Áruk, szolgáltatások, tőke és személyek szabad mozgása
Az áruk szabad áramlása Esetjogok
1
Az EU jogszabályi rendszere • Elsődleges jog: A szerződések (alapító, csatlakozási, stb) • Másodlagos jog – az EU intézményei által alkotott jogszabályok: – irányelv: célokat fogalmazza meg, az eszközöket, részletszabályokat a tagállamok maguk dolgozzák ki – keretirányelvek : előnyben - az EU csak a legszükségesebb kompetenciákat kívánja a tagállamoktól elvonni – rendelet: általános, tagországokra közvetlenül hatályos, ezért nem kell átvenni - kötelező – határozat: az EU konkrét országokra hozza, végrehajtása kötelező – ajánlás: nem kötelező jellegű
emlékeztető • A négy alapszabadság – Áruk – Szolgáltatások – Személyek – Tőke
• Római szerződés céljai • Integrációs fokozatok
2
Az áruk szabad áramlása • Az áruk szabad mozgásának elvét az EUSz három fő rendelkezés-csoporton keresztül érvényesíti. • (1) belső vámok és azzal egyenértékű díjak tilalma (EKSz 25. cikk); • (2) megkülönböztető belföldi adózás tilalma (EKSz 90-91. cikk); • (3) mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések tilalma (EKSz 28-31. cikk).
Közös piac • közös piac : piacszabadság, piacegyenlőség és versenyszabadság: – négy alapszabadság megvalósulóban, – versenykorlátozó nemzeti szabályozás tilalma érvényesül, – verseny magán- vagy állami eredetű korlátozása egyaránt tilos. – Célja olyan egységes piac létrehozása, amely feltételei egy valódi belső piac feltételeivel a lehető leginkább azonosak.
3
Egységes (belső) piac (EEA) • belső határok nélküli térség, ahol az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása biztosított /EUSZ 14 Cikk (2)/.
Egységes európai piac • kereskedelmet korlátozó nemzeti szabályok eltörlése (negatív integráció). Kivételek csak nagyon szűk körben engedélyezettek. • jogharmonizáció: a tagállamok törvényeinek, rendeleteinek és közigazgatási előírásainak közelítése egymáshoz a belső piac létrehozása érdekében (pozitív integráció).
4
Egységes európai piac • Érdekütközések az európai egységes piac elvárásai, szabadságok és a nemzeti jogszabályok között. • Pl. Olaszország és a pasta. • Pl. Németország és a sör.
Az áruk szabad áramlása 28 Cikk – EK Szerződés Minden olyan mennyiségi szabályozás és intézkedés, ami az import korlátozását eredményezi tilos a tagállamok között. 29 Cikk –EK szerződés Az export mennyiségi korlátozása, és minden ezzel azonos eredménnyel járó intézkedés tilos a tagállamok között.
5
Az áru • Az áruforgalom szabadságára vonatkozó szabályok hatálya: olyan a tagországokból és harmadik országokból származó árukra alkalmazandók, melyek a tagállamokban szabadon forgalmazhatók. • Fogalom a szerződésekben nincs meghatározva. • Alapvetően ingó javak, ideértve az elektromos áramot.
A Dassonville formula előzménye • A belga törvények értelmében az eredetmegjelöléssel rendelkező áruk csak akkor kerülhettek az országba, ha az exportáló ország kormánya igazolta az eredet-megjelölésre való jogot. A Dassonville skót whiskyt importált Franciaországból Belgiumba, de nem rendelkezett igazolással a brit hatóságoktól. A Dassonville-t vád alá helyezték Belgiumban. • A cég védelmében arra hivatkozott, hogy a belga szabályok a mennyiségi korlátozásokkal egyenértékű kereskedelmi korlátozást jelentenek.
6
Az áruk szabad áramlása Dassonville eset Tények: – Belgium eredetigazolást követel az exportáló országtól. – Skót whisky – Skóciából Franciaországba, onnan Belgiumba. – Az eredetigazolás Franciaországtól és nem Skóciától kell.
• Bírósági döntés: 234 Cikk (előzetes döntés) • Kérdés: Sérti az intézkedés a 23. Cikket?
Áruk szabad áramlása Dassonville eset
• Indoklás: „Ugyanolyan hatásúnak” minősül – Minden olyan kereskedelmi szabályozás – Ami képes a közösségen belüli kereskedelmet – Közvetlenül vagy közvetve – Ténylegesen vagy potenciálisan akadályozni.
