AZ A N G O L - A M E R I K A I PÉNZÜGYI KÖLCSÖN Irta: Varga Jenő A h á r o m hónapig t a r t ó pénzügyi t á r g y a / á s o k az Észak Amerikai Egyesült Államok (E. Á.) é s Anglia között, melyek sokszor m á r a m e g s z a k í t á s h o z á l l tak keze!, 1545 december elsején eredményhez vezettek. Angliai 4.4 milliard dol lár 'hitelt íkap. Ebből 650' millió dollár a kölcsön és bérlettörvéniy k ö t e l e z e t t s é geinek fedezésére és az Angliában; lévő amerikai hadifelszerelés misgvásárlásá ra szolgál, amely így angol tulajdonná válik. A h á t r a l é v ő 3«75 milliárd dollárt Anglia 1551-ig: tetszés szerinti részletekben vieheti fe£. Karrt-aitot csak az igény be vett összeg után fizet. A nagy kölcsön tisztán pénzügyi teltételei meglehetősen kedviezőek. sóikkal kedvezőbbek a Franeiaországniak, Belgiumnak é s Hollandiának nyújtott k ö l c s ö nökné!; 2.5/8% (helyett 2% kamat, 30 év heiliyett 50 évi h a t á r i d ő , a visszafizetés 5 év -múlva veszi kezdetét és nem fizetendő Anglia rossz, g a z d a s á g i éveiben. Az angol és amerikai sajtó jelentései szerint Anglia az E. Á.-t a t á r g y a l á sok alaitt két gazdaságpolitikai intézkedéssel tartotta .sakkban.. Az eliső fenyegetés az volt, hogy nem írja sSá a Bretton Woods egyez ményt. Ezzel Angliának lehetősége nyílott volna arra, hogy a fontsterling arany fedezetét -tetszés szer:n
Valószínű, hogy ezek a körülmények késztették az amerikaiakat arra, hogy Angliának a kö'lcsöntárgyallásokná.l ilyen kedvező f e t é t e l e k e t 'szabjanak. Szembeötlő azonban, hogy az angolok a köles önnel! kapcsolatban nem nagy örömöt uMntatnak, sőt inkább lehangoltak. Az általános hangulatot legjobban az >>Eoonom.:s-t<< fejezi k i , amely szerint a szerződést a z é r t kellett elfogadni, mert a nehéz (helyzetből ez volt az egyedüli kiút. Hasonló hangu/iat uralkodott az .'angol parlamentben is a kölcsönszerződés vitája allkaOmáva?. .Előre látiható, hogy a szerződés megerősítése az amerikai kongresszus részéről sem fog simán, men ni. F r a n c i a o r s z á g és Belgium kölcsöneit nem az amerikai k o r m á n y , hanem az álllami Kiviteli és Behozatali Bank folyósította és ezekhez nem v o ' t szükséges a kongresszus hozzájárulása. Az Angilrjában uralkodó elégedetlen hangulat .részben, azon a ifiellfogáson ala pul, hogy bár a fasiszták elle.ni h á b o r ú t az E. Á. é s Anglia közösen viselték, a h á b o r ú teribeit. (legalább is e'ső időben Anglia egyedüli viselte. Anglia 1940—
1941-ben, te-hát m í g az E. Á. ténylegesein h á b o r ú b a nem tépett, nem csak saját magát, hanem az E. Á.-t is védte a német t á m a d á s o k ellő:!. Ennek ellenére, m i n den á r ú t , melyet az E. Á.-ból a hadviseléshez behozott, terjes á r b a n arannyal), doUláirdevizákkal és külföldi értékpapírokkal kellett megfizetnie. Csak midőn Anglia arany é s devizatartaléka 600 m i l ó fontster Hegről 3 millióra csökkent, kezdődtek a kölcsön és bértétszá'llítások. A hadikiadások é s a tengeralattjárók és .a bombázások okozta 'veszteségek Anglia részéről sokkal súlyosabbak v o l tak, mint az E. Á. részéről . Végül pedig, az E. Á.-ban mindem 500 lakosra esik egy halott, míg Ariig!iában mindem 100 lakosra. A z angol közvélemény ilyen k ö rülmények között a kölcsön és bérletszáliífcásokinak v á r a t l a n é s hirtelen megsziuni. set a háború után igazságtaianmak t a l á l t a . Nem kevesebb elkeseredés sel emilélkeziik meg az »iEcomomist« arról a tényről!, hogy Antglia, amely a közösen folytatott h á b o r ú b ó l g y ő z t e s e n került k i , 50 évig adósa lesz szövetségesének, azaz, mint az »Economi'st« írja, Anglia .50 évig fog évente 140 millió dollárt f i zetni a z é r t , 'mert segítségére volt az E. Á.