2015-2019
PƐƐnjĞĨŽŐĄƐƐĂůĂnjĠůŚĞƚƅďďŬƂƌŶLJĞnjĞƚĠƌƚ
ANGYAL Stratégia és Program ZÖLD+ dĄƌƐĂĚĂůŵŝĞŐLJĞnjƚĞƚĠƐ sĠůĞŵĠŶLJĞŬĠƐǀĄůĂƐnjŽŬ
Véleményező szervezetek: 1. Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar 2. Magyar Urbanisztikai Tudásközpont NKft. 3. Magyar Kerékpáros Klub 4. Levegő Munkacsoport 5. EB OVO Egyesület 6. Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztály 7. Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész Tagozat
Lakossági vélemények Azokat a kerületi lakosoktól, magánszemélyektől érkező véleményeket és az arra adott válaszokat közöljük (a véleményező neve és címe nélkül) melyek esetében a levélírók hozzájárultak véleményük közzétételéhez.
2
Címzett: Dr. M. Szilágyi Kinga dékán BCE Tájépítészeti Kar 1118 Budapest, Villányi út 29-43
Tárgy: Válasz az AngyalZÖLD+ Stratégia és Program 2015-2019 dokumentumra küldött észrevételekre.
Tisztelt Dékán Asszony! Köszönjük, hogy véleményezték a XIII. Kerületi Önkormányzat közterületi stratégiáját és programtervét. Munkánk visszaigazolásának tekintjük, hogy a dokumentumot tudományosan megalapozottnak tartja, mely jelzi a kerület zöldhálózat fejlesztés területén való elkötelezettségét. Javaslataikkal, észrevételeikkel kapcsolatos válaszaink: A 12. oldalon szereplő 5 m2/fő adat a kerület hosszú távú koncepciójából került átvételre, valóban pontatlan, a valóság ennél kedvezőbb. A kerület egy főre jutó zöldfelületi borítottsága (110 000 fő lakossal számolva) a 40. oldalon közölt zöldfelület borítottsági térkép alapján a Népszigetet nem számítva is 33%. A zöldterületi ellátottság, a fővárosi és kerületi fenntartású zöldterületeket együtt vizsgálva (a Margitsziget nélkül) meghaladja a 9 m2/fő értéket. A Rákos-patak rekreációs fejlesztése során az ökológiai szempontok (természetközeli vízpart kialakítása, zöldfelületi intenzitás növelése) együtt vannak jelen a terület rekreációs célú feltárásával (kerékpárút, futósáv fejlesztés, közvilágítás kiépítése, játszó és testedző terek létesítése). Zöldhálózati fejlesztések során az ökológiai és a rekreációs használati szempontok együttes mérlegelése szükséges. A Rákosrendező pályaudvar területének megújítását, a városi vérkeringésbe csatolását mi is Zugló jelentős fejlesztés lehetőségének tekintjük, mely a két szomszédos kerület izoláltságát is mérsékelhetné. Mind a Marina part Meder utcától északra lévő területének, mind a Népszigetnek a rekreációs és zöldhálózati célú fejlesztése jelentős tartalékot jelent a XIII. kerület számára. Ezeken a területeken a zöldhálózati fejlesztéseket azonban településrendezési tervek elfogadásának, közterületek kiszabályozásának kell megelőznie. Köszönjük javaslatukat a dokumentum újabb tematikus térképpel való kiegészítésére, melyet a dokumentum felülvizsgálatakor hasznosítani fogunk. Véleményüket, javaslataikat ismételten megköszönve Tisztelettel Budapest 2014. december 11. Helembai Mihály divízióvezető 4
H
► S Z A K M A I
V É L E M É N Y – A n g y a l z ö l d + Budapest, 2014. november 28. Jelen szakmai vélemény az AngyalZöld + Stratégia és Program 2014. november 17-én létrehozott változatáról született. A program szakmai szempontból mintaszerűnek mondható. Felépítése, szerkezete világos, helyzetértékelése és javaslatai is jól tükrözik a korszerű szakmai törekvéseket. Logikusam korrekt módon veszi végig az anyag azokat az előzményeket, amelyekhez illeszkedik, és ezek eredménye, kapcsolatrendszere a tervjavaslatokban is példamutatóan megjelenik. Mintaszerűnek – és más önkormányzatok, szaktervezők számára követendő példának – mondható az integrált megközelítés olyan alkalmazása, amely a közterületek és a kerületi hatáskörben lévő közlekedés összehangolt tervezését jelenti, alkalmazkodva egyben a Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő megvalósító szervezet kompetenciáihoz is. Szintén követendőnek, példásnak mondható az a tervezői felfogás, amely a Magyarországon gyakran meglehetősen sokféle jelentéstartalommal használt „fenntarthatóság” kifejezést a szó eredeti értelmében, tehát „az elért eredmények sokáig fennmaradhatnak, mert biztosítjuk hozzá a feltételeket” jelentéssel alkalmazza. Imponáló a gazdag adattartalom, amely igen jól megalapozza a javaslatokat, és alátámasztja azok indokoltságát, realitását, és nemcsak a lakosság komfortérzetének, hanem a kerület – egyébként is jó – megítélésének, hírnevének fokozásához is messzemenően alkalmas a zöldfelületek számszerűsített növelése, azok költségelt projektek szerinti bemutatása. A kerület belső marketingje, egyúttal pedig a fenntartási munkák egyszerűsítése érdekében javasolható ugyanakkor, hogy a köztérmegújítások során egy, a kerületre jellemző utcabútorcsalád kerüljön alkalmazásra, és nem minden egyes park esetében egyedi döntéssel kiválasztott típusok, vagy egyedi darabok, amelyek pótlása meglehetősen nehézkes, gazdaságtalan. Ettől indokolt esetben – pl. kifejezetten sajátos környezetben – el lehet térni, de fő szabályként indokolt lenne az egységes színvonal érdekében – is – ezt az elvet alkalmazni. A másik kisebb szakmai hiányérzet a kommunikáció terén jelentkezik: a logikusan felépített és részletesen ismertetett belső (azaz kerületen belüli) kommunikációs munka mellett érdemes lenne az eddiginél nagyobb súlyt fektetni a külső kommunikációra is, azaz az eredmények, tervek szélesebb közvéleménnyel való folyamatos ismertetésére. Összefoglalóan elmondható, hogy az AngyalZöld+ méltó utóda az első változatnak, és joggal remélhető, hogy a kerület közterületi fejlődését az eddiginél is hatékonyabb pályára állítja majd.
Ongjerth Richárd ügyvezető igazgató
H-1094 Budapest. Liliom utca 48. E-mail:
[email protected] Internet: www.mutk.eu
Telefon/Phone: + 36 1 215 5794 Adószám: 20654821-2-43 Bank: 11709002-20603557
Címzett: Ongjerth Richárd ügyvezető igazgató Magyar Urbanisztika Tudásközpont NKft.
Tárgy: Válasz az AngyalZÖLD+ Stratégia és Program 2015-2019 dokumentumra küldött észrevételekre.
Tisztelt Igazgató Úr! Köszönjük, hogy véleményezték a XIII. Kerületi Önkormányzat közterületi stratégiáját és programtervét. Munkánk törekvéseink visszaigazolásának tekintjük, hogy az AngyalZÖLD méltó utódának tekintik a dokumentumot, mely a kerület közterületi fejlődését az eddiginél is hatékonyabb pályára állítja. Javaslataikkal kapcsolatos válaszaink: A komplex lakótelepi felújítások során (Országbíró ltp, Kárpát ltp, Vizafogó ltp) ez idáig azonos közterületi bútorokat használtuk. Azonban ennek követelményként való megfogalmazása aggályos, mivel egy forgalmazó számára teheti kiszolgáltatottá a közterületek fejlesztőjét, illetve ez közbeszerzési szempontból is aggályos. A kerület egészére vonatkozó egységes közterületi berendezés használatot a kerület sokféle építészeti karaktere sem indokolja véleményünk szerint. Egy közterületen, vagy közterületi karakteren belül azonban a közterületi arculat szempontjából valóban indokolt az egységes megjelenés. A kerület közterületi eredményeinek kifele irányuló kommunikációjára vonatkozó észrevételeit megszívlelendőnek tartjuk. Ennek megvalósításában számítunk a MUT szakmai segítéségére is.
Véleményüket, javaslataikat ismételten megköszönve Tisztelettel Budapest 2014. december 11.
Helembai Mihály divízióvezető
6
From: László János Sent: Wednesday, December 03, 2014 9:02 AM To: Gábor Péter Subject: Re: FW: AngyalZÖLD+ véleményezés Kedves Péter! Engedje meg, hogy az anyaggal kapcsolatos véleményünket e levél keretében foglaljam össze. Az anyag általános szinten véleményünk szerint nagyon fontos és hasznos. Szervezetünk ezen belül elsősorban két területtel foglalkozott: kerékpározás és gyaloglás. 1. Kerékpározás o Öröm, hogy kiemelt fontosságot tulajdonít az anyag a kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosításához. Rá is fér a kerületre. A helyzetértékeléssel egyetértünk. A fejlesztési elképzelések nevesített forrását részben keveselljük (összesen 30 M Ft az 5 évre), főleg, ha összevetjük az egyéb közúti fejlesztési forrásokkal. Ezért azt javasoljuk, hogy az ÖSSZES közúti beruházásnál, fejlesztésnél és javításnál vegyék figyelembe és tervezzék be az adott útvonal kerékpározhatóságának biztosítását is! Tehát egy út újraaszfaltozásánál a tervezőnek legyen kötelező megvizsgálnia azt, hogy hogyan lehet az utat kerékpározhatóvá tennie (sáv, kerékpáros nyom, nyitott kerékpársáv, stb alkalmazásával), és ezt illesszék be a kivitelezésbe. Ez gyakorlatilag többletköltség nélkül növeli a kerékpáros infrastruktúrát, javítja a kerékpározhatóságot. A lehetséges eszközökről egy rövid ismertető: http://kerekparosklub.hu/sites/default/files/koltseghatekony_megoldasok.pdf Kiemelt fontosságú az egyirányú utcák megnyitása, fontosnak tartanánk, ha az anyagban így szerepelne: "az összes egyirányú utca vizsgálata és lehetséges megnyitása ellenirányban kerékpáros forgalom számára. Ebben javasoljuk figyelembe venni a vonatkozó Útügyi Műszaki Előírást. 2. Gyaloglás Nagyon nagy előnye az anyagnak, hogy ezt, a gyalogos felületek növelését és fejlesztését fontosnak tartja. A kerületben, különösen az Újlipótvárosban a járdák legtöbbje járhatatlan a parkoló autók miatt, ezért sem tartjuk elegendőnek, hogy ott területén a következő 5 évben kizárólag felülvizsgálatra kerül sor, beavatkozásnak nyoma sincs. Javasoljuk, hogy az anyag fogalmazzon meg célokat és hozzá kapcsolódó eszközöket a járdán parkolás csökkentésére (például: bizonyos utcákban az ingyenes parkolás korlátozása a helyi lakosok számára is, alsó rakparti ingyenes tárolás támogatása, meglévő teremgarázsok (privát és állami) tulajdonosaival való megállapodás helyi lakosoknak az éjszakai ingyenes/önkormányzat által támogatott tárolás biztosítása) Köszönöm, hogy lehetőséget adtak az anyag véleményezésére! üdvözlettel LÁSZLÓ János elnök/president Magyar Kerékpárosklub / Hungarian Cyclists' Club H-1133 Budapest, Kárpát utca 48. M: +36 30 964 6016 T/F: +36 1 3150590
7
Címzett: László János elnök Magyar Kerékpárosklub 1133 Budpest, Kárpát u. 48
Tárgy: Válasz az AngyalZÖLD+ Stratégia és Program 2015-2019 dokumentumra küldött észrevételekre.
