogy a kistérségi központban elérhetı (köz)szolgáltatások ennyi idı alatt közelíthetık meg. 30 perces idıhatáron belül esik Gödöllı, Dunakeszi, Hatvan, valamivel 30 perc fölött érhetı el Vác, Pásztó, Gyöngyös, valamint Budapestnek az M3-as bevezetı szakasza. Budapest, valamint az elıbbiekben említett települések kedvezı elérése különösen fontos, hiszen mind a munkahelyek, mind az ott található intézmények tekintetében meghatározó jelentıségőek.

1

Az Aszódi kistérség vasúthálózatát a Budapest-Miskolc kétvágányú villamosított vasúti fıvonal, illetve az abból kiágazó, Galgamácsán keresztül Vác és Balassagyarmat irányába kapcsolatot teremtı vonal alkotja. A kistérség autóbusz tömegközlekedési szolgáltatója a Volánbusz Rt., amely 32 járattal biztosítja az utazási kapcsolatot részben a fıváros felé, részben a körzetközpontok és egyéb települések között. Egyes elıvárosi vonalakon (például a Hatvan-Gödöllı-Budapest viszonylaton) akár 5-10 percenként indulnak járatok Budapestre, de a fıvároson kívüli környéki központok vonzáskörzetében is nagyobb a járatgyakoriság. Domony, Kartal és Verseg lakosai részére azonban – a településeknek vasúti összeköttetésük nem lévén – a Volánbusz járatai biztosítják egyedüliként a napi utazási, munkába és iskolába járási lehetıséget, a létfontosságú intézmények megközelítését. Az ingázók szállításában fontos szerepet játszanak a térség nagyvállalatai által mőködtetett különjáratok is, melyek saját munkavállalóik utaztatását hivatottak biztosítani. A jó közlekedés mellett a kistérség egyéb adottságai is vonzzák a betelepülıket. A kedvezı természeti viszonyok, a kistérség változatos domborzata jó feltételeket kínál a kerékpározás, kirándulás és a természetjárás számára. A kistérségben az országos átlagot meghaladó az erdıterület nagysága. A kistérség területén több természeti értékekben gazdag, védelem alatt álló terület van, melyek közül kiemelendı a Gödöllıi Dombvidék Tájvédelmi Körzet (Domony, Domonyvölgy), illetve a Turai Legelı Természetvédelmi Terület. Jelentıs potenciálokat magában rejtı turisztikai erıforrása a kistérségnek a termálvíz (Tura). Az Aszódi kistérség legjelentısebb turisztikai erıforrása az építészeti emlékekben való gazdagsága. Egyedülálló vonzerıt képviselnek a nagy számban fellelhetı kastélyok (Aszód, Domony, Tura, Verseg) és kúriák, de a templomépítészeti értékek is jelentısek. A kistérség történetét, hagyományait bemutató népmővészeti, kultúrtörténeti értékeket, érdekességeket a múzeumok, illetve a helytörténeti győjtemények ırzik. A kedvezı természeti adottságok és azok kihasználása azonban még nem elégséges feltétel a térség benépesüléséhez, ehhez a gazdasági, infrastrukturális feltételekre is szükség van.

2.3. Közigazgatás A kistérség területén 9 település van, valamennyi önkormányzat önállóan mőködik, a feladatokat önálló polgármesteri hivatal látja el. A kistérségben meghatározó a székhelytelepülés szerepe a szociális ellátás területén, valamint a közigazgatásban (okmányiroda, építésügy, gyámhivatal stb.) is körzetközponti szerepet tölt be. A hivatalok többsége nem alkalmaz önálló szociálpolitikai elıadót, ezekkel az ügyekkel a hivatalok munkatársai csupán munkaidejük egy részében foglalkoznak.

2.4. A kistérség gazdasága A kistérség gazdasági struktúrájában az alacsony hozzáadott értéket elıállító és alacsony jövedelemtermelı képességő ágazatok jelentısebb súlya figyelhetı meg. A térség fejlıdését dinamizáló, versenyképes, erıs piaci pozíciójú vállalkozók köre nem elég tág, kialakult azonban egy fejlıdıképes, folyamatos beruházásokat megvalósító, életképes helyi vállalkozói réteg. Az építıipar mellett a fémipar, gépipar, valamint a fa- és papíripar a térség fontosabb iparágazatai. A térség ipara elsısorban a városokra, valamint egy-két településre – Iklad, Bag és Kartal – koncentrálódik. Aszódon az ipari tevékenységek közül a gép-, jármőipar, építıipar, illetve 1

fémipar jelentısebb. Turán a gépipar rendelkezik nagyobb kapacitásokkal, Ikladon az építıipar, fém-, és gumiipar, Kartalon az építıipar, a faipar, és a bútoripar, míg Bagon szintén az építıipar jelentıs. Más települések ipara inkább csak lakossági szolgáltató jellegő (autószerelés, kımőves stb.). A kistérség gazdasági struktúrájában a fejlett országok gazdasági szerkezeti jellemzıinek megfelelıen a tercier szektor képviseli a legnagyobb arányt a társas vállalkozások számaránya alapján. A szolgáltató jellegő vállalkozások döntı többsége a városokban mőködik, azok igazgatási és ellátó funkcióihoz kapcsolódva, a legjelentısebb szolgáltató vállalkozások kereskedelmi tevékenységet folytatnak. A magyarországi ökológiai gazdálkodás egyik központja Galgahévízen található, amely minısített biotermékeket állít elı, valamint az ökogazdálkodás oktatásával és kutatásával is foglalkoznak az e célra létrehozott oktatóközpontban. Néhány adat a 2005. év statisztikái alapján: - 1000 fıre jutó mőködı vállalkozások száma: Aszód, Iklad, Galgahévíz, Bag: 80-120 db Verseg, Kartal, Domony, Hévízgyörk, Tura: 40-80 db (Pest megyei átlag: 115, budapesti átlag 208, országos átlag 102 db) -

-

Az egyéni vállalkozások aránya a mőködı vállalkozások között: Aszód, Iklad, Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz: 40-60% Verseg, Kartal, Domony, Tura: 60-80% Gazdasági ág szerint: o 4% mezıgazdasági o 12% ipari o 19% építıipari o 27% kereskedelmi, vendéglátó o 22% szolgáltató o 10% oktatási, egészségügyi, egyéb személyi

A vállalkozások adózás elıtti (átlag) eredménye minden településen 5 millió Ft alatt volt.

2.5. Infrastrukturális ellátottság A kistérség vezetékes vízellátottsága 95%-ban megoldott. A folyékony hulladék elhelyezése elvileg megoldottnak tekinthetı; a kistérség minden települése tagja valamely szennyvíz-agglomerációnak. A csatornahálózat a település teljes területén kiépült Galgahévíz, Hévízgyörk, Iklad, Kartal, Tura és Verseg esetében, Bagon 99,99%-os, Aszódon 90-95% (a hegyoldalban a nagy lejtés és keskeny utcák miatt – védıtávolságok – nem lehet kiépíteni a rendszert), Domonyban pedig 80%-os a lefedettség. A közmőolló (1 km közüzemi vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat) jellemzıen 90% feletti, Aszódon és Domonyban 60-90% közötti, Bagon és Turán 30-60% közötti. A településeken alkalmazott szennyvíztisztítási módszerek: - Biológiai tisztítás Versegen, Kartalon, Galgahévízen és Turán - III. tisztítási fokozat (vegyi tisztítással) a többi településen. Szelektív hulladékgyőjtés Domony kivételével minden településen van.

1

A közmővekkel való ellátottság szintjének évenkénti változása a kistérség egészében:

Tárgyév 1995 2000 2005

Lakások közmőellátottsága az összes lakás%-ában Ivóvízhálózatba Csatornahálózatba bekapcsolt lakások bekapcsolt lakások 91.17 17.69 93.52 32.20 95.92 72.56

Önkormányzati belterületi utak Kiépített belterületi út az összes út%-ában 56.60 59.45 70.00 Forrás: KSH

A közmővesítettségi mutatók településenként a 2006. év adatai alapján (%-ban):

Aszód Bag Domony Galgahévíz Hévízgyörk Iklad Kartal Tura Verseg Kistérségi átlag

szilárd ivóvíz szennyvíz- gázhálózatba elektromos vezetékes burkolatú ellátottság hálózatba kapcsolt árammal telefonnal utak kapcsolt lakások ellátott való lakások lakások ellátottság 97 100 92 97 100 95 65 100 100 100 100 100 90 100 70 90 100 80 74 90 84 90 100 80 99 99 100 100 100 100 95 99 80 90 100 90 94 98 98 98 98 100 35 95 79 89 100 64 80 100 100 70 100 50 82

98

90

92 100 84 Önkormányzati adatszolgáltatás alapján

A kistérségben az elektromos energia és vezetékes gázellátás minden településen elérhetı, kiépített. Több településen vannak fejlesztési elképzelések az alternatív energiahasznosításra (termálvíz, szélerımő). A szilárd kommunális hulladék elszállítása minden településen megoldott közszolgáltatás, melybe a települések lakott területének 100%-a bevont. A kistérségben jelenleg két hulladéklerakó üzemel: az aszódi hulladéklerakó és a turai szelektív hulladéklerakó. A telefonhálózat kiépítése 100%-os, így a szélessávú internet is elérhetı, a kábelhálózat kiépítése folyamatos. A településeken 7 e-pont mőködik. A kistérség településeinek többsége (Domony, Galgahévíz, Hévízgyörk, Iklad, Kartal, Tura és Verseg) ár- és belvíz veszélyeztetettség alapján ”A”, azaz erısen veszélyeztetett kategóriába tartozik. Általánosan jellemzı, hogy a felszíni vízelvezetés megoldatlansága jelentıs problémát okoz. A lakásállomány 1995 -2005 között minden településen növekedett, az egy lakásra jutó lakosok száma 2005-ben 2,5-3 fı/lakás, Kartalon, Domonyban és Bagon pedig 3-3,5 fı/lakás. A 2001-es népszámlálási adatok alapján 1

-

-

Az egyszobás lakások aránya a teljes lakásállományban jellemzıen 10% alatti, Aszódon 10% feletti, Domonyban meghaladja a 20%-ot. A 4 vagy többszobás lakások aránya Versegen, Aszódon, Turán és Domonyban 4060% közötti, Kartalon, Hévízgyörkön és Bagon 60-80% közötti, Galgahévízen meghaladja a 80%-ot. A komfort nélküli lakások száma jellemzıen 10-15% között van, Ikladon 5% alatti, Aszódon 5-10% közötti, Versegen 20% feletti. Az összkomfortos lakások aránya jellemzıen 40-55% közötti, Versegen 40% alatti, Ikladon 55% feletti. A szükséglakások aránya Versegen, Ikladon és Domonyban 3% alatt, Aszódon 5% felett, a többi településen 3-5% között van.

A lakásállomány 2006-ban: lakások száma

Aszód Bag Domony Galgahévíz Hévízgyörk Iklad Kartal Tura Verseg összesen

2275 1299 610 973 1076 667 1865 2952 524 12241

komfortfokozat szerint komfort összkomfortos komfortos nélküli 70 27 3 55 35 10 80 10 10 60 30 10 80 12 8 65 30 5 47 45 8 30 65 5 75 15 10 562 269 69 Önkormányzati adatszolgáltatás alapján

Az épített új lakások száma: 2004. év 2005. év Aszód 22 28 Bag 8 10 Domony 2 1 Galgahévíz 6 5 Hévízgyörk 12 2 Iklad 4 5 Kartal 12 8 Tura 18 25 Verseg na na Összesen 84 84

2006. év 28 7 1 7 9 3 15 37 na 107 Önkormányzati adatszolgáltatás alapján

Infrastrukturális tekintetben tehát a felszíni vízelvezetésen kívül igen jó helyzetben van a térség.

1

Akadálymentesítés tekintetében van még lefedetlen terület, azonban a hévízgyörki óvoda, és az aszódi iskola épülete mintául szolgálhat ebben a tekintetben.

2.6. Demográfiai viszonyok Az Aszódi kistérség településein – ellentétben a jellemzı magyarországi és középmagyarországi negatív népesedési tendenciával – az elmúlt 10 évben a lakosságszám változó mértékben, de növekedett, közel 6 %-kal (szemben az országos, illetve a középmagyarországi átlaggal, de jóval kisebb mértékben, mint a pest megyei átlag). Ha megfigyeljük az utóbbi 4 év adatait, azt látjuk, hogy Aszódon, Domonyban, Hévízgyörkön, Ikladon és Kartalon a lakosok számában némi emelkedés tapasztalható, míg Bagon stagnálás, Turán a kezdıdı csökkenés, Galgahévízen és Versegen némi visszaesés látszik ebben a vonatkozásban. Amennyiben csak a természetes szaporodást vesszük figyelembe, a kistérség településein Aszód és Kartal kivételével negatív az egyenleg, míg a migrációs tendenciák jóval kedvezıbbek. A természetes szaporodás kistérségi egyenlege 1980 óta folyamatosan negatív, a csökkenés mértéke 0,4%-ról közel 4%-ra nıtt. A vándorlási egyenleg (a be- és elvándorlók számának különbsége) 1995-2005 között minden településen pozitív, az odavándorlás a jellemzı, ami 20% alatti nagyságrendő. A kistérség települései a többnyire budapesti forrású szuburbanizációs kitelepedés nyertesei voltak az elmúlt idıszakban. A népességszám változása 2001-2007.

Aszód Bag Domony Galgahévíz Hévízgyörk Iklad Kartal Tura Verseg Összesen

2001.

2004.

2005.

2006.

2007.

