ANNEX 7. A légijármű felség- és lajstromjele

ANNEX 7. A légijármű felség- és lajstromjele 5. Kiadás – 2003. július 5. módosítással Nemzetközi Szabványok 7. ANNEX A NEMZETKÖZI POLGÁRI REPÜLÉSI EGYEZMÉNYHEZ 5. KIADÁS – 2003. JÚLIUS Ez a kiadás magában foglalja az összes 2003 február 18. előtt a Tanács által elfogadott módosítást és 2003 november 27-i hatállyal az Annex 7 összes korábbi kiadása érvényét veszti. A Szabványok alkalmazhatóságára vonatkozó információkat az Előszó tartalmazza. NEMZETKÖZI POLGÁRI REPÜLÉSI SZERVEZET

MÓDOSÍTÁSOK A megjelenő módosításokat az ICAO Journal újság, valamint az ICAO Kiadványok és Audio-Vízuális Oktatási Segédletek Katalógusának havonta megjelenő kiegészítő része rendszeresen közzéteszi, melyből ezen kiadvány használói tájékozódhatnak. Az alábbi táblázat rendeltetése az ilyen módosítások nyilvántartása. MÓDOSÍTÁSOK ÉS JAVÍTÁSOK NYILVÁNTARTÁSA MÓDOSÍTÁSOK sor- Alkalm Beveze Beveaztés szám zette hatósá kelte g kelte

HELYESBÍTÉSEK sorA Beveze Beveszám kiadás tés zette kelte kelte

1–5

ELŐSZÓ Történelmi háttér Az ANNEX 7 a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által elfogadott Szabványokat tartalmazza, melyeket minimum szabványoknak kell tekinteni azon jelölések feltüntetésénél, amelyek jelzik a megfelelő nemzetiséget és lajstromozást, és amelyeket az Egyezmény 20. Cikkelyével összhangban határoztak meg. A Légijármű Felség- és Lajstromjeleire vonatkozó Szabványokat a Tanács először 1949. február 8-án fogadta el a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Egyezményének (1944. Chicago) 37. Cikkelye előírásainak megfelelően és 7. Függelékként (Annex 7) jelölte meg az Egyezményhez. Ezek a szabványok 1949. július 1.-én léptek hatályba. A Szabványokat a Légialkalmassági Divízió első és második ülésének ajánlásaira alapozták, melyeket 1946 márciusában, illetve 1947. februárban tartottak meg. Az A Táblázat az egymást követő módosítások keletkezését mutatja a bennük foglalt fő témák felsorolásával, és tartalmazza az Annex és módosításainak a Tanács által elfogadott dátumait, hatálybalépésük és az alkalmazhatóságuk kezdetének időpontjait. A Szerződő Államok feladatai Eltérések bejelentése: Felhívjuk a Szerződő Államok figyelmét az Egyezmény 38. Cikkelye által előírt kötelezettségre, melynek értelmében a Szerződő Államok értesíteni tartoznak a Szervezetet bármilyen eltérésről, amely a saját nemzeti szabályaik és gyakorlatuk és ezen Annex-ben és a hozzá tartozó bármelyik

