APRÓFALVAK ELÉRHETŐSÉGI VIZSGÁLATA MILOTA PÉLDÁJÁN KERESZTÜL TDK 2011 készítette: Mázik Zsófia, Papp Renáta konzulens: Varga Imre - mestertanár Szendrei Zsolt - doktorandusz
2011.10.28
Tartalomjegyzék 1. A téma és Milota bemutatása ............................................................ 3 1.1. Az aprófalvak elérhetőségének, fejlődési lehetőségének vizsgálata ......... 3 1.2. Milota arcai .............................................................................................. 4 1.2.1. Milota, a szatmári aprófalu 1.2.2. Milota, a kedvességgel, vendégszeretettel teli falu
1.3. Helyszíni munkamódszerünk .................................................................... 5
2. Az elérhetőségi modellek ................................................................... 6 2.1. Az elérhetőség fogalma ............................................................................ 6 2.2. Az elérhetőség dimenzióinak értelmezése a tanulmányra vonatkoztatva 7 2.2.1. Forrás 2.2.2. Cél 2.2.3. Közlekedési módok 2.2.4. Ellenállás és modalitás 2.2.5. Korlátozások 2.2.6. Esélyegyenlőség és dinamika
3. Milota elérhetőségének vizsgálata ................................................... 10 3.1. A helyszíni interjúk témavázlata ............................................................. 10 3.2. Források (az utazó emberek csoportjainak jellemzése) ......................................... 10 3.3. Célok és az azokat meghatározó tényezők ............................................ 13 (mely települések Milotai lakosainak utazási célpontjai), 3.3.1. Oktatási intézmények 3.3.2. Közigazgatási intézmények, ügyintézési lehetőségek 3.3.3. Egészségügyi intézmények 3.3.4. Állás kínálat, munkalehetőség 3.3.5. Kereskedelmi szolgáltatások
1
3.3.6. Szabadidős tevékenységek, szórakozási lehetőségek 3.3.7. A célok meghatározása, rendszerezése
3.4. Ellenállás és modalitás (az utazást befolyásoló körülmények) ............................ 24 3.4.1. A földrajzi tér és az időtér kapcsolata 3.4.2. Milotán elérhető közlekedési eszközök, az általános utazási idő 3.4.3. Utazási költségek
3.5. Korlátozások........................................................................................... 29 3.5.1. Kerékpárutak a térségben
3.6. Határok .................................................................................................. 31 3.6.1. Határátkelőhelyek Ukrajnába és Romániába 3.6.2. Határon túli célpontok
4. Kitekintés, Milota jövője .................................................................. 33 4.1. Esélyegyenlőség ..................................................................................... 33 4.1.2. Centrum és periféria térség viszonya 4.1.3. Javaslatok a jelenlegi helyzet javítására
4.2. Dinamika ................................................................................................ 35 4.3. Továbblépési lehetőségek a tanulmány szempontjából ......................... 36
5. Felhasznált források ......................................................................... 37 6. Mellékletek ...................................................................................... 38
2
1. A téma és Milota bemutatása 1.1. Az aprófalvak elérhetőségének, fejlődési lehetőségének vizsgálata Mostanában
központi
téma
a
nagyvárosok,
köztük
Budapest
egyéni
és
tömegközlekedésének hibái és fejlesztési lehetőségei. Sokat lehet hallani, hogy a város nem bírja, az országot jellemző, centralizált közlekedési hálózatok miatt kialakuló nagyarányú átmenő forgalmat. Igyekszünk, hogy minél egyszerűbben, gyorsabban tudjunk közlekedni a nagyvárosokban. Próbáljuk csökkenteni a napi ingázással töltött időt. Mi ugyanezeknek a szempontoknak a figyelembevételével egy átfogó elemzést és értékelést szeretnénk adni, az aprófalvakra vonatkozóan, Milota - egy kis Szabolcs-SzatmárBereg megyei település - elérhetőségi helyzetének bemutatásával. Periféria területek esetén például az utazási idő és az utazási távolság szempontjából akár nagyságrendbeli különbségekről is beszélhetünk a centrumterületekhez képest. Más problémákkal állunk szemben, de az emberek igényei is mások. Fontos megismernünk, hogy mi a kialakult elérhetőségi helyzet, mert ebből következtethetünk a jövőre vonatkozólag. Kérdés, hogy a jelenlegi helyzet mellett milyen sors vár Milotára. Munkánkat helyszíni adatgyűjtéssel kezdtük. A dolgozat először általánosan értelmezi az elérhetőségi modelleket, meghatározza, hogyan használhatóak a modellek fogalmai, módszerei Milotára vonatkozóan. Ennek alapján rendszerezi és elemzi a gyűjtött információkat. Végül összefoglalásképpen lehetséges megoldást javasol a kialakult rossz elérhetőségi helyzet javítására.
3
1.2. Milota arcai 1.2.1. Milota, a szatmári aprófalu Milota az Észak-Alföldön helyezkedik el, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez, azon belül a fehérgyarmati kistérséghez tartozik. Határ menti település, a falutól néhány kilométerre a Tisza alkotja a természetes és politikai határvonalat is Ukrajna felé. A megyében három jelentősebb település található: Nyíregyháza, Mátészalka és Fehérgyarmat. A kistérségre az alacsony lélekszámú falvak laza hálózata a jellemző. A falut elsőként 1344-ben említi az oklevél, mely Milotát a Kölcsey család tulajdonába helyezi. 1848-ig jobbágy község volt. Később a szomszédos település, Tiszabecs Nagyközség Tanácsához tartozott a rendszerváltozásig. Jelenleg független önkormányzattal rendelkező község. 2009-es adatok szerint lakosainak száma 829. A helyiek a szocializmusban a mezőgazdaságból éltek, az ártér területe szilva- és almafákkal van beültetve. Milota fő terméke korábban a dió volt, amit sajnos ma már nem termesztenek kereskedelmi mennyiségben. Napjainkban a falut és a térséget is nagyban sújtja a munkanélküliség, az ország egyik legszegényebb régiójához tartozik. A környék és Milota híres az érintetlen természeti környezetéről, a Tisza-túrákról, a népi hagyományok megőrzéséről. Országos ismertségnek örvend a szatmári szilva, és a belőle készülő hagyományos lekvár és pálinka. A falu büszkesége a milotai M10-es papírhéjú dió. Ennek megünneplésére rendezik évente (az idei év kivételével) a Diófesztivált. 1.2.2. Milota, a kedvességgel, vendégszeretettel teli falu Az előző részben leírtak ismeretében indultunk el 2011 nyarán Budapestről Milotára. Közel egy napos utazás után érkeztünk meg a településre, ahol a száraz adatoknak ellentmondó kép fogadott. A falu valóban gyönyörű táji környezetben fekszik, az utcákat rendben és tisztán tartják, a portákat virágok díszítik, a pesti kertvárosokhoz képest meglepő rendezettség és ápoltság.
4
Munkánk során az emberek végig nagyon kedvesek voltak velünk, otthonukba hívtak, ebéddel, süteménnyel, házi pálinkával kínáltak. Kiderült, hogy a tájegység gasztronómiailag is jelentős. Megkóstolhattuk a helyi ételeket: lapcsánka, kötött leves, málékásás káposzta. Megismertük a cibere (a lekvár félkész állapota a lekvár főzés során) készítés folyamatát a falu hagyományos
szabadtéri
látványkonyhájában.
A
főzéshez, rögtönzött
szokás mulatság
lekvár szerint, is
kapcsolódott. saját készítésű kép a falu központjáról
1.3. Helyszíni munkamódszerünk A dolgozathoz szükséges információkat személyes beszélgetések, interjúk során gyűjtöttük. Az emberek nagyon közvetlenek voltak, általában készségesen segítettek. Így gazdag információ halmazhoz jutottunk, amelyben képesek vagyunk jobban átlátni az összefüggéseket, megérteni a helyi problémákat. A kapott eredményeket jelenítjük meg térképeken, és elemezzük. Ezeket egészítik ki nyilvánosan fellelhető adatok, információk.
