Nyugat-Magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola
A vadászat szerepe és értelme az őskortól napjainkig Miért? Mikor? Hogyan?
Fodor József-Tamás Doktorandusz
Miért lettünk vadászok? • OKAI TÖBBFÉLÉK LEHETNEK • VAN MIKOR EGÉSZ KÉSŐN – STÁTUSZ, MIÉRT NE? • A VADÁSZAT ŐSI ÖSZTÖN, MINDENKIBEN FELLELHETŐ A GYERMEK KAPCSOLATA A VADÁSZATTAL Gyerekkori képeink a jóságos vadász bácsiról Később az irodalom hoz közel: Fekete István Később, Szécsenyi Zsigmond, reális kép Vadételek jó reklámhordozói e tevékenységnek
1. A LÉTFENNTARTÓ VADÁSZAT
• növényevésről a vegyes táplálkozásra való áttérés, DÖGEVÉS
funkcionális evolúció" - ESZKÖZHASZNÁLAT etológia tudománya: vadászatnak nevezi a táplálékszerzés minden olyan formáját, amely a zsákmányállat megöléséhez vezet Predáció, préda, predátor - VADÁSZAT - csak a hominidákra jellemző A nagyobb állatok elejtése az eszközökkel is csak ritkán sikerült CSAPATBAN VALÓ VADÁSZAT, KOMMUNIKÁCIÓ, BESZÉD, SIKERESSÉG A legrátermettebb vadászok hordája, csapat fittsége, túlélési valószínűség
Csapatban való vadászat Ezek után viszonylag gyors fejlődés Eszközök tökéletesedése, beszéd ZSÁKMÁNY MEGOSZTÁSA Indián vadásztánc
Több fehérje, koponyatérfogat növekedése Nagyobb inteligencia, kreativitás, szervezőképesség
Sikeres vadászat, közös lakoma HÚSEVÉSSEL VÁLT SZOCIALIZÁLÓ TÉNYEZŐVÉ
„az ember először és legfőképpen vadászként talált magára, és a vadászat által vált az élővilág uralkodó fajává”. Clark Genetikai rögzülés a törzsfejlődés során – ősvadász elmélet Bizonyítékok: inuitok fókavadászata Civilizáció terjedése, fegyverek tökéletesedése nyomán AZ ŐSVADÁSZAT HÁTTÉRBE SZORUL - KIHALÁS
2. A LÉTFENNTARTÓ VADÁSZAT HÁTTÉRBE SZORULÁSA Vadászat iránti affinitás töb százezer év alatt rögzült az emberiségben
Homo Sapiens állatokkal kapcsolatos tapasztalatai állattenyésztés, háziasítás
Időben és földrajzilag nem egyformán megy végbe NÖVÉNYTERMESZTÉS kialakulása 12ooo éve a Tigris felső folyásától keletre vadkárok fogalma – A vadállomány mint veszélyforrás Az ókori civilizáció kialakulásával átalakult a vadászat szerepe is. Vadászat mint kiváltság, a vad „királyi ellenfél”
A vadászat mint ügyesség, erő, rátermettség bizonyítása Gladiátor állatküzdelmek Vadászfegyverek mint harcászati eszközök, fajtársakkal való harcok Jó vadász – jó harcos: a vadászat a harcedzettséget is biztosította Nagyvadászatok logisztikája – hadgyakorlatnak megfelelő pobléma jobbágyok beszolgáltatási kötelezettsége – népi vadfogások gazdag tárháza A 19. században kezdik a vadászatot sportnak tekinteni – mennyiségi szemlélet TUDATOS VADGAZDÁLKODÁS TERÜLETE, TRÓFEASZEMLÉLET Fenntartható hasznosítás alapjai, mértéktartó vadászat szükségessége
GAZDASÁGI SZEMLÉLET NAPJAINKBAN
3. A FENNTARTÓ VADÁSZAT Vadászni azért lehet, mert van vad, és ott lehet, ahol van vad. E triviális gondolatsor a vadfajok populációinak jelenlétét, megőrzését és fenntartható hasznosítását tételezi fel. HOZAM SZINTŰ VADGAZDÁLKODÁS Eltartóképesség - maximális állomány, élőhelyfejlesztés populációméret
K
Eltertóképesség-maximális egyedszám
K 2
Maximális hozam
év
Bölcs hasznosítás
A genetikailag rögzült vadászösztön feszínre kerülése • környezettől, neveltetéstől függ: „bontott csirke szindróma” ( Faragó 2oo9) • virtuális vadászat: fotózás(mindig van zsákmány)
Személyi vagy tárgyi feltételek hiánya: PÓTCSELEKVÉS: - jelképes szelid és durva vadászat A jelképes szelíd vadász a vadászszenvedélyét munkában éli ki „munkamániás pszeudovadász „ vagy valamely, a "zsákmányolást biztosító" póttevékenységben találja meg „frusztrált vadász” A vadászatnak az alábbi szakaszai vannak: 1) a vadászat előkészítése, 2) a vadászterület felkeresése, 3) maga a vadászat, 4) a zsákmány birtokbavétele, birtoklása.