módosításban foglalt Nemzetközi Szabványok között fennáll. Ezen kívül felkérjük a Szerződő Államokat, hogy a Szervezetet folyamatosan tájékoztassák a jövőben esetleg bekövetkező eltérésekről, vagy egy korábbi eltérésre vonatkozó bejelentés visszavonásáról. Az eltérések bejelentésére vonatkozó külön felkérést a Szerződő Államoknak azonnal elküldjük, amint a jelen Annex egyes módosításai elfogadást nyertek. Az Államok figyelmét felhívjuk arra, hogy az Annex 15 előírásaiban is szerepel a nemzeti szabályok és gyakorlati eljárások valamint az ICAO Szabványok és Ajánlott Eljárások közötti eltérések bejelentésének kötelezettsége a Légiforgalmi Tájékoztató Szolgálaton keresztül az Egyezmény 38. Cikkelyében megfogalmazott kötelezettségen felül. Az információk közzététele A légijárművek üzemeltetését érintő eljárások, szolgáltatások, berendezések változásait, ezen Annexben meghatározott Szabványokkal összhangban biztosított információk létrehozását és visszavonását közzé kell tenni és az Annex 15 előírásai szerint hatályba kell helyezni. Az Annex részeinek jogi helyzete Egy Annex a következő részekből épül fel, és jogi helyzetük az alábbi, ámbár nem mindegyik található meg szükségszerűen minden egyes Annex-ben: 1.- Az Annex jellemző részei: a) Szabványok és Ajánlott Eljárások, melyeket az Egyezmény előírásainak megfelelően a Tanács fogad el. Meghatározásuk az alábbi: Szabvány: bármely előírás, mely fizikai jellemzőkre, konfigurációra, anyagra, teljesítményre, személyzetre vagy eljárásra vonatkozik, melynek egységes alkalmazása a nemzetközi léginavigáció szabályszerűsége és biztonsága érdekében szükséges, és melyre a Szerződő Államok az Egyezmény értelmében törekedni fognak, ha pedig nem tudnak megfelelni az előírásnak, akkor ezt a 38. Cikkely értelmében kötelesek a Tanács tudomására hozni. Ajánlott Eljárás: bármely előírás, mely fizikai jellemzőkre, konfigurációra, anyagra, teljesítményre, személyzetre vagy eljárásra vonatkozik, melynek egységes alkalmazása a nemzetközi léginavigáció biztonsága, szabályossága és hatékonysága érdekében kívánatos, és melyre a Szerződő Államok törekedni fognak hogy megfeleljenek az Egyezménynek. b) Függelékek: a jobb áttekinthetőség érdekében külön csoportosított anyagok, melyek azonban részét képezik a Tanács által elfogadott Szabványoknak és Ajánlott Eljárásoknak. c) Meghatározások: a Szabványokban és Ajánlott Eljárásokban használt fogalmak meghatározásai, melyek nem magától értetődőek olyan értelemben, hogy nincs elfogadott szótári jelentésük. Egy meghatározásnak nincs önálló jogi helyzete, de minden egyes olyan Szabványnak és Ajánlott Eljárásnak, - melyben a fogalmat használják,- lényeges részét képezi, mivel a fogalom jelentésváltozása kihatással lenne a pontos specifikációra. d) Táblázatok és ábrák: a Szabványokat vagy Ajánlott Eljárásokat kiegészítő, vagy szemléltető anyagok, - melyekre a Szabványokban és Ajánlott Eljárásokban hivatkozás is történik, - melyek részét képezik a vonatkozó Szabványnak vagy Ajánlott Eljárásnak, és jogi helyzetük velük azonos. 2. A Szabványokhoz és Ajánlott Eljárásokhoz kapcsolódó olyan lényeges szövegrészek, melyeket a Tanács közzétételre jóváhagyott: a) Előszó: a Tanács tevékenységére alapozott történelmi áttekintő és magyarázó anyagok, beleértve az Államok kötelezettségeinek kifejtését a Szabványok és Ajánlott Eljárások alkalmazására

