A Miskolci Egyetem Közleménye A .sorozat, Bányászat, 55. kötet, (200!)p. 37-50 "Tiszta Környezetünkért" Szénerőműi pernyék hasznosításával tudományos konferencia
AZ ALUMINIUMSZILIKATOS SZENPERNYE FŐBB FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEI FRANCIAORSZÁGBAN Michel Bailie műszaki igazgató Technique COLLAS France
A szénpernyét Franciaországban 40 éve használják útépítéshez. Tíz év óta pedig számos norma és előírás szabályozza, az ún. maradék anyagok felhasználását az útépítésben. Előadásom célja, hogy bemutassam ezeket a felhasználási területeket és fejlődésüket.
1. A pernye eredete A villamos energiát előállító, szénporbefúvásos hőerőművekben kétféle maradék anyag keletkezik nagy mennyiségben: a hamu, amit a gőzt termelő kazánok tüzteréből szednek ki, és a pernye, amit a fűtőanyagból keletkezett gáz ragad magával, és az elektromos füstszűrőkön gyűlik össze. Erről a pernyéről szeretnék beszélni. A jelenlegi technológiával a pernye 99%-át tudjuk a szűrőkkel felfogni. Az összes keletkezett maradék anyagokon belül a hamu és a pernye megoszlási aránya 15 % illetve 85 %.
:^8
Michel Bailie
Jelenleg Franciaország villamos energia termelésében 4 %-kal van jelen a termikus energia, míg a hetvenes években ez 657c volt. Ez ma már csak arra szolgál, hogy szükség esetén kiegyenlítse a termelés és fogyasztás közötti különbséget. A termikus eredetű energia 48 %-át hőerőművekben állítják elő: 23 db. 250 megawattos blokkban vagy 5 db 600 megawattosban. Az, utóbbi 20 évben a pernyeképződés erőteljesen csökkent. Ma kb. 400000 tonnára tehető. Viszont Franciaország északi és keleti részén még számos pernyelerakó készlete áll rendelkezésre, melynek mennyiségét 1 5 - 2 0 millió tonnára becsülik. Négy pernyekezelési módot említek, és ezek nagyon eltérő pernye mennyiségre vonatkoznak: A pernyét a kémények aljából szedik ki. Ez annyira száraz, hogy speciális szárazporos szállítóeszközöket igényel: sűrített levegős. ciszternás kamiont és silókat. Nedvesítik a pernyét, hogy raktározható legyen, illetve vagonokban, teherautón szállíthassák. A klimatikus viszonyoktól függően a pernye magától is nedvesedik, de hogy mennyi vizet képes felvenni a levegőből. az függ a pernye finomságától, továbbá attól, hogy mennyi ideig és mennyire van összetömörítve a depóban. A pernye hidraulikus úton is elszállítható ülepítő medencékbe, ahol a száradó pernye víztartalma akár 50 % is lehet, természetesen a pernye finomságától függően. Száríthatják speciális berendezésekben, hogy így hidalják át a szezonalításból eredő szárazpernye hiányt.
2. Pernyefajták A pernyefajták a különböző paraméterű előállítási módoktól függenek: a szén elégetésétől az égetés típusától a szűrőberendezésektől a begyűjtés helyétől. Porlasztott barnaszén égésekor alumíniumszilikátos pernye keletkezik. Franciaországban főleg ez található, ezért előadásomban erről fogok beszélni. A Provence- i barnaszén pernyéje kalciumszulfitos, és ez főleg a Gardanneí erőműben keletkezik.
Az alumínium szilikáton szénpernye főbb felhasználási területei Franciaországban
39
A nitrogén és kénoxidokra vonatkozó egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt a pernyeösszetétel is változik. Mostanában, néhány helyen, új típusú pernye jelent meg, az ún. kalciumszilikátos pernye. Ezek a különböző típusú pernyék főleg kémiai összetételük és felhasználási területük szerint különböznek egymástól.
3. Fő jellemzői 3.1. Fizikai jellemzők A tüztérben keletkezett hamu olyan, mint a homok, 0,030 és 30 mm közötti szemcse méretű. A pernye cementhez hasonló, finom szürkés por. Szemcséi sima, csillogó, megüvégesedéit gömbök, melyek mérete 0,005 és 0,0315 mm között van. A 0,080-as rostán fennmaradt szemcse az összsúly 10 és 25 %-a között van. A speciális Blaire felület 2.200 és 4000 cm2 (g között van).