Tisztelt Elnök Úr Köszönjük, hogy véleményezték a XIII. Kerületi Önkormányzat közterületi stratégiáját és programtervét. Fontos számunkra, hogy a dokumentumot fontosnak és hasznosnak tartják, helyzetértékelésünkkel egyetértenek. A javaslataikkal kapcsolatos válaszaink: Egyetértünk javaslatukkal, hogy az összes kerületi közúti beruházás során szükséges a kerékpározhatóság biztosítására tekintettel lenni. A kerületi, jellemzően kis forgalmú lakóutcák esetben azonban ez biztosítható önálló kerékpársáv kialakítása nélkül is az úttesteten. A BKK által a kerületben tervezett kerékpározási fejlesztéseket a 10-es térképen ábrázoltuk. Az egyirányú utcák megnyitásának lehetősége az ellenirányú kerékpározás számára a „B4.1.2. Forgalomtechnikai intézkedések, kerékpáros infrastruktúra fejlesztése” programban szerepel. Azonban a láthatóan növekvő mértékű kerékpáros forgalom kiszolgálása mellet a lakosság parkolási igényeinek kiszolgálása is fontos szempont. Ezért az ellenirányú kerékpározás engedélyezését olyan helyszíneken tervezzük biztosítani, ahol ez nem jár parkolóhely veszteséggel. A dokumentum a 48. oldalon prioritásai között deklarálja a gyalogos és kerékpáros közlekedés prioritását a fejlesztések során. Ennek a prioritásnak a figyelembevételével került megfogalmazásra az „A3.2.3. Újlipótvárosi gyalogos és zöldfelület fejlesztési program” mely a járdákon a megfelelő gyalogos felület biztosítását, zöldfelületek növelését tűzi ki célul. Természetesen ennek megvalósítása során szintén figyelemmel kell lennünk, a lakosság parkolási igényeire is. A program célja mintaprojekteken keresztül, a többség számára elfogadható kompromisszumok mentén történő fokozatos előrehaladás. Érdeklődéssel olvastuk a honlapjukról letölthető, nagyon színvonalas „Mit tehet az önkormányzat a kerékpáros kölekedés fejlesztése érdekében?” című dokumentumot. Lehetőség szerint az ott szereplő javaslataikat is figyelembe vesszük a közterületek fejlesztése során. Véleményüket, javaslataikat ismételten megköszönve Tisztelettel Budapest 2014. december 11. Helembai Mihály divízióvezető
8
AngyalZÖLD+ Stratégia és Program 2015-2019 című anyaggal kapcsolatos javaslatok A XIII. kerület korábbi Angyalzöld, illetve a mostani Angyalzöld+ közterületi programja példamutató kezdeményezés. Az öröklött adottságokat, a sokszínűséget sikeresen továbbfejlesztő programok a kerületet a főváros egyik népszerű területévé, lakó- és üzleti célpontjává teszik. Nagy kihívást jelent a kerületi Közszolgáltató Zrt.-nek a közterületek többi szereplőjével (a főutakon a fővárossal vagy pl. a Nyugati téren a szomszédos kerületekkel) történő megegyezés az egységes, ápolt és élhető közterületek – egy élhető és versenyképes kerület fenntartása érdekében. Korlátokat jelent az utak duális rendszere (a közterületek részben fővárosi másrészt kerületi kezelésben vannak) és az, hogy a tömegközlekedésnél, a parkolási szabályoknál, a Duna-part közlekedésének, területhasználatának kialakításánál a főváros dönt. A közterületek használóit azonban nem érdeklik a különböző kompetenciák, az üzemeltetés színvonalát alapvetően befolyásoló eltérő működések, intézményi és jogszabályi hátterek. A legfőbb közlekedési csomópontokat fővárosi jelentőségű helynek tekinthetjük - Nyugati tér, Váci út - Róbert Károly krt. kereszteződése, Újpest városkapu térsége. E helyeket jelenleg a közlekedési funkciók túlsúlya, a definiálatlan szabadtéri struktúra jellemzi. 15. oldal „A Dunával együtt élő város”: A Duna menti fejlesztési feladatok kapcsán a kerület Dunai partvonalán a városias fejlesztés, a szigeteken a sport, rekreációs és turisztika funkciókat szolgáló minőségi zöldfelület-fejlesztés és funkciókínálat bővítés a cél. Kiemelten kell kezelni a városlakók és a folyó kapcsolatának lehetőségét. A kerületi Duna-parton vegyes használatú szakasz ill. városias sétány kialakítása javasolt. Kiemelt figyelmet szentel a Duna-menti közlekedési elemek elválasztó hatásának csökkentésére. A kerület szempontjából releváns a szállodahajók decentralizált elhelyezését szolgáló törekvés, mely a kerületi Duna partok kikötési célú igénybevételét vetíti előre. A Levegő Munkacsoport fővárossal kapcsolatos törekvései – a közösségi közlekedés előnyben részesítése, a közterek humanizálása, a Duna-part és a környező területek gyalogos kapcsolatának, sokszínű interakciójának erősítése – egybeesnek a XIII. kerületben élők érdekeivel. Reméljük, hogy ezek megvalósulásával Budapest is fokozatosan felzárkózik a sikeres zöld városok közé.
Észrevételeink:
9
Az ingatlanfejlesztések megtorpanása módot ad a kerületnek arra, hogy az élhetőség szempontjait jobban érvényesíthesse a közterületek kialakítása és kezelése során. Beépítési karakterek A sűrű beépítésű területeken törekedni kell arra, hogy a beépítési intenzitás csökkenjen, de legalábbis ne változzon. http://hvg.hu/itthon/20141114_Arveresre_bocsatjak_a_Pannonia_utcai_ovod/ Alacsony beépítettségű területek: „A területek viszonylag alacsony gépkocsi-ellátottsága révén nem jellemző a parkolóhiány, azonban a lakosság jövedelmi szintjének emelkedésével várható ennek kialakulása.” Törekedni kell arra, hogy a lakosság jövedelmi szintjének emelkedése ne vonja automatikusan maga után a parkolási igények hasonló mértékű növekedését. A tömegközlekedés további javítása, az autómegosztó vállalkozások elterjedése, a szemléletformálás, a helyi sportolás és szabadidő eltöltés kínálatának növekedése, a parkolás társadalmi költségeinek a használó által történő megfizettetése eredményes eszköznek bizonyult több európai nagyvárosban a saját gépkocsi-tartás fokozatos visszaszorulására. Fasorok A városi fasorok kedvezően befolyásolják a helyi mikroklímát, esztétikusak, növelik az ingatlanok értékét stb. Javasoljuk, hogy - első lépésben - készüljön felmérés arról, mely kerületi utak, utcák geometriai mérete illetve a közművek nyomvonala tenné lehetővé fasorok létesítését. 3 oldalú együttműködés az üres építési telkek, rozsdaterületek átmeneti hasznosításában A kerületben – hasonlóan a szomszédos kerületekhez – számos beépítetlen ingatlan vár új befektetésekre. Ezek a telkek hosszabb ideje rendezetlenek, porosak, csökkentik a környék ingatlanjainak értékét is. Javasoljuk, hogy a középiskolák és helyi önkéntesek munkájával - a telektulajdonosokkal együttműködve - szervezzék meg néhány telek ideiglenes bezöldítését önkormányzati támogatással. Az ilyen mintaprojektek például szolgálhatnak a főváros többi kerületének is, javítva a helyi mikroklímát, rekreációs lehetőséget és a látványt egyaránt.
Számos példa bizonyítja, hogy a helyi lakosok készek erőfeszítéseket tenni a környezetük jobbításáért. A zöldfelületek ápolásában is komoly szerepet játszhatnak, amennyiben jó együttműködés alakul ki az önkormányzattal. A kerület összes érintettje közötti sikeres együttműködést kívánunk. http://www.levego.hu/kapcsolodo-anyagok/lepjunk-at-a-gondozott-statuszbol-a-reszvetelidemokraciaba Budapest, 2014. november 30. Összeállította: Beliczay Erzsébet
10
Címzett: Beliczay Erzsébet elnökhelyettes Levegő Munkacsoport 1465 Budpaest, Pf 1676
Tárgy: Válasz az AngyalZÖLD+ Stratégia és Program 2015-2019 dokumentumra küldött észrevételekre.
Tisztelt Elnökhelyettes Asszony! Köszönjük, hogy véleményezték a XIII. Kerületi Önkormányzat közterületi stratégiáját és programtervét. Munkánkat visszaigazolja, hogy a dokumentumot példamutató kezdeményezésnek tekintik. Fasorokra vonatkozó javaslatuk alapján a dokumentum 60. oldalán az „A3.2.3. Újlipótvárosi gyalogos és zöldfelület fejlesztési programban” az alábbi szöveges módosítást vezetjük át: Újlipótvárosi utcák humanizálása, járdák gyaloglási szélességének biztosítása, zöldfelület fejlesztés (virágos oszlopok, fák). Az utcák geometriai mérete illetve a közművek nyomvonala alapján a fásítási lehetőségek feltárása
A javaslataikkal kapcsolatos válaszaink: A dokumentum közterületi stratégia, ezért az építési tömbök kialakítása, azok szabályozása nem tartozik tárgykörébe. Megítélésünk szerint a kerületben – a kompakt város elve alapján, a szuburbánus települési terjeszkedés, az ingázási célú gépkocsiforgalom mérséklése érdekében – több helyen van lehetőség a beépítés intenzitásának növelésére. Egyetértünk azzal, hogy a fejlesztések során egy adott konkrét helyszín közterületi és zöldhálózati ellátottságát vizsgálni szükséges. Újlipóvárosnak a Pannónia – Tutaj utcák mentén lévő része zöldhálózati ellátottsága rendkívül kedvező (Duna-terasz és Kárpát ltp. közparkja, Tutaj utcai zöldterület, Bessenyei utcai pihenőpark és játszótér, RaM kert, Kassák Lajos park). Ezen közterületek zöldhálózati fejlesztése részben korábban megtörtént, részben a dokumentum fejlesztési programjaiban szerepel.
11
Egyetértünk abban, hogy a lakosság környezeti szemleleformálása, a klímaváltozás miatti környezeti veszélyek mérséklésének, az alkalmazkodás lehetőségeinek ismertetése fontos kihívása a településgazdálkodásnak. Ezen gondolatok alapján tervezzük megvalósítani a „D1.2.5. Környezeti szemléletformálás a környezet- és klímatudatosság terén” programunkat, mely tartalmának részletes kidolgozásában örömmel vesszük a Levegő Munkacsoport közreműködését. A beépítetlen, magán tulajdonú ingatlanokra vonatkozó javaslatuk nem tartozik a közterületi stratégia tárgykörében. Kerületünk három középiskolával is együttműködik a közösségi szolgálat program keretében, ahol az iskolák tanulói a közcélú területek fenntartásában nyújtanak segítséget. Rendkívül büszkék vagyunk a kerületi lakosok közterületi zöldfelületek fenntartásában nyújtott aktív közreműködésére. 2014-ben 106 lakóközösség vett részt aktívan a Lakossági Zöldterület Védnökségi programunk keretében az közterületek szebbé, otthonosabbá tételében.
Véleményüket, javaslataikat ismételten megköszönve Tisztelettel Budapest 2014. december 11.
Helembai Mihály divízióvezető
12
Feladó: Csonka Berta Küldve: 2014. november 28. 19:29 Címzett: Gábor Péter Tárgy: Re: FW: AngyalZÖLD+ véleményezés
Tisztelt Helembai Mihály úr és Gábor Péter úr!
Az elmúlt egy hét során részletes tanulmányozás alát vetettük az AngyalZÖLD+ programot. Örömmel láttuk, hogy a kutyás téma megemlításre került. Észrevételünk szerint az elmúlt négy év során több fontos lépés is történt a divízió kezdeményezésében, azzal a céllal, hogy a XIII. kerületi kutyatartók és nem
kutyatartók
együttélése
zökkenőmentessé
váljon.
Ezen
törekvések
elismeréseként,
szervezetetünk 2014-ben EB OVO díjjal tüntette ki a XIII. kerületeti Önkormányzatot, azonbelül pedig a téma felelőseit, a XIII. kerületi Közzolgáltató Zrt. vezetőségét. Ez úton is gratulálunk az elmúlt sikeres négy évhez! Az AnygalZÖLD+ Stratégia és Prgramot megismerve, úgy gondoljuk, hogy a következő négy év, a korábbi stratégia értékeit viszi tovább, a tapasztalatokat leszűrve, a koncpeciókat újragondolva, mélyítve. Ezért javasoljuk az anyag kiegészítését, a kutyás stratégia megalkotásának szándékával. A téma fontosságát alátámasztandó, az emailhez csatolva található egy rövid összefoglaló. A jelenlegi anyaghoz, a stratégiai kiegészítés mellett, a következő módosításokat javasoljuk: A 23. oldalhoz még kiegészítésként:
A Gondos Gazdi program célja, párbeszéd kezdeményezése a kutyások és a nem kutyások között, a konfliktusmentes együttélés és a felelős városi kutyatartás normáinak ismertté és elfogadottá tétele érdekében (rendszeres közösségi programok, tanácsadás, rendezvényeken való részvétel).
A 49. oldalon a jövőképhez: A kutyatartói tudatosság fejlesztésén keresztül és a városi kutyatartás közterületi feltételrendszerének megteremtésével a kutyás-nem kutyás feszültségek minimalizálódnak, a kutyák életminőség javító hatása kiterjed a helyi várolakók teljes közösségére.
Az EB OVO Egyeüsület szándéka, a kutyatartásért elkötelezett szereplők szakmai tudása! Kérjük foduljanak hozzánk bizalommal a további folyamat során! Bízunk a további sikeres együttműködésben!
Tisztelettel: Csonka Berta Az EB OVO Egyesület elnöke
13
Címzett: Csonak Berta elnök EB OVO Egyesület 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 5-7
Tárgy: Válasz az AngyalZÖLD+ Stratégia és Program 2015-2019 dokumentumra küldött észrevételekre.
