ANYA ÉS GYEREKE SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS JUTTATÁSOK
RMDSZ Ügyvezetõ Elnökség Szórvány, Szociális és Ifjúsági Fõosztály Felelõs kiadó Kovács Péter Szerkesztõk Lázár Zsuzsa, Szõcs Edit, Dániel Csaba Szerzõk Lázár Zsuzsa, Szõcs Edit, Dániel Csaba Arculat, borító és számítógépes tördelés Bálint Ferenc Nyomdai munkálatok Incitato Anya és gyereke. Elsõ kiadás. Megjelenik a Communitas Alapítvány támogatásával.
ANYA ÉS GYEREKE
3
TARTALOMJEGYZÉK 1. A terhes nõ, valamint a kismama és a munkahely ............. 4 2. Újszülött gyerekek számára járó egyszeri juttatás ............. 6 3. Szabadságok ................................................................................... 7 Szülési szabadság Veszélyeztetett anyasági szabadság Beteg gyerek-gondozási szabadság 4. Gyereknevelési szabadság és juttatás .................................... 9 5. Tejpor ............................................................................................ 13 6. Családi és fenntartási pótlék .................................................. 14 Családi pótlék Fenntartási pótlék Feltételek Eljárás Szükséges dokumentumok Fontos tudnivalók 7. Gyerekvédelem ............................................................................ 19 Általános jogok Gyámság Az egészséges élethez való jog Az oktatáshoz való jog Hivatásos nevelõszülõ Örökbefogadás 8. Gyerekpénz ................................................................................... 28 9. Ösztöndíjak ................................................................................... 29 A szociális ösztöndíj Gimi pénz
SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
4
ANYA ÉS GYEREKE
1. A terhes nõ, valamint a kismama és a munkahely viszonya Az állam fontosnak tartja a terhes nõk, valamint a kismamák munkahelyi védelmének biztosítását. Ennek érdekében garantálja az elõbbieknek az egészséges környezetben való munkvégzés jogát. Három nagy kategóriára lehet osztani az eseteket: 1.terhes nõk; 2.kismamák, akik a szülési szabadság lejárta után rögtön visszatérnek munkába, de akik esetében még nem telt el 6 hónap a szülés idõpontjától; 3.szülési szabadság után munkába visszatérõ kismamák, akik még szoptatják csecsemõiket. Amennyiben a három nagy kategóriába besorolt esetekben lévõ anya veszélyes körülmények között dolgozik, a munkáltató köteles ezeket a körülményeket megváltoztatni vagy áthelyezni az anyát, anélkül, hogy a fizetését csökkentené. Ha egyik felsorolt eset sem lehetséges (objektív okok miatt), a terhes nõnek, illetve kismamának joga van veszélyeztetett terhességi szabadságot igényelni. Ennek idõtartama legtöbb 120 nap és egészében vagy részletekben lehet kérni (a családorvos vagy szakorvos írja fel). Figyelem, nem lehet más szabadságokkal halmozni! Fontos tudni, hogy a veszélyeztetett terhességi szabadság kizárólag a munkahelyi körülményekhez kapcsolódik, tehát nem vonatkozik azokra az estekre, amikor egészségügyi problémák merülnek fel a terhesség alatt. A három nagy kategóriába sorolt esetekben az anyát nem kötelezhetik éjszakai mûszak vállalására. Amennyiben az éjszakai mûszak káros az anya egészségére, kérésére a munkáltató köteles nappali mûszakba áthelyezni, ami természetesen nem befolyásolhatja a bérezését. Ha az áthelyezés nem lehetséges, az anya veszélyeztetett terhességi szabadságra jogosult. Ugyanezek az elõírások alkalmazandóak abban az esetben is, ha az anya egészségtelen vagy nehezen viselhetõ körülmények között fejti ki tevékenységét. SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
ANYA ÉS GYEREKE
5
Azon terhes nõk, illetve kismamák esetében, akik kizárólag lábon állva, vagy kizárólag ülve dolgoznak, a munkáltató köteles úgy módosítani a tevékenységüket, hogy alkalmuk legyen pihenõket, szüneteket tartani és ez alatt leülni, illetve mozogni. Amennyiben ez nem lehetséges, a munkáltató köteles áthelyezni a személyt más munkakörbe. Azon terhes nõk esetében, akiknek az egészségi állapota nem teszi lehetõvé a teljes munkaidõ ledolgozását, a családorvos javaslatára, munkáltató egynegyedével lecsökkentheti a munkaidõt, anélkül, hogy ez a bér csökkenését vonná maga után. Amennyiben a terhesség ideje alatt az orvosi vizsgálatok elvégzése csak munkaidõben történhet meg, a terhes nõ havonta legtöbb 16 órát hiányozhat munkahelyérõl ennek érdekében. Ez a hiányzás nem vonja maga után a bérezés csökkentését.