3. 2. Kémiai összetétel A kémiai összetétel a vizsgált erőmű működési paramétereitől és főleg a felhasznált szén jellegétől függ. Az alumíniumszilikátos pernye fő összetevői: -
Szilícium: Alumínium: Vasoxidok:
40 - 60 % 25 - 30 % 7 - 10 %
Tartalmaz még kis mennyiségben alkálioxidot és alkáliföldet mésszel keverve (1 - 5 %), A francia szabvány a szulfát arányát 2,5 %-ban határozza meg az útalap építésénél. A tökéletlen égésből származó széntartalomnak 8% alatt kell maradni.
40
Michel Bailie
Az alumíniumszilikátos pernye kémiai összetétele puccolánossá teszi az anyagot, ami mésszel és megfelelő mennyiségű vízzel elegyítve olyan kötésű lesz. mint a cement. Ezért válhatott ez a pernye olyan fontossá az útépítésnél, úgy is, mint hidraulikus kötőanyag a mésszel és más aktiváló anyagokkal, és úgy is, mint cement pótló a betonban. A felhasználást Franciaországban és hamarosan Európában is szigorú normák fogják szabályozni. A kalciumszulfátos pernye összetétele hasonló a cementéhez, csak szilícium helyett meszet tartalmaz nagyobb arányban:
Szilícium: Alumínium: Mész összesen: Vasoxid: Szulfátok:
16-- 32 % 7-- lő % 37-- 68 % 4 - - 9% 5-- 11 %.
Ez a pernye csak magával a vízzel is képes hidraulikus kötésre, így alkalmas és szabványos kötőanyag lehet az útépítésnél. Jelenleg ezt a típusú pernyét azért nem használják, mert a szulfát arányának növelése az anyagok duzzadását idézheti elő. A kalciumszilikátos pernye, mely az újabban kéntelenítővel felszerelt erőművekben keletkezik, olyan kémiai összetételű, mely átmenetet képez az előbb említett két pernyefajta között. 26%-os kéntartalma van, ami elegendő ahhoz, hogy vízzel érintkezve hidraulikus kötés jöjjön létre. A 3 és 5 % közötti szulfát tartalom pedig elég ahhoz, hogy elősegítse ezt a kötést. Az utóbbi időben készült tanulmányok azt mutatják, hogy mint hidraulikus kötőanyag, meg fog felelni a már meglévő szabványoknak.
4. A pernyére vonatkozó szabványok környezetvédelmi szempontjai Jelenleg egy 1996 októberben kelt környezetvédelmi miniszteri körirat szabályozza a pernye felhasználását. A pernyét a hasznosítható, inert maradék anyagok közé sorolja.
Az aluntimum.szilikátos szánpernye főbb felhasználási területei Franciaországban
41
Aza véleménye, hogy a pernye nem káros a környezetre, ha kötőanyagként hasznosítják (cement, hidraulikus kötőanyag utakban, beton stb. természetesen időnként meg kell vizsgálni a kilúgozódását, melynek súlyos következménye lehet a műtárgyra nézve, ha pl. megszűnik a hidraulikus kötés ( a pernyelerakők útjai, parkolói). Ezzel a kérdéssel most számos európai szintű tanulmány foglalkozik azért, hogy meghatározzák laboratóriumi körülmények között a környezet hatását a műtárgy élettartamára, és megállapítsák a még elfogadható kilúgozódási határértéket. Az Európa Tanács 1993. február 1-i 259/93 és az OCDE 1992. március 30-i határozata a pernyét az ún. zöld listára teszi, azaz a nem veszélyes anyagok közé sorolja. A felhasználásnál azonban hangsúlyozza az előállító felelősségét, a kémiai összetétel változásának figyelemmel kisérését és a kilúgozódási próbák elvégzését.
5. A pernye felhasználása az útépítésben 5.1. Tereprendezés 5. /. /. Pernyehányó Ömlesztve és nedvesen a pernye laza szerkezetű terjedelmes tömeget alkot (1 tonna/m3). Proctor Normal tömörítés után a tömege 1 és 1,3 t/m3 lesz, optimális 2 0 - 3 5 %-os víztartalom mellett. A többi anyaghoz képest jól lehet belőle hányókat kialakítani (30 és 50 % közötti a tömegcsökkenése). Ideális a felhasználása ott, ahol a tömörödés az anyag saját súlyának hatása alatt kell, hogy bekövetkezzen.