5
2. Az elérhetőségi modellek Jelen tanulmányban Milota, mint hazai aprófalu elérhetőségét vizsgáljuk. Célunk Milota elérhetőségi helyzetének feltárása, az elérhetőséggel kapcsolatos témák, fogalmak részletes elemzése a falura vonatkozóan; nem elérhetőségi számítások készítése. A téma aktualitását az adja, hogy milyen jövővel rendelkezhet, mennyire élhető, fenntartható egy Milotához hasonló aprófalu, ha a tanulmány szerinti rossz elérhetőséggel rendelkezik. Milyen következményei vannak, mik lehetnek megoldás fő irányai? A következőekben értelmezzük, hogyan elemezhető Milota jelenlegi helyzete az elérhetőségi modellek fogalmainak, módszereinek segítségével.
2.1. Az elérhetőség fogalma Az
elérhetőség
napjainkban
fő
szemponttá
vált
terültek
fejlettségének
meghatározásában, ingatlanok értékének becslésében. Jobb környéknek, élhetőbbnek, tartjuk azokat a területeket, ahonnan gyorsan, könnyen, olcsón, kényelmesen eljuthatunk munkahelyünkre, iskolába, orvoshoz; akadálytalanul elérhetőek a különböző szolgáltatások. Ezeken a helyeken magasabbak az ingatlanárak is. Az elérhetőség fogalma a következő: „A közlekedési rendszer fő terméke. Jelentősége, hogy megmutatja egy – egy térség helyzeti előnyét, illetve hátrányát más térségekhez viszonyítva.” 1 Az elérhetőségi modellek ennek a helyzeti előnynek a számszerűsítésére szolgálnak. Az egyszerűbb elérhetőségi modellek csak azt határozzák meg, hogy a vizsgált térség elérhető-e: tehát kapcsolódik-e valamilyen úton a többi térséghez, illetve hány különböző úton kapcsolódik. Az összetett modellek már figyelembe vesznek az elérhetőséggel kapcsolatos egyéb tényezőket is, mint utazási idő, utazási költség, utazási gyakoriság, stb. Megkülönböztetik az adott területen elhelyezkedő célokat és az azokon kívül esőket. Milota esetében mi is ezt a megkülönböztetést alkalmazzuk, külön vizsgáljuk a falun belül elhelyezkedő célokat, és a környező településeken találhatóakat.
1
Tóth Géza, Kincses Áron: Elérhetőségi modellek Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3. 51.o
6
Az elérhetőség elemzéséhez, a modell elkészítéséhez szükség van az elérhetőségre jellemző bizonyos tényezők ismeretére. Ezeket a tényezőket határozhatjuk meg és nevezhetjük az elérhetőség dimenzióinak Wegener—Eskelinnen—Fürst—Schürmann—Spiekermann (2000; 2002) alapján. A tanulmányban ezeket a dimenziókat fogjuk elemezni Milotára vonatkozólag.
2.2. Az elérhetőség dimenzióinak értelmezése a tanulmányra vonatkoztatva 2.2.1 Forrás Forrásként értelmezzük, hogy milyen népességcsoportok szemszögéből elemezzük az elérhetőségeket. Mivel vizsgálatunk Milota elérhetőségi helyzetét igyekszik feltárni, Milotát tekintjük kiindulási pontnak. Azt keressük, hogy milyen könnyen vagy nehezen érhetőek el a lakosok számára fontos célpontok. Természetesen a célpontok személyenként különbözőek lehetnek. A középiskolás gyerek, a dolgozó szülő és a nyugdíjas házaspár mind más célpontok elérésében érdekelt. Ezért a meghatározó célpontok szempontjából viszonylag homogén csoportokat vizsgálunk, melyeket Milota társadalmi, demográfiai adatainak elemzésével alkothatunk. 2.2.2. Cél Céloknak tekintjük azokat a településeket, ahova a milotai lakosság eljutni kíván, mert az számára valamilyen szempontból hasznot biztosít. Az elérhetőségi modellek ennek a haszonnak a
nagyságát az úgynevezett
tömegtényezővel veszik
figyelembe. A
tömegtényező
meghatározására általában a települések népességét használják, feltételezve, hogy az arányban áll a településen fellelhető haszonnal (szolgáltatások, közigazgatás, ügyintézés, munka, oktatás, stb.). Egyéb lehetőség a tömegtényezőnek a GDP, a foglalkoztatottak száma vagy a vállalkozások nettó árbevétele alapján történő meghatározása is. Mi ebből a szempontból speciális helyzetben vagyunk, hiszen a célokat főként a lakossággal folytatott személyes beszélgetések alapján tártuk fel. Hasznosságukat nem számszerűsítettük, csak a célok csoportok szerinti strukturálását végeztük el. Megemlítjük azt is, hogy az elérhetőség önmagában befolyásolja a célokat. Tehát nehezen elérhető terülten található tevékenységről lemond a lakos, a település az adott szempontból számára már nem tekinthető célnak. Például Milota
7
esetében ilyen a színház és mozi, ami feltételezhetően nehéz elérhetősége miatt sem szerepelt semelyik interjúalany elmondásában, mint célokat meghatározó tényező. 2.2.3. Közlekedési módok: Mint az elérhetőségi modellek többsége, mi is a személyszállításra fektetjük a hangsúlyt. 2.2.4. Ellenállás és modalitás: Az összetettebb modellek figyelembe veszik, hogy bizonyos célok távolabb helyezkednek el, mint mások. „A két pont közt leküzdendő távolságot területi ellenállási tényezőnek nevezzük.”2 Ennek meghatározására használhatjuk a légvonalbeli távolságot, vagy a legrövidebb úton mért távolságot, a legrövidebb elérési időt, vagy a legkisebb költségű út adatait. A mutatókat számíthatjuk például közútra vagy vasútra. Az unimodális mutatók csak egyetlen közlekedési módot vesznek figyelembe, a multimodális mutatók egymás mellett több közlekedési módot (éppen melyik az ideálisabb), míg az intermodális mutatók számolnak a közlekedési módok közötti váltással is. Milota estében mulitmodális és intermodális módon is megvizsgáljuk az elérhetőséget és az ellenállási tényezőket. 2.2.5. Korlátozások: Korlátozások alatt főként a közlekedési szabályokban meghatározott limiteket értjük. Ilyen például a sebességhatár. De a közlekedést korlátozhatja maga a megnövekedett forgalom, vagy a gyakori kereszteződések is. Az utazási idő számításánál általában csak a sebességhatárokat tudjuk számszerűen figyelembe venni. Milota esetében megnézzük az egyéb specifikusan a térségre jellemző korlátozó tényezőket is. 2.2.6. Határok: Figyelembe kell venni a gazdasági, politikai, jogi, kulturális vagy nyelvi határokat is az elérhetőség számításánál. Milota a magyar-ukrán-román hármas határ közelében található, így
2
Tóth Géza - Kincses Áron : Elérhetőségi modellek Tér és Társadalom 21. Évf. 2007/3 55.o.