-nak, hogy h a t á r a i t megvédje. M é g b a r á t s á g t a l a n a b b fogadtatásban részesültek Angliábam a kölcsönszerző dés kö:zigazdasáigi feltételei. Nincs sajnos biirtokúinkban a szerződés pontos szö vege, de Truman eilnök', Attlee' miniszterelnök, valamint ш amerikai Clayton á l lamtitkár k i jelien téseibő.1 kitűnik, eziek a feltételek Anglia közgazdaságpcuitikai szabadságát, az E. Á.-kal folytatott harcában a világ piacokért ú g y általaiban, mint a B r i t Birodalom keretén belül szűk k o r l á t o k közé szorítják. E k i jelentésiek értelmében Anigliának korlátoznia kell a vámkedvezmé nyeket a birodalmon belíüil és az érdekelt államok, .fóueg ia:z E. Á. beileegyezése nélküli nem emelheti fel azokat. A kölcsönszerződés éríielmében Anigliának meg ke',! erősítenie a hretton-woodsi szerződést, ami által elveszíti a fontsterling aranyfedezetével va»ló miamipuláció lehetőségét. iHogy a kölicsiönszerződesnek Angliára nehezedő g a z d a s á g i terheit kellő m ó don értékellnessük, vizsgáljuk me g a k é t o r s z á g különböző g a z d a s á g i heliyzetét a háboirú után. 'Mindkét o r s z á g n a k érdeke az árúkivitel fokozása a világpiacokra. Az okok azonban, amelyek a k é t o r s z á g o t a kivitel fokozásaira kényszerítik, teiljesen k ü lönbözők. A z E. Á. azért akarják kivitelüket fokozni, mert termelési lehetőségeik a háboirú allattt m e g s o k s z o r o z ó d t a k és á r ú i k n a k csak kis részét tudják belső pia cukon eLhelryezni. E z é r t m é g nagyobb é s huzamosabb munkanélküliség, m é g súlyosabb gazdasági válságok és m é g huzamosabb pamigiási korszakok fenyege tik, mint h á b o r ú előtt. Az amerikai g a z d a s á g i politika t e h á t erőselblb kiviteli le hetőségeket kertes, hogy a fenyegető gazdaiságii nehézségeket elkerülje, vagy l e g alább is e n y h í t s e . Affiigliia ezzel' szemben a h á b o r ú b a n elvesztette nemzeti vagyonárnak negye dét. — körrüKbelül hatmilliárd fontsterlinget. — A h á b o r ú előtti négymilliárd fontsterJ Ingre r ú g ó külifö'ldi tőkebefektetéseiből! az 1945 júliius 28_iki ^Economist« szerint, nem kevesebb, mint kétmilliárdot vesztett elí és küllföldi adósságai 1945 áprilisában, nem s z á m í t v a a »kclcson és berilet« kötelezettségeket, hárommiGHiá r d r a 'rúgtak. 1
(
Ez annyit jelent, hogy Anglia fizetési egyenlege a küllföldi 'befektetések é s a ^láthatatlan kivitel« összezsugorodása ifolytán ierősen passzívvá llett. A hájború ellőtti években Anglia a küIJföldről behozott árúk. felét nem: angol, árúvall fizette, Ihamem a »Mthataflain kivitel«-lel, vagynis küilfö'dii tőkebefekteté sek és a hajózás hotzadékával stb. A h á b o r ú (folytán ezek a bevételi források erősen összezsugorodtak. Ez annyit jelent, hogy Angliának a sznikséges á r ú . mennyiség, mindeniek ellőtt nyersanyagok és élelmiszerek, behozatallá érdekében most a h á b o r ú lifc&n. több á r ú t kell kiviniiiie, -mint a h á b o r ú elölt. Angliának természetesen m é g ezen ifeltol is kel! exportálnia, hiszen a* fokozott kivitelihez több nyersanyagra van szüksége, azonfelül! a lecsiökkent nyersanyag- és á r ú .
