Általános Iskola, Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat
Tószeg
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010-2015
Tartalomjegyzék Bevezető ............................................................................................................................................................. 2 I. NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................................. 7 1. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei .......... 8 1.1. Az iskolai nevelés és oktatás pedagógiai alapelvei .................................................................................. 8 1.2. Az iskolai nevelés és oktatás célja, feladata, eszközei és eljárásai ........................................................ 10 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................................... 22 2.1. Énkép kialakításának segítése, önismeret fejlesztése ............................................................................. 24 2.2. A tanulás tanítása ................................................................................................................................. 25 2.3. A tanulók európai azonosságtudatra– egyetemes kultúra megismerésére nevelése ............................. 26 2.4. A tanulók környezettudatosságra nevelése .......................................................................................... 27 2.5. A tanulók gazdasági nevelése ............................................................................................................... 27 2.6. A tanulók hon- és népismeretre nevelése ............................................................................................. 28 2.7. A tanulók aktív állampolgárságra, demokráciára nevelése .................................................................. 28 2.8. A tanulók felkészítése a felnőttlét szerepeire ........................................................................................ 28 2.9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése, testi és lelki egészségük fejlődésének segítése ........ 29 2.10. Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése..................................................................................................................... 30 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................................................... 31 3.1. A személyiségfejlesztést és a közösségfejlesztést szolgáló tevékenységrendszerek ............................... 33 4. A Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ............................................ 47 5. A tehetség. képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenység ....................................................... 50 6. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok................................................................................. 55 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok........................................................ 59 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység ................................................................. 65 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ............................................................................................................................................................ 68 10. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ....................... 75 II. HELYI TANTERV ........................................................................................................................................ 83 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, előírt tananyag és követelmények ..................................................................................................................... 84 1.1. Tantervek, tanórai keretek ..................................................................................................................... 84 1.2. Óraterv, tantárgyi rendszer ................................................................................................................... 85 1.3. Tantárgyak tananyaga, követelmények .................................................................................................. 90 1.4 Nem szakrendszerű oktatás ..................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, és taneszközök kiválasztásának elvei .................... 105 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ....................................................................................... 106
4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái, az egyes modulok értékelése, minősítése, beszámoltatása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez ............................................................................. 108 4.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése, minősítése ............................................... 109 5. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése, iskolai jutalmazások, fegyelmező intézkedések, testnevelési mérési követelmények ................................................................................................................. 116 5.1. A tanuló magatartása értékelésének, minősítésének követelményei, formái ........................................ 116 5.2. A tanuló szorgalma értékelésének, minősítésének követelményei, formái .......................................... 117 5.3. Az iskolai jutalmazás formái ................................................................................................................ 118 5.4. Az iskolai büntetés formái .................................................................................................................... 119 5.6. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése .......................................................................... 120 6. A Pedagógiai Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések...................................................................... 135 6.1. A pedagógiai program érvényességi ideje ........................................................................................... 135 6.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ............................................................................... 135 6.3. A pedagógiai program módosítása ..................................................................................................... 135 6.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ................................................................................. 136 6.5. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ............................................................................. 137 MELLÉKLET................................................................................................................................................... 138
PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA 2010..
Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A közoktatási törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra – az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra – határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: évente meg vannak határozva az aktuális célok és az ehhez kapcsolódó feladatok teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról, a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM-rendelet, a 32/1997. (XI.5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, a 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, az intézmény alapító okirata, A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003, (XII.17.) Kormány rendelet módosítása alapján a 202/2007. (VII. 30.) Kormány rendelet A pedagógiai program magában foglalja - a nevelési programot, egészségnevelési programot, környezeti nevelési programot, - a helyi tantervet
Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Szakaszai: - az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, - a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, - az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, - a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének 25-50 %-ban nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. Az iskola pedagógiai programja és a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai A nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatai. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő már népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának is egyik fontos feltétele az egyén részvétel, a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében és/vagy, vagy, politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges.
Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Környezettudatosságra nevelés A nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és figyelem, emlékezet működtetése, hanem valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését magában foglalja. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Testi és lelki egészség Az iskola nagy feladata és felelőssége, hogy a felnövekvő nemzedékeket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése.
MOTTÓ:
"Arra születtem, hogy kisgyerek legyek, anyám mellett játsszam hosszú éveket, arra születtem, hogy felnőtt is legyek, s megértsem a szóból azt, amit lehet, s végül arra jöttem én e világra; hogy hinni tudjam: nem vagyok hiába." (Adamis Anna)
BEVEZETŐ A település és az intézmény bemutatása A településen a közoktatás feladatait közös igazgatású közoktatási intézmény fogja öszsze: egy óvoda és egy általános iskola működtetésével. 1944-ben a község használatba vett egy 80 férőhelyes óvodát. 1974-ben egy 50 férőhelyes új óvodaszárny hozzáépítésével segítette a község a kisgyermekek elhelyezését. Az iskola őse, római katolikus és református iskolaként, már 1740-ben működött a településen, majd 1929-ben épült új református és katolikus iskola, amelyek az államosítás után összevonásra kerültek. Az iskola több évszázados története arra kötelezi az iskola vezetését, tanítóit, tanárait, hogy az oktató - nevelő munkában kiemelt figyelmet fordítsanak a lakóhely, a nemzet történetének és hagyományainak megismertetésére. Annál is inkább, mivel Tószeg jelentős történelmi és természeti értékekkel rendelkezik. Laposhalom (Kucorgó) neve több mint 100 esztendeje foglalta el helyét (1876.) a prehisztória (ősrégészet) tudományában. A régészet "Mekkájában" - ahogyan a községet említik -, valóságos kincses szigetet fedeztek fel, miután a Laposhalom mesébe illő módon ontotta magából az évezredek óta háborítatlanul pihenő korsókat, tálakat. Azon kb. 100 lelőhely közé tartozik, amelyet valamennyi, az óvilággal foglalkozó ősrégész fogalomként használ: a közép és délkelet-európai bronzkor letelepült földműves civilizációja egyik alapfogalmaként. A község másik nevezetessége a Gerje menti füves puszták. Sziki növényvilága és az ott található több mint 200 madárfaj egyedülálló a környéken. Az intézmény fenntartója Tószeg község önkormányzata. A fenntartó által kiadott alapító okirat szerint alapfeladata körében ellátja az óvodáskorú gyermekek óvodai elhelyezését, illetve iskolára való előkészítését, a tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozását. E feladat megvalósítása érdekében az intézményben napközi otthonos óvoda és nyolc évfolyamos általános iskola működik. A településen élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért oktató és nevelőmunkánk is ehhez a helyzethez igazodik: »
az óvoda a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve és erősítve szolgálja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődését;
»
az iskola folytatva az óvodai nevelő-oktató munkát a tanórán és tanórán kívül segíti a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, fejlesztését, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekinti a tehetséges, jó képességű tanulókkal való foglalkozást is.
»
az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés iskolai alkalmazásával a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók személyiségfejlesztését, közösségfejlesztését, szociális hátrányainak enyhítését végezzük -
A hátrányos helyzetű tanulók aránya iskolánkban megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az iskola tartósan képes a különböző háttérrel és a különböző területe-
2
-
ken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel (értékelő esetmegbeszélések) Az iskolában működik a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer (havonta illetve három havonta osztályozó értekezlet, értékelő esetmegbeszélések).
Elvárható eredmények: Mindezek folyamatos működése, gyakorlati alkalmazása és ellenőrzése következtében elvárható, hogy az integrációs felkészítésben résztvevő tanuló számára a saját komplex személyiség-struktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztést biztosítja az iskola, figyelembe véve előzetes tudását, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit, gyengeségeit. Ennek érdekében gazdag tanórai és tanórán kívüli tevékenységrendszert dolgoztunk ki, tanulásszervezési eljárásokkal, módszerekkel ismerkedünk meg, próbálunk ki a tehetséggondozás és felzárkóztatás érdekében, valamint a szabadidő tartalmas eltöltésére. Így fontos szerepet kap az emeltszintű testnevelés tanítása, a népi tánc oktatása, a modern- és társastánc oktatása, a sporttevékenységek (DSE foglalkozások, tömegsport, kézilabda, kötélgyakorlatok, labdarúgás, gyógy testnevelés, úszásoktatás), az idegen nyelvi beszédgyakorlatok, képzőművészeti foglalkozások, báb és színjáték, informatika, háztartástan, szakkörök, korrepetálások, képesség kibontakoztató és integrációs foglalkozások, integrált oktatás. Környezeti és természeti nevelésünk során elsősorban az emberhez méltó környezet kialakítása és az élő természet elemeinek megóvása a célunk. Mindezt tesszük tanórai és erdei iskolai kereteken belül, továbbá természetvédelmi napok keretei között (hulladékgyűjtés, fásítás, parkosítás, stb.) Ünnepeink rendhagyóak, mert arra törekszünk, hogy az élményszerűség mellett, a gyerekek tevékenyen vegyenek részt az egész folyamatban a szervezési munkától a megvalósulás öröméig. Az oktató-nevelőmunka és a szabadidős tevékenységek színesítésére 1992-ben létrehoztuk a Tószegi Tanulóifjúságért Alapítványt. Az alapítvány és pályázatok segítségével gazdagítjuk a tanuláshoz, tanításhoz szükséges feltételeinket. Szakmai eredményeink visszaigazolását jelzik, hogy tanulóinkat általában az első helyen megjelölt középiskolába veszik fel, továbbá eredményesen szerepelnek a különböző városi, körzeti és megyei versenyeken. Úgy gondoljuk, hogy az iskolánkba járó diákok többsége a tanítási órákon és a szabadidős programokon megtalálja a maga számára azokat a tevékenységeket, amelyeket szívesen végez. Fontos számunkra, hogy a gyerekek ne csak a munka eredményének tudjanak örülni, hanem élvezzék magát az alkotás folyamatát is. Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé, közösséggé fejlődne, ahol mindenik gyermek megismeri saját értékeit, és hisz azokban, ahol a közösség tagjai egymásra figyelve, a másságot is elfogadva felelősséget vállalnak egymásért, ahol a gyermek felelős önmagáért, társaiért, és a környezetéért, ahol a gyermekek a tanulási folyamat aktív részesei, a megfelelő
3
terhelés mellett teljesítményüket a lehető legmagasabb szintre akarják és tudják növelni. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: Gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Intézményünk hosszú múltja alatt többször változtak az épület falai, de nem változott a bennünk munkálkodó fő cél: Emberséget és tudást adni a felcseperedő tószegi polgároknak!
Varga Józsefné igazgató
4
Az intézmény jogi státusa Intézmény neve:
Általános Iskola, Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat
Címe:
5091 Tószeg, Rákóczi u. 30.
Telefon:
56/431-701, 56/586-459
Az intézmény típusa:
Közös igazgatású közoktatási intézmény
Székhelye:
Általános Iskola, Tószeg, Rákóczi u. 30.
Tagintézménye:
Óvodai intézményegység, Tószeg, Hősök tere 4. Damjanich János Általános Iskolai és Óvodai Tagintézménye Zagyvarékas, Alkotmány út 20.
Fenntartó neve:
Tószeg Község Önkormányzata, Tószeg, Rákóczi u. 37 Zagyvarékas Község Önkormányzata Zagyvarékas, Rákóczi út 56..
Alapító okirat száma, kelte:
117/2011. (VII.20. )
Alapítás éve:
Tószeg: Óvoda 1944, Iskola 1929.
Az intézmény jogállása: Iskola - Tószeg: Önálló jogi személy, önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Óvoda Tószeg – Zagyvarékas Tagintézmény: Szervezeti és szakmai szempontból önálló jogi személy, gazdálkodási szempontból önálló költségvetéssel rendelkező részben önálló költségvetési szerv, melynek gazdálkodási tevékenységét a székhely intézmény látja el. Az intézmény alaptevékenysége: Óvoda A gyermek 3 éves korától, az iskolába járáshoz szükséges feltétel eléréséig, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, legfeljebb 7 éves korig, ellátja a gyermekek nevelését, a napközbeni ellátásukkal összefüggő feladatokat. Feladata a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése (testi, érzékszervi, enyhe értelmi és beszédfogyatékos, nevelési folyamatban akadályozott) továbbá az óvodai intézményi étkeztetés. Általános Iskola Az iskola alaptevékenysége az általános iskolai nevelés, oktatás. Feladata, a tanulók személyiségének kibontakoztatásával, tanítási órán és tanórán kívül, reális lehetőséget nyújt az iskolai tanulmányok folytatásához, a társadalomba való beilleszkedéshez, a különleges helyzetben levő tanulók támogatása (képesség kibontakoztató foglalkoztatás, integrációs nevelés), továbbá a sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű iskolai oktatása (testi, érzékszervi, enyhe értelmi és beszédfogyatékos, nevelési-tanulási folyamatban akadályozott) valamint napközi otthoni, tanulószobai ellátás és intézményi étkeztetés.
5
Az intézmény rendelkezésére álló ingatlanok: Tószeg, Rákóczi u. 30. Tószeg, Hősök tere 4. Zagyvarékas, Alkotmány út 20. Zagyvarékas, Gyimesi út 4. Egyéb szervezetek: Tószegi Tanuló Ifjúságért Alapítvány, Tószeg, Rákóczi u. 30. „Tisza” Diák-sportegyesület
6
I. NEVELÉSI PROGRAM
7
1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSAI, ESZKÖZEI 1.1. Az iskolai nevelés és oktatás pedagógiai alapelvei A nevelés és oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az oktatás a nevelés része. Iskolai légkör = otthonosság, családias légkör megteremtése, ezért erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Vagyis olyan légkört kell megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyermekek. Az iskola életében az egészséges emberi kapcsolatok kialakítására törekszik: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. Iskolánkban a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedék nevelése, melyeknek érdekében az iskola: » oktatási és nevelési módszereinek megválasztásában elsősorban a jól bevált hagyományokat követi, de befogadója mindazoknak az újításoknak is, melyeket hatékonynak tart. » tervszerű oktató-nevelő munkája során a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, » olyan ismereteket közöl, - vonatkoztatva emberre, társadalomra, művészetekre, természetre, tudományra, technikára - melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, » az egyéni tanulás módszereinek elsajátítására törekszik, az iskolai nevelés-oktatás célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, » a szorgalom, a tudás, a munka becsületét erősíti, » törekszik az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, » megismerteti a tanulókat a nemzeti kultúra és történelem eseményeivel, személyiségeivel, és hagyományaival, hogy ezek megbecsülése révén táplálódjék bennük a szülőföld, a haza iránti szeretet. » Kompetenciaalapú oktatás bevezetése, elterjesztése » Esélyegyenlőség biztosítása » SNI tanulók integrált oktatása » A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése » Alkotó pedagógiai klíma megteremtése Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk életében. Az iskola - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolat révén -, folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében. Ennek érdekében: » »
rendszeres kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredmé8
» »
nyeiből minél többet megismertessen a szülőkkel, a község érdeklődő polgáraival, az iskola - eddigi hagyományaihoz híven - képviselteti magát a különféle községi rendez vényeken, aktívan bekapcsolódik a községi szintű megmozdulásokba, ápolja kapcsolatait a községi intézményekkel, egyesületekkel.
Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink segítésére. A helyi sajátosságok figyelembe vételével, a különböző háttérrel és a különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező tanulók fogadása és együttnevelése; párbeszéd a szülővel; tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer a BGR kiépítése, működtetése Az eszményekben olyan tanuló képe él, aki a közös iskolai és családi nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, művelt, kreatív, alkotó, érdeklődő, nyitott becsüli a szorgalmas tanulást, a tudást, a munkát képes a problémák érzékelésére, megoldására. gyakorlatias eligazodik szűkebb és tágabb környezetében. a mindennapi életben felhasználható képességgel rendelkezik f.) a játékban, tanulásban. munkában a jobb eredmények elérésére törekszik g.) öntevékeny, aktív h.) képes a tudását tovább fejleszteni, gyarapítani. bővíteni és önállóan ismereteket szerezni. Ennek feltétele a szilárd alapkészség kialakítása. Képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban. i.) ismeri, tiszteli, óvja: » nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, beszéde kulturált, szereti hazáját, » a természet, a környezet értékeit, » más népek értékeit, hagyományait, » az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, j.) társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és természeti környezetben ismeri és alkalmazza a közösségi élethez szükséges pozitív magatartásformákat, betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) harmonikus együttélését biztosító szabályokat, együttműködő, melyhez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedésre van szükség, k.) viselkedése udvarias, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit, módszereit; szüleit, társait, nevelőit tiszteli, l.) megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, karitatív, képes szeretet adni és kapni, szellemileg és testileg egészséges, edzett, m.) egészségesen él, szeret sportolni és mozogni, n.) megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. a.) b.) c.) d.) e.)
Bizonyos, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem lehetséges kialakítani az iskolába járó tanuló személyiségében. Mégis, a mindennapi nevelő és oktató munka során törekednünk kell arra, hogy minél több diák rendelkezzen végzős korára, minél több, itt felsorolt személyiségjeggyel.
9
1.2. Az iskolai nevelés és oktatás célja, feladata, eszközei és eljárásai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi-erkölcsi értékeknek az alakítása, amelyek segítségével tanítványaink úgy tudják egyéni boldogságukat és boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ezért az iskolai oktatás tartalmát a korszerű, elsősorban a tanulók képességeit fejlesztő tananyag mellett, az általános emberi és nemzeti értékek elfogadtatása, átadása alkotja. Intézményünk a 2010/2011-es tanévtől 2014/2015-os tanév végéig 5 éven át kompetencia alapú oktatást szervez, a helyi tantervben meghatározott évfolyamokon. Iskolai oktató-nevelő munkánk fő törekvései: a komplex személyiségfejlesztés gyermekközpontú szemlélettel, melynek során alapvető célunk: - sikeres munkaerő – piac igényeihez való rugalmas alkalmazkodás, - egész életen áttartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, - kompetencia alapú oktatás elterjesztése, - a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése, - a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése, - egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése, - digitális írástudás elterjesztése, - az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók szegregáció mentes együttnevelése, oktatása. E folyamat során általános célunk, hogy: - kialakítsuk az egyéni és társas szociális értékrend alapjait, az egyéni és társas érdekeket egyeztető, segítő együttműködés gyakorlatát, - korszerű természet- és társadalomtudományi, technikai, művészeti alapismereteket nyújtsunk, - felismerjük a tehetségeket és biztosítsuk számukra a lehetőséget a képességeiknek megfelelő képzéshez, - bővítsük a felzárkózást, az esélyegyenlőséget szolgáló pedagógiai tevékenységrendszert, - munkánk eredményeként tanulóink pályaválasztása reális, helytállásuk sikeres legyen, - őszinte, tiszteletteljes kapcsolat alakuljon ki a pedagógusok és a tanulók között, - a szülőkkel, olyan szemlélettel működjünk együtt, amely a közös célok és érdekek elfogadásán alapul. A személyes kompetencia terén célunk, hogy tanulóink: - adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket, - megőrizzék testi-lelki egészségüket és jó közérzetüket, - magatartásuk kulturált legyen, fogadják el a társadalmi normákat, - nyitottan, empatikusan viszonyuljanak a mássághoz, - reális "énképpel" rendelkezzenek, ismerjék egyéni értékeiket és belső erőforrásaikat,
10
- legyenek képesek testi, lelki fejlődésre, az ezzel kapcsolatos tevékenységek önálló megfelelő szintű és életkori sajátosságaiknak megfelelő végzésére; - érzelmi életük legyen gazdag; tudják érzelmeiket megfelelő módon kifejezni; - ismerjék fel a szépet a természetben, az emberi alkotásokban, a művészetekben, törekedjenek ezen értékek megóvására; - tiszteljék közösségük, közvetlen és tágabb környezetük hagyományait, s ezt magatartási és viselkedési formáik, szokásaik is tükrözze vissza. A szociális kompetencia alakításával célunk, hogy tanulóink: - ismerjék a közösségi magatartásformákat, - ismerjék fel a kommunikációs helyzetben elfoglalt szerepüket, - kommunikációs készségük segítségével a konfliktusokat megoldandó problémaként kezeljék, helyes önismerettel, toleranciával, felelősség- és feladatvállalással, erkölcsi tudással rugalmasan keressék a kompromisszumos megoldásokat, - reális életcél (pozitív jövőkép) kitűzésével törekedjenek a boldogság elérésére oly módon, hogy mások érdekei ne sérüljenek, - legyenek értelmes céljaik, melyeket képesek megfogalmazni és tenni is értük, - tudják az én-célját a közösségi célokkal összehangolni az asszertív viselkedés eszközeinek felhasználásával, - legyenek érzékenyek a változásokra, alkalmazkodjanak ezekhez, - legyenek képesek dönteni, - törekedjenek a belső harmónia megteremtésére. A kognitív kompetencia terén célunk, hogy tanulóink: - az előírt követelményeknek legalább minimális szintjét teljesítsék, - rendelkezzenek olyan bővíthető ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, amelyek képessé teszik őket a továbbtanulásra, - legyen tapasztalati és értelmező nyelvtudásuk; - rendelkezzenek általános problémamegoldó készséggel (megfigyelés, értékelés, értelmezés, bizonyítás; ábraolvasás és ábrázolás), - legyenek képesek új információk befogadására, feldolgozására, értékelésére, - tekintsék a tanulást, tudást értéknek, - alakuljon ki bennük a permanens önképzés igénye, - az ismereteket, az órákon kialakított készségeket a mindennapi életben is tudják alkalmazni, - törekedjenek az optimális teljesítmény elérésére, - fel tudják dolgozni a versenyhelyzetet, - legyenek képesek megfelelő akaraterővel, tartós erőfeszítéssel kitűzött célokat elérni. Ennek érdekében:
Célunk az, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének saját értékeit. Az iskolában folyó oktató – nevelőmunkának tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogatni kell az egyéni képességek kibontakozását.
Célunk, hogy lehetőleg minden gyermek számára biztosítsuk a képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat.
11
» minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető ismeretekkel, képességekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik az élethosszig történő tanulásra, »
ismerjék a kulturált viselkedéshez, közösségi élethez szükséges magatartásformákat,
» alakuljon ki bennük határozott elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket, sorsukat illetően.
Célunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyformán érezze: minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre.
Célunk a szülőkkel olyan szemléletben együttműködni, hogy iskola és szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink.
A tanítási órák és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének fő elvei: Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyaga bizonyos szintig tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik. A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is. (Országos kompetenciamérések, helyi mérések trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése). Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust.
12
Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazni szükséges a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesülnek azok a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. Az adatbázisban szereplő programtantervek adaptálásakor előnyben részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak. Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció) A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják A kompetencia alapú oktatáshoz kapcsolódó tevékenységrendszer A kompetencia alapú oktatás implementációja Tevékenységek
Évfolyam
Kompetenciaterület
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
1-4. (4 osztály)
szövegértés; szövegalkotás
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
1-4. (2 osztály)
Matematika
egy választott kulcskompetencia területi programcsomag
1-4. (6 osztály)
Szociális, és életvitel
műveltségterület tantár-
1-4.
Művészetek (rajz,
13
gyi bontás nélküli oktatása
(1 osztály)
technika, ének-zene)
digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %)
A teljes órai lefedettségben oktatott tanulócsoportokban
Szövegértés, szövegalkotás, matematika
A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása
1-8. A megismert tanítási módszerek alkalmazása
Szövegértés, szövegalkotás, matematika, szociális és életvitel
Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése
1-8. A megismert tanítási módszerek alkalmazása
A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokban az oktató-nevelő munka során
Önálló intézményi innováció megvalósítása
1-4.
Erdei iskola
Jó gyakorlatok átvétele
1-4.
Tanulói laptop, kooperatív módszerek, stb.
A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan (a beavatkozás szükségessége esetén tanévre készített intézkedési tervek). A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere. A célok ütemezése. Célok, indikátormutatók
Fenntarthatóság
Implementáció éve 2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
+
+
+
+
+
+
egy választott kulcskompetencia területi programcsomag
+
+
+
+
+
+
tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (510-15 %)
5
műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
+
+
+
+
+
+
digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %)
25
25
25
25
25
25
A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása
+
+
+
+
+
+
új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése
+
+
+
+
+
+
Nincs kötelezettség
14
önálló intézményi innováció megvalósítása
+
+
+
+
+
+
jó gyakorlatok átvétele
+
+
+
+
+
+
Az elektronikus írástudás elterjesztésének intézményi célrendszere. Az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer meghatározása. szövegértés
matematikai
Szociális és életvitel
Információs és Kommunikációs Technológia
+
+
+
IKT alapú eszközök
+
+
+
IKT-val tanóra
támogatott
+
+
+
IKT-val támogatott mérés, értékelés
+
+
+
IKT eszközhasználat tevékenységrendszere
Az új tanulásszervezési eljárások intézményi célkitűzései, munkaformái A NAT kompetenciaterületek fejlesztését az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása tovább erősíti (témahét, moduláris oktatás, projekt-oktatás, nem tanórai formában megszervezett kötelező tananyagátadás: erdei iskola), illeszkedik az oktatási programok implementációját támogató IKT taneszközök bevezetéséhez.
A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott módszerek Módszertani elemek: óvoda-iskola átmenet hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. habilitációs és rehabilitációs tevékenység az inkluzív nevelés attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak tanórai differenciálás (heterogén csoport) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása A tanulásszervezés módszerei Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.
15
Motiváló módszerek (tanórán és tanórán kívül) páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita, érvelés, meggyőzés (kommunikáció eszközeinek használata) kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer versenyek, egyéni felzárkóztatás tehetséggondozó és szakköri foglalkozások nemzetközi levelezés, diákcsere erdei iskola, terepgyakorlatok színház, mozi, hangverseny, múzeum látogatása A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés:
Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése
Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:
Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka
A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít,amelynek a következők a megvalósulási formái:
Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása
Ajánlott óratípusok:
Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés
Alkalmazására szánt feladattípusok:
Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok
16
Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés
Digitális tartalmak:
az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok
IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a Nat célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére számítógéphez kapcsolható audiovizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)
17
Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését-oktatását meghatározó célok Az intézmény integrációs stratégiájában meghatározott feladatok szerint, azaz: Célrendszer: -
Iskolánkban a fent meghatározott feladatok ellátásának célja, hogy növekedjen az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökkenjen az oktatásban résztvevők körében a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. A tanulók jelentős része be tud kapcsolódni az érettségit adó középfokú oktatási intézmény oktatásába. Az iskolai kompetencia-mérések során elérik illetve megközelítik az adott évfolyam iskolai átlageredményét.
Cél:
- személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés - tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása - szociális hátrányok enyhítése
Célcsoport: -
-
-
az iskola 1 – 8. évfolyamára járó azon tanulója, aki szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátránnyal indul, akinek törvényes felügyeletét gyakorló szülője, tanulmányait legfeljebb az iskola 8. évfolyamán befejezte, továbbá a gyermek után rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult. az igazgató azt a tanulót is felveheti a felkészítésbe, aki az előző feltételek közül egyiknek nem felel meg, ám az így felvehető tanulók létszámában a 11/1994.(VI.8.) MkM rendelethez kell igazodnia (39/D.§. 5.p.). A tanulókról egyéni fejlesztési tervek készülnek, a 3 havi értékelésekkel egészülnek ki. E feljegyzést az osztályfőnök vezeti.
A felkészítés színtere: A képesség-kibontakoztató felkészítésbe felvett tanulók oktatása – nevelése a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. A felkészítés tevékenységi köre: -
Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, Felzárkóztató, korrepetáló, előkészítő foglalkozások, Egyéni (rehabilitációs) foglalkozások, Szakkörök, sportkör, Továbbtanulás irányítása, segítése, Iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata, Napközi otthon, tanulószoba, A nem kötelező tanórán (kívüli) tanulható tantárgyak tanulása, Szabadidős foglalkozások (színház, mozi, múzeum-látogatás) Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi – kulturális- sport)
18
Az iskolában folyó oktatás és nevelés fő feladata, hogy a gyermeki fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklődésre, nyitottságra építve a következő képességeket, készségeket és tulajdonságokat alakítsa ki és fejlessze a tanulókban: »
Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt.
»
Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye, felelőség vállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.
»
A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos, önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető képességek és készségek (gondolkodás, beszéd, írás, olvasás, matematikai képességek) kialakítása. Az egyéni tanulás hatékony módszereinek megismerése.
»
A nemzeti értékek, hagyományok, valamint az anyanyelv ismeretét, megbecsülését és tiszteletét; tiszta, szép magyar beszéd használatát, valamint más népek nyelvének, egyetemes kultúrájának elsajátítását. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése, az egyetemes, emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletisége, a közösségi tevékenységre, törekvés a demokrácia érvényesítésére.
»
Az ember testi és lelki egészsége, az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kultúrált életmód iránti igény. A testmozgás igénye. Az önellátás képességeinek kialakítása. Az egészségvédelem, az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése.
»
A gyerekek erkölcsi és akarati tulajdonságainak fejlesztése.
»
Fogékonyság emberi kapcsolatokra, a barátságra. Kulturált magatartás és viselkedés, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
»
A család tisztelete a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.
Az iskolában az oktatást - a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztésének céljából -, sokszínű, változatos tevékenységrendszer egészíti ki a gyerekek egyéni érdeklődéséhez és életkori sajátosságaihoz igazodva. Az iskola nevelői a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatást kívánják elősegíteni különféle e célt szolgáló - módszerek és szervezeti formák alkalmazásával. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő oktatás - vagyis a differenciálás - kiemelt területei a tanulási és magatartási nehézségek enyhítésében, a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban láthatók. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladatának megoldását, a felsorolt értékek elsajátítását a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés teszi lehetővé.
