Agrárgazdasági Kutató Intézet
Az agrárgazdaság 2008. évi eredményei (Második előrejelzés)
2009. január
Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
Főigazgató: Udovecz Gábor
Készült: Gazdaságelemzési Igazgatóság Statisztikai Osztály
Szerzők: Bognár Imre Merkel Krisztina Petőné Varga Éva Stummer Ildikó Tunyoginé Nechay Veronika Vágó Szabolcs
Közreműködő: Tóth Piroska
Szerkesztette: Kapronczai István, Vágó Szabolcs
2
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ..........................................................................................................3 Bevezetés .....................................................................................................................4 1. Az élelmiszergazdaság helye a nemzetgazdaságban ...............................................5 2. Gazdaságstruktúra....................................................................................................7 3. A mezőgazdasági termelés erőforrásai ....................................................................9 3.1. Földhasználat ....................................................................................................9 3.2. Foglalkoztatás, átlagkeresetek........................................................................10 3.3. Termelőeszközök, beruházások......................................................................11 3.4. Hitelek, támogatások ......................................................................................12 4. A termelés fő jellemzői..........................................................................................15 4.1. Szántóföldi növénytermelés ...........................................................................15 4.2. Kertészet .........................................................................................................16 4.3. Állattenyésztés................................................................................................17 4.4. Erdő- vadgazdálkodás, halászat......................................................................18 5. Áralakulás, piaci helyzet........................................................................................21 5.1. Gabona, olajnövények ....................................................................................21 5.2. Sertés- és marhahús ........................................................................................22 5.3. Baromfi...........................................................................................................23 5.4. Tej...................................................................................................................23 5.5. Zöldség, gyümölcs..........................................................................................24 6. A mezőgazdaság kibocsátása és eredménye..........................................................26 7. Az élelmiszeripar ...................................................................................................28 8. Az agrárkereskedelem alakulása............................................................................30 8.1. A hazai élelmiszerfogyasztás és kereskedelem ..............................................30 8.1. Az agrár-külkereskedelem helyzete ...............................................................30
3
Bevezetés Év végével az agrár-, de a laikus közvélemény részéről is megfogalmazódik az igény, hogy számot vessen az elmúlt év történéseivel. Ilyenkor igyekeznek áttekinteni a búcsúzó évet és ebből kiindulva készítik terveiket. Az élelmiszergazdaság tekintetében azonban mindeddig nem készült egy év végi elszámolás az ágazat fő folyamatairól. A különböző műhelyekben készített éves beszámolók, jelentések egyrészt nem támaszkodtak primer adatforrásokra, másrészt kerülték a prognózisokat. Ennek az igénynek a felismeréséből kiindulva az Agrárgazdasági Kutató Intézet első alkalommal jelenteti meg előrejelzéseit, amelyeknek célja, hogy az élelmiszergazdaság adott évben várható eredményeiről aktuális összefoglalót adjanak. E cél érdekében már az év vége előtt megjelent az első jelentés, amely több esetben – a végleges adatok hiánya miatt – előzetes adatokat és szakmai becsléseket tartalmaz. A pontosabb információk megjelenésével párhuzamosan február elején frissítjük és újólag közreadjuk kiadványunkat, így a legaktuálisabb tájékoztatásban részesülhet az olvasó. A végleges statisztikai adatok legnagyobb része csak a tárgyévet követő év áprilisától áll a felhasználók rendelkezésére, a KSH ekkor jelenteti meg az előző év mezőgazdasági termelését leíró összefoglaló anyagát. A jelentés elkészítésekor törekedtünk a tényszerű adatközlésre és folyamatleírásra. Reméljük az olvasó az anyagból nyert információkat hasznosnak ítéli, és segítségére lesz munkája során.
2009. február 9. A szerkesztők
4
1. Az élelmiszergazdaság helye a nemzetgazdaságban 2008-ban a kiemelkedően jónak ítélhető növénytermesztési hozamok eredményeként a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke az előzetes adatok szerint több mint 16%-kal emelkedett a 2007. évi bázishoz képest. Az agrárgazdaság jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetgazdasági GDP volumenindexe 2008ban a pozitív tartományban maradjon. 1. táblázat A mezőgazdaság aránya a nemzetgazdaságban
Év
2006 2007 2008
A mezőgazdaság részaránya A GDP- A fogyasztás- Az exportA termelésbana) ban b) beruházásban ben 3,6 3,6 4
folyó áron, % 25,8 5,5 25,0 6,3 25 7
A foglalkoztatottságbanc)
4,2 3,7 5
Az agrárkülkereskedelem egyenlege, millió euró
4,9 4,7 4,6
995 1 675 1 750
a) A háztartások hazai fogyasztási kiadásaiból, élelmiszer, ital, dohányáru b) Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek c) A munkaerő-felmérés adatai (erdőgazdálkodással együtt)
Forrás: 2006, 2007 KSH, 2008 AKI szakértői becslés, évközi adatok alapján. Az ágazat GDP-ből való részesedése 4%-ot, vagy annál valamivel magasabb arányt érhetett el. A 2008. évre prognosztizált mérték csak a mezőgazdasági alapanyag-termelés részesedését tükrözi. Ez mintegy 3%-kal magasabb, ha az élelmiszeripar teljesítményét is figyelembe vesszük. Az ún. agrobizniszt (műtrágya- és növényvédőszer-gyártás, mezőgazdasági gép- és alkatrész előállítás, forgalmazás, valamint agrárkereskedelem, szállítás, oktatás, kutatás stb.) alapul véve további 5-6%kal magasabb részarányt kapunk. A fejlett ipari országokban a fogyasztásban egyre kisebb hányadot képviselnek az élelmiszerek (15-18%). Ez az irányzat Magyarországon is megfigyelhető, 2008-ban az élelmiszerfogyasztás aránya a háztartások fogyasztási kiadásaiból 25%-ra becsülhető, ami megegyezik a 2007. évivel. A csökkenő tendencia az előrejelzések szerint 2008-ban azért nem folytatódott, mert az élelmiszerek körében az átlagot meghaladó volt az árnövekedés. Az élelmiszergazdasági export aránycsökkenése a nemzetgazdaság teljes kiviteléből 2007-ben megállt, közel 1%-ot javult az ágazat pozíciója. A KSH 2008. IX. havi adatai szerint 6,6% volt a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének aránya a nemzetgazdaság összes külpiaci értékesítéséből. Az élelmiszergazdaság külkereskedelmi egyenlege az elmúlt években mindig pozitív volt, és ez a folyamat 2008-ban sem szakadt meg.
5
A mezőgazdaság nemzetgazdasági beruházásokból való részesedése 2008-ban emelkedett. Értéke 1,3-1,8 százalékponttal lehetett nagyobb, mint az előző évben. Más ágazatokban csökkent a beruházások dinamikája, az agrárágazatban viszont a felhasznált támogatások hatására jelentős gépberuházások történtek. A nemzetközi irányzathoz hasonlóan Magyarországon is folyamatosan csökken a mezőgazdaságban (erdőgazdálkodással és halászattal együtt) foglalkoztatottak aránya. A munkaerő-felmérés adatai szerint 2008-ban ez a folyamat folytatódott, az alkalmazásban állók létszáma 3,8%-kal volt alacsonyabb, mint 2007-ben. (Az éves előrejelzésnél figyelembe kellett venni, hogy a nemzetgazdaság más ágazataiban is csökken a foglalkoztatottak száma.)
