Az adóhatóság szervezeti átalakításának és a jogszabályi környezet változásainak adózókra gyakorolt hatása

www.pwc.com/hu

Az adóhatóság szervezeti átalakításának és a jogszabályi környezet változásainak adózókra gyakorolt hatása Adózói felmérés – 2013. szeptember 24.

Tartalom

Előszó

Előszó

3

Az adóhatóság szervezeti változásainak hatása

4

E-közigazgatás

6

Ellenőrzés, jogorvoslati és hatósági eljárások

Az adóhatóság szerepét és funkcióját figyelembe véve magától értetődő és hagyományosan elfogadott, hogy az adózók kiemelkedő jelentőségűnek tartják, és folyamatosan figyelemmel követik az adóhatóság véleményét, gyakorlatát, illetve az adózói gyakorlatra adott reakcióit.

10

Jogszabályváltozások az adózó szemüvegén keresztül

14

Utószó

16

2

Egy jól működő adórendszerben az adózók célja, hogy az adójogszabályoknak és ezzel összhangban az adóhatóság elvárásainak maradéktalanul megfelelve, profitábilisan folytathassák üzleti tevékenységüket, az adóhatóság célja pedig alapfeladatainak oly módon történő ellátása, hogy az a jogkövető vállalkozások üzletmenetét a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve az esetleges hibák lehetőségét minimalizálja. A fentiekben felvázolt kölcsönös figyelmet tehát kizárólag pozitív jelként lehet értékelni, hiszen a fenti célokat szolgálja, segíti. Úgy is érzékeltethetnénk, hogy ez a kölcsönös figyelem, illetve az egymás reakcióira adott válaszreakciók, egyfajta információs táncként rajzolódnak ki, melynek során a résztvevőket ugyanazok a célok vezérlik.

A felmérésről A PwC Magyarország a tavalyi év mintájára 2013-ban is elindította országos felmérését annak feltérképezésére, hogy miként értékelik az adózók a jogszabályi környezet és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetének változásait. Felmérésünk célja az volt, hogy átfogó képet alkothassunk a jogszabályváltozásoknak a gazdasági élet szereplőire gyakorolt hatásáról, és az adóhatóságnál bekövetkezett szervezeti változások adózók általi megítéléséről.

A tavalyi és idei felmérésünk egyértelmű tanulsága azonban az, hogy az adóigazgatási eljárás valamennyi résztvevője figyelemmel követi a többi résztvevő reakcióit. Az adózókat nemcsak az adóhatóság, hanem kifejezetten a többi adózó tapasztalata is érdekli, és az adóhatóság is legalább ugyanilyen fontosnak tartja az adózói visszajelzéseket.

A felmérést pozitív adózói visszajelzések és élénk érdeklődés kísérte, amit az is jelez, hogy a tavalyi felméréshez képest megháromszorozódott a kérdőívet kitöltők száma.

részénél lehetőséget adtunk a kérdőívet kitöltőknek, hogy szövegesen is kifejthessék véleményünket, tovább árnyalva ezzel a felmérés eredményei által kirajzolt végső képet.

A felmérésben bármely adózó részt vehetett, így a válaszokban magánszemélyek, illetve társaságok véleménye is megtalálható. A kérdőívben az egy, illetve többválasztós kérdések mellett abszolút és összehasonlító értékelési skálák alkalmazásával igyekeztünk felderíteni az adózók álláspontját az egyes kérdésekben. A kérdések jelentős

A kérdések jellege, illetve a felmérés kérdőívét támogató informatikai alkalmazás szigorú adatkezelési rendszere biztosította a válaszadók anonimitását, a beérkezett válaszok elemzése kizárólag statisztikai szempontok alapján történt.

Az adóhatóság szervezeti átalakításának és a jogszabályi környezet változásainak adózókra gyakorolt hatása

Felmérésünk másik fontos tapasztalata ugyanakkor az, hogy ebben a „táncban” sokan nem érzik komfortosan magukat. Jellemzőek a bizonytalan lépések, botlások, a tétova, de bizakodó tekintetek és olykor még az is előfordul, hogy a felek egészen eltérő ritmusra táncolnak. A tánctér egyes részei félhomályba burkolóznak, aminek azonban nem minden résztvevő örül, mivel úgy érzik, partnerüknek hátsó szándékai lehetnek. Mi a PwC és e felmérés szerepét abban látjuk, hogy e táncteret megvilágítva, eloszlassuk ezt a félhomályt és fórumot biztosítsunk a feleknek, hogy összhangba kerülhessenek és megbizonyosodhassanak egymás szándékai felől.

Dr. Kelemen János Cégtárs

Adózói felmérés – 2013. szeptember 24.

