A SZENTÁGOTHAI JÁNOS KUTATÓKÖZPONT TUDOMÁNYOS PROFILJA
Pécsi Tudományegyetem Innovációs Nap
2012. május 22.
Hogyan indult a program?
Science, Please! PTE Science Building létrehozása, egyetemi informatikai infrastruktúra-fejlesztés
C
B
A
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TIOP-1.3.1/07/1
Pécs, 2007. december 10.-2008. szeptember 30.
A Science Building korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új kutatóintézmény, amely a természettudományi oktatás, kutatás és innováció minden oldalát fejleszteni kívánja. Komplex és szoros együttműködést tervez vállalatokkal és rugalmasan reagál a kutatási trendekre, a tudásalapú gazdaság igényeire. A
Dél-Dunántúli Régió életében évtizedes hiányt pótló kutatóközpont a korábbiakban szétaprózott kutatási potenciált a Pólus programban megfogalmazott egészségipar és a környezetipar köré koncentrálja.
Kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel az emberi élet fenntarthatóságát szolgálja magas színvonalú műszerháttérrel és laboratóriumokkal.
Hol tartottunk 2011 augusztusában?
2011. Június: az építkezésre kiírt közbeszerzési tender eredményhirdetése Grabarics Építőipari Kft. Június 28: szerződéskötés Július: az építkezés megkezdése Várható átadás: 2012. szeptember
Hol tartunk most? Mi lesz őszre?
2012. Április: PTE Szenátusi ülés- Szervezeti, működési
és finanszírozási koncepció elfogadása Szervezeti és Működési Szabályzat kidolgozása folyamatban Május 15-29: Műszaki átadás Szakhatósági bejárások Június 30: Projekt zárása Október 29: Ünnepélyes megnyitó, névadó ünnepség
Szentágothai János Kutatóközpont (SzKK)
A PTE tudományos helyzetére vonatkozó SWOT elemzés tanulságainak ismeretében az SzKK stratégiai célkitűzései: 1. Kritikus tömeg létrehozása, a megfelelő hely, infrastruktúra, műszeres és kutatói koncentráció biztosítása, valamint ennek oktatási célokra történő felhasználási lehetőségeinek megteremtése, új képzési formák kidolgozása megvalósítása 2. Az egyetemi felfedező kutatások központja, egyben a kutatóegyetem jelképe 3. A kutatói utánpótlás nevelésének helyszíne 4. A pályázati aktivitás növelése, K+F+I források vonzása, projektgeneráló hatások kiaknázása 5. Technológiai- és tudástranszfer, a régióban vállalkozások alapkutatási igényeinek kielégítése
működő
6. A régió versenyképességének növelése: Elismert, kiemelkedő tudományos potenciállal, erős akadémiai és ipari kapcsolatokkal rendelkező infrastrukturális és tudásbázis kialakítása
Az SZKK kutatócsoportjai-1 1.
Wnt jelátviteli kutatócsoport
Pongrácz Judit
2.
Nyirokszövet fejlődésbiológiai kutatócsoport
Balogh Péter
3.
Reproduktív és tumor immunológiai kutatócsoport
Szekeres Júlia
4.
Jelátviteli kutatócsoport
Szeberényi József
5.
Funkcionális genomika kutatócsoport/ Proteomika labor
Sümegi Balázs, Márk László
6.
Funkcionális fehérjedinamikai kutatócsoport
Nyitrai Miklós
7.
Mikrobiális biotechnológia kutatócsoport
Fekete Csaba
8.
Virológiai kutatócsoport
Jakab Ferenc
9.
Humángenetikai és farmakogenomikai kutatócsoport
Melegh Béla
10.
Növénybiológiai kutatócsoport
Jakab Gábor
11. Lab-on-a-Chip kutatócsoport
Kovács L. Gábor
Az SZKK kutatócsoportjai-2 12. Neuroendokrinológia kutatócsoport
Miseta Attila, Kovács L. Gábor
13. Molekuláris Farmakológia
Helyes Zsuzsanna
14. Kísérletes sebészet
Jancsó Gábor
15. Neurobiológiai kutatócsoport
Gábriel Róbert
16. Magatartásélettani kutatócsoport
Hernádi István
Analitikai Kémiai és Geoanalitikai kutatócsoport
Kilár Ferenc, Felinger Attila
17.
18. Nagy intenzitású terahertzes kutatócsoport
Hebling János, Almási Attila
19. Légkörfizikai kutatócsoport
Geresdi István
20. Spektroszkópia kutatócsoport
Erostyák János
21.