6
2. Gazdaságstruktúra A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban 2008 novemberben a regisztrált vállalkozások száma 387678 darab volt. Az őstermelők kötelező regisztrációja miatt az egyéni vállalkozások bejegyzéseinek száma kiugróan magas volt: több mint 11-szerese a 2007 I. félévinek. 294 ezerrel több egyéni vállalkozást jegyeztek be 2008 I. félévében, mint egy évvel korábban. A regisztrációs kötelezettség szigorodása javítja az ágazat átláthatóságát. 2. táblázat A regisztrált vállalkozások száma (év végén) Megnevezés Társas vállalkozás összesen Ebből: korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság betéti társaság szövetkezet Egyéni vállalkozás Vállalkozás összesen
2006
2007
2008*
13 815 6 625 331 4 473 1 387 38 954 52 769
13 855 6 828 329 4 086 1 242 68 947 82 802
14 128 7 109 325 4 036 1 187 373 550 387 678
* 2008-ban az egyéni vállalkozás tartalmazza a regisztrált őstermelők számát is. Forrás: KSH
A gazdálkodási formák tekintetében a magyar mezőgazdaság továbbra is a legszínesebb ágazatnak tekinthető. A társas vállalkozások közül a Kft. a legjellemzőbb gazdálkodási forma, számuk két év alatt több mint 7%-kal nőtt. A részvénytársaságok száma stabilnak tekinthető, 2008-ban csak 6 ilyen szervezettel kevesebbet regisztrált a statisztika, mint 2006-ban. A szövetkezetek száma évről-évre csökken, elsősorban az átalakulások miatt. A mezőgazdaságban a korábbi évekhez hasonlóan jellemző a kis létszámú szervezetek dominanciája. A 14128 társas vállalkozásból mindössze 10 foglalkoztatott 500 főnél többet. Több mint 600 ezer egyéni gazdaság működik a mezőgazdaságban, számuk évről évre csökken, elsősorban azért, mert az időskorúak felhagynak a termeléssel, főként az állattenyésztés és a kertészeti termelés területén.
7
1. ábra A mezőgazdasági ágazat résztvevői 2008-ban Mezőgazdasági termelők (1 277 828)
Nem üzemszerű, házkörüli termelést folytatók (645 000)
Társas vállalkozások (14 128)
Korlátolt felelősségű társaságok (7 109)
Mezőgazdasági szövetkezetek (1 187)
Egyéb jogi személyiségű társas vállalkozás (pl. erdőbirtokossági társulat) (1 469)
Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás (pl. betéti társaság, közkereseti társaság) (4363)
Egyéni gazdaságok (618 700)
Egyéni vállalkozás (őstermelőkkel együtt) (365 128)
Mellékfoglalkozású és kisegítő gazdaságok (253 572)
Részvénytársaságok (325)
*A mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodásba sorolt szervezetekhez néhány egyéb, a táblázatban szereplő kategóriákba nem illeszthető szervezet is tartozik, így például a jogi személyiségű non-profit szervezetek, stb.
Forrás: KSH adatok alapján AKI számítás.
8
3. A mezőgazdasági termelés erőforrásai 3.1. Földhasználat Az ország területének 83,5%-a, 7768 ezer hektár termőterület, 16,5%-a 1535 ezer hektár pedig művelés alól kivett. A termőterület 74,5%-át (5,8 millió hektár) a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági terület teszi ki, 24%-át erdő borítja, a maradék 1%-át nádasként, illetve halastóként hasznosítják. 3. táblázat A földterület művelési ágak szerint (május 31-én) 2006
ezer hektár 2007 2008
4 510
4 506
4 503
Konyhakert
96
96
96
Gyümölcsös
103
102
99
Szőlő
94
86
83
Gyep
1 014
1 017
1 010
5 809
5 807
5 790
1 777
1 822
1 884
Nádas
61
57
59
Halastó
34
34
35
Termőterület
7 681
7 721
7 768
Művelés alól kivett terület
1 622
1 582
1 535
Földterület összesen
9 303
9 303
9 303
Művelési ág Szántó
Mezőgazdasági terület Erdő
Forrás: KSH
A földhasználat szerkezetében az előző évekhez képest érzékelhető változás történt. Két év alatt az erdőterület 6%-kal, a halastó terület 1,5%-kal nőtt, miközben 4%-kal csökkent a szőlő és gyümölcsterület. A művelés alól kivont terület több mint 5%-kal lett kevesebb, ami a termőterület 1%-os növekedését eredményezte. A mezőgazdasági terület használatában az egyéni gazdaságok földhasználata meghaladta a 2,5 millió hektárt, a gazdasági szervezetek pedig közel 2,2 millió hektáron gazdálkodtak. Mintegy 1,1 millió hektár gazdaságra nem azonosítható terület,
9
ide tartoznak a nemzeti parkok, MÁV-hoz, Vízügyhöz, Honvédséghez, egyházakhoz tartozó és egyéb területek. A mezőgazdasági területet és a termelési szerkezetet tartalmazó különböző adatbázisokat működtető intézmények között hiányzik az együttműködés, ezért az adatbázisok között nincs koherencia. Így fordulhat elő, hogy a KSH Gazdaságszerkezeti Összeírásában és az MVH támogatási adatbázisában az egyéni gazdaságok SAPS támogatásban részesülő összterülete között jelentős eltérés volt 2007-ben. Az eltérések kiküszöbölése érdekében javítani kell a két intézmény közötti együttműködést, az adatvédelmi jogszabályok betartása mellett kölcsönösen hozzáférhetővé kell tenni az alapadatokat. Ennek elmaradása esetén az információs rendszerek pontatlan képet mutatnak a mezőgazdaság termelési szerkezetéről. 4. táblázat Mezőgazdasági terület használata (május 31-én) Megnevezés
2006 ezer ha
2007 %
ezer ha
%
2008 ezer ha %
Gazdaságra azonosítható terület Gazdasági szervezet
2188,7
37,7
2176,4
37,5
2185,9
37,8
Egyéni gazdaság Gazdaságra nem azonosítható terület
2592,3
44,6
2541,5
43,8
2529,8
43,7
Egyéb terület ebből: nem mezőgazdasági hasznosítású terület
1027,9
17,7
1089,1
18,8
1074,0
18,6
276,1
4,8
273,9
4,7
268,4
4,6
Mezőgazdasági terület összesen
5808,9
100,0
5807,1
100,0
5789,7
100,0
Forrás: KSH
3.2. Foglalkoztatás, átlagkeresetek 2008-ban 434 ezer dolgozó1 éves munkájának megfelelő munkamennyiséggel hozták létre az év folyamán megtermelt mezőgazdasági terméket, szolgáltatást. A mezőgazdaság munkaerő ráfordítás nagysága – a korábbi évekhez hasonlóan – tovább csökkent. A nem fizetett és a fizetett munkaerő felhasználása az előzetes adatok szerint 5,6%-kal volt kevesebb, mint 2007-ben. Évek óta alig változik a munkaerő szerkezete, a fizetett munka az összes munkaerő-ráfordításnak mintegy harmadát teszi ki. Az intézményi munkaügyi statisztika adataiból kiinduló számítások szerint 2008-ban a nemzetgazdaságban alkalmazottak 3,2%-a, 87 ezer fő dolgozott a mező-,
1
Valamennyi mezőgazdasági termék előállításra fordított munkaóra – alkalmazotti, nyugdíjas, hobbi, stb. – alapján számolva.
10
vad- és erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban, 2800-al kevesebb, mint az előző évben. 5. táblázat Mezőgazdasági munkaerő-felhasználás (éves munkaerőegység)
Megnevezés Összesen Ebből: nem fizetett fizetett
2006
2007
480 720 367 220 113 500
459 291 348 046 111 245
2008 433 632 325 668 107 964
Forrás: KSH Megjegyzés: 1 ÉME = 1800 munkaóra = 225 munkanap.
