Avastetői Általános, Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény OM: PEDAGÓGIAI PROGRAM

Avastetői Általános, Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény OM: 028985

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tartalomjegyzék I. Iskolánkról ...................................................................................................................................... 5 1. .................................................................................................................................................... 6 2. Helyzetelemzés ........................................................................................................................ 10 2.1 Az intézmény bemutatása .................................................................................................. 10 2.2 Tárgyi feltételek, gazdálkodás ........................................................................................... 10 2.3 Személyi feltételek ............................................................................................................ 11 2.4 A képzés tartalmi jellemzői ............................................................................................... 12 II. Nevelési program ........................................................................................................................ 15 1. Pedagógiai alapelveink ............................................................................................................ 16 2. Személyiségfejlesztés célja, módszerei, eljárásai .................................................................... 21 2.1 Célunk: .............................................................................................................................. 21 2.2 Az értelem fejlesztése: ....................................................................................................... 21 2.3 Segítő életmódra nevelés, szociális fejlesztés ................................................................... 22 2.4 Egészséges, kulturált életmódra nevelés, személyes fejlesztés ......................................... 22 2.5 Speciális kompetenciák fejlesztése .................................................................................... 22 2.6 A személyiségek vizsgálatát a következő módszerekkel végezzük: ................................. 22 2.7 Tevékenységi körök ........................................................................................................... 22 2.8 A személyiségfejlesztés elsődleges színterei ..................................................................... 23 3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................................... 25 3.1 A közösségfejlesztés színterei: .......................................................................................... 25 3.2 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................. 25 4. A személyiség és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységrendszer és szervezeti formák .................................................................................. 31 4.1 Tanítási óra ........................................................................................................................ 31 4.2 Tanítási órán kívüli tevékenységek ................................................................................... 31 4.2.1 4.2.2 4.2.3 4.2.4 4.2.5 4.2.6 4.2.7

Hagyományőrző tevékenységek........................................................................................ 31 Diákönkormányzat ............................................................................................................ 34 Diáksport Egyesületek ....................................................................................................... 36 Csipogó Gyermek Néptánc Együttes ................................................................................. 37 Twist Olivér Kórus.............................................................................................................. 37 Alapítványok ...................................................................................................................... 38 Az iskolai könyvtár ............................................................................................................. 39

5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ................ 40 5.1 Környezetünkben, időnként iskolánkban is előforduló beilleszkedési, magatartási nehézségek csoportosítása ....................................................................................................... 40 5.2 Okai ................................................................................................................................... 40 5.3 Célunk................................................................................................................................ 40 5.4 A beilleszkedési, magatartási nehézségek befolyásolásának, megoldásának stratégiái .... 42 6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................................... 44 6.1 Mit értünk tehetségen?....................................................................................................... 44 6.2 A tehetség összetevőit és az ezzel kapcsolatos feltételeket, feladatokat a következők alapján határoztuk meg ............................................................................................................ 44 6.3 A tehetségfejlesztés színterei intézményünkben ............................................................... 45 6.4 Rövid távú feladatok .......................................................................................................... 46 6.5 Hosszú távú feladatok........................................................................................................ 46 7. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................................ 48 7.1 Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége komplex tevékenység három területre terjed ki ................................................................................................................................................. 48 1

7.2 Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelmi területén ................................. 48 7.3 A pedagógiai munkán belül az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósulását ......................................................................................................... 48 7.4 A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében a tantestület minden tagja közreműködik .......................................................................................................................... 49 7.5 A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk évek óta szorosan együttműködik a területileg illetékes ........................................................................ 49 7.6 Tantestületünk kiemelt feladataként kezelni a gyermekbántalmazás megelőzését ........... 50 7.7. Kábítószer ellenes program .............................................................................................. 50 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ...................................... 51 9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .............................................................. 54 10. A szülő, tanuló, iskola együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ........ 56 10.1 Célja ................................................................................................................................. 56 10.2 Együttműködési területek ................................................................................................ 56 10.3 A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái ................................................. 56 10.4 A már elindult és a rövid távú feladatként meghatározott formák továbbfejlesztése ...... 58 11. Egészségnevelési program ..................................................................................................... 58 12. Környezeti nevelési program ................................................................................................. 58 III. A helyi tanterv ........................................................................................................................... 59 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények ................................................................ 60 1.1 Tantervek ........................................................................................................................... 60 1.2 Órakeretek ......................................................................................................................... 61 1.3 Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai .......................................................... 62 1.4 Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel ...................................... 71 1.5 Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol, francia és a német nyelvet választhatják ................................................................................................................................................. 71 2. Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával kapcsolatos feladatok ........................................ 72 2.1 Kislétszámú osztály működtetése és beszédfogyatékos tanulók integrált oktatása ........... 72 2.2 Gyengénlátó és aliglátó tanulók fejlesztése ....................................................................... 79 2.3. Beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) zavart mutató tanulók ................................ 84 3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei . 87 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .................................................................... 88 5. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei .................................................................. 90 6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének formái ........... 91 6.1 Elvek, követelmények ....................................................................................................... 92 6.2 A tanulói teljesítmények értékelése ................................................................................... 92 6.3 Minősítése.......................................................................................................................... 93 6.3.1 Szöveges értékelés ................................................................................................................... 93 6.3.2 Osztályozás ............................................................................................................................... 94 6.3.3 Az érdemjegyek ........................................................................................................................ 94 6.3.4 A tantárgyi osztályzatok ........................................................................................................... 95

6.4 A magatartás és szorgalom értékelése ............................................................................... 96 6.4.1 A magatartás értékelése .......................................................................................................... 96 6.4.2 Szorgalom értékelése ............................................................................................................... 97 6.4.3 Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít ........................... 98 6.4.4 Azt a tanulót, aki..................................................................................................................... 100

2

6.5 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ....................................................................................... 102 6.6 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya .................................................................................... 103 6.7 Tanulók mérése................................................................................................................ 103 7. A tanulók fizikai állapotának mérésére szolgáló eszközök ................................................... 105 8. Fogyasztóvédelmi ismeretek oktatása ................................................................................... 108 8.1. Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépítjük a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmakat.......................................................................................................... 110 8.2 Tanórán kívüli tevékenységek ......................................................................................... 111 8.3 Iskolán kívüli helyszínek ................................................................................................. 111 8.4 Hazai és nemzetközi együttműködések ........................................................................... 111 8.5 Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások .............. 111 IV. A kompetencia alapú oktatás ................................................................................................... 113 1. Kompetencia alapú oktatás iskolánkban ............................................................................... 115 2. A kompetencia alapú oktatás bevezetéséből adódóan, az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, módszerei, eljárásai, taneszközei ...... 118 3. Célok megvalósítását támogató pedagógiai eszközök, eljárások .......................................... 121 4. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái ....................................................... 123 5. Feladataink szervezeti-működési szempontból ..................................................................... 123 6. A kulcskompetenciák ............................................................................................................ 123 7. Az oktató-nevelőmunka taneszközei ..................................................................................... 124 V. Alapfokú művészeti oktatás...................................................................................................... 126 I. Helyzetelemzés....................................................................................................................... 127 1. A képzés bevezetése .......................................................................................................... 127 2. Új tanszakok indítása ......................................................................................................... 127 II. Nevelési program .................................................................................................................. 129 1. Pedagógiai alapelveink ...................................................................................................... 129 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................. 130 3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ..................................................................... 131 4. Tehetséggondozás .............................................................................................................. 131 5. A tanulók felzárkóztatását segítő program ........................................................................ 133 6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................................ 133 7. A szülőkkel való kapcsolattartás formái ............................................................................ 134 III. Helyi tanterv ........................................................................................................................ 136 1. Táncművészet .................................................................................................................... 136 1.1 Néptánc ..................................................................................................................................... 136 1.2 Modern-kortárstánc .................................................................................................................. 137 1.3. Társastánc................................................................................................................................. 138

2. Képző- és iparművészeti oktatás célja és feladata ............................................................. 139 3. A színművészeti képzés célja és faladata .......................................................................... 140 4. A képzés struktúrája .......................................................................................................... 141 4.1. A néptánc tanszak tantárgyai és azok óraszámai: .................................................................... 141 4.2. A modern és kortárs tánc tanszak tantárgyai és azok óraszámai: ........................................... 143 4.3. A társastánc tanszak tantárgyai és azok óraszámai: ................................................................ 146 4.4. A képző- és iparművészet tanszak tantárgyai és azok óraszámai: ........................................... 148 4.5. A színjáték tanszak tantárgyai és azok óraszámai: ................................................................... 150

5. A tanulói jogviszony létesítéseinek feltételei: ................................................................... 152 6. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elve 152 7. A tanulók szorgalmának értékelés ..................................................................................... 153 8. A tanulók művészeti munkájának értékelése..................................................................... 153 8.1. Néptánc .................................................................................................................................... 153

3

8.2. Modern- és kortárstánc............................................................................................................ 157 8.3. Társastánc ................................................................................................................................ 158 8.4. Képző és iparművészet értékelés ............................................................................................. 159 8.5 Színművészet ............................................................................................................................. 160

9. Művészeti alapvizsga és záróvizsga .................................................................................. 161 9.1. Néptánc .................................................................................................................................... 161 9.2. Modern- és kortárstánc............................................................................................................ 162 9.3. Társastánc ................................................................................................................................ 162 9.4. Képző- és iparművészet............................................................................................................ 162 9.5. Színjátszás................................................................................................................................. 163

IV. Mellékletek .......................................................................................................................... 164 1. Felvételi vizsgák, beiratkozások ........................................................................................ 164 1.1 Tanulói jogviszonyban állók visszajelentkezése, és a beiratkozás rendje ................................. 164 1.2 A felvétel rendje ........................................................................................................................ 164

2. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések ..................... 165 2.1 Táncművészet ............................................................................................................................ 165 2.2 Képző és iparművészet .............................................................................................................. 166 2.3 Színművészet tanszak ................................................................................................................ 167

4

I. Iskolánkról

„..bízzunk magunkban, bízzunk erőnkben …” (Széchenyi István)

5

6

7

8

9

2. Helyzetelemzés 2.1 Az intézmény bemutatása Az intézmény két iskola – a Pattantyús – Ábrahám Géza Általános és Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és a Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskola összevonásával került kialakításra 2004. áprilisban. A Pattantyús Ábrahám Géza Általános és Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola (alapították 1983-ban) és a Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskola (alapították 1981-ben), mint tagiskola a város legnagyobb lakótelepe az Avasi lakótelep III. ütemének intézménye. Az intézmények földrajzi helyzete nagymértékben befolyásolta az iskolák tevékenység rendszerének kialakítását és pedagógiai gyakorlatát. A 80-as évek elején a lakótelepen élők többnyire biztos anyagi háttérrel rendelkeztek, gyermekeik számára az anyagiakat biztosították. Igényszintjük az iskola szolgáltatása iránt is magas színvonalú tevékenység biztosítására irányult. Később a társadalmi és gazdasági változások negatívan sújtották e térség lakóit. Pedagógusaink különböző társadalmi réteghez tartozó, különböző szociális helyzetű, eltérő körülmények között nevelkedő gyerekek nevelését, oktatását végezték itt, ahol közel 4o ezer ember számára semmilyen kulturális, művelődési lehetőség nincs. Ezért az oktató, nevelő munka mellett közművelődési tevékenységet is át kellett vállalni. A családokban a megnövekedett egzisztenciális problémák /nagyarányú munkanélküliség /, anyagi gondok miatt a családi ellenőrzés lazult, a gyerekek családon belüli magárahagyatottsága növekedett. Így a pedagógusok feladata és felelőssége is egyre nagyobb lett. 2.2 Tárgyi feltételek, gazdálkodás Az intézmény mindkét épülete kétemeletes, az osztályok, napközis csoportok elhelyezéséhez megfelelő számú és méretű teremmel rendelkezünk. Elmondható, hogy az épületek állaga a folyamatos karbantartás ellenére romlik, erősen elhasználódtak a berendezések, melynek oka a több éven keresztül a maximális befogadóképességet erősen meghaladó - nagyfokú igénybevétel. Ennek ellenére az iskolák és a tantermek külleme esztétikus. Mindkét intézményrész rendelkezik önálló könyvtárral, melyek állománya a tanulók igényeit kielégíti. A konyhák 600 adagos főzőkonyhák, mindkettő ellátja a szomszédos óvoda étkeztetését is. 10

Mint minden önálló intézmény számára az elmúlt években a legnagyobb kihívást a pedagógiai programok megalkotása mellett a gyermeklétszám csökkenése, és a költségvetési megszorítások okozták. Az oktató – nevelő munkát segítő taneszközökkel való ellátottság számottevően javult az előző tanévekben a normatív támogatásból felhasználható keret segítségével (számítástechnikai eszközök, tantermi berendezések, taneszközök, tankönyve). Hiány van még jó minőségű audiovizuális eszközökben. Az aliglátó tanulók képzéséhez szükséges eszközökből braille írógéppel rendelkezünk, a sajátos nevelési igényű tanulóinak fejlesztő eszközökkel való ellátottsága pályázati pénzek segítségével példaértékű a városban. 2.3 Személyi feltételek Tanulókra vonatkozó adatok Pattantyús Ábrahám Géza Széchenyi István Általános és Magyar Angol Általános és Alapfokú Két Tanítási Nyelvű Művészeti Iskola Tanulólétszám 556 fő 430 fő Néptánc tanszak 208 fő művészeti képzés Osztályok száma 23 19 Napközis és 14 +2 8+2 tanulószobai csoportok száma Pedagógus és nem pedagógus dolgozók Mindkét intézményben 100 %-ig biztosított a tanítási órák szakos ellátottsága. Pattantyús Ábrahám Géza Széchenyi István Általános és Magyar Angol Általános és Alapfokú Két Tanítási Nyelvű Művészeti Iskola Pedagógusok száma 61 fő 38 fő Iskola Néptánc tanszak 2 fő Könyvtáros 1 fő 1 fő Szabadidő szervező 1 fő 1 fő Részmunkaidős 2 fő 1 fő Óraadó 3 2 Egyéb 1 fő gyógytestnevelő 1 fő pszichológus Nem pedagógus 23 fő 19 fő dolgozó A gyógytestnevelő és a pszichológus is körzeti feladatokat lát el.

11

Mindkét tantestület sokoldalúan képzett, nagy pedagógiai gyakorlattal rendelkező közösség. Itt az Avasi lakótelepen nem könnyű dolgozni, de aki képes itt gyökeret ereszteni, azt - szinte lehetetlen megoldhatatlan pedagógiai probléma elé állítani. „A felnőttkori tanulás: kulcs a 21. századhoz” - mondta ki egybehangzóan az UNESCO V. világkonferenciája. A most kialakuló információs társadalom, a tudomány és a technika soha nem látott gyors iramú fejlődése, a globalizáció egyre nagyobb méretekben követeli meg az ismeretek állandó megújítását, a változásokhoz való alkalmazkodást, az egész életen át tanulás jegyében. Mindkét intézmény vezetése nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy az érdeklődő kollégák számára biztosítsa a képzési lehetőségeket. 2.4 A képzés tartalmi jellemzői Az integrált intézmények alapító okiratában meghatározott feladatok széles körű tevékenységformát ölelnek fel: - általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés – oktatás - alapfokú művészetoktatás keretében néptánc oktatás - kompetencia alapú oktatás - felzárkóztató, fejlesztő, tehetséggondozó oktatás - angol – magyar két tanítási nyelvű képzés - 1. osztálytól emelt szintű testnevelés oktatás - 3. osztálytól emelt szintű angol nyelvoktatás - nyelvi és testnevelés orientált osztályok működtetése és fociakadémiai képzés - gyógytestnevelés körzeti feladatokkal - iskolapszichológusi feladat területi ellátással - sajátos nevelési igényű tanulók ellátása: integrált aliglátó, gyengénlátó - részképesség zavarral elő – dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás – tanulók integrált ellátása - napközi otthonos, iskolaotthonos, tanulószobai ellátás biztosítása - képesség kibontakoztató felkészítés - integrációs felkészítés - hátrányos helyzetű tanulók felkészítését segítő foglalkozás - fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás - magyar nyelven folyó roma kisebbségi nappali rendszerű nevelés – oktatás Az alapító okiratban meghatározott általános műveltséget megalapozó alapfokú oktatás mellett kiemelt szerepet kap az intézményekben a nyelvi képzés - angol magyar két tanítási nyelvű, angol nyelvi emelt szintű, a nyelvi orientált osztályok, a francia és a német nyelv oktatása Az 1999/2000. tanévben indított a Pattantyús iskola magyar- angol két tanítási nyelvű képzést. 12

Az 1999/2000. tanévtől kapta meg a Széchenyi iskola az engedélyt alapfokú művészeti oktatás keretén belül a néptánc tanszak bevezetésére. Jelenleg 208 tanuló vesz részt a néptánc tanszak munkájában. A 2009/2010-es tanévtől fociakadémiai képzés indult a Pattantyús Iskolában, melynek tárgyi feltételeit a műfüves pálya teremtette meg. Lehetőségeinkhez képest mindkét intézmény igyekszik tanulói számára az intellektuális képességek javítása érdekében (a logikus gondolkodás, következtetés, figyelem, emlékezet, stb.) szakköröket magas színvonalon és szisztematikusan működtetni. A művészi és pszichomotorikus képességek felismeréséhez és fejlesztéséhez első osztálytól - kihasználva a gyerekek érdeklődését, természetes kíváncsiságát, a sablonokat még nem ismerő látás és gondolkodásmódját - foglalkoznak a tanulókkal a következő területeken: fafaragás, bőrdíszítés, agyagozás, batikolás, fonás, szövés, nemezelés a hagyományőrző körökben és gyöngyfűzés, origami és modellezés szakköri keretekben. Az intézmény nagy sikereket vért el a testi ügyesség fejlesztése terén, a Diákolimpia versenyein és a mindennapos testnevelés bevezetésével a napi munkában is. Kiemelkedő a testnevelés tagozat munkája. A tehetséggondozás színterei igen változatosak - mindkét iskola igyekszik minden lehetőséget kihasználni a tanórán belül és kívül, hiszen a mindennapi tapasztalat azt mutatja, hogy a legtehetségesebb tanulók ismereteik túlnyomó részét nem a tanórákon sajátítják el. A tanórákon kívül lehetőséget teremtenek utazásokra, kirándulásokra és hétvégi programokra, tantárgyakhoz kapcsolódó nyári táborokra (képzőművészeti, táncos, hagyományőrző, sport), versenyekre, fellépésekre a városban, az országon belül és külföldön egyaránt. A szociális tehetség, (vezetői, együttműködési) a hatékony kommunikációs és empátiás készség, szervezői tulajdonságok felismerése és fejlesztése igen fontos célunk, melyre lehetőséget a diákönkormányzaton belül kapnak tanulóink. Az érdekképviselet, a közéletiség, a vitakultúra fejlesztése és az iskolai "médiák" (iskolaújság, iskolarádió) üzemeltetése, működtetése nehéz, de fontos feladata. A diák-önkormányzati napok, a farsangi bálok, diszkók, klubdélutánok, versenyek, vetélkedők szervezése egész éves elfoglaltságot jelent diákok és felnőtt vezetőik részére. Alapfeladatunk az általános képzés, az alapos, szilárd ismeretek adása tanulóink számára. Ennek érdekében több tárgyból biztosítunk felzárkóztató 13

foglalkozásokat, hogy mindenki elérje a továbbtanuláshoz szükséges követelményeket. Egyre nagyobb azoknak a gyerekeknek a száma, akik valamilyen részképesség zavarral, magatartási zavarral küzdenek, ezért nagyon jó lehetőség volt a kis létszámú osztály indítása.

14

II. Nevelési program

„A gyermeknevelés veszélyes dolog, ha sikerül rengeteg küzdelem és gond az ára, ha nem sikerül, felülmúlhatatlan fájdalom.…” (Demokritosz)

15

1. Pedagógiai alapelveink Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai programunk alapvetően meghatározza intézményünk célrendszerét, azokat az elveket és értékeket, amelyek az szülők, tanulók, pedagógusok véleményének figyelembe vételével, a város oktatáspolitikai koncepciójának megegyezően megalapozzák iskolánk pedagógiai tevékenységét. Elsőrendű és legfontosabb feladatunk szilárd, korszerű alapműveltség elsajátítása, magas, az életkornak megfelelő szintű tudás biztosítása. Iskolánkban érték legyen a tudás, az ezért végzett munka, és az egymás iránti szolidaritás megnyilvánulása. Célunk, hogy hozzásegítsük tanulóinkat a kommunikációs készségek- az idegen nyelv, az informatika életkoruknak megfelelő szintű megismeréséhez, - mert ezek a sikeres életvezetés és a későbbi munkaerő-piaci pozíció megszerzésének az Európai Unióhoz való csatlakozás után kulcsfontosságú elemeivé váltak. Figyelembe véve és elfogadva azt a tényt, hogy olyan információáradatban kell az oktatást és nevelést végezni, amelyben az iskoláról alkotott hagyományos elképzelés már nem állja meg a helyét. Minél sokszínűbb tevékenységrendszerrel a tehetségek felismerését szeretnénk elősegíteni. Az egyre növekvő esélyegyenlőséget az iskolai élet tudatos megszerzésével próbáljuk csökkenteni. A humanizmus, a tolerancia és a segítőkészség, az együttműködés megnyilvánulása napi gyakorlat legyen. Célunk egy olyan mentálhigiénés program iskolai kidolgozása ás alkalmazása, amely a tudatos életvezetés, a jól működő család és a kiegyensúlyozott személyiséget tudja bemutatni, és talán formálni. Erősödjön a „tartozom valahova” közösségi érzése, amely egy egészséges lokálpatriotizmus kialakulásának is alapja lehet és fontossá teszi a természeti és épített környezet védelmét, ésszerű alakítását. Szeretnénk elérni, hogy az iskola egy olyan helyen legyen, ahol a gyerekek többsége jól érzi magát, ahol vannak fix pontok, amelyek adott esetben az ő érdekét szolgálja, bár néha nehéz ezeket betartani. Szeretnénk boldog gyermekkort teremteni, hogy tanulóink boldogságra képes, kiegyensúlyozott felnőttekké válhassanak. Célunk, hogy ez a boldogság erőfeszítés nyomán alakuljon ki, amelyben az értelmes rend, az értelmes fegyelem, a 16

következetes és emberséges értékelés biztosítja a gyermeknek –munkája eredményeként- a sikert. Szeretnénk, hogy így ismerje meg önmagát, fedezze fel tehetségét, de korlátait is. Ez segíti abban, hogy reális legyen az önmagáról alkotott kép, legyen reális önértékelése. Az iskola egy olyan elemi része a társadalomnak, amelyek szabályai konszenzuson alapulnak. Ezek mindenki által ismertek, betarthatók és ismert módon befolyásolhatók. Vallási meggyőződése, bőrének színe senki számára nem jelenthet hátrányos megkülönböztetést, esetleges kirekesztést. Az intézmény működését úgy kell megszervezni, hogy széles tevékenységrendszert biztosítson az itt tanulók számára (4H, DSE, Alapítvány, Diákönkormányzat). Esélyt próbáljon adni mindenki számára, hogy képességeit lehetőségei szerint kibontakoztathassa. Mindenki biztos lehessen abban, hogy az iskola kapuin belül megtalálja azt a személyt, akihez problémájával fordulhat, aki őt meghallgatja. Az iskola vállalja a lakótelepen a szellemi és kulturális centrum szerepét, ennek érdekében minél szélesebb körű kapcsolat kialakítására törekszik az e célt folytató és támogató civil társadalmi szervezetekkel illetve az itt élő polgárokkal. Az iskola pedagógiája stabil, kiismerhető és jól körvonalazható, ugyanakkor mobil és fogékony legyen a gyerekeket, szülőket, pedagógusokat érő újabb és újabb hatások kezelésére. A prevenció domináljon az itt folyó személyiségorientáló tevékenységek rendszerében, kiemelt figyelmet kapjon a jelenlegi és a várható felnőttkor helyes életmódja, „életvitele” (pl. sport, szenvedélybetegségek elkerülése stb.), illetve az életkilátásokat javító (pl. környezetvédelem) hatásokhoz való pozitív viszony alakítása. Az iskolában végzett oktató munka megfelelő alapot biztosítson a diákoknak ahhoz, hogy képességeik, szándékaik és erőfeszítéseik sikerélményhez juttassák őket, amely a nevelés hatására reális önértékelést és önbecsülést eredményez. Az egyéni célok elérése mellett az iskolában töltött évek alatt a közösség élménye és az együvé tartozás érzése érintse meg a diákjainkat.

Alapelvek: A sokszínűség elve - Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Célja: A jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) kialakítása, megalapozása és továbbfejlesztése. A tantárgytól függetlenül a szép, helyes, magyar beszéd 17

-

-

-

-

-

-

tanítása, a kifejezőkészség, az előadói készség fejlesztése; a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretén belül a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztésén túl az irodalmi műveltség megalapozása és hangsúlyozzuk az együttműködés fontosságát, az Európai Unióhoz tartozás lényegét, az európai polgárrá válás jelentőségét. A két tanítási nyelvű oktatással, hogy az anyanyelvi és az idegen nyelvi tudást egyidejűleg és a lehető legkiegyensúlyozottabban fejlesszük, a tanulókat megtanítsuk az idegen nyelven tanulásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására. A tanulók képesek legyenek arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár idegen nyelven folytassák. Továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül neveljük a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra, törekedjünk pozitív én- és országkép kialakítására, értessük meg a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát. A panellakásokban élő gyermekek testi nevelését mindennapos testedzését is fontos feladatunknak tartjuk. A testnevelés orientált osztályokba járó tanulók a városi pontszerző versenyeken eredményesen szerepeljenek, valamennyi sportágban a kerettanterv követelmények emelt szintű teljesítése. A gyógytestnevelésre szoruló tanulók megfelelő fejlesztése. ellátása. Nemzeti kultúránk értékeinek megismertetésén túl, törekszünk arra, hogy tanulóinkban kialakuljon a helyes lokálpatriotizmus. Ismerjék meg Miskolc történetét, irodalmi, történelmi és művészeti nevezetességeit. A modern információhordozók használatának megismertetése; a számítástechnikai alapismeretek fejlesztése; olyan attitűd kialakítása, hogy a tanuló érezze, képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Iskolánk feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. A művészetekre való nyitottság kifejlesztése. A tanulási zavarokkal küzdő, hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók egyéni képességfejlesztése, felzárkóztatása a hátrányok csökkentése érdekében. Az aliglátó, gyengénlátó és a beszédfogyatékos tanulók integrált oktatása, nevelése.

Az életkori sajátosságok figyelembevételének elve - Célunk olyan iskola megteremtése, ahol egyaránt jól érzi magát minden tanuló; olyan belső légkör kialakítása, melyben a természetes gyermeki kíváncsiság és a tanulási igény felerősödik. Az egészséges személyiségfejlesztés alapelve - Célunk a kerettantervben meghatározott minimumkövetelményeken túl minden tanuló adottságainak és képességeinek megfelelő fejlesztése. - Feladatunk a pozitív emberi tulajdonságok közvetítése a tanulók számára a társadalomba való beilleszkedéshez; továbbá a szükséges alapismeretek nyújtása; 18

-

-

sokoldalú személyiségfejlesztés; autonóm személyiségjegyek kialakítása, melyek által elősegítjük a továbbtanuláshoz szükséges feltételek kialakulását. A természet- és környezetvédelem váljon a tanulók belső igényévé. Legyen fontos számukra közvetlen környezetük értékeinek megőrzése. Feladatunk, hogy kialakítsuk tanítványainkban a tisztaság, a rend iránti igényt önmagukkal és környezetükkel szemben; mindezt párosítva önneveléssel és társaik nevelésével. Valósuljon meg minden osztályban a mentálhigiénés nevelés, ezzel is hozzájárulunk tanulóink egészséges testi és lelki fejlődéséhez. Nevelésünk eredményeként kialakulnak az „én” harmóniájára vonatkozó értékek: önismeret, önbecsülés és harmonikus testi-lelki egészség. Legyen igényük az egészséges életmódra. Arra törekszünk, hogy tanulóink jól ismerjék, és mindannyian utasítsák el a káros függőségekhez vezető szokásokat.

A bizalom elve Az oktató-nevelő munka alapja a kölcsönös bizalom a tanulók, a szülők és a nevelők között. Ezen elv egyik alapkövetelménye az iskola értékrendjének elfogadása a tanulók és szülők részéről. - Célunk: A Szervezeti és Működési Szabályzat, a Pedagógiai program és a Házirend a szülőkre és tanulókra vonatkozó részét maradéktalanul elfogadtassuk. A fenti dokumentumokban megfogalmazott elvárásokat a tanulókkal és a szülőkkel rendszeresen megismertetjük és elfogadtatjuk. Feladat, hogy a tanárok-, szülők- és diákok közötti kapcsolat tovább erősödjék, és minden területen eredményes legyen. A tapasztalatszerzés elve - Az elv fő tartalma az, hogy a pedagógiai tevékenység folyamatában biztosítsuk a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését. - Céljaink: A gyermekek önálló ismeretszerzési képességeinek megalapozása, a gondolkodás, a memória, a kommunikáció különböző szintjeinek elsajátítása, illetve fejlesztése. - Az oktató-nevelő munka színvonalának megőrzése és erősítése. Az oktató-nevelő munkánkban a tanulószoba és a napközis foglalkozások tartalmának egyik súlyponti eleme a napi feladatok teljesítése, az ismeretek rögzítése, gyakorlása és pótlása, azaz a szakszerűen irányított és ellenőrzött tanulás. Erre vonatkozóan a tanulók szerezzenek pozitív tapasztalatokat. Itt a fő feladat a gyermeket megtanítani tanulni, problematikus esetekben az egyéni fejlesztést folytatni. - Minden tanuló aktívan vegyen részt a tanórákon és nyíljon lehetőség a differenciált foglalkoztatásra, képességfejlesztésre. - Feladatunk a tanulók motiváltságának erősítése az ismeretszerzéshez. 19

Nyitott iskola elve Iskolánk segítséget ad az óvoda és az iskola közötti átmenethez. Célunk, hogy az iskolába lépés előtt valamennyi leendő első osztályos tanuló és szülei ismerje meg iskolánkat. A szülők megtekinthetik az osztályok fejlődését, programjait. Figyelemmel kísérhetik a művészeti, néptánc tanszak (kiállítások), énekkar (rendezvények) és a különböző szakkörök munkáját. - Minél több szülő vegyen részt a rendezvényeken. - Az iskola feladatai közé tartozik a szülők tájékoztatása az itt folyó munkáról. Ezt biztosítják a rendszeresen megtartott fogadóórák és az évi két szülői értekezlet. - Feladatunknak tekintjük a magatartási és tanulási problémákkal küzdő gyerekek szüleinek megnyerését arra, hogy gyermekeikről rendszeresen cseréljenek információt a pedagógusokkal. - Végzős tanulóink legyenek minél tájékozottabbak a középiskolák nyújtotta lehetőségekről. A 8. osztályos tanulóknak lehetőséget biztosítunk arra, hogy részt vegyenek a középiskolák nyílt napjainak programjain, hogy megismerhessék továbbtanulási lehetőségeiket. Az oktató – nevelő munkánk hatékonyságának folyamatos fejlesztése - Iskolánkban hosszú időn keresztül alakultak ki a hagyományok szaktárgyi, kulturális, sport területen egyaránt, amelyek jelentős közösség- és egyéniségformáló erővel rendelkeznek. Fontos feladatunknak tartjuk hagyományaink megtartását, továbbfejlesztését. Ez a feladatvállalás és teljesítés minden évfolyamon folyamatosan működik. - Az oktató-nevelő munka hatékonyságának folyamatos fejlesztését biztosítsuk jól felkészült nevelőkkel. - Feladatunk a nevelőtestület tagjainak folyamatos továbbképzése, bekapcsolódásuk a helyi minőségbiztosítási rendszer kidolgozásába. Ehhez járulnak a kidolgozott mérési módszerek, s a mérések eredményeiből adódó, egyes tantárgyakra megfogalmazott feladatok. - Oktató-nevelő munkánk eredményességéről folyamatos visszajelzést kapjunk.