készleteket is normális m é r t é k r e kelC emelnie. Végül a pénzügyi e g y e z m é n y keresztülvitele Anglia egyenlegét további évi 35 millió fontsterlinggel terheli. A h á b o r ú el jött i évtizedben Anglia összkivitele átlagosan évi 400 mii JÍÓ fon tot tett k i . Anglia kénytelen lesz 50%-kai több á r ú t kivinni, mint h á b o r ú előtt, ha a h á b o r ú előtti behozatalát fenn akarja tartani é s fizetési mérlegéinek egyei* s ú l y á t nem akarja felborítani. Itt m á r tekintetbe vettük azt is, ihoigy Angliának mezőgazdaiságainak a h á b o r ú alatt történt e r ő s kifejlesztése fouiytán kisebb élelmiszerbehozata'lra lesz szüksége, mint azelőtt. Amennyiben Angliának nem sike rül kivitelét 50%-kai emelnie, ú g y s z á m á r a nem marad m á s hátra, mint n é p e s ségének szükség'lieteit, a tömegek életszinvonailát erősen (lenyomni, ami azután •természetesen 'szociális bonyodalmakhoz vezetne. Látjk tehát, hogy a kivitel emelése Anglia részére sokkal égetőbb k é r d é s , mint az E. Á. részére, amely nem a z é r t exportál, hogy behozhasson, hanem a z é r t , hogy g y á r i p a r á t foglalkoztassa. Az E . Á. törekvése, sokat kivinni, keve set behozni, önmagában eüentinondó. azonban ezt az ellentmondást, ha á t m e nt?:.: leg is, — kölcsönök nyujtásával, vagyis árúhite.l,le»l át tudja hidalni. A két angolszász hatalom azon törekvése, hogy kiviteliét a hábiorúeliöttivel szemben növelje, a világpiacnak a h á b o r ú által- okozott gyenge felvevőképessé g é b e ütközik. B á r E u r ó p a és Ázsia e l s z e g é n y e d e t t országaiban nagy é s kinzó á r ú h i á n y -uralkodik, ennek kielégítéséhez hiányzik a ifiizetőkéipesség. Ezen or s z á g o k nem 'rendelkeznek sem arannyal sem árúval':, meilymek fejében A n g l i á iban, vajgy az E. Á.-ban b e v á s á r l á s o k a t eszközöJlhetnének. Ezeknek eOőbb el pusztított emelőgépezetüket kell felépíteniük, hogy k i v télre á r ú t termelhesse nek. Ezek az o r s z á g o k tehát csakis abban az esetben tudnak vásároüni az an g o l s z á s z oknáK ha azoktól nagy és h o s s z ú l e j á r a t ú iköOcsönöket kaphatnak. Ilyen körülmények között, legalább is az elkövetkező években a világpiacért folyó harcban az E. Á.-nak óriási előnyük van Anglüával szemben. Az E. Á. a k t í v kereskedelmi é s fizetési mérlegükre, valamint óriási aranytartalékukra! tá maszkodva könnyen adhatnak á r ú t hitelbe, sőt fokozott klviteliiket tok eki vitellé is fejleszthetik, m í g ugyanezt, a nehéz helyzetben levő Angiliaí, csak sokkal' k i sebb mérteikben teheti meg. A z E. Á. m á s o d s z o r a z é r t is előnyben van, mert nyersanyagban gazdag, g y á r i p a r á n a k gépi felszerelése sokkal korszerűbb, í g y munkateljesítménye sok kal nagyobb, a munkabérköltségek a rnagasalbb munka béreik e.Y.enére is sokkal kisebbek, • í g y az á r ú euőál.'ítási költsége lényegeseni alacsonyabb, mint Angliá ban. Az angol szakértőbizottságok, melyek a h á b o r ú a'latt az E. Á.