5 873 3 969 1 958 2 527 2 975 2 135 5 711 8 043 1 428 34 619

5 921 3 900 2 024 2 588 3 028 2 119 5 884 8 096 1 477 35 037

5 937 3 908 2 070 2 607 3 042 2 150 5 892 8 139 1 450 35 195

5 977 3 886 2 064 2 558 3 053 2 147 5 930 8 117 1 420 35 152

6 040 3 900 2 028 2 549 3 062 2 139 5 926 8 045 1 416 35 105

növekedés 2001-2007

növekedés 2004-2007

102,8% 98,3% 103,6% 100,9% 102,9% 100,2% 103,8% 100,0% 99,2% 101,4%

102,0% 100,0% 100,2% 98,5% 101,1% 100,9% 100,7% 99,4% 95,9% 100%

Forrás: KSH

1

A fenti táblázat mutatja, hogy a népességszám a 2001-es népszámlálás óta csekély mértékben növekedett, illetve 2007-ben csökkenés mutatható ki. A lakosságszám növekedésének üteme Aszódon kiegyensúlyozott, Bagon és Ikladon kismértékben emelkedett, a többi településen csökkent, a legnagyobb mértékben Versegen, Domonyban és Kartalon. A lakosság korösszetételét tekintve nem figyelhetı meg lényeges különbség a települések között. A 6 év alattiak aránya a legmagasabb Aszódon és Bagon, a legalacsonyabb Ikladon és Galgahévízen. Az általános iskolás korúak aránya a legmagasabb Kartalon és Turán, a legalacsonyabb Versegen és Galgahévízen. Kartalon és Versegen az átlagosnál valamivel magasabb a munkaképes korú lakosság aránya, Bagon pedig jelentısen alacsonyabb a kistérségi átlagnál. Az idıskorúak (60-x) aránya a legalacsonyabb Kartalon, a legmagasabb Galgahévízen. Korösszetétel településenként 2007-ben


0-6 éves 387 6,4% 244 6,3% 122 6,0% 129 5,1% 172 5,6% 108 5,0% 348 5,9% 463 5,8% 81 5,7% 2 054 5,9%

6-14 éves 505 8,4% 346 8,9% 167 8,2% 203 8,0% 271 8,9% 177 8,3% 578 9,8% 737 9,2% 111 7,8% 3 095 8,8%

14-60 éves 3 999 66,2% 2 469 63,3% 1 336 65,9% 1 653 64,8% 1 986 64,9% 1 405 65,7% 3 969 67,0% 5 149 64,0% 945 66,7% 22 911 65,3%

60-x éves 1 149 19,0% 841 21,6% 403 19,9% 564 22,1% 633 20,7% 449 21,0% 1 031 17,4% 1 696 21,1% 279 19,7% 7 045 20,1% Forrás: KSH

A szociális szolgáltatások tervezése szempontjából meghatározó jelzéssel bír a korösszetétel hosszabb távú változása, melyet a következı táblázat szemléltet:

0-14 éves 14-60 éves 60-x éves Összesen

1990 6 775 20,0%

1995 6 161 18,1%

2000 6 088 17,6%

2006 5 207 14,8%

2007 5 149 14,7%

20 887 61,6% 21 294 62,6% 21 756 62,9% 22 903 65,2% 22 911 65,3% 6 270 18,5% 6 576 19,3% 6 754 19,5% 7 042 20,0% 7 045 20,1% 33 932 34 031 34 598 35 152 35 105 Forrás: KSH

A táblázat mutatja, hogy 1990 óta a gyermekkorúak aránya 5,3 %-kal csökkent, míg a 60 év felettiek aránya 1,6 %-ot növekedett. A nyugdíjban, illetve nyugdíjszerő ellátásban részesülık aránya a 2001-es népszámlás adatai szerint a teljes lakosság 18%-a, kiemelkedıen magas az arány Galgahévízen (19,5%) és Hévízgyörkön (19,3%), átlag alatti az arány Kartalon (16,4%) és Domonyban (16,9%). Rokkantsági nyugdíjas az ellátásban részesülık 36%-a, Galgahévízen 43%-a, Domonyban 32%-a. 1

A megváltozott munkaképességőek járadékában az ellátottak 7%-a részesül, kimagasló az arány Galgahévízen (11,2%) és Versegen (9%), átlag alatti a járadékosok száma Aszódon (4,6%) és Ikladon (4,9%). Az egyes településeken az öregedési index (az idıs népesség a fiatalkorú népesség arányában) jelenleg 85-90% között van, kivétel Galgahévíz, ahol már 100% feletti. Az öregedési index erıteljesen növekvı: 1980-ban 51% volt, 1990-ben 65%, 2000-ben 81%, 2006-ban 86%, és várhatóan 2010 körül eléri és meghaladja a 100%-ot, azaz a 60 év felettiek száma meghaladja a fiatal korosztály létszámát. (KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Kistérségi elıreszámítási adatbázis) A kistérségi népesség kor és nem szerinti összetételét tekintve majdnem minden korcsoportban egyértelmő nıtöbblet jellemzi, illetve feltőnı a fiatal középkorúak (1996: 3039 éves, 2005: 40-49 éves korcsoportúak) hiánya. A fiatal középkorú populáció hiánya 2006. január 1-én a kistérségben viszonylag ugyanakkora létszámú idıskorú (fıként nıi) népesség arányával társult. A magyar népesedési viszonyokkal ellentétesnek tőnik, hogy a korfa alapja (0-15 éves korcsoportúak) „stabil” maradt, azaz a vizsgált 10 év alatt a 0-15 évesek létszáma szinte alig változott. A 15 év alatti és 65 év feletti kistérséghez tartozó településenkénti lakosságok arányait az összes kistérségi népességen belül az alábbi táblázat szemlélteti.

Forrás: Egészségkép – ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete

1

Elmondható, hogy a kistérséghez tartozó települések mindegyikében – kivéve a férfiak esetében Hévízgyörköt, a nık esetében Verseget – 2001 évrıl 2005-re a 15 év alatti korcsoportúak aránya csökkent az össznépességen belül. Kiemelendı, hogy míg az idıs férfiak aránya 2001-rıl 2005-re csökkent majdnem minden településen, addig az idıs nık aránya jelentısen emelkedett. Megjegyzendı, hogy a kistérségben az idıs nık aránya az idıs férfiakhoz képest mintegy 7-9%-kal lett magasabb 2005-ben. Az arányokból kitőnik, hogy minden településen a 65 év feletti férfiak aránya jóval alacsonyabb volt mindkét évben, mint a 15 év alattiaké, tehát hacsak a férfiak mutatóit vennénk figyelembe, akkor „fiatal népességnek” lennének nevezhetık ezen települési népességek. Azonban a nık esetében a férfiakéval ellentétes tendencia volt megfigyelhetı, miszerint az idıs nık aránya jóval magasabb volt az összes népességen belül, mint a 15 év alattiaké. Ezen arányok alakulása egyértelmően elırevetíti a kistérségi településekben az idıs nık számának növekedésébıl adódó problémát. A 15 év alatti és 65 év feletti lakosság aránya az Aszódi kistérséghez tartozó települési lakosságok körében, nemenként, 2001. és 2005. években: FÉRFIAK 15 év alattiak 65 év felettiek aránya (%) aránya (%)

Aszód Bag Domony Galgahévíz Hévízgyörk Iklad Kartal Tura Verseg

NİK 15 év alattiak 65 év felettiek aránya (%) aránya (%)

zárójelben a lakosságszám 2001 2005 2001 2005 2001 2005 2001 2005 19,0 18,0 10,5 10,7 16,0 14,7 16,1 16,8 (534) (517) (295) (306) (479) (275) (482) (524) 18,9 18,7 11,3 11,1 15,1 14,4 18,9 19,2 (356) (353) (213) (210) (304) (287) (381) (383) 17,2 16,3 10,4 9,3 17,5 15,8 18,0 18,2 (163) (163) (96) (93) (172) (168) (182) (193) 18,1 16,7 10,9 11,5 13,7 12,6 20,6 20,5 (222) (206) (134) (142) (184) (458) (276) (272) 17,2 17,5 10,7 10,3 16,8 13,7 18,8 19,2 (239) (254) (149) (150) (268) (219) (300) (308) 18,1 17,3 10,5 9,5 12,8 12 18,4 19,2 191 184 111 101 136 130 195 208 20,6 17,8 8,5 9,3 18,0 16,4 15,4 16,0 (594) (518) (245) (270) (524) (496) (447) (483) 18,9 17,7 11,7 11,0 16,3 15,6 20,3 20,1 (720) (678) (446) (423) (688) (667) (857) (860) 16,7 15,0 10,5 10,1 13,9 14,6 16,0 14,6 (115) (102) (72) (69) (106) (108) (122) (108) Forrás: Egészségkép – ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete

A demográfiai elırejelzések a viszonylag stagnáló helyzetet és az átlagéletkor növekedését, a népesség fokozott elöregedését prognosztizálják. 2001

2006

2011

2016

2021

2

0-19 évesek (%) 24,1 23,2 21,6 20,4 19,7 20-64 évesek (%) 61,5 62,1 62,9 62,7 61,0 65+ évesek (%) 14,5 14,7 15,6 16,9 19,2 Átlagos kor 38,5 39,4 40,4 41,4 42,4 Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Elıreszámítási adatbázis, 2003 A népsőrőség a kistérségben 120 fı/km2 feletti, kivétel: Galgahévíz, Domony 120 fı alatti, Verseg 50 fı alatti.

2

A külterületen élık száma nem meghatározó: a kistérség településein 2007-ban mindössze 275-en laktak külterületen (a teljes lakosság 0,7%-a), ami valamelyest csökkent a 2001-es népszámlálás adataihoz képest, akkor 294-en éltek külterületen. Háztartások száma, családi állapot A háztartások száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 11682, a családok száma 9993. A háztartások számának mindössze 7,2%-a két- vagy többgenerációs (Domonyban 10,6%, Kartalon 9,8%, Aszódon 4,8%), ezzel szemben az egyszemélyes háztartások száma 19% (Galgahévízen 22,3%, Aszódon és Turán 21%). A házasságban élık aránya minden településen 50% feletti. Az elváltak száma minden településen 5-10% között van. Az egyszülıs családok aránya 14%. Kisebbségek A kistérség településein a magukat cigány nemzetiségőnek vallók száma a teljes népességen belül a 2001-es népszámlálás adatai szerint 1081 fı, ami 2% feletti arány (a régióban hasonlóan magas érték a dabasi kistérségben van.) A településenkénti létszámok: Bag 261 fı, Galgahévíz 151 fı, Tura 594 fı. Meglepı, hogy Domonyban mindössze 4 fı vallotta magát romának. A gyakorló szakemberek (pedagógusok, családgondozók) szerint a roma kisebbségiek jóval nagyobb létszámban élnek a településeken, becsült arányuk több településen eléri a 20%-ot. Cigány kisebbségi önkormányzat mőködik Turán és Bagon. Ikladon a német nemzetiségőek aránya meghatározó, Aszódon a ruszin nemzeti kisebbség van jelen. Mindkét településen mőködik a kisebbségi önkormányzat.

2.7. Az iskolázottságra vonatkozó adatok A 2001-es népszámlálási adatok szerint az egyetlen osztályt sem végzettek (tehát gyakorlatilag analfabéták) aránya 1-2% között van. Az általános iskola 8. évfolyamát el nem végzettek 18 és 22% között van: a legalacsonyabb Hévízgyörkön, a legmagasabb Domonyban. A legalább érettségivel rendelkezık aránya Aszódon a legmagasabb: 45%, Hévízgyörkön és Ikladon 41%, a többi településen 32-38% között van, a legalacsonyabb az arány Turán és Versegen. A felsıfokú végzettségőek aránya Aszódon 11,4%, a többi településen 10% alatti, legalacsonyabb Kartalon: 3,7% és Versegen: 3,1%, Közoktatási helyzet A térségben valamennyi településen mőködtetnek óvodát, általános iskolát. Intézményfenntartó társulásban mőködnek a kartali és versegi közoktatási intézmények, valamint az ikladi és domonyi általános iskolák. A társulások létrejöttét - egyebek mellett - a Közoktatási törvény által elıírt átlaglétszámoknak való meg nem felelés motiválta. Középfokú oktatás csupán Aszódon van, alapfokú mővészetoktatási intézmény ugyancsak Aszódon mőködik, több településen pedig kihelyezett tagozata van. Egységes pedagógiai szakszolgálati intézményt a többcélú társulás mőködtet, ellátási területe valamennyi településre kiterjed. Felsıoktatási intézmény egyetlen településen sem mőködik.

2

A kistérség közoktatási intézményeinek létszámadatai a 2006. októberi statisztika alapján:

Intézmény

Aszód óvoda Aszód iskola Bag óvoda Bag iskola Domony óvoda Domony iskola Galgahévíz óvoda Galgahévíz iskola Hévízgyörk óvoda Hévízgyörk iskola Iklad óvoda Iklad iskola Kartal óvoda Kartal iskola Tura óvoda Tura iskola Verseg óvoda Verseg iskola Összesen

Gyermekek száma

Sajátos nevelési igényő gyermek ek száma

Hátrányos helyzető gyermekek száma

Bejáró gyermekek

Pedagógus létszám

4+5

100 + 124

0

46 + 34

4

9 + 10

22 + 2

467

3

211

92

47+2 rf.

7 18

148 304

12 37 + 87

37 208

3 10

15 27

3

62

0

27

0

5

9

115

9

61

4

11

4

95

0

18 + 23

3

9

9

207

0

62

2

17 + 2 pr.

4

117

1

0

5

8

15 + (1 nk.)

264

3

136

26

21

4 12 + (4 nk.)