42
Michel Bailie
Azonban itt is ügyelni kell, hogy védett legyen a hányó alja az átnedvesedéstől, ezért legalább 50 cm vastag kavicsos réteget kell aláteríteni. A hányó oldalait az erózió ellen termőfölddel kell beborítani, amit a lehető leghamarabb füvesíteni kell. Egy felül 2 m, alul 3 m széles prizmának legyen kellően meredek az oldala, es a tetejének is legyen 4 %-os keresztlejtése, hogy az esővíz lefolyhasson a vízelvezetőkhöz. Ötven cm-es rétegenként magasítsuk a töltést, állandóan ügyelve a pernye víztartalmára, nagy esőben álljunk le a munkával! Nehéz pneumatikus gépekkel végezzük a tömörítést! Mihelyt lehet, tegyünk a töltésre védő réteget. Ha ez nem lehetséges, akkor egy bitumennel átitatott réteggel védjük meg a töltés felszínét a nyári kiszáradástól, illetve az őszi és téli csapadéktól. Franciaországban sok helyen alakítottak ki technológiával, és ezek most is jó állapotban vannak.
5. /. 2. Stabilizált
pernyehányókat
ezzel
a
töltések
Ezek olyan töltések, melyeken jármüvek is közlekedhetnek. Ennek már biztosítania kell. hogy bármilyen időjárási körülmények mellett közlekedliessenek rajta. Ezért kellő tömörségünek és sima felületűnek kell lenni, valamint óvni kell a klimatikus ártalmaktól, pl. felfagyástól. A különböző igények miatt a pernyét főleg granulátum formájában használják, miután hidraulikus kezelésnek és kalciumszulfatos aktiválásnak vetették alá. Két fő technológiát alkalmaznak
jelenleg:
Az aluminiumszilikátos pernyét cementtel vagy az útépítésnél használt valamilyen hidraulikus kötőanyaggal kezelik. Itt az adagolás általában 94 vagy 95% pernye, és ehhez 5 - 6% cement vagy hidraulikus kötőanyag járul, szemben a száraz keverékkel, ami pernye és kötőanyag. A pernyét mésszel és gipsszel keverik. Erről a technológiáról később beszélek.
Az alumíniumszilikátos szénpernye főbb felhasználási területei Franciaországban
43
A hidraulikus kötőanyaggal kezelt pernye kötési ideje hosszú, ami kedvez a kivitelezésnek, de rosszabb időjárási szempontból (eső, fagy). A kezelt pernyéből épített földmüvet legalább két hónappal a fagy beállta előtt el kell készíteni, és közvetlen felületi védelemmel kell ellátni, pl. bitumenes emulzióval átitatni. A négyzetméterenként 5 - 6 liternyi 10/14 vagy 10/20-as granulátummal kevert pernyéből készült útfelületen az ún. szegecselés jó kapaszkodót biztosít a legfelső réteg számára, mely védi a töltést a kiszáradástól, ami károsan befolyásolná az anyag kötését, másrészt véd a vízbeszivárgástól, ami a töltés stabilitását veszélyeztetné. A stabilizált töltéseknél a kezelt pernyének meg kell felelnie az NF P 11 300 francia szabványnak. Ugyanis, ahhoz, hogy közlekedni lehessen a töltéseken a pernyekeverék kompressziós ellenállása IMPa fölött kell hogy legyen, ami 7 napi 20 °C-on való száradással érhető el. A stabilizált töltéshez használt kezelt pernye további mechanikai tanulmányokat igényel az időfüggvény szempontjából is. Föltéllen meg kell határozni az optimális Praetor Normal tömeg méretét, a közvetlen stabilitást, és annak változását a víztartalom függvényében, a rövid távú mechanikai adottságokat közlekedési szempontból, a hosszú távú mechanikai adottságokat a tartósság szempontjából, és az útszerkezet méretezését a várható forgalom figyelembevételével.
5.2. A pernye felhasználása az útalap építésénél Az útépítéshez használt alumíniumszilikátos pernyének meg kell felelnie az útépítési szabványban leírt követelményeknek: Útalap szabvány - NF P 98-110 novembre 1991 Puccolánosodási szabvány - NF P 98-111 március 1992 „Az, alumíniumszilikátos pernye és a mész reaktivitás! próbái" cím alatt jelent meg ez a szabvány. Hamarosan ezeket a francia szabványokat az európai szabványok fogják felváltani. Már készül a Pr EN 227407 és a Pr EN 227404E szabvány a pernye felhasználásáról az útépítésben.