20

2. Személyiségfejlesztés célja, módszerei, eljárásai Az iskola célja a személyiségfejlesztés, maga az iskolai munka a személyiség tervszerű, szervezett fejlesztése. Az önfejlesztő aktivitás fejlesztésének elősegítése, a személyiségben rejlő lehetőségek kibontakoztatása, mellyel megalapozzuk a permanens nevelés/önnevelés igényét. 2.1 Célunk:  Az érdeklődés felkeltése. Feladatunk minél szélesebb tevékenységi kínálat biztosítása, a meglévő kíváncsiság tudásvággyá alakítsa, mert ez megalapozza a személyiség aktivitását. A tanulóink jellemvonásai is különbözőek.  A jellem alakítása a tevékenységek és az egymással való érintkezések, kapcsolatok által. Feladat, hogy olyan tanulókat neveljünk, akik megfelelő önismerettel rendelkeznek, határozottak, saját értékeikkel tisztában vannak, önmagukat és másokat is elfogadnak, boldogulni tudnak majd az életben. A környezettel való kapcsolatukban nyitottak, bátrak, van humorérzékük, és fejlett a kommunikációs készségük. Feladatunk olyan iskolai légkör, környezet megteremtése, amely egyaránt segíti az egészséges és a látásfogyatékos tanulók egészséges személyiségfejlődését. Az egészséges gyerekek közege legyen húzóerő a sérült gyerekek számára. Az ép gyerekek tanulják meg elfogadni és kezelni a másságot, a sérülés tényét és az optimális segítségnyújtás módjait. Ismerjék fel, hogy a fogyatékos tanulónak minden más tanulóval közös emberi tulajdonságai vannak, a fogyatékos és a nem fogyatékos tanulók ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban élnek. A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az intellektuális szükségletek kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. 2.2 Az értelem fejlesztése: A középpontban az információfeldolgozás (az információ vétele, kódolása, átalakítása, létrehozása, közlése, tárolása) Feladatai:  Tanulási motívumrendszer fejlesztése - A megismerési vágy felkeltése - A felfedezési vágy felkeltése - A játékszeretet fejlesztése - A teljesítményorientált tevékenység  Értelmi képességek fejlesztése - Megismerés 21

- Kognitív kommunikáció - Gondolkodás - Tanulási képességek 2.3 Segítő életmódra nevelés, szociális fejlesztés Szociális értékrend fejlesztése - szociális kommunikációs képességek - kötődés képessége - csoportlétre, szervezeti, társadalmi létre való képesség - érdekérvényesítő képesség, - együttműködési képesség - vezetési képesség - segítő versengés képessége 2.4 Egészséges, kulturált életmódra nevelés, személyes fejlesztés - önkiszolgálás (biológiai, komfort, mozgás és élményszükséglet) - önvédelem (egészségvédelem és identitásvédő elemek) - szuverenitás (szabadságvágy, önállósulási és öntevékenységi vágy) - önbecsülés, önbizalom, teljesítményértékelés 2.5 Speciális kompetenciák fejlesztése - Tehetségfejlesztés 2.6 A személyiségek vizsgálatát a következő módszerekkel végezzük: - Kérdőíves módszerrel - Cselekvésformák megfigyelése - Tesztekkel 2.7 Tevékenységi körök Az általunk fontosnak tartott és képviselt értékeket a következő tevékenységi körökben kívánjuk fejleszteni: Általános személyiségvonások fejlesztése - érzelmek fejlesztése, mélyítése, gazdagítása (pl. szeretet, gyengédség, tisztelet, tolerancia, stb.) - becsületesség (jó – rossz, helyes – helytelen, igaz – hamis felismerése) - önismeret, önfejlesztés (testi – lelki tulajdonságok, adottságok ismerete, igényesség, öntudat, önbecsülés, kitartás, céltudatosság, empatikus és döntési képesség, tolerancia) A tanuláshoz való viszony fejlesztése - megbízhatóság, felelősségvállalás - szorgalom, többre való törekvés - tanulástechnikák ismerete, készsége 22

-

gondolkodás és gondolkodási műveletek képessége megfigyelés - centrikus gondolkodás memorizálás, az ismeretek felidézésének képessége komplex látásmód összehasonlítási, ok-okozati, viszonyítási és bizonyítási vagy cáfolási képesség csoportosítási, rendszerezési képesség kiemelés, az általánosítás és indoklás, az ítéletalkotás és következtetés képessége a kreativitás, a nyílt cselekvésre való készség

A kommunikációs készségek, képességek fejlesztése A teamben, közösségben való munkálkodás képessége Illemtudás - a helyzet felismerésének, elemzésének, az ahhoz való alkalmazkodásnak képessége - az udvarias, illedelmes, de természetes viselkedés szokása (beszéd, öltözködés stb.) Az iskolai tevékenységrendszer a személyiség sokoldalú fejlesztésén alapul. A konkrét tartalmi tényezők megállapításakor figyelembe vesszük a gyerekek fejlődés lélektani jellemzőit, másrészt számolunk az életkori sajátosságokkal. 2.8 A személyiségfejlesztés elsődleges színterei a kötelező és választható tanóra, a napközi és a tanulószoba. Énekkaron, művészeti szakkörön főleg a képességek, az érdeklődés és a jellem alakítható. A szakkörökön, DSE-ben, a DÖK-ben leginkább a karaktert, az akarati tulajdonságokat fejlesztjük. A tanulmányi kirándulások, az ünnepélyek, az erdei iskola, tanulmányi és kulturális versenyek, sportrendezvények is kitűnő lehetőségeik a személyiségfejlesztésnek az érdeklődés felkeltése, a képességek kibontakoztatása és a jellemalakítás terén is. Természetesen nem lehet mereven meghatározni, hogy melyik foglalkozáson milyen személyiségvonást fejlesztünk, mert ezek átszövik egymást. A különböző életkori szakaszokban a személyiségfejlesztésnek más - más területei kerülnek előtérbe. Kisiskoláskor (6-8 éves kor között): Fokozottan figyelünk ebben a korban a veszélyeztetett, teljesítményzavarokkal küzdő tanulókra. Kiszűrjük a dyslexiás, dysgraphiás gyerekeket, és szakemberek segítségével megkezdjük a képességfejlesztő tevékenységeket. Az akaratfejlődés egyik jele a versenyekre, rivalizálásra való hajlam jelentkezése, melyet pozitívan kívánunk erősíteni. 23

Prepubertás (9-11 éves kor között): Ebben az időszakban is lényeges feladatunknak tekintjük a magatartásproblémák kezelését. Részképesség zavarokkal itt már ritkán találkozhatunk, de beilleszkedési nehézségek előfordulhatnak. Pubertás (12-16 éves kor között): Ebben az életszakaszban legfontosabb feladatunk az önismeret elősegítése, az önmagára találás, a gyermekies világkép átértékelésének segítése. Napjainkban komoly problémát okoz az értékvesztés, a nihil. Mindannyian teszünk érte, hogy ez megváltozzon. Foglalkoznunk kell a személyiségzavarokkal is. Sok esetben már nem elég a mi tapasztalatunk, segítőkészségünk, ilyenkor kérjük a szakszolgálatok segítségét. A látásfogyatékos tanulókkal egyéni fejlesztési terv szerint szakember (tiflopedagógus) bevonásával is foglalkozunk.

24

3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés vagy közösségszervezés az egyének és a közösségek kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti. Ennek lényege a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos és szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. Ez a folyamat aktív, dinamikus kapcsolatot teremt az egyén és a társadalom között. 3.1 A közösségfejlesztés színterei: -

alsó tagozat felső tagozat osztályközösségek szakkörök csoportok (sport és informális) tantestület szakmai munkaközösségek

3.2 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Alsó tagozat: Bevezető és kezdő szakasz Alapfeladataink: Családias légkör kialakítása, beszoktatás, szokásrendek kialakítása, a Házirend szabályainak folyamatos megismertetése, betartása, az osztályközösség kiépítésének megkezdése (felelősi rendszer) saját szabályok létrehozása, betartása, szülőkkel való kapcsolattartás, önkiszolgálás megszervezése, szabadidős tevékenységek szervezése, a személyközi kapcsolatok figyelése, alakítása; Kiemelt feladatok: Az osztály aktív magjának feltérképezése, az önkormányzó képesség kialakítása 4. osztályra, bekapcsolódás a DÖK munkájába a szakasz végén, a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása; Fő fejlesztési irányok:  Az elkülönült évfolyamközösségek egymáshoz közelebbi kapcsolatba hozása  Testi-lelki, szociális fejlesztést szolgáló programok: életvezetési ismeretek és készségek tanítása, környezeti nevelés (séta, kirándulás, táborozás), egészségmegőrzési programok Felső tagozat: Alapozó és fejlesztő szakasz Alapfeladatok: Az osztály aktív magjának továbbfejlesztése, osztálytanács létrehozása, az önkormányzás képességének kialakítása, aktív részvétel a DÖK munkájában, a közösség egyéni arculatának továbbfejlesztése, az iskolai hagyományok ápolása, ügyeleti rendszer kiépítése, viselkedési normák betartása (Házirend), vitakészség fejlesztése. Kiemelt feladatok: 25

 Ismerje és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, a család, az iskola, a társadalom együttélései szabályait  Segítségnyújtás a kamaszkori testi, lelki problémák megoldásához.  Multikulturális képességek fejlesztése.  A tolerancia képességének fejlesztése, a másság elfogadására nevelés.  A kulturált beszéd, magatartás csiszolása.  Az összetartást erősítő normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.  Testi-lelki fejlesztést szolgáló feladatok: Életvezetési ismeretek tanítása, felvilágosító előadások (drog, alkohol, cigaretta) a káros szenvedélyek elleni védekezés módjainak megismertetése (védőnői, iskolaorvosi, szakszolgálat) szakemberek bevonásával;  A sporttevékenység széleskörű elterjesztése (foci, kézilabda, kosárlabda, atlétika), háztartástan tanítása, kirándulások, kerékpártúrák, táborozások. Osztályközösségek A gyermek neveltségének fontos eleme a közösségben, a közösségekért végzett munka. A közösségi nevelés fontos része az önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése. Közös tevékenységek szervezése, amelyek együttes élményt adnak, az együvé tartozás érzését erősítik. Cél: jó csoportlégkörben az együtt megválasztott közeli és távoli célok érdekében közös munkálkodás. Fontos az önállóság lehetővé tétele. Közös szabályok, normák alkotása, azok betartása. Közben kialakulnak a megfelelő személyközi viszonyok, mélyül a fölé és alárendelt pozíciókban a tanuló helyes önértékelése. A tanulók közösségben elfoglalt helyének megismerése szociometriai mérésekkel. A nevelési módszerek változatos alkalmazásával annak érdekében, hogy a „peremhelyzetű” tanulók osztályközösségben elfoglalt helye pozitív irányba változzék. Az osztályközösség fejlesztésének feladatai: 1. évfolyam  Alakuljon ki az osztályon belül sokoldalú tevékenységi rendszer a mindennapi élet megszervezéséhez.  Alakuljon ki a felelősök rendszere és rendszeres ellenőrzés mellett végezzék munkájukat.  Az osztály fokozatosan kapcsolódjék be a diákönkormányzat életébe.  Alakuljanak ki az együttélés, együttműködés elemei legfontosabb készségei, szokásai, váljon az együvé tartozás élménye meghatározóvá. 2. évfolyam  A közösségen belül alakuljon ki a felelősi munka egyes elemeinek önálló végzése, egyszerűbb közös tevékenységének önálló megszervezése. 26

 Az osztályban növekedjen az összetartozás érzése, osztályhagyományokat erősítő tevékenységek.  Alakuljon ki a társakért, közösségért való felelősség érzete.

jöjjenek

létre

3. évfolyam  A már jól működő tevékenységek mellett, kapjon egyre nagyobb hangsúlyt a diák-önkormányzati tevékenység.  Növekedjen az összetartozás érzése, erősödjenek a baráti kapcsolatok.  Alakuljon ki a diákvezetőkkel szemben támasztott igények első megfogalmazása. 4. évfolyam  Az osztály tevékenységi rendszere mind több szállal kapcsolódjék az iskolai rendezvényekhez, diákönkormányzathoz.  Az osztályrendezvények a pedagógus vezetésével zökkenőmentesen működjenek. A diákvezetők a kapott feladatokat önállóan szervezzék és végezzék el.  Növekedjen a diákvezetők döntés előkészítésben való részvétele, önállósága.  Fejlődjön a közvélemény a magatartás jelentős szabályozójává, az egyén felelőssége mellett növeljük a közösség felelősségét is.  Készüljenek a felső tagozatba lépés átmeneti feladataira. 5. évfolyam  A közösség illeszkedjen be az új formák és követelmények közé, az osztály beépülése a felső tagozatba folyamatos legyen.  Új diák-önkormányzati vezetők választása (kapcsolódjék be az iskola diákönkormányzati tevékenységébe).  A tanulás kerüljön a tevékenységi rendszer középpontjába, fogadják el a képesség szerinti tanulás követelményeit.  Erősödjék a közösségért érzett felelősség.  Érezzék a fegyelem jelentőségét, mind a tanulásban, mind a közösségben. 6. évfolyam  Szilárduljon meg az osztályközösség egysége.  A diákvezetők szerepének növelése a közösség irányításában, rendszeres és folyamatos beszámoltatásuk a diáktanácsülésen elhangzottakról.  Fokozatosan kerüljön előtérbe az önállóság, mind a tevékenységek megszervezésében, mind a végrehajtásban és az ellenőrzésben is.  A képesség szerinti tanulás kerüljön a közösség követelményrendszerébe.  Az osztály diákbizottságokon belül egyre inkább kerüljön előtérbe az önállóság, a döntéshozatal iránt érzett felelősség, csökkenjen a felnőtt irányítás. 27

 A diákvezetők érezzenek felelősséget nemcsak önmagukért, hanem a közösségért is.  A fegyelem néhány alapvető eleme váljon szokássá. 7. évfolyam  Alakuljon ki a közösség csoportszerkezete.  Fokozatosan kapcsolódjon be a közösség az iskolai szintű rendezvényekbe is, éljen javaslattételi és véleményezési jogával az egész iskolát érintő kérdésekben.  A képesség szerinti tanulás közösségi követelménnyé alakuljon.  A közösség nyújtson segítséget iskolai életükhöz. 8. évfolyam  Az osztályközösségen belül dolgozó diákvezetők irányító szerepének kiemelése.  Stabilizálódjon az osztály közösségének szerkezete.  Adják át az iskolai hagyományokat az alsóbb osztályok közösségeinek.  Fejlődjön a diákvezetők munkája olyan szintre, hogy a mindennapi feladatokat felnőttek jelenléte nélkül is meg tudják oldani.  Készüljenek fel a tanulók a közösség, az iskola elhagyására, a középfokú intézmények új követelményrendszerének megismerésére.  Elsősorban saját közösségükkel és saját magatartásukkal mutassanak példát a fiatalabbaknak. Napközi otthon Elsőrendű feladatunknak tekintjük megtanítani a gyerekeket a tanulás helyes módszereire, valamint törekszünk arra, hogy a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében fokozatosan váljanak a tanulók önállóvá. Figyelmet fordítunk arra, hogy a napközi járuljon hozzá a helyes étkezési, testápolási, sportolási szokások kialakulásához. A tanulás mellett helyet kapnak a tanulók érdeklődési körének kialakulását, kreativitásuk fejlesztését segítő szabadidős tevékenységek. Törekszünk az életkori sajátosságok figyelembevételével a különböző műveltségi területek nyújtotta lehetőségek kihasználására. Teret adunk a minél szélesebb körű önművelésre, pl.: színházlátogatás, könyvtárlátogatás. A szabadidő kulturált eltöltésének lehetőségét sok ötlettel a klubnapközis foglalkozások szervezése biztosítja. Figyelmet kap a gyerekek életében fontos szerepet betöltő játék. Meg kell tanítanunk őket arra, hogy örömüket leljék a mozgásos és szellemi játékokban, versengésekben. Szeretnénk újra meghonosítani a feledésbe merült népi játékokat. A munka értékelésére több lépcsőben kerül sor:  tanulmányi munka értékelése a tanulási idő záró mozzanataként,  a kitűzött célok megvalósítását a közösség és az egyén fejlődését havonta értékeljük. 28

Tanulószoba Itt segítséget kapnak a tanulók az iskolai tananyag elsajátításához, ill. az önálló tanulási módszerek kialakításához. A foglalkozás minden esetben ellenőrzéssel zárul, különös tekintettel a hiányos felkészültségű tanulókra. Szakkörök A különböző szakkörök a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. Jellegüket tekintve lehetnek szaktárgyiak, művészetiek, technikaiak, de szerveződhetnek közös érdeklődési kör, hobby alapján is. A felmerülő igényeknek megfelelően a lehetőségek figyelembe vételével a szakkörök indításáról minden tanév elején a tantestület dönt. A részvétel feltétele, az adott tárgy iránti érdeklődés. A jelentkezéssel a tanuló vállalja, hogy rendszeresen látogatja azt. Csoportok A felnőttek és a gyerekek között egyaránt létrejönnek egy-egy rövidebb vagy hosszabb időszakra szóló, egy adott feladat megoldására létrejövő csoportosulások, csoportok. Szerveződhetnek közös érdeklődési kör alapján, vagy konkrét feladat megoldására. Igen értékesek ezek a csoportok a közösségfejlesztés szempontjából, hiszen alulról szerveződnek. Jelenlétük és segítségük igen fontos az iskolai munkában. Tantestület Az alapfeladatok ellátásához iskolánkat magasan képzett, szakmailag jól felkészült tantestület alkotja, melyre jellemző a gyermekközpontúság, az aktivitás, az új iránti fogékonyság, a célokkal való azonosulási képesség. Kiemelt feladat, fő fejlesztési irány: Mentálhigiéniás feladatok (hangulat, személyiségfejlesztés) az empátiás képességek fejlesztése, az őszinte, nyílt kritikai szemlélet alakítása közösségi programokkal, kirándulásokkal, személyiségfejlesztő tréningekkel, a minőségbiztosítás módszereivel. Egymás munkájának megismerése, megbecsülése, elismerése. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

29

Szakmai munkaközösségek Vezetője a munkaközösség-vezető, aki a vezetői tanács tagja. Szakmai és módszertani kérdésekben ad segítséget az iskolai nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Saját éves munkaterv szerint dolgozik. Szervezi az adott szaktárgyak versenyeit, szakmai vitákat tart, továbbképzéseket szervez, irányt mutat a továbblépéshez. Törekszik az egységes eljárások és módszerek, az értékelés, osztályozás egységes módszereinek megtalálására.

30

4. A személyiség és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységrendszer és szervezeti formák 4.1 Tanítási óra A tanítási – tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a következőket: - A tanulók motiválását - Azoknak a módszereknek és szervezeti formáknak az előtérbe helyezését, amelyek a gyermekek aktivitását fokozzák - Differenciálást, amely során igazodni kell a tanulók egyéni fejlettségéhez, előnyben részesítve a leghatékonyabb képességfejlesztő munkaformákat. Ezek lehetőségeit és formáit a helyi tantervek tartalmazzák. 4.2 Tanítási órán kívüli tevékenységek Az iskola oktató - nevelő munkájának szervezésekor arra törekszünk, hogy az eltérő érdeklődésű gyerekek találjanak olyan tevékenységi formát, ahol kötetlenebbül, önként és önállóan végezhetik azokat a tevékenységeket, amelyek őket érdeklik. Ezek formáit próbálja saját eszközeivel tervezni, szervezni és lebonyolítani a - Hagyományőrző tevékenység - Diákönkormányzat - Pattantyús Diáksport Egyesület - Széchenyi Diáksport Egyesület - Csipogó Gyermek Folklór alapítvány - Pattantyús Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány - Miskolci Széchenyi Általános Iskola Gyermekeiért Alapítvány - Twist Olivér Kórus és - Az iskolai könyvtár. 4.2.1 Hagyományőrző tevékenységek Pattantyús- Ábrahám Géza Általános és Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola: A környezetvédelmi hét alkalmat ad a gyermekeknek a természeti környezet fontosságának felismerésére, s arra, hogy mindent megtegyünk tisztaságáért, óvjuk, védjük a minket körülvevő élővilágot. Ismerjük meg még jobban, és szeressük tágabb és szűkebb lakókörnyezetünket, alakítsuk szebbé, tisztábbá, emberibbé! A környezetvédelmi hét rendezvényei lehetőséget adnak diáknak, pedagógusnak és szülőnek is az ismeretek bővítésén túl a közösen végzett fizikai munka örömére, a kulturált szórakozásra, játékos tudásgyarapításra. A tanév során folyamatosan fontos és kiemelt helyet kap, hogy mint városi gyerekek, leküzdve a helyzeti hátrányt, 31

növényekkel, állatokkal kerüljenek közelebbi kapcsolatba, barátként, jó ismerősként kezelve az élő és élettelen természetet. Kirándulásaink, kiállításaink, gyűjtőmunkáink, játékos vetélkedőink mind - mind ezt a célt szolgálják. A magyaros hét rendezvénysorozata is több éves hagyományra tekint vissza iskolánkban. Célja, hogy a gyermekek a mai televízió és videó központú világban is otthon érezzék magukat a könyvek, versek, regények között; megteremtve ezzel a belső harmóniát, az önkifejezés kiteljesedését, közelebb hozva a színház világát, elmélyítve a magyar nyelv szeretetét. Ezen a héten a kulturális programokkal, bemutatókkal, versmondó versennyel, szépkiejtési vetélkedővel, nyelvi játékokkal, népművészeti bemutatóval, színházlátogatással, versírásra, riportkészítésre való késztetéssel mintegy kiteljesedik az egész évben végzett anyanyelvet, irodalmat, népi hagyományokat megismertető, megszerettető munka. Az iskola hagyományaiba jól illeszkedik, és valamennyi tevékenységi területre felhasználható a rendszeresen működő iskolaújság, iskolarádió. Kiemelten fontos szerepe van a diákság tájékoztatásában csakúgy, mint az önképzésben, önmegvalósításban. A Pattantyús - hét rendezvénysorozata nem csak a saját iskolánk, de a városunkban levő valamennyi iskola számára színvonalas eseményt jelent. A gyermekek természettudományi ismereteibe ad mélyebb betekintést. A versenyeken, vetélkedőkön, kiállításon lehetőség van a felhalmozott tudás gyakorlati alkalmazására is. Nagy figyelmet érdemel, hogy a rendezvénysorozat közelebb hozza a lakótelep iskoláit egymáshoz. Szintén tradíció ma már, hogy évről évre megrendezésre kerül a zenei hét, amelynek nagy szerepe van a gyermeki lélek tisztaságának megőrzésében, kiteljesítésében. A zene itt valóban mindenkié, ami nem csak a népdalversenyen, népi hangszerek megismertetésekor, hanem a koncertek hallgatásakor valósul meg. Az iskola képzőművészeti stúdiójának célja, hogy tanítványainkat megismertesse az alkotás örömével, képalkotásra ösztönözze, illetve a tehetséges tanulók képességeit továbbfejlessze, alkotóvágyát növelje. Külön foglalkozunk alsó és felső tagozatosokkal. A rajzstúdióban találkozhatnak a népművészet és az iparművészet ágaival. Gyakorolhatják a korongozást, megismerkedhetnek az agyagozás fortélyaival: formázással, karcolással és a népi motívumok festésével. Iskolánk rendelkezik kemencével, így figyelemmel kísérhetik az égetés folyamatát is. Hagyományai vannak a tűzzománc készítésének és a batikolásnak is. A meglévő szőttesek is a szakkörösök munkáját dicsérik. Fontosnak tartjuk a néphagyományok ápolását, s ünnepeinkre ennek szellemében készülünk. Karácsonyi díszek formálódnak agyagból, sógyurmából, papírból, termésekből. Húsvétra tojást festünk, gyermekjátékok alakulnak csuhéból, csutkából.

32

Évek óta hagyományaink közé tartozik már a testnevelés tagozat irányításával a sportnapok, sportakciók megszervezése, amely alkalmat ad a gyermekeknek az egészséges életvitelre, a testedzés mindennapos gyakorlására tanácsok adásával, sportolási lehetőségek megteremtésével. Ennek záró eseménye a " tesis szakest ", a testnevelés orientált osztályok tornacipős bálja, ahol színes programok várják az érdeklődőket (pl. híres sportolók élménybeszámolója, vetélkedők, sor- és váltóversenyek diákok- szülők- tanárok részvételével). A történelmi munkaközösség március 15-e tiszteletére minden évben vetélkedőt szervez (1999-től városi szinten), amelyen jeles történelmi eseményekről emlékeznek meg. A résztvevők ide előzetes pályamunkájuk alapján kerülnek be. Az idegen nyelv oktatásában hagyományt szeretnénk teremteni azzal, hogy tanévenként egy-egy országgal kapcsolatban rendezvényeket szervezünk, mivel fontos feladatunknak tartjuk, hogy a célnyelvi országok történelmét, kultúráját megismertessük a tanulókkal. Hagyományápolás külsőségei Az iskola tanulói a műsoros megemlékezéseken, ünnepségeken az alkalomhoz illő öltözékben vesznek részt (sötét alj, fehér felső, nyakkendő) Az iskola hagyományos sportfelszerelése: Pattantyús Lányok: fekete tornaruha, fehér öv, zokni és tornacipő. Fiúk: fekete tornanadrág, fehér atléta, zokni és tornacipő. Széchenyi Lányok: piros tornaruha, fehér zokni és tornacipő. Fiúk: piros tornanadrág, fehér atléta, zokni és tornacipő. Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Hagyományaink első körébe a nemzeti ünnepeinkről való méltó megemlékezés tartozik. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulóinkban kialakítandó magyarságtudat, tisztelet az elődök iránt ne váljon formálissá, ezért formáját a néptánc tanszak, a humán munkaközösség és a Twist Olivér kórus jóvoltából évente változtatjuk. 1994-ben iskolánk felvette a Széchenyi nevet, és ez új színnel gazdagított hagyományaink körét. Törekvéseinkkel, nevéhez fűződő rendezvényekkel, kiadványainkkal igyekszünk megfelelni a névválasztás felelősségének. Kiemelt rendezvényeink a névadó születésének és halálának évfordulójához kapcsolódnak. 33

 Szeptemberben koszorúzás, műsor a Széchenyi szobornál, az első osztályosok „avatása„  Áprilisban hagyományos városi szintű Széchenyi műveltségi vetélkedő, Széchenyi Napok. Az iskolához való kötődés fontos színtere a gyerekek számára a sokszínű, sokféle rendezvényen, tanórán kívüli elfoglaltságon való részvétel. Ennek formái – a teljesség igénye nélkül: - Szüreti és farsangi bál - Karácsonyi koncert, Népek karácsonya - Valentin nap - Könnyű és komolyzenei koncertek - Gyermeknapi programok - Játszóházak - Kultúra Napja - Csipogó Gála – néptánc tanszak vizsgaműsora - Akadályverseny, túra - Sportnapok - Mozdul az Avas – sport és kulturális rendezvénysorozat - Táborozás – alkotó, sport, környezetvédelmi és művészeti táborok - Anyák napi rendezvények - Iskolai szintű mozi és színházlátogatás - Más intézmény kulturális műsorainak megtekintése - Zenei világnap - Vetélkedők Egészség megőrzési vetélkedő Európai Uniós vetélkedő Föld napi vetélkedő 4.2.2 Diákönkormányzat Pattantyús – Ábrahám Géza Általános és Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Diákönkormányzata Élén a segítő pedagógusok (egy alsós, egy felsős vezető) és a diákvezető áll. Tagja az iskola valamennyi tanulója. Irányító szerve a diáktanács, mely az osztályok, tanulócsoportok diákképviselőiből tevődik össze. Tájékoztató fóruma a diákgyűlés, amelyet iskolaévenként egyszer hívnak össze. A diáktanács tisztségviselőket választ, akik havonta üléseznek, megbeszélik az aktuális feladatokat, akciókat, felhívják a figyelmet az iskolai rendezvényekre. Részt vesz a város által hirdetett programokban, továbbképzésekben. Figyelemmel kíséri a diákjogi összejöveteleket, összegyűjti az ötletláda tartalmát (havonta). Az iskola szépítését szem előtt tartva, tisztaságversenyt szervez, mely minden tanévben folyamatos. Megszervezi az őszi és tavaszi hulladékgyűjtést, a farsangot, a diszkót, és ha szükséges, fegyelmi megbeszéléseket tart. A diákönkormányzat meghatározza egy tanítás nélküli munkanap programját, ami a „Fordított nap” nevet viseli. 34

Ilyenkor a diákok képletesen átveszik a „hatalmat”. Diákigazgatót választanak, megtartják az órarendi órákat, a tanárok pedig rövid időre ismét belebújhatnak a diák szerepébe. Ezáltal a tanítási órák rendje is megváltozik, hiszen különböző humoros programok, vetélkedők teszik hosszabbá a szüneteket. Az osztályok munkáját minden év végén a diákönkormányzat egy jól áttekinthető pontrendszerrel értékeli, az iskolai rendezvényeken, az iskolai életben való aktivitás alapján. Ez év közben is nyomon követhető faliújságján. Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Diákönkormányzata Az állampolgári technikák gyakorlása, a szabadság és felelősség megélése, érdekérvényesítés, érdekképviselet, érdekegyeztetés egyaránt célja a fórum működtetésének. Mint lehetőség és felelősség kapcsolódik az értékeléshez a szervezet működtetése. A rendszeres vezetőségi tanácskozások legalább havi rendszerességűek. Az önkormányzat diákvezetői közvetítik az osztályok, egyének gondjait a felnőtt vezetők számára. A felnőtt vezető legkésőbb a következő találkozáskor érdemi választ ad (legalábbis megpróbál adni) a felmerült problémára, amennyiben ez nem sikerült, akkor közösen fordulnak a probléma kiváltójához. Amennyiben ez sem vezet eredményre, akkor az iskolavezetéshez kerül a probléma a javaslatmegoldással együtt. A diákok véleményezik a diákügyeletet, az iskolai élet valamennyi területét, javaslatot tesznek: - a házirend változtatására, - az iskolai programokra, azok megvalósítására, a diákújság témáira, - megjelenésének gyakoriságára, - sportkörök működésére, beindítására vonatkozóan. Döntenek önkormányzat diákvezetőnek személyéről, a megvitatandó témáról. A diákokat egyenlőre az intézmény vezetője által felkért, illetve ezzel megbízott felnőtt segíti. A demokratikus működés szabályainak kellő begyakorlása és némi tapasztalat után cél, hogy a diákok kérjék fel saját segítőjükké az intézmény egy /vagy több/ pedagógusát. Fő feladatnak tartjuk továbbra is diákjaink - érdekképviseletének - érdekvédelmének - érdekegyeztetési fórumainak - közéleti megnyilatkozásainak - vitakultúrájának, érvényesítési fórumainak megteremtését és azok tartalmas működtetését.

