Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII. (2010). pp. 463-470
AZ ALKALMI MUNKAVÁLLALÁS ÚJ SZABÁLYAINAK KRITIKAI ELEMZÉSE RÁCZ ZOLTÁN∗ 1. Az atipikus munkaviszonyok kutatása széles körű a világban, nemcsak a jogtudomány, hanem a közgazdaságtudomány és a szociológia körében is. Magyarországon szintén több kutatásra is sor került ebben a témában. A kutatások egy része az atipikus munkajogviszonyok fogalmának meghatározására irányult,1 míg mások az ebbe a körbe tartozó munkajogviszonyok tipizálásával, illetve az egyes típusokon belüli jogviszonyok elemzésével foglalkoztak. Egyetértve a többségi állásponttal az atipikus munkajogviszony fogalmaként elfogadjuk kiindulási pontként, hogy az atipikus munkajogviszonyok a jogalkotó által tipikusként szabályozott önállótlan foglalkoztatási formától, a „tipikus munkajogviszonytól” egy vagy több elemében eltérő tartalmú jogviszonyok összessége.2 Az ebbe a körbe tartozó foglalkoztatási formák közé a leggyakrabban a határozott idejű és a részmunkaidős foglalkoztatást, a távmunkát, illetve a munkaerő-kölcsönzés keretében végzett foglalkoztatást sorolják. Az alkalmi munkavállalást egyes szerzők3 a határozott idejű foglalkoztatási formákba illesztik, amely megállapítás vitára gerjeszt, hiszen mint a későbbiekben látni fogjuk, az alkalmi munkavállalás is irányulhat bizonyos esetekben határozatlan időre. Sokak szerint a kormány áprilisi tréfának szánta az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. tv.-t (a továbbiakban Eftv.) – ez hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXXIV. tv.-t (a továbbiakban Alk. tv.), amelynek ∗
DR. RÁCZ ZOLTÁN egyetemi docens Miskolci Egyetem ÁJK, Munka- és Agrárjogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros
1
Bankó Zoltán munkáit kell feltétlenül kiemelni. (A rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztésének lehetőségei In: Inotai András (szerk.): EU-tanulmányok II. Budapest. 2004. Nemzeti Fejlesztési Hivatal; Az atipikus munkaviszonyok szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon Pécs, 2008.) 2 Bankó Zoltán: Az atipikus munkajogviszony fogalmáról In.: Emlékkönyv Román László születésének 80. évfordulójára Pécs, 2008., 37-54. o. 3 Borbély Szilvia: Atipikus foglalkoztatás feltételei és hatása a munka világára SZGTI kutatás, 2000. december, 32. o.
464
Rácz Zoltán
szabályozása sikertörténetként indult, majd vált a jog megkerülésének és a feketegazdaság példájává – és a március 26-án kiadott két kormányrendeletét, illetve a március 31-én kiadott miniszteri rendeletét, amelynek hatályba lépési dátuma 2010. április 1-je. Az előbbi jogszabályok kritikai elemzése mellett összehasonlítást fogunk végezni az előző jogszabállyal, értékelni kívánjuk az új szabályozás munkajogra gyakorolt hatását és beilleszteni az atipikus munkajogviszonyok körébe. 2.1. Az Alk. tv. a személyi és tárgyi hatály meghatározásánál elsősorban a munkáltató és a munkavállaló körülírására koncentrált, kiterjesztve a hatályt az Mt. szerinti, a közalkalmazotti és köztisztviselői munkáltatókra, az Mt. általános szabályai szerinti munkavállalókra és a külföldi személyekre. A tárgyi hatály alatt pedig a fenti munkáltató és munkavállaló között létrejött munkaviszonyt értette, korlátozva az annak keretében teljesíthető munkaidő és a kifizethető munkabér nagyságát. Mindezt együttesen tekintette alkalmi foglalkoztatásnak. Az Eftv. ezzel szemben elsődlegesen a tevékenység jellegére összpontosít, és egyszerűsített foglalkoztatásnak a természetes személy munkáltató részére végzett kizárólag háztartási munkát, a mezőgazdasági, idegenforgalmi idénymunkát és az alkalmi munkát tekinti. A fogalom meghatározásánál ugyanakkor nem következetes, mert a munkáltatók köréből külön kezeli a kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltatókat, amellyel megtöri a szabályozás logikáját, mert ezen munkáltatóknak nem kell a mezőgazdaság vagy az idegenforgalom területén tevékenykedniük. Háztartási munka a természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony. Az Eftv. részletezi az idénymunka fogalmát,4 meghatározva a mezőgazdasági idénymunka, növénytermesztési idénymunka és az idegenforgalmi idénymunka kategóriáját. Ez utóbbi esetében visszautalva a kereskedelmi törvényre, meghatározza a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység fogalmát: ide tartozik az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezési és utazásközvetítői tevékenység.5 A fentiekből következően az egyszerűsített foglalkoztatás mindig határozott idejű munkaviszonyt jelent, kivételt a háztartási munka és a 4 5
Mt. 117. § (19 bek. j) pont. 2003. évi CLXIV. tv. 2. § 8. pont.
