Az állami innováció lehetne a 2014-2020 időszak növekedésének az egyik motorja A gazdasági növekedés és az új munkahelyek teremtésének egyik legfontosabb eszköze a vállalati innováció. a nemzetgazdasági szinten jelentős innovációs hajlandósághoz az államnak innovációt ösztönző gazdaságpolitikát kell követnie. az eddig alkalmazott technológiai ösztönzés mellett („push”) alkalmaznia kell az igény oldali eszközöket is („pull”). ennek leghatékonyabb módja az innováció támogatása az állami közbeszerzésekben. a cikk az európai hivatkozások mellett példákon mutatja be az innovációs közbeszerzés ösztönző hatását. The industrial innovation is one of the most important driver of the domestic economic growth and the creation of new jobs. The economic governance shall generate an environment for motivation of innovation. Besides the already applied push support of technology side the pull support shall be introduced on the demand side. The most effective means of demand side innovation policy is the procurement of R&D or direct subsidy for innovation procurement. The paper presents the EU references and introduces the positive impact by examples. Összefoglaló Sorozatunk első cikkében próbáltuk definiálni az innovációt, annak lényegét, fajtáit; az állami és magánszereplők esetleges feladatait az európai, ill. magyar környezetre adaptálva. Jelen cikkel olyan állításokkal és gondolatébresztő kérdésekkel próbáljuk a kedves olvasót közös gondolkodásra invitálni, amelyek eredményeként bízunk abban, hogy egyre szélesebb körben fogjuk elhinni, hogy egy valódi innovatív gondolkodásmód általánossá válásával jelentős gazdasági növekedés, illetve új munkahelyek ezrei jöhetnek létre. A tudás alapú gazdaságokban a nemzetgazdaság növekedésének egyik legfontosabb pillére az ipari vállalati innováció. Mindezek mellett viszont nem elhanyagolható ezekben az országokban az állami szféra által teremtett innovációs rendszer és innovációs feladatok sokasága. Sajnos Magyarországon egyelőre egyikben sem remekelünk, bár a Budapest Hub által kidolgozott „Runway Budapest 2.0.2.0 – A Startup Credo” startup programmal jelentős előrelépés valósulhat meg az innováció egy kicsi ám fontos szegmensében. Innovációs áttörésről akkor lehetne beszélni, ha a többi innováció típusokban is (stílusváltás, termékvonal fejlesztés, termékjavítás, új termék) hasonló programok indulnának. A rendelkezésre álló nem kevés pénzt (kb. 170 Mrd forint) remélhetőleg végre okosan használjuk fel, és ha véletlenül ez túl soknak bizonyulna egy típusra (startup), akkor lesz merszünk és lehetőségünk módosítani rajta egy egyenletesebb eloszlás érdekében. Legfontosabb feladatunk, hogy a társadalom minden rétegét átjárja az újítás szelleme, és befogadóak, nyitottak legyünk minden innovációra. A közpénzek felhasználásánál és európai közbeszerzéseknél pedig első kérdés az legyen, hogy lehet-e valamilyen új innovációval megvalósítani egy feladatot vagy szolgáltatást. Amennyiben ez sikerül, hosszú távon évi 1-2%-os GDP növekedést és 200-300 ezer új munkahelyet jelent 2020ig. Az új európai közbeszerzési irányelvek mindenesetre új eljárástípussal is támogatják az innovatív módszerek, termékek becsatornázását a közbeszerzési eljárásokba, csak élni kell velük, használni őket! AZ ÁLLAMI INNOVÁCIÓ JELENTŐSÉGE A gazdasági növekedés egyik legjelentősebb hajtóereje az innováció, mindezt jól bizonyítja a nemzetközi léptékű ipari vállalatok növekedése. Ha a vállalatok számára az innováció a globális
gazdasági környezetben a versenyképesség záloga, a jövedelmezőség eszköze, akkor miért lenne ez másképpen a nemzetállamok szintjén. Az Európai Unió lemaradóban van az USA és egyes ázsiai országok (Kína, Dél-Korea, Japán) innovációs versenyében; mindebben Magyarország lemaradása még jelentősebb. Brüsszel felismerte, hogy a közbeszerzési szabályok módosításával szükséges teret engedni, lehetőséget adni új innovatív termékeknek vagy szolgáltatásoknak. Mint tudjuk, Magyarországon az egyik legjelentősebb probléma az innovációs lánc szakadozottsága. Az egyes kutatási projektek jellemzően megállnak a publikációk közlésénél, szabadalmak