3

Az adóhatóság szervezeti változásainak hatása A felmérésünket kitöltő adózók többségében a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (a továbbiakban: „KAIG”) irányítása alá tartoznak. A 2013-as kérdőívünk kitöltése során ez az arány 41 százalék volt, amely ugyan kevesebb, mint a korábbi 2012-es felmérés eredménye, azonban összhangban van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetében bekövetkezett változásokkal. A NAV 2013. január 1-jével ugyanis szervezeti átalakításon ment keresztül,

amelynek következtében a kiemelt adózók – a hitelintézetek és biztosítók, valamint Budapest és Pest megye területén székhellyel rendelkező kiemelt adózók kivételével – a székhelyük szerinti illetékes regionális adó főigazgatóságokhoz kerültek átszervezésre. A KAIG teljes átszervezése és korábbi országos illetékességének megszüntetése tehát magyarázatául szolgál a felmérésben tapasztalt változásokra. Ezt támasztja alá, hogy felmérésünk szerint

a jelenleg regionális adó főigazgatóságokhoz tartozó adózók 38 százaléka a 2013-as szervezeti változások következtében kerültek át a KAIG-tól valamelyik regionális főigazgatóságoz. A regionális főigazgatóságokhoz átkerült válaszadók elégedettségének felmérése alapján megállapítható továbbá, hogy az említett adózók nem tapasztaltak releváns változást a személyes kapcsolattartás, az ügyfélszolgálat, az eljárások hatékonysága és gyorsasága, valamint az ellenőrzési gyakorlat terén.

1. ábra

2. ábra

A Társaságok adóügyi illetősége szerinti megoszlása

Azon adózók aránya, akik az adóhatóság 2013. évi szervezeti változásai következtében kerültek át a KAIG-tól valamelyik regionális Főigazgatósághoz.

NAV KiemeltAdózók Adóigazgatósága

45% 41%

NAV Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága

3% 8%

NAV Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága

30% 11%

NAV Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága

0% 9%

NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága NAV Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága NAV Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága

Nem elhanyagolható annak vizsgálata sem, hogy a felmérésben részt vevő adózók rendelkeznek-e kijelölt referenssel. A válaszadók 55 százalékának van referense és többségük elégedett a kialakított rendszerrel. Azok pedig, akik elégedetlenségüket fejezték ki főként a referensük elérhetőségét, illetve a tapasztalat hiányát kifogásolták. A 2013-as kérdőív kitöltésének idejében kizárólag a KAIGtól átkerült adózókat vizsgálva elmondható, hogy kedvelik és nagyobb részben elégedettek is a referensi rendszerrel, a tapasztalat hiányát azonban zömében ők is kifogásolták.

4

38%

19 20% 0% 2%

2012 2013

0% 7% 3% 4%

„Nem elégedett, mert a KAIG-on volt referens, de ez megyei szinten nem elérhető.” „A KAIG-tól nem lett volna szabad a nagyvállalatokat átirányítani a székhely szerinti adóhivatalok hoz, nem voltak felkészülve ezen nagyvállalatok kezelésére.”

A referensi rendszer tehát a válaszadók véleménye alapján egy meglehetősen kedvelt és jól működő intézmény, amelynek regionális szintre történő bevezetése ugyan hordoz még magában kihívásokat, ám az adózók tapasztalatai alapján minden szempontból előnyös és bevált megoldásnak tekinthető.


Az adóhatósággal történő kapcsolattartás gyakoriságában nem történt számottevő változás a 2012-es felmérésben tapasztaltakhoz viszonyítva, azt azonban érdemes megjegyezni, hogy azok aránya, akik az év során egyáltalán nem kerültek kapcsolatba az adóhatósággal a korábbi 12 százalékról 10 százalékra csökkent a 2013-as kérdőívben. Figyelemre méltó az az eredmény is, hogy a felmérés időpontjában a KAIGhoz tartozó adózók jelentősen nagyobb arányban jeleztek szinte folyamatos adóhatósági jelenlétet, mint a regionális adóhatóságokhoz tartozók. Az adóhatósággal történő kapcsolattartás, valamint a folyamatos párbeszéd lényeges és alapvető fontosságú eleme a jelenleg is kialakítás alatt álló szolgáltatói adóhatóság koncepciónak. A válaszadók azonban azt is fontosnak tartották megjegyezni, hogy a folyamatos adóhatósági jelenlét az adózó tájékozottságát és jogkövető magatartását kell, hogy előmozdítsa, úgy, hogy eközben ne akadályozza az adózót rendes üzletmenetének folytatásában. Ugyancsak pozitív irányba mozdult el az adóhatóság munkájával való általános megelégedettséget jelző mutató, míg a 2012-es adókérdőívünkben az index 44-es értéket vett fel, idén már az 50-es átlagértéket is meghaladta. Az elégedetlenség főbb okai között továbbra is a tájékoztatáskéréssel kapcsolatos hiányosságok és az ellenőrzési tevékenység található. A legtöbben az ellenőrzés tekintetében annak hosszát illetve elhúzódását kifogásolták. A tájékoztatással kapcsolatos vélemények alapján az adózók igénylik, hogy az adóhatósággal ne csak hatósági-ellenőrző szerepben találkozzanak, hanem interaktív kommunikációval segítsék jogkövető magatartásukat. Mindenképpen szükséges megemlíteni, hogy az átszervezés következtében folyamatban lévő ügyek is átkerültek a KAIG-tól az illetékes regionális adóhatóságokhoz, így az említett adóhatóságoknak rövid időn belül kellett az új körülményekhez és a kiemelt nagyvállalati adózói kör igényeihez alkalmazkodniuk, ami természetesen időigényes folyamat. A 2013-as felmérés alapján megállapítható, hogy az adózók továbbra is a leggyakrabban információ-, és adóigazolás kérés, illetve ellenőrzés során kerülnek kapcsolatba az adóhatósággal. A válaszadók 80 százaléka jelezte, hogy kért már tájékoztatást az adóhatóságtól, és a válaszadók több mint fele, vette már fel a kapcsolatot az adóhatósággal állásfoglalás kérés kapcsán is. Ez egyértelmű jele annak, hogy

