44%
6%
24%
AFRIKA GAZDASÁGA
26%
Szántó
Rét, legelõ
Erdõ
Mûveletlen terület
Afrika területének megoszlása mûvelési ágak szerint Mi az oka a mûveletlen területek magas arányának?
JÓ, HA TUDOD! A kakaó fő termelői a Guineai-öböl menti országok – Elefántcsontpart, Ghána, Nigéria –, innen kerül ki a világtermelés több mint fele. ■
A MEZÔGAZDASÁG
Afrika életében meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak. Bár a kontinens területének csupán 6%-át művelik, a kontinens kereső népességének több mint 60%-a mezőgazdaságban dolgozik. A termelésre ugyanaz a gazdasági kettősség jellemző, mint az egész kontinensre. Azaz a kezdetleges színvonalú gazdálkodással éppúgy találkozhatunk, mint a piacra termelő, modern ültetvényekkel. A kontinens mezőgazdasága a természeti adottságoknak megfelelően övezetekbe rendeződött. A Földközi-tenger partvidékének mediterrán területeire az öntözéses zöldség- és gyümölcstermesztés jellemző. A szőlő, a citrom, a narancs, az olajbogyó és a füge keresett cikkek az európai piacokon. A szárazabb földek gabonája az árpa és a búza. Ugyanezek a termények jellemzők a hasonló adottságú dél-afrikai területekre is.
Olajfaültetvény a mediterrán vidéken
ÉRDEKESSÉG A kávé őshazája az Etióp-magasföld. Madagaszkárt „vaníliaszigetként” is emlegetik, mert napjainkban is a világ egyik legjelentősebb vaníliatermesztője. Zanzibár szegfűszegültetvényei már a tengerről is érezhető kellemes illatfelhőbe burkolják a szigetet. ■
A Nílus-völgye a hagyományos öntözéses gazdálkodás területe. A legfontosabb haszonnövény a kiváló minőségű gyapot, de a hazai piacra zöldségféléket és gabonát is termelnek. Öntözött föld a Nílus-völgyében
A félsivatagok nomád pásztorai birkát, kecskét és tevét tartanak. Az oázisok öntözött kertjeiben a datolyán kívül megteremnek a zöldségfélék is. A szavannák és az Egyenlítő vidékének ültetvényei exportra termelnek. Magántulajdonban lévő gépesített nagyüzemek, amelyek egy-egy növény termelésére szakosodtak. Az egyenlítői öv fő terményei a kakaó, a banán, az ananász, az olajpálma. A szavanna területén a kávé, a földimogyoró és a gyapot a legfontosabb. A kezdetleges színvonalú hagyományos gazdálkodás a lakosság számára termel élelmiszereket: édesburgonyát, maniókát, a szárazabb vidékeken kölest és kukoricát. A termőföldet a falvak környékén található levő területek felégetésével nyerik. Az ásóbottal, kapával fellazított talaj azonban hamar kimerül. Ezért az eddig megművelt földeket elhagyva újabb területeket égetnek
28
AFRIKA
Ültetvény a Kenya-hegy lankáin
JÓ, HA TUDOD! A Szahara déli peremén húzódó Szahel-övezetet Afrika éhségövezeteként tartják számon. Kialakulásában a természeti okok és a helytelen gazdálkodás egyaránt szerepet ját-
Foto: Mehmet Karatay
szottak. A növekvő népesség ellátására egy-
fel és fognak művelésbe. A termésátlagok nagyon alacsonyak, a termést gyakran veszélyezteti a sáskajárás, a szárazabb szavannán pedig az aszály. A szavannák a nomád állattartás fő területei is. A sovány legelők kecske-, juh- és marhaállománya azonban nem képes a népesség tej- és húsfogyasztását biztosítani. Mivel a hagyományos gazdálkodás nem tudja ellátni a lakosságot elegendő élelemmel, a trópusi afrikai országok jelentős élelmiszer-behozatalra szorulnak.