Az alkalmi munkavállalás új szabályainak kritikai elemzése
465
kiemelkedően közhasznú szervezeteknél végzett munka képez, ezek lehetnek határozatlan idejűek is. Az uniós állampolgárok ugyanolyan feltételekkel létesíthetnek egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkaviszonyt, mint a magyar állampolgárok, a harmadik országbeli polgárok pedig csak háztartási és mezőgazdasági idénymunkát, amelyhez munkavállalási engedély nem szükségeltetik, de hatósági bizonyítvánnyal lehet igazolni a jogviszony létesítésének tényét. Lényeges változás az Alk. tv.-hez képest, hogy megszűnik az ide tartozó jogviszonyokban teljesíthető munkaidőre vonatkozó korlátozás.6 Korábban ugyanaz a munkavállaló több munkáltatónál egy naptári évben 120, illetve 200 napnál többet nem dolgozhatott alkalmi foglalkoztatás keretében. A jelenleg hatályos rendelkezések értelmében egyszerűsített foglalkoztatás esetén egy naptári éven belül korlátlan mértékben végezhető ilyen jellegű munka. 2.2. Az egyszerűsített módon létrejövő jogviszony főszabályként munkaszerződéssel jön létre, amelyet a munka megkezdéséig írásba kell foglalni. A törvény mintát ad az „egyszerűsített munkaszerződés” megkötésére, amely tartalmazza (a munkáltató és a munkavállaló adatain kívül) a szükséges tartalmi elemeket, az egyszerűsített munka jellegét, a munkaviszony kezdetét és megszűnésének napját és a ledolgozott munkaidőt, ezen utóbbi adatot a munkaviszony megszűnésekor. Az egyszerűsített munkaszerződés tehát quasi nyomtatványként működik, amelybe utóbb a felek (a munkáltató?) bejegyzést teljesíthet, vagyis gyakorlatilag a szerződést módosíthatják. Az egyszerűsített munka jellege megjelölésnél a jogalkotó figyelmen kívül hagyta az Eftv. 1. § (1) b) pontját és a kiemelkedően közhasznú szervezeteknek minősülő munkáltatók számára nem enged lehetőséget egyszerűsített munkaszerződést kötni. Nem kötelező az egyszerűsített munkaszerződés megkötése az 5 napnál rövidebb határozott idejű munkaviszony, illetve a növénytermesztési idénymunkánál, ha a munkavállaló nem kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a 30 napot nem haladja meg. Amennyiben a munkaszerződés megkötése nem kötelező, a munkáltatónak a munkavállalóról jelenléti ívet kell vezetni, aki azt a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláírja. A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minősül, vagyis a munkaviszonyt a felek ezen okirattal létesítik akként, hogy azt csupán a munkavállaló írja alá. Az előzetes várakozásokkal ellentétben szó sincs füzetből kitépett lapról, hiszen a jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány7, amelyet 6 7
Alk. tv. 2. § (3) bek.; 2/A. § (1)-(2) bek. 24/1995. (XI. 22.) PM r. 1/D. §.