19
Iskolánk a következő eszközöket és eljárásokat alkalmazza, a nevelőmunka során: » » » » » » »
Alapképzés a Nemzeti Alaptantervre és a Kerettantervekre épülő tantárgyak által közvetített tananyaggal. Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszerei és szervezeti formái a tanítási órákon. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő tevékenységek. A nem kötelező tanítási órák keretében biztosított foglalkozások. Tiszteletben tartja a tanuló személyiségét, bevonja a gyerekeket a saját iskolai életük szervezésébe. Az oktatás során figyelembe veszi a tanulók egyéni képességeit, a tanulók előre megismerik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják mit vár el tőlük az iskola, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban.
A megfogalmazott céloknak megfelelő kiemelt feladatok az óvodai nevelésre alapozva, azt folytatva a szocializációs folyamat kiterjesztése a bevezető képzési szakaszra (1-2. évfolyam) olyan iskolai légkör kialakítása, ahol a célokban megfogalmazott, kívánatos személyiségjegyek kialakulhatnak, formálódhatnak, olyan tanulási és önművelődési keretek működtetése (új tanulásszervezési módok alkalmazásával, kompetenciaalapú oktatás bevezetésével, Integrációs Pedagógiai Rendszer működtetésével) ahol a kommunikációs, viselkedési normák és értékek működését gyakorolhatják tanítványaink, a tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő oktatás /tanulási nehézségek enyhítése, felzárkóztatás /. Nevelési céljaink, feladataink megvalósulását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. A pedagógusok által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
Közvetlen módszerek Követelés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés.
Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös célok kitűzése, elfogadása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés. Ösztönzés. Elbeszélés. A nevelő részvétele a tanulói Tények, jelenségek bemutatá- közösség tevékenységében. sa. A követendő egyéni és csoMűalkotások bemutatása. portos, minták kiemelése a 20
A nevelő személyes példamu- közösségi életből. tatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).
Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önátló elemző munkája.
Felvilágosítás a betartandó magatartási formákról. Vita.
Nevelési eljárások alkalmazásai Tanórán: Változatos munkaformák (témahét, moduláris oktatás, erdei iskola, IKT használata, projektoktatás) alkalmazásával törvényszerűségek felfedeztetése, (analízis-szintézis), saját tapasztalat beépítése az ismeretszerzésbe és annak kritikai értékelése. A kommunikáció eszközeinek használata: vita, drámajáték, szerepjáték, érvelés, cáfolat, meggyőzés stb. Alkotó tevékenységek során, információs eszközök segítségével (IKT használata, tanulói laptop használata) saját képességeik megismerése, alkalmazása, értékelése és fejlesztése. Tanórán kívül: Versenyek, egyéni felzárkóztatás, tehetséggondozó és szakköri foglalkozások, sportfoglalkozások, levelezés, diákcsere, erdei iskola, terepgyakorlatok, színház, mozi, hangverseny, múzeum, kapcsolattartás más intézményekkel. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő-oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak többsége a nyolcadik évfolyam végén:
Minden tárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis, több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) Csökkenjen az osztályismétlésre, javítóvizsgára utalt hátrányos helyzetű tanulók száma, illetve csökkenjen az intézményben a túlkoros tanulók száma.
A tanulási technikák, módszerek megismertetésével tanulóink rendelkezzenek olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, kézségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.
Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.
Valamely elképzeléssel bír közelebbi és távolabbi jövőjét, sorsát illetően.
Sikeres felvételi alapján továbbtanul az – érdeklődése, képessége alapján - általa választott középfokú oktatási intézményben.
Sikeresen megteremtsük a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszert, párbeszédet tudjunk kialakítani a szülői házzal.
21
2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiség fejlesztésének és fejlődésének kell állnia. A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja tehát az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. A személyiségfejlesztésben a tanulás iránti motiváció fejlesztésének iskolai célkitűzései, és tevékenységrendszere. A kompetencia alapú oktatás elterjesztésének lehetőségei a tanulói motiváció fejlesztésében. A tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítását támogató szemlélet hangsúlyozása. Az egyéni képességfejlesztéshez szükséges intézményi tevékenységrendszer megfogalmazása. A kompetencia alapú oktatás és a tanulók tanulási folyamatban garantálható sikerességének kapcsolata. A tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása, és az iskola változatos, gazdag fejlesztő programot kínálata közti összefüggések felvázolása. Olyan tanulásirányítási módok garantálása, amelyben minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is. A komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása (műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatás személyiségfejlesztő, és képességfejlesztő lehetőségei) Az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a kompetencia alapú programcsomagokhoz tartozó tevékenységrendszer bevezetésével. A játékszeretet fejlesztése révén egyrészt az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása/megtanítása biztosítja, másrészt a játék, a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztára támogatja az informális tanulás nyújtotta lehetőségének elterjesztését. Úgy alakítani a tanítás-tanulás, a nevelés folyamatát, hogy rendszeressé váljanak az alkotó jellegű feladatok. A személyiség és közösségfejlesztéshez hangsúlyozni kell csoportmunka és pármunka szervezeti formák alkalmazását. Ahhoz, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják, képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket, szükséges fejleszteni képességeiket, szociális motívumaikat (szociális kompetenciafejlesztés) Az intézményi tanterv előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, a differenciált terhelést, illetve a terhelés képességekhez való igazítását. Az egyéni fejlesztés megvalósításához továbbra is elengedhetetlennek tartjuk a diagnosztikai mérések alkalmazását.
22
Ezért az újszerű tanulásszervezési eljárásokat, a nem szakrendszerű oktatás munkaformáit, az IPR-t mint a hátrányos helyzetű tanulók pedagógiai rendszerét, az SNI tanulókkal való foglalkozást beépítjük a személyiségfejlesztés érdekében az alábbiak szerint: Tanórai tevékenységek: Az új ismereteket, készségeket kialakító eljárások közül a kooperatív tanulásszervezési eljárást, projektoktatást, témahét, moduláris oktatást, IKT eszközök használatát, nagyobb mértékben alkalmazzuk a hagyományos eljárások mellett; A tanuló az órán dolgozhat: önállóan vagy tanári segítséggel (írásban vagy szóban) egyénileg vagy csoportban A tanári segítség lehet mintaadás, rávezető kérdés, vita, próbálkozás, kísérletezés, magyarázat, kérdés-felelet; a tanári irányítás lehet direkt és indirekt (törekszünk az indirekt irányítás nagyobb arányára; A munkaformák közül előnyben részesítjük az egyéni és a csoportmunkát a frontális osztálymunkával szemben; Differenciált és kooperatív munkaformákkal segítjük a felzárkóztató és tehetséggondozó munkát; Törekszünk az élményszerű, tevékenységközpontú tanítás megvalósítására, a különböző információhordozók (IKT) használatának megismertetése; A szemléltetés legyen motiváló erejű és funkcióhoz kötött (természetes bemutatás, illusztráció, filmvetítés, szituációs játékok, interaktív tábla, tanulói lap-top); Törekszünk arra, hogy az egész tanórán folyamatosan motiváljuk a tanulókat (játékos módszerek, cselekedtetés, újszerű tanulásszervezési eljárások); Az olvasás (szépirodalom és ismeretterjesztő irodalom) megszerettetése élménybeszámolókkal, kiselőadásokkal továbbra is a személyiségfejlesztés egy kiemelt része A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása A tanórán kívüli tevékenységek: Ezek közül a tanulók érdeklődési körüknek megfelelően választhatnak.
tanulmányi versenyek, előkészítők; évfolyamokon átívelő napközis programok önköltséges előadások, bemutatók, tanfolyamok; (tantárgyi és önismereti) szakkörök a tanulók érdeklődésének megfelelően illetve a pályaorientáció segítésére; tanulmányi séták és kirándulások; hangverseny, színház, múzeum, kiállítások és könyvtár látogatása a tananyaghoz kapcsolódóan, ill. a szabadidő hasznos eltöltésére; erdei iskola; nemzetközi levelezések, cserekapcsolatok szervezése; részvétel az intézmény művészetoktatással kapcsolatos programjában (képzőművészeti kör, spontán a pedagógus vezetésével szerveződött művészeti csoport; ünnepi műsorokban való részvétel; környezeti illetve nyári tábor, hátrányos helyzetű tanulók táboroztatása; játékos sportvetélkedők, sportköri foglalkozások; a manuális tevékenységek során készített tárgyak kiállítása.
23
Kiemelt fejlesztési feladataink a tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatosan
2.1. Énkép kialakításának segítése, önismeret fejlesztése Az egyén, a tanuló önmagához való viszonyának alakításában alapvető cél: az önismeret és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint ezek eredményeként a személyes méltóság. Feladat: A reális énkép kialakításának segítése, az önismeret fejlesztése, az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Az élő és az élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire, és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető magatartás kialakítása. Fel kell tárni minden egyes tanuló „erősségét”, és gondoskodni kell, hogy azokat társai is meglássák és elismerjék. Fontos, hogy a tanulók maguk is részesévé váljanak az értékek megnevezésének, azonosításának és megértsék azok következményeit. Fontos, hogy a tanulók megismerjék az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ki kell alakítani az önbecsülés és mások megbecsülésének, tiszteletének képességét. Rá kell szoktatni a gyerekeket mások meghallgatására, és arra, hogy megértsék egymás problémáit. Ki kell alakítani bennük az önérvényesítés képességét is, de úgy, hogy a saját céljaik elérése érdekében a legkevesebbet ártsanak másoknak. Fontos még az önálló döntés, cselekvés kialakítása, valamint a másság elfogadása. A felzárkóztató, fejlesztő és tehetséggondozó foglalkozások megszervezésével lehetőséget nyújtunk az egyéni képességek kibontakoztatására. Osztályfőnöki órákon az önismeret fejlesztése. Szakköri foglalkozások szervezése a tanulók érdeklődésének megfelelően. Felvételi vizsgákra való felkészítő foglalkozások szervezése. Pályaorientáció. A tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon nyújtott kimagasló teljesítmények megbecsülése, középpontba állítása, hogy minden gyermek előtt példa lehessen.
24
2.2. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. Tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Arra törekszünk, hogy tanulóink fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz a tanulónak megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, vala-
25
mint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulás iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Feladat: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanítási órákon sokszínű, változatos munka folyjon a gyerekek egyéni érdeklődéséhez és életkori sajátosságaihoz igazodva. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő oktató és nevelőmunka kiemelt feladata: a tanulási és magatartási nehézségek enyhítése, a felzárkóztatás és tehetséggondozás. Kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.
2.3. A tanulók európai azonosságtudatra– egyetemes kultúra megismerésére nevelése A tanulóink szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítanunk, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulóink ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Iskolánk tanulói törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában (pl. testvériskolánkkal a németországi Dahlewitzben). Feladat: az emberi együttélés szabályainak megismertetése, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség, és az egymás iránti tolerancia kialakítása. A tanulók sajátítsák el a kulturált magatartást és kommunikációt. Ennek eszközei: dramatikus játék, szituációs játék, vita, érvelés, cáfolat, meggyőzés.
26
Versenyeken, szakköri foglalkozásokon, sportfoglalkozásokon, kirándulásokon, táborokban, erdei iskolában való részvétel.
2.4. A tanulók környezettudatosságra nevelése. A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen áttartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Feladat: Élet közeli tanulási környezet kialakítása, az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Képzőművészeti, zeneművészeti, történelmi példákon keresztül az érzelmi élet fejlesztése, hagyománytisztelet, múltismeret fejlesztése. Ennek eszközei: iskolai ünnepségek, osztályközösségben megtartott megemlékezések és ünnepségek, valamint báb- és színjátszás, néptánc, társastánc, képzőművészeti foglalkozások, múzeumlátogatások, színházlátogatások.
2.5. A tanulók gazdasági nevelése. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is.
27
Feladat: Az iskolai nevelésnek alapvető feladata, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát.
Pályaorientáció
2.6. A tanulók hon- és népismeretre nevelése. Elengedhetetlen, hogy tanulóink ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Feladat: a szülőhely és a haza múltjának, jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Fontos feladat és a fentiektől elválaszthatatlan a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A tanítási órákon kívül erre szolgálnak az osztálykirándulások, amelyek nem csak az osztály közösségét kovácsolják össze, hanem hazánk nevezetességeit is megismertetik. Minden tanév folyamán megemlékezünk a népi és nemzeti ünnepeinkről, amelyek szintén elmélyítik a hazaszeretet érzését a gyermekekben. Hagyományápolás szakköri kereteken belül is. Iskolai ünnepségek szervezése. Osztályközösségen belül megtartott ünnepségek szervezése. A hazaszeretet érzésének felkeltése irodalmi alkotások, képzőművészeti alkotások bemutatásával.
2.7. A tanulók aktív állampolgárságra, demokráciára nevelése A nevelés feladata a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete. Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges részképességek elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Feladat: az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai közéletben való részvételre.
2.8. A tanulók felkészítése a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását.
28
Az iskolánknak – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítanunk tanulóink számára, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyülhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Feladat: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A gyerekeket már az iskolában rá kell szoktatni a rendszeres, kötelességtudó munkára. (pl. házi feladat készítése) A feladatosztás során azonban figyelembe kell venni a tanuló egyéni képességeit, életkori sajátosságait, ennek megfelelő teljesítést várjunk el tőle. Először a tanulásban, majd később a munkában is el kell várni, hogy öntevékeny és aktív legyen. Ösztönözzük őket arra, hogy legyenek saját ötleteik, és kisebb-nagyobb segítséggel ezeket meg is tudják valósítani. Tartsák rendben saját felszereléseiket, ügyeljenek az iskolai környezet tisztaságára, erre mindig figyelmeztessük őket.
2.9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése, testi és lelki egészségük fejlődésének segítése Az egészséges életmódra neveléssel szolgálja az iskola a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segíti azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Feladat: a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Segítséget nyújtunk tanulóinknak – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében.
29
Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Egészségnevelési hónap szervezése, melynek keretein belül előadásokat szervezünk meghívott előadókkal (DADA) Tömegsport foglalkozások biztosításával lehetőséget adunk a szervezett mozgáshoz. Kétévenként sportgálát szervezünk. Különböző sportvetélkedők rendezése. A népi játékok, néptánc segítségével a hagyományos mozgásformák megismertetése. A különböző sportágakkal való ismerkedés (aerobic, kötélugrás, kézilabda) Erdei iskolák, táborok szervezése. Tanulmányi séták.
2.10. Rendellenes személyiségfejlődésű, beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, halmozottan hátrányos helyzetű illetve veszélyeztetett tanulók kezelése Feladatok: - Egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére. - Fejlesztő foglalkozást, szakkorrepetálást kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára. - A nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél, a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk. - Lehetőséghez mérten biztosítani kell a bontott csoportban vagy nívócsoportban történő oktatást magyar és matematika, idegen nyelv, technika és testnevelés, informatika valamint a nem szakrendszerű oktatásban résztvevő évfolyamok kijelölt tantárgyainál. - Emelt szintű képzést kell biztosítani 1 – 8 évfolyamon testnevelés tantárgyból. - Az Integrációs Stratégia megvalósítása a hátrányos helyzet csökkentése érdekében (IPR) (önálló tanulásra szoktatás, az önművelés iránti igény felébresztése, az egészséges életmódra szoktatás, testi-lelki gondozás, mentálhigiénés program, szocio- kulturális hátrányok kompenzálása, családi ház bevonása az intézmény életébe) - Az SNI tanulók egyéni belső gondozásának, fejlődésük értékelésének folyamatos nyomon követése.
30
3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösség olyan emberi együttélés, amelyet közös érdekek, közös célok, közös értékrend, közösségi érzés, közösségi tudat tart össze. Az iskola, mint közösség, lényeges szerepet játszik az egyén fejlődésében, egyúttal azonban a társadalmi szintű oktatás és nevelés feladatát látja el. A közösségi nevelés lényege: - a közösségben vagy közösségi tevékenységgel történő nevelés; - a társas kapcsolatok fejlődése és fejlesztése; - a közösségi érzés és tudat fejlesztése; - a közösségi emberré válás elősegítése.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai céljaink: Az egyén elsődleges közössége az osztályközösség, a tanuló tudjon ezért tenni, de a közösség is legyen nyitott befogadó, toleráns az egyéni tulajdonságokkal szemben, fogadja el a másságot, tisztelje az egyént. E kölcsönhatás eredményeképp a tanuló legyen képes uralkodni az érzelmei és gondolatai felett. Személyes kapcsolatok során alakuljanak, fejlődjenek a következő tulajdonságok: őszinteség, megbízhatóság, segítségnyújtás, önzetlenség, jóindulat, figyelmesség, udvariasság és kölcsönös tisztelet. A szabályok elfogadása a tanulásban fejlessze a rendszerességet, az ön- és mások értékelését. A család: A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell fejleszteni, formálni, alakítani. Az iskolai közösség: A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét jelenti. Megkülönböztető feladat hárul az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket szervező pedagógusokra. Az osztályközösség: • Az egyén elsődleges közössége az osztályközösség, a tanuló tudjon ezért tenni, de a közösség is legyen nyitott, befogadó, toleráns az egyéni tulajdonságokkal szemben, fogadja el a másságot, tisztelje az egyént. • E kölcsönhatás eredményeképp a tanuló legyen képes uralkodni az érzelmei és gondolatai felett. • Személyes kapcsolatok során alakuljanak fejlődjenek a következő tulajdonságok: őszinteség, megbízhatóság, segítségnyújtás, önzetlenség, jóindulat, figyelmesség, udvariasság és kölcsönös tisztelet. • A szabályok elfogadása a tanulásban fejlessze a rendszerességet, az ön- és mások értékelését.
31
A személyiség- és közösségfejlesztés feladatai Olyan készségek fejlesztéséről, olyan ismeretek átadásáról kell gondoskodnunk, amelyeknek meg kell jelenniük minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. A közösségfejlesztés feladatai a közösségfejlesztést szolgáló ismeretek átadásának, készségek és képességek fejlesztésének teendőit jelentik. A fejlesztés tartalmi területei: - társas kapcsolatok fejlesztése; - erkölcsi ismeretek, normák közvetítése; - közösségi érzés és tudat kialakítása, fejlesztése; - társas viselkedés kultúrájának kialakítása és fejlesztése. Társas kapcsolatok fejlesztése Feladat: A közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére. Olyan tanítási-tanulási munkaformák, ill. tanulásszervezési eljárások alkalmazása, amelyek hozzájárulnak az együttműködési készség, a kölcsönös felelősségvállalás fejlesztéséhez. A csoportmunka, a páros munka, a probléma alapú tanulás, kooperatív tanulási módszerek és technikák alkalmazása a tanítás-tanulás során az együttműködési készség, a kölcsönös felelősségvállalás fejlesztéséhez. Erkölcsi ismeretek, normák közvetítése Feladat: A különböző szociális kompetenciák fejlesztése: alapvető erkölcsi és demokratikus értékek, normák (igazmondás, becsületesség, megbízhatóság, segítőkészség, egymás elfogadása, egymásra figyelés, együttműködés, alkalmazkodó képesség, empátia, másság elfogadása, szolidaritás, tolerancia, önzetlenség, lelkiismeretesség, segítségnyújtás, stb.) megismertetése és tudatosítása a tanórákon, valamint a tanórán kívül. Bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív tanuló-nevelő kapcsolat kialakítása. A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakoroltatása. Gyermek és felnőtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés. A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakoroltatása. Az áldozatvállalás értelmének tudatosítása. Különböző életmódok, szokások, kultúrák megismertetése. Közösségi érzés és tudat kialakítása, fejlesztése Feladat: Helyi, iskolai és csoport (osztály) hagyományok kialakítása, ápolása és tisztelete. Együttes kellemes élmények biztosítása, hangulatos csoportlégkör megteremtése (mozi-és színházlátogatások, séta, kirándulás, rendezvényeken, ünnepségeken való részvétel stb.). A közösség tagjainak együvé tartozását erősítő közös tevékenységek szervezése pl. anyák napja, karácsony, farsang, mikulás, névés születésnapok megünneplése. Közös feladatok kis-és nagycsoportos végrehajtása közösen elkészített terv alapján, közös ellenőrzés, értékelés. Az öntevékenységek, az önszervezés és önigazgatás képességeinek kialakítása és fejlesztése. A társas viselkedés kultúrájának kialakítása és fejlesztése Feladat: Az alkalmazkodás, beilleszkedés, a társakkal való együttműködés, a közösségben vállalható szerep megtalálásának segítése, a kollektivitás fejlesztése. A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak alakítása, továbbfejlesztése. Baráti kapcsolatok kialakulásának támogatása, ösztönzése. A kulturált érintkezés és kommunikáció gyakoroltatása. A konfliktuskezelési technikák megismer-
32
tetése és gyakoroltatása. Együttműködési készség, kölcsönös felelősségvállalás fejlesztése. Az egyéni szükségletek felismerése és az érvényesítést szolgáló megegyezések stratégiájának elsajátítása.
Patrónusi, mentori rendszer működtetése az Útravaló ösztöndíj program keretein belül. Multikulturális tartalmak megjelenítése a helyi tantervben.
3.1. A személyiségfejlesztést és a közösségfejlesztést szolgáló tevékenységrendszerek 3.1.1. Tanórai tevékenység • Az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása során (IKT használat, témahét, projektoktatás, moduláris oktatás) a kooperatív együttműködésből adódóan olyan közösségi szellemet lehet kialakítani, amely egymás segítésén, támogatásán alapul, a gyerekek felelősséget éreznek egymás teljesítménye iránt, s a közösen megoldott feladat az egyéni sikerélmény forrása is lehet. • Játékos munkaformákkal fejlesszük az együvé tartozás érzését, önfegyelemre, fegyelemre, szabálykövetésre nevelünk. • Drámajátékokat alkalmazunk a tanítási- tanulási folyamatban. • Osztályfőnöki órák közösségi nevelést erősítő témaköreit (a család mint közösség, a család funkciói, családi ünnepek-hagyományok, munkamegosztás, házi ápolás, alkalmazkodás a szűkebb és tágabb környezethez, udvariassági szabályok, balesetvédelem, baleset-megelőzés, a közlekedés szabályai, szűkebb és tágabb környezetünk védelme, testi és lelki egészség, alapvető gazdasági ismeretek, európai azonosságtudat körültekintően dolgozzuk fel. • Változatos formákat alkalmazunk az osztályfőnöki nevelőmunkában, szociometriai felmérés, beszélgetés, vita, szituációs játékok… • Az osztály- és iskolai közösség éves tevékenységét pontosan megtervezzük, megvalósítását értékeljük. • Erősítjük a baráti kapcsolatokat.
33
3.1.2. Tanórán kívüli tevékenységek HAGYOMÁNYŐRZŐ TEVÉKENYSÉGEK Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: nemzeti ünnepeink, karácsony, tanévnyitó és tanévzáró, 8.oszt. ballagás. Iskolai szintű rendezvényeink: egészségnevelési hónap rendezvényei, mikulás, karácsony, kultúra napja, költészet napja, anyanyelv hete, farsang, diákfórum, gyermeknap, ki mit tud, hulladékgyűjtés, nyílt tanítási napok, 2 évente sportgála, kulturális és képzőművészeti gála, tanulmányi és művészeti kirándulások, erdei iskola, nyári tábor, nyári napközis tábor, szülői fórum. Egyéb iskolai rendezvények:
Nőnap, anyák napja, pedagógus nap, alapítványi bál, tantestületi kirándulás, fogadóórák, szülői értekezletek. DIÁKÖNKORMÁNYZAT A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában a diákönkormányzat működik Az iskola 5-8 osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A Diákönkormányzat tevékenységei: Diákügyelet Farsang Erdei iskola, nyári tábor szervezése Gyermeknap szervezése Diszkó Kapcsolódunk a község környezeti nevelési programjához Rendezvények segítése: takarékossági világnap, egészségnevelési hónap, Mikulás délután, pályázatok hirdetése. • Hulladékgyűjtés • • • • • • •
ISKOLAOTTHON Az iskolaotthonos nevelés feltételei, értékei A nevelési és oktatási célok, feladatok és követelmények hatékony megvalósítása érdekében nevelőink a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják tanulóink motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. Az iskolaotthon jellemzői: egy osztálycsoportot két nevelő vezet, mindkét nevelő tanít bizonyos tantárgyakat, vezeti a gyerekek felkészülését (elsősorban az általa tanított tantárgyak tanítási óráin), s naponta szabadidő-tevékenységeket is irányít. Az iskolaotthonos nevelők tanórán kívüli tevékenységeket is vezetnek, és rendszeresen irányítják a feladatkészítést saját tantárgyaikból. 34
Ez az oktatási forma biztosítja, hogy tanulóink egyenletes terheléssel, alaposan elvégezzék napi feladatukat, így nem szükséges az otthoni tanulás. Csak a hét végén viszik haza táskájukat, így biztosítjuk, hogy a szülők folyamatosan figyelemmel kísérhessék gyermekük iskolai munkáját, fejlődését. Egyik fő szempontunk, hogy a szabadidő biztosítsa a tanulók pihenését, mozgásigényét, egyéni érdeklődésük kibontakoztatását. Az iskolaotthonos oktatási forma nagyban elősegíti az óvoda-iskola átmenetet, kevésbé megterhelő a gyermekek számára, mint a hagyományos oktatási forma. Az iskolaotthon előnyei: -
mindkét nevelő tanítási órákat és tanórán kívüli tevékenységeket egyaránt vezet, többféle tevékenység közben ismerhetik meg a gyerekeket, gyakorolhat rájuk hatást, nevelő és gyerek között kedvezőbb kapcsolat alakulhat ki;
-
mivel a nevelők irányítják a saját tanítási óráikra való felkészülést is, rendszeresen szerezhetnek tapasztatokat saját tanítási óráik hatékonyságáról. Így nagyobb az esély arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat egységessé váljék.
Feltételei: Iskolaotthonos osztályokban határozottan különüljön el a tanórai és tanórán kívüli önálló munka, illetve a szabadidő nevelői irányításának módszerei: az önálló munka irányításában a gyermekek tanulási önállóságát fokozó módszerek érvényesítése, szabadidőben a gyermekek tevékenységének teret adó, a tervszerű nevelői kezdeményezés és a gyermekek választásának összehangolására törekedő eljárások alkalmazása domináljon. A pedagógus feladata, hogy segítse: -
a tantervi törzsanyag szilárd elsajátítását, esetenként a kiegészítő anyag feldolgozását, a tanult ismeretek önálló alkalmazását, a tanulmányi munka egészében az önállóság fokozását, a tanulás motívumainak és technikájának állandó fejlesztését, az egyéni érdeklődés és képességek formálását, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek és képességeinek kialakítását, a művelődés igényének fejlesztését.
Az egész napos foglalkoztatás feladatai: -
a tanulók és közösségeik tanórai és tanórán kívüli tevékenysége egységes pedagógiai folyamatot képezzen; minden foglalkoztatási forma segítse a tanulók önálló tanulási, művelődésiönművelődési képességének fejlesztését, a tanítási-tanulási folyamat egységessé tételét; nagyobb teret kapjon a gyermekek öntevékenysége, mely az életkori sajátosságokhoz igazodik; az iskolai osztályközösségek – mint alapvető közösségek – mellett jobban érvényesüljön a funkcionális csoportok működése, gazdagodjék hálózata, a tanulók fejlődésifejlettségi szintjéhez igazodó, választható tevékenységek kínálata.
35
Alsó-tagozatunkon 1-4. évfolyamon lehetőséget nyújtunk az iskolaotthonos oktatási forma választására, hogy a szabad időben együtt átélt élmények oldottabbá tegyék a tanítási órák légkörét is. A jelentkezés feltételei a napközi otthoni szabályzatban rögzítettek.
