GG-13
KR-2
2005. 11. 05.
bs
KARD ÉS TOLL 2005/3
A zártcélú hálózat forgalmi optimalizálásának problémái Dr. Sándor Miklós – Magyarné Kucsera Erika nyá. mk. ezredes, egyetemi docens A hálózatbiztonság szilárdítása kiemelt feladat, mely biztonsági stratégiák lefektetésével, betartatásával és a megfontolt beszerzések keretében megjelenõ, nem túl jelentõs anyagi ráfordításokkal megvalósítható. Bár ezen probléma megoldása is sürgetõ feladat, azonban cikkünkben egy elhanyagolása esetén szintén jelentõs károkat, vagy optimális esetben megtakarítást eredményezõ, még megoldásra váró feladatot elemzünk. A szolgáltatásokkal szembeni elvárások változását figyelembe véve idõszerûvé vált egy a hálózattípusok sokszínûségétõl független közös platformon dolgozó hálózatoptimálást célzó rendszer megvalósítása a Magyar Honvédség zártcélú távközlési hálózatán, mely a jelenleg alrendszertípusok szerinti területenkénti hálózattervezésbõl következõ hiányosságokat, hibákat küszöbölné ki, ezzel a hálózat mûködését szolgáltatási és anyagi szempontok szerint optimalizálná és a pontos globális hálózattervezés lehetõségét megteremtené. The security in the special networks and their management system is very important because one of the main targets in the defence sphere is to scrutinize the number of the unauthorized access to the network and their management. In this article we would like to point out the most a important parts of the supervising process and the network optimalization, and to suggest some ideas to correct the failures, to find its weak points. We hop, that our proposal will assist in establishing a secure, flexible and accurate management, in where we could decrease the expenditure as well as the number of the administrators and we can create the conditions for a reliable, powerful management in our own special network with a low cost.
A Magyar Honvédség jelenlegi zártcélú távközlõ- és informatikai hálózatai a korábbi technológia lépcsõzetes kiváltását, valamint a jelenleg már mûködõ eszközök fejlesztési folyamatokba történõ beintegrálását magába foglaló jelenleg is zajló folyamattal alakulnak. Ezen folyamat elkerülhetetlen velejárója, hogy jelenlegi zártcélú hálózat a hordozófelületek, eljárások, valamint szolgáltatások oly széles skáláját sorakoztatja fel, melyeken egy a célszerûségi szempontokat figyelembe vevõ hálózatoptimálási-, felügyeleti-, biztonsági-, valamint üzemeltetési feladatköröket ellátó központosított menedzsment megvalósulása akadályokba ütközhet. Hosszú távon azonban mind anyagi-, mind humán- és technikai erõforrás tervezés szempontjából egy központosított kibõvített menedzsment irányításával, ellenõrzésével, üzemeltetésével célszerû megvalósítani a felügyeletet, mely optimalizálná a hálózattervezési, útvonalirányítási valamint üzemeltetési feladatköröket.
104
GG-13
KR-2
2005. 11. 05.