44
Michel Bailie
Ezek a szabványok meghatározzák a szemcse méretet a víztartalom szerinti kategóriákat a tökéletlen égésből származó széntartalmat (<8%) -
a szulfáttartalmat S03-ban (< 2,5%) a puccolánosodási képességet.
A puccolánosodási képességet a reaktivitási próba alapján értékelik, melyet az NF P 98 111 francia szabvány ír le. A próba során mérik a nyomás ellenállását annak a homok finomságú pernye és oltott mész keveréknek, melyet adott víztartalommal adott sűrűségűre kevertek. 360 nap elteltével a nyomásellenállásnak meg kell haladnia a 10 MPa-t. Erre azért van szükség, mert feltétlenül ismerni kell az alumíniumszilikátos pernye hidraulikus kötési képességét ahhoz, hogy olyan keverékeket tudjunk előállítani, melyeket jó mechanikai tulajdonságai alkalmassá teszik az útépítésben való felhasználásra.
Az útalaphoz használt leggyakoribb keverékek a következők: Meszes gipszes pernye, melyben a pernyét granulátum formában alkalmazzák: francia szabvány NF P 98 124. Kavicsos mészpernye, aminél a pernyét kötőanyagként keverik a mészhez: francia szabvány NF P 98 116. Granulált vagy előőrölt salakos homok-kavics/pernye - mész: francia szabvány NF P 98 116. Kisebb mennyiségben a pernyét használják, ill. használták beton utak építésénél is. pl. sűrített „száraz" beton ( NF P 98 128 ), vasbeton, beton kockák stb. előállítására. Ezek a keverékek is további tanulmányozást igényelnek, hogy jobban megismerhessük az időtől függő mechanikai tulajdonságaikat. A kezelt anyagokból készült útalapra vonatkozó francia szabvány szerint figyelembe kell venni olyan alapvető mechanikai jellemzőket, mint a közvetlen húzó szilárdság és a rugalmassági modulus.
Az alumíniumszilikátos szénpernye főbb felhasználási területei Franciaországban
45
Az alkalmassági kategóriákat e szerint állapítják meg minden kezelt anyagra vonatkozóan, és ez szerepel az erre vonatkozó szabványban is. Egy szabványhasználati útmutató megjelöli minden anyagra vonatkozóan azt a legalsó osztályt, ahová a kezelt anyag sorolható: meszes gipszes pernye:
CV2
kavicsos meszes pernye:
G3.
salakos homok-kavicsos meszes pernye:
G3.
tömörített száraz beton:
G5.
5. 2.1. Meszes gipszes pernye Ez a technológia nagy mennyiségű pernye felhasználását teszi lehetővé. Főleg stabilizált töltések (prizmák) és útalap készül belőle. Tipikus összetétele: 91% pernye, 4% oltatlan mész, 5% gipsz. A szabvány korlátozza a mész és gisz adagolást azért, hogy elkerülhető legyen a kötés ideje alatti hólyagosodás, melyet az ettringit kristályok képződése idéz elő (CaO, Ca. SO4, AL 2 0 3 kombináció víz jelenlétében). oltott mész < 6 %, oltatlan mész < 5 %. gipsz < 7%. A mésznek is meg kell felelnie az érvényben lévő francia szabványnak. A gipsz jelenléte érzékelhetően gyorsítja ezen anyagok kötését, gyorsan kell velük dolgozni, mert előállításuk után 4 órával már nem alkalmazhatók. Ez jó munkaszervezést igényel, valamint a védőréteg stabilizálására szolgáló szegecselés előzetes elvégzését. Fontos, hogy ezekhez a műveletekhez megfelelő gépek álljanak rendelkezésre, melyekkel optimális mennyiségű munkát lehet gazdaságosan elvégezni.
