ME
ANYAGVIZSGÁLAT GÉIK, I. évfolyam – BSc 6. előadás – 2010/2011. tanév, 2. félév C) KEMÉNYSÉGMÉRÉSEK Előadó: Dr. Lukács János egyetemi tanár Miskolci Egyetem Mechanikai Technológiai Tanszék
Az előadási anyag elérhetősége az Interneten
http://edu.uni-miskolc.hu/
Információk a fóliák olvasásához A tananyag tagolása (fejezetek, részek számozása, címek, alcímek) az előadásokon és a fóliákon azonos Az alkalmazott színek segítséget kívánnak nyújtani a tananyag megértéséhez azzal, hogy felhívják a figyelmet egy-egy részletkérdésre (a zárójelben sárga színnel írott rész példát jelent) (a zárójelben zöld színnel írott rész korábban alkalmazott és/vagy rokon értelmű, illetve idegen nyelvű jelölést, kifejezést jelent) piros színnel írott és/vagy bekarikázott rész a figyelemfelhívást jelent, amelyhez az előadáson általában szóbeli magyarázat is kapcsolódik a fehér hátterű dia tájékoztató, magyarázó, szemléltető jellegű
Az előadási anyag végén megtalálhatók azok a források, amelyek az anyag összeállításánál felhasználásra kerültek a felkészüléshez ajánlott tankönyv vonatkozó részeinek oldalszámai, a tananyag tagolásához rendelve
1. Zárthelyi dolgozat Időpont: 2011. március 21. (hétfő) 18:00 – 19:00 Hallgatók: Gépészmérnöki alapszak Hallgatók: Ipari termék- és formatervező alapszak Előadóterem I. előadó
Hely A/2. földszint
Hallgatók Ádám Bálint – Majkut Gábor
XXXVII. előadó A/3. és A/4. között Majoros Dávid – Tőzsér Krisztián XI. előadó
A/3. I. emelet 117.
Tubak Viktor – Zsoldos Tamás Fehér Csaba – Veres Ádám
1. előadás: A) BEVEZETŐ ISMERETEK
A tantárgyról II. – témakörök Az anyagvizsgálat feladatai, az anyagvizsgáló eljárások csoportosítása A szakítóvizsgálat és alkalmazásai A nyomóvizsgálat és alkalmazásai A keménységmérések és alkalmazásaik Ismétlődő igénybevételek, fárasztóvizsgálatok, biztonsági diagramok Az állapottényezők, ridegség és szívósság A kúszásvizsgálat Az ütővizsgálat és alkalmazásai A hajlítóvizsgálat és alkalmazásai Vizuális vizsgálatok Ultrahangvizsgálatok Radiográfiai vizsgálatok Mérések és mérőszámok: matematikai-statisztika az anyagvizsgálatban
C) 2.3. Rockwell eljárás szerszám: 120 °-os csúcsszögű gyémánt kúp, illetve edzett acélgolyó lenyomat, keménység: HRx vagy HRxxx keménység terhelő erő / lenyomat felület az eljárás pontossága a benyomódási mélység mérésének pontosságától függ előterhelés (F0) + főterhelés (F1)
a vizsgálati paraméterek megválasztása:
SKÁLA: SKÁLA = f (anyagtípus, s, feladat) általános eljárások skálái felületi eljárások (szuper-Rockwell) skálái
vizsgálati idő: a főterhelés ráadását követő stabil állapot kialakulásáig (a mutató lelassul, megáll, majd kivárunk)
az eredmény megadása: XXHRSKÁLA (52HRC) XXXHR0,102*(F0+F1)[N]SKÁLA (80HR30T)
C) 2.3. Rockwell eljárás (folytatás) Skála HRA HRB HRC HRD HRE … HRR HRS HRV HR15N HR30N HR45N … HR45Y