NAPKÖZI OTTHON, TANULÓSZOBA A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, amennyiben a szülők igénylik, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamokon napközi otthon vagy tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon, összevont napközi otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. Az intézmény 1-8. osztályig biztosítja a teljes ellátást (tízórai, ebéd, uzsonna) és felügyeletét 16 óráig. A napközi által nyújtott programokban az étkezés igénybe vétele nélkül is részt lehet venni. A napközi szerkezetileg és tartalmilag szorosan kapcsolódik a délelőtt folyó pedagógiai munkához. A napközi speciális feladata a tanulás tanítása, a mentálhigiénés szokások ápolása, fejlesztése. A sokszínű szabadidős tevékenység magában foglalja a játszóházat, sportversenyeket, múzeumi és könyvtári foglalkozásokat, színházi előadásokat, stb. A napközi és a tanulószoba fontos színtere a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak. A működés rendje: 1. Napközibe a tanuló felvétele a szülő írásbeli kérésére történik. 2. Az alsó-tagozatos, az 5-6. illetve a 7-8. évfolyamokon lehetőleg az egy évfolyamra, osztályba járó tanulók alkotnak egy csoportot. 3. Igény esetén, ha a jelentkezők létszáma nem éri el a Kt által előírt létszámhatárokat a felső tagozatos tanulókat a 4-es csoportba helyezzük el. 4. A napközis tanulók tízórait, ebédet, uzsonnát igényelhetnek tetszés szerint (külön is). 5. Fontos a napközi szervezésénél, hogy a délelőtti és a délutáni foglalkozás ne mosódjon egybe. Legalább 60 percnyi szabadidőt biztosítunk a tanulóknak a kettő között, amit a pedagógus felügyelete mellett lehetőleg a szabad levegőn töltenek. 6. Kiváló terepe a napközi a kompetenciafejlesztésnek akár a tanulási, akár a szabadidőben. Páros és csoportmunkával segítjük az egyéni képességfejlesztés, a hátránykompenzálást. 7. A napközis foglalkozásokon biztosítjuk a tanulók életkorához, fejlettségéhez igazodó játékos egészségfejlesztő testmozgást. A napközi otthonos tanulási foglalkozás felépítése: - a zavartalan tanulás feltételeinek megteremtése, - a tanulási idő első szakasza az egyéni tanulás, - pihenő, kikapcsolódás (illemhely-használat, tisztálkodás, uzsonna, mozgás kb. 10 perc), - a tanulási idő második szakasza az ellenőrzés és értékelés A szabadidő hasznos eltöltésére alkalmazott módszerek: - integrált foglalkozások (gyűjtőmunka, böngészés, ötletgyűjtés), - csoportközi foglalkozások (házi kiállítások, sportdélutánok szervezése), - projektrendszerű tervezés (ünnepkörök), - portfólió készítés
36
KIEMELT FELADATOK A NAPKÖZI OTTHONBAN: Ebédidőben: helyes táplálkozás, kulturált étkezés Tanulási időben: - tanulási idő rendje, fegyelme - ellenőrzés, értékelés - differenciálás, felzárkóztatás Foglalkozásokon: - kulturális, játékos/sportos és technikai tevékenységek - közös programokon az együttes játék örömének megismertetése, valamint a kisebbek segítése az idősebbektől Szabadidő, játék: A tanítási órák szellemi munkáját fontos levezetni mozgással, játékkal, melyhez nagy segítséget jelent az iskolai és az iskola melletti játszótér (hinta, mászókák, lipityóka), illetve minden csoport rendelkezik pár darab udvari játékkal: labda, tollas-ütő, különféle dobáló játékok. Ezek alkalmazásához főként a játszótéri játékokhoz elengedhetetlen a balesetvédelmi oktatás. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek sokat és tartalmasan mozogjon, mind szabadon választott, mind szervezett játékokra van lehetőségük a tanítási órák vége illetve a tanulási idő kezdete közötti időszakban. Törekvésünk, hogy az irányított játékokat a tanulók ne kötelező jellegűnek érjék meg! Tanulási időben: Az egyik legfontosabb szempont a zavartalan tanulási légkör megteremtése. Előtérbe helyezzük a gyermekközpontúságot, azaz kicsit oldottabb légkörre törekszünk. Természetesen mindig az adott csoport összetétele határozza meg, hogy mennyire lehetünk „oldottak”. Feltétlenül beiktatjuk a mozgást a leckeírás alatt is (szünet, tanulás közben megengedjük ami helyváltoztatást igényel stb). Zavartalan tanulási légkör: fontos és elsődleges a csend, de ne érezze a tanuló kényszerűségnek, értse meg, hogy a hatékony tanulás a cél, szükségleteit tudja nyugodtan kielégíteni, ha van rá mód, kérés nélkül. Elsősorban döntő jelentőségű az első osztály, ahol kialakul a gyermekben a tanulás szeretete, fontossága. Természetesen ebben nagy szerepe van úgy a tanító néniknek, mint a szülőknek. Leghatékonyabb eszközünk alsó tagozatos gyerekekről lévén szó a motiváció, mely a jutalmazásban nyilvánul meg – minden csoportban jelen van valamilyen formában. Fontos, hogy a délutánt ne kizárólag a lecke megírása töltse ki, és ezzel a gyerekek is tisztában legyenek szintén motiváló ereje lehet. A fokozatosság elvét követve kell rávezetni a tanulókat az önálló feladatmegoldásra: első lépés mindenképpen az legyen, hogy egyedül kezd hozzá a feladatokhoz és csak abban az esetben kér tanári (felsőbb osztályban már tanulói) segítséget, ha egyáltalán nem boldogul – egyes esetekben szükség lehet azonban a feladat közös megoldására, de nem ennek kell lenni a jellemzőnek! Fontos, hogy a hibákat kijavítsuk: a tanuló javítsa szintén egyedül és itt is csak akkor lépjünk közbe, ha már egyáltalán nem boldogul a gyermek.
37
El kell sajátítaniuk a helyes időbeosztás elvét is: gondolkodtató feladatok először, a rajzos színezős, másolandó feladatok maradhatnak a végére. Olvasni minden nap kell, ha esetleg hamarabb végzett a házi feladatokkal a fennmaradó időt olvasással töltse. Vagy: itt alkalmazhatjuk a differenciálás elvét, mely ebben az esetben a felzárkóztatást és a képességkibontakoztatást szolgálja. Első és szent a házi feladat. Ezt követhetik a pótfeladatok, melyek már lehetnek személyre szabottak-, ki miben szorul erősítésre, fejlesztésre stb. Ezeket a gyerekek megoldhatják: önálló, páros és csoportmunka keretein belül mindhárom egyformán szolgálja a hatékony tanulást. Önálló munka: legalkalmasabb a feladatlap, másolás, szövegértő feladatok stb. – a saját tudására kell támaszkodnia, teljesen egyedül próbálja meg elkészíteni a feladatot, a feladatkiírást is beleértve. Páros munka: hasonló formai keretei lehetnek, mint az önálló munkának, de dolgozhat együtt két azonos képességű tanuló – cél a feladat megoldása egy gyengébb és egy ügyesebb tanuló – cél a gyengébb tanuló felzárkóztatása Csoportmunka: nem kizárólag a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek feldolgozására alkalmas, de ott is kitűnően hasznosítható pl.: egy szöveg feldolgozásánál. Összefoglalásként: olyan feladatok megoldására kell ösztönöznünk a gyermekeket, ahol önállóan kell dolgoznia, mert azaz ismeret bizonyul tartósnak, melyet önállóan sajátít el. Minden csoportban a tanulók igényeinek megfelelően alakul a leckeírás, ellenőrzés és jutalmazás rendszere. Nincs két azonos összetételű társaság, tehát amely módszer beválik az egyik csoportnál, nem biztos, hogy másutt is alkalmazható. Foglalkozások: a.) csoportonként, a csoportvezető nevelő irányításával egy tanévre elkészített foglalkozási terv alapján kulturális, technikai és testnevelés (játék, sport, séta) foglalkozások, melyek általában a tanulási idő után kerülnek sorra. Formájuk változó: egyes esetekben a hagyományos (frontális) munka jellemzi, de egyre gyakrabban alkalmazzuk a csoportmunkát, valamint igyekszünk a jövőben a projektmódszerrel dolgozni. Célunk: hogy a tanulók játszva tanulják meg hasznosan eltölteni szabadidejüket. b.) havonta egy alkalommal a hat napközis csoportnak csoportközi foglalkozásokat szervezünk, mely alkalmával kézműves, játék és kulturális jellegű elfoglaltságok közül válogathatnak a gyermekek. A játszóház valamilyen jeles alkalomhoz kapcsolódik (advent, farsang), több helyszínnel működik. A vetélkedők alkalmából „vegyes” csoportokat alkotva, együtt játszanak a különböző korosztályok. E foglalkozások célja: a közös játék örömének felismerése, egymás tanítása, segítése, tanulás a társamtól.
38
DIÁKÉTKEZTETÉS A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek (tízórai, ebéd, uzsonna). A napközibe nem járó tanulók számára, igény esetén, ebédet (menza) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. A diákétkeztetés módját az Intézményi étkeztetés Szabályzat rögzíti. TEHETSÉGGONDOZÓ ÉS FELZÁRKÓZTATÓ FOGLALKOZÁSOK Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezek indításáról, a felmerülő igények figyelembe vételével, minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt ISKOLAI DSE. Az iskolai DSE tagja az iskola minden tanulója és dolgozója. Biztosítja, a tanórai testnevelési órákkal együtt, a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. SZAKKÖRÖK A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról, a felmerülő igények és az iskola lehetőségeit figyelembe véve, minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. VERSENYEK, VETÉLKEDŐK, BEMUTATÓK A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, ill. a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A versenyeket a tanévenként elkészítendő versenynaptárban rögzítik, a tanulók a naptárban rögzített versenyeken vesznek részt. TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára (1 –8 évfolyam valamennyi osztályának) évente 1 alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, ha a felmerülő költségeket a szülők fizetik, illetve kötelező, ha a felmerülő költségeket iskolai, önkormányzati, pályázati vagy intézményi támogatás útján fizeti az iskola.
39
Kritériumai: Előre megtervezett: -
Látogatás helye (Földrajzi tájegység, Természetvédelmi terület - arborétum, állatkert, Történelmi, művészeti emlékhely - emlékpark; múzeum, Színházi előadáson, kulturális, sportrendezvényen való részvétel Érdekes építészeti környezet Település része Skanzen Technikatörténeti érdekesség Külföld - meghívásos – idegen-nyelv gyakorlása
Szervezetten lebonyolított -
Idegenvezető Helyismerettel bíró ismerős kísérő Felkészült szaktanár, osztályfőnök
A kirándulás célpontjának, a megfigyelendő területnek, helyszínnek a kiválasztása feleljen meg a tanulók életkorának, előismereteinek. ERDEI ISKOLA Az erdei iskola olyan egy vagy többnapos, a szorgalmi időben megvalósuló, az intézmény székhelyén vagy székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelésitanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát - a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag élményszerű elsajátítását - a tanulók aktív, együttműködő cselekvő (kooperatív - interaktív) megismerő tevékenységre építjük. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szocio - kulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonizáló magatartásformák, környezetfejlesztő, óvó cselekedetek ösztönzése, az alapvető szokásjegyek elsajátítása. Az erdei iskola az ökológiai, természetrajzi ismereteken túl, az élet tiszteletére, az apró szépségek megláttatására is képessé teszi a diákokat. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, amennyiben a felmerülő költségeket a szülői közösséggel előre egyeztetve, a szülők fizetik, illetve kötelező a részvétel, ha az intézmény fizeti. MÚZEUMI, KIÁLLÍTÁSI, KÖNYVTÁRI ÉS MŰVÉSZETI ELŐADÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FOGLALKOZÁS Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel, ha az költségekkel is jár, önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. SZABADIDŐS FOGLALKOZÁSOK A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. (túrák, kirándulások, táborok, színház, mozi, táncos rendezvény) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőnek kell fizetni.
40
ISKOLAI KÖNYVTÁR Az iskola iskolai könyvtárat működtet, amelynek minden tanuló és dolgozó tagja. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Könyvtári foglalkozás szervezhető a községi, városi és megyei könyvtárakban is tanórán és tanórán kívül. AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK, ESZKÖZEINEK EGYÉNI VAGY CSOPORTOS HASZNÁLATA Előzetes egyeztetés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, eszközeit (tornaterem, számítógép) a tanulók tanári felügyelet mellett, egyénileg vagy csoportosan használják. HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁS Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak, az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül, hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel önkéntes. ÚSZÁSOKTATÁS Iskolánk az úszásoktatást tömbösítéssel, projekt formájában valósítja meg az alsó tagozatos tanulók körében. Egy csoport úszásprogramja 10 napot vesz igénybe, mely beépül az adott évfolyam testnevelés tantárgy oktatásának helyi tantervébe. Ennek a projektnek a feladata a vízhez szoktatás és legalább egy úszásnem alapjainak megismertetése, a helyes mozgás elsajátítása. Az oktatáson való részvétel önkéntes, mivel a szülőknek anyagilag is hozzá kell járulni az oktatás költségeihez. Az úszásoktatás részletes programját az éves munkatervben szükséges rögzíteni. Módszerek, eljárások: A csoportok szerinti oktatás, beosztás, Egy tanulócsoport (15 fő) oktatása Kísérőtanár jelenléte. Sikerkritériumok: Minden úszásban részt vevő gyermek szívesen tartózkodik a vízben, biztonságban érzi magát Öröme telik az úszásban A tanulóknál elérjük, hogy az oktatás befejezése után is megtartja úszás iránti igényét. 3.1.3.Környezeti – nevelési program A közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása XLVIII. § (3.) bekezdése alapján „az iskola nevelési programjának részeként elkészítettük az iskola környezeti nevelési programját”. A Pedagógiai Programban és a Helyi Tantervben egyaránt meg kell jelennie a környezeti nevelésnek. Ehhez szükséges, hogy ismerjük településünk közvetlen környezetének természeti értékeit is. A nevelési program célkitűzése a tanulók környezettudatos nevelése, a helyes értékrend, az erkölcs, a mentálhigiénés – és életviteli szokások formálása. Ebben szerepet kell
41
kapnia a tantárgyak közötti integrációnak, aminek révén képesek lehetünk a helyi célok és feladatok megvalósítására. A NAT kiemelt fejlesztési feladati között szerepel a környezeti nevelés, lehetőséget biztosítva, hogy minden tantárgy nevelési céljaiba beépüljön a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása. A NAT megvalósítását a választható kerettantervek, programcsomagok, oktatási programok segítik. E kerttantervek környezeti nevelési célja, alapelvei a NAT közös követelményeire épülnek, annak megvalósítását segítik. A környezeti nevelés átfogó céljainak megvalósulásához a helyi célok megvalósulásán keresztül vezet az út. Az iskola környezeti nevelésének helyi céljainak megvalósítása érdekében segítenünk kell tanulóinknál az alábbiak kialakulását: -
a nyitott, önálló személyiséggé válást, az élet tiszteletét, az értékek védelmét, az áldozattá válás megelőzését, erőszakmentes konfliktuskezelés, egészséges életmód igényét.
Helyi célok: -
a tantárgyak környezeti nevelést segítő lehetőségeinek maximális kihasználása szemléletformálás községünk, az iskola hírességeinek élete – kutató munka – falumúzeum a helyi termeszti és épített környezeti értékek megismertetése tanulóinkkal - Tószeg története- vetélkedő hagyományok ápolása: o o o o o o o
iskolanap szervezése a környezetvédelem jegyében erdei iskolai programok szervezése nyári táborok szervezése drog-prevenciós program folytatása osztályfőnöki órák a környezetvédelem nevében hulladékgyűjtés térrendezési munkák
A környezeti nevelésben: - erősségeink: - az iskola minden tanulója részt vesz az őszi és tavaszi hulladékgyűjtésben - osztályfőnöki órák keretében látogatják tanulóink a Falumúzeum kiállításait - tisztasági őrjáratok szerveződnek iskolánkban - gyengeségeink, fejlesztendő területeink: - az utcák, terek, parkok épségének, tisztaságának megóvása - játszóterek, köztéri padok rendeltetésszerű használata, szobrok megóvása - középületeink (iskola, óvoda, polgármesteri hivatal, művelődési ház, templomok) épségének megtartása, - buszvárók, vasúti váró és környéküknek óvása, tisztasági követelményeinek betartása
42
A környezeti nevelés objektív feltételei Meglévők - képanyag (bővítendő) - számítógép - folyóirat - szakkönyv - szaktanterem (folyamatos fejlesztés) - könyvtár - szemléltető eszközök (bővítendő) A környezeti nevelés humán erőforrásai - biológiát tanító nevelők - természetismeretet tanító nevelők - földrajzot tanító nevelők - osztályfőnökök - DÖK vezetője - alsós nevelők - felsős nevelők A nevelőknek rendelkezni kell: - megfelelő tudás - felkészültség - tapasztalat - informáltság - motiváltság - módszertani kultúra - kapcsolatteremtő képesség - elkötelezettség - környezettudatos szemlélet Külső, belső partnereink a környezeti nevelésben Külső partnerek: - szülők - szülői szervezet - fenntartó - más iskolák - helyi intézmények, vállalkozók, civil szervezetek, egyesületek, társaságok - hatóságok - pedagógiai intézet - szaktanácsadók Belső partnerek: - iskolavezetés - tantestület tagjai - munkaközösségek - osztályfőnökök - tanítók, tanárok
43
- DÖK vezető - napközis nevelők - könyvtáros - diákok - technikai személyzet - egyéb Környezeti nevelés színterei: Iskolában: a környezetvédelem modul, a 6. évfolyamon heti 0,5 óra a technika tantárgyba építve Tanórán kívül szervezett foglalkozások: erdei iskola madarak, fák napja, Föld napja egészségnevelési hónap: vetélkedők rajzkiállítások vitaminbüfé, salátabár sportvetélkedők hulladékgyűjtés könyvtári böngészde Iskolán kívül: múzeumlátogatás tanulmányi kirándulások, kerékpár- és gyalogtúrák a környezeti értékek felfedezésére ültessünk fát mozgalom lakóhelyünkön nyári táborok környezetvédelmi őrjárat – illegális szemétlerakók felderítése a településen 4. és 7. évfolyamon látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertben erdei iskola 3.1.4.Egészségnevelés program Az EGÉSZSÉG szellemi, szociális és testi jólétet jelent, amelynek elérését az egészségnevelési programok segítik. Az egészségnevelés keretei az iskolán belül: - tanórai - tanórán kívüli: o rendszeres o alkalomszerű formában valósulnak meg. Egészségnevelési feladataink: Kapcsolódás Johan Béla programhoz – Egészséges ifjúság: o alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt o biztosítsuk, hogy rendelkezzenek ilyen irányú ismeretekkel o korosztályának megfelelő legyen a tanuló terhelése o részesüljenek mindennapos testedzésben o a tagozatos tanulók az átlagnál edzettebbek legyenek
44
o a gyermekek testi képességeinek megismerésére ősszel és tavasszal végezzünk méréseket o a tanulók tevékenyen vegyenek részt az iskola és tágabb környezete értékeinek megőrzésében és gyarapításába, kapcsolódva ezzel a környezeti nevelés feladatihoz Az egészségfejlesztés által fontos módszerek és eljárások: Iskolánkban kiemelt szerepe van a testnevelésnek és a tömegsportnak Továbbfolytatjuk az iskolai egészségnevelés terén elkezdett programokat: o DADA-program – specifikus rendőrségi drogmegelőző program o Tanácsadás, családi életre nevelés – segítő beszélgetések, preventív szolgálat o Egészségnevelési tantárgy modulszerű oktatása A táplálkozáskultúra érdekében együttműködünk az iskolai gyermekétkeztetéssel és az iskolai büfével. Nevelőink az alábbi programokon vettek részt: - szakirányú, diplomamegújító képzések - hatékonysági személyiségfejlesztő tréningek: o Gordon o Problémamegoldás kidolgozása ( teljesítményzavar, beilleszkedési zavar…) o Helyi és országos szintű drog-prevenciós konferenciák Eszközeink: 1.) Munkánk során alkalmazzuk az egészségfejlesztés rendelkezésére álló tanítási programokat, szakirodalmat. 2.) Folyamatos kapcsolatot tartunk és építünk ki az egészségfejlesztésben érintett intézményekkel, személyekkel. - ANTSZ - Pedagógiai Intézet - Nevelési tanácsadó - Ifjúságvédelem - Iskolaorvos, védőnő - Családok - Szaktanárok - Drogambulancia - Egyházak Az egészségnevelés feladataiban jelentős szerepet vállal az iskolai diákönkormányzat. - házirend megvitatása és véleményezése - folyosó és udvari ügyelet megszervezése, ellátása - helyi tisztasági akcióban való részvétel - iskolánk körüli takarítási akció - hulladékgyűjtések - felvilágosító jellegű előadások szervezése: o káros szenvedélyek megelőzése o Always program 6. oszt o Blend-A-Med 2. oszt o Secret 8. oszt o DADA 5-8 oszt
45
o Közlekedésbiztonság
1-8 oszt
Rendezvények: - hulladékgyűjtés - egészségnevelési hónap programsorozat - madarak fák napja Táborok: - turisztikai - erdei Egészségnevelő személyisége: - szakmai felkészültség - probléma iránti érzékenység - jó konfliktuskezelő képesség - jó kapcsolatteremtő - kommunikáló képesség - hitelesség - felelősség Egészségnevelésben aktívan résztvevők: - pedagógusok – szülők - drogkoordinátor - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - iskolaorvos - védőnő - külső szakemberek
46
4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT
SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: - szűrés, diagnosztizálás - együttműködés a segítő szakemberekkel - együttműködés a kortárs csoportokkal - speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientáció, drog- és alkohol prevenciós foglalkozások Mindennapi oktató – nevelő munkánk szerves része a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók segítése. Abban a kérdésben, hogy a tanuló sajátos nevelési igényű, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság dönt (Kt. 30.§. (8). A Nevelési Tanácsadó illetve Szakértői és Rehabilitációs Bizottság dönt arról, hogy a gyermek beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékkal élő. A frusztráció feszültséget vált ki, a feszültség regresszióhoz vezet, színvonal csökkenéshez: a gyerek a fejlődésében már túlhaladott viselkedésmódokba csúszik vissza. A frusztrációval kiváltott viselkedési visszacsúszásnak (regressziónak) majdnem mindig agresszív színezete van. Mindez beilleszkedési, magatartási nehézségeket okoz. Pedagógiai tevékenységgel a gyermekben enyhíthetjük a konfliktust érzelmi kötődéssel. A gyerek a szeretett személy, a pedagógus kedvéért, szeretetének elvesztésétől való félelmében betart bizonyos szabályokat, elfogad tilalmakat. Így kevesebb akadályba ütközik, és kisebb frusztrációs feszültséget él meg. Az utánzásokkal és hasonulásokkal átvett viselkedési minták fokozatosan belső rendszerré válnak. A társadalom értékrendszerét, ítéleti normáit, tilalmi rendjét, viselkedési szabályait a gyerek a szülőktől és a környezete más tagjaitól átvett szokások, vélemények, ítéletek formájában sajátítja el. Ezért fontos pedagógiai tevékenység a példamutatás. Beilleszkedési, magatartási zavarhoz vezethet, ha a gyerekben nem alakul ki az, "olyan szeretnék lenni, mint ő", vágyát felkeltő érzelmi kapcsolat. Ha a szüleiben nem találja meg a példaképet, akkor a pedagógusban keresi. Ezért fontos, hogy a pedagógusnak egyénisége legyen, magasan kvalifikált, szakterületén magasan képzett, minőségi tudással bíró szakember legyen. Magatartási zavarhoz vezethet, ha a gyermek életében fontos szerepet játszó személyek gyakran cserélődnek. Így mindig máshoz hasonul, s akihez hasonul, azt esetleg nem is fogadja el teljesen. Ez végeredményben oda vezet, hogy senkivel sem tudja azonosítani magát. Fontos tehát az osztályfőnök szerepe, aki éveken át állandóságot, biztonságot nyújt a gyermek életében. Pedagógiai tevékenységével sokat segíthet a beilleszkedésben egy osztályközösségbe, illetve a magatartási zavarokkal küszködő gyermek nehézségeinek csökkentésében. A beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdő gyermekek számára a mellé álló szülő, vagy pedagógus mellett fontos megkapaszkodási lehetőség lehet a kedvező társas helyzet. Ezen kapcsolatok segítésében a nevelőnek rendkívül fontos szerepe van, ha ezen kapcsolatok az osztályközösségen belül jönnek létre. Fontos pedagógiai tevékenység, hogy a kapcsolatokból ne büntető és megalázó helyzetbe kerüljenek a gyerekek, akár a pedagógus, akár osztálytársaik által.
47
A beilleszkedési zavarokat csökkentheti, ha megbecsült közösségi pozíciókba helyezzük a gyermeket. Bármilyen felelősi munka, amihez kedvet érez, pozitív irányba befolyásolhatja a fejlődést. Segíti az alkalmazkodó viselkedést a helyzet tudatosítása, a hátrányos helyzettel való tudatos szembenézés, a megterhelés vállalása is. A szociális jellegű frusztráció keletkezhet a gyermek családjának anyagi és társadalmi helyzetéből. Vannak olyan gyerekek, akik tehetősebb családok leszármazottai, ezért szebb, drágább a ruházatuk, az otthonuk, ahol élnek kényelmesebb, ételeikre több pénzt fordíthatnak stb. Ezzel szemben a szegényebb körülmények között élő, anyagilag hátrányos helyzetű gyerekek ezeket a lehetőségeket nem birtokolják. Pedagógiai tevékenységünkkel ezt a társadalmi rendszerből fakadó tényállást nem változtathatjuk meg. Legfeljebb enyhíteni tudjuk azzal, hogy megbeszéljük a problémákat. BEILLESZKEDÉSI,
MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG A PEDAGÓGUS
SZÁMÁRA JELENTI:
1. Az ilyen problémával küzdő gyermekek felismerése. 2. A gyermek előéletének (anamnézisének) megismerése. 3. A zavar okainak (amelyek lehetnek szociális és pszichikus eredetűek) szakember segítségével történő feltárása. A tünetek alapos, sokoldalú tanulmányozása és elemzése, a tüneteket kiváltó okok feltárása, megismerése. Ennek alapján meghatározzuk a gyermek életének, magatartásának alapvető problémáját, a probléma súlyosságát, kialakulásának útját, pszichikus mechanizmusát. 4. Ennek alapján a szükséges teendők beépítése a pedagógiai munkába. A fentiek alapján a pedagógus megtervezi az egyéni, konkrét korrekciós tervben, hogy milyen feladatokkal segíti a gyermeket. 1. Kihez fordul tanácsért? (orvos, szülő, barát, osztályközösség stb.) 2. Melyek a tanuló meglévő olyan pozitív tulajdonságai, értékei, amelyre támaszkodhat? 3. Melyek azok a tevékenységi területek, feladatok, melyek segítségével a tanuló energiái hasznosan leköthetők? 4. Hogyan kíséri figyelemmel a problematikus gyermek érzelmi életének, társas kapcsolatainak alakulását az iskolában és a családban? 5. Milyen motivációval fejleszti a tanulási tevékenységhez, közösségi élethez kapcsolódó normák betartását? 6. Tud-e teremteni számára megbecsült közösségi pozíciót, vagy kedvező társas helyzetet? BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI, TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK SZOLGÁLJÁK:
A
»
szoros kapcsolat a helyi óvodával, Nevelési Tanácsadóval, Pedagógiai Intézettel, Gyermekjóléti Szolgálattal,
48
»
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
»
BGR működtetése,
»
felzárkóztató órák, fejlesztő, szakszolgálati tevékenység, foglalkozások,
»
csoportbontás,
»
napközi otthon, vagy iskolaotthon,
»
tanulószoba,
»
családlátogatások,
»
a nevelők - tanulók személyes kapcsolatai,
»
integrációs felkészítés,
»
képesség kibontakoztató foglalkoztatások,
»
integrált nevelés (sajátos helyzetű tanulók), a pedagógusok együttműködése, kapcsolata az intézményben dolgozó fejlesztő és gyógypedagógusokkal.
»
szükség esetén rendszeres együttműködés az iskolai gyermekvédelmi felelőssel.
A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységi és munkaformák: Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer elterjesztése, projektoktatás Tevékenységközpontú pedagógiák Az alapozó időszak elnyújtása, a személyre szabott tanulás – tanítás előtérbe helyezése Fejlesztő értékelés bevezetése A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal. Témahét, moduláris oktatás Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján tanulmányait magántanulóként, a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségének, az önkormányzat feladatellátás keretében, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról, külön jogszabályban meghatározottak szerint, az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia.
49
5. A TEHETSÉG. KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI
TEVÉKENYSÉG A tehetség, képesség kibontakoztatásához szükségesek: adottságok, helyes értékrend, megfelelő iskolarendszer, tehetséges és kellően felkészült pedagógusok, a megfelelő keretek iskolán belül, külső lehetőségek, támogatások, helyes pedagógiai szemlélet, alkalmas tanítási módszerek. A tehetséggondozás módszerei és szerkezeti formái a tanítási órákon Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatási munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez.
A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT A KÖTELEZŐ TANÍTÁSI ÓRÁKON ÉS A NEM KÖTELEZŐ TANÍTÁSI ÓRÁKON AZ ALÁBBI MÓDSZEREK ÉS SZERVEZETI FORMÁK SEGÍTIK: »
A nevelők az egyes tantárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél, összefoglalásnál - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
»
A szülők igénye és az iskola lehetőségének figyelembe vételével adott évfolyamokon csoportbontások megszervezése (átjárhatóság biztosítása). Ez a tanulók évfolyamszintű, szigorúan pedagógiai, szakmai szempontú, képesség szerinti bontását jelenti és nem jelenthet hátrányos megkülönböztetést egyetlen tanulóval szemben sem.
»
A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvételi előkészítésére a tehetséges tanulók részére tehetséggondozó órákat tartanak magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból.
»
Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítik. Ezek beindításáról - a felmerülő igények és az iskolában kialakítható óratervek figyelembe vételével, - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.
»
Iskolánk kiemelten ajánlja a következő választható foglalkozásokat: báb, aerobik, nép- és modern tánc, rajz és képzőművészeti kör, kötélugrás társastánc, szertorna, kézilabda, olvasókör, műszaki rajz, háztartástan, idegen nyelvi beszédgyakorlat, számítástechnika, emelt szintű testnevelés.
a tehetséges tanulók felismerése; csoportbontások (biztosítva az átjárhatóságot) differenciált tanulásszervezés folyamatos, az egyéni adottságokat figyelembe vevő motiváció; új tanulásszervezési eljárások alkalmazása a tanórán és a tanórán kívüli tevékenységek során, változatos, játékos munkaformák alkalmazása; differenciált foglalkoztatás (csoportos és egyéni, kooperatív munkaformák); az egyéni képességeket figyelembe vevő feladatok választása (kiselőadások szóban és/vagy digitális eszközökkel, egyéni feladatsorok, bizonyítások);
50
kreativitást igénylő feladatok alkalmazása; a kooperatív eljárás, mint az ismeretet elsajátító és képességfejlesztő módszer alkalmazása; a képességfejlesztést célul tűző programok (pl.: alternatív programok alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban. A valamely területen tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése. Pl.: mozgás, tánc, kézügyesség, stb.
