Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Nemzetközi gazdálkodás szak Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány
AZ ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELEM HELYZETE ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA MAGYARORSZÁGON
Készítette: Rudolf Dóra
Budapest, 2010.
Tartalom Bevezetés ............................................................................................................................ 4
I. 1.
Előszó ............................................................................................................................. 5
2.
Rövid történeti áttekintés ............................................................................................... 8
II. Szervezeti egységek .......................................................................................................... 11 1.
Bevezetés ...................................................................................................................... 11
2.
Szervezetek ................................................................................................................... 11
3.
Vízitársulatok ............................................................................................................... 12
4.
A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság ............................................... 15
5.
Vízművek ...................................................................................................................... 18
6.
Csatornázási művek ..................................................................................................... 18
7.
Polgárőrség .................................................................................................................. 19
8.
Egyéb szervezetek ........................................................................................................ 20
9.
Összefoglalás ............................................................................................................... 21
III.
Nemzetközi vetület ....................................................................................................... 22
1.
Bevezetés ...................................................................................................................... 22
2.
Az Európai Unió Környezetpolitikája ......................................................................... 22 Az Európai Unió Víz Keretirányelve........................................................................... 23
3.
Az OECD ajánlásai Magyarország számára .............................................................. 28
4.
Az Aarhusi Egyezmény ................................................................................................ 31
5.
Összefoglalás ............................................................................................................... 32
IV.
Prevencionális tájékoztatási formák ........................................................................... 34
1.
Bevezetés ...................................................................................................................... 34
2.
Magyar Közlöny........................................................................................................... 35
3.
Biztosítók ajánlásai...................................................................................................... 37
4.
Önkormányzati ajánlások ........................................................................................... 41
5.
Összefoglalás ............................................................................................................... 45 Krízishelyzetek ................................................................................................................. 46
V. 1.
Bevezetés ...................................................................................................................... 46
2.
Napi aktuális problémák kezelése ............................................................................... 46 Árvíz ............................................................................................................................. 46 Belvíz ............................................................................................................................ 49
3.
Programok, stratégiák ................................................................................................. 51
2
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ........................................................................... 51 A Várárhelyi Terv Továbbfejlesztése program ........................................................... 52 A Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014 ..................................................... 53 4.
Segélyszervezetek közrejátszása .................................................................................. 54 A Baptista Szeretetszolgálat ........................................................................................ 55 A Magyar Máltai Szeretetszolgálat ............................................................................. 56 A Magyar Vöröskereszt ............................................................................................... 57 A Magyar Ökomenikus Segélyszervezet ..................................................................... 59 A Nemzeti Segélyvonal ................................................................................................ 60
5. VI.
Összefoglalás ............................................................................................................... 61 Krízishelyzeti kommunikáció ...................................................................................... 63
1.
Bevezetés ...................................................................................................................... 63
2.
Katasztrófavédelem ...................................................................................................... 63
3.
Információs rendszer és kommunikáció..................................................................... 66
4.
Tájékoztatás a fertőzésveszélyről................................................................................. 71
5.
Összefoglalás ............................................................................................................... 74
VII.
Ajánlásaim a jelenlegi helyzet javítására ................................................................... 76
VIII. Összefoglalás ............................................................................................................... 84 IX.
Mellékletek ................................................................................................................... 85
1.
Szervezeti egységek – Eljárási rend ............................................................................ 85
2.
Prevencionális tájékoztatási formák – Önkormányzatok ajánlásai .......................... 87 A települési belvíz és csapadékvíz elvezetésével összefüggő feladatok ...................... 87
3.
Prevencionális tájékoztatási formák - Az önkormányzatok feladatai ....................... 89 Részlet az 1990. évi LXV. Törvényből ......................................................................... 89 Részletek az 1995. évi LVII. Törvényből .................................................................... 90
4.
Nemzetközi vetület – SWOT analízis .......................................................................... 92 Felhasznált irodalom ....................................................................................................... 95
X. 1.
Könyvek, folyóiratok, publikációk .............................................................................. 95
2.
Internetes hivatkozások ............................................................................................... 96
3
Ábrajegyzék
1. ábra: Magyarország Vízügyi Igazgatóságai .................................................................. 17
2. ábra: Az ár- és belvízvédelmi feladatok felépítése ......................................................... 67
3. ábra: A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztéséről készült plakát (VKKI) ........................... 82
4
I. Bevezetés 1. Előszó
Az árvíz nem új jelenség. Több ezer éve egész kultúrák épültek a folyók kiöntési mechanizmusaira. Az egyiptomiak például vészjósló jelnek tartották, ha a Nílus nem öntött ki, vagy késett az áradás. Az akkori népekre jellemző volt, hogy együtt tudtak élni a vízzel, tisztelték azt és számítottak a „segítségére”. Sok idő telt el azóta, és az ember mindinkább a természet leigázása felé fordult. A modern gondolkodás alapfeltétele, hogy mindent nekünk kell irányítani. Mindent meg kell ismerni, amit nem ismerünk, azt elpusztítjuk, vagy leigázzuk. Az ipari forradalmak óta a természet uralása szinte normálisnak tekinthető. A jelenkor feladata lesz felismerni, hogy a természetet nem tudjuk legyőzni, mert ha korlátozzuk, ő új utat keres és folytatja munkáját. Örök szélmalomharc ez, melyben eddig a vesztes oldalon állunk. Tevékenységeink azt eredményezik, hogy a bolygó ökoszisztémája felborul, és világméretű, pusztító katasztrófákat generál a globális felmelegedésnek nevezett jelenség. A természeti katasztrófák nem új keletűek: voltak, vannak és lesznek is. Újdonságot csak az hordoz magában, hogy milyen sűrűséggel és erővel csapnak le majd a jövő emberére. Jelenleg azt a tendenciát figyelhetjük meg, hogy egyre több és intenzívebb vihar tombol, egyre nagyobb árvizek és aszályok pusztítanak és gyakrabban mozog a talpunk alatt a föld. Ma már közhelynek számít az, hogy „ha nem teszünk valamit gyorsan, elpusztítjuk magunk körül a környezetet”.
Európa földrajzi fekvésének köszönhetően árvizek által erősen veszélyeztetett kontinens, főleg Hollandia és Magyarország területén. Nem mondok újdonságot azzal, hogy hazánk a Kárpát-medence országa, körbe vagyunk véve hegyekkel, és az ország területének nagy része alföld. Folyóinkról általánosságban elmondható, hogy hazánkon kívülről érkeznek. Mindez azt jelenti, hogy nem csak a folyók elöntésének vagyunk kitéve ár- és belvíz szempontjából, de a tavaszi olvadást követően a hegyekből lezúduló vízmennyiség is kihat ránk. Ezek mellett alapvető követelmény lenne a lakosság megfelelő felkészítése az ár- és belvízi védekezésre. Azonban úgy tűnik, a mindennapokból kimarad a civil lakosság tájékoztatása az
5
ár-és belvízhelyzetről. Észrevesszük, hogy gond van, amikor a pincénket elönti a talajvíz, vagy mikor a Duna elárasztja az Alsó-Rakpartot. De tudjuk, hol vannak az árterületek a folyók mentén? Mely területek vannak leginkább kitéve a belvíznek? Hova építkezhetünk és hol veszélyes? Az állam feladata lenne tájékoztatni a lakosságot? A civil szervezetek, helyenként úgy tűnik, átveszik az informálás kötelességét. Pedig az államnak kéne tanulmányokat végezni, felméréseket készíteni és az eredményeket eljuttatni az érintett területek képviselőinek, hogy azok továbbíthassák a civileknek. A folyók állami kézben vannak, a közgazdaságtan szerint pedig az állam feladata a társadalmi jólét és biztonság biztosítása. Az embernek alapvető joga van az élhető környezethez és a tájékoztatáshoz. Azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem vagyunk tisztában sem jogainkkal, sem kötelezettségeinkkel. Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága 2002-ben kidolgozott egy útmutatót, mely „A legjobb gyakorlat dokumentuma” címet viseli. Ebben olvashatjuk az alábbiakat: „Bár az árvizek természeti jelenségek, a természeti folyamatokba történő olyan emberi beavatkozások, mint a lefolyás urbanizáció általi megváltoztatása, a mezőgazdaságban követett gyakorlat és az erdőirtás, jelentősen megváltoztatták a helyzetet egész vízgyűjtőkön. Ugyanakkor a kockázatnak történő kitettség és sebezhetőség az elöntésveszélyes területeken folyamatosan nőtt.”1 Az éghajlati változásokkal együtt egyre több áradással kell számolnunk. Ahogy az embernek egyre nagyobbak az elvárásai, egyre több értéket halmoz fel maga körül, annál inkább érzi meg az árvizek mind pusztítóbb tombolását. Maga a természet nem szorítható korlátok közé, és szinte lehetetlen (jelen tudásunkkal és eszközeinkkel) előre jelezni, mi fog valójában történni. Hiszen nem véletlen a mondás: szeszélyes, mint az időjárás. A víz nem ismer határokat, nem tiszteli az országok szuverenitását és nem érdekli, hogy ki akarja megállítani. Alapvető elvárás lehetne tehát, hogy mind a hatóságok, mind a lakosság megtegye a megfelelő lépéseket, hogy a természet tombolása a lehető legkisebb kárt okozza életünkben. Az együttműködésnek tehát több aspektusban is meg kell jelennie. Ezek között értem a lakosság és a hatóságok kapcsolatát, a hatóságok egymás közötti tevékenységét, regionális és nemzetközi szinten egyaránt. Az intézkedések meghozatalakor figyelni kell arra, hogy emberi életek foroghatnak kockán egy nem megfelelő lépés megtételével. A károkat nem csak a lakosság szenvedi el, hanem a természet is, így ügyelni kell rá, hogy se a prevenciós intézkedés, se a kártalanítás ne terhelje meg jobban a környezetet
1
http://www.kvvm.hu/szakmai/budapestinitiative/docs/LegjobbGyakDok.pdf
6
mint szükséges. A természet alkotásaival igyekszik kompenzálni a katasztrófák mértékét. Vegyük példának a hegyek erdejeit. Ha egy hegyi patak árad, a fák sok vizet visszafognak és lassítanak a lezúduló vízmennyiség haladásán. Az alföldek talaja, a folyók közvetlen partszakasza is nyel el bizonyos mennyiségű vizet. Azonban, ha kivágjuk a fákat és beépítjük az ártereket, csak azt vesszük észre, hogy megint kárunk keletkezett. A természet fel van készülve az e fajta katasztrófákra, és ha nem avatkozunk bele, vagy nem féltjük gazdasági érdekeinket, akkor megoldja a kártalanítást a víz visszavonulásával. „A természetben nincsenek árvízkárok. Az árvizek csak akkor vezetnek károkhoz, amikor az emberi használatokat
érik
kedvezőtlen
hatások.”2
-
olvashatjuk
Az
árvízmegelőzés,
az
árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlata című tanulmányban.
A dolgozat célja és feladata rávilágítani, hogy az ár-és belvízveszélyről szóló információk hogy jutnak (vagy éppen hogy nem jutnak) el a lakossághoz. Milyen utat kell megtennie az adatoknak? Kinek a feladata ajánlásokat tenni a prevencióra és a védekezésre? Mit tehet a hétköznapi ember az áradás előtt, alatt és utána? Kitérek az állam, a civil szervezetek és az önkormányzatok feladataira is. Szeretném bemutatni, hogy milyen nemzetközi keretek szolgálnak az ár- és belvízvédelmi intézkedések szabályozására, az információ áramlás biztosítására. Mindezek a hivatalos portálokon, beszámolókban közzé tett adatok, publikus anyagok alapján fognak egy helyzetképet adni. Dolgozatomban feltárom a hiányosságokat. Alapfeltevésem az, hogy ugyan az árvízi területen élők nagy része tisztában van azzal, hogy árvíz idején mi történhet vele, és mit tehet a következmények enyhítése érdekében, de az országban élő többi lakos azt sem tudja, hogyan, milyen módon és milyen adományokkal segítheti a károsultakat. Az oktatás, informálás terén szemléletváltásra van szükség, mellyel szélesebb látókört biztosíthatunk saját magunk számára a katasztrófahelyzetek átlátásához. Alapállításaim egyike, hogy lokális szinten elengedhetetlen a megfelelő, pontos, naprakész kommunikáció. Regionális és nemzetközi szinten pedig fontos, hogy minőségileg és tartalmilag korrekt adatokat kapjunk. Mindez érvényes a hivatalos szervekre, szakhatóságokra és a média közvetítőire is. Fejleszteni megfelelő gazdasági források megteremtésével, pályázati úton lehetne. Ezekből az állításokból is jól látható, hogy maga az ár- és belvízvédelem milyen összetett kérdéskör. Gazdasági, szociális, környezetvédelmi és katasztrófa-elhárítási aspektusokkal is rendelkezik, így vizsgálata is komplex látásmódot
2
http://www.kvvm.hu/szakmai/budapestinitiative/docs/LegjobbGyakDok.pdf
7
igényel. Igyekeztem a már létező szakirodalmi anyagokon kívül olyan belső információkat is elemezni, melyek a minisztériumok, vagy más szervezetek tulajdonát képezik. Ezek összegyűjtése és rendszerezése után vázoltam fel egy jelenleg uralkodó helyzetet. Minden témakörben az elemzések mellett javaslatokat is megfogalmaztam a jövőt illetően, melyet összefoglalóan is vázoltam dolgozatomban. A javaslatok nem technikai jellegűek. Mivel a kérdéskör, az ár- és belvízvédelmi tájékoztatás és maga a rendszer is igen összetett, nem egyszerű feladat megtalálni a helyes megoldásokat, ezért igyekeztem több szemszögből is változtatásokat vázolni. Mindezen javaslatok és vázlatok inkább irányelv jellegűek, az elérésükhöz vezető út sok szakterület problémamegoldó készségét öleli fel. A téma feldolgozottsága alacsony szintű. A szakemberek munkássága 2003 után minimálisra csökkent. Talán napjainkban újra beindulnak a kutatások, fejlesztések, mivel az ár- és belvíz kérdése válaszadásra sürgeti mind a kormányokat, mind a szakértőket.
2. Rövid történeti áttekintés
3
Hazánkban a XVIII. század előtt nem igazán beszélhetünk árvízi védekezésről. Valójában a napóleoni háborúk idején történtek az első kezdeményezések, de onnantól viszonylag gyors ütemben haladtak a munkálatok úgy 100 évig. Ekkor indult meg igazán a mérnökképzés, a folyószabályozási tervek készítése és az ármentesítési munkálatok, de egységes műveletek még nem folytak. A lakott területek védelme már jellemző volt a XVIII. század előtt is, de hamis biztonságérzetet adott a lakosoknak, és amikor kiöntött a folyó, jószerint mindenüket el is vitte az ár. A Tisza teljes szakaszára vetített folyószabályozás Vásárhelyi Pál mérnök tervei alapján készültek (Vásárhelyi Terv). Árvízmentesítés céljából a Tisza mindkét partjára tervezett töltéseket, de persze a tervnek megvoltak a maga hibái, ugyanis a töltések miatt a víz nem tudott úgy szétterülni, mint azelőtt. Tervének megvalósítása a Tiszavölgyi Társulat 1846os megalakulásával vette kezdetét, majd az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején szünetelt. A század végi nagyobb árvizek hívták fel a figyelmet, hogy a folyószabályozást 3
Ez a rész Felső-Tisza (folyóirat) XLII. évfolyam/ 2. szám, 2003. március, különszám; Dajka István – Az
árvízvédelem múltja és jövője (6-9. oldal) és a Felső-Tisza (folyóirat) XXXIX. évfolyam/ 2. szám, 2000. március, különszám; Seres István – Árvízvédelemmel kapcsolatos elképzelések a XX. század elején (6-8. oldal) alapján készült.
8
folytatni kell, méghozzá gyorsabb ütemben, mint eddig. A munkálatok Kvassay Jenő vízmérnök átalakításával 1937-ben fejeződtek be. A fő cél az volt, hogy a folyószakasz hosszának lerövidítésével, a kanyarulatok levágásával meggyorsítsák a levonulást. Továbbá a Tisza vidéke akkor nagyrészt mocsarakból állt. A holtágak képzésével és a mocsarak kiszivattyúzásával képzelték el a mezőgazdasági területek megnagyobbítását is. 1879 után működött rendezett gátőri szolgálat. A gátőröknek telefonhálózatot építettek ki, és árvíz idejére megkettőzték a létszámukat. 1884-85-ben született meg a vízjogi törvény, mely „a vízitársulatok szervezetének és működésének minden részletét szabályozta. Gondoskodott az árvízvédelmi művek védelméről, az árvívédekezés megszervezéséről és az ezzel kapcsolatos társulati kötelezettségek szabályzatba foglalásáról…”4 A műszaki ártérfejlesztés kötelezővé tétele után, 1886-ban Péch József vezetésével az első vízrajzi szolgálat is megkezdte
működését.
Már
az
1880-as
években
megkezdték
a
gátőrszolgálat
továbbfejlesztését. 1899-ben egy miniszteri döntés során elrendelik az árvízvédelmi készültség megszervezését. A vízitársulatoknak kötelezően tervet kellett készíteniük, és biztosítani kellett a megfelelő személyzetet, eszközöket és a gazdasági tényezőket is. 1893-ban indult meg az árvizekkel kapcsolatos adatgyűjtés. Innentől kezdve az árvízi tervezésben figyelembe kellett venni az eddigi tapasztalatokat. Érdemes megemlíteni, hogy Kállai András már 1888-ban lefektette az árvízvédelem kérdéseinek alapját. Javaslatai között szerepelt például a vízgyűjtőterületek erdőirtásának megállítása, a meder tisztán tartása, a partszakaszok kaszálása, a települések körüli védelem megerősítése, árvízvédelmi terv készítése, stb. A tervek nagy része napjainkban is aktuális és megállja a helyét. (Számos olyan rendelkezés van érvényben ma is, amit még az 1990-es évek végén dolgoztak ki, de jelenleg is aktuális problémát kezelnek, és akad köztük olyan is, ami még fejlesztést sem igényel.) Egészen 1914-ig fejlődés volt megfigyelhető az árvízi védekezésben. Ekkorra már pár centis eltéréssel előre tudták jósolni a várható víz magasságát. A világháborúk azonban törést okoztak a fejlődésben, amit úgy látszik, csak mostanában kezd kiheverni a szakértői szféra. Az informatika gyors fejlődése, hazánk uniós csatlakozása és a globális felmelegedésre fogott egyre gyakoribb és intenzívebb árvizek hatására újból előkerült a Vásárhelyi Terv, melynek továbbfejlesztésével nem csak árvízvédelmi lépéseket kívánnak hozni, de a meglévő rendszer korszerűsítésével tájvédelmi, tájrendezési feladatokat is ellátnak majd. Az első ütem 2004-ben kezdte meg munkálatait. Az origo.hu cikkei között például érdekes vád ütötte fel a fejét, 4
Seres István – Árvízvédelemmel kapcsolatos elképzelések a XX. század elején (6. oldal)
9
miszerint az elmúlt 12 év fejlesztéseire kiadott milliárdok tulajdonképpen csak az elavult rendszer kijavítására mentek el. „A tíz évvel ezelőtti nagy tiszai árvizek után felismerték, hogy tározókat kell építeni, de a kezdeti nekibuzdulás után a Vásárhelyi-terv is hamar kifulladt, hét év alatt a tervezett hat helyett csak két tározó épült meg.”5 – írja a cikk. Napjainkban a továbbfejlesztések folytatódnak, remélhetőleg a megfelelő módon, ezzel munkahelyeket teremtve, és biztonságot adva az árvízzel fenyegetett területen élőknek. Jelen dolgozatnak nem célja a történelem hosszas boncolgatása, hiszen a hangsúly nem a múlt eseményein van. Annyit még azonban megemlítenék, hogy érdemes megfigyelni, hogy a XVIII. század előtt mennyire nem volt jelen a védekezés, majd mikor beindult a gépezet csak a háborúk állíthatták meg a folyamatot. A rendszerváltozás újra fontossá tette a védekezés kérdését, és talán napjaink fenyegetései újból felgyorsítják a fejlesztéseket. Ugyanis jelenleg nem történik más, mint a 100 évvel ezelőtt megépült védrendszert foltozgatják, az elavult művek az alapjai az újonnan emelt töltéseknek. Mi változott mára? Az árvíz ugyanúgy emberi életeket fenyeget. A technika sokkal fejlettebb és nagyobb lehetőségeket nyújt, mint a XIX-XX. században. Pénz akkor sem lett volna, ha a nagy családok (mint például a Széchényiek) nem adtak volna saját jövedelmükből a fejlesztésekre. De adtak… és talán ez a legnagyobb változás. Napjainkban az akaraterő hiányzik a tenniakaráshoz. Szokták mondani, hogy mindent meg lehet oldani, csak akarni kell. Ha mind akarjuk és teszünk is, hatalmas dolgokat lehet véghez vinni. Ez a múlt tanulsága és üzenete.
5
http://www.origo.hu/itthon/20100616-arvizvedelmi-fejlesztesek-az-elmult-evtizedben.html
10
II. Szervezeti egységek
1. Bevezetés A fejlett társadalmakra jellemző, hogy vezetésüknek, valamint a döntéshozásban is hierarchikus és horizontális felépítésű részterületek is vannak. Nincs ez másképp hazánkban sem. Egyes döntéshozatali útvonalak a felső vezetéstől indulnak és eljutnak egészen a végrehajtás szintjére. Másrészről viszont a cselekvés szintje lehet horizontális beosztású. Elég csak az árvízi védekezési munkálatokra gondolni, amikor több szervezet összefogva együtt dolgozik az áradás továbbterjedésének megelőzéséért. Akármelyik forma is valósul meg, fontos, hogy lássuk, kik foglalkozhatnak itthon ár- és belvízvédelmi tevékenységekkel.
2. Szervezetek Nem kell túl nagy kutatást végezni ahhoz, hogy lássuk: a környezetvédelem területén az állami feladatok ellátásában többszörös és jelentős strukturális átalakulás ment végbe, ugyanakkor a Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014 is rávilágít, hogy a változás nem mindig vezetett a hatóságok és az ügyfelek közötti kapcsolat pozitív változásához. 6 A környezetvédelmi dolgozók száma folyamatosan csökken, még napjainkban is, emellett pedig az elintézendő ügyek száma egyre nő, összetettségi fokukkal együtt. A pénzügyi és emberi források hiánya nem segít a lakosság problémáinak megoldásában. Hiába bővül a Felügyelőségek jogköre, ha nincs meg a megfelelő fedezetük a jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez, jogérvényesítéshez. Problémát jelent, hogy a hatóságok közötti közigazgatási munkamegosztásban a környezetvédelmi szakigazgatást támogató operatív intézményi koordinációnak nincs kialakult mechanizmusa.7 Információ szolgáltatás kapcsán a Program még pozitív változásként említi a Zöld-Pont Irodák Országos Hálózatának kiépülését, azonban a 2010-es választások után bekövetkezett átalakulások óta az Irodák jövője kétséges. Jelen állás szerint csökkentett létszámú dolgozóval fogják ellátni az információ-szolgáltató feladatokat. Problémának ítéli azonban azt a jelenséget, hogy a gyakran hosszú távú előrelátást igénylő feladatokat is csak rövid távra kalibrálják a szakértők. „A környezetvédelmi nonprofit szervezetek száma Magyarországon 2005-ben 1341, 2007-ben 6 7
Magyar Közlöny: 2009. évi 177-es száma: Nemzeti Környezetvédelmi Program 2008-2014, 33. oldal Ugyanott.
11
1562 volt (a nonprofit szervezetek 2,5%-a (KSH)). A nonprofit szervezetek több mint 87%-át a klasszikus civil szervezetek jelentik. Ezen belül a környezetvédelmi civil szervezetek száma 2006-ban 1269 volt (2,5%). Pénzügyi támogatásuk, pályázati forráshoz jutási lehetőségeik az utóbbi években reálértékben stagnálnak, ami főként alapműködésüket veszélyezteti, csökkentve ezáltal nagyobb volumenű vagy hosszabb távú programok megvalósítását.”8 A jelenlegi Vidékfejlesztési Minisztérium feladata az állami tulajdonú közcélú védelmi műveken megszervezni és koordinálni a védekezést mind prevencionális, mind pedig védekezési időszakban. Gondoskodnia kell a központi ügyelet feltételeinek megteremtéséről: ez a kommunikációs eszközök és hálózat, technikai felszerelés biztosítását jelenti. A központi ügyelet feladata tájékoztatni a közreműködő osztályokat, valamint a sajtót az aktuális ár- és belvízvédelmi helyzetről, valamint a tevékenységek menetéről.
3. Vízitársulatok Adott területen a vízgazdálkodási közfeladatok ellátására úgynevezett Vízitársulatokat működtet az állam. A társulatok tevékenységét a 2009. évi CXLIV. törvény szabályozza. A vízitársulatoknak védelmi tervet kell készíteniük.9 Ez tartalmazza az állami tulajdonú és a társulat részére üzemeltetési szerződéssel átadott védművek kezelését. A védelmi fokozatok elrendelése is a társulat védelmi terve alapján történik. Krízishelyzet esetén a vízitársulat azonnal meg kell, hogy kezdje a védekezési feladatokat, valamint azonnal jelentenie kell a védelmi fokozat elrendelését. A társulat feladata a belvízi védekezésről adott napi jelentés elkészítése is. Ez tartalmazza a védekezési fokozat elrendeléséhez szükséges adatokon felül a csapadék mennyiségét és egyéb meteorológiai adatokat, ha azok rendelkezésre állnak. Továbbá láthatjuk a jelentésből a védekezők létszámát, az eszközök felsorolását, szivattyúzási adatokat, mederben végzett munkákat, elöntött területek nagyságát, stb. A Minisztérium felé ún. dekádjelentések készülnek, mely az előbb említett napi jelentések tíz napos összefogó jelentéseit takarja. Tehát a vízitársulatok legfontosabb feladatai a következők: 8 9
Figyelőszolgálat; Jelentéstétel;
Ugyanott 5/2010. (V. 14.) FVM utasítás
12
Szivattyúzás, kotrás, növényzeteltávolítás, vízfolyást gátló tényezők eltávolítása; Műtárgytisztítás, helyreállítás; Ideiglenes védmű építése; Vízelvezetés ideiglenes létesítményei.
A lokális, nagy csapadékok okozta veszélyhelyzetekkel kapcsolatosan még 2006-ban készült egy Eljárási Rend10, melyben az Országos Meteorológiai Szolgálat és az Országos Műszaki Irányító Törzs vállalta a feladatok elvégzésének oroszlán részét, hogy megalakulhasson egy előrejelzési, értesítési és riasztási rendszer. A rendszer feladata az előrejelzési és riasztási rendszer a lokális, nagy csapadékok okozta katasztrófahelyzetek kockázatának csökkentésére, a veszélyhelyzet felismerésére, elhárítására, a segítségnyújtásra való felkészülésre szolgál. Alapja az együttműködés megteremtése a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium11 illetékes szervei, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a vízügyi védekezést irányító Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT), és az érintett területi szervezetek környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságai között. Az eljárási rend napjainkban is érvényes, a volt KvVM illetékes, területi szervei ugyanúgy ellátják feladatukat. Az Eljárási rend 2006. december 1-jétől hatályos és visszavonásig érvényes. Az összehangolt rendszer legfőbb célja tájékoztatás nyújtása a védekezésben résztvevő szervek részére, felkészülés az önkormányzatoktól várható segítségnyújtási kérelmekre. A rendszer két fő komponensét az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT)adja, akik szorosan együttműködnek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területi szerveivel. Az OMSZ a rendszer meteorológiai kérdéseivel foglalkozik, ebben a témában készít elemzéseket. A másik pillérben elhelyezkedő felek a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokkal működnek együtt a további feladatok ellátására, szervezésére. Az Országos Meteorológiai Szolgálat napi 24 órás rendelkezésre állásban végzi feladatait. A veszélyes időjárási helyzetekre felkészítő előrejelzéseket két lépcsőben adja ki. A rövid távú
10
Eljárási Rend - a lokális, nagy csapadékok okozta veszélyhelyzetekkel kapcsolatos előrejelzési, értesítési és riasztási rendszerhez (2006. november 30.) – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatbázisából (lásd: 1. számú melléklet) 11 Megjegyzés: A továbbiakban a jelenleg Környezetvédelmi Államtitkárságként működő szervet Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumként fogom említeni, hiszen az eljárási rendszer kiépítésekor még ezt a nevet viselte.
