Az árszínvonal emelkedés Infláció Pénzügytan 2. Onyestyák Nikolett
Infláció • Az infláció a = árszínvonal tartós emelkedése. • Defláció = Az árszínvonal csökkenése • Árstabilitás = az árak változatlansága, egy idıszakban, ekkor a árszínvonal-emelkedés 0% körüli. • Stagfláció = olyan viszonylagosan magas infláció, amely magas munkanélküliséggel jár együtt. • Az árszínvonal-változás mértékét tekintve:lassú (vagy kúszó), vágtató, ill. hiperinfláció. • Az infláció a kormányok egyik rejtett adójellegő bevételének, az inflációs adónak a forrása.
1
Az infláció mértéke a világban
Az infláció mérése • Az árindex egy adott idıszak – általában egy év – elején és végén mért árszínvonal hányadosa. Az árszínvonal számításakor a termékek súlyozott átlagárát határozzák meg. • Fogyasztói árindex (CPI = Consumer Price Index): a fogyasztói kosár alapján
• Nyugdíjas infláció: a nyugdíjak vásárlóértékének meghatározására szolgál. • Maginfláció (Core inflation): Kiszőr számos, idıben jelentısen ingadozó, nehezen elırejelezhetı termékkört •
Termelıi infláció (PPI = Producers Price Index)
2
A fogyasztói árszínvonal emelkedésének okai 1.) Belsı tényezık: • lakossági megtakarítás csökkenése • lakossági hitelállomány növekedése • pénzbeni társadalmi juttatások növekedése • foglalkoztatottak számának, munkaidejének stb. csökkenése 2.) Külsı tényezık: • külföldrıl származó pénzjövedelem növekedése • nem kereskedelmi jellegő - (turista) valutabeváltás növekedése
Kapcsolódó folyamatok jövedelem-újraelosztást idéz elı (adós – hitelezı között) Hátrányos annak, akinek pénzkészlete van Ha a fogyasztói cikkek árszínvonala emelkedik, vagy a pénz fogyasztói cikkekben mért vásárlóértéke csökken ⇒ árnövekedés. A piacokra jellemzı, hogy a tényleges kereslet és a tényleges kínálat a megelızı piaci árakon nincs egyensúlyban, így az áru-realizáció után kialakuló egyensúly a piaci ár emelkedésével jár együtt. Kényszer-megtakarítás: mikor a kielégítetlen keresletet egy másik túlkínálatos piac nem képes kielégíteni, akkor jön létre. a tényleges kereslet kielégítetlen hányada a másik piacra áramolhat és ott árszínvonal-emelkedést okozhat.
3
A hiperinfláció • • • • •
a havi 50%-nál nagyobb árszínvonal-emelkedés Pénzfunkciókat egy másik valuta vagy az arany veszi át Gazdaság hatékonysága csökken Állam adóbevételei csökkennek Ok lehet: államnak nincsen elegendı bevétele költségvetési hiányt hitelekbıl fedezi, vagy pénzt nyomtat • A folyamat öngerjesztı • Kormányzati kiadások csökkentésével, adóbevételek emelésével csökkenthetı
A hiperinfláció • A hiperinfláció a gyorsuló árszínvonal emelkedésében nyilvánul meg, kiindulópontja a pénzmennyiség szinte korlátlan növekedése. • jellemzı háborús idıszakokra. • Emberek jövedelme nı - nem tudják elkölteni – kényszer-megtakarítás + kínálathiány - jegyrendszer szerinti elosztás bevezetése - az árszínvonal gyors növekedése kizárja a pénzfunkciókat, a pénzforgalom helyett a közvetlen árucsere alakul ki.
4
A hiperinfláció története • Az elsı komoly pénzromlás a Római Birodalomban volt. egyre több adó, csökkentették a pénz nemesfém tartalmát • Az I. világháború után több országban is hiperinfláció alakult ki, a legnagyobb Németországban. mértéke elérte a havi 3,25 millió százalékot (az árak 49 óránként duplázódtak). • legnagyobb áremelkedés Magyarországon volt a II. világháború után. A havi infláció megközelítette a 41900 billió (4,19 x 1016) százalékot, az árak 15 óránként duplázódtak. 1946. augusztus 1-jén a pengıt leváltotta a forint
Mi indítja el a folyamatot? gyors ütemő áremelkedést az okozhatja, ha a lakossági megtakarítás folyamatos csökkenése okozza a tényleges kereslet hirtelen bekövetkezı és nagymértékő növekedését. Ha az árak rögzítettek, akkor az áruhiány (kínálati oldal) és a kényszer-megtakarítás (keresleti oldal) hiperinflációhoz vezethet. Szabályozása: pénzjövedelem kiáramlás szigorú szabályozása nem vagy csak rövid ideig célravezetı Beavatkozás módja: - árrögzítés feloldása (társadalmi és politikai konfliktusokat okozhat) - külföldi hitellel finanszírozott import növelése (itt szigorú külsı korlát)
5
Az árszínvonal változásának (infláció) okai: 1.) Belgazdasági hatások: a nominális bérösszeg és az újratermelési arányok 2.) Az árszínvonal változás és a termelékenységváltozás kapcsolata 3.) Az állami költségvetés bevételi és kiadási szerkezetének, hiányának hatása az árszínvonal alakulására Ha a költségvetés folyó hiánya nagyobb, mint a többi jövedelem tulajdonos pénzbeli megtakarítási hajlandósága: – az árstabilitás veszélybe kerülhet. – Az erıforrások ki nem használatlansága esetén a monetáris politika hozzájárulhat az összkereslet kitágításához a P emelkedése nélkül.