3. ábra Az adóhatósággal történő kapcsolatba lépés gyakorisága az elmúlt évben

5-nél több alkalom 48%

1–5 alkalom 42%

Nem került kapcsolatba 10% 4. ábra Az adózók elégedettségi indexe az adóhatóság munkájával* 60 50

51

44

40 30 20 10 0

2013

2012

* 0 – nem vagyok elégedett; 100 – nagyon elégedett vagyok

5. ábra Az adóhatósággal történő kapcsolatfelvétel főbb okai: Adóigazolás-kérés

66%

Információkérés

68%

Ellenőrzés

66%

Hatósági eljárás

31%

Fizetési kedvezményi eljárás

8%

Végrehajtás

6% 53%

Állásfoglalás kérés Egyéb

4%

Megjegyzés: több válasz megjelölése is lehetséges volt, így az adatok nem adnak ki 100%-ot.

az adózók preferálják az adóhatóság által nyújtott tájékoztatást, iránymutatást, igényük és a gyakran változó jogszabályi környezet okozta kihívások leküzdéséhez szükségük is van azokra, annak érdekében, hogy a kapott információt és a hatóság iránymutatásait a lehető legjobban ültessék át a gyakorlatba.


5

E-közigazgatás ÁNYK – Ügyfélkapu Nem meglepő adat, hogy a felmérésben résztvevők 97 százaléka rendelkezik ügyfélkapuval. Az már sokkal inkább figyelemre méltó, hogy 30 százalékuk naponta használja is az elektronikus ügyintézési portált, míg további 50 százalék heti rendszerességgel intézi ügyeit – főként bevallások benyújtását, adófolyószámla vagy törzsadatok lekérdezését – az ügyfélkapun keresztül.

6. ábra

7. ábra

11. ábra

Ügyfélkapuval rendelkező válaszadók aránya

Ügyfélkapu-használat gyakorisága

Azok aránya, akik ügyintézés előtt információ szerzés céljából felkeresik a NAV honlapját

Évente 1% Naponta 30%

Havonta 16%

Az ügyfélkapu működésével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a válaszadók majdnem fele nyilatkozott úgy, hogy előfordult már, hogy azért nem tudta adóbevallását benyújtani, mert átmenetileg nem működött az ügyfélkapu. A technikai problémák ellenére pozitívumként értékelendő, hogy amennyiben a bevallás kitöltése során hiba merült fel, a válaszadók túlnyomó többsége megkapta a releváns segítséget az adóhivataltól.

8. ábra

9. ábra

Előfordult-e már, hogy azért nem tudott beadni bevallást, mert átmenetileg nem működött az Ügyfélkapu?

A bevallás kitöltése során felmerülő hiba esetén kérésre az adóhatóság megadta a megfelelő és releváns tájékoztatást.

Igen, többször előfordult 2%

80% Igen, már előfordult 44%

Megállapítható, hogy az elektronikusan elérhető szolgáltatásokkal az adózók inkább elégedettek mintsem elégedetlenek, azonban minden területen lehetne tovább finomítani, így különös tekintettel a törzsadatok naprakészségére és az ügyfélkapu rendszerén belüli navigáció egyszerűségére.

Nem fordult elő 54%

10. ábra Az elektronikusan elérhető szolgáltatásokkal való elégedettség indexe* Az ügyfélkapun keresztül elérhető törzsadatok frissítése 57 ÁNYK-nyomtatványok 62 elérhetősége, minősége Az ügyfélkapu 57 navigációjának egyszerűsége Az ügyfélkapun keresztül 60 intézhető ügyek terjedelme * 0 – egyáltalán nem elégedett, 100 – teljes mértékben elégedett

6

89%

97% Hetente 53%


„Az a probléma, hogy az új jogszabályokkal kapcsolatban csak 4–5 hónappal később jelenik meg a NAV véleménye, holott az adózónak azt azonnal kell alkalmaznia.”

A válaszadók 89 százaléka ügyintézés előtt rendszeresen felkeresi az adóhatóság internetes portálját. A kérdésre nemleges választ adók, ezt a nehézkesen használható keresőmotorral, és könyvelők, adótanácsadási szolgáltatást nyújtók segítségének preferálásával indokolták. Ennek egyik oka, hogy az adózók szerint a NAV honlapja nem eléggé naprakész. Feltehetően éppen a nehézkes keresőmotor és a tájékoztatók késedelmes megjelenése miatt mérhető csak közepes elégedettség azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az aktuális és kiemelt témákban megtalálják-e az adózók kérdéseikre a választ. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a mutatószámot sem, hogy az adóhatóság internetes portálját felkeresőknek több, mint 70 százaléka hetente többször, vagy akár naponta többször felkeresi a hatóság honlapját, így a keresőmotor fejlesztése vagy a tájékoztatók gyorsabb publikálása még tovább növelhetné az adózók elégedettségét.