Tisztelt Elnök Asszony! Köszönjük, hogy véleményezték a XIII. Kerületi Önkormányzat közterületi stratégiáját és programtervét. Egyesületük által 2014-ben adományozott díj fontos Önkormányzatunk számára, hiszen visszaigazolja a felelős városi kutyatartás népszerűsítése kapcsán végzett eddigi tevékenységünket.
A javaslataikkal kapcsolatos válaszaink: A dokumentum jövőképében szereplő „A zöldterületek funkciójukban alkalmazkodnak a kerületben élők sokszínű szabadidős, rekreációs igényeihez” megfogalmazást a kutyatarásra vonatkozóan is értjük, nem tartjuk indokoltan, hogy a sokszínű rekreációs igényt a számos funkció (a kutyások, az idősek, a kisgyerekesek, kamaszok, kerékpárosok, görkorcsolyások, focisták, kosarasok …) közötti egyensúlyt megtartására törekedve hosszan részletezzük. A stratégia az integráció jegyében készült, azért hogy a kerületi közterületek üzemeltetésével kapcsolatos átfogó, minden érintett igényeit lehetőség szerint figyelembe vevő, de legalábbis a csoportok igényeinek megjelenítésére és egyeztetésére módot teremtő program szülessen. Ezért nem tartjuk indokoltnak egy önálló kutyás stratégia megalkotását. A dokumentum a „kutyázás” kérdéskörét három programban is érinti: A1.2.1.Közterületi tisztaság biztosítása A2.1.7.Program a kulturált ebtartásért D1.2.6.Gondos Gazdi program
14
Ezen programok megítélésünk szerint a városi kutyatartás, a közterület üzemeltetés szempontjából valóban fontos témakörét megfelelő hangsúllyal jelenítik meg. Továbbra is azt gondoljuk, hogy a felelős városi kutyatartás népszerűsítését, a kutyás infrastruktúra hatékony fejlesztését és működtetését az érintettekkel és az őket képviselő szervezetekkel partneri együttműködésben tudjuk megvalósítani. Az éves üzemeltetési, fejlesztési és kommunikációs programok részleteinek kidolgozása, az elért eredmények, felmerült problémák értékelése kapcsán továbbra is számítunk az Önök szakértő közreműködésére is.
Véleményüket, javaslataikat ismételten megköszönve Tisztelettel Budapest 2014. december 11.
Helembai Mihály divízióvezető
15
Küldve: 2014. november 27. 12:10 Címzett: 'Helembai Mihály' Tárgy: RE: AngyalZÖLD+ véleményezés
Tisztelt Divízióvezető Úr! Köszönjük, hogy megküldték az önkormányzat AngyalZÖLD+ című közterületi stratégiáját. Gratulálunk a tartalmi és formai szempontból is igényes anyaghoz, jóérzéssel vettük, hogy a közterületek fejlesztését átgondolt koncepció és igényes szakmai elvek alapján tervezik. Kollégáim pár észrevétele az alábbi volt: 11. oldalnál nem érthető: A terv a közlekedési rendszerek integrálása érdekében minőségi elvárásokat támaszt az élhető közterületek és a módváltó rendszerek korszerű kialakításánál. A kerületet áttételesen érintik a váci és az esztergomi vasútvonalak állomásai, a távolsági autóbuszok, az Újpest-Városkapu intermodális csomópont várható. 74. oldal 1. projektjéhez: a Vizes VB dátumának megnevezése téves - 2017: ifjúsági VB, 2021: VB. 15. oldalon és 74. oldalon a Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció nálunk használatos rövidítése VFK (nem HVK) Üdvözlettel: Deák Krisztina főtanácsos Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztály 1052 Budapest, Városház u. 9.-11.
16
Címzett: Deák Krisztina Erzsébet főtanácsos Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztály 1052 Budapest, Városház u. 9-11
Tárgy: Válasz az AngyalZÖLD+ Stratégia és Program 2015-2019 dokumentumra küldött észrevételekre.
Tisztelt Főtanácsos Asszony! Köszönjük, hogy véleményezték a XIII. Kerületi Önkormányzat közterületi stratégiáját és programtervét. Munkánk visszaigazolásának tekintjük, hogy átgondoltnak és igényesnek tekintik a dokumentumot. A levelükben jelzett szerkesztési hibákat, elírásokat javítottuk.
Véleményüket, javaslataikat ismételten megköszönve Tisztelettel Budapest 2014. december 11.
Helembai Mihály divízióvezető
17
Tárgy: A MÉK Táj- és Kertépítész Tagozat vezetőségének szakmai véleménye a XIII. kerületi Önkormányzat 2015-2019 időszakra szóló ANGYALZÖLD+ stratégiájáról és programtervéről
Helembai Mihály úr, divízióvezető részére! XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Közterületi divízió Tisztelt Helembai Mihály Úr! A Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész Tagozata köszönettel vette a megtisztelő felkérést, hogy fenti tárgyú programtervet szakmailag véleményezze. Mint azt az előző - „ANGYALZÖLD” programot értékelő 2011. június 2-én kelt - véleményünkben is kiemeltük, már a XIII. kerület zöld programját is műfajteremtő és példaértékű kezdeményezésnek tartottuk. Ez olyan terület az önkormányzati működésben, amellyel a kerületek zöme, a főváros, illetve Magyarország egyéb települései sem foglalkoznak súlyának megfelelő mértékben, ezért a MÉK tagozati vezetése részéről ezt az úttörő munkát is csak üdvözölni tudtuk. Újszerű és támogatandó az a megközelítés és az megoldás is, amelyet a véleményezésre 2014-ben megküldött AngyalZÖLD+ program tükröz, amely a korábbi zöldhálózati (ágazati) stratégiát a közterületek egységes fejlesztési stratégiájának és programjának integráns részeként kezeli. Kiemelkedő eredmény, hogy nem egyszerűen egymás mellé illeszti a dokumentum a közterületeket érintő fejlesztéseket, hanem megvalósítja azok valós integrációját, miközben megőrzi az előző dokumentum alapvetően „zöld” megközelítését, az élhetőbb környezet kialakítására vonatkozó célkitűzését. Örömmel konstatáltuk, hogy a korábbi véleményünkben megfogalmazott – elsősorban a tervezett fejlesztések áttekinthető térképi ábrázolására, a fejlesztési területek kiterjedésének a tervezett költségeknek bemutatására, valamint a tervezett fejlesztéseknek a korábbi időszakokban megvalósult fejlesztéseknek az összevetésére vonatkozó - javaslataink is figyelembevételre kerültek és kerület fejlesztéséért dolgozó szakemberek az AngyalZÖLD+ program kidolgozása során. Az AngyalZÖLD+ stratégia és program megismerése alapján megállapítható, hogy az
újszerű, igényes, magas szakmai színvonalú, más kerületek és települések számára is mintaértékű dokumentum, (amely szervesen illeszkedik a főváros és a kerület fejlesztési dokumentumai sorába), egyaránt tükrözi a kerületvezetés és a kerületi polgárok és a stratégia kidolgozásában részt vevő a tájépítész szakemberek egybehangzó környezeti értékrendjét, társadalmilag és szakmailag egyaránt megalapozott, az előzményekre és a korábbi időszak fejlesztési eredményeire egyaránt építő,
18
a feltárt lakossági elvárásokra városrészenként is differenciáltan reagáló, kitűnően felépített, úgy a célkitűzések, mint a kidolgozott programok vonatkozásában alátámasztott, közérthető dokumentum.
Mindezzel az „AngyalZÖLD+” stratégia és program – megítélésünk szerint - jól szolgálja a város- és kerületfejlesztési dokumentumokban megfogalmazott legitim társadalmi célok elérését. Gratulálunk a megrendelő kerületnek és a dokumentum kidolgozásában közreműködőknek. További munkájukhoz sok sikert kívánunk!
Budapest, 2014. november 26. Schuchmann Péter elnök MÉK Táj-és Kertépítész Tagozat
19
Címzett: Schuchmann Péter elnök Magyar Építész Kamara Tájépítész Tagozat
Tárgy: Válasz az AngyalZÖLD+ Stratégia és Program 2015-2019 dokumentumra küldött észrevételekre.
Tisztelt Elnök Úr! Köszönjük, hogy véleményezték a XIII. Kerületi Önkormányzat közterületi stratégiáját és programtervét. Munkánk visszaigazolásának tekintjük, hogy a közterületi fejlesztések valódi integrációját látják megvalósulni, megőrizve a korábbi dokumentum „zöld” megközelítését, az élhetőbb környezet kialakítására vonatkozó célkitűzését.
Véleményüket ismételten megköszönve Tisztelettel Budapest 2014. december 11.
Helembai Mihály divízióvezető
20
1 lakossági vélemény Lakossági vélemény Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat által közzétett Angyalzöld+ Stratégia és Program 2015-2019 Egyeztetési Anyag című dokumentumhoz Újlipótvárosi lakosként és szakmagyakorló tájépítészként örömmel üdvözöltem a 2008-ban útjára indított kerületi zöldfelületgazdálkodási program harmadik szakaszaként meghirdetett Angyalzöld+-t. Az egyeztetési anyag magas szakmai színvonalú, mutatós, megvitatásra érdemes felvetéseket, értékes gondolatokat, kivitelezhető célokat és megvalósítható feladatokat tartalmaz. Megállapításai tájépítészeti szempontból megalapozottak, legtöbbjét el is tudom fogadni. A 2008-as eredeti dokumentumban szereplő célok és módszerek tekintetében az új stratégia és program azonban több lényegi ponton is módosult. A változások nyilvánvalóan köszönhetők az azóta elvégzett feladatokból leszűrhető tapasztalatoknak, valamint a megváltozott igazgatási, gazdasági és társadalmi környezetnek. A dokumentumban meghatározott témakörök közül néhányat kiemelnék, amit döntőnek tartok Újlipótváros zöldhálózati fejlesztésében. Zöldterület helyett közterület Az Angyalzöld+ a közlekedéshálózat és a zöldhálózat fejlesztését egy programban tárgyalja. Ez tájépítészeti szempontból korszerű, támogatandó megközelítés. A program közcélú zöldfelületek helyett közterületekre koncentrál. Ez egyrészt kiterjeszti a programban szereplő területek és feladatok körét. A zöldfelületek helyett közterületekkel való foglalkozás Újlipótváros szempontjából, ahol nagyon alacsony a zöldterület aránya és jóval dominánsabb a városi közlekedés által elfoglalt terület, kifejezetten előnyt jelenthet. Ebben a városrészben mindenképpen szükség van további közcélú zöldfelületek létesítésére, amelynek mintaprogramját az Angyalzöld+ tartalmazza (51. o., 60.o A3.2.). Ebben a városrészben, ahol ilyen alacsony a közterületi zöldfelületi arány, mindenképpen szükség van további közcélú zöldfelület létrehozására. A közlekedés, a parkolás és a közműhálózatok újragondolásával párhuzamosan a zöldfelület arányának növelése, kiemelten az utcafásítások számának növekedése lenne kívánatos a városrészben, mindvégig ügyelve a települési karakter megőrzésére. Bízom benne, hogy a mintaprogram hasonló értékrendszer mentén kerül majd kidolgozásra és nagy érdeklődéssel várom a program elindulását! Rövid kitérő: A virágos oszlopok további kihelyezését sem a településképi megjelenése, sem pedig a fenntarthatóság szempontjából nem tartom követendő útnak. Sőt! A zöldfelület hiányának problémáját konzerválja, hiszen mindenkiben, üzemeltetőben és a közterület használóiban egyaránt azt a csalfa érzetet keltheti, hogy VAN zöldfelület az utcán. Újlipótvárosi zöldfelületek a közterületeken túl A stratégia erőssége egyben gyengesége is, hiszen a közterületekre koncentrálva a nem közterületen lévő közcélú zöldfelületek talán így kevesebb figyelmet kapnak. Intézménykertek
21