Szúrószerszám F0, N F1, N SKÁLAMAX EGYSÉG Általános eljárások 120 °-os csúcsszögű gyémánt kúp 490 100 1,588 mm átmérőjű acélgolyó 883 130 120 °-os csúcsszögű gyémánt kúp 1373 100 120 °-os csúcsszögű gyémánt kúp 883 100 98 0,002 3,175 mm átmérőjű acélgolyó 883 130 … … … 12,70 mm átmérőjű acélgolyó 490 130 12,70 mm átmérőjű acélgolyó 883 130 12,70 mm átmérőjű acélgolyó 1373 130 Felületi eljárások (szuper Rockwell eljárások) 117,7 264,9 120 °-os csúcsszögű gyémánt kúp 29,4 412 100 0,001 … … 12,70 mm átmérőjű acélgolyó 412
C) 2.3. Rockwell eljárás (folytatás) előnyök: gyors és egyszerű eljárás a mérési eredmény közvetlenül leolvasható jól automatizálható, sorozatmérésekre alkalmas nem igényel különösebb (felület)előkészítést minden esetre alkalmazható
hátrányok: kevésbé pontos, laboratóriumi mérésekre kevésbé alkalmas a mérési skála nem lineáris
nagy keménység értékek esetén kevésbé érzékeli a különbségeket kis keménység esetén eltúlozza a különbségeket
C) 2.4. Poldi eljárás – „dinamikus, kézi, összehasonlító Brinell mérés” – szerszám: edzett acélgolyó (D = 10 mm) lenyomat, keménység
keménység = terhelő erő / lenyomat felület lenyomat átmérők négyzetének fordított aránya
a vizsgálati paraméterek (megválasztása): golyóátmérő: D = 10 mm, adott terhelő erő: a vizsgálatot végző személytől függ, kézi vizsgálat vizsgálati idő: nem befolyásolható, dinamikus vizsgálat
az eredmény megadása:
XXXHBp (250HBp)
C) 2.4. Poldi eljárás – „dinamikus, kézi, összehasonlító Brinell mérés” – előnyök: mint Brinell eljárásnál és egyszerű kivitelezhetőség helyszíni mérések elvégezhetősége
hátrányok: mint Brinell eljárásnál, értelemszerűen, és pontatlanabb leolvasás az erőhatás egytengelyűsége nem garantált
C) 3. Dinamikus keménységmérések cél: ejtőszerszám felületről való visszapattanásának meghatározása és abból speciális keménységi mérőszám származtatása elv: a vizsgálandó egyed felületére megfelelően kiképzett alakú szerszámot ejtünk kivitelezés: eljárás, eszköz és típus függő keménység: a vonatkozó speciális skáláról közvetlenül leolvasható
C) 3.1. Szkleroszkóp szerszám: gyémánt véggel ellátott acéltest kivitelezés:
az ejtősúly visszapattanása után a keménységet (Shore) az ejtőcső falán lévő skálán vagy mérőórán olvassuk le
típusok: C típus – nem szerelt (kézi) kivitel D típus – szerelt (állványos) kivitel
az eredmény megadása: normál kalibráció esetén – érték (58) henger kalibráció esetén – XXHFRSc vagy XXHFRSd (58HFRSc) karbon kalibráció – érték (58)
C) 3.2. Leeb (Equotip = Energie-Quotient) eljárás szerszám: WC golyó, illetve gyémánt kivitelezés, keménység: elvileg szkleroszkóp a visszapattanás energiáját elektronikus módszerrel határozzák meg keménység = visszapattanási sebesség / becsapódási sebesség * 1000
típusok (skálák):
D, DC, D+15, G, C, E
az eredmény megadása:
XXXHLtípus (500HLD)
C) 3.3. Duroszkóp (durométer) szerszám: acéltest kivitelezés:
az ütőcsap visszapattanása vagy a nyomótű benyomódása után a keménységet (Shore) az eszközön lévő skálán vagy mérőórán olvassuk le
típusok (skálák):
A, B, C, D, D0, 0, 00, 000, T
az eredmény megadása:
XXShoretípus (60ShoreA)