re több területet vontak művelés alá. A nomád pásztorok egyre több állatot legeltettek a területen. A 70-es évek aszályai nyomán kiszáradtak a kutak, nem lehetett termelni a földeken, az állatok pedig minden növényt lerágtak. A megbontott növénytakarójú, száraz puszták területét aztán fokozatosan elfoglalta a sivatag. Az elsivatagosodás megállítására csak akkor lenne esély, ha a korábbi területekre szorítanák vissza a földművelést és csökkentenék az állatállományt. ■
BÁNYÁSZAT ÉS FELDOLGOZÓIPAR
Afrika rendkívül gazdag ásványkincsekben, ezért napjainkra a kontinens gazdaságának másik meghatározó ágazata a bányászat lett. A Szahara és a Guineai-öböl környéke gazdag kőolaj- és földgáztelepeket rejt. A Guineai-öböl partvidéke emellett fontos bauxitlelőhely is. A kontinens középső és déli területei hatalmas színes- és nemesfémérc – elsősorban arany és rézérc –, valamint gyémántkészletekkel rendelkeznek. Jelentős Dél-Afrika platina-, krómérc- és uránvagyona, de számottevő a vasérc- és feketekőszénkészlete is. Marokkó pedig a Föld egyik legjelentősebb foszfátexportálója. A fejlett országok növekvő szükségletei felgyorsították az ásványkincsek felkutatását és kitermelését. A bányák többsége külföldi kézben van, és kivitelre termel. A kontinens feldolgozóipara csak lassan fejlődik. Ennek oka a pénz és a képzett szakemberek hiánya. Afrika országai a Dél-afrikai Köztársaság kivételével a fejlődő országok csoportjába tartoznak. Ha megvizsgáljuk Afrika gazdaságát, jelentős fejlettségi különbséget találunk az országok között. A legnehezebb helyzetben Fekete-Afrika országai vannak. Ez a terület – ásványkincsekben való gazdagsága ellenére is – Földünk egyik legszegényebb és legelmaradottabb térsége. Fejlettebb gazdasággal rendelkeznek Fehér-Afrika arab államai. A szénhidrogénnel (kőolajjal és földgázzal) rendelkező országokban a vegyipar, Egyiptomban pedig az alumíniumkohászat és az acélgyártás települt meg. A kontinens legfejlettebb gazdaságú országa a Dél-afrikai Köztársaság. Az ipar és a szolgáltatások fő köz-
Afrika ásványkincsei Nevezd meg az ásványkincsekben leggazdagabb országokat az atlasz segítségével!
U U
Kõolaj
Színesércek
Földgáz
Nemesércek
Vasérc
Gyémánt
Bauxit Feketekõszén
Foszfát U
Uránérc
AFRIKA
29
pontjai: Fokváros, Johannesburg és Pretoria. Napjainkban Afrika nagyvárosaiban is megjelennek a behozott alkatrészeket összeszerelő, pl. gépkocsigyártó vagy híradás-technikai üzemek. A lakosság hétköznapi használati cikkeinek jelentős részét azonban továbbra is külföldről szerzik be. A vidéki népesség ellátásában fontos szerepe van a hagyományos kézműiparnak (fazekasoknak, textilfestőknek, bőrfeldolgozóknak stb.). RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
Konténerszállító hajó a Szuezi-csatornán Miért fontos a csatorna szerepe?
JÓ, HA TUDOD! A gazdaság fejlődését nehezíti a megfelelő közlekedési hálózat hiánya is. A legsűrűbb
Afrika gazdasági életében meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak. Korszerű ültetvényekkel és a fejletlen, hagyományos gazdálkodással egyaránt találkozhatunk. A termelés az adottságoknak megfelelően övezetekbe rendeződött. A legfontosabb termények: kakaó, kávé, gyapot, gyümölcsfélék. Afrika gazdag ásványkincsekben, ezért a gazdaság másik meghatározó ágazata a bányászat. A legfontosabb ásványkincsek: kőolaj, földgáz, bauxit, arany, réz, platina, króm, urán, foszfát. A kontinens legelmaradottabb területei Fekete-Afrikában vannak. A fejlettebb Észak-Afrikát szoros kapcsolatok fűzik Nyugat-Európához. A kontinens legfejlettebb országa a Dél-afrikai Köztársaság.
KULCSFOGALMAK Gazdasági kettôsség
• ültetvényes gazdálkodás •
hagyományos gazdálkodás
vasút- és közúthálózattal a Dél-afrikai Köztársaság rendelkezik. A nehezen leküzdhető,
országok
• bányászat • fejlôdô
• fejlettségi különbség
nagy távolságok autóutak építését teszik szükségessé, és egyre fontosabb szerep hárul a légi közlekedésre is. A kontinens legfontosabb nemzetközi hajózó útvonala a 161 km hosszú Szuezi-csatorna, amely a legrövidebb összeköttetést biztosítja Ázsia és Európa között. ■
KÉRDÉSEK, FELADATOK ➊ Mutasd be az atlaszod segítségével a mezőgazdasági termelés övezetes elrendeződését!
➋ Hasonlítsd össze az ültetvényes és a hagyományos mezőgazdaságot!
➌ Nézz utána, milyen afrikai eredetű élelmiszereket vásárolhatsz a boltokban! Készíts terméklistát!
➍ Keresd meg az atlaszodban az egyes ásványkincsek legfontosabb lelőhelyeit!
JÓ, HA TUDOD!
➎ Nézz utána a statisztikai kiadványokban, milyen szerepet töltenek
Észak-Afrika országainak – például Marokkó,
be az afrikai országok az egyes ásványkincsek kitermelésében a
Tunézia, Egyiptom – egyre jelentősebb bevétele származik az idegenforgalomból. A fürdőzésre alkalmas meleg tenger, a történelmi és kulturális emlékek sokasága egyre több külföldit vonz. A bevételek jelentős részét újabb szállodák és utak építésére fordítják. ■
30
AFRIKA
világon!
➏ Milyen okok nehezítik a feldolgozóipar fejlődését a kontinens országaiban?
➐ Gyűjts prospektusokat olyan utakról, amely valamelyik afrikai országba kínálnak programot! Milyen látnivalókat, programokat kínálnak?
EGYIPTOM – EGY ÓKORI BIRODALOM MA (OLVASMÁNY)
Az ókori utazók a Nílus ajándékának nevezték Egyiptomot. Ez a találó megállapítás arra utal, hogy a Nílus nélkül nem jöhetett volna létre, és nem maradhatott volna fenn virágzó kultúra ezen a sivatagos tájon. Egyiptom több mint 1 millió km2-es területének 2/3-a sivatag. Megművelhető területek csak a Nílus-völgyében találhatók. Ebben a keskeny termékeny sávban él az ország csaknem teljes népessége, megközelítőleg 70 millió fő. Az átlagos népsűrűség itt megközelíti a 2000 főt/km2. Éppen ezért minden talpalatnyi művelhető területre szükség van. Az öntözés létkérdés, hiszen a víz lehetővé teszi, hogy egész évben folyamatosan műveljék a földet. A Nílus-völgy öntözéses földművelésének évezredes hagyományai vannak. A földet vetésforgóban művelik. Nyáron gyapotot, rizst és cukornádat termesztenek. Télen a búza, az árpa és a zöldségfélék termesztése folyik. Az Egyiptomból származó gyapotot ma is a világ legjobb minőségű pamutalapanyagának tartják. A gyapot és a belőle készült pamuttermékek fontos kiviteli cikkek. Az ország gyorsan növekvő népességét a mezőgazdaság nem tudja ellátni, ezért Egyiptom is egyre inkább élelmiszer-behozatalra szorul. Az erősen ingadozó vízjárású Nílus azonban veszélyt is jelentett a part menti lakosság számára. Már a XIX. században felmerült az igény a folyó vízjárásának szabályozására, az árvízveszély csökkentésére és a száraz időszakban a víz pótlására. A termőföldek területének növelése és a termelés biztonsága iránti igény vezetett az 1960-as években az asszuáni Nagy-gát megépítéséhez. Az 1971-ben átadott gát és a mögötte kialakított víztároló építése sok áldozatot követelt. Embereket kellett kitelepíteni, ókori műemlékeket kellett lebontani és távolabb felépíteni. De a gáttól
A gízai piramisok a világ leghatalmasabb síremlékei
Abu Szimbel sziklatemplomának szobrai
Az Asszuáni-gát
AFRIKA
31
Alexandria gyorsan fejlődő kikötőváros és üdülő. Előtérben a város új modern könyvtára.
óriási hasznot vártak az építők. Ma azonban sok szakember teszi fel a kérdést: áldás vagy átok-e a gát? Kedvező hatás, hogy jelentősen megnőtt az öntözhető földterületek nagysága. Nem kellett tartani a pusztító árvizektől és a folyó egész évben hajózhatóvá vált. A duzzasztóhoz kapcsolódó erőműben előállított villamos energia ellátja a településeket árammal, és lehetővé tette az energiaigényes vas- és alumíniumkohászat, valamint a vegyipar megtelepülését. Káros következmény viszont, hogy a megzabolázott folyó nem teregeti szét a termékeny iszapot a földeken, hanem a víztározóban rakja le azt. A tápanyagot műtrágyázással kell pótolni. A folyamatos öntözés miatt megemelkedett talajvíz párolgásának hatására erőteljes a termőföldek elszikesedése, terméketlenné válása. A folyóvíz lecsökkent tápanyagtartalma miatt egyre kevesebb hal él a Nílusban, ez a part menti halászfalvak pusztulásához vezethet. A melegben a mesterséges tó vizében elszaporodnak a különböző kórokozók és élősködôk, amelyek járványok kialakulását is okozhatják. A kevesebb hordalék szállítása miatt pusztul a Nílus-deltája is. Az egyiptomiak fele ma is a földművelésből él. Bár az ipar néhány ágazata fejlődésnek indult, így is csak a lakosság töredékének ad megélhetést és nagyon magas a munkanélküliek aránya is. Segíthet az ország helyzetén a Szuezi-öböl partján és Alexandria közelében feltárt szénhidrogénmezők kitermelése. Az ország életében nagyon fontos szerepet tölt be a Szuezi-csatorna. Az 1858 és 1869 között épített, azóta többször mélyített, nagy forgalmú csatornán konvojokban és csak révkalauzok irányításával kelhetnek át a hajók. Az áthajózás mintegy 15 órát vesz igénybe. A csatornahasználat díja fontos bevételi forrás. Egyiptom számára talán a legfontosabb bevételt az idegenforgalom jelenti. Az ókori birodalom, valamint az iszlám építészeti és kulturális emlékeit évente több mint 3 millió turista keresi fel. A turisták rongálásai azonban veszélyt is jelentenek a felbecsülhetetlen emlékekre, ezért napjainkban a híres gízai piramisok már csak kívülről csodálhatók meg. Egyiptom fővárosa, a Nílus mentén épült 10 milliós Kairó rohamosan növekszik. Az ország gyorsan fejlődő nagyvárosai, Alexandria, és Szuez egyben fontos kikötők is.
A 16 milliós fővárosban lepusztult lakónegyedeket, modern irodaházakat és ápolt parkokat egyaránt találhatunk
32
AFRIKA