96 244

2 19

11+14 43 + 82

25 80

9 23

10

209

14

60 + 26

14

22

25

546

23

208

24

45

5+7

125 + 154 660 + 32 (sni)

0+5

40 + 51

1+1

11 + 15

32

152

7

57

2

49

0

18

6

3

8

98

7

49

3

10

Csoportok/ osztályok száma

31 + 2 (sni)

55

149 + 5 209

1279 2937 4216

34

220 254

405 1212 1617

62

248 310

116 258+4 374 + 4

sni – sajátos nevelési igényő; pr – prémium évek; rf – részfoglalkozású, nk - napközi Forrás: Aszódi kistérség közoktatási intézkedési terve Külön ki kell emelni, hogy a kistérség településein a sajátos nevelési igényő gyermekek száma 254, a hátrányos helyzető gyermekek száma 1617, ami a teljes óvodai és iskolai létszám 38 %-a! A 2007-es év jelentıs változása, hogy a Kartal-Verseg közoktatási intézményfenntartó társulás létrejötte következtében a versegi tagiskolában csak 6 évfolyamos oktatás mőködik, ebbıl következıen a tanulólétszám drasztikusan csökkent. Ugyancsak intézményfenntartó társulás keretében mőködteti iskoláit Iklad és Domony, eze esetben nagyarányú elvándorlás nem tapasztalható. 2

2.8. Foglalkoztatottság és munkanélküliség Foglalkoztatási mutatók - 2001. a foglalkoztatottak aránya a teljes lakosságból 36,6% a foglalkoztatottak aránya a munkaképes korú (15-60 év) lakosságból 57,9% munkanélküliek aránya 3,3% inaktívak aránya 33,9% ebbıl nyugdíjas, járulékos 28,6% eltartottak aránya 27,9% ebbıl nappali tagozaton tanul 17,1% Forrás: KSH népszámlálási adatok - 2001. A 2001-es adatok szerint a foglalkoztatottak aránya az aktív korú népesség arányában jellemzıen 55-60% közötti, Aszódon 55% feletti, Galgahévízen és Turán 40-45% közötti. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott között jellemzıen alig 2%- os, Versegen és Turán 5-10% közötti, Galgahévízen 10% feletti. Az iparban – építıiparban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottak között Galgahévízen 25% alatti, Aszódon és Hévízgyörkön 25-35% közötti, Bagon és Turán 35-45% közötti, Versegen, Kartalon, Ikladon és Domonyban 45% feletti. A szolgáltatási ágazatokban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottak között alacsony, jellemzıen 15-20% közötti. Ebben a kistérségben is karakteresen mutatkozik a hazai munkaerıpiac jellemzıje, mely szerint egyszerre alacsony a munkanélküliségi ráta, illetve alacsony szintő a foglalkoztatottság. A foglalkoztatottak közül vezetı, értelmiségi szellemi szolgáltatásban mezıgazdaságban iparban, építıiparban egyéb

12,8% 17,1% 17,7% 1,9% 39,4% 11,1% Forrás: KSH népszámlálási adatok - 2001.

A foglalkoztatottak közül helyben foglalkoztatott másutt foglalkozatott (eljáró) (ebbıl megyén belül megyén kívül)

36,4% 63,6% 45,9% 54,1% Forrás: KSH népszámlálási adatok - 2001.

A más településre dolgozni eljárók aránya az összes foglalkoztatott között: - Aszódon 50% alatti, - Ikladon, Galgahévízen és Turán 50-70% közötti,

2

- Versegen, Kartal, Domonyban, Bagon és Hévízgyörkön 70% feletti. A 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak száma: - Ikladon és Domonyban 120 fı feletti, - Galgahévízen és Turán 80-100 fı közötti, - a többi településen 100-120 fı közötti. A háztartások 38%-ában nincs egy foglalkoztatott sem (Galgahévízen 46,8%, Domonyban 29%), a háztartások 34%-ában az eltartottakon kívül csak inaktív keresı van (Galgahévízen 43,7%, Domonyban 24,8%), egy foglalkoztatott van a háztartások 29%-ában, kettı vagy több foglalkoztatott van a háztartások 33%-ában (Domonyban 40,7%, Galgahévízen 26,3%). A foglalkoztatott nık aránya az összes foglalkoztatott között jellemzıen 40-45%, Versegen meghaladja a 45%-ot. A 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak száma 2001-ben: - Verseg, Aszód, Iklad, Domony, Hévízgyörk 60-75 fı - Kartal, Bag, Galgahévíz, Tura 75-100 fı. Az eltartott nık aránya az összes eltartott között: - Kartalon, Aszódon, Ikladon és Domonyban 50% alatt van, - a többi településen 50-55% között. A munkanélküliek 70%-a végzettség szerint 8 általánost illetve legfeljebb szakmunkásképzıt végzett. Kivételt képez Aszód, ahol ez az arány 50%, és a munkanélküliek közel 20% -a érettségizett A munkanélküliek csoportja életkor szerint - kistérségi szinten - 36-45 éves, Turán jellemzıen 26-35 évesek, Aszódon pedig 21-25 évesek, tehát többnyire a pályakezdık közé tartoznak. A foglakoztatási és a munkanélküliségi mutatók változása 2002-2006. között

Aszódi kistérség 2002 2003 2004 2005 2006

foglalkoztainaktívak foglalkoztamunkanélmunkanélkülitottak száma száma tási ráta küliek száma ségi ráta 18447 10162 63% 688 3.6% 18717 9794 63.9% 786 4.03% 17729 8421 66.2% 631 3.44% 18293 7587 68.3% 901 4.69% 18827 7087 70.3% 867 4.4% Forrás:www.afsz.hu

2

A nyilvántartott álláskeresık száma és aránya a kistérségben 2007. júniusában és novemberében

Aszód Bag Domony Galgahévíz Hévízgyörk Iklad Kartal Tura Verseg összesen

Nyilvántartott összes munkanélküli

Folyamatosan nyilvántartott (hossz> 365 nap)

Járadék típusú ellátásban részesül

Segély típusú ellátásban részesül

Rendszeres szociális segélyezett

fı

fı

fı

fı

fı

június november 100 88 90 94 47 36 68 57 54 60 24 26 92 104 163 178 36 30 674 673

június november 8 10 14 25 13 12 10 17 7 11 3 7 10 7 29 27 11 10 105 126

június november 85 46 29 30 14 15 16 22 24 23 11 7 54 61 60 64 11 10 304 278

június november 12 16 12 14 8 4 8 1 10 7 8 5 9 14 17 19 5 2 89 82

június november 7 10 25 28 7 5 17 18 4 4 3 3 2 2 35 37 12 12 112 119

Relatív mutató Arányszám (az álláskeresık (a kistérségi Munkavállaló korú száma a mutató az népesség munkavállaló országos mutató korú népesség %%-ában) ában fı június november 3 961 3 961 2 494 2 494 1 366 1 366 1 665 1 665 1 993 1 993 1 426 1 426 3 964 3 964 5 190 5 190 962 962 23 021 23 021

% június november 2,52 2,22 3,61 3,77 3,44 2,64 4,08 3,42 2,71 3,01 1,68 1,82 2,32 2,62 3,14 3,43 3,74 3,12 3,03 2,89

% június november 0,42 0,35 0,6 0,6 0,57 0,42 0,67 0,54 0,45 0,48 0,28 0,29 0,38 0,42 0,52 0,54 0,62 0,49 0,50 0,46

Forrás: www.afsz.hu

2

Az adatok jelzik, hogy a foglalkoztatottak száma kismértékben növekedett, amely a foglalkoztatási ráta 7%-os emelkedését eredményezte (az aktív korú népességre számítva) 2002 és 2006. között. A nyilvántartott munkanélküliek száma, így a teljes népességre vonatkozó munkanélküliségi ráta emelkedett, az aktív népességhez viszonyított arányuk azonban 2007. nyarán-telén 2,8 -3%, ami alig 50%-a az országos adatoknak, ugyanakkor magasabb a régiós átlagnál. A munkanélküliség kezelésének egyik - államilag támogatott - eszköze a közmunka, a közhasznú és közcélú foglalkoztatás. 2007-ben 7 hónapos kistérségi közmunka-programban vett részt a 9 település, lehetıséget kapva 52 fıt foglalkoztatására. Támogatott foglalkoztatottak száma (közmunkás, közhasznú, közcélú)

2004

2005

2006

15 20 7 11 12 10 11 26 8 120

15 17 8 6,5 12 12 34 18 11 133,5

10 21 18 17 4 11 9 10 10 13 12 10 53 45 20 25 8 9 144 161 Önkormányzati adatszolgáltatás alapján


2007

2.9. Jövedelmi viszonyok Az adófizetık abszolút száma 2000 és 2005 között 500 fıvel növekedett, azonban teljes lakosságon belüli arány - a lakosságszám növekedése következtében - nem változott. A legmagasabb az adófizetık aránya Aszódon, a legalacsonyabb Domonyban. 2000 óta az adófizetık lakosságon belüli aránya csökkent Domonyban, növekedett Galgahévízen, Ikladon és Versegen. Az egy adófizetıre jutó személyi jövedelemadó 2005-ben a legmagasabb Aszódon, a legalacsonyabb Kartalon és Versegen. A legalsó sávon adózók száma a teljes lakosság arányában: - Turán és Hévízgyörkön 2% alatt, - Aszódon és Galgahévízen 2,5-3 5 között, - A többi településen 2-2,5% között. A legfelsı sávon adózók száma a teljes lakosság arányában: - Versegen 0,2% alatt, - Aszódon és Ikladon 0,6-1,2% között, - A többi településen 0,2-0,6% között.

2

A személyi jövedelemadót fizetık adatai Aszód 2000. település népessége Összes adófizetı száma adófizetık aránya 2005. település népessége Összes adófizetı száma adófizetık aránya egy adózóra jutó szja egy lakosra jutó szja

Bag

Domony

Galgahévíz Hévízgyörk Iklad

Kartal

Tura

Verseg

összesen

5 810

3 928

1 889

2 525

2 941

2 106

5 677

8 044

1 439

34 359

2 601 45%

1 515 39%

726 38%

864 34%

1 142 39%

889 42%

2 266 40%

2 794 35%

565 39%

13 362 39%

5 937

3 908

2 070

2 607

3 042

2 150

5 892

8 139

1 450

35 195

2 662 45% 292 555 131 174

1 535 39% 257 666 101 207

766 37% 214 005 79 192

925 35% 248 368 88 124

1 201 39% 239 603 94 597

960 45% 253 934 113 385

2 362 40% 196 949 78 954

2 887 35% 222 293 78 850

579 13 877 40% 39% 172 301 238 252 68 801 93 940 Forrás:KSH

2

2.10. Egészségügyi ellátás, a fogyatékossággal élık helyzete A térségben a háziorvosi és a gyermekorvosi ellátás minden településen biztosított, a betegforgalom a lakosságszám és az orvosok számának függvényében változó. A fogorvosi ellátást szintén valamennyi település biztosítja a lakosság számára, részint helyben, részint megállapodás alapján, elérhetı távolságon belül. Szintén valamennyi település lakossága számára biztosított a szakorvosi (Aszód) és a fekvıbeteg (Kistarcsa, Hatvan, Budapest) ellátás. Megállapítható tehát, hogy az önkormányzatok biztosítják a lakosság számára a megfelelı egészségügyi alap- és szakellátást. A szak- és fekvıbeteg ellátás az évek során kialakult, majd a 2007. áprilisától átalakult beteg-beutalási rend alapján mőködik. Az egészségügyi ellátás a településeken

Háziorvosi ellátás Háziorvosok száma (fı) A praxisok betegforgalma átlagban (fı/év) Fogorvosi ellátás A praxisok betegforgalma átlagban (fı/év)

Aszód

Bag

Domony Galgahévíz Hévízgyörk

Iklad

Kartal

Tura

Verseg

van

van

van

van

van

van

van

van

van

2

2

1

1

1

1

2

4

2

22848

16930

12188

13844

na

22400

37008

2160

van

11964 van (2008tól)

van

van

van

van

van

van

van

10227

2710

-

2500

2500

na

3700

4071

na

Gyermekorvosi ellátás A praxisok betegforgalma átlagban (fı/év)

van

nincs (5 km)

van

van

Van

nincs (5 km)

van

van

nincs (6 km)

8615

-

1820

7210

3071

-

6095

18834

4960

Szakorvosi ellátás

van

nincs (5 km)

nincs (7 km)

nincs (18 km)

nincs (15 km)

nincs (5 km)

nincs (5 km)

van

nincs (10 km)

Önkormányzati adatszolgáltatás alapján Az egy háziorvosra jutó lakosok száma 2005-ben átlagosan 1598 fı volt. Településenként: Aszód 1992 fı Iklad 1074 fı Bag 1943 fı Kartal 1977 fı Domony 1032 fı Tura 1623 fı Galgahévíz 1279 fı Verseg 1420 fı Hévízgyörk 1527 fı Forrás: www.kozinfo.hu

2

A fogyatékossággal élık száma (2006) Aszód 18 év alatti Látás Hallás Mozgás Értelmi + pszichés Halmozott 18 -60 év közötti Látás Hallás Mozgás Értelmi + pszichés Halmozott 60 év feletti Látás Hallás Mozgás Értelmi + pszichés Halmozott Összesen Gondnokság alatt áll összesen (értelmi + pszichés)

Bag

Domony Galgahévíz Hévízgyörk

Iklad

Kartal

Tura

4 4

1 1 1

1 1

5

0 0 9

23

2

2

1

1

5 na

0

3 5 15 40

26 25 29

2 8

20

13

6

1

36

1

3

1 1 15

1 7

0 0 91

5

2

7

26

2

0

2

Verseg Összesen 1 6 20

1

na 3

29 10 0 32 44 193 79 41 0 57 60 255

4 4

65

45 44 53

5 10 20

0 0 117

7

45

1

2

8

2 189

62 378

16

24

63

18

11

0 252

3

63 64 954

20

13

59

7

7

8

17

40

5

176

2

Önkormányzati adatszolgáltatás alapján (becsült létszám)

3. A SZOCIÁLIS TERÜLET SZABÁLYOZÁSA, AZ ELLÁTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK 3.1. Törvényi háttér Az egyes települések által biztosítandó szociális szolgáltatások körét az 1993. évi III. tv. szabályozza. A törvény egyes alapszolgáltatások megszervezését valamennyi települési önkormányzat számára kötelezıen elıírja, míg az ellátások zömét a település méretétıl függıen kell biztosítaniuk az önkormányzatoknak. Néhány speciális szolgáltatás megszervezése a megyei önkormányzatok, valamint a megyei jogú városok számára ró kötelezettséget. A szociális alap- és szakszolgáltatások a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi ellátásokkal közösen hivatottak a szociális biztonság megteremtését elısegíteni. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások körét, biztosításának feltételeit az 1997. évi XXXI. törvény szabályozza. Ezen ellátások többségének kötelezı megszervezése ugyancsak a lakosságszám függvénye. A személyes gondoskodás megszervezésének kötelezettsége Szociális ellátások