A városrészben elismerést érdemlő módon folyamatosan újulnak meg az önkormányzati intézmények kertjei. Az általános iskolák udvarai azonban továbbra is csak zöldfelületi potenciált jelentenek, zöldfelületi fejlesztésük még várat magára. A stratégia egy programpont erejéig ugyan említi az intézménykertek fejlesztését (61. o. Program A4. 1.3.), de ennél részletesebbet nem tartalmaz. Véleményem szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az intézményudvarok, kiemelten az oktatási intézmények udvarainak fejlesztésére még ebben a megváltozott tulajdonosi-igazgatási környezetben is, hiszen ez is egy olyan terület, ahol jelentős zöldfelületi növekedést, intenzitás növekedést lehet elérni és számos lehetőség adódik a lakossági és civil részvételre, a tervezés, a kivitelezés, a fenntartás és üzemeltetés terén, amellyel költség takarítható meg. Tömbbelsők kertjeinek fejlesztése Újlipótváros zöldfelületi karakterének meghatározó eleme a közterületről sokszor láthatatlan tömbbelsők kertjei. A többnyire háromszintű és koros növényállománnyal rendelkező kertek fontos városi élőhelyek, kiemelkedő szerepük van a településklíma kondicionálásában és fontos rekreációs potenciált jelentenek. A korábbi zöldfelületgazdálkodási programok és az Angyalzöld+ is tartalmaz lépéseket a társasházi közösségek segítésére az udvarrendezés terén (71. oldal. D.1.2.4.). Mivel a kertek fölött az egyes társasházak rendelkeznek, sokszor szaktudást és hosszú távú gondolkodást nélkülözve, spontán beavatkozásokkal kezelik a kerteket. Ezzel egyrészt veszélyeztetik a kertek fennmaradását, másrészt nem használják ki a területben lévő lehetőségeket. Véleményem szerint az Angyalzöld+ programbn szereplő ösztönzők önmagukban nem elegendőek a tömbbelsők zöldfelületi állományának megőrzésére, a belső kertekkel való tudatos gazdálkodás beindítására, elősegítésére. Javaslom egy olyan mintaprogram elindítását, amely során a közösségi részvételre, a civil partnerségre és megfelelő szaktudásra alapozva egy olyan átfogó kertmegőrzési és fenntartási program jön létre, amely segítséget nyújthat a társasházi közösségeknek a belső kertek minőségi fejlesztésében, a rekreációs használat és a kondicionálás megőrzésében, a kerthasználat és a kertfenntartás optimalizálásában. A program lehetőséget nyújtana a civil partnerség és lakossági részvétel egy másik dimenziójára, számos társasházi közösségnek kínálva alternatívát a közcélú zöldfelületének fejlesztésére. Néhány társasházi közösség és tömbbelső kiválasztásával mintaprogram indulhatna, amely során az önkormányzattal együttműködve az adott kertekre készülne el fejlesztési program. A program végkimenetele nemcsak néhány megújult és aktívan használt tömbbelső lehetne, hanem akár egy olyan kézikönyv is, amely a többi társasházi közösségnek is segítséget nyújthat kertjének fejlesztésére. A közterületi zöldfelületek mellett további lehetőséget nyújthatnak a zöldtetők, zöldhomlokzatok, zöldfalak alkalmazása, amely a stratégiában megemlítésre került, de a programok között egyelőre nem szerepel. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz alprogram, fenntarthatósági elveknek való megfelelés A kerület ezen a téren is ért el eredményt (pl. talajvíz kutas öntözés) és a jelenlegi program is tartalmaz kapcsolódó elemeket, pl a zöldfelületfenntartás terén (55.o.). A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a biodiverzitás csökkenése ellenében folyatott küzdelem a zöldfelületgazdálkodást új kihívások elé állítja, amelynek csak egy kiragadott részlete a zöldfelületfenntartás egyes elemeinek megváltoztatása. Úgy gondolom, hogy ezen a téren a stratégia és a program még beemelhetne
22
további elemeket. Fontos feladat lenne a kerület zöldfelület-gazdálkodásának áttekintése és a kerület zöld infrastruktúra auditálása, amely során a zöldfelületgazdálkodás rendszerének és azon belül az egyes elemeinek áttekintésével meghatározhatók azok a pontok, ahol a jelenlegi gazdálkodási környezetben a rendelkezésre álló forrásokkal is jelentős változás érhető el, elmozdulás a fenntarthatóság felé. Ennek egyik módja a régi-új vegetációs technológiák keresése. További lehetőségek rejlenek egy városi csapadékvíz-gazdálkodási program kidolgozásában, ami túlmutat a zöldfelületgazdálkodáson bés számos lehetőséget nyújt a civil partnerségre, lakossági részvételre is. Ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez részben forrást uniós pályázatok biztosíthatnak, mivel a 2014-2020-as ciklus egyik kiemelt támogatási köre a zöld infrastruktúra fejlesztés. Rákos patak revitalizációja Bár a közvélemény kutatási adatok szerint a helyi lakosságnak csak kisebb százaléka tartja fontosnak a Rákos-patak menti területek megújulását, a patak és környezete revitalizációját az Angyalzöld+ érvrendszerével egyet értve én is kiemelten fontos hosszú távú célnak tartom. Különösen fontos és aktuális lesz ez akkor, amikor a Dagály környéki rekreációs célú fejlesztések már megvalósultak, ami maga után vonhatja a Rákos-patak torkolati szakaszának fejlesztési igényét. Javaslom, hogy a torkolati szakasz kerületi fennhatóságú részeire a revitalizáció és zöldfelületfejlesztés lehetőségeinek mérlegelésére is induljon alprogram Kommunikáció és partnerség Mindenek előtt szeretném kiemelni a fővárosi, de talán országos szinten is egyedülálló térinformatikai rendszert, ami aktuális és mindenki számára hozzáférhető módon mutatja a kerület gazdálkodásában lévő zöldfelületek állapotát. Talán ezért is ilyen könnyű kritikai észrevételeket megfogalmazni, mert van rendelkezésre álló adat.
Kérem észrevételeim és javaslataim szíves mérlegelését! Tisztelettel, Budapest, 2014. december 4.
XY1
23
Tisztelt XY1! Köszönjük az AngyalZÖLD+ stratégiával kapcsolatban az önkormányzat számára megküldött jobbító szándékú észrevételeit és elismerő szavait. Az Ön által is említett „Újlipótvárosi gyalogos és zöldfelület fejlesztési program” céljai között szerepel a városrész közterületi zöldfelületeinek növelése. Ez azonban több nehézségbe is ütközik, melyek közül a felszín alatti közművezetékek, azok védőtávolságai illetve a lakosság közterületi parkolási igényei jelentik a két legjelentősebb kihívást. Mintaprogram indításával a célunk az, hogy egy később meghatározásra kerülő kisebb területen vizsgáljuk meg a zöldfelületek – lehetőség szerint fásítással történő – növelésének lehetőségét a terület lakosságával egyeztetett módon. A virágos kandeláber programunkat a kényszer szülte. Ott alkalmazzuk ezeket a berendezéseket, ahol a közmű illetve közlekedési adottságok nem teszik lehetővé a fásítás, de a lakosság részéről igény mutatkozik a zöldfelületek növelésére. Azt gondoljuk, hogy a stratégia tárgykörének kibővítése a közterületek fenntartásának és üzemeltetésének egyéb, az önkormányzat feladatába tartozó szegmenseivel nem csökkentették a dokumentum zöldfelületi, zöldhálózati tartalmát. Ha összeveti a 2011-es és a jelenlegi dokumentum tervezett zöldhálózati költségvetési irányszámait jelentős növekedést tapasztalhat. Az intézménykertek témaköre valóban kikerült dokumentum hatóköréből, hiszen közterületi stratégiát fogadott el az önkormányzat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az önkormányzat intézményfejlesztési programjai nem foglalkoznak az intézménykertek rendezésével és fejlesztésével. Az önkormányzati tulajdon integrált fejlesztése azonban indokolttá teszi, hogy ezekben az esetekben az intézmények és azok szabadtereinek megújítása együtt szerepeljen. Az AngyalZÖLD+ dokumentum közterületi stratégia. Így a magántelkek, tömbbelsők zöldítésével kapcsolatos feladatok nem tartoznak kompetenciájába. Azonban – a lakosság környezeti szemléletformálása érdekében – itt is túllépünk a kötelezően ellátandó feladatok körén. Így került sor korábban a „legszebb társasházi kert és udvar” pályázat kiírására, mely költségvetését a következő időszakban jelentős mértékben növeljük és célcsoportját megváltoztatni tervezzük. Célunk – az Ön által leírtakkal összecsengő módon – olyan pályázati rendszer kialakítása, mely kellő ösztönzést nyújt a zöldfelület hiányos (csúnya, kopár) magántulajdonú udvarok és kertek zöldfelületi fejlesztésére. Ennek rendszerének kidolgozása kapcsán örömmel vesszük a helyi lakossági és civil szervezetek közreműködését. Az AngyalZÖLD+ stratégiában leírtak a prioritások meghatározása mellett vázolják a 2015-2019 közötti időszak programjait és projektjeit. A konkrét fejlesztések körét és tartalmát az időközben kidolgozásra kerülő részletes tervek és programok alapján az adott évek költségvetése határozza meg. Ennek során – amennyiben az önkormányzat költségvetése erre lehetőséget termet – van lehetőség a programok, így az alkalmazkodás a klímaváltozáshoz program bővítésére is. A zöld infrastruktúra auditálása kapcsán fontos eredménynek tekintjük a Béke-térei közparki beruházásunkra kapott Green City minősítést. A fővárosi kerületek között a XIII. kerület az első, mely közparki felújítási programját és a kivitelezést ily módon auditállta. Természetesen számos további lehetőség van a energiai és erőforrás takarékos közterület gazdálkodási módszerek további bővítésére1. A virágos gyepek telepítésének „próbaüzeme” éppen az Ön által említett régi-új vegetációs technológiák újrafelfedezését jelenti. Vízáteresztő burkolatok alkalmazásának szélesítésével célunk a csapadék talajba szivárgás lehetőségének növelése. Az Ön által jelzett „csapadékvíz gazdálkodási program” azonban inkább az ingatlanfejlesztés körébe tartozó témakör. Természetesen lehetőségeink szerint figyelemmel kísérjük
24
a korszerű közterület gazdálkodással kapcsolatos hazai és nemzetközi trendeket, de köszönettel vesszük az ezekkel kapcsolatos információkat és javaslatokat. A zöldtetők kérdésköre szintén túlmutat a közterületi stratégia kompetenciáján. A zöldfalak ügye azonban egy határmezsgye. Ennek kapcsán fontos eredménynek tartjuk a 2014-ben a Színes Városok Csoporttal együttműködésben a Kádár utcában kialakított homlokzatot, melyet reméljük jövőre lekezd befutni az elé ültetett repkény. Továbbra is nyitottak vagyunk társasházak és civil szervezetek hasonló jellegű megkeresésére. A Rákos-patak rehabilitációja a XIII. önkormányzat régi célkitűzése. Ehhez kapcsolódóan 2010-ben revitalizációs tanulmánytervet készíttettünk, mely a patak teljes kerületi hosszára vizsgálja a rekreációs és ökológiai célú revitalizáció lehetőségeit és a javasolt funkciókat. 2013-ban a főváros által kiírt TÉR-KÖZ pályázat keretében próbáltuk meg a Göncöl-Béke utcák közötti szakasz átfogó felújítását az északi parki részek tulajdonosával a Fővárosi Önkormányzattal együttműködésben. Sajnos a pályázatunk – a bírálók elismerő véleménye ellenére https://www.facebook.com/terkozpalyazat/photos/a.132297016959908.1073741826.13224372029857 1/189887957867480/?type=1&theater – nem kapott támogatás. Az AngyalZÖLD+ keretében így a Göncöl-Béke utcák közötti szakasz kerületi tulajdonban lévő patak menti zöldterületek fejlesztését tervezzük a 2015-2019 közötti időszakban. A kormányzat által megvalósítani tervezett Dagály uszodakomplexum fejlesztési tervekhez kapcsolódva kezdeményezzük a kapcsolódó Duna és Rákospatak parti területek rekreációs célú fejlesztését. Kérem engedje meg, hogy felhívjuk figyelmét a dokumentumban szereplő társadalmi egyeztetési protokollra, mely kapcsán a XIII. kerület ismét úttörő tevékenység elvégzését vállalja a nagy volumenű programjainak és projektjeinek közösségi tervezés keretében történő kidolgozása révén. Kérem válaszunk szíves elfogadását. Helembai Mihály divízióvezető Közterületi divízió XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
25
2. lakossági vélemény Milyen hatással lenne az újlipótvárosi városrészre a 2-es villamos meghosszabbítása? A 2-es villamos északi irányú meghosszabbítását a kerület dinamikus városfejlesztési politikája következtében megépült új lakónegyedek infrastrukturális ellátottságának igénye teszi szükségessé a Főváros középtávú közlekedésfejlesztési terve, a Balázs Mór terv részeként.