Forrás: Internet

12. ábra

13. ábra

Megtalálja Ön a NAV honlapján az adózással kapcsolatos aktuális és kiemelt témákban felmerülő kérdéseire a választ?*

Milyen gyakran keresi fel a NAV internetes honlapját (www.nav.gov.hu)?

27%

27%

5,94

Naponta, vagy naponta többször Hetente, vagy hetente többször

Összesített átlagérték 1 és 10 között

Havonta, vagy havonta többször 46%

* 1-től 10-ig terjedő skálán jelölve, ahol az 1 az „egyáltalán nem”, a 10 a „teljes mértékben”.


7

E-közigazgatás versus ügyfélszolgálati ügyintézés A válaszadók 86 százaléka még nem vette igénybe az adóhatóság internetes időpont foglalási rendszerét, amely a válaszok alapján egyrészt az elektronikus ügyintézés preferálásnak tudható be, másrészt a személyes ügyintézésnél tapasztalható alacsony ügyfélszolgálati várakozási idő sem indokolja.

14. ábra Azok aránya akik nem vették még igénybe az adóhatóság internetes időpont foglalási rendszerét

86%

A kérdőívet kitöltők jelentős többsége ehhez mérten elégedett az ügyfélszolgálatok nyitvatartási idejével, míg a kisebbségben lévők – főként a KAIG illetősége alá tartozók – jegyzik meg, hogy az ügyfélszolgálati idő nem igazodik a munkarendhez, rövid nyitvatartási idő és hosszas várakozási idő mellett lehet csak ügyeiket intézni.

Az ügyfélszolgálatokkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a felmérésben részt vevők a tavalyi évhez képest releváns fejlődést éreztek az ügyfélszolgálati munkatársak elérhetőségével, segítőkészségével és szakmai felkészültségével kapcsolatban, azonban a telefonos ügyfélszolgálati rendszert (Ügyfél Contact Center) érintően az elégedettség ennél alacsonyabb.

Szintén érdemes kiemelni, hogy arra a kérdésre, hogy milyen esetekben vennék az adózók szívesen igénybe a személyes jelenlét nélküli ügyintézés lehetőségét biztosító Ügyfél Contact Centert, több adózó jelezte, hogy a bevallások javításánál jelentene egy ilyen fejlesztés nagy segítséget. A fentiekből egyértelműen megállapítható, hogy az elektronikus, személyes és telefonos ügyintézés versenyéből az elektronikus ügyintézés került ki győztesen, míg általában a telefonos ügyintézés a legkevésbé preferált, de még ezen a területen is meghaladja az 50 százalékot az ügyfél-elégedettség.

8

Javaslatok az elektronikusan elérhető szolgáltatások körének bővítésére

15. ábra Az ügyfélszolgálatok nyitvatartási idejével elégedett válaszadók aránya

85% 16. ábra A NAV Ügyfél Contact Center (ÜCC) rendszerén keresztül történő ügyintézéssel kapcsolatos elégedettség* Ügyintézés gyorsasága

5,92

Az ügyintéző szakmai felkészültsége

5,94

Az ügyintéző segítőkészsége

6,71



„Egységes helyi adó bevallási felület, törzsadat és folyószámla lekérdezés.”

„Nagyon hasznos lenne, ha az ügyfélkapun keresztül elérhetőek lennének a hivatalosan benyújtott és az adózó által megkapott dokumentumok, beleértve az ellenőrzés főbb dokumentumait (megbízólevél, meghatalmazás, jegyzőkönyv, határozat).”

„E-mail ügyfélszolgálati elérhetőséget a NAV-nál!”

„Elektronikus információkérés”

Mivel bővítené az elektronikusan elérhető szolgáltatások körét? „Minden olyan területen, ami egy cég életét érinti, így különösen például inkasszó, végrehajtás esetén, ahol határozat nem születik, de a tartozást érvényesítik, miközben az ügyfélkapun nem lehet erről tájékozódni.”

„Angol nyelvű ügyintézés lehetősége, a nem magyar anyanyelvűek részére is elérhetővé tenni e szolgáltatásokat.”

„Írásos kérelmek beadása elektronikusan és gyors válasz.”

A fentiek tükrében az elektronikus közigazgatás az adóügyek terén alapvetően sikertörténetként értékelhető, azonban a már eddig is nagy népszerűségnek örvendő elektronikus ügyintézési lehetőségek mellett, az adózók egyes területeken még várnak fejlődést, illetve további ügyintézési lehetőségeket vonnának be az e-közigazgatás világába. A fejlődés irányait tekintve az adózók három kulcsfontosságú területet emeltek ki, így – a korábbi év tapasztalataihoz hasonlóan – az ügyfélszolgálatok, revizorok elektronikus elérhetőségét, az elektronikus ügyintézés (bevallás, törzsadat lekérdezés, adófolyószámla lekérdezés) kiterjesztését a helyi iparűzési adóra, valamint minden jelenleg papíralapon beadható kérelem elektronikus úton történő beadásának lehetőségét. A fentieken túl az angol nyelvű ügyintézés lehetősége is visszatérő igény. A válaszadók által megfogalmazott javaslatok megvalósítása nem csak az adózók ügyintézését tenné kényelmesebbé, hanem a hatóság számára is a költséghatékonyságot és gyorsabb, egyszerűbb munkavégzést segítené elő, növelve ezáltal az általános adózói elégedettséget.