35

4.2.3 Diáksport Egyesületek Pattantyús Diáksport Egyesület A PDSE tagjai az intézmény nappali tagozatára járó tanulók, akik tagdíjat fizetnek. A sportkör pártoló tagja lehet bármely nagykorú magyar állampolgár, aki belépési nyilatkozatában vállalja a diáksport egyesület célkitűzéseinek erkölcsi, anyagi támogatását. Célja, feladata: - A nevelési – oktatási intézmény pedagógiai programjával összhangban segítse elő a mindennapos testedzés megvalósítását, a sportban tehetséges fiatalok versenyszerű foglalkoztatását. - A diáksportkör programját úgy kell kialakítani, hogy kötődjék a tanórai testneveléshez. - Feladatait az iskolára építve kell meghatározni, bővítse a tanulók mozgáslehetőségeit. - A fiatalokat edzettségre, helytállásra, küzdeni tudásra, kitartásra, a szellemi és lelki összpontosításra nevelje. Széchenyi Diáksport Egyesület Az iskola feladatait az iskolával kötött szerződés alapján látja el a Széchenyi DSE. Szakcsoportok:

Lövészet Labdarúgás Kosárlabda Játékos sport Úszás Kézilabda

Minden évben szervezünk sportnapokat tanulóink számára. Intézményünk megalakulásának 15 éves évfordulója egybeesett a millecentenáriummal. A hagyományteremtés és az itt lakók egészséges lokálpatriotizmusának kialakítása érdekébe intézményi és lakótelepi méretű programot rendezett iskolánk, Mozdul az Avas címmel 1996. április 10-13. között az avasi általános iskolák és az itt lakó gyerekek és felnőttek / 6-76 éves korig / számára., amellyel hagyományt teremtettünk és egyre szélesebb körben rendezzük meg, A tevékenységi körünk bővítését, színesítését az anyagi eszközök ugyan korlátozzák, de ez irányú szándékunkról nem mondunk le. A diákok versenyeztetése és a tömegsport egyaránt fontos szerepet kap a képzési rendszerünk alakításában és működtetésében. 36

4.2.4 Csipogó Gyermek Néptánc Együttes Iskolánkban 1993-ban kezdte működését Komplex művészeti képzés néptánc oktatással, amelynek munkája részben a diákok szabadidős tevékenységére épült. 1999 óta néptánc tanszakkal alapfokú művészetoktatási intézményként működünk. A képzés célja általános iskolában megteremteni a mozgáskultúra alapjait, a gyermekeket megismertetni a magyar nép hagyományaival, a népi kultúrával, a néptánc hagyományokkal. A gyerekek, illetve rajtuk keresztül a szülők erősebb kötődésének kialakítása a szűkebb és tágabb értelemben vett szülőföldhöz. A néptánc tanszakhoz szorosan kapcsolódik a Csipogó Gyermek Néptánc Együttes Egyesület, amely a gyermekek szabadidős programjait szervezi. Visszatérő résztvevői vagyunk az országos gyermek néptánc fesztiváloknak, városunk kulturális rendezvényein, bemutatóin rendszeres vendégek vagyunk. Nyáron néptáncos szaktáborokat szervezünk Pusztafalun, Abádszalókon, Csillebércen Legnagyobb rendezvényünk a tanév végi Csipogó Gála, amelyen 2 órás műsorban mutatkoznak be a tanulók, számot adva a megszerzett tudásukról. 4.2.5 Twist Olivér Kórus 1992-ben született meg a gondolat két művész kollegánk (Báthori László zenész és Madarasi József rajztanár) fejében, hogy 1. osztálytól kezdve az irodalom tantárgy, az ének, a rajz és a technika szoros egymásra épülésével próbálkozzunk valami újjal. A cél az volt, hogy az egymásra hatás élményszerűségét még inkább felszínre hozzuk, figyelembe véve a kor változásait és azt, hogy a mai kor nyelvén és eszközrendszerén keresztül is tudjunk hatni a gyerekekre. Ennek a kísérletnek az eredményeként alakult meg a kórus, amely a mai gyerekek lelkületéhez közelebb álló, divatos harmóniákon alapuló éneklési stílust honosított meg. Ehhez persze kellett egy kiváló zenész kollega, aki bebizonyította, hogy évről évre nemhogy lemorzsolódnának a gyerekek, hanem egyre többen szeretnének énekelni, a létszám 80 és 110 fő között mozgott az évek alatt, ami egy 430 fős iskolában igen szép teljesítmény. Közel 12 év távlatából úgy látjuk, hogy törekvésünk nem volt hiábavaló, hisz évről évre sok-sok gyermek ismerte meg a közös éneklés örömteli perceit, a szereplések alkalmával adódó siker és elismerés jó érzését. Kiadványainkkal - kazetták, CD, daloskönyv - a visszajelzésekből azt látjuk, hogy megkönnyítettük az ezzel élő ének tanárok munkáját, bebizonyítottuk, hogy sok élményt adó, ugyanakkor értékes könnyűzenei alkotás létezik, melyek szépségéről nem kell győzködni a gyerekeket, és melyek útján a hagyományokhoz is vissza tudjuk vezetni őket. 37

Mindez csak időigényes előkészítő munkálatokkal, szervezéssel, évi több száz óra zenéléssel, szólamírással, zeneszerzéssel és egy kiváló, az életét erre áldozó zenész tanárral oldható meg. A kórusnak 5 kazettája, 2 CD- je jelent meg eddig. Jelenleg két dalról videoklip készítése folyik, és terveink között van - és már az első lépéseket meg is tettük az Unióhoz való csatlakozás keretében az adott országok dalainak, táncainak feldolgozása. Folyamatos CD megjelenés, évente. 4.2.6 Alapítványok Pattantyús Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány Az iskola alapítványának neve Pattantyús Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány közhasznú szervezet. Célja: - Hátrányos helyzetű, tehetséges tanulók oktatásának segítése - Kiemelkedő képességű és példamutató magatartású tanulók ösztönzése, segítése - Kiemelkedő szintű tanulmányi, sport és az iskola jó hírnevét szolgáló rendezvények költségeihez való hozzájárulás - Tanulmányi időn kívüli órák, szakkörök, önképző körök tárgyi eszközeinek biztosítása, ifjúságvédelmi célok támogatása - Az iskolai oktatás feltételeinek javítása - A tanórán kívüli kiemelkedő nevelő tevékenységet végző pedagógusok jutalmazása - Az anyagilag hátrányos helyzetű tanulók támogatása a tanulmányi kirándulások alkalmával. Miskolci Széchenyi Általános Iskola Gyermekeiért Alapítvány 1992-ben kezdte meg működését. Az Alapító okiratban felsorolt célok az iskola működésének széles körű támogatását teszik lehetővé. Első helyen szerepelnek az oktatáshoz kapcsolódó feladatok: - a tanulmányi versenyek támogatása - a városi, területi országos versenyeken való részvételre a támogatás - jutalmazási lehetőség a kiemelkedő eredményt elérő diákok részére - túrák, kirándulások támogatása - hozzájárul az iskolai rendezvények rangosabb, színvonalasabb megrendezéséhez - az egyes szakterületek technikai színvonalának fejlesztése - az iskola környezete szebbé tételének elősegítése. A kezdetek óta minden évben megrendezzük a Szüreti diszkót és a Szüreti bált. A diszkóban a gyerekek táncolnak, a bál pedig a felnőttek számára nyújt kulturált szórakozási lehetőséget. 38

Az alapítvány szerepe: a tehetséges tanulók oktatásának segítése, a tanulmányi versenyek résztvevők és a hátrányos helyzetűek támogatása. 4.2.7 Az iskolai könyvtár A könyvtár tevékenységét az iskola pedagógiai célkitűzései határozták meg. Tanulóink nagyon szeretnek olvasni, könyvtárba járni, többségüknek ez az egyetlen lehetősége a könyvekkel történő kapcsolatteremtésre. A könyvtárak állománya Pattantyús: 16.684, Széchenyi: 12.173 egység, amely minden igényt kielégít. Minőségi munkánk elképzelhetetlen könyvek, folyóiratok, audiovizuális dokumentumok nélkül. A továbbiakban is alapvető követelmény megtanítani tanulóinkat a többcsatornás ismeretszerzésre. /könyv, sajtó, TV, film, videó és egyéb dokumentumok használatára./

39

5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 5.1 Környezetünkben, időnként iskolánkban is előforduló beilleszkedési, magatartási nehézségek csoportosítása: - Agresszivitás (pl. erőszakosság, szemtelenkedés) - Regresszivitás (pl. féltékenység, szorongás, társas kapcsolatok hiánya - Instabilitás (pl. hangulati labilitás, csapongó érdeklődés, gyakori és felületes kapcsolatteremtés) - Apátia (pl. érzelmi tompaság, érdeklődésnélküliség, passzivitás) - Antiszociális magatartás (pl. lopás, csalás) - Patalógiás tünetek (pl. öngyilkosság, depresszió) - Iskolai problémák (pl. gyenge tanulmányi eredmény, iskolai felszerelés rongálása) 5.2 Okai: - Pszichológiai, szociális és (esetleg) biológiai okok együtt játszanak közre kialakulásában - Családi környezet ártó hatásai- nevelési hibák, szülők deviáns magatartása, család és iskola ellentéte - Iskolai ártalmak: túl magas követelmények, túl szigorú, autokratikus magatartás, durva módszer, megszégyenítés, túlzott engedékenység, irányítás nélküli nevelés, kudarcok, kedvezőtlen társas pozíció 5.3 Célunk: A tantestületben tanító valamennyi pedagógus ismerje fel az egyes zavarfajtákat, és oktató-nevelő munkáját ennek tudatában végezze. A fentiek tudatában a nehézségekkel küzdő tanulók segítését az alábbi elvárások szerint tegye: − Ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét − Tudjon differenciáltan oktatni, nevelni − A tanulóknál ne alkalmazzon hátrányos megkülönböztetést − Az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit − A hátrányt nem jelentő képesség területeken erősítse a tanulók kiemelkedési lehetőségét − Nevelje osztályát a képességek különbözőségének tolerálására. Az osztályfőnök ismerje, hogy osztályában kik azok a tanulók, akik zavarral küzdenek, és segítse felzárkózásukat. Feladatát akkor teljesíti, ha − a zavarral küzdő tanulók problémáját megismerteti az osztályban tanító nevelő társaival, − szükség esetén a problémával küzdő gyermeket szakemberhez irányítja az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel közösen, 40

− 8. osztályban gondoskodik a tanuló megfelelő iskola fokozatba kerüléséről, pályaválasztásáról. Az iskolai oktató-nevelő munka során előforduló, kimondottan nevelési problémát jelentő esetek felismerése és megfelelő kezelése. Minden nevelő az adott osztályban ismerje fel a nevelési jellegű problémákat. − Készületlenség, feladatok megoldásának elmulasztása, felszerelés hiánya − Az óra rendjének súlyos zavarása − A tanárral való nyílt szembeszegülés, tiszteletlenség − Társaikkal szembeni agresszió, rongálás, verekedés − Igazolatlan hiányzás Kezelésükben alakuljon ki egységes eljárás. A hiteles, őszinte kommunikáció és a következetes nevelés a hátrányok miatt arra rászoruló tanulóknál. El kell érni, hogy a különböző nehézségekkel küzdő tanulók egyéni bánásmódban részesüljenek. Ha szükséges, pszichológus bevonásával, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős koordináló tevékenységével egyéni fejlesztési tervet dolgozzanak ki az illető tanuló személyiségfejlesztésére. Feladatunk akkor teljesül, ha ezek a gyerekek valamennyien részt vesznek a tanítási órákon, és a tanév végén továbbhaladásuk biztosított lesz. A tanulók ismerjék meg az emberi viselkedés alapvető személyiség- és szociálpszichológiai törvényszerűségeit. Feladatunk e célkitűzés megvalósításához az, hogy iskolánk valamennyi tanulója megismerje és elfogadja az emberi magatartás etikai rendszerét. Itt a legfontosabb a pozitív magatartásformák kialakítása és gyakoroltatása. Ezekre főképp a 7- 8. évfolyamokon kell nagy gondot fordítani. Az egyes tanulóknál ma még hiányzó szociális és kommunatív képességet ki kell alakítani. Váljon minden tanuló képessé a konfliktushelyzetek kezelésére, megoldására. Az iskola életében minimálisra kell csökkenteni a konfliktus helyzetek számát. Ez a tanuló-tanuló és a tanár-diák konfliktusokra egyaránt vonatkozik. A kialakult negatív helyzeteket legyen lehetőség elemezni, és a konfliktus eredményezte ellentmondásos helyzetet feloldani. Ez akkor sikerül, ha a konfliktus kialakulásában részvevő személyek a közösségi és egyéni értékrendet elfogadják. A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és a cigány etnikum felzárkóztatása. Az ifjúságvédelmi felelős napi kapcsolatban van ezeknek a tanulóknak a szüleivel. Figyelemmel kíséri - látogatásai alkalmával - a családban bekövetkezett változásokat, és segíti a rendszeres gyermeknevelési támogatáshoz jutásukat. Szükség esetén kezeli a támogatás összegét, így biztosítva a tanuló számára az alapfelszerelést, illetve a legalább egyszeri étkezést. 41

5.4 A beilleszkedési, magatartási nehézségek befolyásolásának, megoldásának stratégiái: - Büntető jellegű, szankciókkal befolyásoló próbálkozások - Kompenzatorikus jellegű, mely a jóvátételre épít, a büntetés formája, az okozott kár, sérülés helyrehozása - Terápiás megoldás, mely gyógyító jellegű - Békéltető, konfliktusmegoldó stratégia, amely a tanár – tanuló, tanár - szülő között kialakult helyzeteket úgy fogja fel, mint egy konfliktust, és a megegyezés létrehozására törekszik. Pedagógiai, pszichológiai teendők: - A negatív viselkedési megnyilvánulások, a jelzések észlelése, hogy mielőbb beavatkozhassunk a kedvezőtlen fejlődésbe (fékezés, visszafordítás) - Szükség esetén használjuk a Deviánsviselkedés, veszélyeztetettség prognosztikus skáláját, hogy a tanuló helyzetét megfelelően tudjuk értékelni - A gyermeket tanító pedagógusok közös cselekvési tervet alakítanak ki. - Bevonjuk a szülőket, és igyekszünk a nevelés összhangját megteremteni a szükséges családi konzultációval, mediációval növeljük a felelősségvállaló képességet. - Kis csoportban konfliktuskezelő tréninggel, önismereti játékokkal segítjük a tanuló társas kapcsolatait rendezni, s beilleszkedését biztosítani. - Szükség esetén egyéni beszélgető, rajzos, játékos, relaxációs feszültségoldó foglalkozásokat is beiktatunk. A közösség és az egyén számára egyaránt hasznos aktivitási formák (sport, szakkörök, megbízások) segítségével lekötjük energiáit, növeljük önbizalmát – amivel várhatóan pozitív irányba változik énképe, motivációja, nő felelősségtudata. - Kötődéseinek, érzelmi kapcsolatainak megerősödésével növekszik teljesítőképessége, s a tanulásban is fokozatosan növelhetjük elvárásainkat. - Tanulási nehézségeinek okait felderítjük, a hiányosságok pótlását megszervezzük:  Korrepetálás, egy –három tanuló részére szervezett foglalkozás  Tanulószoba  Tanulás módszertani segítség - Mentesítés értékelés alól egyes tantárgyakból, tananyagrészekből Kt.30§(8),69§(2),70§(7-10)- egyéni foglalkozás felzárkóztatásra - Egyéni továbbhaladás (feltételei részletezve a sajátos nevelési igényű tanulóknál) - Kis létszámú osztály szervezése - Amennyiben szükséges – egyéni pszichoterápia, családterápia, gyógyszeres kezelés –a Gyermek Pszichiátriai Gondozó, Nevelési Tanácsadó segítségét is igénybe vesszük. A magatartási csökkentésében és

nehézségek és deviáns jelenségek megelőzésében, visszafordításában az iskolának: pedagógusainak, 42

iskolapszichológusának, pszicho-pedagógusainak, a szülőknek és tanulóknak együtt kell cselekedni.

43

6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 6.1 Mit értünk tehetségen? „Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd a gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az áltagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.” (Harsányi 1988). Kiegészítve ezt Feldhusen (1985) meghatározásával, mely szerint „gyermek- és serdülőkorban a tehetség olyan pszichológiai és testi adottságokat jelent, melyek lehetővé teszik a tanulóévekben a kiemelkedő ismeretelsajátítást és teljesítményt, felnőtt korban pedig a magas szintű teljesítményt, alkotást.” 6.2 A tehetség összetevőit és az ezzel kapcsolatos feltételeket, feladatokat a következők alapján határoztuk meg. 1. Képességek 2. Kreativitás 3. Feladatelkötelezettség Első lépés a tehetségek kiválasztása, azonosítása Módszerei: 1. osztályban:  előzetes vélemény az óvónőktől  megfigyelés tanórán és tanórán kívül  beszélgetés a szülőkkel, kikérdezés  felmérések, versenyek eredményeinek a vezetése 2-8. osztályban:  beszélgetés az osztályban tanító nevelőkkel, szülőkkel, osztálytársakkal, tanórán kívüli foglalkozások vezetőivel, vita  tanári megfigyelés: tanórai, közösségi, szabadidős, szüneti megnyilvánulások  iskolai teljesítménytesztek eredményei  korábbi teljesítmények (osztályzatok is)  kreativitástesztek eredményei  tulajdonságlisták  felmérések, versenyek, vetélkedők eredményei (Pedagógusok által használható: Renzulli skála Tulajdonságlista értékelő lap (Tóth,1998.) 1. Képességek (adottságok) amelyek a korai években egymástól nem különülnek el teljesen, sőt gyakran együtt jelennek meg.  Intellektuális képességek  Logikus gondolkodás, következtetés, figyelem, emlékezet, absztrakció  Különösen fontosak a természettudományok, matematika, nyelvek területén 44

 Művészi képességek Ezek jól felismerhetők (pl. rajz, zenei), később fejlődnek ki pl. írói, rendezői stb., de ezt gyermekkorban pl. az élénk fantázia is jelezheti.  Pszichomotoros képességek: a testi ügyesség, kézügyesség, sport, tánc területén  Szociális tehetség: a társas viszonyokban való jó eligazodás, hatékony cselekvés, kommunikációs, empátiás készség, vezetői, szervezői tulajdonságok 2. Kreativitás, az intelligencia kiegészítője, kereső emberek, akik képesek a megszokottól eltérően látni Jellemzője az eredetiség (egyedi, ritka, nem szokásos megoldások keresése), a fluencia (a könnyedség, a gyakoriság, amivel a különböző ötletek, gondolatok előtörnek) és a flexibilitás (a szellemi rugalmasság, az ismeretek más összefüggésben történő felhasználása). 3. Feladatelkötelezettség  Kíváncsiság, érdeklődés, ez a semmivel nem pótolható motivációs tényező  Szorgalom, kitartás – csak ez biztosíthatja, hogy a gyerek az őt érdeklő dolgokat alaposan elsajátítása  Becsvágy, teljesítménymotiváció: az a belső erő, amely a gyerekeket a kiválóság felé hajtja. Mindezeket figyelembe véve igyekszünk minél változatosabb színtereket teremteni, minél szélesebb tevékenységrendszert felvonultatni, hogy lehetőleg mindenki találja meg a számára legmegfelelőbb tevékenységformát. 6.3 A tehetségfejlesztés színterei intézményünkben Az intellektuális képességek fejlesztése  Emelt szintű nyelvoktatás  Két tannyelvű képzés  Informatikaoktatás 1. osztálytól  Matematika, anyanyelvi, nyelvi (angol, francia), természettudományi szakkörök  Környezetvédelmi szakkör  Rejtvényfejtő és logikai gondolkodást fejlesztő szakkör  Könyvtári foglalkozás, kutatómunka  Múzeumok kiállítások, tárlatok látogatása  Iskolaújság  Gazdasági ismeretek bevezetése  Versenyek, vetélkedők rendszere: versmondó, versíró, helyesírás, történelem, prózamondó Művészi képességek és pszichomotoros képességek, kreativitás:  Alapfokú művészetoktatás néptánc tanszak működtetése 45

 Agyagozás, batikolás, nemezelés, fonás - szövés, gyöngyfűzés, origami, rajz, varró, főző szakkör vagy játszóház formában  Versenyek, vetélkedők rendszere  Kulturális bemutatók, fellépések  Dráma szakkör  Énekkar és a Twist Olivér Kórus munkájában való részvétel  Diáksport Egyesület keretein belül: lövészet, labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, játékos sport, atlétika, úszás, sakk Szociális tehetség, feladatelkötelezettség fejlesztésére lehetőség van:  Diákönkormányzat keretein belül  Iskolai médiák „üzemeltetésével” (iskolaújság, iskolarádió)  Kommunikációt fejlesztő, konfliktus megoldást segítő, önismereti csoportokban  Versenyek, vetélkedők szervezésében való aktív részvétel 6.4 Rövid távú feladatok:  Tehetségek kiválasztásának, azonosításának módszereinek megismerése és alkalmazása a pedagógusok körében  Szakirodalom összeállítása  Tehetségfejlesztő programok megismerése  Értelmi képességek fejlesztése és az önálló tanulás  Tanulói teljesítmények értékelése 6.5 Hosszú távú feladatok:  Gazdagítás, dúsítás, differenciálás a fejlesztésben  Egyéni tanulási stratégiák, stílusok, individualizált oktatási tervek kidolgozása és megvalósítása  Tehetségfejlesztő programok tervezése  Tantárgyakon belüli stratégiák tervezése (természettudomány, matematika, nyelv és irodalom)  A reális énkép, attitűdök, életcélok kialakításának segítése  A lehetőségek, helyzetek felismerésének és ezekkel élni tudás képességének kialakítása  A változtatni tudás készségének gyakorlása Teljesítmények, eredmények mérése (fejlődés mérése):  házi versenyeken osztályban, iskolában (fejlesztési területenként)  városi, területi, megyei és országos versenyeken  önálló alkotások, gyűjtemények létrehozása  pályázatokon elért sikerek  kiállításokra juttatás (képzőművészeti téren)  bemutatók  tanári és szülői visszajelzések útján 46

A tantárgyfelosztásban a fenntartó engedélyével a rendelkezésünkre álló órakeretből igyekszünk minél több órát a tehetségfejlesztésre fordítani.

47

7. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A megváltozott, egyre romló gazdasági körülmények, a szülők szociálisegzisztenciális elbizonytalanodása évről-évre több feladatot rónak az ifjúsággal foglalkozókra. Ennek következtében az ifjúságvédelemi munka a fiatalok életvitelével – életmódjával, szabadidejük hasznos eltöltésével, az ehhez kapcsolódó prevenciós munkával, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókkal való kiemelt foglalkozásban jelölhető meg. Az intézmény eredményes működéséhez elengedhetetlen mind a tanárok, mind a fiatalok részéről a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör. Az ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberre háruló igen nehéz feladat, hogy a híd szerepét betöltve közvetítsen pedagógus, diák és szülő között, kölcsönös és őszinte bizalmat feltételezve és egymás személyiségi jogait a legmesszebbmenőkig tiszteletben tartva, kompetenciájukat, felelősségteljes együttműködésüket növelje. 7.1 Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége komplex tevékenység három területre terjed ki: A gyermek fejlődését veszélyeztető okok 1. megelőzésére, 2. feltárására, 3. megszüntetésére. 7.2 Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelmi területén: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit; - jelezni kell a felmerült problémákat a családsegítő szolgálat szakembereinek; - meg kell keresni a problémák okait; - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához. 7.3 A pedagógiai munkán belül az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósulását. - az indulási hátrányok csökkentése kis létszámú osztályok szervezésével; - a felzárkóztató foglalkozások; - a tehetséggondozó foglalkozások; - a differenciált oktatás és képességfejlesztés; - a pályaválasztás segítsége; - a személyes, egyéni tanácsadás szülőknek, tanulóknak; - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése; - a családi életre való nevelés; - napközi otthoni és tanulószobai foglalkozások; - az iskolai étkezési lehetőség; - az egészségügyi szűrővizsgálatok; - a tanulók szabadidejének szervezése; 48

- a tanulók szociális helyzetének javítása a pénzbeli és természetbeli támogatás megszervezése formájában; - a szülőkkel való együttműködés; - tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatról, szolgáltatásról. 7.4 A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében a tantestület minden tagja közreműködik. Ezen feladatok segítségére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik iskolánkban. Alapvető feladata: a pedagógusok gyermek-és ifjúságvédelmi munkájának segítsége. Ezen belül feladatai közé tartozik: - a tanulók és szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, melyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak; - az osztályfőnökkel, a családsegítő szolgálat munkatársaival családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében; - a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a családsegítő szolgálatot; - segíti a családsegítő szolgálat tevékenységét; - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi; - segíti a szabadidős programok szervezését - kiemelten figyelmet fordít  a szenvedélybetegségek megelőzésére,  a gyógyultak beilleszkedésére,  továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásra  roma származású gyermekek helyzetére  alapvető gyermeki jogok biztosítására  mentálhigiénés gondozásra - a tanulói hiányzásokkal kapcsolatos feladatokat a hatályos jogszabály alapján végezzük 7.5 A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk évek óta szorosan együttműködik a területileg illetékes: - Nevelési Tanácsadóval; - Gyermekvédelmi és családsegítő szolgálattal; - Szociális osztállyal - Gyámhivatallal - gyermekorvossal, védőnővel; - Pedagógiai Intézettel - Drogambulanciával - Rendőrség Ifjúságvédelmi Szolgálatával; - gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

49

7.6 Tantestületünk kiemelt feladataként kezelni a gyermekbántalmazás megelőzését. Ennek érdekében szülői értekezleteken felhívjuk a szülők figyelmét a gyermekek fizikai bántalmazásának következményeire. Ha bármely nevelő testi fenyítést vagy pszichés fenyegetettséget észlel, azt jelzi az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. Amennyiben a családban ez mégis bekövetkezik, úgy az iskola orvosi látleletet kér a gyermek védelmének érdekében. Ha a bántalmazás rendszeressé válik, úgy az iskola javasolja a Gyermekjóléti Szolgálatnak a gyermek családból való kiemelését. 7.7. Kábítószer ellenes program Az utóbbi években országos szinten emelkedő tendenciát mutat a fiatalok kábítószer fogyasztása, egyre korábbi életkorra tehető a szerek kipróbálásának kezdete. Ahhoz, hogy valaki szenvedélybeteggé váljon, az első lépés a kipróbálás szintje. Ezt a lépést serdülőkorban elsősorban a kíváncsiság motiválja, de fontos tényező az is, hogy sok fiatal a feszültségektől, szorongásoktól, negatív érzésektől kíván megszabadulni a kábítószerek segítségével. Ez a két tényező az alapja egy hatékony, a teljes tanuló ifjúságot átfogó megelőző iskolai programnak. Az általános iskola a prevenció színtere, mely azoknak a tényezőknek a megszüntetésére törekszik, amelyek betegséget, függőséget okoznak. A tanulók életkorának megfelelő hiteles tájékoztatás az első lépés a megelőző tevékenységben. A dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás, mint legfontosabb problémák képezik a megelőző program alapját. A program színterei és a tevékenységi területek rövid ismertetése: Osztályfőnöki órák: A tanterv alapján lehetőség nyílik a tanulók tájékoztatására a kábítószerek fajtáiról és élettani hatásukról. Egészségnevelő foglalkozások: A napközis munkatervbe beépítve minden napközis csoport, már első osztálytól értelmezi az egészség fogalmát, szembesül az egészséget károsító tényezőkkel, fejleszti problémamegoldó képességét, és elsajátítja a megelőzés lehetőségeit. Versenyek: Az iskolai versenyek lehetőséget adnak a tanulóknak arra, hogy számot adjanak tudásukról, kábítószerekkel kapcsolatos ismereteikről.

50

8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Hazai és nemzetközi mérések adatai szerint a gyerekek 10-15 %-a küzd különféle tanulási problémákkal, és ez az arány sajnos évről évre növekszik. Ezeknek a problémáknak a hátterében a tanulási zavar különböző esetei állnak. Ez abban nyilvánul meg, hogy a tanuló teljesítménye az iskolai követelmények szintjének nem felel meg. Azoknál a gyerekeknél, akik ilyen problémákkal küzdenek elsődleges cél a korai felismerés és az ok(ok) diagnosztizálása. Ezek lehetnek: fiziológiai, pszichológia és szociológiai eredetűek. Fiziológiai tényezők: - genetikai meghatározók: fiú vagy lány, az agy jobb-, vagy bal féltekéjének dominanciája, - intelligencia, - érzékszervi fogyatékosság, - alultápláltság. Pszichológiai tényezők: - nem megfelelő pszichés érés (egy ember szocializációjának és perszonalizációjának megnehezedése). Ez abban nyilvánul meg, hogy a gyerek a magatartásával felkelti a figyelmet, nem tud megfelelni az iskola teljesítmény- és magatartás normáinak. Nagy erőfeszítést követel tőle a tanulási tevékenység, a feladatok megoldhatatlannak tűnnek pl. olvasási zavar. - önértékelési nehézségek, - motiválatlanság, - nyelvi fejlődés zavara, - emlékezés zavara, - gondolkodás problémái, - szorongás, félelem - fáradtság (megterhelő információk, kevés alvás következtében) Környezeti tényezők: - tanulásra nem motiváló családi háttér (értékrend, gazdasági okok, földrajzi elhelyezkedés), - a gyermek egyéni és életkori sajátosságait figyelmen kívül hagyó követelményrendszer (mai közoktatásunk sarkalatos pontja), - rosszul megválasztott módszerek. Ezek a tényezők gyakran egyszerre hatnak, ezért a fejlesztés során elengedhetetlen három terület interaktív fejlesztése.

51

A zavarok kiszűrésére nagy hangsúlyt kell fektetnünk, hiszen a probléma magától nem szűnik meg, és fennmaradásában, illetve súlyosbodásában nagy szerepet játszhat az iskolai környezet is. - Túlzott teljesítmény kényszer, - hibás napirend, mely nem veszi figyelembe az életkori sajátosságokat, - gyakorlásra fordított idő kevés - helytelen pedagógusi attitűd, - társai reakciója az ő tanulási kudarcára. Hibás reagálási módok, melyek nem a megoldást, fejlődést szolgálják: - a gyakorlás mennyiségi növelése, - ismeretnyújtás többszöri megismétléssel ugyanolyan feltételek között, - az időfaktor hangsúlyozása a feladatmegoldás során a gyorsabb tempó érdekében, - a szülő bevonása (fokozott mértékben), hogy többet foglalkozzon a gyermekével, - a magatartás probléma előtérbe állítása. Széchenyi Általános Iskolában a kiemelt feladataink, eszközeink: 1. Előzetes felmérések, óvoda javaslata alapján kislétszámú osztály indítása Részletes program a mellékletben 2. Tanulási zavarok szűrése, Nevelési Tanácsadó, szakértői és rehabilitációs bizottság határozata alapján 3. Egyéni képességekhez igazodó tanulásszervezés, tanulási stratégiák kialakítása 4. Tanulásmódszertani foglalkozások szülőknek, nevelőknek, tanulóknak 5. Feszültségredukálás: játék, rajz, bábozás, beszélgetés, relaxáció, tánc, dramatikus játék, sport segítségével 6. Együttműködés: tanuló - szülő - pedagógus – fejlesztőpedagógus –logopédus szociálpedagógus –gyógypedagógus –iskolapszichológus –gyermekpszichiáterklinikai gyermek szakpszichológus között 7. Felzárkóztató foglalkozások 1-8. évfolyamon a nem kötelező tanórai foglalkozás keretében 8. Iskolai könyvtár tematikus egyéni és csoportos használata 9. Továbbtanulás irányítása 10.Megnyert pályázatok a pedagógusok módszertani továbbképzése és az eszköz és tevékenységrendszerének fejlesztése érdekében: - Halmozottan hátrányos helyzetű elsősorban roma fiatalok beilleszkedése segítése céljából - A hátrányos helyzetű és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók tanulmányainak elősegítése - A fejlesztőpedagógiához szükséges taneszköz beszerzés-támogatás pályázat - Mindennapos testmozgás - Jelenleg beadott pályázati lehetőségek: - Sajátos nevelési igényű tanulók integrált fejlesztése érdekében 52

- Fogyatékos személyek esélyegyenlőségének elősegítése PHARE 2003 támogatási pályázati program Pattantyús Általános Iskolában kiemelt feladataink, eszközeink: A tanulási nehézségek, kudarcok leküzdését segítő felzárkóztató tevékenységek. Az alsó és felső tagozatban tanórákon és tanórán kívül kötelező és szabadon választható foglalkozások során egyéni és differenciált keretek között. Az első évfolyamon a dyslexia és dysgraphya megelőzésére a hangoztatóelemző olvasástanítási módszerrel dolgozunk. A beszédhibás gyerekeket logopédushoz küldjük. A napközi és a felső tagozatos tanulószoba módot ad szakember segítségével a tanulási technikák javítására, differenciált és egyéni foglalkozásra. Lehetőség van még tanórán kívüli egyéni korrepetálásra, melyek órakeretét szeretnénk megfelelően bővíteni. A korrepetálásokon az idő nagy részében a megerősítésre és gyakorlásra helyezünk nagy hangsúlyt. A hátrányos helyzetű roma kisebbség felzárkóztatására iskolánkban etnikai program indult, amely elősegíti a cigány tanulók sikerességét, mérsékli esetleges hátrányait, és asszimilációs elvárások nélkül hozzájárul a nemzeti etnikai kisebbség integrációjához. A gyengénlátó, aliglátó tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs foglalkozásait egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében valósítjuk meg a következő területeken:  ép érzékszervek működésének intenzív fejlesztése,  látásnevelés, a látásmaradvány megőrzése, fejlesztése, optikai segédeszközök használata,  beszédhiba-javítás,  intenzív mozgásfejlesztés: tapintás, finommozgás, a kézügyesség fejlesztése, a Braille írás-olvasás technikájának gyorsítása, a testkultúra kialakítása, a testtartási hibák javítása, a közlekedést, tájékozódást segítő ismeretek konkrét élethelyzetekben történő elsajátítása, alkalmazása,  speciális tan-és segédeszközök használatának gyakoroltatása,  a személyiségzavarok megelőzése, ha szükséges, pszichológus segítségével,  a helyes viselkedéskultúra kialakítása,  a tanultak szükség szerinti gyakoroltatása, tantárgyi korrepetálás.