Fontos tudni, hogy a törvény elõír egy kötelezõ, legalább 42 napos szülés utáni szabadságot minden kismama számára. Ez alatt az idõ alatt egyetlen munkáltató sem foglalkoztathatja õt. A munkáltató köteles napi kétszer 1-1 órás szünetet engedélyezni azon kismamáknak, akik még szoptatják csecsemõjüket. Ez az idõtartam magába foglalja az utazáshoz szükséges idõt is. Az anya kérésére ezek a szünetek helyettesíthetõek a munkaidõ napi két órás csökkentésével. Egyik esetben sem befolyásolják a bérezést. A következõ esetekben tilos a munkáltatónak felbontani a munkaszerzõdést: – a három nagy kategóriához tartozó nõk esetében, amennyiben a felbontás okai szoros összefüggésben állnak az alkalmazott egészségi állapotával; – azon alkalmazottak esetén, akik veszélyeztetett terhességi szabadságon vannak; – azon alkalmazottak esetén, akik szülési szabadságon vannak; – azon alkalmazottak esetén, akik gyereknevelési szabadságon vannak; – azon alkalmazottak esetén, akik beteg gyerek-gondozási szabadságon vannak (7 éven aluli beteg gyerek vagy 18 éven aluli fogyatékos beteg gyerek gondozása érdekében). SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
6
ANYA ÉS GYEREKE
A fenti elõírások nem alkalmazhatóak azokban az esetekben, amikor a munkáltató átszervezi a munkahelyet, feladatköröket vagy csõdbe megy. Törvényes keret: 96/2003-as sürgõsségi kormányrendelet, 537/2004-es kormányhatározat, 158/2005-ös sürgõsségi kormányrendelet
2. Újszülött gyerekek számára járó egyszeri juttatás (Alocaþia pentru copiii nou-n nãscuþi) A 416/2001-es törvény (Lege nr. 416/2001 privind venitul minim garantat) elõírja, hogy minden anyának jár az elsõ négy újszülött gyereke után egy 195 lejes (RON) egyszeri juttatás. Ez az összeg 2006. január 1-jétõl van érvényben. Ezt a juttatást kérvényezni kell a helyi polgármesteri hivatalnál (ahova az édesanya be van jegyezve, vagy adott esetben, ahol a gyerek született) és a polgármester által kiállított rendelet alapján hagyják jóvá. A kéréshez mellékelni kell a szükséges igazoló okiratokat. SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
ANYA ÉS GYEREKE
7
3. Szabadságok, juttatások Szülési szabadság A szülési szabadság 126 nap és két részre oszlik: szülés elõtti 63 napos és a szülés utáni 63 napos idõtartam. Erre jogosult minden olyan nõ, aki rendelkezik társadalombiztosítással, illetve azok is, akik nem önhibájukból vesztették el társadalombiztosításukat, amennyiben az elvesztés pillanatától számított 9 hónapon belül szülnek. Ebben az esetben a juttatást a társadalombiztosítás megszûnése elõtti 6 hónapban befizetett összegek alapján számítják. A szülés elõtti, illetve szülés utáni szabadságot egymás közt ki lehet egészíteni úgy, hogy a szülés utáni szabadság legalább 42 nap maradjon. A fogyatékos személyek, kérésre, a terhesség 6. hónapjától igényelhetik a szülési szabadságot. A szülési szabadság alatt járó juttatás bruttó összege a számítási alap 85%-ának megfelelõ pénzösszeg. Veszélyeztetett anyasági szabadság A veszélyeztetett anyasági szabadság minden nõnek járhat, függetlenül attól, hogy teljesítette-e elõtte a kötelezõ befizetési idõszakra vonatkozó elõírásokat vagy sem. Az összeg értéke a számítási alap 75%-a. Beteg gyerek-g gondozási szabadság Bármely szülõ vagy gyám kivehet beteg gyerek-gondozási szabadságot, amennyiben 7 évet be nem töltött, illetve a fogyatékos gyerekek esetében a 18 évet be nem töltött gyereke megbetegedett és teljesíti a befizetési idõszakra vonatkozó elõírásokat. Ez évi legtöbb 45 nap lehet, ebben az idõszakban a számítási alap 85%-ának megfelelõ szabadságpénz jár. Szükséges papírok: családorvos által kiállított betegszabadsági bizonylat, illetve esetenként fogyatékossági bizonyítvány. SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
8
ANYA ÉS GYEREKE
Mit jelent a számítási alap? Az az összeg, amibõl kiszámolják, hogy mennyi szabadságpénz jár különbözõ esetekben, beleértve a szülési szabadságot, veszélyeztetett anyasági szabadságot. Hogyan számolják ki ezt a számítási alapot? A 12 hónapos kötelezõ befizetési idõszakból számított utolsó 6 hónap átlagos jövedelme, ami a törvény értelmében a szabadságok és juttatások kifizetésének alapjául szolgál. Törvényes keret: 158/2005-ös sürgõsségi kormányrendelet, 96/2003-as sürgõsségi kormányrendelet
SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
ANYA ÉS GYEREKE
9
4. Gyereknevelési szabadság és juttatás 2006. január 1-tõl kezdõdõen azon személyek, akik a gyerek születése elõtti 12 hónapban jövedelemadó-köteles jövedelmekkel rendelkeztek, gyereknevelési szabadságra és juttatásra jogosultak. Ezen kedvezményekben addig lehet részesülni, amíg a gyerek be nem tölti a 2 éves kort, illetve a 3 éves kort fogyatékos gyerek esetében. A gyereknevelési szabadságot és juttatást a gyerek bármely szülõje igényelheti. A kedvezményt igényelhetik örökbefogadó szülõk is, illetve olyan személyek, akiknek gondozásában van a gyerek. (Az egyszerûség kedvéért a kedvezményezett személy megnevezésére a továbbiakban a szülõ fogalmát használjuk) Ilyen esetekben, attól a pillanattól számolják visszamenõleg a 12 hónapos befizetési idõszakot, amikortól jóváhagyták az örökbefogadást, az elhelyezést, a gondozást. A gyereknevelési szabadság és juttatás az elsõ 3 gyermek születése és nevelése esetén jár. Jövedelemadó-köteles jövedelemnek számít: fizetés, szabad foglalkozásokból, valamint mezõgazdasági tevékenységekbõl származó jövedelmek. A jogosultság megállapításakor a jövedelemadó-köteles jövedelmek mellett figyelembe vesznek minden olyan helyzetet, amely következtében a személy rendelkezett társadalombiztosítással: – munkanélküli segélyben részesült; – állandó külföldi kiküldetésen házastársát kísérte; – betegszabadságon volt; – gyereknevelési szabadságban és juttatásban részesült; – más esetek, amikor a személy a társadalombiztosítás kedvezményezettje (kollektív elbocsátás, a törvény érvénybe lépése elõtt szerzõdéses alapon fizetett társadalombiztosítást, stb.). SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