Forrás: Internet


9

Habár az adóhatóság az ellenőrzés során betartja a törvény által előírt határidőket, azonban az adózók számára a legnagyobb problémát magának az adóellenőrzésnek az elhúzódása okozza, illetve az, hogy az adóhatóság ellenőrzési tevékenysége nincs mindig összhangban a tájékoztatási tevékenységével.

Ellenőrzés, jogorvoslati és hatósági eljárások

Az előző évekhez hasonlóan továbbra is jelentős nehézségeket okoz az adózók számára, hogy az adóellenőrzést végző revizorok nem rendelkeznek a vállalkozás tevékenységére vonatkozó ágazatspecifikus, illetve egyedi ismeretekkel.

Ellenőrzés Felmérésünk alapján az adóhatóság a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is túlnyomó többségben alkalmazza a telefonos megkeresést. Ahogy arra már az előző évben is felhívtuk az adózók figyelmét, amennyiben telefonon értesítik az adózót, hogy az ellenőrzés megkezdésével kapcsolatban jelenjen meg az adóhatóságnál, akkor az értesítés és megjelenés között eltelt időben még befejezhető az önellenőrzés, azaz magával a telefonos értesítéssel nem áll be az önellenőrzési tilalom. Erre azért érdemes külön felhívnunk a figyelmet, mert úgy tűnik, hogy a szabállyal kapcsolatos jogértelmezés nem egyértelmű. Az ellenőrzésekkel összefüggésben is általános igényként jelent meg a válaszadók körében, hogy az adóellenőrökkel történő kapcsolattartást jelentős mértékben javítaná, ha az adózó az adóellenőrökkel e-mailben is kapcsolatot tarthatnának. Úgy véljük, hogy a mai üzleti életben igen fontos szerepet tölt be az elektronikus levelezés, mint a kapcsolattartás egyik formája, így reális elvárás az adózók részéről, hogy ebben a formában is kommunikálhassanak az adóellenőrökkel, illetve dokumentumokat nyújthassanak be. A válaszadók többsége a helyszíni ellenőrzést részesíti előnyben az adóhatóság hivatali helységében történő ellenőrzéssel szemben, annak ellenére, hogy a válaszadók többsége úgy gondolja, hogy az adóellenőrzés, illetve az adóhatósági jelenlét zavarja a Társaság rendes üzletmenetét.

17. ábra Értesítés módja az ellenőrzés megkezdéséről

21. ábra

Telefonon

2013

Levélben

Megfelelőnek ítéli-e az adóellenőrzés során a személyes ügyintézést (az ellenőrzést végző revizorok kommunikációjának minősége, stílusa)?

7,25

Mennyire tartja megfelelőnek az ellenőrzést végző NAV munkatársak szakmai (anyagi- és eljárásjogi) felkészültségét?

6,90

Véleménye szerint mennyire volt megfelelő az ellenőrzést végző revizorok felkészültsége az ellenőrzött vállalkozás tevékenységére vonatkozó ágazat specifikus illetve egyedi ismérvekből?

5,91

Véleménye szerint mennyire van összhangban az adóhatóság ellenőrzési tevékenysége a tájékoztatási tevékenységével?

5,52


18. ábra Mennyire segítené elő az ellenőrzés gördülékenységét a revizorokkal történő elektronikus kapcsolattartás lehetősége?*

8,25




„Állandóság biztosítása az egyes adóellenőrzések során” „Az adóellenőröknek olyan irányba kellene fejlődniük, hogy ne csak a törvény betűit ismerjék, hanem a gazdasági tartalmat is vizsgálják józan paraszti ésszel.” „Email elérhetőséget minden revizornak.”

Az ellenőrzés a társaság rendes üzletmenetét akadályozza/ akadályozta-e? (Több válasz is megjelölhető volt!)

10

7,09


Adózók által preferált ellenőrzési módok (Több válasz is megjelölhető volt!)

Részben helyszínen/részben az adóhatóság hivatali helyiségében lefolytatott 31% ellenőrzés

Az ellenőrzést végző revizorok magatartása elősegítette-e az adózó együttműködési kötelezettségének minél hatékonyabb teljesítését?

