Pozsonyi József Adalékok az Andrássyakról A z ősi s z é k e l y nemes A n d r á s s y M á r t o n fia, Péter 1575-ben rossz politikai döntést hozott. A J á n o s Zsigmond halála miatt m e g ü r e s e d e t t erdélyi fejedelmi székre p á l y á z ó B á t h o r y István el lenében Bekes (Békessy) G á s p á r t t á m o g a t t a . A z E r d é l y státuszát, M a g y a r o r s z á g és Erdély v i szonyát m e g h a t á r o z ó speyeri e g y e z m é n y létrejöttében jelentős szerepet vivő, az elhunyt feje delem legfőbb tanácsadója, életének utolsó é v e i b e n gyakorta helyette döntéseket h o z ó Bekes 1575. j ú l i u s 9-én a kerelőszentpáli c s a t á b a n vereséget szenvedett, emiatt hívei m e n e k ü l n i k é n y s z e r ü l t e k E r d é l y b ő l . A n d r á s s y Péter mint C s í k s z é k bírája 2000 lovast v e z é n y e l t Bekes táborába. A z augusztus 8-án tartott kolozsvári o r s z á g g y ű l é s Bekes híveit fejvesztésre és j ó s z á g e l k o b z á s r a ítélte. í g y került M a g y a r o r s z á g r a a csíkszentkirályi birtokos és e l ő n e v e t vise lő A n d r á s s y Péter. A bécsi udvari h a d i t a n á c s a M a g y a r o r s z á g r a m e n e k ü l t A n d r á s s y Pétert 1578. j ú l i u s 2 1 - é n Krasznahorka v á r k a p i t á n y á v á nevezte k i . 1
2
A család h o s s z ú évtizedekig küzdött, hogy megszerezze a krasznahorkai várat és a hozzá tartozó uradalmat, m í g v é g r e A n d r á s s y Péter unokája, I I . A n d r á s s y M á t y á s (1693-1654) I I I . F e r d i n á n d a d o m á n y á b ó l 1642-ben a v á r birtokosa és örökös ura lett. Ugyancsak ő szerez te meg felesége révén a tiszadobi uradalmat is. A Tisza m e n t é n fekvő Szabolcs megyei tele p ü l é s 1405-ben a Doby, de 1422-ben m á r a M o n o k y (vagy M o n a k y ) család t u l a j d o n á b a n volt. Ez az ősi, Szabolcs v á r m e g y e i család a 17. s z á z a d k ö z e p é r e (1643-ban) fiúágon kihalt, és a f i úsított M o n o k y Anna - e g y é b k é n t A n d r á s s y M á t y á s felesége - kapta meg Tiszadobot . E há zasság r é v é n kerültek az A n d r á s s y család tulajdonába a korábbi Monoky-javak, a monoki, csetneki és somosi uradalom. 3
M á t y á s fia, M i k l ó s a t ö r ö k elleni h á b o r ú k b a n s z e m é l y e s vitézségével is kitűnt, e l ő b b Szat m á r mellett, majd Illóknál és Érsekújvár alatt. É r d e m e i elismeréseként az u r a l k o d ó i kegy a r a n y s a r k a n t y ú s vitézzé, majd a j á s z o k és kunok k a p i t á n y á v á tette, m í g végül I . L i p ó t bárói rangra emelte, később G ö m ö r v á r m e g y e főispánjává és királyi tanácsossá nevezte k i . A z 1676-ban bárói rangra emelt A n d r á s s y M i k l ó s fiai, István és G y ö r g y I . L i p ó t királytól 1695-ben visszakapták régi erdélyi javaikat is. í g y a csíkszentkirályi és krasznahorkai előnév m á r vitathatatlanul megillette a családot. A R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c b a n h á r o m A n d r á s s y küz dött tábornoki rangban a fejedelem oldalán: Pál, G y ö r g y és István. Ez utóbbi a „kocsmai ge nerális" n é v e n híresült el, é s ő Jókai r e g é n y é n e k , „A lőcsei fehér asszony"-пак a főszereplő je. Ugyancsak kardot kötött Rákóczi oldalán a ferences rendi barát, A n d r á s s y M i k l ó s is, a „dervis generális". A s z a b a d s á g h a r c t á b o r n o k a i k ö z ü l A n d r á s s y István volt a c s a l á d betléri á g á n a k megalapítója, A n d r á s s y G y ö r g y pedig a monoki ágé. A monoki ágból (ifjabb ág) I I . A n d r á s s y István és gyermekei, Miklós, Klára és Anna 1766. szeptember 17-én grófi rangra emeltettek. A z agg A n d r á s s y István G y ö r g y n e v ű fia csak 1797-ben született m á s o d i k felesé gétől, Festetics Máriától! A betléri ágból ( i d ő s e b b á g ) pedig K á r o l y t á b o r n o k és gyermekei: 4
5
1
2
3
4
5
NAGY, 1857-1865. 1. köt. 36. R. VÁRKONYI, 1985. 282., 629., 635. NAGY, 1857-1865. 7. köt. 554. ILLÉSSY - PETTKÓ, 1895. 16. Uo.; GUDENUS, 1990. 1. köt. 46.