7
Az áruk szabad áramlása 30. Cikk – EK szerződés A 28 és 29 cikk rendelkezései nem zárják ki azonban az import, az export, vagy áruk mozgásának szigorítását, ha azt a közerkölcs, a közbiztonság, az emberi, állati, vagy növények egészségének védelme, vagy a nemzeti kulturális örökség, vagy a kereskedelmi és ipari tulajdon védelme megalapozza. A kivételek listája kimerítő, a tilalmak nem válhatnak álcázott kereskedelmi korlátozás, vagy önkényes megkülönböztetés eszközévé.
Az áruk szabad áramlása Bizottság v. Németország (Közegészségügy)
• Tények: – Németország el szeretné érni, hogy a sörnek nevezett ital csak árpából, komlóból, élesztőből és vízből készülhessen. – Más tagállamok rizst és más gabonákat, valamint adalékanyagokat is felhasználnak.
• Bírósági döntés: 226 Cikk – EK szerződés (Bizottság tagállammal szermben benyújtott keresete)
• Kérdés: Sérti-e a német jogszabály a 28. Cikket? 8
Free Movement of Goods (Folytatás)
Döntés: – Sérti a 28. Cikket – De alkalmazható-e a 30. cikk? „ közegészségügy”? - Nem
• Indoklás: – A kivételek köre korlátozott – A kivételekről igazolni kell, hogy „tényleg szükséges az alkalmazás” – Arányosság – tiltás vs. felhatalmazás – A tagállamokra rótt teher
Az áruk szabad mozgása Németország • Tudományos bizonytalanság esetén a tagállam dönt. • Az adalékanyagok veszélyesek az egészségre. • A németek több sört isznak. • Ezért az egészség védelem érdekében érvényes döntés
Bizottság • Ha máshol jó, jó Németországban is. • Németországnak kell bizonyítania. • Aránytalanság – az adalékanyagokra vonatkozó szabályok üdítőitalok esetében jóval engedékenyebbek.
9
A Cassis de Dijon eset, 1979 • A német jogszabály miatt az importőr nem tudta forgalomba hozni az alacsony alkohol tartalmú francia likőrt a német piacon. A német szabályozás ugyanis előírta a forgalmazáshoz szükséges minimum alkohol tartalmat, ez pedig magasabb volt mint a francia italé.
Az áruk szabad áramlása • • •
•
Cassis de Dijon eset Hasonlítsuk össze a Dassonville esettel! „ a fogyasztó védelme” A Bíróság kimondta, hogy közösségi előírás hiányában a tagállamokra hárul az a feladat, hogy az alkohol tartalommal kapcsolatos kérdést saját területükön szabályozzák. DE: a korlátozást nem indokolja a közérdek,ha pedig nincs olyan nyomós ok, ami miatt alkalmazni lehetne a 30. cikket, akkor az intézkedés tilos, akkor is ha nem diszkriminatív.
10
• Nem akadályozhatja meg egyik tagállam sem, hogy egy másik tagállamban törvényes előírásoknak megfelelően előállított és forgalmazott terméket területére behozzanak (kölcsönös elismerés elve)
A Dassonville formula következményei • A Dassonville formula nyomán a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatályú intézkedések körét a Bíróság igen kiterjesztő módon értelmezte. Ez végül oda vezetett, hogy gyakorlatilag bármely kereskedelmi szabály a tagállamközi kereskedelmet potenciálisan akadályozó intézkedésnek minősülhetett, így a tagállamok szabályozási hatásköre egyre jobban visszaszorult. Ebben a megközelítésben hozott áttörést mára a Keck-ítélet.
11
Áruk szabad áramlása Keck ügy (fogyasztó védelem) • Tények: – Keck francia sört árult beszerzési ár alatt – Ezzel megsértette a francia rendelkezéseket – tilos a beszerzési ár alatti értékesítés
• Bírósági döntés: – 234. Cikk • Kérdés: Sértette-e a francia jogszabály a 28. Cikket? • Döntés: Nem
Áruk szabad mozgása Keck ügy(folyt.)
• Indoklás: – Áll a Cassis de Dijon ügyben elhangzott indoklás – De a francia tiltás célja nem a kereskedelem szabályozása – Bár az igaz, hogy a kereskedelmi mennyiséget csökkentheti, de…. – Az igazi ok – túl sok ügy
12
Free Movement of Goods Dassionville-tól Keck-ig • Dassionville – Minden kereskedelmi szabály, közvetlen, vagy közvetett... • Cassis de Dijon – Ha egyik tagállamban jó, jó mindenhol • Keck – Értékesítési formák rendben vannak, ha a kereskedelem minden szereplőjére vonatkoznak.
