ALTÁRÓI TÜKÖR
ALTÁRÓI TÜKÖR A TOKODALTÁRÓI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA XIII. évfolyam 4. szám
2007. október
Szabadságharcunk 1956 Emlékezzünk azokra Akik másokért szenvedtek! Akiket elhurcoltak. Akiket megaláztak. Akiket megöltek.
Akik hősök voltak. Az Édesanyákra Akik gyermekeket neveltek És azokra, akik e korban Magyarok, éltek!
Megmaradt az emlékezés és gyászfájdalma mindazokért, akik életükkel fizettek szabadságvágyukért. „Nincs okom az optimizmusra, mégis bízom benne, hogy ez a szegény magyar nemzet talán megtalálja a boldogító utat, mielőtt ellenségei végképp elpusztítanák.” (Fejér Dénes dr.) „Szinte napok alatt megdőlt – összedőlt az idegen elnyomásra – erőszakra felépített diktatúra, pillanatok alatt fejlődött ki az igazinak ható demokrácia. A forradalom létrehozta a maga önkormányzatát, talpra állt egy nemzet. Ám a szovjet birodalom is megérezte a veszélyt, kihasználta a világ elképedését – tehetetlenségét, s azt, hogy nekik is pont most jelentett megoldásra lehetőséget a szuezi térség huzavonája. Egyoldalúan, szinte hihetetlen fölénnyel gázolta le a fénylő napokat, s ránk telepítette újra az árulók gyér hadát – miniszterelnökével – s a foghíjas kormányt. Hiába volt már a Munkástanácsok erőlködése, a Jugoszláv Nagykövetségre menekült kormány nem jelentett már semmit. A régi megvert hatalom az „új fegyverekre támaszkodva máris pufajkát öltött, s újra eldördültek a sortüzek országszerte. Csend lett. Vagy menekülni kellett a szeretet hazából, vagy vállalni az egyoldalú harcot, melynek a neve MEGTORLÁS. Aki nem ismeri az elnyomást, a félelmet, vagy az igazságot, az soha nem érti meg 1956 forradalmát. Tömegével indult meg a kivándorlás. S aki nem vágott neki a nagy útnak, annak számolnia kellett a következményekkel. Még néhány nap, szinte hihetetlen hősies ellenállás, aztán VÉGE. Kérdezhetjük, akkor mi hozta meg a változást? Ez már irodalom, a kimondott szó, a hangos gondolkodás, talán a bátorság. Elég volt…! Az 1980-as évek, az évfordulók, a találkozások. Ki tudja miért? Jött valamiféle enyhülés, jöttek szabadabban a nyugati turisták! Talán ez volt! Talán más. Talán a Nyugati Szél hozta. Megérkezett! 1988-89-et írtunk ekkor már. Ma szabadon mondhatjuk a magunkét... Ők is, a régi bűnösök és jogutódaik, ők még nálunk is szabadabban. Mintha még mindig itt lenne köztünk az idegen hatalom. Senkit sem vontak felelősségre embertelenségért, az emberiség (honfitársaik) ellen elkövetett iszonyú bűneikért. Változatlanul ott ülnek a törvényhozás házában- ahol mi nem! Érthetetlen-megérthetetlen állapot ez, PANASZ! FELKIÁLTÁS (szinte szüntelen), mely nem talál megértést. Vajon miért nem? Egyoldalúan ítél-ítélkezik a világ!? Elítélte a nácizmust, a fasizmus minden bűnét! A bolsevizmust meg sem próbálta (néhány ország kivételével) vádlottak padjára ültetni. MIÉRT? Gondolkodók - kiáltanak és írják egyre határozottabban a „KOMMUNIZMUS FEKETE KRÓNIKÁIT” – Vajon miért? Hiába, EBBE NEM NYUGODHATUNK BELE! NEM ÉLHET EGYMÁS MELLETT A GYILKOS ÉS ÁLDOZAT ÚGY, HOGY A GYILKOS HOZZA A TÖRVÉNYEKET MA IS! Ha összefogunk együtt, talán megtaláljuk egymást! Remélem-kívánom.” (Fonay Jenő) „VISSZAEMLÉKEZÉS – SIKOS LÁSZLÓ – Tokodaltáró 1956. október 23-án rádión keresztül értesültünk, hogy kitört a magyar forradalom. Óriási békés tömegeket mozgósított az esemény. Mindannyióuk szíve, lelke beleremegett, hogy szabadok, magyarok lehetünk! Lakóhelyünkön, Tokodaltárón is megalakítottuk a Nemzeti Bizottságot 27 fővel, egyidőben megalakult a Nemzetőrség