13
előrejelzés arra vonatkozik, hogy az ország területén veszélyes időjárási jelenség várható. Azonban nem ad információt az előrejelzés a meteorológiai jelenség pontos idejére és területi kiterjedésére, csak egy várhatóan bekövetkező eseményt feltételez. Tehát ez a figyelmeztetés a bizonytalanságot sugallja. A riasztás 1 napig érvényes. A Nowcasting riasztás területi, régiókra bontott előrejelzés. Ez sokkal pontosabb adatokkal szolgál mint a rövid távú riasztás. Az időjárási jelenség várható bekövetkezte mellett a jelenség lefolyásának menetére, pontosabb helyére, idejére vonatkozó részletes információkat is tartalmaz. Az esemény kialakulása előtt fél órával-3 órával kerül kihirdetésre, és egészen addig van érvényben, amíg fel nem oldják, vagy nem módosítanak rajta. Az OMSZ figyelmeztető adatai publikusak. Egyrészt a honlapjukon on-line tájékoztatást biztosítanak, másrészt időjárási jelenség és veszélyességi szint szerinti megkülönböztetéssel, de kibővített információ tartalommal, zárt rendszerben a döntéshozatalban, védekezésben résztvevő szervek információ ellátását is biztosítja. Az első tájokoztatási forma szolgál a lakosság figyelmeztetésére. A rendszerben a körzetek színezésével (zöld, sárga, narancs, piros jelzések) és piktogramokkal kerül jelzésre a várható időjárás veszélyessége. Az adott körzetre vonatkozó részletes információk a körzethez tartozó link segítségével egy szöveges ablak előhívásával érhetők el. A második kommunikációs móddal zárt információs rendszeren belül kerül figyelmeztetésre az a réteg, aki döntéseket hozhat. Ezen tájékoztatás részletesebb, szakmaibb tájékoztatást takar, és lehetővé teszi a döntéshozó és védekező szervek számára, hogy a riasztó rendszerben bekövetkezett bármilyen változásról azonnali információhoz jussanak, mentesüljenek a folyamatos megfigyelés alól. A zárt információs rendszerben az OMSZ a az OMIT és a VITUKI részére küld tájékoztatást. A riasztás visszavonását hasonlóan végzik az elrendeléshez. Az OMSZ szolgálata figyeli az időjárási jelenség útját, és a veszélyhelyzet elmúlásával értesíti a lakosságot és a döntéshozó, szakmai feladatokat ellátó szerveket egyaránt. Az OMSZ és az OMIT gondoskodik arról, hogy az eljárási rendben szereplő hozzájuk tartozó szervek a működési rendet megismerjék, és az abban foglaltak szerint járjanak el.
14
4. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Vízügyi és árvízvédelmi kérdésekben másik fontos szervezet a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, mely 2007 óta működik, amikor is a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények, ami 1993-tól látta el feladatait, átszervezésre kerültek és jogutódként megszületett a VKKI. Az Alapító Okirat az Igazgatóságot önálló jogi és gazdálkodó szervnek minősíti. Hatásköre az egész országra kiterjed. Feladatai összetettsége miatt nem csak vízügyi és környezetvédelmi szakemberek, valamint a szervezet működéséhez szükséges alapvető munkaerő található meg felépítésében, hanem gazdasági, mérnöki, kutató és informatikai állománnyal is rendelkezik. A
Központi
Igazgatóság
legfontosabb
tevékenységekkel jelölhetők meg:
feladatai
vázlatosan
a
következő
átfogó
12
„vizek kártételei elleni védelem (árvíz, belvíz);
környezeti kárelhárítás (pl. vízminőség-védelem),
vízgyűjtő-gazdálkodás (vízgyűjtő: a vízgazdálkodási feladatok összehangolásának természetes területi egysége.)
vízrajzi tevékenység;
közműves vízellátás és szennyvízkezelés;
egyes Európai Uniós források felhasználásával megvalósuló központi, illetve pályázati, valamint kiemelt kormányzati fejlesztések (projektek) megvalósítása;
központi vízügyi nyilvántartások vezetése és informatikai rendszerek üzemeltetése;
közreműködés
a
VKKI
feladatkörét
érintő,
tehát
vízgazdálkodással
és
környezetvédelemmel összefüggő jogszabályok, koncepciók, stratégiák szakmai előkészítésében
a 12 területi vízügyi és környezetvédelmi igazgatóság tevékenységének koordinálása
vízügyi és környezetvédelmi vonatkozású múzeumi, levéltári, könyvtári feladatok ellátása.”
Az előbbi felsorolásból is kitűnik, hogy az Igazgatóságnak széleskörű feladatrendszere van. Mivel hatásköre országos, tevékenysége gyakorlatilag minden polgárt érint. Ügyel a vízellátás megfelelő mennyiségére és minőségére, szennyvíztisztítási teendőket lát el, és részt vesz az ár- és belvízvédelem feladataiban is. A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza 12
http://www.vkki.hu/index.php?mid=138
15
továbbá, hogy a VKKI feladata az Európai Uniós, illetve a kiemelt programok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek végzése is, tehát az Igazgatóság nem mentes nemzetközi kapcsolattartástól sem. Felelősségük gyakorlatilag kiterjed mindenre, ami az emberek egészségét, a jó minőségű vízhez jutást, és magát az egészséges vízi ökoszisztémát célozza. Közönségtájékoztatási feladatait egy könyvtár működtetésével látja el leginkább, mely látogatható az Alkotmány u. 27. szám alatt. Alapító Okiratában írják, hogy nem csak könyvtári szolgáltatások és nyilvántartások készítésére jogosult a VKKI, hanem könyvtári állomány feltárására, megőrzésére, védelmére, a könyvtári állomány gyarapítására, levéltári állomány kezelésére, védelmére és gyarapítására, valamint levéltári szolgáltatás nyújtására. Ezen kívül múzeumi tevékenységet is folytat. Ezen belül a gyűjtő, kiállítási és közönségkapcsolat ápolás a legfontosabb feladata. A könyvtár dolgozói igen segítőkészek, bárkit szívesen fogadnak, aki érdeklődik a vízügyi és környezetvédelmi témák után. Legtöbbször főiskolások, egyetemisták keresik fel a könyvtárat. Véleményem szerint azonban a szolgáltatás nem kap elég figyelmet. Biztos vagyok benne, hogy sokan, átlagos érdeklődő emberek nem is tudják, hogy van ilyen szakkönyvtár. Pedig az egyik legszélesebb gyűjteménnyel rendelkezik a témában, és ez nem csak a könyvekre, hanem egyéb publikációkra, folyóiratokra is kiterjed, és fontos, hogy nem csak magyar nyelvű kiadványokkal rendelkezik, hanem a világ minden tájáról kiadott írásokkal. Fontos ismerettár, melyből szélesíteni lehetne az emberek látókörét, hogy ne csak az ismerje az ár- és belvíz problémáit, aki átéli. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság bejegyzett tevékenységi körei többek között13:
Könyvkiadás;
Könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem;
Adatfeldolgozás;
Adatbázis-tevékenység, on-line kiadás;
Műszaki kutatás, fejlesztés;
Mérnöki tevékenység, tanácsadás.
Az országot 12 Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság fedi le.14
13 14
http://www.vkki.hu/index.php?p=contents&cid=121 – Szervezeti és Működési Szabályzat 13-14. oldal http://www.vkki.hu/index.php?mid=69
16
1. Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 3. Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 4. Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5. Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 6. Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 7. Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 8. Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9. Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 10. Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 11. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 12. Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
1. ábra Magyarország Vízügyi Igazgatóságai Forrás: http://www.vkki.hu/index.php?mid=69
Feladataik a folyók, árvízvédelmi művek, kisvízfolyások, belvízcsatornák és egyéb vízügyi létesítmények helyi felügyelete, karbantartása. Elérhetőségeiken és honlapjukon közzé tett adatokkal segítik a területileg érintett lakosok tájékozódását. A www.vkki.hu oldalon a keresőbe beírva városunkat, megtudhatjuk, melyik „KÖVIZIG” területéhez tartozunk. Az
17
adott Igazgatóságot felkeresve kérhetünk további tájékoztatást környezeti és vízügyi kérdéseink kapcsán, valamint innen érdemes folyamatos információk gyűjtése az adott vízállásról.
5. Vízművek A vízművek munkásságát a Fővárosi Vízműveken keresztül mutatom be. A vízművek feladata is hasonlóan összetett, mint az előbb bemutatott Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság tevékenységi köre. Mindazonáltal, hogy el kell látnia alapvető feladatait, oda kell figyelnie a közönségkapcsolatokra, a környezetvédelemre, a tiszta, átlátható működésre. A Fővárosi Vízművek leginkább honlapján teremt kapcsolatot a fogyasztókkal. Érdemes végignézni az ott feltűntetett linkeket, mert az oldal igényes grafikájának köszönhetően élvezetessé válik a tudás megszerzése. A szokásos cégismertető előtt szerepelnek már az ügyfélszolgálati elérhetőségek. A Fővárosi Vízművek politikájában a társadalmi elérhetőség megkönnyítése is helyet kap. Szolgáltatásai között megtalálhatóak a pályázati lehetőségek, a különféle vízművek kezelésére vonatkozó szolgáltatások (pl.: csőroppanás, ideiglenes vízelvezetés, lajtoskocsi biztosítása, stb.) és egészségügyi, laboratóriumi vizsgálatok lebonyolítása is. Külön programokkal támogatja a hátrányos helyzetű fogyasztókat, és felelősséget vállal a környezetvédelem területén is. Árvízvédelmi tevékenységei között a víztisztaság védelme a feladata. Az esetleges szennyeződések esetén a víztisztítási eljárások betartásáért, ellenőrzéséért felelős.
6. Csatornázási művek Vele karöltve hasonló a feladata a csatornázási műveknek. A Fővárosi Csatornázási Művek15 megalakulása óta (1946) látja el az ár- és belvízvédelmi feladatokat, majd a rendszerváltást követően alaptevékenységei közé került a védekezés. Három fokozatú árvízi védekezési szintet különböztetnek meg. Az első fokozaton csak figyelő szolgálat működik, a második fokozat elérésekor lezárják a közcsatornák zsilipjeit és szivattyúk segítségével juttatják el a vizet a befogadókba. A harmadik fokozat a legerősebb, ekkor indítják be az ideiglenes átemelő állomásokat. Ezzel a fokozattal folyamatos figyelőszolgálat ellenőrzi a védműveket, és bármilyen hiba, vagy veszélyeztető jelenség esetén, azonnal cselekszenek. Ha bekövetkezne egy, a harmadik fokozatnál erősebb katasztrófa, rendkívüli készültséget 15
http://www.fcsm.hu/content/index.php/96
18
rendelhet el a Fővárosi Csatornázási Művek: erre láthattunk példát idén a nagy dunai áradáskor. A honlapon az alábbi árvízvédelmi minősítést találjuk a Művek dolgozóival kapcsolatban: „A Fővárosi Csatornázási Művek szakemberei több évtizedes árvízvédelmi gyakorlattal és tapasztalattal rendelkeznek. Szakértelmük elismert a szakma hazai és nemzetközi művelői körében egyaránt. Bizonyítja ezt az a számos állami, ágazati és önkormányzati elismerés is, amit a 2002-es és a 2006-os védekezési munkák után kaptak.”16
7. Polgárőrség Árvizek utáni kitelepítés esetén sokat segítenek a polgárőrség tisztjei, hogy az üresen maradt házakat, egyéb értékeket védjék az alkalmi tolvajoktól. Sok esetben a védekezésben és kitelepítésben is segédkeznek. Amikor azt mondjuk, hogy polgárőrség, sokan úgy vélik, hogy ez egy fogalom a rendőrséggel, pedig nem. Habár munkájuk sokban hasonlít, külön kell választani őket, ugyanis a polgárőrség egy társadalmi, vagyis civil szervezet. A Wikipedia így ír róluk: „Célja az ország közrendje és közbiztonsága fenntartásának segítése, a határőrizetben, a környezet- és természetvédelemben, a veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében,
a
társadalmi
bűnmegelőzésben
való
lakossági
részvétel,
illetve
az
önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erősítése, továbbá a helyi közbiztonság közösségi védelme.”17 A társadalmi szerveződés miatt olykor azt hiszik az emberek, hogy így már szakképzetlen, túl aktív és sok szabadidővel rendelkező fiatal áll polgárőrnek. A polgárőrök folyamatos képzéseken vesznek részt és törvény által szabályozott jogok és kötelezettségek illetik meg őket. Egy felmérés alapján18 azonban kiderült, hogy a lakosság igenis fontosnak tartja a munkájukat. A települések eltérő igényei és társadalmi szintjei miatt az elfogadás nem egységes. Értelem szerűen egy nagyvárosban, ahol a biztonság utáni vágy erősebb, jobban megbecsülik a polgárőrök munkáját, míg egy kisebb település nem feltétlenül igényel ekkora védelmet, hiszen érték- és vagyontárgyait nem tudja akkora mennyiségben felhalmozni, hogy féltse. Akármennyire is ismerik el a polgárőri tevékenységet adott településen, városban, feladatuk fontos. Ár- és belvízvédelmi területen pedig meghatározó a segítségük, melyet viszonzás nélkül folytatnak. A polgárőrség feladatiról külön dolgozatot 16
http://www.fcsm.hu/content/index.php/96 http://hu.wikipedia.org/wiki/Polgárőrség 18 http://www.opsz.hu/?q=node/1086 - Dr. Krémer Ferenc: A Polgárőrség társadalmi megítélése (tanulmány) – Magyar Rendészettudományi Társaság, 2007. 17
19
lehetne írni, de jelen munkának nem tiszte a polgárőrség tevékenységeit a továbbiakban ismertetni.
8. Egyéb szervezetek Szeretném még kiemelni a tűzoltóság, a katonaság, a mentőszolgálatok és az egyetemek fontosságát. Feladataikról külön dolgozatokat lehetne írni. Röviden összefoglalva árvízvédelmi tevékenységeiket, a következők mondhatóak el. A tűzoltóság a katasztrófavédelemhez hasonló feladatot lát el. Magában az árvízi védekezésben azonban nem feltétlenül működik közre. Sokkal inkább veszi ki a részét a belvízi károk enyhítésében, például az elöntött pincék, alagsorok szivattyúzásában. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a védekezés és katasztrófahelyzet bekövetkeztekor a tűzoltóság ne segítene. Ellenkezőleg, sok esetben a lakóterületeken a tűzoltóság igyekszik az ingatlanokat védeni az elöntéstől. A honvédség szerepe a védekezésben legalább olyan fontos, mint a kitelepítés megszervezésében és lebonyolításában, valamint a felügyelet nélkül maradt ingatlanok védelmében. Segítségük és műszaki felszereltségük nélkül több elzárt település is keletkezhetne egy-egy áradás során. Teherautóik például olyan utakon is megállják a helyüket, ahol egy kisebb jármű elakadna. Jelenlétük megnyugtatja a település lakóit, és talán a kitelepítést is könnyebben viselik, ha tudják, házaikra maga a honvédség emberei vigyáznak. A mentőszolgálat feladata is egyértelmű ár- és belvízi helyzetben. Mentőt hívnak egy esetleges sodrásos, fulladásos esethez. Megnövekszik a riasztások száma árvíz és árvíz utáni időkben, amikor megsokszorozódik a bélrendszeri- és gyomorbetegségek száma. Sokszor kerülnek ilyenkor a betegek kórházba. De előfordul az is, hogy lappangó betegségek miatt a mentősöknek az ár levonulása után jóval később is árvízi betegségeket kell kezelniük. Gyorsaságuk életmentően fontos. Az egyetemek leginkább ajánlásaikkal, kutatásaikkal segítik az ár- és belvízvédelmet. A védekezésben közvetlenül ritkán segítenek, de a prevencióban elengedhetetlen fontosságúak. Előzetes tanulmányokat készítenek, és gyakran az áradás után is a helyszínen kutatnak. Eredményeikkel hozzásegíthetik a településeket, hogy a következő áradás esetén mire
20
készüljenek fel, mit tehetnek. Sajnos ajánlásaik megvalósítása gyakran magas költségeket okoznának a városi költségvetés számára, így a legjobb hiszemű fejlesztési terv is polcra kerülhet a tervező asztal helyett.
9. Összefoglalás Hazánkra az árvízvédelmi tevékenység területén a hierarchikus forma jellemző, mely a gátőrtől indul és a Vidékfejlesztési Miniszterig tart. Köztük számos szint található. A hivatalos állami szerveket különféle kutatóintézetek, egyetemek és civil szervezetek segítik, nem is beszélve a katasztrófaelhárítás, a polgárőrség, rendőrség és a katonaság, a tűzoltóság és a mentőszolgálatról. Ezen szerveknek kell közreműködni a prevencióban és védekezésben. Sikerük azon múlik, hogy hogyan tudnak egymással kooperálni és hogyan tudnak a lakossággal közös nevezőre jutni.
21
III. Nemzetközi vetület
1. Bevezetés Hazánk a szocialista rendszer láncaiból kitörve, részt kívánt venni a nemzetközi életben. Csatlakoztunk számos nagy nemzetközi szervezethez, aláírtunk egyezményeket, két- és többoldalú szerződéseket, valamint fontos lépésként 2004-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz is. Ezért fontosnak tartom, hogy egyfajta nemzetközi körképet adva elhelyezzem hazánkat a környezetpolitikai világban.
2. Az Európai Unió Környezetpolitikája Az Unió környezetpolitikája három elméleti alappilléren nyugszik19: gazdasági, etikai és jóléti érvrendszerek. Sajnos napjainkban a gazdasági pillér uralkodik, holott a másik kettő is legalább ilyen fontos. E három tényező a fenntartható fejlődés alapja a Riói Környezet és Fejlődés Konferencián megfogalmazottak szerint. Etikai szempontokat nézve, a környezet belső értékkel bír, tehát védelemre érdemes. Jóléti szempontokat követve: ha az árvíz után nem végzik el a megfelelő takarítást, fertőtlenítést, az emberi egészség kerül veszélybe, tehát a jólét szenvedhet csorbát, amihez amúgy minden embernek alanyi joga van. Harmadszor pedig elmondhatjuk, hogy a gazdaság uralja a világot. Nincs ez másképp a környezetvédelem terültén sem. Hiszen, ha az egyik nagyvállalat nem környezettudatos, a másik viszont igen, akkor ez utóbbi lesz kénytelen viselni az előtte említett vállalat szennyezését is. Láthatjuk, hogy a három terület erősen összefügg, hiszen a jóléti vetület magában hordozza az etikai kérdéseket, és egyik pillér sem tudja kiszűrni magából a gazdasági érdekeket. A Közösség szabályozása nem egységes a környezetvédelem területén. Csak ott szabályoz, ahol a jogharmonizáció miatt szükséges. Vannak szigorúan leszabályozott területek, de vannak csak irányelvekkel keretjellegű szabályozások is. Figyelembe veszik a regionális különbségeket és fontos cél a szabályozás elkészítésekor a szubszidiaritás elvének érvényesítése. Mindezek alapján beszélünk közösségi szintű környezetvédelmi jogalkotásról, nem pedig környezetvédelmi jogról. Habár a környezeti politika meghatározásra került, konkrét
19
A környezetgazdaságtan alapjai – Medvéné dr. Szabad Katalin (szerk), Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt., Budapest, 2005. – 7. fejezet: Elméleti alapok 241-242. oldal
22
jogszabályok nem születtek. A Római Szerződés még nem is foglalkozik a környezetvédelmi problémákkal. Először az 1970-es években érinti a Közösség ezt a témakört: az Első Akcióprogram 1973-ban indult útjára. Iránymutatást kínált a nemzeti környezetvédelmi jogalkotás számára a követendő elveket illetően. Ennek alapja az 1972-ben megrendezett Stockholmi ENSZ Környezetvédelmi Világértekezlet utáni párizsi csúcstalálkozó volt. Jelenleg a Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramnál tartunk, mely 2010-ben zárul le. Habár maguk az akcióprogramok a környezetvédelem széles körével foglalkoznak, mégsem szabályozzák az ár- és belvízvédelmi kérdéseket. Az árvízi jelenségek súlyos problémát okoznak évről-évre Európa számos országa számára. Azonban az akcióprogramok leginkább a szennyezési formákra, a fenntartható fejlődésre, a környezeti ártalmak csökkentésére, a természeti erőforrások ésszerű felhasználására, az életkörülmények javítására, valamint a közös problémák összehangolt, együttes megoldására helyezik a hangsúlyt. 1973 óta sok változáson mentek át, új fejezeteket iktattak be az éppen aktuális kérdésekkel kapcsolatban, az ár- és belvízvédelem mégsem kapott helyet a Hatodik Akcióprogramban sem. Van egy Irányelv, mely kifejezetten a „vizes” problémák megoldásáért készült. Az ár- és belvíz térhódítása még az Irányelv készítésekor sem sarkallta az alkotókat, hogy komolyabban foglalkozzanak a témával.
Az Európai Unió Víz Keretirányelve20 Az Európai Unió számára is fontos kérdéssé vált a vizekkel kapcsolatos kérdések rendezése. Érdekes terület ez már csak azért is, mert a folyók, esetleg mesterségesen kialakított vizek, vízfelületek nem érnek véget az országhatárnál, sokszor határon átnyúló szakaszai is vannak. A Tisza ciánnal történt szennyezésekor láthattuk, milyen hatással van hazánkra a határon túli mérgező anyag. Ahhoz, hogy ilyen ügyekben is együtt tudjanak az államok működni, kétoldalú megállapodásokra, valamint az Unión belüli jogharmonizációs folyamatra van szükség. Ennek felismerésével kezdett az integráción belül is kibontakozni egy vízügyi együttműködés. Jelen dolgozat nem tér ki az Unió Víz Keretirányelv minden pontjára, csak az ár- és belvízvédelmi intézkedések szempontjából fontos részeket emeli ki.
20
http://www.euvki.hu/
23
Az 1990-es évek első felében bebizonyosodott, hogy a vízvédelmi szabályok elavultak, és az egyre bővülő integráció szempontjából sem megfelelőek. Ezért számos egyeztetés, megbeszélés és tárgyalás után 2000. decemberében életbe léphetett az Unió Víz Keretirányelve, mely egységes politikát teremtett a tagországok szabályozásában. A Keretirányelvet át kell ültetni a tagállamok joganyagába (jogharmonizáció), mely anyagi és jogi természetű kötelezettségek teljesítését is jelenti. Az Irányelv célja, hogy egységes, harmonizált közösségi politikát fektessen le, mellyel elérhető a vízgyűjtőkön való koordinált vízgazdálkodás, a vízvédelem fejlesztése és a vizek terhelésének
csökkentése.
Feladatának
tekinti
a
gazdasági
szempontból
végzett
vízgazdálkodás jelentésének átformálását. 2015-re jó állapotba kell hozni a tagállamok vizeinek minőségét. A „felszólítás” egyaránt vonatkozik felszín alatti és feletti vizekre. Fontos az Irányelv, mert célja, hogy a vizek állapotának romlását megakadályozza és az elért „jó” állapotot fenntartsa. A Víz Keretirányelv jogi alapot ad a felszín alatti és a felszín feletti, az átmeneti és a parti vizek védelmére, mely kiterjed minden olyan emberi tevékenységre, ami veszélyezteti a vizek minőségének fenntarthatóságát, vagy esetleg a vízminőség romlását eredményezné. Árvízvédelmi szempontból a Keretirányelv a mesterséges és erősen módosított víztestek számára külön kategóriát képzett. Ezen vizek állapota sok esetben irreálisan magas költségek árán érhetné el a „jó” minőséget, vagy akadályokba ütköznének a vízhasználat bizonyos kategóriái. Tehát ezeknél csak a jó ökológiai potenciál elérése a cél, nem pedig a jó ökológiai állapot. Azért fontos különbséget tenni a kettő között, mert a jó potenciál elérése kevésbé költséges, reálisabb gazdasági és szociális célokat valósíthatunk meg, és ezáltal elfogadhatóbb környezeti célkitűzéssé válik adott helyzetre értelmezve. A Víz Keretirányelv V. melléklete tartalmazza azon adatokat, melyek alapján különbség tehető a jó ökológiai állapot és potenciál között. A Víz Keretirányelv feladati a tagállamok számára a jelenlegi állapot felmérése, az elérendő állapot meghatározása, és a hozzá vezető út kijelölése. A tagországok saját felelőssége ezen célok elvégzése. A fontos részfeladatok közül kiemelném a vízgyűjtő egységek létrehozását, fejlesztését és meghatározását és a nemzetközi vízgyűjtőkhöz való besorolást. Az országok feladata, hogy joganyagukban intézkedjenek a vízgyűjtőkön való gazdálkodás alapelveinek lefektetéséről, a határokon átnyúló vízgazdálkodás kidolgozásáról, valamint intézkedési programok elkészítéséről. Mivel irányelvről beszélünk, az Unió hagyott némi szabadságot a tagállamok számára a szabályozások elkészítésében. Nincs minden intézkedési program, terv összeállításához 24
útmutató, „valamint a társadalom bevonásának megvalósításához szükséges eljárások, vagy az állapotfelmérés, az értékelés, a monitoring, vagy a jelentések készítése szabályainak törvényi meghatározását21” sem fektették le konkrétan. Ezek meghatározásának lényege, hogy illeszkedjenek a magasabb szintű jogszabályokhoz. A végrehajtás a Bizottság kezében van, mely egy nem-formális testület, a Víz Igazgatók Értekezletének javaslatai alapján hozza döntéseit. A Víz Igazgatók a tagállamok azon személyei, akik az adott hatáskörrel rendelkeznek hazájukban, és a hatóságot képviselni jogosultak. Stratégiai Dokumentumban határozták meg a Víz Keretirányelv végrehajtásához szükséges szervezeti kereteket. Az Európai Unióban fontos, hogy a civil lakosságot is megilleti a tájékoztatás, informálás. Ezt minden területre kiterjeszti az Unió, kivételt csak indokolt esetben fogadnak el (mint pl. az államtitkok, stb.). Ezért ezen Keretirányelv ugyanúgy fontosnak tartja, hogy a társadalmat is bevonja a tervezési folyamatokba és az intézkedések végrehajtásába. Ez elősegíti az együttműködést és bizalmat kelt a hivatalos szervek és a lakosság között. Uniós szinten is felismerték, hogy nagy segítséget nyújthat a szakemberek számára, ha olyanoktól is véleményt kérnek, akik a mindennapjaikat élik az adott területen, hiszen olyan tapasztalatokkal rendelkezhetnek, amit külső szemlélő nem tud. A feladatok összetettsége és fontossága miatt a Keretirányelv előírja a társadalom kötelező bevonását a végrehajtásba, ehhez külön útmutatót22 készített. A bevonás mértéke függ a nemzeti, regionális és helyi adottságoktól. Figyelembe kell venni a nemzetközi, Uniós szintű és regionális (pl. a Duna vízgyűjtő területe) megállapodásokat, majd ezeket kiegészítve, hazai szintre kell hozni a végrehajtást. A szakértők olyan kérdésekben várják a társadalom együttműködését, mint például: a fontos közérdek meghatározása; az irreálisan magas költség meghatározása; a szociális és gazdasági célok meghatározása és kialakítása a társadalom számára elfogadható minőség elérésére, az igények kielégítésére. A társadalom bevonásának fontos kritériuma, hogy a részvétel aktív legyen. Ennek biztosítása és megoldása a tagállam feladata és kötelessége. Ehhez elengedhetetlen, hogy a hatóságok biztosítsák az akadálymentes információáramlást és a háttéranyagok egyszerű, gyors, olcsó 21
az idézet a http://www.euvki.hu/ oldalról a „A VKI általános bemutatása >> Jogharmonizáció” menüpontból származik 22
Az Útmutató letölthető angol nyelven az alábbi linkről: http://www.euvki.hu/ Könyvtárak > A Víz
Keretirányelv > EU szintű végrehajtás > Útmutatók
25
vagy költségmentes hozzáférését. Az Irányelv a társadalmi részvétel fogalmát kiterjeszti a civil szervezetek képviselőire és a civil állampolgárok, szakértők körére egyaránt. Uniós szinten is megjelenik a nyilvánosság feltétele, nincs ez másképp a Víz Keretirányelv esetében sem: a szakértői viták, vélemények hozzáférhetősége elengedhetetlen. Meg kell határozni azokat a célcsoportokat, amiket mindenképpen szükséges a döntési folyamatba bevonni. Ennek pontos megtervezése alapja az együttműködésnek hatóság és civilek között. Azt azonban be kell látni, hogy a részvételt is lehet korlátozni kiszűrve azokat a csoportokat, akik inkább csak hátráltatnák a döntéshozást. Amennyiben mégis úgy dönt a vezetés, hogy minden csoport véleményét érdemes kikérni, több szinten kell a társadalmi bevonást megvalósítani. Meg kell állapodni a még viselhető költségek mértékében, le kell fektetni az egymással szembeni elvárásokat, jogokat és kötelezettségeket. A Keretirányelv Végrehajtási Stratégiája meghatározza a fő feladatokat az első végrehajtási szakaszt illetően23:
információk szétosztása és tudatformálás;
végrehajtási útmutatók kidolgozása;
adat és információgazdálkodás javítása (közös térinformatikai rendszer létrehozása); és
a végrehajtási útmutatók kísérleti vízgyűjtőkön való tesztelése és jóváhagyása.
