HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK
4.1
Az ártalmatlanítási költségek számítása – a Berlini Köztisztasági Vállalat (BSR) 2001. évi tarifakalkulációjának példája Tárgyszavak: kommunális hulladék; díjkalkuláció; úttisztítási díj; Németország.
Az ártalmatlanítási (hulladék-) gazdaság költségkalkulációja bonyolult feladat. Jogi korlátozásokat, politikai befolyásokat, üzemi előrejelzéseket és tervezést, az ártalmatlanítási technika továbbfejlesztését és nem utolsó sorban a jogos költségek fölött folyó nyilvános vitát kell egymással összhangba hozni, hogy végül elfogadható, minden érdekelt részére kielégítő eredményeket lehessen elérni. A számítási munka, a költségek tömeggel való osztása megfelelő táblázatos kalkulációs program segítségével – amely szilárd adatbázist, jól prognosztizálható keretfeltételeket, valamint megfelelően iskolázott munkatársakat igényel – kevéssé látványos tevékenység. Sokkal költségesebb a modern és jogos tarifastruktúra létrehozása és ennek elfogadtatása az érdekelt szakmai nyilvánossággal. Az átláthatóság iránti igény nemcsak Berlinben növekedett az elmúlt években. Gyakran kerül sor perekre, sőt visszafizetésre, mindez sok költséggel és emócióval jár. A média is gyakran „olajat önt a tűzre”. A megbíráltak védekezése a vevők részére gyakran nem kielégítő, kevéssé érthető és emiatt nem eléggé meggyőző. A BSR a tarifákat Berlinben 2001. április 1-jétől 5,6%-kal, az úttisztításban 5,5%-kal tudta csökkenteni. Ez egy majdnem egyéves folyamat eredménye volt, amelyet egy projekt formájában szerveztek meg, abból a célból, hogy a folyamatba valamennyi fontos döntéshozót bele lehessen kapcsolni, és a valamennyi grémiumon való hatékony „áthaladást” biztosítani tudják. Az alábbiak a 2001. évi tarifakalkuláció révén az ártalmatlanítási költségek számításával kapcsolatos visszatérő problémákat mutatják.
Keretfeltételek Jogi alapok • Általános költségjogi elvek Az alapvető költségfedezeti elv kimondja, hogy csak a költségjogilag becsülhető költségeket lehet a kalkuláció keretei között – előre jelezhető mértékben – figyelembe venni. Ha a kalkulációs időszak elteltével eltérés – a költségeket meghaladó vagy az alatt lévő – fedezet mutatkozik, úgy azt a következő kalkulációs időszakban a megfelelő jogi előírások szerint részben figyelembe kell venni. A nem tervezett eltérések tűréshatára 3–6% között van. Az ekvivalenciaelv (egyenértékűség) kimondja, hogy a befizetendő díjjal szemben összemérhető teljesítménynek kell szemben állnia. Ebben az összefüggésben a hulladékgazdálkodásra és úttisztításra vonatkozó teljesítési feltételek párhuzamos átdolgozására van szükség. Ilyen módon lehet a tarifastruktúrát az ügyfél részére áttekinthetővé tenni. Pontosan meg kell határozni, hogy az ügyfél milyen szolgáltatásokat vehet igénybe. A költségokozás szerinti igazságos elosztás elve akkor érvényesül, amikor a költségeket az egyes költségviselők (termékek) között kell elosztani. Ez annál könnyebben számítható, minél jobb és differenciáltabb a költségszámítási rendszer. Meg kell még említeni az elviselhetőségi elvet, amelyet akkor alkalmaznak, amikor az egyedi teljesítményekre kivetett díj nem fedezi a költségeket. Ezeken a területeken a költségeket teljesen fedező tarifa a polgárokat inkább elijesztené a környezetbarát magatartástól, ahelyett, hogy ösztönözné őket a hulladék elkerülésére, illetve értékesítésére. • A berlini újrahasznosítási és hulladékgazdálkodási törvény Az újrahasznosítási és hulladékgazdálkodási törvény szövetségi szinten 1996-ban való életbe lépése után a megfelelő törvényt 1999 júliusában Berlinben is megszavazták. A törvény 8. paragrafusában szerepel a díjak számításának meghatározása, ahol a tarifák esetében főleg azokról a magánjogi illetékekről van szó, amelyeket a hasznosításra kötelezett telektulajdonosoknak kell fizetniük. Az egyes költségfajták becsülhetőségével kapcsolatban explicit módon az alábbi költségfajokat nevezték meg: A hulladék elkerülésére, illetve értékesítésére vonatkozó tanácsadás és egyéb intézkedések költségei A szelektív hulladékgyűjtés költségei az ingatlanon történő ártalmatlanításon kívül (pl. hulladékudvar). A leállított hulladékártalmatlanító helyek biztonságával, szanálásával és utólagos felügyeletével kapcsolatos költségek. Megfogalmazták a hulladék elkerülésére, illetve újrahasznosítására való hatékony ösztönzés lehetőségét is.