4.) Külgazdasági hatások: a külkereskedelmi cserearány romlása a világpiaci P emelkedése Ha az importtermékek ára jobban emelkedik, mint az exporttermékeké
MNB jelentés az infláció alakulásáról (2008. november)
6
25
2002.II.n.év 2002.III.n.év 2002.IV.n.év 2003.I.n.év 2003.II.n.év 2003.III.n.év 2003.IV.n.év 2004.I.n.év 2004.II.n.év 2004.III.n.év 2004.IV.n.év 2005.I.n.év 2005.II.n.év 2005.III.n.év 2005.IV.n.év 2006.I.n.év 2006.II.n.év 2006.III.n.év 2006.IV.n.év 2007.I.n.év 2007.II.n.év 2007.III.n.év 2007.IV.n.év 2008.I.n.év 2008.II.n.év 2008.III.n.év 2008.IV.n.év
8 8
6 6
4 4
2 2
0 0
2000.I.n.év 2000.II.n.év 2000.III.n.év 2000.IV.n.é 2001.I.n.év 2001.II.n.év 2001.III.n.év 2001.IV.n.é 2002.I.n.év 2002.II.n.év 2002.III.n.év 2002IV.n.év 2003.I.n.év 2003.II.n.év 2003.III.n.év 2003.IV.n.é 2004.I.n.év 2004.II.n.év 2004.III.n.év 2004.IV.n.é 2005.I.n.év 2005.II.n.év 2005.III.n.év 2005.IV.n.é 2006.I.n.év 2006.II.n.év 2006.III.n.év 2006.IV.n.é 2007.I.n.év 2007.II.n.év 2007.III.n.év 2007.IV.n.é 2008.I.n.év 2008.II.n.év 2008.III.n.év
12 %Harmonizált
10
% 12 fogyasztói árindex és maginfláció Magyarországon és az Európai Unióban* 10
HICP (EU27) maginfláció (EU27)
érzékelt
HICP (Magyarország) maginfláció (Magyarország)
Lakossági inflációs érzékelés és várakozás Medián-felmérés (az elmúlt és az elkövetkezı 12 hónapra)
% %
várt 25
20 20
15 15
10
10
5
5
0
0
tény
7
Versenyszféra
Piaci szolgáltatások
Feldolgozott élelmiszer
2008.I.n.év
2007.II.n.év
2006.III.n.év
2005.IV.n.év
2005.I.n.év
Iparcikkek
2004.II.n.év
2003.III.n.év
2002IV.n.év
Infláció trendje*
2002.I.n.év
2001.II.n.év
2000.III.n.év
20 18 16 14 12 10 8 6
1999.IV.n.év
2008.III.n.év
2008.I.n.év
2007.III.n.év
2007.I.n.év
2006.III.n.év
2006.I.n.év
2005.III.n.év
2005.I.n.év
2004.III.n.év
2004.I.n.év
2003.III.n.év
2003.I.n.év
25
1999.I.n.év
Az infláció egyes komponenseinek alakulása
% %
% %
4 2 0
25
20 20
15 15
10 10
5 5
0 0
-5 -5
Piaci szolgáltatások
Bruttó átlagkeresetek a versenyszektorban
20 18 16 14 12 10 8 6
4 2 0
Feldolgozóipar
8
1996.I.n.év 1996.II.n.év 1996.III.n.év 1996.IV.n.év 1997.I.n.év 1997.II.n.év 1997.III.n.év 1997.IV.n.év 1998.I.n.év 1998.II.n.év 1998.III.n.év 1998.IV.n.év 1999.I.n.év 1999.II.n.év 1999.III.n.év 1999.IV.n.év 2000.I.n.év 2000.II.n.év 2000.III.n.év 2000.IV.n.év 2001.I.n.év 2001.II.n.év 2001.III.n.év 2001.IV.n.év 2002.I.n.év 2002.II.n.év 2002.III.n.év 2002IV.n.év 2003.I.n.év 2003.II.n.év 2003.III.n.év 2003.IV.n.év 2004.I.n.év 2004.II.n.év 2004.III.n.év 2004.IV.n.év 2005.I.n.év 2005.II.n.év 2005.III.n.év 2005.IV.n.év 2006.I.n.év 2006.II.n.év 2006.III.n.év 2006.IV.n.év 2007.I.n.év 2007.II.n.év 2007.III.n.év 2007.IV.n.év 2008.I.n.év 2008.II.n.év
Bruttó átlagkereset
Mezıgazdaság és halászat
Ipar összesen
Építıipar
Piaci szolgáltatások
Állami szolgáltatások
GDP (jobb tengely)
2008.III.n.év
2008.II.n.év
2008.I.n.év
2007.IV.n.év
2007.III.n.év
2007.II.n.év
2007.I.n.év
2006.IV.n.év
2006.III.n.év
2006.II.n.év
2006.I.n.év
2005.IV.n.év
2005.III.n.év
2005.II.n.év
2005.I.n.év
2004.IV.n.év
2004.III.n.év
% %
7 7
6 6
5 5
4 4
3 3
2 2
1
1
0
0
-1
-1
-2
-2
-3
-3
éves változás (%)
2004.I.n.év 2004.II.n.év
16
növekedési hozzájárulás (százalékpont)
A legalább 250 fıt foglalkoztató vállalatok béreinek alakulása 16
14 14
12 12
10 10
8 8
6 6
4 4
2 2
0 0
Rendszeres
A GDP fıbb termelési oldali tételeinek hozzájárulása a GDP éves növekedéséhez
9
fogyasztási deviza
forint/euro 225
2008. nov.