Két év alatt több mint 7%-kal, mintegy 6900 fővel csökkent az alkalmazásban állók száma. A bruttó keresetek 34%-kal, a nettó keresetek pedig 25%-kal alacsonyabbak a nemzetgazdasági átlagnál. 6. táblázat A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, vadgazdálkodásban és halászatban alkalmazásban állók száma és átlagkeresete Megnevezés
2006
2007
2008
Alkalmazásban állók száma az előző év %-ában A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó keresete, Ft az előző év %-ában A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó keresete, Ft az előző év %-ában
93 900
89 900
87 000
95,6 111 968
95,7 119 552
96,8 131 508
108,9 82 110
106,8 84 360
110,0 91 024
107,5
102,7
107,9
Megjegyzés: A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások és költségvetési szervezetek adatai alapján. Forrás: KSH
3.3. Termelőeszközök, beruházások 2007-ben a mezőgazdasági termelőeszközök kereskedelme az előző évhez viszonyítva – folyó áron – 33,3%-kal nőtt. A mezőgazdasági gépek értékesítése számottevően, 69,5%-kal emelkedett, a műtrágya forgalmazás 22,5%-kal, míg a növényvédő szereké 13,5%-kal bővült. 2008-ban a mezőgazdasági gépek értékesítése várhatóan 110-120 milliárd forint körül alakul, és emelkedett az alkatrészekre, műszaki árura, műtrágyára, növényvédő szerre fordított összeg is. 11
7. táblázat Az összes forgalmazó szervezet termelőeszköz-értékesítése (millió Ft) Megnevezés Mezőgazdasági gép (használt nélkül) Alkatrész Műszaki áru Műtrágya Növényvédő szer (alapanyag nélkül) Összes termék +) előzetes adat Forrás: AKI
2006
2007
2008+)
59 395 17 721 1 643 62 440 62 639 203 838
100 674 22 453 948 76 514 71 111 271 700
116 200 26 562 1 236 102 773 80 101 326 872
3.4. Hitelek, támogatások A 2008. évi agrár- és vidékfejlesztési támogatások eredeti előirányzata 429,2 mrdFt volt, amelyből év végéig az előzetes adatok szerint 394,9 mrdFt került kifizetésre. 2008. évben a Nemzeti támogatások jogcímen kifizetendő támogatási összeg közel harmadával marad el a korábbi évek kifizetéseitől. Ennek oka egyrészt, hogy egyes jogcímeket alacsonyabb összegekkel terveztek be a költségvetésbe, másrészt pedig, hogy – a korábbi évekkel ellentétben – 2008-ban egyik jogcímen sem történt jelentős kerettúllépés. A Nemzeti támogatások tényleges kiadása (előzetesen) 113 mrdFt volt, amely 13 támogatási jogcímcsoport működtetését biztosítja. Egy-egy támogatási jogcímcsoporton belül több támogatási konstrukció működik, különösen igaz ez a „Folyó kiadások és jövedelemtámogatások” költségvetési előirányzatra. Ez utóbbi jogcímcsoporton belül található a Kiegészítő területalapú támogatás (top-up), mely várhatóan a Nemzeti támogatások teljes előirányzatának 66%-át használta fel. A mezőgazdaság fejlesztését, szerkezetátalakítását és korszerűsítését szolgálják az EU társfinanszírozással működtetett támogatások az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), valamint a Halászati Operatív Program. A társfinanszírozással működtetett támogatások kiadása 96,1 mrdFt volt, mely 72%-os teljesülést jelent az év elején tervezetthez képest. E jogcímen belül 8 jogcímcsoport található, melyek közül a legjelentősebb az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP). Ezen a címen 84,8 mrdFt kifizetése valósult meg. Az Agrár- és vidékfejlesztési támogatások legjelentősebb támogatási csoportja az EU által közvetlenül folyósított támogatások. Ezen a címen 185,8 mrdFt kifizetés történt. Az egységes területalapú támogatásokra 165,1 mrdFt-ot, míg a piaci intézkedésekre 20,7 mrdFt-ot fizettek ki. 12
8. táblázat Agrár- és vidékfejlesztési támogatások (millió Ft) Az előirányzat neve Nemzeti támogatások Központosított bevételekből működő támogatások Állattenyésztési támogatás Erdészeti feladatok támogatása Halgazdálkodás támogatás Nemzeti Lovasprogram Termőföldvédelem támogatása Vadgazdálkodás támogatás Költségvetésből működő támogatások Állat –és növénykártalanítás Árfolyamkockázat és EU által nem térített kiadások Erdőkárok elhárításához nyújtott támogatás Erdőtelepítés, átalakítás , fásítás támogatása Fejlesztési típusú támogatások Folyó kiadások és jövedelem támogatások Nemzeti agrárkár enyhítés Erdőterület közjóléti célú védelme, bővítési feladatai EU társfinanszírozással működő támogatások Ebből: EU alapjaiból Ebből: Központi költségvetésből Méhészeti Nemzeti Program Igyál tejet program Egyes speciális szövetkezések támogatása Egyes állatbetegségek ellenőrzése, felszámolása Nemzeti Vidékfejlesztési Terv I. SAPARD intézkedések Új Magyarország Vidékfejlesztési Program II. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Halászati Operatív Program (HOP) Az EU által közvetlenül folyósított támogatások Piaci intézkedések Egységes területalapú támogatások (SAPS) EU alapjaiból ÖSSZESEN Központi költségvetés ÖSSZESEN MINDÖSSZESEN
2006 147 890,0 6 880,6 968,8 4 365,8 199,4 10,0 871,3 465,3 141 009,4 1 821,0 1 032,9 548,0 4 364,6 7 825,0 125 417,9 129 002,6 99 088,0 29 914,6 417,8 1 066,6 591,1 65 938,4 9 196,3 51 792,4 153 217,4 59 744,6 93 472,8 252 305,4 177 256,6 430 110,0
2007 151 697,7 9 496,5 686,3 7 244,2 427,7 726,0 412,3 142 201,2 1 419,4 33 559,7 950,5 3 380,7 97 471,1 5 419,8 116 014,9 78 766,7 37 248,2 469,9 342,5 372,0 66 835,7 1 398,3 18 704,2 27 892,3 167 966,4 47 974,3 119 992,1 246 733,1 188 945,9 435 679,0
2008 113 002,3 769,4 827,6 2,4 370,9 79,5 1 021,7 5 400,1 714,5 1 281,9 101 579,8 694,9 259,6 96 063,5 73 885,5 22 178,0 456,6 378,9 417,2 224,7 9 783,1 84 802,9 0,0 185 794,2 20 734,0 165 060,2 259 680,0 135 180,0 394 860,0
A 2008. évi adatok előzetes adatok. 2008-ban a költségvetés szerkezete módosult és a "központosított bevételek, valamint a költségvetésből működő támogatások" jogcím megszűnt
Forrás: FVM
Az államilag támogatott hitelállomány összege 2008. december végén mintegy 120 mrdFt volt, ami 42%-kal alacsonyabb, mint a 2007. évi. A csökkenés oka
13
elsődlegesen, hogy az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően csak a birtokfejlesztési hitelkonstrukció, valamint a 2007. évi fagykárt és aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők megsegítéséről szóló hitelprogramok keretében lehet új támogatott hitelszerződést kötni. A többi, támogatott konstrukciónál pedig folyamatos a tőketörlesztés. A hitelállomány közel 40%-át a csatlakozás előtt meghirdetett, az agrártermelők EU csatlakozásra való felkészülésének segítését és versenyképességének javítását szolgáló Európa terv Agrárhitel program alapján felvett hitelek teszik ki.