• A berlini úttisztítási törvény Ebben a kalkulációban a számítás alapjául a telekfelületek rögzítése, valamint a költségeknek az egyes díjfizetők, illetve a berlini terület között való felosztása szolgált. A szabályozás szerint az úttisztítás költségeit 25%-ban a városnak kell fizetnie. A tisztítandó utak megfelelő osztályozása szolid tervezést tesz lehetővé. Az úttisztítási jegyzék elkészítése, a tisztítási osztályokba való sorolás, valamint a tisztítási turnusok megállapítása a szenátus (önkormányzat) törvényerejű rendelete alapján történik, amelyet a megfelelő hatóságokkal és a BSRrel való egyeztetés előz meg. A megfelelő változtatásokat a gazdasági tervezésben, majd a tarifakalkulációban figyelembe kell venni. • A berlini üzemeltetési törvény Berlinben az állami tulajdonban lévő vállalatok helyzetét a berlini üzemeltetési törvény szabályozza. A BSR feladatainak, valamint az egyes grémiumok kialakításának és döntési illetékességének megállapítása mellett a tarifákra vonatkozó határozatokat ebben a törvényben két helyen szabályozzák. A 10. §-ban megállapítják annak a felügyelő tanácsnak a feladatkörét, amely dönt az általánosan érvényes tarifákról és befizetésekről. Rögzítik továbbá, hogy a hasznosítási kötelezettséggel kapcsolatos befizetéseket az állami felügyelet keretében az engedélyező hatóságoknak kell jóváhagyniuk. A 15. § konkrét eljárási módot ismertet a kalkulációs kamat becslésére is, amelyet részletesebben is vizsgáltak. A díjszámítás alapját a 3. § szerint a költségfedezeti és egyenértékűségi elv képezi. • Joggyakorlat Az előbbi alapelveken kívül a tarifák kalkulációjában az igazságos költségelvnek megfelelő jogi gyakorlatot az úttisztításban és a hulladékgazdálkodásban egyaránt alkalmazni kell. Az elmúlt években számos ítéletet hoztak a különböző területeken. A tarifaszerkezet regionális kialakításától függően egyedi esetekben kell eldönteni, hogy az adott körülmények között milyen jogi kockázatok adódhatnak. Emiatt a BSR már a kalkuláció korai fázisában jogi tanácsadást vett igénybe az egyes kérdéseknél abból a célból, hogy egyszerűbb legyen az engedélyezési eljárás és a tarifákat jogilag biztos módon lehessen számítani. Stratégiai összetevők • Célmegegyezés a berlini tartománnyal A 2000-ben megkötött célmegegyezés előre jelezte, hogy a BSR a 805 M DEM-es egyszeri összeg megfizetése után a hulladékgazdálkodás és az úttisztítás feladatának elvégzését 15 éves időtartamban tudja biztosítani.