2008. aug.
2008. máj.
2008. febr.
lakás deviza
2007. okt.
2007. júl.
2007. ápr.
fogyasztási forint
2007. jan.
2006. okt.
2006. júl.
lakás forint
2006. ápr.
2006. jan.
2001.dec. 2002.febr. 2002.ápr. 2002.jún. 2002.aug. 2002.okt. 2002.dec. 2003.febr. 2003.ápr. 2003.jún. 2003.aug. 2003.okt. 2003.dec. 2004.febr. 2004.ápr. 2004.jún. 2004.aug. 2004.okt. 2004.dec. 2005.febr. 2005.ápr. 2005.jún. 2005.aug. 2005.okt. 2005.dec. 2006.febr. 2006.ápr. 2006.jún. 2006.aug. 2006.okt. 2006.dec. 2007.febr. 2007.ápr. 2007.jún. 2007.aug. 2007.okt. 2007.dec. 2008.febr. 2008.ápr. 2008.jún. 2008.aug.
Háztartások éves nettó hitelnövekménye
Mrd Ft 1 500 1 400 1 300 1 200 1 100 1 000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 -100 -200 Mrd Ft 1 500 1 400 1 300 1 200 1 100 1 000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 -100 -200
Összes háztartási hitel
Forint/Euro árfolyam
forint/euro 225
235 235
245 245
255
255
265
265
275
275
285
285
10
1996.I.n.év 1996.III.n.év 1997.I.n.év 1997.III.n.év 1998.I.n.év 1998.III.n.év 1999.I.n.év 1999.III.n.év 2000.I.n.év 2000.III.n.év 2001.I.n.év 2001.III.n.év 2002.I.n.év 2002.III.n.év 2003.I.n.év 2003.III.n.év 2004.I.n.év 2004.III.n.év 2005.I.n.év 2005.III.n.év 2006.I.n.év 2006.III.n.év 2007.I.n.év 2007.III.n.év 2008.I.n.év 2008.III.n.év 2009.I. n.év 2009.III.n.év 2010. I.né. 2010.III.n.é %
8 8
7 7
6 6
5 5
4 4
3 3
2 2
1 1
0 0
6,0 5,0 4,0 3,0
2,0
1,0 0,0 -1,0 -2,0
% (éves növekedési ütem)
%
2010.IV.n.év
2010.III.n.év
2010.II.n.év
2010.I.n.év
1999.IV.n.év
2009.IV.n.év
2009.III.n.év
2009.II.n.év
2009.I. n.év
2008.IV.n.év
2008.III.n.év
2008.II.n.év
2008.I.n.év
2007.IV.n.év
2007.III.n.év
2007.II.n.év
2007.I.n.év
2006.IV.n.év
9
2006.III.n.év
2006.II.n.év
A fogyasztói árindex alakulására adott elırejelzési tartományon 9
A GDP várható alakulása
-3,0
11
%
2010.IV.n.év
2010.III.n.év
2010.II.n.év
2010.I.n.év
1999.IV.n.év
2009.IV.n.év
2009.III.n.év
2009.II.n.év
2009.I. n.év
2008.IV.n.év
2008.III.n.év
2008.II.n.év
2008.I.n.év
2007.IV.n.év
2007.III.n.év
2007.II.n.év
2007.I.n.év
2006.IV.n.év
2006.III.n.év
9
2006.II.n.év
%
2010.IV.n.év
2010.III.n.év
2010.II.n.év
2010.I.n.év
1999.IV.n.év
2009.IV.n.év
2009.III.n.év
2009.II.n.év
2009.I. n.év
2008.IV.n.év
2008.III.n.év
2008.II.n.év
2008.I.n.év
2007.IV.n.év
2007.III.n.év
2007.II.n.év
2007.I.n.év
2006.IV.n.év
2006.III.n.év
2006.II.n.év
9
A maginfláció alakulására adott elırejelzési tartományon % % 9
8 8
7 7
6 6
5 5
4 4
3 3
2 2
1 1
0 0
A fogyasztói árindex alakulására adott elırejelzési tartományon
9
8 8
7 7
6 6
5
5
4
4
3
3
2
2
1
1
0
0
12