8
ez a téma, különösen a határoknál történő időveszteség, valamint az elcsatolt lehetséges cél települések kapcsolata kiemelten aktuális. 2.2.7. Esélyegyenlőség és dinamika: „Különbségeket láthatunk az egyes régiók elérhetőségi igényei tekintetében, részben köszönhetően annak a ténynek, hogy a munkaerő és a társadalmi rétegződés sok tekintetben alkalmazkodott az elérhetőség különbségeihez.”3 Tehát elérhetőség szempontjából is kialakulnak központi és periféria területek. Kérdés az, hogy Milota, egyértelműen perifériaként hogyan tud alkalmazkodni helyzetéhez, van-e valami esélye a hosszú távú fennmaradásra. Ehhez kapcsolódik a dinamika témája is, ami nem csak az elérhetőség ingadozását jelenti az adott napon belül (Milotára kiemelten jellemző), hanem a jövőbeli beruházások egy térségre vonatkozó fellendítő hatását is. Tehát az elérhetőségi modellek dimenzióinak Milotára vonatkozó részletes elemzésével jó képet kaphatunk a falu, és általánosabban a régió aprófalvainak jelenlegi elérhetőségi helyzetéről. Az emberek mobilitási lehetőségeiről, és az ennek következtében kialakult mozgásmintáiról. Feltárhatjuk az elérhetőségi hátrányból fakadó nyilvánvaló és a kevésbé egyértelmű problémákat. Javaslatokat adhatunk megoldási lehetőségekre. A következőekben a fenti témák kifejtésére kerül sor.
3
Tóth Géza - Kincses Áron : Elérhetőségi modellek Tér és Társadalom 21. Évf. 2007/3 59.o.
9
3. Milota elérhetőségének vizsgálata 3.1. A helyszíni interjúk témavázlata A helyszínen eltöltött idő alatt készítettünk egy felmérést azért, hogy megtudjuk:
mely települések jelentenek célt a milotai lakosság számára,
milyen gyakran járnak az adott célokhoz,
milyen módon tudnak oda eljutni,
mennyi időt vesz igénybe az eljutás,
mi okoz nehézséget az eljutásban,
mi jelenthetne könnyebbséget az adott cél elérésében.
A kutatásunkra vonatkozó információkat személyes interjúk közben gyűjtöttük.
3.2. Források Forrásnak tekintjük Milotát és a falu lakosait. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2010es és 2011 I. féléves adatok szerint a halálozások száma meghaladja az élve születések számát. Tehát itt is népességfogyásról beszélhetünk, bár ez kisebb mértékű, mint az ország többi területén.
A lakosság korösszetétele is
kedvezőbb az országos átlagnál. 2001-ben Milotán a 15 év alattiak aránya közel azonos volt a 60 évnél idősebbek arányával. A faluban cigány kisebbségi önkormányzat is működik, 2001-ben
73-man
vallották
maguk
nemzetiséghez tartozónak, és 60-an a cigány hagyományokhoz és kultúrához kötődőnek.
1. Saját készítésű diagram a KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján
A falu legnagyobb problémája az általános munkanélküliség. A munkanélküliek száma az egész régióban nagyon magas, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyénél csak Borsod-AbaújZemplén megyében és Budapesten magasabb. Emellett az alkalmazásban állók átlagkeresete is alacsonyabb, mint az ország többi területén. A következő táblázat 2011-es adatokat szemléltet.
10
Budapest Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Dél-Alföld
Foglalkoztatottak száma: 2011 II. negyedév (ezer fő) 735,9 1240,4 446,1 410,2 388,3 385,1 508,4 190,4 140,2 177,8 480,3
Munkanélküliek száma: 2011 II. negyedév (ezer fő) 79,3 119,6 45,5 32,2 45,2 76,3 85,5 27,8 17,7 39,9 56,4
Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete: 2011 I. félév 175.330 165.379 127.015 124.667 118.758 119.246 113.569 118.377 110.064 110.844 112.873
2. Saját készítésű táblázat, a KSH adatainak, táblázatainak a felhasználásával
Ennek következtében alakulhatott ki az a helyzet, hogy 2001-ben Milotán a lakónépesség (éjszakai népesség) és a nappali népesség közel azonos volt. Ez jelenthetné azt az ideális helyzetet, hogy mindenki Milotán él és dolgozik. Sajnos a 855 főből 582 fő nem dolgozott és nem tanult. 214 fő dolgozott vagy tanult a faluban, és csak 59 fő járt el más településre napi rendszerességgel.
3. Saját készítésű diagram, a KSH 2001-es népszámlálás adatai alapján
11
Ez az állapot 2011-re sem javult, a második negyedévben, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét tekintve a foglalkoztatási arány 42,4% volt. Ez az országban a második legalacsonyabb, csak Nógrád megye van rosszabb helyzetben. A munkanélküliek száma és a munkaerő állomány aránya, tehát a munkanélküliségi ráta 18,3%, szintén csak Nógrádban magasabb. Érdekes megfigyelni, hogy 2011 I. félévében elkövetett bűncselekmények száma alapján SzabolcsSzatmár-Bereg megye a rosszabb hányadba esik, ellentétben Nógrád megyével. Milotán töltött idő alatt ez egyáltalán nem volt érzékelhető a közbiztonság tekintetében.
12
3.3. Célok és az azokat meghatározó tényezők Célok alatt a vizsgált terület azon pontjait értjük, ahol a lakosság vagy annak valamely részcsoportja számára fontos tevékenységek, előnyök, szolgáltatások érhetők el. Így a célokat a területükön található
oktatási intézmények;
közigazgatási intézmények, ügyintézési lehetőségek;
egészségügyi intézmények;
a munkalehetőségek, az állás kínálat;
kereskedelmi szolgáltatások;
a szabadidős tevékenységek, szórakozási lehetőségek
határozzák meg. A célok megállapításánál a felmérésünk adatait vettük alapul. A célokat meghatározó tényezőket elemezzük az alábbiakban Milotára vonatkoztatva, majd meghatározzuk magukat a célokat, és elvégezzük a csoportok szerinti strukturálását. 3.3.1. Oktatási intézmények Milotán a háromtól hat éves korú gyermekek számára napközi otthonos óvoda található az önkormányzat fenntartásában. Az épületet nemrég felújították, itt található az iskolát is ellátó konyha. Az iskola első hat osztálya a faluban működik, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola Tiszakóród tagintézményeként. Jelenleg 91 gyermek jár az iskolába a faluban. Így évfolyamonként egy osztály indul. Az intézmény felújítása a 2006-2007-es tanévben készült el teljesen, az épület nyolc osztály befogadására alkalmas. Ennek ellenére 2007 tavaszán a 7. és a 8. évfolyam már Tiszakóródra kényszerült menni. Tiszakóród kb. 7 km-re található, a gyerekeket minden nap az önkormányzat által üzemeltetett iskolabusz viszi a közeli faluba. Az út hozzávetőlegesen 10 percet vesz igénybe. Pedagógiai szakszolgálat, így logopédus és gyógytornász legközelebb Fehérgyarmaton található.
13
Az általános iskola tagintézmény-vezetőjének elmondása szerint a helyi gyerekek fele tanul a nyolc általános után valamilyen szakiskolában, és fele választ gimnáziumot vagy szakközépiskolát. Ezek a középiskolák nagyrészt Fehérgyarmaton és Mátészalkán találhatóak, de néhány gyermek egészen Debrecenig utazik. A milotai gyerekek az említett városok alább felsorolt középiskoláiba járnak: Fehérgyarmat:
Móricz Zsigmond Szakképző Iskola és Kollégium
Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola
Deák Ferenc Gimnázium
Mátészalka:
Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola
Esze Tamás Gimnázium
Debrecen:
Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona
Tóth Árpád Gimnázium
A Fehérgyarmaton tanuló diákok napi ingázók, Milotáról távolsági busszal járnak iskolájukba. Mátészalkán már sokan inkább kollégiumba költöznek, de itt is előfordul a napi ingázás. Akik a Debreceni Református Gimnáziumot választják kollégiumban laknak, csak hétvégére jönnek haza Milotára. A felsőoktatási képzésre jelentkezők is Debrecent részesítik előnyben. 3.3.2. Közigazgatási intézmények, ügyintézési lehetőségek A falu korábban Tiszabecs Nagyközség Közös Tanácsához tartozott, a rendszerváltozás után alakította meg önálló önkormányzatát. 1990. évi közigazgatási besorolása: SzabolcsSzatmár-Bereg megyében független polgármesterrel és független képviselő testülettel rendelkező község. A megyei önkormányzati szervek Nyíregyházán találhatóak.