466
Rácz Zoltán
nem lehet „egyszerűsített módon” elkészíteni.8 A jognyilatkozatról az Eftv. 3. § (7) bek. értelmében másolat készül, amelyet a munkáltató a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak átad. Kérdésként vetődik fel, hogy a paradicsomföldön az esti munkavégzés befejezésekor miként fog másolatot készíteni a mezőgazdasági vállalkozó munkáltató munkavállalója részére a szigorú számadási nyomtatványról. A jogszabály kivételként említhető erénye, hogy végre megtudhatják a jogalanyok, miként kell vezetni egy jelenléti ívet, ugyanis az Eftv. 4. § (5) bek. értelmében a jelenléti ív vezetésével a munkáltató eleget tesz az Mt. 140/A. §ában foglalt munkaidő-nyilvántartási kötelezettségének. Noha a tv. hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásra terjed ki, nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy kijelentsük, a munkaügyi felügyelők a tipikus jogviszonyok esetén is ezt a jelenléti ív mintát fogják számon kérni a munkáltatókon. A háztartási munka esetében a munkaviszony létesítéséhez még jelenléti ív vezetésére sincs szükség, tehát a jogviszony szóban is létesíthető. Ezzel a megoldással a jogalkotó visszatért a jelenleg hatályos Mt. előtti helyzetre, amikor a 30 napot meg nem haladó munkajogviszonyra vonatkozó munkaszerződést nem kellett írásba foglalni.9 (Hozzátéve, hogy ebben az időszakban még létezett a sokak nosztalgikus emlékében élénken élő munkakönyv.) A szóbeli jogviszony létesítés lehetősége álláspontunk szerint kizárólag a háztartási munka esetén lehetséges, szemben a miniszteri indokolással, amelynek a tv. 3. §-hoz fűzött szövegből azt a következtetést lehetne levonni a jelenléti ív vezetésével létrejött jogviszony „szóbeli megállapodás” alapján keletkezik. Erről természetesen szó sincsen, a tv. 3. § (7) bekezdés értelmezéséből az következik, hogy a jelenléti ív mint jogviszonyt létesítő jognyilatkozat, az írásbeli alakot igénylő jogi aktus részének tekinthető. 2.3. Garanciális okokból a tv. tiltja az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó jogviszonyok létesítését a Ktv. és a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató által az alaptevékenységbe tartozó feladatok ellátására. Így például az általános iskola a fazekas szakkört tartó pedagógust nem foglalkoztathatja, de a nyári nagytakarítás utáni időre a takarítónőt már alkalmazhatja. Szigorúan fogalmaz az Eftv., amikor az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyok esetében tiltja az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó jogviszony létesítését nemcsak munkaköri, hanem nem munkaköri feladatok ellátására nézve is. Szintén garanciális szabály, hogy az általános szabályok szerint létrejött munkaviszonyt nem lehet „átalakítani” egyszerűsített foglalkoztatás szerinti munkajog8 9
Vö. AÁÉ 2003/11; 36/2005. Számviteli kérdés. Mt. V. 13. § (2) bek.