Kötelezettség feltétele Gyermekvédelmi ellátások

1993. évi III. tv. étkeztetés

1997. évi XXXI. tv. lakosságszámtól függetlenül

házi segítségnyújtás

gyermekjóléti szolgáltatás gyermekek napközbeni ellátása gyermekek átmeneti gondozása

családsegítés

2000 fı felett

nappali ellátás

3000 fı felett

támogató szolgáltatás

10000 fı felett

bölcsıde

20000 fı felett

gyermekek átmeneti otthona

30000 fı felett

családok átmeneti otthona

40000 fı felett

gyermekjóléti központ

jelzırendszeres házi segítségnyújtás közösségi ellátások idısek átmeneti elhelyezése

átmeneti elhelyezési formák

utcai szociális munka

50000 fı felett otthont nyújtó ellátás

idısellátás, valamint legalább 2 további intézménytípus

megyei jogú város

területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás

3.1.1. A helyi jogalkotás Valamennyi települési önkormányzat saját szociális és gyermekvédelmi rendeletében szabályozza az általa biztosított ellátások, szolgáltatások feltételeit. A helyi rendeletek tartalmazzák a pénzbeli és a természetbeni ellátásokat, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályait. Az önkormányzat éves költségvetési rendeletében biztosítja a szociális és gyermekjóléti alapellátásra fordítható költségkereteket, amelyeknek fı bevételi forrásai a mindenkori költségvetési törvény által biztosított normatívák. Az önkormányzatok 2005-ben költségvetésükben az alábbi arányok szerint fordítottak a szociális feladatok ellátására:


Összes folyó kiadás (ezer Ft)

Szociális kiadás (ezer Ft)

1 006 391 392 741 164 817 227 063 300 160 236 629 579 035 902 820 157 818 3 967 474

37 455 1 165 10 000 933 351 113 6 368 125 052 3 446 174 889

Szociális kiadás (%) 3,72% 0,30% 0,06% 0,41% 0,12% 0,05% 1,10% 13,85% 2,18% 4,41% Forrás: www.kozinfo.hu

Aszódon a kiadások tartalmazzák a bölcsıde mőködtetésére fordított költségeket, Turán kiemelkedı a szociális étkeztetésben részesülık száma viszont nem tartalmazza a szociális otthon mőködtetésének kiadásait. Kistérségi szinten a szociális kiadások szintje 1999 és 2005 között – az évenkénti mozgástól eltekintve - arányaiban nem változott jelentısen:

9 önkormányzat összesítve 1999 2001 2003 2005

Összes folyó kiadás (ezer Ft) 1 882 178 2 370 087 3 476 685 3 967 474

Szociális kiadások (ezer Ft) 82 801 100 322 159 000 174 889

% 4,4% 4,2% 4,6% 4,4% Forrás:www.kozinfo.hu

3.2. Szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások Szociális ellátásban részesülık száma (2006) Aszód Bag a) Pénzbeli ellátásban részesültek száma Munkanélküli 0 jövedelempótló

Domony Galgahévíz Hévízgyörk Iklad 0

0

14

0

Kartal 0

Tura 0

Verseg 0

0 14

Rendszeres szociális segély (aktív korú)

9

Rendszeres szociális segély (nem aktív korú)

2

0

2

2

0

2

4

2

0

149 230

132 0

12 0

74 42

20 0

14 0

126 56

233 271

0 0

Ápolási díj 19 26 Temetési segély 43 12 b) Természetbeni ellátásban részesültek száma Gazdálkodást segítı 0 0 támogatás

1 28

7 4

6 0

4 21

31 0

59 2

7 0

0

0

0

0

0

0

0

Átmeneti segély Lakásfenntartási támogatás

Összesen

19

7

2

3

5

9

51

563 668

Köztemetés Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

2 0

Adósságkezelési szolgáltatás

0

Közgyógyellátás ebbıl alanyi

146 72

0 0

5 0

1 0

0 0

0 0

1 0

1 0

0 0

14 760 599 160 110

0 10 0

0 189 91

0 68 39

2 144 89

0 190 111

0 134 72

0

0

0

2 303 214 22 1410 1777 147 22 2420 Önkormányzati adatszolgáltatás alapján

A 2006. évben az önkormányzatok költségvetésük terhére az alábbiak szerint finanszírozták a szociális ellátási formákat: 2006. évben szociális ellátásra fordított összeg

Pénzbeli ellátás (Ft)

Természetbeni ellátás (Ft)

Aszód 16 530 000 2 479 000 445 000 14 038 000 Bag 234 000 79 000 Domony 13 098 4 788 Galgahévíz 4 917 312 7 423 717 Hévízgyörk 5 333 000 7 329 000 Iklad 4 540 000 36 461 000 Kartal Tura 13 575 000 1 548 000 4 765 000 153 600 Verseg Összesen 83 838 815 17 020 700 Önkormányzati adatszolgáltatás alapján Rendszeres szociális segély A rendszeres szociális segélyben részesülık a teljes lakónépesség arányában (2005): - Hévízgyörkön 0,1 % alatt, - Aszódon és Kartalon 0,1-0,2 % között, - Turán és Ikladon 0,2-0,3 % között, - Versegen, Domonyban, Bagon, Galgahévízen 0,5 % fölött.

3.3. Szociális és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó ellátások A szociális szolgáltatások rendszerét a törvény az alábbiakban határozza meg: „56. § (1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. (2) A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. 57. § (1) Szociális alapszolgáltatások a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, b) c) az étkeztetés, d) a házi segítségnyújtás, e) a családsegítés, f) a jelzırendszeres házi segítségnyújtás, g) a közösségi ellátások, h) a támogató szolgáltatás, i) az utcai szociális munka, j) a nappali ellátás. (2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b) a rehabilitációs intézmény,

c) a lakóotthon (a továbbiakban a)-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény), d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a továbbiakban a)-d) pont együtt: bentlakásos intézmény), e) f) az egyéb speciális szociális intézmény nyújtja.” A fentiekben elıírt ellátások megszervezésének településenkénti kötelezettségét az alábbi táblázat szemlélteti. A kistérség településeinek kötelezı szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásai 2000 fı állandó lakos alatt

2000 fınél több állandó lakos

3000 fınél több, de 10000 fı alatti állandó lakos

-

-

-

Étkeztetés

Verseg

Házi segítségnyújtás

Verseg

Falu- tanyagondnok

Családsegítés

-

Nappali ellátás

-

Domony, Iklad, Galgahévíz Domony, Iklad, Galgahévíz Domony, Iklad, Galgahévíz -

Támogató szolgáltatás Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátások Idısek átmeneti elhelyezése Idısek otthona Utcai szociális munka Gyermekjóléti szolgálat

-

-

Hévízgyörk, Bag, Kartal, Aszód, Tura Hévízgyörk, Bag, Kartal, Aszód, Tura Hévízgyörk, Bag, Kartal, Aszód, Tura Hévízgyörk, Bag, Kartal, Aszód, Tura -

Verseg

Domony, Iklad, Galgahévíz Domony, Iklad, Galgahévíz Domony, Iklad, Galgahévíz -

Hévízgyörk, Bag, Kartal, Aszód, Tura Hévízgyörk, Bag, Kartal, Aszód, Tura Hévízgyörk, Bag, Kartal, Aszód, Tura -

Gyermekek napközbeni ellátása Gyermekek átmeneti gondozása Családok átmeneti otthona Gyermekjóléti központ Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás

Verseg Verseg -

A kistérség települései körében az elmúlt évek során alapvetıen két település köré (Aszód és Tura) szervezıdött az ellátás. A turai központú intézményfenntartó társulás 1999-ben jött létre, amely megalapozta a kistérségi együttmőködések létrejöttét, megkönnyítette a teljesebb körő szolgáltatási rendszer kialakítását.

Az Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásához tartozó települési önkormányzatok a társulási megállapodásban rögzítették azon szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatokat, melyeket kistérségi szinten kívánnak ellátni. 2007. januárjában jött létre a szociális és gyermekjóléti alapfeladatok ellátására a kistérség minden településére kiterjedı intézményfenntartó társulás, amely megteremtette az egységes szakmai elvek alapján történı valós és magasabb szintő feladatellátás lehetıségét. A gesztori feladatokat a székhelytelepülés látja el. A feladatok ellátására részint a Kistérségi Gondozási Központ szakemberei által történik, részint a Társulás megállapodást kötött az egyes szolgáltatókkal. Az intézményfenntartó társulási megállapodásnak köszönhetıen, valamint a többcélú társulás általi feladatvállalás következtében az Aszódi kistérség települései számára kötelezıen elıírt szociális és gyermekjóléti alapfeladatok ellátásának lehetısége minden önkormányzat számára biztosított, rendelkezésre állnak a minimálisan szükséges anyagi források és a jól képzett szakembergárda. A többcélú kistérségi társulásokra vonatkozó szabályozás szerint, a társulás akkor lát el szociális alapszolgáltatási feladatot, ha a teljes alapszolgáltatási körbıl legalább hármat ellát, illetve megszervez. A gyermekjóléti alapellátások közül minimum egy megszervezésérıl, illetve ellátásáról kell gondoskodnia a többlet normatíva igénybevételéhez. További feltétel, hogy a fenti közszolgáltatási feladatokat a települések azonos körére vonatkozóan kell ellátni oly módon, hogy abban vagy a kistérséghez tartozó települések több mint fele vegyen részt, és lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át, vagy a települések 60%-a vegyen részt, a lakosságszám pedig az 50%-ot haladja meg. A vállalt szociális alapszolgáltatási feladatok minden településre kiterjednek (100 %-os lefedettség): - családsegítés - házi segítségnyújtás - nappali ellátás (idısek és fogyatékosok) - jelzırendszeres házi segítségnyújtás - támogató szolgálat A gyermekjóléti alapellátás biztosítását a Társulás minden településre kiterjedıen vállalta. A Társulás a fenti feladatokra jogosult a kistérségi kiegészítı normatíva igénylésére, melyet megállapodás alapján átad a feladatot ténylegesen ellátó önkormányzat, illetve szervezet számára. Szociális intézményi feladatot, valamint gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó tevékenységet a Társulás nem vállalt fel, azok igénybevételéhez a megyei fenntartású intézmények állnak a lakosság rendelkezésre.

A kötelezı feladatok megvalósulása Domony

Galgahévíz

Hévízgyörk

Iklad

Étkeztetés

Aszód Bag

Ø

Ø

Kartal Tura

Verseg


Ø

Ø

Ø

Ø

Ø

Családsegítés Nappali ellátás

Ø

Ø

Ø

Ø

Gyermekjóléti szolgálat Gyermekek napközbeni ellátása Gyermekek átmeneti gondozása

Ø

Ø

Ø

Ø

Ø

Ø

Ø

Ø

Ø

Ø

Ø

Ø

Ø

Ø

Ø

Ø

Ø

Ø

Nem kötelezı feladatok Támogató szolgáltatás Családok átmeneti otthona Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Fogyatékosok nappali ellátása Idısek otthona

Forrás: Kistérségi Gondozási Központ

Jelmagyarázat: biztosított Ø kötelezı, de nem biztosított szürke cella: az adott település számára nem kötelezı

A fenti táblázat mutatja a hiányosságokat a feladatellátások tekintetében. Törekedni kell a jövıben arra, hogy a kötelezı feladatok ellátása minden településen megvalósuljon, és a nem kötelezı feladatok közül is minél több elérhetı legyen.

3.3.1. A szociális alapszolgáltatások Szociális étkeztetés SZTV 62. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. A kistérség minden településén kötelezı ellátási forma a szociális étkeztetés. A települési önkormányzatok helyi szinten ellátják (Aszód, Bag, Iklad, Kartal, Tura, Verseg), az étel

kiszállítását Aszódon a házi segítségnyújtás keretében végzik, a többi településen az önkormányzat által megbízott személy látja el a feladatot. Házi segítségnyújtás 63. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végzı személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történı ellátást. Az Aszódi kistérség minden településén kötelezı a házi segítségnyújtás, jelenleg Aszód, Bag, Tura és Kartal településeken biztosított az ellátás, a többi településen folyik az igények felmérése. Várhatóan 2008. év végére minden település eleget tud tenni ezen kötelezettségének.

Családsegítés és gyermekjóléti szolgálat SZTV 64. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. GYTV 39. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védı speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történı nevelkedésének elısegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelızését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatok külön szakmai egységének felállítása 2007-ben történt meg a kistérségben. Fontos, hogy mindenki számára éles határok alakulhassanak ki a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítı szolgálat között, így szakszerőbb választ nyújthatunk a problémák eltérı jellegeire. A családsegítı szolgálatok inkább a felnıtt lakosság problémáival dolgoznak úgy, hogy a meglévı változási szándékot, és igényt tekintik a gondozás alapjának. Észlelı jelzırendszerünk konkrét jelzései alapján krízishelyzet kezelése, veszélyeztetettség megelızése, megszőntetése a családgondozók feladata. A gyermekjóléti szolgálatok, meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez.