bs
SÁNDOR MIKLÓS – KUCSERA ERIKA: A zártcélú hálózat forgalmi optimálitása…
A Magyar Honvédség zártcélú hálózatának jelenlegi hálózatfelügyeleti központjának funkciói közétartozik: – zártcélú távközlõ hálózatok hordozófelületeinek felügyelete (mikrohullámú-, kábeles, mûholdas összeköttetésû átviteli utak); – digitális ISDN kapcsolóközpontok menedzsmentje forgalomfelügyelettel és elemzéssel; – analóg központok felügyelete (nincs távfelügyeleti lehetõség); – területenkénti hálózattervezés forgalmi szituációk elemzése alapján. Külön platformon futó felügyeleti szerv végzi jelenleg az informatikai hálózatok felügyeletét egyes aktív elemek távmenedzselési lehetõsége mellett, bár a szervezeti váltoások során megteremtõdött a közös menedzsment lehetõsége. Látható, hogy a hordozófelületek és a rajtuk kialakított különbözõ funkciójú hálózatok, hálózati szolgáltatások még mindig nem elég centralizáltan, közös platformon kezelõdnek. A beszéd célú távközlés területén is a költséghatékonyság figyelembevételével mind nagyobb teret szándékozunk engedni az IP alapú összeköttetéseknek azon szolgáltatási ágakban, ahol a kétségtelenül kissé gyengébb minõségi paraméterek elégségesek. Furcsa kettõsséget eredményez a centralizált forgalomelemzés, forgalomtervezés megvalósítása szempontjából az a folyamat, melyben a különféle eszközparkú hálózatok, vagy csak eszközök fenntartására, felügyeletére külsõ civil cégekkel kötünk szerzõdést. Kétségtelen, hogy így a Magyar Honvédséggel szembeni humánerõforrás, eszköz (fenntartási, javítási, tartalék) és tárolási biztosítási igények csökkennek, így látszólag ezen lépések egy jól megkötött karbantartási szerzõdésnél rövid távon megtakarítást mutathatnak. Véleményünk szerint azonban két dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az elsõ az a tény, hogy a fenntartási szerzõdések megkötésénél néhány ritka példától eltekintve a Vis Major pontban szinte minden olyan szituáció felsorolásra kerül, mely a MH minõsített idõszakában vagy egyéb rendkívüli körülményû szituációban elõállhat. A pont értelmében a vállalkozó lényegében azon esetekben mentesül a szerzõdésteljesítése alól, amikor a MH zártcélú hálózatának magas szintû rendelkezésre állásának biztosítása a vezetés egységességének és zökkenõmentességének megõrzése kiemelt fontosságú feladat lenne. Mivel a honvédség szakállományából leépítésre, vagy más feladatkörbe áthelyezésre kerültek a korábban (a civil karbantartási szerzõdése kötése elõtt) fenntartást végzõ dolgozók, valamint a saját javító eszköz és anyagtartalék felszámolásra került, ezért egy esetlegesen elõálló váratlan nemzeti, vagy nemzetközi nem kívánatos eseménnyel könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet néhány, vagy esetenként a teljes hálózatrészünk. Másik probléma ezen széttagoltságnál ott jelentkezik, hogy jelenleg a saját felügyelet alatt álló részelemek forgalmi adatainak közös platformon kezelése sem megoldott, ehhez a külsõ fenntartók pedig még kevesebb érdemi információt képesek adni a szükségességgel egy idõben. A helyzetet nehezíti, hogy a civil karbantartó cégek csak az általuk szerzõdött eszközparkot, hálózati részt ismerhetik, így nem is vonhatóak be a globális hálózatmenedzsment folyamatába teljesen. Ez a jelenség viszont azt eredményezi, hogy a hálózat egésze szempontjából értékes információk elvesznek, ezért a hálózattervezés alapjául szolgáló elemzések szigetszerû eredmé-
105
GG-13
KR-2
2005. 11. 05.
bs
KARD ÉS TOLL 2005/3
nyekbõl kerülnek manuális összedolgozásra, mely így egy nem teljesen valós, hanem torzult eredményt mutat. Az sem elhanyagolható tény a MH zártcélú távközlõ hálózatain pl. vezetési- légtérirányítási, információvédelmi célú kiemelt fontosságú és nem publikálható információcsere zajlik, mely információk és a továbbítást biztosító, feldolgozó megvalósítások civil szolgáltatók általi megismerése veszélyeztetheti a honvédség érdekeit. Mindezeket figyelembe véve javasoljuk újragondolni a napjainkban fénykorát élõ „minél több feladatot civil fenntartásba adni” elvet a távközlési hálózatok területén. A saját szakállománnyal végrehajtott távmenedzsment mind gazdaságossági, mind humán erõforrás gazdálkodási szempontból kedvezõ, így sok esetben hosszú távon nincs magasabb anyagi vonzata, mint egy esetleges civil fenntartó tevékenységéért kifizetett éves karbantartási és