10
ANYA ÉS GYEREKE
Amennyiben a gyereknevelési szabadság helyett az erre jogosult személy visszamegy dolgozni (és házastársa sem igényli a gyereknevelési szabadságot és juttatást), akkor a gyereknevelési juttatásra már nem jogosult, viszont havi 300 RON jövedelem-kiegészítésben részesülhet. 2007. január 1-jétõl ez az összeg 100 RON lesz. 2006. január 1-jétõl a gyereknevelési szabadság alatt kapott juttatás értéke 800 RON. 2007. január 1-jétõl a rendszer módosul és a juttatás folyósítása két részre oszlik. A szülõ havi 800 RON helyett havi 600 RON juttatásban fog részesülni, míg a gyerek havi 200 RON kisgyerekpénzt fog kapni 2, illetve 3 éves koráig fogyatékos gyerek esetében. A 200 RON értékû gyerekpénz attól függetlenül jár, hogy a szülõ a gyereknevelési szabadságát tölti vagy visszament dolgozni, és az ennek megfelelõ 100 RON jövedelem-kiegészítést kapja. A gyereknevelési szabadság idõtartama meghosszabbítódik abban az esetben, ha a szabadság ideje alatt még egy gyerek születik, de nem jár dupla gyereknevelési segély. Ha a szülõ visszamegy dolgozni, akkor is csak egy jövedelem-kiegészítés jár. A törvényben elõírt jogokat csak abban az esetben lehet igényelni, ha a szülõ halmozottan teljesíti a következõ feltételeket: – román állampolgár, külföldi állampolgár vagy esetleg haza nélküli; – állandó vagy ideiglenes lakhelye Románia területén van; – együtt lakik a gyerekkel vagy gyerekekkel, és ezek nevelésével, gondozásával foglalkozik. A kérelmezéshez szükséges iratok: – személyi igazolvány; – a gyerek születési bizonyítványa, és esetenként a családi könyv (livret de familie); – fogyatékos gyerek esetén a fogyatékosságot igazoló dokumentum; – az illetékes hatóságok vagy a munkáltató által kiállított bizonyítvány, miszerint a szülõ jogosult a gyereknevelési szabadságra és juttatásra; SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
ANYA ÉS GYEREKE
11
– a szülési szabadság utolsó napját bizonyító okirat a szülési pótlék fizetõjétõl vagy saját felelõsségre írt nyilatkozat arról, hogy az anya nem részesül szülési szabadságban és pótlékban; – saját felelõsségre írt nyilatkozat arról, hogy a másik szülõ nem részesül gyereknevelési pótlékban és szabadságban vagy jövedelemkiegészítésben; – saját felelõsségre írt nyilatkozat arról, hogy a szülõ a gyerek nevelésével foglalkozik; – a munkáltató által kiállított bizonyítvány arról, hogy az illetõ szülési szabadságon van; – a munkáltató által kiállított bizonyítvány arról, hogy a szülõ jogosult a juttatásra; – esetenként egyéb bizonyítványok, dokumentumok. Figyelem! Amennyiben a kérelmezõ önálló gazdasági tevékenységet folytat, minden olyan esetben, amikor munkáltató által kiállított bizonyítványokat kell felmutatni, saját felelõsségre írt nyilatkozatokat kell bemutasson ezek helyett. A juttatást azon polgármesteri hivatalnál kell igényelni, amelyhez a szülõ lakhelye tartozik. Mikortól járnak a juttatások (gyereknevelési juttatás, illetve jövedelem-kkiegészítés)? – szülési szabadság lejárta után következõ elsõ naptól, amennyiben a kérést az ettõl számított 60 napon belül adja le a szülõ; – gyerek születése napjától, amennyiben a kérelmezõ nem jogosult a szülési szabadságra és a kérést 60 napon belül leadja; – örökbefogadás, elhelyezés napjától, amennyiben a kérést 60 napon belül iktatták; – minden más esetben a kérés iktatásának napjától. 2007. január 1-tõl a gyerekpénz minden esetben a gyerek születése napjától jár. SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
12
ANYA ÉS GYEREKE
Amennyiben a jogosultságban vagy a szülõ munkaviszonyában bármilyen változás következik be, a polgármesteri hivatalhoz kell fordulni ezek regisztrálására és a módosítások végrehajtására. Törvényes keret: 148/2005-ös sürgõsségi kormányrendelet, illetve 1825/2005-ös kormányhatározat
SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
ANYA ÉS GYEREKE
13
5. Tejpor Azon egy évet be nem töltött gyerekek, akik számára nem biztosítható az anyatejhez való hozzáférés, ingyenes tejporra jogosultak. (0 és 6 hónap között napi 100 gramm, 6 és 12 hónap között napi 120 gramm). Milyen esetekben részesülhetnek a kisbabák ingyenes tejporban? – az édesanya olyan betegségben szenved, amely gátolja vagy lehetetlenné teszi a kisbaba szoptatását, vagy amely esetében ellenjavallott a szoptatás; – az anyatej elégtelensége vagy annak teljes hiánya; – örökbefogadott vagy hivatásos nevelõszülõhöz/családhoz elhelyezett gyerek esetében; – ha az édesanya elhalálozott. Fontos: a gyerek abban az esetben is kap ingyenes tejport, ha az anya nem rendelkezik társadalombiztosítással. Eljárás A Megyei Egészségügyi Igazgatóság begyûjti a családorvosoktól azon csecsemõk számát, akik nem jutnak megfelelõ mennyiségû anyatejhez. Az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyja és visszaosztja a tejporban részesülõk számát. A receptet a családorvos írja fel, a tejpor folyósítása pedig a helyi önkormányzat feladata. Törvényes keret: 321/2001-es törvény, illetve 267/2006-os, az egészségügyi minisztérium által kibocsátott rendelet.
SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
14
ANYA ÉS GYEREKE