benyújtásánál, ugyanakkor a valós gazdasági hasznot hozó termékfejlesztés, gyártás, piaci bevezetés már nem, vagy nem idehaza történik meg. Az állami ösztönzők rendszere is leginkább az innovációs lánc egyes szakaszainak elszigetelten történő támogatását célozza, s nem követeli meg a hasznosításra, piaci bevezetésre való törekvést. Gazdasági fellendülést, fejlődést a kutatásfejlesztési innovációs tevékenység azonban csak akkor hoz, ha annak végeredménye piacra vihető termékben, szolgáltatásban, gyártási feladatokban jelentkezik (1. ábra). Elsősorban ez az új szabályozási és közbeszerzési lehetőség nagymértékben járulhat ahhoz, hogy referenciával nem rendelkező új prototípusok, termékek vagy szolgáltatások közbeszerzésen megmérettethessenek és akár nyerhessenek, biztosítva ezáltal az innovációs lánc folytonosságát. Másodsorban minden állami nagyberuházás tervezési fázisában hasonlóan kellene időben előre gondolni arra, hogy egyes részeit vagy akár az egészet milyen módon lehetne akadémiai, egyetemi és vállalati összefogással innovatív módon megvalósítani. Harmadsorban említhető a környezetünk, gondolkodásunk átalakítása, amelyet rengeteg kisfilmmel, mesefilmmel már gyerekkorban kell elkezdeni, bár nyilvánvalóan a mai állapotban ugyanolyan fontos a felnőtt lakosság gondolkodásának megváltoztatása. E három együttes állami feladat szisztematikus kidolgozása és végrehajtása óriási áttörést okozna a magyar KFI-mutatószámok alakulásában. Bizonyára minden tervezett célt felülmúlva legalább 2020-ig az európai átlag felett lehetnénk minden mutatóban és a felzárkózás, annak üteme sem lenne kérdéses. ÚJ, AZ INNOVÁCIÓT SERKENTŐ EU-KÖZBESZERZÉSI LEHETŐSÉG Az innovációs közbeszerzések támogatása az Európai Unió fontos célkitűzése, amely az innovációs gazdasági aktivitás igény oldali ösztönzése lesz [2]. Az emberi, természeti, tudásbeli, financiális és infrastrukturális erőforrások által meghatározott gazdaságpolitika felől az igények artikulálása irányba kell a hangsúlyt helyezni, amelyek biztosítják azt, hogy a vállalatok megfelelő ösztönzést kapjanak az előrelépésre. Az igény oldali intézkedésekhez tartozó szabályozás és az innovációs célok kijelölése mellett a jelentős eszköz a K+F projektek és az innovatív termékek közbeszerzése. Ez a csoport tartalmazza az igénytámogatást és az adótámogatást is. Az olló két késéhez hasonlóan szükség van a technológiai innováció ösztönzése mellett az igény oldali húzóhatásra is. Az beszerzés oldali ösztönzés innovatív termékek és szolgáltatások közbeszerzése mellett a privát szektor innovációs igényének ösztönzésére is kiterjed. [3] A KKV-szektor innovációs tevékenységének megjelenése az állami közbeszerzésekben mindkét fél számára előnyös: az állam nagyobb versenyen és szélesebb kínálatból választhat, a KKVvállalatok pedig megteremthetik referenciájukat és piaci hitelüket ezeken a tendereken. A
gazdasági politika olyan közeget teremthet, ahol az igények innovációs megoldásokkal találkozhatnak. Emellett támogatnia kell az innovációs beruházásokat közvetlenül is. A 2011-ben végzett CATI felmérésben 800 vállalat részvételével az alábbi eredményeket publikálták [3]: A 800 résztvevő közel 70% értékelte a közösségi megrendelők (közbeszerzések) innovációs hajtóerejét nagyon fontosnak. A vállalatok 55%-a jelezte azt, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatban indított innovációs program növelte a magánszférához tartozó ügyfelek irányába realizált értékesítést. Az innovációs közbeszerzés javasolt folyamatának lépései a következők [4]: Az igényfelmérés; kapacitás építése képzésekkel, kiküldetéssel; a különböző felek közötti koordináció; piaci konzultáció, melyben a lehetséges szállítók segítségével felmérhető az aktuális technológiai lehetőség; specifikáció kidolgozása; a beszerzés támogatása vagy K+F megrendelés (precommercial procurement PCP), kockázatelemzés és az innovációs termékek hasznosításának támogatása. Tudomásunk szerint Magyarországon a NIH vezetésével egyetlen ilyen közbeszerzés indult el a BKV-nál. Nyilvánvalóan rengeteg ilyenre lenne szükség és minden közbeszerzéssel foglalkozó tanácsadónak és irodának már tanfolyamok százain kellett volna ennek praktikáit elsajátítani. Fontos, hogy mindenki tudjon erről, és hogy az ezzel járó felelősséget ne féljenek felvállalni a polgármesterek, állami vállalatokat vezető politikusok vagy akár szakemberek. El kell jutni odáig, hogy minden közbeszerzés előtt valós lehetőségként jelenjen meg ez a lehetőség, és komolyan mérlegelje mindenki, aki akár egy forint adót költ el bármely termék vagy szolgáltatás megvétele esetén. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatási eredménye (2011, 2013) alapján elmondható, hogy a közbeszerzés az innovációt egyáltalán nem vagy kis mértékben képes támogatni [5]. Jó lenne elérni, hogy egy 2015-ös hasonló kutatás eredménye radikálisan más legyen. Magyarországon az állami K+F+I kiadások GDP értékhez viszonyított aránya az EU átlagának 58%-a. Mivel ez egy jelentős tényező az elmaradás hatása is hasonlóan nagy. Ezzel az egy lépéssel jelentősen és gyorsan az EU-átlag felé kerülnénk úgy, hogy a költségvetésben nem okozna a kiadási oldalon jelentős problémát. ÁLLAMI KIS ÉS NAGYBERUHÁZÁSOK INNOVÁCIÓS TERVEZÉSE Mérnökként tudjuk, hogy minden sikeres projektnek egy jó terv az alapja. Egy jó tervhez idő kell, a tervezés előtt számos különböző vizsgálatot kell végezni. Ebben a sorba kellene a projektek első pillanatában megjelenjen egy új kötelező elem, melyet nevezzünk mondjuk innovációs tervnek. Az innovációs tervben lenne megvizsgálva, hogy a projekt megvalósítása során milyen innovációkra lenne lehetőség; kik azok, akik erre képesek lehetnek, mi a hozadéka és kockázata, és milyen megtérüléseket hozna az innováció. Ez a vizsgálat az innovációs SWOT analízis és az üzleti terv együttese. Az Új Széchenyi Terv is tartalmazza azt a célkitűzést, amely a jelentős hozzáadott értékű vállalati fejlesztéseket támogatja. Az állami nagyberuházások stratégiai előkészítése során legalább olyan fontos a hosszú távú folyamatos kiadások alkatrészek, javítás, karbantartás alacsony szinten tartása, mint az azonnali költségeké, aminek legbiztosabb záloga a hazai fejlesztési és gyártási kapacitások kiaknázása. A beruházások során a belső piacok felhasználása könnyebben megoldható külső hitelek nélkül. A magyar tulajdonban lévő, magyar alkalmazottakat foglalkoztató termelő cégek nemcsak nagyobb
mértékben járulnak hozzá a nemzetgazdasághoz, ezáltal a lakosság életszínvonalának, életminőségének javításához, hanem nagyobb eséllyel tartják a határon belül tevékenységüket az állami támogatások és kedvezmények lejártával is. Példaként említenék egy olyan stratégiai projektet, amelyek még tervezési fázisban vannak, de egy államilag végiggondolt okos stratégiával, egymásra építve őket egy 300-400 fős tudásközpont tudna kialakulni, aminek a következő 50 évben lehetne folyamatos munkája, nemzetgazdasági szinten pedig óriási szellemi exporttal tudna hozzájárulni különböző gazdasági mutatóink javulásához, a tudós és mérnökelvándorlás svédországi Lundban előkészített megfékezéséhez és esetleges megakadályozásához. Az Európai Spallációs Neutronforrás (European Spallation Source) egyike azon nagy nemzetközi fizikai berendezéseknek, amelyek világ szinten megmozgatják a tudományos és gazdasági élet szereplőit. A fejlett országok számára elengedhetetlen részt venni ezen kutatásokban (aki kimarad, lemarad), de a kevésbé fejlett országok is próbálkoznak a közelükbe kerülni, és olyan tudás birtokába jutni, amellyel megszerzik egy technológiai ugrás lehetőségét. A számos nagy fizikai kutatókísérlet (Big Physics) közül az ESS azért kiemelt jelentőségű Magyarország számára, mert a neutronkutatás területén a hazai szakmai műhelyek (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, MTA Atommagkutató Intézet, BME Nukleáris Technikai Intézet) világszinten élen járnak. Ennek bizonyítéka Mezei Ferenc tevékenysége, nemzetközi elismertsége is. Magyarország részvétele esetén a hazai hozzájárulás megrendelésekre váltása, visszaforgatása a magyar gazdaságba létfontosságú. Ezen a területen a nyugat-európai országok különböző stratégiát folytatnak. A nagyok (pl. Németország, Franciaország) azzal jutnak a