14
Milotán vállalkozásként működik egy posta, ahová Tiszacsécséről és Tiszakóródról is átjárnak. A posta délelőttönként tart nyitva, egész napos postaszolgálat Fehérgyarmaton található. A Szatmár –Beregi Takarékszövetkezet is üzemeltet itt egy fiókot. A fiatalabb korosztály körében itt is természetessé vált az internet, így az online ügyintézési forma is felmerül lehetőségként. 3.3.3. Egészségügyi intézmények Az önkormányzat intézményei között működik a milotai orvosi rendelő. A háziorvos több falut is ellát a környéken, munkanapokon néhány órát rendel Milotán. Szükség esetén a legközelebbi orvosi ügyelet Kölcsén található, körülbelül 12 km-re a falutól. A legközelebbi kórház Fehérgyarmaton van: a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő Egészségügyi Szolgáltató és Nonprofit Kft. Itt érhetőek el a szakorvosi rendelések is. A kórházhoz tartozik egy gyógyfürdő is, különböző gyógyászati szolgáltatásokkal, illetve egy rehabilitációs központ is. 3.3.4. Állás kínálat, munkalehetőség A térséget nagyban sújtja a munkanélküliség. A lakosság nagy hányada közmunkából és különböző segélyekből él, kiegészítve a saját földjén megtermelhető élelmiszerekkel. Debrecen és Nyíregyháza a nagy távolság és a rossz közlekedési hálózat miatt nem válhatott Milota számára igazi munkahelyet biztosító nagyvárossá. Így a két megyeszékhely nem tekinthető célnak ebből a szempontból. Fehérgyarmat sem tudta felvenni a munkát biztosító nagyváros szerepét. 3.3.5. Kereskedelmi szolgáltatások A szolgáltatásokat két csoportra lehet bontani. Azok, amik megtalálhatók Milotán, és azok, amik miatt el kell hagyni a falut. Milotán lehetőség van a napi bevásárlás elintézésére, ehhez négy élelmiszer bolt áll rendelkezésre. Ezek közül a legnagyobb Privát üzletlánchoz tartozó bolt nem csak élelmiszert és háztartási cikkeket árul, hanem szinte minden megtalálható benne, amire igény merül fel. A gazdák számára a Nábrád Szövetkezet 4. Számú tápboltja kínálja termékeit.
15
A ruhanemű vásárlást ezzel szemben nehezebb elintézni a faluban. Igazi ruhabolt nem üzemel, de a helyiek elmondása szerint rendszeresen érkezik a településre úgynevezett „mozgó ruhabolt”. Az árus felkeresi a lakókat, akik saját házukban felpróbálhatják a kiválasztott ruhaneműt. Ezen kívül érkeznek olyan árusok is, akik szabadtéren pakolják ki az áruikat. Ezek a megoldások főleg az idősebb korosztály igényeit elégítik ki. Az interjúk alapján kereskedelmi szolgáltatásai miatt célként értelmezhető Tiszabecs, Fehérgyarmat, Mátészalka, speciális termékek esetén pedig Debrecen és Nyíregyháza. Mátészalkán található a legközelebbi Tesco (kiskereskedelmi vállalat). A település ezért vált céllá, míg Fehérgyarmat ruhanemű és műszaki cikk kínálata miatt. A nehezen szállítható vagy beszerezhető termékeket az interjúk alapján a fiatalabb korosztályból többen interneten keresztül rendelik meg. A távolabbi célok fontossága valószínűleg csökken az internetes vásárlás elterjedésével. (Ez a vásárlási forma azonban az idősebb korosztály körében úgy a szokások, mint a számítógép kezeléséből adódó nehézségek, maga a számítógép hiánya miatt nem veszi át a személyes bevásárlási mód helyét.) 3.3.6. Szabadidős tevékenységek, szórakozási lehetőségek A falu központjában található Sportcentrum és Szabadidős Parkban rendezik meg 2002 óta évenként (az idei év kivételével) a Nemzetközi Milotai Diófesztivált. A rendezvény nagy népszerűségnek örvendett a falubeliek és a látogatók körében is. A parkban kialakított látványkonyhában tartanak egyéb, a helyieknek szóló hagyományos főző rendezvényeket, például lekvár főzést az autentikusan kialakított kemencékben. Itt található a fiatalok körében közkedvelt focipálya is. A park környéke helyi gyülekezési pontként is szolgál az ifjúságnak. A lakosok nagy arányban vesznek részt a szintén évente megrendezett Jótékonysági Bálon is. Milotán belüli nyáron cél a Tisza-part. Sajnos a strand színvonala, gondozottsága az elmúlt években leromlott, így szerepét kezdi átvenni a közeli bányató és a Nagybukó-gát, ahol a Túr folyó vízesésként ömlik a Tiszába Tiszakóródnál. A bányató a horgászok kedvelt célpontja is. Az iskola több szakkört is szervez a diákoknak, tornatermét teremfocira és röplabdára szokták használni a fiatalok A helyi lelkész is részt vesz különböző zenés, kulturális programok szervezésében a helyiek számára. Az imaházban található a falu könyvtára, melynek
16
látogatottsága jelenleg kicsi. A megkérdezett fiatalok többsége egy állandó közösségi helyiséget hiányolt, ahol összegyűlhetnek, programokat szervezhetnek. Jelenleg ezt a szerepet talán leginkább az úgynevezett Kati-büfé vendéglátó egység tölti be. A legközelebbi éjszakai szórakozóhelyek Gergelyiugornyán, Tivadaron (Halász Disco) és Tarpán vannak. Emellett Fehérgyarmaton található a Metro Disco. A fiatalok a szórakozóhelyekre közösen kisbusszal, vagy autóval szoktak eljutni. Gergelyiugornya szabadidős cél Atlantica Aquaparkja miatt is. Vásárosnamény is kedvelt cél éjszakai fürdőzést kínáló szolgáltatása miatt. Aki megteheti Hajdúszoboszlón tölt néhány napot. A legközelebbi mozi a vásárosnaményi Esze tamás Művelődési Ház részeként üzemelő Rákóczi Mozi. Ennek ellenére Nyíregyházát említették az interjúk során, de a mozi általánosságban nem jellemző szórakozás, valószínűleg nehéz elérhetősége miatt. Hasonló a helyzet a színházzal is, ami Mátészalkán található. 3.3.7. A célok meghatározása, rendszerezése Az elemzett tényezők alapján határozhatunk meg célokat a milotai lakosok számára. Természetesen ezek a célok nagyban függenek az egyes személyektől. A célokat három csoportba rendeztük, aszerint, hogy melyik korosztálynak fontosak, jelentenek valódi célt.
Fiatalok számára (iskolások, 25 év alatti fiatalok)
Munkavállaló korúak számára (közmunkát végzők, állással rendelkezők, családos felnőttek)
Idősek számára (nyugdíjas korúak)
A fiatalok esetében megjelöltük célként például az általános iskolát és középiskolákat is. Természetesen ezek nem ugyanannak a személynek az aktuális céljai, hanem egy adott időintervallumon belül (fiatal kora miatt) voltak vagy lesznek a céljai, de valamelyik ezek közül jelenleg aktuális cél. A munkavállalók csoportjába soroljuk mind az állással rendelkezőket, mind a munkanélkülieket is. Ez egyrészről az állással rendelkezők kis száma miatt lehetséges, másrészről mert nem érzékeltünk jelentős különbséget céljaik között (esetleg más okból keresik fel az adott célt).