vonatkozólag, mely az Egyezményből és a Határozati Javaslat elfogadásából fakad. b) Bevezetés: az Annex részeinek, fejezeteinek vagy pontjainak elején található magyarázó anyag, mely segíti a szöveg alkalmazásának megértését. c) Megjegyzések: ahol megfelelő, a szövegben szerepelnek annak érdekében, hogy konkrét adatokra, vagy a kérdéses Szabványokra és Ajánlott Eljárásokra hivatkozásul szolgáljanak, de nem képezik részét a Szabványoknak, vagy az Ajánlott Eljárásoknak. d) Mellékletek: a Szabványok és Ajánlott Eljárások kiegészítő anyagát képezik, vagy azok alkalmazásához szolgálnak útmutatásként. A nyelv kiválasztása Jelen Annex 6 (hat) nyelven került elfogadásra - angol, arab, kínai, francia, orosz és spanyol nyelven. Minden egyes Szerződő Államot felkérünk arra, hogy a szövegekből válaszon ki egyet, melyet a nemzeti szabályozásban és az Egyezményben felsorolt egyéb feladatok céljára kíván felhasználni, akár a szöveg közvetlen átvételével, akár a választott szöveg saját nemzeti nyelvre történő lefordításával, és erről megfelelően tájékoztassa a Szervezetet. Szerkesztési gyakorlat A következő gyakorlatot követjük annak érdekében, hogy első pillantásra nyilvánvaló legyen az egyes megállapítások jogi helyzete: a Szabványok normál betűtípussal, a Megjegyzések dőlt normál betűtípussal kerültek nyomtatásra, melyeknek jogi helyzetét a szöveg előtti Note előtag jelöli. A 7. Annex nem tartalmaz Ajánlott Eljárásokat. Bármely hivatkozás ezen dokumentum valamely részére, amelyet szám, és/vagy cím azonosít, magába foglalja az adott rész valamennyi alpontját is. A.Táblázat. – Az Annex 7 Módosításai Módosítás Forrása/i/ (Amendment)

Jóváhagyva Hatályba lép Alkalmazható

Tárgy

(1. kiadás)

A Légialkalmassági Divízió első /1946/ és második /1947/ ülése

1. (2. kiadás)

A Légialkalmassági Bizottság ötödik értekezlete /1962/

A légijármű lajstromjeleinek elhelyezése

Léginavigációs Bizottság Tanulmánya /1967/

A „légijármű” fogalmának 1967. november újbóli meghatározása, amelynek 8. következtében az összes 1968. március 8. légpárnás jármű, úgymint 1968. július 8. légpárnás jármű és földi jármű, nem osztályozható légijárműként.

2

1949. február 8. 1949. július 1. 1949. november 1. felség-, mérete

és 1963. november és 12. 1964. április 1. 1964. augusztus 1.

3 (3. kiadás)

A Tanács tanulmánya /1969./

A módosításban bevezetésre 1969. január 23. került a „ közös jel”, a 1969. május 23. „közös jelet lajstromozó 1969. szeptember hatóság” és a „nemzetközi 18. üzemeltető szervezet” kifejezések meghatározása, valamint megfelelő előírásokat tartalmaz annak érdekében, hogy az Egyezmény 77. cikkelye értelmében lehetővé váljon nemzetközi üzemeltető szervezet légijárműveinek egy más, nem nemzeti alapon történő lajstromozása.

4. (4. kiadás)

Léginavigációs Bizottság tanulmánya /1980./, LégijárműZaj- Bizottság ülése /1979./

Személyzet nélküli szabad 1981. március 30. léggömb. A „helikopter” 1981. július 30. 1981. november definiciójának változtatása 26.

5. (5. kiadás)

A Léginavigációs Bizottság tanulmánya

A légijármű lajstromozási 2003. február 17. 2003. július 14. bizonyítványának fordítása 2003. november 27.

NEMZETKÖZI SZABVÁNYOK 1. MEGHATÁROZÁSOK A Légijármű Felség- és Lajstromjeleire vonatkozó Szabványokban szereplő alábbi fogalmak jelentése a következő: Repülőgép (Aeroplane) A levegőnél nehezebb, erőgép meghajtású légijármű, amely repülés közben a felhajtóerőt elsősorban a repülés adott szakaszaiban rögzített helyzetben maradó felületeire ható aerodinamikai reakciók révén nyeri. Légijármű (Aircraft) Minden olyan szerkezet, amelynek a levegőben maradását olyan aerodinamikai reakciók biztosítják, melyek nem azonosak a levegőnek a földfelszínnel szembeni reakcióival. (Lásd 1.számú Táblázatot, A légijárművek osztályozása). Léghajó /Airship) A levegőnél könnyebb, erőgép-meghajtású légijármű. Ballon (Balloon) A levegőnél könnyebb, erőgép meghajtással nem rendelkező légijármű. Közös jel (Common mark) A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által a közös jelet nyilvántartó hatóság számára kijelölt jelölés, amely nem nemzeti alapon veszi lajstromba egy nemzetközi üzemeltető szervezet légijárműveit. Megjegyzés.- Egy nemzetközi üzemeltető szervezet minden légijárműve, melyet nem nemzeti alapon vettek lajstromba, ugyanazt a közös jelet fogja viselni. Közös jelet lajstromozó hatóság (Common mark registering authority) Az a hatóság, amely a nem-nemzeti nyilvántartást vezeti, vagy – ahol ez alkalmazható - annak azon részét, amelynél egy nemzetközi üzemeltető szervezet légijárműveit lajstromba veszik. Tűzálló anyag (Fireproof material) Olyan anyag, amelynek hőállósága legalább azonos az acéllal,