is Kossuth Ifjúsági Kör névvel, 45 fővel. Javarészt végzett vájárokból (vájártanulókból) állt. A Nemzeti Bizottság elnöke Tolnai Gábor bányamérnök, helyettese jómagam, aki a Kossuth Ifjúsági Kör vezetője, illetve a Nemzetőrség parancsnoka voltam. Feladatunk volt a település rendjének fenntartása, a szénbánya őrzése. Ehhez a fegyvereket az esztergomi Forradalmi Katonai Tanácstól kaptuk Szendi Imre alezredestől. Én mentem érte harmadmagammal. Voltak heves vérmérsékletű, forrófejű átutazó fiatalok az ország minden részéből, akik megkerestek bennünket, neveket és címeket kértek, hogy ők likvidálják a kommunistákat. Ők úgyis továbbmennek teherautóikon nyugatra. Erre a felszólításra semminemű engedélyt nem adtunk, nyomatékosan felszólítottam ifjú nemzetőreinket, hogy ilyen és hasonló kérésekre ne hallgassanak, minden rendellenességet jelentsenek. Ők szót fogadtak nekem!
XIII. évfolyam 4. szám
1
ALTÁRÓI TÜKÖR
Nem is csattant el még egy pofon sem a 12 nap alatt. Ezzel szemben november 4. után az itteni kommunisták, pufajkások, valamennyiünket kisebb-nagyobb csoportonként meghurcoltak, véresre vertek, börtönbe juttattak, többeket internáltak. Pl. Tolnai Gábort a tököli táborban úgy megverték, hogy a veséi károsultak, ebbe halt bele. A 12 napos hősi helytállásunk után a reményteli szép napok a ragaszkodás és szeretet vágya a semmibe hullt, megszűnt létezni. Megkezdődtek november negyedikével a félelem, a megtorlások borzalmai, szenvedései. Településünkön is előjöttek rejtekhelyükről a helyi kiskirályok, megalakult a munkásőrség, akik átvették az irányítást. Tőlük függött, hogy kire milyen mérvű büntetést rójanak ki a bíróságok, az internálásokat is ők irányították. Listájukon szerepeltek: Tolnai Gábor, Bausz Endre vállalati főmérnök, Bánfalvi Ferenc a vállalat szénértékesítő vezetője, a gyógyszertár vezetője Halm Iván, Pozsonyi Ferenc vájár, Ondok Béla vájár, Popper Ottó bányamérnök és még a 27 fős vezetőségből sokak, akiknek a nevére már nem emlékszem. Az itt felsoroltak mind elhunytak. Egyedül csak én maradtam még életben, amiért hálát adok az Istennek. A 45 nemzetőrből 44 disszidált, 1 fő Kozma László 18 évesen hősi halált halt. Ő harmadmagával Budapestre ment, s ott a harcok közepette egy szovjet harckocsiból halálos lövést kapott a Kossuth téren. A köztársasági elnök úr „posztumusz” kitüntetésben részesítette. Holttestét sikerült megtalálni és hazaszállítani tehergépkocsival, s Tokodon a szülők sírjában nyugszik. Sírját minden évben október 23-án kegyeleti megemlékezéssel megkoszorúzzuk, ahol jelen vannak testvérei, a polgármester úr, a hivatal főbb vezetői és én a POFOSZ nevében. 1998. október 23-ra elkészült a márvány emléktábla. A helyi pártvezetők és munkásőrök jóváhagyásával ellenem bírósági pert indítottak, élükön Ilovszki Imre munkásőr parancsnok, Szele Ferenc, Görög József, Hajdu Aladár, Fenyvesi Ferenc, az MSZMP részéről: Kollár István, Acél Antal, Molnár Sándor és még többek, kiknek a nevére már nem emlékszem. 1957. november 24-én tárgyalta peremet nyílt tárgyaláson az Esztergomi Megyei Bíróság. A szembesítések folyamán a tanúvallomások mind bebizonyították a koholt vádak, hazugságok valótlanságát. A kirendelt főügyész, dr. Gyöngyi Gyula, szinte védőbeszédet mondott mellettem, mert meggyőződött a vádak alaptalanságáról. A forradalomban való aktív részvételemért a bíróság 1 év börtönbüntetésre, 3 évi felfüggesztéssel, azonnali befizetendő pénzösszeggel sújtott, valamint rendőrségi felügyelet alá helyezett. A helyi kommunisták