A célmegegyezésben a költségekre nézve döntő fontosságú volt az a fejezet, amely a szerződő partner (Berlin tartomány) elvárásait explicit módon rögzíti, hogy a BSR a 2001. évben a költségeket legalább 5%-kal csökkenti. Ezt egyrészt a célmegegyezésben jóváhagyott hatékonyságnövelési program teszi lehetővé, amely szerint hároméves határidővel 170 millió márkás költségcsökkentést hajtanak végre 1700 fős létszámleépítéssel. A tarifaszámítás keretei között lehetséges, hogy ennek a programnak a költségeknek megfelelő fejlesztését prognosztizálják a teljes kétéves tarifakalkulációs időszakban, illetve hogy az előidézésnek megfelelően számítsák ki ennek hatását az egyes költségviselőkre (termékekre). 2001-ben ez nem okozott problémát, mivel a gazdasági tervezés már tartalmazta a hatékonyságnövelő programot, a következő évben azonban már módosításra volt szükség, mivel még nem álltak rendelkezésre konkrét tervadatok, abból kellett kiindulni, hogy a költségcsökkentések 2002-ben is érvényesülnek. Végül csak ezeknek a körülményeknek a figyelembevételével lehetett a tarifacsökkentést megvalósítani, ami valamivel meghaladta a célmegegyezésben foglaltakat. Mennyiségi csökkenés és beruházási szükséglet a hulladékgazdálkodásban A hulladékgazdálkodásban a házi szemét területén, valamint a házi szeméthez hasonló ipari hulladék tekintetében mennyiségi csökkenés volt megfigyelhető. Ez a tendencia már kevésbé erős, mint a 90-es évek közepén, de ma is ellentétes hatást gyakorol a térítéseket meghatározó költségcsökkentési folyamatra és emiatt tendenciájában a tarifák emeléséhez vezet. Ezt a hatást a mennyiségi prognózis keretei között kell figyelembe venni. A jelenlegi törvényi helyzetben továbbá az is észrevehető, hogy a jövőben a további hulladékkezelő berendezések beruházására lesz szükség, mivel az újabb törvények 2005-ben való életbelépése után már tilos lesz kezeletlen hulladékot raktározni. A berlini szenátusban elfogadott hulladékgazdálkodási tervben a BSR-t bízták meg olyan megfelelő koncepció kidolgozására, amely az országban az ártalmatlanítást biztonságossá teszi. A megvalósítandó STAB koncepcióhoz az elkövetkezendő években kereken 145 M euró beruházásra lesz szükség. Várható, hogy a jövőben magasabb amortizációs leírási értékek jelentkeznek majd a díjfizetési számításokban, úgy hogy ezáltal is középtávú tarifaemelési hatás lesz érezhető. • Az úttisztítási törvény megújítása Politikai síkon intenzív viták folynak a törvény megújításáról. A viták középpontjában a „utcafrontméter” mértékegységhez való visszatérés szerepelt, mivel feltételezhetően ez igazságosabb költségeloszlást tesz lehetővé. Ebben az összefüggésben kell megemlíteni, hogy 1991-ben változtatta az akkori szö-
vetségi kormány a frontméter mértékegységet négyzetméter mértékegységre. Ez ahhoz vezetett, hogy különösen a nagyobb telkek tulajdonosai érezték úgy, hogy a négyzetméteres mérés alkalmazásakor hátrányba kerülnek. A BSRben kiterjedt szimulációs számításokat végeztek a legkülönbözőbb díjmodellek kifejlesztésénél annak kimutatására, hogy milyen következményekkel járna a frontméter rendszerre való visszatérés. Az eredmények azt mutatták, hogy általában a kisebb telkek tulajdonosaira jutna nagyobb terhelés, ami politikailag nem tűnt elfogadhatónak. Mivel jelenleg a törvénymódosítás még nem látszik közvetlenül konkrétnak, a számításokat a jelenleg érvényes törvény alapján végezték. A számítás sarokpontjai • Díjfizetési mértékegységek/díjszámítás A hulladékgazdálkodási tarifák számításában valószínűségi mértékegységet alkalmaznak, amely szerint háztartásonként hetente legalább 30 l hulladéktartály-térfogatot feltételeznek. A fizetendő díjat úgy számítják ki, hogy a kitett tartálynagyságot megszorozzák a mindenkori tarifával és az ürítés gyakoriságával. Az úttisztításban a díjszámítás a teleknagyság szerint történik. A fizetendő díj megállapítása az illető utaknak egy úttisztítási jegyzékben való csoportosítása alapján történik, a megfelelő tarifát az elrendelt tisztítási gyakorisággal megszorozzák. • A tarifák szerkezete A BSR 60 l–1100 l közötti űrtartalmú tartályokat biztosít a hulladék gyűjtésére, amelyeket a szükségletnek megfelelően hetente többször, hetenként vagy tizennégy naponként szállítanak el. A tartálynak a telekhatártól mért távolságától függően a tarifák mértéke a