A TEHETSÉGGONDOZÁST ELŐSEGÍTŐ TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK »
Hagyományőrző tevékenységek: évenkénti kulturális, képzőművészeti gála, két évenként sportgála, versenyek, vetélkedők, bemutatók.
szakkörök tanfolyamok; művészeti oktatás (tánc, képzőművészet, színjátszás); énekkar; sportfoglalkozások (úszásoktatás megszervezése intézményi támogatással, szülői hozzájárulással, modern táncok, atlétika, labdarúgás, kötélgyakorlat, tornaverseny); egyéni és csoportos felkészítés városi, megyei és országos versenyekre, vetélkedőkre (a gyerekek érdeklődési körének és a verseny jellegének megfelelően): Tanulmányi és művészeti versenyek (versenynaptár szerint) Egyéni és csoportos felkészítés a középiskolák speciális osztályaiba; középiskolai előkészítők Látogatások, programok szervezése (laborok, könyvtár)
Iskolai versenyek szervezése (a gyerekek érdeklődési körének és a verseny jellegének megfelelően) az alábbiak szerint: magyar nyelv és irodalom: Mesemondó és szavalóverseny Szépíró verseny Helyesírási verseny (3-4. és 5-6. és 7-8. oszt.) Karácsonyi nyelvi verseny Költészet napi szavalóverseny (5-6. és 7-8. oszt.); matematika: iskolai matematika házi versenyek angol és német nyelv: Nemzetközi levelezés, Cserekapcsolatok; Városi versenyen való részvétel biológia, környezetismeret: Madarak és Fák napja, Erdei iskola, Föld és Víz napja, Egészségnevelési program, „Jeles nap”,
51
kémia: kémia verseny (7-8. oszt.), fizika: próba verseny ének-zene: népdaléneklési verseny, rajz: Suli Galéria, Iskolai dekorációk, Rajzpályázatok, Képzőművészeti Gála történelem: Iskolai helytörténeti vetélkedő, Történelmi levelező verseny Technika- számítástechnika: Helyi és körzeti számítástechnikai verseny Testnevelés: Tornaverseny, Úszásoktatás (alsó tagozat), Diák sportegyesület Részvétel meghívásos sportversenyeken, Tanár-diák sportdélutánok, Családi sportversenyek (Apa - Fia foci, Anya – Lánya kézilabda) Utánpótlás kiválasztás és nevelés (labdarúgás) Kerékpárverseny Kötélmászó és - húzó verseny Asztalitenisz verseny Hóembert építő verseny Gördeszka és görkorcsolya verseny Sakkverseny Intézményünkben a tehetség a képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek szolgálják A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák projektmódszer Nem hagyományos tanulásszervezési módok A (kötelező és választható) tanórákban és azon kívül iskolánkban az alábbi tanulás tanításszervezési módokat alkalmazzuk, illetve tervezzük megvalósítani. 1. Már meglévő, működő tanulásszervezési módok: - projektoktatás - nívócsoportos oktatás, csoportbontás, emelt szintű oktatás - szakkörök, önképző egyéni és csoportos körök - fejlesztő foglalkozások - tanulmányi látogatások, kirándulások - művészeti előadás, próbák, hétvégi túrák - témanapok, témahetek – egészségnevelés,Föld Napja, Madarak és Fák Napja, sportnapok
52
- integrált nevelés, oktatás - képesség kibontakoztató képzés - hátrányos helyzetűek fejlesztése 2. Tervezett tanulásszervezési módok: - projekt oktatás kiterjesztése - kooperatív eljárások, tanulás kiterjesztése - kollaboratív tanulás - kiállítások készítése - erdei iskola kiterjesztése, mint önálló innováció - moduláris oktatás - témanapok, témahetek kiterjesztése individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel. kooperatív tanulás: Új módszer. A gyerekek csoportokban dolgoznak, tehát a tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). A csoportok közösen megkeresik a választ. Mindenki arra kényszerül, hogy dolgozzon ("egyéni felelősség"), figyeljen a közös gondolkodásra, válaszkeresésre. A csoport érdeke is, hogy társuk minél jobb választ adjon. A gyerekek örömmel, együtt, egymásért dolgoznak. Olyan rendszert kínál, amelybe szükségszerű elemként van beépítve a segítés, az együttműködés. Egyik alapelve az "építő egymásrautaltság". Lényege, hogy a pedagógus által irányított rendszerben a gyerekek tevékenysége és megoldandó feladataik úgy vannak a csoportban kitalálva, hogy egymás nélkül nem boldogulnak, együttműködés nélkül a feladat megoldhatatlan. "Mit tanítsunk" helyett a "milyen készségeket, képességeket tanítsunk". Fő szempont annak a képességnek a megtanítása, hogy alkalmazkodni tudjon az új kihívásokhoz. Rengeteg képességre, készségre, tulajdonságra lesz szükség. Az információ-szerzésen túl leginkább a gondolkodási készségekre, a társas, kooperatív készségekre, valamint a kommunikációs készségekre. A kooperatív tanulás különbözik a frontális tanulási formától. Míg az elsőt az érdeklődő, motivált tanulás, az együttműködés, a másik teljesítménye adta öröm, a mindenkinek tartalmas időkihasználás és a szorongásmentes légkör jellemzi, addig ezek ellentéte igaz a másikra: kényszer, félelem, győzni akarás. Egymásra hangolódást, munkamegosztási készséget, empátiát vagy toleranciát fejleszt. A különböző gyerekeknek egyaránt hasznos differenciált munka nélkülözhetetlen, sőt igen hasznos módszer. Fontos jellemzője a módszernek, hogy a gyerekek csoportokban tanítják egymást. A jobb képességű gyerek is tanul azzal, ha tanít.
53
Kollaboratív tanulás Vitán alapuló módszer. Plusz értéke, amely alapján a diák nemcsak a tanártól, hanem diáktársától is tanulhat. Az együttműködésen alapuló módszerrel a tanuló nemcsak a tapasztalatok megszerzésében, hanem feldolgozásában is aktív, a tudása pedig adaptív, azaz használható az egyén számára. Mélyen elsajátított, nehezen felejthető, alkalmazható és rendszerbe ágyazott. Azt a közeget pedig, amelyben a tanuló dönthet saját tudása adaptivitásáról, az együttműködés hozza létre. Az együttműködésnek az értékelésben, illetve a tanulási konfliktusok feloldásában is fontos szerepe van. A vitamódszer a toleranciára nevelésre is alkalmas. A számítógépes kollaboratív tanulás, az új technológia alkalmas a közvetlen felfedezésre, az önkifejezésre, bármikor elmondhatja véleményét a diák. Kialakítja a multikulturális szemléletmódot, többnyelvűségre sarkall. Fontossá válik a tudás folyamata, előtérbe kerül a cselekvéses tanulás. Megváltozik a diák-pedagógus szerep, párbeszéd alakul ki. Képes a tanári értékelésnél hatékonyabban feldolgozni a vitában elhangzott érvek súlyát és hatását. Hozzáférhető a weben, csevegőszobákat, szövegszerkesztő felületeket és diagramos ábrázolási lehetőségeket nyújt. Fejleszti a kritikus gondolkodást Integrált képzés és nevelés Az integráció a ma pedagógiájában, így az iskolánkban is kétféle eljárást jelent. 1. Az oktatás-nevelés tartalmára vonatkozó eljárás 2. Az eltérő képességű és készségű diákok együtt tanítása, fejlesztése 1. Tartalmi integráció Egy-egy fő képzési ágba, műveltségi területbe, tantárgyba, vagy tantárgyi témakörbe bevitt ismeretkör, készség- és képességfejlesztő eljárás. Ennek az egyéb tudásblokknak a beépítése "gazda tantárgy" egészét bővíti, teszi tartalmasabbá. Az így szervezett oktatás során támasztott követelmények együttesen érvényesíthetők. Egy tanórán több nevelő - más-más ismeretkörrel gazdagíthatja a gyermeket. /pld. könyvtári óra, internethasználat, "Modern világ, modern ember", Erdei iskola, tanulmányi kirándulás stb./ 2. Csoportszervezésben jelentkező integráció A normál képességű, készségű gyerekek osztályaiba, csoportjaiba és közösségeikbe a sajátos fejlesztési igényű tanulók is együtt, egyenrangú társként vesznek részt. d) A nevelés terén adódó részfeladatok - A nemzeti, települési és iskolai jelképek megbecsültetése. - Az iskolai, és települési ünnepélyeken való tiszteletteljes és aktív részvétel. - A szülők, a nevelők, a felnőttek és a tanulótársak iránti tiszteletre nevelés. - Együttélési normák kialakítása, szemléletformálás. - Több figyelmet kell fordítani a személyiségjegyeket károsan befolyásoló negatív hatások, a sikertelenség átélésére, feldolgozására. - Megfogható tartalmi jegyekkel, változtatott helyzetekkel, új környezettel élővé és hitelessé tenni a gyermekekkel együtt töltött foglalkozásokat.
54
Projekt módszer Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. 6. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola pedagógiai és pszichológiai feladatai (KT 41.§ (5-6) bek.) Cél: a problémák mielőbbi felismerése - prevenció. -
a nevelési-oktatási folyamat során fel kell figyelnünk a tanulók családjában jelentkező gondokra, problémákra;
-
felderítjük a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat;
-
rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a családokkal, szülővel;
-
gondoskodunk a tanulók felügyeletéről (a tanórák előtt, a tanórák közötti szünetekben, az étkezések idején és a tanórán kívüli általunk szervezett közösségi programokon);
-
pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására (középpontban a prevenció) a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési és magatartászavarral küzdő gyermekek fejlődését figyelemmel kísérjük;
-
szükség esetén az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős családlátogatást szervez;
-
minden tanévben felmérést készítünk a tanulókat érintő veszélyeztetettségi tényezőkről, („Veszélyeztetettséget felderítő lap”) figyelemmel kísérjük a beiratkozást (az információk átadásával, tanácsainkkal segítjük a családot a döntésben), az iskolába járás alól felmentett tanulókat segítjük az osztályozóvizsgára való felkészülésben,
-
a veszélyeztetett gyermekek iskolai beilleszkedését akadályozó ártalmak elhárítására mentálhigiénés egyéni vagy csoportos foglalkozásokat szervezünk;
-
team munka alakítása (pedagógus, gyermekvédelmi felelős, szülő, szakember) a gondokkal küzdő gyermek problémáinak megoldására. HH, HHH, SNI integráció segítése, elfogadása, érzékenyítés IPR rendszer működtetés
-
Tájékoztatjuk a szülőket a gyermekek védelmét szolgáló ellátásokról, melynek lehetőségei »
a gyermekek tankönyv-és tanszerellátásának támogatása
»
étkezési térítési díjkedvezmény;
»
javaslatot teszünk a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók szüleinek gyermekük vakációs foglalkoztatására,
55
»
közösségi programokon való részvételre (erdei iskola, táborozás) tanszer segítségre, tartós tankönyvhöz jutásra, iskolai eszközökkel való támogatásra, napközis, tanulószobai foglalkozás, ingyenes étkeztetés);
»
pályázatok benyújtásával, ill. alapítványi hozzájárulással támogatjuk a tehetséges gyermekek tanulását;
»
a szülőket tájékoztatjuk a napközis étkezési támogatás mellett vagy helyett gyermekvédelmi támogatás igénylésének lehetőségéről;
Egészségügyi feladatok (Kt.§ (5) »
megteremtjük a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeit;
»
a tanuló-és gyermekbaleseteket előidéző okokat feltárjuk és megszüntetjük;
»
megszervezzük a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát
»
az iskolaorvossal és védőnővel segítünk az egészségileg károsodott gyermekek megfelelő foglalkoztatásában, pályaválasztásában
Jogi feladatok »
tájékoztatjuk a tanulókat és szüleiket a gyermeki jogokról
»
tájékoztatjuk a szülőket a jogszabályban biztosított és az iskola által nyújtott támogatások lehetőségéről
»
elkészítjük a hatósági intézkedésekhez szükséges pedagógiai jellemzéseket;
»
az iskolai hiányzásokat figyelemmel kísérjük (a szükséges intézkedéseket megtesszük).
Kapcsolattartás Az iskola közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködünk »
a Gyermekjóléti Szolgálattal,
»
az önkormányzat gyámügyi előadójával,
»
az Ifjúsági és Ideggondozó Intézettel,
»
a Nagycsaládosok Egyesületével
»
a Humán Szolgáltató Központtal,
»
a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal (iskolaérettség, felmentések…)
»
a Nevelési Tanácsadóval,
»
egészségügyi szervezetekkel
»
rendvédelmi szervezetekkel
»
Civil szervezetek
Az integrációs és képesség-kibontakoztató programban résztvevő halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink érdekében különösen fontos az együttműködés a következő partnerekkel:
56
Együttműködés célja, feladata Tájékoztatás a pedagógiai rendszerről. Szülői egyetértések begyűjtése. Értékelő esetmegbeszélések, szöveges értékelés. Fogadóóra. Tájékoztatás a pálya-választásra való felkészüléshez. Családlátogatás. Szülők számára tartott pedagógiai jellegű fórumok. Szociális háló, feltérképezés Hátrányos helyzet feltárása a képzésbe beosztható tanulók kiválasz3.2. Gyermekjóléti tására javaslat, folyamatos kapcsolattartás az iskolával és a szülői szolgálat házzal. 3.3. Szakmai és szakDöntés a megfelelő szolgáltató igénybevételéről. (Nevelési Tanácsszolgálatok adó Szakértői Bizottság) 3.4. Középfokú oktatási Az együttműködés területei: tájékoztatók, nyílt napok, intézmények. 3. 5. Civil szervezetek Nagycsaládosok, horgász és vadásztársaság, lovarda, stb. 3. 6. Cigány kisebbségi önkormányzat Partner 3.1. Szülői ház
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: » a felzárkóztató foglalkozások, » fejlesztő foglalkozások, » a tehetséggondozó foglalkozások, » motiválást segítő differenciált oktatás- és képességfejlesztés, »
kooperatív tanulásszervezés és differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórák megfelelő arányában
» » » » » » » »
képesség-kibontakoztató és integrációs foglalkozások, a pályaválasztás a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), » a szülőkkel való együttműködés, » társadalmi szervekkel, intézményekkel való kapcsolattartás A gyermekvédelmi felelős feladatai (11/1994. (VI.8.) MKM 6. §): tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és mikor fordulhatnak hozzá; jól működő munkakapcsolatot alakítson ki az osztályfőnökökkel, legyen a tantestület gyermekvédelmi munkájának aktív segítője;
57
a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése alapján a veszélyeztetett tanulóknál (a veszélyeztető okok feltárása érdekében) családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét; derítse fel és lehetőség szerint hárítsa el vagy enyhítse a gyermekek testi-lelki fejlődését gátló tényezőket; a felderítés és a további tevékenység érdekében ismernie kell a gyermek személyiségét, családi hátterét, környezetét, a gyermek közösségi kapcsolatait; tájékoztatja a szülőt a problémák megoldásának lehetőségeiről; különböző segélyek, anyagi támogatások kérése esetén segítséget nyújt a szülőnek az ügyintézésben; gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot; a gyermekjóléti szolgálat vagy az oktatási intézmény vezetőjének felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken; a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében; az iskolában a tanulók és szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki-segély telefon) címét, telefonszámát; az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. E feladatokkal kapcsolatos pályázatok és azok gondozása. tevékenységéről nyilvántartást vezet, amelyben rögzíti tevékenységeit, jelzéseit a megfelelő segítő szervezetekhez, a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett.
58
7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK "... nem százszor nagyobb kőtelességünk e olly lényrül gondoskodnunk, mellyet mi idéztünk életbe, s mellynek szerencséje, s nyomorúsága nagy részint kezünkben van?" „Széchenyi István”
Az iskolai alkalmasság kritériumaként a szociális érettséget és az értelmi - mentális fejlettséget tartjuk számon. A SZOCIÁLIS ÉRETTSÉG ÖSSZETEVŐI 1. Annak igénye, hogy másokkal kapcsolatba lépjünk, a kapcsolat megteremtésének képessége. 2. A teljesítményen keresztül történő én érvényesítés, önállóság. 3. A feladattudat, feladattartás az önálló helyzetmegoldásokra törekvés. A GYERMEK ÉRTELMI FEJLŐDÉSÉT MEGHATÁROZÓ PSZICHIKUS FUNKCIÓK, AMELYEK SZÜKSÉGESEK AZ ALAP KULTÚRTECHNIKÁK (OLVASÁS, ÍRÁS, SZÁMOLÁS) ELSAJÁTÍTÁSÁHOZ: »
Pontos és differenciált vizuális észlelés.
»
A hallott (auditív) információk észlelése.
»
Összerendezett, koordinált nagy és finommozgás.
»
A látott és hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása, keresztcsatornák együttműködése.
»
Rövid idejű vizuális - verbális memória.
»
Szándékos figyelem, kb. 10 perces figyelemkoncentráció.
A beszéd fejlettsége több szempontból alapvető. (A megfelelő szókincs, a kifejezőképesség fejlettsége, a nyelvtani szerkezetek alkotása, a helyes mondatfűzés, az ösztönös nyelvhasználat.) A beszéd és a gondolkodás fejlődése összefügg. A fogalmakon kívül fontos az analízis, szintézis művelete. A képzelet, a belső kép készítése, a fantázia működése, gazdag, színes volta, az ismeretek megértéséhez, a tanulási folyamatban nélkülözhetetlen. A MEGISMERÉSI FOLYAMATHOZ SZÜKSÉGES KÉPESSÉGEK » · megfigyelőképesség, » · azonosító képesség, » · megkülönböztető képesség, » · leíró képesség, » · kísérleti eszközök használatának képessége, » · mérési képesség, kivitelezés. Mindezen képességek fejlettségében való lemaradás, vagy hiányuk okozhatnak tanulási kudarcot.
59
A tanulási nehézséggel küzdő tanulók problémái általában összetettek. Gondjaik nemcsak a tanulási folyamatban jelentkeznek, hanem beilleszkedési, magatartási nehézségekkel is küzdenek. Gyakran a megfelelő mintát adó családi háttér is hiányzik. Cél A pedagógiai munka középpontjában a személyre-szóló fejlesztés kell, hogy álljon. Ahhoz, hogy minden gyermek részesüljön a neki megfelelő oktatásban, a tanítóknak, tanároknak pontosan tudniuk kell, hogy melyik gyermek hol tart a fejlődésben, az úgynevezett háttérképességei mennyire fejlettek, illetve melyik háttérképességet, képességeit kell fejleszteni. Feladat A pedagógiai korrekciók A valamilyen okból elmaradt, vagy sérült részképességet fejlesztjük, ha lehet életkori szintre hozzuk, azért, hogy megelőzzük, illetve csökkentsük a tanulási kudarcokat. Célja a képességfejlesztésen túl, hogy megelőzzük a másodlagos tünetként jelentkező viselkedési zavarokat, neurotikus tüneteket, az iskolafóbiát. Szükség esetén intézkedéseket kezdeményezzünk, szakértő segítségét kérjük (Kt.41.§ (6.)). Azt, hogy a gyermek tanulási nehézséggel küzd, a Nevelési Tanácsadó megkeresésére a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság dönti el (Kt.30.§.(8)). A NEVELÉSI TANÁCSADÓ TEVÉKENYSÉGEK:
VAGY A
SZAKÉRTŐI
ÉS
REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG
ÁLTAL JAVASOLHATÓ
»
A bizottság vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján – a gyakorlati képzés kivételével – az igazgató mentesíti a tanulót egyes tantárgyakból, vagy tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ez esetben egyéni foglalkozást szervezünk, egyéni foglalkoztatás keretében nyújtunk segítséget a tanuló felzárkóztatásához (Kt.30.§ (9)).
»
Az egyéni felzárkóztatást a tanulóra „igazított” fejlesztési terv alapján végezzük, amelynek alapjául a szakértői vélemény szolgálhat; az egyéni foglalkozás megtartásához szükséges időkeretet Kt.52.§-ának (7), illetve (11) c.) bekezdése biztosítja.
»
Ha a tanuló első alkalommal nem tudott eleget tenni az első évfolyam követelményeinek, munkáját előkészítő jellegűnek minősítjük, ha tanulmányait legkésőbb a 7. életévében megkezdte (Kt.70.(8)).
»
A szülő kérésére, szakértői vélemény alapján a gyermek – ha egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete azt indokolttá teszi – magántanulóként folytathatja tanulmányait (Kt.69.§. (2) (3) (4) és 120 §.(1).
Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyük a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. A kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez, illetve az alapozó és bevezető szakaszhoz kapcsolódó tevékenységrendszer: Önálló innováció
60
A jó gyakorlatok átvétele az együttnevelés megvalósítására, a képesség kibontakoztató programok alkalmazására. Az IPR működtetésére, fejlesztésére.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók foglalkoztatására kialakított módszerek: A gondokkal küzdő tanulók felzárkóztatása egyéni bánásmódot, türelmet, megértést, elfogadást igényel a pedagógustól. A felzárkóztatás nem csak a hiányok pótlását jelenti, hanem azt is, hogy a tanulókat sikerélményhez juttatva a tanuláshoz való pozitív hozzáállást erősítjük. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók kudarctól való félelmét olyan egyéni tevékenységekkel csökkentjük, amelyekben sikeresek. Olyan tanulási technikákat tanítunk a gyermekeknek, amelyek végzésével sikerélményhez juthatnak. Motivációval megfelelő viszonyulást alakítunk ki a tanulási tevékenységhez. Gyakoroltatással, ismétléssel, analóg példák keresésével segítjük a megfelelő automatizmusok kialakulását. A lehetőségekhez mérten egyéni munkaformával segítjük a képességek kialakulását, olyan tevékenységi formákat végeztetünk a tanulókkal, amelyek egyéni haladási tempójuknak megfelelnek. Tanórai tevékenységek: olyan tanulási technikákat tanítunk, alkalmazunk (újszerű tanulásszervezési eljárások: témahét, moduláris oktatás, projektoktatás, IKT eszközök használata,) a gyerekeknek, amelyek végzésével sikerélményhez juthatnak; olyan tevékenységi formákat végeztetünk a tanulókkal, amelyek egyéni haladási tempójuknak megfelelnek (kooperatív tanulásszervezés és a differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórák megfelelő arányában); motivációval megfelelő viszonyulást alakítunk ki a tanulási tevékenységhez; gyakoroltatással, ismétléssel, analóg példák keresésével segítjük a megfelelő automatizmusok kialakulását; Tanórán kívüli tevékenységek: egyéni vagy csoportos korrepetálással, rehabilitációs órákkal, a tanulás tanításával segítjük a hiányok pótlását; családlátogatás (az osztályfőnök családlátogatás során kérheti a szülő segítségét a nehézség leküzdésére); otthon, megoldandó egyéni feladatokkal fejlesztjük az önálló tanulási készséget (különös tekintettel a tantárgytömbösített tárgyak anyagához kapcsolódó témákra) sport, szakkör, napközi-otthonos, tanulószobai foglalkoztatás, manuális tevékenységek (az osztályfőnök ajánlhat olyan tanórán kívüli tevékenységeket, amelyek sikerélményhez juttatják a gyereket,);
61
A leggyakrabban alkalmazott módszerek: 1. Differenciálás Ahhoz, hogy a fejlesztést a tanulók aktuális fejlettségéhez igazítsuk, ismerni kell a gyermek jelenlegi szintjét és egyéni bánásmódban kell részesítenünk, melynek eredményeképpen a tanítást, az egyes tanulók egyéni szükségleteihez igazítjuk. Típusai Tartalom A tantárgyakban az anyagfeldolgozás során az egyes témakörökben a tanuló a saját fejlettségi szintjének megfelelő feladatokat kapjon (pl. matematika: az összeadás témakörében az adott tanuló egyjegyű számokkal, a többiek kétjegyű számokkal végzik a műveletet). Érdeklődés A kevésbé motivált tanulót is kapcsoljuk be az őt érdeklő témába. Tempó Először a magyarázatot követően mindenki ugyanazt a tevékenységet végzi, majd a gyorsabban haladók kiegészítő feladatot kapnak. Szint Ugyanazon a tantervi anyagon dolgoznak, de még az egyik csoport adott halmaz segítségével keresi a megoldást, addig a másik csoport önállóan, emlékezetből idézi fel az ismerteket. Hozzáférhetőség Az egyes tanulók számára másként közvetítjük a tananyagot (pl. a gyermek fejlettségi szintjének megfelelően tevékenységgel, eszközökkel, képi, vagy az elvonatkoztatás szintjén dolgozik). A reakció Adjuk meg a tanulóknak a lehetőséget, hogy a számára legmegfelelőbb - szóbeli, írásbeli, rajzos - választ adhassa. Sorrend A tanulók ugyanazt a tantervi anyagot dolgozzák fel, de maguk döntik el, hogy melyik részét vizsgálják (Csak egymás mellé rendelhető témáknál tehető meg. Tanári feljegyzéseket tesz szükségessé, nehogy kimaradjon valamelyik gyermeknél, valamelyik téma.) Szerkezet A módszert az elérni kívánt tanulási eredmény szerint kell megválasztani (pl. magyarázat, vagy külön bemutatás, kísérlet). Értékelés Lehet 5 fokozatú, írásbeli, szóbeli, dicséret, jutalmazás. Az egyéni bánásmódot igénylő tanulóknál különösen fontos, hogy az érdemjegy mellett írásos értékelést is kapjon, amely pozitívan tükrözze aktuális állapotát és jelezze önmagához való fejlődését. Fontos, hogy gyakran alkalmazzuk a dicséretet, növelve ezzel önbizalmukat és pozitív énképük kialakulását, amelyek további fejlődésük kulcsa lehet. A szakértői bizottság ajánlása alapján a bizottság által javasolt értékelési formát veszi figyelembe iskolánk. A munka szervezése szempontjából » Kétszemélyes (páros) tanulás. » Csoportos tanulás. (A csoport a kapott feladatát úgy tudja megoldani, ha az egyes tanulóknál lévő részfela-
62
datokat összeadják, így mindenki a feladatmegoldás részesévé válik. Céljukat akkor érik el, ha mindenki eléri a saját célját. Kialakulnak az együttműködéshez szükséges képességeik is.) 2. Korrepetálás A pedagógiai korrekció másik módja a korrepetálás. Itt lehetőség nyílik arra, hogy az egyes tanulókat a saját fejlettségi szintjükön foglalkoztassuk, fejlesztve azon részképességeiket, amelyek a tananyag elsajátításához szükségesek. Más módszereket, más eszközöket is felhasználva a tanítási órákon. A tanulói kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása tanítási órákon, napközis és tanulószobai foglalkozásokon, továbbá egyéni foglalkozásokon valósul meg. 3. Egyéni foglalkozások Az egyéni foglalkozások szervezését, óratervét, a részképesség zavarral küzdő, „más” fogyatékos gyermekek fejlesztését az iskola nyelv- és beszéd fejlesztőpedagógusa fogja össze (SNI gyerekek). A fejlesztés fő területe: dyslexia, dysgráfia, prevenció és reedukáció, a nyelv- és beszédfejlesztés, valamint a Sindelar 2. programmal a részképességek fejlesztése. Részképességek: » figyelem, » emlékezet (hallási, látási), » téri orientáció, » szerialitás (sorrendiség), » ritmusérzék, » alak-, háttér differenciálás és tagolás, 4. Napközi otthon, tanulószoba foglalkozásainak szervezése 5. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata 6. A továbbtanulás irányítása, segítése 7. Képesség-felzárkóztató foglalkozás szervezése 8. Integrációs felkészítés szervezése 9. Integrált nevelés szervezése Iskolánkban az integrált nevelés keretén belül részt vesz a gyógypedagógiai nevelés – oktatás programjában minden sajátos nevelési igényű gyermek (részképesség-zavarral küzdő, „más” fogyatékos, enyhe fokban sérült, valamint testi, érzékszervi, beszéd, mozgás fogyatékos). Az integrált nevelésben fontos szerepet tölt be az alkalmazott logopédus – gyógypedagógus (gyógypedagógiai asszisztens). Munkájuk nagy segítség az osztálytanítók, tanárok
63
mindennapi munkájában. Szakképzett gyógy-testnevelők is bekapcsolódnak a mozgásfejlesztésben. E munkában rendkívül fontos a tankönyvek, munkaeszközök, szemléltető eszközök helyes megválasztása. Továbbá a tevékenységeken, tapasztalás útján történő tanulás, az érzékelésre, észlelésre támaszkodva. Elengedhetetlen mindehhez a pedagógus odaforduló figyelme, megértő hozzáállása, szeretete. 10. Szülők tájékoztatása: »
Tájékoztatjuk a szülőt arról, hogy milyen lehetőséget tud nyújtani az iskola gyermeke eredményes felkészüléséhez (Kt. 71.§. (6)).
»
Ha az 1-4. évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, legalább heti 3 alkalommal egyéni foglalkozást szervezünk számára. (Kt.71.§. (4)
»
Ha a tanköteles tanuló a Kt. 71.§. (4) bekezdés szerint a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt Kt. 121.§. (1) bekezdés 41. pont második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot Kt. 52.§.(7) (11) bekezdésének c.)pontja alapján az adott tantárgyból, tantárgyakból egyéni foglalkozásokon vehet részt. Az egyéni foglalkozásokon a részvétel nem kötelező. Azonban a lehetőséget felajánlja az iskola, erről a szülőt írásban értesíti.