Az alkalmi munkavállalás új szabályainak kritikai elemzése
467
viszonnyá, tehát a már fennálló munkaszerződést nem lehet módosítani „egyszerűsített munkaszerződésre”. 2.4. Teljesen félrevezető a miniszteri indokolás azon megállapítása, hogy az Eftv. a munkaköri alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezések alkalmazását kizárja. A törvény szövege szerint a munkáltatónak a munkavégzés megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas, testi, egészségi fogyatkozása a biztonságos munkavégzést és a munkavállaló testi épségét nem veszélyezteti. A törvény végrehajtása érdekében kiadott 8/2010. (III. 31.) SZMM r. már nem tűri ezt a „lazaságot” és módosítva a 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletet az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó jogviszonyok közül az idénymunka és az alkalmi munka esetében (tehát a háztartási munka és a kiemelkedően közhasznú szervezeteknél létesített jogviszony esetén nem) szakorvos által kiállított foglalkoztathatósági szakvéleményt kell készíteni, amelynek díja a kérelmezőt terheli. Márpedig a jogszabály nem dönti el, ki legyen a kérelmező, mind a munkáltató, mind a munkavállaló kérheti a szakvéleményt megelőző foglalkoztathatósági vizsgálatot. Arra, hogy ezen szabályozás mennyiben ösztönzi az egyszerűsített munkaviszony megkötésére a feleket, a tanulmány utolsó részében fogunk kitérni. 2.5. Neuralgikus pontja az új szabályozásnak az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó bejelentési kötelezettség. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó jogviszonyokat a munkavégzés megkezdése előtt az APEH-nak kell bejelenteni (ez alól a növénytermesztési idénymunka a kivétel, amely esetében a tárgyhót követő hónap 12-ig áll fenn a kötelezettség). A bejelentés három formában tehető meg: telefonon, interneten, illetve mobiltelefonon (sms útján). Telefonon csak a háztartási és a növénytermesztési idénymunka esetében van lehetőség közölni az előírt adatokat az adóhatósággal. Csak remélni tudjuk, hogy az új rendszerben nem fordulnak elő olyan anomáliák, mint az EMMA rendszer bevezetése idején (felhívhatatlan telefonvonalak stb.). Jelen tanulmány megírása idején10 még nem adták ki azt a végrehajtási rendeletet, amelyik a mobil rádiótelefonon történő bejelentés részleteit szabályozza. Az interneten keresztül történő bejelentés kapcsán vannak aggályaink, hiszen ennek a szolgáltatásnak az érintett foglalkoztatási területen való használata ma még nem tekinthető életszerűnek. Gondoljunk bele, hogy a szilvásváradi pisztrángtelep vezetője a karácsonyi halvásárlás előtti rohamban addig nem tudja a vásárlókat kiszolgálni, amíg az erre a munkára alkalmazni kívánt idény- vagy alkalmi munkásoknak 10
2010. április.
468
Rácz Zoltán
nem ütögeti be hajnalban az összes adatát, megküzdve az internet-szolgáltatás technikai problémáival, illetve a saját számítógép-használattal kapcsolatos ismeret hiányával. 2.6. Az egyszerűsített foglalkoztatás nem titkolt célja a foglalkoztatás közterheinek csökkentése, ennek érdekében a törvény az általános foglalkoztatástól eltérő adó- és társadalombiztosítási szabályokat ír elő. A munkáltatónak a nettó munkabér után 30% közterhet kell fizetni, mentesülve ezzel egyéb közteher fizetési kötelezettség alól. Az Alk. tv. nem százalékos, hanem sávos, tételes fizetési kötelezettséget írt elő a kifizetett munkadíjhoz kötve a teljesítendő közteherjegy értékét. Ezt a kötelezettséget átszámítva a mostani szabályozásra 22,2%-os teljesítést jelentett, vagyis a munkáltatók terhei növekedtek. A munkavállalók nem minősülnek biztosítottnak és csak minimális szolgáltatásra jogosultak, és ha nem rendelkeznek egyéb jövedelemmel, havi 70.000,- Ft esetén nem kell SZJA bevallást tenni. 2.7. Az Eftv. indokolása szerint koncepcionális változás, miszerint az Alk. tv. előírásaival szemben nem az Mt.