6. Családi és fenntartási pótlék (Alocaþia de familie ºi alocaþia de susþinere) Családi pótlék Családi pótlékban részesülnek azon családok, akik együtt élnek és az egy fõre esõ jövedelmük nem haladja meg a havi 168 lejt. Család alatt értendõ: férj, feleség és az eltartásukban levõ 18 év alatti gyerekek. Gyerek alatt értendõ: a szülõk természetes gyereke, örökbefogadott, gondozásban levõ, családi házban élõ, vagy gyámság alá helyezett gyerek. A pótlékot havonta folyósítják, értéke: – 34 lej egy gyerekes családok részére – 40 lej két gyerekes családok részére; – 45 lej három gyerekes család részére; – 50 lej négy vagy több gyerekes családok részére. Azon családok esetében, amelyek a 416/2001-es törvény alapján szociális segélyben részesülnek, a családi pótlék összege 25%-kal növekedik. Fenntartási pótlék Fenntartási pótlékban részesülnek azon családok, amelyeket egy szülõ (anya vagy apa), illetve 18 év alatti gyerekek alkotnak, együtt élnek és a család egy fõre esõ havi jövedelme nem haladja meg a 168 lejt. Gyerek alatt értendõ: a természetes gyerek, örökbefogadott, gondozásban levõ, családi házban élõ, vagy gyámság alá helyezett gyerek. Egyedülálló személy alatt a következõk értendõk: – nem házas/nincs férjhez menve; – özvegy; – elvált; – a házastársa bírósági döntéssel eltûntnek van nyilvánítva; – a házastárs 30 napnál hosszabb elõzetes letartóztatásban van, SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
ANYA ÉS GYEREKE
15
vagy pedig szabadságvesztésre van ítélve, és nem vesz részt a gyerekek nevelésében; – nem töltötte be a 18-ik életévét; – egy vagy több gyerek gyámjának vagy gondozójának nevezték ki. A pótlékot havonta folyósítják, értéke: – 50 lej egy gyerek után; – 59 lej két gyerek után; – 67 lej három gyerek után; – 76 lej négy vagy több gyerek után. Családi vagy fenntartási pótlékban részesül minden olyan román állampolgár, aki Románia területén él vagy más ország állampolgára, de Románia területén van az állandó vagy ideiglenes lakhelye. Azok a családok, akiknek iskoláskorú gyerekük van, csak abban az esetben részesülnek a két segély valamelyikébõl, ha a gyerekük államilag elismert oktatási intézményben folytatja tanulmányait. Feltételek – csak azok a családok részesülnek a pótlékban, akik együtt élnek (férj, feleség és gyerekek) és a gyerekeket a szülõk tartják el. Abban az esetben, ha a házastársak egyike szolgálati ügyben meghatározott idõre kiszálláson van, vagy katonai szolgálatot teljesít, a család együttélésének feltétele teljesített; – az egyedülálló szülõk esetében a pótlék kérvényezésének elõfeltétele, hogy az egyedülálló szülõ együtt éljen azokkal a gyerekekkel, akikért a pótlékot kérvényezi; – azon 18 év alatti gyerekek esetében, akik más településen járnak iskolába, mint az állandó vagy ideiglenes lakhelyük, de a család eltartásában vannak, a család együttélésének feltétele teljesített. Eljárás A pótlékot kérvényezni kell a helyi polgármesteri hivatalnál. A kérést a család képviselõjének kell leadnia. SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
16
ANYA ÉS GYEREKE
Szükséges dokumentumok – a család összetételét, a gyerekek jogi helyzetét a családi könyvvel kell igazolni (livret de familie); – az olyan helyzetek igazolására, amelyek nincsenek feltüntetve a családi könyvecskében, a család képviselõje felmutatja a szükséges iratokat; – az egy fõre esõ jövedelem megállapításánál figyelembe veszik a család összes jövedelmét (társadalombiztosítás, munkanélküli segély, stb.); – amennyiben a család tulajdonában földek, vagy más ingó vagy ingatlan javak vannak, a havi jövedelem kiszámításakor figyelembe veszik az ezekbõl származó jövedelmeket; – helyszínen igényelhetõ formanyomtatvány. Annak érdekében, hogy a kérvényezõ által leadott dokumentumok, adatok hitelességét bizonyítsák, a polgármester a kérés iktatását követõ 15 napon belül köteles terepfelmérést végeztetni. A terepfelmérést a helyi tanácshoz tartozó szociális munkások végzik. A kérvényezõ köteles minden szükséges információt megadni a terepfelmérést végzõ személyeknek, ellenkezõ esetben úgy tekintik, hogy nem teljesíti a pótlék folyósításához szükséges feltételeket. A polgármester a terepfelmérés elvégzése utáni 5 napon belül köteles a kérvényezõt értesíteni a pótlék odaítélésérõl vagy a kérés elutasításáról. A pótlékot az odaítélés utáni következõ hónaptól folyósítják. A családi vagy fenntartási pótlék jogtulajdonosa a család képviselõje, kedvezményezettjei a család tagjai. A kifizetés postai utalvány vagy bankszámlára való átutalás formájában történik. Ha a család összetételében vagy jövedelmében változás történik, a családi vagy fenntartási pótlék jogtulajdonosa köteles 5 napon belül írásban értesíteni a polgármestert, annak érdekében, hogy a megfelelõ módosításokat végrehajtsák. Amennyiben a családnak iskoláskorú gyerekei vannak, a szülõk kötelesek háromhavonta felmutatni a polgármesteri hivatalnál az ezt igaSZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
ANYA ÉS GYEREKE
17
zoló bizonylatot. A családi és fenntartási pótlék a vakációk idõszakára is jár. Ha az iskolai igazolás háromhavi felmutatási kötelezettségének egyik idõpontja a vakáció idejére esik, akkor elegendõ az igazolást a tanév kezdetén felmutatni. Azok a családok is részesülnek a pótlékból, akiknek a gyereke egészségügyi okok miatt ideiglenesen kimaradt az oktatási rendszerbõl (orvosi igazolás felmutatása). A pótlék kedvezményezettjei azon családok is, ahol olyan fogyatékkal élõ gyerek van, aki nem jár iskolába (fogyatékosságot igazoló dokumentum felmutatása). A pótlék folyósítását a következõ esetekben függesztik fel: – az iskolai bizonyítvány fel nem mutatása; – arra az idõszakra, amelyre a gyerek hivatásos nevelõszülõnél, vagy pedig állami elhelyezõ központban van; – amennyiben a területi hatóság megállapítja, hogy a pótlékot hamis adatok alapján ítélték oda; – amennyiben három hónapon keresztül nem vették fel a postai utalványt. Amennyiben a pótlék felfüggesztésétõl számított három hónapon belül a kedvezményezett felmutatja a pótlékra való jogosultságát igazoló bizonyítékokat, a pótlékot újra folyósítják, visszamenõleg a felfüggesztett idõszakra is. A jogtalanul felvett családi vagy fenntartási pótlék teljes összegét visszaveszik. Fontos – a kérésbe be kell írni az összes gyereket, függetlenül attól, hogy államilag elismert vagy el nem ismert oktatási intézménybe jár, nincs beiratkozva oktatási intézménybe, vagy már betöltötte a 18. életévét, amennyiben együtt él a családdal; – ezeket a személyeket figyelembe veszik a család havi nettó jövedelmének, valamint a család egy fõre esõ havi jövedelmének a megállapításakor is; – abban az esetben, ha egy családban több 18 év alatti gyerek van, SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