17
A célokat csoportok szerint ábrázoljuk és elemezzük a környéket bemutató térképen, valamint a falut ábrázoló műholdas felvételen is.
Célok Milotán kívül
Fehérgyarmat Középiskola, ruha, szórakozás Vásárlás, ügyintézés Kórház, szakrendelők
Nyíregyháza szórakozás, ruha
Fiatalok
Tiszakóród Iskola, szabadidő
Tiszabecs -
Hajdúszoboszló szabadidő-
Munkav.
Szabadidő
vásárlás
szabadidő
Idősek
-
rokonlátogatás
-
Fiatalok
Gergelyiugornya Szórakozás
Tarpa szórakozás
Tivadar szórakozás
Fiatalok Munkav. Idősek
Vásárlás, ügyintézés -
Debrecen középiskola, egyetem Vásárlás
Mátészalka Középiskola
-
-
Tesco
Vásárosnamény szórakozás
4. saját készítésű táblázat
A Milotán kívüli célokat bemutató táblázatból kiderül, hogy a legnagyobb mobilitással a fiatalok rendelkeznek, a legkisebbel az idősek. Ezt értelmezhetjük az öregedéssel járó természetes mobilitás csökkenésként, de lehetséges ok a társadalmi berendezkedés megváltozása az elmúlt 20évben. Hiszen korábban minden egy helyen, a faluban megtalálható volt. Munka (helyi termelőszövetkezetben), háztáji, iskola, művelődési ház, család.
18
5a. saját készítésű térkép
Célok a fiatalok számára Milotán kívül
19
5b. saját készítésű térkép
Célok a fiatalok számára Milotán belül
20
6a. saját készítésű térkép
Célok a munkavállaló korúak számára Milotán kívül
21
6b. saját készítésű térkép
Célok a munkavállaló korúak számára Milotán belül
22
7. saját készítésű térkép - Célok az idősek számára Milotán belül és kívül
23
3.4. Ellenállás, modalitás Ellenállás alatt értjük a cél és a kiindulási pont között lévő leküzdendő távolságot, az utazási időt, költséget, kényelmet, illetve a biztonságot. A távolság kivételével a többi tényező mind változhat, a járműválasztástól függően. A jelenlegi vizsgálat során pontosabban hálózati ellenállásról beszélünk, ugyanis közlekedési hálózatokkal foglalkozunk. Modalitás szempontjából multimodális vizsgálatot végzünk, mert közlekedés tekintetében több szállítóeszközt is figyelembe veszünk, mint például bicikli, autó, helyközi buszjárat, vasút. 3.4.1. A földrajzi tér és az időtér kapcsolata Az ellenállás értelmezésénél általában nem a légvonalbeli távolságokat vesszük alapul, hanem az adott cél eléréséhez szükséges utazási időt és költséget, hiszen a valóságban ezek jelentik a térbeli mobilitás észlelhető korlátait .4 Ez alapján a földrajzi térhez hasonlóan beszélhetünk a közlekedési hálózatok teréről, az időtérről és a költségtérről. Közlekedési hálózatok terén értjük két földrajzi hely közlekedéshálózaton mért távolságát (hálózati ellenállás). A két földrajzi hely közötti út leküzdéséhez szükséges időtartam az időteret hozza létre. Az utazás költsége a költségteret alkotja. Egy adott pontnak egy másikhoz képest csak egy légvonalbeli távolságát értelmezhetjük. Hálózati távolsága már több is lehet, különböző útvonalakat figyelembe véve. Ebben az esetben a legrövidebbet vesszük alapul. Az utazás időtartama és a költsége már több különböző érték is lehet, függ az útvonaltól és a választott közlekedési eszköztől. Az időtér nagyban különbözik a földrajzi tértől abban is, hogy az utazás iránya befolyásolja. Például nagyvárosból stoppolni az aprófaluba sokkal nehézkesebb, több időt vesz igénybe, mint fordítva. Az időtér a közlekedés technikai fejlődésével szakadt el leginkább a földrajzi tértől. A különbség vizualizációját szolgálják az úgynevezett izovonalas vagy izokrón térképek. Ezeken a térképeken egy pontból, esetünkben Milotából, nézve az egyenlő elérhetőségi idejű pontok vannak összekötve. Meg kell említeni még, hogy a távközlés időtere nagy jelentőségű, speciális időtér, hiszen időigénye a földi léptékhez képest nullának tekinthető. 4
Dusek Tamás - Szalkai Gábor : Az időtér és a földrajzi tér összehasonlítása Tér és Társadalom 20.évf. 2006/2 48.o.
24
8. saját készítésű, izovonalas térkép, a mellékletekben található saját készítésű táblázat alapján; mely megmutatja a Milotától időben autóval közel azonos elérhetőségű területeket
25
3.4.2. Milotán elérhető közlekedési eszközök A falu lakosságának alapvető közlekedési eszköze a bicikli. A településen belül, illetve a környező falvak (Tiszabecs, Tiszacsécse) megközelítésére is ezt az eszközt használják a leggyakrabban. Autóval már ennél jóval kevesebben rendelkeznek, azonban még ez a szám sem elhanyagolható. Milotán keresztül helyközi buszjáratok közlekednek, a tömegközlekedésnek ez az egyetlen formája, amely igénybe vehető a környéken, a vasútvonal csak Fehérgyarmatig van kiépítve.
Utazási idő Cél
Távolság (közúton)
Autóval
Helyközi
Helyközi buszjárattal
Biciklivel
busz+vonat
Tiszacsécse
4,1 km
4 perc
4 perc
-
20 perc
Tiszabecs
4,5 km
4 perc
4 perc
-
22 perc
Tiszakóród
7,7 km
10 perc
13 perc
-
38 perc
Fehérgyarmat
30,5 km
34 perc
1 óra
-
2,5 óra
Mátészalka
49,7 km
54 perc
1 óra 45 perc
1,5 óra
-
Nyíregyháza
101,2 km
1 óra 49 perc
3-3,5 óra
4 óra
-
Debrecen
122,8 km
2 óra 16 perc
változó
3,5 óra
-
Budapest
331,5 km
3 óra 46 perc
-
5,5–6 óra
-
9. saját készítésű táblázat, az útvonalterv.hu weboldal segítségével
26
Azokat a településeket, melyek Milota szomszédságában vannak, viszonylag egyszerűbb megközelíteni. Ha autó nem is áll rendelkezésre, biciklivel és busszal megtehető a távolság. Fehérgyarmatra eljutni azonban már közel sem olyan egyszerű, csak autó, illetve helyközi buszjárat segítségével oldható meg a bejutás. Azonban a munkanapokon közlekedő hét buszjárat eloszlása nem túl kedvező: a reggeli órákban nagy eséllyel be lehet érni akkora, amikorra az illető eltervezi, viszont a délután folyamán alaposan meg kell gondolni, hogy mikor indulunk útnak, ugyanis a kettő délutáni járatból a későbbi 4 óra környékén indul útnak , ezek után már nincsenek további járatok. Fehérgyarmattól távolodva egyre növekszik az átszállások száma, amennyiben továbbra is a buszjáratokat vesszük igénybe. Ha mégis vonatra váltunk, először is el kell jutnunk a buszállomásról a vonatállomásra, ami egy újabb busz igénybevételét jelentheti, majd onnantól a kiválasztott cél (Mátészalka, Nyíregyháza, stb.) még mindig igen hosszú menetidő után érhető csak el. Az autósok valamivel jobb helyzetben vannak, bár az utak állapota nem mindenütt megfelelő. A megyében az autóval közlekedők száma jelentős, azonban a busszal járók számát nem haladja meg. A helyi tömegközlekedést igénybe vevők száma minimális, ez annak köszönhető, hogy az apróbb településeken nincs helyi tömegközlekedés, illetve hogy a dolgozók mind ingáznak, így a távolsági tömegközlekedést használják.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a népesség közlekedési eszköz választása munkahelye elérése céljából 10. saját készítésű diagram
27
3.4.3. Utazási költségek Utazási költség jegy
Távolság teljes árú 0,0-5,0 km (Tiszabecs, Tiszacsécse) 5,1-10 km (Tiszakóród) 30,1-35 km (Fehérgyarmat)
havi bérlet 50 %-os
kedvezmény
teljes árú
90 %-os kedvezmény
155 Ft
80 Ft
5940 Ft
594 Ft
245 Ft
125 Ft
9380 Ft
938 Ft
640 Ft
320 Ft
24500 Ft
2450 Ft
11. saját készítésű táblázat, a volán weboldalának segítségével
A jegy- és bérletárak a diákigazolvánnyal rendelkezők esetében nem kirívóan magasak, a diákok a havi bérletet 90%-os kedvezménnyel vehetik igénybe a lakóhelyük és az oktatási intézmény közötti távolságon. Azonban a teljes árú bérlet már komoly anyagi terhet jelenthet egy ingázó számára, akár a minimálbért (78.000,- Ft5), akár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei összevont havi átlagjövedelmet vesszük figyelembe (126.078,- Ft6).