standard tarifa (0-15 m között), a háromféle komforttarifa (KT1: 15-30 m, KT 2: 30-50 m, KT 3: 50-100 m) között változik. Az egyes komforttarifák a standard tarifához képest 20, 50, illetve 100% többletet jelentenek. A gyakorlatban a KT1 tarifa bír jelentőséggel. A BSR kínálatában számos csökkentett tarifájú, illetve ingyenes szolgáltatás is szerepel, például a messzemenően költségmentes hulladékudvarok, a háztartásokban keletkezett veszélyes anyagok ingyenes begyűjtése, valamint lehetőség a hulladékoknak a hulladékkezelő üzembe való közvetlen szállítására. Speciális tartály, konténer, szemét- és lombzsák is rendelkezésre áll. Az úttisztítás tarifaszerkezete megfelel az érvényes úttisztítási törvény előírásainak. • A tarifák alakulása és lefutása A berlini ártalmatlanítási költségét az utóbbi 10 évben figyelve megállapítható, hogy a 90-es évek elején tapasztalt kezdeti emelkedés után 1999 óta
a költségek csökkenése ment végbe. Ennek oka a keleti és nyugati üzemek egyesítése során végrehajtott racionalizálás (1991 óta az összes helyek mintegy egyharmadát leépítették, valamint a depóniák szanálásának bekövetkezése és részben a lezártak visszaállítása). A hulladékgazdálkodásban a tartályok növekedésével a literekre számított költség csökken, mivel a szállítási költségek a növekvő tartálytérfogattal viszonylagosan csökkennek. A hulladékgazdálkodási és úttisztítási költségek, amelyeknek 5–9 %-át a mellékköltségek teszik ki, viszonylag erősen csökkennek. Költségfelhajtóként az utóbbi években főleg az energiaárak működtek. • Költségszámítás és gazdasági tervezés A BSR felügyeleti és ipari tevékenységét élesen el kell választani egymástól, hogy a költségszámítási kereszt-szubvencionálás elkerülhető legyen. Ezért két költségszámítási kört alakítottak ki. A kalkuláció keretei között a hulladékgazdálkodás és úttisztítás felügyeleti területeit vették figyelembe. A BSR költségszámolási rendszere egy hatlépcsős fedezeti hozzájárulási számításon alapul. A fedezeti hozzájárulás számítása a két alsó szinten a közvetlen költséghozzárendelésre irányul (pl. a személyzet, járművek, eltávolítás, illetve a tartályok költségei) az egyes költséghelyeken. A következő három szinten a költségeket a mindenkori szervezettségi fok szerint osztályozzák (üzemek, kereskedelmi egységek, vezetési ügykörök). Az utolsó szinten a fennmaradó központi irányítási területek költségeit állapítják meg. A gazdasági tervezést, valamint a könyvelést/költségszámítást a SAP R/3 Modul CO szoftver segítségével végzik. A tarifakalkuláció adatbázisa az illető év gazdasági tervezése. A tarifakalkuláció kidolgozásában általában kis mértékű díjjogi módosítások szükségesek, amelyeket a tervezési folyamatban nem lehetett figyelembe venni. A gazdasági tervben szereplő adatokhoz képest a tárgytól függően növekedés vagy csökkenés is következhet be.
A költségek vizsgálata Közvetlen költségek A közvetlenül számítható költségek közé azok számíthatók, amelyeket a mindenkori termékhez (költségviselőhöz) lehet hozzárendelni. Ide elsősorban a személyi költségek, a járművek, az eltávolítás, illetve a tartályok költségei sorolhatók.
Az eltávolítás költségeit a hulladékgazdálkodásban az egyes tartályok átlagos töltőtömegei segítségével számítják ki. Ezeket a töltőtömegeket reprezentatív tanulmányok alapján szabályos időközökben aktualizálják. Más helyeken mérlegelési vagy azonosítási rendszereket alkalmaznak, amelyek a töltőtömeg pontosabb meghatározását és ezzel az ügyfélhez való közvetlen hozzárendelést teszik lehetővé. A specifikus berlini települési szerkezet, valamint BSR szempontjából eddig még nem meggyőző eredmények miatt eddig eltekintettek ezeknek a rendszereknek a bevezetésétől. Belső teljesítményelszámolás (ILV) A költségek felosztása előtt a BSR-nél olyan területeket kell számításba venni, amelyek teljesítményeiket egy belső teljesítményelszámolás keretei között más területekkel számolják el. Meg kell különböztetni a felügyeleti területen belül történő elszámolást, a felügyeleti és ipari terület között történő elszámolástól. Az utóbbi esetben a költségek „elhagyják” a felügyeleti tarifaterületet, és befolynak az ipari könyvelési körbe, vagy a teljesítmények elszámolása a leányvállalatokkal történik. Ez az eljárási mód főleg akkor fontos, ha így bekövetkezhet a felügyeleti és ipari területek