53

9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Területi adottságainkból adódóan iskolánk pedagógiai elkötelezettségének egyik legfontosabb eleme az esélyegyenlőség biztosítása tanulóink számára. Ehhez kapcsolódó legfontosabb feladatok: - a tanulók helyzetének mind alaposabb megismerése, diagnosztizálása - éves ütemterv készítése a hátrányok enyhítésére - a tanulókat súlyosan károsító tényezők feltárása - fokozott gyermekvédelem - tanulás tanítása - személyiség fejlődését segítő programok kidolgozása - helyes életviteli szokások kialakítása - felzárkóztató, tehetséggondozó programok szervezése - a másság elfogadása, a toleranciaképesség kialakítása és gyakoroltatása - tanulók, pedagógusok motiválása- ehhez eszközök biztosítása Módszerei: - tanulás tanítása, egyéni bánásmód - differenciált képességfejlesztés csoportbontással, emelt szintű óraszámokkal - környezeti, egészségnevelés, drogprevenciós program - lakótelepi széles körű kapcsolatrendszer - művészeti nevelés, drámapedagógia adta lehetőségek kihasználása - sport - meggyőzés, minta, példaadás - ösztönző módszerek (biztatás, dicséret, elismerés) Tevékenységformák: - differenciált tanulásirányítás - felzárkóztató órák - napközi otthon - tanulószoba - diákétkeztetés - az iskolai könyvtár használata - nevelők –tanulók személyes kapcsolatai - szülők, családok életvezetési, nevelési gondjainak segítése - családlátogatások - a továbbtanulás segítése, irányítása - az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelősének tevékenysége - ingyenes tankönyv - ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés - ruha, játékgyűjtés - az iskolai alapítvány támogatása 54

- szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal, gyermekjóléti szolgálattal, annak érdekében, hogy a szociális hátrányt szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Kiemelt program a „Halmozottan hátrányos tanulók elsősorban roma fiatalok felzárkóztatásáért” Célja: - minden lehetséges módon megvalósítani az iskolai nevelés-oktatás célját, és ezzel megakadályozni a többéves túlkorosságot - szocializáció elősegítése - családokkal való szorosabb együttműködés - olyan képesség kialakítása, amely alkalmazkodva a gyermek egyéni és életkori sajátosságaihoz, az eltérő nyelvi és kulturális mássághoz, elősegíti az óvoda, iskola átmenetet - kisiskoláskorban a segítő és elfogadó közeg megteremtése - a magántanulók számának csökkentése - a pedagógusok empatikus képességének fejlesztése Feladatok: -

tematikus beszélgetés a célcsoporttal egyéni fejlesztés szabadidős programok művészeti tevékenység pszichológus segítése pedagógus továbbképzés családi rendezvények

55

10. A szülő, tanuló, iskola együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 10.1 Célja: A család és az iskola párbeszéde a hatékony nevelés megvalósításáért. Feladata: - Kölcsönösen megismerni és egyeztetni az elvárásokat, célokat, feladatokat - A szülők kompetenciáját, felelősségét növelni a nevelésben, a szülői feladatok ellátásában - Támogatni a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett családokat, csökkenteni ártó hatásukat 10.2 Együttműködési területek: - A tanulás szerepe az értékrendben - Tanulásmódszertani ismeretek - Továbbtanulás, pályaorientáció - Nevelési stílusok - Értékelés, jutalmazás, büntetés - Életmód (tanulásra fordított idő, pénzkezelés, TV nézési szokások, szabadidős tevékenységek, ajándékozási kultusz, szexuális felvilágosítás) - Apák szerepének növelése a nevelésben - Nagyszülők bevonása a nevelésbe 10.3 A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái:  Családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése , tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében  Szülői értekezlet  A szülők, pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása  A szülők tájékoztatása - Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről - Az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól - A helyi tanterv követelményeiről - Az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról - A tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről - A tanuló tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról - Az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról - Pályaválasztás, iskolaválasztás A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az igazgatóság felé 56

 Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, a tanulók egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.(Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás)  Nyílt nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő- oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen az órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség életéről.  Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányával, magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével szülői közösségével. Az iskolákban a szülők érdekeinek képviseletét a szülői szervezet, - illetve az iskolaszék látja el. Az intézmény szülői szervezete részére az iskola igazgatója tanévenként legalább 2 alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. A szülői szervezetnek véleményezési joga van: - A szülőket anyagilag is érintő ügyekben - A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában - Az iskola és család kapcsolattartási rendjének kialakításában A szülői szervezet dönt: - Saját működési rendjéről - Arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolánkban

-

A szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol az alábbiakban: Az iskola működési rendje Belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel A vezetők és a szülői szervezet közti kapcsolattartás Külső kapcsolatok rendszere A tanulók távolmaradásának igazolása Fegyelmező és jutalmazó intézkedések formái és alkalmazása 57

Az iskola a szülővel egyénileg is tart kapcsolatot. Az írásbeli tájékoztatások az üzenő, tájékoztató füzetben, ellenőrzőben történnek. A tagintézményben - Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában - Szülői Közösség működik, amely elkészítette Szervezeti és működési szabályzatát, kiegészítve a hatályos oktatási törvény rendelkezéseivel. 10.4 A már elindult és a rövid távú feladatként meghatározott formák továbbfejlesztése: Szülők spontán jelentkezésének, iskolai feladatvállalásának támogatása Szülői Fórum szervezése az együttműködés erősítésére Szülők Iskolája beindítása ismeretterjesztő előadások, viták rendezésére Szülőcsoport alakítása nevelési problémák megbeszélésére Szülő – pedagógus – iskolapszichológus konzultáció magatartási nehézségek esetén - Moderálás (szülő- pedagógus, szülő- nagyszülő, szülő- szülő konfliktus esetén - Prevenciós rendezvények -

Tanulók- szülők – pedagógusok - Mozdul az Avas és egyéb sportrendezvények - Játszóház (játékkiállítás, játékkészítés, közös készülés ünnepekre - Iskola és környezetésnek közös dekorálása, növények gondozása, stb.

11. Egészségnevelési program A részletes program az 1. sz. mellékletben található.

12. Környezeti nevelési program A részletes program a 2. sz. mellékletben található.

58

III. A helyi tanterv „A jelen alkotó munkát kíván, A múlt emlékezésre kötelez, A jövőnek felelősséggel tartozunk.” (Benka Gyula)

59

1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények 1.1 Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik oktatás Tanév

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8

2004/2005

NAT

CS

K

K

CS

CS

K

K

2005/2006

NAT

NAT

CS

K

CS

CS

CS

K

2006/2007

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

CS

CS

2007/2008

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

CS

2008/2009

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

2009/2010

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

2010/2011

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

2011/2012

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

2012/2013

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

2013/2014

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

2014/2015

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

2015/2016

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

K= a kerettantervnek megfelelően 2001-ben felülvizsgált helyi tanterv CS= a 2003. évi költségvetési törvény 103.§ (4) bekezdésében előírt óraszám- és tananyagcsökkentés alapján felülvizsgált helyi tanterv NAT= a 2003. Évi törvénymódosítás és a NAT 2003 alapján felülvizsgált helyi tanterv

60

1.2 Órakeretek 52.§ Kötelező

napi 4 4

heti 20 20

52.§(7) a tanulók nem kötelező tanórai időkeret terhelésének felső határa heti heti +10%=2 óra 22 óra 2 óra 22óra

2. évfolyam

4 4

20 20

+10%=2 2 óra

óra 22 22óra

óra

3. évfolyam

4,5 4

22,5 20

+10%=2,25óra 24,5 2 óra 22 óra

óra

4. évfolyam

4,5 4,5

22,5 22,5

+10%=2,25óra 24,5 2,25 óra 24,5 óra

óra

5. évfolyam

5 4,5

25 22,5

+25%=6,5óra 5,62 óra

27 24,5 óra

óra

6. évfolyam

5 4,5

25 22,5

+25%=6,25óra 27 5,62 óra 24,5 óra

óra

7. évfolyam

5,5 5

27,5 25

8. évfolyam

5,5 5

27,5 25

+30%=8,25óra 30,5 óra 7,5 óra 29 óra (2005-től) +30%=8,25óra 30,5 óra 7,5 óra 29 (2006-tól)

1. évfolyam

(3)

61

1.3 Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai Érvényes a 2010/2011-es tanévig Pattantyús Ábrahám Géza Általános és Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola A testnevelés orientált, az idegen nyelvi orientált és a normál tantervű osztályokban 1. 2. 3. 4. 5. NAT NAT NAT NAT NAT Magyar nyelv és irodalom 8 8 7,5 7 4 Történelem és állampolgári 2 ismeretek és hon- és népismeret Idegen nyelv 3 3 Matematika 5 5 4,5 4 4 Informatika 0,5 0,5 0,5 Környezetismeret 1 1 1,5 2 Természetismeret 2 Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene 1 1 1 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1 1 Technika és életvitel 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 3 3 3 3 2,5 Osztályfőnöki 1 Tantervi modulok

6. NAT 4 2

7. NAT 3,5 2

8. NAT 4 2

3 3,5 1

2,5 3,5 1

2,5 3,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2,5 0,5

Tánc és dráma (tantárgy, tömb) Ember- és társadalomismeret, etika (tantárgy) Mozgókép és médiaismeret (tantárgy) Egészségtan (6.o. tantárgy, 8.o. integrálva a biológiával)

0,5

Tantárgy/évfolyam

0,5

1,5

0,5 1 1 1 2,5 0,5

0,5 0,5 0,5

Kötelező óraszám a törvény 20 alapján

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

Választható órák

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Testnevelés és sport orientált 2 osztályokban – Testnevelés és sport Általános tantervű 1 osztályokban Idegen nyelv Ének-zene Rajz 1

2

2

2

2

2

2

2

1

1

0,5

0,5

1

1

1

1

62

0,5 1

0,5 0,5

0,5 0,5

A magyar-angol két tanítási nyelvű osztályok óraterve Érvényes a 2010/2011-es tanévig

1. 2. 3. 4. 5. NAT NAT NAT NAT NAT Magyar nyelv és irodalom 8 8 7 7 4 Történelem és állampolgári 3 ismeretek Idegen nyelv 5 5 5 5 5 Matematika 4 4 4,5 4 4 Informatika 0,5 0,5 Környezetismeret 1 1 1,5 1,5 Természetismeret 2 Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene 1 1 1 1 0,5 Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 2 1 Technika és életvitel 1 1 1 2 0,5 Testnevelés és sport 3 3 3 3 3 Osztályfőnöki 1 CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ 1 Tantervi modulok

6. NAT 3,5 3

7. NAT 3,5 3

8. NAT 4 3

5 3,5 0,5

5 3 0,5

5 3 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 3 0,5 1

1 1,5 1,5 1,5 0,5 1 1 2,5 0,5 1

Tánc és dráma (tantárgy, tömb) Hon- és népismeret (tantárgy) Ember- és társadalomismeret, etika (tantárgy) Mozgókép és médiaismeret (tantárgy) Egészségtan (6.o. tantárgy, 8.o. integrálva a biológiával)

0,5 0,5

Tantárgy/évfolyam

Kötelező óraszám a törvény 24 alapján

0,5 0,5

1,5

0,5 1 1 1 3 1 1

0,5 0,5 0,5

24

24

26

26,5

26,5

0,5

29

29

Angol nyelven oktatott tárgyak NAT: A NAT 2003 alapján felülvizsgált helyi tanterv A két tanítási nyelvű osztályokban angol nyelven tanított tárgyak, melyek csoportbontására törekszünk: − rajz 1-4 évfolyamon − ének-zene 1-2 évfolyamon − technika-és életvitel 3-4 évfolyamon 63

− − −

testnevelés és sport történelem célnyelvi civilizáció

1-8 évfolyamon 5-8 évfolyamon 5-8 évfolyamon

Csoportbontásban tervezzük tanítani (a két tanítási nyelvű oktatás irányelveinek megfelelően a 26/1997. MKM rendelet szerint) a célnyelveket (angol) és a célnyelven tanított tárgyakat. További csoportbontások: − idegen nyelv 4-8. évfolyam − informatika 4-8. évfolyam − technika és életvitel 5-8. évfolyam − testnevelés és sport 1-8.évfolyamon a testnevelés orientált osztályokban Az iskolában aliglátó, gyengénlátó tanulók integrált képzése is folyik. Pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások száma egyénre szabottan, a fejlesztési tervnek megfelelően a szakértői bizottsági szakvélemény alapján meghatározottak szerint kerül évente megállapításra azokon az évfolyamokon, ahol fogyatékos tanulók vannak. Érvényes a 2010/2011-es tanévtől Az Avastetői - Pattantyús Ábrahám Géza Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai A testnevelés orientált, és a normál tantervű osztályok óraterve Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek és honés népismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel

1. NAT 8

2. NAT 8

3. NAT 8

4,5

4

4,5

1

1

1

4. NAT 7,5

3 3 1 2

5. NAT 4

6. NAT 4

7. NAT 4

8. NAT 4

2

2

2

2

3 4 0,5

3 3 1

3 3,5 1

3 3 1

2

1,5

1

1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5

1 1,5

1,5 1,5

1,5 1

1 1

1,5 1

1 1,5

1 1

1 1

1

1

1

1

1

1

0,5

1

64

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok: Ember- és társadalomismeret, etika: Mozgókép és médiaismeret: Egészségtan: Kötelező óraszám a törvény alapján

3

3

3

3

2,5 1

2,5 0,5

2 0,5

2 0,5

0,5 0,5 0,5

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

Választható órák

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Testnevelés és sport orientált osztályokban – Testnevelés és sport Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Osztályfőnöki Technika Idegen nyelv Általános tantervű osztályokban Idegen nyelv Matematika

2

2

2

2

1,5

2

1

2

1 1

0,5

1 0,5

0,5 1 1

1 1

0,5 0,5

1 1

1

Magyar nyelv és irodalom Informatika Technika Osztályfőnöki Testnevelés

0,5

0,5

65

1

0,5

A magyar-angol két tanítási nyelvű osztályok óraterve Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek és honés népismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Célnyelvi civilizáció Tantervi modulok: Ember- és társadalomismeret, etika: Mozgókép és médiaismeret: Egészségtan: Kötelező óraszám a törvény alapján

Választható órák

1. NAT 8

2. NAT 8

3. NAT 7

5 4

5 4

5 4,5

1

1

1

4. NAT 7,5

5 4,5 1 2

5. NAT 4

6. NAT 4

7. NAT 4

8. NAT 4

2,5

2,5

2

2

5 4 0,5

5 3 1

5 3,5 1

5 3 1

2

1,5

1

1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5

1 1

1 1

1,5 1

1,5 1

1,5 1

1 1,5

1 1

1 1

1 3

1 3

1 3

1 3

1 3 1 1

1 3 0,5 1

0,5 3 0,5 1

1 3 0,5 1

0,5 0,5 0,5

24

24

1.

24

2.

26,5

3.

Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Osztályfőnöki

26,5

4.

5.

26,5

29

29

6.

7.

8.

1 1 0,5

0,5 0,5

0,5

0,5

A két tanítási nyelvű osztályokban angol nyelven tanított tárgyak, melyek csoportbontására törekszünk: − rajz 1-4 évfolyamon − ének-zene 1-2 évfolyamon − technika-és életvitel 3-4 évfolyamon − testnevelés és sport 1-8 évfolyamon − történelem 5-8 évfolyamon − célnyelvi civilizáció 5-8 évfolyamon

66

Csoportbontásban tervezzük tanítani (a két tanítási nyelvű oktatás irányelveinek megfelelően a 26/1997. MKM rendelet szerint) a célnyelveket (angol) és a célnyelven tanított tárgyakat. További csoportbontások: − idegen nyelv 4-8. évfolyam − informatika 4-8. évfolyam − technika és életvitel 5-8. évfolyam − testnevelés és sport 1-8.évfolyamon a testnevelés orientált osztályokban Az iskolában aliglátó, gyengénlátó tanulók integrált képzése is folyik. Pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások száma egyénre szabottan, a fejlesztési tervnek megfelelően a szakértői bizottsági szakvélemény alapján meghatározottak szerint kerül évente megállapításra azokon az évfolyamokon, ahol fogyatékos tanulók vannak. Érvényes a 2010/2011-es tanévig: Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (dráma)

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

8

8

8

7

Idegen nyelv

3

Matematika

4

4

4

Informatika

3 1

Környezetismeret

1

1

1

2

Ének-zene

1

1

1,5

1

Rajz

1,5+0,5

1,5+0,5

1,5

1,5

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport (tánc)

3

3

3

3

Kötelező óraszám a törvény alapján

20

20

20

22,5

67

Nem kötelező(választható) tantárgy 1. évf.

2. évf.

3. évf.

Informatika

1

1

1

Idegen nyelv

1

1

2 vagy 5

Tantárgy

Emelt szintű angol nyelv

4. évf.

5

Az 1-2. évfolyamon a szabadon tervezhető órákkal a rajz órákat növeltük. Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai Tantárgy

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4

4

3.5

3.5

Történelem és állampolgári ismeretek(hon és 2 népismeret) Idegen nyelv 3

2

2

2

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Informatika

0,5

1

1

1

Természetismeret

2

1,5

Fizika

1,5

1,5

Biológia és egészségtan

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1

1,5

1,5

Magyar nyelv és irodalom (dráma)

Földrajz Ének-zene

1

1

1

1

Rajz

1.5

1.5

1

0,5

Mozgóképkultúra és médiaismeret

1

Technika és életvitel

1

1

1

0,5

Testnevelés és sport (tánc)

2.5

2.5

2.5

2,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0

0

25

25

Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki Egészségtan Szabadon tervezhető

1 0

0.5 0.5 0

Kötelező óraszám a törvény alapján

22.5

22.5

68

Nem kötelező (választható) tantárgy Tantárgy

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Emelt szintű angol nyelv

5

5

5

5

Testnevelés

0,5

0,5

0,5

0,5

Informatika

0,5

Csoportbontások: − idegen nyelv − informatika − technika és életvitel

3-8. évfolyam 4-8. évfolyam 5-8. évfolyam

Érvényes a 2010/2011-es tanévtől: Az Avastetői Ált. Isk.-Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskolájának az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai Tantárgy

1. 2. 3. 4. 5. 6. NAT NAT NAT NAT NAT NAT Magyar nyelv és irodalom (dráma) 8 8 8 7 4 4

7. NAT 4

8. NAT 4

Történelem és állampolgári ismeretek(hon és népismeret) Idegen nyelv

2

2

2

2

3

3

3

3

3

3

4

3

3

3

1

0,5

1

1

1

2

1,5 1,5

1,5

Biológia és egészségtan

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1

1,5

1,5

Matematika

4,5

4,5

4,5

Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika

1

1

1

2

Földrajz Ének-zene

1

1,5

1,5

1

1

1

1

1

Rajz

1,5

1

1

1,5

1.5

1.5

1

1

Mozgóképkultúra és médiaismeret

0,5

Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

0,5

1

Testnevelés és sport (tánc)

3

3

3

3

2.5

2.5

2

2

Ember és társadalomismeret, etika

0,5

Osztályfőnöki

1

Egészségtan

0.5

1

0,5

0

0

0,5

Szabadon tervezhető

0

69

0

Kötelező óraszám a törvény 20 alapján

20

20

22,5

22.5

22.5

25

25

Nem kötelező (választható) tantárgy Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar

1

Matematika

0,5

0,5

0,5

Informatika

0,5

0,5

0,5

Idegen nyelv

1

1

2

2

1 vagy 5 3 2 vagy 4 2 vagy7

Emelt szintű angol nyelv (csoportbontás) Összesen

1

Nem kötelező (tehetséggondozás, felzárkóztatás) tantárgy Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar felzárkóztatás-tehetséggondozás

1

1

1

1

Matematika felzárkóztatás-tehetséggondozás 1

1

1

1

Informatika tehetséggondozás

0,5

0,5

0,5

Összesen

2,5

2,5

2,5

2

Tantárgy

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Emelt szintű angol nyelv (csoportbontás)

2 vagy 5 2 vagy 5 2 vagy 5 2 vagy 5

Nem kötelező (választható) tantárgy

Matematika Testnevelés

0,5

Informatika

0,5

Informatika csoportbontás

1

Osztályfőnöki

1

1

1

0,5

1

1

1

1

1

0,5

Technika

0,5 0,5

Technika csoportbontás

1

Összesen

5 vagy 8 6 vagy 9 6,5 vagy 6,5 9,5 9,5

1

Nem kötelező (tehetséggondozás, felzárkóztatás) tantárgy 70

1

1 vagy

Tantárgy

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Felzárkóztatás (magyar vagy matematika) 1

1

2

1,5

Tehetséggondozás (magyar matematika) Informatika tehetséggondozás

1

0,5

1

0,5

0,5

0,5

0,5

Összesen

2,5

2,5

3

3

Német idegennyelv

3

3

3

3

Csoportbontások: − idegen nyelv − informatika − technika és életvitel

5. évf. vagy 1

3-8. évfolyam 4-8. évfolyam 5-8. évfolyam

1.4 Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 1.5 Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol, francia és a német nyelvet választhatják.

71

2. Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával kapcsolatos feladatok Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: SNI tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján „a, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd;” (1993. évi LXXIX. sz. tv.121.§ 29.) A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését és oktatását végző iskola helyi tantervét az iskolatípusra kiadott - választható - kerettantervek és a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltak figyelembevételével készíti el, illetve fogadja el. Számukra a Közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. sz. tv. 30.§) biztosítja a különleges gondoskodáshoz, a rehabilitációs célú foglalkozáshoz való jogot, mely a tanulót fogadó intézmény számára kötelezettséget jelent. 2.1 Kislétszámú osztály működtetése és beszédfogyatékos tanulók integrált oktatása 1. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének V-82/3285/2001. sz. határozata alapján alapító okirat módosítására került sor, mely lehetőséget nyújtott arra, hogy nyílt kislétszámú osztályt indíthassunk a 2002 /2003-as tanévtől. 2. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének IV-105/13292/2002. sz. határozata engedélyezte – az ellátási körzetbe tartozó – sajátos nevelési igényű (beszédfogyatékos) tanulók integrált oktatását. A tanulók ez irányú oktatásához szükség van a Tanulási képességeket vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság szakvéleményére. A kislétszámú osztályok Az osztályba sorolás szempontjai: Azok tanulási zavarral és részképesség gyengeséggel küzdő tanulók kerülhetnek az osztályba, akik rendelkeznek a Nevelési Tanácsadó Intézet, illetve a Tanulási képességeket vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság szakvéleményével. A kislétszámú osztályok maximált létszáma: 15fő.

72

Az osztályok kialakításánál szempont, hogy a kóros hiperaktivitást mutató tanulók száma ne legyen több 3-nál maximált létszám esetén. Kiemelt feladatok: 1. Diszlexia, diszgráfia esetén - Pontos diagnózis és a megfelelő vizsgálatok alapján fejlesztő program kidolgozása - Testséma biztonságának kialakítása - Téri és időrelációk - Vizuomotoros koordináció gyakorlása - Látás, hallás, mozgás koordinációja - Olvasás, írás tanítása a hangoztató – elemző, vagy diszlexia prevenciós módszerrel - Kompenzáló technikák alkalmazása - Értékelés, minősítés méltányossága - Segítő környezet Az olvasási-írás előkészítésének időtartama a tanulmányi idő növelésével valósul meg. - Minden részterületen hosszabb begyakorlási, érési időszakot biztosítunk. Legsúlyosabb esetekben az írást segíteni kell szövegszerkesztő használatával, fejlesztő programokkal. - Az anyanyelvi fejlesztés a nevelés minden színterén központi szerepet kap. 2. Diszkalkulia esetén: - Testséma kialakítása - Téri relációk gyakorlásának biztosítása - Relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása - A szerialitás erősítése - A számfogalom kialakítása, bővítése - Segítő, kompenzáló eszközök használatának a megengedése A legnagyobb hangsúlyt a biztos számolási készség elsajátítására fordítjuk, ami az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd intenzív fejlesztésére épül. A matematika előkészítésének időtartama a tanulmányi idő növelésével valósul meg. A matematika tanítása a hagyományos matematika-tanítási módszerek felhasználása mellett az egyéni dyscalculia terápiából átvett elvek, eszközök és feladatlapok segítségével, apró lépésekben, a konkrét segédeszközökkel történő manipuláció idejét megnyújtva történik. A legnagyobb hangsúlyt a biztos számolási készség elsajátítására fordítjuk, ami az érzékelés –észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd intenzív fejlesztésére épül. 73

Az iskolai fejlesztés szakaszai: A pedagógiai szakaszok nem térnek el a NAT-ban, illetve a kerettantervben rögzítettektől. Közös követelmények Kiemelt szerepet kap a kommunikációs kultúra. Általános követelmények Kellő segítség és kompenzatorikus eszközök igénybevétele mellett elvárható az általános követelmények teljesítése Módosulhatnak a következők: Dyslexiás, dysgraphiás tanulók oktatása terén  A magyar nyelv és irodalom két évre meghosszabbítható első tanévében a tananyagba beiktatható fejlesztő program.  Az élő idegen nyelv tanításánál a felmentés helyett javasolt a nyelvoktatás auditív módszereit alkalmazni szűkített programmal, méltányos értékelési rendszerrel.  A művészetek a testnevelés területen kiemelt szerepet kap - a téri orientáció-mozgás- ritmus-beszéd koordináció, - a graphomotoros fejlesztés, - a szenzoros integrációs terápia (esetleg Ayres terápia,...) megvalósítása, - igény alapján a néptánc tanszak munkájában való részvétel.

Dyscalculiás tanulók oktatása esetén:  A matematika minimális követelményeinek teljesítése kompenzációs lehetőségekkel, speciális módszerekkel, meghosszabbított tanítási idővel, esetleg gyógypedagógus segítségével.

A személyiség fejlesztés során hangsúlyozott fejlesztést kap: - a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, - a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés.

74

Az alapképzést kiegészítő foglalkozások: Minden gyermek esetén a - vizsgálati eredményeket figyelembe véve- egyéni fejlesztési terv készül a szülő egyetértésével. A fejlesztési terv az alábbi területeket ölelheti fel: - logopédiai egyéni és kiscsoportos terápia - diszkalkulia prevenció - matematika korrekció - mozgásfejlesztés (Ayres, alapozó terápia, sport-játékok), - mese, játék, báb-terápia - drámaterápia - tantárgyi korrepetálások, - művészeti terápiák (dalos játékok, kézműves foglalkozások, ...) - pszichoterápia, családterápia az iskolapszichológussal Maximális létszám: 3 fő, diszkalkulia esetén kizárólag egyéni terápia

Fejlesztési óraszámok szükség esetén gyermekenként: -

Diszlexia prevenció és reedukáció: heti 2-5 óra, egyéb logopédiai terápiák: heti 1-3 óra, diszkalkulia prevenció és reedukáció: heti 2-4 óra, matematika korrekció: heti 1-2 óra. mozgásfejlesztés: heti 2-6 óra, tantárgyi korrepetálások: heti 1-2 óra, művészeti terápiák: heti 2 óra, pszichoterápia, családterápia (iskolapszichológussal): igény szerint.

Következő osztályfokba lépés A gyermek vagy az adott osztályban marad vagy integráljuk más osztályba a fejlettség foka szerint. Minden esetben az osztályban tanító nevelők (a fejlesztő pedagógus, logopédus, esetleg pszichológus segítségével) tesznek javaslatot a szülőnek arról, hogy a gyermek más osztályban folytathatja-e már tanulmányait, vagy további intenzív fejlesztésre van szüksége. A javaslat szempontjai: - kontroll vizsgálat alapján megállapítható és várható további fejlődés, - a tantervi követelmények elsajátításának szintje, - a felsorolt fejlesztési szempontok figyelembe vétele, - a szülő kérése. 75

Az értékelés alóli felmentés lehetőségét a mindenkori érvényben levő Közoktatási Törvény értelmében biztosítjuk. A tanuló tantárgyi teljesítményének értékelése A tanuló teljesítményét első osztályban: - Havonta szövegesen, tantárgyanként értékeljük, mely tükrözi az évfolyamon teljesítendő követelményhez elért szintjét, fejlődési ütemét. - Napi értékelés a gyermek számára minden esetben pozitív, megerősítő, a legkisebb részteljesítményt is elismerő módon történik. Apró jelzésekkel (csillag, matrica) jutalmazzuk a gyermeket, önbizalmukat. - Legalább negyedévenként szövegesen, fejlesztési területenként tájékoztatást adunk a gyermekről, hogy az eltelt időszakban, önmagához képest miként fejlődött. .

A magatartás és szorgalom értékelése Az értékelésnél figyelembe kell venni az elsődlegesen, illetve másodlagosan kialakult magatartási, szocializációs problémákat, a gyermeknek ezzel járó tüneteit. Mindezek ellenére és éppen ezért gyermek számára apró lépésekre lebontva teljesíthető szabályokat állítunk fel az adott gyermekcsoport fejlettségi szintjének megfelelően, majd lépésről-lépésre kiterjesztjük a tágabb környezetre. Feltétlen elkerülendőnek tartjuk a "nekem mindent szabad, mert én más vagyok" tudat kialakulását, ezért a magatartás és szorgalom értékelésére nagy hangsúlyt fektetünk. A szorgalom értékelésénél figyelembe vesszük a gyermek önmagához képest nyújtott teljesítményét, a tanuláshoz való viszonyát, a foglakozásokon tanúsított aktivitását, önkéntes feladatvállalásait és azok teljesítését. A fejlesztés elvei - A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók különleges gondozási igényeinek kielégítéséhez gyógypedagógus, logopédus szükséges, pszichológus segítségével. - Minden gyermek fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik - A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően érvényesítjük a méltányos számonkérési, értékelési, illetve átmeneti felmentési lehetőségeket minden esetben a gyermek távlati érdekeinek figyelembevételével. - Minden tanulónk szükségleteihez igazodva biztosítjuk a rehabilitációs időkeretek rugalmasságát. 76

- Az intenzív terápiás céllal szervezett oktatásunkat átmeneti oktatási formának tekintjük, szem előtt tartva a mielőbbi integrálás célját. Tárgyi feltételek Az 1. évfolyam számára fejlesztő szobát alakítunk ki, amelyben igyekszünk biztosítani a megfelelő eszközöket: tapintási és észlelést fejlesztő, téri észlelést, forma felismerést fejlesztő eszközök, vizuális zavarokat javító, hallást korrigáló eszközök, mozgásfejlesztő játékok. Fejlesztő szoba felszerelése:  Szőnyeg  70X130-az tükör függönnyel  2 db szekrény, nyitott polcok  1 magnó  sportszerek: Ayres háló Body-roll henger 2db tornapad 2 db zsámoly 6db közepes méretű labda 6 db teniszlabda 6db ping-pong labda 6 db hullahopp karika 6 db ugráló kötél 1 db trambulin 4 db bordásfal tornaszőnyeg 11 db billenő rácshinta 6 pár lépegető 6 db karika 1 db pedál roller 1 db kötéllétra 1 db masszírozó szőnyeg 1 db ejtőernyő 1 db érzékelő ösvény 1 db egyensúlyozó tölcsér 1 db egyensúlyozó libikóka 1 db testhenger család 1 db mászó háló 1 db mozgásfejlesztő táska 3 db rugós deszka 3 db roller A tanterem felszerelése minden osztály számára: 77

-

1 db tükör egyéni tanuló asztalok, székek nyitott polcok, szekrények 1 db kerek vagy ovális asztal 1 db magnó 1 db írásvetítő, írásvetítő vászon számítógép 1 db ágy, szőnyeg

Fejlesztő játékok: - memória játék, kirakó - taktilis, vizuális, auditív észlelést fejlesztő játék - testsémát, téri orientációt, formaazonosítást, figyelmet, emlékezetet, számfogalmat fejlesztő játék - dobójáték Játékok: pl. medvecsalád, bababútor, bábok A következő időszak feladatai - Meixner – féle diszlexia prevenció és reedukáció - Diszkalkulia diagnosztika és terápia - Gósy – féle GMP – teszt (beszédészlelés és beszéd megértés vizsgálata és terápiája - Szenzoros integráció terápia - Sindelar tanfolyamon II. való részvétel - Ayres terápia alkalmazásához szükséges végzettség megszerzése - Drámapedagógia alkalmazása a fejlesztésben - Meseterápia - A megismert új diagnosztikus és terápiás eljárások alkalmazása, beépítése a mindennapi munkába - Folyamatos tájékozódás szakkönyvekben, folyóiratokban, pályázatokban - A Fejlesztő pedagógia, Gyógypedagógia c. folyóiratok megrendelése. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának egyéb feladatai Az oktatás feltétele: a Tanulási képességeket vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság szakvéleménye. Az integrált fejlesztés megvalósítására az alábbiakat látjuk intézményünkben megvalósíthatónak: Azonos tanterv alapján, de az fejlettségüknek megfelelően, haladnak a tanulók.

78

egyéni

követelményeknek,

a

A részlegesen integrált tanulókkal az anyanyelvi tantárgyak óráin külön helységben foglalkozik a gyógypedagógus – logopédus. A speciális tanulási problémát mutató gyerekek számára egyéni fejlesztési terv kidolgozása történik gyógypedagógus – logopédus segítségével. Ezt a tervet az iskola vezetése évente egyszer felülvizsgálja, hogy valóban biztosított – e a gyerekek fejlődése az integrált programban. Erről a szülőket is tájékoztatják, hogy döntési szabadságot biztosítsunk számukra: vállalják-e továbbra is az integrált oktatást vagy speciális oktatási intézménybe kérik gyerekük áthelyezését. Feltétlenül szükséges gyógypedagógus – logopédus alkalmazása és az integrált oktatásban érintett pedagógusok felkészítése. A pedagógusok továbbképzése és a feladatvállalás nehézségei folyamatos gyógypedagógusi konzultációval oldhatók meg. A tanulók, az osztálytársak viszonyulása – folyamatos nevelési tevékenység következtében – lesz toleránsabb, empátiájuk, segítőkészségük növekedése a pedagógiai cél. Szüleik bevonása a nevelési feladatok megoldásába, az együttnevelés előnyeinek megismertetésével, majd az estleges nehézségek fejlesztő, személyiségformáló hatásának belátásával valósulhat meg. 2.2 Gyengénlátó és aliglátó tanulók fejlesztése Közös követelmények: A gyengénlátó, aliglátó tanulók nevelése, oktatása során a NAT és a kerettantervek alkalmazása, a tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe vesszük, hogy egyéni adottságaik többnyire eltérnek az ép tanulók adottságaitól. Ezért amennyiben a gyengénlátó tanuló szemészeti és pszichés állapota lehetővé teszi, akkor a NAT és a kerettanterv anyagát és követelményeit alkalmazzuk, ha azonban a szemészeti és pszichés állapot akadályozza a tanulót, akkor a megadott módosításokkal. Mindkét csoportba tartozó tanulók számára biztosítjuk a tanuláshoz és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges tananyagot (speciális technikák és eszközök használata stb.) és a készségfejlesztést (önálló tanulásban használható eljárások, lényegkiemelés, megtartó emlékezet növelése, szóbeli kifejezőképesség gazdagítása, célszerű munkaszokások kialakítása, vizuális megfigyelőképesség fejlesztése stb.).