• destruktív vadászat: háború, bűnözés: hajtja a vérük Összegezve: vadászati formák túlélése, illetve kialakulása életmód- és társadalomfüggő természetes életmód körülményei között fennmaradt a létfenntartó vadászat természettől távoli életmód körülményei között: jelképes: szelíd durva vadászati formákká alakul át az ősi létfenntartó vadászat
Valamilyen formában mindenképp felszínre kerül az emberből a vadász mivoltja
4. VADÁSZATI KULTÚRA Az előember világát elsősorban a létét biztosító vad és annak vadászata jelentette Ábzolása csak tapasztalati úton volt lehetséges, ahogy ő megélte az első ábrázolások kizárólag a vadról és a vadászatról szóltak(ALTAMIRA)
Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az első képzőművészek vadászok voltak
Hitvilág: rituálék, vadászat előtti táncok, ütemezés Dobok, csontfurulyák használata ZENE KIALAKULÁSA
A közép- és újkorban a nemesi vadászatok fontossága: • vadászkastélyok- több napos „mega-vadászatok” •MÉRTÉKTELEN ÖLDÖKLÉS A katolikus egyház szentjei a mértékletesség és a vad védelmének üzenetét hirdették Krisztus jelével, a kereszttel: SZt. HUBERTUSZ látomásai HUNOR és MAGOR legendája
A sztyeppei népeknél azonban a ragadozó madarak tisztelete is megjelenik társ-totemállat egy "héja-forma madár", ahogy Anonymus írta, vagyis a turul.
előtérbe kerül a vadászatnak egy más dimenziókat érintő, lelket építő szerepe is. A szépirodalom és a szakirodalom megjelenése
5. A VADÁSZETIKA "A vadászat vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás.„ Széchenyi, Ünnepnapok • a vad elejtése nem kizárólagos cél, inkább a hozzá vezető út, maga a vadászat • a tehnika fejlődésével ÖNMÉRSÉKLET, ESÉLYEGYENLŐSÉG "A vadászatban mint sportban ... az ember a legszabadabb módon lemond felsőbbrendű emberi voltáról.„ "A jó vadászhoz hozzátartozik a nyugtalan lelkiismeret a halállal kapcsolatban, amit éppen ő hoz a pompás állatra." ORTEGA Élet – halál misztériuma, megsokszorozódik az állat misztériuma miatt A ravatal, a levett kalap, az utolsó falat, a seb elfedése, a főhajtás vagy az adott faj egyedének halálát zengő kürtjel, mind a legyőző atavisztikus tiszteletét fejezi ki a vad, az elvett élet előtt. Trófea : hajdan győzelem jele, ma már a beteljesülés tárgyiasult formája
Etikai korlát állítása magunk elé, C.I.C. Nemzetközi szövetség etikai bízottsága: Vadászat Kódexe elvek:
1. a természetért érzett felelősség elve; 2. a hozzáértés és szaktudás elve; 3. az állatok méltóságának elve; 4. az önmérséklet elve; 5. az esélyadás elve; 6. a biztonság elve; 7. az együttműködés elve; 8. a hagyományőrzés elve.
A vadászat nem csupán a természetben, de magában a vadászó emberben is folyamatos változásokat indukál. Akkor tölti be hivatását, ha jobbá tesz. A vadászatot a kultúra és az erkölcs emelte fel az egyszerű zsákmányolás szintjéről a nemes szenvedélyek és a vadállomány felelős kezelésének társadalmilag is igényelt és elismert szintjére, és a jövőben is csak a kultúra és az erkölcs tarthatja fenn.
Köszönöm
megtisztelő
figyelmüket!!
Forrásmunka: Miért vadászunk? Prof.Dr. Faragó Sándor