Károly, József, Lipót, Rebeka és A m á l i a 1779. december 17-én részesültek grófi r a n g e m e l é s ben. 6
A T i s z a - s z a b á l y o z á s és az A n d r á s s y a k A hazai folyószabályozások m á r a 18. században m e g k e z d ő d t e k . A z I . Ferenc király által 1807-ben szentesített X V I I . tc. teremtette meg a v í z r e n d e z ő és v í z s z a b á l y o z ó társulatok m ű k ö d é s é n e k j o g i alapjait. A királyi kamara az évtizedeken keresztül szorgalmazott folyamsza b á l y o z á s i m u n k á k irányítására k i e m e l k e d ő k é p e s s é g ű arisztokrata földesurakat állított. Ilyen királyi biztos volt g r ó f Károlyi Antal (1774—1785 között) a Szamos és az Ecsedi-láp s z a b á l y o z á s a érdekében; a neves költő, báró Orczy Lőrinc (1774-1782 között) a Bodrog és a Felső-Ti sza vizeinek r e n d e z é s é n é l ; a Habsburg Birodalom h a d m é r n ö k tábornoka, b á r ó Vay M i k l ó s (1803-1824 között) a Tisza-völgy s z a b á l y o z á s á n á l . 7
A betléri ágból István egyenes ági leszármazottja a tőketerebesi nagybirtokos és politikus A n d r á s s y Gyula (1823-1890) az O s z t r á k - M a g y a r Monarchia kiegyezés utáni első miniszter e l n ö k e , illetve k ö z ö s k ü l ü g y m i n i s z t e r e lett. A z ő tiszadobi birtokán, az U r k o m dombon tette meg Széchenyi István 1846. augusztus 2 7 - é n az első ü n n e p é l y e s j e l k é p e s k a p a v á g á s t a Tisza s z a b á l y o z á s m e g k e z d é s e k o r . Itt kell megjegyezni, hogy - b á r általában a betléri ágból szár m a z ó Andrássy G y u l a személyével s z o k á s kapcsolatba hozni a Tisza-szabályozást - j e l e n t ő s szerepet vitt ennek e l ő m o z d í t á s á b a n a monoki ág leszármazottja, gróf A n d r á s s y G y ö r g y (1797-1872) is. Ő az A k a d é m i a egyik alapítója, aki az 1838-as pesti árvíztragédiát s z e m é l y e sen is megtapasztalta, hiszen a vész napjaiban S z é c h e n y i Istvánnal j á r t á k c s ó n a k o n a v í z b e omlott várost. E g y i k későbbi b e s z é d e és írása szerint: „A pesti romlás képe előttem van min dég, nem szabadulhatok tőle... nézeteim... főczélj a a Kormány és az Ország figyelmét ezen köz szerencsétlenségre nézve, mennyire tőlem telhetik, élénkíteni. " Ennek a s z á n d é k á n a k és gon d o l a t á n a k az e r e d m é n y e lett az 1840. m á r c i u s 13-án a király által szentesített, a Duna és e g y é b folyók szabályozásáról szóló IV. t c . Ugyancsak ő volt, aki 1832. szeptember 4-én S z é c h e n y i Istvánnal felkereste W i l l i a m Tierney Clarkot Hammersmithben a budapesti L á n c h í d ü g y é b e n . 8
9
A Tisza-szabályozásban fontos szerepet töltött be A n d r á s s y M a n ó gróf (Kassa, 1821 - G ö r z , 1891.) is. A nagybirtokos főnemes az Alsószabolcsi Tiszaszabályozási Társulat vezéralakja v o l t . Számtalan cikket és t a n u l m á n y t írt a szabályozás p é n z ü g y i és szervezeti kérdésiről. A k i e g y e z é s utáni i d ő s z a k b a n G ö m ö r v á r m e g y e főispánja volt, és j e l e n t ő s szerepet vállalt a Tiszavölgyi T á r s u l a t ú j j á a l a k í t á s á b a n . 1 0