egyéb ennek keretében nem megvalósítható munkálatok díjainak összességének. Amennyiben a távközlési és informatikai hálózatok szolgáltatási eszközrendszerét teljes körûen egy központosított menedzsment felügyelné, kezelné, akkor megvalósíthatóvá válna egy felületen kezelt, a hálózat sokszínû megvalósulásait központosítottan kezelõ hálózat- és forgalomfigyelõ, elemzõ, optimalizáló tevékenység. A magas szintû vezetés és irányítás szavatolása érdekében mindenképpen célszerû legalább a civil cégekkel kötendõ fenntartási, karbantartási szerzõdések kiírás feltételeinél követelményt támasztani a speciális esetek (harci cselekmények, országon belüli zavargások, katasztrófahelyzetek) bekövetkezésénél nyújtandó rendelkezésre állásról. Követelményi változás és a felhasználói igények alakulása A költségvetési elõirányzat szûkössége következtében komoly elõzetes elemzõ és tervezõ munkát követel meg annak felmérése és eldöntése, hogy a távközlés és informatika nagy ütemben zajló fejlõdési folyamatából mely technológiákat vagy rendszermegoldásokat szerezzük be, helyezzük rendszerbe és nem utolsó sorban milyen menedzsment megoldást válasszunk a magas szintû biztonságos szolgáltatás és rendelkezésre állás biztosítása érdekében. Naprakészen, lemaradás nélkül követni a telekommunikációs struktúrák, eszközparkok, szemléletek változását oly magas anyagi ráfordítást igényel, mely csak néhány speciális feladatkörû szervezetnél áll arányban a kommunikációs hálózat információs és szolgáltatási értékével. A zártcélú hálózatok jelenlegi kiépítettségét és lehetõségeit figyelembe véve a felhasználói igények átlagos kielégítésére még alkalmasak, de a honvédség rendeltetésébõl adódó feladatainak részleges módosulásával párhuzamosan a rendszerek követelményhez igazodó módosítása szükségessé vált. Korunk kihívásai és ezzel együtt Magyarország biztonságpolitikai helyzete az utóbbi évtizedben jelentõs változáson mentek keresztül, ezzel együtt a Magyar Honvédség feladatköre a vele szemben támasztott követelmények alapjaiban megváltozott. A missziós híradás elõtérbe kerülése, a terrorizmus általi fenyegetettség idõszerûsége a távközlési- informatikai követelményeket is teljes mértékben megváltoztatta. A biztonság mellett a mobilitás és ennek lekezeléseként a gyors és rugalmas, helyzeti változásokat követõ hálózatirányítás egyaránt kiemelt tényezõ-
106
GG-13
KR-2
2005. 11. 05.
bs
SÁNDOR MIKLÓS – KUCSERA ERIKA: A zártcélú hálózat forgalmi optimálitása…
vé vált a beszéd és adatcélú forgalmazás területén a Magyar Honvédség zártcélú hálózatában. A stratégiai felülvizsgálattal összhangban a távközlõ hálózat kiépítettségének és a vele szemben támasztott követelményeknek elvei is jelentõsen változtak. A kiterjedt, nagy „mozdíthatatlan” stacioner távközlõ hálózatok elméletének háttérbe szorulása, a gyorsan áthelyezhetõ, esetlegesen mozgatható eszközök, átviteli utak elvének hangsúlyossá válása a jellemzõ. Jelentõs problémákat sejtet a hálózat optimalizálásának feladata, hiszen tábori körülmények között is szükséges az ideális rendelkezési forgalmi szituáció elõteremtése, mely képes az esetleges gyorsan változó harchelyzetben támasztott szélsõséges igények kielégítésére. A civil szféra egyéni és funkcionális felhasználói szokásainak hirtelen, robbanásszerû változása a speciális feladatkörök, szabályzói kötöttségek következtében idõben néhány hónapos, néha éves késéssel mutatkoznak meg a zártcélú hálózatok hozzáféréshez jogosult személyei, szervezeti körökben. A külföldi missziós feladatok elõtérbe kerülésével a hagyományos beszéd, valamint az intranet és internet szolgáltatások magas szintû biztosítása mellett napjainkra vált természetes és általános igénnyé a nagyobb sávszélességû több résztvevõs videokonferencia rendszeres használata. A fizikai megvalósítás nem ütközik problémába, azonban a szolgáltatás szélesebb felhasználói szférában történõ elterjedésével a forgalmazások idején rövididejû ugrásszerû egyes összeköttetéseken jelentkezõ terheltségnövekedés állhat elõ, melyek elkerülése jól kialakított forgalomtervezési és irányítási megoldással elkerülhetõ. A honvédség zártcélú hálózatában az intranet hálózatot igénybe vevõ és napi szinten használók köre napjainkra szélesedett ki oly mértékûvé, hogy az országos szinten szétszórt objektumok közötti általuk generált forgalom már terheltségi szempontból