vagy ettől jobb, ha mérete mindkét esetben megfelel a meghatározott célnak. Vitorlázó repülőgép (Glider) Erőgép meghajtással nem rendelkező, a levegőnél nehezebb légijármű, mely repülés közben a felhajtóerőt elsősorban a repülés adott szakaszaiban rögzített helyzetben maradó felületeire ható aerodinamikai reakciók révén nyeri. Autogiro (Gyroplane) A levegőnél nehezebb légijármű, melyet repülés közben egy vagy több rotoron keletkező felhajtóerő tart a levegőben, mely rotorok szabadon forognak egy lényegében függőleges tengely körül. Levegőnél nehezebb légijármű (Heavier-than-air aircraft) Bármilyen olyan légijármű, mely a felhajtóerőt repülés közben elsősorban aerodinamikai erőkből nyeri. Helikopter (Helicopter) Olyan a levegőnél nehezebb légijármű, melynek levegőben maradását egy általában függőeleges tengelyre szerelt egy, vagy több erőgép meghajtású rotorlapáton képződő felhajtóerő biztosítja. Nemzetközi üzemeltető szervezet (International operating agency) Az Egyezmény 77. Cikkelye által szándékolt képviseleti forma. Levegőnél könnyebb légijármű (Lighter-than-air aircraft) Minden olyan légijármű, melyet a levegő felhajtóereje tart a levegőben. Csapkodószárnyú repülőgép (Ornithopter) A levegőnél nehezebb légijármű, amelynek repülését a csapkodó mozgást végző szárnyakra ható felhajtóerő teszi lehetővé. Forgószárnyas repülőgép (Rotorcraft) Erőgép-meghajtású, a levegőnél nehezebb légijármű, amely levegőben maradását az egy vagy több rotorlapáton képződő felhajtóerőnek köszönheti. Lajstromozó Állam (State of Registry) Az az állam, amelynek lajstromába a légijárművet bevezették.

2. HASZNÁLANDÓ FELSÉGJELEK, KÖZÖS JEL ÉS LAJSTROMJELEK 2.1. A felségjel, vagy a közös jel, valamint a lajstromjel betűcsoportból áll. 2.2. A felségjel, vagy a közös jel megelőzi a lajstromjelet. Ha a lajstromjel első karaktere egy betű, ezt egy kötőjelnek kell megelőznie. 2.3. A felségjelet a Nemzetközi Távközlési Unió által a Lajstromozó Állam számára kiutalt rádió hívójeleket tartalmazó nemzeti jelsorozatból kell kiválasztani. A felségjelet be kell jelenteni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek. 2.4. A közös jelet a Nemzetközi Távközlési Unió által a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet számára kiutalt rádió hívójelekben szereplő nemzeti jelsorozatból kell kiválasztani. Megjegyzés.- A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet végzi a közös jel kiosztását a közös jelet lajstromozó hatóságnak. 2.5. A lajstromjelnek betűkből, számokból, vagy betűk és számok kombinációjából kell állnia, melyet a Lajstromozó Államnak, vagy a közös jelet lajstromozó államnak kell kijelölni. 2.6. Amikor betűket használnak lajstromjelként, akkor olyan betűkombinációkat nem szabad használni, amelyek összetéveszthetők a Nemzetközi Jelkód II. Részében lévő ötbetűs kombinációkkal, a Q-kódban használt Q betűvel kezdődő hárombetűs kombinációkkal, az SOS vészjelzéssel, vagy más

hasonló sürgősségi jellel, mint például: XXX, PAN és TTT. Megjegyzés.- Ezen kódjelekre vonatkozó információként lásd a jelenleg hatályos Nemzetközi Távközlési Szabályzatot.