-ből alkalmazni rendelt szabályokat sorolja fel a törvény, hanem azokat, amelyeket nem lehet alkalmazni, így ezeken kívül az Mt. általános szabályai alkalmazandók az egyszerűsített foglalkoztatásra. Ezzel az Eftv. követi a többi atipikus munkajogviszony esetében is alkalmazandó ius specialis – ius generalis logikáját. A törvény 4. §-a taxatíve felsorolja az Mt. azon rendelkezéseit, amelyeket nem lehet alkalmazni az összes egyszerűsített foglalkoztatási forma, a háztartási munka és az alkalmi munka esetében. Ez a mechanikus felsorolás azonban számos problémát vet fel, ezek közül csak egyet említünk meg, mert az összes ellentmondás elemzése meghaladná a jelen tanulmány kereteit. Az Eftv. 4. § (3) bekezdés e) pontja értelmében háztartási munka esetén nem kell alkalmazni az Mt. 102. § (2) bekezdését, amelynek alapján a munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. A jogalkotó nyilván nem kívánta a természetes személy munkáltatókkal szemben mindazon komoly anyagi befektetéssel járó munkavédelmi előírásokat támasztani, amelyek a munkáltatók döntő többségénél teljesítendő jogszabályi előírás. Ezen szabályozással viszont a munkavállalók egészségét és testi épségét teszi ki indokolatlan veszélyhelyzetnek. 2.8. Az Alk. tv. a többi atipikus munkaviszony közül a munkaerő-kölcsönzés céljából létrejött munkaviszony együttes alkalmazását tiltotta. Az Eftv. nem teszi lehetővé az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony létrejöttét sem távmunka, sem munkaerő-kölcsönzés esetére, de vezető állású munkavállaló, sőt
Az alkalmi munkavállalás új szabályainak kritikai elemzése
469
közigazgatási szerveknél dolgozó munkavállaló tekintetében sem érvényesülhetnek az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai. 3. Az atipikus foglalkoztatási formák szabályozásánál – így az alkalmi munkavállalásnál is – több alapkérdésre kell odafigyelni.11 Az egyik ilyen alapprobléma, hogyan motiválható a munkavállaló az atipikus munkaviszony során, akinek az alkalmazása ideiglenes és bizonytalan.12 Az atipikus munkaviszony összefüggésben áll a munkanélküliség kérdésével is, ennek kialakulása sok szerző értelmében a növekvő munkanélküliségre vezethető vissza. Ezen megállapítással szemben találhatóak ellenérvek, mely szerint Japán, Svédország és Svájc esetében komoly munkanélküliségi problémáról nem lehet beszélni, mégis növekedés volt tapasztalható az atipikus foglalkoztatás területén.13 Külön gondot okoz az atipikus foglalkoztatási formáknak megfelelő jogszabályi környezet megteremtése, amelyhez szervesen kapcsolódik az ezen formák között kétségkívül kiszolgáltatottabbá váló munkavállalók érdekképviseletének a kérdése. A szakszervezetek érdekvédelmi szerepének megváltozására már a 90-es évek közepén a jogirodalom rámutatott.14 Magyarországnak saját viszonyait, adottságait kell alkalmassá tenni a nem-hagyományos foglalkoztatási formák befogadására.15 Egy alapos kutatást megérne annak vizsgálata, hogy vajon hazánkban miért nem vált elfogadottá a bedolgozói jogviszony, mint a munkavégzés atipikus formája. Ezen sajátos jogviszony során erőteljesen keverednek a munkaviszony és a vállalkozási jogviszony elemei, dogmatikailag alkalmas lenne arra, hogy megvalósítsa a rugalmas munkavégzés legális formáját. Ennek ellenére ezen atipikus munkajogviszony teljesen marginális szerepet tölt be a munkajog rendszerében. A korábbi kutatás mutatott rá arra is, hogy a társadalmi – családi – baráti kapcsolatok alapján szerveződő alkalmi munkavégzés, a kis szervezetek és a háztartások igénye képes volt függetlenedni a munkavégzés költségeit növelő bürokratikus előírásoktól és a közteherfizetéstől.16
11
Bankó Zoltán előadása 2010. április 27-én. Efrén Cordova: From full-time wage employment to atypical employment. A major shift in the evolution of labour relations? International Labour Review 125 (1986/6), 648. o. 13 Uo. 651. o. 14 Uo. 648. o. 15 Laky Teréz: Az atipikus foglalkozásokról. OFA Kézirat, Budapest, 2006., 91. o. 16 Uo. 12
470
Rácz Zoltán Zoltán Rácz Critical analysis of the new rules of occasional employment Summary
The government has changed the rules of occasional employment and introduced “simple employment”. The new regulation covers the employment in agriculture, in household and occasional employment. As a general rule, the parties sign an employment contract, but in certain cases the establishment of the labour relation can be justified by attendance register, in case of agricultural and household jobs, the contract can be justified verbally. The employee has to provide a medical opinion before the employment. One of the main problems is the registration of the employment which can be done by mobile phone, telephone or via Internet. The new regulation in its present form can hardly be applied.