Az Árpád-ház történelme I. István 997-1000/100-ig fejedelem; 1000/1001-1038-ig király
Intézkedései: - Leveri a pogánylázadásokat: 997-ben Koppányt (Veszprém mellett, Koppány veszít, felnégyelik) - 1003-ban az erdélyi Gyula is fellázad, őt is leveri István - 1028-ban Ajtony, a Temesköz ura fellázad. István Csanádot küldi a csatába; Csanád nyer, és sok kincset szereznek. - Koronázása: 1000 dec. 25. vagy 1001 jan. 1. Pápa készíttet egy koronát valaki másnak, de álmában követek jönnek hozzá, azt mondják, nekik jobban kell a korona. Másnap jönnek a követek odaadja nekik - Vármegyeszervezés: először nyugaton, aztán keleten. Pl.: Veszprém-megye 1009-ben A vármegye ¾-e a királyé, a többi a magántulajdon (innen jön a bevétel) Vármegye élén: ispán, várnagy, várkatona, várjobbágy, várnép. Feladata: ellátás és védelem; (esetleg több központi vár) - Egyházszervezés: Egyházi kerületek <> vármegyék !!! Először püspökségeket alapít (Pl.: Veszprém 10039 Később érsekséget (függetleníteni akarja magát a NRCS-től; Pl.: Esztergomi) Meg később Kalocsán (Dél), mert nem volt stabil vallás - Törvényei: Nagyon szigorúak; 2 törvénykönyve van Egyház: - minden 10 falu építsen templomot - Vasárnaponként templomba kell járni - Templomban csendben kell maradni Védik a magántulajdont, és az árvákat, özvegyeket is Fellépnek a pogányság ellen - Intelmek: Imre fiához, hogyan kell uralkodni Imre meghal (vadászbaleset vagy pogány szervezkedés) Szent Imre a fiatalság és a tisztaság védőszentje István létrehozza a Magyar Feudális Monarchiát 1083-ban Istvánt szentté avatják Veszprém az Árpádkorban: 5 dombra épült: Benedek-hegy, Várhegy, Jeruzsálem-hegy, Temető-hegy, Látó-hegy Neve eredete: 1.) Besprin hercegtől 2.) Gizella: „Vesz prém” Ki legyen az utód? 3 lehetséges alternatíva:
- Besprin herceg - Péter Delján (meghal) - Orseolo Péter
Orseolo Péter 1038-1041-ig uralkodik; olaszokat, németeket támogatja a nép utálja, elüldözik, ő III. Henrikhez menekül (NRCS) 1044: Elindulnak Magyarország felé, Ménfőnél csata, nyernek 1044-1046-ig is uralkodik A 3 Vazul-fiút hazahívják (Levente, András, Béla), de Levente meghal 1046: Vata-féle pogánylázadás; azért van ennyi baj, mert nem pogány módon élnek; az ország keleti részén sokan csatlakoznak hozzá.
András megígéri, hogy szabad vallásgyakorlás lesz, ha a nép megválasztja királlyá. Pétert elüldözik, András lesz a király.
András Uralkodásának ideje: 1046-1060 Uralkodása a német-római császárnak nem tetszik 1051: Vértes-hegységbe küld seregeket III. Henrik, vesztenek 1052: III. Henrik újra támad, most hajóhaddal a Dunán, Pozsonyig hajóznak, de ott Zotmund / Búvár Kund megfúrja a hajókat, elsüllyednekvesztenek 1053: Andrásnak fia születik: Salamon, de Béla akar a király lenni (a másik Vazul-fiú) 1052: Tiszavárkony: András-Béla találkozik ( várkonyi jelenet (a kardot válassza)) Béla megkapja a dux (herceg) címet, vele a dukátust (ország területének 1/3-a) (időközben III. Henrik majd meghal, utódja: IV. Henrik) András az 5 éves Salamont eljegyzi IV. Henrik testvérével (Judit) 1060 András halála után: Salamon kerül a trónra, de Béla elzavarja (NRCS-be menekül)
Béla 1060-1063-ig uralkodik 1061-ben összehív Székesfehérváron egy országgyűlést, a közrendű szabadok jelennek meg. Itt kialakul egy új pogánylázadás, amit Vata fia, János vezet. Békülni szeretne IV. Henrikkel, de Henrik elutasítja. 1063: Béla meghal, 3 fia: Géza, László, Lambert Lengyelországba menekülnek.
Salamon 1063-1074-ig uralkodik Nem tesz hűbéresküt; Géza (Béla fia) megkapja a hercegi címet, de később ellenség lesz. 1074: SalamonGéza, Mogyoródnál (Salamon német csapatokat hív, Géza a testvéreire és a morvákra támaszkodik.) Géza nyer, Salamon visszahúzódik Pozsony-Sopron vidékére, kiskirály lesz.