-han voltak, ezt a t é n y t az acél-, a gép- és különösen a textiliparban megáll api tolták. Harmadszor az E. Á. m á r azért is előnyben van Angüéva! szemben, mert a v á m v é d e t t amerikai piac f elv evők édessége sokkaj nagyobb, mint az angolé. Ez a. kcTiü'niény lehetővé deszi az amerikai -inoncipótoknak, hogy a belső piacon magasabb áron á r u s í t v a , árúfel esi ágét eliőálilítási áron a t ó dobja a világpiacra. Ugyanakkor emuékezzünk arra, hogy a h á b o r ú előtti évtizedben az E. Á. g y á r ipari termelésének csak 5—7 százalékát szállította k i . Anglia ezen előnyök e l e n s ú l y o z á s á r a a v á m k e d v e z m é n y e k r e n d s z e r é t hasz n á l t a ifel, amely a Világbirodalom h a t á r a i n belliül s z á m á r a előnyös helyzetet biz tosított. Anglia sokáig ragaszkodott a szabadkereiskedeiliemihez, ame'iy, m i g a »viilag mű:heilye« volt, tényleg nagy előnyöket biztosított szalmára, s ő t még k é s ő b b is, amikor az E. Á., J a p á n és Németország az angol á r ú t ,a világpiacokról m á r m á r kiszorította. De m á r 1945. cikt. 16-án í g y í«r a »Times.«: »Angliia nem k ö n n y ű szívvel mondott le a szabadkeresikedeúemiről'. iNagy belső elillenkezéssel tette ezt é s abban a (helyzetben, amelyért nem •kis mértékben az E. Á. politikája felelős. A h ú s z a s években iQgésziem a nagy g a z d a s á g i pangásig Anglia
;
árúfeleslegüket értékesíteni és a r é s z ü k r e annyira szükséges idegem v a l u t á t írelhajtani tudták.« Csak a v i l á g g a z d a s á g i p a n g á s idején (1929—1932) vezette be az Ottawai, s z e r z ő d é s h a t á r o z a t a i alapján a Világbirodaloniba az angcil á r ú k r a a- váimked— \ie zmények «rend-szerét. Hogy ez a írendszer milyen h a t á s o s volt, azt a k ö v e t k e z ő s z á m a d a t o k •mu tatják. Anglia e g é s z kiviteléből a birodalom o r s z á g a i vásárofjtak: 1913 1929 1932 1937 1939 37% 44% 45% 48% 49% A k e d v e z m é n y e s v á m o k rendszerié oda vezetett, hogy az angol kivitelnek, maidnem a íelét a birodalom o r s z á g a i veszik feli. A Déla/frikai Unió 10 millió •lakosával ius Ausztrália 7 millió lakosával h á b o r ú elöít tcibb .angol á r ú t vettek fel, mint az E. 4. 133 millió lakosával. A z amgol kivitel m á s i k h a t á s o s védője a sterlingblcikk. (Ennek: a jelentősége főleg a háború alatt nyilvánult meg, amikor a sterlingbl'okk o r s z á g a i n a k e g é s z , v a l u t a t a r t a l é k a Londonban összpontosult. Lgy a B r i t birodauom o r s z á g a i csak akkor v á s á r é ihatnak amerikai á r ú t , ha a londoni v a l u t a k ö z p a n t erre а célira d o l lárt bocsá.jt 'rendelkezésre. India, amelynek tudvalevői!eg több mint egymilliárd fent k ö v e i d é se van Angliától, ennek fejében sem angol á r ú t uem vásárolhat*. mert azt Anglia -gyenge fizetési egyenlege nem engedhet! meig, sem /Pediig ame rikai á r ú t , mert aihhoz. viszont Anglia nem ad dciT.art. Az, amierikai k ö z g a z d a s á g i k ö r ö k a v á m k e d v e z m é n y e k rendszerében é s a. steri ngblokk r e n d s z e r é b e n nagy a k a d á l y t látnak arra nézve, hogy az am e r i k á t á r u k i v i t e l t a világbirodalom o r s z á g a i b a megnövel/hessék. E z é r t a pénzügyi t a n á c s k o z á s o k n á l köve telték a v á m k e d v e z m é n y e k Tend szerének leépítését. A »'.NewYoirk Hera/ld Trrbucie« ,pl . 