csalódottak voltak, Acél Antal, Molnár Sándor kijelentették, hogy nem akarnak többé élve látni. Hogy miért? Hiszen én őket sem bántottam meg egy szóval sem! Ilovszki Imre a tárgyalás után közölte velem: „Elvitetem Tökölre, ha nem megy le a bányába 3 szakban dolgozni szénfalon, és addig marad ott, amíg én azt nem mondom: elég!” Büntetésből a bányamunkára ítélésem 5 évig tartott! Hűségpénzt ez idő alatt nem kaphattam, a legalacsonyabb munkabért fizették, a legnehezebb munkahelyekre tettek, alacsony széntelepre. Mint az MSZMP egyik legnagyobb ellenségét, éveken keresztül minden január 21., március 15., április 4., május 1., augusztus 20., november 7-én begyűjtöttek Esztergom-Dorog börtöneibe, ahol a munkásőrök falhoz állítva, gumibottal, rugdosással vertek bennünket. E napok előtt 3-4 nappal, legtöbbször éjszaka jöttek értem, óriási zajt csaptak, dörömbölve, ajtót rugdosva. Fiam akkor 2 éves, kislányom akkor 8 hónapos, sikoltva ébredtek, nyugdíjas apósomék reszketve sírtak fekvőhelyükön. Feleségem másnap reggel kerékpáron bejárta a gyűjtőhelyeket - keresve, hogy hová vitték gyermekei édesapját. Hányszor, de hányszor letagadták neki, pedig ott voltam. A sok elszenvedett meghurcoltatás, idegileg teljesen tönkretett egészségileg is. Beutaltak Tatára, Esztergomba, Sopronba, többheti gyógykezelésre. Sajnos nyugdíjam jelentős részér orvosokra és orvosságokra kell költenem. A sok meghurcoltatás elismerése miatt 1991. október 23-án a magyar forradalom és szabadságharcban való tevékeny részvételemért megkaptam a „Hazáért Érdemérem” és oklevelet, valamint az „56-os Emlékérem” kitüntetést. A hazám iránti szeretetem a szülői neveltetésemből és a piarista gimnáziumban tanáraimtól nyertem, mert ők nem csak tanítottak, hanem tartást, jellemet formáltak, hitre, hazám iránti szeretetre neveltek. Még sok-sok próbatételen mentem keresztül családommal együtt a kommunizmus évtizedei alatt, melyet csak könyvben lehetne megírni. 29 évesen, telve az élet iránti reménységgel, ambiciózusan, jövőmet kettétörte 1956 levert, leigázott eseménye, de vállaltam a rögös utat, a sok megaláztatást, a szenvedést, amiben részem volt. Csak közben egy élet múlt el!” (Sikos László – „Szabadságharcunk a bolsevizmus ellen c. műből idézve) _._ A személyes sors emlékeinek írásban, nyomtatásban való tárgyiasulása megőriz valamit belőlük, egyéni sorsuk, tragikus életük ellenére megmarad róluk annak emléke, amit máig legértékesebbnek tartanak, a magyar haza szabadságáért, a bolsevista rémuralom ellen vállalt szerepük, áldozatuk bizonyítékául. S ennek tudata talán segít visszaadni számukra valamit abból az emberi méltóságból, ami tetteikért megilleti őket, s amit az elmúlt évtizedek oly mostohán megtagadtak tőlük, Mi reménnyel bizakodva, büszkén vesszük számba azokat, akik tevőlegesen fordultak szembe a bolsevista állam- és párthatalommal. Ők a büszkeségeink, hősei az elmúlt bolsevista évtizedeknek. Tisztelet a hősöknek, akiknek fontos volt ez a két szó: haza és szabadság Tisztelet az olvasónak: Árendás Vendel
XIII. évfolyam 4. szám
2
ALTÁRÓI TÜKÖR
Tájékoztató az Önkormányzat elmúlt időszakban végzett munkájáról: Tájékoztat: Petrik József polgármester •
•
•
• • •
• • • • • • •
