Az Eszterházy Károly Fıiskoláról A TTK és a Földrajz Tanszék képzési profilja Kari és tanszéki projektek A Meteorológia és a Klimatológia oktatása A FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET bıvítése További módszertani segédeszközök
XVIII. Század – Gróf Eszterházy Károly egri püspök négy fakultásos egyetem mőködtetésére alkalmas, minden feltételt biztosító, korszerő oktatási épületet építtetett.
1774-tıl a Líceumnak elnevezett épületkomplexumban elkezdıdött a képzés. 1852– 1948-ig érseki tanítóképzıként mőködött. 1949-tıl Pedagógiai Fıiskola
hely.
Középisk. tanuló ezer lakosra
1. Tokaj 29. Nyíregyháza Eger 4. hely
db.
Felsıokt. tanuló ezer lakosra
db.
Nappali fıisk. /ezer lakos
250 Gyöngyös
469 Gödöllı
97 M .m.óvár
29 Mezıtúr
150 5. hely
db.
123 1. Vác
141 8. hely
Eger népessége 2007. július 31-én 56 082 fı volt. 2009/2010-ben a teljes létszám eléri a 9000 hallgatót. 30 egyetemi szintő (MA, MSc.) képzés, ebbıl 25 tanár szakon. 2010-ben 3060 hallgató nyert felvételt az EKF-re! Ebbıl 1081 fı a TTK-n kezdi meg tanulmányait!
Oktatás Összes (15 mutató)
18 2. Eger 288 város 63 közül
Célcsoportok
LL-HALL – Lifewide and Lifelong Learning Hall
Alapítója Dr. Udvarhelyi Károly (1948. IX. 1 - 1970. III. 1.), akinek neve ma is szerepel az egyik gyakran használt általános iskolai földrajz tankönyv szerzıi között. 2010) A Földrajz Tanszék oktatónak száma (1949-2009) 14 12 10 8 6 4 2 0 1945
1955
1965
1975
1985
1995
2005
2015
A Földrajz Tanszék hallgatói létszáma 2009 szept. 1.-én 2010
Fıiskolai képzésbı l IV. évf.
MA
2010
Összese n
63
56
44
14
5
230
23
47
63
26
42
48
170
70
110
119
70
56
53
400
Tagozat
BSc I. évf.
BSc II. évf.
BSc III. évf.
Nappali
62
47
Levelezı
32
Együtt
94
2009-ben a földrajztanár szakra (MA) országosan 273 jelentkezés történt. Ennek 39 %-a Egerre esett, annyi mint Debrecenbe, Szegedre és Pécsre együttesen! Felvételi arányunk a földrajztanár szakon 30 %-os, megegyezıen az országos átlaggal.
Természetföldrajzi kutatások Földtani és ıslénytani kutatások
Éghajlatkutatás - klímaváltozás hatásai
Társadalomföldrajzi és területfejlesztési kutatások
EU Interreg IV-es programja által finanszírozott nemzetközi RUBIRES (Rural Biological Resources) 2009–2011
projekt – Cél, egy adott célterület megújuló energiaforrásainak számbavétele és hasznosításuk megtervezése, illetve kísérleti projektek kidolgozása.
Oktatásmódszertani fejlesztések A földrajztanítás korszerő módszerei (IKT) – FÖLDRAJZ nEtSZKÖZKÉSZLET Klimatológiához – éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan Mérés és értékelés a földrajztanításban Elektronikus tananyagfejlesztés
Térinformatikai kutatások Tudományos diákköri tevékenység segítése Elsısorban az alkalmazott földtan és ıslénytan területérıl (utóbbi évtizedben 44 hallgató, 2 db I. hely, 3 db
II. hely, 7 III. hely, 9 különdíj)
Természetföldrajzi és Földtani kutatólabor 600 tételbıl álló ásványgyőjtemény 1500 tételbıl álló kızetgyőjtemény 3000 tételbıl álló ısmaradvány-győjtemény
Planetárium COSMODYSSÉE IV. típusú planetárium (a francia R.S.A Cosmos cég legújabb
fejlesztésének eredménye). A 6 m átmérıjő (57 m2 felülető), félgömb alakú kupola felületére kivetíthetı a csillagos ég látványa a Föld bármely pontjáról.
Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) hivatásos észlelı állomása Napi 10 alkalommal végez megfigyeléseket 1994. január 1 óta folyik a minden felszíni elemre kiterjedı, az OMSZ professzionális hálózatának részét képezı meteorológiai megfigyelés. EUMETSAT Mőhold-vétel 3 évre szóló oktatási és tudományos célú felhasználói engedély
Meteorológia és klimatológia (BSc. 1. évf.) „A meteorológia a légkör fizikája”, + kémiája; a klímaváltozás alapjai, városklíma + más, levegıkémiai kérdések
Megújuló energiaforrások (BSc. 2. évf.) Az alapképzésben nemrég kötelezıvé tett tárgy; A klímaváltozáshoz kapcsolódóan tudomány kérdései, a hatások, az alkalmazkodás és a kibocsátás-mérséklés lehetıségei (a megújulók arányának bıvítése ennek egyik módja).