A 2-es villamos északi meghosszabbítása igen súlyos és helyrehozhatatlan környezeti és zöldterületi/zöldfelületi veszteségekkel járna ebben a városrészben, hiszen rekreációs és zöld területeink nagy része épp itt, a Duna-parti sávban található. A villamosvonal megépítése miatt megszüntetnék az Újpesti rakpart közepén húzódó zöldsávot, ill. a Szent István parki kutyafuttatót, magából a parkból is le kellene vágni egy jókora szeletet, s ennek következtében a park nyugati oldalon levő fasorai is áldozatul esnének. Továbbá, amennyiben a Kárpát utcai lakótelep előtt elhaladó nyomvonal terv lenne a megvalósításra kerülő, „győztes” változat, úgy a most frissen és jelentős költséggel felújított Duna-terasz és Kárpát utcai park, annak Duna-parti sétánya, bicikli útja és középső fasorai, kutyafuttatója és kamasz játszóterei is -- gyakorlatilag az egész park! -- újra építési területté válnának, s a beruházás következtében vagy teljesen megszűnnének, vagy igen jelentősen károsulnának. Továbbá, megszűnne a MOL Bessenyei utcai töltőállomása, s jelentős számú parkolóhely is. Számításaink szerint a Duna-part városképi szempontból is értékes fasorainak a károsításával, így az Újpesti rakpart középső fasorának kivágásával – a Jászai Mari tér esetlegesen kivágásra kerülő egyedeit (ez 15 fa és kb. 100 bokor) nem is számítva -- a Margit-hídtól a Bessenyei utcáig 123 fa és kb. kétszer annyi bokor esne áldozatul, de ha a Szent István park nyugati oldalán mindkét fasor kivágásra kerülne (ami valószínűsíthető a dokumentációból), akkor összesen 166 fát veszítenénk el ezen az útszakaszon. A Kárpát utcai lakótelep és a Hélia Szálló előtti szakaszon, a Bessenyei és a Dráva utca között további 60+ fát és hasonló számú bokrot kellene kivágni, ha a villamos nyomvonala arra haladna. Így a 2-es villamos meghosszabbításának újlipótvárosi szakaszán összesen akár 245 fát és kb. 420 bokrot veszítene a városrész, s csak reménykedhetünk, hogy a Duna-terasz idén májusban átadott sétányának a gyomfák öleléséből kiszabadított platánsora, a teljes hosszában 36 egészséges felnőtt egyedet számláló fasor megmenekülne a kivágástól. „A projekt szakaszonként védett és védelemre javasolt fasorokat érint, ezek kivágása műszaki kialakítással nem küszöbölhető ki.” (BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt., A 2-es villamos északi szakasz kiépítése az angyalföldi új beépítésű lakóterületekig, Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány, 2013. november, 8.1.pont, 246.old.) A megvalósíthatósági tanulmány szerint a fák elvesztéséhez hasonlóan jelentős mértékű lenne a parkolóhelyek számának a csökkenése is, egyes nyomvonal változatok esetében akár az ötödére esne vissza. Ezen az útszakaszon, a Margit-hídtól a Bessenyei utcáig azonban szinte minden parkolóhelyet meg kellene szüntetni, ezzel összesen 198 parkolóhellyel lenne kevesebb (ebből 40 parkolóhely a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő parkolójában van) az amúgy is krónikus helyhiánnyal küszködő városrészben.
26
A zöldterületekben igen szegény városrész értékes parkjai közé tartozik a Jászai Mari tér, a Szent István park és az frissen átadott Duna-terasz és Kárpát park is, melyek súlyosan károsodnának a fejlesztés miatt. A Kárpát park meg is szűnne rekreációra alkalmas multifunkciós park lenni, de elveszítenénk a református templom előtti zöldterületet, valamint a benzinkút melletti zöldfelület egy részét is. A pontos nyomvonal ismerete nélkül csak becslésekre hagyatkozhatunk, ezek szerint a 2-es villamos meghosszabbítása Duna-parti szakaszával itt, Újlipótvárosban akár 16-18 ezer m2 zöldterületet veszíthetne el a városrész, ez egy fél Szent István park! Ekkora zöldterületi károsodás jelentősen csökkentené az amúgy is kritikusan alacsony zöldterületi ellátottság értékét, valahova 1-2 m2/fő közötti értékre. A városrészt egy ugyancsak nagyon alacsony zöldfelületi intenzitás jellemzi, 18-19%, e miatt a Duna-parti fasoroknak és a parkok zöldfelületeinek kiemelt szerepük van kondicionáló, mikroklímát meghatározó szempontból is. Így fák, bokrok, cserjék és zöldfelületek ilyen nagyságrendű elvesztése a városrész élhetőségének jelentős romlását eredményezné, különös tekintettel arra, hogy helyben történő pótlásukra nincs mód. Ugyancsak az élhetőség rovására menne a különféle funkciójú rekreációs területek elvesztése vagy azok területének csökkenése (játszóterek, kamasz játszótér, labdapálya, kutyafuttatók), hiszen szabad területek híján ezek sem pótolhatók. Városképi szempontból is kritikus lenne a Duna-parti zöldfelületek ilyen arányú károsodása. Összességében: Nem értjük, hogy ez a fejlesztés miért szerepel az AngyalZöld+ ötéves programtervében, miután a Főváros által megrendelt 2013. novemberi megvalósíthatósági tanulmány a projektet nem tartotta hatékonynak és megvalósítását nem javasolta. „A projekt társadalmi költségei minden változatban meghaladják a hasznokat, ennek oka, hogy a projekt nem termel elegendő közösségi közlekedési időmegtakarítást, az üzemköltségek összességében magasak, jelentős a közúti feltartóztatás. A projekt továbbvitelét az átfogó hálózati tanulmányba ezért nem javasoljuk.” (uo., 243.old.) Ugyanez a dokumentum jelzi, hogy a projektet maga a Kerület sem támogatja. (uo. 8.3. pont, 251.old.) Nem látjuk, hogy az AngyalZöld+ ezért a hatalmas környezeti veszteségért milyen módon készül --, s egyáltalán, hogyan tudná -- kárpótolni a városrész lakóit és más érdekeltjeit. Erre vonatkozóan sem stratégiát, sem alprogramot, de projektet se találtunk a dokumentációban, pedig az építkezés a kérdéses programszakasz alatt zajlana, 2017-18-ban, így az elveszített vagy megcsonkított zöldterületek, parti sétányok, bicikli utak, a kamasz játszótér, labdapálya, kutyafuttatók, parkolóhelyek, de legfőképp a több száz fa és bokor pótlására már ebben az időszakban is kellene, hogy legyen stratégia és program. „Az Újpest rakparton és a Szent István park Újpest rakpart felöli területén kivágandó fákat pótolni kell, a park érintett részét rendezni kell. A Dráva utca és a Bessenyei utca közti park kivágásra kerülendő fáinak pótlásáról gondoskodni kell és a park utólagos rendezéséről, ….” (uo., 182.old.) Kérjük, hogy az AngyalZöld+ megalkotói, a Közszolgáltató Zrt. Közterületi Divíziójának és Környezetgazdálkodási Ágazatának vezetői és szakemberei a megfelelő fórumokon vigorózusan képviseljék a városnegyed lakóinak érdekeit és a helyi zöldterületek védelmét egy olyan beruházással szemben, amely pótolhatatlan veszteségekkel járna az itt élők számára.
27
AngyalZÖLD -- program egy kevés zölddel A lakosság zöldfelület-fejlesztési preferenciáit vizsgálva a 2008-ban, 2011-ben és 2014-ben végzett közvélemény-kutatások mindegyike a fák telepítését tartja elsődleges fontosságúnak, legutóbb kiemelkedően magas, 85%-os szavazati aránnyal. Mire gondoltak vajon a megkérdezettek, mikor a fatelepítését tartották a legfontosabbnak a fenntartás színvonalának javítása mellett? Nyilván a városi fák jótékony hatásaira! Nagyvárosi környezetben a
zöldfelület-gazdálkodás, ezen belül is a fák védelme kiemelkedő jelentőséggel bír. A fák a városképre gyakorolt pozitív esztétikai hatásukkal, a mikroklíma és a levegőminőség javításával meghatározó elemei „zöldvagyonunknak”, melynek megóvása és gyarapítása közös felelősségünk. (Borszéki, 2012.) Valóban, a köztünk élő fák megszámlálhatatlan sok jótéteménnyel bírnak. A fák környezeti szolgáltatásai közé tartozik, hogy ők jelentik az utolsó kapcsolatot a természettel, s pótolhatatlan eszközei a mára már halmozottan jelentkező ártalmas városi hatások ellensúlyozásának. Elsőként említendő a fák oxigén-termelő és szén-dioxid feldolgozó képessége (egy 50 éves fa 57 kg oxigént termel és 53 kg CO2-t dolgoz fel a vegetációs időszaka alatt). Lekötik a port és az egyéb szennyező anyagokat (egy 50 éves fa 405 kg szennyeződést képes kiszűrni egy év alatt). Jelentős klíma/mikroklíma javító hatásuk van, javítják az átszellőzést, árnyékot adnak és hűtik a levegőt (egy 50 éves fa 4,2 m3 vizet párologtat el a vegetációs időszakában). Védenek a zaj ellen (egy háromszintes növényfal jobban véd a zaj ellen, mint egy téglafal), védenek a rázkódások, rezgések ellen, védik a talajt az erodálódástól, s védelmet nyújtanak az időjárás viszontagságai ellen az embereknek és az épített környezet műtárgyainak egyaránt. A fák a városi terek humanizálásának eszközei, passzív és aktív rekreációs hatásuk felbecsülhetetlen. (Radó Dezső: A növényzet szerepe a környezetvédelemben, 97.-100. old.)
Az AngyalZöld éves költségvetéséből fatelepítésre, fapótlásra azonban csak igen kevés jut: 2014-ben 14 millió Ft, ami a költségvetésnek mindössze 1 %-a. Míg az Önkormányzat 2010-2014 között közel 6,8 milliárd forintot fordított a kerületi zöldhálózat fejlesztésére és fenntartására, ebből csak 172 milliót költöttek fapótlásokra, vagyis a költségvetés 2,5%-át. Az elkövetkezendő 5 évben, 2015-2019 között hasonló arányú költségvetési ráfordítást terveznek: a 6,4 milliárdos költségvetésből 178 milliót szánnának faültetésre, ez a költségvetés 2,76%-a.
Fatelepítési gyakorlat és az újonnan ültetett fák száma A kerületi faültetési gyakorlat az AngyalZöld dokumentáció alapján nemigen tér el az általános gyakorlattól (ld. más kerületek, Főkert): vagyis ugyanakkora területen, ugyanannyi sorfa, parkfa megőrzése érdekében lényegében csak a fapótlásokra szorítkozik, ill. a parkfelújítások során ültetnek új fákat, de, természetesen, ki is vágnak, mint ahogy ez a Kárpát utcai lakótelep parkjának felújításakor történt. Mivel a 4-6-8 cm törzsátmérőjű facsemeték lombtömege jóval kisebb, akár 3040-50-szer kevesebb, mint a kivágott (kiszáradt, elhalt) felnőtt fáké volt, a pótlás ellenére is csökken a zöldfelületi intenzitás. Az éves faültetések száma az AngyalZöld program kezdetétől vizsgálva: 2008 2009 2010 2011
537 fa 821 fa 619 fa 744 fa
2012 2013 2014
28
470 fa 352 fa 260 fa
Arra vonatkozóan a dokumentációban nincs adat, hogy hány fa halt ki, vagy hányat vágtak ki, mert veszélyes lett, vagy azért, mert parkot építettek, stb. Ez a típusú adathiány jellemző a többi kerületre és a fővárosra is (sőt!). Látható, hogy a program 2008-as kezdete után a 2009-es csúcsot követően jelentősen csökken az éves faültetések száma, mára a 2009-es érték 30%-a körüli értékre esik le. A dokumentáció ezt a drasztikus visszaesést az ingatlanberuházások dinamikájában történt visszaesésre vezeti vissza, s azzal indokolja, hogy a beruházók által befizetett fapótlási kötelezettségek mint források jelentős mértékben visszaestek, s ezáltal az Önkormányzat vált a faültetések elsődleges finanszírozójává. (AngyalZöld, 2014, 20.old.) A közterületi faültetések önkormányzat által vállalt és finanszírozott alapja egészen az utóbbi évig évi 300 fa volt, 2014-ben azonban 200-ra csökkent. Az AngyalZöld+ az elkövetkezendő 5 évre évi 400 fasori fa ültetését ütemezi elő, s egyben az eddigi 70 000Ft/fa telepítési és két éves gondozási költséget 80 000Ft/fa darabköltségre emeli (v.ö. egy fa eszmei értéke a fakataszterben milliós nagyságrendű). Ehhez járulnak a garanciális pótlások és a beruházások kapcsán a fapótlási kötelezettség pénzbeli megváltásából befolyó összegek (70 000Ft/fa). Itt megjegyzendő, hogy az újonnan telepített fák gyakran már az első évben kiszáradnak, talán nem kapnak elegendő vizet, érzékenyebbek a légszennyezésre, az utak sózására, valószínűleg nem két évig, hanem jóval hosszabb ideig igényelnének figyelmet és gondozást.
A köztünk élő fák – hányan is vannak? Miközben igen jelentős összegek fölött diszponál az ágazat, s a fasor rehabilitációs és fejlesztési program egy hangsúlyos elemnek tűnik a zöldterületfejlesztési programok között, a kerület közterületein a fák száma valójában évről-évre ugyanannyi maradt, sőt az egyik beszámoló és a fakataszter adatai szerint 2010 óta 28 ezerről 25 ezer egyedre csökkent.