11
A n d r á s s y Gyula grófot 1845-ben választották meg a Felsőszabolcsi Tiszaszabályozó Társu lat elnökévé. Ugyancsak ez év o k t ó b e r 9-én jött létre a Tisza-dobi Társulat, melynek szintén e l n ö k é v é választották. A Társulat s z é k h e l y e Tiszadob, majd Tokaj, s végül 1891-től Debrecen lett. A z ő k e z d e m é n y e z é s é r e alakult meg 1846-ban az E l s ő Tiszagőzhajózási T á r s a s á g , és egyik alapító tagja volt a Tiszavölgyi Társulatnak is, melynek L ó n y a y M e n y h é r t halála után 1890-ig, élete v é g é i g ő lett az elnöke. Politikai pályája Sátoraljaújhely választókerülete or szággyűlési k ö v e t e k é n t , majd Z e m p l é n v á r m e g y e főispánjaként kezdődött. A s z a b a d s á g h a r c
Uo. D U N K A - FEJÉR - VÁGÁS, 1996. 28. FEJÉR, 2001. 86. Uo. 79. Ю CSUCSOMI, 1900. 65. D U N K A - F E J É R - V Á G Á S , 1996. 175. 6
7
8
9
1 1
alatt mint főispán vezette a megyei n e m z e t ő r s é g e t a p á k o z d i és a schwechati csatában. A bu kást k ö v e t ő e n t ö b b mint tíz év k i h a g y á s után, 1860-ban kapcsolódott be újra a közéletbe. A '67-es k i e g y e z é s során a király 1867. február 17-én őt nevezte k i magyar m i n i s z t e r e l n ö k n e k , majd az O s z t r á k - M a g y a r Monarchia k ö z ö s k ü l ü g y m i n i s z t e r é n e k . 12
K a s t é l y o k a Tisza p a r t j á n A z 1860-as é v e k b e n Tiszadobon építette fel A n d r á s s y Gyula Szabolcs v á r m e g y e , de talán e g é s z K e l e t - M a g y a r o r s z á g legszebb és l e g i m p o z á n s a b b kastélyát. „A kastély díszes parkban, fennsíkon áll, szép kilátást nyújtva a mögötte kanyargó Tisza erdőborított partjaira. Belső be rendezése egész múzeuma az értékes bútoroknak, műtárgyaknak és festményeknek." - írta Vendé A l a d á r . E kastély berendezését és a k a s t é l y p a r k o t csak a k ü l ü g y m i n i s z t e r fia, szintén Gyula (1860-1929) csináltatta meg. A n d r á s s y Gyula Katalin nevü u n o k á j a (Andrássy K a t i n ka) n a g y k á r o l y i g r ó f K á r o l y i M i h á l y n a k , a Magyar K ö z t á r s a s á g e l n ö k é n e k volt a f e l e s é g e . Visszatérve Tiszadobra, a k ü l ü g y m i n i s z t e r Gyula testvérének, „Aladárnak (1827-1903) is van itt egy régi, kisebbszerű kastélya " - olvashatjuk a v á r m e g y e monográfiájában. H o z z á t e s s z ü k : ez az a kastély, amelyiket 2005-ben s z é p e n felújítottak, és a polgármesteri hivatal székel ben ne. Ebben az alig h á r o m e z e r lakosú, eldugott kis k ö z s é g b e n m é g egy harmadik kastély is ta lálható, g r ó f A n d r á s s y M a n ó é (1892-1953). 13
14
H í d é p í t é s i lobby A l a d á r fia, S á n d o r (1863-1946) 1927-től é v e k e n keresztül lobbizott egy Tiszadobnál építen d ő vas Tisza-híd m e g é p í t é s e érdekében. M á r az erre v o n a t k o z ó iratok előkerülése is érdekes. Ebben az évben (2005-ben) újították fel Tiszadobon a k ö z s é g h á z á t , gróf A n d r á s s y Sándor kas télyát. A m u n k á l a t o k miatt k i kellett üríteni a kastélyt. Egy beszorult z á r a vagy beletörött k u l csa miatt évtizedek óta kinyithatatlan, kiselejtezésre v á r ó p á n c é l s z e k r é n y t a r a k o d ó m u n k á s o k elejtettek és felpattant az ajtaja. A p á n c é l s z e k r é n y b e n vastag iratköteg, eredeti, korabeli újsá gok voltak, m i n d - m i n d az 1926 n o v e m b e r é b e n k e z d ő d ö t t és 1935 év v é g é i g tartó, de akkor m á r csak p o n t o n h í d felállítására irányuló lobbizás i r a t a i . 15