szétválasztása. A tarifakalkuláció keretei között így szisztematikusan zárható ki a kereszt-szubvencionálás. Ha a hulladékgazdálkodás és az úttisztítás területei között történik elszámolás, a két terület közötti költség előidézésének megfelelő hozzárendelést lehet alkalmazni. Ha egy területen belül számolnak el, a hozzárendelés az egyes költségviselőre (termékre) irányul. Ha ez az ILV nem alkalmazható a gyakorlatban, vagy nagyon költséges, akkor a fennmaradó költségeket mint igazgatási közös költségeket osztják szét. Kalkulációs költségek A kalkulációs költségekhez a leírások, kamatok, valamint a kockázati költségek tartoznak. A kalkulációs leírásokban lehetőség van arra, hogy vagy az alapítási, illetve előállítási költségek alapján, vagy az új beszerzési idő értékei alapján végezzenek amortizációs leírásokat. Jogilag mindkét eljárás megengedhető. A kalkulációs kamatok alkalmazását törvény szabályozza. Ez előírja, hogy az üzemeltetéshez szükséges tőkéhez, amennyiben kamatosítható, hozzá lehet írni a törvényesen elfogadott kamatokat (jelenleg ez 8%). Ezáltal két változót határoztak meg, amelyet a kalkulációs kamatok kiszámításánál figyelembe kell venni. A BSR feladata, hogy a tarifakalkuláció időszakában érvényes, az üzemeltetéshez szükséges tőkét meghatározza. A kalkulációs kockázatoknál differenciálást kell alkalmazni. Meg kell különböztetni az egyedi és általános kockázatokat. Általános elv, hogy általános
kockázatot nem szabad a kalkulációban alkalmazni, csak konkretizált mennyiségi, illetve árkockázatokat. Gondolni kell azonban arra, hogy a kalkulációs periódusban még fel nem lépett kockázatokat a következő periódusban korrigálni kell. A folyó kalkuláció keretei között a BSR-nél igen kis mértében dolgoznak mennyiségi kockázatokkal az úttisztításban. Az általános igazgatási költségek és az elosztási kulcsok Ide azok a jogos költségek tartoznak, amelyek a központi igazgatási területekre (személyi igazgatás, bevásárlások stb.), valamint az operatív vezetési ügykörökre jutnak. Az általános igazgatási költségeknek a költségviselőkre való szétosztása a vezetési személyi költségek kulcsa útján történik. Erre a szétosztásra többféle elv is elképzelhető. Az elosztási kulcsok alkalmazásánál sok ésszerű és jogosnak tűnő lehetőség adódik. Mindig szem előtt kell tartani azonban a munkaráfordítást és az átláthatóságot. Meg kell találni az egészséges középutat a perfekcionizmus, a kézenfekvőség és a gyakorlatiasság között abból a célból, hogy igazságos és jogbiztos tarifákat lehessen kidolgozni. Egyebek Röviden meg kell még említeni a helyreállítások költségeit (különösen a depóniaszanálást), a kommunikáció költségeit, valamint az ún. üres költségeknek a fölösleges kapacitások alapján történő becslését. Nagy jelentőségűek a kalkulációkban azok a költségbecslések, amelyek a jelenlegi depóniák biztonságát, szanálását és utólagos felügyeletét célzó helyreállítások kialakítását szolgálják. A megfelelő helyreállítások kialakításának szükségessége a tarifákat növelheti. A tarifakalkuláció becsülhetőségét gyakran bírálják, ami a nyilvánosság előtt is megjelenik. A BSR berlini tapasztalatai alapján a lakosság tudatos magatartása a hulladék újraértékesítése, illetve lehetséges elkerülése, valamint a tiszta városkép iránti igény terén csak a nyilvánosságra hatást gyakorló fellépéssel, illetve cselekvéssel erősíthető meg. A BSR-nek a szövetségi területen elismert és sikeres imázskampánya példa arra, hogy ennek segítségével egyidejűleg a motiváció, valamint a saját munkatársak teljesítménye is növelhető. A nyilvánossággal kapcsolatos tevékenység megfelelő költsége díjjogi szempontból elfogadható, abból kiindulva, hogy a sikeres kommunikáció növeli a vállalati eredményt és hosszú távon pozitív módon hat a díjakra. Az Észak-Rajna–Vesztfáliában alkalmazott legfrissebb joggyakorlat szerint a ki nem használt kapacitásokat jogosan lehet szerepeltetni a díjak kalkulációjában, amennyiben ezek létrejötte a múltban végzett ésszerű tervezés mellett nem volt előre látható. Ezt az ítéletet azonban biztosan nem úgy kell
érteni, hogy ez szabad utat engedne a következő kalkulációk részére, csak korrigálja azok véleményét, akik utólag mindent jobban tudtak. A hulladékgazdálkodás területén létrejövő újabb beruházásoknál a díjfizetők érdekének megfelelően kell dönteni.
