A VELENCEI-HEGYSÉGI KUTATÁS UJABB FÖLDTANI

A VELENCEI-HEGYSÉGI

KUTATÁS UJABB FÖLDTANI MIKÓ

EREDMÉNYEI

IAJOS*

( I V . táblával, 4 ábrával)

Összefoglalást A Velencei-hegység N y - i részén 1958 óta folyó k o m p l e x k u t a t á s o k új szulfidérces—fluoritos — baritos, illetve fluoritos kitöltésű telérszakasz megismerését eredményezték. A hegység Tí-i, E N y - i részén m u t a t k o z ó pala és gránit eddig ércesedés utá­ ninak tartott tektonikus érintkezését a z ú j a b b a d a t o k ércesedés előttinek v a g y egyidejű érintkezési f o n n á n a k valószínűsítik. A székesfehérvári szőlők — T o m p o s h e g y (Pakozd) vonalában teljesen kilúgozott telérrendszer húzódik. A mélyfúrásokkal és bányászatilag megvizsgált telérszakaszok jelzik, h o g y a kilúgozás nemcsak külszíni, hanem a hidrotermális, telérképződést túlélő v a g y a z u t ó m a g m á s működésen belül újraéledő aszcendens hatás eredménye lehet. A Velencei-hegység N y - i részén m u t a t k o z ó ércesedések kora a z elem- ésásványparagenezis, v a l a m i n t m á s telérszakaszokkal történő összehasonlítás alapján n e m andezitvulkanizmussal, h a n e m a gránit—gránitporfir u t ó m a g m á s f o l y a m a t á v a l áll kapcso­ latban.

A V e l e n c e i - h e g y s é g b e n 1949-ben m e g i n d u l t f ö l d t a n i k u t a t á s s a l — F ö l d v á r i A . ú t t ö r ő m u n k á j a és J a n t s k y B . f ö l d t a n i t é r k é p e z é s e a l a p j á n — a h e g y s é g n y e r s a n y a g ­ k u t a t á s s z e m p o n t j á b ó l új p e r s p e k t i v i k u s t e r ü l e t k é n t b o n t a k o z o t t k i . 1958—1962 k ö z ö t t a h e g y s é g N y - i részére k o n c e n t r á l ó d o t t k u t a t á s o k ú j a b b t e l é rek felkutatását és a külszíni k i b ú v á s b ó l v a g y b á n y á s z a t i feltárásból m á r ismert telérek kifejlődésének p o n t o s a b b m e g i s m e r é s é t h o z t á k . Bányászattal feltárt szulfidérces-fluoritos ércesedés újabb adatai A hegységben található hidrotermális k é p z ő d m é n y e k között már a korábbi iroda­ l o m is kétféle kifejlődési t í p u s t állapit m e g . A z e g y i k galenit-szfalerit-fluoritos, é r c ü r e g e s fluorit-kvarctelérek, g r á n i t h o z k ö t ö t t u t ó m a g m á s k é p z ő d m é n y e k ; a m á s i k a h e g y s é g K - i részén az e o c é n a n d e z i t v u l k a n i z m u s során k i a l a k u l t k a o l i n o s o d á s , k v a r c o s o d á s , elszórtan m u t a t k o z ó enargit, a n t i m o n i t é s e g y é b s z u l f i d é r c á s v á n y o k fellépésével ( K u b о v i с s,

i960). Ú j a b b a n K a s z a n i t z k y F . (1959) a P á t k a — K ő r a k á s - h e g y i ércesedést is az. utóbbihoz sorolta. A s z ű z v á r i fluoritos - színesérces k i t ö l t é s ű telér csapáshosszúsága k b . 500 m , függőleges feltártsága k b . 115 m . A t é l é r t É - o n a gránit - p a l a t e k t o n i k u s érintkezése határolja, D - e n a t e l é r f o k o z a t o s a n e l v é k o n y o d v a , s z é t á g a z v a , É K — D N y - i i r á n y ú gránit­ porfir t e l é r b e ü t k ö z v e m e g s z ű n i k . T o v á b b i b á n y á s z a t i feltárással a 30—40 m v a s t a g gránitporfir u t á n i s m é t g r á n i t b a é r t ü n k , a h o l a f l u o r i t o s telér feltehető f o l y t a t á s a k é n t b o n t o t t , k a o l i n o s gránit m u t a t k o z o t t . A telér k e z d e t i szakasza szulfidos, m a j d tiszta fluoritos k i t ö l t é s ű v o l t . A kétféle telérkitöltést az e d d i g i e k t ő l eltérően n e m s z a b a d csak t e k t o n i k a i o k o k r a visszavezetni,

* E l ő a d t a a M . F ö l d t a n i Társulat 1 9 6 2 . X I I . 6-i szakülésén. K é z i r a t lezárva: 1 9 6 3 . X I . 16.