5
2011.01.01.-től; http://www.apeh.hu/adoinfo/jarulek/minimlber.html
6
2010.-ben; http://www.penzcentrum.hu/adozas/aki_havi_20_milliot_kaszal_az_egykulcsos_adoval.1029752.html)
28
3.5. Korlátozások A térség falvai viszonylag közel fekszenek egymáshoz, így a sebességhatárok gyakran változnak egy-egy utazás során. Fehérgyarmattól kezdve a gépjárműveknek sokszor át kell hajtaniuk a vasúti síneken a települések között haladva, ezáltal lassítják a forgalmat. Azonban a legzavaróbb a falvakon belül a biciklizők, illetve a teherautók előzgetése. Gyakran életveszélyes helyzetek adódnak az út keskenysége és a biciklisek, illetve a sofőrök figyelmetlensége miatt. Ezek a folyamatos előzések szintén nagymértékben hátráltatni tudják a haladás mértékét. 3.5.1. Kerékpárutak a térségben A már említett kerékpárosok természetesen azért közlekednek az utakon, mert nem mindenütt van számukra kijelölt bicikliút. A településeken belül egyáltalán nem jellemző az efféle út jelenléte, a falvak között pedig változó. Milotán belül a Tisza melletti töltésen is bicikliznek a helyiek, mintegy bicikliútként használják azt. A térképen a fehérgyarmati kistérség és környékének hivatalos kerékpár útjai láthatók. Az rögtön leolvasható a térképről, hogy a térség alig rendelkezik hivatalos bicikli utakkal, egyegy rövid szakaszt építettek csak ki a 2005-ös évig.
29
12. térkép; Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Kerékpárforgalmi Hálózatfejlesztési Koncepciója segítségével készült
A tervezet szerinti 2012 –es állapot bár már jóval nagyobb lefedettséget mutat, ez a lefedés azonban az ukrán határ menti területeket nem érinti, és a 2012-es év utáni terv sem kecsegtet több úttal a kerékpárosok számára. Míg a Tisza, illetve a Szamos mentén kiépített utak várják a kerékpárosokat, addig a keleti, határhoz közel eső területeken a településeket gyakorlatilag sehol nem köti össze kifejezetten biciklizésre kijelölt út.
30
13. térképSzabolcs-Szatmár-Bereg Megye Kerékpárforgalmi Hálózatfejlesztési Koncepciója segítségével készült
31
3.6. Határok Mint arról a korábbiakban már szó esett, Milota elhelyezkedése miatt fontos megvizsgálni a -politikai értelemben vett- határral való kapcsolatát. 3.6.1. Határátkelőhelyek Ukrajnába és Romániába A Milotához eső legközelebbi közúti határátkelőhely Tiszabecsnél található (TiszabecsVilok). Ez a határ éjjel-nappal nyitva áll a személyforgalom számára. A következő, közeli átkelőhely Ukrajnába, az észak-keletre lévő Beregsurány-Luzsanka ellenőrzési pont, amely szintén csak személyforgalmat bonyolít le, a nap huszonnégy órájában. Ebből következik, hogy a környéken, közúti áruforgalom lebonyolítására nincs lehetőség. Vasúti határátkelőhelyek szintén nem találhatóak a közelben, lévén, hogy a vasútvonal Fehérgyarmatig tart. Az ország keleti csücskében, Csengersima-Petea határátkelőhelyen át lehet leghamarabb Romániába jutni. Itt nem csak személy, de áruforgalom is van, illetve a veszélyes hulladékok szállítására is ez a határrész van kijelölve. Vasúti átkelőhely ezen a részen szintén nem található. A közúti- és vasúti határátkelőhelyeken kívül léteznek még gyalogos, légi illetve vízi átkelőhelyek,
azonban
ezek
nem
képezik
a
jelen
vizsgálat
tárgyát.
Magyarország észak-keleti részén az országhatárt, amely elválaszt Ukrajnától, egész pontosan a Tisza jelöli ki. Azáltal, hogy egy folyó is elválasztja a két országot, azok egymástól csak még inkább eltávolodnak. 3.6.2. Határon túli célpontok A település lakosaival készített interjúk során ritkán hangzott el az a válasz, hogy a határon túlra is járnának az emberek, bármilyen oknál fogva. Ennek többek között az az oka, hogy bár a tiszabecsi határátkelőhely közel van, de a határon való átjutás órákig is eltarthat az ellenőrzések miatt. A hosszadalmas kontroll a schengeni egyezménnyel magyarázható, pontosabban azzal, hogy Ukrajna nem részese a schengeni övezetnek, így Magyarország és Ukrajna között megerősített védelmet kell biztosítani a határátkelőhelyeken.
32
Azonban igenis vannak olyanan lakosok, akik a hosszú várakozási idő ellenére rendszeresen átjárnak a határon túlra. Ukrajnán belül Beregszász egy jelentős célpont. Jelenleg Kárpátalja települései közül ott él a legnagyobb magyar közösség. Ezenfelül a város kulturális központként is jelentős szerepet tölt be. Egy orosz, két ukrán, három magyar tannyelvű középiskola, egy ukrán és egy magyar gimnázium, szakközépiskola, egészségügyi szakiskola működik. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola diplomáit az ukrán állam is elismeri. Beregszászon található az Illyés Gyula Nemzeti Színház, ahova Magyarországról is átjárnak a határ menti területeken élők. Számos szövetség működik a városban, többek között két kulturális szövetség is. Ugyancsak vonzó a fehérgyarmati kistérség határ mellett élők számára Nagyszőlős városa, mely Beregszásztól csupán 35 kilométerre fekszik. Ez a város szintén kulturális és közéleti központként funkcionál. Románia már messzebb fekszik Milotától, mégis érdemes megemlíteni vizsgálatunk során. Bár Románia tagja a schengeni övezetnek, mégsem alkalmazza az egyezményt, így a határátkelés ott is csak ellenőrzés után lehetséges. Azonban Szatmárnémeti szintén egy olyan város, amelyet a Milota környéki emberek is látogatnak. Számos látnivalóval és kulturális intézménnyel rendelkezik: színház, művelődési házak, múzeumok és könyvtárak. Ezek a nagyobb városok, bár határon túli elhelyezkedésűek, mégis szerepet játszanak a fehérgyarmati kistérség településeinek életében. Távolságra Beregszász és Nagyszőlős körülbelül olyan messze van Milotától, mint Fehérgyarmat, Szatmárnémeti pedig még mindig közelebb található, mint a megyeszékhely, Nyíregyháza.