18
ANYA ÉS GYEREKE
de ezek nem mindegyike látogat egy államilag elismert oktatási intézményt, a pótlékot csak a hivatalos oktatásban részesülõ gyerekek száma után számítják ki; – a családdal együtt élõ más személyek (rokon, élettárs, stb.) jövedelmét nem számolják bele a család havi nettó jövedelmébe, csak ha ezek gondozói elõjogokkal bírnak a család valamely tagjával szemben. Törvényes keret: 105/2003-as sürgõsségi kormányrendelet, 1539/2003-as kormányhatározat
SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
ANYA ÉS GYEREKE
19
7. Gyerekvédelem Általános jogok A gyerekvédelemmel kapcsolatos szabályozások a 2004-es évi 272es törvényben, illetve az Egyesült Nemzetek által elfogadott, Romániában az 1990-es évi 18-as törvényben ratifikált Egyezményben találhatók. Kikre vonatkoznak ezek az elõírások? – román állampolgársággal rendelkezõ, Romániában tartózkodó gyerekre; – román állampolgársággal rendelkezõ, de külföldön tartózkodó gyerekre; – állampolgársággal nem rendelkezõ, Románia területén tartózkodó gyerekre; – azokra a gyerekekre, akik a menekültekre vonatkozó jogszabály értelmében védelmet kérnek; – olyan idegen állampolgárok gyerekeire, akik valamely sürgõsségi okok miatt az ország területén tartózkodnak. A törvények minden gyerekre érvényesek faji, nemi, nyelvi, vallási, politikai, nemzetiségi, etnikai, szociális hovatartozástól, pénzügyi helyzettõl, fogyatékossági foktól, születésnél vagy azután elnyert státusztól függetlenül. A gyerek nevét a szülõk választják, õk azok, akik eljárnak ennek bejegyzése érdekében is. Ugyanakkor a gyereknek jogában áll megõrizni nevét, állampolgárságát, mindenféle külsõ beavatkozás, változás ellenére is (Pl. Abban az estben, ha a szülõk megválnak a román állampolgárságtól, nem kötelezhetik gyereküket, hogy õ is lemondjon errõl). A születést bizonyító igazolványt a szülést bonyolító egészségügyi intézet kell kiállítsa 24 órán belül. Amennyiben a szülés nem egészségügyi intézetben történt, akkor az igazolványt az a családorvos állítja ki, akinek a körzetéhez a szülés helyszíne tartozik, függetlenül attól, hogy az anya mely családorvoshoz tartozik. SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
20
ANYA ÉS GYEREKE
A gyereknek joga van megismerni szüleit, rokonait, illetve kapcsolatot fenntartani ezekkel vagy más személyekkel, akikhez érzelmi kapcsolatok fûzik. A gyerek szülei vagy más hozzátartozói nem gátolhatják a gyereket ezen kapcsolatok fenntartásában, kivéve azt az esetet, amikor bírósági határozat születik erre. Minden olyan gyereknek, akit mindkét vagy egyik szülejétõl elválasztottak, joga van kapcsolatot fenntartani mindkét szülejével, amennyiben ez nem ellenkezik a gyerek felsõbbrendû érdekeivel. Bírósági úton ezt a jogot korlátozni lehet, amennyiben ez a kapcsolattartás veszélyes a gyerek fizikai, mentális, lelki, morális vagy szociális fejlõdésére nézve. Ugyanezek az elõírások érvényesek abban az esetben, ha a szülõk különbözõ államban laknak. A gyerek országon belüli vagy más országba való utazása csakis mindkét szülõ beleegyezésével történhet. Amennyiben nincs egyetértés, a bíróság dönt! A gyerek eltûnését a szülõnek vagy más olyan személynek, akire rá volt bízva, 24 órán belül jelentenie kell a rendõrségen! A gyereknek joga van a magán- és családi életének a védelmére. Tilos bármely cselekedet, amely ezeket a jogokat veszélyezteti. Ennek érdekében a 14 éven aluli gyerek nyilvános vitán való részvétele csakis az õ és szülei vagy más hivatalos képviselõje írásos beleegyezésével lehetséges. Ugyanakkor a gyerek szülei vagy egyéb hivatalos képviselõi nem használhatják õt személyes elõnyök megszerzésére, vagy állami hatóságok döntéshozatalának befolyásolására. A gyereknek joga van a szólásszabadsághoz. A szülõk csakis a törvények által szigorúan elõírt esetekben korlátozhatják ezt a jogot. Kötelesek a gyereket informálni, magyarázatokkal szolgálni neki, tanácsokkal ellátni korát és felfogóképességét figyelembe véve, és biztosítani neki, hogy nézõpontját, eszméit, véleményét elmondhassa. Ez a kötelezettség nem csak a szülõkre, hanem a gyerek hivatalos képviselõire, illetve olyan személyekre is vonatkozik, akik gyerekvédelemmel foglalkoznak. A teljes cselekvõképességgel rendelkezõ gyereknek joga van véleményét szabadon kinyilvánítani bármely olyan esetben, ami õt illeti. Bármely jogi vagy adminisztratív eljárásban a gyereket meg kell hallgatni. A SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
ANYA ÉS GYEREKE
21
10 évet betöltött gyereket kötelezõ meghallgatni, míg a 10 évet be nem töltött gyereket meg kell hallgatni, amennyiben az illetékes hatóság ezt szükségesnek találja. A gyereknek joga van a lelkiismereti- és vallásszabadsághoz. A szülõk továbbadhatják gyerekeiknek vallásos meggyõzõdésüket, viszont nem erõltethetik rájuk. A 14 évet betöltött gyerek vallási hovatartozását csak saját beleegyezésével lehet megváltoztatni, a 16 évet betöltött gyerek pedig szabadon választhatja meg vallási hovatartozását. A gyereknek joga van a gyülekezéshez, formális és informális struktúrákhoz való csatlakozáshoz. Nemzeti, etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbséghez tartózó gyereknek joga van saját kulturális életét élni, etnikai, vallási hovatartozását kinyilvánítani, saját vallását gyakorolni, anyanyelvén beszélni saját közösségének tagjaival. A gyerek személyiségét és egyéniségét tisztelni kell, nem szabad fizikailag bántalmazni, vagy olyan büntetést kiróni rá, amelyek által fizikai, lelki vagy érzelmi fejlõdése veszélyeztetve lehet. Mindkét