Az előző felsorolásból is látszik, hogy nem csak egy általános információ-áramlásról, döntési bevonásról van szó, hanem az emberi gondolkodás megváltoztatásáról. Változások akkor érhetőek el a jelen állapothoz képest, ha az emberek felismerik a változás szükségességét. Intézkedni nem csak hatósági szinten kell és lehet. Ezért fontos annyira az együttműködés, melynek önkéntes alapon kell állnia. Az önkéntes együttműködés akkor valósul meg igazán, ha a lakosság is megérti a kooperáció lényegét. A közös munka nem a tagállamok vezetőinek önös érdeke, a társadalom számára ugyanúgy hordoz előnyöket (és persze hátrányokat is), mint a hatóságoknak. Hazánk számára a Keretirányelv leginkább a nemzetközi együttműködés szempontjából fontos. Magyarország területe vízgyűjtőkön fekszik, így bármilyen határon átnyúló probléma megoldásához, „külföldre kell menni”. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal megalapozhattuk a szomszédos országokkal meglévő kapcsolatunk biztosabbá tételét, könnyebbé tehetjük az együttműködést vízügyekben is. Együttes megoldást kívánnak a 23
http://www.euvki.hu/ EU szintű végrehajtás >> A Közös Végrehajtási Stratégia első szakasza
26
különféle szennyezések kezelései, az árvízvédelmi intézkedések összehangolása, valamint a vízgyűjtő területeken történő gazdálkodás terén. A keretirányelvi sajátosságból adódik, hogy egyes témákban viszonylag szabadabb mozgásteret kapnak a tagállamok. Azonban nemzetközi együttműködés csak abban az esetben jöhet létre, ha a probléma-megoldást a szomszédos országok összehangolják. Harmónia nélkül plusz költségeket okozhatnak az intézkedő felek egymásnak, esetleg olyan folyamatokat indíthatnak el, amik országhatáron túl súlyos károkhoz vezetnek. Mivel Európában egyre nagyobb problémát jelentenek az ár- és belvízkárok, az Unió is közös megoldásokat kezdett keresni a hatékonyabb kárrendezésért. A Víz Keretirányelv égisze alatt több, fontos tanácskozást tartottak a döntéshozók és szakemberek, melynek eredményeként 2003-ban, Athénban dokumentálták az árvizek megelőzésének legjobbnak tartott módszereit. Fontos azonban megjegyezni, hogy míg az árvíz problémája Európa szintű, addig a belvíz terület specifikus, így főleg hazánkat érinti. A Keretirányelv alkalmazható ugyan a belvízi kérdésekben is, de nem egyértelműen erre készült. Fontos tehát, hogy a jogszabályként bevezetett rendelkezéseket jól értelmezzük, és a nem egyértelmű kérdésekben kikérjük az Unió, illetve más tagállamok álláspontját, értelmezését. Az Irányelv pontosan meghatározza a környezeti célkitűzések fogalmát és azok eléréséhez rendelkezésre álló határidőket. Ilyen például az árvízvédelmi rendszerek fejlesztésének módszerének kérdésköre, melyre megállapítja, hogy csak olyan módszerek használhatóak bármilyen fejlesztés folyamán, amik nem veszélyeztetik a vizek jó állapotát, nem akadályozzák azon fejlesztéseket, amiket a vizek jó állapotáért tesznek, valamint úgy kell korszerűsíteni az árvízvédelmi eszközöket, hogy a vizek minősége inkább javuljon, de semmiképp se romoljon. Ettől eltérni csak nagyon indokolt esetben lehetséges. Ugyanakkor sem gazdasági, technikai, sem pedig szociális korlátokat nem határoz meg a Keretirányelv arra vonatkozóan, hogy a célkitűzéseket milyen módszerrel érjék el a tagországok. Az országoknak kell meghatározni a környezeti célokat és hogy milyen módszerrel kívánják teljesíteni a célkitűzéseket. Ugyanígy, a szabályok kidolgozása, törvénybe iktatása is az államok feladata. Ezen szabadsággal az Unió a szubszidiaritás elvét kívánja erősíteni. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy ki kell dolgozni egy új rendszert a vízgazdálkodás területén. Vagyis olyan vízgazdálkodási rendszert kell kidolgozni, ami segít az árvízkárok csökkentésében, ugyanakkor ügyelni kell a Keretirányelv szerint arra is, hogy az ár- és belvíz levonulása után a víztestek jó állapota ne romoljon. Érdekes megfigyelni, hogy az Irányelv csakis a vizek minőségével foglalkozik az árvíz levonulása után, nem a gazdasági 27
aspektusaival. Az Uniónak megvannak a megfelelő intézkedései a gazdasági szempontok, károk rendezését illetően, a Víz Keretirányelv azonban nem rendezi ezen kérdésköröket. Az is kitűnik, hogy az ár- és belvízi prevenciós és védekezési folyamatot is csak vízminőségi szempontból kezeli. A Víz Keretirányelvből is láthatjuk, hogy igazából szemléletváltásra lenne szükség az ár- és belvízvédelem területén. Új módszerek kidolgozása indokolt a vízgazdálkodáson belül, és fejleszteni kell a védelmi infrastruktúrát. Mindezt úgy, hogy a társadalmat is bevonjuk a döntéshozatalba, hiszen az ár- és belvíz egy őket is érintő, fontos és súlyos problémakör.
3. Az OECD ajánlásai Magyarország számára24 Az OECD rendszeresen készít értékeléseket, ajánlásokat tagjai számára, fejlődésüket elősegítve. Nincsen ez másképp a környezetvédelem területén sem. Az előző fázisban 2000-re elkészült az OECD Környezetpolitikai Teljesítményértékelése. 2008-ban adták ki a második fázisban elkészült újabb kötetet. Az e fajta teljesítményértékeléseket minden tagországában elvégzi az OECD a környezeti állapotot és a környezetpolitika terén elért előrelépéseket kiemelve. Vizsgálati szempont mind a nemzeti, mind pedig a nemzetközi kötelezettségek teljesítésének foka. Az értékelések gazdasági és környezeti információkon alapszanak, azok feldolgozásával, értékelésével készül és ezek alapján ajánlásokat fogalmaznak meg a környezeti viszonyok javítására, a fenntartható fejlődés érvényesítésére. Az ország értékelés kiterjed az ár- és belvízvédelemre is. Magyarország földrajzi fekvése miatt fokozottan veszélyeztetett az ár- és belvízkárok elszenvedésében. A jelentés megállapítja, hogy hazánk rendelkezik Európában az egyik legkiépítettebb védelmi rendszerrel, ami több, mint 4220 km árvízvédelmi infrastruktúrát jelent. Ugyancsak elsők vagyunk folyami ártéri rendszer tekintetében is. Magyarország vízkészletének nagy része szomszédos országainktól jön. Az értékelés szerint hazánkban 2-3 évente fordulnak elő a kisebb jelentőségű árvizek, 5-6 évente a nagyobb áradások, igazán katasztrófának számító árvizek pedig mindösszesen 10-12 évente pusztítanak.25 A jelentés azt állapítja meg, hogy árvízvédelmi szempontból 2000-hez 24
OECD Környezetpolitikai Teljesítményértékelések: Magyarország, 1. rész, 3. fejezet, 4. pont: Árvízvédelem (Magyar kiadás, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2008) 25 OECD Környezetpolitikai Teljesítményértékelések: Magyarország, 1. rész, 3. fejezet, 4. pont: Árvízvédelem (Magyar kiadás, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2008.; 80. oldal)
28
képest jelentős lépések születtek. Ugyanakkor kiderül az is, hogy a gátrendszer hiába kiépített, minőségben messze elmarad a kívánttól: „a magyarországi gátak egyharmada nem felel meg annak az országos előírásnak, amely a gátkorona-magasságot legalább százévente egyszer előforduló legmagasabb vízállása felett egy méterrel határozza meg, és az ország még nem teljesítette az NKP-II azon célkitűzését, hogy a gátak 75-80%-a feleljen meg (a százvagy ezerévente előforduló legmagasabb vízállásra vonatkozó) előírásnak.”26 A jelentés tartalmaz további technikai kérdéseket, információkat, melyek az elmúlt felmérés után készültek. Megemlíti, hogy hazánkban nem hozzáférhetőek az árvízveszély és árvízkockázati térképek, de vannak már olyan jogszabályok és helyi építési szabályozások, melyek magukba foglalnak általános rendelkezéseket árvízvédelmi kérdésekben. Láthatjuk a teljesítményértékelésből, hogy az árvízkárok rendezésére fordított összegek, valamint az árvízvédelemmel kapcsolatos kiadások jelentősen nőttek a központi költségvetésben. 2007-2013 között az árvízvédelmi intézkedések támogatásban részesülnek az EU oldaláról is a Környezet és Energia Operatív Program keretein belül. Javaslatot tesz az OECD arra nézve is, hogy az árvízzel kapcsolatos biztosítási rendszereket Magyarországnak felül kéne vizsgálnia a hatékonyabb működés érdekében, tehát ki kell alakítani az árvízkárok biztosításpolitikáját. Tovább kell fejleszteni az árvízvédelem ökoszisztéma és földhasználatalapú megközelítését. Az értékelés tárgyalja a környezeti demokrácia fogalmát is. Egy olyan rendszer kidolgozására hívja fel a figyelmet, melyen keresztül a környezeti tájékoztatás egyszerűbbé és hétköznapivá válhatna a köztudatban. Figyelmet kell fordítani a környezeti oktatásra, továbbképzésekre is. Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a helyi főhatóságok, vállalatok, civil szervezetek és a média között, hogy a lakosságban is ki lehessen alakítani a környezettudatosságot. A szemléletváltás alapja, hogy az előbb említett szervek együttműködjenek. Tovább kell erősíteni az állampolgárok részvételét a környezeti ügyekben történő döntéshozatalban és szélesíteni kell az igazságszolgáltatásban való részvételüket, az információkhoz való hozzáférést. Hazánk törvényei 1992 óta lehetővé teszik az információkhoz való hozzáférést függetlenül attól, hogy magán, állami vagy közérdekű adatról legyen is szó. 2005-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium véglegesítette és non-profit szervezetté alakította az Országos Zöld-Pont Információs Szolgálat irodáit. Az Irodahálózat feladata a környezetvédelmi információk összegyűjtése, rendszerezése, környezetvédelmi adminisztratív 26
OECD Környezetpolitikai Teljesítményértékelések: Magyarország, 1. rész, 3. fejezet, 4. pont: Árvízvédelem (Magyar kiadás, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2008.; 81. oldal)
29
feladatok elvégzése, valamint kiadványok, szóróanyagok készítése a környezeti nevelés fejlesztése érdekében. Lakossági panaszokat kezel, rendezvények szervezésével kívánja elérni a környezettudatosság népszerűsítését. Mindenkinek joga van az élhető környezethez és a környezetvédelemben elszenvedett igazságtalanságok rendezéséhez. A jelentés fontosnak tartja, hogy a lakosságot is bevonják a döntéshozatalba és az esetleges igazságszolgáltatás valóban az igazságot keresse. A jelentés azonban elmarasztal minket a szabályok érvényesítése szempontjából és reményeit fejezi ki, hogy ki fog épülni Magyarországon egy környezeti felelősségi rendszer. Az OECD megfelelőnek találta a civil szervezetek környezetvédelemben elfoglalt helyét, és az őket megillető jogkörök szélességét. Az ország szempontjából döntő fontosságú, hogy részt vegyünk a nemzetközi kérdések megoldásában. Tovább kell fejleszteni az államok közötti együttműködést, a régi kapcsolatokat folytatni kell és újak kiépítésére kell törekedni. Együttműködést kell elérni az egyes megállapodások, programok teljesítését illetően különös tekintettel az országhatárokat átlépő vízfolyások védelmére, valamint az árvízvédelemre. Hazánk tekintetében ez főleg a Duna és Tisza vízgyűjtő területeit jelenti. Felül kell vizsgálni a vízügyi jogszabályokat az Uniós irányelvek követelményeivel összhangban. Mindezt úgy, hogy költség-haszon elemzéseket végezve ügyel hazánk a gazdaságosság elvére is. Az OECD vizsgálatai során arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon a környezetvédelmi kérdések sokkal inkább a hosszú távú tervekben jelennek meg. Az országértékelésben napjainkra több pontot is kifogásolhatnánk. Vegyük példának azt a megállapítást, hogy hány évente következik be jelentősebb árvíz hazánkban. A kisebb áradások már rendszeresnek mondhatóak, de a nagyobb méretű árvizek is 2-4 év sűrűséggel következnek be. Továbbá a Zöld-Pont Szolgálat sem büszkélkedhet olyan fényes jelennel, mint amennyire az OECD a jelentés elkészítésekor látta. Hazánknak tehát elsődleges feladatai között kiemelhető az ár- és belvízvédelem területén, hogy mind a prevencióra (gátak minőségi fejlesztése), mind pedig a kárelhárításra nagyobb figyelmet kell fordítania. Mindemellett a lakosság tájékoztatása és a folyamatos kapcsolattartás alapvető kötelezettsége lenne az államnak. Nagyobb figyelmet kéne fordítani a környezeti nevelésre, és tovább kell fejleszteni a jogszabályok betartásának ellenőrzését.
30
4. Az Aarhusi Egyezmény27 A környezetvédelem tárgyköre régóta foglalkoztatja a nemzetközi és nemzeti szintű döntéshozókat egyaránt. Azonban annak fontossága, hogy a civil társadalmat is tájékoztatni kell a döntésekről, azok előzményeiről és a végrehajtás folyamatáról csak a jelen kor emberének jutott eszébe. Az ENSZ 1996 óta foglalkozik az egyezmény szövegezésével, amit 1998-ban fogadtak el és 2001-ben gyűlt össze annyi aláíró fél, hogy megszülethessen az Aarhusi Egyezmény. Célja, hogy rendezze a társadalom környezetvédelmi tájékoztatásának részleteit. Hazánkban a 2001. évi LXXXI. Törvénnyel került kihirdetésre. Ez az egyezmény nem csak azért fontos, mert Magyarország ratifikálta, hanem azért is, mert az Unió maga is szerepel az aláírók között, így cél, hogy az Európai Unió mihamarabb átvegye és továbbfejlessze az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseit. Jelen dolgozatnak nem célja az Egyezmény teljeskörű ismertetése és elemzése, de mivel az egyik legfontosabb lépésnek számít a környezeti információ-áramlásban és a döntéshozatali együttműködésben, mindenképp érdemes szót ejteni róla. Sajnos napjainkban még nem mondhatjuk azt, hogy az Egyezmény aláírásával és törvénybe iktatásával mindent meg is tett volna a magyar törvényalkotás a lakossági tájékoztatásért és a döntéshozatalban való részvételért. Nincs megfelelő apparátus az aktív részvétel és együttműködés elérésében. Amíg nincs meg a megfelelő rendszer az aarhus-i rendelkezések átvételére, újra és újra foglalkozni kell a környezeti információk hozzáférhetőségéről. Mint már az említésre került, együttműködés csak akkor lehetséges, ha az információk akadály nélkül jutnak el az érintett felekhez. Ez igazából kivetíthető lenne nem csak a környezeti problémákra, hanem a teljesen globális szintekre is. De ugyanez igaz kisebb távlatokra nézve, ha például a környezetvédelmet bontjuk részterületekre. Az Aarhusi Egyezmény nem tesz különbséget, hogy a környezeti információk mely területről származnak, vagy a társadalom melyik rétegét érintik. Az Egyezmény kimondja, hogy egyértelmű és átlátható kereteket kell kidolgozni a jogi és szabályozásbeli intézkedések végrehajtásához. Az Aláíró Feleknek kötelességük az Egyezményben leírtakat betartani, a jogokat és kötelezettségeket ismertetni és számon kérni. A hatóságoknak biztosítani kell a környezeti információk nyilvánosságra hozatalát. Ha az állampolgár kéri, az adott információt ki kell neki szolgáltatni, és nem, vagy csak indokolt mennyiségben lehet ellentételezést kérni a szolgáltatásért. A kivételeket az Egyezmény 4. 27
http://www.foek.hu/zsibongo/aarhus/konven.htm
31
cikkének 2-4 bekezdése tartalmazza. Ezek alapján kivételt képeznek azok az esetek, amikor az információ hatósági eljárások titkosságát sértené a kiadás, honvédelmet vagy biztonságot veszélyeztetne, bizalmas jellegű az információ, szellemi tulajdonhoz fűződik, stb. A 6. cikk kitér a nyilvánosság részvételére a döntéshozatalban is. Ebből is kitűnik, mennyire fontos lépés ez a törvényalkotásban. Biztosítani kell az információk hozzáférhetőségét és már a korai fázisban lehetővé kell tenni a társadalom közreműködését. De nem csak a jogi és tervezési folyamatokban van szükség együttműködésre, hanem az igazságszolgáltatásban is megfelelően kell bánni a polgárokkal. Dr. Pánovics Attila írja dolgozatában28, hogy Aarhus-nak az Uniós joganyagba való bevétele előnyt jelentene a polgárok döntésbe való bevonásában. Hiszen ez most már egy olyan elkerülhetetlen lépés, ami nélkül az Európai Unió nem is haladhat sikeresen tovább. Továbbá az eddigi tapasztalatok szerint a lakosság bevonása megkönnyíti a döntések végrehajtását is. Bizalom kell, hogy kialakuljon az Unió és az uniós polgárok között. A fő cél az lenne, hogy a társadalomban kiépüljön a környezettudatosság, és egy megelőző magatartást vegyenek fel, hogy a fenntarthatóság megvalósuljon. Az is elengedhetetlen, hogy ne csak a döntés folyamatába tudjanak aktívan részt venni, hanem a jogérvényesítésben is. Dr. Pánovics Attila a Tézisek végén javaslatokat is tesz az Aarhusi Egyezmény jövőjével kapcsolatban is. Egy globális szemléletre lenne szükség és tovább kéne fejleszteni az egyes rendelkezéseket.
5. Összefoglalás Az előző példákon keresztül kívántam bemutatni azt, hogy nemzetközi szinten igenis megjelent az információ-áramlás szabadságának igénye, mely kiterjed a környezeti információk elérhetőségeire is. A döntéshozók felismerték, hogy csak abban az esetben válik sikeressé a jogalkotás, a tervezés, ha kikérik azok véleményét is, akik később majd végrehajtják a törvényeket, rendeleteket. Talán elindult egy folyamat, aminek végén teljes együttműködés fog kialakulni állampolgár és hatóság között. Az Unió szubszidiaritás elvét ki lehetne terjeszteni erre az aspektusra is, hiszen az elv szerint minden problémát a megfelelő szintre kell utalni és a megoldást ott keresni. A civil társadalomnak is egyszerűbb megérteni a végrehajtandó feladatokat, ha azt az ő részvételükkel határozzák meg. Közérthető és célratörő
28
Dr. Pánovics Attila: Az Aarhusi Egyezmény és alkalmazása az Európai Unió jogában – Tézisek, Pécs, 2010.
32
fogalmazással kell eléjük tárni a kérdéseket. Ezáltal érhető el, hogy érezzék: a véleményük fontos és a döntéshozók komolyan veszik őket. Számos szemléletváltásra is szükség van. Az egyik legfontosabb a gazdasági szemléletről való lemondás lenne. Ez a mai helyzetben szinte lehetetlennek mondható, így talán a gazdasági tényezők mérséklése is nagy előrelépést eredményezne. Fontos lenne a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés fogalmainak ismerete és alkalmazása is. Nemzetközi berkekben sokszor foglalkoznak ezzel a két tényezővel, de sajnos úgy veszem észre, hogy a hétköznapi ember szótárában még nem szerepel, vagy nem foglal el megfelelő helyet. Általánosan megállapítható az is, hogy az állami szerepvállaláson felül nemzetközi szinten elvárják tőlünk azt is, hogy a civil szervezetek nagyobb szerepet kapjanak a környezeti információ áramoltatásában, valamint a kapcsolattartásban és közvetítésben a társadalom és a hatóságok között. Külföldön az e fajta szerveződések sokat segítenek a környezeti nevelésben és a környezettudatosság népszerűsítésében. A nemzetközi rendelkezések érvényesek az ár- és belvízvédelmi feladatok szervezésére is. Az Unió Víz Keretirányelve egyértelműen foglalkozik árvízvédelmi kérdésekkel társadalmi tájékoztatás terén, melyek a belvíz okozta problémák megoldásában is alkalmazhatóak. A OECD vizsgálja az ár- és belvízvédelmi munkálatok állapotát, és azokat a folyamatokat, amivel ezt a témakört az országok állampolgáraik számára kommunikálják. Az árvizek egyre nagyobb problémát okoznak hazánkban és egyes területeken a belvíz is általános jelenség. Ezért fontosnak tartanám, hogy a környezet- és katasztrófavédelem e részterületén is megfelelően tájékoztassák a civil társadalmat a prevenció lehetőségeiről, a kárrendezés technikai és anyagi megoldásairól. Mindezt úgy kell véghez vinni, hogy felismerjük, sokszor az egyszerű emberek szenvedik a legnagyobb károkat, akik néha a nyolc általánosnál magasabb végzettséggel nem is rendelkeznek. Látnunk kell azt is, hogy a polihisztorok ideje lejárt, és a hétköznapi ember nem ért mindenhez. Megfelelő tájékoztatás nélkül nem hozhatja meg a megfelelő döntést sem. Napjaink egyetlen megoldása erre a problémára a kommunikáció a megfelelő tájékoztatás és tájékozódás igénye, valamint az oktatás és továbbképzés kell, hogy legyen. Nem elég a nemzetközi egyezményekhez csatlakozni, szerződéseket aláírni, a betartásuk legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb feladat a részvételnél. Jelen helyzetben a „részvétel a fontos, nem a győzelem” mondás érvényét veszti.
33
IV. Prevencionális tájékoztatási formák
1. Bevezetés Hazánkban a prevencionális tájékoztatási formák hivatalos csatornáit három fő pillér tartja: a Magyar Közlöny, az önkormányzatok ajánlásai, és a biztosítók ajánlásai. Ezek mellett találkozhatunk megelőző tájékoztatással többek között a Katasztrófavédelem oldaláról, valamint civil szervezetek is foglalkoznak e fajta informálással, de náluk a krízishelyzeti kommunikáció kap inkább szerepet, ezért az ő fontosságukat a későbbiekben vizsgálom. Napjainkban sajnos azt tapasztalhatjuk, hogy a katasztrófa megtörténte után kapunk tájékoztatást, valamint a lakosság igénye is ekkor merül fel egyes információk birtoklására. Pedig láthattuk, hogy az OECD jelentés is azt az ajánlást tette, hogy a prevenciót kéne erősítenie hazánknak. Talán mostanság kezdik a hatóságok is felfedezni azt, hogy a megelőzésre költött összegek csökkentik a későbbi, kárrendezésre fordított költségeket. Vagyis érdemesebb a megelőzésbe fektetni, hiszen kevesebb pénzt emészt fel, mint az utólagos kríziskezelés. A megelőzés tervezhető, hiszen nyugodt körülmények között lehet kitalálni és megépíteni a megfelelő védelmi rendszert. A koordinált munkálatok biztosabbá teszik a védművek minőségét, a ráfordítások előre, megalapozottan kiszámolhatók és nincs kapkodás. Ritkán következik be nem várt esemény, mely más ütemezést vagy többletköltséget okozna (persze a természetben végzett munkáknál mindig kell ilyenekkel számolni). Így belátható, hogy gazdasági szempontból is legalább annyira lenne hasznos a megelőzésre költeni, mint a társadalom védelme szempontjából. Egyensúlyba kerülhetne a gazdasági és a szociális érdek. A prevencionális védekezés szemléletére most készülnek tervezetek, de vajon hány évbe fog telni a megvalósítás? Hazánkban nem jellemzőek a gyorsan elkészülő beruházások. Az elhúzódó folyamatok ugyanúgy okozhatnak többletköltséget. A prevencionális tevékenységek kommunikálása éppolyan fontos, mint krízishelyzetekben informálni a lakosokat. Sőt, talán mondhatjuk fontosabbnak is, hiszen a prevencionális információkkal elkerülhetőek a későbbi krízis miatt szükséges kommunikációs formák. Például egy kisebb áradás ellen maguk a lakosok is tudnak védekezni, de ki tart otthon homokzsákokat és homokot csak úgy? Pedig, ahol tavaly volt példa árvízre, lehet idén is áradás sújtotta terület.
34
A következőkben a három fő, hivatalos kommunikációs utat vizsgálom meg.
2. Magyar Közlöny29
A Magyar Közlöny hazánk hivatalos lapja, mely jogszabályokat és jogszabályoknak nem minősülő jogi dokumentumokat közöl. Ezek közé tartoznak az Alkotmány és annak módosításai, az Országgyűlés által elfogadott törvények, a kormány, a Magyar Nemzeti Bank elnökének és a Kormány tagjainak (miniszterelnök, miniszterek) rendeletei.30 Elektronikus formája is hivatalos, a dokumentumok ott is hitelesített formában jelennek meg időbélyegzővel ellátva. 2010-ig a Miniszterelnöki Hivatal felelőssége volt a szerkesztés, a választások után azonban a Szerkesztőbizottság közreműködésével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium feladata. A szerkesztés mindig is a Kormány vagy annak valamely hivatalos szerve intézte, és ez ma sincs másképp. Maga a lap 1987 óta működik, amikor is megteremtették a gépi adatbázis alapjait a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteményének, továbbá a Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyűjteményének. 1994-től számítógépes jogszabálygyűjteményként is elérhető. Ettől az évtől kezdve végezte munkáját önállóan a kiadó Közlöny- és Lapkiadó Kft. néven. 1996-ban került a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá és Magyar Hivatalos Közlönykiadó néven működött tovább. 1999-től minden év februárjában jelenik meg a Magyar Közlöny előző évfolyama CD formátumban. Az elektronikus anyagok megjelentetése ettől számítva folyamatosan fejlődik, jelenleg a már említett on-line szolgáltatás is tökéletesen működik. (2006-tól teljeskörű szolgáltatást nyújt az oldal, a letöltésekhez nem szükséges regisztráció sem.) Az on-line szolgáltatás mellett a hatályos jogszabályokat és céginformációkat is elérhetjük a honlapon keresztül. A Magyar Közlönynél fontos megemlíteni, hogy leginkább a jogi szférának ad útmutatást megelőzés, illetve kárkezelés esetén. Mivel a kiadvány jogi gyűjtemény, a hétköznapi ember abban az esetben kezdi el használni az itt összegyűjtött rendeleteket, jogszabályokat, ha a problémáját csak bírósági úton tudja rendezni. Valljuk be, csak úgy esténként ritkán tör ránk a „jogszabály-olvashatnék”. Azonban amikor jogainkat kell tudnunk érvényesíteni, jó, ha tudjuk, hova fordulhatunk. A Magyar Közlöny on-line változatán gyorsan tájékozódhatunk, akár több évre visszamenőleg is. Naprakészen tárolja a jogi változásokat, forrása hiteles, tehát 29
30
http://kozlony.magyarorszag.hu/ http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Közlöny
35
biztosak lehetünk benne, hogy amit itt találunk, az bármelyik bíróságon megállja a helyét. A Magyar Közlöny főoldalán központi helyet kapott a „Keresés” pont, mellyel akár címszavak beírása segítségével is számos jogszabályt ad ki az oldal. Ezeket végig böngészve biztosan rátalálunk a szükséges jogszabályra. Érdekes volt látnom a jogszabályok közötti böngészés során, hogy míg az árvízvédelemre találunk utalásokat, belvíz témakörben szinte semmit, a létező utalások is mind az árvízvédelemmel együttesen említi a belvízvédelmet is. Lakossági tájékoztatás nem is szerepel a jogszabályok között. A fő hangsúlyt a kárrendezés kapja, annak is a gazdasági, kártérítési aspektusa. Be kell látnunk, hogy az ezredforduló óta, de főként az utóbbi években jelentősen nőttek az ár- és belvízvédelemmel kapcsolatos panaszok. A katasztrófák egyre sűrűbb előfordulása és intenzitásának erősödése miatt egyre több panasz érkezik az intézkedéseket vagy azok elmaradását illetően. Pedig az állam az árvíz elleni védelmet az ország biztonságpolitikájának részeként kezeli.31 Több jogszabály és törvény hivatkozik az ár- és belvízvédelmi teendőkre, a kártérítésre, mi számít katasztrófahelyzetnek, milyen eljárásokat kell követni, stb. Mindezek naprakészen megjelennek a Magyar Közlönyben. Azonban az itt megjelentetett szövegek sok esetben a tiszta joganyagot jelentik, ritkábban jelentés, vagy cikk formájában olvashatunk róluk. Így, habár a Magyar Közlöny a hivatalos törvényi értesítő, inkább készül a jogászok számára, mint a hétköznapi olvasónak. Azok számára lehet még hasznos, akik valamilyen per, vagy jogi rendezési kérdésben érdekeltek, és hivatkozniuk kell, vagy szeretnének adott jogszabályra. A keresés az on-line szolgáltatáson keresztül egyszerű, az anyagok költség és regisztráció nélkül megtekinthetőek. Gyorsan át lehet látni a találatokat, miközben biztosak lehetünk benne, hogy a megfelelő forrásból származnak. Az előbb kiemelt előnyök nem csak az ár- és belvízvédelmi törvényekre vonatkoznak, hanem általánosítható más szakterületekre is. Azonban, ha egyszerűbb, közérthetőbb szöveget szeretnénk, más portált kell keresnünk. Csak arra kell figyelni, hogy a forrásuk megbízható legyen, és sosem árt egy jogszabályi hátteret adni a talált információknak.