Mika

:

Velencei-hegységi újabb kutatások

67

m e r t a h ő m é r s é k l e t i l e g m é l y e b b s z i n t ű n e k feltételezett g a l e n i t e s ö v az e d d i g é r c e s e d é s u t á n i n a k t a r t o t t gránit - p a l a érintkezés m e l l e t t m u t a t k o z i k ; m á s r é s z t az e g y e s k ü l f ö l d i f l u o r i t - t e l é r e k b e n is, a fluoritos-szulfidos s z a k a s z o k c s a p á s b a n és d ő l é s b e n e g y m á s m e l l e t t mutathatók ki. T ö b b h e l y e n m e g f i g y e l h e t ő , h o g y a tiszta f l u o r i t o s és t i s z t a s z u l f i d é r c e s t e l é r s z a k a s z k ö z ö t t s z a l a g o s telérszerkezet m u t a t k o z i k , a h o l a z érc és f l u o r i t e g y m á s t á t f e d i k .

I. ábra. A Velencei-hegység N y - i részének vázlata. M a g y a r á z a t : i . Érintkezési átalakulást szenvedett palaösszlet, 2. Biotitos gránit, 3 . Gránit telér, 4. Lejtőtörmelék, 5. Kvarctelér, 6. Függőleges fúrás, 7. Ferde­ fúrás, 8. Bányászati feltárás, 9. Teljes kilúgozás határa, 10. Törésvonal Fig. i . Sketch of the western part of the Velence M t s . E x p l a n a t i o n : 1. Crystalline schists affected b y contact m e t a m o r p h i s m , 2. Biotite granite, 3 . Granite dyke, 4. Talus, 5. Quartz vein, 6. Vertical bore-hole^ 7. Inclined bore-hole, 8. Mine gallery, 9. L i m i t of complete leaching, 10 Fracture line

5*

Földtani Közlöny,

68

XCIV.

kötet, i.

füzet

A z e l k ü l ö n ü l é s o k á t t e h á t i n k á b b h ő m é r s é k l e t és a h i d r o t e r m a e r e d e t i összetétele deter­ minálhatta. A t e l é r k i t ö l t é s s z u l f i d o s s z a k a s z a i b a n (É-i b á n y a m e z ő ) a m é l y s é g felé v á l t o z á s n e m m u t a t k o z o t t . A D - i s z á r n y tiszta f l u o r i t k i t ö l t é s e i a m é l y s é g f e l é PbS-tartalrnú és i n t e n ­ z í v e b b k o v á s s z a k a s z o k k a l t ű n n e k k i , h e l y e n k é n t 5 — 10% P b - t a r t a l o m m a l . ( A - f 89-es s z i n t e n P b = 2,4%, Z n = n y . , C a F = 55%; a + 55-ös s z i n t e n P b = 2,5%, Z n = 0,5%, C a F = 45 % •) A t o v á b b i m é l y s é g felé a t i s z t a f l u o r i t o s s z a k a s z c s ö k k e n é s é v e l , u r a l k o d ó a n szulfidos k i t ö l t é s várható. 2

2

A P á t k a — K ő r a k á s - h e g y i ércesedés b o n y o l u l t a b b kifej l ő d é s ű . E g y t e k t o n i k a i l a g i g é n y b e v e t t g r á n i t b o l t o z a t b a n s z a b á l y t a l a n , h e l y e n k é n t 10 m - t elérő és k ö z e l

2. ábra. P á t k a — K ő r a k á s - h e g y Fig.

szelvénye. M a g y a r á z a t : 1. K o n t a k t pala, 2 . Gránit, 3 . Érctest, 4 . Ferdefúrás 2. Cross-section of P á t k a — K ő r a k á s Hill. E x p l a n a t i o n : 1. Contact schist, 2. Granite, 3 . Ore b o d y , 4 . Inclided bore-hole

M i к 6 :

Velencei-hegy sègi újabb kutatások

69

í j — D - i és e g y É N y — D K - i i r á n y ú k b . i o o — i o o m b o s s z ú s á g b a n e l n y ú l t h a s a d é k o k k e l e t keztek. E b b e n szabálytalan breccsás szerkezetű, uralkodóan szfaleritből álló ércesedés j ö t t létre, a m e l y a z ércesedéssel e g y i d e j ű és e z t k ö v e t ő e n t o v á b b i f o r m a v á l t o z á s t , m e c h a ­ nikai igénybevételt szenvedett. A z ércképződés idején v é g b e m e n ő mechanikai i g é n y b e ­ v é t e l t a s z a l a g o s s z e r k e z e t jelzi, m e l y b e n e g y k é s ő b b i és erre m e r ő l e g e s i r á n y ú kvarc-kiválás tapasztalható (IV. tábla,

galenit—

1 — 2.). A K ő r a k á s - h e g y i é r c e s e d é s u r a l k o d ó a n

b r e c c s á s s z e r k e z e t e n e m j e l e n t h e t i a t e l é r k v a r c és az e z t c e m e n t á l ó é r c a n y a g k ö z ö t t i n a g y időkülönbséget, különösen pedig a k v a r c o t a gránithoz, az ércet andezit-vulkanizmushoz k ö t n i kissé mesterkélt.