14
4. A termelés fő jellemzői A 2008-as évet a növényi termékek kiemelkedő hozama jellemezte, amely különösen a 2007 évi gyenge eredmények után szembetűnő. A búza termésmennyisége több mint 40%-kal nőtt, a kukoricáé pedig több mint duplájára emelkedett. A gyümölcsfélék mennyiségének erőteljes bővülését elsősorban az almatermelés megháromszorozódása okozta. A növényi termékek volumene így átlagosan 45%-kal nőtt, az állati termékeké pedig stagnált. A nagy mennyiségi növekedés és a 2007. évi kiugró áremelkedés korrekciója miatt jelentős árcsökkenés következett be.
4.1. Szántóföldi növénytermelés Gabonaféléket 2008-ban a 2007. évinél 2%-kal nagyobb területen, 1,7 millió hektáron termeltek. A termésátlagok erőteljesen növekedtek, így a 2008. évi kalászos gabonatermés 42%-kal múlta felül az előző évi termést. 9. táblázat A fontosabb növények termelése Betakarított terület, 1000 hektár 2006 2007 2008* Búza 1 075 1 111 1 125 Rozs 39 40 43 Árpa 293 321 332 Zab 59 60 62 Kukorica 1 215 1 079 1 200 Cukorrépa 47 41 9 Napraforgó 534 513 549 Repce 142 225 250 Lucerna 146 134 137 Burgonya 23 25 25 *előzetes, becsült adatok Forrás: KSH, saját számítás Megnevezés
Összes termés, Termésátlag, 1000 tonna kg/hektár 2006 2007 2008* 2006 2007 2008* 4 376 3 987 5 654 4 070 3 590 5 020 99 82 114 2 540 2 200 2 630 1 075 1 018 1 478 3 670 3 170 4 450 151 125 183 2 550 2 090 2 970 8 282 4 027 8 963 6 820 3 730 7 470 2 454 1 693 532 52 410 41 040 59 230 1 181 1 060 1 492 2 210 2 070 2 720 338 496 656 2 380 2 260 2 620 720 581 768 4 930 4 340 5 600 564 563 646 23 450 18 970 25 690
Búzából az előző évinél 1%-kal nagyobb, 1 millió 125 ezer ha területen, 5020 kg/ha termésátlag mellett, közel 5,7 millió tonna termett. A rozs termelése a 2007. évinél jelentősen nagyobb területen, 43 ezer hektáron folyt, és 2630 kg/ha hozam mellett 114 ezer tonnát takarítottak be. Árpa az előző évhez képest 3%-kal nagyobb területen termett, a 41%-kal magasabb termésátlag (4450 kg/ha) közel 1,5 millió tonnás termést eredményezett. Zabból 183 ezer tonnát takarítottak be, amihez nemcsak a kimagasló 2970 kg/ha termésátlag, hanem a 2007. évinél 3%-kal nagyobb terület is hozzájárult.
15
Kukoricát 11%-kal nagyobb területen termeltek, méghozzá kiváló eredménnyel, a hektáronként 7470 kg-os hozam összesen 9 millió tonnányi termést eredményezett. Az EU piacszabályozási intézkedéseinek hatására a cukorrépa-termelés töredékére esett vissza. A betakarított terület 2008-ban az előző évinek mindössze 22%-a, 9 ezer ha volt. A magas, 59230 kg/ha-os termésátlag miatt a termelés „csak” 69%-al lett kevesebb (532 ezer tonna). A napraforgó betakarított területe 7%-kal 549 ezer ha-ra növekedett, ami a 2720 kg/ha-os hozammal, összesen 1,5 millió tonnás termésre (+41%) volt elegendő. Másik olajos növényünk, a repce egyre nagyobb szerepet kap a termelésszerkezetben, 2008-ban a betakarított terület a 2007. évinél 11%-kal volt nagyobb. A termésátlag 16%-kal nőtt, ami a fontosabb növényfélék közül az egyik legalacsonyabb ütem, de a 2007 évi visszaesés is csekélyebb volt. Hektáronként 2620 kg termett, összesen 656 ezer tonna. Burgonya változatlan nagyságú területen termett, de a jó termésátlag miatt 646 ezer tonnát takarítottak be. Lucernából a hozamnövekedés miatt 32%-kal bővült a termésmennyiség (768 ezer tonna).
4.2. Kertészet Előzetes adatok szerint zöldségféléket 2008-ban 85 ezer hektáron termeltek. A termésmennyiség 1628 ezer tonnára tehető. A csemegekukorica termésmennyisége elérheti az 513 ezer tonnát. A paradicsom termésmennyiségét 198 ezer tonnára becsüljük. Zöldpaprikából enyhén növekvő termeléssel kalkulálunk. A vöröshagyma termelés megközelítheti a 90 ezer tonnát, ami 30%-kal magasabb az elmúlt évi eredménynél. Karfiol esetében 3%-os bővülést és 13 ezer tonnás terméseredményt tartunk valószínűnek. 10. táblázat Gyümölcstermelés Megnevezés
Mértékegység
Összes terület Termőterület Termésmennyiség Ebből: alma körte meggy szilva kajszi őszibarack *előzetes, becsült adatok Forrás: KSH, saját számítás
ezer ha ezer ha ezer t ezer t ezer t ezer t ezer t ezer t ezer t
16
2006 103 81 863 537 33 60 65 40 68
2007 102 81 360 171 12 43 31 22 41
2008* 99 86 929 584 24 70 55 27 47
A mintegy 100 ezer hektárnyi gyümölcsös területen 2008-ban 929 ezer tonna gyümölcs termett, ami két és félszerese az előző évi - különösen alacsony - 360 ezer tonnás termésnek. A gyümölcstermés legnagyobb részét kitevő almából újra jó eredménnyel 584 ezer tonna termett, több mint háromszorosa a fagykárok miatt mindössze 171 ezer tonnás 2007. évi eredménynek. Az őszibarack mennyisége 15%kal nőtt, 47 ezer tonnára, a kajszié 23%-kal 27 ezer tonnára, a körtetermés pedig megduplázódott, mégsem érték el a 2007 évi visszaesés előtti szintet. Mintegy 77%-os emelkedés ellenére a szilva (55 ezer tonna) sem érte el a 2006 évi termésmennyiséget, a meggy termése viszont azt is túlszárnyalta (63%-os növekedés, 70 ezer tonna). 11. táblázat Szőlőtermelés Megnevezés
Mértékegység
Összes terület Termőterület Termésátlag Termésmennyiség
ezer ha ezer ha (termőterületre), kg/ha ezer t
Ebből: étkezési célra felhasznált szőlő *előzetes, becsült adatok Forrás: KSH, saját számítás
ezer t
2006
2007
2008*
84 76
84 76
85 75
6 910 523
6 830 517
8 809 660
15
14
15
Az összes szőlőterület némileg növekedett, 2008-ban 85 ezer hektárt tett ki. A magasabb, mintegy 8809 kg/ha-os termésátlag az előzetes adatok szerint 660 ezer tonnás össztermést eredményezett.