29 / 44
A 2008-as AngyalZöld stratégia 25 ezer fát emleget (AngyalZöld 2008, 12. old.), majd a 2011-2014-es dokumentum 30 ezret, 28 ezret közterületen, további 2 ezret önkormányzati intézmények területén (AngyalZöld 2011-2014, 12. old.), ebből 15 ezer+ fasori fa és 11 ezer parkfa, plusz 2500 üres fahely, vagyis összesen 28 és fél ezer fa (AngyalZöld 2011-2014, 13. old.) ezt támasztja alá a 2009. decemberi zárású fakataszter mérlege, mely szerint az önkormányzat kezelésében és a kerület közterületein 14 837 sorfa és 13 114 parkfa van, vagyis kb. 28 ezer, s a sorfákon belül 5 045 a fiatal és 6 953 a koros fa, plusz van 2838 üres fahely, amely egy híján darabra kiadja a sorfák számát (5045+6953=11998+2838=14836+1=14837!) (http://www.angyalzold.hu/web/leiras.php?id=131), a 2014-es beszámoló 14 731 sorfát és 11 603 parkfát említ, azaz 26 ezer+ fát, de az üres helyekről itt már nincs szó, se a kétezer intézményudvari egyedről (AngyalZöld 2014, 20. old.), míg végül a jelenlegi stratégia és program ismét 25 ezer fáról beszél (AngyalZöld 2015-2019, 23. old.).
Tehát 2008 és 2014 között, ez alatt a hét év alatt a fák számát illetően nem történt pozitív változás, ma ugyanúgy 25 ezer fa szerepel a programban, mint 7 évvel ezelőtt, mi több, a fasor frissítések révén (2014-ben 10 967 fiatal fa és 14 517 koros fa – MTI), a facsemeték/fiatal fák kisebb lombtömege miatt ennek a 25 ezer egyednek a zöldfelületi intenzitása és kondicionáló hatása valójában egy csökkenő értéket takar. Összegezve, az éves fapótlások mértékét és a fenntartásukra szánt forrásokat igen szűkösnek találjuk (2,5 – 2,75%). Számításaink és a fellelhető adatok szerint a zöldfelületi intenzitás nem növekszik (18-19%), hanem stagnál vagy inkább csökken. Ezt támasztják alá a zöldfelület intenzitás változását vizsgáló fővárosi adatok, amelyek az 1990 és 2010 közötti időszakra azt állapítják meg, hogy a belső zóna 1990-2005 között bekövetkezett intenzitás csökkenése ugyan megállni látszik az elmúlt években a térség „beállása” következtében, de a 2005-ös adatokhoz képest valamennyi budapesti zóna, így a XIII. kerület és Újlipótváros esetében is a zöldfelület intenzitás csökkenése meghaladja a zöldfelület intenzitás növekedési értékeket, a belvárosi kerületek esetében 0,2 %-os csökkenést mutat. Továbbá megállapítja, hogy ez a csökkenési ráta összvárosi szinten a megelőző 1990-2005-ös időszakhoz képest gyorsuló tendenciát mutat. (Budapest Városfejlesztési Koncepciója, Helyzetelemzés, Budapest területhasználata, a beépítés jellemzői, 2011, 8.4.4. Zöldfelületi intenzitás, 170.-171. old.) Úgy véljük, hogy a városnegyed zöldfelületi mérlegét csak egy, a hagyományos fasor rehabilitáción túlmutató, intenzív fásítási program tudná a pozitív irányba lendíteni. Az elmúlt években Újlipótváros zöldterületei jelentős változáson estek át, épült két sétálóutca a Hollán Ernő utca elején és a Ditrói Mór utcában, teljes hosszában megújult a Pozsonyi út, a Wein János park, a Wahrmann Mór köz és megépült a Ruttkai Éva park, legutóbb pedig a Duna terasz és a Kárpát park új koncepció alapján történő megújítása gazdagította városrészt. Ezzel azonban el is fogytak a zöldterületek. A jelenlegi tervek ugyan tartalmaznak valamennyi, a városnegyedet érintő zöldfelület fejlesztési programot, de ezek költségvetési támogatottsága nagyon alacsony. Így pl. az Újlipótvárosi gyalogos és zöldfelület fejlesztési program, mely az utcák humanizálását , a járdák gyaloglási szélességének biztosítását és zöldfelület fejlesztést (virágos oszlopok, fák) irányozza elő, költségvetési támogatottsága azonban csak 40 millió Ft 2016-18-ra, ez a költségvetés 0,625%-a. (AngyalZöld+, 2015-2019, A3.2.2., 60. old.) A társasházak belső udvarai zöldfelületei felújításának támogatására megalkotott programot Újlipótvárosban nagyon intenzívvé kellene tenni, az ingatlantulajdonos társasházak és az önkormányzat szoros együttműködésével, facilitálva a belső udvarok intenzív fásítását, a lakótömbök kertjeinek rehabilitációját. Az erre előirányzott összeget rendkívül alacsonynak tartjuk, kerületi szinten mindössze 5 x 2 millió Ft, tehát mindössze 10 millió Ft az öt évre, ami a költségvetés 0,156%-a. (AngyalZöld+, 2015-2019, D.1.2.4., 71.old.) Javasoljuk, hogy a rendkívül költséges, és a zöldfelületi intenzitás szempontjából nem értékelhető virágos kandeláber program helyett valódi közterületi zöldfelület nyerés történjen utcafásítási programokkal, a fásítást akadályozó közműállapotok rendezésével, ill. a lakótömbbelsők zöldfelületi rehabilitációjával. (Budapest XIII. kerület hosszú távú fejlesztési koncepciója, 2013, 83. old.)
30
Tisztelt XY2!
Köszönjük az AngyalZÖLD+ stratégiával kapcsolatban az önkormányzat számára megküldött jobbító szándékú észrevételeit, melyekkel kapcsolatban az alábbi válaszokat adjuk: A 2-es villamos északi meghosszabbítása nem szerepel az AngyalZÖLD+ programjai és projektjei között. Nem is szerepelhet mivel a közösségi közlekedés fejlesztése fővárosi kompetencia. A dokumentumban azért említjük mert a nyomvonal ötlete szerepel a fővárosi önkormányzat Balázs Mór közlekedés fejlesztési koncepciójában. Egy településgazdálkodási stratégia terv esetén elengedhetetlen a kitekintés nem csak a kerület de a főváros hasonló témájú dokumentumai, tervei irányába is. A fővárosi dokumentumban jelölt nyomvonallal kapcsolatos zöldfelületi, zöldterületi veszélyeket érzékeltük és ezt a SWOT elemzésben jelezzük is. 45. oldalon az Önök aggodalmaival hasonló gondolatok alapján alábbi szerepel: f) A közúti kapcsolatrendszer fejlesztése: … A 2-es villamos esetében kulcsfontosságú kerületi érdek, hogy a végleges nyomvonal kijelölése ne lehetetlenítse el a már megvalósult közterületi fejlesztéseket (pl. Duna-terasz), de olyan utcákat tárjon fel, ahol a villamos kapcsolat területi felértékelődést jelent. A fatelepítésekre fordított összegek mértékét taglaló elemzésük sajnos tévedésen alapszik. Önök csak a „Kerületi fasor rekonstrukciók” program becsült költségigényét vették alapul. Ezzel szemben a közparki és zöldfolyosó fejlesztési programok projektjei természetes módon tartalmaznak faállomány felújításit, fejlesztési elemeket. Egy parkfelújítás esetén mindig sor kerül a meglévő faállomány ápolási, felújítási és lehetőség szerint bővítési munkálataira is. Példaként az „Újpesti rakpart zöldsétány fejlesztése” vagy a „Tisza utcai zöldsáv rendezése” projekteket említenénk az Ön lakóhelye közelében. Azonban a zöldhálózat fejlesztés valóban nem erdősítési program. A kerületi lakosság fatelepítéssel kapcsolatos igénye mellett a közvélemény kutatásunk a nagy gyepfelületek kialakítása, a játszóterek bővítése, labdapályák létesítése iránti igényeket is kimutatta (39. oldal), melyek a lehetséges és szükséges fásításokat korlátozzák. Mindig az egyes konkrét fejlesztési projektek során, az AngyalZÖLD+ dokumentumban megfogalmazott prioritások mentén, a meglévő adottságok figyelembevételével és az ott élők igényei alapján tartjuk szükségesnek az optimális kompromisszumot megtalálni a rendkívül eltérő elvárásai között. Az önkormányzat és az érintettek közötti kétirányú kommunikáció biztosítására, a részvételi demokrácia lehetőségeinek bővítésére a stratégiában megfogalmazott egyeztetési protokoll szolgál (77. oldal). Nincs tudomásunk arról, hogy lenne a fővárosban még egy kerület, mely képviselőtestületi határozatban írja elő a közösségi tervezés szükségességét a nagy volumenű zöldterületi projekt mindegyikének esetén. A ráfordítások nagyságát illetően megértjük természetesen ha a fatelepítésre szánt források növelésének igényét. A dokumentumban meghatározott számok irányszámok, melyeket mindig az adott év költségvetése pontosít majd az önkormányzat anyagi lehetőségei szerint. Engedjék meg azért megjegyeznünk hogy, a tervezett évi 400 fasori fa telepítése, a korábbi időszakhoz képest 33%-os növekedést jelent. A sok vagy kevés megítélésének kérdésében ugyancsak érdemes összevetni a XIII. kerület zöldfelületi ráfordításait a többi fővárosi kerületével. A Budapest Városfejlesztési Koncepció helyzetelemzésében látható, hogy kerületünk fordítja összességében messze a legnagyobb összeget a zöldfelületekre a fővárosi kerületek között és az egy m 2-re jutó fajlagos ráfordítás – a kevés zöldfelülettel rendelkező VI és VII. kerületeket követően – itt a harmadik legmagasabb (Budapest Városfejlesztési Koncepciója, Helyzetelemzés, Gazdaság 116. oldal).
31
A közterületi fák megóvását, a faállomány bővítését rendkívül fontos feladatának tekinti az önkormányzat. Azonban a fák városökológia jelentőségének megítélésével kapcsolatban nem teljes mértékben osztjuk álláspontjukat. A városi fák jelentősége nem a bennük lévő faanyag mennyiségében rejlik (nem faipari célú hasznosságot vizsgálunk). Nem is a fák oxigéntermelő képessége (egy 50 éves fa légzése során közel azonos mennyiségű oxigént fogyaszt mint amennyit a fotoszintézis termel), vagy a széndioxid megkötő képességében (egy 50 éves lombhullató fa a vegetációs időszakban megkötött CO2-t a lomtermelésre fordítja, ami az őszi lomhullást követően az avar bomlása során visszakerül a légkörbe). A városi fák, és általában a zöldfelületek jelentősége a lombtömeg párologtató, árnyékoló, porszűrő, élőhelyteremtő és természetesen esztétikai, mentális hatásában rejlik. Ebből következően városökológiai, zöldfelületi szempontból nem a fák darabszáma, hanem lombtömeg nagysága a releváns indikátor. Ezen szakmai álláspont alapján készítettünk – a fővárosi kerületek között elsőként, és a fővárosi városfejlesztéi koncepcióban Önök által hivatkozott kutatással azonos módszerrel – multispektrális űrfelvételek vizsgálatán alapuló elemzést a kerületi zöldfelületek lombtömeg változásáról a 2010-2013 közötti időszakban, melynek eredményeit a dokumentumban szerepeltetjük (40. oldal). Ennek eredményei alapján állítjuk, hogy mind a kerület utak mind a közparkok esetében szignifikáns zöldfelületi intenzitás növekedést történt. Az Önök által hivatkozott felmérés (Budapest Városfejlesztési Koncepciója, Helyzetelemzés, Budapest területhasználata, a beépítés jellemzői, 2011, 8.4.4. Zöldfelületi intenzitás, 170.-171. old.) a főváros egészét vizsgálata és 2010-es adatokat használ. Vélhetően ezért vontak le téves következtetést. A kerületünk a fővárosban egyedülálló módon az interneten bárki számára elérhető fasor és parkkataszterben tartja nyilván közterületi zöldhálózati vagyonát. Ebben 2014. december 11-én 25 083 fa szerepel. A fák élőlények, melyek élettartama véges. Természetes, hogy egy elpusztult idős fa helyett ültetett csemete lombfelülete kezdetben kisebb mint az idős fáé volt. Azonban ahhoz, hogy a csemete szép és egészséges fává cseperedhessen megfelelő növekedési teret kell számára biztosítani. Ezért közterületi fák esetében egy kivágott fát, egy csemetével kell pótolni, hiszen a városi zöldfelületi rendszer nem gazdasági célú erdő, ahol a kezdeti sűrű telepítésű egyedeket szálaló vágással lehetne ritkítani. (Éppen a korábbi erdészeti szemléletű fatelepítések az okai annak, hogy lakótelepi parkjainkban a „túltelepített” faállományban nem képesek természetes és egészséges koronaméretű egyedek fejlődni.) A városi fák és különösen a fasori fák valóban extrém környezeti terheléseknek vannak kitéve. Éppen ebből kifolyólag – a fővárosi gyakorlattól eltérően – a fatelepítéseket kétéves ültetési garanciával végeztetjük, így az első két évben történő fapusztulások pótlását nem tartalmazza a költségvetésünk, hiszen azt alvállalkozónknak kötelezettsége elvégezni. Természetesen a fák gondozását a telepítésüket követően folyamatosan végezzük (2 év csak a garanciális fenntartási időszak). A klímaváltozás extrém kihívásaihoz alkalmazkodva a következő időszakban a fák öntözését a telepítést követő öt éves időszakra tervezzük kiterjeszteni a „vonalas zöldfelületi elemek fenntartása” programunk keretében.