31
2005/2000. (I. 18.) Korm. határozat, 2255/2000. (X. 31.) Korm. határozat
36
3. Biztosítók ajánlásai
Mint azt már említettük az állami tulajdonú folyók miatt hajlamosak az árvízkárosultak azt hinni, hogy az állam fizet kártérítést. Mivel az államnak nincs kötelezettsége eziránt, két felől várhatják a bajba jutottak a pénzt: az önkormányzatoktól és a biztosítóktól. Ez utóbbi értelem szerűen akkor fizet, ha kötöttünk biztosítást, az előző pedig akkor, ha van rá megfelelő forrása. A Magyar Közlöny egyik számában32 foglalkozik a kárrendezés kérdésével. A Kormány 2001-ben kormányhatározatot hozott a kárenyhítés kérdésében. Ugyanis az önkormányzatok túl változatos módon oldották meg a kárenyhítési munkálatokat, és túl sok visszaélésre került sor. A vizsgált panaszok a jogorvoslathoz, a tulajdonhoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot érintették főként.
A prevencionális védekezésben a biztosítók is közrejátszanak. Az emberek nagy része gondolkodik úgy, hogy ha végre sikerül vennie egy házat, akkor arra biztosítást is köt. Bármi történhet, ami során az ingatlan sérül, biztosítás nélkül viszont semmi esély a helyreállításhoz szükséges támogatásra. Sokan vélik, hogy felesleges a biztosítás megkötése, és csak akkor jönnek rá a fontosságára, amikor már késő. A biztosító társaságoknak fontos szerepe van a katasztrófa után bekövetkező kárrendezésben is. Ilyenkor szokott kiderülni, hogy nem jól olvastuk el az „apróbetűs” részt, vagy nem tájékoztattak minket megfelelően, mert sok esetben jövünk rá, hogy adott kárt a mi biztosításunk esetleg nem térít. A biztosítók általában rendelkeznek egy ajánlás listával, hogy milyen kockázatokra, milyen biztosítást érdemes kötni. Ár- és belvízvédelmi szempontból még specifikusabb a biztosítások kérdése, mert sok biztosító nem érti az árvíz elleni biztosítást alapkövetelménynek, még akkor sem, ha az ügyfelük elöntésre hajlamos területen él. Vannak olyan esetek is, hogy a ház elöntését állja a biztosító, de például a kertben, és a melléképületekben keletkezett károkat nem téríti. Plusz pénzért minden biztosítható, utólagos reklamációt a biztosítók nem (vagy csak nagyon ritkán, megfelelő jogi alátámasztással) fogadnak el. A biztosító társaságok ajánlásai közül szeretnék most párat kiemelni.
32
http://kozlony.magyarorszag.hu/pdf/3468
37
D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. Például arra hívja fel a figyelmet, hogy habár az államé a folyó, mely az árvizet okozza, kártérítési kötelezettsége mégsincs. Akkor kérhet kártérítést a károsult, ha biztosítást kötött, vagy jogszabály írja elő a kártérítés tényét. „Az árvíz olyan vis maior jellegű kár, melyre alaphelyzetben nem terjed ki a biztosító kártalanítási kötelezettsége, ezért mielőtt a vagyonbiztosítás megkötésre kerül, fontos tanulmányozni az üzletszabályzatot, vagy ügyfél tájékoztató anyagot, hogy kiterjed e a választott biztosítás az árvízkárokra, és emiatt milyen összegre válik jogosulttá a károsult, valamint vannak e egyéb feltételek.” – olvashatjuk a cikkben.33 Továbbá kiemelik, hogy ha szükség- és vésztározót jelölnek ki adott területre, azt a hatóságoknak jelezni kell, így építési engedélyköteles tevékenység nem folytathatott. Ha a tározó létesítése korlátozza az ingatlan rendeltetésszerű használatát, a tulajdonos kérheti a kisajátítását. A katasztrófa elhárítást folytató hatóságoknak pedig joga van krízishelyzetben az adott földterületet indokolt mértékben elárasztani a további káros következmény elkerüléséért. Ha a terület használatban van, akkor kártérítés illeti meg a termelőt a terméskiesés miatt.
A Generali-Providencia Biztosító Zrt. például a következő adatokat szolgáltatja ügyfeleinek.34 Meghatározza az árvíz fogalmát, miszerint az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el, továbbá az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében fellépő buzgárok és fakadóvizek vízhatása tartozik ide. A következő esetekben térítenek kárt:
rom- és törmelékeltakarítás: megtéríti a biztosító a rom- és törmelékeltakarítási költségeket melybe beleértendőek e törmelékeknek a legközelebbi hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre való elszállítási költségei, valamint a kárhely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei (megkötött módozattól függően az épület és ingóság értékének 2%-a, 5%-a, vagy korlátlan mértéke)
kárenyhítési költségek: ezalatt azokat a költségeket értjük, amelyek a káresemény alkalmával a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében merültek fel (megtérítésük hasonló elosztásban nyilvánul meg, mint az előző kategóriánál említettem).
33 34
http://www.langlovagok.hu/jogor/18_arviz-miatti-karok-jogi-megitelese Házőrző családi otthon és társas-házbiztosítás (TM) – Generali-Providencia Biztosító Zrt. feltételfüzete
38
bérleti díj térítés: ha a hatóság az épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig a biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító az ideiglenes lakás többlet bérleti díját (módozattól függően a káreseménytől számított 3, 6 vagy 9 hónapig).
ideiglenes őrzés költségei: a káresemény következtében lezárhatatlanná vált lakás őrzésére fordított költségeket (módozattól függően a kár észlelésétől számított maximum 2, 5 vagy 10 napig).
Azonban nem térítik az alább felsorolt károkat, amik:
a bel- és talajvíz által keletkeztek;
elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkeztek;
a hullámtérben vagy a nem mentett árterületeken lévő biztosított vagyontárgyakban keletkeztek;
a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat.
Vannak néha kitételek is. Például a felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta. Ideértendőek azok a károk, amelyeket a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ide értve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz. Ha ár- illetve belvíz miatt következik be kőomlás vagy földcsuszamlás, a biztosító azokat a károkat téríti, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoznak. Ebben a vonatkozásban nem fizet a biztosító, ha:
tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károk jönnek létre (ezek felelősségbiztosítási esetnek számítanak, jó példa az ilyen esetre a vörösiszap);
az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károkat; illetve
39
azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba miatt nem megfelelő vagy a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna (a vörösiszap-katasztrófa erre is jó példa).
Megeshet az is, hívja fel a biztosító a figyelmet, hogy egyes katasztrófakárok kifizetése korlátozás alá kerül. Az azonos káridőpontban, egy ható-okból keletkező és az egymást követő 504 órán belül kárt okozó árvízkárra, a 168 órán belül kárt okozó földrengéskárra, valamint a 96 órán belül kárt okozó viharkárokra a kifizethető összeget a biztosító korlátozza. Árvízre vonatkozóan kármentesítéshez, kárenyhítéshez leginkább az az érdekesség olvasható a tájékoztatóban, hogy a "használt" (szétázott) homokzsák veszélyes hulladéknak minősül, és mint olyan, speciális kezelést igényel. Habár a homokzsákot védekezéshez, prevencionális célokból használják, a biztosító a romeltakarítási költségek keretén belül számol vele. Jó tudni, hogy mire kössünk biztosítást, mert például az el nem szállított homokzsákok után a hatóságok büntetést is róhatnak ránk.
Biztosítások kötésével csökkenthetjük a pénzügyi kockázatainkat. Arra azonban mindenképp ügyelnünk kell, hogy ne essünk a túlzott biztonságérzet csapdájába. Hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy egy megfelelően megkötött biztosítás megállítja házunk kapuja előtt a pusztító áradatot
is.
A
biztosítások
is
lehetnek
egyfajta
ösztönzők
az
árvízvédelmi
együttműködésben.35 Ha magasabb prémiumot állapít meg, vagy a kártérítés mértékét csökkenti a biztosító társaság az olyan esetekre való tekintettel, amiben a károsult elővigyázatosságával megelőzhető lett volna (részben vagy teljesen) a kár, lehet, hogy a legközelebbi esetben jobban odafigyel majd a biztosított. A biztosítók által végzett kockázatfelmérés vagy utóértékelés is hozzájárul a későbbi esetek kártérítési
feltételeinek
megállapításához.
A
társaságok
mindegyike
rendelkezik
feltételgyűjteménnyel, melyen keresztül tájékoztatja ügyfeleit a köthető biztosításokról, valamint a kártérítés, kárrendezés feltételeiről. A felsőoktatási rendszerben nem ritka, hogy előadásokat tartanak neves biztosító társaságok, mellyel az oktatásban és információ ismertetésben is kiveszik részüket.
35
http://www.langlovagok.hu/jogor/18_arviz-miatti-karok-jogi-megitelese
40
Nem árt azért, ha azzal is tisztában vagyunk, hogy hova épült a házunk, vagy hova építkezhetünk. Az árterületeken érvényes építési kockázatokról szóló információkat könnyen hozzáférhetővé kell tenni.36 Ennek módja lehet az internet, vagy kiadványok megjelentetése is. Tömör és könnyen érthető, lehetőleg szakzsargon mentes kell hogy legyen. Továbbá a lakosság figyelmét fel kell hívni arra, hogy ők is tehetnek valamit a megelőzésben, és az árvíz alatt is. A területhasználatot is a természethez kell igazítani. Csak olyan épületeket szabadna a folyók közvetlen közelébe építeni, amiket muszáj, ezzel is csökkentve a kockázat és a gazdasági kár létét. Kiépített ellenőrző és engedélyeztető rendszert kell létrehozni, hogy megfelelően nyomon lehessen követni az építési engedélyek kiadását. Rendszeres jelentéseket kell készíteni és lehetőleg nyilvános adatokkal kell szolgálni a korrupció gyanújának elkerülése végett. A veszélyes területekre való építkezés előtt komplett hatástanulmányokat kell készíteni, kockázatelemzéssel kell felhívni az építtető figyelmét a lehetséges veszélyekre. Ha mindezek ellenére a beruházást megvalósítják, a felelősség a beruházót terheli. Olyan épületek építését semmiképp nem szabad engedélyezni veszélyeztetett területre, melyek elöntésével emberi életek kerülhetnek veszélybe, vagy a környezetre különösen veszélyesen hatnának. Minden olyan intézkedést meg kell tenni, ami elháríthatja, vagy csökkentheti az esetleges víz általi meghibásodások következményeit.
4. Önkormányzati ajánlások37
Az önkormányzatok ajánlásai azért fontosak, mert a helyi viszonyokat, az adott település lakosait az önkormányzatoknál ismerik a legjobban. Az emberek élete, valamint a településeken felhalmozott egy nagyobb érték védelmére nagyobb hangsúlyt kell fordítani, így erősíteni kell a vízkár-elhárítási feladatok és a belterületi vízkárok megelőzését szolgáló fejlesztéseket. Ezen feladatok betartását és elvégzését az Állami Számvevőszék figyeli, és jelentést tesz róla. 2000 végén az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa jelentésében leírja, hogy (az Állami Számvevőszékkel egyetértésben) megállapítja, hogy az önkormányzati feladatok ellátásának legnagyobb akadálya a feladatellátás kötelező voltának hiánya, valamint
36
http://www.kvvm.hu/szakmai/budapestinitiative/docs/LegjobbGyakDok.pdf A fejezet adatait a Környezetvédelmi Államtitkárság adatbázisa alapján készítettem. A források a volt KvVM belső jelentése, elemzései és anyagai voltak. 37
41
a forráshiány.38 2002 nyarán folytatódhatott az Országgyűlési Biztos munkája. Vizsgálata során kezdeményezte a helyzetfeltárás folytatását, az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszaélések felülvizsgálatát, illetve a költségvetési források lehetőségeinek feltárását. A vizsgálatok végén megállapításra került, hogy a belvíz és csapadékelvezetés problémája az egyre szélsőségesebb időjárásra, a kötelező önkormányzati feladatként való előírás hiányára, a védelmi rendszerek elhanyagoltságára és a fejlesztések hiányára vezethető vissza. Ahhoz, hogy ezeket az önkormányzatok kezelni tudják, állami szintű intézkedésekre lenne szükség, valamint költségvetési támogatásra. További nehézségeket jelent, hogy a védelmi létesítmények tulajdoni joga megosztott. Még ha az önkormányzatokat állami intézkedések köteleznék a megfelelő fejlesztések és lépések megtételére, a magántulajdonú védművek kérdése ekkor sem oldódna meg. De mivel az ember számára alapvető joga az egészséges lakókörnyezet,
az
államnak
és
az
önkormányzatoknak
kötelességük
intézkedni.
Belvízvédelem és csapadék-elvezetés területén fontos kérdés a csatornázottság. Napjainkban nem ritkák az özönvíz-szerű esőzések. Sok településen még a szennyvíz elvezetésére is kevesek a kiépített csatornák, az esővízzel pedig végképp nem bírnak el. Az önkormányzatoknak gondoskodni kéne a csatornahálózat megfelelő kiépítéséről, hogy ne csak a szennyvízkezelés legyen megoldott, hanem a nagy mennyiségű csapadék elvezetése se okozzon problémát. Sajnos napjainkra a csapadék és belvíz elvezetés feladatai az ország minden településére kiterjed, így az előkészítés összetettsége miatt nehezen ütemezhetőek a teendők. Meg kell oldani az Unióból érkező támogatások fogadását, elosztását. Fel kell tárni a rendelkezésre álló támogatási lehetőségeket, és hogy azokat hogyan érhetjük el, milyen európai uniós forrásokra vagyunk jogosultak. Rendezni kell az állami támogatásokkal kapcsolatos kérdéseket is, ki kell dolgozni
a
programok
megvalósításához
szükséges
pályázati
rendszereket,
hogy
meghatározhatóvá váljanak a prioritásos ügyek, melyekre a források alanyi jogon biztosítottak kell, hogy legyenek. Folytatni kell továbbá a már folyó beruházásokat. Fejleszteni kell a vízrendezési művek állapotát tulajdonosra való tekintet nélkül. Ez fontos kitétel, hiszen az állam így kívánja jelezni, hogy probléma nem csak az állami tulajdonú védművekkel, rendszerekkel van, hanem a magántulajdonban lévőkkel is. A településeken meg kell oldani a vízgyűjtő szemléletű települési vízrendezést. Fel kell mérni az egyes települések erősségeit és gyengeségeit, el kell végezni a megfelelő felméréseket a további fejlesztések kijelölése érdekében. A vízrendezéssel foglalkozó szakemberek folyamatos képzéséről is gondoskodni 38
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium belső jelentése az önkormányzatok feladatairól
42
kell. Olyan oktatásban kell őket részesíteni, melyek segítségével Európai szintű fejlesztéseket dolgozhatnak ki hazánkban. Továbbá a prevenció elengedhetetlen lépése lenne a szeszélyes természeti jelenségek pontosabb előrejelzésének megoldása. Műszaki szempontból az önkormányzatoknak a megfelelő elvezetési rendszeren túl, gondoskodnia
kéne
a
részvízgyűjtők
kiépítéséről,
a
befogadó
testek,
területek
rekonstrukciójáról és a mentesítő művek állapotának fejlesztéséről. Átfogó és naprakész tervezéssel kéne a vízgyűjtő szemléletű feladatterveket meghatározni és nagyobb hangsúlyt kéne fektetni a folyamatos tervezésre a jövő beruházásait nézve. A pályázatokkal kapcsolatban fontos a vízgyűjtő-szemléletű feladat-megoldás. Ez azt jelenti, hogy a vízgyűjtő területen lévő önkormányzatok együttműködve oldják meg a napi feladatokat, amivel biztosíthatóvá válik a Víz Keretirányelvben meghatározott vízminőségi és vízgazdálkodási költségvetésükben,
célok hogy
elérése. a
Az
önkormányzatoknak
megfelelő
pénzügyi
eszközök
előre
kell
tervezni
rendelkezésre
a
álljanak.
Kártalanításkor az önkormányzatoknak együtt kéne működnie a biztosító társaságokkal. A pályázóknak kötelezően kéne megvalósíthatósági tanulmányt készíteniük és önrész garanciát kellene vállalniuk. Ezen ötletek azután születtek, hogy számos beruházás és fejlesztés állt meg pénzhiány miatt a befejezés előtt.
Az önkormányzatok kötelezettségeit törvény rendezi (lásd: 3. számú melléklet). Ehhez kapcsolódóan kötelességük az önkormányzat hatáskörébe tartozó védművek ellenőrzése, rekonstrukciója, fejlesztési munkálatok elvégzése. Erről lakossági tájékoztatás ritkán születik. Nagyobb beruházások esetén a helyi önkormányzati lapok tesznek említést róla. Problémát jelent, hogy nincs megfelelő forrás az önkormányzati ár- és belvízvédelmi rendszerek teljes kiépítésére, a meglévő létesítmények karbantartására. A tulajdonviszonyok sokszínűsége miatt esetenként vita származik abból, hogy kinek a felelőssége és milyen forrásból kell megvalósítani a megfelelő fejlesztéseket. Kárrendezés területén hasonló problémákkal találjuk szembe magunkat. Habár a folyók és a védművek állami, önkormányzati felügyelet alá esnek, kártérítési kötelezettség nem terheli a hatóságokat. Erre lenne megoldás, ha az önkormányzatok biztosító társaságokkal kötnének megállapodást a közös kárrendezést illetően.
43
Azonban, amíg nem lesz meg a megfelelő szabályozás és forrás az ár- és belvízvédelmi prevenciós intézkedésekre, nem várható jelentős változás.
Nem csak az önkormányzatok tájékoztatják a lakosokat. Mielőtt ez megtörténne, magának a szervnek is szüksége van információkra. Nemzetközi szinten elismert és nélkülözhetetlen lépés,
hogy
az
állam,
vagy
szaktárcák
tájékoztatókat
fogalmazzanak
meg
az
önkormányzatoknak. A volt Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is adott ki ilyen tájékoztatókat vízüggyel kapcsolatban. Kék Füzetek néven ismerte őket a szakértői gárda. Összesen 11 ilyen kiadvány készült a vízrendezési, védekezési, pályázati rendszer, stb. lehetőségeinek ismertetéséről. Az utolsó ilyen könyvecske 2003-ban került kiadásra. Utána sajnos elfogyott rá a felhasználható forrás. Akkoriban az összes önkormányzathoz eljuttatták ezeket a Kék Füzeteket. A jelenlegi Vízkárelhárítási Osztály dolgozói (Környezetvédelmi Államtitkárság) mesélték, hogy kaptak hálás visszajelzést is, de olyan is előfordult, hogy az önkormányzatok munkatársai nem is tudták, mire jó nekik a kiadvány-sorozat. Volt, ahol a polcon porosodott, volt olyan példa is, hogy azonnal szakértők kezdték tanulmányozni az információkat, és be isépítették az árvízvédelmi, vízkár megelőzési, településfejlesztési anyagaikba. Az útmutatók felépítése igen egyszerű és érthető. Általában áll egy adott témát ismertető részből, valamint egy mellékleteket tartalmazó fejezetből. Hasznos tanácsokat írtak le bennük a szakértők, és röviden ismertették a fontosabb tudnivalókat. A Vízügyi Főigazgatóság ebben az időben jelentetett meg közönségtájékoztató füzeteket is. Ezek többnyire karikatúrák, vagy rajzos kiadványok voltak, melyek illusztrációkkal mutatták be, hogy mit tesz a Vízügy és mit tehet a lakosság, hogy megelőzzük a nagyobb károkat. Akkoriban ennek nagy visszhangja volt, mivel a társadalom bevonása a prevencióba és védekezésbe csak az utóbbi évek gyakorlata lett. A füzetke frappáns megfogalmazásban mutatja, mik a teendőink: figyeljük a vízállást, az időjárás alakulását, tartsuk az árkokat tisztán, ismerjük meg az állam és önkormányzatok védelmi tervét, tartsuk be az előírásokat és vegyük ki a részünket az árvízi védekezésben, segítsük a védekezők munkáját. Lássuk be, nem kértek bonyolult és drága intézkedéseket a Vízügyi Főigazgatóság szakemberei. A lényeg inkább a folyamatosságban volt: ha mindig, rendszeres odafigyelés mellett teszünk kis lépéseket, a katasztrófa elkerülhető, de következményei mindenképp csökkenthetőek. Az e fajta tájékoztató kiadványok sem kerültek nyomtatásra 2005 után, szintén forráshiányra hivatkozva.
44
5. Összefoglalás Hivatalos prevencionális tájékoztatást leginkább állami szervektől várunk. Amit a hatóságok mondanak, általában jobban elfogadottak. Hajlamosak vagyunk átverésre gyanakodni a nem hivatali információk mögött. Míg a Magyar Közlöny a jogi hátterét adja meg az ár- és belvízvédekezésnek, addig a biztosítók és az önkormányzatok inkább a hétköznapi, praktikus tanácsok oldaláról indulnak el. A Magyar Közlöny hivatalos forrás, információi felől biztosak lehetünk. Az önkormányzatok két irányba szolgáltatnak információt: egyrészt az állam, a kormány felé, másrészt az ő feladatuk lakosainak folyamatos és megbízható, de könnyen érthető tájékoztatása. A biztosítók ajánlásai ugyan hivatalosnak számítanak, de kezeljük őket óvatosan. Olvassuk el alaposan a szerződés feltételeit és a tájékoztatókat biztosításkötéskor. Nem árt több oldalról is információkat gyűjteni a prevencionális tevékenységek tervezése, végzése során. Egyrészt ellenőrizhetőek a már megszerzett adatok, másrészt mindenki mást tart fontosnak kiemelni. Egyik portálon és másik szolgáltatónál is találhatunk számunkra értékes információt. Több forrás, több megközelítési mód megvizsgálásával biztosabbak lehetünk abban, hogy jól döntünk a jövőnket illetően.
45
V. Krízishelyzetek
1. Bevezetés Mint tudjuk, ha kevés víz van, aszály alakul ki, ha sok víz van, árvíz önt el minket. Egyik véglet sem jó, mindazonáltal a klímaváltozással egyre gyakrabban jelentkező természeti szélsőségek minden véglete problémát okoz a hétköznapi ember számára. Az aszály miatt öntöznünk kell növényeinket, ami a magas vízszámlában köszön vissza. Árvíz idején pedig mentjük, amink még menthető.
2. Napi aktuális problémák kezelése Árvíz Hazánk területének 52%-a fekszik ár- és belvizek által veszélyeztetett területen, ennek kétharmada művelt terület. Az árvizek kezelésének két fázisa van: a megelőzés és a kárkezelés. A prevenciót, vagyis a mentesítést a vízügyi szerveknek kéne végezniük. A másik fázis már maga a katasztrófa, illetve annak utólagos kezelése, vagyis az árvízi védekezés. Hazánk úgymond nincs szerencsés helyzetben, mert folyóink nagy része heves vízjárású. Ezáltal az árvizek gyorsan tudnak kialakulni és sokszor hosszú hónapokba telik a lefolyásuk. „Az árvízvédelem hazai jelentőségét támasztja alá, hogy 21 200 km2 nagyságú ártér fekszik a folyók árvízszintje alatt. Ezen a területen található 1,8 millió hektár termőföld, a vasutak 32%-a, az utak 15%-a és több, mint 2000 üzem. A lakosság negyed része él ártéren több mint 700 településen.”39 Elengedhetetlen tehát, hogy mind a megelőzésre, mind pedig a védekezésre megfelelő hangsúly kerüljön. Hiába kiépített a védőrendszer Magyarországon (Európa egyik legveszélyeztetettebb országa vagyunk, a védvonal is ennek megfelelő mértékű), ha a meglévő gátak elavultak. Sok helyen csak földtöltéssel rendelkezik a terület. Becslések szerint a gátak kevesebb, mint 60%-a elégíti ki az előírásban meghatározott szintet. Nehezíti a felújítási munkálatokat, hogy nincs meg a megfelelő keret a gátak javításához. Mindezek mellett évente a prevenciós munkálat többszörösét költjük kárrendezésre és magára az árvízi védekezésre. Nem csak a kiépítés állt le, a meglévő eszközök fejlesztése sem halad.
39
http://www.aquadocinter.hu/themes/Vg_ezredford/Vizkarelh_arved.htm
46
Ennek a gazdasági válság sem kedvezett. A javítások lassulása, leállása nem csak az árvíz veszélyét erősítik, de akadályozzák az árterületek, folyópartok praktikus hasznosítását is. A folyók megfelelő szabályozása elengedhetetlen az árvízi védekezés szempontjából is. Ezen felül fontos feladata van még a közlekedés, a hajózás, az ivóvíz- és egyéb vízkészletek szempontjából is. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a vízzel együtt kell élnünk. Minél jobban törekszünk leszabályozni egy folyó útját, az úgy keres magának új lehetőségeket. És az ő lehetőségei határtalanok. Nem köti gazdasági érdek, nem figyeli, hogy hol vannak házak, vagy milyen termőföld kerül az útjába. Ismételten hivatkoznék a szemléletváltás fontosságára. A folyószabályozások további fázisában szem előtt kell tartani a folyókkal való „együttműködést”. Habár napjainkra a folyószabályozási munkálatok lelassultak, azért a folyamat nem fejeződött be. Pontosan azért folyamatos a szervezés, mert a folyó maga is napról-napra alakítja medrét. A folyók állami kézben vannak, így az állam feladata lenne a kezelésük. A 2010-es választások után ígéretet kaptunk a Kormánytól a jelenlegi vízgazdálkodási és folyószabályozási munkálatok felülvizsgálatára, így talán új fejezet nyílhat az árvízi prevenciós munkálatokban. Azonban az állami szerepvállalás nem elegendő, szükség van a helyi lakosság közreműködésére is. Ehhez szükséges a megfelelő tájékoztatás is. A civil társadalom, ha látja is a problémát, akkor sem biztos, hogy tudja, mi a teendője. Az árvíz elleni védekezésnek két tevékenységcsoportja van. Az egyik a műszaki feladatok ellátása, melybe beletartoznak a szervezési feladatok, az irányítás és ellenőrzés. Ezek alatt értjük a védművek ellenőrzését, védelmi tejesítőképességük megőrzését, valamint ideiglenes védművek felállítását, kiépítését. A másik csoport az államigazgatási feladatokat foglalja magában. Ennek része a feladatok szervezésének, irányításának és ellenőrzésének tevékenysége, a munkaerő, anyag- és eszközellátottság figyelése, a veszélyeztetett lakosság és értéktárgyak biztonságba helyezése érdekében szükséges tevékenységek megszervezése, a lakosság és a védekezők egészségügyi és szociális ellátása, a károk felmérése, helyreállításukról való gondoskodás.40 Kiemelendő feladat lenne a prevencionális védekezés során a védművek megfelelő minőségre hozatala, melyek eleget tesznek az adott terület veszélyeztetettségi szintjének. Biztosítani kéne a megfelelő felszereléseket, azok jó állapotát. A fejlesztésekre megfelelő finanszírozási forrás biztosítása nélkül nem jöhet létre minőségi javulás a védelmi rendszer állapotában. Ki kell alakítani a megfelelő munkamegosztást az állami szervek között, valamint a hatóság és a 40
http://www.vkki.hu/index.php?p=contents&cid=82: Dr. Szlávik L, Tóth S., Nagy L., és Szél S., - Árvízi kockázatok elemzésének és térképezésnek irányelvei / Vízügyi Közlemények 2002. / 4
47
civil szervezetek, a lakosság között. 2009-ben megkezdődött egy felülvizsgálati folyamat, de részben (ismételten csak) gazdasági okokból, valamint a 2010-es választások miatt elhúzódott a tevékenység. A megelőzésnek számos módszere van. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság 10 pontba foglalta a legfontosabbakat41: 1. Az árvízvédelmi töltések áthelyezése, a hullámtér növelése; 2. Az árvízvédelmi töltések magasítása; 3. A hullámtér magasságának csökkentése kotrással; 4. A folyószabályozási művek lehetőség szerinti átalakítása; 5. A főmeder mélyítése, kotrása; 6. Mellékágak kotrása, rehabilitálása; 7. Épületek, egyéb létesítmények eltávolítása a hullámtérről; 8. Művelési ág megváltoztatása, optimalizálása; 9. Nyári gátak eltávolítása a hullámtérről; 10. Szükségtározók kialakítása.