Ha

a K ő r a k á s - h e g y i ércesedésnél m i n d a k ü l ö n á l l ó , — m i n d

pedig a breccsás kis hőmérsékletű kolloidérces k v a r c gránithoz k ö t ö t t — m i n t ahogyan ezt K a s z a n i t z k y

P . (1959) állítja — a k k o r az e n n é l n a g y o b b h ő m é r s é k l e t ű és g r á n i t ­

h o z k a p c s o l ó d ó szfalerites-generáció is k i a l a k u l h a t o t t v o l n a .

3. ábra. P á t k a — K ő r a k á s - h e g y szelvénye. M a g y a r á z a t : 1. Gránit, 2. Erctest Fig. 3. Cross-section of P á t k a — K ő r a k á s H i l l . E x p l a n a t i o n : ! . Granite, 2. Ore b o d y

70

Földtani Közlöny,

XCIV.

kötet, 1. füzet

A z ércásványok kialakulásában b i z o n y o s mértékig zónásság figyelhető m e g . A f e l s ő b b s z i n t e k e n g a l e n i t - szfalerit az u r a l k o d ó , m e l l e t t e h e l y e n k é n t az a n t i m o n i t is k i m u t a t h a t ó ( K i s s J „ 1953, K a s z a n i t z k y F . , 1959). E n n e k az ö v n e k a k ü l ö n ­ á l l ó s á g á t b i z o n y í t j a n e m e s f é m e k n e k r e l a t í v d ú s u l á s a is. A + 102-es s z i n t e n s z a b á l y o s r é s m i n t á b a n a z A u 1,1 — 1,5 g/t. m í g az A g 210 — 270 g/t-t m u t a t o t t . E z a l a t t u r a l k o d ó a n szfalerilt-kitöltés m u t a t k o z i k , m i k r o s z k ó p o s m é r e t ű k a l k o p i r i t t e l és f a k ó é r c c e l . A z é r c m i k r o s z k ó p i v i z s g á l a t s o r á n m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a m é l y s é g felé a f a k ó é r c m e n n y i s é g e c s ö k k e n , a k a l k o p i r i t — h a m i k r o s z k ó p i m é r e t e k b e n is, — d ú s u l ó j e l l e g ű . E z t b i z o n y í t j a a + 7-es szinti (feltörés) r é s m i n t a 0,12%-os Cu t a r t a l m a is.