Véleményükben korrekten összefoglalják az utóbbi időszak újlipótvárosi zöldterületi-zöldfelületi fejlesztéseit. Az AngyalZÖLD+ stratégia azonban további jelentős fejlesztéseket tartalmaz a 20152019 közötti időszakra: Tisza utcai zöldsáv rendezése, Bessenyei utcai pihenőpark és játszótér fejlesztése, Duna játszótér felújítása, Wein János parki játszótér fejlesztése, Újpesti rakpart zöldsétány fejlesztése, RaM kert fajátszótér létesítése, Szoborállításokhoz kapcsolódó közterületi rendezés, hogy csak a konkrétan nevesített újlipótvárosi projektetek említsük. Ezek együttes becsült összege meghaladja a 300 millió Ft-ot.
32
A stratégia 60. oldalán szerepel „újlipótvárosi gyalogos és zöldfelület fejlesztési program” mely virágos oszlopok és fák telepítésére vonatkozó javaslatot tesz. A virágos oszlopok alkalmazását kényszer szülte, olyan közterületi részeken alkalmazzuk ahol a közmű adottságok miatt lehetetlen fát ültetni. Jelezzük, hogy a véleményükben jelzett „közműállapotok rendezése” egy igen komplex, és csak nagyon kis mértékben önkormányzati kompetenciát jelentő feladat. Megítélésünk szerint a faültetés vs. virágos oszlop kérdésben nem vagy/vagy, hanem az is/is a megfelelő válasz. Vagyis azokon a helyszíneken ahol a fatelepítés lehetetlen folytatjuk virágos kandeláber programunkat, miközben feltárjuk az újlipótávárosi utcafásítások lehetőségeit, a közműkiváltások gazdasági realitását. Az Önök és az LMcs véleménye alapján a szöveget kiegészítjük „az utcák geometriai mérete illetve a közművek nyomvonala alapján a fásítási lehetőségek feltárása” szövegrésszel. Ennek kapcsán azonban fontosnak tartjuk jelezni, hogy az újlipótvárosi területen a lakosság rendkívül erőteljes igénye a közterületi parkolóhelyek megőrzése. Így a fásítások tervezése során ezeket az igényeket is szem előtt kell tartanunk. Az AngyalZÖLD+ dokumentum közterületi stratégia. Így a magántelkek, tömbbelsők zöldítésével kapcsolatos feladatok nem tartoznak kompetenciájába. Azonban – a lakosság környezeti szemléletformálása érdekében – itt is túllépünk a kötelezően ellátandó feladatok körén. Így került sor korábban a „legszebb társasházi kert és udvar” pályázat kiírására, mely költségvetését a következő időszakban jelentős mértékben növeljük és célcsoportját megváltoztatni tervezzük. Célunk olyan pályázati rendszer kialakítása, mely kellő ösztönzést nyújt a zöldfelület hiányos (csúnya, kopár) magántulajdonú udvarok és kertek zöldfelületi fejlesztésére. Ennek rendszerének kidolgozása kapcsán örömmel vesszük a helyi lakossági és civil szervezetek közreműködését. Végezetül engedjék meg megjegyeznünk – tiszteletben tartva véleményüket – hogy a levelük címében jelzett megfogalmazást („program egy kevés zölddel”) méltánytalannak tartjuk. A XIII. kerületi önkormányzat az első volt (és úgy tudjuk máig egyetlen) a fővárosi önkormányzatok közt, mely zöldhálózati stratégiát alkotott. Most ezt – szintén elsőként – közterületi stratégiává bővíti, az átláthatóság és kiszámíthatóság jegyében öt évre előrevetítve a közterületekkel kapcsolatos kompetenciájába tartozó fenntartási és fejlesztési feladatokat. Ahogy már korábban jeleztük a fővárosi kerületek között a XIII. kerület fordította korábban is a legnagyobb összeget a zöldfelületi fejlesztésekre (a főváros településfejlesztési koncepciója helyzetelemzés szerint), és a dokumentumból látható, hogy a ráfordítások mértéke terveink szerint a következő időszakban sem csökkent. Az önkormányzat erőfeszítéseit a zöldfelületi intenzitás mérhető növekedése mellett, a lakosság (reprezentatív közvéleménykutatással mért) közterületekkel kapcsolatos javuló megítélése is visszaigazolja. Kérem válaszunk szíves elfogadását. Helembai Mihály divízióvezető Közterületi divízió XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
33
3. lakossági vélemény
Javaslatom A közmunka kiterjesztése - nem tudom milyen anyagi források vannak, ill. milyen pályázaton lehetne pénzhez jutni. Azt gondolom, hogy ez a feladat egy kicsit nevelné a környezetet is, jó példát mutat arra, hogy mindannyiunk érdeke a rend, a tisztaság. A kerületet sok kicsi egységre osztanám fel. Ez lehet pld. 3x3 utcányi, 4x4 utcányi, 5x5 utcányi stb./jól behatárolhatóan/ Pld.: egy egység ellenőrzésére kijelölném x.y munkanélkülit, aki ezt a területet körbejárja naponta többször, a szemeteket eltakarítaná, ha rendellenességet tapasztal, akkor jelzi /pld. illegálisan bútorokat raktak le az utcán, gyomnövények elszaporodását jelenti, rossz állagú épületeket jelenti, utcai világítást ellenőrzi, rossz állapotú zebrákat jelenti stb./ Gondolom a közmunka eddig is felügyelettel zajlott, tehát ugyanúgy kellene nagyobb egységenként egy felügyelő, aki ellenőrzi a kis egység ellenőreit.
Üdvözlettel: XY3
34
Tisztelt XY3!
Köszönjük az önkormányzat számára az AngyalZÖLD+ stratégiával kapcsolatban eljuttatott véleményét.
Önkormányzatunk évek óta törekszik a közfoglalkoztatotti programban rejlő lehetőségek kihasználására. Ennek keretében működtetjük a parkgondnoki rendszerünket, az Ön által leírtakhoz hasonló koncepció alapján. Parkgondnokaink egy-egy közparkrész tisztaságának biztosításáért felelősek. A közfoglalkoztatotti létszám nagysága, a létszám gyakori változása ne teszi lehetővé, hogy a közterületek egészére kiterjedő rendszerként üzemeltessük. Az utcák tisztaságának biztosítása érdekében amikor a parkgondnoki létszám lehetővé teszi utcatakarító csoportokat is felállítunk, ezzel biztosítva a kerület tisztaság szempontjából leginkább problémás utcáinak takarítását. A közfoglalkoztatottak természetesen a nagyobb közterületi rendellenességeket jelzik számunkra, azonban a területek üzemeltetői ellenőrzési feladatainak ellátásra sajnos nem alkalmasak.
Az Ön által jelzett széleskörű közterületi problémák orvoslása, a közterület üzemeltetés hatékonyságának javítása érdekében, kerületünkben a közfeladatokat ellátó szervezetek között (XIII. Kerületi Önk. Építési Osztály, FKF Zrt., Rendőrség, Tűzoltóság, Polgárőrség, Közterület-felügyelet, Közszolgáltató Zrt.), operatív együttműködés zajlik, mely keretében a számos érintett szervezet egymást kölcsönösen tájékoztatja tevékenységéről, a közterületeken észlelet rendellenességekről a problémafeltárás és azok mihamarabbi megoldása érdekében.
Kérem válaszom szíves elfogadását.
Helembai Mihály divízióvezető Közterületi divízió XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
35
4. lakossági vélemény Tisztelt Hölgyem/Uram! A javaslatomat szeretném küldeni Önöknek az önkormányzati programhoz. Sokan szeretnénk, hogy a Forgách utca és Röppentyű utca kereszteződéséhez kerüljön egy gyalogos átkelőhely,mert sokszor nagyon sokat kell várni, hogy átkelhessünk a Röppentyű utca egyik oldaláról a másikra. Remélem a kérésünknek eleget tudnak tenni.
Köszönettel, XY4 (XIII. kerületi lakos)
Tisztelt XY4! Köszönjük az önkormányzati program kapcsán részünkre eljuttatott véleményét. Budapest területén, így a XIII. kerületben is a forgalomtechnikai jelzések és berendezések üzemeltetése, kihelyezése és kezelése a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. feladata és hatásköre. A gyalogátkelőhely kijelölése különösen nagy szakmai kihívás ezért sok feltételnek kell egyszerre megfelelnie. A gyalogátkelőhelyen történő közlekedés vélt biztonságot nyújt, ezért főleg az időskorúak és a gyermekek kellő körültekintés nélkül haladnak át rajta. Kérését továbbítom az ügyben illetékes BKK.Zrt. felé. A „zebra” kijelöléséről az említett szerv fog döntést hozni.
Megértő türelmét előre is köszönöm.
Helembai Mihály divízióvezető Közterületi divízió XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
36
5. lakossági vélemény a szobor és Madarász u sarkán lévő volt adócső gyár tulajdonosát kötelezném lebontani azt a romhalmazt és valami normális épületet építtetni vele. a másik a Népszigetet rendbe tenni , használhatóvá a lakosság számára. (tudom sok tulajdonosa van) - akkor kötelezni rá.
XY5
Tisztelt XY5! Köszönjük az AngyalZÖLD+ stratégiával kapcsolatos észrevételét. A Népsziget rendezése, rekreációs célú hasznosítása az önkormányzat hosszú távú céljai között szerepel. Ennek első lépéseként a terület jogi szempontú rendezését szükséges megoldani, megfelelő közterületet (közutat) kijelölni. Javaslatára ezt az AnagyalZÖLD+ dokumentumban nagyobb hangsúllyal jelöltük, erre vonatkozó programot hoztunk létre. Addig is, míg a szabályozásra sor kerül, rendszeresen végezzük a közhasználatra megnyitott területek takarítását a területen. Ebben nagy segítségünkre van a környezetért felelősséget érző kerületi lakosság, akik közreműködésével évi rendszerességgel kerül sor a „népszigeti nagytakarítás” köztisztasági akcióra. A Szobor és Madarász Viktor utcák sarkán lévő magántulajdonú telek rendezése nem a közterületi stratégia kompetenciája, a terület felújítása a tulajdonosának szándékától és lehetőségeitől függ.
Helembai Mihály divízióvezető Közterületi divízió XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
37
6. lakossági vélemény
T.Önkormányzat!Elolvasva az új önkormányzati programjukat,/melyben sok jó cél ill.feladat szerepel/. feltűnt.,hogy a kerületi kutyatartás kulturált megvalósitásához nincsen semmi koncepciójuk.Pedig ez is nagyon fontos dolog!Többször irtam a Szent István Park mögötti kutyafuttató siralmas állapotáról,de nem is válaszoltak./épitésügyi osztály/Ha már van egy hely ,ahová a kutyások vihetik a kedvenceiket,akkor ezt a területet alkalmassá kellene tenni a kulturált kutyatartáshoz..Már régóta az a helyzet,hogy ha esik az eső, akkor napokig csak pocsolya és sár uralja a futtatót.Ez senkinek sem jó,,a kutyások kénytelenek máshol sétáltatni kedvenceiket,/környékbeli utcák-ez sem ideális/
Köszönettel:XY6
Tisztelt XY6! Köszönjük az önkormányzat programjaival kapcsolatos visszajelzését, és elismerő szavait. Engedje meg, hogy felhívjuk figyelmét az AngyalZÖLD+ dokumentumban szereplő „A kerületi köztisztaság biztosítása” programra (55. oldal), mely keretében a kutyaürülék gyűjtő edények üzemeltetését végezzük, a kulturált ebtartásért programra (57. oldal) mely keretében a kutyafuttatók használók igénye szerinti fejlesztése szerepel, és a Gondos Gazdi kommunikációs programra (72. oldal) mely célja a felelős városi kutyatartás normáinak ismertté és elfogadottá tétele. A Szt. István parki kutyafuttató burkolatrendezése ügyében több lakossági megkeresést kaptunk. Megoszlottak a vélemények a burkolat kialakítással kapcsolatban, konkrétan a gyöngykavics alkalmazását voltak akik támogatták, voltak akik ellenezték. Több egyeztetés és több ebtartó elképzelését figyelembe véve a jövő év első felében tervezünk a kutyafuttató ismételt fejlesztésére, gyöngykavics burkolat és azt a helyén tartó beton szegély kialakítását a két kiteresedést összekötő „csőben”. Reméljük intézkedésünk a területhasználók többségének megelégedésére szolgál majd. Kérem válaszom szíves elfogadását.