46
Michel Bailie
5. 2. 2. Kavicsos pernye Ezek 0/20 mm-es granulátumok, melyekben különböző eredetű anyagok vannak: mészkő vagy vulkanikus kőzet, hordalékos kavics, meddőhányók salakja stb. A hidraulikus kötőanyagot a pernye, és az oltott vagy oltatlan mész képezi. Általában a mész és pernye adalék arány 0,15 és 0,25 között változik a pernye és a mész jellegétől függően. A tipikus összetétel a következő: 85 % kavics 0/20 mm (két vagy három féle granulátumból). 13 % pernye 2 % oltatlan mész. A szemcse nagyságának a szabvány által előírt mérethatáron belül kell maradni (NF P 98 116). Lassú hidraulikus kötés után a mechanikai tulajdonságok nagyon jók lesznek, és hosszú időre biztosítják az utak tartósságát. Ezt a technológiát alkalmazzák az útalap és a felső teherhordó réteg kialakításánál.
5. 2. 3. Salakos homok-kavics és meszes pernye Kevert kavicsnak is hívják. Ezt a technológiát gyakran alkalmazzák Eszakés Kelet-Franciaországban. A kötőanyagot gyakran három elem alkotja: granulált vagy őrölt kohósalak, alumíniumszilikátos pernye és általában oltatlan mész. Előnye, hogy nem olyan érzékeny a vízre, mint a homokos kavics és meszes pernye összetétel, és jobbak a kötés utáni mechanikai tulajdonságai. A jellegzetes összetétel a következő: -
homokos kavics 0/20 mm: 83,5 - 84 % granulált kohósalak: 6 - 7,5 % pernye: 7,5 - 9 7( oltatlan mész: 1-1,5%
Az alumíniumszilikátos szénpernye főbb felhasználási területei Franciaországban
47
5. 3. A hidraulikus kötésű kezelt pernye előállítása és felhasználása 5. 3. 1. Előállítás A pernye víztartalma meghatározó jelentőségű a felhasználás során. Ezt ismerni kell, és állandóan figyelni. A pernyehányókból szállított pernyét felhasználás előtt át kell rostálni. Legtöbbször a pernye nedves, mert a tárolás alatt kellő vízmennyiséget tud felvenni. A pernye adagolása vibrátorral felszerelt töltőgaratból történik. Az oltatlan mész adagolása nagy körültekintést igényel, hogy ne szóródjon szét, és ne veszélyeztesse a dolgozókat. A keverék víztartalmát nagyon precízen úgy kell alakítani, hogy közben állandóan ügyelünk a keverék stabilitására. A COLAS leányvállalatain keresztül (Észak-Franciaországban az RCFC, Kelet-Franciaországban az AXIMA) több működő és már nem működő erőmű pernyehány óiból termeli ki a pernyét.
5. 3. 2. Felhasználás A meszes gipszes pernye szétterítése történhet gréderrel, vagy aszfaltterítő géppel. A homokos kavicsos meszes pernyét és a salakos meszes pernyét csak aszfaltterítővel lehet szétteríteni. A tömörítés nagyon fontos. A meszes gipszes pernyét úthengerrel, vibrátor alkalmazása nélkül tömörít jük, a homokos és salakos meszes pernyét pedig nehéz vibrátor és úthenger alkalmazásával. Mmt minden hidraulikus kötésű anyagnál, itt is nagyon fontos a felületi nedvesség biztosítása a nyári hónapokban. Figyelembe kell venni a meteorológiai körülményeket Utószezonban ne kezdjük el az építést ( fagyveszély). Ha az anyag hőmérséklete 5 °C alá csökken, hidraulikus kötés nem jön létre. Tartós és bőséges esőzések idején álljunk le a munkával. Egy védőfelület kialakítása ilyenkor is elengedhetetlen.
48
Michel Bailie
5. 4. Az építmények
viselkedése
Franciaországban sok helyen sikerrel alkalmazták ezt a technológiát, és az útvizsgálatok megfelelőnek találták az így készült utak állapotát. Mint minden hidraulikus kötésű anyagnak a homokos pernyénél is repedések keletkezhetnek a kötés során. Ez a jelenség elkerülhetetlen, megfelelő tömítő anyaggal eltüntethetők a repedések..
6. A pernye alkalmazása a cementgyártásban A pernyét összetevőként.
felhasználhatják
alapanyagként
vagy
kötést
segítő
aktív
Az arányokat az EN 197-1 szabvány rögzíti. A száraz pernyét kizárólag cementke\ erőkben alkalmazzák. A cemcntkeverőknél kísérleteztek ki olyan hidraulikus kötőanyagokat, mehckkcl könnyen kezelhető, a gyártás után csak több mint 12 óra múlva megkötő anyagot állítanak elő.