A légkör mint erıforrás és kockázat (MA 1. évf.) A légköri mozgásrendszerek térbeli és idıbeli jellemzıi. A légkör, mint erıforrás a vízkészletek, a természetes- és a mővelt növénytakaró,
a közlekedés, az építés és az ember számára. A légkör, mint kockázat. zat A légkör fizikai állapotával kapcsolatos
kockázatok a tér-idı lépték csökkenı sorrendjében.
Éghajlatváltozás, hatások, válaszadás (MA 2. évf.) Választható tárgy. A nagyobb óraszám és a legalább két év idıköz azoknak is érdekessé teszi a kérdéskör teljes kifejtését, akik már hallották a téma alapjait. A felépítés kiemelten tárgyalja az önálló tanulás forrásait, amelyekre ebben a sok vitával és újdonságokkal teli témakörben szükség van.
Megismerteti magát a klímaváltozást a tanulókkal, hogy mi a klímaváltozás lényege, mitıl függ a gyorsasága mik lehetnek a világmérető és a helyi következmények mit tehetünk azért, hogy a melegedés lassú és kicsi maradjon miben és hogyan kell alkalmazkodni a változásokhoz. Ugyanígy, a klímaváltozás kapcsán mód nyílik a környezet, más részben kapcsolódó,
problémáinak megértetésére is, is mint pl. ózonlyuk, savasodás, városi légszennyezettség, fenntarthatóság, megújuló energiák, környezetkímélı építkezés, komposztálás, stb. Felhasználja a klímaváltozást a fizika, kémia, biológia, és földrajz kérdéseinek tárgyalásához,
mint pl. a szén körforgalma; az elektromágneses sugárzás; az általános légkörzés; hazánk területének medence-jellege; a fotoszintézist meghatározó feltételek, a városi hısziget-hatás; stb.
A közoktatás segítésének másik módja a klímaváltozáshoz kapcsolódó
ismeretek és életmódváltás megismertetése, amelyhez nemrég sikerült elnyernünk a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány támogatását is. A projekt célja két oktatási segédanyag összeállítása, gyakorlóiskolai kipróbálása és a tapasztalatokkal együtt történı közreadása, amelyek elısegítik az általános (5-8. osztály) illetve a középiskolás (9-10 osztály) A segédanyagok segítsék a tanulók éghajlat-változással kapcsolatos ismereteinek mélyítését, klíma- és környezet-tudatos magatartásának kialakulását, s így az idıjárási szélsıségek idején tanúsítandó, racionális viselkedést. E célokat Tanszékünk négy oktatója és a Fıiskola Gyakorló Iskolája, mint a segédanyagok használhatóságát azonnal a gyakorlatban kipróbáló életközeg valósítja meg.
A természettudományokat oktató tanárnak mindenrıl tudnia kell, ami a való
életben a szakmájával kapcsolatos. Különösen igaz ez azokra az eszközökre, amelyek segítségével akár a tényszerő ismeretek, akár a szakma belsı- és más diszciplínákkal határos összefüggései jól kiemelhetık. Mindkét szempontból ilyen eszköz a mőholdas képalkotás és –
feldolgozás. Hiszen ez az eszköz képszerően elénk tárja a földfelszín apró részleteit is. Egy 2009-ben indult, TTK Kari kezdeményezés nyomán rendelkezünk immár az Európai Meteorológiai Mőholdak felhasználását szabályozó szervezet az EUMETSAT 3 évre szóló oktatási és tudományos célú felhasználói engedélyével.
Az EKF 9000 hallgatójával, több mint 300 oktatójával és 30 mester-
képzésével (ebbıl 25 tanárképzés) az ország elsı fıiskolája. A Természettudományi Kar (benne a testnevelés képzéssel) ebbıl
mintegy 30 %-ot képvisel. A Földrajz Tanszék hallgatóinak száma mintegy 400, oktatóinak száma
2010. szept. 1-jén 13,5 fı, ebbıl 10,5 fı minısített. Az alap- és a mesterképzésben is 2-2 tárgy tartalmazza fı össze-tevıként
a meteorológiát, összesen 10 óra terjedelemben. Ezen belül a klímaváltozás kapja a legnagyobb hangsúlyt, ideértve a
közoktatás támogatását is, közvetlen oktatási segédanyagokkal és internetes honlappal.
[email protected]