79

Kommunikációs kultúra: A gyengénlátó, aliglátó tanulóknál a megfelelő látási kontroll hiányának következtében nehezített a kommunikáció, a metakommunikáció által terjedő információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az ép szervek segítségével más területek fokozott kiművelésével is pótoljuk. A testi-lelki egészségre nevelésnél átfogó képet nyújtunk arról, hogy a gyengénlátó, aliglátó tanuló miként viszonyuljon szembetegségéhez. Képessé tesszük a tanulókat a helyes higiénés szabályok elsajátítására, a szem óvására, tisztán tartására, a látáskímélő előírások betartására. Megismertetjük a szembetegségek következtében javasolt mozgáskorlátozásokat, az optikai segédeszközöket és azok rendeltetésszerű, helyes használatát. A finommozgások és a tájékozódás ismereteit elsajátíttatjuk, hogy a gyengénlátásból, aliglátásból fakadó fokozott baleseti lehetőségeket megelőzzük. Megértetjük a tanulás területén a látásos megismerésben fennálló nehézségeiket, hogy törekedni tudjanak a kompenzatív eljárások kialakítására és begyakorlására. Ezáltal tevékenyen részt vesznek a külső feltételek, körülmények számukra kedvező kialakításában, megtanulják önállóan használni az optikai segédeszközöket (szemüveg, távcsőszemüveg, lupe, teleszkópos nagyító, olvasótelevízió stb.), hogy a láthatóság legelőnyösebb feltételeit megteremtsék maguknak. A pályaorientáció általános célja, hogy segítsük a tanulók pályaválasztását a látássérülés miatti szűk lehetőségek között. Ehhez biztosítjuk a szemészeti diagnózis és következményeinek ismeretét, a választható pályák tapasztalati úton történő megismerését, a szűk választási lehetőségek, a valóság, a vágyak és a realitások összehangolását. Általános követelmények Az általános fejlesztési követelmények a gyengénlátó, aliglátó tanulók nevelése-oktatása során teljesíthetők azokkal a módosításokkal, amelyeket a látási fogyatékosságból eredően figyelembe kell vennünk. A NAT és a kerettanterv tananyaga kiegészül, illetve csökken, sajátos készségfejlesztő feladatok épülnek be a tanítási folyamatba. A gyengénlátó, aliglátó tanulóknak a tanuláshoz és a mindennapi fejlesztéshez szükséges különleges technikákat kell elsajátítaniuk (Braille írás-olvasás, tájékozódás hosszú fehér bottal, olvasógép használata stb.), melyeknek ismeretanyaga is a helyi tanterv része. Biztosítjuk számukra a megfelelő eszközrendszert (teremvilágítás, egyéni megvilágítás, speciális tanulóasztal, tankönyvkiválasztás, speciális füzet, megfelelő íróeszköz stb.). A követelmények teljesítése a gyengénlátók egyéni adottságai szerint várható el (mennyiségi és minőségi követelmények). Ennek érdekében több gyakorlási lehetőséget biztosítunk. 80

Műveltségi területek és részletes követelmények Helyi tantervünkhöz a NAT-ban illetve a kerettantervben megfogalmazott műveltségi területek, tananyagok és követelmények voltak irányadók. Az eltéréseket az alábbiak tartalmazzák: Anyanyelv és irodalom Az olvasás-írás tananyagának elsajátításához az 1. és 2. évfolyamon magasabb óraszámot biztosítunk a gyengénlátásból, aliglátásból fakadó sajátos nehézségek megoldása miatt. A tananyag kiegészül a kommunikációs készség kialakításával, fejlesztésével. Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű olvasmányokat (kötelező olvasmányokat) választunk. Az olvasási tempót a látásteljesítménytől függően követeljük meg. Az írás tanításánál törekszünk az áttekinthető, rendezett, olvasható írásképre, amelyet a tanuló saját adottságainak megfelelő betűméretben és taneszközökkel teljesít. Élő idegen nyelv Az élő idegen nyelv tanulása a gyengénlátó és az aliglátó számára a látó társadalomba való beilleszkedést és az esélyegyenlőséget célozza. Ennek érdekében a tananyagot kiegészítjük mindazon ismeretanyaggal, mely a mindennapokban előforduló, nehezített élethelyzetek gyors megoldását teszi lehetővé (információkérés, tájékozódás, segítségkérés, fejlett kommunikációs készség kialakítása az idegen nyelv használatában). Művészetek A gyengénlátó, aliglátó az élet minden területén több nehézséggel küzd, mint az ép társai, ezért kiemelten fontos a művészetek személyiségkorrekciós hatása a készségek, képességek fejlesztése mellett. Ének-zene ismeretanyagában a hallásos tanulás kerül előtérbe. A vizuális kultúrán belül – elsősorban az aliglátók esetében – a hangsúly a síkábrázolás helyett a plasztikus megjelenítésben (mintázás) legyen. Fokozottan érvényesül a jó minőségű eszközök biztosítása a látássérült gyermek számára megfelelő vizuális élmény megszerzéséhez. A szerkesztési feladatoknál a pontosság terén engedményeket teszünk. A tánc - és dráma - , valamint a médiaismeret tananyaga más műveltségi területhez is kapcsoló tantárgyak tananyagába is beépíthetjük. Matematika A matematika tanításának célja és tartalma megegyezik a NAT-ban és a kerettantervben megfogalmazottakkal. 81

A tanítás során kiemelten figyelembe vesszük az alábbiakat: a szemléltetéshez és a tanulói munkához speciális eszközöket kell használni (speciális vonalzó, körző stb.); a mérés, szerkesztés jelentősen függ a látássérülés mértékétől, ezért a pontosság szempontjából engedményeket kell tenni. Ember és társadalom Az ismeretanyag és a követelmények többnyire megegyeznek a NAT-ban és a kerettantervben megfogalmazottakkal. Az ismeretanyagot azonban az alábbiakkal egészítjük ki: - ismerje a gyengénlátó, aliglátó tanuló a látássérültekre vonatkozó jogi szabályozást, és tudja, hogyan élhet jogaival; - ismerje a látássérültek érdekvédelmi szerveződéseit. Ember és természet A tananyag nagyrészt megegyezik a NAT-ban és a kerettantervben megfogalmazottakkal, de az alábbiak alkalmazása elengedhetetlen: a teljes látást igénylő jelenségeket az ismeret szintjén kell biztosítani (fizikai, kémiai, biológiai jelenségek, pl. fénytan); a tananyagba beépítjük a gyengénlátással kapcsolatos fizikai és biológiai ismereteket. a tanári és a tanulói kísérletekben való aktív részvételre lehetőséget adunk a gyengénlátó, aliglátó számára. A követelmények terén engedményeket adunk az ismeretek szintjén elsajátított tanagyagban, valamint jelentős engedményeket a balesetek elkerülése érdekében a tanulói kísérletek terén. Földünk és környezetünk A tananyag megegyezik a NAT-ban és a kerettantervben megfogalmazottakkal. A tanítás során biztosítani kell a gyengénlátók, aliglátók számára használható térképeket (lényegkiemelő, kontrasztos, esetenként tapintható jelzések stb.). A követelményeknek ismeretanyag szempontjából teljes körűen, de a gyengénlátók, aliglátók által használt eszközzel kell eleget tenni. Informatika Az informatika műveltségi terület bővül a gépírás tanításával. A gépírás tanítás célja, hogy a gyengénlátó, aliglátó a mindennapi életben adódó írásbeli feladatait (dolgozat, önéletrajz stb.) esztétikus külalakban végezhesse. A gépírás tanítása egyben előkészíti a számítástechnika tanítását is. 82

A számítástechnika tananyaga megegyezik a NAT-ban, ill. a kerettantervben megfogalmazottakkal. A számítástechnika tanítása során az aliglátók számára speciális hangjelzős és tapintásos információt adó készülékek alkalmazása szükséges. A könyvtárhasználat a gyengénlátóknál, aliglátóknál az iskolai könyvtár használatára korlátozódik azzal a kiegészítéssel, hogy megtanítjuk az ismeretlen könyvtárban segítséget kérni, és ezúton tájékozódni. Lehetőség szerint megismertetjük a hangos könyvtárral és annak igénybevételével. Életviteli és gyakorlati ismeretek A technika tantárgy ismeretanyaga és követelményrendszere a látássérülés fokától függően jelentősen módosul. Számos tananyagrész elhagyása mellett mindazon ismereteket beépítjük, melyek a gyengénlátók mindennapi életvezetéséhez szükségesek, illetve alakítják későbbi pályaválasztásukat. A háztartástan ismeretanyaga a NAT-ra és a kerettantervre épül és kiegészül a látássérültek mind teljesebb önálló életviteléhez szükséges speciális tudnivalókkal (esztétikai ismeretek, pl. öltözködés, megjelenés, alapvető biztonsági ismeretek gyakorlása, háztartási gépek használata, a látássérültek speciális eszközeinek ismerete stb.). A követelmények között hangsúlyozott a látássérülés miatti speciális ismeretanyag számonkérése. A pályaorientáció bővül a közös követelményekben foglaltakkal. Testnevelés, sport A gyengénlátók, aliglátók az állapotuknak megfelelő speciális mozgásnevelésben vesznek részt. A speciális tananyag kialakításánál figyelembe vesszük: - a mozgás-látás koordinációjának fejlesztésére, - a helyes testtartást segítő gyakorlatokra és a meglévő mozgásszervi betegségek korrekciós gyakorlataira. A követelmények teljesítése mindig a gyermek egyéni állapotától függ, a látásteljesítmény, a szembetegség és a társuló mozgásszervi betegség figyelembevételével. Amennyiben lehetőség van rá, megismertetjük a gyengénlátó, aliglátó tanulót a látássérültek sportolási lehetőségeivel és biztosítjuk az abban való részvételt (pl. atlétika, csörgőlabda, úszás). Pedagógiai és egészségügyi rehabilitáció A tanulók fejlesztése többnyire egyéni, ritkán kiscsoportos program alapján történik. A gyengénlátó, aliglátó tanulók rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozásain általában a következő területeket érintik: 83

- látásnevelés (a látási funkciók fejlesztése, optikai segédeszközök használata), - mozgáskorrekció (finommozgás, nagymozgás), - az olvasási készség fejlesztése, - tájékozódásra nevelés (közlekedési önállóság), - tapintó írás-olvasás (Braille írás-olvasás), - személyiségkorrekció, - diszlexia, dysgraphia, diszkalkulia, - logopédiai ellátás, - gyógytestnevelés, - a speciális optikai segédeszközök használata 2.3. Beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) zavart mutató tanulók Fejlesztő program a beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) zavart mutató tanulók fejlesztéséhez A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavart a nevelési tanácsadó állapítja meg. Szakvéleményében megjelöli a fejlesztendő területeket is. A fejlesztés célja A BTM zavart mutató tanulók fejlesztésének célja, hogy a tanulók képessé váljanak az általános iskolai követelmények elsajátítására a nevelés-oktatás terén. A fejlesztés kiterjed a tanuló egész személyiségére. Figyelembe veszi a tanuló egyéni jellemzőit, készségeit, képességeit. A zavart a különböző részképességek elmaradása, fejletlensége okozza. A fejlesztés az alapképességek mentén történik, lehetővé téve az olvasás, írás, számolás készségszintű elsajátítását. Az alapdokumentumokban megfogalmazott fejlesztési feladatok a BTM zavart mutató tanulókra is érvényesek. A fejlesztő tevékenység területei Testsémafejlesztés, téri-, időbeli tájékozódás fejlesztése -térészlelés -oldaliság(bal-jobb) -irányok -tájékozódás saját testen, térben, síkban -relációs szókincs Mozgásfejlesztés Nagymozgások: természetes mozgások (járás, futás, ugrás, mászás, kúszás) Finommozgások: szem-kéz koordináció, szemmozgások (fixálás-követés), kéz-ujjak (helyes ceruzafogás) Percepció fejlesztése – vizuális 84

– auditív – taktilis Emlékezet fejlesztése – rövid távú. hosszú távú – vizuális, auditív Figyelem fejlesztése – terjedelme – koncentráció Gondolkodás fejlesztése – ok-okozati összefüggések felismerése – problémamegoldó gondolkodás Beszédfejlesztés – beszédszervek mozgásának tudatosítása – szókincsbővítés Énkép, önismeret fejlesztése, önbizalom növelése Alapelvek a fejlesztő munkában – A tanuló egyéni fejlettségéhez, sajátosságaihoz való alkalmazkodás – Fokozatosság – Szemléletesség, cselekedtetés – Változatos tevékenységformák – Elfogadó légkör – Játékba ágyazott fejlesztés – Komplexitás – Rendszeresség – Differenciálás Általános feladatok A tanév első hónapja a megfigyelések, vizsgálatok, csoportalakítások, órarend kialakításának ideje. Ez mindig team-munkában történik. A team tagjai a fejlesztő pedagógusok, a logopédusok, a pszichológusok kibővítve a pedagógusokkal. A munkamegosztást a szakmai kompetenciák határozzák meg. A nevelési tanácsadó szakvéleményét közösen beszéljük meg. A fejlesztéshez ez adja az alapot. Ezt egészíti ki az iskolában történő megfigyelés, vizsgálati eredmény. A fejlesztést mindenki a maga területén valósítja meg. Mindenkinek megvan a saját feladatköre a tevékenységben, melyet a team jelöl ki és koordinál. A foglalkozások minimuma heti 2x1 tanóra, szükség esetén emelhető. A foglalkozások minden évfolyamon szerveződnek. A csoportlétszámok az öt főt nem haladhatják meg, de egyéni fejlesztés is szervezhető. A csoportkialakításban a fő szempont az azonos, vagy hasonló probléma. Foglalkozásokon képességfejlesztés történik, amely mindig adott ismeretekkel történik. Ez nem jelenti az adott osztályfoknak megfelelő tananyagot, hanem a meglevő ismeretekről való továbblépést. 85

A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarok enyhítését segítő tevékenységi formák: 1. Fontos szerepet szánunk a megelőzésnek, melynek alapja a megfelelő iskolai légkör (szeretetteljes, vidám, elfogadó). Törekedni kell a nyugodt, kiegyensúlyozott, határozott, következetes, kiszámítható nevelői magatartásra. 2. Pozitív tulajdonságok, képességek felkutatása, továbbfejlesztése, ezek elismerése. A biztatás legyen viselkedésünk alapelve. 3. Közös, kedvelt tevékenységek szervezése. Az öröm, a játék fontosságának kiemelése. Tanórán kívüli foglalkozások: sportverseny, diákkörök, diáknap, jeles nap. 4. A tanulók sikerélményhez juttatása. 5. A másság elfogadása, a problémákkal való bánás megtanulása. 6. A demokratikus fegyelmezés megtanulása. A pedagógiai munkakultúra folyamatos önértékeléssel, szüntelen megoldáskereséssel célirányosan fejleszthető. 7. Felzárkóztató iskolai tevékenység a gondozás területén a rászoruló tanulók részére (kis létszámú osztály). 8. A bukás miatt többször közösséget váltó, iskolai kötődéssel nem rendelkező gyerekekre külön odafigyelés, egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés, fejlesztési terv alapján, differenciálás alkalmazása. 9. Meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy célirányosan tervezzenek, szervezzenek, szabályokat alkossanak, elfogadjanak és betartsanak. A logikus következmények megértése segítségükre lehet különleges viselkedésmódok korrigálásában. 10. A tanulókban levő feszültség oldása drámapedagógiai módszerekkel. Az önérvényesítés lényegének megtanítása, hogy saját szükségleteinket és vágyainkat ki tudjuk elégíteni anélkül, hogy ezzel másoknak ártanánk. 11. A magatartás szempontjából problémás tanulókat egymástól távol ültetjük. Feltételek Személyi feltételek: - fejlesztő pedagógusok - pszichológusok - logopédusok - gyermekvédelmi felelős Tárgyi feltételek - fejlesztő, logopédiai, pszichológusi szobák, megfelelő berendezéssel - fejlesztő eszközök (vásárolt és saját készítésűek) - számítógépek, programok - szak-, és segédkönyvek Értékelés Az értékelés folyamatos a foglalkozások során. Mindig az adott tevékenységre, eredményre vonatkozik. A saját fejlődést mutatja. Mindig pozitív, segítő, nem minősít. 86

– Egyéni elbírálás (önmagához mért teljesítmény alapján) – Gyakoribb ellenőrzésre szorul (pl. felírta-e a házi feladatot) – Szóbeli magyarázat kiegészítése írott szöveg feldolgozásával – Segédeszközök használatának megengedése (számológép, szorzótábla, ábécé) – Szóbeli vagy írásbeli számonkérés elsőbbsége adott tanulóra vonatkozva – Szükség esetén a feladat felolvasása – Számítógép használatának engedélyezése egyes feladatok megoldásában (digitális kompetencia) – Elfogadás, empátia (szociális kompetencia) A beilleszkedési, magatartási zavarral kapcsolatos tevékenységünk eredményességét jelzi: 1. Ha az érintett tanuló: – huzamosabb ideig súlyosabb konfliktusok nélkül tanul a közösségben, – többnyire elfogadja és betartja a szabályokat – együttműködik tanáraival, társaival. 2. Az osztályközösség elfogadja a másságot, befolyásolja és segíti a problémás tanulót. 3. Ha a kiváltó okot az iskolai közösség szolgáltatta, az ok feltárásával és megszüntetésével orvosolt a probléma. 4. Ha iskolánk nevelőközösségének az a többségi véleménye, hogy gyermekeink magatartása, viselkedése összességében javult. (Pl.: türelem, tolerancia, udvariasság stb. figyelhető meg => kevesebb a durvaság, a verekedés, a trágár beszéd.)

3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Intézményünk oktatási tevékenységének - így a pedagógiai program teljesülésének - fontos tárgyi feltételei az alkalmazott tankönyvek, segédletek, egyéb taneszközök. Kiválasztásuk szempontjaiként a következő elveket alkalmazzuk:  A nevelő – oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak.  Az egyes évfolyamokon használt kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.  A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleten) tájékoztatjuk.  Fontos szempont: a tartalom, a kerettanterv által kijelölt ismeretanyag a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodó feldolgozásban az egymásra épültség ne legyen szükség kiegészítő taneszközre tartósság, hogy a tanulóink kezébe adott eszközök viszonylag tartósak, több éven keresztül használhatóak legyenek 87

esztétikusság formai megfeleltetés: a betűforma, méret és távolság illetve az egy oldalra kerülő szöveg vagy feladatmennyiség megfelel – e a tanulók érzékelő apparátusának, észlelési képességének - a taneszközök ára - tekintettel kell lennünk az anyagilag nehezebben élő családokra is, tartózkodnunk kell a kimagaslóan drága taneszközök alkalmazásától. Törekszünk arra, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzünk be az iskolai könyvtár számára.  A számítástechnikai eszközök és programok vásárlásánál a korszerűség, az elévülés várható (lehetőleg minél távolabbi) ideje, a továbbfejleszthetőség, az oktatásban való felhasználás várható gyakorisága játszhat szerepet.  A testnevelésben, technikában használt eszközöknél kiemelten fontos a tartósság, tekintettel arra, hogy az itt használt eszközök fokozott igénybevételnek vannak kitéve.  Az ének-zene és az idegen nyelv speciális eszközei közül kiemelt szereppel bír a lemezjátszó és a magnó, melyeknek frekvencia-átvitele igen fontos szempont (alkalmasak legyenek zenei felvételek minőségi megszólaltatására).

4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei  A követelményekben megfogalmazott és a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése - valamennyi tantárgyból.  Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, ellenőrizhetően elérje a továbbhaladáshoz szükséges szintet.  munkára.

gyakorlottság

A kialakult képességek alkalmasak legyenek a magasabb évfolyamon a

 A NAT, illetve a kerettantervek minimum követelményeinek teljesítése (a továbbhaladás feltétele).  Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva osztályozó vizsga letételére kötelezett, ott kell bizonyítania a követelményeknek való megfelelését.  A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el.  Amennyiben a tanuló a tanév szorgalmi időszakának végén egy vagy két tantárgyból “elégtelen” minősítést szerez, a következő tanév megkezdése előtt (tehát augusztus hónapban) javítóvizsgát tehet. Amennyiben, a tanuló a tanév szorgalmi időszakának végén három tantárgyból szerez “elégtelen” minősítést, a nevelőtestület engedélyével vehet részt javítóvizsgán. Háromnál több tantárgy elégtelen minősítése esetén köteles az évfolyamot megismételni. 88

 Ha a tanuló a tanítási évben igazoltan és igazolatlanul 250 órát, ill. egy tantárgyból az órák 30 %-át hiányozta és emiatt teljesítménye év közben nem volt értékelhető, a nevelőtestület engedélyezheti az osztályozó vizsgát. Ez akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazoltét. Előzetesen az iskolának értesítenie kell a szülőt, ha a gyerek igazolatlanul hiányzott és tájékoztatni kell őt a mulasztás következményeiről.  A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie abban az esetben is, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, -

magántanuló volt.

 Az évfolyamismétlést a szülő kérheti 1-4. évfolyamon. A szülő kérésére engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A kérést írásban kell benyújtani az intézmény igazgatójához, az értékelés átvételét követő egy héten belül.  Az 1. évfolyamra felvett tanuló, ha egyéni adottsága fejlettsége szükségessé teszi – a szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságokhoz, fejlettségekhez igazodó egyéni továbbhaladást engedélyez.  A magasabb évfolyamra lépés jogának illetve a tanév végi osztályzatok megszerzésének ritkább, de fontos eszköze az osztályozó vizsga. Az osztályozó vizsga tantárgyai a különböző évfolyamokon a következők: 2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret, informatika 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, biológia, földrajz, fizika, kémia, etika, informatika 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, biológia és egészségtan, földrajz, fizika, kémia, informatika 89

5. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1. Iskolánk a fenntartó által meghatározott beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31-ig betöltse. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni - A gyermek születési anyakönyvi kivonatát - A szülő személyi igazolványát - A gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt - A nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét abban az esetben, ha az óvoda ezt javasolta - Szükség esetén a szakértői bizottság véleményét Kislétszámú osztályba való kerülés feltétele a nevelési tanácsadó ez irányú javaslata. 3.

4.

A második- nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - A tanuló anyakönyvi kivonatát - A szülő személyi igazolványát - Az elvégzett évfolyamot tanúsító bizonyítványt - Az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot

5. A második- nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tenni idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket az előző iskolában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. A testnevelés orientált és a fociakadémiai első osztályokba jelentkező tanulókat a testnevelő tanárok irányításával felmérjük, mely mérések a testi adottságra, fizikai képességre, generikus mozgásokra vonatkoznak. A testnevelés orientált és a fociakadémiai osztályba lépéshez orvosi igazolás szükséges a később felmerülő egészségügyi problémák (gerincferdülés, asztma) elkerülése miatt. A játékos adottság- és készségfelmérésen foglalkozás közben figyeljük meg az óvodás gyerekeket, majd az óvónőkkel történő beszélgetés során értékeljük őket. Az orientált osztályokba felvételt nyert tanulókat írásban értesítjük. 90

8. Az magyar-angol két tanítási nyelvű osztályokba történő felvételt egy elbeszélgetés, valamint PREFER mérés előz meg, mely a tanulók adottságairól ad tájékoztatást. Az átjárhatóság a helyi tantervben biztosítva van. 9. Aliglátó és gyengénlátó, illetve beszédfogyatékos tanulók integrált képzését szakértői vélemény alapján vállaljuk fel. 10.

Az osztályba- és csoportba sorolás elvei, képzési szakaszok

A tanítást a nappali oktatás munkarendje szerint, az iskolai alapszolgáltatások biztosításával, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az osztálybontások, egyéni foglalkozások biztosításával szervezzük. Az iskolai osztályokat úgy alakítjuk ki, hogy a tanulók száma ne lépje túl a törvényben előírt létszámot. Osztály- és csoportbontás: - Testnevelés orientált osztályokban nemek szerint - Nyelvi orientált, magyar-angol két tanítási nyelvű osztályokban, valamint a technika és az informatika órákon a létszám és az eszközök száma határozza meg - Az magyar-angol két tanítási nyelvű osztályokban a 26/1997 MKM rendelet szerint Napközis csoport működését minden évfolyamon tudjuk biztosítani. A csoportokat lehetőleg egy évfolyam tanulóiból alakítjuk ki, ahol mód van rá, egy osztály egy napközis csoportot alkothat. Az alapképzést kiegészítő (nem tanórai) választható foglalkozások, tevékenységek csoportba sorolásánál a következő szempontokat érvényesítjük: - A tanulók igénye, érdeklődése - Az iskola adottságai - Szülői igény. Iskolánkban az alapképzési szakaszok megegyeznek a NAT műveltségi területeiben meghatározott követelményszintekkel, amelyek 4., 6., 8. évfolyam végére esnek. Ekkor van lehetőség más rendszerű képzésre való áttérésre (8, 6, illetve 4 osztályos gimnázium).

6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének formái 91

6.1 Elvek, követelmények  Az értékelés folyamatos megfigyelésen alapul. Mindig a gyermek érdekében a fejlesztés és megerősítés szándékával történik.  A tanulói teljesítmény értékelésekor visszajelzést kapunk és adunk a tanítás-tanulás eredményéről (cél - tanítási-tanulási folyamat - eredmény; visszajelzés: a tanuló felé, a tanítási-tanulási folyamatra, a célrendszerre).  Az értékelés változatos módszereit használjuk (diagnosztikus, formatív, szummatív).  Csak azt értékeljük (osztályozzuk), amit korábban megtanítottunk és meggyőződtünk az elsajátításáról.  Az értékelés legyen folyamatos, igazságos, körültekintő, következetes, humánus (egyénre szóló).  Igyekezzünk egyértelműen megfogalmazni a követelményeket és az értékelési módszereket az egyes tantárgyi modulokban. A tanuló tudja, értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle.  A tanulók minél többféle tevékenységét értékeljük, de ne minden tevékenységét és ne mindig osztályozzuk.  A jól megválasztott értékelési szempontok nagy segítséget nyújtanak a tanulók önellenőrző, önértékelő, képességének kialakításában.  Az év végi osztályzatnak értékállónak kell lennie. Ezért győződjünk meg az eredményességről - a belső értékelési módszereken kívül - külső felmérésekkel, vizsgálatokkal is.  A gyermek szülőjének joga és kötelessége gyermeke tanulmányi előmenetelét figyelemmel kísérni. Pedagógus feladata: folyamatosan informálni a szülőt a tanuló teljesítményéről. 6.2 A tanulói teljesítmények értékelése Célja: Diagnosztikus visszajelzés biztosítása a tanár és a tanuló számára. Módjai - Szóbeli: az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. - Írásbeli: röpdolgozat, feladatlap néhány óra anyagából, témazáró dolgozat. - Gyakorlati: a kísérletek, mérések, készségek, munkafolyamatok egyes műveleteiben elért gyakorlottság mérése. Helye a tanulás folyamatában 92

- Rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán. - Rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából. - Írásbeli ellenőrzés olyan tananyag részek után, amelyeknél alapvető követelmény a számítási feladatok megoldása - Témazáró feladatlapok a témakörök lezárása után. - Évfolyamszintű mérések (írásbeli és gyakorlati) a negyedik, hatodik és a nyolcadik évfolyam végén. Súlypontjai - A továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése. - Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése. - A kialakult képességek ellenőrzése. - A NAT és a kerettantervi minimum követelményeinek teljesítése (a továbbhaladás feltétele). 6.3 Minősítése A helyi tantervekben tantárgyanként kidolgozott minősítési rendszer alapján. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következő szerint történik. 6.3.1 Szöveges értékelés A 2004/2005. tanévtől 2009/2010 tanévig az első három évfolyamon és a negyedik évfolyamon félévkor minden esetben csak szöveges értékelést alkalmazunk a Kt. 70. §(3) értelmében, amelyik kifejezi, hogy kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét, feltárjuk a fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Tájékoztatást adunk a segítségnyújtás lehetőségeiről. A törvény 71.§ (1) bekezdés szerint, a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, illetve a szülő kérése esetén. A 2010/2011-es tanévtől a törvény módosítása előírja, hogy az 1. évfolyam félévi és tanév végi, valamint a 2.évfolyam félévi értékelése szöveges értékelés formájában történik, amelyik kifejezi, hogy kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Minderről, s arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást kell adni. A törvény módosítása szerint, a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az 1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi 93

követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A törvény 71.§ (7) bekezdésből megtudhatjuk, hogy a tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése 1-4. osztályban abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne, de a szülő kéri az adott év megismétlését. 6.3.2 Osztályozás A 2.3.4. évfolyamon év végén, valamint az ötödik – nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét , előmenetelét jeggyel értékeljük. Iskolaváltáskor a következő értékeléseket alkalmazzuk: felzárkóztatásra szorul (elégtelen -1-) megfelelt (elégséges, közepes – 2-3-) jól megfelelt (jó –4-) kiválóan megfelelt (jeles-5-) 6.3.3 Az érdemjegyek Év közben 5 érdemjeggyel, év végén 5 osztályzattal történik (kivételt képez az előírás szerinti szöveges minősítés). Az érdemjegy visszajelentő informatív jellegű, a tanulási részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredményét jelzi. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmények tükrében. Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, a saját szavaival is meg tudja fogalmazni a lényeget. Tud önállóan, összefüggően beszélni. Kérdéseit bátran megfogalmazza. Kitűnő (év végén): a jelesnél jelzett követelmények teljesítésén túl jelentős az ismeretanyaga a kiegészítő anyagból is, érdemjegyei az év közben jellemzően 5-ösök. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. Közepes (3): a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Önállóan dolgozni, beszélni kevésbé tud. Segítséggel képes megoldani önálló feladatát. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen az önálló munkavégzésre. 94

Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. 6.3.4 A tantárgyi osztályzatok  A tanulók félévente minimálisan a tantárgy heti óraszámánál kettővel több osztályzatot kapnak. A tantárgyi osztályzatok száma félévente legalább három. Félévkor és tanév végén tantárgyanként egy-egy osztályzattal történik a tanulói teljesítmények értékelése. Az egészségtan tantárgy osztályzata a természetismeret tantárgy jegyébe számít bele.  Érdemjegy adásakor a szóbeli értékelés, az ötfokú osztályozás mellett jelöljük különböző módon a különböző jellegű teljesítményekre szerzett eredményeket. A piros színű osztályzat témazáró, felmérő, a zöld jegy gyógytestnevelés és magyar szövegértés, a kék jegy szóbeli felelet, írásbeli számonkérés értékelésének színe.  A szóbeli felelet követelményeit, a témazárók, felmérők témakörét, értékelésének szempontjait előre ismertetjük.  Az osztályzatot a kihirdetéssel egyidejűleg: beírjuk a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba; 

A tájékoztatóban jelöljük a felelet témáját, a dolgozat tárgykörét;

 A beírt osztályzatot csak a szaktanár javíthatja (egy vonallal történő áthúzással, * jelöléssel, lapszélén szignálással).  Dolgozatokat: mindenki igyekezzen a lehető legrövidebb időn belül kijavítani, és értékeléssel együtt a tanulónak átadni. A szülőnek is joga, hogy a dolgozatokat fogadó órán, vagy szülői értekezleten megtekintse.  A témazárókat, a tanévben előírt dolgozatokat egy tanéven keresztül (a javítóvizsga befejezése utáni egy hétig) köteles minden szaktanár megőrizni.  Félévkor, év végén a tanulók teljesítményének elbírálásánál az osztályzatok jellegük súlya szerint kerüljenek beszámításra. Az első félév teljesítménye is beszámít az év végi osztályzatba. Vegyük figyelembe az előmenetel tendencia jellegét.  1 hónappal a félév értékelése előtt a szülőt írásban tájékoztatni kell arról, ha gyermeke bukásra áll (a minimum követelményeket nem tudja teljesíteni).  A szaktanárok az osztályozó értekezlet előtt zárják le az egyes tantárgyak jegyeit.

95

Az értékelés akkor sikeres és hatékony, ha: Folyamatos, megjelenése rendszeres, kampányszerű.

aktuális,

tervszerű,

nem

Sokoldalú, méri az emlékezeti teljesítményeket, az ismeretek alkalmazását, a tudást, és feladat-meghatározó. Változatos, vizsgálja a neveltségi szintet, figyelembe veszi a mindenkori életkori sajátosságokat, személyiségtípusokat és alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket. -

Kiszámítható.