»
Ha az 1 – 4. évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, biztosítjuk számára a napközis foglalkozást, iskolaotthonos osztályba való felvételt (Kt.71.§. (5)). » Az integrációs pedagógiai rendszer miniszteri rendelete alapján 3 havonta tájékoztatjuk fogadóóra keretében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat és szüleiket az egyéni fejlesztési tervben megjelölt területek fejlődéséről.
64
8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A feladat többek között egy olyan gazdasági átrendeződésből adódó következmény, melynek vonzata, hogy hosszabbtávon egyre nő azon gyermekek száma., akiknél a fejlődésüket fenyegető biológiai-fiziológiai, szociális és pszichés sérülés legtöbb tényezője már jelen van. Egyre több esetben tapasztaljuk a jelzésértékű tüneteket, lelkiismereti funkcióik hiányait, viselkedésük negatív tartományának erősödését. Ezért is vált szükségessé, hogy a tantestület külön is végiggondolja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakítását, rendszerbe foglalja azokat a tevékenységi formákat, amelyekkel - miután feltérképezte a helyzetet és a problémákat felismerte - enyhíteni tud a szociális hátrányokkal küzdők sorsán. Ennek kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. A szociális hátrányok enyhítését szolgálják az alábbi tevékenységi formák 1. Integrált nevelés, mely egy speciális szempontot, az együttnevelés szempontját emeli be pedagógiai rendszerünkbe. 2. Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Csoportbontás egyes szaktárgyak tanításában. Számítani kell arra, hogy az otthoni légkör esetleg alkalmatlan a tanulásra. A tananyag megértése, gyakorlása elsősorban a tanítási órák keretei között történjen meg. 3. Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés, mely igazodik a gyermekhez, és számára az optimális fejlesztést biztosítja. Az integráció – a heterogén összetételű osztályok és tanulócsoportok kialakítása – leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelentik.
Diagnosztikus bemeneti és követő méréseket végzünk 1. és 4. osztályban. A mérések alapján egyéni fejlesztési terveket készítünk, melyeket háromhavonta vezetünk. Háromhavonta szöveges értékelést adunk. Értékelő esetmegbeszéléseket tartunk. Heterogén osztályokat alakítunk ki.
65
Együttműködünk a szülői házzal, a gyermekjóléti szolgálattal, a szakmai és szakszolgálatokkal. Tanórán kívüli programokat és szabadidős tevékenységeket szervezünk. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezést alkalmazunk. Felkészítjük a tanulókat a továbbtanulásra. Multikulturális tartalmakat jelenítünk meg integráltan a tantárgyakban, vagy külön tantárgyként. Kulcskompetenciákat fejlesztő programelemeket alkalmazunk a tanórákon és a tanórákon kívül. Szakköröket szervezünk az egyéni képességek kibontakoztatásához. Mentálhigiénés programokat szervezünk. A tanulóknak önálló – életkornak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozásokat szervezünk. Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programokat szervezünk.
4. Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások, órák. A fejlesztő és felzárkóztató pedagógiai tevékenységek harmonikus egységet alkotnak a tanítás órákkal. Pozitív érzelmi töltésűek, a személyiség egészét fejlesztik, sikerélményt adnak, önbizalom fejlesztők. 5. Napközi otthon, tanulószoba. Motiválás arra, hogy a szociálisan hátrányos gyermek tanulószobai vagy napközi otthoni ellátásban részesüljön, ahol konfliktushelyzetek nélkül készülhet a következő napi tanítási órákra, nyugalmat, biztonságot érezhet. A nevelő segítséget nyújt a tanulási nehézségek leküzdésében. 6. Diákétkeztetés, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók a megállapított étkezési, térítési díjnál kedvezményben részesülhetnek. A kedvezményről bizottság dönt, amelynek tagjai: Gyermekjóléti szolgálat vezetője, az intézmény igazgatója valamint ifjúságvédelmi felelőse. 7. Versenyeken, vetélkedőkön való részvétel, táborozási hozzájárulások. Esély a részvételre, nevezési díjak átvállalása a Tószegi Tanulóifjúságért Alapítvány támogatásával. 8. Pályaorientációs tevékenység. 9. A szülők, családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, családlátogatások, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése. 10. Az iskolai gyermek – és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, kapcsolat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kölcsönös tájékoztatás a gyermek érdekében tett lépésekről. A kapcsolattartás terjedjen ki a szakszolgáltató intézményekre is. 11. Tankönyvtámogatás feladat: a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, amelyről a tantestület dönt. A meghatározott összegű támogatásból segélykönyvek beszerzése, a rászoruló tanulóknál való elhelyezése, amelyről bizottság dönt. (A bizottság tagjai: igazgató, osztályfőnöki munkaközösségek vezetői, Gyermekjóléti Szolgálat vezetője.) 12. Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 13. A roma tanulók beilleszkedési problémáinak enyhítése - szokás és értékrendjük megismerése, figyelembe kell venni. hogy a gondozás, a szocializáció segítése megelőzi fontosságban az oktatást.
66
14. Drog és bűnmegelőzési programok. Cél, hogy a tanulók megtanuljanak védekezni a káros szenvedélyek csábítása ellen. Bekapcsolódás a "DADA" programba, osztályfőnöki órák témái, egészségnevelési hónap programjai.
67
9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 9.1. Tankönyvek, taneszközök Az iskolai tanítást és tanulást segítő könyvektől meg kell követelni: - a nyelvi helyességet - a gyermekek korának megfelelő stílust, - a gyermeklélektani és pedagógiai szempontok érvényesülését. A tankönyvek, taneszközök: - ne legyenek ellentétesek az alkotmány és a törvények szellemével, - ne tartalmazzanak tudományos tévedéseket. 9.2. Az iskolai nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló alapfelszerelések és eszközök az osztálytermekben és a szaktantermekben -
írásvetítő diavetítő vetítővászon videomagnó kazettás magnetofon CD lejátszó a tanterem funkciójától függően a szemléltetést és a tanulást segítő informatikai eszközök (hardver, szoftver) informatikai, számítástechnikai eszközök egyéb- a kor követelményeihez igazodó- tanulást segítő eszközök
9.3. Az iskolai oktató-nevelő munkát, szemléltetést és foglalkoztatást iskolai szinten támogató eszközök -
-
könyvtár: kötelező és ajánlott olvasmányok, tankönyvek, oktatási segédletek, kézikönyvek( lexikonok, enciklopédiák, kronológiák ), módszertani szakkönyvek, szakirodalom, ismeretterjesztő művek, tanári kézikönyvek, periódikák, elektromos ismerethordozók(CD, DVD gyűjtemény) Internet hozzáférés Fénymásoló Tornaterem és tornaudvar Tankonyha stb.
9.4. A kompetencia alapú oktatás eszközszükségletének elvei A élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, az egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a közoktatási intézmények számítógép állományának korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében. Az IKT eszközfejlesztés eredményeként a frontális pedagógiai módszertan mellett a hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződik, és amely még hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését.
68
A cél, hogy megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során. Az infrastruktúra fejlesztés hozzájárul az elektronikus mérés-értékelés, valamint az oktatási adminisztráció elterjesztéséhez is. Tevékenységek az IKT fejlesztés eredményeként: 1:1 arányú IKT eszközellátással támogatott tanórák aránya növekszik, amely tanórákon minden diák külön-külön eszköz használatával tanul. A tanári és a diák gépek egyazon hálózathoz csatlakoztatása a legfontosabb célkitűzés. Az Internet elérés biztosítása az intézmény minden tantermében, valamint olyan tanári vezérlő és diák kliens rendszer megléte, amely biztosítja a pedagógus részére az egyes diákgépek lezárását (képernyő és/vagy billentyűzet), a diákgépek hálózati korlátozását, illetve bármely gép képének átvételét és megosztását) A pedagógusok által alkalmazott eszközök beépülnek a tantárgyak eszközszükségletei körébe.
Alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom
ének-zene
képek, betűkártyák, szótagkártyák. írott és nyomtatott ABC. (falikép) kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép) betűsín. írott kis és nagy ABC. bábok fali tablók: Hangtani ismeretek. Szavak alakja, jelentése. A szó. A mondat. nemzeti jelképek (fali tabló) fali táblák: Igék. Az igenév. A teljes hasonulás. történelmi arcképsorozat.
Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob. Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n: Magyar népzenei anyag. Gyermekdalok. Himnusz. Szózat. Magyar és rokon népek dalai. Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, vegyes kar. Iskolai ünnepek újabb dalai. Európai népdalok. Egyházi énekek. Jeles napok, ünnepkörök dalai. Kórusművek, műzenei szemelvények. rajz Diapozitívek: SteindlImre:Országház. Kispaládi parasztház. Thököly vár - Késmárk Medgyessy Ferenc: Anyaság. Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra. Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű. Szőnyi István: Este. Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja. Pabló Picasso: Maria arcképe. Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin. Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék Hollókői ház. Füstös konyha. Matyó tisztaszoba.
Alsó tagozatos matematika Mértékek (tömeg, hosszúság, űr, idő, terület, kerület) falitábla, eszközök a bemutatáshoz. Szorzótáblák falitábla. Demonstrációs óra. Táblai vonalzók. Táblai körző. Számkártyák (1-1000-ig). Helyi értéktáblázat. Kéttányéros mérleg és súlysorozat. Hőmérő. Színes rudak. Testek modelljei.
69
Mai lakóház külső és belső képe. Árva vára. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum. Schaár Erzsébet: Kirakat. Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép - ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből. Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló. Paul Cézanne: Csendélet. Ferenczy Károly: Festőnő. Fényes Adolf :Testvérek. Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal. Bálint Endre: Vándorlegény útra kél, Ember alakú butella. Kerített ház - Pityerszer. Botpaládi ház. Faragott, festett, oromzatos ház Hegyhátszentgéter. Hősök tere. Vajdahunyad vára. Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház. Ligeti Miklós: Anorrymus. Ferenczy Béni: Bem érem. Götz János: Szarvas. Cseh László: Táncolók. Michelangelo: Ádám teremtése. Ferenczy Károly: Oktöber. Férryes Adolf Babfejtők. Koszta József: Tányértörölgetők. Glatz Oszkár: Birkózók, Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb. aratókorsó, tálak, miskakancsó. Magyar koronázási jelvények Falitábla Diavetítő Írásvetítő Vetítővászon Videomagnó színes televízió műsoros kazetták modellgipsz agyag karton műanyag vödör műanyag kancsó és teknő hajlítható fémdrót viasz (gyertya) íróka vastag ecset közepesen vastag ecset vékony ecset tempera vízfesték színes ceruzák
filctollak grafitceruza félfamentes rajzlap színes papírkészlet gyűjtőmappa papírvágó olló folyékony ragasztó rajztábla fonal textilmaradék hurkapálca burgonya enyves papírszalag ragasztó cellux triplex és dipa karton linóleum linómetsző kések festékező hengerek linóprés lb v. szintetikus hígító nyomófesték 4-5 színben ruhafestékek textil anyag diópác fotókartonok hurkapálca tustinta zsírkréta gipsz Felső tagozatos magyar nyelv és irodalom Írói arcképsorozat Hanganyag (hangkazetta, CD}: Andersen-mesék (hangkazetta) A kis herceg. (hangkazetta) Arany János (hangkazetta) Ady Endre (hangkazetta) Nyugatosok (hangkazetta) Petőfi Sándor (CD) József Attila (CD) Videofilmek: János vitéz (rajzfilm). A Pál utcai fiúk (film). Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös Fali tablók: Hangtani ismeretek összefoglalása Teljes hasonulás A szavak alakja és jelentése Szó A szófajok rendszere
70
Jelentés. Mondatrészek Az összetett mondat Régi magyar nyelvemlékek. Hogyan írjam? Hagyományos írásmód Szövegvilág Magyar irodalomtörténeti térkép Petőfi Sándor Arany János Ady Endre József Attila és Radnóti Miklós élete
Államalapítás Aquincum. Rákóczi szabadságharca Reformkor I-II. rész. Oroszország a cártól Sztálinig Erdély aranykora Sacra Corona Hadisarc Hitler, egy karrier története I. vh. Egyéb: A magyar államcímer története (falikép). Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép) A középkori társadalom (falikép).
Történelem Falitérkép: Őskor Az ókori Kelet. Az ókori Görögország A Római Birodalom. Bibliai országok - Pál apostol utazásai Magyarország X-XI. sz. A magyar népvándorlás és a honfoglalás Európa Nagy Károly korában. Magyarország a korai feudalizmus idején. A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig A tatár járás Magyarországon 1241-42. A Föld népei a XIV-XV. században Magyarország 1526-1606. Európa a XIV-XV. században. A feudális Magyarország a XV. században Magyarország a XVII. században. Európa a XVII. század közepén. Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XVXVII. század. A Föld népei a XVI-XVIII. Században Az 1848149-es szabadságharc. Európa a XIX. század második felében Európa az I. világháború idején Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben. A Tanácsköztársaság honvédő harcai. Az európai únió Európa a hidegháború idején Videokazetta: Az ókori Egyiptom. Egyiptomi hétköznapok Egyiptom, a Nílus ajándéka Az ókori Hellász. Görögország Az ókori Róma. Róma és Pompei Róma építészete. A Colosseum, Róma. Honfoglalás.
Angol nyelv Falitablók: Possesive Pronouns Personal Pronouns The English Alphabet Ma pof Great Britain Német nyelv Deutsch fiir Dich I. (munkatankönyv, hangkazetta) Tematikus képek. ABC kártya (betűkártyák) A névelő (fali tabló). Gyenge ige ragozása (fali tabló) Ping Pong I. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta) A főnév szótári alakjai (fali tabló}. Időbeli, módbeli segédigék (fali tabló). Erős ige ragozása (fali tabló). Időbeli, módbeli segédigék (fali tabló) A személyes névmás (fali tabló). Az elöljárószó (fali tabló). A melléknév ragozása (fali tabló). A személyes névmás ragozása (fali tabló) A főnév ragozása (fali tabló). A birtokos névmás (fali tabló). A melléknév ragozása (fali tabló) Felső tagozatos matematika Műanyag vonalzó 45o-os Műanyag vonalzó 60o-os Műanyag szögmérő Hasábok Négyzetméter Táblai körző fa Táblai vonalzó 45°-os fából Táblai vonalzó 60°-os fából Táblai szögmérő fából
71
Méterrúd fából Összerakható m3 Alaphálók, alapábrák koordinátarendszer (írásvetítő fólia) Hatványozás azonosságai (falikép) Halmazok (falikép). Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítő fólia) Lineáris függvény (falikép). Másodfokú függvény (falikép) Abszolút érték függvény (falikép) Mértékegységek (falikép) Területszámítások (falikép) Kocka, téglatest (testek). Űrmérték sorozat Szétszedhető dm3 Terület és kerületszámítások (falikép) Négyszögek, kerülete, területe (falikép) A kör kerülete, területe (falikép). Hasábok Az egyenes körkúp, gúla Az egyenes henger, gömb Műanyag henger. Műanyag kúp Műanyag gúla. Műanyag hatszög alapú hasáb. Műanyag ötszög alapú hasáb. Testek felszíne, térfogata (falikép) Algoritmus folyamatábra (falikép).
Magyarország térképe (falitérkép) a Föld éghajlata (falitérkép) a Föld természetes növényzete Földgömb Tellurium a Föld felszíne {dombortérkép) a Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép ) a Föld forgása keringése (falitérkép ) Afrika domborzata és vizei (falitérkép) Ausztrália és Óceánia gazdasági élete (falitérkép) Afrika domborzata (falitérkép) Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép) Észak - Amerika, Dél - Amerika domborzata és vizei (falitérkép) Ázsia domborzata és vizai (falitérkép) Európa domborzata és vizai (falitérkép) Európa országai (falitérkép) Észak Európa (falitérkép) Kelet - Európa (falitérkép) Ázsia domborzata (falitérkép) Közép - Európa (falitérkép) a Kárpát- medence domborzata és vizei (falitérkép) Dél - Európa domborzata (falitérkép) Dél- Európa országai (falitérkép) Nyugat- Európa domborzata (falitérkép) Nyugat- Európa országai (falitérkép) Fizika Fizikusok arcképei Eszköz gázok hőtágulására Optikai pad tartozékokkal Demonstrációs falitábla Transzformátor Elektrovaria és tartozékai Írásvetítő fólia-sorozat Hőtani készlet Karosmérlegek Mágneses rúd pár fatokban Táblai mágnes 25 mm SI mértéktáblázat (falikép) Lejtőmodell Mikolacső Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet Rugós erőmérő Kétkarú emelő Karos mérleg, súlysorozattal Hőmérő Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet Kétütemű motorminta Négyütemű motorminta
Informatika Alapgép Monitor (VGA) Billentyűzet egér CD meghajtó Modem ISDN Tintasugaras nyomtató Fali tablók: A számítógép belső felépítése (IBM - 02) Az input-output eszközök csatlakoztatása A billentyűzet. Alapvető programok: WINDOWS 3.1, 95, 98 OFFICE 97 Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez Természetismeret és a földrajz 5. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához 5-8. osztályos táblai vak térképsorozat hőmérő iránytű
72
Áramátalakító Csengőredutkor Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) Transzformátor modell Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) Prizmatartó. Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára
Mágneses atommodell Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCI) Fali tablók: Atomok elektronvonzó képessége Fémek jellemerősségi sora Periódusos rendszer Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához
Biológia
Rajz Az alsó tagozatnál felsoroltakon,f'elül: Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák. Képsíkrendszer a vetületi ábrázoláshoz Táblai körző (fém hegyű). 60°-os táblai vonalzó 45°-os táblai vonalzó. 100 cm-es táblai vonalzó Táblai szögmérő. Műanyag, átlátszó kocka. Tégla Demonstrációs testek (fa) Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról Drapériák festékek: aqvarell , tempera , zománc , por , ruha és nyomdafestékek rajzszén zsírkréták pasztell kréták tustinta parafin nyers vászon festőhengerek üveg lapok linóvésők linóprés
kézi nagyító metszettároló mikroszkópizáló lámpa mikroszkóp szilva virág (modell) bugonya virág (modell) almafa (oktatótábla) rovarok (oktatótábla ) sertés koponya juh koponya madár csontváz emlős csontváz fogtípusok lábtípusok szarvasmarha (oktatótábla) erdők legjellemzőbb élőlényei ehető és mérgező gombák (oktatótábla) Szarvas v. őzagancs Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei Görény Sáska Ürge Varjú Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei Hal Béka Rák testfelépítése Fürge gyík Nemzeti parkjaink Fali tablók: A sejtmagnélküli egysejtűek Szivacsok, csalánzók Gyűrűsférgek Puhatestűek
Technika videokazetták elektrotechnikai szerelőkészletek famunka szerszámai (kés, ráspoly, göbözött fúró, csuklós mérő, fafaragó készlet) fémmunka szerszámai (lemezvágó olló, kúpos fogó, lapos fogó, tolómérő, hidegvágó, kalapács, menetvágó, menetfúró) papírmunka szerszámai (szlöjdkés, olló, ecset) textilmunka szarszámai (tű, olló, varrógép) gépszerelési készlet terepasztal KRESZ dominó rajzeszközök fonalak, cérnák, textilanyagok kerékpár Fareszelő lapos Fareszelő gömbölyű Fareszelő fél gömbölyű
Kémia Kémcső Főzőpohár Óraüveg Borszeszégő Kémcsőfogó Vasháromláb Vízbontó készülék Kalotta molekulamodell Pálcika modell
73
Vasreszelő lapos Vasreszelő gömbölyű Vasreszelő fél gömbölyű Kalapács 15-20 dekás Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó Fafűrész (illesztő), vasfűrész lyukfűrész Kézi fúró (amerikáner) Lemezvágó olló Faliképek a fa megmunkálásáról Szerelő készlet, gépelemek tanításához Elektromos szerelőkészlet I-lI. A gépek (fali tabló) KRESZ - táblák (oktató táblák) Testnevelés Ugródomb Magasugrómérce fém Magasugróléc Maroklabda Súlygolyó 3 kg Súlygolyó 4 kg Tornaszekrény Gyűrű Gerenda Dobbantó Tornazsámoly Medicinlabdák Ugráló kötél Kézi súlyzók Mászókötél Kosárlabda Kézilabda Futball-labda
74
10. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni. Az együttműködés formáit elsősorban a közös pedagógiai feladatokra kell építeni. A nevelési programnak ennek megfelelően elsősorban azokat a kérdéseket kell rendeznie, hogy milyen módon működhet közre, segítheti a szülő az iskolában folyó nevelőmunkát, illetőleg az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szőlőknek gyermeke helyes neveléséhez. A szülők közösségének szervezetei: »
Osztályok szülői közösségei (3 fő)
»
Iskolai szintű szülői közösség
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: »
diákgyűlésen évente két alkalommal,
»
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
»
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: »
az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői közösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
»
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
A szülők tájékoztatásának további formái »
Szóbeli: fogadóórák, nyílt tanítási napok, bemutató foglalkozások, családlátogatás, problémamegoldó esetmegbeszélések
»
Írásbeli: iskolai hirdetőtábla, tájékoztató szórólapok, iskolai kiadvány, médiák
75
10.1. SZÜLŐI EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK AZ ISKOLÁBAN A közoktatási törvény az alábbi jogokat biztosítja a szülőknek: 10.1.1.Az iskolaválasztás joga gyakorlásához nyújtott segítség: Beiskolázást előkészítő szülői értekezlet: A beiskolázás előtt a leendő első osztályos tanító nénik az óvodában szülői értekezleten találkoznak illetve az igazgató és a jövendő elsős tanítók az iskolában a szülők és gyermek számára szervezett fórumon,”Iskolanyitogató,-n”mutatják be iskolánkat, válaszolnak a szülők kérdéseire, míg a gyermekeknek a tanító nénik játékos foglalkozásokat tartanak, megvendégelik őket. Itt a szülők meghívást kapnak az iskola nyílt hetére, melynek, időpontja az éves munkatervben előre rögzített időpont, a honlapon, a tájékoztató füzetekben is közé teszi az iskola. Nyílt nap a leendő első osztályosok szüleinek: A nyílt napon a szülők meglátogatják az intézményt. Azon kívül, hogy megismerhetik tárgyi adottságait, berendezését, benyomást szerezhetnek belső hangulatáról, megismerhetik az első osztályban folyó munkát. Tájékoztatás Beíratás után minden szülő tájékozódhat az iskola Házirendjében, az iskola programjáról, értékrendszeréről és céljairól, a tanítás tartalmáról és szerkezetéről. Pályaválasztás: Szülői értekezleten, egyéni megbeszéléseken segíti az intézmény a továbbtanuló diákok szüleit a jogszabályok, előírások eligazodásában. 10.1.2.Tájékoztatás az iskola pedagógiai programjáról, működéséről: -
PP nyilvánossága, elérhetősége Házirend Taneszközök Szabadon választható foglalkozások Partnerközpontú működés során szervezett véleménynyilvánítás
10.1.3.Rendszeres, érdemi tájékoztatás gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről Megvalósításának módjai: -
Minden év elején az évfolyamra vonatkozó követelményt megismerik a szülők. Írásbeli értesítésváltás üzenő füzet, tájékoztató füzet útján. A Belső Gondozói Rendszer működtetése – gyermekek teljesítményértékelése Az IPR –ben részvevő gyermekek szüleinek 3 havonkénti értékelő megbeszélés
76
Szülői értekezlet Az osztályfőnök tartja évente minimum háromszor illetve szükség szerint (tanévnyitás után, az első félév zárása után, a tanév befejezése előtt). Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása a korosztályra jellemző pedagógiai, pszichológiai problémák megbeszélése, segítve ezzel a szülők, a nevelők munkáját. Az osztályfőnök figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi munkáját és magaviseletét, erről rendszeresen tájékoztatja a szülőket, igyekszik segítséget nyújtani a felmerült problémák megoldásában. »
az iskola céljairól; feladatairól, lehetőségeiről,
»
az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról. változásairól,
»
a helyi tanterv követelményeiről,
»
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
»
saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
»
a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
»
az iskolai és az osztályközösség céljairól. feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
»
a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
Az osztályfőnök csak általános összképet adhat az osztály magatartásáról, tanulmány i helyzetéről. Az értekezleten nem hangozhatnak el az egyes tanulókat érintő negatív vagy pozitív jellemzések. Témái legtöbb esetben elsősorban az átfogó nevelési és oktatási kérdések, szőlőket leginkább foglalkoztató problémák, aktuálisa az egész osztályt érintő események. Az értekezlet időpontját a tájékoztató füzet "Meghívó" rovatába 7 nappal korábban be kell íratni illetve írni és nevelői kézjeggyel ellátni. Fogadóórák Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül a szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb. megbeszélése. Alkalom a szülőkkel való találkozásra. A szülő tájékozódhat gyermeke szaktárgyi előmeneteléről, megnézheti dolgozatait, tájékozódhat a szakórákon nyújtott teljesítményéről, magatartásáról. Az iskolának lehetővé kell tenni, hogy a fogadóórákon a szülők nyugodt körülmények között (osztályteremben) tudjanak beszélgetni a pedagógusokkal. A pedagógusok a jelzett időpontban feltétlenül tartózkodjanak a megjelölt helyen. A fogadóórák alsó és felső tagozaton ugyanazon a napon legyenek. A fogadóórán a pedagógus egyedül legyen a szülővel, illetéktelen ne zavarja a beszélgetést. A fogadóórák gondos előkészítése, tartalmas levezetése és az őszinte, jó légkör megteremtése fontos. A beszélgetéseket kölcsönös tisztelet, megfelelő nyugodt hangnem, a konkrét tények 77
alapos elemzése és a megoldási módok közös keresése jellemezze. A fogadóórákon kívül a kapcsolattartás formája lehet sürgős ügyekben a telefonbeszélgetés, fax. A Belső Gondozói Rendszer, benne a HHH-s tanulók szülei részére 3 havonta kötelező értékeléssel egybekötött fogadóórát tart az intézmény. Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. A nevelők sok adathoz juthatnak, amelyek a gyermekek testi, értelmi, erkölcsi fejlődéséről tájékoztatnak bennünket, és igen fontosak a nevelői munkában. Jól bevált gyakorlat, hogy az első és az ötödik osztályban kezdő tanulók családját már a tanév kezdése előtt felkeresi a pedagógus. Egyébként a családlátogatás sorrendjét a nevelő határozza meg, de támaszkodhat a szülői közösség véleményére is. A problematikus tanulók családjának felkeresése a tanév folyamán több alkalommal is elsődleges szempont. Kiemelt feladat A „nehezen nevelhetők”, a veszélyeztetett, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek otthonának és környezetének megismerése szükség szerint. Kapcsolatfelvétel adott esetben a családsegítővel, valamint az intézmény ifjúságvédelmi felelősével. A rendezett körülmények között élő tanulók családjának meglátogatását, elegendő egy alkalommal a programba beilleszteni, azonban bármilyen változás beállása esetén szükségessé válhat a többszöri látogatás megtétele is. Családlátogatási szempontok. szociális helyzet, a családi légkör, a család szerkezete, mi a véleménye a családnak az iskoláról, milyen a nevelés a családban. Hogyan segítik gyermeküket az iskolai munkában, értelmi, kulturális nevelés, erkölcsi nevelés, technikai nevelés, testi nevelés, esztétikai nevelés a családban, a tanuló szabad ideje. Családi munkamegosztásban helye, szerepe a gyermeknek. Az intézmény család-pedagógiai koncepciója az, hogy a pedagógusok törekedjenek a szülők (családok) minél jobb megismerésére, és őket minél jobban bevonják az iskola életében. A családlátogatás az egyik legjobb alkalom a család megismerésére. Mással nem pótolható megfigyelésre ad lehetőséget: hogyan lakik a tanuló, milyen objektív lehetőségei vannak a tanulásra, az életre. Lehetőség nyílik környezettanulmány készítésére: milyen a családi légkör, a családtagok közötti összhang, a gyermek segítése, ellenőrzése, mennyire és hogyan foglalkoznak a gyermekkel. A pedagógus felkészül a családlátogatásra, előre megtervezi, mit akar megfigyelni, miről akar információt szerezni. A családról megtudott adatokat bizalmasan kezeli, csak a gyermek jobb nevelése érdekében adhatja ki illetékeseknek. A pedagógus egy-egy látogatás alkalmával azokat a szempontokat emelje ki és vegye figyelembe, amelyek a konkrét családlátogatás céljának leginkább megfelelnek. A családlátogatás időpontját egyeztetni kell a szülővel.