A tarifák kialakítása A kalkulációs eljárást a hulladékgazdálkodásban 6, az úttisztításban 5 lényeges fokozatra kell felosztani: A hulladékgazdálkodás kalkulációs eljárása A kalkuláció a következő: 1. a tarifaszerkezet rögzítése; 2. a becsülhető költségek és mennyiségek megállapítása; 3. a költségeket fedező tarifa megállapítása (saját költségek ürítésenként); 4. a csökkentett árú teljesítmények rögzítése; 5. a maradékfinanszírozási igény megállapítása; 6. a maradékfinanszírozási illeték/a tarifák megállapítása. Az alapvető tarifaszerkezet rögzítése után a mindenkori tartályra jutó becsülhető költséget a tömegre vonatkoztatják, így adódnak az egy ürítésre jutó fajlagos költségek. Ezután már csak azokat a költségeket veszik figyelembe, amelyek a közvetlen gyűjtésből adódnak. A pótlólagos és csökkentett árú gyűjtési szolgáltatások fennmaradó költségeit a közvetlen begyűjtésre osztják szét. A csökkentett árú szolgáltatáshoz tartozik például a hasznosítható és ártalmas anyagok elszállítása. Ezeknél a szolgáltatásoknál nem alakítanak ki a költségeket teljesen fedező tarifákat, mivel egyrészt a BSR véleménye szerint ez a fizetési mód nem talál elfogadásra a lakosság körében, másrészt az esetleg előforduló, nem megfelelő ártalmatlanításokat környezetpolitikai okokból nem lehet kockáztatni. A fennmaradó költségeket az ürített tartálytérfogat szerint elosztják a különböző tartálynagyságokra, és így ezek segítségével végzik el a maradékfinanszírozást. A jogos költségkialakítás használatával biztosítható egyidejűleg az ügyfélbarát és környezetkímélő ártalmatlanítás. A tisztítás kalkulációs eljárása 1. Az összes költség fedezésének megállapítása. 2. A fizetési volumen kiszámítása a törvényesen megállapított állami részesedés levonása után.
3. Az 1–4. tisztítási osztályba sorolt, számlázott négyzetméterek átszámítása ekvivalens négyzetméterekké a tisztítás gyakoriságának megfelelően. 4. Az egy ekvivalens négyzetméterre jutó díjfizetés megállapítása oly módon, hogy a díjvolument elosztják az ekvivalens négyzetméterek összmennyiségével. 5. Az 1–4. tisztítási osztály díjának meghatározása oly módon, hogy az egy ekvivalens négyzetméterre jutó díjat megszorozzák a tisztítás gyakoriságával. Az úttisztítási tarifa kalkulációjának különlegessége abban áll, hogy a teleknégyzetméter mértékegység törvényileg előírt alkalmazása nem vezethet közvetlenül egy tarifa kiszámításához, mivel az üzemi teljesítmény nem áll közvetlen kapcsolatban az ügyfél teleknagyságával. Azért kell a kalkulációban egy segédmennyiséget (ekvivalens négyzetméter) képezni, hogy ez lehetővé tegye a költségek hozzárendelését és végül a díj növelését. Bár ez a módosítás az első lépésben viszonylag költséges, a továbbiakban egyszerűsíti a számlázást, mivel minden négyzetméter teleknagyságra a tisztítási osztálytól és gyakoriságtól függően a megfelelő négyzetméterárat lehet alkalmazni. A folyamatok projektformába szervezése Az új tarifák életbelépéséhez Berlinben még hosszú út vezet. Ez azzal az előnnyel jár, hogy lehetségessé válik az összes résztvevőnek a folyamatba való már előzetes bevonása, így gondoskodnak az átláthatóságról és a jogbiztonságról. A tarifaszerkezet kritikus értékeléséhez és továbbfejlesztéséhez szükséges a belső és külső szakértők know-how-ja. A tulajdonképpeni kalkulátorokon kívül jogászokra, műszakiakra, járattervezőkre és kommunikációs szakemberekre is szükség van olyan eredmények létrehozásához, amelyek megállják a helyüket valamennyi külső szakmai grémium és az érintett nyilvánosság előtt. Egy olyan nagy és erősen a nyilvánosság ellenőrzése alatt álló vállalatnál, mint a BSR, ehhez a projektszervezés kínálkozik. Ez azért előnyös, mert több éven át érvényes tarifák esetén a leírt know-how a szükségletek szerint a megfelelő időben csatolható, anélkül, hogy egy új, költségigényes