A z iratok k ö z ü l n é h á n y a t kiemelek. E l ő s z ö r 1926. november 18-án kelt ü g y i r a t b a n fordult a k ö z s é g bírója és főjegyzője a v á r m e g y e t ö r v é n y h a t ó s á g á h o z , hogy k e z d e m é n y e z z e a keres k e d e l e m ü g y i miniszternél egy tiszai átkelő híd létesítését. A z évekig tartó hivatalos előkészü letek után 1931. február 14-én kelt levelében gróf A n d r á s s y Sándor elvállalta, hogy a minisz ter elé vezeti a k ö z s é g küldöttségét. A k ö z s é g elöljárósága a s z o m s z é d o s települések és vár m e g y é k elöljáróit is igyekezett ü g y é n e k megnyerni. Dr. Bencs K á l m á n magyar királyi kor m á n y f ő t a n á c s o s , N y í r e g y h á z a város p o l g á r m e s t e r e 1931. február 18-án kelt l e v e l é b e n a k ö v e t k e z ő k e t írta: „Legnagyobb sajnálattal kell azonban értesítenem a Községi Elöljáróságot, hogy a küldöttség vezetésére abban az esetben sem vállalkozhatnék, ha gróf Andrássy Sándor 16
17
1 2
1 3
1 4
1 5
1 6
1 7
Uo. 76-89. BOROVSZKY, SZABOLCS GUDENUS, 1990. 1. köt. 49. A teljes iratköteg másolatáért köszönet Szabó Péter úrnak, a község polgármesterének és Huszti Jánosnénak, a te lepülés jegyzőjének, aki az iratok létezésére és előkerülésére felhívta a figyelmemet. Tiszadob, 1006/1926. i . sz. Uo. 3446/1931. i . sz.
őnagyméltósága abban akadályozva is volna. " Ugyancsak ezen a napon kelt a B ü d s z e n t m i h á l y o n földbirtokos gróf Dessewffy István k ö v e t k e z ő levele: „ Tisztelt elöljáróság! F. h. 16-án kelt 247/931. számú megkeresésükre tisztelettel tudatom, hogy készséggel veszek részt az Andrássy Sándor gróf úr által vezetett küldöttségben a Tisza-Dobon létesítendő Tisza híd ügyében. Véleményem azonban az, hogy egyelőre sem Dobon, sem Polgáron híd nem lesz. Ké rem annak idején engem értesíteni, hogy mikor megy a küldöttség. A napokban utazom Buda pestre, czímem Thököly út 59. b. Kiváló tisztelettel gr. Dessewffy István. Büdszentmihályon, február 18." Ugyanazon az i k t a t ó s z á m o n szerepel a Tiszadob k ö z s é g elöljáróságától gróf A n d r á s s y S á n d o r n a k március 5-i kelettel k ü l d ö t t k ö v e t k e z ő levél is: „Kegyelmes Urunk! Felszeghy Gábor tiszttartó úrtól örömmel vettük a hírt, hogy Kegyelmes úrnak az egészsége a tel jes javulás útján van, s mi akadálya sem lesz annak, hogy a tiszai híd ügyben megszervezett küldöttséget a Kereskedelemügyi miniszter úrhoz vezethesse. Tisztelettel becses tudomására adjuk, hogy a küldöttség vezetésétől való visszalépés, egy lenne a Tiszadobnál leendő megépítés teljes elejtésével. Zemplén vármegye alispánja Bernáth Aladár úr Sátoraljaújhelyből ez előtt néhány nappal személyesen