78
Nyílt napok, bemutató órák Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. A szülői értekezletek, a fogadóórák, a nyílt tanítási napok és a bemutató foglalkozások időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. Szülői fórumok Iskola vezetősége, munkaközösségek vezetői, külső szakaemberek (orvos, pszichológus, rendőr, tűzoltó stb.), a szülői igények figyelembevételével tartsanak a szülők számára összejöveteleket, felvilágosító előadásokat. 10.2. A tanulók – pedagógusok együttműködése Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató – nevelő munkában. Az együttműködés formái: - tanórai munka - osztályfőnöki órák - közösségi programok - egyéni beszélgetések - DÖK, diákgyűlés, diákparlament - kérdőívek, vizsgálatok 10.3. Tanulói részvétel az iskolai szervezetekben (Diákönkormányzat) Feladata: Az iskolai demokrácia, az önigazgatás állampolgári technikák gyakorlása. A diákönkormányzat működését az önmaga által összeállított és elfogadott szabályzat szabályozza. Iskolánk minden tanulója, aki 10. életévét betöltötte és a felső tagozat tanulója, a szabályzatot elfogadja és magára nézve kötelezőnek, tekinti, az önkormányzat tagja lehet. A diákönkormányzatnak egy titkára, egy helyettese és osztályonként 2 küldött tagja van. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni a diákközgyűlést. Munkájukat, önkormányzatot segítő tanárok segítik. Szerkezeti felépítése 1. Iskolagyűlés: megválasztja a DÖK vezetőségi tagjait (DT) 2. Diáktanács (DT): 1 fő felnőtt vezető 8 fős DÖK képviselet 3. Osztályok: szervezik a tanulókat, védik egyéni érdekeiket Tisztségek 1. Tagok: az iskola 10. életévét betöltött felső tagozatos tanulói 2. Diákvezetők: az osztályok által választott diákképviselők 3. Tanácsadó: 1 fő pedagógus, aki segíti a diákvezetők munkáját
79
10.5. Az iskola nyilvánossága A nyilvánosság funkciója, hogy alakítsa az emberek véleményét, közvetítse az elképzeléseket egymás felé és a döntéshozók felé. Az iskolai oktatás közügy. Nem csak az, ami az iskolarendszer egészében zajlik, hanem az is ami egy-egy iskolában történik. Iskolánk tehát nyilvános szolgáltatást nyújt. A nyilvánosság az a terület, ahol kialakul a társadalom értékelése egy-egy intézmény működéséről. A nyilvánosság a demokrácia egyik legfontosabb garanciája. Az iskolának olyan alkalmakat kell biztosítani, melyek lehetővé teszik az ott folyó munka bemutatását, megvitatását, a vélemények megjelenítését. (Szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt nap, stb.) A nyilvánosság írásbeli hordozói azok a tájékoztatók, amelyeket az intézmény a szülőkhöz eljuttat. Ezek az iskola és az intézmény szűkebb társadalmi környezete közötti kapcsolattartást segítik. A nyilvánosság szintjei: Iskolán belüli nyilvánosság: az iskola egészét foglalkoztató közös ügyeket vitatja meg. Fórumai: tantestületi értekezlet, szakmai továbbképzési nap, szakszervezeti-, közalkalmazotti tanácskozás, faliújság hirdetményei, stb. Az intézmény közvetlen környezete: az a szűkebb társadalmi környezet, amely közvetlenül érdekelt az iskola ügyeiben (szülők, egyéb közösségi intézmények, felsőbb iskolák, ahol tanulóink többsége továbbtanul). A nyilvánosság írásbeli hordozói azok az ismertetők, véleményezések, amelyeket az intézmény a szülőkhöz eljuttat. Ezek az iskola bemutatását szolgálják, fontos információkat hordoznak. Országos: televízió, sajtó, szakmai kiadványok, szakmai fórumok, konferenciák, Helyi: honlap, televízió, sajtó, rádió, tanácskozás, megbeszélés, értekezlet.
80
ÓVODA - ISKOLA KAPCSOLATA, FELADATOK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TERÜLETÉN A közös igazgatóság alá tartozó óvodának és iskolának azonosak az alapelvei, amelyek a »
szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelemben gazdag óvodai - iskolai élet megteremtésére, · a gyermeki személyiség tiszteletére, elfogadására, megbecsülésére,
»
a gyermeki személyiségfejlődés segítésére, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatására épülnek.
Cél: Csökkenteni az óvoda - iskola átmenet nehézségeit.
AZ ISKOLA ELVÁRÁSAI AZ ÓVODÁVAL SZEMBEN AZ ISKOLAI ÉLETRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS TERÜLETÉN »
nevének, korának, lakhelyének ismerete,
»
szülei neve, foglalkozása,
»
a család felépítése - fiatat; idős fogalma,
»
a testrészek megnevezése - funkciójuk ismerete,
»
a tisztálkodás és fogápolás szabályai,
»
térbeli távolságok megítélése - közel, távol,
»
a ház helyiségeinek, berendezési tárgyainak megnevezése,
»
a zöldségesben, gyümölcsösben termő növények felismerése,
»
a ház körül élő állatok megnevezése, csoportosítása (szőrös, tollas) hasznuk, gondozásuk, védelmük ismerete,
»
erdőben, mezőn, vízben, vízparton élő jellemző állatfajok ismerete,
»
a színek felismerése, a három fő szín
»
a napok nevének sorrendben történő tudása,
»
a napszakok és a napirend összefüggése, megnevezése,
»
az évszakok megnevezése és jellemzőik ismerete,
»
az öltözködés és az időjárás kapcsolata,
»
az érzékszervek által felfogott ingerek megnevezése,
»
a számok felsorolása tízig, tárgyak számlálása,
»
több - kevesebb fogalma,
»
kisebb - nagyobb, magasabb - alacsonyabb, hosszabb - rövidebb, könnyebb - nehezebb fogalmának ismerete,
»
kör, négyzet, háromszög felismerése, megnevezése,
»
alatt, felett, között, mellett, előtt, mögött fogalmának ismerete,
»
megfelelő szóbeli kifejezőképesség, érthető, folyamatos beszéd,
»
a hallással felfogott utasítások megértése és teljesítése, növekvő figyelemtartás. 81
»
rajzban az adott tárgy, élőlény lényeges jegyeinek feltűntetése, az arányok, távolságok érzékeltetése,
»
önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, · fogalmi gondolkodása kialakulóban van,
»
önállóság az öltözködésben, tisztálkodásban, étkezésben,
»
megfelelő közösségi magatartás, a viselkedés alapvető szabályainak ismerete.
A közös célok megvalósítása érdekében a következő feladatokat határozzuk meg: »
A leendő első osztályosoknak közös program szervezése, több alkalommal, az iskolában.
»
A mindenkori első osztályosokat látogassák meg iskolánkban a nyílt napok, bemutató foglalkozások keretén belül a nagycsoportos óvodások.
»
A leendő első osztályos nevelők látogassák és figyeljék meg a nagycsoportosokat az óvodában, ismerkedjenek velük.
»
Az óvónők látogassanak el az iskolába, és nézzék meg, hogyan illeszkedtek be a volt nagycsoportos gyermekek az iskolai környezetbe. A tapasztalat alapján, ha szükséges, módosítsák nevelési programjaikat.
»
Az óvodai munkaközösség és az alsó-tagozatos munkaközösség közös szakmai rendezvényeket szervez, amelyeknek célja egymás munkájának alaposabb ismerete és segítése.
»
Munkacsoportot működtetünk az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés során, az óvoda – iskola átmenet megkönnyítése érdekében. A munkacsoport éves munkaterve alapján végzi feladatát.
Az óvodából az iskolába való átmenet segítése Feladat Résztvevők Dokumentáció A leendő 1. osztályos tanulók óvónő,1.osztályos tanító, nyelv- és Egyéni értékelés. képességének vizsgálata. beszédfejlesztő pedagógus, belső gondozó. A munkacsoport feladatának ütemezése Közös iskolaérettségi vizsgálat (nevelési évet megelőző II. félév
alsó tagozatos munkaközösségvezető, óvoda-vezető nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus, belső gondozó, óvónő)
82
Munkaterv Iskolaérettségi vizsgálat
II. HELYI TANTERV
83
1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK
1.1. Tantervek, tanórai keretek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: »
K2001- a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv
»
K2003- a 2003. Szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított, 2001-ben bevezetett, helyi tanterv
»
K2004- a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az OM által 2004ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.
»
K2008- a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az OKM által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2008. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.
Évfolyam
Tanév 20032004
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
K2003
K2001
K2001
NAT1998
K2003
K2001
K2001
Régi1978
Bevezető szakasz 20042005 20052006 20062007 20072008 20082009 20092010 20102011 20112012-től
Kezdő szakasz
Alapozó szakasz
Fejlesztő szakasz
K2004
K2003
K2001
K2001
K2003
K2003
K2001
K2001
K2004
K2004
K2003
K2001
K2003
K2003
K2003
K2001
K2004
K2004
K2004
K2003
K2003
K2003
K2003
K2003
K2004
K2004
K2004
K2004
K2003
K2003
K2003
K2003
K2008
K2008
K2008
K2008
K2008
K2003
K2003
K2003
K2008
K2008
K2008
K2008
K2008
K2008
K2003
K2003
K2008
K2008
K2008
K2008
K2008
K2008
K2008
K2003
K2008
K2008
K2008
K2008
K2008
K2008
K2008
K2008
84
1.2. Óraterv, tantárgyi rendszer Kötelező óraszámok az egyes évfolyamokon 2001-es és 2003-as tantervek szerint Tantárgyak
2001
2003 1.
2001
2003 2.
Kötelező óraszám/hét – évfolyamonként 2001 2003 2001 2003 2001 2003 2001 2003 3. 4. 5. 6. 8 8 7 7 4,5 4 4,5 4
2001
2003 7.
2001
2003 8.
Magyar nyelv és 8 8 8 8 4 4 4 4 irodalom Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2 Idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 Matematika 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5 Informatika 0,5 0,5 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 2 1,5 2 2 Természetismeret 2,5 2 2,5 2 Fizika 2 1,5 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 2* 1,5* Kémia 1,5 1,5 2 1,5 Földrajz 2 1,5 1,5 1,5 Ének-zene 1 1 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5* 1,5* 1,5* 1,5* 1 0,5 1 0,5 Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 2 1,5 1,5 1,5 2 1 1,5 1 1 1 1 0,5 Technika és életvi1 1 1 1 1 1 1 1 1,5 1,5 1,5* 1,5* 1 1 1 1 tel Testnevelés és 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2 2 2 2 sport Osztályfőnöki 1 0,5 1 0,5 1 0,5 1 1 Tánc és dráma 0,5 0,5 0,5 0,5 Ember és társada1 0,5 lomismeret, etika Mozgókép és mé1 0,5 diaismeret Összesen 20 20 20 20 22,5 20 22,5 22,5 25 22,5 25 22,5 27,5 25 27,5 25 Az 5. és 6. évfolyamon a Hon- és népismeret modul az ének – zene tantárgyhoz integrálva. A 6. évfolyamon az Egészségtan modul a technika tantárgyhoz integrálva. A 8. évfolyamon az Egészségtan modul a biológia tantárgyhoz integrálva.
85
Kötelező óraszámok az egyes évfolyamokon 2008-ban módosult tanterv szerint Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia (7.évf.) Biológia és egészségtan (8.évf.) Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Hon és népismeret Összesen kötelező Emelt szintű testnevelés
1.
2.
Kötelező óraszám/hét – évfolyamonként 3. 4. 5. 6.
8
8
8
4,5
4,5
4
1
1
1
1 1,5 1 3
1 1,5 1 3
1,5 1,5 1 3
7
3 3 1 2
1 1,5 1 3
7.
8.
4
4
3,5
3,5
1,5
1,5
2
2
3*(1) 4 0,5
3*(1) 3 1
3 3 1
3 3 1
2*(1)
1,5*(1) 1,5 1,5
1,5 1,5
1,5 1,5 1 1 1 2,5+0,5 0,5
1,5 1,5 1 0,5 0,5 2,5+0,5 0,5
0,5
0,5
1*(1) 1,5 1 2+1*(3) 1 0,5
1 1*(1) 1,5 1 2+1*(3) 0,5 0,5
1
20 2
20 2
20 2
0,5 22,5 + 1 2
22,5 2
0,5 0,5 22,5 + 1 2
25 + 0,5 2
25 + 0,5 2
A ()-ben levő óraszámok a nem szakrendszerű oktatásra fordítható óraszámot jelölik. Az 5. és 6. évfolyamokon a 7. nem szakrendszerű óra a tanulás tanítása foglalkozás heti 1 órában. A 2010-2011. tanévben csak 6. évfolyamon szerveződik nem szakrendszerű oktatás. A nem szakrendszerű oktatás az 5. és a 6. évfolyamon a 2011-2012. tanévtől megszűnik. 201/2010. (IX.15) önk. határozat
86
Intézményi óraszámok alakulása a 2004/2005 tanévtől a 2011/2012 tanévig
Foglalkozás
2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012
Kötelező tanítási órák (KT. 52.§ (3)).
370
360
355
355
355
355
355
355
Nem kötelező tanítási órák (KT. 52.§ (7), 124.§ (24)).
64
66
69
69
69
69
69
69
Egyéni foglalkozás órakerete (KT. 52.§ (11/c), 129.§ (10))
22
25
28
32
35
39
43
43
Osztályfőnöki adm., programírói feladatok
18
18
18
18
18
18
18
18
Napközi otthon (KT. 53.§ (4)) – 5 csoport (1-6. évf.)
69
69
69
69
105
105
105
105
Tanulószoba (KT. 53.§ (4)) – 1 csoport
15
15
15
15
15
15
15
15
Gyógytestnevelés (KT. 52.§ (8)) – 3 csoport
9
9
9
9
9
9
9
9
Rehabilitációs órák (52.§ (6)) – előre láthatóan
20
20
20
20
20
20
20
20
Magántanuló (KT.52.§ (13))
10
10
10
10
10
10
10
10
Szakkör (Önkormányzati jóváhagyással)
23
23
23
23
0
0
0
0
Összesen
620
615
616
620
636
640
644
644
(KT. 1.melléklet/Harmadik rész / II. fejezet / 7.pont)
Megjegyzés: A számítások alapja évfolyamonként 2 tanulócsoport.
87
NEM KÖTELEZŐ ÓRAKERET FELOSZTÁSA A nem kötelező órakeret tartalmazza az iskola által felajánlott választható órakeretet, a csoportbontásra, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, speciális kiegészítő ismeretekre, fejlesztésre biztosított órakeretet. Az iskola igazgatója minden év március 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztató tartalmazza a tantárgy heti óraszámát és azt, hogy a tárgyat melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztatót nyilvánosságra hozatala előtt véleményezi a diákönkormányzat és a szülői közösség. Az iskola minden év május 20-ig felméri, hogy hány tanuló, milyen nem kötelező tanítási órán kíván részt venni. A szülőknek írásban kell bejelentenie, hogy a gyermeke részt kíván–e venni a nem kötelező foglalkozáson vagy sem. Ha a tanuló felvételt nyert a nem kötelező tanítási órára, az utolsó óráig köteles azon részt venni. A nem kötelező tanórai foglalkozást az értékelés, minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell figyelembe venni, mint a kötelező tanórát. A szülőnek, továbbá ha a tanuló a 14.életévét betöltötte a tanulónak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a nem kötelező tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. A tantárgyválasztással, annak módosításával összefüggő eljárási kérdéseket az iskola házirendje szabályozza. A választható órák keretében szervezett csoport akkor indulhat, ha létszáma eléri a közoktatási törvény által előírt minimum létszámot. A válaszható órák számát a törvényi előírások szerint kiszámított nem kötelező órák, továbbá az egyéni foglalkozások órakerete adja. Ezt évente az iskola nevelőtestülete a tantárgyfelosztás elkészítésekor határozza meg. A választható órakeretből a tantárgyválasztás után ki nem osztott órák terhére az iskola szakkört szervezhet, amennyiben a tanulók létszáma a 10 főt eléri. VÁLASZTHATÓ ÓRÁK, TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK, SZAKKÖRÖK
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Tantárgy Báb- és drámajáték Képzőművészet Számítástechnika Idegen nyelv Idegen nyelvi beszédgyakorlat Társastánc Aerobik, torna Modern tánc Néptánc Háztartástan Könyvbarát Kötélugrás Kézilabda Műszaki rajz Tanulás tanítása Összes óra
Heti óraszám 1 2 3 1 Német 2 Angol 3 2 1 1 1 2 1 2 1 1 4 28
1. x x
2. x x
3. x x x x
x
x
88
Évfolyamok 4. 5. x x x x x x
6. x x x
7.
8.
x
x
x
x
x
x
x
x x x
x x x x x x x x
x x
x x
x x
x x x x x
x x x x x
x x x x x x
x
x
x
CSOPORTBONTÁSRA FORDÍTOTT ÓRAKERET Tantárgy Idegen nyelv Technika és életv.
Érintett évfolyamok 4., 5., 6., 7., 8. szükség szerint 5., 6., 7. 8. szükség szerint Számítástechnika 5., 6., 7., 8., (heti 3 óra) szükség szerint testnevelés Nem szakrendszerű csoportkialakítása (5-6. évfolyam) A 2011-2012. tanévtől megszűnik. Egyéb csoportbontás (2010-2011. tanév) Egyéb csoportbontás (2011-2012. tanévtől) Összesen
Óra/hét max. 12 max. 6 12 max. 6 6 12 42
TEHETSÉGGONDOZÁS, FELZÁRKÓZTATÁS, EGYÉB TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁS ÓRAKERETE
Foglalkozás Emelt szintű testnevelés
Érintett évfolyam 1-8. évfolyam (a felső tagozaton a testnevelés kiegészített óraszámait is tartalmazza) Tömegsport 1-8. évfolyam Tehetséggondozás, 1-4. évfolyam (heti 1 óra) felzárkóztatás 5-8. évfolyam (heti 2 óra) Napközi 5 csoport (heti 23/15 óra/csoport) Tanulószoba 1 csoport (heti 15 óra) Gyógytestnevelés 3 csoport (heti 3 óra/csoport) Összesen
Óra/hét 24
EGYÉB, JOGSZABÁLY ALAPJÁN KÖTELEZŐEN FELOSZTANDÓ ÓRÁK Foglalkozás Érintett évfolyam Magántanuló Szakértői vélemény alapján Rehabilitációs óra Szakértői vélemény alapján Osztályfőnöki adminisztráció, prg írói feladatok
89
6 16 107 15 9 177
A számítások iránymutatóak a csoportlétszámok, osztálylétszámok függvényében.
A 2008-as kerettantervi átdolgozás 1-4. évfolyamokra vonatkozó részét alkalmazzuk változtatás nélkül. Az 5-8. évfolyamokra vonatkozó részét a következő változtatásokkal alkalmazzuk: »
Minden modult külön tantárgyként oktatunk, kivéve 8.évfolyamon az egészségtan modul, ami a biológia tantárgyhoz került integrálásra, így a 7. évfolyamon a tantárgy neve „Biológia”, 8.évfolyamon „Biológia és egészségtan”. A „Tánc és dráma”, az „Ember és társadalomismeret, etika”, a „Mozgókép és médiai ismeret”, az „Informatika”, az Egészségtan, a „Hon és népismeret” tárgyakat a felsorolt neveken oktatjuk.
»
Az 5-8. évfolyamon a testnevelés tantárgy óraszámát növeltük 3 órára a kerettantervi óraszámokhoz képest: 5-6.évfolyamon 1-1 órával, 7-8.évfolyamon 0,5-0,5 órával. Az oktatási törvény szerint a testnevelés órák számával a tanulók kötelező óraszáma túlléphető (48.§ (2) bek.). Az 1-8. évfolyamon a heti 3 testnevelés óra mellet 2 óra emelt szintű órát tartunk, amelyen 1-2.évfolyamokon népi játékok, a 3-4.évfolyamokon a népi tánc mozgásanyagának megalapozása, 5-8. évfolyamon emelt szintű testnevelési anyag oktatása történik, így biztosított a mindennapos testnevelés oktatása.
»
Második idegen nyelv tanulása Iskolánkban az idegen nyelv tanulása, tanítása a 3. évfolyamban, beszédgyakorlattal indul. Itt oldott légkörben, játékos módon, éneklés, tánc, mondókák segítségével ismerkednek meg egy új élő nyelv legelemibb sajátosságaival, a szavak kiejtésével. A negyedik évfolyamtól tanítási órakeretben folytatódik az oktatás. A negyedik évfolyamtól a délutáni, tanórán kívüli órakereteket felhasználva a szülőnek-tanulónak módja van dönteni, hogy angol, vagy német nyelvet vagy mindkettőt kezd el tanulni. A tanuló az utóbbi választásával a középiskolában már gyakorlattá vált kettő idegen nyelv tanulásához is előismeretet szerezhet.
1.3. Tantárgyak tananyaga, követelmények Tantervi követelmények, célok, feladatok, taneszközök részletes leírását a 2. számú melléklet tartalmazza. A kompetencia alapú programcsomagok esetében a részletes tananyagot és a követelményeket a tantárgyi tantervcsomagok tartalmazzák, tantárgyanként és évfolyamonként.
90
1.4 A kompetencia alapú oktatás A gyorsuló ütemben változó, információ-bázisú világban az iskolára új szerep hárul: a tanulókat nemcsak alapvető ismeretekkel és készségekkel kell ellátnia, hanem a magas szintű gondolkodást, a fejlett kommunikációs, és társas viselkedési készségeket is ki kell alakítania. Alapvető célunk, hogy új tanulásszervezési eljárásokkal a szociális és kulturális hátránnyal induló gyermekek számára megkönnyítsük az ismeretek elsajátításának folyamatát. Az új tanulási-tanítási formák további kiemelt céljai: az élethosszig tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, melyek megalapozzák a sikeres munkaerő piaci alkalmazkodást, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók szegregációmentes együttnevelése, oktatása, az esélyegyenlőség érvényesítése, az egyenlő hozzáférés biztosítása, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése az eddig eredményesen használt régi módszerek mellett, digitális írástudás elterjesztése, a gyermekek számára otthonosabb, barátságosabb iskolai környezet megteremtése, a kompetencia alapú oktatás elterjesztése az intézményben, a kompetencia alapú oktatás megvalósításához illeszkedő pedagógiai módszertani kultúra megismerése, a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése. 2010. szeptember 1-től kezdődően intézményünkben 2015. augusztus 31-ig kompetencia alapú oktatást szervezünk. Ezen időpont után a pedagógiai programot ismét felülvizsgáljuk, s a tapasztalatok tükrében megtesszük a szükséges módosításokat. A pedagógiai folyamat középpontjában nem a tanítás, hanem a tanulás aktív folyamata áll. A fejlesztendő kulcskompetenciák között szerepel a tanulni tudás képességének fejlesztése. A kerettanterv 1-4. évfolyamokra vonatkozó részét alkalmazzuk, követelményeiben változtatás nélkül. Változik az oktatás módszertana. Az új oktatási formák keretében a tananyagot a műveltségi területeket követő szerkezetben közvetítjük, építve a tanulók együttműködési készségére és akaratára, középpontba helyezve a tanulók hozott tudásának, képességének, személyiségének fejlesztését az eddigieknél jobban építve az iskola keretein kívül megszerezhető ismeretekre is.
91
Az innováció elemeinek alkalmazását összefoglaló táblázat
Szövegértés, szövegalkotás komp. terület teljes tanórai lefedettséggel Matematika komp. Terület teljes tanórai lefedettséggel
Szociális komp. terület évi 30 óra Műveltségterület oktatása tantárgyi bontás nélkül Tantárgytömbösített órák IKT alkalmazása a teljes tanórai lefedettséggel működő csoportokban IPR módszerek alkalmazása
2009/2010.
2010/2011.
2011/2012.
2012/2013.
2013/2014.
2014/2015.
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
2009/2010.
2010/2011.
2011/2012.
2012/2013.
2013/2014.
2014/2015.
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
5%
Nincs kötelezettség
25 %
25 %
25 %
25 %
25 %
25 %
40 %
40 %
40 %
40 %
40 %
40 %
Témahét
x
x
x
x
x
x
Három hetet meghaladó projekt
x
x
x
x
x
x
Moduláris oktatás
x
x
x
x
x
x
Erdei iskola
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Tanulói laptop program
92
Az innovációt megvalósító évfolyamok/csoportok időtáblája Évfolyam
Szövegértés, szövegalkotás humán erőforrástól függően 1. osztálytól felmenő rendszerben, de folyamatosan legalább 4 osztályban
Matematika 3. és 4., évfolyamon, illetve más évfolyamokon, de legalább 2 osztályban
1.
2.
3.
4.
2010/2011.
x
x
x
x
2011/2012.
x
x
x
x
2012/2013.
x
x
x
x
2013/2014.
x
x
x
x
2014/2015.
x
x
x
x
2010/2011.
x
x
2011/2012.
x
x
2012/2013.
x
x
2013/2014.
x
x
2014/2015.
x
x
5.
6.
7.
8.
6.
7.
8.
Évfolyam
Szociális, életviteli és környezeti a szövegértés, szövegalkotást és a matematikát teljes tanórai lefedettséget alkalmazó 6 tanulócsportban, illetve alkalmazható más évfolyamokon vagy tanórán kívüli tevékenységeken
Témahét
1.
2.
3.
4.
2010/2011.
x
x
x
x
2011/2012.
x
x
x
x
2012/2013.
x
x
x
x
2013/2014.
x
x
x
x
2014/2015.
x
x
x
x
2010/2011.
x
x
x
x
2011/2012.
x
x
x
x
2012/2013.
x
x
x
x
2013/2014.
x
x
x
x
2014/2015.
x
x
x
x
93
5.
3 hetet meghaladó projekt
Moduláris oktatás
2010/2011.
x
x
x
2011/2012.
x
x
x
2012/2013.
x
x
x
2013/2014.
x
x
x
2014/2015.
x
x
x
2010/2011.
x
2011/2012.
x
2012/2013.
x
2013/2014.
x
2014/2015.
x
A kompetencia alapú oktatás keretében bevezetett innovációk részletezése Szövegértés-szövegalkotás kompetencia terület bevezetése teljes tanórai lefedettséggel a magyar tantárgy keretében legalább 4 osztályban. Matematika kompetencia terület bevezetése teljes tanórai lefedettséggel a matematika tantárgy keretében legalább 2 osztályban. Szociális kompetencia terület bevezetése évi 30 órában több tárgy keretében (pl. környezetismeret, rajz, technika, ének stb.), legalább 6 osztályban. A művészetek műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása egy tanulócsoportban. Tantárgytömbösített oktatás bevezetése a szakrendszerű oktatásban. A tömbösített órák aránya a szakrendszerű órák %-ban: 2009/10-ben 5 %, a 2010/11-től kezdődően tantárgytömbösített oktatási formát nem alkalmazunk. Három hetet meghaladó projekt. Moduláris oktatás (népi gyermekjátékok), legalább 1 csoportban. Témahét: egészségnevelési hét megszervezése 1-4. évfolyamon. Intézményi innováció megvalósítása (Közvetlen környezetünk megismerése – erdei iskola). Tanulói laptop program megvalósítása. Digitális tartalmak, taneszközök használata. Új tanulásszervezési eljárások: Kooperatív technikák: olyan tanulási tevékenységek, melyek célja az ismeretszerzés és társas kapcsolatok fejlesztése. Drámapedagógiai eljárások: olyan szerepjátékok, melyek segítik az ismeretek elmélyítését, a empátiát, az együttműködési képességek fejlődését. Differenciálás, egyéni képességek fejlesztése: a tananyag mennyiségi és minőségi (tartalmi) elrendezése a tanulók képességeihez, egyéni haladási üteméhez igazodva Projekt oktatás: olyan tanulásszervezési eljárás, melynek során a tanulók egy valóságos problémát oldanak meg, egy szerteágazó témát dolgoznak fel hosszabb időn keresztül,
94
melynek során a tantárgyak ismeretanyagát az adott téma köré építjük fel. A folyamat végén egy tárgyi vagy szellemi produktum keletkezik. Témahét: a tananyag vagy ahhoz kapcsolódó központi téma komplex elsajátítása iskolai és iskolán kívüli keretekben, sokszínű módszertani eszközök segítségével. Moduláris oktatás: önálló tananyagegység, mely egy vagy több kompetencia fejlesztésével előre meghatározott szintre kívánja juttatni a tanulót. IKT eszközök használata: a digitális taneszközök (laptop, digitális tábla, projektor) egyre szélesebb körű használatával a tanulók lehetőséget kapnak a digitális írástudás elsajátítására. Az új tanulásszervezési eljárások egyéni fejlődés szempontjából hatékonyabban, hiszen jobban alapozunk a gyermekek iskolán kívül szerzett ismereteire, illetve azokat kutatásaik, felkészüléseik során egyénileg bővíthetik. Az érintett tantárgyak elnevezése A kompetencia alapú oktatás bevezetésével az érintett tantárgyak elnevezése a tanügyi dokumentumokban nem változik. Kivétel: a Nat műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása esetén a Nat-ban alkalmazott „Művészetek” elnevezést használjuk. Az érintett tantárgyak étékelése A kompetencia alapú oktatás bevezetésével az érintett tantárgyak értékelése a 4. fejezet szerinti értékelési szabályok szerint történik.