4.3. Állattenyésztés A korábbi éveket jellemző állatállomány csökkenési tendencia összességében 2008-ban is folytatódott. A szarvasmarha-állomány a 2007. december 1-i 705 ezres állományhoz képest 2008. decemberre 701 ezerre csökkent. Ezen belül azonban a tehénállomány növekedett, 2008. december 1-én 324 ezer darab volt. A vágómarha piac kis mértékben megélénkült, 2008-ban 90 ezer tonnás forgalom várható. A tejtermelésben kismértékű (2%-os) csökkenés valószínű, így 1764 millió literes értékesítéssel kalkulálhatunk. Az ország sertésállománya 3 millió 383 ezer volt 2008 decemberében, ami mintegy 13%-os visszaesés 2007-hez képest. Az anyakocák száma is nagyon alacsony volt, a decemberben felmért 230 ezer darab az egy évvel korábbi 259 ezer darabnál 11%-kal kevesebb. A sertéshústermelés a fokozott kivágás miatt nem csökken a létszámadatnak megfelelően, csak 5%-os elmaradásra számítunk.
17
A juhállomány nem változott számottevően az 2007 decemberéhez képest, 1236 ezer darab volt. A gyapjútermelés enyhén csökkent. 12. táblázat Állatállomány 2006
2007 2008 évben december 1-én, ezer db 702 705 701 322 322 324 3 987 3 871 3 383 290 259 230 1 298 1 232 1 236 30 303 29 866 31 165
Megnevezés Szarvasmarha összesen Ebből: tehén Sertés összesen Ebből: anyakoca Juh összesen Tyúkfélea) a) Gyöngyös nélkül. Forrás: KSH, saját számítás
13. táblázat Vágóállat- és állatitermék-termelés Megnevezés Vágóállat összesen, Ebből: vágómarha vágósertés vágójuh vágóbaromfi Áruhal Tehéntej Tyúktojás Gyapjú *előzetes, becsült adatok Forrás: KSH, saját számítás
Mértékegység ezer tonna ezer tonna ezer tonna ezer tonna ezer tonna ezer tonna millió liter millió darab tonna
2006
2007
1 372 84 613 20 632 21 1 796 2 956 4 689
1 394 86 644 19 621 21 1 800 2 838 4 361
2008* 1 373 90 626 18 630 21 1 764 2 810 4 265
A baromfiágazatban a 2007. évi enyhe csökkenés után emelkedő tendencia bontakozott ki. A tyúkfélék állománya decemberben több mint egymillió darabbal meghaladta a 2007. évi 29,9 milliós értéket. A vágóbaromfi termelés számításaink szerint mintegy 1,5%-kal volt magasabb, a tojástermelés viszont egy árnyalatnyit visszaesve 2810 millió darabra becsülhető.
4.4. Erdő- és vadgazdálkodás, halászat Magyarország összes földterületének több mint egyötöde (2 millió ha) az erdőgazdálkodásba vont terület, amelynek 94%-át (1,9 millió ha) borítja faállomány. A
18
faállománnyal borított területet alapul véve az ország erdősültsége 20,4%. Ez alapján a szántó után az erdő a második legnagyobb területű művelési ág az országban. A 2007-2008-as tenyészeti évben a rendelkezésre álló támogatási forrásnak köszönhetően mintegy 16 ezer hektár új erdő telepítésére került sor. 14. táblázat Erdőterület, erdősültség Megnevezés
Mértékegység
2006
2007
2008
Földterület összesen Erdőgazdálkodás alá vont terület összesen
ezer hektár
9 303
9 303
9 303
ezer hektár
1 999
2 019
2 015
Ebből: faállománnyal ezer hektár 1 870 1 891 borított terület Erdőtelepítés és fásítás, első hektár 13 989 18 948 kivitel % Erdősültség 20,1 20,3 Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság
1 900 16 000 20,4
A vadgazdálkodás az elmúlt években egyenletes teljesítményt nyújtott, a vaddisznó, a mezei nyúl és a fácán kilövések emelkedése jelentős. A legnagyobb darabszámban kilőtt állatfaj 2008-ban is a fácán (kb. 450 ezer db), a mezei nyúl (kb. 100 ezer db), a vaddisznó (85 ezer db), illetve az őz (80 ezer db) volt. 15. táblázat Vadgazdálkodás Évek
GímDámszarvas szarvas
Őz
Muflon
Vaddisznó
Mezei nyúl
Fácán
Fogoly
darab 2006 összes lelövés
31 957
8 403
80 645
2 283
64 389
89 301 361 561
2 869
2007 összes lelövés
33 967
9 301
79 465
2 564
94 015
95 712 432 279
3 802
2008 összes lelövés*
33 000
9 000
80 000
2 500
85 000 100 000 450 000
3 800
*előzetes, becsült adatok Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár
A tógazdasági és intenzív üzemek együttes étkezési haltermelése 2008-ban 15 ezer tonna volt. A természetes vizeken közel 7000 tonna halat halásztak, horgásztak. A halászati és horgászati tevékenység mintegy 134 ezer hektár vízfelületen folyik, az üzemelő halastavak területe 2007-hez képest enyhén csökkent.
19
16. táblázat A halászat legfontosabb termelési adatai Megnevezés
2006 2007 Tógazdasági és intenzív üzemek Halastó-üzemelt terület (hektár) 23 878 24 302 Étkezési haltermelés (tonna) 14 687 15 865 Természetes vizek és víztározók Hasznosított terület (hektár) 133 948 135 852 Teljes zsákmány (tonna) 7 172 6 669 Összesen étkezési hal (tonna) 21 859 22 534
*Becslés Forrás: AKI, HAKI
20
2008* 24 000 15 000 134 000 6 850 21 850
5. Áralakulás, piaci helyzet A 2007. évi árrobbanást kiváltó világpiaci tényezők 2008 második felére jelentősen módosultak. Az aszály hatására alacsony 2007. évi búza-, olajosmag- és nyerstej-kínálat 2008-ban növekedett. A sertés- és baromfihúsok termelése szintén nőtt, a marhahúsoké viszont 3%-kal csökkent a FAO közlése szerint. 2008 első felében a húsok kereslete még élénk volt, ez tette lehetővé, hogy a húsok ára jelentősen emelkedett ebben az időszakban. Ugyanakkor 2008 második felében az egyre kiszélesedő pénzügyi válság hatására bizonytalanabbá vált a fogyasztás. Az egyes hónapok között az árak jelentősen ingadoztak, ami elsősorban nem a reálszférában bekövetkezett változásokra, hanem a pénzügyi alapok árupiacokon való jelenlétére vezethető vissza.
5.1. Gabona, olajnövények A kukorica termelői ára már 2008. év elejétől lassú ütemben csökkent, ugyanakkor a búza ára tovább emelkedett és márciusban érte el a csúcsot (mintegy 67 ezer Ft/t). A kedvező terméskilátások hatására áprilistól folyamatosan csökkent a búza ára. A kukorica ára novemberben 20 ezer Ft/t körül alakult (a párizsi és az amerikai tőzsdei jegyzés is 30-35 ezer Ft/t), ami a térség jelentős kínálatával, az elhúzódó felvásárlással és külpiaci értékesítéssel, illetve az intervencióra való felajánlás jelentős korlátozásával függ össze. 2. ábra Az étkezési búza és a takarmánykukorica termelői ára 80 70 ezer Ft/t
60 50 40 30 20 10
Étkezési búza
Takarmánykukorica
Forrás: AKI PÁIR
21
s ok tó be r
liu jú
is ril áp
s ok tó be 20 r 08 .j an uá r
liu jú
is ril áp
ok tó be 20 r 07 .j an uá r
liu s jú
is áp ril
20 06 .j an uá r
0
3. ábra A napraforgó és a repcemag ára 160 140
ezer Ft/t
120 100 80 60
Napraforgómag
ok tó be r
liu s jú
ok tó be 20 r 08 .j an uá r áp ril is
liu s jú
ok tó be 20 r 07 .j an uá r áp ril is
liu s jú
20 06 .j an uá r áp ril is
40
Repcemag
Forrás: AKI PÁIR
2008-ban napraforgóból és repcéből is rekordtermést értek el Magyarországon, de a napraforgó hazai termelői ára nagyobb mértékben esett a repcééhez képest a kiváló orosz és ukrán termés következtében. A napraforgó hazai tőzsdei jegyzése a betakarítás idején a párizsi tőzsde jegyzése alá esett, mert az uniós piac telítettsége következtében a magexport késlekedett. A napraforgómag termelői ára év végén 71 ezer Ft/t volt. A repce hazai ára kedvezőbben alakult a napraforgóéhoz képest, a kiépült repcefeldolgozó üzemek kereslete miatt. Év végén a hazai repce termelői ára 98 ezer Ft/t körül stabilizálódott.