Április 2-án nyilvános rendkívüli ülésen határozott a képviselő testület az orvosi rendelő felújítását végző pályázó kiválasztásáról. A felújítást az altárói székhelyű TD’94 Építőipari, Vállalkozó és Kivitelező Kft. végezte. A munkálatok rendben, időre befejeződtek. Szeretnénk, ha falunk lakói kisgyermektől – idősekig megelégedéssel vennék igénybe az egy helyen működő orvosi ellátást. Bízunk benne, hogy az Egészségház korszerűsítését még nem fejeztük be, hisz az önkormányzat pályázatot nyújtott be a rendelők teljes akadálymentesítésére. A pályázat elbírálása 2008 februárjában várható. Első körben nyolc pályázat érkezett be a jegyzői állás betöltésére. Több jelölt személyesen is jelentkezett. A pályázók közül egyikük sem nyerte el a képviselőtestület tagjaitól az állás betöltéséhez szükséges szavazatot. Új pályázatot írtunk ki. Jelenleg folyamatban van a pályáztatás. Szeretnénk olyan jegyzőt választani, aki a településünk lakóiért végzi mindennapos munkáját. A 1 Magyar Faluért alapítvány – Gerecsei Íjászok szűkebb csoportja – kérelmet nyújtott be, mert a régi tó melletti terület egy részét szeretnék bérbe venni. Először rendbe tennék a környezetet – szemét összeszedése, melyből rengeteg van azon a területen -, s néhány év leforgása alatt kellemes kiránduló-pihenőhellyé alakítanák, s talán Altáró egyik nevezetessége jöhetne létre itt, egy nomád tábor illetve kialakításával. Bízunk benne, hogy terveik megvalósítása sikeres lesz, s hagyományőrző csoportjuk szint hoz településünk életébe. Önkormányzatunk csatlakozott a LEADER Akciócsoporthoz, tevékenyen részt vállaltunk munkájukban. Dorog és Esztergom kistérségének közös akciócsoportja – „Duna-Pilis Gerecse, kalandra hív a régi vármegye” – névvel indult el, s célja, hogy közös vidékfejlesztési pályázatokat nyújtson be az Európai Unióhoz. Vízvezetékjogi megállapodást kötöttünk az ÉDV Zrt-vel. A 0221 hrsz-ú ingatlanra (2346 m2 ) – miksici út - vízvezetékjogi alapításához – a vezeték üzemeltetése céljából - 500 Ft Ft/m2 áron hozzájárultunk. Parkolási rendeletet alkottunk – nem volt ilyen Altárónak. Ez az építési hatóságnál, Dorogon derült ki. Rendeletünk lényege minden vállalkozói tevékenységet indító illetve tevékenységi kört módosító – területéhez, annak nagyságához megfelelő számú parkolót köteles kialakítani, vagy megváltani – régebben is előírás lett volna, reméljük ezzel is Altáró fejlődéséhez, szépüléséhez járulunk hozzá. Megalakult a TABAK kosárlabda csapata. Képviselő-testületünk úgy döntött, hogy heti két alkalommal az iskola tornatermében tartott edzéseikhez a termet díjmentesen vehetik igénybe, csak a bajnoki mérkőzésekért kell fizetni 4.000.-forintot alkalmanként, amely magában foglalja a fürdő és teremhasználatot. Szeretnénk, ha működésünk sikeres lenne. Csökkentettük a Vasút utcai telekárakat – a nem túl jó helyen kialakított építési telkekre nincs igazán jelentkező, ezzel próbáljuk a vásárlási kedvet fokozni. Döntöttünk, hogy csatlakozunk a BURSA HUNGARICA – felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázathoz – ezzel is támogatni kívánjuk a hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatók továbbtanulását. Határoztunk arról, hogy KARL ROSENBERG ÚR részére díszpolgári címet adományozunk egy plakett és oklevél formájában. Cége a legdinamikusabban fejlődő, legtöbbet nyújtó cég településünkön, fejlesztésével munkahelyet teremt. Támogatásukra mindig lehet számítani. Szeptember 17-én lezajlott a PENTA céggel szemben beadott bírósági tárgyalás 2. fordulója. Tanúk meghallgatásával, ellenkereset benyújtásával éltünk, várjuk a folytatást. Reméljük a csatornázás ügye végre a helyére kerül. 2007.szeptember 14-15-16-án Falunapot rendeztünk, erről külön cikkben számolunk be. Pályázatot írtunk ki a Szociális Gondozási Központ vezetői állásának betöltésére, amely jelenleg folyamatban van.