Űj szulf idérces - f luoritos lelőhelyek S z é k e s f e h é r v á r i s z ő 1 ő k— T о m p о s - h e g y i t e l é r r e n d s z e r . Itt l é n y e g é b e n k é t É K — D N y - i i r á n y ú , k ö z e l p á r h u z a m o s telérrendszer v a n , m e l y É felé t ö b b ágra n y í l i k szét, a m e l y e k a felszínen 3 — 4 m v a s t a g , teljesen k i l ú g o z o t t , l é p c s ő s e n e l s z a k í t o t t k v a r c t e s t e k k é p é b e n i s m e r h e t ő k fel. A s u h o g ó i telérrendszer K - i á g á n a k e g y i k ' telérszakasza fluoritos kitöltésű v o l t (Tompos-hegy, P á k o z d ) . A z ú j a b b k u t a t á s o k a k v a r c t e l é r e k k i f e j l ő d é s é b e n h á r o m típus e l k ü l ö n í t é s é t t e t t é k lehetővé: 1. A z e l s ő t í p u s t a p á k o z d i fluorittelér m e l l e t t i k v a r c t e l é r k é p v i s e l i . E z t ö m ö t t s z ö v e t ű és a l á r e n d e l t e b b e n t a r t a l m a z l i k a c s o t . V é k o n y c s i s z o l a t b a n c s a k fluorit - k v a r c e g y m á s t v á l t ó k i f e j l ő d é s e i s m e r h e t ő fel. E k v a r c t í p u s külszíni n y o m o z á s á v a l j e l ö l h e t t ü k m e g a z t a t e r ü l e t e t , a h o l t o v á b b i fluorit felkutatását r e m é l h e t t ü k . A p á k o z d i b á n y á t ó l É-ra — L á s z l ó t a n y a — e g y ú j a b b f l u o r i t k i t ö l t é s ű (1. ábra, I. telér), és e z z e l p á r h u z a m o s (1. ábra, I I . telér) szulfidos ( k a l k o p i r i t - m a l a c h i t , galenit) -fluoritos t e l é r s z a k a s z t i s m e r t ü n k m e g . A f l u o r i t o s telérszakasz (I.) felszíni feltárása s o r á n k i d e r ü l t , h o g y a z n e m e g y e t l e n felhasadást t ö l t k i , h a n e m 1—3 c m v a s t a g f l u o r i t z s i n ó r o k r a j á b ó l áll. A t i s z t a f l u o r i t o s k i t ö l t é s a r á n y l a g j ó l fejlett z ö l d e s , h a l v á n y k é k , k é k s z í n ű f l u o r i t k r i s t á l y o k h a l m a z á b ó l áll, h e l y e n k é n t „ f l u o r i t h o m o k " kíséretében. A l e g ú j a b b b á n y á s z a t i feltárások k b . 25 m m é l y s é g b e n 50 — 60 c m v a s t a g , h i n t e t t , a p r ó p e t t y e s g a l e n i t e s - fluoritos - k v a r c o s kifej l ő d é s t h a r á n t o l t ak. A telérszerkezet és á s v á n y ­ együttes a szűzvárihoz hasonló. 2. A m á s o d i k t í p u s t a s u h o g ó i telérrendszer k i l ú g o z o t t t e l é r - k v a r c a k é p v i s e l i . A t e l é r a n y a g m i k r o s z k ó p i k é p e k ü l ö n b ö z ő g e n e r á c i ó j ú k v a r c és 1—2 f l u o r i t r o n c s h a l m a z á t j e l z i . F e l t ű n ő , h o g y a k i o l d á s i ü r e g e k falán ú j a b b k v a r c k i v á l á s m u t a t k o z i k , s ő t a b á n y á ­ szati f e l t á r á s b a n e g y k v a r c t e l é r k a r b o n á t - u t á n i üregét f i a t a l a b b k v a r c d r u z a v á g j a k e t t é . G a l e n i t c s a k a székesfehérvári Ö r e g - h e g y t e l é r é b e n m u t a t k o z o t t . A K ő r a k á s - h e g y i ércesedés t o v á b b i felkutatására 1960-ban g e o k é m i a i m e t a l l o m e t r i a i v i z s g á l a t o k a t v é g e z t e t t ü n k , m e l y n e k a l a p j á n a b á n y á s z a t i k u t a t á s az i s m e r t é r c t e s t e k e n k í v ü l h e l y e n k é n t erősen m o r z s o l t , m e d d ő g r á n i t ö v u t á n új érces terü­ l e t e t t á r t fel. A z e d d i g i b á n y á s z a t i feltárás h á r o m 20 — 30 m széles ö v e t h a r á n t o l t , m e l y b e n a h i d r o t e r m á l i s h a t á s 1 — 5 c m v a s t a g érces - k v a r c o s , k v a r c o s - k a r b o n á t o s z s i n ó r r a j o k , határ­ n é l k ü l i k v a r c - k a l c i t fészkek f o r m á j á b a n m u t a t k o z i k . A 600 m - b e n 10 — 60 c m széles k o v á s o d á s b a n 2 —40 c m tiszta szulf idérces k i t ö l t é s j e l e n i k m e g . A h a s a d é k k i t ö l t é s szerkezete az e d d i g i K ő r a k á s - h e g y i f e l t á r á s o k t ó l eltérően a s z i m m e t r i k u s , teléres k i f e j l ő d é s h a t á r o z o t t k o v á s - a g y a g o s telérszegéllyel. A telérkitölt é s b e n m e g f i g y e l h e t ő , h o g y e l ő s z ö r i t t is e g y m e d d ő k v a r c o s h a s a d é k k i t ö l t é s v o l t , m e l y a k é s ő b b i m e c h a n i k a i i g é n y b e v é t e l r e összetört, a m á r i s m e r t „ p á t k a i " érctípus k i a l a k u l á s á ­ val.

M гк ó :

Velencei-hegységi

újabb kutatások

71

A 646 m - b e n h a r á n t o l t 30 c m v a s t a g k v a r c o s - k a r b o n á t o s t e l é r b e n ö n á l l ó f é s z k e k ­ b e n c s a k s ö t é t s z í n ű szfalerit p e c s é t e k m u t a t k o z t a k . A 772 m - b e n m á r gránitporfirban f u t ó 1 — 5 c m - e s z s i n ó r o k á s v á n y e g y ü t t e s e az e d d i g i e k t ő l eltérő, a h o l szalagos k i f e j l ő d é s b e n a k v a r c z s i n ó r szélein g a l e n i t - szfalerit k a l k o p i r i t - fluorit l é p fel. M e g á l l a p í t h a t ó h o g y az új érces t e r ü l e t g e n e t i k a i l a g s z o r o s a n összefügg a m á r i s m e r t ércesedéssel, a n n a k m é l y e b b szinti k i f e j l ő d é s é v e l e g y e z i k m e g . E z az ú n . f e d e t t új é r c e s ö v a T o m p o s - h e g y i n a g y t e l é r r e n d s z e r N y - i fő á g á n a k É - i f o l y t a t á s á b a esik, m i n e k a l a p j á n a K ő r a k á s - h e g y i ércesedés és a T o m p o s - h e g y i n a g y k v a r c t e l é r e k g e n e t i k a i összekapcsolása indokolt.