Nappali ellátás SZTV 65/F. § (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylı pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. A nappali ellátás a 3000 fınél nagyobb lakosságszámú településeken kötelezı szolgáltatás, jelenleg az ellátás lehetısége Aszódon biztosított, azonban minden település lakosai számára nyitott a lehetıség. Az ellátottak száma 45 fı. Az önkormányzatok szolgáltatások (2007)

Szolgáltatást igénybevevık száma (fı)

által


fenntartott

Nappali ellátás 45 0 0 0 0 0 0 0 0 45

szociális

és

Szociális étkeztetés 23 na 0 0 2 18 8 na 23 74

gyermekjóléti

Házi segítségnyújtás 20 4 0 0 0 0 14 6 0 44

Családsegítı 171 256 83 222 194 52 75 375 46 1474

Gyermekjóléti szolg. 107 189 37 69 52 22 50 158 41 725

Önkormányzati adatszolgáltatás alapján + Kistérségi Gondozási Központ

Jelzırendszeres házi segítségnyújtás SZTV 65. § (1) A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Jelzırendszeres házi segítségnyújtást a házi segítségnyújtást végzı szociális szolgáltató, illetve intézmény biztosíthat. (2) A jelzırendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történı haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

(3) A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzırendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttmőködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval.

A többcélú társulás társulási megállapodásában a társulás keretében ellátandó feladatok között szerepel a jelzırendszeres házi segítségnyújtás. A 2005. decemberében külsı szolgáltatóval kötött ellátási szerzıdés értelmében 2006-ban kezdıdött a szolgáltatás kiépítése, mára minden településre kiterjed az ellátás.

Jelzırendszeres házi segítségnyújtás a kistérség településein (2007. novemberi adat) Ellátottak száma Aszód Bag Domony Galgahévíz Hévízgyörk Iklad Kartal Tura Verseg Összesen

74 107 17 3 11 15 29 6 28 290 Forrás: AKÖTT

Támogató szolgálat SZTV 65/C. § (1) A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása, elsısorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. (2) (3) A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelıen különösen a) az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat mőködtetése), b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelı egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztı tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követıen a társadalmi beilleszkedést segítı szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetıségének biztosítása, e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erısítéséhez speciális, önsegítı csoportokban való részvételükhöz,

f) egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidıs kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítı szolgáltatások elérhetıségének, igénybevételének elısegítése.

Az Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása 2005. ıszén kötött - évente megújított - feladat-ellátási megállapodást az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetségével a feladat kistérségi szintő ellátásra vonatkozóan. Az ÉFOÉSZ a szolgáltatást a Galgamenti Támogató Szolgálaton keresztül biztosítja. Az ellátottak száma: 35 fı -

Szociális szakellátások területén a kistérség rászoruló lakosai számára a megyei fenntartású szakosított intézmények állnak (csak) rendelkezésre.

3.3.2. Gyermekjóléti alapellátások az Aszódi kistérségben - Gyermekjóléti szolgálat A gyermekjóléti szolgálatok helyzete az elızı részben, a családsegítı szolgálatokkal közösen került bemutatásra. -

Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsıde GYTV 42. § (1) A bölcsıde a családban nevelkedı 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerő gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követı augusztus 31-ig nevelhetı és gondozható a bölcsıdében.

A kistérségben egyedül Aszódon mőködik a kisgyermekek napközbeni ellátására bölcsıde. Az intézményben 40 kisgyermek ellátásáról gondoskodnak, így csupán a helyi lakosság gyermek-elhelyezési igényeit tudja kiszolgálni. Családi napközi GYTV 43. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásának minısül a bölcsıdei és óvodai ellátásban nem részesülı, továbbá az iskolai oktatásban részesülı gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevı gyermek családi napköziben történı, nem közoktatási célú ellátása. A kistérség egyetlen településén sem szervezıdött meg a gyermekek napközbeni ellátásának ezen formája, holott ezen ellátás kisebb településen is megszervezhetı, mőködtethetı. Az ellátás megszervezésének szükségességét látszik alátámasztani a fentieken túl az egyes településekre, illetıleg településcsoportokra esı 0-2 éves gyermekek száma is. A kistérség óvodai ellátással igen jól lefedett.

Házi gyermekfelügyelet GYTV 44. § (1) A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülı vagy más törvényes képviselı otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy idıszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülı a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. A kistérség egyetlen településén sem szervezıdött meg ez az ellátási forma. Gyermekek átmeneti gondozása GYTV 45. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését elısegítı, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelı étkeztetésérıl, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, nevelésérıl, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körő ellátás) kell gondoskodni. A gyermekek átmeneti gondozás megvalósítható helyettes szülı útján, illetve gyermekek vagy családok átmeneti otthonán keresztül. A kistérségben biztosított a családok átmeneti otthona: Aszódon, Hévízgyörk, Bag (nincs szerzıdés, de más önkormányzati fenntartású otthonba utalhatnak) Nem biztosított: Domony, Galgahévíz, Kartal, Verseg, Tura, Iklad A veszélyeztetett családok és gyermekek szintén a gyermekvédelmi feladatellátás, ill. a gyámügyi igazgatás intézkedéseit igénylik. Az alábbi táblázat a térségben feltárt veszélyeztetettségi okokat összegzi.

Veszélyeztetett családok száma a veszélyeztetettség okai szerint (2006) Munkanélküliség Aszód Bag Domony Galgahévíz Hévízgyörk Iklad Kartal Tura Verseg Összesen

70 90 25 79 49 9 40 132 17 511

Anyagi Életvezetési problémák problémák 27 24 61 19 13 6 16 6 13 5 5 11 11 10 93 111 13 10 252 202

Veszélyeztetettség oka Erkölcsi Krónikus Fogyatékosság Szenvedélybetegség Pszichiátriai Egyéb veszélyeztetettség betegség betegség 3 11 6 10 11 2 0 77 3 1 5 0 5 24 5 1 3 0 0 2 4 3 2 0 0 3 3 5 3 0 3 8 6 0 2 0 3 1 12 4 6 0 3 28 4 3 3 0 0 0 2 0 0 0 17 154 45 27 35 2 Önkormányzati adatszolgáltatás alapján + Kistérségi gondozási Központ

Veszélyeztetett családban élı gyermekek száma a veszélyeztetettség okai szerint (2006) Veszélyeztetettség oka Munkanélküliség Anyagi Életvezetési Erkölcsi Krónikus Fogyatékosság Szenvedélybetegség Pszichiátriai Egyéb problémák problémák veszélyeztetettség betegség betegség Aszód 17 61 19 6 7 0 6 19 0 Bag 15 29 60 23 0 1 0 0 0 Domony 4 8 17 21 1 2 2 na 2 Galgahévíz 13 40 30 2 2 1 4 1 6 Hévízgyörk 7 27 20 18 1 3 5 1 6 Iklad 7 5 4 4 0 2 0 0 0 Kartal 8 12 23 16 1 6 4 6 0 Tura 104 57 43 1 2 4 2 0 6 Verseg 11 15 13 1 0 0 1 0 0 186 254 229 92 14 19 24 27 20 Összesen Önkormányzati adatszolgáltatás alapján + Kistérségi gondozási Központ

Hajléktalan személyek száma 2006. év adatai Utcán él Megtőrt albérlı Egyéb helyen él Összesen

Aszód Bag 2

Domony Galgahévíz Hévízgyörk Iklad 1

2 1 5

Kartal Tura

Verseg Összesen 3 2

0

0

0

1 1

1

1 3 1 0 0 8 Önkormányzati adatszolgáltatás alapján

3.3.3. A feladatellátás személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek

Nappali ellátás

Aszód Összesen

Elıírt létszám norma 5 5

Munkakörökhöz elıírt szakképesítéssel Tárgyi feltételek rendelkezık megléte 4 x 4 Forrás: Kistérségi Gondozási Központ

Személyi feltételek



Tényleges létszám 4 4

Szakmai munkakörök száma 4 4

Tárgyi feltételek

Elıírt létszám norma 2 0,5 2 2 6,5

Tényleges létszám 1 0,5 0 0 0 0 1 1 0 3,5

Szakmai munkakörök száma 1 0,5 0 0 0 0 1 1 0 3,5

Tárgyi feltételek Munkakörökhöz elıírt szakképesítéssel Tárgyi feltételek rendelkezık megléte 0 x 0 x 0 0 0 0 1 x 1 x 0 2 Forrás: Kistérségi Gondozási Központ


Családsegítı


Elıírt létszám norma 2 2 0,5 0,5 0,5 0,5 2 1,5 0,5 10

Tényleges létszám 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1,5 0,5 7

Galgahévíz Hévízgyörk Iklad Kartal Tura Verseg Összesen

Munkakörökhöz elıírt szakképesítéssel Tárgyi feltételek rendelkezık megléte 1 x 1 x 0,5 x 0 x 0 x 0,5 x 0 x 0 x 0 x 3 x Forrás:Kistérségi Gondozási Központ


Gyermekjóléti szolgálat

Aszód Bag Domony

Szakmai munkakörök száma 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1,5 0,5 7

Tárgyi feltételek

Elıírt létszám norma 1 1 0,5 0,5

Tényleges létszám 1 1 0,5 0,5

Szakmai munkakörök száma 1 1 0,5 0,5

0,5

0,5

0,5

0,5 1 1,5 0,5 7

0,5 1 1,5 0,5 7

0,5 1 1,5 0,5 7

Tárgyi feltételek Munkakörökhöz elıírt szakképesítéssel rendelkezık 1 1 0,5 0,5 0,5

Tárgyi feltételek megléte x x x x x

0,5 x 1 x 0 x 0 x 5 x Forrás: Kistérségi Gondozási Központ

Szociális étkeztetés A szociális étkeztetéshez egyetlen településen sincs szakmai munkatárs.

3.4. SWOT analízis A szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer szempontjából

-

ERİSSÉGEK Egységes szakmai elvekre építı családsegítı és gyerekjóléti szolgálat Magas szintő szakember-ellátottság, empátia és a tapasztalat Intézményi ellátottság jó Az önkormányzatok és a szakemberek között jó az együttmőködés Az intézményben mőködik a szupervízió és a szakmai továbbképzés Magas gyerekszám a településeken Kisebb településeken a helyi közösségek megtartó ereje még él

LEHETİSÉGEK - A kistérségi kiegészítı finanszírozással fejleszthetıek a szolgáltatások - Az étkeztetési lehetıségek bıvítése - A közoktatási és szociális ellátó rendszer harmonizálása - Gyermekek napközbeni ellátásának bıvítése telephellyel, óvodai minicsoporttal

GYENGESÉGEK A szociális étkeztetés nem mindenütt megoldott - A kedvezmények nélküli étkeztetés visszafogja az igénybevételt - A nyári és hétvégi étkezés nem megoldott - A házi gondozás szakszerősége fejlesztendı - Bölcsıde csak Aszódon mőködik, kevés férıhellyel - Alternatív, nyári, 10 év feletti és 3 év alatti gyermekek napközbeni ellátása nincs - Kevés a roma származású szakember - Az elöregedési folyamat megindult - Magas a sajátos nevelési igényő, illetve a hátrányos helyzető gyermekek száma - Magas a roma népesség aránya - Növekedett az egyszülıs háztartások száma VESZÉLYEK - Az etnikai kirekesztıdés veszélye - A munkaerı-piacról kikerülık számának növekedése - Az ellátásból kikerülık helyzetének megoldatlansága - Egyes szociális ellátások a munkavállalás ellen ösztönöznek - A normatívák csökkenése következtében önkormányzatok anyagi ellehetetlenülése folyamatos -

4. AZ ASZÓDI KISTÉRSÉG SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A fejlesztési irányok, elképzelések meghatározásához elengedhetetlenül szükséges, hogy meghatározzuk azokat a szociálpolitikai elveket és értékeket, amelyek érvényre juttatását a szolgáltatások mőködtetése és fejlesztése során biztosítani kívánunk. Ugyancsak szükséges meghatározni azokat a célcsoportokat, amelyek érdekében tevékenységünket kifejtjük, akik számára az ellátásokat, szolgáltatásokat biztosítjuk, akiknek ez irányú igényeit ki kívánjuk elégíteni. Ezek összhangja biztosítja, hogy a szociális ellátások, szolgáltatások olyan rendszerét tudjuk kiépíteni, amely figyelembe veszi a szociális ellátások alanyainak igényeit, a szolgáltatást biztosítók lehetıségeit, mindezeket optimálisan egyesíti, így teremtve meg egy olyan magas színvonalú ellátórendszert, amelyben a kijelölt irányok következetes betartása a garancia a rászorulók érdekeinek érvényesítésére is.

4.1. A szolgáltatástervezési koncepció irányait meghatározó adottságok, körülmények A szociális (- és gyermekvédelmi) szolgáltatások tervezésénél a helyi adottságok, a tényleges szükségletek, valamint a hatályos jogszabályi elıírások mellett célszerő figyelembe venni a várható szakmapolitikai változásokat, a jogszabálytervezeteket, s nem utolsó sorban a rendelkezésre álló, illetve bevonható hazai és nemzetközi (EU-s forrásokat). Szakmapolitikai elvek és tervezett változások Továbbra is – sıt egyre inkább – ösztönzi a Kormány a társulás, különösen a többcélú kistérségi társulás keretében saját intézményen keresztül történı feladatvállalást és –ellátást. Ezt támasztja alá a 2007-es évre vonatkozó költségvetés törvényben rögzített – a fenntartás módja szerint – differenciált normatív támogatások mértéke is. Az egyik számottevı módosulás az aktív korú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülıket és családtagjaikat érinti. E szerint lehetıség nyílik a rendszeres szociális segélyben részesülı személy háztartásának, élettársának bevonására a közcélú foglalkoztatásba, az együttmőködés lehetıségének biztosítása révén. A rendszeres szociális segély egy részét a tervezet – a családban nevelkedı gyermekek szükségleteit figyelembe véve - természetben is adhatóvá teszik. A másik lényeges változás, hogy az alapszolgáltatások vonatkozásban meghatározásra kerülnek a szociális rászorultságnak vizsgálatára vonatkozó szabályok. A települési önkormányzat a szociális alapszolgáltatásokat valamennyi szociálisan rászorult személy részére köteles biztosítani. A szociálisan nem rászorult személy az alapszolgáltatást csak az önköltség megtérítése esetén veheti figyelembe. A tartós bentlakásos intézményekben jelenleg mőködı, az átlagot jóval meghaladó minıségő elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító férıhelyek 2008. január 1-jétıl fokozatosan normál férıhellyé alakulnak át.