1945. május 13-án így í r : >xM-eg kelil értenünk, hogy Anglia.' a sterlinigblokkal, a v á m k e d v e z т е п у е к к е ! és a külföldiek kipiszkálásáiva.! sokkal' allaposabb g a z d a s á g i eilsizigeteliődést folytat, mint amit mi a m i v á m r e n d s z e r ü n k k e l e l é r h e tünk.* A k e d v e z m é n y e s v á m r e n d s z e r és a sterl.ingblokkrendszei leépítését igen b e folyásos amerikai Pénzügyi k ö r ö k követelik, mint x kölcsön elueinszoiiigá'ltatását. Ez a követelés Angliáiban nagy elüenáililást, ellenkezést e r e d m é n y e z e t t , amely nemcsak a k o n z e r v a t í v sajtóban nyilvánult meg, hanem még a laburisták 'hiva talos lápjában, a »Dai!ty iHeraldbani« is. Az amgol sajtó ú g y í r errő l, hogy ezen követelések teljesítése Angliát megfosztaná az ö.návló gazdasáigpolitika l e h e t ő ségétől, vagy ahogyan a »Baltiпгс.те Sun« c amerikai ú j s á g írja, e feltételeik elfogadása Angliát az amerikai k ö z g a z d a s á g i sáirkány f a r k á h o z k ö t n é . Amint az amgol és amerikai s z a k k ö r ö k kijelentéseiből kiderül, a W a s h i n g tcmibam m e g k ö t ö t t pénzügyi e g y e z m é n y tulaj dónké pen eigyezség, amely e g y r é s z ről! Angliát k á r t a l a n í t a n á a közösen vezetett h á b o r ú óriási k i a d á s a i é r t m á s r é s z t -részben teljesíti az E. Á. követelését, hogy Anglia ne cssik kamattal! é s törilieszléssel fizessen a kölcsönért, hanem a v á m k e d v e z m é n y e k és a sterlingblokk r e n d szerein е>к leépítésével is. Hogy itt k o m p r o m i s s z u m r ó l van szó, az a k ö v e t k e z ő k b ő l világosan kitűnik. Nem h a t á r o z t á k meg ponteman, hogy mikor lesz k ö t e l e s Anglia a v á m k e d v e z m é n y e k r e n d s z e r é t leépíteni. Ezt a k ö t e l e z e t t s é g e t valami általános céllal e l ködösítik, amely szerint el kell távolítani az egyoldalú kereskedelmet, ( é r t e n d ő : meg kell szüntetni Anglia k e d v e z m é n y e s kereskedelmi lehetőségeit a biroda lom többi részével folytatott kereskedelemben) és meg kell teremteni a sok oldalú kereskedelmet ( é r t e n d ő : be kell engedni az amerikai á r u t az angol v i lágbirodalomba). Az 1946. é v b e n majd nemzetközi gazdasági konferenciát hívnak össze, mely ezekről a k é r d é s e k r ő l t á r g y a l . Ennek az e g y e z s é g n e k a szellemébőí fakad az a h a t á r o z a t is, mely a s t e r l i n g b l o k k - o r s z á g c k londoni »befagyott« k ö v e t e l é s e i n e k »felolvasztásáról« szól. Ezek az országok három* (
;
részre oszlanak. Az első részbe azok tartoznak, melyeknek követeléseit London, azonnal köteles feloldani, í g y Egyptom és India k ö v e t e l é s e e g y r é s z é t azonnal dollárban megkapja, ez pedig annyit jelent, (hogy Anglia az amerikai kölcsönt nem használhatja fel tetszés szerinti módon, hanem egy részét köteles lösz odaadni hitelezőinek amerikai áruik b e v á s á r l á s á r a , д második csoportba azok tartoznak, amelyeknek követeléseit Anglia 1945 után szabadítja fel, t e h á t a kölcsönügylet lebonyolítása után. A harmadik csoportba tartoznak azok az. angol tartozások, amelyeket majd a háború u t á n fennmaradt különböző adós ságok, vagy viszentköveteiések r e n d e z é s é r e fordítanak. Az e g y e z m é n y ezen r é s z é n e k gazdaságpolitikai jelentősége attól függ, hogy mekkora lesz