igazgatási szerkezetet kelljen létrehozni. A projektszervezés mindenesetre csak egy bizonyos vállalat-nagyság felett ésszerű, mindenhol lényeges, hogy a kalkulációt – az adatgyűjtéstől a kommunikációig – egységes folyamatként szemléljék. Az első szakaszban egy kalkulátorokból, valamint a hulladékgazdálkodás és úttisztítás szakembereiből álló belső munkacsoportot hoztak létre. Az első munkaszakasz kreatív fázisában megvitatták a tarifaszerkezet változtatását, szimulálták a forgatókönyveket, határozatokat hoztak, amelyeket részben újra elutasítottak. A tarifavázlatot végül a BSR vezetősége elé terjesztették döntés
céljából. Ehhez csatlakozóan a lezárt gazdasági tervezés után rendelkezésre álló adatokat tarifajogi szempontok szerint módosították, és ezután a készülő tervezetbe építették be, úgy, hogy a vezetőség a záróülésen döntést hozhasson a tarifákról, és ezeket be tudja nyújtani a felügyelőtanácshoz. A vezetőségi döntés és a felügyelőtanács ülése közötti időben az eredményt a BSR szaktanácsában és a felügyelőtanács gazdasági bizottságában is közzétették. Mindkét testületben egyetértési ajánlást nyújtottak be a felügyelőtanácsnak, így 2000. december 6-án a felügyelőtanács döntésével lezárult a második szakasz. Az ehhez csatlakozó három hónapos engedélyezési időszakban a döntést külső gazdasági szakértők bevonásával még egyszer alaposan átvizsgálták, aminek eredményeképpen a tarifák hatályba léphettek.
A tarifák kommunikációja „Tedd a jót és beszélj is róla”. A hulladékgazdálkodás és úttisztítás tarifáinak csökkenését 2001. április 1. után mintegy 3,5 millió berlini polgár élvezhette. A vállalat imázsának tartós javítása érdekében szükséges a „tarifacsökkentés” üzenetének aktív marketingje. Ezért a belső és külső kommunikációt feltétlenül integrálni kell a tarifakalkuláció folyamatába. A tarifacsökkenés marketingje természetesen sokkal könnyebb, mint az emelésé. A sajtóközleményeken kívül a BSR többek között szórólapokat osztogattatott az U-Bahn és S-Bahn megállóiban, hogy felhívja a figyelmet a tarifacsökkentésre. A pékek egyesületének beleegyezésével olyan zacskókat nyomtatott, amelyen ez a jelszó volt olvasható: „Előny a pékeknek – a BSR csökkentette az árait. Önök több zsemlét vásárolhatnak”. Nemcsak a széles körű, kreatív és szellemes „nyilvánossági” tevékenységre van azonban szükség, hanem az érdekelt, túlnyomó részben kritikus érdekcsoportok bevonására is. Ezekhez tartoznak Berlinben a lakásépítési társaságok, valamint a ház- és telek-, valamint kiskert-tulajdonosok regionális szervezetei. A megalapozott információkkal kell a bizalmat megnyerni és az előítéleteket csökkenteni. A fontosabb kalkulációs alapok bemutatásával és az ezekre épülő, az egyes témákra vonatkozó beszélgetésekkel lehet tisztázni a félreértéseket, amelyek gyakran jogtalan és elkerülhető nyilvános kritikákhoz vezetnének. A kommunikáció értéke különösen a zárórendszer-díj bevezetése kapcsán mutatkozott meg. Ez Berlinben az új tarifa érvénybe lépésével teljesen újnak számított, amelyre az ügyfelek és a munkatársak egyaránt elnéző kétkedéssel tekintettek. Ezelőtt Berlinben évtizedek óta magától értetődő volt, hogy a járat dolgozói óriási kulcskötegekkel érkeztek, hogy összesen több mint 12 000 tartálytároló helyet kézi erővel nyissanak ki. A zárórendszer díja azonban nem a tulajdonképpeni zárási folyamatra vonatkozik, hanem a sok kulcs kezelése által előidézett költségekre, amelyet eddig átalányként vala-