Géza 1074-1077-ig uralkodik Őt is elismeri a pápa Géza öccse, László Bizánchoz fordul
I. László 1077-1095-ig uralkodik 1083-ban szentté avatások: István, Gellért Szigorú törvényei, 3 törvénykönyve van. - magántulajdon védelme (tyúk értékénél többet lop: akasszák fel) - nemeseket jobban védi - ha egyházi személy lop: mester fenyítse meg - népmozgalmak ellen - hamis bíráskodás ellen Híres a hódításairól: - kunokkal - Szlavóniába, Horvátországba vezet hadjáratokat Ez nem tetszik Bizáncnak, kunokat küldi ellenük, de László leveri őket.
Könyves Kálmán 1095-1116-ig uralkodik Nem őt szánják a trónra, Álmost, a testvérét; Kálmán csúnya volt; Álmos megkapta a hercegséget. Kálmán a Pápa, Álmos a Császár oldalára áll az invesztitúra- háborúban Kálmán a pápa hűbéresének a lányát veszi el Keresztes hadjárat 1096-ban elér ide, át akarnak haladni, de fosztogatnak, rabolnak, ezért Kálmán határozottan leveri őket.
Törvényei: kevésbé szigorúak, hasonlók Lászlóéhoz - fellép a pogányság ellen - nincsenek strigák (boszorkányok) Nádor címet ő alapítja meg; a király távollétében ő bíráskodik. Külpolitika: - Hódít: Horvát területek (D) sikerül ÉK Halics (kudarc)
III. István 1162-1172-ig uralkodik Alkut köt Bizánccal (Mánuellel) hogy István öccsét, Bélát megházasítják Mánuel lányával. De: Bélát hazaküldik, és Mánuel megpróbálja meghódítani Magyarországot Mánuel meghal; Béla örököl
III. Béla Uralkodása alatt (1172-1196) Magyarország fejlődik, visszafoglalja Horvátországot, Dalmáciát és Szlavóniát Behívja a cisztercita-rendet Magyarországra (Zirc, Bélapátfalva) Jó kapcsolatokat alakít ki Bizánccal Új adót szed: regálé (királyi felségjogon) Megszervezi a kancelláriát (okmányok kiadása a feladata)
II. András 1205-1235-ig uralkodik Birtokadományok miatt kevés a föld (a birtokot ajándékba adják, és ez örökölhető) Lesz olyan vármegye, ahol nincs királyi földbirtok „Az adományozás mértéke éppen az, hogy nincs mértéke” Felsége: Gertrúd merániai származású Mivel András sokat hódít, idegenek irányítják az országot anarchikus állapot, lázadások: - Főnemesek: - akik kimaradtak a birtokadományozásokból - akik nem töltenek be tisztséget - Szerviensek: - a király bíráskodik felettük - tartoznak katonai szolgálattal - Adományozások miatt a irály és a szerviens közé egy főnemes kerül - Várjobbágy, várkatona, várnép: Ugyanezek miatt - Egyház: - mert a király eladja a sókereskedelem jogát az egyháznak, mert ez neki bevételt jelent (kiesett földadók) Gertrúdot megölik Szerviensek + Várjobbágyok szervezkednek 1222. Aranybulla Pontjai: - Szerviensekre: - Bírájuk a király - Szabadon végrendelkezhet - Nem kell adót fizetniük - Csak az országon belül kell katonáskodni - Egyházra: - Sókereskedelem joga az egyházé - A tizedet nem szabad pénzben szedni - Idegenek ellen: - Nem viselhetnek hivatalt, csak ha ezt a főnemesek elfogadják - Egyéb: - Nem szabad nagy területeket adományozni - 4 emberen kívül 2 hivatalt senki sem viselhet (király, királyné, nádor, bán) - Ellenállási záradék: ha a király ezeket nem tartja be, akkor a nemesek felléphetnek ellene Összesen: 31 cikkely Aranybulla megújítása 1231-ben: - Az egyház szedheti pénzben a tizedet - Ellenállási záradék: ellenállhatnak, de csak az esztergomi érsek vezetésével (király embere) Legátus érkezik Magyarországra: elcsitítják a viszályt a király és az érsek között 1233: beregi egyezmény 1232-ben elindul egy szervezkedés: nemesi vármegyéket akarnak, mert van olyan vármegye, ahol nincs királyi földbirtok. Első ilyen: Zala megye (volt Kolon m.); 1234: Kehidai oklevél
IV. Béla Politikája apjáéval ellentétes
Tatárjárás előtt: Visszaszerzi apja által eladományozott földbirtokokat felháborodás Fura törvények: - Király előtt nem szabad leülni - Ha a királlyal akar tárgyalni, kérvényt kell benyújtani Megnöveli a királyi bíráskodás szerepét, ez viszont sokaknak nem tetszik. Julianus barát (4 emberrel) elindul felkutatni a magyarok őseit, megtalálja őket a Volga-folyó mentén, elindul hazafelé, 1237-ben érkezik meg Mégegyszer elindul, de most nagyobb kísérettel, de ott csak romokat talál, szalad haza, hogy jönnek a tatárok! Béla felszólítja a: - nemeseket (nem támogatják) - pápát (pogányok) (IX. Gergely) - szomszéd osztrák őrgrófot (II. Frigyes) - NRCS-t (ezt is II. Frigyesnek hívják) Csak ígéretben segítenek