Nem kereskedelem-korlátozás • (A későbbi joggyakorlat szerint nem tartozik a 28. cikk tilalmának hatálya alá) • Az a kamarai rendelkezés, amely gyógyszertáron kívül tiltja bizonyos gyógyszerkészítmények reklámozását; • a gazdaság minden szereplőjére egyformán vonatkozó üzletnyitvatartási rend; • bizonyos dohánytermékek eladási jogát csak engedéllyel rendelkező kereskedők gyakorolhatják; • 12 év alatti gyermekeket megcélzó reklámok tilalma.
13
Szolgáltatások szabad áramlása
A szolgáltatások szabad áramlása • A szolgáltatást szabadfoglalkozású személy, vagy társaság nyújthatja díjazás ellenében, eseti alapon. Akkor tartozik a közösségi jog hatálya alá, ha tartalmaz határokon átnyúló elemet azzal, hogy a szolgáltatást nyújtó és az abban részesülő személy más tagállamban „találhatók”.
14
A szolgáltatások szabad áramlása • a) A szolgáltatást nyújtó személy A államból nyújtja a szolgáltatást olyan személynek, aki B államban lakik, anélkül, hogy bármelyikük is átkelne a határon. • b) A szolgáltatást nyújtó személy, aki A államban telepedett le, elmegy B államba, hogy ott nyújtsa a szolgáltatást. • c) A szolgáltatásban részesülő személy, aki B államban lakik, elmegy a szolgáltatást nyújtó személyhez A államba, hogy ott szolgáltatásban részesüljön.
A szolgáltatások szabad áramlása • Vannak esetek, amikor nehéz eldöntetni, hogy szolgáltatás nyújtásáról, vagy a letelepedés jogának a gyakorlásáról van szó.
15
SZOLGÁLTATÁSOK IRÁNYELV (2006)
• Cél: EU tagállamok közötti kapcsolatok erősítése, gazdasági társadalmi fejlődés biztosítása. • Belső piac: határok nélküli térség, ahol a szolgáltatások is szabadon áramolhatnak. • Az országok közötti szolgáltatások fejlődése útjában álló akadályokat meg kell szüntetni. • Versenyképes szolgáltatási piac kialakítása. • Szolgáltatások adják a tagállamok GDP-jének és a foglalkoztatásnak kb. 70%-át! • Tagállamoknak 2009. dec. 28.-áig kellett implementálni.
•
Minden szolgáltatásra vonatkozik, amely nincs egyértelműen kizárva az irányelv hatálya alól.
•
A „szolgáltatás” fogalma: minden olyan önálló gazdasági tevékenység (EK-szerződés 50. cikk), amelyet díjazás ellenében nyújtanak.
16
AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ SZOLGÁLTATÁSOK A teljesség igénye nélkül
A legtö legtöbb szabá szabályozott szakma tevé tevékenysé kenységei: • • • • • • • • • •
Kézművesek; Vállalkozásokhoz kapcsolódó szolgáltatások; Rendezvényszervezés; Reklámtevékenységek; Személyi állomány kiválasztásával kapcsolatos szolgáltatások; Forgalmazói szolgáltatások; Idegenforgalmi szolgáltatások; Szabadidős szolgáltatások; Építőipari szolgáltatások; Berendezések üzembe helyezésével és karbantartásával kapcsolatos szolgáltatások;
• • • • • • •
Informatikai szolgáltatások; Elszállásolással és ellátással kapcsolatos szolgáltatások; Az oktatás és a képzés terén nyújtott szolgáltatások; Bérleti (ideértve az autóbérlést) és lízingszolgáltatások; Ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások; Tanúsítás és bevizsgálás; Háztartást támogató szolgáltatások.
AZ IRÁNYELV HATÁLYA ALÁ NEM TARTOZÓ SZOLGÁLTATÁSOK • • • • • • • • •
• • •
Pénzügyi szolgáltatások (bank, biztosító); Elektronikus hírközlési szolgáltatások és hírközlő hálózatok; A közlekedés terén nyújtott szolgáltatások (taxi); Munkaerő-kölcsönzők szolgáltatásai; Egészségügyi szolgáltatások (mentő NEM, de betegszállító IGEN); Audiovizuális szolgáltatások és rádiós műsorszórás; Szerencsejátékok; A közhatalom gyakorlásához kapcsolódó tevékenységek; A szociális lakhatás, gyermekgondozás, a családtámogatás és a tartósan, vagy ideiglenesen rászoruló személyek támogatása terén nyújtott szociális szolgáltatások; Magán biztonsági szolgáltatások; Hivatalos kormányaktus útján kinevezett közjegyzők és bírósági végrehajtók által nyújtott szolgáltatások; Adózás.