5,91

A helyszínen adták át a megbízólevelet

20. ábra

Az adóhatóság hivatali helyiségében lefolytatott 7% ellenőrzés

Az ellenőrzést végző revizorok munkájával kapcsolatos elégedettség mértéke*

2012

19. ábra

Helyszíni ellenőrzés 70%

A revizorok Társasággal kapcsolatos felkészültségének értékelése*

22. ábra

Igen, az ellenőrzések 23% száma miatt Igen, az ellenőrzések 43% hossza miatt Igen, egyéb okból 11% Nem 46%



11

Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával zárul, amire az adózónak lehetősége van észrevételt tenni. Az előző felmérésünk azt mutatta, hogy az adózók kis része bízik abban, hogy az észrevétellel csökkentheti azon megállapítások hatását és súlyát, amely alapján az adóhatóság majd határozatot hoz, és inkább a fellebbezés jogintézményében bíznak. Az idei felmérésünk azt mutatja azonban, hogy a válaszadók jelentős része él az észrevétel lehetőségével is, amennyiben nem ért egyet az ellenőrzés megállapításaival, illetve ezen megállapítások jelentősek. Az ellenőrzés megállapításairól felvett adóhatósági jegyzőkönyv alapján készül az adóhatósági megállapításokat tartalmazó határozat. Ennek alapján fontos lenne, hogy az adózók megismerhessék a jegyzőkönyv tartalmát még az ellenőrzés lezárását megelőzően.

Hatósági eljárások

23. ábra Az adózók az alábbi jogorvoslati lehetőségekkel élnek (Több válasz is megjelölhető volt!) Panasz

5%

Kifogás

0%

Észrevétel

67%

Fellebbezés

78%

Felügyeleti eljárás NAV

60%

Felügyeleti eljárás NGM

50%

Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

67%

Felülvizsgálat a Kúriánál

75%

Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása

Habár a jelenlegi jogszabályok nem kifejezetten biztosítanak lehetőséget arra, hogy az adózó megismerhesse a jegyzőkönyv tartalmát annak kiadása előtt, azonban a válaszadók nagy többsége mégis megismerhette a vizsgálat lezárása előtt, milyen esetleges megállapítások várhatóak, sőt a többségnek lehetősége nyílt a szakmai egyeztetésre is a jegyzőkönyv kiadását megelőzően. Úgy véljük, hogy ennek a gyakorlatnak a jogszabályi intézményesítése jelentősen támogathatná az adózók és az adóhatóság együttműködését és az adóellenőrzések eredményességét.

0%

A hatósági eljárásban a jogorvoslati eljárások során megnő az adóhatóság szerepe. A különböző jogorvoslati lehetőségek biztosítják az adózók számára, hogy a kedvezőtlen adóhatósági megállapításokkal kapcsolatban kifejtsék szakmai álláspontjukat, illetve különböző indítványokat tegyenek. Az adózók többsége még mindig nem él minden jogorvoslati lehetőségével (például ritka az az adózó, aki panaszt vagy kifogást tesz, de még a nemzetgazdasági miniszter előtti felügyeleti eljárás lehetőségét is csak az adózók fele ismeri). A felmérés alapján a válaszadók jelentős része akkor nem támadta az adóhatósági megállapításokat, ha egyetértett azok jogszerűségével, vagy ha a megállapítások csekély összege miatt nem érezte indokoltnak. Emellett a válaszadók harmadik okként, azt jelölték meg, hogy azért nem élnek a jogorvoslattal, mert nem bíznak abban, hogy azok eredményesek lennének.

24. ábra

26. ábra

A jegyzőkönyvvel kapcsolatban tett észrevételét az adóhatóság…

Azon adózók aránya, akik a bíróság eljárása során sikerrel jártak az adóhatósággal szemben

1%

24%

„A jegyzőkönyvezés előtt megbeszélték velünk a felmerült problémákat, várható megállapításokat, ugyanakkor szóbeli észrevételeinkről nem akartak tudomást venni, csak a saját álláspontjukat hangoztatták.” „Nem konzultáltak velünk, pedig jó lenne tudni, milyen bírságra számítson a vállalkozás.”

12


elfogadta nem fogadta el

Az előző évi felmérésünkhöz hasonlóan a válaszok alapján a revizorok az egyes adónemek közül továbbra is leginkább az általános forgalmi adóra koncentrálnak.

„A várható megállapításokról mindig adnak tájékoztatást, a problémák okáról, okfejtésükről csak a határozatból szerzünk tudomást.”

„Jó lenne, ha lennének nyelveket beszélő, integrált rendszereket és nemzetközi könyvelést ismerő adóellenőrök.”

50%

részben elfogadta és volt kihatása a megállapítás összegére 48%

27%

részben elfogadta és nem volt kihatása a megállapítás összegére

25. ábra

27. ábra

Az elsőfokú határozattal szemben való fellebbezését az adóhatóság...

Azon adózók aránya, akik a Kúria eljárása során sikerrel jártak az adóhatósággal szemben

4%

20%

elfogadta nem fogadta el részben elfogadta és volt kihatása a megállapítás összegére

27%

49%

részben elfogadta és nem volt kihatása a megállapítás összegére

45% Adózói felmérés – 2013. szeptember 24.