3. A FELSÉGJEL, A KÖZÖS JEL ÉS A LAJSTROMJEL ELHELYEZÉSE 3.1. Általános rész A felségjelet, vagy a közös jelet, és a lajstromjelet rá kell festeni a légijárműre, vagy valamely más módon kell rögzíteni a légijárművön oly módon, hogy ennek tartóssága hasonló fokú legyen, mint a festésé. A jeleket mindenkor tisztán és láthatóan kell tartani. 3.2. Levegőnél könnyebb légijárművek 3.2.1. Léghajók: A léghajó jeleit vagy a törzsburkolaton, vagy a vezérsíkon kell feltüntetni. Ha a jeleket a törzsön tüntetik fel, akkor a törzs mindkét oldalán hosszirányban és a felső felületén is szimmetrikusan kell elhelyezni. Ha a jeleket a vezérsíkon helyezik el, akkor azokat mind a vízszintes, mind a függőleges vezérsíkon fel kell tüntetni, a vízszintes vezérsíkon a jeleket a felület jobb felső részén és a bal alsó részén kell elhelyezni úgy, hogy a betűk és a számok felső éle a belépőél felé mutasson, a függőleges vezérsíkon a jeleket a vezérsík alsó felén mindkét oldalon vízszintesen írt számokkal és betűkkel kell feltüntetni. 3.2.2. Gömb-alakú ballonok ( nem azonosak a személyzet nélküli szabadon repülő ballonokkal) A jeleket két helyen, egymással ellenkező oldalon kell megjeleníteni. A jeleket a ballon legnagyobb vízszintes kerülete mentén kell elhelyezni. 3.2.3. Nem-gömbalakú ballonok ( nem azonosak a személyzet nélküli szabadon repülő ballonokkal) A jeleknek minden egyes oldalon meg kell jelenniük. Úgy kell elhelyezni, hogy a ballon maximális keresztmetszete közelében kerüljenek feltüntetésre, közvetlenül akár a teherelosztó kötélzet felett, vagy a kosár felfüggesztő kábelek csatlakozási pontjai felett. 3.2.4. Levegőnél könnyebb légijármű ( nem azonos a személyzet nélküli szabadon repülő ballonokkal) Az oldalán lévő jeleknek mind oldalról, mind pedig a földről nézve jól láthatóaknak kell lenni. 3.2.5. Személyzet nélküli szabadon repülő ballonok elhelyezni ( lásd 8. Pontot).

A jeleket az azonosító felületen(lapon) kell

3.3. Levegőnél nehezebb légijárművek 3.3.1.Szárnyak. A levegőnél nehezebb légijárműveken a jelzéseket egyszer kell feltüntetni a szárnyszerkezet alsó részén. A szárnyszerkezet alsó felületének bal felén kell a jelzéseket elhelyezni, hacsak ez nem nyúlik túl a szárnyszerkezet egész alsó felületén. Amennyire csak lehetséges, a jelzéseket a szárny belépő és kilépő élétől azonos távolságra kell elhelyezni. A betűk és a számok tetejének a szárny belépőéle felé kell esni. 3.3.2.A törzs (vagy ezzel egyenértékű szerkezet) és a függőleges vezérsík felületek. A levegőnél nehezebb légijárműveken a jelzéseket vagy a légijármű törzsének mindkét oldalán (vagy ezzel egyenértékű szerkezeten) a szárnyak és a vezérsík között, vagy a függőleges vezérsík felületek felső felében kell elhelyezni. Amikor az egyetlen függőleges vezérsíkon helyezik el a jelzéseket, akkor azoknak mindkét oldalán látszaniuk kell. Osztott függőleges vezérsík esetén a jelzéseket a szélső vezérsíkok külső oldalán kell elhelyezni. 3.3.3.Különleges esetek. Ha egy levegőnél nehezebb légijárműnek nincsenek olyan alkotóelemei,

melyek megfelelnek a 3.3.1. és 3.3.2. pontokban ismertetetteknek, akkor a jelzéseket oly módon kell feltüntetni, hogy azok könnyen azonosíthatók legyenek.