az első csoportba t a r t o z ó követelések összege. T e r m é s z e t e s e n az e g y e z m é n y t nagy általánosságban szövegezték meg, hogy ú g y az angol par lamenten, mint az amerikai kongresszuson k ö n n y e n keresztülcsússzon, úgy hogy ezek a pontok jóformán tetszés szerint m a g y a r á z h a t ó k . Az sincs k i z á r v a , hogy az az éles kritika, amelynek az angol parlament a l á v e t e t t e , csak arra szolgált, hogy az amerikai kongresszust m e g g y ő z z e , hogy milyen jó üzlet is. ez a kölcsön az EÁ-nak és hogy ezáltail a kölcsön m e g e r ő s í t é s é t elősegítse. A k á r h o g y a n s áll a dolog, az angol közvélemény a kölcsönszerződést Anglia világgazdasági helyzetének r o s s z a b b o d á s a k é n t fogia fel. Anglia k é t évszáza-don keresztül a világ bankárja voilt, az egész világnak kölcsönöket folyósított és közben gazdaságpolitikai feltételeket diktált, ma nemcsak hogy kénytelen kölcsönt felvenni, hanem, hogy a kölcsönt egyáltalán megkaphassa kénytelen alávetni m a g á t az EÁ gazdaságpolitikai feltételeinek. Érzik jól az angolok, hogy a kölcsön ujabb lépés, amelyet az EÁ tesz előre az angol világbiroda-. iom számlájára. Mint emlékezetes, egyes amerikai körök részéről m á r a há ború alatt történtek bizonyos célzások és tervezgetések, hogy a brit birodal mat egészen, vagy részben ameiikaj ellenőrzés alá vessék (pl. az »• AmerikaiAngol Un'ó« terve, amely az egész angolszász világot amerikai ellenőrzés alá helyezte volna, vagy az a terv, ameíy Délkeletázsia, gyarmatait, Indoné ziát Indokinát és Malay át amerikai »érdekszférává« alakítja á t ) . Churchiil tudvalevőueg minderre azt válaszolta: nem a z é r t lett miniszterelnök, hogy l i k v U dálja az angol viágbirodaimat. Angiia legszélesebb köreinek az a b e n y o m á s a a kölcsönszerződésről, hogy az az amerikaiakra nézve előnyös m á r csak a z é r t is, mert lazítja a világbirodalom egyes részeinek kapcsolatát az a n y a o r s z á g g a l abban a pillanatban, amikor Anglia a m ú g y js kénytelen Kínában é s Délamerikábain a terepet átengedni az EÁ-nak. Mindez m e g m a g y a r á z z a azt a. rossz hangulatot, amely a kölcsönszerződés sel kapcsolatban Angliában uralkodik és amely a parlamenti vitában is kifeje-~ zésre jutott. Az angol pénzügyminiszter arról számolt be, hogy az angol kül döttség egy bizonyos összeget ajándékképen, vagy segélyképen, vagy ' pedig kamatmentes kölicsönlképen kért, ezt azonban az amerikaiak azzal u t a s í t o t t á k el, hogy ezt az amerikai szenátus ú g y s e m hagyta, volna jóvá. Elismerte, hogy a kölcsönszerződés nem a legelőnyösebb, azoknak viszont, akik bírálták, azt a k é r d é s t tette fel: m i az ő indtíványuk. »A kölcsönszerződés nélkül, mondotta, ebben a mai veszélyteli világban^ melyben élünk, nem volna többé reményünk, hogy valaha is e g y ü t t m ű k ö d h e tünk majd az EÁ-val. A kölcsönszerződés j ó v á h a g y á s a ellen mindkét párt részéről többen felszó laltak, b á r Churchill a konzervatív párt t a g j á n a k a szavazástól való tartózko dást ajánlotta. A konzervatív Boothby erélyesen állást foglalt az e g y e z m é n y elilen és azt »közgazdasági M ü n c h e n é n e k 'nevezte, miután az EÁ előtt k'^yvtia az összes világpiacokat. A laburista Norman Smith kijelentette, hogy az EÁ ú ^ y bánik Angliával, mint vaiami legyőzött állammal, de sem ő, sem a l e g é l e sebb bírálók nem találtak m á s kiutat Anglia súlyos helyzetéből Még a r é g ÍJ-