keresett fel bennünket, a kül döttségben örömmel részt vesz a vármegye nevében, azonban kijelentette, hogy Kegyelmes urunk vezetése nélkül eredmény nem remélhető. Kegyelmes úr oly tekintély az országban, a kormány előtt, hogy ezzel a kormánynak is számolni kell. Ugyan ezen véleményen van Sza bolcs vármegye alispánja is. Gróf Dessewffy István büdszentmihályi birtokos is meghivatván a küldöttségbe, hozzánk írott levele szerint szívesen vesz abban részt, ha a Kegyelmes úr ve zeti. Nyíregyháza város polgármestere dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos is szintén a Kegyelmes úr vezetésétől lát sikert. Tiszabüd községet dr. Kornis Ferenc felsőházi tag fogja képviselni..." A z igenlő választ március 14-én írta a tiszttartó. A miniszternél m á r c i u s 2 1 - é n j á r ó küldött ség Z e m p l é n v á r m e g y e i tagja volt az A n d r á s s y család egy m á s i k tagja is, gróf A n d r á s s y G é za ( 1 8 5 6 - 1 9 3 8 ) . A z állandó vas Tisza-híd felépítése é r d e k é b e n folytatott k ü z d e l e m e r e d m é n y t e l e n maradt a korszak súlyos gazdasági p r o b l é m á i , s talán nem utolsó sorban az ellenérdekű lobbi - M i s kolc, Debrecen városok és dr. Balthazár D e z s ő tiszántúli r e f o r m á t u s p ü s p ö k ú r hajdúböször m é n y i birtokai miatt j e l e n t k e z ő egyéni é r d e k e i k ö v e t k e z t é b e n . 18
Végezetül szeretném megjegyezni, hogy ez az ősi magyar nemes család napjainkra a leg több ágon kihalt. A z utolsó férfi leszármazott a betléri ágból kanadai állampolgár.
Felhasznált irodalom
BOROVSZKY, SZABOLCS CSUCSOMI, 1900. D U N K A - FEJÉR VÁGÁS, 1996.
1 8
1 9
Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., é. n. [1900.] Dr. Csucsomi: A csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy nemzet ség története. Rozsnyó, 1900. Dunka Sándor - Fejér László - Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Ti sza-szabályozás története, Bp., 1996. 19
Uo. ad 2353/1931. számon iktatott, Zemplén vármegye alispánjától Tiszadob község elöljáróságának küldött 1931. március 19-én kelt levélből derül k i . Maurer Artúr orvos álneve
FEJÉR, 200 L GUDENUS, 1990.
Vizeink krónikája. Szerk. Fejér László. Bp., 2001. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség X X . századi genealógi ája, 1. köt. Bp., 1990. Illéssy János - Pettkó Béla: A Királyi Könyvek jegyzéke a bennük foglalt ne messég czím, czímer, előnév és honosság adományozásoknak, 1527-1687. Bp., 1895.
ILLÉSSY - PETKÓ, 1895. NAGY, 1857-1865.
Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 1-12. köt. Pest, 1857-1865. Magyarország története, 1526-1686. Főszerk. Pach Zsigmond Pál. Szerk. R. Várkonyi Ágnes. Bp., 1985.
R. VÁRKON Y I , 1985.
MELLÉKLETEK Andrássy I. tábla
Márton (Mikó Katalin)
I
I . Péter (Becz Zsófia)
I
I . Mátyás fl595 (PálffyAnna)
i
1
II. Mátyás 1639-1654 (Monoki Anna)
Zsuzsa (Lórántfy Mihály)
I
1
I . György t
I
I I . Péter 1700. gömöri főisp. (Orlay
1 I . István betléri ág (Szerédy Zsófia)
1 I I . György monoki ág (Szelényi Mária)
folytatás а II. táblán
folytatás a III. táblán
I 1
I I . János t 1 Pál kurucz tábornok 1709.