Árvíz idején nincs sok idő a munkálatok megszervezésére. Ezért fontos, hogy előzetes megbeszélések és egyeztetések során kialakuljon egy lánc, hogy kinek mi a feladata az árvízvédekezési munkálatok során. Az állami védműveken a vízügyi szervek szervezik és irányítják a munkálatokat, sokszor a Honvédség és Polgári Védelem segítségével. Árvíz esetén maguk a lakosok is sokat tehetnek a védekezésben és nem egyszer látunk is erre példát. Ez esetben is nagyon fontos a jól szervezett munka, gyorsan kell beosztani, hogy kire hol van szükség. Elengedhetetlen a megfelelő tájékoztatás és kommunikáció a gördülékeny együttműködés szempontjából. Magyarországon az árvízvédelmi létesítmények nagy része földgát. Az épített védművektől eltérően, a földgát kevésbé biztonságos, karbantartás nélkül számos probléma jelentkezhet. Például hibás építési technika, vagy anyag. Mivel a földgátak, nevükből adódóan természetes és puha anyagból vannak, az állatjáratok és üregek előfordulása sem ritka, ami gyengíti a szerkezetét. Az sem mindegy, hogy milyen talajra épült a gát, habár ez a szempont minden védmű megépítésénél fontos szempont. A folyamatos mozgást végző talajréteg, vagy a nem
41
http://www.vkki.hu/index.php?p=contents&cid=82: Árvízvédekezés a gyakorlatban - Részletek DR. SZLÁVIK LAJOS előadásából
48
megfelelő fajtájú talaj megsüllyedhet, elcsúszhat, ezáltal a védmű maga is sérülhet, és ha idejében nem veszik észre a hibát, valószínűleg nem tudja majd ellátni védelmi feladatát sem. Ha a védekezési munkálatok kudarcot vallanak, akkor a kitelepítési munkálatok, mentési munkák szervezése kap hangsúlyt. Ez önkormányzati és állami igazgatási hatáskört jelent. Elengedhetetlen ekkor is a Honvédség, a Rendőrség és a Polgárőrség segítsége. A Katasztrófavédelem emberei segítik ilyenkor a kitelepítést, az előbb említett védelmi szervek pedig a hátrahagyott ingó és ingatlan tárgyakat felügyelik.
Belvíz Belvíz esetén egy kicsit más a probléma. Alapvetően ugyanazzal küzdünk: a sok vízzel. De egyáltalán nem mindegy, hogy a talajból szivárog fel, vagy elsodorja a házunkat. Mindazonáltal nem szabad a belvíz erejét sem alábecsülni. A földek folyamatos víz alatt léte kiírtja a földben lévő életet. Nem csak az elrohadó növényi magvakra, gyökerekre érthető ez, hanem a teljes föld alatti állatvilágra. Így megállapítható, hogy a belvíz nem csak mezőgazdasági, de tájvédelmi probléma is. A belvízre is jellemző, hogy lassú lefolyású, akár hetekig, hónapokig is jelen lehet. A magántulajdonokban okozott károkon felül (például elöntött pincék) hatalmas károkat tud okozni a nem megfelelő, vagy egyáltalán nem csatornázott településeken. A folyamatos nedvesség és pára egészségi hatásai sem elhanyagolhatóak (például asztmás betegekre gyakorolt hatások). Eddig a belvizek kisebb kiterjedésűek voltak, de az elmúlt évek csapadékos nyarai nem csak tavasszal okoztak belvízi jelenségeket, hanem nyár folyamán is többször és több területen. A magángazdák nem csak azért juthattak/juthatnak csődbe, mert tavasszal nem fértek hozzá földjeikhez, hanem mert a nyári zivatarok, esőzések sem kedveztek a hazánkban termesztett növények nagy részének. Belvíz sík területen alakul ki. Magyarország bővelkedik alföldekben, különösen mély területekben, így a belvíz egyre komolyabb problémát jelent. A problémák gyökerét a Tiszai szabályozásban kereshetjük. A folyamatos, nagy mennyiségű esőzésekből származó vízmennyiséget a föld nem tudja elnyelni, elvezetni. A megoldást ilyenkor az jelentené, ha a felgyülemlett vizet csatornarendszereken, vagy szivattyúkkal el lehetne juttatni tározókba, melyek sokszor folyók, tavak, esetleg mesterséges víztározók lehetnek. Ez részben az állam feladata lenne, részben az önkormányzatoké, magánkézben lévő földterület esetén pedig a tulajdonosé, érdekelteké. Azonban az elvezető hálózat nincs megfelelően kiépítve. Ennek egyrészt gazdasági okai vannak, másrészt a belvíz általánossá válása nem tekint nagy múltra vissza. Gondot okoz a belvíz területén is, hogy habár az ivóvíz-ellátás kiépítettnek mondható,
49
a csatornázás sokszor nem megfelelő mértékű. Ilyenkor, a már árvízi jelenség által tárgyalt probléma merül fel: a higiénia. Mivel a prevenciós eszközök kivitelezési szintje belvízvédekezés terén igen alacsony, ezért a fő hangsúlyt jelenleg a kárelhárításra kell fordítani, illetőleg erre van lehetőség. A meglévő csatornák tisztításával, a zsiliprendszerek karbantartásával, a szivattyúk állapotának legalább szinten tartásával némi javulás lenne elérhető. Azonban általánosan felismerhető probléma, hogy ezen védművek állapota sem megfelelő, melynek általában gazdasági okai vannak, de nem ritkák a tulajdonosi viszonyok rendezetlenségéből fakadó ellentétek sem.42 A belvíz okozta károk kezelésére is léteznek megoldások, elintézendő feladatok. A védművek tulajdonviszonyainak rendezése megoldaná azt a kérdéskört, hogy kinek az anyagi és elvi felelőssége a karbantartás, rendszerépítés. Megfelelő keretek teremtésével, megszervezett munkálatok segítségével az eszközök állapotának szinten tartása, esetleg beruházások, befektetések segítségével fejlesztése lenne a reális célkitűzés. A csatornázási rendszer kiépítésének folytatása higiéniai szempontból elengedhetetlen. Mostanra kezd nyilvánvalóvá válni, hogy az aszályok lehetősége ugyanúgy adott, mint az árés belvizeké, a fagy okozta károké (akár egy jeges ár levonulásaként). Fel kell nőnünk a feladathoz, hogy a megelőzésben, a károk csökkentésében, a helyreállításban, a jogi háttér megalkotásában és a kártérítésben egyaránt kínáljunk megoldásokat. Látnunk kell azt is, hogy mivel Magyarország területén sok az alacsony fekvésű terültet, nem csak a lakóterületek és földek vannak veszélyben, hanem az utak, vasutak, az infrastruktúra is. A folyamatos és fokozódó intenzitású ár- és belvizek egyfajta migrációs folyamatot is megindíthatnak a magasabban fekvő területek felé. Jelenleg ez a jelenség még nem mérvadó, de a természeti katasztrófák gyakoriságával és pusztító erejével szemben a hétköznapi ember nem akarhat élete végéig szembeszállni. Megoldásként olyan lehetőségeket kéne keresni, melyekkel az aszályos időszakok szárazsága enyhíthető az ár- és belvizes, csapadékos időjárásból. Ehhez tározók és elvezetők építésébe kéne beruházni. Tógazdaságokkal haltenyésztésbe lehetne kezdeni a legmélyebben fekvő, vagy többnyire víz alatt lévő területeken. A megfelelő védekezéshez elengedhetetlen egy szakértő csapat, akik folyamatos mérésekkel, elemzésekkel segítik az ár- és belvízi munkálatokat. Ez egyaránt vonatkozik a prevencióra és a védekezésre magára. Megelőző tevékenységet, fejlesztéseket csak akkor lehet tenni, ha egy szakmailag elismert, jól működő csoport munkálkodik a háttérben, akik kutatásaikkal segítik
42
http://www.aquadocinter.hu/themes/Vg_ezredford/Vizkarelh_belvizved.htm
50
a vezetőket a döntéshozásban. Az árvízvédelmi munkálatok megszervezése is egyszerűbb, ha megbízható és folyamatos jelentések készülnek például a várható újabb vízmennyiségről.
3. Programok, stratégiák Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A 2008-2025 közöttre tervezett Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia a nagy esőzések miatti vízminőség romlást emeli ki a jövő problémájának. Amennyiben nem megfelelően kiépített a szennyvíz- és csatornarendszer (ez ugyanis jellemző hazánkra), a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű víz olyan terhelést jelent a rendszernek, amely akár túlfolyásokhoz vezethet, ami szennyezést okozhat. Pedig az édesvíz tisztasága döntő fontosságú lesz a jövő nemzedék számára. A Stratégia kitér továbbá a belvízi védekezés kérdésére is. Említést tesz a védekezés és a terület használat fejlesztésének szoros kapcsolatáról. Például a Nemzeti Erdőtelepítési Programmal kapcsolatban: ha belvízsújtotta területre telepítik az erdőket, azok egyfajta természetes védekező rendszerként érvényesülhetnek, és az erdőség öntözési problémái is megszűnhetnek. Láthatjuk, hogy a megfelelő szervezési folyamatok beindításával megfelelő eredményeket érhetnénk el. Mivel Magyarországon az árvízi elöntésnek a vagyonérték több mint 5 ezer millárd forint értékű része van kitéve, fontos, hogy megfelelő védelmi rendszer épüljön ki, újuljon meg. Fokozott jelentőséggel bír, hogy folyóvizeink nagy része külföldről jön, és a hegységekben egyre gyakoribb esőzések miatt fokozódik az árvizek kialakulásának lehetősége. Cseloszky Tamás, az Országos Környezetvédelmi Tanács tagja a Ma&Holnap folyóirat egyik számában az alábbiak szerint látja az ország árvízi helyzetét: „… a Tisza mentén nem a víz bősége, sokkal inkább az egyenetlen eloszlása jelent gondot, másfelől, hogy az egykori mélyártér tekintélyes része iparszerű mezőgazdálkodásra alkalmatlan, jobbára
terület, ahol a vidékfejlesztés a jelenlegi gazdálkodás keretei között nem képzelhető el.”43 Véleménye szerint olyan megoldásokat kell keresni, ahol nem csak a vízügyi szakemberek és szakhatóságok intézkednek az árvízi védekezés felől. Hiszen összetett problémáról van szó, melyben földművelésügy, gazdasági, környezetvédelmi és szociális kérdések is felmerülnek.
43
Ma&Holnap folyóirat – 2003. III. évf. 2. szám – Véleménybörze: A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése (32-33. old.)
51
A Várárhelyi Terv Továbbfejlesztése program Az árvizeknek leginkább kitett Tiszán az árhullámok kezelésében sokat segíthet a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program megvalósítása. Amikor a századforduló előtt Vásárhelyi Pál elkészítette a Tisza szabályozásának programját, még nem vették figyelembe, hogy a természetet nem lehet leigázni, nem is ez kell, hogy legyen a cél. Együtt kell tudni élni a folyóval és az áradásokkal, pont ezért volt szükség a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésére. A program egyrészt az árvizek lefolyás viszonyok javítására, másrészt a víztározókba vezetését és visszatartását célozza. Nem csak árvízvédelmi beruházást takar, hanem egy tájhasználati szemléletváltást, mely az Unió támogatásával valósulhat meg. A tervezett hat tározót csak akkor nyitják meg, ha az árvízi helyzet indokolja. A terület magántulajdonban marad, az esetleges terménykiesést kártérítés fizetésével kompenzálja az állam a termelőknek. 44 A Kormányzat feladata a Tisza-völgy árvízvédelmi rendszerében lévő kritikus szakaszok megerősítése, hullámtér rendezése, árvízi tározó-rendszer kiépítése, ártéri vízrendszer rehabilitációja. Feladatai közé tartozik továbbá a tájgazdálkodási infrastruktúra kiépítésének támogatása, az érintett települések környezetvédelmi fejlesztéseinek és belterületi vízrendezésének támogatása. Az Önkormányzatokra ez utóbbi támogatási kötelezettség ugyanúgy vonatkozik.45 A Vásárhelyi Tervben előírják szükségtározók és vésztározók kijelölését is. A két fogalom sok mindenben hasonlít. Például mindkettő azt jelenti, hogy adott árvízi helyzetben a nagyobb károk és katasztrófák elkerülése érdekében a mentesített ártér egy meghatározott részére vezetik, eresztik a vizet. Így csökken a gátakra nehezedő nyomás. A különbség az, hogy míg a szükségtározáshoz nem sajátítják ki az adott területet, de jogilag kijelölik, addig a vésztárazáshoz ugyan műszakilag feltárják a földeket, de jogilag már nem jelölik ki. A vésztárazók elárasztásáról az adott helyzetnek megfelelően döntenek, de csak akkor veszik igénybe, amikor már nincs más lehetőség. Egyébként, mindkét területen gazdálkodás folyik, illetve folyhat árvízmentes időszakokban.46 Akkor lehet szükség az e fajta tározók használatára, ha a tetőzést szeretnék csökkenteni a szakemberek, a védmű megsérült, és átszakadással fenyeget vagy már bekövetkezett a katasztrófa, de további pusztítás előzhető meg így. Ungvári Gábor, a Magyar Környezet-gazdaságtani Központ közgazdásza egyik cikkében fontos problémára hívja fel a figyelmet a tervvel kapcsolatban. „Az érdeklődő olvasó számára
44
http://www.vkki.hu/index.php?p=news&cid=25 Magyar Közlöny: 2009. évi 177-es száma: Nemzeti Környezetvédelmi Program 2008-2014, 122-123. oldal 46 http://www.vkki.hu/index.php?p=contents&cid=130 45
52
úgy tűnhet, hogy a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése alkotói és kritikusai elbeszélnek egymás mellett. Valóban, de ennek oka van. A koncepció adottságként kezeli, hogy úgy, és azt a területhasználatot kellene megvédeni, ami mára kialakult a Tisza mentén, ezzel azonban a terv kidolgozói szemet hunynak a térség ma már nyilvánvaló ökológiai és társadalmi krízishelyzete felett.”47 Úgy folytatja, hogy a szabályozás csak akkor valósítható meg megfelelően, ha a társadalmi teret nem változtatjuk meg. Tehát visszatértünk a már oly sokszor emlegetett szemléletváltáshoz.
A Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014 A Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014 előre vetíti a teendőket és értékeli az elmúlt időszak fejleményeit. Olvashatjuk benne, hogy a környezeti szempontok beépítése az egyes
ágazatok
tevékenységébe
sokszor
szemléleti
ellentétekbe,
érdekek
közötti
szembenállásba és forráshiányba ütközött. Mivel 2004 óta az Európai Unió tagjai is vagyunk, azokat az elveket is figyelembe kell venni, melyet az Unió alkot. Azonban az egyes szakpolitikákba a környezeti szempontok beépítése lassan halad. Kutatásaim során sajnos arra kellett rájönnöm, hogy nincs közvetlen kommunikáció a hatóságok, szakértők és a lakosság között, melyből megismerhetné a hétköznapi ember, mi is folyik egy krízishelyzet kulisszái mögött. Szaklapok foglalkoznak a témával, amiket csak azok olvasnak, akiket az ár- és belvízvédelem érdekel, vagy érint. Nincs olyan média, ami összefoglalóan és érthetően tájékoztatná az állampolgárokat az árvizek előzményeiről, az időszaki munkákról, a háttérben folyó fontos folyamatokról. Az átlag ember nem fogja a Magyar Köztársaság Nemzeti Környezetvédelmi Programját olvasgatni, így viszont nem kerül tisztába azzal, hogy az állam milyen fejlesztéseket tervez, hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet, és mit tart a múltban véghezvitt cselekedetekről. Pedig sokszor foglalkoznak azzal a kérdéskörrel a kutatók, hogy ki mennyire tarja magát a hazájához tartozónak és ki mennyire ismeri az országot, amiben él. Be kell látnunk, hogy az ár- és belvízvédelmi kérdések terén csak az tájékozott, aki foglalkozik magával a témával, forgatja a szaksajtót, vagy segítséget kér a szakhatóságoktól. Általános tájékoztatás hiánya nélkül nem kérhetjük a hétköznapi embert arra, értse meg, mi miért történik. Dr. Szlávik Lajos a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről írt cikkében megemlíti, hogy „Egy, a tiszai árvizek által veszélyeztetett lakosság körében végzett közvélemény-kutatás szerint a 47
Ma&Holnap folyóirat – 2003. III. évf. 2. szám – Véleménybörze: A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése 33. old.
53
többség az árvízvédelem fejlesztését a munkanélküliség megszüntetésével azonos fontosságú, állami feladatnak tekintette.”48 Ebből kitűnik, hogy igazából azok foglalkoznak az árvíz problémájával, akik érintettek. Pedig az árvíz levonulása után hátramaradt romok eltakarításában mind segíthetünk. A prevenció az ország minden pontján élő lakosnak ugyanúgy fontos kéne, hogy legyen, mert bármilyen fejlesztést csak úgy lehet elérni, hogy segítünk azoknak, akik kárt szenvednek, szenvedhetnek. Ezzel teremthetne a mindenkori kormány munkahelyeket és alakíthatná a társadalmi jólét érzését.
4. Segélyszervezetek közrejátszása A prevencióban a civil szervezetek nem sokat tudnak tenni. Nem is feladatuk, de sem műszaki, sem szakértelembeli, sem pedig gazdasági kapacitásuk nincsen rá. Azonban annál fontosabb a segélyszervezetek feladata a katasztrófa bekövetkezte után. A krízishelyzetek általában egy nem várt eseményt takarnak, ami után a károsultaknak vagyontárgyai elvesznek, vagy erősen rongálódnak. Ilyenkor szükségük van egy szervezett segítségnyújtásra. Az embereknek nem lenne lehetőségük a szükséges dolgokat eljuttatni, még nagy adakozó kedv mellett sem. A szervezéshez, az adománygyűjtéshez (legyen az tárgybeli vagy pénzadomány), a szállítás megoldásához, a rászorultak közti szétosztáshoz tapasztalat és eszközök kellenek. A segélyszervezetek a hatóságokkal együttműködve szállítják a megfelelő helyre az összegyűlt
adományokat.
Kiépített
információs
hálózatukkal,
ismeretségi
körükkel
könnyebben oldják meg a rászorulók megsegítését, anélkül, hogy az esetleges mentési, kártalanítási munkálatokban hátráltatnák más szervek tevékenységét. Az ő feladatuk a kommunikáció lefolytatása az adományozók és a rászorultak között. Felhívják a figyelmet az esetleges katasztrófára, majd tanácsokat adnak, hogy milyen adományokra lenne szükség. Megteremtik a logisztikai lehetőségeit az adományozásnak (például a tárgyi adományok raktározása, szállítása, vagy a pénz-adományok gyűjtésére elkülönített bankszámla vezetése). A következőkben néhány nagyobb segélyszervezeten keresztül szeretném bemutatni azt a hasznos, sokszor nagyon nehéz és önzetlen tevékenységet, melyet a katasztrófa után tesznek ezen szervezetek.
48
Környezetvédelem (folyóirat) – 2003. XI. évf. 4. szám – Dr. Szlávik Lajos: A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése 29. oldal
54
A Baptista Szeretetszolgálat49
A
baptisták
Angliából
Hollandiába
menekült hitvallók voltak. 1612-ben sokuk
visszatért
megalapították
Angliába
az
első
és
baptista
gyülekezetet. Egyháztörténeti források szerint azonban a baptista hitvallás már korábban is létezett. A magyarországi szeretetszolgálat 1996-ban kezdte meg működését. Alapítója a Magyarországi Baptista Egyház vezetője, Szenczy Sándor lelkész. Közel hetven főállású munkatárssal,
több
száz
önkéntessel
dolgozó, kiemelten közhasznú szervezetként
tevékenykedik Jézus Krisztus szeretetparancsa alapján. A "baptista" kifejezés bemerítőt jelent, az Újszövetség szövegéből származik. Nem maguknak választották, de ma már büszkén viselik az elnevezést. A Baptista Szeretetszolgálatnak nem elsődleges célja és feladata az ár- és belvízkárosultak megsegítése. Elsődlegesen a humanitárius segítségnyújtás: fogyatékosok, hajléktalanok, nagycsaládosok, drogfogyasztók, bántalmazott nők megsegítése a céljuk, de sok esetben nemzetközi színtéren is segítenek a természeti katasztrófában mindenüket elvesztő embereken. Speciális mentőcsapatok küldésével, pénz- és tárgyadományokat küldenek hitvallásra való tekintet nélkül, a bajbajutottaknak. A legutóbbi árvízi védekezésben is kivették részüket. Honlapjukon olvasható a beszámoló: „A Szeretetszolgálat munkatársai folyamatosan együttműködve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Vízügyi Szervek szakembereivel, pénteken megkezdték részvételüket az árvízvédelmi munkálatokban. A Hajógyári Sziget épületeinek védelmi munkálatai mellett, Kismaros és Verőce polgármestereinek kérésére étkezési csomagok, evőeszközök, és két nagy teljesítményű vízszivattyú, a Szentendrei Tűzoltóság megkeresésére pedig mentőhajók biztosításával járultak hozzá eddig a mentési munkálatokhoz. A Baptista Szeretetszolgálat RESCUE
24
mentőcsapata
teljes
logisztikai
kapacitásával,
több
száz
tartós
élelmiszercsomaggal, ivóvíz és takarók folyamatos biztosításával, 6 terepjáróval és 3 mentőhajóval, valamint búvárokkal áll készenlétben a további mentési munkálatokhoz.”50 A beszámolóból kitűnik, hogy nem csak képzett dolgozókkal rendelkezik a szolgálat, de a megfelelő technikai felszereltsége is biztosított. A műszaki és technikai segítség mellet 49 50
http://www.hbaid.org/ http://www.baptistasegely.hu/node/50
55
hirdetett a Szeretetszolgálat gyűjtést. De nem csak az árvíz idejére gondolnak a károsultakra. November 5-e és január 6-a között Mikulás Fesztivál működik, melyre a Baptista Szeretetszolgálat segítségével 250 árvíz- és vörösiszap-károsult gyermek jut el. Ebből is láthatjuk, hogy a segélyszervezetek munkája nem ér véget rögtön a katasztrófa után. Akár hosszú hónapokkal később is gondoskodnak róla, hogy a kárt szenvedett lakosság lelki gondjait enyhítsék.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat51 A Szeretetszolgálat először 1988-ban, Németországban alakult meg Szuverén Máltai Lovagrend néven, majd 1989-ben jelent meg Magyarországon, Kozma Imre atya vezetésével, és ekkor kapta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnevezést is. Kezdetben olyan feladatokat látott el a Szeretetszolgálat, mint például a hajléktalan embereket gondozó hálózat kialakítása, a beteg és a megfáradt, magukra maradt idős embereket gondozó, ápoló intézmények megnyitása, testi és szellemi korlátozottságban élő embertársaink élethelyzetét segít programok beindítása, a folyamatos megélhetési gondokkal küzdő, kilátástalan helyzetben lévő családok, intézményes felkarolása, valamint az elhagyott, árva és súlyosan veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek, fiatalok felnevelésére, óvására, tanítására szervezett otthonok, szolgálatok megteremtése. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzeti és nemzetközi szinten is jelen van. Az Országos Központ koordinálja hazánkban a Szeretetszolgálat Egyesületének regionális központjait, csoportjait és intézményeit, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítványt és néhány nonprofit szervezetet. Kapcsolatot tart bel- és külföldi adományozókkal, támogatókkal, állami szervekkel és hatóságokkal. Szervezi és biztosítja a bel- és külföldi adományok fogadását és szétosztását. Ellenőrzi a Szeretetszolgálat intézményi működését, összefogja és szervezi a nagyobb beruházásokat, működteti és ellenőrzi a Szeretetszolgálat pénzügyi és gazdálkodási rendszerét és felügyeli a szakszolgálatok munkáját. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat katasztrófavédelmi szolgálatot is fenntart. Az adományok gyűjtésén túl segédkezik a katasztrófa-elhárítás során felmerülő feladatok megoldásában. Ez elsősorban hazánkra korlátozódik, de a Szolgálat segít a szomszédos országokban 51
http://www.maltai.hu/index.php?node=1&startup=yes&
56
bekövetkező katasztrófák következményeinek enyhítésében is. Azonnali segítséget nyújt a katasztrófát elszenvedett családoknak, közösségeknek nemre, korra, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Képzett önkéntesekből és főállású alkalmazottakból szervezett csoportok nyújtanak segítséget. A katasztrófa helyszínén mérik fel a károsultak szükségleteit, valós problémákra keresnek gyors és valós megoldásokat. A személyes jelenléttel nem csak technikai és fizikai, de mentális segítséget is nyújtanak. A helyszínen történő megjelenéssel közelebb kerülnek az emberekhez, hamarabb alakul ki bizalom a katasztrófát elszenvedők és a segítségnyújtók között. Továbbá a kármentésben is nagyobb segítséget tudnak nyújtani, ha megfelelő tapasztalatokat gyűjtenek helyszíni látogatással. Egy katasztrófa után sokat jelent a személyes kapcsolat, a károsult is hamarabb hiszi el, hogy segíteni akarnak rajta. Hiszen nem egy fűtött/klimatizált irodából intézkednek, hanem a helyi viszonyoknak megfelelően. Emellett persze elengedhetetlen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pénz- és tárgyi adománygyűjtése sem.
A Magyar Vöröskereszt52 A Vöröskereszt is humanitárius eszmékből kiindulva született. A XIX. század végén több országban is sorra alakultak a humanitárius szervezetek, melyek célul tűzték ki a segítségnyújtást, kezdetben a háborús sebesülteknek és családjaiknak. A vörös kereszt a svájci kezdeményezők hatására lett szimbólum (a svájci zászló inverze). 1919-re a nemzeti társaságok nagy száma miatt elengedhetetlenné vált egy koordináló szerv létrehozása, és így született meg a Vöröskereszt - Vörösfélhold Társaságok Ligája (ma Föderáció, IFRC). A Föderáció székhelye ma is Svájcban, Genfben van, de a világ számos országában rendelkezik regionális képviselettel. Magyarországon 1881-ben alakult meg a Magyar Szent Korona Országai Vörös-kereszt Egylete. 1948-ra 228 intézménnyel rendelkezett a hivatalosan Magyar Vöröskereszt nevet elnyerő szervezet. Az 1956-os forradalom idején a kormány a humanitárius segítségnyújtást nem támogatta a szervezeten belül, és majd csak 1957-ben kapja vissza a Magyar Vöröskereszt az önállóságát. A szervezet irányításában a legutóbbi
52
http://www.voroskereszt.hu/
57
változás 2004-ben történt, amikor Habsburg György vette át az elnöki posztot. Azóta a szervezet nemzetközi elismertsége egyre nő és bővül a hazai hálózat is. A Vöröskereszt mozgalom 7 alapelvre épül: 1. Emberiesség 2. Pártatlanság 3. Semlegesség 4. Függetlenség 5. Önkéntesség 6. Egység 7. Egyetemesség Katasztrófa-elhárítás területén a Magyar Vöröskereszt önkéntesekből álló csoportja játssza a legfontosabb szerepet. „A Magyar Vöröskereszt Központi Rendeltetésű Önkéntes Speciális Kutató- és Mentő Egysége határainkon belül és az országon kívül egyaránt bevethető. Az egység viharkárok, árvízhelyzetek, épületomlások és közlekedési balesetek esetén egyaránt képes a segítségnyújtásra. Mentőeszközeik a közúti balesetekből, mélyből és vízből történő mentést, valamint a sérültek helyszíni egészségügyi ellátását is lehetővé teszik. A mentőegység a nagyobb katasztrófák és tömeges balesetek felszámolása mellett a rászorulók ellátásában és az eltűnt személyek felkutatásában is részt vesz, illetve egészségügyi oktatást is végez.” – olvashatjuk a honlapon.53 A Vöröskereszt rendelkezik nemzetközi képesítésű árvízi sürgősségi és gyorsbeavatkozó csoporttal, illetve mentőbúvár csapatot is fenntart. Felvilágosító tevékenységet is folytat a vízi balesetek megelőzése érdekében. Látható, hogy a Vöröskereszt mozgalom is igen sokrétű feladatokat lát el. Ebből a katasztrófa-elhárítási feladatok csak kis résznek számítanak. Természetesen az ár- és belvízkárosultak javára a Magyar Vöröskereszt is indított pénz- és tárgyi adománygyűjtést a legutóbbi alkalommal (is).