Helembai Mihály divízióvezető Közterületi divízió XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
38
7 lakossági levél A Vizafogó lakótelepen lakom 30 éve. Az utóbbi időben nagy örömömre sokat szépült a lakótelep környéke. 2 dolog viszont nagyon bántja a szemem 1. a szelektiv tárolók körüli áldatlan állapot a sok szeméttel. Nem tudom ezt hogy lehetne kulturáltabbá tenni. 2. A házak előtt elhelyezett kővirágtartók üresen vagy tele szeméttel, gazzal éktelenkednek. Két alkalommal megpróbálták beültetni. Egyszer krizanténnal, egyszer nyári virággal. Nagyon örültem, de nem sokáig. Első kilopkodták, masodikat a nagy melegben nem locsolták és szomorú látványt nyújtott. Vagy be kéne ültetni és ápolni valamilyen örökzölddel, vagy meg kéne szüntetni a virágtartókat. Az emberek szemléletén, hozzáállásán kéne változtatni, de nem tudom hogyan. Nem értem, hogy embereknek miért nincs igénye a szépre.
üdvözlettel XY7
Tisztelt XY7! Köszönjük az önkormányzat számára az AngyalZÖLD+ stratégiával kapcsolatban eljuttatott véleményét. A szelektív hulladékgyűjtők körül megjelenő illegális hulladéklerakások kialakulása sajnálatosan az egész Fővárosra kiterjedő probléma. A szelektív szigetek környezetének tisztántartása a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt feladata. Tekintettel arra, hogy számos szelektív gyűjtő környezetében heti többszöri alkalommal kerül illegális hulladéklerakásra sor, ezért az FKF Zrt. munkáját oly módon próbáljuk segíteni, hogy folyamatosan jelezzük feléjük mely területeken szükséges a szigetek ismételt megtisztítása. Bízunk benne, hogy a „házhoz menő” szelektív hulladékgyűjtés egész kerületre történő kiterjesztésével és a szigetek részleges megszüntethetőségét követően, ez a probléma is jelentős mértékben enyhülni fog. véglegesen megoldásra talál. A Vizafogó lakótelepen található növénytartó kőedényeket tudomásunk szerint a társasházak/lakó szövetkezetek tulajdonában vannak, azok gondozását és növényekkel történő beültetését a háztulajdonosok végezték és végzik. Egyetértünk, a rossz állapotban lévő kőedények megszüntetésének igényével. A jövő év elején helysíni szemlét követően ezt kezdeményezni fogjuk a lakótömbök üzemeltetőinél. Kérem válaszom szíves elfogadását. Helembai Mihály divízióvezető Közterületi divízió XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.
39
8 lakossági levél
Tisztelt Önkormányzat ! Érdeklődéssel vettem kezembe a mai napon bedobott HÍRNÖK újság XX. évfolyamának 23-ik, december 4-i számát. Az Önkormányzat 2015. évi költségvetési koncepciója - különös tekintettel a felelősségteljes gazdálkodásra és a komplex városfejlesztésre rendkívül gazdag és nagy odafigyeléssel, körültekintéssel készült, élvezettel olvastam. Én, aki nagyon szeretem nem csak nézni, hanem nevelni, ápolni is a virágokat, megörültem annak, hogy újabb 50 db virágtartó oszlopot helyeznek ki, elsősorban ugyan Újlipótvárosban, ám arra gondoltam, hogy abból az 50 db-ból esetleg 5 db juthatna ide, a mi ház-sorunk elé is, a Béke utca 14-20. előtti 4 emeletes épület elé. A ház előtti területi amúgy önkormányzati terület. A ház-sornak 5 lépcsőházi bejárata van (Béke u. 14., 16., 18., 20/a és 20/b.). Elképzeltem, hogy nagyon jól mutatnának ezek a virágtartó oszlopok itt is, nem csak Újlipótvárosban, és ha ott 5 db-bal kevesebbet telepítenének, talán nem hiányolná az ottlakók közül senki. Amikor befejeztem ezzel a gondolattal való álmodozást, megakadt a szemem a 4-ik oldal jobb alsó sarkában lévő kék bokszba írt felhíváson, idézem: „Az Önkormányzat várja a ciklusprogrammal kapcsolatos véleményeket és javaslatokat, amelyeket december 5-ig lehet eljuttatni írásban a vélemé
[email protected] e-mail címre.” Ugye ha egy újságot 6-án dobnak be a levélszekrényünkbe, akkor az abban lévő, egy nappal korábbi határidőt lehetetlen betartani. Mégis, bízva abban, hogy ezt a december 5-i határidőt talán Önök sem veszik annyira komolyan, arra szeretném kérni a Tisztelt Önkormányzatnak a virágtartó oszlopok telepítésével foglalkozó munkatársait, gondolják át Önök is, kaphatnánk-e az 50 db virágtartó oszlopból 5 db-ot, vagy esetleg az Önkormányzat költségvetése elbírna-e +5 db virágtartó kandeláber telepítését a Béke u.14-20. épület elé.
40
Nem csak az ebben az épületegyüttesben élőknek jelentene szép látványt, hanem a Béke út túloldalán lévő lakóépületben élők is, valamint az autóbuszokon, villamosokon utazóknak is szép látványban lehetne részük. Megköszönöm türelmüket és azt, hogy levelemet végigolvasták, bízom abban, hogy kérésünket kedvező elbírálásban részesítik. További munkájukhoz kívánok jóegészséget, Békés, Boldog Karácsonyi Ünnepeket és sikerekben gazdag Boldog Új Évet.
Tisztelettel, üdvözlettel: XY8
Tisztelt XY8! Köszönjük az önkormányzat számára az AngyalZÖLD+ stratégiával kapcsolatban eljuttatott véleményét, és elismerő szavait. Önkormányzatunk mindig válaszol a lakossági problémákkal kapcsolatos megkeresésekre, függetlenül azok beérkezésének időpontjától. Kérésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy a kerületi önkormányzat virágos kandeláber programját olyan területekre koncentrálja, ahol a közterületeken egyeltalán nincs zöldfelület, és a közművek elhelyezkedése nem is teszi lehetővé fák ültetését. A 2015-2019 közötti időszakban kihelyezni tervezett 50 db oszlopot helyére ennek megfelelően fogunk intézkedni. A Béke utca mentén megfelelő fásított közterületek találhatóak (melyre sok újlipótvárosi lakos irigykedhet). Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljam a nagy népszerűségnek örvendő Lakossági Zöldfelület Védnökségi Pályázatunkat-. Ennek keretében társasházak pályázhatnak évente 10 milló Ft-keretösszegű támogatásra a társasházak előtti zöldfelületek ápolásával, virágosításával kapcsolatos feladatokra. Kérem válaszom szíves elfogadását.
Helembai Mihály divízióvezető Közterületi divízió
41
9. lakossági levél
Tisztelt Cím! A bp13.hu oldalon megjelent társadalmi véleményezésre szóló felhívással kapcsolatban az Angyalzöld + programhoz tennék egy javaslatot. Az I.6.4. „A kerületi zöldfelületi minőség alakulása” című résznél a Szobor-Faludi utcai lakótelep átlag 3,1 pontot kapott a 2014. április-május hónapokban zajló minőségértékelési és parkhasználati vizsgálat keretében. A gyakorlatban sajnos ennél még rosszabb állapotban van a játszótér, a labdapálya és az ezek mellett található pihenőpark. A játszótér kerítse, játszóeszközei javításra szorulnak, nem beszélve a labdapálya kerítéséről, burkolatról és tartozékairól. A pihenőpark nem rendelkezik megfelelő burkolattal, esőben az egész sárban úszik, sajnos gyakran a hajléktalanok elfoglalják, állapotát tovább rontják, a bokrokban tárolják holmijukat, ágyukat, a kutyások pedig kutyafuttatónak használják. Fentiek alapján javaslom, hogy a Szobor-Faludi utcai lakótelep területét, a játszóteret, a labdapályát és a pihenőparkot az elkövetkező években az Angyalzöld + program keretein belül újítsák fel és a kerület több parkjához hasonlóan modernizálják. Köszönettel, XY9
Tisztelt XY9! Köszönjük az önkormányzat számára az AngyalZÖLD+ stratégiával kapcsolatban eljuttatott véleményét. Kérésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy a közparki karbantartási feladatok elvégzése nem tartozik a beruházások közé, ezeket szükség szerint jövő év tavaszáig elvégezzük. A közpark fejlesztését illetően egyetértünk Önnel, ahogy a közparki minőség értékelésünk is mutatja, ez a terület a közepes minőségű területek között a rosszabb állapotúak közé tartozik. Jelezni szeretnénk, hogy a stratégiában megfogalmazott fejlesztési programok csak ajánlást jelentenek. A képviselőtestület éves költségvetésének elfogadása során dönt az adott évek közparki felújításáról, és ennek során a feladatokat természetesen bővítheti, módosíthatja is. Kérem válaszom szíves elfogadását. Helembai Mihály divízióvezető Közterületi divízió
42
10 számú lakossági levél
Tisztelt Önkormányzat! A 2014. december 4-i Hírnökben megjelent felhívásra jelentkezem, s tenném fel a kérdéseimet Önöknek.Örömmel olvastuk, hogy a Rákos-patak partján intenzív fejlesztésekre számíthatunk. Érdeklődnék, hogy ez a Duna part és a Göncöl utca közötti területet jelenti? Az újabb szabadtéri fitnesz eszközöket hova fogják telepíteni? A Tahi utca 22-26. mögötti régi játszótér például pontosan megfelelne erre a célra. Érdeklődnék továbbá, hogy a járda burkolati cseréjét mikor szándékoznak elvégezni a Tomori köz 2-4. előtt. Elég furán néz ki, hogy a ház előtt és utána is már díszburkolat van, de ez az egy ház ki lett hagyva. Olvashatjuk, hogy a kerület északi részén intermodális közlekedési csomópontot szándékoznak kialakítani. Ez az Újpest Városkapu metrómegállónál lesz? Korábban szó volt a volt Reno udvar rendezéséről, a borzasztó csúnya magas kémény lebontásáról. Megtudtuk, hogy a Cserhalom utcában a légvezetéket a földbe helyezik. Már csak azt a kéményt kellene lebontani, borzasztó látvány! A kerület fejlődése örömmel tölt el minden itt lakót. A Madarász Viktor és Föveny utca sarkán már épül a harmadik irodaház, melyek kulturált megjelenése sokat javít a környéken. Egyetlen egy problémánk van, a darukra szerelt lámpák zavaróan bevilágítanak a közeli lakások ablakán. Nem lehetne ezeket éjjelre lekapcsolni, esetleg lefelé fordítani az építkezési területre, alacsonyabbra szerelni, hogy kevésbé zavarják a lakókat?
Köszönöm, hogy foglalkoznak a kérdéseimmel!
XY10 egy nagyon elégedett XIII. kerületi lakos
43
Tisztelt XY10! Köszönjük az önkormányzat számára az AngyalZÖLD+ stratégiával kapcsolatban eljuttatott véleményét. A Rákos-patak fejlesztésével kapcsolatban a 2015-2019 ciklus során több helyszín is érintve lehet. Önkormányzati beruházás keretében – a közterületi adottságok alapján – a Göncöl utca és a Béke utca közötti szakasz rekreációs fejlesztése lenne az első elem, terveink szerint 20162017-ben. A Duna és a Váci út közötti szakaszon , a fővárosi önkormányzat és a kormányzat szándékainak függvényében a 2017-es vizes ifjúsági világbajnoksághoz kapcsolódóan kerülhet sor közterületi fejlesztésre. A Tahi utca 22-26 és a Rákos-patak közötti parkterület a fővárosi önkormányzat tulajdonában és kezelésében van, ezért itt nem tudunk fejlesztéseket megvalósítani. A követőező évben tervezzük elkészíteni a Tahi-Göncöl-Fiastyúk-Madarász Viktor tömb közparki területeinek fejlesztésére vonatkozó koncepciótervet. Ennek készítése során számítunk majd az ott élők véleményére, igényeire. A Tomori köz 2-4 közötti területet jelzése alapján ellenőriztetjük. Amennyiben állapota indokolja, és valóban egy burkolat felújításból kimaradt szakasz, úgy a jövő év során sor kerülhet burkolatának rendezésre. Az Újpest Városkapu intermodális csomópont fejlesztése a fővárosi önkormányzat fejlesztési dokumentumaiban szerepel, tudomásunk szerint csak közvetve (hatásaiban) érinti kerületünket. A megvalósítással kapcsolatban nem ismerünk konkrét terveket. A Cserhalom utcai légvezeték már hosszabb ideje szerepel az önkormányzat által támogatott, az ELMŰ kompetenciájába tartozó beruházások között. Reméljük a következő időszakban erre végre sor kerülhet. A Reno udvar rendezése a terület magán tulajdonosának szándékától és lehetőségeitől függ.
Kérem válaszom szíves elfogadását.
Helembai Mihály divízióvezető Közterületi divízió
44