1 I . János fl596 (Hegyesy Anna)
'
1 Kata (Kékedy György)
1 Anna (Semsey Miklós)
I
Kata (1. Vas Gábor, 2. Ibrányi Mihály)
1
I . Miklós 1676. báró (1. Zichy Klára, 2. Kerekes Erzse)
1 1 I I . Miklós I I I . János fer. barár 2-tól: kurucz Mátyás ezredes
1 Anna
1 Klára
1 Magdolna
Andrássy I I . tábla Betléri ág (aki az I . táblán)
I . István (Serédy Zsófia)
László 1794-
Ferenc t
I. József (gr. Balassi Erzse)
II. József jezsuita
Ignácz
II. K á r o l y (gr. Battyány Szerafin)
Rebeka
Ferenc 1801—
Ernő 1795-
1 I. Károly gróf lett 1799. (gr. Nádasdy Rebeka)
1
Amália
III. József (gr. Csáky Valburga)
Mária
Leopoldina
III. Károly 1792-1845 (gr. Szapáry Etelka)
Kornélia 1820-
Manó 1821-1891 (gr. Pálffi Gabriella)
Gyula 1823-1890 miniszterelnök közös külügyminiszter
Aladár 18271903
folytatás а IV. táblán
folytatás az V. táblán
folytatás а V I . táblán
1
Andrássy III. tábla Monoki ág I I . György (Szelényi Mária)
I I I . György (gr. Berényi Anna Mária)
III. János
I
(aki az I . táblán)
I I I . Péter t 1745
Antal 1742-1799 rosnyai püspök
I I . István 1766-tól gróf 11812 (1. Döry Teréz, 2. Festetics Mária)
Klára
Anna
Mária 1834(gr. Maldeghem Károly)
Dienes 1835-
1-től I I I . M i k l ó s
2-től I I I . György Jozefa 1797cs.k.k. (gr. Königsegg Aulendorf (gr. Forgács Franciska) Miklós)
Erzse 1840(gr. Széchenyi Pál)
György 1846-
Leopold t
A n d r á s s y IV. tábla
Manó
(aki а I I . táblán)
1821-1891 (gr. Pálffy Gabriella)
Géza 1856-1938 (gróf Kaunitz Rietberg Eleonóra)
Mária
Etelka
Natália
Karolina
1858-1925
1861-1927 (herceg Odescalchi Géza)
1864-1951 (gróf Széchenyi Aladár)
1865-1937 (gróf Karátsonyi Jenő)
Mária
Károly
Manó
1886-1961
1888-1910
1892-1953
Ilona
Géza
1917-
1920(gróf Wilczek Erzsébet)
Erzsébet 1947(gróf Goess Ferenc)
A n d r á s s y V. tábla
Gyula (aki а I I . táblán) 18231890 közös külügyminiszter (malomvizi gróf Kendeffy Katalin)
Tivadar
Ilona
18571905
18581952 (gróf Batthyány Lajos)
Gyula 18601929 (gróf Zichy Eleonóra)
Katalin
Klára
Ilona
Borbála
18861967 (galánthai gróf Esterházy Pál)
18901968 (őrgróf Pallavicini György)
18921985 18981941 (nagykárolyi (herceg Odescalchi Károlyi Mihály) Károly) a Magyar Köztársaság Elnöke
Andrássy V I . táb la
Aladár (aki а I I . táb lán) 1827-1903 (báró Wankheim Leontin)
J
I 2-tól Mária 1921-
Erzsébet 1924-
Imre 1891-1985 (1. PayerEdit, 2. Kuylenstierna Stella) lmre 1930(USA, New York)
A csíkszentkirályi
,
Sándor 1863-1946
Mária 1865-1953 (Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Imre)
Mihály 1893-
Margit 1902(vajai és luskodi gróf Vay László)
Ilona 1926-
Gyula 1927(1. Hiller Renáta, 2. Trist Lesley)
Gabriella 1928-
2-tól Ilona 1965-
Mihály 1967-
I
és krasznahorkai Andrássy
család 1766-os grófi
címere
Melinda 1931-