5.2. Sertés- és marhahús A húsok ára a világpiacon folyamatosan nőtt 2008. január és augusztus között, ami az év első felében megfigyelhető keresletbővülésnek és a stagnáló készleteknek tudható be. Az év utolsó egy-két hónapjában azonban ezek a hatások már érezhetően gyengültek, és az árak csökkenésbe fordultak. A csökkenő ártrend 2009-ben folytatódik, amit az alacsonyabb takarmányárak, valamint a mérséklődő kereslet egyaránt alátámasztanak. A magyarországi sertésárak 2008-ban folyamatosan emelkedtek, októberben már megközelítették a 2006. évi árcsúcsot. A hazai ártendencia megfelelt az egységes piacon is megfigyelhetőnek, azonban a hazai árszint 2008 nyár óta meghaladta az uniós átlagárat. Ennek fő oka a belföldi vágások jelentős csökkenése volt. A hazai marhaárak a csökkenő marhavágás hatására több mint 4%-kal nőttek.
22
4. ábra A vágócsirke, a vágósertés és a vágómarha termelői ára 550
Ft/kg
450 350 250 150
vágócsirke (Ft/kg élősúly)
r ok tó be
iu s jú l
áp ri l is
20 r 08 .j an uá r
ok tó be
iu s jú l
áp ri l is
20 r 07 .j an uá r
ok tó be
iu s jú l
áp ri l is
20 06 .j an uá r
50
vágósertés (Ft/kg hasított meleg súly)
vágómarha (Ft/kg hasított meleg súly)
Forrás: AKI PÁIR
5.3. Baromfi A vágócsirke hazai termelői ára élősúlyban nyár végétől csökkent, a 2008. decemberi ár (209,39 Ft/kg) az előző évi árszint alá került. A csirkehús feldolgozóiértékesítési árának tendenciája összhangban volt a termelői árakéval. A tojás hazai csomagolóhelyi ára 2008-ban meghaladta az uniós átlagárat. A 2008. évi decemberi ár (17,90 Ft/db) mintegy 2%-kal volt alacsonyabb az előző év decemberének árához képest.
5.4. Tej A vaj és tejpor világpiaci ára 2008-ban folyamatosan esett, és a 2007. évi árrobbanás előtti szintre csökkent. Ugyanakkor a nyerstej termelői árában a tejtermékek iránt gyengülő kereslet kevésbé fejeződött ki, ezért a nyerstej-árak a 2007. év végi árszintnél valamivel magasabban stabilizálódtak. 2008 decemberében a nyerstej termelői ára Magyarországon 70,96 Ft/kg volt. A tejtermékek hazai feldolgozói-értékesítési ára 2008-ban kisebb mértékben növekedett az előző évhez képest (9%), mint a nyerstejé (15%).
23
5. ábra A nyerstej termelői ára, az étkezési tojás csomagolóhelyi értékesítési ára 22
100 90
20
80
18
60 16
50 40
Ft/darab
Ft/kg
70
14
30
ok tó be r
jú liu s
áp ril is
20 08 .j an uá r
ok tó be r
jú liu s
áp ril is
20 07 .j an uá r
ok tó be r
jú liu s
12 áp ril is
20 06 .j an uá r
20
nyerstej termelői ára, Ft/kg (bal tengely) étkezési tojás csomagolóhelyi értékesítési ára, Ft/db (jobb tengely)
Forrás: AKI PÁIR
5.5. Zöldség, gyümölcs A zöldségek és gyümölcsök termelői ára a bel- és külpiaci kereslet függvényében alakult. A gyümölcstermelésen belül legnagyobb arányú alma termelői ára 2008. 50. hetében a 2007. évinek felére csökkent, éves szinten pedig 2,5%-kal volt alacsonyabb. A nyári érésű gyümölcsök (bogyósok, cseresznye, meggy, őszi- és kajszibarack) termése lényegesen nagyobb lett 2008-ban, és figyelemre méltó, hogy a szeder, a meggy és az őszibarack kivételével a többi nyári érésű gyümölcs termelői ára is kisebb-nagyobb mértékben emelkedett. A kajszi és a cseresznye esetében ez a kedvezőbb külpiaci elhelyezéssel függ össze, a szamóca termelői árának emelkedése pedig a hazai termék növekvő keresletére vezethető vissza. Az őszibarack magasabb termésmennyisége viszont nem párosult a kivitel növekedésével, ezért a termelői ára 22%-kal csökkent. A meggy piaca a több év átlagában is rekordnak számító termés, valamint az ennél jóval alacsonyabb hazai és külpiaci kereslet következtében gyakorlatilag összeomlott. A meggy ipari célú felvásárlási ára harmadára esett. A görögdinnye 2008. évi hazai termelői ára a termés jelentős növekedése és a kivitel mérséklődése ellenére „csak” 6%-kal csökkent, mert visszaesett a termék behozatala is, belföldi kereslete viszont nőtt. A friss étkezési paradicsom termelői ára 2008-ban több mint 2%-kal csökkent. Az új termésű sárgarépa termelői ára az előző évi terméshez képest lényegesen alacsonyabb volt, ugyanakkor éves szinten az átlagár csak minimálisan (2,5%-kal) esett. A vöröshagyma piaci termelői ára november elején mintegy 50 Ft/kg volt, ami 50%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. A 2008. évi alacsony ár a magasabb árú külpiaci termékeket egészen a 45. hétig kiszorította a piaci forgalomból.