4. A FELSÉGJEL, A KÖZÖS JEL ÉS A LAJSTROMJEL MÉRETE. Minden egyes különálló jelcsoport betűinek és számainak azonos magasságúaknak kell lenniük. 4.1. Levegőnél könnyebb légijárművek 4.1.1. A levegőnél könnyebb légijárműveken, a személyzet nélküli szabadon repülő ballonok kivételével, a jelzések magassága legalább 50 centiméter legyen. 4.1.2.A személyzet nélküli szabadon repülő ballonokon a jelzések méretét a Lajstromozó Államnak kell meghatározni figyelembe véve a hasznos teher méretét, amelyre az azonosító lapot erősítik. 4.2.Levegőnél nehezebb légijárművek 4.2.1. Szárnyak. A levegőnél nehezebb légijárművek szárnyain a jelzések magassága legalább 50 centiméter legyen. 4.2.2.A törzs (vagy ezzel egyenértékű szerkezet) és a függőleges vezérsík felületei. A jelzések magasságának a törzsön (vagy ezzel egyenértékű szerkezeten), valamint a levegőnél nehezebb légijármű függőleges fvezérsík felületein legalább 30 centiméteres magasságúnak kell lenni. 4.2.3.Különleges esetek. Ha egy levegőnél nehezebb légijárműnek nincsenek olyan alkotóelemei, melyek megfelelnek a 4.2.1. és 4.2.2. pontokban ismertetetteknek, akkor a jelzések méretének olyannak kell lennie, hogy a légijármű könnyen azonosítható legyen

5. A FELSÉGJEL, A KÖZÖS JEL ÉS A LAJSTROMJEL ÍRÁSJELEINEK TÍPUSA 5.1.A betűknek díszítés nélküli latin nagybetűknek kell lenni. A számoknak díszítés nélküli arab számoknak kell lenni. 5.2.Az egyes írásjelek szélessége (kivéve az l betűt és az 1-es számot), valamint a kötőjelek hossza a írásjel magasságának kétharmada legyen. 5.3.Az írásjeleket és a kötőjeleket folyamatos vonallal kell képezni, és olyan színnel kell feltüntetni, mely a háttértől jól láthatóan elüt. A vonalak vastagsága az írásjel magasságának egyhatoda kell, hogy legyen. 5.4.Az egyes írásjeleket az őt közvetlenül megelőzőtől, vagy az őt követőtől egy olyan térközzel kell elválasztani, mely nem kisebb, mint az írásjel szélességének egynegyede. Ebből a szempontból a kötőjelet írásjelnek kell tekinteni.

6. A FELSÉGJEL, A KÖZÖS JEL ÉS LAJSTROMJELEK LAJSTROMOZÁSA Minden egyes Szerződő Állam, vagy közös jelet regisztráló hatóság köteles érvényes nyilvántartást vezetni, melyben szerepel az adott Állam által, vagy a közös jelet regisztráló hatóság által lajstromba vett minden egyes légijármű, és a lajstromozási bizonyítványba bejegyzett adatok (lásd a 7. Pontot). A személyzet nélküli szabadon repülő ballon lajstromozásának tartalmaznia kell a kiadás dátumát, idejét és helyét, a ballon típusát és az üzemeltető nevét.