mérvadóvá vált. A hálózatos alkalmazások szabályozási hátterének megszilárdulásával a felhasználók és velük együtt a forgalmazások mennyisége emelkedni fog, így ezen területek forgalmi tervezésbe történõ kalkulációja indokolt. A hagyományos beszédcélú távközléssel szemben mind szélesebb platformú szolgáltatási igényeket támasztanak a felhasználók, melyek esetenként (pl. 8 résztvevõs konferenciánál) speciális forgalmi szituációkat eredményeznek. Kontingens híradás optimalizálása, nemzetközi összefüggések Nagyobb hangsúly helyezése szükséges a missziós-, békefenntartó tevékenységek híradását is biztosító távoli hírhálózat elemek távközlõ hálózatba történõ költség- és forgalmi szituációk szerinti optimalizált bekapcsolására. Az új feladatrendszerhez igazodó igények emelkedésével már jól bevált felcsatlakozási koncepció újragondolása szükséges. A nemzeti területen kívül tevékenykedõ alegységeink híradásának jelentõs része különbözõ típusú mûholdas bérelt összekötetéseken keresztül valósul meg, melyek díjszabás szerinti bérleti- és forgalmi költsége jelentõs, ezért az optimális forgalmi szituáció kialakítása jelentõs költségmegtakarítást eredményez. A tábori híradás célját szolgáló központok és hálózati felkapcsolódási struktúrájának elavultsága indokolttá tette a tábori híradás eszközeit modernizáló tender kiírását. Fontos szempontként jelent meg már az a követelmény, hogy ne csak a stacioner
107
GG-13
KR-2
2005. 11. 05.
bs
KARD ÉS TOLL 2005/3 1
hálózatban jelenleg használt ISDN alapú hálózathoz , hanem az IP alapú háló2 zathoz is képes legyen kapcsolódni, ezeket kezelni, szolgáltatni. Amellett a tábori híradás menedzsmentjének is kompatibilisnek kell lennie a jelenlegi stacioner hálózatéval, hiszen gyors hibafelismerést, hibaelhárítást, beavatkozást csak ez tesz lehetõvé. A legfontosabb követelményként az jelentkezik, hogy lehetõség legyen a tábori és stacioner hírhálózat együttes kezelõi síkon történõ felügyeletére, forgalomelemzésére, hálózat optimálására. Ezek a közeljövõben rendszerbe kerülõ esetlegesen eddig még a Magyar Honvédségben nem rendszeresített eszközök és berendezések elõrevetíthetik azt, hogy a technológia fejlõdésével a honvédség egyre fejlettebb alkalmazásokat használ és utat nyit a jobb, dinamikusabb sávszélesség kihasználású lehetõségeknek, ezzel elválaszthatatlanul új forgalommenedzsment problémákkal kerül majd szembe, amelyekre a hatékony felkészülés elengedhetetlen. A NATO-csatlakozással összefüggõ feladatok és vállalások teljesítése és a különbözõ együttmûködõ hálózatok magas szintû, biztonságos üzemeltetése kiemelt feladata a honvédség zártcélú hálózat hálózatgazdai szakállományának. A különbözõ titkos és nyílt forgalmi rendszerekkel szembeni követelményeknél a biztonság mellett a megbízhatóság és a teljes rendelkezésre állás is kiemelt helyen szerepel. A hazánk és más nemzetek közötti stacioner és a mobil híradás problémakörét a problémák eltérõségét szem elõtt tartva külön vizsgáljuk. Más nemzettekkel kialakított állandó távközlési kapcsolatokra jellemzõ, hogy egy közös területi kilépési ponton (multifunkcionális eszközön) áthaladva hagyja el a pont-pont összeköttetések kivételével az összes különbözõ irányú távközlési (adat és beszéd) célú forgalom hazánkat. A forgalommenedzsment célja itt a nemzeti felhasználók számának és hozzáférésének optimalizálása a kilépési lehetõséghez, valamint a nemzeti hálózatban történõ prioritásos útvonal kialakítása feladatfontossági sorrend figyelembevételével. A mobil híradás területén uralkodó összeköttetés típus a mûholdas átvitel, mely igen magas költségvonzattal jár. A bérlemények sávszélességének helyes meghatározása költséghatékonysági szempontból kiemelkedõ. Mivel ezen összeköttetések bérlemény jellegûek, ezért a szolgáltató rendelkezésére álló különbözõ szempontok szerint gyûjthetõ forgalmi adatok részünkre nem állnak rendelkezése, így ezen területen csak az általunk használt aktív eszközök adataira, valamint egy esetleges forgalomfigyelõ, elemzõ menedzsment bevezetésénél ennek eredményeire támaszkodhatnánk. Itt a cél a mind hatékonyabb kihasználása a bérleményeknek a hang és a különbözõ szolgáltatási, fenntartási és egyéb adatforgalom prioritásos, rugalmas irányításával. A kibõvített hálózatmenedzsment teret engedne az aktív elemeken keresztüli hálózattérkép készítés lehetõségének.