13

Jogszabályváltozások az adózó szemüvegén keresztül Nincs könnyű helyzetben az az adózó, aki egymaga próbál eligazodni a tengernyi jogszabályváltozás között. Akinek mégis sikerül, annak évközben is folyamatosan frissítenie kell tudását az adójog változásaira tekintettel. A jogszabályváltozások útvesztőjében történő kiigazodásban és a jogalkotói szándék megismerésében az adózó segítségére van a törvényekhez fűzött indokolás, szaklapok magyarázatai vagy a törvényalkotási folyamatban résztvevők előadásai szakmai konferenciákon (például: PwC Adópárbeszéd), ahol az adózók megismerhetik, milyen célok vezérlik a jogalkotókat és jogalkalmazókat munkájuk során. Azonban ritkán kerül sor arra, hogy véleményt mondhassanak a változásokról, annak gazdasági és társadalmi hatásáról a jogszabályok által érintettek. Ezzel szemben néhány országban a nagy horderejű törvényjavaslatokat, a tervezett bevezetése előtt akár egy – másfél évvel hamarabb társadalmi vitára bocsátják. Az adófizetők ezen igényének eleget téve, arra vállalkoztunk, hogy fényt derítsünk az elmúlt év „sláger témáinak” fogadtatására.

Figyelemmel az elmúlt évek azon adópolitikai irányvonalára, mely szerint a jövedelmet terhelő adókról a fogyasztási, forgalmi típusú adókra helyeződik az adóztatás súlypontja, nem meglepő, hogy az egyes adónemeket érintően általánosságban a legkevésbé népszerű az általános forgalmi adó változások megítélése, míg a válaszok alapján általánosságban a személyi jövedelemadó területén születtek az adózók számára a legelfogadhatóbb módosítások. Megjegyzendő, hogy a kérdőívet kitöltők véleménye szerint minden adónem területén inkább negatív mintsem pozitív adóváltozásokra került sor. Ugyanakkor, ha a teljes adójogrendszert vesszük górcső alá, az egyes adónemeket érintő módosításoknál jóval kedvezőbb a fogadtatása az adózás rendjét érintő változásoknak, míg a legjelentősebb pozitív elmozdulást a transzferár szabályozás területén érzékelték az adófizetők.

Az általános forgalmi adó népszerűtlensége az összes adóintézkedés közül is a magasan a legkedvezőtlenebbnek megítélt belföldi összesítő jelentésnek köszönhető, amely az adózók egybehangzó véleménye szerint jelentős adminisztrációs teherrel és a költségek növekedésével jár. Emellett ugyanakkor a Társaság működését pozitívan érintő módosításként értékelték az elektronikus számlázással, és a személygépkocsi üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó áfa-levonási tilalommal kapcsolatos változásokat. „A világ legegyszerűbben kiszámolható adójából a világ legbonyolultabb adója lett a HIPA” – értékeli a helyi iparűzési adóalap számításának 2013. évi változását egy adózó. Az új helyi iparűzési adóalap számítás mellett, több kritika érte az önkormányzati adóhatóságok munkáját, így a helyi iparűzési adó szabályozás jelenleg mind a társasági adónál, mind a személyi jövedelemadónál kedvezőtlenebb az adózók szemében.

31. ábra Jogszabályváltozások megítélése*

Általános forgalmi adó Jövedéki adó Adózás rendje Helyi iparűzési adó Társasági adó Személyi jövedelemadó Transzferárazás

* A táblázat azt mutatja, hogy egy -5-től +5-ig terjedő skálán a Társaság működése szempontjából pozitívan, negatívan vagy semlegesen értékeli az elmúlt év jogszabályváltozásait.

14


A társasági adózás területén az elmúlt években nem voltak igazán markáns változások. Az alapvetően versenyképes társasági adórendszer renoméján az elmúlt években csak az elhatárolt veszteség felhasználásának korlátozása, és a korábban nagy népszerűségének örvendő sporttámogatási adókedvezményéből származó adóelőnynek a negyedére történő lefaragása tudott csak rontani. Ez utóbbihoz fűzött adózói vélemény alapján a kiegészítő sportfejlesztési támogatás intézményének a bevezetésével „a látvány-csapatsport kedvezménynek betették a kaput”. A kérdőívet kitöltők véleménye szerint a jogszabályváltozások szempontjából legkedvezőbb adójogi terület a személyi jövedelemadó. Ezen a megítélésen még a válaszadók által rendkívül negatívan értékelt távolléti díjjal és a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos jogszabály módosítások sem változtattak érdemben, feltehetőleg az adózók figyelemmel voltak a korábbi évek pozitív intézkedéseire is általános véleményük kialakításakor (például családi kedvezmény bevezetése).

Az adózás rendjéről szóló törvény módosításai a vállalkozások szemszögéből szinte egytől egyig inkább pozitív vagy semleges intézkedésnek tekinthetők, így a feltételes adómegállapítás kérésének lehetősége múltbéli ügyletekre, a tartós feltételes adómegállapítás intézményének a bevezetése, az ellenőrzés során az alapeljárás befejezésének lehetősége a kapcsolódó vizsgálat befejezése előtt, de még az adóregisztrációs eljárás bevezetése vagy az adószám felfüggesztésével kapcsolatos változások sem érintették negatívan a válaszadókat. A fenti főszabály alóli kivételt az adókockázat felmérő kérdőív (KOCKERD) bevezetése és a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó szabályváltozás képezi.