1.5 A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓS ÉS KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÓ FELKÉSZÍTÉSÉNEK PEDAGÓGIAI RENDSZERE
BEVEZETÉS: A nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MkM rendelet 2003.szeptember 1-től kiegészült két olyan új oktatási szervezési formával – 39/D.§.(4) és 39/E.§. (4.) – amelyek célja: a szociális helyzetből adódó és a képességek fejlesztéséből eredő hátrányok ellensúlyozása. A képesség-kibontakoztató felkészítés – 39/D.§.(4) – és az integrációs felkészítés – 39/E.§.(4)-ben résztvevő tanulók oktatása, nevelése, tudásának értékelése a Kt. 95.§-a (1) bek. i.pontja alapján kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával történik. A pedagógiai rendszer alapja: a tanterv, a ráépülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő illetve segítő pedagógus továbbképzési kínálat, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység. A pedagógiai rendszer beépítésének célja: Az együttnevelés – mely átgondolásra, átalakításra készteti a pedagógiai rendszer fogalmának hagyományos kereteit. A pedagógiai rendszer kiindulópontja: a tanulók közti különbségek sokfélesége, mely nem korlátozódik valamely tantárgyban elért eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik, nem azonosítható a tehetséggondozással, felzárkóztatással. Jelen helyzetben a differenciálás: a tanuló saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább
95
megfelelő, számára optimális fejlesztés – figyelembe véve előzetes tudását (annak gyengébb és erősebb területeit)a tanuló törekvéseit, érdeklődését, speciális erősségeit, gyengeségeit, személyiségének rá jellemző vonásait. Vagyis a nevelés - oktatás igazodik a gyermekhez, illetve igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek része. Helyzetelemzés A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik. Tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a hátránnyal induló, nehéz körülmények között élő tanulók foglalkoztatását, felzárkózását illetve kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetségek fejlesztését. A rendszer bevezetése és a fejlesztés kidolgozása előtt tehát fontos a tájékozódás, a feltérképezés illetve a bevezetés előtt megismerésre kerüljön a bevezetendő program célja, és várható eredményei. Ezeket ismertetjük a pedagógusokkal és együttműködő partnereinkkel. Fel kell térképezni azokat a személyi és tárgyi feltételeket, lehetőségeket, azokat a lehetséges pedagógiai eljárásmódokat, amelyek segítik – és rendelkezésre állnak – a tanuló önmegvalósulását. A 2003/2004. tanév a bevezetés éve. Az iskolába felvett 343 tanuló közül 236 fő a tanulók 69 %-a hátrányos helyzetű tanuló, vagyis akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. A tanévben készített, a szülők iskolai végzettségét felmérő statisztikai adatok alapján, általános iskolai végzettsége van: 27,12 % (93 fő); szakmunkás: 46,86 % (161 fő); érettségi: 20,85 % (72 fő); főiskola, egyetem: 5,17 % (17 fő). Iskolánk, alapító okirata szerint fogadja és megteremtette pedagógiai feltételrendszerét, a sajátos helyzetben lévő tanulók oktatásának – nevelésének. A 2003. október 1-i statisztikai adatok alapján 40 fő részesül sajátos rendszerű oktatásban. (Enyhe értelmi fogyatékos, tanulási-magatartási zavar, beszédfogyatékos, mozgáskorlátozott.) Tárgyi feltételeink a program bevezetéséhez megfelelnek, melyeket a speciális igényeknek megfelelően – pályázati lehetőségek kihasználásával – bővíteni, gazdagítani szükséges. Személyi feltételeink a feladat bevezetéséhez jók, hiszen adott egy nyitott oktatáspolitikát felvállaló pedagógus-közösség, főállású fejlesztő- illetve nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus, gyógypedagógiai asszisztens, mozgásfejlesztő pedagógus, könyvtáros, pedagógia szakos tanár dolgozik, illetve egy gyógypedagógus-logopédus vállalkozó tanárt foglalkoztat iskolánk. Jó az együttműködés a Pedagógiai Intézet Szakértői Bizottságával, a Nevelési Tanácsadóval, a helyi egészségügyi, gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, az együttműködésbe bevonandó partnereinkkel. Iskolánk – közös igazgatású közoktatási intézmény részeként – szoros kapcsolatot ápol az óvodával. Az óvodai és az alsó tagozatos munkaközösség kapcsolatában kialakult módszerek megfelelőek és kellőképpen segítik az integrációs oktatás előkészítését. A pedagógusok már nagycsoportban megismerkednek a leendő iskolásokkal, közös szülő-értekezletet tartanak, mind az óvodában, mind az iskolában közösen szervezett foglalkozásokon mérik le a gyermekek képességeit, ismerkednek az iskolai élettel (iskolalátogatás, sport, művészeti fog-
96
lalkozások szervezése). Az iskola fejlesztő pedagógusa minden tanév elején mérést végez az óvodában, majd a nevelési tanácsadóval közösen kialakított jellemző személyiségvonásokat figyelembe véve tesznek javaslatot az iskolai élet megkezdésére. A tanítók és az óvónők közösen alakítják ki a gyermekek osztályba sorolását. A tanév megkezdése előtt a tanító pedagógusok családlátogatáson vesznek részt, megismerkedve a gyermek szociális hátterével. Tanév kezdésekor – szeptember hónapban – elvégzik a Tímár Éva pedagógiai szakértől által kidolgozott mérőanyagot. A program bevezetése mellett szól, hogy iskolánk oktató munkájának eredményeit nagyban befolyásolja (országos kompetenciamérés eredményei), hogy a hátránnyal induló tanulók eredményei gyengék, meg sem közelítik az iskolai átlageredményt. Ezen eredmények iskolánk pedagógiai eredményességét is meghatározzák a tanulók nagy %-a miatt. 1. Képesség-kibontakoztató felkészítés: (11/1994.(VI.8.)MkM. r. 39/D.§.) Cél:
- személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés - tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása - szociális hátrányok enyhítése
Célcsoport:
az iskola 1 – 8. évfolyamára járó azon tanulója, aki szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátránnyal indul, akinek törvényes felügyeletét gyakorló szülője, tanulmányait legfeljebb az iskola 8. évfolyamán befejezte, továbbá a gyermek után rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult. az igazgató azt a tanulót is felveheti a felkészítésbe, aki az előző feltételek közül egyiknek nem felel meg, ám az így felvehető tanulók létszámában a 11/1994.(VI.8.) MkM rendelethez kell igazodnia (39/D.§. 5.p.). a gyermekés ifjúságvédelmi-felelős minden tanév indításakor felmérést végez a tanulók és a szülők körében, majd az írásban adott visszajelzések alapján kialakítja a célcsoportot, amelyet az igazgató hagy jóvá. (Felméréséhez iránymutató a gyámhatóság minden év augusztus havi rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők nyilvántartása, amelyet hivatalból intézményi felhívásra kér ki). A tanulókról egyéni feljegyzések készülnek, melyek a 3 havi értékelésekkel egészülnek ki. E feljegyzést vezeti.
A felkészítés színtere: - A képesség-kibontakoztató felkészítésbe felvett tanulók oktatása – nevelése a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. A felkészítés tevékenységi köre: -
Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, Felzárkóztató, korrepetáló, előkészítő foglalkozások, Egyéni (rehabilitációs) foglalkozások, Szakkörök, sportkör, Továbbtanulás irányítása, segítése, Iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata, 97
-
Napközi otthon, tanulószoba, A nem kötelező tanórán (kívüli) tanulható tantárgyak tanulása, Szabadidős foglalkozások (színház, mozi, múzeum-látogatás) Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi – kulturális- sport)
Értékelés: A felkészítésben résztvevő tanuló haladását, fejlődését illetve az ezeket hátráltató okokat, a belső gondozó irányításával, az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok legalább 3 havonta értékelik. (alsó tagozatos és felső tagozatos munkaközösségi értekezletek). Az értékelést ismertetik a tanuló szülőjével, amelyre a tanulót is meghívják, továbbá meghívást kap a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság és a nevelési tanácsadó képviselője (39/D.§. 7.bek.). 2. Integrációs felkészítés pedagógiai rendszere: )11/1994.(VI.8.)MkM r.39/e.§.) I. II. III. IV.
Az alkalmazás feltételei A tanítást – tanulást segítő és értékelő eszközrendszer Elvárható eredmények 2 éves bevezetési ütemterv
I. Az alkalmazás feltételei: 1.
Integrációs stratégia 1.1.
Az integráció szempontjai, elvárható eredményei: Az integráció szempontjainál a képesség kibontakoztató foglalkozásnál (1.pont) jelzett szempontok az irányadók, azzal a különbséggel, hogy az integrációs felkészítés az iskola 1. és 5. évfolyamán indul a 2003/2004. tanévben, majd ezt követően felmenő rendszerben vezeti be az iskola. A célcsoport kialakításánál összevonást az iskola nem alkalmaz. Helyzetelemzés: - A hátrányos helyzetű tanulók aránya iskolánkban megfelel a jogszabályban előírtaknak. - Az iskola tartósan képes a különböző háttérrel és a különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére. - Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel (értékelő esetmegbeszélések) - Az iskolában működik a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer (havonta illetve három havonta osztályozó értekezlet, értékelő esetmegbeszélések).
Elvárható eredmények: Mindezek folyamatos működése, gyakorlati alkalmazása és ellenőrzése következtében elvárható, hogy az integrációs felkészítésben résztvevő tanuló számára a saját komplex személyiség-struktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztést biztosítja az iskola, figyelembe véve előzetes
98
tudását, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit, gyengeségeit.
1.2.
Célrendszer: -
-
1.3.
Iskolánkban a fent meghatározott feladatok ellátásának célja, hogy növekedjen az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökkenjen az oktatásban résztvevők körében a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. A tanulók jelentős része be tud kapcsolódni az érettségit adó középfokú oktatási intézmény oktatásába. Az iskolai kompetencia-mérések során elérik illetve megközelítik az adott évfolyam iskolai átlageredményét.
Kétéves bevezetési ütemterv
Tevékenység
I. félév
II. félév
II. év
I. Az alkalmazás feltételei 1. Integrációs stratégia elkészítése 1.1. helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján
1.2. célrendszer megfogalmazása
1.3. 2 éves bevezetési terv elkészítése
- Beiskolázási terv
Elkészül a helyzetelemzés (lsd. bevezetés, 1. és 2.pontban megfogalmazottak Általános célok a helyi sajátosságok figyelembe vételével: - hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartása jogszabály szerint; - a különböző háttérrel és a különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező tanulók fogadása és együttnevelése; - párbeszéd a szülővel; - tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer a BGR kiépítése
-
Az egy évvel korábbi helyzetelemzés áttekintése, felülvizsgálat, aktualizálás.
-
A célrendszer felülvizsgálata
Időarányos teljesítés figyeElkészül a beveze- lemmel kisérése, szükség tési terv esetén korrekció elkészítése
Tanulók szüleinek informálása. - Demográfiai adatok figyelembe vétele, - Mérés,(óvodai nagycsoport) - Beiskolázás, heterogén csoportok kialakítása
99
-
-
Iskolaszervezési intézkedések: Tárgyi-technikai feltételek biztosítva vannak. Módszertani feltételek: iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és köz-vetett módszerek (egyéni képességekhez igazodó tanulás meg- Szervezetfejlesztési terv szervezése – követe-lés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés. Pedagógus-készségek listája: tanítók, tanárok, fejlesztő pedagógus, belső gondozó, gyógypedagógus – logopédus patrónusi rendszer - Erőforrás terv, továbbképzési terv
-
Humán és eszközerőfor- Beiskolázási terv akrások feltérképezése (au- tualizálása (március) gusztus)
2. Az iskolába való bekerülés előkészítése A leendő 1.osztályos tanulók képességének vizsgálata.(óvónő,1.osztályos tanító, nyelv- és beszéd2.1. az óvodából az isko- fejlesztő pedagógus, bellába való átmenet segítése ső gondozó). Egyéni értékelés. Az óvoda és az alsó tagozatos munkaközösség munkakapcsolatának ütemezése az éves munkatervben. (alsó tagozatos munkaközösségvezető, óvodavezető).
Közös iskolaérettségi vizsgálat (nevelési évet megelőző II. félév, nyelvés beszédfejlesztő pedagógus, belső gondozó, óvónő)
2.2. heterogén osztályok Iskolaszervezési intézke- Az integrációs feltétel kialakítása a jogdések, technikai feltételek rendszer létrejötte. szabályoknak megfelelő- kialakítása. en 3. Együttműködés – partnerségi kapcsolat kiépítése Tájékoztatás a pedagógiai rendszerről. Szülői egyetértések be-
100
A szervezetfejlesztési terv teljesítésének áttekintése, szükséges korrekciók elkészítése.
Az erőforrásterv felülvizsgálata, aktualizálása, szükség esetén korrigálása
Mérési anyag felülvizsgálata, szükség szerinti korrekciója (nyelvés beszédfejlesztő pedagógus, belső gondozó, óvónő, tanító)
A második évnek megfelelő integrációs feltételrendszer létrejötte.
gyűjtése. Értékelő esetmegbeszélések, szöveges értékelés. 3.1. Szülői ház Fogadóóra. Tájékoztatás a pályaválasztásra való felkészüléshez. Családlátogatás. Szülők számára tartott pedagógiai jellegű fórumok. Szociális háló, feltérképezés 3.2. Gyermekjóléti szol- Hátrányos helyzet feltárágálat sa a képzésbe beosztható tanulók kiválasztására javaslat, folyamatos kapcsolattartás az iskolával és a szülői házzal. 3.3. Szakmai és szakszol- Döntés a megfelelő szolgálatok gáltató igénybevételéről. (Nevelési Tanácsadó Szakértői Bizottság) 3.4. Középfokú oktatási intézmények.
A kapcsolatrendszer mű- A kapcsolatrendszer működtetése beépült a peda- ködtetésének felülvizsgágógiai programba. lata.(2.év II. félév)
A kapcsolatrendszer mű- A kapcsolatrendszer működtetése beépült a peda- ködtetésének felülvizsgágógiai programba. lata. (2.év II. félév)
Az igénybe veendő területek szakmai szolgáltatásai, ezek pénzügyi fedezetének biztosítása. A kapcsolattartás dokumentálása. Az együttműködés terüle- A tanulók középiskolai tei: tájékoztatók, nyílt után követése, jogszabánapok, lyi keretek között. A kapcsolatrendszer működtetése beépült a pedagógiai programba.
101
A kapcsolattartás felülvizsgálata, ütemezése, dokumentálása.
A kapcsolatrendszer működtetése.
II. Tanítást – tanulás segítő és értékelő eszközrendszer elemei: 1. Kompetenciafejlesztő programok és programelemek (önálló tanulást segítő fejlesztés, szociális kompetenciák fejlesztése, eszközjellegű kompetenciák fejlesztése) Az iskola által kiválasztott kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló programok.
Önálló tanulást segítő Programelemek kidolgo- A programok, programfelkészítés: tanulási és zása, beépítése a pedagó- elemek teljes körű bevemagatartási zavarok kigiai programba. zetésének előkészítése. (1 alakulását megelőző – 8. Évfolyamra.) programok. (1.évfolyam: Tímár É. vizsgálati anyag, 5. évfolyam: mérés. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése: tantárgyi képességfejlesztő programok. 5.évfolyam: tanórai differenciálás, korrepetálás. Komplex művészeti program. Szakkörök. Szociális kompetenciák fejlesztése: közösségfejlesztő – közösségépítő programok, szakkörök, tanórán kívüli tevékenységek.
2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek: Tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek: szakkörök, A kiegészítő és a speci- Dokumentáltan műÉves szinten a munkaDSE, iskolai könyvtár, ális programok éves ködnek a programok. tervben rögzítettek a napközi otthon, tanuló- terv alapján szerveződ- (napló-vezetés.) tevékenységek. szoba, versenyek, venek. (munkaterv) télkedő, bemutatók, színház és múzeum látogatások, táborok, kirándulások. A rendszert a belső gondozó pedagógus fogja össze. A rendszerbe felvételt nyert tanulókat az érintett Az intézményvezetés pedagógusok (őket Patrónusi rendszer mű- áttekinti a személyi tanító) patronálják. A A patrónusi rendszer ködtetése. feltételeket, majd dönt patronálásról, az egyéni működtetése és ellea patrónusi rendszer segítségadásról feljegy- nőrzése. bevezetéséről. zést vezetnek. Feljegyzés értékelése 3 havonta. Ennek ellenőrzése a belső gondozó pedagógus feladata. 3. Integrációt segítő módszertani elemek
102
Egyéni haladási ütemet Az 1. és 5.évfolyam A differenciálást, az Módszertani elemek segítő differenciált ta- tanulói számára tanórán egyéni fejlesztést segí- gyakorlati alkalmazása, nulás-szervezés. és tanórán kívül bizto- tő taneszközök folya- és azok állandó fejleszsítani: az egyéni képes- matos fejlesztése (fela- tése. ségekhez igazodó tanu- datlapok, mérőlapok, lás megszervezése, egyéb taneszközök). A differenciálás, korrepe- pedagógusok alkalmaztálás, egyéb speciális zák a differenciálást, a megsegítés, amelyet a pedagógiai programban patrónus-tanár illetve a a módszerek helye és fejlesztő pedagógus szerepe pontosan megegyüttműködve irányít. határozott. 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái Értékelő esetA 3 havonta történő Értékelő esetmegbeszé- Az értékelő esetmegbemegbeszélések. értékelést megelőzően lés 2 alkalommal (alsó szélések dokumentációi illetve szükség szerint. és felső-tagozatos a rendszer részei, az Egyéni haladási ütem- munkaközösségi érte- ezekből levont konklútervek – a fejlesztő kezlet) ziókat a fejlesztési terpedagógus irányításá- – regisztrálás, . vek korrekcióinál haszval az értékelés szemnálni szükséges. pontjainak kialakítása. Az értékelések, az esetmegbeszélések 3 havonta történő regisztrálása. Az első évfolyamra kidolgozott értékelés alkalmazása. Hospitálásra épülő Az intézmény SZMSZ- A rögzített és dokuA pedagógus együttegyüttműködés. e tartalmazza a hospitá- mentált kapcsolattartás működési technikák lásokat, látogatást vé- működtetése. dokumentáltan a rendgezhet az iskolaszer részei, a fejlesztési vezetés, munkaközöstervek korrekcióinál ség-vezető, az iskolaezen dokumentumok vezetés felkérésére külkonklúzióit a pedagóső szakértő, szakszolgusok használják. gálati dolgozó. Hospitálások szempontjait az SZMSZ tartalmazza. A hospitálások dokumentálása a csoportnaplókban történik. 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei: Szöveges értékelés. Elkészült az első évfo- Elkészül a 2.,5., és Rögzítettek azok a lyam szöveges értéke- 6.évfolyam szöveges szempontok, amelyek lésére vonatkozó irány- értékelésére vonatkozó alapján a pedagógusok elv. irányelv. (2004/2005.a értékelnek az 1bevezetés éve). A pe8.évfolyamokon.
103
Egyéni fejlődési napló. Az egyéni fejlesztés nyomon-követésének módja az egyéni fejlesztési napló. Az egyéni fejlesztési naplót az érintett szaktanár vezeti és 3 havonta a belső gondozó pedagógus ellenőrzi.
104
dagógiai programban a módszer helye és szerepe pontosan meghatározott, az érintett tanulók értékelése jogszabályok szerint zajlik. Alkalmazás. Az érintett tanulók értékelése a jogszabályban meghatározott rendben zajlik.
2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK, ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tószegi általános iskolában az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, melyet az OM hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. Pl. testnevelés, rajz és vizuális kultúra, ének-zene, technika-életvitel. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói eszközöket, iskolai taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (ahol nincs, ott az egyes szaktanár) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleten) az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A KÖVETKEZŐK: »
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!
»
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több éven keresztül használhatók.
»
A taneszközök használatában a stabilitás érvényesüljön; új taneszköz használatára csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét ténylegesen javító esetben kerüljön sor.
»
A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a családok anyagi helyzete még elvisel.
Az iskola - pénzügyi lehetőségeihez mérten - saját költségvetése keretéből, illetve egyéb támogatásokat, pályázatokat felhasználva, az iskolai könyvtár számára nyomtatott taneszközöket szerez be. Ezeket a taneszközöket, a nehéz helyzetű tanulók - az osztályfőnök, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős javaslatára - ingyenesen használják. A nyomtatott taneszközökön túl az iskola a taneszköz-állományát a helyi tanterv megvalósítása érdekében fejleszti, cseréli. A cseréről, a fejlesztésről a munkaközösségek javaslata alapján, a sürgősségi elvet betartva az iskolavezetés dönt.
105
3. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló továbbhaladására vonatkozó szabályokat a közoktatási törvény és a végrehajtásáról szóló 11/1994. (VL8) MKM rendelet tartalmazza. A törvényes előírásoknak megfelelően az iskolaérett tanulónak kell beiratkozni az 1. osztályba. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. (KT.71.§ 1. bek.) A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. (KT. 71.§ 7. bek.) Az iskola minden évfolyamán a tanuló az előző évfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítvánnyal léphet magasabb évfolyamra. A 4-8. 2-8. évfolyam végén minden tantárgyból az elégséges osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A továbbhaladás szempontjából hagyományosan a tanévet tekintjük az iskolában meghatározó időszaknak. A tanévtől eltérő ütemű továbbhaladásra az igazgató adhat engedélyt. 2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: »
Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,
»
Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy 1 vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,
»
Egy tanítási évben a KT és végrehajtási rendeletében meghatározott óraszámnál többet mulasztott,
»
Magántanuló volt.
106
Ha a magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, akkor az osztályozó vizsga tárgyai: Évfolyam 2-8. évfolyam
Követelmény a kötelező tantárgyak, kivéve a készségtantárgyakat.
107
4. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI, AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE, BESZÁMOLTATÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉHEZ
A tanuló előmenetelének félévi, tanév végi minősítése: Az 1. évfolyamon és 2. évfolyam félévkor a tanügyi dokumentumokban szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló: kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul. A minősítésnek a tanuló teljesítményére, szorgalmára, magatartására vonatkozó megállapításokat kell tartalmaznia. A fenti értékelés mellett a tanulók bizonyítványába bejegyezzük, hogy a tanuló melyik tantárgyból érdemel dicséretet. A bizonyítványok „záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket, és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. A tanuló szöveges minősítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítójának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlapjegyzékében (a megadott rovatok kitöltésével) igazolni. A pedagógus a következő évi egyéni fejlesztési tervéhez felhasználja a minősítést, illetve pedagógus váltáskor az egyéni értékelő lapot átadja. A 2. évfolyamon tanév végén, továbbá az 3-8. évfolyamokon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyek valamint félévi és tanév végi osztályzatok (a 4. 2. évf. II. félév végén és 3-8. évfolyamokon a következők): Jeles 5 Jó 4 Közepes 3 Elégséges 2 Elégtelen 1 A tanév végi osztályzat a tanuló egész éves munkáját fejezi ki: a teljesítményét, az ismeretekhez való viszonyát, a teljesítményváltozás tendenciáját. Ha félévi és tanév végi teljesítménye kimagasló, akkor a tájékoztató füzetben és a bizonyítványban dicséretet kap a jeles mellé.
108
4.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése, minősítése Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességének megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A kompetencia alapú oktatás során, a hagyományostól eltérő új tanulásszervezési eljárások, módszerek (kooperatív munkák, moduláris oktatás, témahét, projektmunka) elsajátításának értékelése az évközi érdemjegyekkel történik. A tanulók tanulmányi munkájának értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik a nevelők, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, e mellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek, vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta. 2004. szeptember 01-től az értékelés az egyes évfolyamokon, a különböző tantárgyak esetében az alábbiak szerint történik: »
Az 1. évfolyamon minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmaz az iskola, majd ezt követően felmenő rendszerben a 2. évfolyam első félévéig ezt a gyakorlatot követi. Az 1. évfolyamon és 2. évfolyam első félévében a tanulók munkáját a fejezet végén található értékelőlap segítségével értékelik. (Az értékelési szempontokat úgy kell meghatározni, hogy azok jegyre lefordíthatók legyenek.) Szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve ha felzárkóztatásra szorul. A minősítésnek a tanuló teljesítményére, szorgalmára, magatartására vonatkozó megállapításokat kell tartalmaznia. A bizonyítványok „záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket, és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. A tanuló szöveges minősítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítójának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlap-jegyzékében (a megadott rovatok kitöltésével) igazolni. A pedagógus a következő évi egyéni fejlesztési tervéhez felhasználja a minősítést, illetve pedagógus váltáskor az egyéni értékelő lapot átadja.
»
A 2-8. évfolyamon a tanuló munkáját év közben érdemjeggyel értékeljük. Év végén és félévkor osztályzattal minősít a pedagógus 2. évfolyam II. félév végén és 3-8. évfolyamokon.
»
Az eltérő (SNI) tanterv szerint tanuló gyermek munkáját a szaktanár, az osztálytanító szövegesen értékeli az egyéni fejlesztési terv alapján a tájékozató füzetben.
»
A 2-8. évfolyamon. magyar nyelv és irodalom tantárgyból a félévi és év végi osztályzatot külön minősítik a pedagógusok magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyrészekre.
»
Az előírt követelményeket az egyes tantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az ellenőrzés kiterjed a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
»
A Nat műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása esetén a „Művészetek” elnevezést alkalmazzuk
»
Integrációs és képesség-kibontakoztató programban résztvevők 3 havonta kötelező értékelése
109
A felkészítésben résztvevő tanuló haladását, fejlődését illetve a hátráltató okokat, a belső gondozó irányításával, az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok 3 havonta értékelik. (alsó tagozatos és felső tagozatos munkaközösségi értekezletek). Az értékelést ismertetik a tanuló szülőjével, amelyre a tanulót is meghívják, továbbá meghívást kap a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság és a nevelési tanácsadó képviselője (39/D.§. 7.bek.). Az értékelés célja
motiválás a személyiség fejlesztése önértékelő képesség fejlesztése visszajelzés a tanuló tudásáról
Értékelési alapelvek
legyen egyszerű és áttekinthető a tanuló számára is többszöri, sokoldalú értékelési rendszer, változatos értékelési formák alkalmazása legyen differenciált, személyre szóló, a fejlődési állapotot tükrözze legyen segítő, tanácsadó jellegű, terjedjen ki a sikerre és a sikertelenségre is legyen kiszámítható és azonos feltételeket teremtő legyen folyamatos, rendszeres, tervszerű a helyesírási hibákat mindenkinek kötelessége kijavítani, és a szép, helyes beszédet megkövetelni a szülő számára hozzáférhetővé tesszük tantárgyanként, évfolyamonként a továbbhaladáshoz szükséges követelményszintet, objektív, érvényes és megbízható legyen
Az értékelés funkciói -
diagnosztizáló / helyzetfeltáró értékelés Az évfolyamok elején a készségek, képességek aktuális szintjének mérése. Célja az alapok felmérése, a hiányosságok feltárása.
-
formatív értékelés – a tanítás/tanulás folyamatának állandó kísérője Az eredményes tanulás elősegítésére irányul. Főleg tudáselemekre, és nem komplex, nagyobb egységekre irányul, lehetővé téve a javítást és pótlást. A tanár eldöntheti, hogy osztályozza vagy nem osztályozza a tudásszint mérést
-
Szummatív / lezáró-minősítő értékelés
A tanulási folyamat különböző szakaszainak befejezésekor átfogó feladatlapokat alkalmazzuk és a szakaszt osztályzattal zárjuk. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK FORMÁI -
Szóbeli értékelés
110
A tanuló munkájához fűzött szóbeli tájékoztatás, megjegyzés, motiváló visszajelzés -
Tanulói értékelés Az önértékelő képesség fejlesztése, a reális énkép kialakítása érdekében a tanuló önállóan értékeli önmaga, vagy társa teljesítményét. A pedagógus irányító szerepet játszik.
-
Írásbeli szöveges értékelés (lásd külön értékelő lapok)
-
Értékelő szimbólumok alkalmazása 1. évfolyamon a munkaközösség által elfogadott értékelő szimbólumokat alkalmazunk. Mérési anyag (alsó-tagozat)
-
Osztályozásra - értékelésre a fent jelölt ötfokú skálát alkalmazzuk a törvényi előírások szerinti évfolyamokon. Ezek jelölése az alábbiak szerint egységes a naplókban: Témazáró Szóbeli felelet, órai munka, írásbeli felelet Külalak, szorgalmi feladat, egyéni szimbólumok beváltása
piros kék zöld
A pirossal és zölddel megjelölt jegyek iránymutatóak a félévi és év végi osztályzatok kialakításánál, ha a tanuló két osztályzat között áll. Egyéni feljegyzés: Az integrált oktatásban, a képesség kibontakoztató felkészítésben, az integrációs oktatásban résztvevő tanulókról egyéni feljegyzés készül, melyek 3 havonkénti értékeléssel egészülnek ki. A TANULÓK SZÁMONKÉRÉSE A számonkérés formái A tanár joga eldönteni, hogy mire osztályoz: szóbeli vagy írásbeli feleletre, óraközi munkára, kiselőadásra, stb., de a szóbeli és írásbeli számonkérésnek egyensúlyban kell lenni, kivéve ha a tanuló sajátos képessége ezt indokolja (szakértői javaslat). A számonkérés gyakorisága: A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból 1-1 témakörön belül minden tanulónak legalább 2 érdemjegyet kell szereznie. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelt formájában. Ennek érdekében 1-1 tantárgy esetében 1 témakörön belül, a témazáró dolgozaton kívül, csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer felelnie kell szóban: -
az ének-zene, rajz, informatika, technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,
- a többi tantárgy esetében pedig 1-1 témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)
111
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő a tájékoztató füzeten keresztül értesíti. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetleges elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok:
0-39% elégtelen (1)
40-59% elégséges (2)
60-79% közepes (3)
80-89% (4)
90-100% (5)
A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái: Röpdolgozat Dolgozat Írásbeli felelet Teszt Témazáró dolgozat Korlátok:
Mivel a témazáró megírása elég nagy terhet jelent a tanulónak, ezért 1 tanítási napon csak legfeljebb 2 tárgyból íratható.
Az írásbeli beszámoltatás nem lehet a büntetés eszköze.
A témakörök előtt megfelelő összefoglalás előzze meg a témazáró írását.
A tanulók tájékoztatása a dolgozatokról: - Legkésőbb a dolgozat írását megelőző órán (ÖSSZEFOGLALÓ ÓRÁN) AZ ÉRTÉKELÉS DOKUMENTÁLÁSA Az értékelés közlésére a jogszabályokban előírt nyomtatványokat és az iskola által készített értékelő lapokat használjuk. »
Osztálynapló, melybe a pedagógus írja be az érdemjegyeket, az osztályfőnök adja a magatartás, szorgalom jegyeket, valamint a félévi és év végi osztályzatokat.