FALUNAP A május végén megrendezett, Önkormányzat és az Iskolai diáksport-egyesület által szervezett Gyermeknap sikere ösztönzött arra, hogy megrendezzük szeptember 14-15-16-án a FALUNAPOKAT. Több környező településen is tapasztaltuk, hogy évek óta sikeres találkozási lehetősége ez a falu lakóinak. Kezdeti próbálkozás volt ez, hibát is lehet keresni és találni benne, mégis összegezve úgy gondoljuk, és a visszajelzések is azt igazolják, hogy tartalmában és szervezésében is sikeresnek bizonyult. Lehetősége volt helyi csoportjainknak a bemutatkozásra, szurkolhattunk versenyzőknek a különböző sportversenyeken, fogadtuk testvértelepülésünk Kőhídgyarmat és szomszédos településeink művészeti csoportjait. A gyerekek játszhattak, kedvükre válogathattak a különböző szórakoztató eszközökből. A sztárvendégek és esti zenekarok jól elszórakoztatták az érdeklődőket. A programzáró tűzijáték méltó befejezése volt a három napnak. Mindent egybevetve úgy gondoljuk, hogy közös összefogással, támogatással terveink szerint a következő években is megrendezzük a falunapokat. Mindenkinek köszönjük, aki bármilyen segítséget nyújtott a falunap sikeréhez.
XIII. évfolyam 4. szám
3
ALTÁRÓI TÜKÖR
Köszönjük támogatását! Nagy Béla képviselő Rosenberg Hungaria Kft TD’94 Kft Fekete Zoltán vállalkozó A piacon árusító vállalkozóknak a felkínált tombolatárgyakért Suzuki Zrt. tombolatárgyakért
Diáksport-egyesület Szülői munkaközösség Szomjú Péter Bótyik Rebeka Nap-Út alapítvány Tokodaltárói Bányász Kórus
Gerecsei Íjászok Horvát Áron Forgách Árpád önkormányzati dolgozók, pedagóhusok képviselők – Polgármester Úr
Tájékoztatás Tájékoztatom a lakosságot, hogy a tombolán befolyó összegből a következő eszközöket vásároltunk: - légzésfigyelő készüléket (hangosan jelzi, ha a csecsemő nem vesz levegőt. Így a „bölcsőhalál” megelőzhető). Nagyon fontos a koraszülött babáknál, akiknek éretlen a légző rendszerük. Ezt a készüléket kikölcsönözhetik a családok előzetes egyeztetés után. - Digitális csecsemőmérleget; Csecsemő hosszmérőt; Digitális lázmérőt. Itt a régi elavult eszközöket sikerült ily módon korszerűre cserélni! Köszönettel minden adományozónak! Szabóné Kurucz Aranka védőnő
Szemelvények a Bányász Kórus életéből Immár 78 éve működő Bányász Kórus a bányász kultúra hagyományainak őrzője. Az idei év kiemelkedő eseményeiről szeretném tájékoztatni a Tisztelt Lakosságot. Nagyszámú közönséggel ünnepeltük március 15-ét. A Gárdonyi Géza iskola tanulói nagyon szép megemlékezésű műsort adtak elő. 1848-as Hősi Emlékműnél nemzeti dalokat énekeltünk, s majd a Bányász Kórus részéről Páncélné Világi Ildikó karnagy, Torma Lászlóné és Singer Tamás helyezte el a megemlékezés koszorúját. Éneklésünk közben Önkormányzatunk és a helyi szervezetek is koszorúztak. Májusban Kiskunmajsán 3 napos edzőtáborban vettünk részt. Saját költségünkből utaztunk. A kórus tagjai közül akinek személygépkocsija volt vállalta az utaztatást, akiknek ezúton is köszönjük. Erős felkészülés volt a délelőtt és délután is folytak a próbák. Tavasszal kaptunk meghívást az Országos Bányász-kórus találkozóra. Kazincbarcikára, augusztus végére. Sajnos anyagi okok miatt nem tudtunk ezen részt venni. A felkészülés viszont meg volt. Nagy örömmel vettünk részt június 29-én az 5. Nemzetközi Templomi Kórusok találkozóján, a tokodi templomban. Részt vettek: Svájc, Lettország, Leányvár német nemzetiségi énekkar, a tokodi Gardelláka, a Bányász Egyesített kórus, Tokodaltáró és Sárisáp énekesei. A templom megtelt érdeklődőkkel, nagy sikert aratott valamennyi résztvevő kórus. Nyári