1 ISDN (Integrated Service Digital Network) Integrált Szolgáltatású digitális hálózat 2 IP (Internet Protocol) Internet protokoll
108
GG-13
KR-2
2005. 11. 05.
bs
SÁNDOR MIKLÓS – KUCSERA ERIKA: A zártcélú hálózat forgalmi optimálitása…
A hálózatok sokszínûsége, a forgalomelemzés bonyodalmai A Magyar Honvédség állandó távbeszélõ hálózata mai állapotát hosszú fejlõdés eredményeként érte el, ezért az alkalmazott technológiáiban, mûködési jegyeiben, szerkezetében rendkívül sokszínûnek mondható. A forgalomtervezéssel szemben alapvetõ követelmény, hogy használja ki a perspektivikus megoldások elõnyeit, ugyanakkor gazdaságosnak kell lennie, tehát biztosítania kell a meglévõ hálózatelemek kihasználtságát azok minimális átrendezése mellett. A jelenlegi forgalomelemzõ tevékenység jellemzõje, hogy több részterület gyakran hiányos információit próbálja összegyûjteni elemzés, optimalizálás céljából. Komoly gondot okoz, hogy on-line adatok jelenleg csak a digitális kapcsolóközpontok és köztük lévõ összeköttetések területérõl használhatók fel, mivel többi terület adatai kinyerést követõen manuális feltöltéssel kerülnek be a közös elemzõ felületbe. Ez a módszer elavult, a közös forgalommenedzsment kialakításának lehetõségét – gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve – mérlegelni szükséges. A forgalommenedzsment célja a hálózati erõforrások hatékony, gazdaságos kiaknázása mellett olyan magas megbízhatóságú hálózat létrehozása, mely a különbözõ felhasználói igények minõségi követelményeinek is eleget tesz. A helyesen megválasztott forgalmi stratégia gyorsíthatja az információ továbbítás folyamatát. Az útvonalválasztásnál figyelembe szükséges venni a késleltetési elõírásokat, valamint adatsebesség igényeket. A MH egységes egészként kezelt zártcélú hálózatában a hálózatoptimalizálást szolgálná az eddigi forgalomelemzési feladatkör olyan egységes forgalommenedzsment tevékenységé történõ bõvítése, mely közös elemzõ tevékenység keretében kezelné a beszéd és adatforgalom továbbítására szolgáló infrastuktúrális rendszert. Ennek megteremtése nem lehet nehézségektõl mentes mindaddig, amíg olyan hagyományos kábeles összeköttetéseket tartalmaz a hálózatunk, mely nem közvetlenül két aktív eszköz (vagy akár digitális központ) között ad átviteli lehetõséget, hiszen ezek távmenedzsmentje és ezzel együtt forgalom menedzsmentje csak közvetetten valósítható meg. Minden hálózatos alkalmazási szempontból aktív elemnek tekinthetõ eszköz képes forgalmi adatbázis szempontjából hasznos információkat juttatni a hálózatelemzéshez. Ez lehet topológiai, forgalmi helyzetalakulására utaló (pl. torlódások), mely közvetlen on-line betöltés után egy forgalommenedzsment szoftverrel történõ feldolgozásban, az egyes átviteli utak használatának költségoldali kalkulációjának, illetve a felhasználó szokások, az idõszaki forgalmi-terheltségi eloszlások alakulásának megmutatásával a teljes hálózat aktuális és optimális irányítási tervét képes felvázolni, illetve rámutat a hálózat gyenge pontjaira. Célunk, hogy minden a hálózat felépítésére és forgalmi mûködésére utaló információ on-line módon, ne pedig emberi manuális bevitel útján kerüljön betöltésére a forgalomfelügyeleti elemzõ szoftverbe, hiszen így elkerüljük a felesleges humánerõforrás felhasználását, az emberi tévesztés lehetõségét, valamint az idõveszteséget. Ilyen lehetõséget biztosít a honvédség zártcélú távközlõ hálózatának nagyobb hányadát kitevõ mikrohullámú átviteli utak halmaza, melyek távfelügyeleti lehetõséggel rendelkeznek.