legnagyobb bevételhez, hogy ezek a beruházások jellemzően náluk valósulnak meg, míg a kisebbek termékek és szolgáltatások beszállításával érik el a 100%-os megtérülést. Az ESS esetében elérhető lenne akár 100% fölötti megrendelésállomány is, figyelembe véve azt, hogy a szakmai műhelyek körül létrejött (spinoff) cégek jelentős beszállítási terjedelmet tudnak elérni. A számítógépes irányító rendszer esetében pedig a National Instruments hazai gyártóbázisára támaszkodva tudnánk biztosítani azt, hogy nemcsak szolgáltatással, hanem hazai gyártású eszközök beszállításával is részt tudunk venni a projektben. Ez a modell alkalmazható lenne további nagy fizikai kutatókísérletek esetében is. Közel 50 Millió euró értékű beszállítás, export valósulna meg egy tudatos stratégiával, és kialakulhatna egy olyan irányítástechnikai csapat, aki a paksi bővítés vagy a szegedi lézerkutató irányítástechnikai munkájában is komoly szerepet tudna vállalni. Nemzetközi szinten is 5 éven belül a világ első 10 cége közé kerülhetne ezen a területen. A Paksi Atomerőmű magyar beszállítási arányát pedig 5-10%-kal lehetne növelni megalapozva egy ötven éves stabil működést, hiszen rengeteg hasonló projektben lehetne világszerte részt venni. TUDATFORMÁLÁS, AZ INNOVÁCIÓS KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE A péktől az atomfizikusig, az óvodástól a nyugdíjasig, nők és férfiak, a társadalom minden rétegének nyitottnak és befogadónak kell lennie az új kreatív megoldásokra és az innovációra. Talán ez az állami feladat tűnhet a legnehezebbnek és tarthat a legtovább. Tulajdonképpen a rendszerváltozás óta nem csináltunk ezen a területen semmit, pedig akkor nem álltunk vele olyan rosszul. Döntéshozóinknak fel kell ismernie ennek jelentőségét és óriási erővel neki kell kezdeni a megváltoztatásához. Természetesen itt is a gyerekek a legfontosabbak. Az új generáció aki egyébként is fogékony az innovációra legalább már ebben nőjön fel. Ráadásul a
felnőtt nemzedéket gyerekeken keresztül a legegyszerűbb megváltoztatni. Mesék, gyerekfilmek, iskolai innovációs buszjáratok hálózzák be a mindennapjaikat. A felnőttek, iparosok, mesteremberek figyelmét adókedvezményekkel kell felhívni az innovációra. Megfontolásra érdemes, hogy új, innovatív termékek (újfajta kenyér, fagylalt vagy akár kifli stb.) és szolgáltatások esetében a piaci bevezetés idejére ÁFA-mentesség biztosításával segítse az állam az ilyen termékek, szolgáltatások kifejlesztőit és vásárlóit. Ebben az esetben a kis volumenű értékesítésen keletkező ÁFA-bevételekkel szemben a megnövekedett gyártási, kereskedelmi feladatok kapcsán bekövetkező foglalkoztatottság bővülés, ezáltal megnövekedett járulékbevételek, s lecsökkent munkanélküliség áll. Bár jelen esetben ennek legfontosabb eleme mégis tudatformálás lenne, hisz egy adókedvezmény mindenkihez eljut, beszélnek róla az emberek, elgondolkodnak, hogy akkor ez most miért is van, mit jelenthet ez a mi életünkben. Ilyen népszerű, ám költségvetésre nem jelentős hatással bíró termékek által juthat el a mindennapokba, minden család asztalára az innováció, még akkor is, ha éppen nincsen gyermekük vagy unokájuk. Irodalomjegyzék [1] Új Széchenyi terv 5. Tudomány – Innováció Program, http://ujszechenyiterv.gov.hu [2] John Rigby, Patries Boekholt, Abby Semple, Jasper Deuten, Ramona Apostol, Stephan Corvers, Jakob Edler: „Summary of the Feasibility study on future EU support to public proc urement of innovative solutions” http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/policy/lead-marketinitiative/files/meetingprocurement-feb2012/summary-eu-supportpublic-procurement-innovative-solutions_en.pdf [3] Luke Georghiou: From demand led innovation policies and innovation procurement to industrial policies [4] John Rigby & Patries Boekholt: The Power of the Purse Public Procurement of Innovation, Feasibility of an EU scheme, 9.02.2012., Brussels http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/policy/lead-market-initiative/files/meetingprocurement-feb2012/rigby-boekholt_en.pdf [5] KözBeszKut. www.kozbeszkut.hu Forrás: Elektrotechnika - 2014. 02. 19. (13,14,15. oldal)