szünet után szeptember 5-én elkezdte munkáját a kórus. Első megmozdulásunk: a Bányász Emlékmű előtt a bányászokra emlékeztünk. A Bányász Himnusz éneklése mellett koszorút helyeztünk el. Csatlakoztak hozzánk a Nyugdíjas Klub Egyesületének tagjai, köztük Haracska Ferenc elnök is. Örömmel vettünk részt a Falunapi Ünnepségen és szívesen vettük, hogy az Önkormányzat igényli szereplésünket. Szeptember 29-én meghívást kaptunk Szlovákiába Kőhídgyarmat testvér községbe. Polgármester Magát László Úr, immár harmadszor hívta meg a kórust vendégszereplésre. A kis létszámú települést nagyon kedves, vendégszerető emberek lakják. A szereplés sikeres volt. Készülünk a falu karácsonyi ünnepségére. Meghívásunkra látogatást tett a polgármester Petrik József Úr. Szívélyesen elbeszélgettünk és kértük segítségét és ígéretet kaptunk, hogy a kórus munkáját segíteni fogja a lehetőségekhez képest. Ezúton is megköszönjük a Képviselő-testületnek és a Polgármester Úrnak. Tokodaltáró, 2007. október 11. Tisztelettel! Szendi Jánosné kórustag
XIII. évfolyam 4. szám
4
ALTÁRÓI TÜKÖR
Idősek világnapja Köszöntjük Tokodaltáró idős lakóit a világnap alkalmából Az ENSZ 1991-ben nyilvánította október elsejét az idősek világnapjának. Ma Magyarország népességének több mint 20 %-a betöltötte már a 60. életévét, és a demográfiai előrejelzések szerint huszonöt év múlva a hatvan éven felüliek aránya akár 30 % fölé is emelkedhet. Nem ismerjük pontosan, hogy az idős emberek mekkora hányada él fiatalokkal egy háztartásban, avagy magányosa, de a becslések szerint több mint 1 millió egyszemélyes háztartásban él időskorú személy. Ezek az adatok csak hangsúlyozzák, az időskorúak szociális ellátását szolgáló intézményrendszer fontosságát. Figyeljünk az idősekre! Mindannyiunk tágabb, vagy szűkebb környezetében élnek idősek. Irányítsuk figyelmünket most egy kicsit rájuk! Az ENSZ, a magyar egészségügy és számos polgári szervezet a társadalom minden tagját, köztük valamennyi idős embert arra szeretné ösztönözni, hogy megfelelő lépéseket tegyen egészségének és jólétének javítására, mind önmaga, mind pedig egész közössége tekintetében. Melyek azok jellegzetes élethelyzetek, amelyek meghatározók az idősek mindennapjaiban? Az idősekben szembe kell nézniük azzal, hogy csökken testi erejük, munkabíró képességük, elveszítik egyes képességeiket és gyakran betegszenek meg. Nem könnyű feltalálni magukat a gyengült teherbírás miatt megváltozott helyzetekben, vagy elfogadni egy eddig elismert szerepnek az elveszítését. Nem megy magától, hogy az ember teret adjon másoknak, sőt bátorítsa azt, aki utána jön, és erőszakosság nélkül ajánlja fel a tapasztalatait. A fokozatosan kialakuló új élethelyzet szinte minden idős embert elgondolkodtat és megráz, mert felhívja a figyelmet az ember korlátainak valóságára. Nem magától értendő elfogadni mindezt, de nem is kell félnie senkinek az öregkor sötét és nyomasztó kilátásaitól. Nem kell elutasítani az időskort és egy mesterkélt fiatalságba menekülni. Hogyan lehet tehát pozitívumként, értékként megélni ezt az életszakaszt? Ennek a titkát a keleti népek már régóta ismerik, mert náluk az idősek nagy tiszteletnek örvendenek, hiszen az időskor számunkra nem más, mint az egyensúly és a bölcsesség kora. Az időskor egy nagyon fontos életszakasz, melyet felelősséggel kell megélni. Egy olyan időszak, amikor az kerül előtérbe, ami számít és ami igazán értékes, nem pedig a látszat! A történelemben mindig alapvető volt az idősek szerepe, ez a mai kor számára is kiutat jelenthetne. Fiatalok, idősek együtt, egymásért