24
17. táblázat Néhány belföldi termesztésű zöldség- és gyümölcsfaj termelői átlagára a Budapesti Nagybani Piacon Termelői átlagár Gyümölcsök 2008 (Ft/kg)
2008/2007 termelői árváltozás (%)
Zöldségek
Termelői átlagár 2008 (Ft/kg)
2008/2007 termelői árváltozás (%)
alma
169
97,4
paradicsom
415
97,4
földieper
1072
145,6
paprika
349
104,4
őszibarack
238
77,9
görögdinnye
58
93,8
meggy
229
82,4
sárgarépa
104
96,4
vöröshagyma
107
79,2
Forrás: AKI PÁIR
25
6. A mezőgazdaság kibocsátása és eredménye A Mezőgazdasági Számlák Rendszere (MSZR) előzetes számításai alapján 2008-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátása folyó alapáron 15%-kal nőtt. A bruttó hozzáadott érték 14%-kal, a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó vállalkozói jövedelem pedig 36%-kal magasabb, mint 2007-ben. Az egy teljes munkaidős dolgozóra számított mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem 18,6%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. Ezeknél az eredményeknél figyelembe kell venni az MSZR sajátosságait2, amely a megtermelt értékből indul ki, az el nem adott, raktáron álló készleteket is (súlyozott éves átlagáron) elszámolja, mintha az értékesítésre került volna. A kimutatott eredmény tehát inkább potenciális, és csak részben realizált jövedelem. 18. táblázat A mezőgazdasági számla főbb adatai M.e.: milliárd Ft
Megnevezés Gabonafélék (vetőmaggal) Ipari növények (hüvelyesekkel) Kertészeti termékek Szőlő, gyümölcs, bor Növénytermesztési és kertészeti termékek együtt Állatok Állati termékek Élő állatok és állati termékek együtt Mezőgazdasági termékek összesen Mezőgazdasági szolgáltatások Nem mezőgazdasági másodlagos tevékenység Mezőgazdasági kibocsátás összesen Folyó termelő-felhasználás Bruttó hozzáadott érték alapáron Termelési tényezők jövedelme Működési eredmény/vegyes jövedelem Nettó vállalkozói jövedelem
2006 409 135 158 108
Folyó alapáron 2007 456 165 175 103
2008+) 570 214 181 122
881
979
1 154
372 194 566 1 446 95
369 193 562 1 540 91
417 211 628 1 782 99
44
47
52
1 586 986 600 571 389 322
1 678 1 058 620 620 419 347
1 933 1 228 705 730 520 471
Forrás: KSH, AKI Megjegyzés: Az MSZR adatai tevékenységi alapon számítva. +) Előzetes adat. 2
Az MSZR egységes EU módszertan alapján az országban végzett összes mezőgazdasági tevékenységre vonatkozik, függetlenül attól, hogy az azt végzők mely nemzetgazdasági ágba tartoznak. Nem tartalmazza ugyanakkor a mezőgazdasági szervezetek nem mezőgazdasági tevékenységét. A számbavétel eredményszemléletben történik, azaz a kibocsátást a létrejöttének időpontjában kell értékelni, függetlenül az érkékesítés, illetve az ellenérték befolyásának időpontjától. A nettó vállalkozói jövedelem az egyéni gazdaságok esetében a gazdálkodó (és a segítő családtagok) által végzett munka ellenértékét is tartalmazza.
26
Előzetes adatok alapján a mezőgazdasági termékek kibocsátásának volumene 2008-ban csaknem 30%-kal magasabb volt az előző évinél. Ezen belül a növényi termékek termelése 47%-kal nőtt, az állatok és állati termékeké pedig kicsit több, mint 1%-kal csökkent. A növényi termékek nagy volumen növekedését elsősorban a gabona és gyümölcsfélék előző évinél sokkal magasabb termése eredményezte. Számításaink szerint a folyó termelő-felhasználás értéke 16%-kal növekedett. A folyó termelő-felhasználás legnagyobb tételét jelentő takarmányköltség 12%-kal volt magasabb 2008-ban. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt a műtrágya és talajjavító szerek (42%), valamint az energia (30%) felhasználásának összes költsége. A bruttó hozzáadott érték volumenindexe 69%-kal volt magasabb a 2007. évinél. A tárgyi eszközök értékcsökkenésének 4%-os növekedésével számolva, a nettó hozzáadott érték 19%-kal nőtt 2008-ban, és a mezőgazdaságban keletkező nettó vállalkozói jövedelem, folyó alapáron 36%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A termelési tényezők jövedelme 18%-kal emelkedett, az összes mezőgazdasági munkaráfordítás pedig 6%-kal csökkent 2008-ban. Az egy teljes munkaidős dolgozóra számított mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem 2008-ban 18,6%-kal nőtt.
27
7. Az élelmiszeripar Az élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazat termelésének zsugorodása tovább tart. 2008. január-november között 7,4%kal csökkent a termelés volumene, ami alapján valószínű, hogy éves szinten is jelentős volt az elmaradás a 2007. évi kibocsátástól. 19. táblázat A bruttó termelés volumenindexe néhány szakágazatban (előző év azonos időszaka=100,0) Megnevezés Húsfeldolgozás-, tartósítás Baromfihús feldolgozása, tartósítása Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás Tejfeldolgozás Malomipari termékek gyártása Cukorgyártás Bortermelés Sörgyártás Üditőital-gyártása Dohánytermék gyártása
2006
2007
2008+)
84,2 102,8 155 112,2 95,4 85,3 100,3 119,4 105,8 104,9 108,7
78,6 82,3 161,5 93,8 95,6 100,5 54,7 101,2 99,4 111,1 117,3
86,0 90,0 92,0 99,0 94,0 86,0 42,0 80,0 83,0 95,0 98,0
*Előzetes adat Forrás: KSH
Az összes értékesítés 2008-ban mérséklődött, ennek nagyságrendjét 8%-ra lehet becsülni. Az értékesítés szerkezetén belül a meghatározó belföldi értékesítés visszaesése a nagyobb, akár 10%-os is lehetett, míg az exportra kerülő termékek ennél szerényebben, mintegy 3%-kal maradtak el a 2007. évitől. 20. táblázat Az értékesítés volumenindexe néhány szakágazatban (előző év azonos időszaka=100,0) Megnevezés Húsfeldolgozás-, tartósítás Baromfihús feldolgozása, tartósítása Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás Tejfeldolgozás Malomipari termékek gyártása Cukorgyártás Bortermelés Sörgyártás Üditőital-gyártása Dohánytermék gyártása
Belföldi értékesítés 2006 2007 2008+) 83,2 106,8 153,8 87,8 96,3 85,9 94 109,1 103,8 99,7 97,9
*Előzetes adat Forrás: KSH
28
70,8 83 155,2 97,2 92,8 96,2 73,9 105,1 98,4 108,9 107,7
84,0 93,0 95,0 86,0 94,0 82,0 66,0 81,0 83,0 99,0 95,0
Export értékesítés 2006 2007 2008+) 79,5 95,1 150,7 115,8 85 61,2 95,4 95,4 134,5 129 351,1
110,4 77,4 181,2 113,1 120,2 136,5 68,2 90,3 146,2 119,2 151,1
90,0 80,0 88,0 96,0 83,0 114,0 129,0 96,0 110,0 100,0 108,0
Az elmúlt években a legalább 5 főt foglalkoztató élelmiszeripari vállalkozásoknál havonta átlagosan 100-110 embert alkalmaztak. Ez a szám 2008-ban sem változott jelentősen, az évközi adatok alapján 100 ezerre becsülhető. A havi bruttó átlagkereset 15%-kal alacsonyabb a feldolgozóipar átlagánál. Az egy alkalmazásban állóra jutó 101612.-Ft nettó kereset pedig 30%-kal alacsonyabb, mint a vegyiparban, ahol a feldolgozóiparon belül a legmagasabbak a keresetek. Az élelmiszeripari beruházások teljesítményértéke 2008-ban az előzetes adatok szerint folyó áron 103 milliárd forint volt, ami 11%-os csökkenést jelent 2007hez viszonyítva. 6. ábra Az élelmiszeripari beruházások teljesítményértéke 60 48,7
50
milliárd Ft
43,1
40
35,2 34,7
43,6
31,6
30,2
30
30,3
27,3
20 10 2,4
0,5 0,5
0
Építés
Belföldi gép
2006
2007
+)2008. év adata előzetes adat Forrás: KSH
29
Import gép
2008+)
Egyéb
8. Az agrárkereskedelem alakulása 8.1. A hazai élelmiszerfogyasztás és kereskedelem Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben forgalmazott áruk értéke 2008 első tizenegy hónapjában 5656 milliárd forint volt, 3,2%-kal nőtt, volumene azonban 1,9%-kal elmaradt az előző év azonos időszakától. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek január-novemberben 1,2%-kal, novemberben 0,7%-kal kisebb volumenű forgalmat értek el, mint az előző év azonos időszakában. Ha a decemberi forgalom értéke elérte a 2007. decemberi szintet, esetleg 11,5%-kal nőtt, akkor a kiskereskedelmi forgalom értéke 2008-ban 6350 milliárd forint körül lehetett, ami 2,8-3%-os értéknövekedést, és 2%-os volumencsökkenést jelent. A kiskereskedelmi eladások mintegy felét realizáló élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes-kiskereskedelmi forgalom volumene ennél kevésbé, legfeljebb 1,0-1,5%-kal esett vissza. A 2008. évben az átlagos fogyasztói ár-növekedés 6,1% volt az előző évhez viszonyítva. Átlag felett, 10,2%-kal növekedtek az élelmiszerek árai, a szeszes italok, dohányáruk árai pedig 5,6%-kal voltak magasabbak, mint 2007-ben. Jelentősen drágult a sertészsiradék (41,4%), az étolaj, a rizs, a hántolmányok (26%) és a sertéshús (16,3%). Árcsökkenés következett be ugyanakkor az idényáras élelmiszerek (18,9%) esetében.