Tatárjárás: Előttük: a tatárok bebocsátást kérnek Bélától Kötöny vezetésével, mert ketten esetleg fel tudják venni a harcot a tatárokkal; Béla beengedi őket a Duna-Tisza közére, viszont Kötönyt Budára hívatja. A nemesek felháborodnak, hogy a kunok lelegeltetik a füvet a marháikkal, ezért megölik Kötönyt. A kunok végigpusztítják a Duna-Tisza közét A tatárok 3 irányból támadnak:
- Lengyelo. felől (Orda vezetésével) - A főcsapat a Vereckei-hágón át (Batu kán vezetésével) - Keletről (Kadan kán) 1241-ben lépik át a határt, 1242-ben már végeznek is Csata: 1241 április közepe: Muhi; Tatár fősereg (Batu) magyarok (IV. Béla + öccse (Kálmán)) Tatárok: színlelt támadás, tatárok visszavonulnak; A magyarok örültek, leitták magukat, elaludtak Az éj közepén jönnek a tatárok: lemészárolják a magyar fősereget, nyernek a tatárok Osztrák herceg csapatai ejtenek egy pár foglyot, hazamegy, mondván ő már segített. IV. Béla II. Frigyesnél kér menedéket: Frigyes túszul ejti Bélát, és csak akkor engedi el, ha ad neki területeket Magyarországból; megkapja őket, Bélát elengedi Béla most délre megy horvátországi Trau szigetére, ide nem jönnek át a tatárok Itt tesz egy fogadalmat: Ha fia születik, papnak adja, ha lánya, apáca lesz belőle. Tatárok hírt kapnak, hogy meghalt Ödögej kán hazamennek 20%-os népességcsökkenés; Rogerius azt írja: Magyarország megszűnt létezni Béla hazamegy Budára (lánya született: Veszprémben hagyja, később a Margit-szigetre megy) Később Béla férjhez akarja adni (diplomácia) nem sikerül A lány vezeklő (mazochista), 18 évesen meghal, később szentté avatják
Tatárjárás után: Levonja a tanulságot:
- Birtokokat ad, de minden nemes, akinek birtoka van, kővárakat és városok köré falakat kell, hogy építsen. A palánkvárakat kővárakra cseréli Telepeseket hív nyugatról (hospes): - alánok (jászok) Duna-Tisza-köze É-i részére - kunok Alföld DK-i részére - úzok K-re - besenyők Ezek a népek beleolvadnak a magyarságba, pár év múlva magyarnak vallják magukat. Sok települést városi rangra emel Jó külkapcsolatokat létesít (Lengyelekkel, Halicsiekkel) II. Frigyestől visszaveszi a kizsarolt területeket (Stájerország egy részét is) A népesség nagy része kivonul a mocsarakból IV. Bélát a II. Honalapítónak is nevezik Fia: (V.) István hercegséget kap Stájerországban Mivel II. Frigyes meghal: Béla meg akarja szerezni az osztrák területeket, de ez a cseh Premysl családnak is kell, úgyhogy I. Ottokár megszerzi ezeket a területeket, Bécs a cseheké lesz.
1265 csata Isaszegnél: IV. Béla V. István; István cseh segítséggel nyer, ezért Béla kénytelen István kinevezni Magyarország ifjabb királyává 1267: Béla törvényt hoz Istvánnal együtt: Aranybullát megújítják: Augusztus 20-án (Szt. István) napján Székesfehérváron ún. törvénylátó napokat tartottak, ahová vármegyénként 2-2 ember volt hivatalos.
V. István 1270-1272-ig uralkodik; 1272-ben Dalmáciába utazik: tárgyal az Anjou-családdal: Ha Istvánnak gyereke születik, akkor az Anjou-házba fogják beházasítani.
IV. László Másnéven Kun László, 1272-től 1290-ig uralkodik, inkább csak külpolitikailag fontos 1278-ban Habsburg Rudolf segítséget kér Ausztria megszerzésére (Morvamező) A kunok nagy támogatója lesz Pápai legátus érkezik Magyarországra, hogy elcsitítsa a sok főnemes – szinte már kiskirály – belső hatalmi harcát. Legátus feladata: a király hatalmának visszaállítása 1282-ben László rájön, hogy a kunok nem akarnak letelepedni csata 1282 László kunok; László nyer, a kunok kimennek az országból. (Hód-tavi csata) 1290-ben a kunok ölik meg Lászlót
III. András 1290-1301; ő II. András unokája Törvényes származását kétségbe vonják (lehet, hogy Dénes Nádor a papa) András úgy táncol, ahogy a kiskirályok fütyülnek 1298-ban kiad egy törvényt: Ha a jobbágy kifizette a földesúrnak minden járandóságukat, szabadon elmehetnek.