a világban! Sokszor, miközben a szülők a munkájuk miatt távol vannak, a nagyszülők vigyáznak a gyerekekre. Eközben nagyszülők és unokák között pozitív cinkosság jön létre, és egy mélyen nevelő hatású együttműködés. Kapcsolatukban a nagyszülő nem szabályokat mond, s nem tanításokat osztogat, hanem élettapasztalatát adja át. Az idősek beszélnek a gyerekeknek a szenvedésről, a betegségről, illetve számtalan szófordulattal, rejtett módon a halálról. A gyermek számára ez nagyon fontos és alapvető, mivel az élet teljes valóságát ismeri meg. A családban a nemzedékek közötti kapcsolatok nevelő hatását sajnos nem mindig használják ki. Egyrészt, mert a mai társadalom kulturális szokásai és gazdasági lehetőségei eltávolodni kényszerítik a gyerekeket és az időseket egymástól. Egy valódi gyermek-idős együttműködés nélkül a gyermek beéri egy olyan torz és lényegében negatív képpel, amelyet az uralkodó kulturális üzenetekből szűr le az idősekről. Ezt a helytelen képet csak egy hiteles és értékes, nemzedékek közötti kapcsolat tud kiigazítani, egyébként csak nő a generációk közötti szakadék. Nemcsak a család, hanem az iskolai környezet is jelentős segítséget nyújthat az idősek és fiatalok közeledéséhez, hozzátartozónkat meghívjuk, hogy meséljenek a hagyományaikról, régi szokásokról, élettörténetükről, vagy mesterségükről, így az idősek ezzel is átadhatják kulturális örökségük kincseit. A fiatalok és az idősek, ha találkoznak, kölcsönösen segíthetik egymást emberségükben. Világszerte sok kezdeményezés is bizonyítja, hogy az idősek termékeny talajra találnak a fiataloknál, hogy bölcsességüket és tapasztalataikat átadhassák. A fiatalok pedig az idősek révén fedezik fel saját gyökereik gazdagságát. Általuk tanulják meg az életüket felelősségteljesen megtervezni. Általuk sajátítják el azt a képességet, hogy azt értékeljék, ami valóban értékes és el nem múlik. Ujbányi Tiborné Szociális, Művelődési és Közoktatási Bizottság
XIII. évfolyam 4. szám
5
ALTÁRÓI TÜKÖR
Tokodaltáró Község Polgármesteri Hivatala
HIRDETMÉNY Értesítjük a Tisztelt lakosságot, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság 20.1/00266-006/2007. számú levele értelmében megkezdődik a rókák őszi, veszettség elleni orális immunizálása. Az immunizálás kiterjed Magyarország teljes területére. A KEM Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Esztergomi Körzeti Irodája
2007. október 18 – november 14-ig ebzárlatot rendel el. Tokodaltáró és környékének egész területén az ebzárlat időtartama alatt az ebeket megkötve vagy zárva kell tartani, csak pórázon szabad sétáltatni, az állatokat tilos legeltetni. Amennyiben rendkívüli esemény történik ( pl. ember érintkezik a vakcinával), azt haladéktalanul jelenteni kell a területileg illetékes állomásnak és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes területi szervének. Tokodaltáró, 2007. október 16. Szabó Éva s.k Igazgatási főtanácsos
Tájékoztatás! Tájékoztatjuk a tisztelt lakosságot, hogy a tokodaltárói képviselőtestület egyetlen egy család falunkba történő letelepedését nem segítheti, de nem is akadályozhatja meg. A magánkézben lévő ingatlanok eladásának ügyletét kizárólagosan a tulajdonos intézheti. Az önkormányzatnak, képviselőtestületnek, polgármesteri hivatalnak, polgármesternek beleszólása nincs. Kérdem Öntől - Önöktől!!! Ha el szeretnék adni lakásukat, a felsoroltak közül kitől kérnek, kértek engedélyt? Kérjük az alaptalan rágalmazások mellőzését!
Kiadja: Polgármesteri Hivatal, Tokodaltáró Felelős kiadó: Petrik József polgármester
XIII. évfolyam 4. szám
6