szülõ felel a gyerek neveléséért. A szülõk együttesen gyakorolják jogaikat és kötelességeiket, figyelembe véve a gyerek felsõbbrendû érdekeit. Amennyiben a szülõk között nincs egyetértés a gyerek nevelésére vonatkozóan, csakis a bíróság dönthet, meghallgatva mindkét szülõt és szem elõtt tartva a gyerek érdekeit. A gyereket akarata ellenére nem szabad elválasztani szüleitõl, kivéve a törvény által elõírt esetekben és csakis akkor, ha ez a gyerek érdekében történik. Az így született határozatot minden esetben felül lehet vizsgálni. A következõ esetekben csakis a bíróság határozhat: – ki lesz az a személy, aki a szülõi jogokat gyakorolja abban az esetben, ha a gyerek ideiglenesen vagy végérvényesen szülõi védelem nélkül marad; – milyen módon érvényesülnek a szülõi jogok és kötelességek; – a szülõi jogoktól való részleges vagy teljes megvonás; – a szülõi jogok visszaállítása. SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
22
ANYA ÉS GYEREKE
Gyámság A következõ esetekben helyeznek egy gyereket gyámság alá: – ha mindkét szülõje elhalálozott vagy ismeretlenek; – a szülõi jogokat megvonták a természetes szülõktõl; – bírósági úton halottnak vagy eltûntnek nyilvánították a szülõket; – abban az esetben, ha visszavonják az örökbefogadást, és a bíróság ezt találja a legmegfelelõbb megoldásnak. A gyámságról az a bíróság határoz, amely körzetébe a gyerek lakóhelye tartozik, vagy ahol a gyereket megtalálták. Gyámok lehetnek: természetes személyek vagy házastársak. Kizárólagos feltétel, hogy romániai lakosok legyenek, és a törvény értelmében ne legyenek a gyámsággal összeférhetetlen helyzetben. Az eljárás lebonyolításával az a gyerekvédelmi hatóság foglalkozik, amely körzetébe a gyám lakóhelye tartozik. Az egészséges élethez való jog Minden gyereknek joga van az ingyenes orvosi ellátáshoz. A szülõknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a gyerek a legjobb egészségnek örvendjen. Különleges esetekben, például ha a gyerek élete veszélyben van, az orvos elvégezheti a szükséges beavatkozásokat, anélkül hogy erre a gyerek szülei vagy hivatalos képviselõje felhatalmazta volna. Az illetékes orvos köteles rendszeresen látogatni a terhes mamát és a gyereket, míg ez betölti az 1 évet. A gyereknek joga van egy olyan életszínvonalhoz, amely biztosítja számára a fizikai, mentális, szellemi, morális és társadalmi fejlõdést. Ez a szülõk vagy a hivatalos képviselõk feladata. A gyerek szociális védelemben és társadalombiztosításban részesül. Amennyiben a szülõk vagy a hivatalos képviselõk nem tudják ezeket a jogokat kellõképpen biztosítani, az állami intézményeknek segíteniük kell ezen családokat pénzügyi segélyek vagy egyéb támogatások által. A szülõk kötelesek igényelni az illetékes hatóságoktól a különbözõ segélyeket, juttatásokat, kedvezményeket, amelyek a gyerekeknek vagy gyerekes családoknak járnak. SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
ANYA ÉS GYEREKE
23
A helyi önkormányzatok kötelesek tájékoztatni a szülõket és gyerekeket jogaikról, illetve arról, hogyan lehet a különféle juttatásokhoz hozzájutni. A fogyatékos gyerekeknek mindezek mellett joguk van szakszerû ellátásban részesülni. Az oktatáshoz való jog A gyereknek joga van olyan oktatásban részesülni, ami elõsegíti mindenféle diszkriminációtól mentesen - képességei és személyisége fejlõdését. A szülõk felelõssége és kötelessége, hogy a gyerekük iskoláztatását megválasszák, és a gyereket iskolába írassák. Az oktatási folyamat során a tanár köteles tiszteletben tartani a gyereket, tájékoztatni õt jogairól és ezek érvényesítési módozatairól. Tilos a gyereket testi fenyítésnek alávetni. A gyerek, személyesen vagy hivatalos képviselõje segítségével, megkérdõjelezheti iskolai kiértékelését, panaszával az oktatási intézmény vezetõségéhez fordulhat. Jelen törvény elõírásai 18 éves korig érvényesek, kivéve, ha a fiatal továbbtanul. Ebben az esetben tanulmányai befejezéséig, de legfeljebb 26 éves koráig. Hivatásos nevelõszülõ Hivatásos nevelõszülõ az a természetes személy, aki a 2003/679-es kormányhatározat értelmében erre vonatkozó engedéllyel rendelkezik, és lakóhelyén folytatott tevékenysége által biztosítja a nála elhelyezett gyerek/ek harmonikus fejlõdéséhez szükséges nevelést, gondozást, iskoláztatást. Hogyan lehet valaki hivatásos nevelõszülõ? Elsõ lépésként az illetékes gyerekvédelmi hatósághoz kell fordulni a következõ iratcsomaggal: – formanyomtatvány - helyszínen igényelhetõ; – önéletrajz - a modell helyszínen igényelhetõ; SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
24
ANYA ÉS GYEREKE
– családi állapotot igazoló okiratok és másolataik: születési bizonyítvány, házassági bizonyítvány, személyazonossági igazolvány; – tanulmányokat igazoló oklevelek másolata. A kérés bejegyzésétõl számított 10 napon belül írásban jelzik, hogy a kérést iktatták. Ugyanakkor ismertetik, hogy ki lesz az a személy, aki a kéréssel foglalkozik, a kiértékelés lépéseit, valamint azokat a kritériumokat, amelyeket a kiértékelés folyamán figyelembe fognak venni. Általános jelentkezési feltételek: – teljes körû cselekvõképesség; – bizonyos anyagi javak birtoklása (használati joggal rendelkezik egy lakás felett, amely tiszta, kellõképpen felszerelt, stb.); – jó egészségi állapot - érvényes a háztartás többi tagjára is; – megvannak a szülõi képességei; – megfelelõ moralitás; – megérti és elfogadja a család is, hogy a gyerek biológiai vagy gyámszüleivel szoros együttmõködésben kell dolgoznia; – megérti és elfogadja a munkáltatóval kialakult kapcsolatból és az elhelyezési szerzõdésbõl származó jogokat és felelõsségeket; – diszkrimináció mentes magatartás a kérelmezõ és családja részérõl; – megérti és elfogadja az elhelyezés ideiglenes jellegét. Ki nem lehet hivatásos nevelõszülõ? – az a személy, aki ellen létezik végleges bírósági döntés, amely értelmében szándékos bûncselekményt követett el; – az a személy, akitõl megvonták a szülõi jogokat, vagy akinek gyerekét bíróságilag elhagyottnak nyilvánították; – az a személy, aki ragályos krónikus betegségben szenved. Fontos tudni: nem lehet hivatásos nevelõszülõ az a személy, aki egyéb fizetett munkát végez, amennyiben nem mond le errõl! A kiértékelés elsõ szakaszában a kiértékelést végzõ személy többször ellátogat a kérvényezõhöz, ahol "terepszemlét" tart. Ez abból áll, hogy személyesen elbeszélget a család minden tagjával - együtt és különkülön -, ugyanakkor referenciákat gyûjt és leellenõrzi azokat. SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