mennyi díjfizetőre hárítottak. A költségokozási igazságosság kimondása értelmében úgy döntöttek, hogy ezt a szolgáltatást a jövőben elkülönítetten fogják tarifával terhelni. Az érintett vevők alternatív lehetőséget kaptak, hogy vagy maguk nyitják ki a tartályok tárolóhelyét, vagy megengedik egy kulcsőrző hely beépítését, amelyhez a BSR egységes kulcsot kap. Kalkulációs szempontból a hulladékgazdálkodás költségei csökkennek a zárórendszer-díj érvényesítése miatt várható bevételek útján, úgy hogy máris hatékonnyá válik a megfelelő költségokozó szerinti tarifálási rendszer. A kalkuláció nem problematikus, a kommunikáció azonban nehézkes. Különösen a lakásépítő társaságoknál, de a vállalaton belül is bizonyos kétkedés volt érezhető az újítással szemben, közben azonban – nem utolsó sorban az intenzív felvilágosító tevékenység révén – ismét elültek a hullámok. Voltak azonban olyan újítások is, amelyeket teljesen pozitívan fogadtak. A hulladékértékesítés ösztönzése érdekében a BSR a hulladékudvarokra jutó tarifát fehér áruk (hűtőszekrény stb.) átvétele esetén jelentősen csökkentette, barna áruk (tv, számítógép stb.) esetén teljesen megszüntette. Ezeknek a nyilvánosság által különösen kedvezően fogadott intézkedéseknek az volt a célja, hogy a lakosságot ösztönözze arra, hogy kiszolgált technikai eszközeikből minél többet juttasson egy rendezett értékesítési folyamatba, anélkül, hogy ezért közvetlenül fizetnie kelljen. Ilyen módon érezhetően csökkenhetnek azok az illegális lerakások is, amelyek ártalmatlanításáért az államháztartáson keresztül végül is a közösségnek kell fizetni. Mindkettő sikeres volt, a hulladékudvarokon felvett mennyiségek nőttek, a tiltott lerakások tendenciózusan csökkennek. A múltban felismerhető tendencia után, amikor a részteljesítésekért is lehetőleg a költségeket fedező díjazást érvényesítettek, a BSR tudatosan tett lépést a másik irányba. Éppen ezért volt szükséges ezt a lépést a nyilvánossággal is tudatni.
Összefoglalás A tarifakalkulációban a törvényes alapokat, az igazságos tarifa elvét, valamint a tarifastruktúra megfelelő regionális kialakítása szerinti joggyakorlatot kell figyelembe venni. Ezért fontos a jogi tanácsadás. Az ügyfeleket, az érdekképviseleteket és az engedélyező hatóságokat egyaránt meg kell győzni a díjrendszer igazságosságáról és a tarifák szabályszerű megállapításáról. Ösztönözni kell a feleket a hulladék elkerülésére, valamint újraértékesítésére és a költségeket az egyes termékekre a költségokozás arányában kell felosztani.
A megfelelő kommunikáció a „pozitív” és „negatív” üzenetek esetében egyaránt jelentős. Ennek keretében a BSR 1999 óta megtakarítási sikerei alapján még csak tarifacsökkentéseket hirdetett meg az érdekeltek számára. (Dr. Bidló Gáborné) Holthusen, J.: Die Kalkulation von Entsorgungsgebühren am Beispiel der Tarifkalkulation 2001 der Berliner Stadtreinigungsbetriebe (BSR). = Müll und Abfall, 34. k. 9. sz. 2002. p. 522–529. Le financement du service public local des déchets: taxe ou redevance? = Techniques Sciences Méthodes, 2002. 3. sz. p. 2–3. Würz, W.: Fahrzeuge, Aufbauten und Behälter. = Müll und Abfall, 34. k. 8. sz. 2002. p. 440– 446.
SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Budapest, 2003. aug. 27.
EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖRNYEZETI KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSBEN Őri István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára és Tatár Attila, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) főigazgatója együttműködési megállapodást írt alá a környezeti katasztrófák elleni összehangolt védekezésről és vizeink hatékonyabb megóvásáról. A megállapodásban a katasztrófák és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni hatékonyabb védekezés és vizeink megóvása érdekében a két szerv a rendelkezésükre álló erők, eszközök, továbbá egymás tapasztalatainak, lehetőségeinek jobb kihasználását és egymás kölcsönös segítését tűzte ki célul. Az együttműködés kiterjed a Minisztérium és a Főigazgatóság irányítása alá tartozó szervekre is, mint a Környezetvédelmi felügyelőségek, a Nemzeti park igazgatóságok, valamint a Vízügyi igazgatóságok és a BM OKF területi Katasztrófavédelmi igazgatóságok.