A jogszabályváltozások adózók általi megítélésének abszolút aranyérmese a transzferár szabályozás. A korábbi évek tapasztalatai szerint e terület ritkán szorul a jogalkotó általi korrekcióra, amennyiben mégis, az jellemzően adminisztrációs teherkönnyítést jelent az adózóknak, mint például az egyes ügyletek mentesítése a dokumentációs kötelezettség alól, valamint az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások egyszerűsített dokumentálási lehetőségének a bevezetése. Mindemellett azonban az adózók további egyszerűsítést várnak a transzferár dokumentációs kötelezettséget érintően, egyik válaszadónk úgy véli, hogy „még mindig túl sok a formalitás és a tartalmi elvárások néha lehetetlen helyzetek elé állítják a cégeket”.


15

Reméljük, hogy a Kedves Olvasó is úgy értékeli, hogy sikerült megfelelnünk vállalásunknak és átfogó képet tudtunk nyújtani a jogszabályváltozások, és az adóhatóságnál bekövetkezett szervezeti változások adózók általi megítéléséről.

Utószó

Felmérésünk eredményeit összegezve elmondhatjuk, hogy az adózók általánosan inkább pozitívan értékelik az adóhatóság szervezeti változásának hatásait, ezen belül is a személyes kapcsolattartás, illetve az eljárások hatékonyságának javulását. Az ügyek elektronikus úton történő intézésével az adózók alapvetően elégedettek, az elmúlt évek fejlesztéseinek, bővítéseinek következtében elérhető megoldásokkal a felmérés alapján rendszeresen élnek is, sőt, azok további bővítését szeretnék. A személyes kapcsolattartást elősegítő bármilyen lehetőséget pozitívan értékeltek válaszadóink, legyen akár a referensi rendszer, akár – a néhol az egyelőre csak igényként megfogalmazódó – e-mailes kommunikáció. Felmérésünkből egyértelműen kirajzolódik az adózói igény az adóhatósággal meglévő állandó, megfelelő minőségű kapcsolatra. Nyilvánvaló, hogy az elmúlt években – a szolgáltatói adóhatóság koncepciójának is megfelelően – történt előrelépés ezen a területen, azonban a visszajelzések alapján további javulás, fejlesztés lenne kívánatos. Az adózók általánosságban elégedettek az adóhatóság munkájával, azonban a kapcsolattartáson, tájékoztatáson túl is van néhány terület, mint például az ellenőrzés, illetve a hatósági eljárás, ahol a válaszok alapján egyértelmű elégedetlenség fogalmazódik meg. A jogszabályváltozásokat válaszadóink jobbára inkább negatívan értékelik, ez azonban valószínűsíthetően a szabályozás összetettségének, a változások gyakoriságának, illetve az ez által generált bizonytalanság-érzetnek köszönhető. Felmérésünk eredményeire támaszkodó elemzésünk alapján a következő évek egyik legfontosabb fejlesztési pontja az összhang, illetve a hatékonyság növelése lesz az ellenőrzések, illetve a hatósági eljárás során.

16


E kép megalkotásában természetesen segítségünkre volt, hogy az adózók szívesen megosztják véleményüket arról, hogyan érintik hétköznapjaikat az adóváltozások, milyen nehézségekbe ütköznek a jogszabályoknak való megfeleléskor, vagy éppen milyen intézkedés könnyít adóterheiken. A kérdés már csak az marad, hogy vajon elegendő fórum áll-e az adózók rendelkezésére e gyakorlati tapasztalataik megosztására, valamint a jogalkotónak, illetve az adóhatóságnak van-e lehetősé-

ge figyelembe venni véleményüket akár a jogszabályváltozások utólagos hatásvizsgálata, akár az elkövetkezendő adócsomagok előkészítése, valamint a mindennapi jogalkalmazás során. Felmérésünktől függetlenül is bízunk abban, hogy a PwC, a felek céljaira, motivációira, preferencia-rendszerére rávilágítva, olyan fórumként szolgálhat, mely a feleket sikeresen közös nevezőre hozhatja. Amennyiben úgy érzi, hogy bizonytalan az adóhatóság reakcióit, gyakorlatát illetően, keressen bennünket, mert az Ön nyugalma a mi felelősségünk!

Kapcsolat Adóellenőrzési tanácsadó csoport Dr. Kelemen János cégtárs Tel.: +36 1 461 9310 e-mail: [email protected] Dr. Gergely-Tóth Tamás menedzser Tel.: +36 1 461 9894 e-mail: [email protected] Dr. Várszegi Zoltán irodai tag Tel:: +36 1 461 9506 e-mail: [email protected] Dr. Kelemen Dániel ügyvéd Tel.: +36 1 461 9951 e-mail: [email protected]

[email protected]

www.pwc.com/taxdisputesurvey2013

© 2013 PwC. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a „PwC” kifejezés a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.-re, a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft.-re és a PricewaterhouseCoopers Tanácsadó Kft.-re utal, amelyek az önálló és független jogi személyekből álló PricewaterhouseCoopers International Limited hálózatának tagja.

Az adóhatóság szervezeti átalakításának és a jogszabályi környezet változásainak adózókra gyakorolt hatása

Recommend Documents