ANYA ÉS GYEREKE
25
Amennyiben ezen a szakaszon sikeresen túljut a kérvényezõ, következik a felkészítés. Ez kötelezõ, illetve opcionális modulokból álló képzésen való részvételt jelent. Az elismervény megszerzéséhez elégséges a kötelezõ képzéseken részt venni. Sikeres vizsgázás esetében elismervényt bocsátanak ki, ami igazolja a képzések elvégzését, ellenkezõ esetben meg kell ismételni a képzést vagy akár ki is zárhatnak. A felkészítõ sikeres elvégzése után elismervényt állítanak ki, ami 3 évig érvényes és a következõket tartalmazza: – hány és milyen korú gyereket lehet elhelyezni a kérvényezõnél; – az elhelyezendõ gyerekek nyelve, etnikuma, vallása, esetleges fogyatékossága; – a hivatásos nevelõszülõ felkészültsége; – mikor kerül sor az elsõ évi kiértékelésre. Az elismervényt fel lehet újítani, fel lehet függeszteni, vagy vissza lehet vonni. Mindezeket az illetékes gyerekvédelmi hatóság hivatott eldönteni. Új lakhelyre költözés esetén ugyanazt az eljárást kell betartani, mint az elismervény megszerzésekor, kivéve a felkészítési tanfolyam elvégzését. A hivatásos nevelõszülõ, minden nála elhelyezett gyerek után, egy bizonyos összegû havi pénzügyi támogatásban részesül, amit a gyerekneveléssel járó költségekre kell fordítania (étel, felszerelés, szállásolás, játékok, egészségügyi tárgyak, iskolai eszközök, kulturális- és sporteszközök, közlekedés). Ezen összegek elszámolása egy jól meghatározott formában történik: – minden hónap 5-ig a hivatásos nevelõszülõ megkapja az arra a hónapra szóló összeget pénzutalvány vagy banki átutalás formájában; – minden hónap utolsó munkanapjáig köteles letenni az illetõ hónapra szóló elszámolást; – nem lehet elszámolni olyan költségeket, amelyek használata vagy kiskorúaknak történõ eladása tiltott; – amennyiben a hivatásos nevelõszülõ nem számol el, felfüggesztik az összeg folyósítását, vagy ha más célokra használja a kiutalt összeget, a támogatást megvonják. SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
26
ANYA ÉS GYEREKE
Örökbefogadás Az örökbefogadás az a jogi eljárás, amely során szülõi jogviszony alakul ki az örökbefogadó és az örökbefogadott között, illetve rokonsági kapcsolat az örökbefogadott és az örökbefogadó rokonai között. Általános rendelkezések Csak abban az esetben lehet örökbe fogadni, ha ez a gyerek felsõbbrendû érdekében történik. Mikor? A gyereket csakis nagykorúsága elérése elõtt lehet örökbe fogadni, kivéve azt az esetet, ha az örökbefogadó vagy örökbefogadó család az illetõt kiskorúsága ideje alatt nevelte. Amennyiben lehetséges, testvéreket együtt kell örökbe fogadni. Ugyanazt a gyereket vagy felnõttet nem lehet egymásután többször vagy egyszerre örökbe fogadni, kivéve azt az esetet, ha az örökbefogadók házastársak, illetve ha az örökbefogadó(k) meghaltak, vagy az örökbefogadás bármilyen ok miatt megszûnt. Testvérek közötti örökbefogadás nem lehetséges. Házastársak vagy ex-házastársak örökbefogadása ugyanazon örökbefogadó által nem lehetséges, ugyanakkor házastársak közötti örökbefogadás sem. Ki fogadhat örökbe? Azok a személyek fogadhatnak örökbe, akik teljes jogú cselekvõképességgel rendelkeznek, illetve legalább 18 évvel, kivételes esetekben legalább 15 évvel, idõsebbek az örökbefogadottnál. Pszichikai beteg, illetve szellemi fogyatékos nem fogadhat örökbe. Ki az, aki bele kell egyezzen az örökbefogadásba? – az örökbefogadott természetes szülei, adott esettben gyámja - a bíróság elõtt történik; – a 10 évet betöltött gyerek - a bíróság elõtt történik; – az örökbefogadó vagy az örökbefogadó család - a bíróság elõtt történik. 10 évet betöltött gyerek esetében, az örökbefogadást nem lehet az õ beleegyezése nélkül jóváhagyni. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a természetes szülõk jogtalanul tagadják meg a beleegyezést, a bíróság felülbírálhatja a szülõk nemleges válaszát. SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
ANYA ÉS GYEREKE
27
Örökbefogadási eljárás Elsõ lépésként felmérik az örökbefogadó/k személyiségét, egészségi állapotát, családi és anyagi helyzetét, valamint azt, hogy mennyire képes felnevelni egy gyereket. Ugyanakkor azt is vizsgálják, miért akar örökbe fogadni, illetve melyek azok a tényezõk, amelyek gátolhatják az örökbefogadást. Ezt a felmérést az a gyerekvédelmi hatóság végzi, amely körzetébe az örökbefogadó lakóhelye tartozik a kérés letevése utáni 60 napon belül. A felmérés eredményeként kiállított bizonyítvány 1 évig érvényes. Következõ lépésként a gyereket 90 napig ideiglenesen elhelyezik az örökbefogadónál. Ez idõ alatt megfigyelik, hogy mennyire illeszkedik be az új környezetébe. A 90 nap lejárta után beindul, rendszerint az örökbefogadó kérésére, a bírósági eljárás, amelyet az örökbefogadás követ. Az örökbefogadás hatásai: – megszûnik mindenféle rokonsági viszony, illetve kapcsolat az örökbefogadott és természetes családja között; – rokonsági kapcsolat alakul ki az örökbefogadott és a örökbefogadó családja, illetve rokonai között; – az örökbefogadott felveszi az örökbefogadó nevét; – az örökbefogadóra átruházódik mindenféle szülõi jog és kötelezettség. Törvényes keret: 272/2004-es törvény, 273/2004-es törvény, 679/2003-as kormányhatározat, 1435/2004-es kormányhatározat, 36/2003-as rendelet.
SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
ANYA ÉS GYEREKE
28
8. Gyerekpénz Ki részesül a gyerekpénzben? – 16 évet be nem töltött gyerek; – azon gyerekek, akik oktatásban részesülnek, 18 éves korukig. Amennyiben a fiatal betöltötte 18-ik életévét, de még líceumi vagy szakoktatásban részesül, a juttatás az iskolai tanulmányai befejezéséig jár, kivéve ha a tanévet nem egészségügyi okok miatt ismételte meg; – I és II fokú rokkantságban szenvedõ, illetve fogyatékos gyerekek 18 éves korukig; – nem román állampolgárok vagy állampolgársággal nem rendelkezõ személyek gyerekei, amennyiben a gyerekek szüleikkel együtt laknak Romániában. Kinek nem jár a juttatás? – a 7 évet betöltött, de iskolába nem járó gyereknek, kivéve, ha egészségügyi okok miatt nem járhat iskolába (igazolni kell); – azokban a hónapokban, amikor a gyerek 15 napnál többet tartózkodik gyerekvédelmi vagy szociális védõotthonban. Ki és mikor igényelheti? – Valamely szülõ rögtön a gyerek születése után. A gyerekpénz a születést követõ hónaptól jár. – Valamely szülõ, gyámszülõ, elvált szülõk esetében az a szülõ, akinek odaítélték a gyerek nevelését, a gyerek születése után bármikor. A juttatás a kérelmezést követõ hónaptól jár, de akár visszamenõleg is megítélhetik, de nem több mint 12 hónapra. – A 14 évét betöltött gyerek saját maga is igényelheti a juttatást, a hivatalos képviselõje beleegyezésével. A gyerekpénz kedvezményezettje minden esetben a gyerek. 14 éves korig a juttatást a szülõnek, illetve a gyámnak, 14 éves kora után a gyereknek is fizethetik, amennyiben a hivatalos képviselõje beleegyezik. A juttatás értéke 2006. január 1-jétõl 24 RON. Törvényes keret: 61/1993-as törvény. SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
ANYA ÉS GYEREKE
29
9. Ösztöndíjak Az állam három típusú ösztöndíjat biztosít iskolás diákok számára: érdemösztöndíj, tanulmányi ösztöndíj és szociális ösztöndíj. Az érdem- és tanulmányi ösztöndíj olyan gyerekeknek jár, akik nappali tagozatos diákként tanulmányi téren jól teljesítenek. Az érdemösztöndíjon belül létezik a különleges teljesítményekért járó ösztöndíj, mint például a szaktantárgy versenyek dobogós helyezettjeinek járó vagy a nemzetközi szaktantárgy versenyeken résztvevõ diákoknak járó juttatások. Ezek az ösztöndíjak kizárólag középiskolás diákoknak járnak (IX - XII, esetenként XIII osztályosoknak). A szociális ösztöndíj a szülõk vagy törvényes eltartók anyagi helyzetétõl függõen jár. A szociális ösztöndíjat a következõ kategóriákba sorolható diákok igényelhetik: – Árva, illetve különbözõ, súlyos betegségben szenvedõ diákok (pl: tuberkulózis, súlyos vesebaj, HIV fertõzött, AIDS, stb.). A betegséget minden esetben a megfelelõ hivatalos dokumentumokkal kell igazolni. – Olyan vidéki gyerekek számára, akik más településen tanulnak, mint ahol a lakhelyük van, és akik számára nem lehet az étkezést biztosítani. – Azok a diákok, akik esetében: – a családban az utolsó 12 hónap egy fõre esõ átlagjövedelme nem éri el a nettó minimálbér 50%-át; – a család tulajdonában nincs 20.000 négyzetméternél nagyobb földterület sík vagy dombfelületen, illetve 40.000 négyzetméternél nagyobb hegyvidéken. – Azon szülõk gyerekei, akik az 1989-es forradalomban részt vettek és ezt dokumentumokkal igazolni tudják. Eljárás A gyerek vagy a törvényes képviselõje az iskola titkárságára benyújtja a kérést és a jogosultságot igazoló dokumentumokat a kiírt SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
30
ANYA ÉS GYEREKE
határidõn belül. Fontos tudni, hogy a szociális ösztöndíjakat az iskolai év elején hirdetik meg, félévenként újraértékelik, amennyiben a család jövedelmében változás történt. Minden félév elején a család jövedelmét igazoló dokumentumokat be kell mutatni. A család egy fõre esõ jövedelmének kiszámításakor mindenféle jövedelmet figyelembe vesznek, kivételt képez a sokgyerekes családoknak járó kiegészítõ pótlék. Különleges helyzetekben szociális ösztöndíjat alkalomszerûen is odaítélhetnek olyan nappali szakos diákoknak, akik családjában az egy fõre esõ jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér 75%-át. Az ösztöndíj értéke legalább a szociális ösztöndíj értékével kell egyenlõ legyen. Az ösztöndíjakra vonatkozó kritériumrendszert és ezek alkalmazási módszerét minden év elején az illetékes tanfelügyelõségek dolgozzák ki, figyelembe véve a rendelkezésre álló pénzösszegeket.
SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
ANYA ÉS GYEREKE
31
Gimi pénz (Bani de liceu) A kormány 2004-ben beindított szociális programja a szociálisan hátrányos helyzetû családból származó középiskolás diákokat kívánja támogatni. A program neve Gimi pénz (Bani de liceu). (Internetes elérhetõség: banideliceu.edu.ro) Mirõl is van szó? A gimi pénz szociális program keretén belül a hátrányos családi helyzetben élõ fiatalok havi pénzügyi támogatásban részesülnek A támogatást kérvényezni kell annál az oktatási intézménynél, amelynek a diák a hallgatója. Kiknek jár ez a kedvezmény? Azoknak a diákoknak, akik líceumba, szaklíceumba, szakiskolába járnak nappali tagozaton, és akiknek a családjában az egy fõre esõ bruttó havi átlagjövedelem nem haladja meg a 150 RON-t, a kérés letevése elõtti három hónapban. Azok a fiatalok is részesülhetnek ebben a támogatásban, akik valamely gondozói rendszerben vannak, vagy gyámság alá vannak helyezve, a fent említett pénzügyi követelmény betartásával. A gimi pénz az iskolai idõszakra jár, az érettségire való felkészülés idejére, illetve a szakmai gyakorlat idõszakára. A gimi pénz havi értéke a 2005-2006/os tanévben 180 RON volt. A családban az egy fõre esõ havi bruttó jövedelem kiszámolásánál figyelembe kell venni a család összes tagja által állandó jelleggel megvalósított jövedelmet, kivéve a következõket: állami támogatás, sokgyerekes családoknak járó kiegészítõ juttatás, tanulmányi- és szociális ösztöndíjak, más, diákoknak járó szociális jellegõ segélyek. Mibõl áll az iratcsomag? – formanyomtatvány - az iskola titkárságán igényelhetõ; – a diák születési- vagy személyazonossági igazolványának másolata eredetiben is be kell mutatni; – a család többi tagjának születési- vagy személyazonossági igazolványának másolata - eredetiben is be kell mutatni; – jogi vagy egészségügyi helyzetet igazoló dokumentumok (árva, forradalom hõsének leszármazottja vagy súlyos betegségben szenved); SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK
ANYA ÉS GYEREKE
32
– a család jövedelmét igazoló okiratok, eredetiben. A gimi pénz folyósítását a következõ esetekben függesztik fel: – a diák több mint 20 órát igazolatlanul hiányzik az iskolából; – a diákot 3-5 napig felfüggesztették; – a diák 7-es alatti magaviselettel zárta a félévet; – a diák nem látogatja a tanintézményt, vagy kizárták. Az összegeket a tanintézmény pénztárán keresztül folyósítják. Törvényes keret: 558/1998-as kormányhatározat.
SZOCIÁLIS SEGÉLYEK ÉS KEDVEZMÉNYEK