Törvényi háttér, normatíva A 2008. évi költségvetési törvény 8. számú mellékletének IV. fejezete tartalmazza a többcélú kistérségi társulások támogatási normatíváit. E fejezet szerinti támogatások igénylésének általános feltételei a következık: 1. A többcélú kistérségi társulásnak legalább három közszolgáltatási feladatot kell ellátni, melyek közül: a) egy feladat a közoktatási intézményi és szakszolgálati, b) második feladatként a szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekvédelmi szakellátási, gyermekjóléti alapellátási, illetve egészségügyi feladatok közül legalább egy feladat, c) további egy feladat, amennyiben a többcélú kistérségi társulás a b) pont szerinti feladatok közül csak egyet vállalt a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. CVII. törvény (a továbbiakban: Tkt. tv.) 2. §-ának (1) bekezdés a)-q) pontjai szerinti feladatok közül választható, 2. a fenti közszolgáltatási feladatokat azonos körő településekre vonatkozóan kell ellátni oly módon, hogy abban vagy a kistérséghez tartozó települések több mint fele vegyen részt, és lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át, vagy a települések 60%-a vegyen részt, a lakosságszám pedig az 50%-ot haladja meg. 3. a közszolgáltatási feladatokat a költségvetési törvény 8. mellékelt IV. fejezetében foglaltaknak megfelelıen látja el, 4. a társulásnak el kell látni a kistérségi fejlesztési tanács feladatait. Várható fejlesztési lehetıségek 2007-2013 A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások jövıbeni fejlesztésénél az EU-s források bevonásának lehetıségeit is célszerő figyelembe venni, ezért röviden át kívánjuk tekinteni a fejlesztések jelenleg ismert elveit, feltételeit, valamint a támogatható tevékenységek körét. A szociális alapszolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztésére az ÚMFT pályázatai kínálnak lehetıséget. A szakemberek képzése, a szükséges új szolgáltatási rendszer kialakításához szakértıi segítségnyújtás, új megoldások és mőködési módok kialakítását, hálózatok együttmőködését és képzését, hiányzó szolgáltatások és foglalkoztatási problémák enyhítését célzó fejlesztési programok a Társadalmi Megújulás Operatív Program forrásai biztosítják a következı hét évben.

4.2. Az alapelvek A szociális ellátások, szolgáltatások központjában a rászoruló személy, a szociális ellátás alanya áll, akinek joga van a legmagasabb szintő ellátáshoz, akinek törvény biztosítja emberi méltóságának, emberi és állampolgári jogainak tiszteletben tartását. -

-

Törekedni kell az egyenlıtlenségek felszámolására, mérséklésére, az ebbıl adódó társadalmi feszültségek csökkentésére. A helyi szociálpolitikának törekednie kell arra, hogy megakadályozza, illetve megelızze az egyén marginalizálódását, a társadalom perifériájára való sodródását. Biztosítani kell valamennyi rászoruló számára a szociális ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz egyenlı eséllyel történı hozzájutást. Az elbírálás feltételeit,

-

-

az ellátásban való részvételt mindenki számára diszkrimináció-mentesen kell biztosítani, megteremtve a szociális biztonság érvényesülésének feltételeit. A szükségletek szerinti szolgáltatások igénybevételét nemtıl, vallási – felekezeti hovatartozástól, etnikumtól, fizikai, egészségi állapottól függetlenül mindenki számára biztosítani kell. Törekedni kell arra, hogy a szociális ellátások alanyai hátrányaik ellenére is teljes életet élhessenek, teljes jogú tagjai lehessenek a társadalomnak. A szociális ellátások, szolgáltatások során arra kell törekedni, hogy az igénylık életkörülménye, életminısége javuljon. Az ellátás biztosítása során törekedni kell az egyén autonómiájának megtartására. Meg kell teremteni a feltételeket a minél hosszabb idıtartamú családban éléshez, az otthoni környezetben történı ellátáshoz, hogy az egyén minél tovább megszokott környezetében maradhasson.

4.3. Célcsoportok, prioritások a szolgáltatások mőködésében, fejlesztésében Az optimális szintő kistérségi szolgáltatási rendszer kialakítása érdekében az igényekhez és a szükségletekhez, valamint a lehetıségekhez egyaránt szükséges alkalmazkodni, ezért meg kell határozni a célcsoportokat, valamint azokat a prioritásokat, amelyek a cél megvalósításának irányait is kijelölik. Prioritások: - Elı kell segíteni a kliensek könnyebb tájékozódását a szociális ellátások, szolgáltatások rendszerében, azokat ismertté, hozzáférhetıvé, a rendszert átláthatóvá és átjárhatóvá kell tenni. - Fokozott figyelmet kell szentelni a meglévı ellátási formák, szolgáltatások folyamatos fejlesztésére. - A meglévı rendszer egészét tekintve kiemelt fontosságú a jogszabályi minimumfeltételek teljesítése. - A hiányzó, ám szükséges ellátási formák kialakítása kistérségi megállapodások keretében. - A szolgáltatások egymásra épülésének elve mentén hatékony kapcsolat- és információs rendszer kialakítása és mőködtetése a települések, valamint a nem állami szolgáltatók között. - Szociális térkép készítése a térség valamennyi településén, amely alapján kijelölhetık a további együttmőködés határvonalai. - Szoros, meghatározott feltételek mentén kialakított együttmőködési hálózat további kiépítése a kistérségben. - Az egyes intézményi formák és szolgáltatások költséghatékonyabb biztosítása - Az ágazatok, szektorok és szakterületek közötti együttmőködések közül feltétlenül szükséges az oktatási koncepció és a szociális szolgáltatástervezési koncepció összehangolása, elsısorban a kihasználatlanná váló oktatási intézmények lehetséges integrált intézményi és/vagy civil, helyi közösségi célokra valamint foglalkoztatási programok alapjául szolgáló hasznosíthatósága szempontjából.

A térség szociálpolitikájának kiemelt célcsoportjai -

Alacsony iskolázottságuk miatt az elsıdleges munkaerıpiacról kiszorulók, ezen belül is a több gyermeket nevelı családfenntartók. A lakhatási helyzetük miatt veszélyeztetettek köre: szükséglakásban, alacsony komfortfokozatú lakásokban, zsúfolt körülmények között, különösen a romatelepeken élık. Idısek és fogyatékossággal élık, pszichiátriai és szenvedélybetegek, s akik önmaguk ellátására nem képesek. A kisgyermeket nevelı szülık, és a 0-3 éves korosztály. A hajléktalanok, A megváltozott munkaképességőek, A speciális ellátást igénylık, Az életvezetési problémával küzdık,

Szabályozási feladatok A helyi rendeletek igen eltérı minıségőek, a komoly hiányosságok – nem megfelelı tartalommal és keretek között készült helyi jogszabályok – kiküszöbölése érdekében a rendeletek megújítása szükséges a falvak nagy részében. A rendeletek gyakran szabályozzák úgy a szolgáltatásokat, hogy azokra ne támadjon véletlenül sem igény – ennek a problémakörnek a döntéshozók széles körével történı megvitatása komolyan indokolt. Az ellátási szerzıdések, társulási megállapodások pontosítása feltétlenül szükséges.

4.4. A térségi együttmőködés céljai -

szociális ellátás kistérségi szintő szervezése, ellátása szolgáltatások mőködıképességének megırzése, fejlesztése a jogszabályban elıírt feltételek teljesítése, ezáltal az ellátási kötelezettségek teljesítése, a szociális szolgáltatások minıségi fejlesztése, a szükségletekhez igazodó új ellátási formák bevezetése

1. rövidtávon - a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelı alapellátási feladatok biztosítása a kistérség minden településén, - a mőködıképességhez szükséges anyagi források folyamatos biztosítása, - szakképzett, szakmailag elhivatott munkatársak alkalmazása, a humánerıforrás - szociális térkép elkészítése valamennyi településre kiterjedıen, amely tartalmazza a fejlesztések meghatározásához szükséges információkat, - Adatbázis kialakítása a szükségletek folyamatos nyomon követése érdekében. 2. középtávon - a kistérségi szintő feladatellátás formáinak bıvítése, továbbfejlesztése,

-

széleskörő együttmőködési és megállapodási rendszer kiépítése a települési önkormányzatok között, a többcélú kistérségi társulás keretein belül, együttmőködı partnerek keresése, az együttmőködés optimális formáinak meghatározása, építve a meglévı és jól mőködı szolgáltatási rendszerekre, a szükségletekhez mind jobban igazodó ellátórendszer mőködtetése érdekében az együttmőködés kereteinek fejlesztése, a civil szférával való együttmőködés fejlesztése, az igényekhez igazodó települési és kistérségi szintő szolgáltatások fejlesztési projektek kijelölése, pályázatok kidolgozása, pályázatokon való részvétel, a projektek megvalósítása.

3. hosszú távon -

az igényekhez igazodó települési és kistérségi szintő szolgáltatások fejlesztési projektek megvalósítása, a teljes körő szociális ellátórendszer kiépítése.

Folyamatos feladatok: - az adatbázisok, a szociális térkép folyamatos karbantartása, aktualizálása, - együttmőködések, megállapodások folyamatos aktualizálása, karbantartása.

5. A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁS FEJLESZTÉSÉNEK TERÜLETEI 5.1. Kistérségi Szociálpolitikai Kerekasztal létrehozása, mőködtetése Az SZTV. 58/B § (2) bekezdés értelmében a kistérségi szociálpolitikai kerekasztal feladata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, Tagjai a helyi önkormányzat, illetve a társulás területén szociális intézményeket mőködtetı fenntartók képviselıi, és a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselıi.

5.2. Fejlesztési irányok ellátási területenként A Kistérségi Gondozási Központ kiemelt faladata a helyi igényekhez igazított szociális szolgáltatások biztosítása és folyamatos fejlesztése. Fontos célkitőzés, hogy olyan szolgáltató rendszer jöjjön létre, amely összehangoltan, koordináltan mőködik, és amely teljes mértékben lefedi a szociális szükségleteket a településeken. Az egyes szolgáltatások bevezetése nem mindig zökkenımentes, hiszen a törvényi elıírások szigorúan szabályozzák a személyi és tárgyi feltételeket, ugyanakkor a pénzügyi lehetıségek nem minden esetben a legkedvezıbbek. A gyorsan változó társadalmi és gazdasági változások következtében egyre többen kerülnek peremhelyzetbe, ezért különösen fontos egy résmentes szociális védıháló létrehozása.

A Kistérségi Gondozási Központ jelen szolgáltatásaival és a fejlesztési irányok meghatározásával arra törekszik, hogy ez a szimbolikus védıháló segítse a támaszra szorulókat és felfogja a mélybe tartókat.

5.2.1. Szociális étkeztetés A szociális étkeztetés kötelezı feladat a települések számára, melyet lakosságszámra tekintet nélkül meg kell oldani. A településeken több önkormányzat is jelezte, hogy van étkeztetés (Aszód, Bag, Kartal, Iklad, Tura), amelyet jelenleg önállóan oldanak meg. Miután 2008-tól kistérségi szinten támogatott az étkeztetés, a következı években javasolt a szolgáltatás egységes elvek alapján, egységes gyakorlattal történı biztosítása az intézményfenntartó társulás keretein belül. Fontos a törvényi változások folyamatos figyelemmel kísérése, hiszen a szolgáltatás igénybevétele, biztosítása, térítési díjának meghatározása egyaránt szigorú szabályok szerint történik. Az ellátottak - Az étkezés kedvezményes biztosítása nagy segítséget jelenthet olyan családok számára, ahol a jövedelem nagy része a rezsiköltségek fedezetét is alig biztosítja. - Fontos azoknak a pszichiátriai vagy valamilyen fogyatékkal élı embereknek, akik nem tudják megfızni a napi meleg ételt önmaguk vagy családtagjaik számára - Fontos azoknak a szőkös körülmények között élı idıseknek, akik sem jövedelmük, sem egészségi állapotuk miatt nem képesek a napi élelmezésükrıl gondoskodni. - Nélkülözhetetlen - különösen nyáron - azoknak a családoknak-gyermekeknek, ahol a nyári szünet miatt nincs gyermekélelmezés, így ezek a gyerekek sokszor kimaradnak a napi fıtt étel fogyasztásából. Fejlesztések - A szolgáltatás minden településen jelenjen meg kivétel nélkül. - Egységes szabályok érvényesüljenek. - A kedvezı térítési díjak minél több rászorulónak tegyék lehetıvé a szolgáltatás igénybe vételét.

5.2.2. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás kötelezı feladat minden település számára, melyet lakosságszámra tekintet nélkül meg kell oldani. Házi segítségnyújtás Aszódon, Kartalon, Turán és Bagon mőködik 46 fı gondozottal. Domonyban és Ikladon 2008. februártól indul be a szolgáltatás. Az új törvényi változások miatt az igénylıknél az igénybevételt megelızıen vizsgálni kell a gondozási szükségletet, melyet külön szakértıi bizottság fog megállapítani. Házi segítségnyújtást a szakvélemény szerint legfeljebb napi 4 órás gondozási szükségletnek megfelelı idıtartamban lehet nyújtani. A 4 órát meghaladó gondozási szükséglet megállapítása már bentlakásos intézeti elhelyezést feltételez.

Az SZTV. 86§. (1) bekezdés értelmében a szakértıi bizottság által megállapított gondozási szükséglettel rendelkezı házi segítségnyújtást igénylı személyek ellátásáról kötelezı gondoskodni. Fejlesztések - A szolgáltatás minden településen kiépüljön, minden rászoruló számára elérhetı legyen. - A házi gondozást igénylık mindegyike a jelzırendszeres segítségnyújtásba is beköthetı legyen. - A „Home care” gondozási forma bevezetése (ennek keretében a gondozottal egy team foglalkozik, mindig azt a segítséget nyújtva, mely éppen az egészségügyi - szociális helyzetén a leghatékonyabban tud javítani. A szakemberek: szociális gondozó, szakápoló, orvos, gyógytornász, pszichológus, szociális munkás). - A Hospice szolgáltatás feltételinek megteremtése, igény szerinti kiépítése.