1. számú táblázat: A légijárművek osztályozása Szabadon repülő ballon

Gömb alakú ballon Nem gömb alakú ballon

Erőgép meghajtás nélküli Levegőnél könnyebb Kötött ballon

Gömb alakú kötött ballon Nem gömb alakú kötött ballon1

LÉGIJÁRMŰ Merev léghajó Erőgép meghajtású

Léghajó

Félig merev léghajó Nem merev léghajó

Erőgép meghajtás nélküli

Vitorlázó repülőgép Sárkány4

Szárazföldi vitorlázó repülőgép. Vízi vitorlázó repülőgép2

Szárazföldi repülőgép3

Levegőnél nehezebb Repülőgép

Vízi repülőgép2 Kétéltű repülőgép2 Autogiro

Forgószárnyú légijármű

Szárazföldi3 Vízi2 Kétéltű2 Szárazföldi3

Erőgép meghajtású Helikopter

Csapkodó szárnyú légijármű

Vízi2 Kétéltű2

Szárazföldi 3 Vízi 2 Kétéltű2

1- Általános megjelölése "kötött ballon" 2- “Úszótalpas” vagy “csónakos” megjelölés kapcsolható hozzá szükség szerint 3- Magába foglalja a sítalpas futóművel felszerelt légijárművet (a szárazföldi megnevezés helyett használja a sítalpas megnevezést) 4- Csak a teljesség kedvéért.

7. LAJSTROMOZÁSI BIZONYÍTVÁNY 7.1.A lajstromozási bizonyítványnak szövegezésben és elrendezésben az 1. számú ábrán szereplő bizonyítványmintával kell megegyeznie.

Megjegyzés.- A nyomtatvány méretét a Lajstromozó Állam, vagy a közös jelet kiadó hatóság dönti el. 7.2.Ha a lajstromozási bizonyítványokat nem angol nyelven adják ki, akkor az angol nyelvű fordításnak is szerepelnie kell benne. Megjegyzés.- A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Egyezményének 29. Cikkelye előírja, hogy a lajstromozási bizonyítványt a nemzetközi léginavigációban résztvevő minden egyes légijármű köteles a fedélzetén tartani.

8. AZONOSÍTÁSI LAP A légijárművön el kell helyezni egy azonosítási lapot, melyen legalább a felségjel, vagy a közös jel és a lajstromjel fel van tüntetve. A lapot tűzbiztos fémből, vagy más, megfelelő fizikai jellemzőkkel rendelkező anyagból kell készíteni és a légijármű fő bejárata közelében feltűnő helyen kell a légijárműben felerősíteni, vagy személyzet nélküli szabadon repülő ballon esetében a hasznos teher külső részén feltűnő helyen kell rögzíteni.

9. ÁLTALÁNOS RÉSZ A jelen Annex előírásai nem vonatkoznak a kizárólag meteorológiai célra használt meteorológiai szélmérő ballonokra, és a teher nélküli, személyzet nélküli szabadon repülő ballonokra . 1. számú ábra: Lajstromozási Bizonyítvány *

* ÁLLAM vagy KÖZÖS JELET NYILVÁNTARTÓ HATÓSÁG MINISZTÉRIUM MINISZTÉRIUMI FŐOSZTÁLY VAGY SZOLGÁLAT

Lajstromozási Bizonyítvány 1. Felségjel vagy közös jel és 2.Gyártó és. a légijármű gyártójának 3.A légijármű gyártási száma Lajstromjel típus megnevezése ………………………………… ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………

4.

A

légijármű

tulajdonosa

…………………………………… ……………………………………………………..

5. A tulajdonos címe …………………………………………………………… 6. Igazoljuk, hogy a fenti légijárművet a ………………………………………. ………………………………………Lajstromába bevezették, összhangban /a nyilvántartó megnevezése/ az 1944. december 7. Nemzetközi Polgári Repülési Egyezménnyel és a / + / ………………………………………………………………………………. /Aláírás/ A

……………………………………….. kibocsátás

dátuma

/ + / Beírni a hivatkozást az alkalmazható szabályozásokra. * * A Lajstromozó Állam vagy a közös jelet lajstromozó hatóság tölti ki.

…………………………….