»
Tájékoztató füzet, melybe a pedagógus írja be az érdemjegyeket, a szöveges értékelést, dicséreteket, elmarasztalásokat, alkalmazotti intézkedéseket
»
Magatartás és szorgalom füzet, melybe egyénenként vezetik a pedagógusok a tanulók pozitív és negatív megnyilvánulásait, hogy az érdemjegyek, osztályzatok megállapításakor a tények alapján értékelhessünk. 112
»
Értékelő lapok, 1. évfolyamra és 2. évfolyam félévére kidolgozott részletes értékelés.
»
Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevők 3 havonta kötelező értékelése
»
Bizonyítvány a tanuló tanév végi előmenetele, a nevelőtestület határozata a továbbhaladásról, testületi dicséretről.
MODULOK ÉRTÉKELÉSE, BEFEJEZÉSÉHEZ
A
MINŐSÍTÉSE,
BESZÁMÍTÁSA
AZ
ISKOLAI
ÉVFOLYAM
SIKERES
» A modulok közül önálló tantárgyként tanítjuk: A „Tánc és dráma”, az „Ember és társadalomismeret, etika”, a „Mozgókép és médiai ismeret”, az „Informatika”, az Egészségtan (6. évfolyamon), a „Hon és népismeret”. Abban az esetben, ha a modult csak egy félévben tanítjuk, az adott félévben minősítjük a tanuló előmenetelét. Amennyiben a modul oktatására az első félévben került sor, úgy a tanuló félévi osztályzata egyben az év végi osztályzata is. A tantárgyakba integrált modul: egészségtan 8. évfolyam biológia tantárgy. Ez esetben a modul tantervi követelményeinek teljesítését biológia osztályzatba számítjuk be. A modulok értékelésének összefoglalása Modulnév
Jellege
Értékelés módja
Évfolyam
Hon és népismeret
Önálló
Osztályzat
5-6.
Önálló
Osztályzat
5-6.
Ember és társadalomismeret, Önálló etika
Osztályzat
7-8.
Mozgókép és médiai ismeret
Önálló
Osztályzat
8.
Egészségtan
Önálló
Osztályzat
6.
Integrált (biológia)
Biológia osztályzatban 8.
Önálló
Osztályzat
(2004-es tantervtől)
Tánc és dráma
Informatika
6.
Követelmény, hogy minden tanuló rendelkezzen, az adott modul követelményeinek számonkéréséből származó, félévenként legalább 2 érdemjeggyel.
113
Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai: Az ismeretanyag átadásának színtere alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. A tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat, mely lehet: - szóbeli - írásbeli - vagy egyszerre mindkettő. A házi feladatok célja, hogy a tanulók: -
elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat
-
megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket és
-
segítsék a logikus gondolkodás kialakítását és fejlesztését.
A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot. A házi feladat jellege függ a tantárgyak sajátosságától. A házi feladatok lehetnek: -
feladat-gyűjteményből adott feladatok
-
tankönyvi kérdésekre adandó válaszok
-
vázlatkészítés
-
leíró vagy elemző munkák
-
házi dolgozat
-
gyűjtő vagy kutatómunka illetve
-
számítógépes feladat
Elvek, korlátok: »
Az órarendkészítés elvei között érvényesítjük, amivel meg lehet akadályozni a tanulók túlterhelését (pl. elméleti-gyakorlati tárgyak aránya egy tanítási napon).
»
Az írásbeli feladatadás nem lehet a büntetés eszköze.
»
Ha a tanuló tantárgyanként legalább 2 tanítási órán hiányzott, akkor a szaktanár döntése és irányítása alapján a hiányok pótlására haladékot kap.
»
A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képességfejlesztés), valamint az ismeretek elmélyítése.
A projekttel, témahéttel kapcsolatos otthoni írásbeli és szóbeli feladatok kiadásánál figyelembe kell venni a rendelkezésre álló időt, továbbá a házi feladat megoldásának esetleges korlátait (pl.: internet hozzáférés lehetősége).
114
Az 1. évfolyam félévi és év végi, valamint a 2. évfolyam félévi értékelést leíró értékelőlap szövegezései A tanuló tantárgyi teljesítményének, magatartásának, szorgalmának szöveges minősítése. Kiváló (5) Tantárgyi ismereteiben biztos, az optimum-követelményeket kiválóan teljesíti. Szorgalma, magatartása példa-értékű. Jól teljesít (4 ) Tantárgyi ismereteiben néhány esetben téved, a követelményt jól teljesíti. Kellő szorgalommal rendelkezik. A közösségi élet szabályait betartja. Megfelelően teljesít (3) Tantárgyi ismeretei megfelelőek, esetenként bizonytalan, pontatlan, hibázik. Szorgalma hullámzó, teljesítménye változó. Magatartás területén a közösségi élet szabályait alkalmanként megszegi. Felzárkóztatásra szorul (2) Tantárgyi ismeretei pontatlanok. Feladatmegoldása gyenge. A minimum követelményeket nem minden esetben teljesíti. Szorgalma csekély, a tanuláshoz való viszonya kifogásolható. Magatartás területén a közösségi élet szabályait nem tartja be. A következő arányok alapján értékelik a tantárgyat a pedagógusok: 0 – 59 % felzárkóztatásra szorul (2) 60 – 79 % megfelelő (3) 80 – 90 % jó (4) 91 – 100 % kiváló (5)
115
5. A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE, ISKOLAI JUTALMAZÁSOK, FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK, TESTNEVELÉSI MÉRÉSI KÖVETELMÉNYEK
5.1. A tanuló magatartása értékelésének, minősítésének követelményei, formái A tanulók magatartásának értékelésénél az 1 - 8. évfolyamon a - példás ( 5 ) - jó(4) - változó ( 3 ) - rossz ( 2 ) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzák. Az 1. - 8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei: a.) Példás ( 5 ) az a tanuló, aki - a házirendet betartja, - tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, - kötelességtudó, feladatait teljesíti, - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz. - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. b.) Jó ( 4 ) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, - az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c.) Változó ( 3 ) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be. - a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, - feladatait nem teljesíti minden esetben, - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - osztályfőnöki intője van, igazolatlanul mulasztott.
116
d.) Rossz ( 2 ) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - több szaktanári figyelmeztetést kapott illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A különböző tanulásszervezési eljárások során tanúsított magatartás, segítőkészség, odafigyelés, együttműködés minősége a magatartás jegyekhez beszámít.
5.2. A tanuló szorgalma értékelésének, minősítésének követelményei, formái A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésének az 1. - 8. évfolyamon a: - példás ( 5 ) - jó (4) - változó ( 3 ) - hanyag (2 ) érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzák. Az 1. - 8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei: a.) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, - munkavégzése pontos, megbízható, - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b.) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, a tanórákon többnyire aktív, - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, - taneszközei tiszták. rendezettek c.) Változó (3) az a tanuló, aki: - tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti. - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik. - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. 117
d.) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait folyamatosan nem végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a Felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. . A különböző tanulásszervezési eljárások során tanúsított hozzáállás, segítőkészség, odafigyelés, együttműködés minősége, mennyisége a szorgalom jegyekhez beszámít.
5.3. Az iskolai jutalmazás formái Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: » » » » »
példamutató magatartást fonásit, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturálist stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben, jutalomban részesíti.
Az iskolai dicséret, jutalmazás formái a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: » tanítói, tanári, nevelői dicséret » osztályfőnöki dicséret, » igazgatói dicséret, » nevelőtestületi dicséret. A dicséreteket a tájékoztató füzetbe be kell vezetni. b.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: » » » »
szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.
c.) A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. d.) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. e.) Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és osztályfőnöki dicséretet kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.
118
f.) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben (oklevél) részesülnek. g.) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház vagy kiállítás) részvételi költségei egészének vagy részének átvállalása. A dicséretet írásba keli foglalni, és azt a szülők tudomására hozni, a faliújságon hirdetni kell.
5.4. Az iskolai büntetés formái Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti - vagy a házirend előírásait megszegi - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: -
Szaktanári figyelmeztetés Napközis nevelői figyelmeztetés Osztályfőnöki figyelmeztetés Osztályfőnöki intés Osztályfőnöki megrovás Igazgatói figyelmeztetés Igazgatói intés Igazgatói megrovás Tantestületi figyelmeztetés Tantestületi intés Tantestületi megrovás
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben, a vétség súlyára való tekintettel, el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
119
5.6. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy az általános iskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A MÉRÉSEK CÉLJA Feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának az ismerete kiindulási alapul szolgál mind egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszűntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A mérések ideje » »
ősszel (szeptemberben) tavasszal (májusban)
A mérések dokumentálása »
az eredmények rögzítésére szolgáló formanyomtatványok, melyeket, a testnevelést tanító pedagógusok kezelnek.
A MÉRÉSEK MOZGÁSANYAGA 1-4. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5.
helyből távolugrás 60 m-es síkfutás hason fekvésből törzsemelés hanyattfekvésből felülés Cooper-teszt (12 perc futás)
5.-8. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
helyből távolugrás 60 m-es síkfutás hason fekvésből felülés hanyattfekvésből felülés tömött labdadobás hátra, két kézzel 6. tömött labdalökés egy kézzel fekvőtámaszban karhajlítás, nyújtás Cooper-teszt (12 perc futás)
120
AZ ELÉRT EREDMÉNYEK ÁTSZÁMÍTÁSA PONTSZÁMMÁ Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m) Lányok pontérték táblázata: 1-77 pontig I.-V. osztály Pont7 érték éves 1 1140 2 1160 3 1180 4 1200 5 1230 6 1250 7 1270 8 1290 9 1310 10 1330 11 1350 12 1380 13 1400 14 1420 15 1440 16 1460 17 1480 18 1500 19 1530 20 1550 21 1570 22 1590 23 1610 24 1630 25 1650 26 1680 27 1700 28 1720 29 1740 30 1760 31 1780 32 1800 33 1830 34 1850 35 1870 36 1890 37 1910 38 1930 39 1960 40 1980
(7-11 éves életkorú) 8 9 10 éves éves éves 1180 1210 1280 1200 1230 1300 1220 1250 1320 1240 1270 1340 1270 1300 1370 1290 1320 1390 1310 1340 1410 1330 1360 1430 1350 1380 1450 1370 1400 1470 1390 1420 1490 1420 1450 1510 1440 1470 1540 1460 1490 1560 1480 1510 1580 1500 1530 1600 1520 1550 1620 1540 1570 1640 1570 1600 1660 1590 1620 1690 1610 1640 1710 1630 1660 1730 1650 1680 1750 1670 1700 1770 1690 1720 1790 1720 1750 1810 1740 1770 1830 1760 1790 1860 1780 1810 1880 1800 1830 1900 1820 1850 1920 1840 1870 1940 1870 1900 1960 1890 1920 1980 1910 1940 2000 1930 1960 2030 1950 1980 2050 1970 2000 2070 2000 2030 2090 2020 2050 2110
11 éves 1300 1320 1340 1360 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2120 2140
Pontérték 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77
121
(életkor/év) 7 8 éves éves 2000 2040 2020 2060 2040 2080 2060 2100 2080 2120 2110 2150 2130 2170 2150 2190 2170 2210 2190 2230 2210 2250 2230 2270 2260 2300 2280 2320 2300 2340 2320 2360 2340 2380 2360 2400 2380 2420 2410 2450 2430 2470 2450 2490 2470 2510 2490 2530 2510 2550 2530 2570 2560 2600 2580 2620 2600 2640 2620 2660 2640 2680 2660 2700 2680 2720 2710 2750 2730 2770 2750 2790 2770 2810
9 éves 2070 2090 2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2780 2800 2820 2840
10 éves 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2320 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2640 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2810 2840 2860 2880 2900
11 éves 2160 2180 2200 2220 2240 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2720 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2870 2890 2910 2930
Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m) Lányok pontérték táblázata: 1-77 pontig V.-VIII. osztály (11-14 éves életkorú) Pontérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
11 éves 1300 1320 1340 1360 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2120 2140
12 éves 1320 1340 1360 1380 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2010 2030 2050 2070 2090 2110 2140 2160
13 éves 1330 1350 1370 1390 1420 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170
14 éves 1340 1360 1380 1400 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2120 2130 2160 2180
(életkor/év) Pontérték 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77
11 éves 2160 2180 2200 2220 2240 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2720 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2870 2890 2910 2930
122
12 éves 2180 2200 2220 2240 2260 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2740 2760 2780 2800 2830 2840 2860 2890 2910 2930 2950
13 éves 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 1360 2380 2400 2420 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810 2840 2850 2870 2900 2920 2940 2960
14 éves 2200 2220 2240 2260 2280 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2850 2860 2880 2910 2930 2950 2970
Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m) Fiúk pontérték táblázata: 1-77 pontig I.-V. osztály Pontérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
7 éves 1180 1200 1220 1240 1260 1290 1310 1330 1350 1370 1390 1410 1430 1450 1470 1500 1520 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000
(7-11 éves életkorú) 8 éves 1260 1280 1300 1320 1350 1370 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1520 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1670 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2010 2030 2050 2070 2090
9 éves 1400 1420 1440 1460 1480 1510 1530 1550 1570 1590 1610 1630 1650 1680 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2210 2230
10 éves 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2200 2220 2240 2260 2280
(életkor/év) 11 éves 1530 1550 1570 1590 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1790 1810 1830 1850 1870 1890 1910 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2280 2300 2340 2340 2360
Pontérték 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77
123
7 éves 2020 2040 2060 2090 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2700 2720 2740 2760 2780
8 éves 2120 2130 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2820 2840 2860 2880
9 éves 2250 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2400 2420 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2900 2930 2950 2970 2990 3010
10 éves 2300 2320 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2640 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2810 2840 2860 2880 2900 2920 2940 2960 2980 3010 3030 3050 3070
11 éves 2380 2400 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2920 2940 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3090 3110 3130 3150
Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m) Fiúk pontérték táblázata: 1-77 pontig V.-VIII. osztály (11-14 éves életkorú) Pontérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
11 éves 1530 1550 1570 1590 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1790 1810 1830 1850 1870 1890 1910 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2280 2300 2320 2340 2360
12 éves 1610 1630 1560 1670 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2310 2330 2360 2380 2400 2420 2440
13 éves 1670 1690 1710 1730 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1900 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2250 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2460 2420 2440 2460 2480 2500
14 éves 1740 1760 1780 1800 1830 1850 1870 1890 1910 1930 1950 1970 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2510 2490 2510 2530 2550 2620
(életkor/év) Pontérték 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77
11 éves 2380 2400 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2920 2940 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3090 3110 3130 3150
124
12 éves 2460 2480 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2630 2650 2680 2700 2720 2740 2760 2780 2800 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2950 2970 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3120 3140 3170 3190 3210 3230
13 éves 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2890 2910 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3060 3080 3100 3120 3140 3160 3180 3200 3230 3250 3270 3290
14 éves 2590 2610 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2760 2780 2810 2830 2850 2870 2890 2940 2930 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3170 3150 3170 3190 3210 3230 3250 3270 3300 3320 3340 3360
Egykezes labdalökés, helyből, az ügyesebb kézzel tömött labdával (m) Nők (Pontérték: 6 motorikus próba értékelése esetén) 7-14 éves korúak számára (életkor/év) Pontérték 0.5 1.0 1.5 2.0 2.5 3.0 3.5 4.0 4.5 5.0 5.5 6.0 6.5 7.0 7.5 8.0 8.5 9.0 9.5 10.0 10.5
7 éves 1.20 1.40 1.60 1.80 2.00 2.10 2.30 2.45 2.60 2.75 2.90 3.05 3.20 3.35 3.50 3.65 3.80 3.95 4.10 4.25 4.40
8 éves 1.90 2.10 2.30 2.50 2.70 2.85 3.00 3.15 3.30 3.45 3.60 3.75 3.90 4.05 4.20 4.35 4.50 4.65 4.80 4.95 5.10
9 éves 2.30 2.50 2.70 2.90 3.10 3.25 3.40 3.55 3.70 3.85 4.00 4.15 4.30 4.45 4.60 4.75 4.90 5.05 5.20 5.35 5.50
10 éves 2.90 3.10 3.30 3.50 3.70 3.85 4.00 4.15 4.30 4.45 4.60 4.75 4.90 5.05 5.20 5.35 5.50 5.65 5.80 5.95 6.10
125
11 éves 3.40 3.60 3.80 4.00 4.20 4.35 4.50 4.65 4.80 4.95 5.10 5.25 5.40 5.55 5.70 5.85 6.00 6.15 6.30 6.45 6.60
12 éves 3.90 4.10 4.30 4.50 4.7 4.85 5.00 5.15 5.30 5.45 5.60 5.75 5.90 6.05 6.20 6.35 6.50 6.65 6.80 6.95 7.10
13 éves 4.30 4.50 4.70 4.90 5.10 5.25 5.40 5.55 5.70 5.85 6.00 6.15 6.30 6.45 6.60 6.75 6.90 7.05 7.20 7.35 7.50
14 éves 4.70 4.90 5.10 5.30 5.50 5.65 5.80 5.95 6.10 6.25 6.40 6.55 6.70 6.85 7.00 7.15 7.30 7.45 7.60 7.75 7.90
Egykezes labdalökés, helyből, az ügyesebb kézzel tömött labdával (m) Férfiak (Pontérték: 6 motorikus próba értékelése esetén)
7-14 éves korúak számára (életkor/év) Pontérték 0.5 1.0 1.5 2.0 2.5 3.0 3.5 4.0 4.5 5.0 5.5 6.0 6.5 7.0 7.5 8.0 8.5 9.0 9.5 10.0 10.5
7 éves 0.70 1.00 1.30 1.60 1.90 2.20 2.45 2.70 2.95 3.20 3.45 3.70 3.95 4.20 4.45 4.70 4.95 5.20 5.45 5.70 5.95
8 éves 1.50 1.80 2.10 2.40 2.70 3.00 3.30 3.55 3.80 4.05 4.30 4.55 4.80 6.05 5.30 5.55 5.80 6.05 6.30 6.55 6.80
9 éves 2.40 2.70 3.00 3.30 3.60 3.90 4.20 4.45 4.70 4.95 5.20 5.45 5.70 5.95 6.20 6.45 6.70 6.95 7.20 7.45 7.70
10 éves 3.10 3.40 3.70 4.00 4.30 4.60 4.90 5.20 5.50 5.75 6.00 6.25 6.50 6.75 7.00 7.25 7.50 7.75 8.00 8.25 8.50
126
11 éves 3.90 4.20 4.50 4.80 5.10 5.40 5.70 5.95 6.20 6.45 6.70 6.95 7.20 7.45 7.70 7.95 8.20 8.45 8.70 8.95 9.20
12 éves 4.70 5.00 5.30 5.60 5.90 6.20 6.50 6.75 7.00 7.25 7.50 7.45 8.00 8/.25 8.50 8.75 9.00 9.25 9.50 9.75 10.00
13 éves 5.40 5.70 6.00 6.30 6.60 6.90 7.20 7.45 7.70 7.95 8.20 8.45 8.70 8.95 9.20 9.45 9.70 10.45 10.20 10.45 10.70
14 éves 5.90 6.20 6.50 6.80 7.10 7.10 7.70 7.95 8.20 8.45 8.70 8.95 9.20 9.45 9.70 9.95 10.20 11.05 10.70 10.95 11.20
Kétkezes dobás hátra, fej fölött, tömött labdával (m) Nők (Pontérték: 6 motorikus próba értékelése esetén) 7-14 éves korúak számára (életkor/év) Pontérték 0.5 1.0 1.5 2.0 2.5 3.0 3.5 4.0 4.5 5.0 5.5 6.0 6.5 7.0 7.5 8.0 8.5 9.0 9.5 10.0 10.5
7 éves 1.00 1.20 1.40 1.60 1.80 2.00 2.20 2.40 2.60 2.80 3.00 3.20 3.40 6.60 3.80 4.00 4.20 4.40 4.60 4.80 5.00
8 éves 1.60 1.80 2.00 2.20 2.40 2.60 2.80 3.00 3.20 3.40 3.60 3.80 4.00 4.20 4.40 4.60 4.80 5.00 5.20 5.20 5.60
9 éves 2.20 2.40 2.60 2.80 3.00 3.20 3.40 3.60 3.80 4.00 4.20 4.40 4.60 4.80 5.00 5.20 5.40 6.60 5.80 6.00 6.20
10 éves 2.70 2.90 3.10 3.30 3.50 3.70 3.90 4.10 4.30 4.50 4.70 4.90 5.10 5.30 5.50 5.70 5.90 6.10 6.30 6.50 6.70
127
11 éves 3.20 3.40 3.60 3.80 4.00 4.20 4.40 4.60 4.80 5.00 5.20 5.40 5.60 5.80 6.00 6.20 6.40 6.60 6.80 7.00 7.20
12 éves 3.70 3.90 4.10 4.30 4.50 4.70 4.90 5.10 5.30 5.50 5.70 5.90 6.10 6.30 6.50 6.70 6.90 7.10 7.30 7.50 7.70
13 éves 4.10 4.30 4.50 4.70 4.90 5.10 5.30 5.50 5.70 5.90 6.10 6.30 6.50 6.70 6.90 7.10 7.30 7.50 7.70 7.90 8.10
14 éves 4.40 4.60 4.80 5.00 5.20 5.40 5.60 5.80 6.00 6.20 6.40 6.60 6.80 7.00 7.20 7.40 7.60 7.80 8.00 8.20 8.40
Kétkezes dobás hátra, fej fölött, tömött labdával (m) Férfiak (Pontérték: 6 motorikus próba értékelése esetén) 7-14 éves korúak számára (életkor/év) Pontérték 0.5 1.0 1.5 2.0 2.5 3.0 3.5 4.0 4.5 5.0 5.5 6.0 6.5 7.0 7.5 8.0 8.5 9.0 9.5 10.0 10.5
7 éves 1.00 1.25 1.50 1.75 2.00 2.25 2.50 2.80 3.10 3.40 3.70 4.05 4.30 4.55 4.80 5.05 5.30 5.55 5.80 6.05 6.30
8 éves 1.10 1.35 1.70 2.00 2.25 2.50 2.75 3.00 3.30 3.60 3.90 4.15 4.40 4.65 4.90 5.15 5.40 5.65 5.90 6.15 6.40
9 éves 2.10 2.35 2.70 3.05 3.30 3.60 3.90 4.15 4.40 4.65 4.90 5.15 5.40 5.65 5.90 6.15 6.40 6.65 6.90 7.15 7.40
10 éves 3.10 3.35 3.60 3.85 4.10 4.35 4.60 5.85 5.10 5.35 5.65 5.95 6.25 6.55 6.85 7.15 7.40 7.65 7.90 8.15 8.40
128
11 éves 4.00 4.25 4.50 4.75 5.00 5.25 5.50 5.75 6.05 6.35 6.65 7.00 7.30 7.55 7.80 8.05 8.30 8.55 8.80 9.05 9.30
12 éves 4.90 5.15 5.40 5.75 6.00 6.30 6.60 6.90 7.20 7.45 7.70 7.95 8.20 8.45 8.70 8.95 9.20 9.45 9.70 9.95 10.20
13 éves 5.70 6.00 6.30 6.60 6.90 7.20 7.50 7.75 8.00 8.25 8.50 8.75 9.00 9.25 9.50 9.75 10.00 10.25 10.50 10.75 11.00
14 éves 6.40 6.70 7.00 7.30 7.60 7.90 8.20 8.45 8.70 9.55 9.20 9.45 9.70 9.95 10.20 10.45 10.70 10.95 11.20 11.45 11.70
Helyből távolugrás
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)
Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1.
2.
3.
Évfolyam 4.
5.
6.
7.
8.
1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61
1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74
1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87
1.34 1.37 1.40 1.43 1.46 12.49 1.52 1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.89 1.94 1.98
1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.97 2.01 2.05 2.09
1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19
1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28
1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36
129
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1.
2.
3.
Évfolyam 4.
5.
6.
7.
8.
0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61
1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72
1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81
1.24 1.27 1.30 1.34 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88
1.31 1.34 14.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96
1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02
1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07
1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11
4 perc alatt végrehajtott törzsemelések száma Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Évfolyam Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1
2
3
4
5
6
7
8
20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72
22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74
24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76
26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78
28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80
30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82
32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86
130
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1
2
3
16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68
19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71
22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74
Évfolyam 4 25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77
5
6
7
8
28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80
29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82
30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83
32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
5
6
7
8
36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 100
38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102
40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104
42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106
Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1
2
3
25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90
28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93
31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96
Évfolyam 4 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 98
131
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1
2
3
20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85
23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88
26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91
Évfolyam 4 29 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94
5
6
7
8
32 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96
34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98
36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100
38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102
5
6
7
8
13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 34 35 36
15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38
17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40
19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42
Fekvőtámaszban karhajlítás-és nyújtás folyamatosan Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1
2
3
5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28
7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30
9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32
Évfolyam 4 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 32 33 34
132
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1
2
3
1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
Évfolyam 4 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
5
6
7
8
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
A TANULÓK MINŐSÍTÉSE A NÉGY FELADATBAN ELÉRT ÖSSZES PONTSZÁM ALAPJÁN Elért összes pontszám
Minősítés
0-13 14-27 28-41 42-56 57-70 71-80
Igen gyenge Gyenge Elfogadható Közepes Jó Kiváló
60 méteres síkfutás P/Kor 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
7 év 12.7 12,4 12.1 11.8 11.5 11.7 10.9 10.6 10.3 10.0
8 év 12.6 12.3 12.0 11.7 11.4 11.1 10.8 10.5 10.2 9.9
9 év 12.4 12.1 11.8 11.5 11.2 10.9 10.6 10.3 10.0 9.7
Fiúk 10 év 12.3 12.0 11.7 11.4 11.1 10.8 10.5 10.2 9.9 9.6
133
11 év 12.1 11.8 11.5 11.2 10.9 10.6 10.3 10.0 9.7 9.4
12 év 11.9 11.6 11.3 11.0 10.7 10.4 10.1 9.8 9.5 9.2
13 év 11.6 11.3 11.0 10.7 10.4 10.1 9.8 9.5 9.2 8.9
14 év 11.5 11.2 10.9 10.6 10.3 10.0 9.7 9.4 9.1 8.8
60 méteres síkfutás P/Kor 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
7 év 13.2 12.9 12.6 12.3 11.0 11.7 11.4 11.1 10.8 10.5
8 év 13.1 12.8 12.5 12.2 11.9 11.6 11.3 11.0 10.7 10.4
9 év 12.9 12.6 12.3 12.0 11.7 11.4 11.1 10.8 10.5 10.2
Lányok 10 év 12.6 12.3 12.0 11.7 11.4 11.1 10.8 10.5 10.2 9.9
134
11 év 12.3 12.0 11.7 11.4 11.1 10.8 10.5 10.2 9.9 9.6
12 év 12.1 11.8 11.5 11.2 10.9 10.6 10.3 10.0 9.7 9.4
13 év 11.8 11.5 11.2 10.9 10.6 10.3 10.0 9.7 9.4 9.1
14 év 11.7 11.4 11.1 10.8 10.5 10.2 9.9 9.6 9.3 9.0
6. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
6.1. A pedagógiai program érvényességi ideje Az általános iskola és óvoda 2011.szeptember 1-től szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2008. szeptember 1. majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre. A módosított óvodai nevelési program 2010. szeptember 1-től került bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 4 tanévre, azaz 2011.szeptember 1. napjától 2015. augusztus 31. napjáig szól, melynek oka a kompetencia alapú oktatás fenntarthatóságának kötelezettsége.
6.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 6.2.1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulást. 6.2.2. A 2014/2015. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes, minden fejezetre kiterjedő, felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új programot kell kidolgoznia. 6.2.3. A nevelőtestület felkéri a szülői közösséget, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2014/2015. tanév lezárását követően átfogóan elemezze.
6.3. A pedagógiai program módosítása A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRA » az iskola igazgatója » a nevelőtestület bármely tagja » a szakmai munkaközösségek » az intézmény fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását, közvetlenül a szülői munkaközösség illetve diák-önkormányzati képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását az óvodai illetve iskolai nevelőtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.
135
6.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program 1 - 1 példánya az alábbi helyeken kerül elhelyezésre: » Tószeg és Zagyvarékasi községi Önkormányzatok, » székhelyintézmény irattár, » székhely intézmény iskolai könyvtár, » székhely és intézményegységek nevelőtestületi szoba. » intézmény igazgatói iroda, » tagintézmények, intézményegységek vezetői » a szakmai munkaközösség vezetők, » Tószeg község Közművelődési Közkönyvtára Az elhelyezés történhet elektronikus formában is.
136
6.5. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1. A pedagógiai programot a szülői közösség iskolai vezetősége 2010. december 2-i ülésén véleményezte és elfogadta.
2. A pedagógiai programot az iskolai Diákönkormányzat 2010. december 6-i ülésén véleményezte és elfogadta..
3. A pedagógiai programot Tószeg Község Önkormányzatának Képviselőtestülete 2010. december 8-ai testületi ülésen 358/2010 (XII.8.) számú határozatával elfogadta.
4. A pedagógiai programot Zagyvarékas Község Önkormányzatának Képviselőtestülete 2010. december 13-ai testületi ülésen a 90/2010. (XII. 13.) Kt.sz .határozatával elfogadta.
137
MELLÉKLETEK 1.sz. ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA