Adótörvény-változások 2012

ADÓHÍRLEVÉL 2011. DECEMBER

Adótörvény-változások 2012 A 2011. november 21-én elfogadott adótörvény-csomagot november 28-i döntésével néhány ponton tovább módosította a Parlament. Jelen adólevelünkben dőlt vastag betűvel jelezzük a legújabb, előző Adólevelünkhöz képest módosult szabályokat.

A vonatkozó adómérték a 2011-es szabályozáshoz képest nem változik, az effektív adókulcs 19,04 százalék. 2012. január 1-jétől minden esetben 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összegét, amely a bruttó juttatási érték 119 százaléka. Amennyiben a béren kívüli juttatások összege év közben átlépi a kedvezményes adóztatás törvényi határát (500 ezer forint), a felmerülő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás összegéből levonható a már megfizetett 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás összege. Az új törvény értelmében a nevesített béren kívüli juttatások köre az alábbiak szerint módosul:

Személyi jövedelemadó 2012-ben nem kell az adóalapkiegészítést alkalmazni, ha az éves összevont adóalapba tartozó bruttó jövedelem nem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. Amennyiben az összevont adóalapba tartozó éves jövedelem meghaladja az előbb említett éves határt, az a feletti részre a 27 százalékos adóalap-kiegészítés továbbra is alkalmazandó. Az adó mértéke a 2 millió 424 ezer forint alatti éves jövedelemnél tényleges 16 százalék, az ezen jövedelem határ feletti összeg esetében pedig az effektív adókulcs továbbra is 20,32 százalék. Az adóelőleg számítás során figyelembe kell venni, hogy a várható éves jövedelem meghaladja-e a 2 millió 424 ezer forintot, és alkalmazandó-e az adóalap kiegészítés. A magánszemély köteles nyilatkozni arról, hogy összevonandó adóalapjába tartozó jövedelme az adott évben nem éri az éves határt. 1 / Adóhírlevél / 2011. december

Abban az esetben, ha a magánszemély jövedelme évközben meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot és elmulasztja értesíteni erről a kifizetőt, munkáltatóját, és emiatt kevesebb adóelőleget vonnak le tőle, akkor a fennálló adótartozását 12 százalékkal növelten kell megfizetnie. Az elfogadott törvény szerint azonban az adóelőleg számításnál nem minden esetben kell adóalap kiegészítést alkalmazni. Az elfogadott javaslat szerint 2013-ra az adóalap-kiegészítést eltörlik. Az új törvény teljesen megszünteti az adójóváírás intézményét. A családi kedvezményt biztosító rendszer viszont továbbra is fennmarad. Béren kívüli juttatások – kifizetőt terhelő adó (személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás) A jövőben a béren kívüli juttatások esetében a kedvezményes adóztatás alá eső együttes juttatási érték nem haladhatja meg az évi 500 ezer forintot.

A Széchenyi Pihenő Kártya keretében a kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásokra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – biztosított juttatások az alábbi értékhatárokig minősülnének béren kívüli juttatásnak: • szálláshely-kártya alszámlájára utalt, legfeljebb 225 ezer forint támogatás; • vendéglátás-kártya alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátó-helyeken legfeljebb 150 ezer forint támogatás; • szabadidő-kártya alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló legfeljebb 75 ezer forint támogatás; Bevezetik a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikusan kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalványt. Béren kívüli juttatásnak minősül az ezen formában juttatott jövedelemből a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész. A törvény értelmében az utalvány 2012. december 31-ig meleg étel vásárlására is felhasználható.

Továbbá béren kívüli juttatásként elszámolható a munkahelyi étkeztetés nek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás formájában jutatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész. A 2012-es adóévtől kikerül a béren kívüli juttatások köréből a munkáltató által biztosított internethasználat. Úgynevezett egyes meghatározott juttatások – kifizetőt terhelő adó (személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás) Jövőre az évi 500 ezer forintos értékhatár feletti béren kívüli juttatások úgynevezett egyes meghatározott juttatásnak minősülnek. A kifizetőt terhelő adó mértéke nem módosul, azaz effektív 19,04 százalékos adókulcs, továbbá 27 százalék egészségügyi hozzájárulás is fizetendő az adóalapként meghatározott összegen. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelem esetében a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja az adóalapként figyelembe vett összeg, vagyis a juttatás bruttó értékének 119 százaléka. Visszakerül ebbe a körbe a munkáltató által valamennyi munkavállaló, vagy a munkavállalók egy csoportja részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, valamint nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Ezzel összefüggésben 2012-től újból adhatóak a cafeteria-rendszer keretében olyan utalványok, amelyek meghatározott szolgáltatásokra használhatóak fel (pl.: fitnesz bérlet, kultúra utalvány), vagy meghatározott termékekre válthatóak be. A törvényben meghatározott kört kivéve kikerül az adómentes bevételek köréből (nem növeli a társasági adó alapját), és egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándék juttatása alapján meghatározott jövedelem. Az üzleti ajándék értékhatártól függetlenül ebbe az adókötelezettségbe tartozik. Ezt a szabályt az eltérő üzleti évet választó társaságok esetében a 2012-ben kezdődő üzleti évük első napjától kell alkalmazni. A sem adómentes bevételnek, sem üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték-törvény hatálya alá, a továbbiakban szintén egyes meghatározott juttatásnak minősül. 2 / Adóhírlevél / 2011. december

A nem pénzben kapott juttatások eseté ben az üzletpolitikai (reklám) céllal, magán személyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a magánszemély vásárlásához kapcsolódóan adott árengedmény, visszatérítés, vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény szabályai a 2011-es évi rendelkezéseknek megfelelően (a tervezettől eltérően) változatlanok maradnak. Ingó értékesítéséből származó jövedelem Amennyiben az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében történik, a szerzett jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. Továbbra is adómentes az évi 200 ezer forintot meg nem haladó jövedelem esetében az ingó értékesítése. Tájékoztatásul: a törvény szerint gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Ingatlanból származó jövedelem A társasági adóbeli rendelkezéssel összhangban speciális szabályokat vezetnek be a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából származó bevétel adózására. A változások között szerepel, hogy lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakása bérleti díját, amennyiben bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, feltéve, hogy a bérleti díjat részben sem térítik meg a magánszemély számára. Végtörlesztéshez kapcsolódó szabályozások A magánszemély munkáltatója két kedvezményes módon segítheti munkavállalóját a végtörlesztésben. A munkáltató hitelintézet útján nyújthat kamatmentes kölcsönt a munkavállalónak végtörlesztés céljából. Ebben az esetben a kamatkedvezményből származó

jövedelmet nem kell megállapítani. Ez a szabály az otthonvédelmi törvény hatálybalépésétől, 2011. szeptember 29-től alkalmazható. A munkáltató adómentesen adhat vissza nem térítendő támogatást 7,5 millió forintot meg nem haladó összegben munkavállalójának, ha azt közvetlenül a követelés jogosultjának, azaz a hitelintézetnek, utalja. Amennyiben a munkáltató a támogatást azután nyújtja a magánszemélynek, miután a végtörlesztés már megtörtént, akkor a végtörlesztés tényének igazolása alapján a magánszemélynek utalható adómentesen az összeg. Ez a szabály 2011. szeptember 29-től 2012. február 28-ig alkalmazható. Fontos megemlíteni, hogy a fenti adómentesség csak abban az esetben érvényes, ha a szóban forgó végtörlesztés megfelel a hitelintézeti törvény vonatkozó rendelkezéseinek. Tartós befektetésből származó jövedelem A tartós befektetési számlán lekötött pénzösszeg terhére eddig a magánszemély csak forintban denominált pénzügyi eszközre és kamatozó bankbetétre adhatott megbízást. 2012-től erre devizában is sor kerülhet.

Szociális hozzájárulási adó 2012. január 1-jétől a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot felváltja az azonos mértékű szociális hozzájárulási adó, amelyet külön törvény szabályoz. Ez egy adótípusú elvonás, amely alapján nem keletkezik jogosultság államháztartási forrásból folyósított ellátás vagy támogatás igénybevételére. A munkáltató kedvezményt érvényesíthet a szociális hozzájárulási adó mértékéből, amennyiben az előkészítés alatt álló kormányrendeletben meghatározott összegű elvárt béremelést végrehajtja. Az elvárt béremelést a havi bruttó 300.000 forint alatti jövedelmekre kell alkalmazni. Az említett kedvezmény 75.000 forint havi bruttó bérig érvényesíthető teljes és havi 190.179 forintos bruttó bérig érvényesíthető csökkenő mértékben. Amennyiben az elvárt béremelést a munkáltató nem hajtja végre, az adókedvezményt nem veheti igénybe, továbbá ha munkaügyi ellenőrzés során erről határozat születik, a későbbiekben közbeszerzési pályázatokon sem indulhat.

© 2011 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

Társadalombiztosítás

Rehabilitációs hozzájárulás

Munkavállalói járulékok A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény életbelépésével a társadalombiztosításról szóló törvény hatálya a jövőben csak a biztosított által fizetendő egyéni járulékra terjed ki. A biztosított által fizetendő nyugdíj járulék mértéke változatlanul 10 százalék marad, az egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék mértéke a jelenlegi 7,5 százalékról 8,5 százalékra nő. A biztosított csak az egyéni járulék megfizetésére tekintettel jogosult államháztartási forrásból folyósított ellátásra vagy támogatás igénybevételére.

Az eddigi 20 helyett 25 fő foglalkoztatotti létszám felett merül fel rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség.

Harmadik országból érkező kiküldött jogállása 2012. január 1-jével hatályba lép a harmadik országból kiküldött munkavállalók biztosítására vonatkozó korábbi törvénymódosítás. 2012. január 1-jét követően, amennyiben ilyen kiküldött érkezik Magyarországra, előreláthatóan két évnél hosszabb időre, a külföldről származó jövedelme is társadalombiztosítási járulékalapot és szociális hozzájárulási adóalapot képez. Ha a kiküldött már 2012. január 1-jét megelőzően folyamatosan Magyarországon dolgozott, a két évet ez esetben is január 1-jétől kell számítani. Amennyiben a kiküldött magánszemély kiküldetési szerződése két évnél rövidebb időtartamra szól, de a későbbiekben a kiküldetés időtartama mégis meghaladja a két évet, ez esetben, a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása alapján, a kiküldetése kezdetétől, visszamenőleg, de legkorábban 2012. január 1-től is meg kell fizetni a különböző közterheket. Amennyiben a kiküldetés időtartamát két évnél hosszabb időre tervezik, de a kiküldött a két év lejárta előtt befejezi a kiküldetését, úgy önellenőrzésnek van helye és a megfizetett járulékok és szociális hozzájárulási adó visszaigényelhető. Ha egy kiküldött a két év letelte után hazatér, három évet kell várnia ahhoz, hogy újra két évet tölthessen Magyarországon társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nélkül.

3 / Adóhírlevél / 2011. december

Szakképzési hozzájárulás Ahogy korábbi hírlevelünkben részletesebben beszámoltunk róla, jelentősen változik a szakképzési hozzájárulás rendszere. Az egyik legfontosabb változás, hogy 2012-től nem lesz lehetőség sem fejlesztési támogatásról szóló megállapodással, sem saját dolgozók képzési költségének elszámolásával csökkenteni a bruttó kötelezettséget.

Általános forgalmi adó Az áfa mértéke 2012. január 1-jétől 25 százalékról 27 százalékra nő az áfa általános mértéke. Ezzel az Európai Unió történelmének eddigi legmagasabb áfakulcsát alkalmazza majd Magyarország. Nem változnak ugyanakkor a kedvezményes adómértékek (18 és 5 százalék), sem a kedvezményes adómérték alá eső termékek és szolgáltatások köre. Az áfakulcs változására tekintettel a törvény rendezi, hogy folyamatos/ időszakos elszámolású ügyleteknél (58. §) a módosítás hatályba lépését megelőzően kezdődő elszámolási időszakok esetén melyik adómérték alkalmazandó. A „régi”, 25 százalékos adókulcs alkalmazandó abban az esetben, ha az elszámolási időszak még 2011-ben befejeződik, még ha az ellenérték megtérítése 2012-ben válik is esedékessé. Amennyiben az elszámolási időszak átnyúlik az évek között, úgy időarányos részteljesítésnek minősül majd a 2011-re eső szolgáltatás, mely után még 25 százalék áfát kell fizetni. A 2012-re eső időarányos ellenértéket 27 százalék áfa terheli majd. Az adómérték kezelésére alkalmas pénztárgépek és taxaméterek átállíttatásának végső határideje 2012. február 29. Az érintett adóalanyok a tényleges átállíttatásig terjedő időszakban, bizonylat-kibocsátási kötelezettségüket kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával kötelesek teljesíteni. Megszűnik a gépjármű bérbevételének áfalevonási tilalma A személygépkocsi és egyéb jármű bérbevétele kapcsán felmerülő

előzetesen felszámított adóra vonatkozó tételes levonási tilalom megszűnik. Levonási joggal a 2012-ben kezdődő elszámolási időszakokra vonatkozó bérleti díj kapcsán élhet először a bérbevevő. Az általános szabályoknak megfelelően továbbra is csak olyan mértékben élhet majd a bérbevevő adólevonási jogával, amilyen mértékben a bérbevett járművet adóköteles gazdasági tevékenységéhez használja fel. Ezért az adólevonási jog alátámasztása érdekében javasolt lehet útnyilvántartást vezetni a jármű használatáról, az egyes utak üzleti céljáról. Megmarad az a kitétel, hogy a gépkocsi bérbeadója levonhatja a bérbeadás céljából beszerzett gépkocsit terhelő, előzetesen felszámított adót. Így, ha egy adózó maga szerzi be a vállalkozásában használt gépkocsikat, nem élhetne adólevonási joggal; ugyanakkor bérlet esetén a bérbeadó is levonhatja a beszerzésre jutó áfát, és a bérbevevő is élhet levonási joggal a bérbevett gépkocsi tekintetében. Előleg adókötelezettsége a fordított adózásnál 2012-től az „importszolgáltatások” esetén (azaz a hazai adóalany által külfölditől igénybevett, magyar teljesítési helyű szolgáltatások esetén, melyek fordított adózás alá esnek) az előlegfizetés is adókötelezettséggel jár. Ilyenkor a belföldi megrendelőnek a fizetett előleg összege után meg kell fizetnie az adót. Egyben természetesen (a levonási jog általános feltételeinek fennállása esetén) az előleg utáni adót le is vonhatja. Az ilyen szolgáltatásokra fizetett előleget az összesítő nyilatkozatban is szerepeltetni kell. Összesítő jelentés áfás számlákról 2013-tól 2013. január 1-jétől az áfaalanyok kötelesek lesznek adóbevallásuk mellé úgynevezett összesítő jelentést készíteni az adott időszakban felmerült minden áfás kibocsátott számlájukról, és minden levonható áfát tartalmazó befogadott számlájuktól. A kötelezettséggel kapcsolatos részleteket (például a minden egyes számla után bejelentendő adatok körét) külön miniszteri rendelet fogja szabályozni. További módosítások Számos további korrekció lép életbe az áfatörvény eddig esetleg félreérthető vagy célszerűtlen rendelkezései kapcsán.


Az alábbiakban összefoglalunk néhány jelentősebb pontot ezek közül. • Bővül azon utólagos számla módosítások köre, amelyek esetében nincs szükség önellenőrzésre. Lényegében visszaáll a 2008 előtti gyakorlat, mely szerint az adó összegének bármilyen okból történő csökkenése esetén önellenőrzés helyett a folyó bevallásban szerepeltetheti az adózó a változást. • Szintén a 2008 előtti, adózók számára kedvezőbb szabályozás áll vissza a láncügyletek kapcsán: az adóhatóságnak vagy más félnek nem lesz joga megdönteni a törvényi vélelmet, mely szerint a közbülső vevő az áru elfuvarozását vevői minőségében rendeli meg; erre csak magának az érintett adózónak lesz lehetősége. Az eddig hatályos szabályozás jelentős jogbizonytalanságot eredményezett az amúgy is nehezen kezelhető és értelmezhető láncügyletek kapcsán, mivel egyes adóhatósági ellenőrzések során a revízió igen széles körben támadta az adózók közös értelmezését abban a tekintetben, mely felek teljesítenek magyarországi ügyleteket a láncügylet során. • A gyakorlatban már alkalmazottakat rögzíti a törvény azzal, hogy elektronikus számlázásra csak a vevő előzetes beleegyezése esetén kerülhet sor (bár a beleegyezés nem csak írásban, akár szóban, elektronikus úton vagy ráutaló magatartással is történhet). • Egyértelművé válik, hogy a külföldön teljesített ügyletek esetében mikor van szükség a magyar törvény szerinti számla kibocsátására. • A törvény rögzíti, hogy az adólevonási jog gyakorlására, a vissza nem igényelt áfa „továbbgörgetésére” az általános szabályok szerinti elévülési időn belül (vagyis az év végétől számított öt éven át) van lehetőség. • Az adózók hatékonyabb tájékoztatása érdekében a jövőben az adóhatóság a honlapján minden adózóról közzéteszi, hogy választott-e ingatlanok értékesítése kapcsán adómentesség helyett adókötelezettséget (eddig erről csak egyedi kérésre adott tájékoztatást az adóhivatal). • Több ponton módosulnak a részben adólevonásra jogosító, részben adólevonásra nem jogosító (például adómentes) tevékenységet folytató

adózók arányos levonási jogára vonatkozó rendelkezések. A törvény megerősíti, hogy nem független felek között az ellenérték helyett az adóalap (azaz gyakran a piaci ár) az arányosítás számításának alapja. Szintén korrigálja a törvény a tárgyi eszközökre vonatkozó figyelési időszak számítását. • Az egyszerűbb adminisztráció érdekében módosulnak az adóraktározás szabályai: a kiraktározó személye a gyakorlatban az „utolsó előtti eladó” helyett a tényleges kiraktározó, vagyis gyakorlatilag az utolsó értékesítő lesz. • Világosabbá válik a közhatalmi tevékenység meghatározása. • Rögzíti a törvény, hogy összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettség esetén nem mentesülhet az áfabevallás benyújtása alól a kizárólag adómentes tevékenységet végző vállalkozás. • Havi bevallásra lesz kötelezett az alanyi adómentességet választó, illetve az adómentes tevékenységet végző adózó. • Az áfabevallás gyakoriságával kapcsolatos kérelem elbírálása kapcsán új elutasítást eredményező feltételeket neveztek meg. • A belföldön nem letelepedett adóalanyt megillető adóvisszatérítés már nem csak az adóalany saját fizetési számlájára teljesíthető.



Társasági adó Jelentősen változnak a veszteségelhatárolás szabályai. Az adózó csak az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékig jogosult a korábbi adóévek elhatárolt veszteségének felhasználására, ugyanakkor a rendelkezés az elhatárolt veszteség összegének teljes felhasználását nem tiltja. Átalakulást követően az előző évek elhatárolt vesztesége csak akkor használható fel a jogutód által ha új tulajdonosa, vagy annak kapcsolt vállalkozása korábban a jogelődben többségi befolyással rendelkezett és bevételt, árbevételt realizál a jogelőd tevékenységéből a következő két adóévben. Egyéb tulajdonosváltás esetén, ha korábbi nem kapcsolt vállalkozási körbe tartozó tulajdonos szerez közvetlen vagy közvetett többségi részesedést, az előző évek negatív adóalapja csak akkor használható fel, ha meghatározott tevékenységi és bevételi feltételek teljesülnek, vagy az adózó tőzsdei cég.

Az alultőkésítés kalkulációjánál ezentúl figyelembe kell venni azon kamatmentes kapcsolt vállalkozással szemben fennálló kötelezettséget is, amelyre tekintettel az adózás előtti eredményt a transzferár-szabályok alapján kell csökkenteni. A kötelezettség csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelések összegével is. Bizonyos feltételek fennállása esetén csökkenti a társasági adó alapját a jogdíjbevételre jogosító úgynevezett bejelentett immateriális jószág értékesítése, valamint az apportként történő kivezetése alapján elszámolt nyereség. Meghatározott szabályokkal a be nem jelentett jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítése során keletkezett nyereség feltételes adómentességet kap. Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adózásának általános szabályaitól eltérő rendelkezést állapítottak meg azokban az esetekben, amikor a termőföldből átminősített ingatlan, illetve a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság részesedésének értékesítéséből (vagy más jogcímen történő kivezetéséből) származó adóköteles jövedelem meghaladja a rendelkezésben rögzített szabályok szerint megállapított szokásos eredményt. Változnak egyes értékcsökkenési szabályok, illetve a vállalkozási és nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások listája. Elismert ráfordítás lesz például az adomány, a reprezentáció és az üzleti ajándék. Bizonyos átmeneti rendelkezések alkalmazásával megszűnnek egyes kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adókedvezmények. Az osztalék módosított fogalma az Európai Unió egységes jogértelmezési gyakorlatát kívánja követni és átmenteti rendelkezés biztosítja a 2007-től 2009ig tartó üzleti években megállapított, de ki nem fizetett osztalékok kétszeres adózatásának mentesítését. A bejelentett részesedés fogalmának módosítása biztosítja, hogy a jövőben nem szükséges bejelentést tenni abban az esetben, ha a részesedés százalékos mértéke nem, csak annak értéke nő.

A kedvezményezett részesedéscsere esetén valós gazdasági, kereskedelmi indok esetén alkalmazható csak az adó halasztása. A kedvezményezett átalakulás fogalmának pontosítása pedig biztosítja, hogy valamennyi gazdasági társaságra (kft-re és rt-re) egyenlő feltételekkel vonatkozzon a szabály. Az ellenőrzött külföldi társaság esetében már nemcsak a valós gazdasági jelenlét meglétét kell az adózónak bizonyítania, hanem a szabály valamennyi feltételének való megfelelést is A számviteli elszámolás változásával összhangban nem kell az adóalapot növelni a külföldön megfizetett társasági adónak megfelelő adó összegével, tekintettel arra, hogy az eredményben sem jelenik meg ráfordításként ez a tétel. 2013-tól mégsem vezetik be az egykulcsos, 10 százalékos társasági adót.

Transzferárak A belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügyletek kapcsán az esetlegesen felmerülő transzferárakkal kapcsolatos adóalap módosító szabályok alkalmazása illetve a dokumentációs kötelezettség csak bizonyos feltételek fennállása esetén marad kötelező. Könnyítés az adózók számára, hogy a jövőben az angol, francia, vagy német nyelven készült nyilvántartások és kapcsolódó iratok (szerződések, számlák) esetében az adóhatóság majd nem kötelezheti az adózót azok lefordíttatására. Emelkednek a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségek megsértésével kapcsolatos büntetési tételek. A 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság ismételt jogsértés esetén 4 millió forintig, ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén pedig akár az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig is súlyosbítható.


Az adózás rendjéről szóló törvényt érintő változások Bővül az adózók bejelentési kötelezettsége: • az 50 százalékot meghaladó és minősített többségű befolyással rendelkező részvényesek adataival zártkörű részvénytársaságok esetén, • a jegyzett tőke összegével, illetve a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi vállalkozás elérhetőségével kapcsolatos adatokkal, • munkáltatói jogállással, illetve a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó adatokkal, • a külföldről Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókra vonatkozó bejelentési kötelezettség módosult adataival, • a tényleges üzletvezetési hely külföldre történő áthelyezésével, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésével kapcsolatos adatokkal. Adózók előéletének vizsgálata Megtagadható lesz az adószám megállapítása, ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja (vagy többségi tulajdonosa) olyan cégben volt vezető tisztségviselő, képviseletre jogosult tag (vagy többségi tulajdonos), ahol: • általánosan 15 millió forint (legnagyobb adóteljesítményűek esetén 30 millió forint) adótartozás áll fenn, • a cég ekkora tartozás mellett jogutód nélkül megszűnt az elmúlt öt évben, • a céget azért függesztették fel, illetve adószámát azért törölték, mert a cég fiktívnek bizonyult. Amennyiben az adózó fellebbezése az adószám megállapításának megtagadásával kapcsolatos, úgy a törvényben foglalt eredeti fellebbezési határidő 8 napra rövidül. Fiktív cégek adószámának törlése felfüggesztés nélkül Az adóhatóság az adószám törlését kezdeményezheti – annak felfüggesztése nélkül – amennyiben az adózó bejelentett székhelye nem valós cím, illetve ha az adózó képviselőjét az állami adóhatósághoz nem jelentette be, vagy az nem valós személy.

Bizonytalan adójogi helyzetre vonatkozó új szabályok Bevezetik a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésének lehetőségét, mely szerint az adózó adóbevallásával egy időben bejelentheti az adóhatóság felé, hogy bizonytalan egy ügylet adójogi megítélését illetően. Az új szabály lényege, hogy amennyiben az adózó ezen bejelentését adótanácsadó, ügyvéd, stb. ellenjegyzi, az adóhatóság nem állapíthat meg bírságot a téves jogszabály-értelmezés következményeként (jóhiszemű joggyakorlás mellett). Fokozott adóhatósági felügyelet bevezetése Az adózási szempontból kockázatosnak ítélt adózók működésük első időszakában folyamatosan adóhatósági felügyelet mellett működnének, melyet kockázatelemzés előzne meg a bejelentett adatok valódiságának, valamint az adókötelezettség teljesítésének vizsgálatával. Ingatlannal kapcsolatos áfaügyi bejelentések nyilvánossága A NAV ezután a honlapján közzéteszi, ha egy áfaalany (ideértve a csoportos adóalanyokat is) ingatlan-bérbeadás, illetve értékesítés tekintetében áfa szempontjából adókötelezettséget választott (az erre vonatkozó választás időpontjával együtt). Adóhatósági ellenőrzést érintő változások Új elemként jelenik meg az adóhatóság ellenőrzési tevékenységével kapcsolatosan a valódiság vizsgálatával, illetve a becslési adatbázis felállításával kapcsolatos ellenőrzési eljárás. Az iratok, nyilvántartások, bizonylatok pótlásának határidőre történő teljesítésének elmulasztása a jelenleginél magasabb, 1 millió forintos mulasztási bírsággal sújtható. Az adózónak nem lesz kötelessége gondoskodni az angol, német, francia nyelven elérhető számlák, szerződések, a gazdasági eseményt alátámasztó dokumentumok szakszerű fordításáról. A feltételes adómegállapítást érintő változások Bevezetik a tartós feltételes adómegállapítás jogintézményét és a sürgősségi eljárás lehetőségét. Az előbbi 3 évre válhat kötő erejűvé bizonyos feltételek fennállása esetén (háromszoros díj, de legfeljebb 15 millió forint


ellenében), míg az utóbbi megfelezett ügyintézési határidővel készülhet majd el (kétszeres díj ellenében). Változást jelent az eredeti tervezethez képest, hogy tartós feltételes adómegállapításra vonatkozó kérelem kizárólag társasági adó tekintetében kérvényezhető. Nem indulhat ellenőrzési eljárás a kérelemben érintett jogügylettel összefüggésben a kérelem benyújtását követően a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap elteltéig, ha az érintett ügyletet az adózó már megvalósította, vagy ha az folyamatos teljesítésű jogügyletnek minősül. Új, felügyeleti intézkedésre vonatkozó szabályok: A felügyeleti intézkedés • csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be, • a kérelmet elutasítják, ha az adóhatósági döntést a bíróság már felülvizsgálta, • a kérelmet ellenjegyzés hiányában elutasítják. Továbbra is elutasítható a kérelem, ha a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte, és az ügyben döntés még nem született. Szigorúbb szankciók • 200%-os mértékű lehet az adóbírság abban az esetben, ha az adóhiány bevétel eltitkolásával, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze; • 1 millió forintos mulasztási bírsággal sújtható az adózó, ha beszámolóközzétételi kötelezettségének, vagy iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

Jövedéki adó Kibővül a megbízható engedélyesek köre az AEO-tanúsítvánnyal rendelkezőkkel, így esetükben is csak az egyébként nyújtandó jövedéki biztosíték 50 százalékával megegyező összegű biztosítékot kell nyújtani. Egységesednek és egyszerűsödnek egyes engedélyezési és egyes nyilvántartásba vételi eljárások szabályai. A jövőben már nem szükséges az engedélyezési, nyilvántartásba vételi eljárások keretében az adóhatóság számára rendelkezésre álló, valamint a 6 / Adóhírlevél / 2011. december

cégnyilvántartásban szereplő dokumentumok benyújtása. Bevezetik a földgázellátási üzemzavar kialakulásának idejére alkalmazható gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés lehetőségét. A kereskedelmi gázolaj adókedvezménye 17 Ft/literre módosul. Egyszerűsödik a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozó szabályozás, liberalizálódik a termelői borkimérésekben, üzletekben történő értékesítés. A törvény a kisüzemi sörfőzdékben előállított sörre – a kisüzemi sörfőzdék kedvezményezése érdekében – 50 százalékos, kedvezményes adómértéket vezet be. A sör adóalapja a hektoliterenkénti Balling- (Plató-) fok helyett a hektoliterenkénti alkoholfokra változik. Lehetővé válik a sör, gyümölcsbor, pezsgő adómentes, saját fogyasztásra történő házi előállítása háztartásonként. A törvény az adómentes, magánfőzött párlat esetében megteremti a hatósági származási igazolvány igénylésének lehetőségét annak érdekében, hogy a magánfőzők a párlat eredetét igazolni tudják a pálinkaversenyeken. Megszűnik a hivatalos zárazás kötelezettsége, ha a szőlőbort termelői borkimérésben, borkóstolás céljából helyben fogyasztásra vagy elvitelre mérik ki, továbbá ha a bort nem újratölthető lezárású, felbontást követően levegőmentes, ezért hosszabb idejű tárolást biztosító bag-inbox kiszerelésben szállítják, értékesítik. 2012. május 1-jétől az adójegyen is vonalkód jelenik meg, illetve 2012. július 1-jétől a dohánytermékekkel kapcsolatban is adatszolgáltatási kötelezettséget vezetnek be.

Helyi adók Az eredeti tervekkel ellentétben nem kapnak az önkormányzatok korlátlan adómegállapítási jogot, jelentős változás nincs a helyi adók mértékeiben. Átalakul az építményadó és a telekadó hatálya alá tartozó ingatlanok és a vonatkozó mentességek körének szabályozása. A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásában eltörlik a külföldi telephely mentességére való hivatkozást és egyidejűleg rögzíti a törvény,

hogy az adóalap-megosztás során a külföldi telephelyet is figyelembe kell venni. Újradefiniálják a nettó árbevétel fogalmát, önálló meghatározást kap az alvállalkozói teljesítések értéke és a társaságiadó-törvénnyel harmonizálják a K+F jellegű fogalmakat.

Környezetvédelmi termékdíj Még a hatályba lépése előtt újabb jelentős módosításon esett át az új termékdíj szabályozás. A csomagolóanyag és csomagolási segédanyag (együtt csomagolószer) kerül termékdíj-köteles termékként megnevezésre. Az újrahasználható, belföldi előállítású csomagolószerek mentességének egyik feltételévé válik a betétdíj alkalmazása. Belföldi előállítású reklámhordozó papír esetén termékdíj-fizetési kötelezettséget a nyomdai szolgáltatás keletkeztet majd. A díjtételek differenciáltan változnak, jellemzően a csomagolószerek és reklámhordozó papírok díjtétele növekszik és megszűnik a második belföldi vevő általi átvállalás lehetősége. December 20-ig termékdíj-előleget kell fizetni, melynek mértéke a tárgyév első három negyedéve után fizetett termékdíj harmadának 80 százaléka. Az átalány-termékdíj fizetési kötelezettség lehetősége csak a csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozót vagy saját célra felhasználót illeti meg. Az egyéni hulladékkezelést teljesítőknek az erre vonatkozó bejelentést az eredeti szabályokhoz képest nem 2012. április 20-ig, hanem január 15-ig kell megtenni, mely utóbbi jogvesztő határidő. A szolárium is bekerült a termékdíjköteles elekromos, elektronikai berendezések körébe.

Ágazati különadó Korrigálták a bolti kiskereskedelem definícióját, így ennek minősül minden olyan kereskedelmi tevékenység, melynek folytatása esetén a vevő a vállalkozónak nem minősülő magánszemély is lehet.


A pénzügyi szervezeteket érintő változások Bevezetik a közérdeklődésre számot tartó biztosítóra, hitelintézetre, illetve kibocsátóra vonatkozó előírásokat, amelynek értelmében ezen szervezetek kötelesek auditbizottságot felállítani és működtetni. A pénzügyi szervezetek 2012-ben is változatlanul kötelesek lesznek különadó megfizetésére. Az egyéb pénzügyi szervezeteknél módosul a különadó alapja: egy fontos pontosítás értelmében a díj- és jutalékeredmény összevont egyenlegének számítása során az egyes értékek előjelét is figyelembe kell venni (bár ez magától értetődően hangzik, az adóhatóság nem így járt el).

Innovációs járulék Szélesedik az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre. Ezután a teljes Kkv. törvény határozza meg, hogy mely cég minősül mikro- és kisvállalkozónak. Így például konszolidálni kell a partner és kapcsolódó vállalatok adatait a méret-meghatározáshoz. Emellett megszűnik a saját vagy megrendelt K+F költség levonhatósága, így 2012-től már a járulék teljes összegét az adóhatósághoz kell befizetni. 2012. február 1-jétől megalakul a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, amely a feltételes adómegállapításhoz hasonló rendszerben minősíti a kérelemben megjelölt projekteket abból a szempontból, hogy azok K+F tevékenységnek tekinthetők-e. A határozat felhasználható a K+F tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmény érvényesítéséhez, illetve a K+F tartalom igazolására. A Hivatalt az adóhatóság is megkeresheti szakértőként.

Cégautóadó A javaslatban szereplő cégautóadó új rendszerében az adó mértékét a gépjárművek teljesítménye és környezetvédelmi besorolása határozza meg, ezáltal a díjtételek differenciáltan változnak havi 7.700 és 44.000 forint között. A tervezettel ellentétben nem változik a cégautóadóra vonatkozó bevallási illetve adófizetési kötelezettség határideje.


Gépjárműadó A korábbi tervekkel ellentétben nem szűnik meg a kombinált árufuvarozás után járó gépjárműadó-kedvezmény, továbbra is megmarad a külföldön nyilvántartott gépjárművek utáni adókötelezettség.

Baleseti adó A népegészségügyi termékadóról szóló törvénybe szerkesztve, új adónemként vezetik be az úgynevezett baleseti adót. A baleseti adó alanya az, akit kötelező felelősségbiztosítási (kgfb) díjfizetés terhel. Az adó mértéke az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj 30%-a, de naponta legfeljebb 83 forint/ gépjármű, melyet a kgfb-szolgáltatást nyújtó biztosító - főszabályként - az esedékes biztosítási díjjal együtt szed be és fizet meg az Egészségbiztosítási Alap részére. A baleseti adót 2012. január 1-jétől vezetik be. Azonban ha a biztosítási időszak kezdete 2012. január 1-jét megelőzően kezdődött, akkor az adókötelezettség a biztosítási időszaknak a 2011. december 31-ét követő részére áll fenn.

Regisztrációs adó Az új adótáblában a hazai regisztráció ösztönzése érdekében csökkennek az adótételek. Továbbá az EGT-ben székhellyel rendelkező gépjárműflotta-üzemeltető által külföldi rendszámú személygépkocsi belföldi személy részére történő bérbeadása adóköteles lesz. 2012. január 1-jétől Magyarországon lakóhellyel rendelkező magánszemély külföldi rendszámú gépkocsival mindössze egy napig közlekedhet a korábbi 30 nap helyett. Ez alól mentesül az, aki külföldi munkavégzés céljából rendszeresen használja az autót. Ennek tényét bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni.

Illeték A korábbi tervekkel ellentétben jövőre továbbra is csak az ingatlanforgalmazókra vonatkozik a kedvezményes, 2 százalékos kulcs alkalmazásának azon feltétele, hogy az árbevétel 50

százaléka ezen tevékenységből származzon, lízingcégekre nem. A pénzügyi lízinget végző cégeknek a gépjárművek szerzésével kapcsolatos illetékmentességhez sem kell teljesíteniük az 50 százalékos feltételt. A gépjármű vagyonszerzési illetékét a korábbi cm3 alapú helyett teljesítmény és kor alapján, differenciáltan határozzák meg (300-850 Ft/kw) Illetékmentes lesz az ingatlan kapcsolt vállalkozások közötti átruházása, ha a vagyonszerző főtevékenysége ingatlanforgalmazás, vagy saját tulajdonú ingatlan bérbeadása. Az egyes illetékek alapjául szolgáló forgalmi érték ezután nem lehet alacsonyabb, mint a bejelentett érték. Emelkednek az eljárási illetékek, például az első fokú közigazgatási eljárási illeték általános mértéke 2200 forintról 3000 forintra nő.

Népegészségügyi termékadó Az energiaitalok kivételével növekszik a népegészségügyi termékadó mértéke. 2012-től azok a termékek is előrecsomagolt terméknek minősülnek, amelyeket darabonként csomagoltak be, a vásárló számára pedig darabonként, vagy a termék tömege alapján meghatározott ár szerint értékesítik. Jövőre azon előrecsomagolt készítmények és üdítőitalok lesznek adókötelesek, amelyek hozzáadott cukrot tartalmaznak és össz-cukortartalmuk meghaladja a normaszöveg szerinti értékhatárt. Kikerül az adó hatálya alól a 25 százaléknyi zöldséghányadot meghaladó italok, sűrítmények, a legalább 50 százalék tejalapanyag felhasználásával készült termékek, valamint a kivonat alapú szörpök. Ugyanakkor bővül a termékadó-köteles termékek köre: az ízesített sörökkel, az alkoholos frissítőkkel, a gyümölcsízzel valamint azon sós élelmiszerekkel, amelyek extrudálással készültek. Változik a törvény energiaital-fogalma is: az adókötelezettség megállapításánál jövőre az ital metil-xantin és taurin tartalmát kell figyelembe venni. Nem lép hatályba a törvény foglalkoztatás-bővítéséhez kapcsolt termékadó-csökkentési lehetősége.


EVA Az eva határa 30 millió forintra, az adókulcsa pedig 37 százalékra emelkedik.

Kulturális adó Adóköteles lesz a pornográf tartalmú termékek értékesítése, szolgáltatások nyújtása, illetve és erotikus tartalmú telefonszolgáltatás nyújtása. Az adó az árbevétel 25 százaléka.

Kötelező kamarai tagság Újonnan létrejövő gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók a bejegyzést követő 5 munkanapon belül, már működő gazdálkodó szervezetek 2012. február 29-ig kötelesek kamarai nyilvántartásba-vételüket kezdeményezni. A kamarai hozzájárulás összege évi 5000 Ft.

Cégjog Osztalékelőleg fizetése lehetővé válik a mérleg fordulónapjától számított 6 hónapnál nem régebbi éves beszámoló vagy közbenső mérleg alapján is.



Vezetőség Michael Glover Partner T.: +36 1 887 7405 E.: [email protected] Beer Gábor Partner T.: +36 1 887 7329 E.: [email protected] Dr. László Csaba Partner T.: +36 1 887 7420 E.: [email protected] Philippe Norré Partner T.: +36 1 887 7449 E.: [email protected] Alec Percival Partner T.: +36 (1) 887-7219 E.: [email protected]

Átvilágítási és adóvizsgálati szolgáltatások Gombkötő Bálint Szenior menedzser T.: +36 1 887 7159 E.: [email protected]

Társaságiadó- és nemzetközi adózási tanácsadás Mlinárik Tamás Igazgató T.: +36 1 887 7498 E.: [email protected]

Dr. Németh András Menedzser T.: +36 1 887 7261 E.: [email protected]

Gerhát Mihály Szenior menedzser T.: +36 1 887 7180 E.: [email protected]

Közvetettadó-tanácsadás / Adóügyviteli központ (ITCC) Földes Balázs Igazgató T.: +36 1 887 7232 E.: [email protected] Dr. Kosztolányi Tamás Szenior menedzser T.: +36 1 887 7256 E.: [email protected] Dr. Kovács Zsolt Menedzser T.: +36 1 887 7467 E.: [email protected] Molnár Ildikó Menedzser T.: +36 1 887 7367 E.: [email protected] Dr. Barcsik Barbara Menedzser T.: +36 1 887 6637 E.: [email protected] Tomory Géza Menedzser T.: +36 1 887 7199 E.: [email protected] Fergal Garvey Menedzser T.: +36 1 887 6582 E.: [email protected] Szja-tanácsadás Dr. Nink Gabriella Igazgató T.: +36 1 887 7325 E.: [email protected] Dr. Boncsér Katalin Szenior menedzser T.: +36 1 887 7321 E.: [email protected]

Vadon Enikő Szenior menedzser T.: +36 1 887 7359 E.: [email protected] Garabuczi József Zsolt Menedzser T.: +36 1 887 7273 E.: [email protected] Transzferárképzési tanácsadás Mindszenti Mónika Igazgató T.: +36 1 887 7170 E.: [email protected] Gódor Mihály Menedzser T.: +36 1 887 7340 E.: [email protected] Végh Szabolcs Menedzser T.: +36 1 887 7213 E.: [email protected] Adótanácsadás a pénzügyi szektor számára Farkas Gábor Szenior menedzser T.: +36 1 887 7415 E.: [email protected] Pethő Balázs Szenior menedzser T.: +36 1 887 7368 E.: [email protected] Bérszámfejtési csoport Mitrik Kornélia Szenior menedzser T.: +36 1 887 7410 E.: [email protected]

Joó Gabriella Szenior menedzser T.: +36 1 887 6630 E.: [email protected] Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. A Társaság ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. A Társaság nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik a Társaságnak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. A KPMG név, a KPMG logó és a „cutting through complexity” a KPMG International Cooperative (“KPMG International”) lajstromozott védjegye. © 2011 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.

Adótörvény-változások 2012

Recommend Documents