-

Tudatosított.

Az átjárhatóság, az iskolaváltás biztosítása A Kt. 46. § értelmében az átjárhatóság érdekében biztosítjuk: - a különbözeti vizsga lehetőségét - az évfolyamismétlés lehetőségét esetenként - amennyiben ez a megoldás a legcélravezetőbb - az 5 % (Kt. 52 § (10) c.) terhére, vagy az egyéb differenciált foglalkozások terhére szervezett felzárkóztató foglalkozást. 6.4 A magatartás és szorgalom értékelése 6.4.1 A magatartás értékelése Példás (5) magatartású az a tanuló, aki -

a házirendet betartja a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik kötelességtudó, feladatait teljesíti önként vállal feladatokat és azokat teljesíti tisztelettudó társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása

Jó (4) magatartású az a tanuló, aki -

a házirendet betartja a tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik 96

-

a feladatokat a tőle elvárható módon teljesíti a feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt nincs írásbeli intője vagy megrovása

Változó (3) magatartású az a tanuló, aki -

a házirend előírásait nem minden estben tartja be a tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon fegyelmezetlenül viselkedik a feladatait nem minden esetben teljesíti előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva az iskola, a közösség szabályaihoz nehezen alkalmazkodik osztályfőnöki intője van

Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki -

a házirend előírásait sorozatosan megsérti a feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti magatartása fegyelmezetlen, rendetlen társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza több alkalommal igazolatlanul mulaszt több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása, vagy ennél magasabb fokozatú büntetése

6.4.2 Szorgalom értékelése Példás (5) szorgalmú az a tanuló, aki -

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi munkavégzése pontos, megbízható a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig.

Jó (4) szorgalmú az a tanuló, aki -

képességeinek teljesítményt nyújt

megfelelő,

viszonylag

97

egyenletes

tanulmányi

-

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanórákon többnyire aktív többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti taneszközei tiszták, rendezettek

Változó (3) szorgalmú az a tanuló, akinek -

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik taneszközei tiszták, rendezettek

Hanyag (2) szorgalmú az a tanuló, aki -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait többnyire nem végzi el felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek a tanuláshoz nyújtott segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

6.4.3 Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez vagy iskolai, iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon vesz részt vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben, jutalomban részesítheti. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Azt a tanulót részesítjük dicséretben, illetve jutalmazzuk, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi kitartó szorgalmat, példamutató közösségi magatartást tanúsít hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez eredményes kulturális tevékenységet folytat kimagasló sportteljesítményt nyújt 98

-

a közösség életében tartósan sokat dolgozik, jó szervező és irányító tevékenységet végez. Ideje

Osztályfőnöki dicséret (szóbeli, írásbeli)

 



Napközis dicséret

 



Szaktanári dicséret

Igazgatói dicséret



kiemelkedő közösségi munka az iskolai (helyi) versenyeken, műsorokon, rendezvényeken való részvétel sportversenyeken a körzeti 1-3 helyezésért kiemelkedő közösségi munka az iskolai (helyi) versenyeken, műsorokon, rendezvényeken való részvétel eredményes kulturális tevékenység kiemelkedő tantárgyi teljesítményért  városi és megyei tanulmányi versenyen való részvételért  sport területen városi döntő 1-6 helyezésért



   

 Nevelőtestületi dicséret



Adományozza

a tanév folyamán, az osztályfőnök amikor a tanuló szaktanárok, érdemes lesz rá diákönkormányzat javaslata alapján)

(a

a tanév folyamán, Napközis nevelő amikor a tanuló érdemes lesz rá

a tanév folyamán, a szaktanár amikor a tanuló érdemes lesz rá

kimagasló tanulmányi, kulturális és sporteredményért a tanév folyamán, az igazgató (az városi tanulmányi amikor a tanuló osztályfőnök és a verseny 1-3 érdemes lesz rá szaktanár javaslatára) helyezésért megyei tanulmányi verseny 1-10 helyezésért országos tanulmányi versenyen való részvételért megyei sport verseny 1-6 helyezésért pályázaton való sikeres részvételért a tanév végén példamutató magatartásért és kitűnő tanulmányi eredményért

99

a tantestület osztályfőnök javaslatára)

(az

Jutalomkönyv





Oklevél



DÖK dicsérő oklevél



Sport Emlékplakett vagy emléktoll



„Akikre büszkék vagyunk” tablóra kerül / Pattantyús /





 



Pattantyús Emlékplakett vagy Széchenyi Emléktoll



kimagasló tanulmányi, kulturális, és sport eredményért kitűnő tanulmányi eredményért legalább jó magatartásért és jeles tanulmányi eredményért kiemelkedő közösségi munkáért kiemelkedő sportteljesítményért

a tanév végén

az osztályfőnök

a tanév végén

az osztályfőnök

ballagáskor

Az igazgató (a DÖK javaslatára) az igazgató (a testnevelés munkaköz. Javaslatára) a nevelőtestület

ballagáskor

országos tanulmányi ballagáskor és sport verseny döntőjének résztvevője olyan megyei tanulmányi verseny I. helyezettje, aminek nincs országos versenye regionálistanulmányi verseny 1-3 helyezettje 6 vagy 8 éven keresztül jeles vagy kitűnő bizonyítványért és példamutató magatartásért levelező tanulmányi versenyen vett részt és országos nyílt döntő 1-3 helyezettje 6 vagy 8 éven ballagáskor keresztül nyújtott kitűnő tanulmányi eredményért és példamutató magatartásért

a nevelőtestület

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. 6.4.4 Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti vagy a házirend előírásait megszegi vagy igazolatlanul mulaszt vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni

100

Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés napközis nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés fegyelmi eljárás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kel hozni. Mind ezek dokumentálására a fegyelmi füzetben és az ellenőrzőben történik. A fegyelmi füzetet a következő esetekben alkalmazzuk, mely minden nevelő számára kötelező:  a tanuló zavarja az órai munkát többszöri figyelmeztetés ellenére is  szünetekben nem tartja be a házirendet  felszerelése és házi feladata hiányos  nem megfelelő az aktivitása az órán Magatartási és szorgalmi vétség a fegyelmi füzetben elkülönítve kerüljön. Magatartási vétségek esetén a beírás fokozatai  5 beírás után szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés  újbóli 5 beírás után írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés (2x)  újra 5 beírás után írásbeli osztályfőnöki intést (1x)  ezt követi írásbeli igazgatói figyelmeztetés (1x)  a következő fokozat az írásbeli igazgatói intés (1x)  sorozatos fegyelmezetlenség esetén az utolsó fokozat a nevelőtestületi fegyelmi eljárás A nevelőtestületi fegyelmi eljárás esetén a fegyelmi bizottság tagjai:  az igazgató, vagy helyettesek  az osztályfőnök  a tanulót tanító érintett nevelők  az ifjúságvédelmi felelős  a diákönkormányzat vezető  a diákönkormányzatot segítő tanár Kiszabható büntetések az eljárás során:  megrovás 101

 szigorú megrovás  áthelyezés az évfolyam másik osztályába  áthelyezés másik intézménybe akkor, ha ebben a tényben a két intézmény vezetője megállapodott 6.5 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai  A tanító és a szaktanár törekszik a tananyag mennyiségétől függő, a tanulók képességeinek és életkori sajátosságainak megfelelő, lehetőség szerint érdekes, a gondolkodást segítő, elvégezhető mennyiségű házi feladat adására. Cél, hogy a házi feladat segítse a tananyag elmélyítését, sikerélményt nyújtson. Törekedni kell az írásbeli és szóbeli házi feladatok arányára. A napi felkészülésre fordított idő ne haladja meg – az átlagos képességű gyermeket figyelembe véve – a tantárgyankénti napi fél órát.  Kerülni kell az 1-4. évfolyamon a hétvégére és a szünetekre, az 1-8. évfolyamon a szünetekre adott írásbeli házi feladatokat, valamint a házi feladat hiányának érdemjeggyel történő értékelését. a) Ellenőrzésük - Napi, órai rendszerességgel - Módszerei: önjavítás, frontális osztály vagy csoportmunka, szaktanári javítás, stb. b) Füzetek, munkafüzetek ellenőrzése - Legalább félévente - Minden tanár törekszik a helyesírás javítására, különös tekintettel a szakszavakra c) Tanulói teljesítmény ellenőrzésének formái: - Írásbeli felelet (röpdolgozat) Külön bejelentés nélkül, bármikor a tanév során - Témazáró dolgozatok Rendszerezés, összefoglalás, bejelentés után Évfolyamonként és szaktárgyanként egységes A helyesírási hibák javítása, különös tekintettel a szakszavakra - Esszé típusú nagydolgozat Óraszámtól, tantárgytól függően évente 2 - 3 alkalommal Több témát felölelő Tartalmát a szaktanár határozza meg A helyesírási hibákat itt is javítjuk tantárgytól függetlenül

102

6.6 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatásnál törekedni kell, hogy a szóbeliség ne kerüljön méltánytalan hátrányba az írásbeliséggel szemben. Az írásbeli felelet érdemjegye a szóbeli felelettel egyenértékű, a témazáró dolgozat és esszé típusú nagydolgozat érdemjegye legalább kétszer hangsúlyosabb a tanuló értékelésekor, hiszen nagyobb egységet ölel fel, a naplóba piros színnel kerül be. A tanuló egy nap 1 nagydolgozatnál többet nem ír, és ezt a nevelő köteles 2 héten belül kijavítani. Szóbeli feleletek - Törekszünk arra, hogy tantárgytól függően szóbeli felelet is legyen havonta egyszer. 6.7 Tanulók mérése a) Előmérés – PREFER mérés  Az angol két tanítási nyelvű osztályba való bekerüléshez elbeszélgetés Elsődleges célja: tájékozódás a tanulók adottságairól, képességeiről  A testnevelés szakosított tantervű osztályokba való bekerüléshez a tanulók fizikai állóképességének, ügyességének, mozgáskoordinációjának mérése  Az első osztályos tanulóknál az előkészítő szakasz idején bemeneti mérést végzünk. Célja: A gyerekek meglévő ismereteinek feltérképezése Munka közben a tanulók pszichikai állapotának megfigyelése (monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, társas kapcsolatok) A mérési és megfigyelési eredményeket a tanítók a tervezőmunkájukba beépítik. b) Diagnosztikus mérés  Feladata: a tanuló tudásállapotának rögzítése egy tanítási–tanulási szakasz kezdetén, tanulási hibák, hiányosságok feltárása.  Az előmérést alsó és felső tagozaton a munkaközösség döntése alapján végzik a szaktanárok  Eszköze: általában feladatlap  Értékelése: szaktanárok, ill. munkaközösségek megállapodása alapján. Figyelembe véve a készségtárgyak eltérő sajátosságait.  Minden évben a munkatervben meghatározott területen. c) Formáló – segítő mérés  Feladata: az aktuális tudásszint feltérképezése  Információ a tanulóknak, hogy meddig jutott el a tantárgy tanulása során. 103

 A tanárt tájékoztatja arról, hogy milyen hatékonysággal végezte munkáját.  Fejlesztés, megerősítés, korrigálás  A tanév során folyamatosan végezzük.  Az alkalmazott módszerek változatosak: feladatgyűjtemény használata, tesztek, feladatlapok. d) Összegző, lezáró mérés  Feladata: egy adott tanulási szakasz lezárulásával az „elért” tudásállapot rögzítése Az integráltan nevelt látássérült tanulókról az iskolába kerüléskor egy sokoldalú, fejlettségi szintjét mutató státuselemzést készítünk. Ez a felmérés a tanuló egyéni értékelésének alapja. A státusfelmérés alapján, egy hónapon belül egyénre szabott fejlesztési programot dolgozunk ki.

104

7. A tanulók fizikai állapotának mérésére szolgáló eszközök Az iskolai igényekhez teljes mértékben alkalmazkodó, a hagyományokat és a modern kihívásokat, tudományos eredményeket is koordináló, a dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett HUNGAROFIT elnevezésű mérési módszer alkalmazása. A próbákat tanévenként két alkalommal kell felmérni a tanév kezdetekor és a tanév végén. A 2 – 8. évfolyamon a HUNGAROFIT próbáit végeztetjük el a tanulókkal, kiegészítve a Maligen- teszttel. (Alsó tagozatban kimarad az egyenes lökés helyből. ) A HUNGAROFIT próbái: 1. Cooper- teszt 2. Helyből távolugrás 3. Fekvőtámaszban karhajlítás folyamatosan 4. Hasonfekvésből törzsemelés hátra folyamatosan 5. Hanyattfekvésből felülés folyamatosan 6. Kétkezes labdadobás hátra 7. Egykezes lökés helyből Az általános fizikai teherbíró-képesség mérési módszere A test általános izomerejét, erő-állóképességét legpontosabban hat motorikus próba alapján értékelhetjük: I. Aerob vagy alap-állóképesség mérése 1. Cooper –teszt (12 perc) II. Izomerő mérése 2. Helyből távolugrás (cm) Az alsó végtag dinamikus erejének mérése (dinamikus ugróerő): helyből távolugrás páros lábbal Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás _ és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés, - majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó ugrónyom és az elugróvonal közötti távolság mérése cm-ben.

3. Kétkezes labdadobás hátra (m) A kar-, törzs- és a láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése (dinamikus dobóerő): kétkezes labdadobás (vetés) hátra, fej fölött tömött labdával 105

4. Egykezes lökés helyből (m) A kar-, törzs- és a láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése (dinamikus dobóerő): egykezes labda-lökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával 5. Fekvőtámaszban karhajlítás folyamatosan (db) (Maximális időtartama: 4 perc) A vállövi- és a kar-izmok erő-állóképességének mérése (dinamikus erőállóképesség): mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyere vállszélességben előre néző ujjakkal , egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar.) Feladat: a vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és hajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, a míg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 6. Hanyattfekvésből felülés folyamatosan (db) (Maximális időtartam: 4 perc) A csípőhajlító és a has-izom erő-állóképességének mérése (dinamikus erőállóképesség): hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig. Kiinduló helyzet: a vizsgált személy hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkótartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: A vizsgált személy 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkótartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. 7. Hasonfekvésből törzsemelés folyamatosan (db) (Maximális időtartam:4 perc) Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat: a vizsgált személy üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülések száma. Értékelés: a szünet nélküli folyamatos felülések száma. A hátizmok erő-állóképességének mérése (dinamikus erő-állóképesség): hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig. 8. Maligen – teszt: mozgékonyság, lazaság mérése (cm) Kiinduló helyzet: a tanuló a padon áll, zárt állásban. Feladat: tözshajlítás előre Értékelés: a lábfej és a kézujj közötti távolság mérése cm-ben. 106

Általános vizsgálati szempontok 1. A felmérések megkezdése előtt a tanulóknak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. 2. A vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni. 3. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik. 4. A kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbák elvégzését az izomerő mérésére alkalmazott próbákkal kell kezdeni. 5. A dinamikus erő mérésére alkalmazott próbáknál legalább három kísérleti lehetőséget kell biztosítani, melyből a legjobb teljesítmény alapján kell a pontértéket számolni. 6. A mérések és az értékelés során el kell érni azt, hogy a tanulók megszerezzék azokat az ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tudatos edzésvégzéshez, a pillanatnyi fittségi állapot ellenőrzéséhez. A testnevelők által elvégzendő feladatok Egységes minőségellenőrzés A tanév elején és a tanév végén mérik a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni. Egységes minőségbiztosítás Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek terén

mutatkozó

esetleges

hiányokat,

és

törekedni

kell

azok

mielőbbi

felszámolására, illetve a „kell” szint megtartására. Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével a rendszeres testedzés hatásának elemzése. A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése. Adatok nyilvántartása Az egyéni adatlapok vezetése, a mért adatok kiértékelése.

107

8. Fogyasztóvédelmi ismeretek oktatása A Nemzeti Alaptanterv értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel. „A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóság a mindennapi életünkben fagyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az un. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(NAT 2003) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti források védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátítani, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartó fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, 108

az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt, sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a helyes értékrend kialakítására. Az értékek formálásában lényeges például: - a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, - az egyéni és a társadalmi jogok tiszteletben tartása, - a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: - a tájékozódás képessége, - a döntési helyzet felismerése - és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: - az alapvető szükségletek kielégítéséhez, - a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz, 109

a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között, a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez, a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez, az egészséges és elviselhető környezetben való élethez, a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz, - a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához. -

Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: 8.1. Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmakat. Például:

beépítjük

a

- Technika - áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései. - Matematika - banki, biztosítási vagy üzemanyagfogyasztási számítások. - Fizika - mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák). - Földrajz - eltérő fogyasztási struktúrák és szokások. 110

- Magyar - reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái. - Biológia - génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás. - Kémia élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk. - Informatika - elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia. - Történelem - EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. - Médiaismeret - a reklám képi nyelve és hatásai. - Gazdasági és vállalkozási ismeretek - kereslet, kínálat, szükséglet, szűkösség, reklám, marketing, gazdaságosság stb. - Osztályfőnöki - meghívott előadó fogyasztóvédelmi témában (ld. Együttműködés civil szervezetekkel). 8.2 Tanórán kívüli tevékenységek - vetélkedők: évente egy alkalommal, aktuális témával - rendezvények pl.: Előadások meghívott előadókkal 8.3 Iskolán kívüli helyszínek - piaci séták, - üzletek, bankok látogatása (ld. gazdálkodási és vállalkozási ismeretek). 8.4 Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). 8.5 Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Módszertani elemek A legfontosabb elem bizonyos készségek fejlesztése a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és problémamegoldás. A készségfejlesztés tartalmazza az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a 111

családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományoktól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremt a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól. Riportkészítés az eladókkal. Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika. Egyéni és csoportos döntéshozatal. Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása. Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában. Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel. Szimulációs játék, esettanulmány. Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése). - Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés). -

112

IV. A kompetencia alapú oktatás

Az Avastetői Általános, Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK KIEGÉSZÍTÉSE A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSÉHEZ

„Mondd és elfelejtik, mutasd meg és emlékeznek, vond be őket és megtanulják.” (CONFUCIUS)

113

Bevezetés Az Európai Unió a regionális-gazdasági és társadalmi-különbségek csökkentése céljából hozta létre a Strukturális Alapokat. A Strukturális Alapokhoz Magyarországon 2004-től a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó 5 regionális operatív program keretében meghirdetett pályázatokon keresztül lehet hozzáférni. Az öt operatív program:  humánerőforrás-,  gazdasági versenyképesség-,  környezetvédelem- és infrastruktúra-,  regionális-.  agrár- és vidékfejlesztésre összpontosít. Az oktatás fejlesztése a humánerőforrás-fejlesztés része. A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programjának /HEFOP/ négy kiemelt célja:  aktív munkaerő-piaci intézkedések támogatása,  társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítésével,  az egész életen át tartó tanulás támogatása,/HEFOP 3.1./  az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése. A programcsomagok a közoktatás teljes időtartamát átfogva segítik az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozását, ezzel egyidejűleg hatékonyan támogatják a NAT bevezetésének sikerét és az Oktatási Minisztérium középtávú fejlesztési stratégiájának megvalósulását. A létrejött oktatási programcsomagok egy adott célú tanulási-tanítási folyamat megvalósítását szolgáló teljes eszközrendszert jelentenek, amelyek a különféle taneszközök mellett magában foglalják a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is. Legfőbb funkciójuk a tanítási-tanulási folyamatok segítése úgy, hogy pontosan leírják a célhoz vezető utakat és eljárásokat. A program 6 kiemelt kompetenciaterületen támogatja oktatási programcsomagok létrehozását. Ezek a következők:  szövegértés-szövegalkotás,  matematika-logika,  idegen nyelv,  informatika,  szociális, életviteli és környezeti,  életpálya-építési kompetenciák. A fenti fejlesztések megalapozását egy önálló óvodai programcsomag biztosította. 114

A központi program komponensei: 1. A kompetencia-alapú képzés oktatási programcsomagjainak kidolgozása, digitális tananyagok és taneszközök fejlesztése. 2. A pedagógiai mérés-értékelési rendszert, az értékelési kultúrát megújító eszközök fejlesztése, ezek integrálása a továbbképzési tematikába. 3. A központi program fejlesztési folyamatainak minőségbiztosítása, a pályázati komponens révén bekapcsolódó intézményeknek különböző szolgáltatások nyújtása. 4. A célokhoz igazodó továbbképzések kifejlesztése, működtetése, értékelése. 5. A fejlesztő munkát megalapozó és annak eredményeit vizsgáló kutatási programok. 6. Központi irányítási rendszer és alkalmazások, melyek segítségével az oktatási intézmények magasabb szinten tudják ellátni az oktatási programcsomagok bevezetésével kapcsolatos mérési, értékelési, képzési, tájékoztatási és egyéb információs tevékenységüket. Az intézkedés eredményei:  iskolakész oktatási programok  tanuló- tanárbarát taneszközök  adott programra szabott továbbképzés és tanácsadás  informatív diagnosztikus mérési rendszerek  esélyteremtő megoldások a hátrányokkal érkezőknek  a fejlesztés eredményeit alkalmazó és terjesztő térségi központok  emberi mentorhálózat  multiplikáció.

1. Kompetencia alapú oktatás iskolánkban Iskolánkban a 2005-2006-os tanévtől került sor a kompetencia alapú oktatás bevezetésére és tesztelésére az első és ötödik évfolyamokon:    

„A” típusú szövegértés-szövegalkotás, matematika-logika, életpálya-építés és szociális kompetenciákat próbáltuk ki 2-2 tanulói csoportban.

A program a HEFOP 3.1.2. „Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok megalapítása a kompetencia alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése érdekében” pályázat megnyerésével vált lehetővé. 115

Felmenő rendszerben folytattuk tovább, így a 2008-2009-es tanévben a 4 éves szakmai program megvalósítása után a 8. évfolyamos tanulóink elballagtak az intézményből, a 4. évfolyamosok pedig tovább folytatják tanulmányaikat immár felső tagozatosként. Iskolánk sikeresen vett részt a HEFOP 3.1.3/B/09/03 - A kompetencia alapú oktatási programok eszközi elemeinek, értékelési eszközeinek, valamint ezek megjelenítésére alkalmas eszközök biztosítása céljából a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt pályázaton. Saját forrás megteremtésével számítástechnikai eszközpark és tantermi berendezés fejlesztésére is lehetőség nyílt. A projektorok vásárlásán túl interaktív táblák beszerzését is sikerült megoldani. Két osztálytermet új berendezéssel 21. századivá tettünk, ami az ismeretanyag átadását, kooperatív, digitális technikák alkalmazását, mérés-értékelés korszerűsítését segíti. Megszerzett tapasztalataink átadását segíti, hogy a TÁMOP 3.2.2 –Megújuló pedagógia: Hálózati együttműködés Észak-Magyarországon pályázatban szolgáltatói pont és potenciális referenciaintézmény vagyunk. „Hálózati pont”-i feladataink:  Kapcsolattartás a referenciaintézményekkel o A kistérségi referenciaintézmények referenciaterületeinek megismerése o „Jó gyakorlat” feltárása, közvetítése o Régiós rendezvények szervezése o Adatbázis kialakításának segítése, frissítése  Helyszínt biztosítunk kistérségi tájékoztatóknak  Fejlesztő műhelyek, bemutató műhelyek szervezése, lebonyolítása „Referenciaintézmény”-i feladataink: A kompetencia - alapú oktatásban megszerzett szakmai tapasztalatunkat, jó gyakorlatainkat mintaként szolgáltatjuk segíteni kívánva ezzel a TÁMOP 3.1.4-es intézményeket és azokat, akik ezek után kívánnak majd pályázni.  Matematika-logika 1-4. és 5-8. évfolyamokon és  szövegértés-szövegalkotás területeken 1-4. és 5-8. évfolyamokon mentorálunk,  műhelyfoglalkozásokat tartunk,  igény szerint bemutató órákat,  előadásokat,  hospitálási,  egyéni konzultációs lehetőségeket biztosítunk.  Iskolai dokumentumok vezetéséhez segítségnyújtás (Pedagógiai program, tanmenet, naplóírás…)

116

További lehetőséget jelent az intézményi innováció bemutatására, hogy kifejlesztett és kipróbált módszerünket az Educatio adatbázisába elküldhettük. Jó gyakorlataink, melyek átadásra kerültek:  A kompetenciában kompetens kollegákért  Digitális eszközök használata tanítási órákon  Kompetenciafejlesztés a napköziben  Témahét-variációk o természettudomány o társadalomtudomány o anyanyelv Az elkövetkező tanévekben az alábbi tantárgyak keretén belül folytatunk kompetencia alapú oktatást:  Magyar, matematika – teljes tanórai lefedettséggel  Történelem, osztályfőnöki, természetismeret, technika, rajz – egyes modulok

117

2. A kompetencia alapú oktatás bevezetéséből adódóan, az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, módszerei, eljárásai, taneszközei

118

Általános pedagógiai alapelvek A kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése  A pedagógusszerep segítő, támogató jellege: a pedagógus feladata nem csupán a tananyag közvetítése, hanem a tanulási folyamat irányítása és segítése.  A képesség- és személyiségfejlesztés harmóniája: a kognitív tanulási képességek és a személyiség egészének fejlődését meghatározó szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése egészséges arányának megteremtése.  Differenciálás, esélyegyenlőség: differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása, mely lehetővé teszi a tanulók személyes szükségleteinek, tudásának, képességeinek és motivációinak megfelelő fejlesztést, biztosítva ezzel a hatékony tanulás szempontjából nélkülözhetetlen helyes énkép alakulását.  Gyakorlat-központúság: a mindennapi életben hasznosítható, a társadalmi környezet változásainak és igényeinek megfelelő ismeretek közvetítése, tudás átadása és a megszerzett tudás felhasználása. A döntésképes, döntéséért felelősséget vállaló személyiség készségeinek fejlesztése.  Egyensúlyteremtés: megfelelő arányt kell találni a készség-, képességfejlesztésre és az ismeretszerzésre fordított idő között, figyelembe véve, hogy bizonyos ismeretbevitel híján a készség-, képességfejlesztés sem optimalizálható. Egyensúlyt kell teremteni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, illetve a páros, kooperatív és frontális oktatás között.  Motiváló tanulási környezet: a tanulás hatékonysága szempontjából fontos a megfelelő tanulási környezet kialakítása, mely egyfelől örömforrást jelenthet, másfelől érdeklődést kelt, aktív, konstruktív együttműködésre készteti a tanulókat.  Tevékenység-központúság: a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítói gyakorlat megvalósításának támogatása, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt; konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére, problémamegoldásra, összefüggések felfedezésére, következtetések levonására, döntésekre, egyéni vélemények kialakítására, az ismeretek alkalmazására, a társakkal való együttműködés és munkamegosztás, a feladatért vállalt felelősség megtapasztalására.  Tantárgyi integráció: A hatékony kompetencia fejlesztés érdekében a tantárgyi integráció feltételrendszerének megteremtése. o az adott műveltségi területen fontos kapcsolódási pontokat tárnak fel a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületen folyó fejlesztéshez o segítik a műveltségterületek speciális tananyagtartalmainak fejlesztésére orientált értelmezését és eszközi használatát a szövegértés, szövegalkotás képességének fejlesztéséhez

119

o feloldják a tradicionális tantárgyakban való gondolkodás merevségét, és konkrét iránymutatást adnak a komplex szemléletű fejlesztés, a tantárgyi integráció műveltségterületi lehetőségeire. o A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme: a mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. A tanítási-tanulási folyamat hatékonysága az egyes tanulók fejlődésén mérhető. Esélyegyenlőség biztosítása SNI-s tanulók integrált oktatása Alkotó pedagógiai klíma megteremtése Az oktató-nevelőmunka célja  A munkaerőpiachoz való sikeres alkalmazkodás  A tanulók kompetenciáinak fejlesztése az élethosszig tartó tanulás megalapozása érdekében  Kompetencia alapú oktatás elterjesztése  Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése  Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása  A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése a kompetencia alapú oktatás megvalósításával  Digitális írástudás elterjesztése  A tanulók tanulási motivációjának kialakítása, fenntartása  A felelősségvállalás, felelősségérzet megalapozása, fejlesztése  A tanulók kreativitásának, problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése  Használható, eszközszintű tudás elsajátítása  Az egyéni képességek optimális fejlesztése  Nevelőtestület módszertani kultúrájának fejlesztése Az oktató-nevelőmunka feladatai  A kompetencia alapú oktatás kiterjesztése, élet közeli tanulási környezet kialakítása  A tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba  A tanulók aktivitását biztosító munkaformák, tanulási szituációk alkalmazása  A tanulói tevékenységre építő, a tapasztalati tanulást biztosító tanulási környezet létrehozása  Fejlesztő értékelés alkalmazása  Ön és társértékelés lehetőségének biztosítása  Sokféle óraszervezés: tanóra, projekt, erdei iskola stb.  A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű alkalmazása  Az iskola pedagógiai kultúrájának fejlesztése 120

 A digitális pedagógia elterjesztése, arányának növelése  Az életkori sajátosságok figyelembevételével történő tevékenységszervezés, módszerválasztás  A gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása  Eredményes és hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása  Az IKT technikák elsajátíttatása

Célok megvalósítását támogató pedagógiai eszközök, eljárások 3.

                

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása (magyar) Kooperatív technika Projekt Témahét Moduláris oktatási programok Digitális tananyagok használata, készítése Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása, különösen az SNI-s tanulók esetében A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében Differenciálás: egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban Csoportmunka (homogén, heterogén) Páros munka Egyénre szabott (individualizált) munkaforma Tevékenységközpontú tanulás

A differenciált egyéni munka módszerei  Munkalappal végzett tevékenység  Problémamegoldás egyéni munkában  Játék  Kísérletezés  Kirándulás  Kiállítás  Tárgykészítés, történetírás, rajzolás  Esettanulmány 121

 Verseny  Számítógéppel végzett munka A csoportmunka módszerei  Munkalappal irányított csoportmunka  Csoportos problémamegoldás  Vita  Játék  Szituációjáték, döntésjáték, szerepjáték, dráma  Projekt  Esettanulmány  Mesterfokú tanítás  Beszélgetés, megbeszélés  Kísérletezés  Kiállítás  Kirándulás  Ötletroham A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok  Egyéni tanulási útvonalak kialakítása, kifejlesztése  A tanulás iránti motiváció fejlesztése  A tanítás-tanulás folyamatában alkotó jellegű feladatok meghatározása  Szociális kompetenciák fejlesztése  Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése  Szegregációmentes, az együttnevelést biztosító környezet kialakítása  A befogadó / inkluzív pedagógiai kultúra működésének támogatása – az ehhez szükséges feltételek biztosítása Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok  Differenciált tanulásszervezés  Kooperatív technikák alkalmazása  Projektmódszer alkalmazása  Tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása  A személyre szabott tanítás - tanulás előtérbe helyezése  Az alapozó szakasz elnyújtása  Fejlesztő értékelés alkalmazása  A tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása  IKT eszközök használata A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek  Differenciált tanulásszervezés  Kooperatív technikák alkalmazása 122

       4.

Projektmódszer alkalmazása Tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása A személyre szabott tanítás - tanulás előtérbe helyezése Az alapozó szakasz elnyújtása Fejlesztő értékelés alkalmazása A tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök használata

A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái

 A szülők, partnerek szerepe az új tanulásszervezési eljárások során, az együttműködés növelése érdekében aktív részvétel  A nyilvánosság biztosításának helyi lehetőségei

5.