17
AZ EURÓPAI SZABÁLYOZÁS FŐBB ELEMEI • Cél: a letelepedéssel vagy ideiglenes jelleggel határon átnyúlóan nyújtott szolgáltatások akadályainak csökkentése, eltávolítása az Európai Bíróság ítéletei és az EK-Szerződés rendelkezéseinek megfelelően • Hatósági eljárások egyszerűsítése (megkülönböztetésmentes-e, szükséges-e, arányos-e, transzparens-e) • Egyablakos ügyintézés (elektronikusan is!) • Igazgatási együttműködés
MIT EREDMÉNYEZHET?
• Könnyebb ügyintézést belföldön és külföldön (egyablakos ügyintézés) • Könnyebb külföldi letelepedést • Könnyebb határon átnyúló szolgáltatásnyújtást • Könnyebb hozzájutást szolgáltatásokhoz fogyasztóként vagy üzleti felhasználóként
18
A SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGE •
A szolgáltatási irányelv a fogyasztók jogainak megerősítésére is szolgál.
•
Biztosítani kell a szolgáltatások igénybevevői számára a jobb tájékoztatást, nagyobb átláthatóságot, a panaszokra való gyors válaszadást, a viták korrekt rendezését;
•
Szakmai felelősségbiztosítás és garanciák nem kötelezőek;
•
A kiemelt kockázatot jelentő szolgáltatóknak kötelező a biztosítás megkötése és garancianyújtás;
•
Minőségjavítás ösztönzése.
A letelepedés szabadsága • Az EUSZ 43 cikke szerint tilos a letelepedés szabadságának korlátozása - azaz egy tagállam polgára egy másik tagállamban szabadon letelepedhet, és ez vonatkozik vállalkozások indítására is. • A letelepedés szabadsága magában foglalja tehát azt a jogot, hogy valaki vállalkozási tevékenységet folytasson, akár magánszemélyként, akár egyéb, elsősorban társasági formában.
19
A tőke szabad áramlása
A tőke szabad áramlása • A Római Szerződés: • a tőke szabad mozgását akadályozó korlátozást a tagállamok megszüntetik azoknak a személyeknek a vonatkozásában, akik a tagállamokban telepedtek le, • a felek állampolgárságán, lakóhelyén, vagy a tőkebefektetés helyén alapuló megkülönböztetést fel kell számolni.
20
• Alapelv, hogy minden Unióbeli természetes vagy jogi személyhez kötődő tőkemozgás korlátozása vagy a diszkrimináció bármely formája tilos. • .
• A tőke szabad áramlásának megvalósulása több lépcsőben következett be. • Teljes liberalizálását csak 1988-ban rögzítették 1990. július 1-i hatállyal -, ez alól azonban még (a rövid távú tőkemozgás esetében) Spanyolország és Írország kétéves, Görögország és Portugália ötéves átmeneti mentességet kapott. A folyamatra végül a Maastrichti Szerződés tett pontot, amely 1994. január 1-jével helyezte teljes körűen hatályba a tőke szabad mozgásáról intézkedő jogszabályt.
21
• A szabad befektetések körébe tartozik az úgynevezett második ingatlan és elvben a földvásárlás joga is, amelynek biztosítása alól egyetlen tagállam sem élvez mentességet. • A “szabadság” konkrét értelmezése és végrehajtása azonban már módot ad bizonyos behatárolásra. Adott földterületek értékesítése különböző feltételekhez köthető (termőföldnél előírható például a gazdálkodói tevékenység fenntartása, sőt, a leendő gazda végzettsége is).
A munkaerő szabad mozgása http://kulfoldimunka.info.hu/category/%C3%8 Drorsz%C3%A1g.html http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/Aktualit asok/munkavallalas_eu_ban_0805.htm
22
A személyek szabad áramlása • Munkavállalók • Szabadfoglalkozásúak • Egyéb személyek
• 2004-2008 között mintegy 70-80 ezer magyar állampolgár vállalt munkát egy másik EU tagállamban. A legnépszerűbb célpont Ausztria, Nagy-Britannia és Németország, holott ez utóbbiban továbbra is fennállnak a munkaerőpiaci korlátozások. • Legkésőbb 2011-ben teljes mértékben és véglegesen megnyílik az EU munkaerőpiaca!