33
4. Kitekintés, Milota jövője 4.1. Esélyegyenlőség Milota egyértelműen az ország periférikus terültén található. Sajnos a jelenlegi centrumokra és perifériákra épülő gazdasági és közlekedési rendszerben ez a hátrányos földrajzi helyzet nehezen leküzdhető. A
technikai
elhelyezkedhetnek,
fejlődésnek új
köszönhetően
települések
kerültek
a
az
elérhető
nagyvárosok,
célpontok vagy
más
távolabb
is
települések
vonzáskörzetébe. Ennek ellenére a lehetséges célpontok száma nem nőtt, csak nagyobb területen szóródtak szét. A gyorsabb utazási sebesség ellenére nem nyerünk időt, hiszen az új rendszerben távolabb kell eljutnunk. Fleischer Tamás megfogalmazásában: „ A kényszer lényege tipikus társadalmi csapda: növekszik a megteendő távolság, miközben az utas nem nyer időt, nem nyer kapcsolatokat, nem nyer teret: de hogy ne is veszítsen, egyre messzebbre kell mennie, autót kell tartania, amivel mások és saját helyzetét tovább rontja.”7 A kialakult helyzet sok esetben nem csak a perifériákra nézve hátrányos, hanem a centrum területek élhetőségét is megakadályozza. Az átmenő forgalom, a zsúfoltság rossz környezetet alakít ki. A hierarchikus centrum-periféria rendszerrel szemben országos szinten a megoldást, Fleischer Tamás szerint, a rácsos szerkezetű közlekedési hálózat jelentheti. Emellett erősíteni kell a kistérségeken belüli kapcsolatokat, javítani kell a belső hálózatokat, a belső struktúrát és a térségi felszívóképességet. Az emberi léptékben egymás közelében lévő települések szorosabb együttműködése, összefogása megkönnyíthetné a falvak helyzetét. A kialakult közintézmény állomány túlméretezetté vált, művelődési házak állnak üresen, mert nincs pénz a kifűtésre. A szomszédos települések több feladatot eloszthatnának egymás között, hiszen a távolságok általában biciklivel megtehetőek, autóval jelentéktelenek. Milotára már most is érkeznek a környékről, 7
Fleischer Tamás: A hagyományos közlekedéstervezés mítoszai, Magyar közlekedéspolitikai koncepció környezetorientált értékrendben, II. rész, Közlekedéstudományi Szemle 1995. évi 11. szám 385-392 o.
34
mert ott található sok településhez a legközelebbi posta. Hasonló módon működhetnének a művelődési központok, az iskolák (ha a faluban már nincs elég gyerek, közösen kell fenntartani az iskolát, pl.: Tiszakóród-Milota), gyógyszertárak, különböző szolgáltatások.
14. saját készítésű térkép
Az ábra a lehetséges „szövetségeket” mutatja a települések között. Nyilvánvaló, hogy Fehérgyarmat nem veszti el teljesen központi szerepét, de ez nem is igazán cél. A Fehérgyarmatra vezető út továbbra is fontos marad.
35
4.2. Dinamika Az elérhetőséget egy adott időpillanatra vonatkoztatva lehet értelmezni. Ez vonatkozik kisléptékben arra, hogy az adott napon belül mikor tervezzük utazásunkat. Ezt a problémakört az ellenállás témakörben tárgyaljuk. Nagyléptékben azt jelenti, hogy az idő előrehaladtával megváltozhatnak az elérhetőséget befolyásoló körülmények. A különböző fejlesztések mind hatással lehetnek Milota elérhetőségére. A vizsgálat során azt tapasztaltuk, hogy Milota és a környező települések nagyon rossz elérhetőségi helyzetben vannak. Részben ez a kialakult állapot is hozzájárul, hogy a falu népessége csökken. Helyben nincs munkalehetőség, az ingázás nem éri meg, aki magasabb iskolai végzettséggel keres munkát kénytelen elhagyni a falut. Milota sajnos nem tekinthető élhetőnek semmilyen piacképes munkát kereső fiatal számára. Úgy látjuk, hogy a falunak egyedül, vagy a falvaknak egyesével nincs esélyük a körülményeik javítására. Az egyik lehetséges megoldás az előző fejezetben tárgyalt falvak közötti hálózat, kapcsolatrendszer erősítése. Emellett a nagy fejlesztéseket Fehérgyarmatra kellene összpontosítani. A városnak fel kell vállalnia, hogy a környező nagyvárosok elcsatolásával valódi kistérségi központtá vált. El kell látnia egy centrum terület feladatait, hogy csökkenjen a Nyíregyházára és Debrecenbe történő utazások gyakorisága. A fejlesztéseknek a munkahelyteremtésre kellene fektetnie a fő hangsúlyt. A tömegközlekedést, átgondoltabban, az igényekhez jobban igazodva lehetne megoldani (pl.: napi két busz mikor indul). Nagyobb figyelmet igényelne az esteleges átszállások megkönnyítése. Sokat segíthetne, ha kiépülne a tervezett alternatív közlekedési rendszer: a bicikliút hálózat. Ez nemcsak a helyiek érdekét szolgálja, hanem turizmus szempontjából is fontos, mint kikapcsolódási lehetőség, és az érintetlen környezetnek is igen kedvező. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy Milota és a környék nagyon értékes színfoltjai az országnak, amik jelenleg még határozott fejlesztési irányokat kitűzve élhetővé és fenntarthatóvá tehetők a jelen és a jövő számára.
36
4.3. Továbblépési lehetőségek a tanulmány szempontjából A megállapított fejlesztési irányok alapján a kutatást Fehérgyarmat részletesebb elemzésével, fejlesztési koncepciójának megismerésével lehetne folytatni. Érdemes lenne még jobban megismerni a határon túli célpontokban rejlő lehetőségeket. Feltérképezni, hogy egy jövőbeli falvak közti együttműködésben melyik település milyen szerepet kaphatna.
37
5. Felhasznált források
Dusek Tamás - Szalkai Gábor: Az időtér és a földrajzi tér összehasonlítása Tér és Társadalom 20.évf. 2006/2
Fleischer
Tamás:
közlekedéspolitikai
A
hagyományos
koncepció
közlekedéstervezés
környezetorientált
mítoszai,
értékrendben,
Magyar II.
rész,
Közlekedéstudományi Szemle 1995. évi 11. szám
Mészáros Rezső: A falusi település térbelisége a lakosság térpályái alapján Tér és Társadalom 2. évf. 1988/1. 43-57. o.
Tóth Géza, Kincses Áron: Elérhetőségi modellek Tér és Társadalom 21. évf. 2007/3
Wegener, M.—Eskelinnen, H.—Fürst, F.—Schürmann, C.—Spiekermann, K. (2000) Indicators of Geographical Position. Final Report of the Working Group „Geographical Position" of the Study Programme on European Spatial Planning. IRPUD, Dortmund.
Wegener, M.—Eskelinnen, H.—Fürst, F.—Schürmann, C.—Spiekermann, K. (2002) Criteria for the Spatial Differentiation of the EU Territoty: Geographical Position. Forschungen 102. 2. Bundesamt für Bauwesen und Raumordnung, Bonn.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorszagi_hataratkelohelyek_listaja
http://hu.wikipedia.org/wiki/Beregszász
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szatmárnémeti
http://www.urb.bme.hu/segedlet/szakmernoki1/infrapdfesek/FleischerT1_110124.pdf
38
6. Mellékletek A táblázat az utvonalterv.hu weboldal segítségével készült, az értékek autóval történő megközelítés esetén értendők.