hadfelszerelési miniszter Littleton is azt mondta, hogy nem lát m á s kiutat é s e z é r t nem szavaz a s z e r z ő d é s ellen. »A s z e r z ő d é s szükséges, mondotta, de a feltételei nem jók. Bevin szerimt az o r s z á g nehéz helyzetben van, amely az 1940-es katonai heslyzetre emlékez te-t. Viharos vita u t á n szavazott az alsóház. 70 k o n z e r v a t í v és 20 laburista a s z e r z ő d é s ellen szavazott, д felsőház, amelyben t u d v a l e v ő l e g a konzervatívok vannak t ö b b s é g b e n , nem mert a s z e r z ő d é s ellen szavazni, bár Beaverbrook erősen bizonyítgatta, hogy Anglia talpra fog álilni a kölcsön nélkül is. Ezzel Anglia elfogadta a kölcsönszerződést é s ha enyhítette s azt a gazda s á g i ellentétet, amely közte és az EÁ között fennáll, azonban távolról sem küszöbölte k i azt teljesen. A Piacokért folyó harc m é g hevesebb formát fog ölteni, különösen majd akkor, ha a h á b o r ú utáni á r u é h s é g csillapultával az EÁ-
MAGYARORSZÁGI
UTAM
Irta * Popovics Jován
A magyarországi választások napján érkeztem Budapestre újság íróink kis csoportjával. Rokonszenvvel telt érdeklődéssel indultunk, hogy meglássuk az új magyar demokrácia ereiért. Mert ezen a napon egy harcnak kellett eldőlnie, hogy kitűnjék, vannak-e Magyarországon jelentős demokrata erők, van-e befolyásuk, s az alattomos és szívós magyar reakciót érték-e csapások, — egyszóval Magyarországon meg született-e a demokrácia, mert Magyarországon az már régen nem volt, ha egyáltalán valaha létezett is. Izgalommal vártuk az eredményt, nem azért, mintha ennek vala milyen hatása lenne a népi demokrácia megerősödésére az új Jugoszlá viában, hanem azért, mert a demokratikus Jugoszláviának fontos hogy a szomszédos országokban barátai legyenek, s ennek az a 'feltétele, hogy ezek az országok demokratikusak legyenek, valamint azért is, mert a demokratikus Jugoszlávia polgárai a demokráciára^ nemcsak ú g y tekintenek mint belügyre, hanem mint a háború utáni békés együtt működés előfeltételére az európai országok között. Nem úgy indultunk Magyarországra, mint egy legyőzött országba, amely majdnem az Utolsó pillanatig a hitleri Németország mellett kitartott és amely Jugo szláviának annyi rosszat okozott, — hanem mnt egy szomszédos or szágba, melyben nehéz szülési fájdalmak között a ki nem irtott fasiz mus elleni harc során születik meg a demokrácia. Hajnalban léptük át a határt, Sűrű nehéz ködbe ütköztünk, mintha az a határon kezdődött volna. Egy újságíró megjegyezte, hogy ez jel képes jelentőségű köd. Valódi londoni köd — mondotta. Azonban mind annyian megegyeztünk abban, hogy ez az útleírásban elcsépelt újság írói sablon volna. Mi azonban valóban ködbe jutottunk, amelyben a dolgok elvesznek, vagy más alakot és értelmet nyernek. Már az este megtudtuk, hogy a választásokon a demokratikus szövetkezés óriási többséget kapott, de hogy valójában a reakció győzött, amely belopa kodott a »Nemzeti Függetlenség Front«-jába, belülről aláaknázva a gyenge magyar demokráciát.