C) 3.4. A dinamikus keménységmérések sajátosságai egyszerű és gyors eljárások = előny a vizsgálati egyed tömege befolyásolja a vizsgálati eredményt = hátrány a vizsgálati egyed érdessége befolyásolja a vizsgálati eredményt = hátrány nincs roncsolódást előidéző lenyomat = előny jellemzően hordozható a berendezés = előny anyagtípustól függő vizsgálati típusok = elő ny és hátrány
C) 4. Erő-behatolási út (erő-benyomódás) görbe felvételén alapuló eljárások (műszerezett keménységmérés) I. cél: a benyomódás folyamatának értelmezése és új típusú, az anyag viselkedését komplex módon leíró mérőszámok kifejlesztése elv: az erő és az elmozdulás folyamatos mérése, majd a regisztrátumok értékelése kivitelezés szerszám: gyémánt gúla (Vickers, Berkovich) zafír WC edzett acél
Berkovich-féle szerszám lenyomata nyomtatott áramkörben
C) 4. Erő-behatolási út (erő-benyomódás) görbe felvételén alapuló eljárások (műszerezett keménységmérés) II. regisztrátum, keménység: általában (HW) Brinell mérés (HWB) Vickers mérés (HWV)
C) 4. Műszerezett keménységmérés – laboratóriumi és helyszíni alkalmazás –
C) 5. A keménységmérés alkalmazásai C) 5.1. Egyedi és/vagy átlagos értékek meghatározása C) 5.1.1. Mikro-Vickers eljárás
indok: helyi keménység mérése iránti igény szerszám: mint Vickers eljárás lenyomat, keménység: mint Vickers eljárás vizsgálati sajátosságok: terhelő erő: 1-5 N kis lenyomat méret leolvasás pontossága iránti igény fokozottabb mérési helyek megválasztása szimmetrikus lenyomat
az eredmények megadása:
XXXXHVM0,102*F[N] (1100HVM50)
C) 5.1.2. Knoop eljárás indok: helyi keménység mérése iránti igény szerszám: rombusz alakú gyémánt gúla 172°30’-es és 130°-os szögekkel lenyomat, keménység:
keménység = terhelő erő / lenyomat felület
az eredmény megadása: XXXHK0,102*F[N]/t[s] (496HK10/20) XXXHK0,102*F[N] ← t = 10-15 s
előnyök: mint Vickers és
a leolvasási hiba kisebb ← nagyobb átlót mérünk
hátrányok: mint Vickers és érzékenyebb a felület (felületi réteg) keménység változásaira ← kisebb benyomódás terhelő erőtől való függés kis terhelő erőknél
C) 5.1.2. Knoop eljárás (folytatás) – lenyomatok ferrit-martenzites korrózióálló acélban –
Források jegyzéke 17. dia: ASM Handbook, Vol. 8: Mechanical Testing and Evaluation. ASM International, Materials Park, Ohio, 2000. Fig. 1 p. 232. 19. dia: AIS3000 Advanced Indentation System. Gyártmányismertető, Frontics, 2007. 22. dia: ASM Handbook, Vol. 8: Mechanical Testing and Evaluation. ASM International, Materials Park, Ohio, 2000. Fig. 2 (b) p. 222.
A felkészüléshez ajánlott tankönyv és a vonatkozó oldalszámok Gál, I.; Kocsisné, B. M.; Lenkeyné, B. Gy.; Lukács, J.; Marosné, B. M.; Nagy, Gy.; Tisza, M.: Anyagvizsgálat. Szerk.: Tisza, M. Miskolci Egyetemi Kiadó, 2001.
C) 2.3. – p. 100-105. C) 2.4. – p. 91-92. C) 3.1. – p. 107-108. C) 3.2. – p. 108-109. C) 3.3. – p. 109. C) 4. – p. 105-106. C) 5.1.1. – p. 97. C) 5.1.2. – p. 97-100.
ME
ANYAGVIZSGÁLAT GÉIK, I. évfolyam – BSc 6. előadás – 2010/2011. tanév, 2. félév C) KEMÉNYSÉGMÉRÉSEK
Köszönöm a figyelmet!