4. ábra. Székesfehérvár I I . ferdefúrás, 199 m, kvarczsinór. M a g y a r á z a t : 1. Pirit, 2. T ö m ö t t , m e d d ő kvarc, 3. K v a r c (limonitos), elszórtan pirites, 4. É r c á s v á n y t tartalmazó kvarc, 5. Gránit K g . 4. Inclined bore-hole I I . 199 m, quartz string. E x p l a n a t i o n : 1. Pyrite, 2. Compact, barren quartz, 3. Quartz (limonitic) with scattered pyrite particles, 4. Quartz with ore mineralization, 5. Granite

3. A h a r m a d i k t í p u s az Ő s i - h e g y — S a s - h e g y v o n a l á b a n l e v ő , p r i m e r é r c á s v á n y o k a t is t a r t a l m a z ó t e l é r k i t ö l t é s (1. ábra, I I I . t e l é r ) . A k v a r c k i t ö l t é s e j e l l e g z e t e s e n m i k r o ­ kristályos telérkvarc, barnás elszíneződéssel. F i g y e l e m r e m é l t ó ennek, v a l a m i n t a székesfehérvári I I . sz. ferdefúrás f ő t e l é r é t ő l 50 m - r e l e v ő k v a r c z s i n ó m a k á s v á n y p a r a g e n e z i s e . A f ú r á s b ó l k i k e r ü l t 2 c m v a s t a g l i k a c s o s k v a r c z s i n ó r szélén szfalerit I. - galenit - szfalerit I I . - a n t i m o n i t - p i r i t m u t a t k o z i k g y a k o r i másodlagos lebontású ásványokkal. A z Ő s i - h e g y — S a s - h e g y telér é r c á s v á n y a i e r ő s o x i d á c i ó s - c e m e n t á c i ó s ö v b e n átalakulást mutatnak. Leggyakoribb a galenit önálló pecsétek formájában, m e l y k b . 80%-ban cerusszittá a l a k u l t , m i n d k e t t ő b e n a r á n y l a g s o k k o v e l l i n n e l . K ü l ö n á l l ó s z i g e t e k ­ b e n e r ő s e n á t a l a k u l t szfalerit, galenit, k a l k o p i r i t , i z o t r ó p k a l k o z i n és t e t r a e d r i t is felis­ m e r h e t ő . N e m é r c e s á s v á n y k é n t k v a r c , f l u o r i t és b a r i t e m l í t h e t ő , m e l y e k a szulfidásvá­ n y o k k a l e g y m á s t átfedő m ó d o n j e l e n t k e z n e k . H e l y e n k i n t fluorit h e x a é d e r t galenitcerusszit f o g k ö z r e , v a g y a fluorit h a s a d á s i v o n a l a i m e n t é n cerusszit - s m i t h s o n i t (?) é r h á l ó z a t m u t a t k o z i k . M e g f i g y e l h e t ő a z o n b a n k v a r c - f l u o r i t n a k ércet k i s z o r í t ó f o r m á j a is. A z e g y i k é r c m i n t a a n y a g á b a n e l s z ó r t a n b o r n i t , i z o t r ó p k é k k a l k o z i n , galenit, A s - , S b - f a k ó ­ é r c , v a l a m i n t k o v e l l i n m u t a t h a t ó ki. F e l t ű n ő , h o g y e z e k n é l az erős o x i d á c i ó s h a t á s n e m észlelhető. A c e r u s z s z i t - k o v e l l i n fellépése és a k e v é s b é á t a l a k u l t primer k a l k o z i n e s - f a k ó é r c e s é r c e l k ü l ö n ü l é s e a c e m e n t á c i ó ellenére f á z i s e l t o l ó d á s t m u t a t . E z t e g y m e g ú j u l ó , ú j r a

72

Földtani Közlöny,

XCIV.

kötet, I. füzet

„ n a g y o b b " h ő m é r s é k l e t ű fázis m ű k ö d é s é v e l h o z h a t j u k k a p c s o l a t b a , m e l y m é g m i n d i g s a v a n y ú m a g m á h o z (gránit - gránitporfir) k ö t ö t t é r c e s e d é s h e z k a p c s o l ó d i k . B á r az e d d i g feltárt és á l t a l u n k v i z s g á l t a n y a g m e s s z e m e n ő k ö v e t k e z t e t é s e k r e n e m j o g o s í t fel, feltéte­ l e z h e t ő , h o g y e g y P á t k a — s z ű z v á r i t í p u s ú d e a n n á l v a l a m i v e l m é l y e b b szinti ércesedést t á r t u n k fel.