5.2.3. Nappali ellátás - Idısek Klubja A térségben jelenleg Aszódon van lehetıség az idısek nappali ellátására, amely 2 klubbal mőködik, 45-en veszik igénybe. Az aszódi klubok kapacitása lehetıvé teszi, hogy a közeli települések idısei is igénybe vehessék a szolgáltatást (Jelenleg Kartalról jár 1 fı). A nappali ellátást biztosító intézmény az ellátást igénybe vevıknek: - szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelı életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, - a helyi igényeknek megfelelı közösségi programokat szervez, - biztosítja, hogy az ellátás mindenki számára elérhetı legyen. Ikladon értelmi fogyatékos nappali ellátására van lehetıség, 10 fı a felvehetı létszám, mely ellátási szerzıdés keretében hozzáférhetı. Ez a nappali ellátás nem csak a társas kapcsolatok ápolását biztosítja a résztvevıknek, hanem napi szinten fejleszti azokat a képességeket, melyek sérültek a fogyatékkal élı embereknél. Fejlesztés: - A térségben magas az idısek száma, ezért az idısek nappali ellátását további településeken is meg kell szervezni. Meg kell vizsgálni a nappali ellátás tárgyi feltételeinek biztosítását a nagyobb településeken (Kartal, Bag, Hévízgyörk, Tura), illetve biztosítani kell az idısek közlekedési lehetıségét a meglévı lehetıségek igénybevételének biztosítására. - A pszichiátriai betegek ellátása a térségben nem megoldott. Nagy részük betegsége miatt nem tud munkát vállalni, nincs lehetıség a társas kapcsolatokra, elmagányosodnak, peremhelyzetbe kerülnek. Ezeknek az embereknek új perspektívát jelentene a pszichiátriai betegek nappali ellátásának megszervezése. A kistérség bármely településén, ahol a feltételek a legkedvezıbbek, létre lehetne hozni ezt az ellátási formát. - Az értelmi fogyatékos emberek nappali ellátását az ikladi ÉFOÉSZ biztosítja jelenleg 10 fıvel 100%-os kihasználtsággal. Az ellátásra várók száma legalább ugyanennyi. A megnövekedett igények újabb telephely létrehozását indokolják. Célszerő lenne -

ingatlan biztosításával – az ikladi intézet telephelyeként megszervezni a fogyatékos ellátás további lehetıségét.

5.2.4. Családsegítı szolgálat Családsegítı szolgálatoknál megjelenı problémák és az erre kialakított válaszok 2007ben: A 2007. évben a kistérség településein mőködı családsegítı szolgálatok 1592 fı problémáinak esetkezelését bonyolították le. Szolgáltatást igénybe vevık hozott problémái a következık voltak: Foglakoztatással kapcsolatos esetek: Ügyintézési nehézségekben segítségkérés: Anyagi nehézségekkel kapcsolatos esetek: Egészségkárosodás következményeibıl adódó esetek: Egyéb esetek: Családi kapcsolati nehézségekbıl adódó esetek: Életviteli nehézségekbıl adódó esetek: Gyermeknevelési nehézségekkel kapcsolatos esetek: Lelki, mentális zavarokkal kapcsolatos esetek: Családon belüli bántalmazásból adódó esetek:

973 654 636 473 308 233 212 61 57 8

Munkatársaink 2007-ben összesen 4168 esetkezelést bonyolítottak le. Az éves forgalom a 11 településen 5257 volt. A következı fejezetekben a családsegítı szolgálatnál megjelenı problémákról írunk részletesen, majd kifejtjük az erre kialakult válaszokat, fejlesztési lehetıségeket. I. Munkanélküliség A koncepció korábbi adataiból kiderül, hogy a munkanélküliség problémájával és a foglalkoztatottság egyéb nehézségeivel keresték fel a családsegítı szolgálatokat a leggyakrabban kistérségünkben 2007-ben. A családsegítı szolgálatok egyes településeken a helyi rendelet alapján együttmőködésre kötelezett szervek, akik rendszeres szociális segélyezettek munkaerı-piaci integrációját segítik elı beilleszkedési terv kidolgozásával, beilleszkedési programok biztosítása által. Beilleszkedési terv részeként és a problémákra válaszul szerepelt idén 3 szolgáltatás: 1. Álláskeresı klub elıadássorozatai Elıadások: munkajogi elıadás, munkaügyi központ által nyújtott szolgáltatásokról elıadás, társadalombiztosítási lehetıségek és változásai 2009-ig, szociális ellátások. Résztvevık: rendszeres szociális segélyezésben részesülık, egyéb érdeklıdık, az említett településekrıl 34 fı (2006-ban) 100fı (2007-ben). 2. Munkavállalási tanácsadás (egyéni tanácsadás) Kontakt Alapítvány munkatársai 2007. márciustól decemberig egész évben Verseg, Aszód, Iklad, Domony, Galgahévíz, Tura településen havi 1-2 alkalommal munkavállalási tanácsadás keretében segítettek a munkakeresıknek.

Munkavállalási Tanácsadáson megjelent kliensek száma, tanácsadás 2007 évi - Aszód: 52 fı, 14 alkalom - Domony: 24 fı, 10 alkalom - Iklad: 19 fı, 10 alkalom - Galgahévíz: 20 fı, 9 alkalom - Tura: 74 fı, 37 alkalom - Verseg: 18 fı, 10 alkalom 3. Képzési lehetıségek közvetítése A családsegítı szolgáltatást igénybe vevık száma legmagasabb iskolai végzettség szerint: - Általános iskola 8 osztálya 938 fı - Általános iskola 8 osztályánál kevesebb osztállyal rendelkezık 302 fı - Befejezett szakmunkásképzı iskola, szakiskola 182 fı - Befejezett szakközépiskola 76 fı - Befejezett gimnázium 36 fı - Általános iskola 10 osztálya 32 fı - Felsıfokú iskola 14 fı A képzettség, végzettség hiányát tapasztalva kerestük az ingyenes képzési lehetıségeket térségünk közelében, amelyek segítenek a családsegítı szolgálatoknál megjelenı álláskeresıink munkavállalási esélyeinek növelésében. Felvettük a kapcsolatot Gödöllın egy képzı intézettel, akik ingyenes ABC eladói képzést indítottak, ahová 34 fı jelentkezett, ABC eladói végzettséget 20 fı szerzett. Kollégáink információi szerint a végzettek szinte mindegyike el tudott helyezkedni a munkaerıpiacon. Lépj egyet elıre program II 2007. év utolsó negyedében jelentkezett a térségünkben a Barhács és Társa Képzı Intézet, akik a Lépj egyet elıre II. program keretében ingyenes, szakmát nyújtó tanfolyamokat, és 7.8.osztályos felzárkóztató képzést biztosítanak a jövıben a jelentkezı érdeklıdık számára térségünk településein. A jelentkezés megtörtént, 2007 októberében 300 fı jelentkezett az említett szakmákra és a felzárkóztató képzésre, amelynek a támogatási adminisztrációja a mai napig is zajlik. 2008. 01. 19-én elindult a felzárkóztató képzés, amelyen jelenleg 22 fı vesz rész, az osztály létszámát elsısorban turai roma származású jelentkezık teszik ki. Bagon nem volt megfelelı számú igény a felzárkóztató képzésre ahhoz, hogy a településen indítani tudjanak egy osztályt. Bag felzárkóztató képzést igénylık száma 8 fı volt, azonban egyikük sem vállalta a képzés indításával a további részvételt. 2008 februárjában zajlik az egyéb szakmákra jelentkezık (160) fı képzésének az indítása. Fejlesztés Cél: A munkaerıpiacról kiszorult, aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülı személyek, illetve szakképesítés hiányában, vagy egyéb okból elhelyezkedni nem tudó munkakeresık foglalkoztatási esélyeinek javítása, az elsıdleges munkaerıpiacra történı visszatérésének, illetve a tartós foglalkoztatáshoz szükséges feltételek megteremtésének elısegítése. - Munkavállalási tanácsadás 2008. év elején folynak a tárgyalások a Kontakt Alapítvánnyal a munkavállalási tanácsadás településenkénti fenntartásáról. Az alapítvány tanácsadói havi 1 alkalommal tartanának

tanácsadást, szükség szerint különbözı célcsoportoknak (GYES-rıl munkaerıpiacra készülı anyák, tartós munkanélküliek) tartanak félévente egy álláskeresı tréninget. - Álláskeresı klub Minden településen szükséges mőködtetni a jövı évben hetente egyszer 4 órában egy mindenki által felkereshetı álláskeresı klubot, ahol internet, telefon, újságok használatával lehetıség nyílik konkrét álláskeresésekre. A klubot egy segítı felügyeli, adott esetben gyakorlati segítséget nyújt az álláskereséshez, illetve tájékoztat az egyéb, a kistérségben megtalálható szolgáltatásokról.

- Pályaorientációs tanácsadás A gyermekjóléti szolgálatok prevenciós szolgáltatásaihoz kapcsolódik az iskolákban heti rendszerességgel kamaszoknak megtartott életmód óra, mely a tanév elsı felében pályaorientációs blokkot is tartalmaz. A munkavállalási tanácsadók külön pályaorientációs tanácsadást is nyújtanak az érdeklıdık részére. II. Egészségkárosodás következtében kialakuló problémák A családsegítı szolgálatokat igénybe vevık problémáihoz kapcsolódó esetkezelések kistérségünkben 2007-ben 437 esetben egészségkárosodás következményei miatt adódtak. A koncepció korábbi fejezeteiben már leírtuk a kistérség egészségügyi ellátottságát és a népességi összetételbıl adódó szükségletet. Elöregedı népességünk okozta nagyobb egészségügyi szükséglet következében számtalan magára maradt, egészségügyi állapota miatt krízishelyzetbe került felnıttel történt a fent említett esetkezelések nagy része. Fejlesztés - Szállítóeszköz, vagy szállítási lehetıség biztosítása a járóbeteg rendelésekre utalt betegek számára. Adott esetben családgondozók és gondozónık közös feladatvállalással kíséretet is biztosítanak a megfelelı érdekképviselet céljából. III. Bentlakásos idısellátás A családsegítı szolgálatnál megforduló 1592 kliensbıl 85 fı 62 évnél idısebb férfi volt, 249 fı 62 évnél idısebb nı volt. A klienseknek közel 21%-a 62 évesnél idısebb korosztályhoz sorolható. Tartós bentlakásos intézmények széles skálája még mindig nem elegendı az elhelyezési szükségletek végleges lefedésére. Nagyon nehezen lehet elhelyezni az alacsony jövedelemmel rendelkezı, ingatlanvagyonnak híján lévı idıseket, az intézmények havi térítési díjaiból adódóan. Tartós bentlakásos elhelyezést legnehezebben a pszichiátriai betegek, másodsorban a demencia betegségben szenvedı, zavart tudatú, betegek számára lehet felkutatni. Ennek megoldása várat magára a jövıben. A 2008. évi új elhelyezési szabályok a házi segítségnyújtás és a tartós bentlakást nyújtó elhelyezés között éles határvonalat húznak a gondozási szükséglet kötelezı érvényő vizsgálatával. Fejlesztési irány rövid távon:

-

Meglévı tartós bentlakást biztosító otthonok férıhelyeinek megvásárlása: akár havi gondozási díjak kiegészítése, akár éves egy összegő befizetések, amelyek bizonyos számú férıhely biztosításával járnak ellenszolgáltatásként egy évre.

Fejlesztési irány hosszú távon: - Bentlakásos intézményt létrehozni kívánó befektetések elısegítése, ingyenes férıhelyek megszerzésével ellenszolgáltatásként. - Alapszolgáltatások kiépítését követıen konkrétan körvonalazódik, hogy szükség van-e a kistérség településein saját idısotthon, vagy ápolási otthon létrehozására. Jelenleg elegendınek tőnnek a meglévı otthonok. - Amennyiben a demens betegek ellátását nem vállalják a térség környékén mőködı gondozóházak, ápolási otthonok, idısotthonok, akkor felmerülhet a demensek nappali ellátásának kiépítése, vagy egy gondozóház mőködtetése. - Pszichiátriai betegek otthona iránti igény mértékét lényegesen megváltoztathatja a közösségi pszichiátriai ellátások kiépítése. IV. Foglalkoztató (megváltozott munkaképességőeknek) A rendelkezésre álló statisztikák szerint a megváltozott munkaképességő emberek nagy problémája, hogy a rokkantsági járadék vagy rokkantsági nyugdíj összege alig fedezi a mindennapi megélhetés költségeit. Segítséget jelentene napi pár órás munka is, amellyel nem csak az anyagi helyzetükön lehetne javítani, hanem elısegíthetı lenne ezeknek az embereknek a munka világába történı újbóli beintegrálódása. A megváltozott munkaképességő aktív korú felnıttek munkaerı-piaci esélyei reménytelenek. Hiányoznak a rehabilitációs munkahelyek. A 2008. évre érvénybe lépı rehabilitációs járadék bevezetése hivatott ezen problémák orvoslására. Az új szabályozásban a családsegítı szolgálatok is szerepet kapnak abban az esetben, ha a rehabilitációs esélyek a szociális esetkezelés eszközeivel növelhetık. Tehát egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prevenció területére, ezen belül is a különbözı önsegítı csoportok mőködtetésére. Fejlesztés - A Kistérségi Gondozási Központ segíti az információáramlást a kistérségben akkreditált munkahelyek létrehozásához, megváltozott munkaképességő emberek számára. - A következı idıszakban ki kell építeni azokat a kapcsolatrendszereket, amelyek a rehabilitációs munkahelyek megközelítését, igénybevételét teszik szükségessé. A rehabilitációs járadékhoz kapcsolódó külön esetkezelési módszer, eljárás családsegítı szolgálatok számára kidolgozásra vár.