Helyiség
Távolság (km)
Utazási idő becsült érték (perc)
Sonkád
9,2
11
Uszka
8,9
12
Tiszakóród
7,7
13
Botpalád
14
15
Kölcse
11,9
15
Magosliget
11,4
17
Fülesd
16,4
19
Kispalád
16,9
20
Szatmárcseke
16,6
22
Túristvándi
16,1
22
Mánd
22,7
25
Vámosoroszi
20,3
25
Kömörö
21,3
28
Kisszekeres
23,4
28
Csaholc
24,6
31
Nagyar
24,2
32
Kisar
27,2
32
Nagyhódos
25,9
33
Fehérgyarmat
30,5
34
28
35
Kisnamény
28,6
36
Tivadar
28,6
38
Tunyogmatolcs
34,9
38
Méhtelek
29,6
39
Gacsály
32,9
40
Darnó
31,3
40
Jánkmajtis
33,2
41
Tarpa
32,5
43
Zajta
38,3
47
Beregsurány
39,6
50
Szamosszeg
48
50
Zsarolyán
39
Ököritófülpös
46,3
51
Nagyecsed
49,7
53
Mátészalka
49,7
54
Jánd
41,3
56
Porcsalma
52,4
57
Csenger
52,5
62
Mérk
60,3
62
Tyukod
59,8
63
Vásárosnamény
46,3
65
Barabás
55,2
67
Nyírcsászári
62,8
68
Nyírbátor
68,2
75
Bátorliget
74
76
Baktalórántháza
73,6
82
Nyírpilis
75,3
82
Kisvárda
72
95
Mándok
72,2
95
Penészlek
91,7
98
Demecser
95,1
102
Balkány
94,4
107
Győröcske
85,9
108
101,2
109
Dombrád
86,2
111
Nyíracsád
105,4
112
Hajdúnánás
139
122
Hajdúhadház
121
122
Tiszakarád
109
131
Hajdúböszörmény
131,4
131
Dámóc
105,1
132
Tiszalök
142,8
133
Polgár
152,8
134
Debrecen
122,8
136
Bagamér
129,2
139
Nyíregyháza
A következő táblázat az interjúk adatait tartalmazza. A beszélgetések a táblázatban nem szereplő más témákra is kitértek. A helyi kulcsszereplőkkel (polgármester, iskolaigazgató, helyi vállalkozók, lelkész) készített interjúk anyagai itt nem jelennek meg.
40
nem 1 nő
életkor
milotai születésű
27 igen
milotai lakos igen
munka Bolti eladó
iskola Milota
internet igen
közlekedési eszköz bicikli
élelmiszer Milotán Tesco
ruha
technikai eszköz
Fehérgyarmat Mozgó árus
szórakozás Kati-kocsma Tivadar röpi Nagy-bukó, Kis-bukó Gergelyiugornya-disco Fehérgyarmat: Metro, disco
2 férfi
11 igen
igen
diák
Milota
nem
bicikli
biciklizés foci a pályán fürdés a Tiszában
3 férfi
43 igen
igen
közmunka
nem
korábban fatelepen 4 férfi
19 igen
igen
diák
Milota Fehérgyarmat gimnázium
igen
bicikli
Milotán
stoppol
Debrecen
Mozgó árus
bicikli autó
Kati-kocsma Tivadar fürdés a Tiszában
5 férfi
27 igen
igen
Milota
nem
bicikli autó
Kati-kocsma Tivadar fürdés a Tiszában
6 nő
32 igen
igen
nincs
Milota Fehérgyarmat gimnázium
igen
bicikli autó
Milotán
Fehérgyarmat
fürdés a Tiszában
Milotán
Fehérgyarmat
fürdés a Tiszában
Milotán
Fehérgyarmat Nyíregyháza Tiszabecs
Kati-kocsma Tivadar Tarpa Sonkád Bánya tó
busz 7 nő
31 igen
igen
nincs (GYES)
Milota Fehérgyarmat gimnázium
igen
bicikli autó busz
8 nő
25 igen
igen
nincs
Milota
igen
bicikli
Tiszacsécse-felvonulás 9 nő
18 igen
igen
diák (+ Tivadaron csapos)
Milota Fehérgyarmat gimnázium
igen
bicikli autó (2db)
Milotán Fehérgyarmat Tiszabecsen Nyíregyháza Tesco Tiszabecs
Kati-kocsma Tivadar Tarpa Sonkád Bánya tó Tiszacsécse-felvonulás
10 nő
50 Tiszabecs
igen
Bolti eladó
igen
autó
régen titkárnő a TSZ-ben 11 férfi
28 igen
12 nő
21 igen
kollégium
diák
Milotán
Mozgó árus
Autóval Milota Mátészalka (Agrárkereskedelmi menedzser asszisztens)
igen
motor
Milota Debreceni Egyetem
igen
busz Vonat
Milotán
szokott rendelni
2-3 nap Hajdúszoboszlón
Fehérgyarmat
Fehérgyarmat Piac
Kati-kocsma Tivadar
(turizmus, vendéglátás)
bicikli kisbusz
Fehérgyarmat: Metro disco Röpi, foci lelkész által szervezett program
13 nő
33 igen
igen
nincs(GYES)
Milota
igen
gyalog bicikli
Mátészalka
Fehérgyarmat Mozgó árus
lelkész által szervezett program
autó 14 nő
31 Tiszabecs
igen
közmunka
igen (gyerekek:2Milotán, 1 Tiszakóródon)
autó bicikli
Nyíregyháza Mozgó árus Mátészalka Nyíregyháza
lelkész által szervezett program
Mátészalka 15 férfi
36 igen
igen
közmunka
Milota
igen
autó bicikli
Nyíregyháza Mozgó árus Mátészalka Nyíregyháza Mátészalka
16 férfi
40 igen
igen
nincs
Milota
nem
busz
Milotán
lelkész által szervezett program
bicikli 17 nő
30 Tiszabecs
igen
Milota
nem
autó
(a gyerekek) Milotán
Fehérgyarmat
lelkész által szervezett program
bicikli 18 nő
37 igen
Kisnamény
Bolti eladó, tulajdonos
Milota Kereskedelmi Ipari Főiskola
igen
autó
Nagy Bukó Nyíregyháza: Mozi Mátészalka: Színház
19 férfi
60 igen
igen
nyugdíjas
nem
bicikli
Milotán
Horgászni jár (süllős bányató) minden reggel 6kor
20 nő
58 Túrterebes
igen
nyugdíjas
Túrterebes
nem
uborkázás 21 férfi
26 igen
igen
gát- és csatornaőr
busz
Milotán
Fehérgyarmat Fehérgyarmat
templomba jár
autó családban Milota Villamosgép és készülékszerelő Fehérgyarmat Hűtőgépszerelő Nyíregyháza
igen
autó iskolába is
szokott Milotán Fehérgyarmat rendelni Tiszabecsen Budapest Mátészalka
Horgászni jár (süllős bányató) Tivadar Gergelyiugornya-disco Vásárosnamény-esti fürdőzés Gergelyiugornya-Atlantika aqua park, bánya tó teremfoci a tornateremben töltésszánkózás
22 férfi
35 igen
igen
asztalos (munkák: Debrecen, Nyíregyháza
igen
Kijev, Milota, Tiszacsécse, környéken mindenhol)
autó
Milotán
Debrecen
3szor hetente
Debrecen
Budapest
Debrecenbe
Ukrajna
Debrecen
fürdés a Tiszában Rokonlátogatás (Bp., Debrecen, Érd) kirándulás (Ukrajna, Szlovákia, Románia, Balaton) Hajdúszoboszló Debreceni virágkarnevál Horgászni jár lelkész által szervezett programok
23 nő
16 igen
kollégium
diák
Milota Debrecen-Tóth Árpád Gimnázium
igen
busz vonat
24 nő
12 igen
igen
diák
Milota
igen
bicikli
Debrecen Budapest iskolai szakkörök: énekkar, kézműves, tánc töltésszánkózás