Aszcendens kilúgozás Kutatás szempontjából lényeges kérdés a Székesfehérvár—Öreg-hegy—Tompos­ h e g y i telérek n a g y f o k ú k i l ú g o z o t t s á g á n a k o k a és m é r t é k e is. A h e g y s é g F N y - i és ú j a b b a n a D - i részén is „ j e l e n t ő s e b b " a z ércesedés, m í g a k ö z t e s t e r ü l e t e n l e v ő telérek k i l ú g o z o t t a k . F i g y e l e m r e m é l t ó , h o g y a p á k o z d i fluorittelér a l a t t i „ k v a r c g y ö k é r b e n " és a s z ű z v á r i fluoritos telérnek b á n y á b ó l ferdefúrással t ö r t é n t á t h a r á n t o l á s á n á l h a s o n l ó o l d á s i üregek mutatkoznak. H a figyelembe vesszük, h o g y ezek a jelenségek a központi likacsosüreges v o n u l a t b a n a l e g e r ő s e b b e k , o l y a n a s z c e n d e n s h a t á s t t é t e l e z ü n k fel, m e l y u t ó l a g kioldást vitt véghez. A k i l ú g o z á s a d e s z c e n d e n s h a t á s o n k í v ü l e g y ércesedést t ú l é l ő , d e m é g a h i d r o t e r ­ mális működéshez k a p c s o l ó d ó f o l y a m a t o t jelenthet. Csak deszcendens kioldással aligha m a g y a r á z h a t ó , h o g y e g y 2 — 3 k m széles p a s z t á b a n t ö b b s z á z m é t e r m é l y s é g ű k i o l d á s t ö r t é n j é k , m í g a z F N y - i és D K - i s z é l e k e n a külszínen és a k ü l s z í n k ö z e l b e n j e l e n t ő s é r c dúsulás mutatkozik. H. P é l i s s o n i e r (1962) szerint az é r c k é p z ő d é s f i z i k o - k é m i a i t é n y e z ő i n e k és e g y e n s ú l y á n a k m e g v á l t o z á s á v a l b e k ö v e t k e z h e t e g y o l y a n s z a k a s z is, a m e l y b e n á s v á n y ­ lerakódás nincs, hanem a már korábban kivált á s v á n y o k eltávoznak a rendszerből a nélkül, h o g y helyükre a kioldást előidéző folyamat újabb ásványt rakna le. A Pb—Zn—fluorit-ércesedés kora B i z o n y o s m é r t é k i g a z e l ő z ő k h ö z k a p c s o l ó d i k az ércesedés k o r á n a k k é r d é s e is. A N y u g a t - V e l e n c e i - h e g y s é g ércesedése J a n t s k y B . (1957), K u b o v i c s I. (1956) á l t a l k i m u t a t o t t g r á n i t h o z k a p c s o l ó d ó é r c e s e d é s h e z áll k ö z e l e b b . K a s z a n i t z k y F. (1959) a P á t k a — K ő r a k á s - h e g y i ércesedést a z e o c é n a n d e z i t v u l k a n i z m u s m ű k ö d é s é v e l h o z z a összefüggésbe. Szerinte a g r á n i t m é l y e b b részein l e v ő é r c a n y a g o t az a n d e z i t v u l k a ­ n i z m u s m o b i l i z á l t a és r a k t a l e . K é t s é g t e l e n , h o g y a K - i t e r ü l e t a n d e z i t k i b ú v á s a i n á l n a g y o b b andezites t ö m e g g e l s z á m o l h a t u n k , a z o n b a n a N y - i h e g y s é g r é s z alatt s z u b v u l k á n i v a g y m é g m é l y e b b e n megrekedt bázisosabb tömeget s e m a geofizikai mérések, s e m az ércteleptani eltérések n e m i n d o k o l j á k . A n d e z i t v u l k a n i z m u s s a l regenerált ércesedés eseté­ b e n ú j , a z a n d e z i t m ű k ö d é s s e l k a p c s o l a t b a n kiegészült, k e v e r t és n e m p e d i g e g y h a n g ú , n y u g o d t k i f e j l ő d é s ű e l e m - és á s v á n y p a r a g e n e z i s n e k k e l l e t t v o l n a k i a l a k u l n i a . A z é r c ­ k é p z ő d é s s a v a n y ú , g r á n i t - gránitporfir m a g m a t i z m u s h o z k a p c s o l ó d ó v o l t á t i g a z o l n i l á t ­ szik az ércesedés g a l e n i t j e i b ő l k é s z ü l t a b s z o l ú t k o r m e g h a t á r o z á s is ( K o v á c s Á . , 1963).

Pala—gránit érintkezése A z ú j a b b feltárások ú j a b b a d a t o k a t s z o l g á l t a t t a k a g r á n i t és p a l a t e k t o n i k u s érintkezésének k ö r ü l m é n y e i r e . S z ű z v á r o n a telér Éi-i, e d d i g t e k t o n i k u s n a k t a r t o t t l e h a t á r o l á s á n á l ú g y lát­ szik, h o g y a g r á n i t - p a l a t e k t o n i k u s érintkezése ércesedés előtti. A s z a b á l y o s a n f e l h a s a d ó t e l é r k é p z ő d é s a p a l a m e l l e t t 2 — 3 m v a s t a g fellazult, f e l d a r a b o l t g r á n i t o n m é g keresztül­ h a l a d t , a h i d r o t e r m á l i s h a t á s r a erősen p l a s z t i k u s á l l a p o t ú p a l á b a m á r n e m h a t o l t b e .