23
Milyen munkavállalási jogokkal élhetnek az EU tagállamok állampolgárai ? • Minden állampolgár az adott ország állampolgáraival azonos feltételekkel, vagyis munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát, vagy alapíthat vállalkozást. • Amennyiben három hónapnál tovább kíván a kiválasztott EU tagországban maradni, akkor tartózkodási engedélyért kell folyamodnia. • Ehhez csak a munkaszerződésre van szükség, vagy pedig - vállalkozók esetében igazolni kell, hogy az általuk üzletszerűen folytatandó tevékenység nem esik nemzeti korlátozás alá.
Munkavállalás az EU-ban • Az engedély megadása lényegében automatikus, általában öt évre szól, amit (kérésre) automatikusan meghosszabbítanak. • Nincs szükség tartózkodási engedélyre, ha a munka szezonális jellegű, vagy ha a munkavállaló rendszeresen - legalább hetente visszatér az állandó lakóhelye szerinti tagországba (például határmenti munkavállalás esetén).
24
Munkavállalás az EU-ban • A tartózkodási engedélyt megtagadhatják attól a kérelmezőtől, aki nem tud a megélhetésére alapot nyújtó feltételeket igazolni, vagy az országban való tartózkodása közrendet, közbiztonságot vagy közegészségügyi szabályokat (a betegségek jogszabályban felsoroltak) veszélyeztethet, illetve olyan foglalkozást (például köztisztviselői) szeretne folytatni, amit a tagállami nemzeti jogszabályok szerint csak az adott ország állampolgára tölthet be.
Munkavállalás az EU-ban • A tartózkodási engedély egyébként automatikusan biztosított. A szabad munkavállalásból következik a legfontosabb jog, az általános diszkrimináció-mentesség. Eszerint a munkafeltételek, a munkajogi szabályozás, illetve díjazás tekintetében a közösségi munkavállalót nem szabad megkülönböztetni, vagy bármilyen hátránnyal sújtani.
25
Munkavállalás az EU-ban • Az adott ország saját állampolgárainak járó szociális jogok egy része is automatikusan megilleti a más tagországból érkezetteket is. (nemzeti juttatások igénybevételére, a betegség, anyaság, munkanélküliség vagy munkahelyi baleset esetére folyósítandó járandóságokra, stb. vonatkozik)
Munkavállalás az EU-ban • Ezek a szabályok érvényesek a más tagországban letelepedő közösségi munkavállaló - vagy vállalkozó családtagjaira is. (Családtagnak számít a házastárs, valamint a 21 év alatti, valamint az eltartott közös gyermek és a közvetlen felmenők. Vállalkozók esetében a házastárs saját eltartott gyermeke is e kategóriába tartozik. )
26
A Groener eset, 1989 • A holland állampolgárságú tanárnő részmunkaidős művészeti tanárként dolgozott Írországban egy állami oktatási intézményben. Teljes idejű állásért folyamodott, amit az ajánlások ellenére sem kapott meg azért, mert az ír nyelvből nem volt képes letenni a szóbeli vizsgát. Az ír szóbeli egyébként mindenkire vonatkozó követelmény volt, annak ellenére, hogy az órák nyelve nem ez. A miniszterhez címzett kérelmét visszautasították. A Bíróság az oktatási intézmény javára döntött (kisebbségi nyelvek védelme).
Az Antonissen eset,1991 • Antonissen belga állampolgárként érkezett az Egyesült Királyságba 1984-ben és sikertelenül próbált ott munkát szerezni. Egy időre börtönbe is került kábítószerrel történő visszaélés miatt, és döntés született a kiutasításáról. Bírói döntést kért, többek között arra vonatkozólag, hogy a Közösség állampolgárai tényleg csak a munkavállalás igazolásának a birtokában jogosultak-e letelepedni egy másik tagállamban.
27
Az Antonissen eset, 1991 • A Bíróság döntése: A Szerződés ezen részének célja a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása. Ha az állampolgárok csak akkor költözhetnének egy másik tagállamba, amikor már rendelkeznek munkaajánlattal, akkor azok akik sikerrel kereshetnének munkát egy tagállamban, kirekesztetté válnának. Ugyanakkor különbség van a már munkával rendelkező és a munkát kereső polgárok közt. A tagállamoknak megvan az a joga, hogy a bizonyos időn belül munkát nem szerző más tagállambeli polgárokat kiutasítsák.
28
29