5.2.5. Gyermekjóléti szolgálat A gyermekjóléti szolgálat 2007-ben a 11 településen összesen 797 gyermeket gondozott, akiknek az életkora 46 %-ban 6-13 év, 30,6 %-ban 14-17 év, és 22,8 %-ban 0-5 év. A családok problémája általában halmozott: jellemzı a munkanélküliség, az anyagi nehézség, a családon belüli mőködési zavarok, a gyermeknevelési problémák. I. Munkanélküliség - anyagi nehézségek

Településenként eltérıek a munkanélküliség okai. A térség közlekedési hálózata, a cégek száma, a községek közösségmegtartó ereje nagyban meghatározza a lakosság anyagi és munkaerı-piaci helyzetét. Aszód közlekedési hálózata, a cégek nagyobb munkaerı igénye könnyebbé teszi a lakosok munkába állását, helyben való elhelyezkedésüket, azonban ezek általában csak több mőszakos állást tudnak ajánlani. Bagon a gondozottjaink munkába való állását, álláskeresését megnehezíti az alacsony végzettség, az alapfokú bizonyítvány - képesítés hiánya. Társadalomba való beilleszkedésük nehéz, gondozásuk speciális készségeket, gondoskodást, gondozási – nevelési tervet igényel. Közös térségi problémaként megjelölhetı, hogy a munkaerıpiacra való bekerülést gátolja a gyermekek napközbeni ellátásának intézményi hiányossága. A családok szerkezetének megváltozása miatt a nagyszülık és rokonok ebben részt venni nem tudnak. Térségünkben az egyetlen bölcsıde - Aszód - befogadóképessége a térség gyermeklétszámát fogadni nem tudja. Az óvodák, iskolák nyitva tartása nem igazodik a szülık igényeihez, amely miatt csak olyan munkát tudnak vállalni a szülık, amelynek a munkaideje 8.00-tól 16.00 óráig tart. Fejlesztés - A bölcsıde és az óvodák nyitva tartásával igazodjanak a szülık munkarendjéhez (6.00-tól 18.00 óráig) . - A civil szervezetek a családi napközi, alternatív napközbeni ellátás megszervezésével - pályázati források segítségével - a térség érintett lakosságát nagymértékben segítenék. - A fogyatékos gyermekek napközbeni ellátása, foglalkoztatása (játszóház) a térségben nem megoldott, óvodában, családi napköziben térségi szinten legalább egy intézmény általi befogadás segítene a családoknak. - A 6-14 éves középsúlyos értelmi sérültek iskolai oktatásának helyben történı megoldása a közoktatási együttmőködések szükségességét támasztják alá.

II. Helyettes szülıi hálózat 1997. évi XXXI. törvény 49§ - a helyettes szülı a családban élı gyermek átmeneti gondozását – a mőködtetı által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján - saját háztartásában biztosítja. A 2007-es évben több alkalommal megoldásként segítségül szolgált volna a helyettes szülı megléte térségünkben. Vannak élethelyzetek, amikor egy család átmeneti idıre a gyermek ellátását, nevelését, felügyeletét megoldani nem tudja, családi kapcsolatai nem mőködnek, tılük segítséget nem várhat. Megoldás jelentene az alábbi esetekben: szülı kórházi mőtétje, rehabilitációja miatt, ami hosszabb bent fekvéssel jár; lakhatási nehézségek esetén; munkanélküliségbıl adódóan létfenntartási gondokkal küzdı családok esetében. Mivel a szolgáltatás igénybevétele nem egy hatósági kötelezés során szükséges, hanem a szülı kérelmére indul az elhelyezés, a szülık motiváltsága erısebb a megoldásban. A szülıkkel való munka hatékonyabb, a gyermek visszagondozása a családba könnyebb, hiszen

a szülı felügyeleti joga nem szünetel, krízisen nem megy keresztül, konfliktuskezelésre és a helyzet elfogadtatására nincs szükség. Fejlesztés - Az önkormányzat(ok) feladata a helyettes szülıi hálózat mőködtetése. Tájékoztatatni kell a helyettes szülıi tevékenységrıl, feladatról (szórólapok, cikkek, felhívások, fórumok segítségével). Munkáját segíti a gyermekjóléti szolgálat.

III. Gyermekek – családok átmeneti otthona A térségben átmeneti gondozásban lévı gyermekek száma 17. 2007-ben egy gyermeket kellett veszélyeztetés miatt kiemelni a családjából. Aszód városnak ellátási szerzıdése van 2005-tıl az erdıkertesi családok átmeneti otthonával. Az egy férıhely ez idıtıl fogva rendszeresen betöltött. Elhelyezéskor nagy gondot jelent, hogy az átmeneti otthonok szabad férıhellyel sokszor nem rendelkeznek, többszöri utánjárással sikerül csak családoknak, gyermeknek helyet találni, olykor az ország másik végén. Ez megnehezíti az Átmeneti Otthon és a Gyermekjóléti Szolgálat közös munkáját is, ami a visszakerülést – visszagondozást jelenti. Fejlesztés - Jövıben szükségesnek látjuk a térségi szerzıdéskötést Erdıkertessel, amellyel hatékonyabbá tehetjük munkánkat. IV. Kapcsolatügyelet 2007-ben megváltozott az önkéntesen hozzánk forduló szülık problémája, egyre több alkalommal találkozunk válási krízisen átesı családokkal, ahol a szülıi szerepek követése nem a megfelelı irányban halad. 1952. évi IV. törvény 92§ - (1) értelmében a gyermeknek joga, hogy különélı szülıjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétıl külön élı szülı joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen. A gyermeket nevelı szülı vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A Kapcsolatügyelet a gyermek és a szülı, valamint más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti kapcsolatot segítı speciális szolgáltatás. Semleges helyet, barátságos légkört, igény szerint szakmai tanácsadást biztosít a szülıknek nevelési gondjaik megoldásában. Módszer - amelynek tartalma azon túl, hogy egyben játszószobát nyújt a láthatásra érkezı családok részére - magába foglalja a szülı-gyermek kapcsolattartásra alkalmas változatot, a szülı-gyermek kapcsolattartási szintek egymásra épülı lépcsıfokait, a hatóságokkal való újszerő együttmőködést, a semleges hely házirendjét, a kapcsolatügyeleten dolgozó szakemberek teendıinek a leírását, a munka teljes adminisztrációját. Fejlesztés - Kapcsolatügyelet létrehozása a megfelelı személyi és tárgyi feltételekkel, mely az egész kistérség igényeit kiszolgálná. Helye: Aszód, Közösségi Ház

5.2.6. Prevenció A prevenció oki megelızés: erık és hatások ellen dolgozni, mielıtt azok problémát okoznak, visszafordíthatatlan folyamatot indítanak el. Nyári tábor A gyermekjóléti szolgálatnak a családsegítı szolgálattal együttmőködve 2006-ban és 2007ben sikerült megszerveznie a gondozott gyermekeink számára az „Utazótábort” (2006: 25 fı; 2007: 50 fı), lehetıséget adva ezzel a gyermekeknek a Galga-mente megismeréséhez. A költség nagy része pályázati pénzbıl, vállalkozók felajánlásával (írószerek, édességek, hideg ételek) és nem utolsósorban a helyi önkormányzatok támogatásával egészül ki. Az aszódi gyermekjóléti szolgálat a nyár megkezdésével már 3. alkalommal szervezi meg a „táborbörzét”, ahol a szervezık a program, helyszín, idıpont, költségek bemutatásával egy nyílt fórumon tájékoztatják a lakosságot a térségben megszervezendı nyári táborokról. Aszódi, kartali civil szervezetek, egyházak és önkéntesek szervezıdése - tevékenysége jól megmutatkozik a nyári táborok kínálatában az elmúlt egy-két évben. Sajnos a kistelepülések helyi programokat gyermekek számára, nyári napközis táborokat keveset szerveznek, amellyel a nyári szünetben megnehezítik a helyi családok számára gyermekeik állandó napközbeni felügyeletének biztosítását. A térségben a szervezetek, egyházak és önkéntesek közös igazgatása, segítené a prevenciós munkánk szervezését, hatékonyságát. Összefogással célorientált, specifikusabb munkát lehet végezni, segítve a lakosság életét. Ifjúsági Információs Központ Családgondozás során gyakran segítjük végzıs gyermekek iskolaválasztását, nyáron a munkahely (diák munka) keresésüket. Elıször ehhez az együttes tanulást biztosítjuk, majd a hozzá közelálló, igényeinek, személyiségének –alkatának megfelelı iskolát választjuk ki. Sok esetben az iskolaválasztás másik oka, hogy a tanuló teljesítménye, magatartása nem megfelelı, vagy igazolatlan hiányzásainak száma indokolja az új iskola keresését. Számukra nem csak feladatunk az iskola keresése, hanem a család-gyermek közötti konfliktus oldása is. Iskolai prevenciós órák Iskolával közösen kidolgoznak a családgondozók egy tanmenetet kamaszok és alsós iskolás gyermekek számára, amely életkori sajátosságokból, helyzetekbıl adódó problémakörök megelızésére szolgál. Kamasz prevenciós órák témái: önismeret, szexuális felvilágosítás, drogprevenció, pályaorientáció. Alsó tagozatos prevenciós témák: egészséges étkezés, önismeret, társismeret, kommunikációs technikák. Ezek kidolgozása a települések családgondozóinak és az iskoláknak együttmőködésében valósul meg. Adománygyőjtés, adományosztás

1. Éves ünnepekhez kapcsolódó lakossági adománygyőjtés. Aszód karácsony elıtti „Cipısdoboz” akcióját indokolt kiterjeszteni minden településre a vallási közösségek, segélyszervezetek, helyi intézmények, önkéntesek segítségével. 2. Ruhaosztás évente 2-4 alkalommal településenként, amelynek alapját a lakosság felajánlásával teremtik meg a családgondozók. 3. Egyéb lakosság és segélyszervezetek által felajánlott adományok közvetítése a rászoruló családok részére. Idısekhez kapcsolódó életmód klubok Nyugdíjas klubok, idıs szervezetek találkozásaira, igények egyeztetését követıen életmód elıadások szervezésében vesznek részt a családgondozók. Önsegítı csoportok mőködtetése Szenvedélybetegségek kezelésére alkalmas, (alkohol, drog, dohányzás, játékszenvedély kóros evés…) leszokás útját megmutató önsegítı csoportok.

Önkéntesek A prevenciós munkák megszervezése több lépcsıfokos feladat, amelynek irányítása precíz munkát igényel. Táborok, programok lebonyolításához önkéntesek foglalkoztatása nagy segítséget jelent. Feladatként jelentkezik az önkéntesek toborzása, képzésre való irányításuk. Munkájukat a közérdekő önkéntes tevékenységrıl szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény szabályozza.

5.2.7. Kistérségi Közösségi Ház 2007. januárjától a Kistérségi Gondozási Központ biztosítja 11 településen a gyermekjóléti és családsegítı szolgáltatást, valamint a házi segítségnyújtás feladatokat. Az infrastruktúra kiépítésén túl (irodák, számítógéppark) a személyi feltételeket is a törvényi elıírásoknak megfelelıen kellett biztosítanunk. Az intézményben dolgozók létszáma 13-ról 28 fıre nıtt. A szakmai teamek létrehozásával kéthetente csoportgyőléseket kell tartanunk. Egy-egy teamen 8-10 fı is jelen van (és van, amikor a két team együttes megbeszéléseket tart -16 fıvel). Ennyi embert nem tudunk kényelmesen leültetni, ezért meglehetısen szőkösen férünk el helyiségeinkben. AZ ÚMFT – TÁMOP keretében a közeljövıben kiírásra kerülnek olyan pályázatok is, melyek segítségével az intézményben dolgozók munkakörülményeinek javítására, és további szolgáltatásfejlesztésre is lehetıségünk nyílna. Jelenleg a Falujárók úti épületben mőködik az egyik idısek klubja. Az épület romos, hosszú évek óta felújításra szorul. Az épületben olyan szociális információs és szolgáltató központot tervezünk létrehozni, mely Aszód és a kistérség igényeit egyaránt szolgálná. - A jelenleg is mőködı Idısek Klubja kistérségi szinten is fogadhatja az idıseket. - Az épület egy részét az evangélikus egyház használja – így tervezzük ezt a jövıben is.

-

-

-

Az épület fekvését tekintve Aszód kissé elszigetelt területén helyezkedik el, ezért szolgáltatások betelepítése élénkíthetné a közösségi életet. Kapcsolatügyelet, ingyenes jogi – pszichológiai tanácsadás, alternatív napközbeni ellátás, helyettes szülı hálózat, ifjúsági iroda, álláskeresı klub, gyermekfelügyelet. A Központban szeretnénk minél több prevenciós programot elindítani: önsegítı csoportok fogyatékosoknak, szenvedélybetegeknek, lisztérzékenyeknek, más speciális helyzetben lévı csoportoknak. Egyesületeknek, lakóközösségeknek, klubtevékenység céljából hely biztosítása – Nagycsaládosok Egyesülete, Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete. Az udvar és kert felújítása lehetıvé teszi, hogy nyári programok is megvalósíthatók legyenek: gyerekek nyári táboroztatása, lakóközösségek szabadtéri programjai.

FORRÁSOK 1. 2. 3. 4.

A KSH népszámlálási adatai A KSH népesség-elıreszámítási adatai A Közép-Magyarországi Régió társadalmi atlasza Pro Régió Ügynökség 2006. Az Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása területfejlesztési programja 2005. 5. Az Aszódi kistérség közoktatási intézkedési terve 6. Helyzetelemzés az Aszódi kistérség területén élı lakosság egészségi állapotáról – ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 2007. 7. 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 8. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 9. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 10. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról 11. 2004. CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról 12. 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekő önkéntes tevékenységrıl 13. 2007. évi CXXI. törvény egyes szociális tárgyú törvények módosításáról

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

Recommend Documents