M г k ó : Velencei-hegységi újabb kutatások

73

A Kőraká s-hegy -|- 39-es s z i n t r ő l i n d u l t f e l t ö r é s é s a + 75-ös s z i n t e n k i h a j t o t t v á g a t f e l t á r t a a gránit-pala t e k t o n i k u s érintkezését is. A k o r á b b i m e g á l l a p í t á s o k ­ k a l s z e m b e n i t t is, m i n t S z ű z v á r o n , a z érintkezést ércesedésnél i d ő s e b b n e k t é t e l e z e m f e l . F i g y e l e m r e m é l t ó , h o g y a g r á n i t n a k p a l a e l ő t t i szakasza e r ő s e n k a r b o n á t o s , m í g a z é r c (szulfid-fluorit, k v a r c ) s z é t s e p r ű z ő d v e , i n t e n z í v e n a g y a g o s o d o t t k ö r n y e z e t b e n é r t v é g e t . P a l á b a n — c s a k a z ércesedés k ö z v e t l e n k ö r n y é k é n — b á r n e m telérszerűen, d e h a t á r o z o t t k o v á s o d á s és f l u o r i t o s o d á s m u t a t k o z o t t . A Kőrakás-hegytől K-re levő V a r g a - h e g y e n J a n t s k y B . (1957) a k v a r c t ö r m e l é k a l a p j á n k é t télért j e l ö l t m e g . E z e k e t 1958-ban m e g k í s é r e l t ü k árkolással feltárni, e r e d m é n y t e l e n ü l . A d o m b t e t ő n e g y 1959-ben p a l á b a n m é l y ü l t k ú t á s á s a k o r o l y a n k ő z e t t ö r m e l é k e k k e r ü l t e k e l ő , m e l y e k e n a p a l á s o d á s r a k ö z e l m e r ő l e g e s és a p a l á b a n l e v ő l a t e r á l s z e k r é c i ó s k v a r c n á l f i a t a l a b b 0,5 — 1,0 c m v a s t a g k v a r c e r e k m u t a t k o z t a k . E n n e k n y o m e l e m v i z s g á l a t a a P b - , Z n - , Cu-, A s - , S b - n e k k b . e g y n a g y s á g r e n d d e l n a g y o b b m e n n y i ­ ségét m u t a t t a k i . A z 1962. é v i m e t a l l o m e t r i a i v i z s g á l a t o k a P b - Z n - C u e l o s z l á s b a n h á r o m fémfeldúsulási s z a k a s z t j e l ö l t e k k i , a m i n e k mélyfúrással t ö r t é n ő feltárásával a z a l á b b i a k állapíthatók m e g : 1. a m é l y s é g felé m u t a t k o z ó e l b o n t á s n e m a g r á n i t t a l k a p c s o l a t o s k o n t a k t m e t a ­ morfózis, h a n e m hidrotermális hatás eredménye, 2. a m é l y s é g felé f o k o z a t o s a n n ö v e k v ő k o v á s o d á s , pirit- m a r k a z i t h i n t é s és k a l k o ­ pirit- f a k ó é r c j e l e n l é t e a p a l a t a k a r ó alatti h i d r o t e r m á l i s é r c t e s t k ö z e l s é g é t j e l z i . A V a r g a - h e g y t o v á b b i k u t a t á s a az ércesedés t i s z t á z á s á n k i v ü l , a g r á n i t - p a l a érint­ kezési i d e j é n e k p o n t o s a b b r ö g z í t é s é t e r e d m é n y e z h e t i .

TÁBI,AMAGYARÁZAT -

IV. tábla -

EXPLANATION OP PLATE

Plate ГУ.

1.

P á t k a — K ő r a k á s - h e g y , + 7 6 - O S szint: ércesedéssel egyidejű mechanikai igénybevételre összetört szfalerit. N a g y í t á s 112 x P á t k a — K ő r a k á s H i l l , level + 7 6 : sphalerite fractured b y mechanic stresses synchronous withmetallizat tion. 1 1 2 X 2. P á t k a — K ő r a k á s - h e g y , 4-39-es szint: mechanikai igénybevételre történő elmozdulás m e n t é n fiatalabb galenit-kvarc kiválás, a = szfalerit, b = galenit, с = kvarc. N a g y í t á s 1 t a x P á t k a — K ő r a k á s H i l l , level + 3 9 : younger galena-quartz segregation along a fault provoked b y mecha­ nical stresses, a = sphalerite, b = galena, с = quartz. 112 X 3 — 4 . P á k o z d , Sas-hegy: cerusszitosodott galenit. N a g y í t á s 112 X Pakozd, S a s H i l l : cerussitized galena. 112 X