53
http://www.voroskereszt.hu/Katasztrófavédelem/
58
A Magyar Ökomenikus Segélyszervezet54 A Magyar Ökomenikus Segélyszervezet 1991-ben alakult, és azóta nemzetközi szervezetté nőtte ki magát. Missziós tevékenységet vallási háttere ellenére sem végez. Ellenben feladatai teljesítése során ügyel a pártatlanságra, humanitárius
függetlenségre, és
fejlesztési
semlegességre, elvekhez
a
való
nemzetközi ragaszkodásra.
Segítségnyújtáskor nemre, nemzetiségre, vallásra és világnézetre való tekintet nélkül gondoskodik a bajbajutottakról. Rangsorolást csakis az jelenthet, hogy adott személy, település, terület milyen és mekkora bajban van. Célja továbbá, hogy felmérje és együttműködjön a krízishelyzetekben más hatóságokkal, szervezetekkel. Ezek mellett végez szociális szolgáltatásokat is, valamint munkaközvetítéssel próbálja segíteni a munkanélküliek elhelyezkedését. Családsegítő programja 1996. óta működik. Számos országban található meg hivatalosan bejegyzett humanitárius és fejlesztési irodája, ahol segélyezést és nemzetközi fejlesztő tevékenységet folytatnak. Fontos alapelveik, hogy az általuk osztott segély nem használható fel sem politikai, sem vallási célokra, nem akarnak politikai aspektust a segítségnyújtásnak. Tiszteletben kell tartani a helyi kultúrát és szokásokat, azokkal összhangban kell segíteni. A helyi lakosokkal közös megoldásokat dolgoznak ki, hogy a segítség ne távoli próbálkozásnak tűnjön, hanem a polgárok bevonásával együttes erőfeszítésként jelenjen meg. Segítenek felkészülni az esetleges
következő katasztrófák prevencionális
tevékenységeire.
Olyan segélyeket
szállítanak katasztrófa után, mely az alapvető szükségleteket elégítik ki. A 2010-es árvíz idején a Segélyszervezet több, mint 18 településen gyorssegéllyel támogatta az árvízkárosultakat. Az árvíz után segédkeztek a helyreállításban, valamint felméréseket végeztek a helyzet feltérképezésére, a prevencionális tevékenységek megtervezésére, valamint az újjáépítésre. Szakértőik segítséget nyújtottak az adományok gyors, és igazságos szétosztásában, kezdve az adományok gyűjtésétől, a szállításon, raktározáson keresztül, egészen a végső támogatotthoz való eljuttatásig. Munkájuk segítségével megkönnyítették a helyiek helyreállítási munkáit.
54
http://www.segelyszervezet.hu/
59
A Nemzeti Segélyvonal55 Katasztrófa esetén egyetlen telefonnal is sokat segíthetünk. A Nemzeti Segélyvonal hívásával
nem
kell
több
ezreket
adományoznunk, nem kell gondoskodni a tárgyi adományok elhelyezéséről és segélyszervezetekhez vagy rászorulókhoz való eljuttatásukról, de még a bankba sem kell elmennünk, hogy pénzt utalhassunk. 2005-ben hozták létre végleges formájában magánalapítványként. Készenléti telefonszámnak minősül, hívásával 250 forinttal támogathatja a hívó fél a katasztrófát elszenvedett lakosokat. A beérkezett hívásokat egy számlálón keresztül kísérheti figyelemmel az érdeklődő a honlapon. Az összegyűlő pénzadományokat a segélyvonalat támogató telefonszolgáltatók átutalják a Nemzeti Segélyvonal Alapítványnak, mely karitatív szervezeteken keresztül továbbutalják a károsultak felé. Jelenleg a Magyar Telekom és az Invitel vonalas, valamint a T-Mobile mobiltelefon hálózatáról érhető el a segélyvonal. Jellemző az is, hogy más segélyszervezetek is indítanak segélyvonalat, ott több szolgáltató csatlakozásával más hálózatról is hívhatjuk a megadott telefonszámot. A fő cél az lenne, hogy a katasztrófák, balesetek, természeti csapások vagy emberi károkozás esetén segítsék a bajba jutottakat. Az adománygyűjtés adatai nyilvánosak, de az adományozók kilétét titkosan kezeli a vonal. A bekövetkezett esemény után a Segélyvonal a médiákkal felvéve a kapcsolatot, tájékoztatja a magyar lakosságot az adomány-gyűjtés beindításáról. Az aktuális állásról a honlap folyamatosan tájékoztatja az érdeklődőt. Az OTP Bank Zrt.-vel kötött megállapodás segítségével az adományok néhány nap alatt eljutnak a károsultakhoz, úgy, hogy közben a pénz útja szakszerűen és nyilvánosan ellenőrizhető formában kerül kijelölésre. Jövőbeni célkitűzése a Nemzeti Segélyvonalnak, hogy több telefonos szolgáltatót tudjon bevonni támogatási rendszerében, ezáltal hatékonyabbá tegye a segélyszolgálatot. Láthatjuk tehát, hogy a segélyszervezetek és alapítványok feladata elengedhetetlen fontosságú katasztrófa esetén. Sokszor segítenek a prevencióban is, de a kármentesítés és segélyezés megoldhatatlan lenne, ha az államnak és az önkormányzatoknak kéne erről is gondoskodni. Szakembereik segítik a megelőzéshez szükséges felmérések elkészítését, a védekezésben, a helyreállításban és a kármentesítésben a katasztrófavédelemmel együttműködve teszik a 55
http://www.nsv.hu/
60
dolgukat. A károsult települések kétségbeesett lakosainak adnak fizikai támogatást védekezéskor, és lelki segítséget, mikor már más nem tehető. A segélyszervezetek feladata a jövőben talán az lehetne, hogy a prevencióban is (nagyobb) részt vállaljanak. Sokszor lehet hallani a médiában, hogy nem megfelelő fajta adományokat küldenek az adakozó kedvű állampolgárok. Hogy egy közeli példát említsünk: vörösiszap katasztrófa. A segélyszervezetekhez zsákszámra érkeztek a háztartási gépek, holott a településeken napokig áram sem volt. Szakadt, koszos ruhaneműk rendszeresen érkeznek a központokba, és nem győzik hangsúlyozni a szervezetek, hogy ezekkel gyakorta nem is tudnak mit kezdeni. Rá kéne világítani, hogy ilyen esetekben élelmiszerrel, tisztítószerekkel többet tudnának segíteni. Hiába büszke rá a fővárosi lakos, hogy küldött egy használt mikrohullámú sütőt, ha a családoknak nincsen rá (lehet, hogy csak egyelőre) szüksége. Mindezeket nézve, fontos kiemelni, hogy a segélyszervezetek is csak akkor tudnak segíteni, ha mind a hatóságoktól, mind pedig a lakosságtól megfelelő támogatást kapnak. Elengedhetetlen a segítségük, de ők is segítségre szorulnak. A miénkre, adakozókéra, hogy a mi segítségünkkel segíthessenek ők is.
5. Összefoglalás Az árvizek nem új jelenségek. A természettel pedig együtt kell élnünk, és az árvízi védekezést is ennek megfelelően kell kialakítani. Nem csak részleteiben kell néznünk a folyószakaszokat, az egész folyót egyben kell vizsgálni, és ha kell, nemzetközi szinten kell a problémás kérdésekre
választ
keresni.
Át
kell
térni
a
prevencionális
védekezésre,
mert
költséghatékonyabb és az emberi életeket, vagyontárgyakat és műtárgyakat is hatékonyabban lehetne ezáltal védeni. Ha alkalmazkodni tudunk a természethez, az árterek hasznosítása is korszerűsíthető. Oda kell figyelnünk, hogy ne keltsen hamis biztonságérzetet a védekezés. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ha gátak vesznek minket körül, akkor a víz már nem árthat nekünk. A prevencióval többet tehetünk a biztonságunkért, és talán kevésbé leszünk hajlamosak homokba dugni a fejünket. A prevencióhoz hozzá tartozik az is, hogy megfelelő előrejelzési rendszereket dolgozunk ki, hogy időben figyelmeztethetőek legyenek a családok a közelgő veszélyre. Kiépített személyzeti rendszer is szükséges mind a prevenció, az előrejelzés, mind pedig a védekezés
61
szintjén is. Ha már nem lehetett megelőzni a katasztrófát, olyan gazdaságilag korrekt kártalanítási rendszert kell kidolgozni, mely segít a kárt szenvedőknek az újrakezdésben, felújításban. Az árvizek hatásainak megfigyelése, kutatása is fontos a prevenciós intézkedések szempontjából. Az e fajta kutatásokat elemezve, eredményeit rögzítve készíthetünk előrejelzéseket. Összevetve a korábbi kutatási eredményekkel, trendeket figyelhetünk meg és hosszabb távra tervezhetünk. Hazánkban például hiányosságnak számít, hogy az ár- és belvízi védekezés területén inkább rövid, vagy maximum közép távra tervezünk, a hosszú távú elképzelések legjobb esetben is csak körvonalazódnak. A levont tanulságokat nem szabad csak szakértői szinten tárgyalni. A kutatás eredményeit közérthető módon, a lényeget kiemelve a lakosság tudatára kell hozni. Be kell építeni az oktatásba, főleg felsőoktatásban tanuló, jövőben szakterületen dolgozó diákok körébe. Az árvíz által veszélyeztetett területen élők számára külön előadásokban, oktatásokban kell a praktikus tanácsokat terjeszteni. Az árvizekre tudatosan kell készülni. Be kell látni, hogy az árvíz mint jelenség, egyre többször lehet és lesz is életünk része. A felkészültség a tudatosság része, amivel bizonyíthatjuk, hogy ki tudjuk építeni a megfelelő rendszert a prevencióra és a védekezésre. Ismételten csak kiemelném a kooperáció fontosságát e rendszer hatékony működésében. A láncolat nem tevékenykedhet hatékonyan, ha akár egyetlen láncszeme is hibás. A gépezet olajozott működéséhez együttműködés kell, ami elképzelhetetlen bizalom nélkül, amihez nem kell más, mint teljeskörű, korrekt és érthető tájékoztatás és kommunikáció.
62
VI. Krízishelyzeti kommunikáció
1. Bevezetés
Bármilyen tájékoztatásról legyen is szó, van pár alapkövetelmény, amit le kell fektetni a kommunikáció megkezdése előtt. Ilyen például, hogy ki lesz a tájékoztatni kívánt személy, célcsoport, mit akarunk közölni és milyen eszközök állnak ehhez rendelkezésre. A tömegtájékoztatás a tájékoztatási formák egyik legfontosabbja. A megfelelő tájékozottság Uniós szinten is elengedhetetlen, hiszen csak akkor lehet közösségi részvételről beszélni, ha a lakosság rendelkezik a megfelelő információkkal. A közösségtájékoztatás (PR) legfontosabb eszközei a sajtó (beleértve a nyomtatott és elektronikus sajtót is), a rádió és televízió. Fontos tehát a tájékoztatás folyamatossága, vagyis a médiákkal való kapcsolatépítés és ápolás. Megfelelő adatbázissal könnyebben elérhető a megfelelő tájékoztatás is. Nem szabad kifelejteni a szóróanyagok fontosságát sem. A kiadványok, szórólapok, plakátok színes, közérthető formában tájékoztatják a lakosságot. Mivel a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi tájékoztatás széles köröket érint, nehéz meghatározni a konkrét célcsoportot. Ha tovább bontjuk e fogalomcsoportot alcsoportokra, többek között ár- és belvízvédelemre, láthatjuk, hogy még specifikusabb a tájékoztatni kívánt lakosság. Az érintett felek sokszor vidéki, kisebb települések lakosai, tehát nem várható el a technikai felszereltség. A kiépített kommunikációs csatorna így korlátozódhat a nyomtatott sajtóra (ami lassúnak mondható egy esetleges krízishelyzetben), valamint a televíziós és rádiós közlésekre.
2. Katasztrófavédelem
A katasztrófavédelem honlapján az alábbi meghatározást találjuk: a katasztrófavédelem a különböző katasztrófák elleni védekezésben mindazon tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok
63
megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet és anyagi javainak védelmét, a katasztrófa sújtotta területen az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását,
továbbá
a
helyreállítás
feltételeinek
megteremtését
szolgálják.56
A
„Katasztrófavédelmi törvény” megfogalmazásában a katasztrófa: olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét egészségét, anyagi értékeit, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket oly módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.57 Az a személy, aki katasztrófaveszélyt, vagy magát a katasztrófát észleli, köteles jelenti a katasztrófavédelem hivatalos szerveinek, vagy az önkormányzati tűzoltóságnak. A katasztrófavédelem állami szintű irányítása a mindenkori Kormány feladata. Hivatásos központi szerve a Belügy Minisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága, területi szervei pedig a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (Budapesten a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság). Elvégzendő feladataik a következők58:
megszervezi a katasztrófák elleni védekezés irányítását, a végrehajtás összehangolását, a megelőzés és végrehajtás feladatainak a minisztériumok, országos hatáskörű szervek közötti koordinációját;
kihirdeti a veszélyhelyzetet, és dönt az adott térség katasztrófa sújtotta területté nyilvánításáról;
bevezeti – rendeleti úton – a veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályokat, amelyek tizenöt napig vannak érvényben, meghosszabbításukra az Országgyűlés adhat felhatalmazást;
létrehozza a Kormányzati Koordinációs Bizottságot, amely előkészíti a kormány katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseit.
Először a 2000-es évben készült Katasztrófavédelmi Stratégia Magyarországon. Ebben a polgári védelem és a tűzoltóság országos és területi szervei működtek közre. Összhangban az 56
http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/lakossag/elmeleti_ism.pdf - 1. oldal http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/lakossag/elmeleti_ism.pdf - 1. oldal 58 http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/lakossag/elmeleti_ism.pdf - 3. oldal 57
64
alkotmányi és törvényi szabályozásban szereplő rendelkezésekkel a megelőzés, felkészülés, valamint a mentő- és kárelhárító feladatok mind magasabb szinten történő megoldását célozza meg a stratégia. A katasztrófavédelem felelős a veszélyhelyzetek és katasztrófák megelőzéséért, a bekövetkezett katasztrófa következményeinek csökkentéséért és a beavatkozásért. Tekintettel hazánk uniós csatlakozására még összetettebb és komplexebb módon kell kezelni a katasztrófa-elhárítást. Megfelelő minőségű lakossági riasztó és tájékoztató rendszert céloz meg a stratégia, melynek része a lakosság újszerű felkészítési módszereinek gyűjteménye is. Mint minden területen, a katasztrófavédelem területén is fontos a szervezeti megújulás. Ehhez egy olyan eredményes szervezeti struktúra és kultúra kialakítása szükséges, mely minden katasztrófa-helyzetben biztosítja a gyors és zökkenőmentes lebonyolítást. Megoldásként egy olyan komplex hatósági szervezeti és eszközrendszer kialakítása szükséges, mely összefügg a közigazgatási reformokkal is. A védekezés jogszabályi hátterének átvizsgálása és javítása a kor gyors haladásának követelménye. Az önkormányzatok és a lakosság tájékoztatásának hatékonysága
érdekében
költséghatékony
fejlesztési
módszereket
kell
kidolgozni.
Figyelemmel kell kísérni az Uniós szabályozásokat, ajánlásokat a katasztrófa-védelemre vonatkozóan. A katasztrófavédelem egyik fontos feladata a polgári életek védelme. Legfontosabb a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra, a polgári védelem szervezeteinek létrehozása, felkészítése, a lakossági tájékoztatás, figyelmeztetés, riasztás, óvóhelyek kialakítása, a lakosság kitelepítése, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme, elsősegélynyújtás, közreműködés a kulturális javak védelmében, az ár- és belvízi védekezésben, a menekültek elhelyezésében, ellátásában, a települések veszélyeztetettségének felmérésében, valamint a tervezési és szervezési feladatokban való aktív közreműködés.59 A katasztrófavédelem intézkedik a lakosság riasztásában katasztrófa esetén. Ez történhet a polgári védelem riasztási rendszerén, motorszirénákkal, lakossági riasztó-tájékoztató lokális rendszereken, elektronikus eszközökkel, az önkormányzatok által a helyi elérhetőségek felhasználásával, vagy szükségriasztó-eszközökkel (pl.: hangosbemondó). A média nagy segítség ilyen esetekben. A közszolgálati műsorszóró rádió- és televízióadások értesítése nagyobb érdekelt közönséget érhet el adott idő alatt, de hátránya, hogy nem mindig hallgatjuk a rádiót, vagy nézzük a tv-t. Ilyen adók a Magyar Televízió a tv-adók területén, és a Magyar 59
http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/lakossag/elmeleti_ism.pdf
65
Rádió a rádiók között. Napjainkra sok esetben már a közszolgálati televíziók és rádiók is látnak el tájékoztatási feladatokat, de nekik nem elsődleges feladatuk és céljuk. A katasztrófariasztás elrendelése országos vagy több megyét érintő veszélyhelyzet esetén a belügyminiszter feladata. Megyei szinten a megyei közgyűlés elnöke, település szintjén pedig a polgármester köteles elrendelni a katasztrófariasztást.
3. Információs rendszer és kommunikáció
Hazánkban az árvízvédelmi feladatokat több szerv és hatóság látja el. A prevenció és védekezés szakaszában is folyamatos, gyors, naprakész információcsere szükséges. A védekezés-irányítás részfeladatait pontos előírások rögzítik. Általánosságban elmondható, hogy a következő feladatokat minden szinten el kell látni:
Információ-gyűjtés, -rögzítés, -feldolgozás, -továbbítás;
Helyzetértékelés, -elemzés, döntés-előkészítés;
Védekezési tevékenységgel kapcsolatos döntések meghozatala;
Védekezési munkák megszervezése, feltételeinek biztosítása és irányítása, a védekezés végrehajtásának ellenőrzése;
Jelentések, tájékoztatók készítése és továbbítása;
A tevékenység dokumentálása.60
Látnunk kell, hogy ilyen esetekben hatalmas mennyiségű információ áramlásáról van szó. Ehhez szükség volt a megfelelő informatikai rendszer kiépítésére, továbbá egy összehangolt lánc kigondolására. A megelőzésnek az lenne a lényege, hogy kihasználva az idő adta lehetőségeket, a lehető legjobban dolgozhassák ki a szakemberek a döntéseket, azok előkészítése teljeskörű legyen. A katasztrófa bekövetkezte után rengeteg ember dolgozik a károk enyhítésén, a következmények kezelésén. A feladatokat, a hierarchikus kapcsolatokat is szigorúan szabályozzák. A vízügyi igazgatóságok feladata az árvízi védekezés területi megszervezése és lebonyolítása. A szakhatóságok az országos szintű szervezési és irányítási feladatok végrehajtásáért felelősek. Az információnak az észlelőtől el kell jutnia a 60
Hidrológiai Közlöny (folyóirat) – 2001. 81. évf. 4. szám – Dr. Szlávik Lajos – A vízkárelhárítás irányításának információs rendszere Magyarországon (262. oldal)
66
döntéshozókig, majd vissza a helyzetre adott válasz eljuttatása következik a legfelsőbb döntéshozó szervtől egészen azokig, akik a védekezésben részt vesznek. Ez egy igen széles, horizontális és vertikális elemekkel egyaránt rendelkező kapcsolati rendszer, ahol az adatoknak olajozottan, gyorsan kell
végighaladni. Ehhez
összehangolt, szervezett
információs-vonal szükséges.
2. ábra Az ár- és belvízvédelmi feladatok felépítése Forrás: a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság előadása nyomán
A közreműködők országos és területi szintre tagolhatók. Az előbbi inkább az adatgyűjtésért, elemzésért, döntéshozásért felelős. A területi szint foglalkozik magával a védelmi munkálatokkal. A két szint nem tud megfelelően működni egymás nélkül. De szükséges még a hozzá megfelelő kommunikációs út kiépítése, megfelelő munkaerő (mind minőségre, mind mennyiségre), megfelelő eszközök (számítógépek, mérőeszközök), elégséges rendelkezésre álló forrás, és persze leszabályozott döntési folyamat. Dr. Szlávik Lajos Hidrológiai Közlönyben megjelent cikkében a következőt írja: „A védelemvezetés egyik legnagyobb
67
gondja – vezetési szinttől függetlenül – az, hogy egy adott, a vezetői döntés előkészítésére rendelkezésre álló idő alatt nem tudja áttekinteni, mérlegelni mindazokat az információkat, amelyek potenciálisan rendelkezésre állnak.”61 Tehát a feldolgozás legalább olyan fontos, mint a megfelelő információ összegyűjtése. A szerzett adatokat a feldolgozást követően be kell építeni az információs-rendszerbe. A technikailag megfelelően felszerelt információs hálózat rövidebb idő alatt képes nagyobb mennyiségű információt feldolgozni, tárolni és továbbítani. Az információs társadalom kiépülése egyre szükségsebbé teszi a megfelelő kommunikációs hálózatok kiépítését, a meglévők karbantartását, fejlesztését. Mivel az információs rendszer az egyes szintek között folyamatosan működik, bizonyos moduljai állandóan üzemelnek, döntő szerepük van az árvízi védekezésben. Az ár- és belvízvédelem kommunikációját is vissza lehet vezetni a jól megszokott iskolapéldákhoz. A felgyorsult világban szükségünk van arra, hogy leegyszerűsítve és szűrve kapjuk az információkat, de mindezt úgy, hogy a releváns adatokat juttassák el hozzánk, míg az irrelevánsokat ne. Igényünk van rá, hogy folyamatos tájékoztatás mellett, teljes körű képet kapjunk egyszerű formába öntve. Dr. Váradi József boncolgatja a PR és a vízkárelhárítás kapcsolatát, mint jól hangzó, új jelenség.62 A PR-ről (public relation) általában nem az ár- és belvízvédelmi kommunikáció jut eszünkbe. Pedig a PR feladata kapcsolatteremtés a vezető és a közvélemény között. Úgy kell összeállítani, hogy bizalmat ébresszen és közelebb hozza a feleket, együttműködést ébresszen bennük. Nehéz feladata, de fontos szempont, hogy tényeket kommunikáljon, ezáltal segítve a befogadó felet a helyes tettek megtételére. Jelen helyzetben ez még többet jelent, és még fontosabb kérdés. Ár- és belvízvédelem kapcsán olyan valós információkat kell közölni a lakossággal, amivel akár az életük megmentése lehet a tét. El kell érni, hogy a PR segítségével a szakma közelebb kerülhessen a hétköznapi emberhez, és ugyanolyan fontos legyen neki az ár- és belvízvédelemben való részvétel, mint a veszélyeztetett területen élőknek, vagy a védekezést végző embereknek. Így lehet fejleszteni a lakosságra háruló feladatok elvégzésének aktív részvételét. PR tevékenységet nem csak külső kommunikációra lehet használni. Fontos, hogy az ár- és belvízvédelem dolgozói is tisztában legyenek a felelősségükkel. Csak olyan információt adjanak ki, ami tényleg segíti a lakosságot, és ami biztos forrásból származik. Közérthető formába kell önteni és a tényszerűség mellett a lehető legoptimistábbnak kell lenni. A 61
Hidrológiai Közlöny (folyóirat) – 2001. 81. évf. 4. szám – Dr. Szlávik Lajos – A vízkárelhárítás irányításának információs rendszere Magyarországon (26. oldal) 62 Nagy László – Dr. Szlávik Lajos: Árvízvédekezés a gyakorlatban, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2004. – 27. oldal
68
katasztrófát elszenvedettek reményei teljesen összeomlottak, ha azt kommunikáljuk feléjük, hogy mindennek vége, több kárt okozhatunk, mintha nem mondtunk volna semmit. A döntéshozóktól alap elvárás, hogy tisztában legyenek az általuk kiadott információk tudatformáló voltáról. Ez számukra is többletmunka, és sok odafigyelést igényel, de kifizetődik a hallgatóság, a befogadók bizalma által. Továbbá a PR tevékenységet nem szabad leszűkíteni a védekezés idejére, folyamatosnak kell lennie, a prevenciótól a katasztrófáig, majd utána, a helyreállításban is fontos szerepe van.
„A legjobb gyakorlat dokumentuma”63 című tanulmányban felhívják a figyelmünket, hogy az árvízi figyelmeztetésekkel kapcsolatban elengedhetetlen az időszerűség. Azonnal tájékoztatni kell a szomszédos országokat, a hatóságokat belföldön, és természetesen az információkat haladéktalanul el kell juttatni az érintettekhez is. Ennek eszköze lehet a média, az internet, de akár a hangosbemondó is. Otthonról is tájékozódhatunk az árvizek aktuális állásáról. Például a www.hydroinfo.hu oldalon nem csak árvízi, de meteorológiai, hó és jégviszonyokról is informálódhatunk. Előrejelzéseket, összefoglaló táblázatokat kereshetünk és térképeken követhetjük nyomon a csapadék mennyiségét és a folyók állásának alakulását. A www.vizadat.hu oldal szintén arra a célra készült, hogy interneten keresztül lehessen követni a hidrológiai és meteorológiai adatokat. A Vízügy honlapján (www.vizugy.hu) pedig számos vízzel kapcsolatos információt szerezhetünk. Itt is megtalálhatók a különféle térképek és adatgyűjtemények, de ezek mellett olvashatunk híreket, aktualitásokat, szabványokat, útmutatókat is. Az árvíz és nagyobb mennyiségű csapadék előrejelzésére egyre nagyobb szükség van. Míg az ország keleti területein a belvizek, árvizek pusztítanak, a nagyvárosokban sok esetben okoznak gondot az özönvízszerű esőzések. Az előrejelzést szakemberekre kell bízni. Lehetőleg meteorológusok, hidrometeorológusok, esetleg katasztrófavédelmi szakemberek alkossák az előrejelző csapatot. Megfelelő eszközökkel kell őket ellátni, hogy se az alulbecslés, se a jelenség túlbecslése ne következhessen be. Munkájuk során fel tudják használni a régebbi méréseket, tapasztalatokat, mellyel pontosabb előrejelzést készíthetnek. Feladatuk továbbá hogy hatékony és naprakész módon tájékoztassák más szakterületek dolgozóit, a hatóságokat és persze a lakosságot is. Fel kell tárni a média adta lehetőségeket, az
63
http://www.kvvm.hu/szakmai/budapestinitiative/docs/LegjobbGyakDok.pdf
69
internet gyorsaságát, miközben nem szabad elfelejteni a hétköznapi tájékoztatási formákat (közszolgálati rádió és televízió műsorok, sajtó). Nem feledkezhetünk meg a sajtó és a média fontos szerepéről az árvizek esetén. Napjainkban bátran odaírhatnánk a mondat végére azt a szót is, hogy „sem”. A nyomtatott és on-line sajtó, a média percre pontos információkkal szolgál az áradások helyszínéről, riportereik mindent elkövetnek, hogy megfelelő adatokat szerezzenek és igazoljanak a helyszíni szakemberektől. Kérdeznek károsultakat, helyi lakosokat, akik a gáton mindent megtesznek, hogy védjék otthon aggódó szeretteiket. Például az index.hu-n csak 2010-ben 112 cikket írtak az árvízzel kapcsolatban (ebbe beletartoznak a tavaszi áradás és a vörösiszap katasztrófával kapcsolatos tudósítások) és további 40-et belvíz kategóriában. Az origo.hu oldalon árvízzel kapcsolatban 645 cikk olvasható és ebből 230 cikk foglalkozik valamilyen aspektusban a 2010-es árvizekkel. Az RTL Klub honlapján 160 cikk és videó tudósít az árvizekről, míg a TV2 oldalán 90 videó találat szól ugyanerről, melynek zöme a híradásokból került archiválásra. És ezek csak a legnépszerűbb portálok. A nyomtatott sajtó termékeit és más internetes forrásokat nem is említve. Ahogy ma mondanák, az árvíz egyre népszerűbb téma. Azok számára is, akik átélik és azoknak is, akik a tv-ből nézik végig. Csak mindenkinek másképp. Azonban a média és sajtó híradásait óvatosan kell kezelni. Mind ismerjük az elferdített tény fogalmát. A versenyszerű tájékoztatásban olykor megesik, hogy egyes csatornák kicsit kiszínezik a történteket a nézettség, olvasottság miatt. A korrekt tájékoztatás olykor áldozatául esik a népszerűségnek. Ennek ellentéte, amikor különféle okokból nem tájékoztatnak minket megfelelően. Ez lehet hírzárlat, vagy területi lezárások miatt is. Ebben az esetben előfordul, hogy találgatások, pletykák veszik kezdetét, mely vagy bebizonyosodik, vagy elsikkad, vagy később kijavításra kerül. Érdemes azonban arról is megemlékezni, hogy milyen áron szerzik meg a riporterek, tudósítók az információkat. Egyrészt saját életük kockáratétele is szerepel a listán. Az árvizek esetére gondolva, ők is ki vannak téve az esetleges gátszakadásnak, árnak (habár ők kocsiba ülve bármikor elhagyhatják a helyszínt, amit a helyi lakosság nem tesz meg ilyen egyszerűen, ha lehetősége van rá sem), másrészt a fertőzésveszélynek is ugyanúgy ki vannak téve, mint a védekezők és a helyiek. Tekintsük hát őket hősöknek, hogy informálnak minket. De mi a helyzet azzal, hogy állandó jelenlétükkel akadályoztatják a munkákat? Vagy képzeljük csak el a szituációt, mikor más sem lebeg a szemünk előtt, mint megerősíteni a gátat, és megelőzni az átszakadását, majd mellettünk terem egy riporter és elkezd faggatni a védekezés nehézségeiről. 70
A felgyorsult világban már teljesen normális és egyértelmű, hogy akár a világ másik felén történt eseményt is 10 percen belül ismerjük. Nem szabad elfelejtenünk, hogy milyen áron. Véleményem szerint a média és sajtó tájékoztatásával az a gond, hogy sokszor már nem az érték ismertetése a fontos, hanem, hogy a rivális csatornáknál nagyobb szenzációt tudjon hozni és ezáltal maga köré gyűjtse az érdeklődőket. Nem csak azt kéne bemutatni, hogy hömpölyög a Tisza mikor már átszakadtak a töltések, hanem például készíteni egy ismertető sorozatot, hogy mit tegyünk, ha ilyen esemény következne be. A hírhajhász média és sajtó tájékoztatásából olykor hiányzik a hasznosság. Mindezek mellett és ellenére, a sajtó és média minden formája fontos segítséget nyújt az árvízi prevencióban és az árvízről történő tájékoztatásban, melyet napjainkban el is várunk kényelmes karosszékünkben ülve.