Feladataink szervezeti-működési szempontból

 A kompetencia alapú oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása – a kooperatív és együtt-tanulást biztosító tanulási környezet kialakítása (IKT eszközök, kooperatív tanulást segítő osztálytermek, taneszközök..)  Belső képzések szervezése a kompetencia alapú oktatást támogató módszertani tudás átadása érdekében.  Helyi mérési rendszer kialakítása, fejlesztése

6. A kulcskompetenciák A kulcskompetenciák fejlesztése Azoknak a kompetenciáknak (alkalmasság, ügyesség) a fejlesztése, amelyek a munkába álláshoz, az élethez és a korszerű műveltség megszerzéséhez elengedhetetlenül szükségesek, egyéni, társadalmi és gazdasági szinten egyaránt fontosak. Fontosnak tartjuk az Európai Unió által kidolgozott nyolc kulcskompetencia fejlesztését tanításunk során. Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi és állampolgári kompetenciák Vállalkozói kompetenciák Kulturális kompetencia

123

7. Az oktató-nevelőmunka taneszközei Matematika 1-8. évfolyam  Tanári példányok és eszközök  Interneten elérhető digitális taneszközök  Matematika feladatlapok  Tanulói alapkészlet  Tanulói eszközök  Eszközök tanárok, diákok és csoportok részére  A matematikai kompetencia fejlesztése – dvd (tanári példány)  Készség- és képességfejlesztő eszközök, szoftverek  Tanulói lap-topok  Digitális tábla Szövegértés-szövegalkotás 1-8. évfolyam  Tanári példányok és eszközök  Interneten elérhető digitális taneszközök  Olvasókönyvek  Kisbetűs írás munkafüzet  Nagybetűs írás munkafüzet  Én, te, mi kötetei  Ki van a dióhéjban? kötetei  Jártunkban-keltünkben  Állatok közelről és távolról  Szövegértés-szövegalkotás – feladatgyűjtemények  Képtár  Képgyűjtemény  Zörejek cd  Zenék cd 1.  Zenék cd 2.  Mozgások dvd  Készség- és képességfejlesztő eszközök, szoftverek  Tanulói lap-topok  Értékelő kártyák  Digitális tábla Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 1-8. évfolyam  Tanári példányok és eszközök  Tanulói munkafüzet  Tanulói tankönyvek  Interneten elérhető digitális taneszközök  Készség- és képességfejlesztő eszközök, szoftverek  Tanulói lap-topok 124

 Digitális tábla Életpálya-építés kompetencia terület 1-8. évfolyam  Tanári példányok és eszközök  Tanulói munkafüzet  Tanulói tankönyvek  Interneten elérhető digitális taneszközök  Készség- és képességfejlesztő eszközök, szoftverek  Tanulói lap-topok  Digitális tábla Helyi tanterv A kompetencia alapú programcsomag részletes tananyaga és követelménye a mellékletben található. A tankönyv kiválasztásának alapelve a kompetenciafejlesztést segítő taneszköz használata. Mérés-értékelés: A programfejlesztéshez társul a nyomon követés, a visszajelzés és az ellenőrzés rendszere. A programcsomagokban kétféle értékelési mód jelenik meg:  belső, formatív, a tanulót önmagához mérő, saját fejlődési folyamatában visszajelzést adó: visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz, a hibák azonosítása a tananyagon belül a megoldási módok kialakítása céljából;  külső, diagnosztikus mérés, amelynek funkciója bemenetkor a tervezés segítése, a tanítás folyamatában az adaptáció, a tesztelés végén pedig az innováció segítése.

125

V. Alapfokú művészeti oktatás

126

I. Helyzetelemzés 1. A képzés bevezetése Az 1993/94-es tanévtől folyt a Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben minisztériumi és önkormányzati engedéllyel komplex művészeti nevelés keretében néptánc oktatás. Diákjaink számára az első évfolyamtól a nyolcadik évfolyamig volt biztosított a – tantervi órák keretében – néptánc oktatás, ami felső tagozaton kiegészült a néprajz oktatásával. A tagozat működéséhez tartozott még a furulya alapismereteinek énekórákon való elsajátítása. Rövid működése alatt is bizonyította értékeit és stabilizálta helyét az iskola rendszerében. Néptánc tagozatos képzésben résztvevő csoportok és tanulók száma:

Csop. sz. Tanulók száma

1993/94 5 122

1994/95 6 148

1995/96 6 158

1996/97 6 153

1997/98 7 173

1998/99 7 174

E tagozat célja volt általános iskolában megteremteni a táncos képzés alapjait, a gyerekeket megismertetni a magyar nép hagyományaival, a népi kultúrával, a néptánc hagyományokkal. A gyerekek illetve rajtuk keresztül a szülők erősebb kötődésének kialakítása a szűkebb illetve tágabb értelemben vett szülőföldhöz. Az 1999/2000. tanévtől kapta meg az intézmény az engedélyt alapfokú művészeti oktatás keretén belül a néptánc tanszak indítására. 1999/00 8 200

2000/01 8 200

Csop. sz. Tanulók száma 2. Új tanszakok indítása

2001/02 8 200

2002/03 8 200

2003/04 8 208

2004-től a intézményi integrációval a Pattantyús - Ábrahám Géza Általános és Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola tagintézményeként folyt tovább a tanítás, a két intézmény az Avastetői Általános, Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevet vette fel. Mindkét iskolában évek óta működtek művészeti csoportok szakköri kereteken belül: színjátszó, rajz, kézműves. 127

2004-től egyre nagyobb volt az igény a továbblépésre, meg növekedett az igény a különféle művészeti képzési formák iránt, ekkor dolgoztuk ki a táncművészet: modern és kortárstánc, társastánc, képző és iparművészet grafika, festészet tanszak, színművészet színjátszás tanszak beindításának feltételeit. Fontos feladatként jelent meg Miskolc város közoktatási koncepciójában, hogy közoktatási feladat ellátás bővítése érdekében a területi elv szerint kialakított iskolai integráció következtében az egyes térségekben elhelyezkedő nevelési- oktatási intézmények bőséges kínálatot tudjanak nyújtani a gyerekek és a szülők számára. Mivel intézményünknek a néptánc tanszak több éves szervezésével tapasztalatai voltak e téren, kaptuk meg feladatul ennek szervezését. Mivel intézményünk sajátos nevelési igényű tanulókkal –látásfogyatékos, vak, beszédfogyatékos, stb. tanulók oktatásával is foglalkozik, ezért egyértelmű volt, hogy a művészeti nevelés eszközét erre is felhasználjuk, ami találkozott a Martin János Speciális Szakiskola programjával, ahonnan szintén vannak diákjaink. A 2005/2006. tanévtől 5 helyszínen indul meg a képzés táncművészet (néptánc, moderntánc), képző- és iparművészet (grafika, festészet, textil) színművészet (színjáték) tanszakon.

128

II. Nevelési program 1. Pedagógiai alapelveink Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai programunk alapvetően meghatározza intézményünk célrendszerét, azokat az elveket és értékeket, amelyek a szülők, tanulók, pedagógusok véleményének figyelembe vételével, a város oktatáspolitikai koncepciójának megegyezően megalapozzák iskolánk pedagógiai tevékenységét. Minél sokszínűbb tevékenységrendszerrel a tehetségek felismerését szeretnénk elősegíteni, erre különösen alkalmasak az alapfokú művészetoktatás adta lehetőségek. Az egyre növekvő esélyegyenlőséget az iskolai élet tudatos megszerzésével próbáljuk csökkenteni. A humanizmus, a tolerancia és a segítőkészség, az együttműködés megnyilvánulása napi gyakorlat legyen. Erősödjön a „tartozom valahova” közösségi érzése, amely egy egészséges lokálpatriotizmus kialakulásának is alapja lehet. Szeretnénk boldog gyermekkort teremteni, hogy tanulóink boldogságra képes, kiegyensúlyozott felnőttekké válhassanak. Célunk, hogy ez a boldogság erőfeszítés nyomán alakuljon ki, amelyben az értelmes rend, az értelmes fegyelem, a következetes és emberséges értékelés biztosítja a gyermeknek –munkája eredményeként- a sikert. Szeretnénk, hogy így ismerje meg önmagát, fedezze fel tehetségét, de korlátait is. Ez segíti abban, hogy reális legyen az önmagáról alkotott kép, legyen reális önértékelése. Az iskola egy olyan elemi része a társadalomnak, amelyek szabályai konszenzuson alapulnak. Ezek mindenki által ismertek, betarthatók és ismert módon befolyásolhatók. Vallási meggyőződése, bőrének színe senki számára nem jelenthet hátrányos megkülönböztetés, esetleges kirekesztés. Az intézmény működését úgy kell megszervezni, hogy széles tevékenységrendszert biztosítson az itt tanulók számára. Esélyt próbáljon adni mindenki számára, hogy képességeit lehetőségei szerint kibontakoztathassa. Mindenki biztos lehessen abban, hogy az iskola kapuin belül megtalálja azt a személyt, akihez problémájával fordulhat, aki őt meghallgatja. Az iskola vállalja a lakótelepen a szellemi és kulturális centrum szerepét, ennek érdekében minél szélesebb körű kapcsolat kialakítására törekszik az e célt folytató és támogató civil társadalmi szervezetekkel illetve az itt élő polgárokkal.

129

Az iskola pedagógiája stabil, kiismerhető és jól körvonalazható, ugyanakkor mobil és fogékony legyen a gyerekeket, szülőket, pedagógusokat érő újabb és újabb hatások kezelésére. Az iskolában végzett oktató munka megfelelő alapot biztosítson a diákoknak ahhoz, hogy képességeik, szándékaik és erőfeszítéseik sikerélményhez juttassák őket, amely a nevelés hatására reális önértékelést és önbecsülést eredményez. Az egyéni célok elérése mellett az iskolában töltött évek alatt a közösség élménye és az együvé tartozás érzése érintse meg a diákjainkat. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és programja különösen fontos lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység iránt. Az intézmény az általános iskola és az alapfokú művészetoktatás egészére vonatkozó alapelvei: A sokszínűség elve  Az életkori sajátosságok figyelembevételének elve  Az egészséges személyiségfejlesztés alapelve  A bizalom elve  A tapasztalatszerzés elve  Nyitott iskola elve

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A játék és a tánc hatása többszörösen összetett: a fiziológiai hatásokkal jelentkeznek azok a hatások is, amelyek a gyermek személyisége kialakulását, kibontakozását segíti. Kiemelt feladatunkul tűztük ki a pszichomotoros képességek fejlesztését. A finom- és a nagymozgások fejlesztése szinte észrevétlenül történik ezekkel a tevékenységekkel. A mai iskolai életben oly gyakori tanulási és magatartási zavarok fejlesztésében is nagy jelentőséggel bír a mozgás, a játék és a tánc. A rendszeres testedzés igénye kialakul bennük, mozgásműveltségük fejlődik. Az érzelmi képességek bizonyos szintje szükséges ahhoz, hogy a képességeik fejlődjenek. Fejlődik gondolkodásuk, feladatmegoldó képességük, memóriájuk, amelyek az improvizálás feltételei. A játékok, táncok fejlesztik a gyermekek ritmusérzékét, hallását, zenei érzékét. A mozgások végrehajtása csiszoltabbá, kifejezővé, szebbé válik. A színpadi viselkedés önuralomra, önfegyelemre készteti a gyermeket. Ekkor a táncra, éneklésre kell összpontosítaniuk, semmi más nem vonhatja el a figyelmüket.

130

3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A gyermekek a mai világban aktív jellegű cselekvésre, éneklésre, mesemondásra, táncolásra ill. játékra kevesebb időt szánnak. Pedig az aktivitás, kreativitás kialakítása, fejlesztése e tevékenységek alapján a legalkalmasabb. Fontos szerepe van a csoporttudat kialakulásának segítésében, a gyerek mindenképpen megtanulja azt, hogy céljai elérésére fontos a csapatmunka, megtanul kapcsolatokat kialakítani, közösségben viselkedni, ami hozzátartozik a társadalom kultúrájának elsajátításához (szocializáció). A félévente megrendezendő vizsgáknak is fontos közösségformáló szerepe van, egyöntetűen kell eltáncolni az adott koreográfiát, az elismerés a közönségtől mindenkinek szól. Nagyobb közösséghez tartozásukat is érzik, ők mindannyian a néptánc tanszak tagjai, olyat művelnek, amit mások nem. Szurkolnak a többieknek, bíztatják egymást. Közösségi fejlesztés fontos színterei a nyáron megrendezendő táborok. Itt lehetőség van arra, hogy egyes osztályközösségek összecsiszolódjanak, illetve a nagyobb közösség (tanszak) tagjai még inkább megismerjék egymást. Itt a nagyobbak segítenek a kisebbeken, ők pedig példaképükként tekintik a nagyobbakat. A képző és iparművészeti műhelygyakorlatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét. Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához.

4. Tehetséggondozás A tehetség megfogalmazása, felismerése igen nehéz, bonyolult pedagógiai, pszichológiai probléma. Pszichológiai értelemben azt jelenti, hogy valaki egy tevékenységben vagy tevékenységkörben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes, amit sok más tényező is befolyásol: pl. a szorgalom, érdeklődés, állhatatosság, fáradékonyság. A néptánc területén tehetségesnek számít az a gyerek, akinek vannak többé-kevésbé különleges képességei: zenei-, testi ügyesség, előadói képességek. Fejlesztésük többnyire differenciált foglalkoztatással valósítható meg, mely az osztályon belüli kiemelt odafigyeléssel, foglalkozással, szerepek differenciált elosztásával valósítható meg.

131

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 1. Képességek (adottságok) amelyek a korai években egymástól nem különülnek el teljesen, sőt gyakran együtt jelennek meg.  Intellektuális képességek: logikus gondolkodás, következtetés, figyelem, emlékezet, absztrakció  Művészi képességek : Ezek jól felismerhetők ( pl. rajz, zenei, ), később fejlődnek ki pl. írói, rendezői stb., de ezt gyermekkorban pl. az élénk fantázia is jelezheti  Pszichomotoros képességek: a testi ügyesség, a tánc területén  Szociális tehetség: a társas viszonyokban való jó eligazodás, hatékony cselekvés, kommunikációs, empátiás készség, vezetői, szervezői tulajdonságok 2. Kreativitás az intelligencia kiegészítője, kereső emberek, akik képesek a megszokottól eltérően látni 3. Feladatelkötelezettség  Kíváncsiság, érdeklődés, ez a semmivel nem pótolható motivációs tényező  Szorgalom, kitartás – csak ez biztosíthatja, hogy a gyerek az őt érdeklő dolgokat alaposan elsajátítsa  Becsvágy, teljesítménymotiváció: az a belső erő, amely a gyerekeket a kiválóság felé hajtja Mindezeket figyelembe véve igyekszünk minél változatosabb színtereket teremteni, minél szélesebb tevékenységrendszert felvonultatni, hogy lehetőleg mindenki találja meg a számára legmegfelelőbb tevékenységformát. Rövid távú feladatok:  Tehetségek kiválasztásának, azonosításának alkalmazása a pedagógusok körében  Szakirodalom összeállítása  Tehetségfejlesztő programok megismerése

módszereinek

megismerése

és

Hosszú távú feladatok:  Gazdagítás, dúsítás, differenciálás a fejlesztésben  Egyéni tanulási stratégiák, stílusok (individualizált oktatási tervek) kidolgozása és megvalósítása  A reális énkép, attitűdök, életcélok kialakításának segítése  A lehetőségek, helyzetek felismerésének és ezekkel élni tudás képességének kialakítása  A változtatni tudás készségének gyakorlása

132

5. A tanulók felzárkóztatását segítő program Pszichológiai tényezők felismerése, amelyek akadályozzák a munkát: - nem megfelelő pszichés érés (egy ember szocializációjának és perszonalizációjának megnehezedése). Ez abban nyilvánul meg, hogy a gyerek a magatartásával felkelti a figyelmet, nem tud megfelelni az iskola teljesítmény- és magatartás normáinak. Nagy erőfeszítést követel tőle a tanulási tevékenység, a feladatok megoldhatatlannak tűnnek - önértékelési nehézségek, - motiválatlanság, - emlékezés zavara, - gondolkodás problémái, - fáradtság (megterhelő információk, kevés alvás következtében) A zavarok kiszűrésére nagy hangsúlyt kell fektetnünk, hiszen a probléma magától nem szűnik meg, és fennmaradásában, ill. súlyosbodásában nagy szerepet játszhat az iskolai környezet is. - Túlzott teljesítmény kényszer, - hibás napirend, mely nem veszi figyelembe az életkori sajátosságokat, - gyakorlásra fordított idő kevés - helytelen pedagógusi attitűd, - társai reakciója az ő tanulási kudarcára.

6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Területi adottságainkból adódóan iskolánk pedagógiai elkötelezettségének egyik legfontosabb eleme az esélyegyenlőség biztosítása tanulóink számára. Ehhez kapcsolódó legfontosabb feladatok: - a tanulók helyzetének mind alaposabb megismerése, diagnosztizálása - éves ütemterv készítése a hátrányok enyhítésére - a tanulókat súlyosan károsító tényezők feltárása - helyes életviteli szokások kialakítása - felzárkóztató, tehetséggondozó programok szervezése - a másság elfogadása, a toleranciaképesség kialakítása és gyakoroltatása - tanulók, pedagógusok motiválása- ehhez eszközök biztosítása Módszerei: - lakótelepi széles körű kapcsolatrendszer - művészeti nevelés, drámapedagógia adta lehetőségek kihasználása - meggyőzés, minta, példaadás - ösztönző módszerek (biztatás, dicséret, elismerés)

133

Tevékenységformák: - nevelők –tanulók személyes kapcsolatai - szülők, családok életvezetési, nevelési gondjainak segítése - a továbbtanulás segítése, irányítása - az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelősének tevékenysége

7. A szülőkkel való kapcsolattartás formái A szülő, tanuló, iskola együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Célja: a család és az iskola párbeszéde a hatékony nevelés megvalósításáért. Feladata: - Kölcsönösen megismerni és egyeztetni az elvárásokat, célokat, feladatokat - A szülők kompetenciáját, felelősségét növelni a nevelésben, a szülői feladatok ellátásában - Támogatni a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett családokat, csökkenteni ártó hatásukat A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: Szülői értekezlet  A szülők, pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása  A szülők tájékoztatása - Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről Az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól - A helyi tanterv követelményeiről - Az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról - A tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről - A tanuló tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról - Az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az igazgatóság felé Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, a tanulók egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt órák Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő- oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen az órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és a közösség életéről.

134

Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányával, magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy csoportszintű programokról. A szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével szülői közösségével. Az iskolákban a szülők érdekeinek képviseletét a szülői szervezet, - illetve az iskolaszék látja el. Az általános iskolai osztályok mellett a tanszakok szülői közössége is képviselőt választ. Az intézmény szülői szervezete részére az iskola igazgatója tanévenként legalább 2 alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. A szülői szervezetnek véleményezési joga van: - A szülőket anyagilag is érintő ügyekben - A szülői értekezletek napirendjének meghatározásában - Az iskola és család kapcsolattartási rendjének kialakításában A szülői szervezet dönt: - Saját működési rendjéről - Arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolánkban A szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol az alábbiakban: - Az iskola működési rendje - A vezetők és a szülői szervezet közti kapcsolattartás - Külső kapcsolatok rendszere - A tanulók távolmaradásának igazolása - Fegyelmező és jutalmazó intézkedések formái és alkalmazása Az iskola a szülővel egyénileg is tart kapcsolatot. Az írásbeli tájékoztatások az üzenő, tájékoztató füzetben, ellenőrzőben történnek . A szülők folyamatos, többoldalú tájékoztatása nélkülözhetetlen az eredményesség elérésében. A gyermekek hiányzásairól jogszabályban meghatározott formában azonnal értesítjük a szülőket.

135

III. Helyi tanterv Az alapfokú táncművészeti oktatás célja és feladata

1. Táncművészet 1.1 Néptánc A tanszak célja, hogy a magyar néptánc és a népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítse a tanulókban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, jellegzetességeit, stílusát. A tanszak feladata: Ismertesse meg a tanulóval:  A hagyományos népi játékokat  A három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusait, táncrendjeit.  A mozgásanyag variációs lehetőségeit  A táncokhoz kapcsolódó énekeket, zenei kíséretet  A néptánc tudomány sajátos megközelítési módját  A folklórkutatás tárgyának a „népi” műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában  A társasági táncélet alkalmait  A színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait Alakítsa ki a tanulókban  A rendszeres munka természetes igényét  A megfelelő munkafegyelmet  A munkájuk tudatos kontrollálását  A művészi előadásmód kivitelezését  Az általános szemléletmódot, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi Az esztétikai érzéklet  A művészetek befogadására nyitott attitűdöt  Fogékonyságot a múlt és jelen értékeinek befogadására. Fejlessze a tanulók:  Munkakultúráját  Fizikai állóképességét  Ritmusérzékét  Hallását  Zenéhez való alkalmazkodását Tér-, forma- és stílusérzékét  Mozgásmemóriáját  Koncentráló képességét 136

 Improvizációs képességét  Ízlését, kritikai érzékét  A tánc komplexitásból adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, színház iránti érzékenységét)  Vizuális memóriáját  A képzelőerejét Ösztönözze a tanulót  A közösségi alkotás öröme a közösségi kultúra értékei iránt  A néprajzi és általában kultúrtörténeti ismereteinek rendszeres gyarapítására  A rendszeres múzeumlátogatásra  A televízió és a rádió táncos témájú műsorainak figyelemmel kísérésére  Aktív részvétel igényét az iskolán kívüli alkalmakon való részvételre (kézműves foglalkozások, játszóházak, táncházak, néprajzi táborok, egyéb táncesemények)  A környezetében esetleg adódó gyűjtési lehetőségek kihasználására Hívja fel a tanulók figyelmét  Az évfolyamuknak megfelelő néptáncos, népzenei, néprajzi irodalomra.

1.2 Modern-kortárstánc Az oktatás célja: a modern- és kortárstánc technikák megismerése és az előírt tananyag elsajátítása mellett a személyiség fejlődése, az önálló, kapcsolatteremtő improvizáció, kreativitás kialakulása. A tanszak feladata: Ismertesse meg a tanulóval:  a modern-kortárstáncművészet főbb irányzatait,  az irányzatok technikai alapelemeit,  a különböző technikák jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségeit,  a mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait,  a harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait. Fejlessze a tanuló:  technikai adottságait,  mozgásmemóriáját,  koncentrálóképességét,  muzikalitását,  kreativitását,  tér- és formaérzékét,  előadói készségét, 137

 személyiségét,  kapcsolatteremtő képességét. Alakítsa ki a tanulóban:  a modern-kortárstáncművészetek iránti nyitottságot,  a dinamikai és érzelmi váltások felismerésének fontosságát,  a munkában való részvételhez szükséges megfelelő magatartásformát,  a rendszeres munka igényét,  az önálló gondolkodás igényét,  az improvizáció és kompozíció tudatos használatát. Ösztönözze a tanulót:  az igényes munkára,  a tánc- és színházi események látogatására,  az érzelmi nyitottságra,  az egészséges életmódra. Adjon teret a tanuló:  fantáziájának kibontakozására,  a kreativitás megnyilvánulására,  az improvizációs készség kibontására. Irányítsa a tanulót:  szakirányú továbbtanulásra,  a továbbképző folytatására,  az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra.

1.3. Társastánc A képzés célja: hogy törekedjen a táncművészet, azon belül a társastánc minél teljesebb megismerésére, segítse sajátos eszközeivel a tanulók személyiségének formálását. A képzés feladata: Ismertesse meg a tanulóval  a társastánc alapjait,  technikai elemeket,  a mozgás kapcsolatát a zenével,  a kombinációk és etüdök, koreográfiák megfelelő kivitelezését. Alakítsa ki a tanulóban  a rendszeres munka természetes igényét,  a megfelelő munkafegyelmet,  az esztétikai érzéket, 138

 az önkontroll alkalmazását. Fejlessze a tanuló  fizikai állóképességét,  a tánc iránti szeretetét,  ritmusérzékét,  technikai tudását,  koncentrálóképességét,  tér- és formaérzékét,  stílusérzékét,  előadói készségét. Ösztönözze a tanulót  a társastánccal kapcsolatos események, bemutatók megtekintésére, elemzésére,  a viselkedéskultúra alapszabályainak és magatartásformáinak alkalmazására a mindennapi életben és a társas érintkezésben,  a táncművészeti előadások látogatására,  a televízió táncos műsorainak figyelemmel kísérésére. Tudatosítsa a tanulókban, hogy a tánctanulás fejleszti  akaratát,  ízlését,  állóképességét,  mozgáskoordinációját,  alkalmazkodóképességét,  személyiségét.

2. Képző- és iparművészeti oktatás célja és feladata Az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára.  A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a 139

tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken, szerezhetnek jártasságot.  A képző- és iparművészet oktatása a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában.

3. A színművészeti képzés célja és faladata Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi-bábszínházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészeti iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására – figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait. A képzés lehetővé teszi a színházművészet területén:  minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt  a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését  differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széles körű alkalmazását  az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerését  a színjáték kulturális tradícióinak megismerését  a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését  azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják  minél több élő és felvett színházi előadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintését  a színházi-drámai formával való kísérletezést, továbbá a színjátéknak, mint művészi kommunikációs formának megtapasztalását  azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; a közös alkotómunka adta örömteli együttlétét  az önkifejezést  az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerését, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani tudják

140

4. A képzés struktúrája 4.1. A néptánc tanszak tantárgyai és azok óraszámai: A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 év Évfolyamok Tantárgy Néptánc Népi játék Folklórismeret

Előképző

Továbbképző

Alapfok

1

2

1

2

3

4

5

6

2

2

3

3

3

3

3

3

1

1

1

1

Tánctörténet Kötelezően választott (Folklórismeret, kinetográfia) Szabadon választott (népi játék, néptánc) Összesen

1

1

7.

8.

9.

3

3

1

1

10. 3

3

1

1

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

4

4

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

Főtárgy:  Népi játék, néptánc (tánctechnika, ritmikai gyakorlatok és a táncos nyelvezet, daltanulás, népi játékok és a néptánc) Kötelező tantárgy:  Folklórismeret (jeles hiedelemvilága)  Tánctörténet

napok,

emberélet

fordulói,

a

magyar

nép

Kötelezően választható tantárgy:  Népi ének  Folklórismeret  Tánctörténet  Kinetográfia Szabadon választható tantárgy: A tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tárgya.

- 141 -

A tanszak tantárgyai és azok óraszámai a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben: Évfolyamok Tantárgy Főtárgy Néptánc Népi játék Kötelező tantárgy Folklórismeret Kötelező tantárgy Tánctörténet Kötelezően választott (Folklórismeret, tánctörténet,) Szabadon választott (népi játék, néptánc, kinetográfia) Összesen

Előképző

Továbbképző

Alapfok

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

2

2

3-4

3-4

3-4

3-4

3-4

3-4

1

1

1

1

1

1

7.

8.

3-4

9.

3-4

1

1

10. 3

3

1

1

2

2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

1-2

2-4 4

2-4 4

4-6 5

4-6 5

4-6 5

4-6 5

4-6 5

4-6 5

4-6 5

4-6 5

4-6 5

4-6 5

Főtárgy: Népi játék 1 – 2. előképző évfolyamon, Néptánc 1 – 6. alapfokú és a 7 -10. továbbképző évfolyamon (tánctechnika, ritmikai gyakorlatok és a táncos nyelvezet, daltanulás és a néptánc) Kötelező tantárgy: Folklórismeret: 3 – 6. (jeles napok, emberélet fordulói, a magyar nép hiedelemvilága) Tánctörténet: 9 -10. továbbképző évfolyamon Kötelezően választható tantárgy: Folklórismeret Tánctörténet Szabadon választható tantárgy: A tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tárgya : Népi játék 1 – 2. előképző évfolyamon. Néptánc 1 – 6. alapfokú és a 7 – 10 továbbképző évfolyamon Népzenei alapismeretek 1 – 6. alapfokú és a 7 – 10 továbbképző évfolyamon Táncjelírás – olvasás a 9 – 10. továbbképző évfolyamon - 142 -

4.2. A modern és kortárs tánc tanszak tantárgyai és azok óraszámai: A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 év Évfolyamok Tantárgy

Előképző 1

2

4

4

Továbbképző

Alapfok 1

2

4

4

3

4

5

6

4

4

4

4

7.

8.

9.

10.

Modern tánc tantárgyak Táncelőkészítő gimnasztika Esztétikus testképzés Jazz-technika Graham-technika

1-2

1-2

Limón-technika Kontakt-technika

1-2

Modern jazztechnika Improvizáció

1

1-2

1-2

1-2

1

1

1

1

1-2

1

Kompozíció Tánctörténet

1-2

1

1

4-6

4-6

4-6

4-6

Kortárs tánc 2.

1-2

1-2

1-2

1-2

Graham- vagy Limón technika Kontakt technika

1-2

1-2

1

1

1-2

1-2

Improvizáció

1

1

Kompozíció

1

1

4-6

4-6

Összesen

4

4

4

4

Kortárs tánc tantárgyak Kreatív gyermektánc

2

2

2

2

Kortárs tánc 1.

4

4

4

4

4

4

4

4

Tánctörténet Összesen

2

2

2

2

- 143 -

4

4

4

4

1

1

4-6

4-6

Kötelező tantárgyak: Moderntánc:  Táncelőkészítő gimnasztika  Esztétikus testképzés  Jazz-technika  Graham-technika  Limón-technika  Kontakt-technika  Modern jazz-technika  Improvizáció  Kompozíció  Tánctörténet Kortárstánc:  Kreatív gyermektánc  Kortárstánc 1.  Kortárstánc 2.  Graham-technika  Limón-technika  Kontakt-technika  Improvizáció  Kompozíció  Tánctörténet

A modern és kortárs tánc tanszak tantervi anyaga a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelettel kiadott kötelező követelményekkel és tantervi programmal megegyező.

- 144 -

A tanszak tárgyai és azok óraszámai a 2011/2012-es tanévtől kezdődően A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 év Óraterv

Tantárgyak Főtárgy: Berczik technika: Jazz-technika Kötelező tantárgyak:

Kreatív gyermektánc Limón-technika Tánctörténet Választható tantárgyak: Kreatív gyermektánc Berczik -technika: Jazz-technika Kontakt improvizáció Lábán-technika Repertoár Graham-technika Improvizáció és kompoz. Összes óra:

Előképző 1 2 1

1

1 3

2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5

1

1

3-4 3-4 3-4

2 (2)

2 (2)

4-6 5

3

3

1

1

1

2 (2) 1-2

2-4 2-4 4 4

3-4 3-4

1 1

2 (2)

Továbbképző 7 8 9 10

3 3-4

1

6

4-6 4-6 5 5

1-2 1-2 1-2 1-2 1-2

4-6 4-6 4-6 5 5 5

1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 4-6 4-6 4-6 5 5 5

1-2 1-2 1-2 4-6 5

Kötelező tantárgyak:

Főtárgy: Berczik-technika: 1-2. előképző évfolyamon, 1-2. alapfokú évfolyamon) Jazz-technika (3-6. alapfokú évfolyamon, és a 7-10. továbbképző évfolyamon). Kötelező tantárgy: Kreatív gyermektánc (1-2. előképző évfolyamon, 1-2. alapfokú évfolyamon). Limón-technika (5-6. alapfokú évfolxamon). Tánctörténet (9-10. továbbképző évfolyamon). Kötelezően választható tantárgy: az összevont osztályokban: Tánctörténet Limón-technika Választható tantárgyak: Kreatív gyermektánc (1-2. előképző évfolyamon, 1-2. alapfokú évfolyamon). Berczik-technika (1-2. előképző évfolyamon, 1-2 alapfokú évfolyamon). Jazz technika (3-6. alapfokú évfolyamon). Kontakt improvizáció (5-6. alapfokú évfolyamon). Lábán-technika (7-8. továbbképző évfolyamon). Repertoár (7-10. továbbképző évfolyamon). Graham-technika (9-10. továbbképző évfolyamon). Improvizáció és kompozíció (9-10. továbbképző évfolyamon). - 145 -

4.3. A társastánc tanszak tantárgyai és azok óraszámai: A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 év

Évfolyamok Tantárgy

Előképző 1

2

Társastánc Gyermektánc

2-4

Továbbképző

Alapfok 1

2

3

4

5

6

4

3

3

3

2-3

3

1

1

1

1

1

7.

8.

9.

10.

2-3

2-3

3

3

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

4-6

4-6

4-6

4-6

2-4

Klasszikus balett Történelmi társas Viselkedéskultúra

1

Tánctörténet Szabadon választott

2

2

2

2

1

2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

tantárgy Összesen

2-4

2-4

Kötelező tantárgyak:      

Társastánc Gyermektánc Klasszikus balett Történelmi társas Viselkedéskultúra Tánctörténet

Szabadon választható tantárgy a tanszak bármely tantárgya. A társastánc tanszak tantervi anyaga a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelettel kiadott kötelező követelményekkel és tantervi programmal megegyező.

- 146 -

A társastánc tanszak tantárgyai és azok óraszámai a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 Óraterv Évfolyamok Tantárgy

Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző

Továbbképző

Alapfok

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

2

2

3–4

3–4

2–3 1

3–4

3 1

3 1

3–4

3–4

3 1

3 1

1

1

1

1

1

1

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

2 2–4

2 2–4

1–2 4–6

1–2 4–6

Tanszakok és tantárgyak Főtárgy: Gyermektánc (1–2. előképző évfolyamon) Társastánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgyak: Viselkedéskultúra (3. alapfokú évfolyamon) Társastánctörténet (5–6. alapfokú évfolyamon, 9–10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgy – az összevont osztályokban: Viselkedéskultúra, Társastánctörténet Választható tantárgyak: Társastánc gimnasztika (1–2. előképző évfolyamon,1–3. alapfokú évfolyamon) Történelmi társastánc (6. alapfokú évfolyamon, 7–8. továbbképző évfolyamon) Társastánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon)

- 147 -

4.4. A képző- és iparművészet tanszak tantárgyai és azok óraszámai: A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 év Évfolyamok Tantárgy

Előképző

Továbbképző

Alapfok

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

2-4

2-4

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

Műhelygyakorlat

-

-

2

2

2

2

2

2

2

2

Művészettörténet

-

-

1

1

1

1

1

1

1

1

4

4

5

5

5

5

5

5

5

5

Vizuális alapismeretek Rajz, festés, mintázás Műhelyelőkészítő

Népművészet Összesen

2-4

2-4

Az előképzőt a tanulónak nem kötelező elvégeznie. Az előképző komplex tantárgya:  Vizuális alapismeretek Kötelező tantárgyak:  Rajz-festés-mintázás  Műhely-előkészítő, műhelygyakorlat Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai:  Képzőművészet: grafika, festészet  Média: fotó-videó  Iparművészet: kézművesség, textilműves Szabadon választható tantárgyak:  Művészettörténet  Népművészet A kötelező műhelygyakorlat választható tanszak (fotó-videó, bábkészítő, kerámia) tantervi anyaga a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelettel kiadott kötelező követelményekkel és tantervi programmal megegyező.