IRODALOM -

REFERENCES

E i n e с к e, G . , (1956) : D i e Flusspat—Lagerstätten der W e l t . Düsseldorf. — F ö l d v á r i A . , (1949): Jelentés a pátkai fluoritkutatás 1 9 4 9 . 1 . 31-i állapotáról. Kézirat, M Á F I irattára. — J a n t s k y В . , (1957): Velencei hegység földtana. Geologica Hungarica. Ser. Geol. t. 1 0 . — К a s z a n i t z к у F . , ( 1 9 5 9 ) : A p á t k a Kőrakás-hegyi érckutatás jelenlegi állása. Földjt. K ö z i . 8 9 . — К i s s J., (1953): A Velencei hegység északi peremének hidrotermális ércesedése. M Á F I Evi Jel. 1953- 1. — K o v á c s Á . , (1963): Velencei hegységi ólomérceinek izotópanalitikai vizsgálata. M T A . 3 . oszt. közi. 1 3 . köt, 2 3 9 . — K u b o v i c s I . , (1956): A sukorói Meleg-hegy hidrotermális ércesedése. Földt. K ö z i . 8 6 . — К u b о v i с s I . , ( i 9 6 0 ) : A Velencei-hegység u t ó m a g m á s képződmények nyomelemvizsgálata. F ö l d t . K ö z i . 9 0 . — M i к ó L . , ( i 9 6 0 ) : Velencei-hegység kutatoárkolások és ferdefúrások összefoglalása. Kézirat. — P a n t ó G . , ( i 9 5 9 ) : M e z o z ó o s m a g m a t i z m u s Magyarországon. M A F I Evkönyve. X L I X . k. 3. f. — P é 1 i s s о n i e r, H . , (1962): Classi­ fications métallogéniques: problèmes et essais d e synthèse. Chron. des Mines et de l a Recherche Miniére. 30. année, N 0 . 3 0 6 — 3 0 7 . — R a m d о h r, P . , (1950): Die Erzmineralien und ihre Verwachsungen. Berlin. — R i s c h á k G . , ( i 9 6 0 ) : Jelentés a Velencei-hegységben végzett kiegészítő geokémiai érckutató m u n k á r ó l . Geofizikai I n t . K é z i r a t . — S z á d e c z k y — K a r d o s s E - , ( i 9 5 5 ) : Geokémia. B p . A

74

Földtani Közlöny,

XCIV.

kötet, i.

füzet

New geological results of prospecting in the Velence Mountains LAJOS

MIKÓ

T h e c o m p l e x g e o l o g i c a l s u r v e y i n g carried o u t in t h e w e s t e r n p a r t o f t h e V e l e n c e M t s s i n c e 1958 has resulted in t h e d i s c o v e r y o f t w o v e i n s e c t i o n s , o n e b e i n g filled w i t h s u l p h i d e o r e — fluorite — barite, t h e o t h e r w i t h p u r e fluorite. T h e r e c e n t o b s e r v a t i o n s s u g g e s t t h e t e c t o n i c c o n t a c t of crystalline schists a n d g r a n i t e s in t h e n o r t h e r n a n d n o r t h ­ w e s t e r n p a r t o f t h e m o u n t a i n s , w h i c h has s o far b e e n h e l d for a p o s t - m e t a l l i z a t i o n p h e n o ­ m e n o n , t o b e either o l d e r t h a n , o r s y n c h r o n o u s w i t h , t h e m e t a l l i z a t i o n . A l o n g t h e line o f S z é k e s f e h é r v á r v i n e y a r d s — T o m p o s H i l l ( P á k o z d ) t h e r e is a s y s t e m o f c o m p l e t e l y l e a c h e d v e i n s . T h e v e i n s e c t i o n s d i s c l o s e d b y d e e p b o r i n g s a n d m i n e galleries i n d i c a t e t h a t t h e l e a c h i n g is n o t o n l y an aerial p h e n o m e n o n , b u t it m a y b e t h e result o f an a s c e n d e n t effect as w e l l , w h i c h has either s u r v i v e d t h e f o r m a t i o n o f h y d r o t h e r m a l veins, o r has r e v i v e d i n t h e c o u r s e o f t h e p o s t m a g m a t i c r e a c t i o n s . T h e age o f t h e o r e mineralizations d e t e c t e d i n t h e w e s t e r n s e c t o r o f t h e V e l e n c e M t s d o e s n o t c o i n c i d e w i t h t h e andésite v o l c a n i s m ( K a s z a n i t z k y ) , b u t appears t o b e s y n c h r o n o u s w i t h t h e p o s t m a g m a t i c p r o c e s s o f g r a n i t e s a n d granite p o r p h y r y , as h a s b e e n b e l i e v e d earlier a l r e a d y a n d is s u g g e s t e d b y t h e p a r a g e n e s i s o f t h e e l e m e n t s a n d minerals.