4. Tájékoztatás a fertőzésveszélyről
Az árvizek egyik nagy kockázata a levonulást követő fertőzésveszély. Ennek oka lehet például a nem megfelelő csatornázási rendszer. Az árvíz kimoshatja a kemikáliákat, ami komoly betegségek forrása, olyan baktériumok és vírusok tenyészhetnek benne, amik fertőzési tünetei lehet, hogy csak hetekkel később jön elő. Fertőzésveszélyt jelent az is, hogy az árvizek során elhullott állatok tetemei a vízben indulnak oszlásnak. Ezek is az emberre veszélyes baktériumokat, férgeket rejthetnek. Az áradat lefolyása után megmaradt belvíz is tökéletes tenyésztelep a veszélyes kórokzóknak. Ezen fertőzések elkerülésére az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) honlapján (www.antsz.hu) számos fertőtlenítési megoldást, valamint korlátozást és figyelmeztetést tartalmaz. Természetesen nem csak árvizek esetén érdemes a honlapot nézegetni, hiszen minden, az emberi egészséggel kapcsolatos kérdéskörben van ajánlás a Szolgálattól. Most azonban a témámmal kapcsolatos figyelmeztetéseket szeretném bemutatni.64
64
http://www.antsz.hu/portal/oldalak/index.page
71
Árvíz idején például a fürdőzés tilos a folyókban, tavakban. Az ÁNTSZ jelöli ki a fürdőzésre alkalmas területeket, azonban áradás esetén biológiai és vegyi szennyezések miatt változik a víz minősége, és míg eddig fürdőzésre alkalmas volt, most lehet, hogy életveszélyes. Továbbá nem szabad elfelejteni, hogy árvíz esetén örvények alakulhatnak ki, törmelékek kerülhetnek a vízbe, melyek szintén láthatatlan veszélyt jelentenek a fürdőzésben. Az ÁNTSZ felhívást szokott intézni az ár- és belvíz sújtotta területeken a járványok, fertőzések megelőzésére is. Első és legfontosabb teendő, hogy amint lehetőség nyílik rá, a fertőtlenítést véghez kell vinni. A Szolgálat feladata, hogy ilyen esetekben kapcsolatot tart az érintett területek önkormányzataival, hatóságaival, a védekezést és fertőtlenítést végzőkkel a megfelelő folyamatok elvégzéséért. Ellenőrzi és irányítja a fertőtlenítést. Akik nem vesznek részt a védekezésben, azok lehetőleg kerüljék a szennyezett területeket, az ár- és belvízzel való érintkezést. Sajnos ez egy árvíz idején elég nehéz feladat, de fontos, hogy megfontoltan viselkedjünk. Ezalatt értendő, hogy lehet ugyan, hogy a vizet magát nem tudjuk elkerülni, de ügyeljünk rá, hogy a szemünkbe ne kerüljön, ha lehet, vízhatlanítsuk a ruhánkat, stb. Csak palackozott vizet szabad fogyasztani. Ha az ÁNTSZ másképp nem rendelkezik, a vezetékes víz is iható, de figyeljük a jelzéseket! A védekezéssel foglakozók, vagy az árvízzel bármilyen módon kapcsolatba kerülő személyek munkavégzés után fertőtlenítőszerrel mossanak kezet, fertőtlenítsék magukat, amennyire lehetséges. Különösen oda kell figyelni ilyen időkben a gyerekek, idősek, betegek védelmére! Nekik egy kisebb fertőzés is komolyabb gondokat okozhat, mint egy felnőtt, egészséges embernek. Az ár levonulása után mindent fertőtleníteni kell. Ide értve a lakóépületeket, pincéket, alagsorokat, amennyire lehet, a kerthelységeket is. Gondoskodni kell a hordalék eltakarításáról, valamint el kell szállíttatni az elhullott állati tetemeket. Ha bármilyen megbetegedés üti fel a fejét, azonnal orvoshoz kell fordulni! Nem szabad elfeledkezni a vízóraaknák, ásott kutak fertőtlenítéséről sem! Az ÁNTSZ praktikus tanácsokkal is szolgál a fertőtlenítések teljeskörű elvégzéséhez, hogy magunk is elkezdhessük a takarítást az árvíz elvonulása után, és mihamarabb vissza lehessen költözni a házakba. Természetesen a Szolgálat személyes segítséget is nyújt a takarításban, valamint ellenőrizheti az elvégzett fertőtlenítést.
72
Arra is felhívják a szakértők a figyelmet, hogy legyünk ilyen esetekben körültekintőbbek, megfontoltabbak. Gyakrabban fordulnak elő árvíz idején a sérülések, vízbefullások. A sérüléseket azonnal el kell látni, mert gyorsabban, nagyobb eséllyel fertőződhet el. A lakásokat azonnal áramtalanítani kell, mert a víz rendkívül jó áramvezető. Árvizes időszakban gyakoribb a gyomor- és bélfertőzés, hasmenéses, hányásos megbetegedések esélye. Nem csak fizikai, lelki sérüléseket is szenvednek ilyenkor a károsultak. Ezért fontos, hogy megfelelő pszichológiai ellátásban is részesüljenek az érintett lakosok. (Ilyenkor kapnak fontos szerepet a segélyszervezetek, helyi gyülekezetek.) Ár- és belvíz idején elszaporodhatnak a rovarok, rágcsálók. A szúnyogok akár fertőzéseket is terjeszthetnek, így mielőbb gondoskodni kell a szúnyogirtás megszervezéséről. A rágcsálókat ilyenkor ne méreggel irtsuk, de meg kell próbálni távol tartani őket. Nem ritka az sem, hogy vadon élő állatok keresnek menedéket és ételt a településeken az elhagyott házakban. Körültekintőnek és óvatosnak kell lenni a házunk újbóli igénybevételekor. Vannak olyan fertőzések is, melyek ellen lehet védőoltással is védekezni. Ez nem általánosan jellemző jelenség, de ha oltással megelőzhető egy-egy fertőzés, vagy járvány, érdemes kérni az injekciót. De egy fontos tényre hívja fel a Tisztiorvos a figyelmünket: „nincs olyan védőoltás, amellyel valamennyi fertőzés teljes biztonsággal megelőzhető volna, az alapvető higiénés szabályok betartása a védőoltások alkalmazása mellett is szükséges.”65 Végül, de nem utolsó sorban gondoskodni kell a homokzsákok megfelelő elszállításáról. Sokan ugyanis nem tudják, de a vizes zsákok veszélyes hulladéknak minősülnek. A vízzel nem érintkezett homokzsákokat bizonyos folyamat és ellenőrzés után újra lehet hasznosítani, de csakis építkezésekhez! Sem köztéri parkokban, sem játszótereken nem lehet használni árvízi védekezésre szánt homokot. A zsákokat, ha szárazak voltak is, nem szabad semmilyen élelmiszer gyűjtésére, tárolására felhasználni. Maximum hulladék gyűjtésére alkalmasak az ilyen száraz zsákok. Az árvízzel érintkező zsákok fertőzési veszélyt jelentenek, ezért sem a homok, sem a zsák nem használható fel. Megfelelő módon össze kell gyűjteni, és el kell szállíttatni mind a homokot, mind a zsákokat. Kiszárítás után, a megfelelő egészségügyi vizsgálatok elvégzésével még hulladékok, építési törmelékek gyűjtésére használhatóak, de ehhez szükséges a megfelelő engedély is. Ugyanezen feltételekkel rendelkező homokot építési célokra fel lehet használni.
65
http://www.antsz.hu/portal/down/kulso/aktualis/lakossagi_tajekoztato_arviz_2010_jun_20100608.pdf
73
Az ÁNTSZ szigorú feltételek alapján vizsgálja az érintett települések higiéniai körülményeit. Előírások alapján végzi és végezteti a fertőtlenítést, és ügyel arra, hogy a tetemek, vizes homokzsákok és egyéb fertőzésveszélyt rejtő tárgyak mihamarabb elszállításra kerüljenek.
Természetesen az interneten is számos fertőzés megelőzési, fertőtlenítési tanácsot olvashatunk. Ezek sokszor az ÁNTSZ ajánlásai alapján készülnek. Néha orvosok tesznek közzé tanácsokat árvíz esetére. Az árvizek által veszélyeztetett lakosok számára érdemes tájékozódni az e fajta veszélyekről, és kezelésükről még a katasztrófa előtt. Az árvíz bekövetkezésekor már nincs időnk elkezdeni arról informálódni, hogy most milyen veszélyek lesnek ránk, milyen megoldásokkal enyhíthetjük a fertőzésveszélyt. Alapvető elvárásunk, hogy minél kevesebb embertársunk legyen veszélynek kitéve, de ebben sajnos nekünk is van részünk, amit az előzetes tájékozódással, és sok odafigyeléssel tudunk megtenni. Figyeljük, hogy ne igyunk fertőzött vízből, óvjuk élelmiszereinket a fertőzéstől, rovaroktól, rágcsálóktól, és ne felejtsük el, hogy az árvíz által elöntött kerti növények ugyanúgy fertőznek, mint az ólokban elpusztult állatok. A belvízi jelenségek nem csak az ár levonulása után fordulnak elő. Nagy esőzések esetén ugyanaz érvényes, mint az árvíz után hátra maradt belvíz esetén. A rágcsálók, szúnyogok megjelenésére mindenképp számítani kell.
5. Összefoglalás Katasztrófa esetén legalább akkora jelentősége van a megfelelő kommunikációnak, mint magának a védekezésnek. A védekező szervek és a döntéshozók között zökkenőmentes információ-áramlásra van szükség minkét irányba. A megfelelő döntések, intézkedések meghozatala megkívánja a kommunikációs rendszer olajozott működését. Nem feledkezhetünk meg a kárt szenvedett lakossággal történő kommunikációról sem. Ebben lehet a katasztrófavédelem és más védekező szervek segítségére a sajtó és a média. Közlésük egyrészt elengedhetetlen a felgyorsult hétköznapokban, másrészt viszont számos helyzetben csak a konkurencia legyőzésére alkotnak „híreket”. A rohanó világban fontos trend lehet a PR tevékenység bevezetése, mely új szemszögből világít rá a döntéshozó réteg és a lakosság kapcsolatára. A bizalomkeltés ugyanis az együttműködés alapfeltétele.
74
Az árvíz levonulása után meg kell kezdeni a takarítást, hogy a fertőzésveszélyt minimálisra csökkentsük. Ebben kap nagy szerepet az ÁNTSZ, mely ajánlásaival és személyes segítségnyújtásával igyekszik támogatni a kárt szenvedett lakosokat. Szervezi és felügyeli a fertőtlenítést, és eszközöket biztosít, ahol szükséges.
75
VII. Ajánlásaim a jelenlegi helyzet javítására
Napjainkban az ár- és belvizek egyre nagyobb gondot jelentenek. A globális felmelegedésre fogják a tudósok, hogy egyre intenzívebb viharok fognak pusztítani, melyek alapjául szolgálhatnak a belvíz kialakulásának. És az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás miatt nőni fog az áradások száma is. Egyik jelenség sem új keletű, de mindkét esetben számíthatunk az intenzitás és pusztítás mind nagyobb volumenére. Mindenesetre a védekezés egy összetett folyamat, és maga az ár- és belvízvédelem problémája is komplex. Ha ezt nem tanuljuk meg egyszerűen és érthetően kommunikálni, nehéz lesz bármilyen fejlesztést is véghezvinni. Anélkül, hogy az emberekkel megértethetnénk, hogy mit kell tenniük, és mit tesz értük az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek és más védekezés és prevenciót segítő szervek, nem várható el, hogy megoldások szülessenek e komplex kérdéskörben. A feladat nem csak azért bonyolult, mert mint mindennek, a védekezésnek és prevenciónak is van
egy
gazdasági
kérdése.
Hazánkban
alapvetően
két
jól
elkülönült
szintet
különböztethetünk meg az érintettek terén: az egyik az állam, a másik a magán szektor, mely tovább bontható termelőkre és lakosokra. Ez az a csoport, akik az árvizeket elszenvedik: a társadalom szempontjából. Ezen felül az árvíz kihat a természetre, a növény- és állatvilágra is, csak azt nem szabad elfelejtenünk, hogy az ár- és belvizek természetes jelenségek. A környezeti tényezők hamarabb képesek regenerálódni, mint az emberek, így az áradások kevésbé okoznak bennük kárt. Egy darabig persze, mert ha beigazolódnak a jóslatok, és valóban megjelenik a pusztító erő az elöntésekkor, a természet is nehezebben tér majd magához. Fel kell ismernünk, hogy a természet kiszámíthatatlan és kezelhetetlen. Együtt kell tudnunk élni a folyókkal, és nem szabad korlátok közé szorítani. Az első Vásárhelyi-Terv problémája is az volt, hogy a töltések megépítésével és a folyó kiegyenesítésével megszűnt az a kényelmes szétterülési lehetőség a Tisza számára, ami azelőtt biztosított volt. A felduzzasztott folyó sokkal nagyobb mértékű pusztítást vihet véghez, mintha hagynánk, hogy a természetes ártéren a természetes vízfelfogók segítségével csöndben áradhatna. A természettel való együttélés alapfeltétele a jövőnknek. Ezzel nem csak felismerés szinten kell tisztában lennünk, hanem tudatosan kell alkalmaznunk. Vissza kell adni a folyóknak a természetes ártereiket. Véget kell vetni az erdőirtásnak. El kell kezdeni kialakítani egy folyamatot, mely során a természetes vizes élőhelyeket rehabilitálják, hogy újra alkalmasak legyenek a víz 76
visszatartására. Folyamatossá kell tenni a folyómedrek kotrását, takarítását, hogy ne alakuljanak ki vízduzzasztók, továbbá gondoskodni kell a partszakaszok kaszálásáról, a bozót karbantartásáról. Ahhoz, hogy megfelelően fel tudjunk készülni az árvizekre, vagy a heves esőzések okozta belvizekre, szükséges egy biztos figyelmeztető rendszer. A technika rohamos fejlődése elérte, hogy olyan eszközök és gépek állnak rendelkezésünkre az előrejelzésre, amik pontosan be tudják határolni a várható vízmennyiséget és az áradás, esőzés idejét. Már a századfordulón használtak olyan berendezéseket, melyek néhány centis eltéréssel megállapították a folyó tetőzési pontját. Azóta még korszerűbb, kifinomultabb módszereket fejlesztettek ki. Mégis azt látjuk, hogy bizonytalan az előrejelzés. Azt tudjuk, tudnunk kell, hogy 100%-os előrejelzés és biztonság nem létezik. Sokszor esünk abba a tévhitbe, hogy az előrejelzés és a biztosítás, a védekezésre való felkészülés mindentől megvéd minket. Az illúziót általában a katasztrófák teszik semmissé. Véleményem szerint nem magával az előrejelzéssel van a probléma, hanem a tájékoztatással. Az OMSZ honlapján pontosan nyomon követhető a kialakuló viharok útja, így az özönvízszerű esőzést is előre lehet látni. A 2006-os tűzijáték-katasztrófa előtt a Meteorológiai Szolgálat honlapján már reggel fent voltak a friss adatok, hogy estére komoly viharok várhatóak. A média majd csak késő délután kezdett foglalkozni a kérdéssel. A közönség, pedig már csak akkor, mikor a hulló tűzijáték darabkák elől futottak a szakadó esőben. A tájékoztatás hiánya és a döntésképtelenség volt, ami végül tragédiát okozott. A Vízügy honlapján naprakész adatokkal regisztrálják az árvíz alakulását. Az érdeklődő böngésző visszamenőlegesen kereshet az adatok között, és végigkövetheti a trendek alakulását az árvíz nagyságában. Előrejelzéseket is olvashat, és a honlap külön piros jelzéssel közli az éppen aktuális árvízi helyzet állását, térképpel és grafikonokkal szemléltetve az adatokat. A hatóságok felelőssége, hogy ezek az elemzések és információk publikálásra kerüljenek. Meg is teszik, amit tudnak: kiteszik a honlapra. De aki nem rendelkezik internet hozzáféréssel, vagy egyszerűen nincs ideje napi 24 órában figyelni a jelzéseket, az nem látja ezeket a figyelmeztetéseket. Az érintett területeken rendszeres és alapvető tájékoztatásról kéne gondoskodni, melyet jól érthető formában kötelezően ismernie kéne a helyi lakosságnak. Az előrejelzések és figyelmeztetések is nagyobb hangsúlyt kellene, hogy kapjanak. A média mélyebb közreműködésével kéne nyomatékosítani a bekövetkező eseményeket, külön és nyomatékosan kihangsúlyozva annak várható időpontját és intenzitását. Idén nyáron bővelkedtünk heves viharokban és zivatarokban. A Meteorológiai szolgálat több esetben adott ki vörös riasztást, de a televízióban és rádióban már csak akkor hallhattunk róluk, mikor elérte
77
Magyarországot a nyugatról érkező vihar. A középső és keleti országrészek számára még időben érkezett a riasztás, de a nyugati országrész több alkalommal is megszenvedte a késői értesítést. Ez csak egy példa a sok közül. Az időben érkező tájékoztatás segít a saját óvintézkedések megtételében. Ehhez is persze az kell, hogy nem csak a katasztrófák előtt kapjunk tájékoztatást, hanem rendszeresen. Ajánlások, praktikus tanácsok közreadásával csökkenteni lehetne a keletkező károk mennyiségét és mértékét. Az idő előrehaladtával az emberek egyre több vagyontárgyat halmoznak fel, és kockázatuk egy-egy katasztrófa bekövetkeztével egyre nagyobb. Ezért lenne fontos, hogy a defenzív védekezésről a preventív, megelőző óvintézkedésekre álljunk át. A prevenció bizonyítottan olcsóbb és hasznosabb. Nyugodt körülmények között tervezhetünk, van időnk a kivitelezésre. A prevenciós tanácsokkal a lakosság is felkészültebb lehetne. Ehhez lenne szükség egy társadalmi szemléletváltásra. Ezalatt azt értem, hogy az emberekkel meg kell értetni, hogy ne csak az államtól várja a segítséget, hanem tegyen ő is a saját biztonsága érdekében. Mindezt úgy kell véghezvinnie, hogy közben ne ringassa magát álomvilágba. Sosem nyugodhatunk meg teljesen, hogy mi mindent megtettünk. A természet kiszámíthatatlansága miatt nem tudunk mindenre felkészülni. De a megelőzés segíthet a későbbi károk enyhítésében. Már nemzetközi szinten is felismerték a prevenció fontosságát. Azonban hazánk kisebb lemaradásban van ezen a téren. A századfordulóban megépített gátrendszert foltozgatjuk, az elmúlt 10 évben pedig szinte semmi előrehaladást nem mutatott az ár- és belvízvédelem terültén az ország, mint ahogy az OECD jelentése is rávilágít. A védvonalaink elavultak és esetenként nem is funkcionálnak megfelelően. A lakosság szeme előtt sem a megelőzés és fejlesztés lebeg, hanem, hogy árvíz idején homokzsákokkal erősítik meg a töltéseket, belvíz esetén pedig szivattyúkkal próbálják a vizet a pincékből, alagsorokból eltüntetni. Fejlesztésekre és felülvizsgálatokra lenne szükség az árvízvédelmi rendszerek terén. Mindezt úgy, hogy közben már a prevenciós intézkedéseket készítsék elő a szakemberek. A szemléletváltás a társadalom minden szintjére ki kéne, hogy hasson. Ez egyfajta társadalmi együttműködéshez kéne hogy vezessen. Mivel hazánk területeit közösen használjuk, a gondokat és nehézségeket is együtt kell kezelnünk. Hiába alkot törvényt a kormány, ha az önkormányzat rosszul értelmezi, a helyi lakos meg már meg sem kapja az utasítást, hogy egy esetleges árvízi helyzetben hogyan járjon el. Ismételten csak azt látjuk, hogy a kooperációhoz és bizalomhoz kommunikálni kell a különböző társadalmi szintek között. Az alapos kommunikáció kiszűri az esetleges félreértéseket. Hazánkban a döntéshozatal hierarchikus formában működik, a kommunikáció azonban horizontális és vertikális útvonalakon is 78
megvalósul. Ez a kettősség okozza a felmerülő félreértéseket, vagy esetleg azt, hogy az üzenet nem abban a formában jut el a fogadó félhez, ahogy kellett volna. A kommunikációs csatorna minél hosszabb, annál több „zaj” kerülhet bele. Az üzenet minél bonyolultabb, annál nagyobb esély van arra, hogy a fogadó rosszul kódolja és nem érti, vagy rosszul érti meg a valós tartalmat. Ezért lenne szükséges az oktatásba bevenni a kommunikáció fontosságát, valamint az ár- és belvízvédelmi kérdések ismertetését. Erre főleg az érintett területek iskoláiban lenne szükség, de felsőoktatási szinten a nagyobb városokban és a főváros oktatási egységeiben is érdemes lenne felvilágosítani a diákokat erre a jelenleg egyre égetőbb problémát okozó jelenségre. A médiának ebben is fontos szerepe lenne. Kezdetben a tv-nek és a rádiónak az volt a feladata, hogy értéket közvetítsen, mely napjainkra háttérbe szorul a népszerűségi és nézettségi versenyek hatására. Az oktatásnak nem csak az iskolapadban kéne megvalósulnia, hanem minden területen, az élet különböző pontjain, hogy észrevétlenül alakuljon ki egy alaptudás. Ez biztosabb talajon is állna, mint a kötelező oktatás, és kevésbé terhelné le az amúgy is fáradt és túlhajszolt szervezetet. Azonban észre kell vennünk, hogy Győzike és a ValóVilág korában az értékek és hasznos információk közvetítése a késő esti, éjszakai órákba csúszik át. A nappal mutatott hírek esetén mindig óvatosan kell állást foglalnunk, mert a közszolgálati adók és a „közszolgálati” sajtó korában a hamis híreknek is értéke van. A leterhelt szervezetnek ezen híreket kéne megszűrnie, de kényelmes hétköznapjaink már nem kényszerítenek rá minket a gondolkodásra. Elhisszük, amit hallunk, mert ahhoz vagyunk szokva, hogy mások szűrik ki helyettünk a fontos információt és nekünk már csak meg kell azt hallgatnunk. Ez egyrészt hasznos, hiszen így olyan társadalmi rétegek is értik az információkat, akik kevésbé műveltek, viszont találgatásokra és pletykákra adhatnak okot. Az információ és a tudás hatalom, és ezt a hatalmat kéne megosztani a társadalom minden rétege között igazságos módon. Az ilyen igazságos adatszolgáltatást kezdeményezi a társadalom bevonása a döntéshozatalba. Ez is egy igen összetett kérdést von maga után: biztos, hogy mindenkinek részt kell vennie a döntéshozatalban? Igen is meg nem is. Igen, mert véleményem szerint mindenkinek vannak gondolatai, melyek értékesek lehetnek a fejlesztések, tervek során. A helyi lakosságnál senki sem ismerheti jobban a helyi viszonyokat. Másrészt pedig nem, mert a hétköznapi ember elveszne a jogi útvesztőkben, a felső vezetés szakzsargonjában és a döntéshozók hatalmi játékában. A dolgozat során már használtam a szubszidiaritás elvét ebben a kérdésben. Az Unió egyik alapelve, hogy mindent azon a szinten kell rendezni, ahol a leghatékonyabban végrehajtható a feladat. Javaslatom arra vonatkozna, hogy a társadalom döntéshozatalba való
79
bevonása is több szinten kéne, hogy megvalósuljon. Kéne egy települési szint, ahonnan a képviselők a regionális gyűlésekre juttatják el az információkat, majd mind feljebb jutva kerül végül a végső döntéshozók asztalára a javaslatcsomag. Ennek persze hátránya is van, hiszen így azon felül, hogy plusz adatok kerülnek a csomagba, lehet, hogy fontos információk hullnak ki a szintek között. Mégis a „társadalmi döntéshozatali káosz” megelőzése érdekében szerintem az egyetlen járható út ez lenne. A döntéshozatalba való bevonás viszont megkövetelné, hogy a bevonni kívánt társadalmi rétegek is megismerjék a téma fontos fogalmait, azokat következetesen és helyesen alkalmazzák. Ezzel megint csak elértünk a megfelelő tájékoztatás és oktatás, továbbképzés fontosságához. Másik járható útnak tartom még a civil szervezetek aktívabb szerepvállalását. A civil szervezetek az összekötő kapocs a döntéshozatal szintje és a társadalom alaprétege között. Ezen szervezetek képviselik a hétköznapi ember jogait a hatóságokkal szemben. Azonban ehhez megfelelő jogérvényesítési lehetőségeket kéne biztosítani számukra. A törvényi szabályozások felülvizsgálata, kiegészítése és korszerűsítése oldaná meg, hogy a civil szervezetek megfelelő helyet kapjanak a döntéshozatalban. Azonban a törvénykezés reformja az ár- és belvízvédelmi terület teljes voltában igényelne egy felülvizsgálatot. A prevencióban és a kárrendezésben is gondot okoz, hogy a tulajdoni viszonyok sok esetben nem rendezettek az ártéri területeken. Így az sem mindig egyértelmű, kinek a feladata lenne a védekezés megszervezése, a prevenciós beruházások elindítása, vagy esetleg a kártalanítás. Jogszabályokkal törvényi szinten kéne megoldást keresni ebben a problémában, hogy az egymásra mutogatás és várakozás megszűnjön és megoldás szülessen. Habár a folyók állami tulajdont képeznek, a partmenti szakaszok és az ártéri területek nagy része magánkézben van. Hogy kinek mi a teendője, sok esetben nem dönthető el egyértelműen. Legtöbbször ez a gond akkor köszön vissza, amikor a kártérítést kell rendezni az ár elvonulása után. Jogszabályokkal kéne a kártérítési rendszert is tisztán érthetővé tenni. Véleményem szerint érdemes lenne a kártérítés megoldására az önkormányzatoknak és a biztosító társaságoknak is összefogni. Olyan konstrukciók kidolgozását kéne szorgalmazni, mely olyan bajbajutottakon is segítene katasztrófa után, akiknek nincs lehetőségük saját biztosítást kötni. A biztosító társaságok átveréseinek elkerülésére csakis az emberi odafigyelés lehet a megoldás. A szerződés teljes átolvasása alapkövetelmény lenne az aláírás előtt. A nem érthető részekhez ki kell kérni az ügyintéző segítségét, hiszen ő (többek között) azért van a társaságnál, hogy minket segítsen a megfelelő döntés meghozatalában. A feltételek teljes körű ismerete nélkül semmilyen szerződést nem szabad aláírni. Akkor sem, ha a biztosítónak van 80
egy szerződésformája, melynek pontjain nem tudunk változtatni. A biztosítási piacon manapság már versenyeznek az ügyfelekért a társaságok, így megtehetjük azt, hogy több biztosítót is megkérdezünk, és a számunkra legmegfelelőbbet (vagy a legkevésbé hátrányosat) választjuk ki. Ez felvet egy másik kérdést a kisebb települések körében. A fővárosban és a megyeszékhelyen valóban egyszerűbb a válogatás, települési szinten azonban korlátozott a döntési lehetőségünk. Az ő esetükben például az önkormányzatok és a biztosítók összefogása lehet megoldás. A prevenció és fejlesztés másik lehetősége az Unió kínálta pályázatok, támogatások felhasználása. Az Európai Unió számos megoldással támogatja tagországait, melynek feltétele, hogy a megfelelő beruházásba fogjon a vállalkozó és ehhez megtalálja a megfelelő uniós támogatást. Pályázni nem egyszerű feladat, de az Unió segít mind a pályázat elkészítésében, mind a megfelelő fejlesztések kivitelezésében. Ha a magyar állampolgárok felismernék a pályázatok adta lehetőségeket, és nem félnének belefogni, kérdezni és segítséget kérni, több beruházás indulhatna és valósulhatna meg. Nemzetközi szervezetekhez és az uniós integrációhoz való csatlakozásunk segíthet minket abban, hogy támogatást kapjunk beruházásainkhoz, és mélyebb kapcsolatot alakítsunk ki a tagországokkal. Ez annál is fontosabb, mivel hazánk folyóinak többsége határon túlról érkezik. Szomszédainkkal mindenképp fontos a jó kapcsolat kiépítése és ápolása, mert a folyók okozta regionális problémákat csak közösen tudjuk megoldani. Ehhez tovább kell fejleszteni a két- és többoldalú kapcsolatainkat és kooperálni kell az ár- és belvízi kérdések megválaszolásában. A védekezés tekintetében árvízi terveket kell készíteni, olyan kezelési útmutatókat, melyek az áradás előtt, alatt és után is segítenek a károk enyhítésében. Mivel az árvizek regionális jelenségnek számítanak a Kárpát-medencében, a tervezést is együttműködve kell megoldani. A tervezett projektekhez kötelezően megvalósíthatósági és hatástanulmányokat kellene készíteni minden ország számára és nemzetközi szinten is. A megkezdett beruházások csak akkor számítanak, ha be is fejezik őket. A szomszédos országokkal történő tapasztalatcsere alapja lehet a fejlesztések sikeres kivitelezéséhez. Ehhez is fontos a kommunikáció. Egyrészt az államok döntéshozói és szakemberei között is oda- vissza módon működnie kell a csatornáknak. Másrészt a tárgyalások során a közvéleményt is tudósítani kell. A társadalom minden szintjének ismernie kell a globális és regionális kérdéseket. A globalizáció korában egyetlen állampolgár sem engedheti meg magának, hogy legalább hallomásból ne ismerje az alapkérdéseket. Főleg azért, mert a környezetvédelem és katasztrófa-elhárítás terén, ha nem is mindenki, de az ország nagy része érintett. 81
Mérhetővé kell tenni a társadalmi együttműködés megvalósulását. Látni kell, hogy a kooperáció mely szintjei működnek megfelelően és hol van még olyan pont, amin javítani kell. A kommunikációs csatornák kiépítése és finomítása mindenképp a fejlesztendő pontok között szerepel. Ehhez is a már említett szemléletváltásra van szükség, hogy a társadalom minden szintjén felismerjék, a természettel vívott harcban csak a bizalmon alapuló együttműködés lehet megoldás. Ez segítene együtt élni a természettel és annak minden pozitív és negatív megnyilvánulásával. Fel kell ismerni, hogy bárki kerülhet az ár- és belvíz okozta károsultak sorába, így nem minden információ haszontalan, amit egy olyan témáról hallunk, mely esetleg jelenleg nem érint minket (közvetve vagy éppen közvetlenül). És persze mindennek az alapja a gazdaság. A pénz kérdését szándékosan hagytam a tárgyalandó sor végére. A pénz a mozgatóereje és alapja a mai világnak. Ahol a pénz megtalálható, ott van lehetőség fejlesztésre, kommunikációra és együttműködésre. Pénz nélkül pedig minden áll egy helyben. És Magyarországon sajnos nem ritkán halljuk azt, hogy az ár- és belvízvédelmi intézkedésekre nincs forrás. Hamar kimerül a keret a kárrendezések és védekezések során is. És mivel a pénzt a védekezési munkálatok elviszik, a beruházások és fejlesztések már csak magántőkéből valósulhatnának meg. De a hajlandóság és befektetési
3. ábra A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztéséről készült plakát (VKKI) Forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Vásárhelyi-terv.JPG
82
kedv hamarabb nyilvánul meg egy újabb pláza felépítésében, mint az élet-halál kérdést jelentő védművek fejlesztésében. Prevenciós területen alapvető lenne a vízgyűjtő szemlélet bevezetése. Ezt célozta volna a Vásárhelyi-Terv továbbfejlesztése is, de a tervezett tározók ott sem a megfelelő ütemben épülnek. Pedig a plakátok olyan büszkén hirdették, hogy megoldás születik a folyamatos elöntésekre. Csak abban reménykedhetünk, hogy a megfelelő források megteremtődnek a beruházás folytatására. Azonban ezt tisztán állami önerőből nem lehet véghez vinni. Az Unió támogatása is kevésnek bizonyul. Ha a tagállamok meg tudják oldani támogatásokból a fejlesztéseket, nekünk mért tart eddig és mért megy ilyen nehezen. Válaszokat sokfelé kereshetnénk, de valószínűleg csak szemfényvesztésbe kergetnének minket. A munkálatokhoz elengedhetetlen lenne a magán befektetők közreműködése is. Az ár- és belvízrendezés összetett feladat. Vonatkozik a területrendezés, a területhasználat, a mezőgazdaság, a közlekedés, a településfejlesztés, a szociális háló, a környezet- és katasztrófavédelem, stb. tárgykörébe is. Megoldást csak a kooperáció jelentene. Ha a szociális, a környezeti és a gazdasági aspektust egyenrangúvá tennénk. Ha nem azt figyelnénk, hogy mennyi idő alatt térül meg egy tározó felépítése. Ha nem számolnánk mindig utána, hogy ez a projekt mért éri meg, vagy éppen mért nem. Az ár- és belvízvédelmi prevenció jó befektetés, ehhez nem fér kétség. Sok tíz és száz milliárdot áldozunk a kárenyhítésre és védekezésre. Akkor már nincs idő számolni, ott már csak fizetni kell és lehet. És azt tervezni, hova mennyi jut. Mert annyit úgysem kaphat egyetlen települése sem, amennyi kárt szenved. Annak mindössze töredéke áll majd rendelkezésre, hogy kétségbeesett családjait támogassa. Nem is beszélve arról a pszichikai kárról, amit a károsultak elszenvednek. Sokuknak egy élet munkáját viszi el a víz. A médiából nem is láthatjuk azt a fájdalmat és szenvedést, amit ilyenkor a károsultak átélnek. A társadalmat sokkal nehezebben kártalanítja bárki, mint a természet saját magát.