8.1. Az agrár-külkereskedelem helyzete A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke várhatóan 5,6 milliárd euró, behozatalának értéke 3,8 milliárd euró körül alakult 2008-ban. Az agrár-külkereskedelem egyenlege óvatos becslés szerint is meghaladta a 2007. évit, mintegy 1,7-1,8 milliárd eurós aktívummal lehet kalkulálni. A kivitel 16%-os, a behozatal 20%-os, az egyenleg 5-7%-os növekedésére számítunk. 2008-ban a 24 árucsoport ötöde biztosítja az exportbevétel közel 60%-át. A gabonafélék részesedése 21%, a húsféléké 13%. A további fontosabb, 8% körüli részesedéssel bíró árucsoportok az olajos magvak, a zöldség és gyümölcskészítmények, valamint a takarmányfélék. Számításaink szerint a gabonafélék részesedése 2008-ban a teljes exportbevételből az előző évi 26-ról 21%-ra esett vissza. A kukorica kivitele 3 millió tonnára csökkent (2007-ben az intervenciós készletek eladása miatt 5,4 millió tonna volt), a búza kivitt mennyisége viszont a 2007. évi 1,7 millió tonnát több mint 20%kal meghaladta, és az árak is magasabbak voltak 2008-ban, így gabonafélék külkereskedelméből származó árbevétel csak 5-10% körüli mértékben csökkenhetett.
30
A baromfi- és a sertéshús exportárbevétele mintegy 13%-kal növekedett 2008ban. A baromfihús átlagára közel 10%-kal csökkent, a sertéshúsé emelkedett, ahogyan a vágósertésé is, amelyből jelentősen nőtt az exportunk. 2008-ban fellendült a repcekivitel, és a nagyobb mennyiséghez magasabb ár társult, így az árbevétel több mint másfélszeresére nőtt. Hasonló mértékben emelkedett a napraforgómag árbevétele is, a 2007. évinél sokkal magasabb áraknak köszönhetően. A zöldség és gyümölcskészítmények árbevétele az átlagosnál kisebb mértékben nőtt, a takarmányfélék árbevétele és részesedése a teljes agrárkivitelből a hobbiállat eledel kivitelnek köszönhetően erősödött. 21. táblázat A fontosabb árucsoportok kivitelének alakulása M.e.: millió EUR Árucsoport Élő állatok Hús, vágási melléktermék és belsőség Tejtermékek, tojás, méz Zöldségfélék Gabonafélék Olajos mag, takarmány Állati, növényi zsír Állati eredetű élelmiszerkészítmény Cukor, cukorkaáruk Zöldség, gyümölcskészítmény Egyéb ehető készítmény Ital, szesz, ecet Állati takarmány, melléktermék Összesen +)
2006
2007
2008+)
163
175
220
525
638
737
168 144 633 211 120
214 183 1 256 309 138
253 186 1 184 440 227
126
138
133
186 368 179 150 295
195 392 235 204 319
211 440 289 297 421
3 675
4 863
5 622
Becsült adat.
Forrás: KSH
Az importoldal kiegyensúlyozottabb az exportnál. A legnagyobb importértékű takarmányfélék részesedése 12% volt, és 6-8% körüli részesedést értek el 2008-ban a húsfélék, a tejtermékek, a gyümölcsfélék, az állati és növényi zsírok, olajok, a gabonakészítmények, az italok, szeszféleségek, valamint a különböző ehető készítmények.
31
Az európai országok súlya a korábbi évekhez képest mérsékeltebben, de tovább nőtt 2008-ban. Európa részesedése a teljes agrárexportból és importból3 meghaladta a 95%-ot. Az Európai Unió részesedése a teljes magyar agrárexportból 81%, az importból 92%, érdemben nem változott 2007-hez képest. A régi és új tagországok részesedése azonban ellentétesen mozdult. Az új tagállamok súlya az exportban jelentősen nőtt, az importban csökkent. 22. táblázat A fontosabb árucsoportok behozatalának alakulása M.e.: millió EUR Árucsoport Hús, vágási melléktermék és belsőség Tejtermékek, tojás, méz Zöldségfélék Gyümölcs, dió, citrusfélék Állati, növényi zsír Cukor, cukorkaáruk Kakaó, készítményei Cukrászati termék Zöldség, gyümölcskészítmény Egyéb ehető készítmény Ital, szesz, ecet Állati takarmány, melléktermék Dohány és termékei Összesen +)
2006
2007
2008+)
208
207
272
213
292
290
106 170 104 99 142 169 132 243 175 274 112 2 680
125 214 138 104 155 182 152 281 242 354 144 3 188
126 232 234 163 186 222 164 324 293 458 152 3 820
Becsült adat.
Forrás: KSH
A hagyományosan legnagyobb exportpiacunk, Németország mellé 2008-ban felzárkózott Románia. Az ide irányuló kivitel a 2007. évihez viszonyítva másfélszeresére bővült, becslésünk szerint a teljes magyar agrárexport közel 14%-a került román piacra. A legfontosabb exportcikkek a napraforgóolaj és a sertéshús mellett nagymértékben nőtt a vágósertés, a hobbiállat eledel, a banán, a baromfihús, a búzaliszt, valamint a napraforgómag kivitele is. Export tekintetében további fontosabb partnereink az Unión belül Olaszország, Ausztria, Szlovákia, Lengyelország, az Unión kívüli európai országok közül Oroszország és Horvátország.
3
A behozatal ország-szerkezetét a statisztika módszertana is befolyásolja, mert az uniós csatlakozást követően a közösségi előírásoknak megfelelően a számbavétel nem a származási, hanem a feladó ország alapján történik. Ez azt jelenti, hogy az Unión kívüli import jelentős része a vámkezelést végző, illetve közvetítő tagország szállításaként kerül elszámolásra. A behozatal elemzésekor ezt feltétlenül figyelembe kell venni, mivel elsősorban ez az oka az európai országok túlsúlyának.
32
A legnagyobb szállítónk Németország, a teljes agrárimport értékének több mint egyötöde érkezett onnan. A legnagyobb értéket 2008-ban a sajtfélék és a sertéshús, csokoládé valamint a nyers kávé behozatala érte el. A második legfontosabb szállító, Hollandia után Lengyelország, Ausztria és Szlovákia következik. Az Unión kívüli európai országok közül Horvátország a legfontosabb partnerünk.
33