7. A pernye felhasználása a betonban A/, alumíniumszilikátos pernye granulátum formájában felhasználható a habarcsban és a betonban, mint cementpótló. Ehhez meg kell felelnie az EN 450 (NF P 18-050) szabványnak. Általában 80 - 100 kg/m3 arányban kerül a betonba. Ez jobb megmunkálhatóságot és tömöríthetőséget biztosít. A zsalu lebontása után szebb felületet kapunk. Az előre gyártott termékek súlya csökken. A végső mechanikai ellenállás nagyobb lesz. Jobban ellenáll a kénes víznek, a váratlan hőhatásoknak és a tűznek. Csökken a lúgos kémhatású reakció.
Az alumíniumszilikátos szénpernye főbb felhasználási területei Franciaországban
49
8. Öntömörítő iszap A COLAS leányvállalata, az RCFC szabadalmaztatta a PROCERA iszapot. Ez 70 % alumíniumszilikátos pernyéből, hidraulikus kötőanyagból, megfelelő arányú kötés gátlóból és telítő folyadékból áll. Ennek mechanikai tulajdonságai a kötőanyagtól függenek, melyet annak függvényében adagolnak, hogy mire akarják használni az iszapot. Legfontosabb alkalmazási területei: Földalatti járatok, üregek, régi csatornarendszerek feltöltése megfelelő viszkozitású iszappal. Szenny vízszikkasztók és egyéb rendszerek feltöltésére, melyek elég mélyek, biztosító falat igényelnek, nehéz feltölteni, és rétegesen tömöríteni. Itt van a legnagyobb létjogosultsága az öntömörítő iszapnak. Ráadásul ez az iszap száradás után nem lesz túl kemény, szükség esetén könnyű gépekkel is kivájható, a csatornarendszer veszélyeztetése nélkül. Ezért a nyomásellenállása 2MPa/28 nap vagy ennél kisebb kell, hogy legyen. Egyébként közlekedési szempontok miatt a kötésnek gyorsan ki kell alakulnia, általában 4 - 8 óra alatt. Árokásóval végzett útszélesítés esetén is ezt az iszapot használják feltöltésre. Ezt a pernye alapú öntömörítő iszapot jelenleg széles körben alkalmazzák a COLAS leányvállalatai Észak- és Kelet-Franciaországban. A PRORECA öntömörítő iszap hagyományos folyamatos keverőmüben készül. A forgódobos szállítóeszközökhöz speciális töltőrendszert dolgoztak ki. A forgódob pedig egy speciális levezetőcsövei van felszerelve, ami közvetlenül a felhasználás helyszínére vezeti az iszapot. Ez a technológia most nagyon terjed Észak-Franciaországban.
50
Michel Ballte
9. Zárszó A szénporbefúvásos hőerőművekből származó alumíniumszilikátos pernye számos felhasználási lehetőséget kínál az útépítésben. Természetesen, mint minden maradék anyag, ez is csak úgy alkalmazható, ha ismerjük a felhasználási lehetőségeit, a kémiai összetételét, a vízzel kapcsolatos viselkedését, a környezetre gyakorolt hatását. Franciaországban, szabványban rögzítették az inert hulladéknak tekintett pernye leihasználását. Föltétlen meg kell alkotni azokat a rendeleteket, melyek biztosítják a pernye minőségét és szabályozzák a kitermelését. A COLAS leányvállalatai, melyek pcrnyehányókból termelik ki a pernyét, olyan eljárást dolgoztak ki, amivel ellenőrizhető a temiékek és a keverékek minősége. Alumíniumszilikátos pernyéből az útépítés számára olyan termékeket állítanak elő. melyek mechanikai tulajdonságaikat tekintve alkalmasak és gazdaságosak ezen a felhasználási területen. A gazdaságosságot bizonyítja, hogy a pernye olcsóbb, mint az egyéb rendelkezésre álló granulátum és kötőanyag, a pernyéből készült granulátum térfogata kisebb, az ebből készült vékonyabb útburkolat mechanikai tulajdonságai jobbak, bizonyos mértékben csökken az anyagszállítás is. Még számos felhasználási lehetőség kínálkozik, de ehhez nagyon jól kell ismerni és alkalmazni a különböző technológiákat.