- 148 -

A képző- és iparművészet tanszak tantárgyai és azok óraszámai a 2011/2012es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben: Óraterv

Tantárgy

Előképző (1.) (2.) (2) (2)

1. 2 2

2. 2 2

Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy (2) (2) 1–2 1–2 Összes óra: (2–4) (2–4) 4–6 4–6

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 2 2 2 2

1–2 4–6

6. 2

Továbbképző 7. 8. 9. 10. 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

Tanszakok és tantárgyak Képzőművészeti tanszak (előképző 1–2. évfolyam + 1–3. alapfokú évfolyam) Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyam) Grafika és festészet alapjai (1–3. alapfokú évfolyam) Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyama) Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3–10. évfolyam) Tanszakok és főtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig Fém– és zománcműves tanszak – Fém– és zománcműves műhelygyakorlat Fotó és film tanszak – Fotó és film műhelygyakorlat Grafika és festészet tanszak – Grafika és festészet műhelygyakorlat Környezet– és kézműves kultúra tanszak – Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat Szobrászat és kerámia tanszak – Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat Textil– és bőrműves tanszak – Textil– és bőrműves műhelygyakorlat Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam)

- 149 -

Választható tantárgyak: Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3–10 évfolyam)

4.5. A színjáték tanszak tantárgyai és azok óraszámai: A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 Tantárg y Főtárgy : Drámajáték, Színjáték

Előképző 1 2 2 -

Kötelező tárgyak : Beszédgyakorlatok Mozgásgyakorl atok Kötelezően választható tárgyak Szabadon 2 választható tárgyak Összesen 2-4

1

2 -

2

2-4

Évfolyamok Alapfok 3 4 5

2

6

7

Továbbképző 8 9

10

2 -

2 -

2 -

2 -

2 -

2 -

2

2

3

3

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

-

-

0,5 1

0,5 1

0,5 1

0,5 1

0,5 1

0,5 1

1 1

1 1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

4-5

4-5

4-5

5

5

5

4-6

4-6

Főtárgy:  Drámajáték (1-6 évfolyam)  Színjáték (7-10 évfolyam) Kötelező tárgyak:  Beszédgyakorlat (1-8 évfolyam)  Mozgásgyakorlatok (1-8. évfolyam) Kötelezően válaszható tantárgyak:  Vers és prózamondás (az 1. évfolyamtól válaszható)  Bábjáték (a 4. évfolyammal bezárólag választható)  Tánc és mozgás színházi tréning (az 5. évfolyamtól választható)  Kreatív zenei gyakorlat (az 1. évfolyamtól választható)  Színházismeret (a 3. évfolyamtól választható)  Beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható)

- 150 -

4-6

4-6

Szabadon választható tárgyak (a csoport igénye és a lehetőségek függvényében)  pantomim (a 4. évfolyamtól)-a bábjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya  színháztörténet (5.évfolyamtól) A 0,5-0,5 tanóra időtartam jelzi, hogy itt a színjátszók munkájának mindenkori – nélkülözhetetlen – bemelegítő fázisairól van szó. Ezek a helyi igények és lehetőségek szerint összevonható 2 hetenként egy-egy tanórába. A színjáték tanszak tantárgyai és azok óraszámai a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben: A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 év Óraterv Tantárgy

Évfolyamok Előképző Alapfok 1. 2. 1. 2. 2 2 3 3 1 1

3. 3 1

4. 3 1

5. 3 1

6. 3 1

Továbbképző 7. 8. 9. 3 3 3 1 1 1

10. 3 1

Főtárgy Kötelezően választható tantárgyak Választható 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 tantárgyak Összes óra 2–4 2–4 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6

Színjáték tanszak tantárgyai: Főtárgy: dráma és színjáték Kötelezően választható tantárgyak: beszéd és vers (1. alapfokú évfolyamtól) mozgás és tánc (1. alapfokú évfolyamtól) zene és ének (1. alapfokú évfolyamtól) színházismeret (3. alapfokú évfolyamtól) Választható tantárgyak: a színjáték és bábjáték tanszak bármelyik tantárgya A színjáték tanszak tantervi anyaga a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelettel kiadott kötelező követelményekkel és tantervi programmal megegyező. A kötelező és választható tárgyak lebontott helyi tanterve a 23/2006. (V. 24.) OM r. alapján - Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról – átdolgozásra került. - 151 -

5. A tanulói jogviszony létesítéseinek feltételei: A tanszakok mindenki számára nyitottak, a felvételi vizsga célja a képességszint felmérése. A szülő a tanköteles kortól kérheti gyermeke felvételét intézményünk alapfokú művészetoktatási iskolájába. Az igazgató által megbízott felvételi bizottság javaslata alapján az alapfokú művészetoktatásban való felvételről az iskola igazgatója dönt. Tanulók a beindult évfolyamokba csak szintfelmérés után kerülhetnek. Beiratkozás az adott tanévre május 31-ig történik. A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével a megengedhető létszámkeretig az intézmény más területről is fogad tanulókat. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele az előző évfolyam helyi tantárgyi tantervben rögzített minimumkövetelményeknek való megfelelés. Lásd 1. sz. melléklet

6. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elve A nevelő – oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. Az egyes évfolyamokon használt kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleten) tájékoztatjuk. Fontos szempont: - feleljen meg az alapfokú művészetoktatás célrendszerének és feladatainak - a tartalom, a kerettanterv által kijelölt ismeretanyag a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodó feldolgozásban - tartósság, hogy a tanulóink kezébe adott eszközök viszonylag tartósak, több éven keresztül használhatóak legyenek - esztétikusság - formai megfeleltetés: a betűforma, méret és távolság illetve az egy oldalra kerülő szöveg vagy feladatmennyiség megfelel – e a tanulók érzékelő apparátusának, észlelési képességének - a taneszközök ára - tekintettel kell lennünk az anyagilag nehezebben élő családokra is, tartózkodnunk kell a kimagaslóan drága

- 152 -

taneszközök alkalmazásától. Törekszünk arra, hogy egyre több nyomtatott taneszközt szerezzünk be az iskolai könyvtár számára. A számítástechnikai eszközök és programok vásárlásánál a korszerűség, az elévülés várható (lehetőleg minél távolabbi) ideje, a továbbfejleszthetőség, az oktatásban való felhasználás várható gyakorisága játszhat szerepet. A tánc, színjátszás eszközei közül kiemelt szereppel bír a lemezjátszó és a magnó, melyeknek frekvencia-átvitele igen fontos szempont (alkalmasak legyenek zenei felvételek minőségi megszólaltatására).

7. A tanulók szorgalmának értékelés Szorgalom (példás – jó – változó – hanyag)  Képességeinek megfelelő szinten teljesít. A munkában aktív, feladatvégzése pontos, igényes. Szorgalmas, érdeklődő.  Igyekvő. Munkájában kisebb pontatlanságok tapasztalhatók.  Figyelmetlen, pontatlanul dolgozik. Teljesítménye elmarad képességei mögött. Passzív.  Lassú, feladatait sokszor nem tudja befejezni. Nem önálló, segítségre szorul.. Gyakran feledékeny.  Rendszerint elmarad társaitól. Munkavégzése hanyag. Feladattudata nem megfelelő.

8. A tanulók művészeti munkájának értékelése 8.1. Néptánc Előképző:  Jól megfelelt: A tanult gyermekjátékok dallamát, játékát, szövegét, lépéseit pontosan vagy jól felidézi. A tanult eredeti anyagot megtanulta, azt pontosan vagy jól el tudja táncolni. Az elkészített koreográfiát pontosan vagy jól felidézi.  Kiválóan megfelelt: kiemelkedően teljesítő jól megfelelt tanuló.  Megfelelt: A tanult gyermekjátékok dallamát, játékát, szövegét, lépéseit több hibával felidézi. A tanult eredeti anyagot megtanulta, azt több hibával tudja eltáncolni. Az elkészített koreográfiát sok hibával idézi fel.  Nem felelt meg: A tanult gyermekjátékok dallamát, játékát, szövegét, lépéseit sok hibával felidézi. - 153 -

A tanult eredeti anyagot megtanulta, azt sok hibával tudja eltáncolni. Az elkészített koreográfiák csak egy részét képes felidézni. Az a tanuló, aki nem felelt meg minősítést kapott, azt a néptánc tanszakról el kell tanácsolni. Szöveges értékelés A tanult pontosan jól gyermekjátékok dallamát … felidézi. A tanult pontosan jól gyermekjátékok játékát … felidézi. A tanult pontosan jól gyermekjátékok szövegét … felidézi. A tanult pontosan jól gyermekjátékok lépéseit … felidézi. A tanult eredeti megtanulta megtanult anyagot …… el tudja , azt a, azt jól táncolni. pontosan Az elkészített pontosan jól koreográfiát … el tudja táncolni.

több hibával

sok hibával

nem tudja

több hibával

sok hibával

nem tudja

több hibával

sok hibával

nem tudja

több hibával

sok hibával

nem tudja

megtanulta, azt több hibával több hibával

megtanulta, azt nem tanulta sok hibával meg sok hibával

nem tudja

Alapfok-továbbképző  Jeles: A tanult eredeti anyagot megtanulta, azt pontosan el tudja táncolni. Tanári irányítás nélkül is tud improvizálni. Az elkészített koreográfiát pontosan felidézi. A tanult dalokat tudja, azt egyedül is pontosan reprodukálni képes.  Kitűnő: a kiemelkedően teljesítő jeles tanuló.  Jó: A tanult eredeti anyagot megtanulta, azt jól el tudja táncolni. Tanári kevés irányítással tud improvizálni. Az elkészített koreográfiát jól felidézi. A tanult dalokat tudja, azt egyedül is jól képes reprodukálni.  Közepes: A tanult eredeti anyagot megtanulta, azt több hibával tudja eltáncolni. Tanári irányítással tud improvizálni. Az elkészített koreográfiát sok hibával idézi fel. A tanult dalokat megtanulta, de csak közösen tudja társaival reprodukálni.  Elégséges: A tanult eredeti anyagot megtanulta, azt sok hibával tudja eltáncolni. Tanári irányítással sem tud improvizálni. - 154 -

Az elkészített koreográfiák csak egy részét képes felidézni. A tanult dalokat megtanulta, de csak közösen tudja társaival reprodukálni.  Elégtelen: A tanult eredeti anyagot nem tanulta meg. Tanári irányítással sem tud improvizálni. Az elkészített koreográfiákat nem képes felidézni. A tanult dalokat nem tudja. Az a tanuló, aki elégtelen érdemjegyet kapott, azt a néptánc tanszakról el kell tanácsolni. Aki elégséges osztályzatot kapott, - a szülővel egyetértésben - annak meg kell fontolni az eltanácsolását. Folklórismeret  Jeles: A tanult anyagokat pontosan felidézi. Az elkészítendő munkadarabokat egyedül is pontosan elkészíti. A tanult dalokat megtanulja, azokat egyedül is képes pontosan reprodukálni. A múzeumban tett látogatásnál érdeklődéssel szemléli a látottakat, azokat pontosan fel tudja idézni.  Kitűnő: a kiemelkedően teljesítő jeles tanuló.  Jó: A tanult anyagokat jól felidézi. Az elkészítendő munkadarabokat egyedül is jól elkészíti. A tanult dalokat megtanulja, azokat egyedül is képes kevés hibával reprodukálni. A múzeumban tett látogatásnál érdeklődéssel szemléli a látottakat, azokat jól fel tudja idézni.  Közepes: A tanult anyagokat több hibával felidézi. Az elkészítendő munkadarabokat segítséggel, kevés hibával elkészíti. A tanult dalokat megtanulja, azokat egyedül sok hibával reprodukálja. A múzeumban tett látogatásnál megszemléli a látottakat, azokat kevéssé tudja felidézni.  Elégséges: A tanult anyagokat sok hibával felidézi. Az elkészítendő munkadarabokat sok segítséggel, sok hibával elkészíti. A tanult dalokat megtanulja, azokat egyedül nem képes reprodukálni. A múzeumban tett látogatásnál megszemléli a látottakat, azokat nem képes felidézni.  Elégtelen: A tanult anyagokat nem tudja felidézni. Az elkészítendő munkadarabokat segítséggel sem tudja elkészíti. A tanult dalokat nem tudja megtanulni. A múzeumban tett látogatásnál közömbösen szemléli a látottakat, azokat nem képes felidézni.

- 155 -

Mérés, vizsga Néptánc Előképző Havonta az órán elvégzett munka alapján a szaktanár végzi. A szülők felé tájékoztatás a tájékoztató füzetbe történik szöveges értékeléssel: magatartásból, szorgalomból és néptáncból. A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítésre ő tesz javaslatot. A vizsgabizottság dönt a végleges értékelésről.  Félév: - tanult játékok, dalok bemutatása (előképző) - tanult táncanyag biztos ismerete, improvizáció (alapfok-továbbképző)  Év vége: - tanult játékfűzés, koreográfia bemutatása (előképző) - tanult koreográfia színpadi bemutatása (alapfok-továbbképző) A szülők felé a bizonyítványban szöveges értékeléssel történik a tájékoztatás néptáncból. A magatartás és a szorgalom értékelése a bizonyítványban, az évben kapott szöveges értékelések alapján. Alapfok-továbbképző Havonta az órán elvégzett munka alapján a szaktanár végzi. A szülők felé tájékoztatás a tájékoztató füzetbe történik érdemjeggyel: magatartásból, szorgalomból és néptáncból. A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítésre ő tesz javaslatot. A vizsgabizottság dönt a végleges értékelésről.  Félév: - tanult játékok, dalok bemutatása (előképző) - tanult táncanyag biztos ismerete, improvizáció (alapfok-továbbképző)  Év vége: - tanult játékfűzés, koreográfia bemutatása (előképző) - tanult koreográfia színpadi bemutatása (alapfok-továbbképző) A szülők felé a bizonyítványban érdemjeggyel történik a tájékoztatás néptáncból. A magatartás és a szorgalom értékelése a bizonyítványban, az évben kapott érdemjegyek alapján.

- 156 -

8.2. Modern- és kortárstánc Alapfok-továbbképző  Jeles: A tanult anyagot megtanulta, azt pontosan el tudja táncolni. Tanári irányítás nélkül is tud improvizálni. Az elkészített koreográfiát pontosan felidézi.  Kitűnő: a kiemelkedően teljesítő jeles tanuló.  Jó: A tanult anyagot megtanulta, azt jól el tudja táncolni. Tanári kevés irányítással tud improvizálni. Az elkészített koreográfiát jól felidézi.  Közepes: A tanult anyagot megtanulta, azt több hibával tudja eltáncolni. Tanári irányítással tud improvizálni. Az elkészített koreográfiát sok hibával idézi fel.  Elégséges: A tanult anyagot megtanulta, azt sok hibával tudja eltáncolni. Tanári irányítással sem tud improvizálni. Az elkészített koreográfiák csak egy részét képes felidézni.  Elégtelen: A tanult anyagot nem tanulta meg. Tanári irányítással sem tud improvizálni. Az elkészített koreográfiákat nem képes felidézni. A tanult dalokat nem tudja. Az a tanuló, aki elégtelen érdemjegyet kapott, azt a néptánc tanszakról el kell tanácsolni. Aki elégséges osztályzatot kapott, - a szülővel egyetértésben - annak meg kell fontolni az eltanácsolását. Mérés-vizsga: Havonta az órán elvégzett munka alapján a szaktanár végzi. A szülők felé tájékoztatás a tájékoztató füzetbe történik érdemjeggyel: magatartásból, szorgalomból és táncból. A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítésre ő tesz javaslatot. A vizsgabizottság dönt a végleges értékelésről.  Félév: Tanult táncanyag biztos ismerete, improvizáció.  Év vége: Tanult koreográfiák színpadi bemutatása. A szülők felé a bizonyítványban érdemjeggyel történik a tájékoztatás. A magatartás és a szorgalom értékelése a bizonyítványban, az évben kapott érdemjegyek alapján.

- 157 -

8.3. Társastánc Alapfok-továbbképző  Jeles: A tanult anyagot megtanulta, azt pontosan el tudja táncolni. Tanári irányítás nélkül is tud improvizálni. Az elkészített koreográfiát pontosan felidézi.  Kitűnő: a kiemelkedően teljesítő jeles tanuló.  Jó: A tanult anyagot megtanulta, azt jól el tudja táncolni. Tanári kevés irányítással tud improvizálni. Az elkészített koreográfiát jól felidézi.  Közepes: A tanult anyagot megtanulta, azt több hibával tudja eltáncolni. Tanári irányítással tud improvizálni. Az elkészített koreográfiát sok hibával idézi fel.  Elégséges: A tanult anyagot megtanulta, azt sok hibával tudja eltáncolni. Tanári irányítással sem tud improvizálni. Az elkészített koreográfiák csak egy részét képes felidézni.  Elégtelen: A tanult anyagot nem tanulta meg. Tanári irányítással sem tud improvizálni. Az elkészített koreográfiákat nem képes felidézni. A tanult dalokat nem tudja. Az a tanuló, aki elégtelen érdemjegyet kapott, azt a néptánc tanszakról el kell tanácsolni. Aki elégséges osztályzatot kapott, - a szülővel egyetértésben - annak meg kell fontolni az eltanácsolását. Mérés-vizsga: Havonta az órán elvégzett munka alapján a szaktanár végzi. A szülők felé tájékoztatás a tájékoztató füzetbe történik érdemjeggyel: magatartásból, szorgalomból és táncból. A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítésre ő tesz javaslatot. A vizsgabizottság dönt a végleges értékelésről.  Félév: Tanult táncanyag biztos ismerete, improvizáció.  Év vége: Tanult koreográfiák színpadi bemutatása. A szülők felé a bizonyítványban érdemjeggyel történik a tájékoztatás. A magatartás és a szorgalom értékelése a bizonyítványban, az évben kapott érdemjegyek alapján.

- 158 -

8.4. Képző és iparművészet értékelés A tanuló elméleti tudását és gyakorlati tevékenységét rendszeresen értékeljük. A tanuló ismereteinek, készségeinek, képességeinek szintjét, a tanuló teljesítményét, előmenetelét év közben érdemjeggyel értékeljük, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Félévkor azt értékeljük, hogy a tanuló az időarányos követelményeket milyen szinten sajátította el. Év végén az adott évfolyam követelményei alapján összeállított feladat megoldására kerül sor. A megoldás érdemjegye, valamint a második félévi teljesítmény alapján történik az év végi osztályzattal való minősítés. A félévi és az év végi vizsgamunkák reprezentatív kiállítás által kerülnek bemutatásra. A tanév során a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplést is értékeljük, illetve figyelembe vesszük. A számonkérésnél teljesíthető követelményeket, állítunk a tanulók elé. Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló fejlődését. A tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kísérjük. Biztosítjuk a minél sokoldalúbb megnyilatkozást. A számonkérés formái: A tudásmérés széles skáláját alkalmazzuk (pl.: szóbeli megnyilvánulások, önálló gyűjtőmunka, rajzi, festési, mintázási, tervezési, tárgyalkotási produktumok). Az értékelés általunk meghatározott kritériumai: A szaktárgyi értékelésnek folyamatosnak, kiszámíthatónak, konkrétnak, igazságosnak, személyre szólónak, a fejlődésben megtett utat figyelembe vevőnek, az önértékelést segítőnek, további erőfeszítésekre serkentőnek, az egészséges munkakedvet fenntartónak kell lennie. Az értékelés fokozatai: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. Az értékelés általunk meghatározott rendszeressége: - Minden tantárgyból félévente legalább három érdemjegyet kell adni a tanulónak. - Negyed- és háromnegyedévkor áttekintjük a tanulmányi helyzetet, a gyengén teljesítők szüleit tájékoztatjuk. - Az értékelés alapja a folyamatos teljesítmény, melyet befolyásol a fejlődési ütem. - Az értékelés közlésére felhasznált dokumentumok: tájékoztató füzet, napló, bizonyítvány. Az évközi érdemjegyekről, a félévi osztályzatról az ellenőrző könyvön keresztül, az év végi osztályzatról a bizonyítvány könyvön keresztül tájékoztatjuk a szülőket.

- 159 -

A tanulók értékelése (képző- és iparművészet) A tanulók munkáikra évközben rendszeresen érdemjegyet kapnak. Szintén értékeljük a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplést is. Az elméleti tárgyak szóban és írásban egyaránt számon kérésre kerülnek. Félévkor ellenőrzőben, év végén bizonyítványban osztályzattal minősítjük a tanulók munkáját. Minden évben a műhelygyakorlat zárásaként a tanulók vizsgamunkát készítenek, melyekből kiállítást rendezünk. A hatodik évfolyam végén a tanulók művészeti alapvizsgát, a tizedik évfolyam végén művészeti záróvizsgát tesznek.

8.5 Színművészet Értékelési mód Az előképző és az alapfok első két évfolyamának végén nem javasolt vizsga tartása. Ugyanígy nem javasolt az sem, hogy a tanulók az említett évfolyamok végén szükségszerűen közönség előtt, produkciós munka eredményeképpen kapjanak értékelést. Nyílt nap keretében, a műhelymunka szokásos menetét bemutató formában – a tanulók már adnak számot a tanulók a tudásukról. A 3. évfolyamtól kezdődően a tanulók értékelése a következőkből tevődhet össze: · a főtárgyat irányító tanár folyamatos szóbeli értékelése · a főtárgyhoz kapcsolódó időszakos írásbeli értékelés · a tanév végén szervezett nyilvános tanszaki bemutató A tanszaki bemutató során a tanulók a főtárgyat irányító tanár irányításával olyan csoportos és egyéni kreatív gyakorlatokat végezhetnek, amelyek kapcsolódnak az év során tanultakhoz, illetve elvárják és lehetővé teszik az elsajátított ismeretek és készségek kreatív alkalmazását. A tanszaki bemutató végén a tanár szóban is értékeli az egyes tanulók egész éves, illetve a tanszaki bemutató során tapasztalt aktivitását, ismeretszintjét, képességeinek fejlődési ívét. Beszédgyakorlat értékelése Folyamatos, kifejtett szóbeli értékeléssel kell segíteni és ösztönözni a tanulókat, hogy megismerjék, elemezzék és helyesen értékeljék beszélő környezetüket és önmagukat; továbbá, hogy törekedjenek a képességeik szerinti legjobb beszédállapot elérésére.

- 160 -

Mozgásgyakorlatok Évközi értékelést differenciáltan végezzük el: az életkori sajátosságoknak és az adott évfolyam részkövetelményeinek megfelelően, továbbá a műfaji sajátosságoknak való megfeleltetés mellett vegyük figyelembe az egyén és a közösség önmagához, adottságaihoz, korábbi eredményeihez képest nyújtott teljesítményét, fejlődését, haladását. A színházi nevelőmunka, illetve a tanulók fejlődésének értékelése optimális esetben a tanulók és a tanár közös tevékenysége: ennek része az egyén önértékelése, a társak véleménynyilvánítása egymás munkájáról – az értékelés így szolgálhatja leginkább a munka folyamatosságát és fejlődését. Az évközi értékelés szöveges (szóbeli, esetenként írásos) forma. Az egyes félévek, illetve tanévek végén az osztályzattal történő minősítést megelőzik az elemző beszélgetések, továbbá kísérik azt a kifejtett szöveges formában, akár írásban is megtörténő értékelések.

9. Művészeti alapvizsga és záróvizsga A 2005/2006. tanévben kezdett évfolyamokra vonatkozóan Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

9.1. Néptánc Művészeti alapvizsga írásbeli, vagy szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tantárgya:  Folklórismeret: - írásbeli: 30 perc - szóbeli: 5 perc A gyakorlati vizsga tantárgya:  Néptánc, népi játék: o Előre kijelölt anyagból, a szaktanár által összeállított és betanított folyamat, ill. koreográfia részletének előadása csoportosan: 5-10 perc o Improvizáció: kis csoportban (maximum 3 pár), egyénenként, illetve párban: összesen 4 perc

- 161 -

Művészeti záróvizsga írásbeli, vagy szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll. Az írásbeli vagy szóbeli vizsga tantárgya:  Tánctörténet: 5-10 perc A gyakorlati vizsga tantárgya:  Néptánc: o Improvizáció: 8-10 perc

9.2. Modern- és kortárstánc A művészeti alapvizsga gyakorlati vizsgából áll. A gyakorlati vizsga tantárgya:  Jazz technika: 35-40 perc o A vizsga anyaga előre kijelölt és a szaktanár által összeállított és betanított gyakorlatokból áll, melyet a tanulók párosan vagy csoportos formában, önállóan mutatnak be.  Kortárs tánc 1. : 35-40 perc o A vizsga anyaga előre kijelölt és a szaktanár által összeállított és betanított gyakorlatokból áll, melyet a tanulók párosan vagy csoportos formában, önállóan mutatnak be.

9.3. Társastánc A művészeti alapvizsga gyakorlati vizsgából áll. A gyakorlati vizsga tantárgya:  Társastánc: 20-25 perc o A vizsga anyaga előre kijelölt és a szaktanár által összeállított és betanított kombinációkból áll, melyet a tanulók párosan és csoportos formában, önállóan mutatnak be.

9.4. Képző- és iparművészet A művészeti alapvizsga és záróvizsga gyakorlati vizsgából áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai:  Rajz-festés-mintázás  Műhelygyakorlat A fentieken kívül még választható vizsgatárgy (írásbeli és szóbeli): o Művészettörténet o Népművészet

- 162 -

9.5. Színjátszás A művészeti alapvizsga: gyakorlati vizsgából áll. A gyakorlati vizsga tantárgya:  Drámajáték  Beszédgyakorlatok vagy mozgásgyakorlatok Művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei részletesen megtalálhatók a 23/2006. (V. 24.) OM r. –ben: Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról.

- 163 -

IV. Mellékletek: 1. Felvételi vizsgák, beiratkozások 1.1 Tanulói jogviszonyban állók visszajelentkezése, és a beiratkozás rendje Az iskola tanulói április folyamán kapják meg azokat a lapokat, melyek kitöltésével írásban megerősítik, hogy továbbra is iskolánkban kívánnak tanulni, önkéntes alapon. A tanszakot váltani szándékozók is ekkor adják le átjelentkezésüket. A „Jelentkezési lapot” a főtárgy tanárok adják ki és gyűjtik össze. A következő tanévre is bennünket választó tanulók névsorát és beosztott tantárgyait összesíteni kell a felvételi meghirdetés előkészítéséhez. A felvételiről, pedagógiai és szervezési kérdéseiről az iskola, tájékoztatót ad ki.

1.2 A felvétel rendje A tanszakok mindenki számára nyitottak, a felvételi vizsga célja a képességszint felmérése. A szülő a tanköteles kortól kérheti gyermeke felvételét intézményünk alapfokú művészetoktatási iskolájába. Az igazgató által megbízott felvételi bizottság javaslata alapján az alapfokú művészetoktatásban való felvételről az iskola igazgatója dönt. A felvételi meghallgatás anyagát, módját, az egyes tanszakok önállóan, de szakonként egységesen alakítják ki, összhangban az iskolai Pedagógiai Programmal és Helyi Tantervvel. A felvételt kérő szülő, vagy nagykorú állampolgár panasszal élhet, melyet az iskola igazgatójának kell írásban benyújtania, az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül. Ezt követően az igazgató a panaszt kivizsgálja és 15 napon belül írásban értesíti a kérelmezőt. A felvétel elutasításáról szóló ismételt döntés esetén jogorvoslatnak csak jogszabálysértés vélelme esetén van helye. A szülő – kiskorú gyermeke képviseletében – keresetét a fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez nyújthatja be. Tanulók a beindult évfolyamokba csak szintfelmérés, illetve „Különbözeti vizsga” letétele után kerülhetnek. Beiratkozás az adott tanévre május 31-ig történik. A

- 164 -

beiratkozáskor a kiskorú tanuló esetében a szülőnek, nagykorú tanulónak nyilatkoznia kell, hogy más alapfokú művészeti iskolába jár-e/nem jár. Az a tanuló, akinek kérésére a választható tantárgyak óráinak látogatását az intézmény biztosította, köteles a tanórákat a főtárgy és a kötelező tárgy óráival azonos rend szerint látogatni. Erről az iskolai ellenőrző könyvben kell tájékoztatni a szülőt, ill. nagykorú tanulót. A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével a megengedhető létszámkeretig az intézmény más területről is fogad tanulókat. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele az előző évfolyam helyi tantárgyi tantervben rögzített minimumkövetelményeknek való megfelelés.

2. A pedagógiai felszerelések

program

végrehajtásához

szükséges

eszközök,

2.1 Táncművészet Tárgyi feltételek: - videólejátszó - televízió - magnetofon - diavetítő - CD- lejátszó - videokazetták ( a tánc összes műfaját tartalmazó archív felvételek) - diasorozat (történelmi korok szerint, archív felvételeket tartalmazó) - kézikönyvtár (tánctörténeti kötetek, kiadványok, újságok) - viseletek,táncruhák - tábla (kréta) - hangtár- CD, magnókazetta (tánctörténethez kapcsolódó zenei anyagok) - tanterem - táncterem (balett-terem) - tanári öltöző, tusoló - tanulói öltöző, tusoló - kellék- és jelmeztár Táncterem,balett-terem (megfelelő faburkolatú padlózattal) - zongora vagy pianínó - zongoraszék - tükörrel borított falfelület - balettszőnyeg - 165 -

- falba rögzített 5-6 cm átmérőjű farudak - audió készülék, erősítő berendezés tartozékokkal

2.2 Képző és iparművészet Grafikai műhely berendezése: - munkaasztalok megtervezett világítással, jól hozzáférhető tágas rajzhelyek - grafikai festékező asztal, 1,5-ös üveglappal, különböző méretű fotós gumihengerekkel, spaklikkal - sokszorosító grafikai csillagprés, legalább 50 cm széles nyomóhengerrel illetve mozgóasztallal - lemezvágó olló (karos és kézi), lemezfogó sikattyú, melegítő rezsó - Számítógépes rendszer kiépítése: - Munkák archiválása, tárolás: archívumrendszerezés tagok, témák, kiállítási anyag szerint, szakfolyóiratok hozzáférhetősége Festészet tanszak - Jó megvilágítású műteremszerű, folyóvízzel ellátott nagyméretű helyiség - állványok, asztalok, bakok - modellek - csontváz - drapériák - videó fényképezőgép - reflektor (min. 2 db) - színes hátterek - vágó eszközök - festő eszközök Kézműves , textil tanszak Szemléltetéshez szükséges technikai eszközök: - diavetítő, - képmagnó, televízió, - sötétítő berendezés, - esetleg lemezjátszó, magnetofon Tanulói segédletek készítéséhez (pl.: mintarajz) sokszorosító berendezés A kézművességhez kapcsolódó kézikönyvtár A műhely berendezése: - tanulói munkaasztalok, - székek, - sima fekete falitábla, - 166 -

-

szertár, vagy a műhelyben anyagok és eszközök tárolására alkalmas , szekrények, lehetőség szerint vízcsapmosdóval égetőkemence, tűzhely, esetleg varrógép, vasaló, vasalóállvány

Eszközök, szerszámok a csoportlétszámnak megfelelő mennyiségben - kézikorong, - Szövőállvány, vagy szövőkeret, valamint sima képkeret, - madzagszövő tábla, - vágólap, - ollók (papír- és bőrvágó, metszőolló) - kések ( konyhai, bárvágó és fafaragó kések, csontkés), - snitzer, - körzők (jelölő és grafithegyes), - vonalzók (fém és mércés műanyag), - tűk ( textil- és bőrvarráshoz), - árak (vágó és gömbölyű), - lyukasztók, - kalapács, fogó, - élezőkő, - ecsetek, - festésre alkalmas edények, - főzőlap ( amennyiben tűzhely nem áll rendelkezésre) - műanyag kád (szálasanyagok áztatásához) - varrópad, vagy fapofák (bőrmunkákhoz) - rámák, keretek (gyékény-, háncsfonáshoz), - műanyag tálak

2.3 Színművészet tanszak -

tágas, padlószőnyeges terem magnó, kazetták ritmushangszerek különböző papírfajták, olló, festékek, színezők, ragasztók, pálcikák stb. textíliák, cérnák, tűk, varrógép televízió, videólejátszó alapvető fénytechnika, dobogók

- 167 -