Véleményem szerint a legfontosabb a prevenció adta lehetőségek felismerése lenne. A gazdasági tényezőket sosem hagyhatjuk ki a tervezésből, de nagyobb szerepet kéne kapnia a természettel való együttélés kérdésének és a társadalmi jólét szem előtt tartásának. Társadalmi összefogásra van szükség már a megelőzésben is.
83
VIII. Összefoglalás
Az idei év hívta fel talán a leginkább a figyelmet arra, hogy az ár- és belvízveszély egyre fenyegetőbb. A gátrendszerek elavultságát évek óta tudjuk. A fejlesztésre, javításra évek óta nincs meg a megfelelő forrás. Az egyre hevesebb esőzések, és mind pusztítóbb áradások arra késztetnek minket, hogy minél nagyobb erőkkel kezdjük a folyók megfékezésének tervezését. Egy olyan módszert kell választanunk folyóink szabályozására, melyben nem sértjük a természet jogait és megóvjuk saját értékeinket is. Azért választottam ezt a témát dolgozatom tárgyául, mert úgy érzem, hogy az ár- és belvízi védekezésben a feladatok nem egyértelműen meghatározottak. Nincs meg a megfelelő kommunikáció, nem csak az állami szervek között, de a lakosság felé sem. Az együttműködés is hiányzik sok területen. A védekezéshez szükséges technikai felszereltség sem biztosított. Az árvízi védekezés sok esetben önkéntes alapú. A kérdések és problémák megértésében pedig sem az állam, sem az önkormányzatok nem közreműködnek hatékonyan. Mindez, mint láthattuk a forráshiánynak köszönhető legfőképp. A társadalom szintjén is megvannak a problémák. Szemléletváltásra van szükség, hogy a polgárok egészét érdekeljék a globális, regionális gondok megoldásai. A felgyorsult hétköznapokban sok mindenhez kell értenünk a teljes körű élet megéléséhez. Az árvíz által veszélyeztetett területen élők többsége tisztában van az őt fenyegető veszéllyel. Sok esetben ez a tudat nem direkt, hanem tapasztalatokból építkezik, háttértudás nincs mögötte, csak egyszerű impulzusok alapján hoznak döntéseket. Alapvető hiányossága a magyar társadalomnak, hogy egy ilyen kaliberű kérdéskörben nincs megfelelő oktatás és tájékoztatás. Csak azon rétegekhez jut el a figyelmeztetés, akiket érint a veszély. Természetesen elsődleges fontosságú, hogy ők kapjanak első kézből információt, de a társadalmi együttműködés érdekében általános tájékozottságot kéne kiépíteni a társadalom minden szintjén. És mivel hazánk 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, nem szabad kifelejtenünk a nemzetközi együttműködések fontosságát és a lakosság ilyen aspektusú tájékoztatását sem. Dolgozatom célja a jelen helyzet felvázolása, a hiányosságokra való rávilágítás, valamint ezek megszűntetésére irányuló javaslatok tétele volt.
84
IX. Mellékletek
1. Szervezeti egységek – Eljárási rend66 A rendszerben az alábbi időjárási eseményekre való előrejelzések és riasztások kerülnek kiadásra. Lokális, nagy csapadékok okozta veszélyhelyzetekre (helyi vízkár lehetőségére) utaló események és riasztási jelöléseik:
Időjárási kategória
ZIVATAR
időelőny jel
sárga
zivatar (villámtevékenység, kisebb méretű jég, vagy a zivatarfelhő közelében viharos széllökés)
x
x
narancs
néhol előforduló heves zivatar (90 km/órát meghaladó széllökések, vagy 2 cm-t meghaladó jégméret)
x
x
többfelé előforduló heves zivatar
x
x
x
x
x
x
piros ESŐ (rövid idő alatt nagy mennyiség)
narancs
piros
sárga ESŐ (tartósabb és kiterjedtebb)
Időjárási esemény / küszöbérték
Riasztás Figyelmeztető előrejelzés
narancs
piros
néhol, vagy helyenként intenzív záporokhoz/zivatarokhoz kapcsolódó rövid idő (1-3 óra) alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék (50 mm) többfelé előforduló intenzív záporokhoz/zivatarokhoz kapcsolódó rövid idő (1-3 óra) alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék (50mm) 12 óra alatt több mint 20 mm csapadék (1-2 megyére, vagy 1 régióra kiterjedő területi átlagban értelmezve) 12 óra alatt több mint 30 mm csapadék (1-2 megyére vagy 1 régióra kiterjedő területi átlagban értelmezve) 12 óra alatt több mint 50 mm eső (1-2 megyére, vagy 1 régióra kiterjedő területi átlagban értelmezve)
x
x
x
66
Eljárási Rend - a lokális, nagy csapadékok okozta veszélyhelyzetekkel kapcsolatos előrejelzési, értesítési és riasztási rendszerhez (2006. november 30.) – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatbázisából
85
Egyéb események (tájékoztatásul): Időjárási kategória
időelőny jel
ÓNOS ESŐ
HAVAZÁS
x
x
narancs
80 km/órát meghaladó széllökések
x
x
piros
100 km/órát meghaladó széllökések
x
x
sárga
legfeljebb helyenként előforduló és rövidebb ideig tartó, vékony jégbevonatot képző gyenge ónos eső/szitálás
x
x
többfelé előforduló gyengébb, esetleg néhol előforduló intenzívebb és tartósabb ónos eső/szitálás
x
x
piros
többfelé erős jegesedést (vastag jégpáncélt) okozó ónos eső
x
x
sárga
néhány óra alatt lehulló 2-5 cm friss hó
x
narancs
néhány óra alatt lehulló 5cm-t meghaladó friss hó
x
sárga
helyenként 24 óra alatt 5 cm-t meghaladó friss hó
x
narancs
helyenként 24 óra alatt 10 cm-t meghaladó friss hó
x
piros
helyenként 24 óra alatt 20 cm-t meghaladó friss hó
x
narancs
helyenként (elsősorban az arra érzékeny területeken) kialakuló hófúvás
x
x
piros
kiterjedt, intenzív (magas hótorlaszokat és rossz látási viszonyokat eredményező) hófúvás
x
x
sárga sárga sárga
sűrű köd (látástávolság 150 m alatt) köd (1000 m alatti látástávolság) talajmenti fagy (áprilistól októberig)
narancs HÓFÚVÁS
KÖD FAGY EXTRÉM HIDEG
narancs sárga
EXTRÉM MELEG
Riasztás Figyelmeztető előrejelzés
60 km/órát meghaladó széllökések
sárga SZÉL
Időjárási esemény / küszöbérték
narancs narancs piros
x x x
helyeként -10 C fok alatti napi középhőmérséklet
x
25 fok feletti napi átlaghőmérséklet 25 fok feletti napi átlaghőmérséklet három egymást követő napon 27 fok feletti napi átlaghőmérséklet 27 fok feletti napi átlaghőmérséklet három egymást követő napon
x x x x
86
2. Prevencionális tájékoztatási formák – Önkormányzatok ajánlásai
A települési belvíz és csapadékvíz elvezetésével összefüggő feladatok67 Egy reprezentatív felmérés szerint, melyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium végzett, 817 települést érint fokozott veszélyhelyzet ár- és belvízvédelmi vonatkozásban. Ez 37.476 km vonalas létesítményt, valamint több mint 6.500 db műtárgyat érint. A felmérések szerint a települések csapadékvíz elvezető rendszereinek 50%-a rekonstrukcióra szorul. A felmérések arra is rávilágítanak, hogy, ahhoz, hogy a csapadékvíz-elvezető létesítmények megfelelően el tudják látni feladatukat, a műszaki állapot szintjének helyreállítása elengedhetetlen. Az alábbi táblázat mutatja, hogy milyen rekonstrukciók szükségesek. Ebből jól látható, hogy több ezer km-nyi védmű és több ezer darab eszköz van olyan állapotban, hogy a rekonstrukciója nélkül több kárt okoz, mint hasznot. A rekonstrukció mellett elengedhetetlen a további rendszerek kiépítése. A vizsgált települések körében a csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítési aránya átlagosan mindössze 58%.
Szükséges rekonstrukció nyílt csapadékvíz-elvezető árok zárt csapadékvíz csatorna befogadó vízfolyás, ill. belvízcsatorna, megkerülő meder útárok vízkormányzó műtárgy szivattyúzási hely (szivattyútelep, szivattyúállás) belvíz- és árvízcsúcs csökkentő tározó, záportározó vízmosáskötés közúti műtárgy
8.500 km 850 km 7.000 km 2.500 km 570 db 160 db 260 db 90 db 1400 db
A települések belvíz és csapadékvíz elvezetésének gondjainak megoldására egy olyan összetett műszaki megoldásra lenne szükség, mely együtt kezeli a belterületi és külterületi káros vizek levezetését. Tehát összhangba kell hozni a kül- és belterületi létesítmények rendszerét. Tározók létrehozásával válna igazán költséghatékonnyá a rendszer. Ez kedvezővé tenné a terület vízkészlet-gazdálkodás és árvízvédelmi intézkedéseit, szabályozná a vízelvezetést, és csökkentené a kiépítési és fenntartási költségeket is. Kedvező hatása lenne a
67
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium reprezentatív felmérése alapján összesített adatok a települési belvíz és csapadékvíz elvezetésével összefüggő feladatok körében, 2003.
87
vizekbe kerülő szennyező anyagok visszatartására is, megfelelő kialakítással akár biológiai szűrőnek is használhatóak. A FELMÉRÉSBE BEVONT TELEPÜLÉSEK TERÜLETÉN A TELJES KIÉPÍTETTSÉGHEZ SZÜKSÉGES FEJLESZTÉS
nyílt csapadékvíz-elvezető árok zárt csapadékvíz csatorna szivattyúzási hely vízkormányzó műtárgy belvíz- és árvízcsúcs csökkentő tározó, záportározó vízmosáskötés közúti útárok közúti műtárgy
5.500 km 1.100 km 300 db 200 db 200 db 350 db 290 km 190 db
A megfelelő ellátás biztosítása érdekében nem csak rekonstrukciós, de fejlesztési munkálatok is szükségesek. A védművek fenntartási költségei (a felmért települések szintjén) 4,2 milliárd Ft/év, az ország összes belterületére vetítve mintegy 10 milliárd Ft/év, ami a fejlesztések ütemének megfelelően évente emelkedni fog.68 A felmérés által nem érintett 2.340 település költségigénye – a felmért települések adataiból levezetett számítás szerint – megközelíti a 120 milliárd Ft-ot, így az ország 3.157 településére számított rekonstrukciós és fejlesztési költségigény összesen 224 milliárd Ft.69 A rekonstrukciós munkálatok kb. a települések 60%-án 2010-re megvalósult. Ez közel 250 ezer hektárt, közel 3,4 millió ember életfeltételeinek biztosabbá tételét jelenti. A belterületeket mentesítő létesítmények és a csapadékvíz-elvezető művek terén 2010-ig csak a munkálatok beindítása történt meg. Kiemelt figyelmet fordítottak a további munkálatok előkészítésében a megfelelő tervek elkészítésével, az elvárt fejlesztések meghatározásával, a meteorológiai és rendkívüli események előrejelzésével és a szakemberképzéssel kapcsolatban.
68 69
2003-as adatok szerint 2003-as adatok
88
3. Prevencionális tájékoztatási formák - Az önkormányzatok feladatai Részlet az 1990. évi LXV. Törvényből70 II. fejezet A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei 8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken
közúti
járművel
történő
várakozás
(parkolás)
biztosítása,
helyi
tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásáról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (3) Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók. (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásáról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális 70
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000065.TV
89
alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. (5) A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.
Részletek az 1995. évi LVII. Törvényből71 4. § (1) A települési önkormányzat feladata: a) a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó - a vízgazdálkodás országos koncepciójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt tervek kialakítása és végrehajtása; b) a helyi víziközművek működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése; c) a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás; d) a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása; e) a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és azzal összefüggő vízfelületének kijelölése; f) a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés.
16. § (1) A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása - a védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés - az állam, a
71
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500057.TV
90
helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége. (4) A vízügyi igazgatási szervnek vízkárelhárítással összefüggő feladata; a) a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőinek irányítása, illetőleg ellátása; b) a védőművek építése, fejlesztése, illetve az építés, fejlesztés összehangolása; c) a védekezés területi tervezése, szervezése, szakmai irányítása; d) a helyi önkormányzatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása; e) a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő, a közigazgatási feladatok ellátásához szükséges tervek elkészítéséhez adatok szolgáltatása; f) a vízitársulatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása; g) a vizek kártételei elleni védelemmel kapcsolatos tájékoztatás.
(5) A helyi önkormányzatok feladata: a) a legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása; b) a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése - kül- és belterületi védőművek építésével - a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása; c) a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő - külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása.
91
4. Nemzetközi vetület – SWOT analízis
92
A SWOT-elemzés72 erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei a helyzetelemzés legfontosabb megállapításai, az országos környezeti állapot és a jellemző környezeti folyamatok figyelembevételével kerültek meghatározásra. – Az erősségek közé elsősorban a meglévő természeti, környezeti értékek, természeti erőforrások és azokat fenntartó társadalmi-gazdasági folyamatok kerültek. – A gyengeségek között az erősségeket gyengítő, létező környezeti problémák, a környezetre, a természetre, tájra, illetve azok állapotára ható társadalmi és gazdasági folyamatok szerepelnek. – A lehetőségek azokat a kirajzolódó igényeket és tendenciákat, meglévő hatásokat mutatják be, amelyek önmagukban ugyan még nem tartoznak az erősségek közé, de azokhoz és a környezet állapotának javulásához képesek hozzájárulni. – A fenyegetésekben, veszélyekben bemutatott állapotok, trendek a lehetőségekkel ellentétesen hatva csökkentik vagy károsan befolyásolják a környezeti eredményeket és összességében a környezeti állapotot. A SWOT-elemzésben szereplő megállapítások, felsorolások három fő tényező köré csoportosulnak. Az egyik csoportban a természeti erőforrások és értékek szerepelnek (pl. termőföld, természeti területek, tájak, ökológiai adottságok, víz). E csoport egy része erősségekként kezelhető (pl. értékes, kiterjedt termőföld-állomány vagy a jelentős felszín alatti vízkészlet), melyet veszélyeztetnek a túlhasználatok, másrészt gyengeségek is megjelennek (ár- és belvizek, fajok sérülékenysége, ökológiai adottságoknak nem megfelelő földhasználat), valamint olyan lehetőségek, amelyekkel javulhat ezek állapota (pl. a termőföld az ökogazdálkodás felértékelődésével). A másik csoportba a társadalmi-gazdasági folyamatok által jelentősen átszőtt, a környezetre számottevő hatást gyakorló adottságok, folyamatok tartoznak (pl. termelési és fogyasztási szokások, szemléletmód). Ezt a típust mind a 4 SWOT elem érinti: az erősségek között találhatók többek között a működő környezeti nevelési, oktatási programok vagy a javuló információs és tájékoztatási hálózatok. Gyengeségek között a környezeti értékrendben történő lassú változás vagy a jogérvényesítés nehézségei emelhetők ki. E csoportban a lehetőségek
72
Az alábbi SWOT elemzés a Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014 c. tervből idézett elemzés. Megtalálható a Magyar Közlöny 2009. december 9-i, 177. számában a 46-48. oldalon. (http://kozlony.magyarorszag.hu/pdf/1846)
93
igen széles körűek: az anyag- és energiatakarékos, környezetkímélő termelési módszerek, illetve a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer alkalmazásának terjedése; környezetvédelmi
civil
szervezetek
szakmai
tevékenysége
és
közreműködése
a
döntéshozatalban, tervezésben; a környezeti kutatások bővülése és megfelelő hasznosulása. Ugyanakkor számos fenyegetéssel, veszéllyel is számolni kell, mint pl. ha továbbra sem lesz kedvező irányú elmozdulás az egészségtudat, a környezeti etika kialakítása terén, ha nem sikerül áttörést elérni az ökológiai, fenntarthatósági szemlélet kialakításában, elterjesztésében és folytatódik az ésszerűtlen, pazarló fogyasztás, a természeti tőke felélése. A harmadik csoportot azok a környezeti állapotok, folyamatok alkotják, melyeket erõsen jellemez a műszaki meghatározottság, és főleg a települések életéhez kötődnek (pl. környezeti infrastruktúra, környezetbiztonság, zaj-rezgés, hulladékgazdálkodás). Ezen a téren is számos erősség (pl. javuló környezeti infrastruktúra vagy a csökkenő ipari hulladék és szennyvíz kibocsátás); gyengeség (a korszerû környezeti infrastruktúra kiépítése jelentős működtetési többletköltségeket jelent, az átmenő forgalom zaj- és rezgésterhelése; a közúti közlekedés és szállítás dominanciája, amely rontja a helyi környezetminőséget); lehetőségeket (a közösségi közlekedés még kedvező részaránya) és olyan veszélyek található, melyek a települési élet- és környezetminőség romlása irányába hatnak (a mobilizációs és szállítási igények növekedése; rövid távú előnyök preferenciája a fejlesztési, támogatási döntésekben, a környezeti szempontok rovására).
94
X. Felhasznált irodalom
1. Könyvek, folyóiratok, publikációk
A környezetgazdaságtan alapjai – Medvéné dr. Szabad Katalin (szerk), Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt., Budapest, 2005.
Horváth Zoltán – Kézikönyv az Európai Unióról (Hetedik, átdolgozott, bővített kiadás), hvgorac könyvek, Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007.
OECD Környezetpolitikai Teljesítményértékelések: Magyarország, 1. rész, 3. fejezet, 4. pont: Árvízvédelem (Magyar kiadás, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2008
Dr. Pánovics Attila: Az Aarhusi Egyezmény és alkalmazása az Európai Unió jogában – Tézisek, Pécs, 2010.
Magyar Közlöny: 2009. évi 177-es száma: Nemzeti Környezetvédelmi Program 20082014
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által készített felmérések, tájékoztatók, belső anyagok
Eljárási Rend - a lokális, nagy csapadékok okozta veszélyhelyzetekkel kapcsolatos előrejelzési, értesítési és riasztási rendszerhez (2006. november 30.) – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatbázisából
Ma&Holnap (folyóirat) – 2003. III. évf. 2. szám – Véleménybörze: A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése (32-33. old.)
Környezetvédelem (folyóirat) – 2003. XI. évf. 4. szám – Dr. Szlávik Lajos: A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (29-31. oldal)
Ezredforduló (folyóirat) – 2003. 2. szám – Kertai István – A Vásárhelyi-Terv továbbfejlesztésének szükségessége és időszerűsége (35-36. oldal)
Hidrológiai Közlöny (folyóirat) – 2001. 81. évf. 4. szám – Dr. Szlávik Lajos – A vízkárelhárítás irányításának információs rendszere Magyarországon (262-263. oldal)
Nagy László – Dr. Szlávik Lajos: Árvízvédekezés a gyakorlatban, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2004.
95
Generali-Providencia Biztosító Zrt. - Házőrző családi otthon és társas-házbiztosítás (TM)
Felső-Tisza (folyóirat) XLII. évfolyam/ 2. szám, 2003. március, különszám; Dajka István – Az árvízvédelem múltja és jövője (6-9. oldal)
Felső-Tisza (folyóirat) XXXIX. évfolyam/ 2. szám, 2000. március, különszám; Seres István – Árvízvédelemmel kapcsolatos elképzelések a XX. század elején (6-8. oldal)
Víztükör (folyóirat) XXXVIII. évfolyam/2. szám, 1998.: Dr. Váradi József – Árvizek és belvizek szorításában – Gondolatok egy vízügyi történeti munka megjelenése kapcsán (5-6. oldal)
Dr. Krémer Ferenc: A Polgárőrség társadalmi megítélése (tanulmány) – Magyar Rendészettudományi Társaság, 2007.
2. Internetes hivatkozások
http://www.aquadocinter.hu/themes/Vandorgyules/pages/2szekcio/jaszne.htm
http://www.euvki.hu
http://www.foek.hu/zsibongo/aarhus/index.htm
http://www.kothalo.hu/doksik/aarhus/aarhusi_egyezmeny.pdf
http://www.mhk.hu/mhknew/index.php?m=5&p=0500&l=hu
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Közlöny
http://ec.europa.eu/environment/water/flood_risk/index.htm
http://www.aquadocinter.hu/themes/Vg_ezredford/Vizkarelh_arved.htm
www.vkki.hu
http://www.foek.hu/zsibongo/aarhus/konven.htm
www.langlovagok.hu
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500057.TV
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000065.TV
http://kozlony.magyarorszag.hu/pdf/3468
http://kozlony.magyarorszag.hu/pdf/1846
http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/lakossag/elmeleti_ism.pdf
http://www.baptistasegely.hu/node/50
http://www.maltai.hu/
96
http://www.segelyszervezet.hu/
http://www.nsv.hu/
http://www.voroskereszt.hu/Katasztrófavédelem/
http://www.kvvm.hu/szakmai/budapestinitiative/docs/LegjobbGyakDok.pdf
http://www.antsz.hu/portal/oldalak/index.page
http://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/8296/arviz---fertozesveszely-esmegelozes
http://www.origo.hu/itthon/20100616-arvizvedelmi-fejlesztesek-az-elmultevtizedben.html
http://www.vizmuvek.hu/index.php
http://www.fcsm.hu/content/index.php/96
http://www.opsz.hu/?q=node/1086
http://www.vkki.hu/index.php?p=contents&cid=121
97