109
GG-13
KR-2
2005. 11. 05.
bs
KARD ÉS TOLL 2005/3
Az eddigieket figyelembe véve automatikus adatgyûjtés csak az analóg központok, nem aktív elemek közötti kábeles összekötetések esetén nem lehetséges, így ezek forgalmi kalkulációja csak közvetett úton történhet. A forgalommenedzsment célra használható szoftver kialakítása napjainkban igen sok programverziókészítéssel foglalkozó cég ajánlata között szerepel, így nem ütközhet különösebb akadályba egy a MH zártcélú hálózatának speciális igényeihez alkalmazkodó program kialakítása, mely képes a több bejövõ adatbázis különbözõ szisztémák szerinti konvertálására, leválogatására. Ezen szoftver akkor lehetne igazán hatékony, ha a mikrohullámú és digitális távközlõ távfelügyeleti gyûjtõszervereinek adatait és informatikai hálózatok aktív elemeinek forgalmi információinak halmazait egyaránt on-line adatátkéréssel kezelné, mint bemeneti változó információt, ugyanakkor lehetõséget nyújtana manuális adatbevitelre is. Természetesen alapkövetelmény a kialakítandó hálózatmenedzsment szoftverrel szemben a hálózat terheltségének real-time monitorozása, valamint terheltségvizsgálat végzése, útvonal tervezési és optimalizálási tevékenységhez módosítandó területek megmutatása, teljesítménycsökkentõ megvalósulások kutatása, gazdaságossági elemzés (típusokként elõre definiált költségvonzatok alapján). A honvédség zártcélú hálózata a haderõ átalakítással és az alakulatok, helyének, kialakítottságának változásával párhuzamosan gyakran módosul. A hálózati topológia helyes kialakítása és az útvonaltervezés és irányítás rugalmas, gyors és megfontolt kivitelezése megteremti egy magas rendelkezésre állású, optimális forgalmi és gazdaságossági szituációjú zártcélú hálózat üzemeltetésének lehetõségét. * * * Bár a Magyar Honvédség zártcélú hálózatának távközlési digitális hálózatában már zajlik egy több utas forgalomirányítás elvét használó, bizonyos prioritásokat figyelembe vevõ forgalommenedzsment tevékenység, de mivel ez csak egy töredékrészét kezeli le a teljes zártcélú hálózat sokszínû eszköz, átvitelút, szolgáltatásplatformjának, ezért ennek forgalomtervezési konklúziói nem képesek száz százalékos pontossággal behatárolni és megalkotni azt az optimalizált hálózat tervezési és irányítási koncepciót, mely a leghatékonyabb erõforrás kihasználás és gazdaságosság követelményeinek eleget tesz. A honvédség zártcélú hálózata az általános távközlési és informatikai igények változásaival párhuzamosan folyamatosan fejlõdik, topológiája változik. A leggazdaságosabb erõforrás kihasználtság és a költséghatékonyság, megbízhatóság megvalósítása érdekében elengedhetetlen egy az egész hálózat mûködését figyelembe vevõ azonnali beavatkozást lehetõvé tevõ forgalmi menedzsment létrehozása.
IRODALOMJEGYZÉK 1. Takács Attila, Császár András, Szabó Róbert, Henk Tamás: Forgalommenedzsment többszörös kapcsolatú állományoknál. Híradástechnika, LXI. 2004/9. pp.19–25. 2. Kassai Károly–Magyar Sándor: A zártcélú hálózat felügyeletének biztonsági kérdései. Új Honvédségi szemle, 2002/11. 3. Góbor Balázs: Technológia-független, univerzális azonosítók. PKI közlemények, 2004/48. pp.127–140.
110