Zöldkémiai kutatócsoport
22. Erőforráshatékonyság kutatócsoport
Kollár László Kiss Tibor, Kistelegdi István
1. Wnt jelátviteli kutatócsoport Pongrácz Judit PTE ÁOK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet
Tüdőszövetek differenciálódását specifikusan szabályozó faktorok és öregedés során fellépő változások meghatározása
A tüdőszövetek regenerációját meghatározó faktorok, molekuláris mechanizmusok azonosítása
A tüdő időskori funkciócsökkenése molekuláris hátterének analízise, molekuláris markerek és támadáspontok azonosítása
Komplex, vaszkularizált humán tüdőszövet in vitro előállítása gyógyszertesztelés és implantáció céljából
Természetes immunitás sejtjei a humán tüdőmodellben betegség modellek kifejlesztésére SAEC+NHLF+Makrofág HE festett szöveti metszet
University of Birmingham, UK European Biotechnology Network Strossmayer University of Osijek Organovo Ltd, USA
SAEC+NHLF+Makrofág
Szöveti metszet, fiziológiás festéssel előfestett sejtekkel Makrofág
2. Nyirokszövet fejlődésbiológiai kutatócsoport
Balogh Péter PTE ÁOK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Dr. Kellermayer Zoltán PhD hallgató Dr. Talabér Gergely Kutatási terület, technológiai platformok: Perifériás nyirokszövetek fejlődésbiológiai vizsgálata, krónikus gyulladások nyirokszöveti neogenezise Monoklonális antitestek, celluláris és molekuláris immunológiai eljárások Transzgenikus/KO egerek, többszörös mutáns kombinációk, allogén és xenogén kiméra
nkx2-3-/Thy-1/CD90 (# IBL-1) CD45RC (# IBL-8)
nkx2-3-/- → BALB/c
R1
IgM R2
Sn/CD169 (# IBL-13) MARCO (# IBL-12)
CD21
BALB/c
CD23
BALB/c → nkx2-3-/-
IBL antitestek I: funkcionális markerek az egér nyirokszövet „parenchyma” sejtjein Klón
Specificitás
Felismert sejt
IBL-1, IBL-6/13, IBL-6/23
Thy-1/CD90
T-sejtek (neurális sejtek, Kupffer-sejtek)
IBL-3/5, IBL-5/22
MHC-II.
APC (B-sejtek, makrofágok, thymus epithel, stb.)
IBL-3/25
CD8
Cytotoxikus T-sejtek (thymocyták)
IBL-3/14
CD24
B-sejtek, erythroid sejtek (thymocyták)
IBL-3/16, IBL-5/25
CD45/L-CA
Leukocyták
IBL-6/2
CD11a/LFA-1
Leukocyták
IBL-8
CD45RC
B-sejtek, cytotoxikus T-sejtek
IBL-15
? (EMA?)
Makrofágok, centroblastok, (hámsejtek)
IBL-16
IgM
B-sejtek, plazmasejtek
IBL-17
? (CD41?)
Thrombocyták, megakaryocyták
DaB1
H-2Kb
H-2Kb hordozó sejtek (hemopoetikus és egyéb)
DaB2
I-Ab
I-Ab hordozó APC
Bro1/4
BrdU
Proliferáló sejtek (S-fázis)
F4/1
Fluoreszcein
Fluoreszcein-jelölt sejtek
IBL antitestek II: topográfiai markerek nyirokszöveti stroma-komponenseken Klón
Specificitás
Felismert sejt
IBL-7/1, IBL-22
?
Marginális sinus és vörös pulpa I. endothel
IBL-7/22, IBL-19, IBL-21
?
Pan-endothel és PALS/vörös pulpa retikulum
IBL-9/2
?
Vörös pulpa II. endothel
IBL-10
?
Fehér pulpa I (T/B határ) fibroblast/ECM (?)
IBL-11
?
Fehér pulpa II (PALS) és marginális zóna fibroblast/ECM (?)
IBL-12
MARCO
Marginális zóna (MZ) makrofágok
IBL-13
Szialoadhezin CD169
MZ metallofil makrofágok (MOMA-1/Siglec-1)
IBL-18
VCAM-1 CD106 (?)
T-zóna stroma-sejtek, aktivált FDC, vörös pulpa makrofágok/retikuláris stroma
IBL-20
VE-cadherin CD144 (?)
Endothel
Elnyert támogatás (2012-14) $84,150
3. Reproduktív és tumor immunológiai kutatócsoport Szekeres Júlia PTE ÁOK Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet * A PIBF (Progesteron-Indukálta Blokkoló Faktor) invazivitásban, (daganatok, trophoblast) angiogenezisben és apoptózisszabályozásban betöltött szerepének, valamint az oxidatív stressz membrán fluiditásra és PIBF receptor expressziójára kifejtett hatásainak vizsgálata. * A PIBF receptorának klónozása, a szolubilis PIBF receptor kimutatására szolgáló ELISA teszt kifejlesztése, amely a terhesség és a tumornövekedés monitorozására alkalmas diagnosztikus eszközzé fejleszthető.
• Invazivitás vizsgálata PIBF knock down tumor és trophoblast sejtvonalakon
• Invazív jelátvitel vizsgálata PIBF kezelt tumor és trophoblast sejteken • A PIBF clonozása eukaryota sejtekben • A PIBFR izolálás • PIBFR-specifikus ellenanyagok előállítása • A PIBFR kimutatására alkalmas ELISA teszt kidolgozása Friedrich Schiller University, Jena, Germany Humboldt University Berlin University of Rijeka Department of Obstetrics and Gynecology, Poissy Saint Germain Hospital, Versailles-St Quentin University, France INSERM U 563,, Toulouse, France
4. Jelátviteli kutatócsoport Szeberényi József Pap Marianna PTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézet *PC12 patkány tumor sejteket onkolítikus Newcastle betegség vírus (NBV) több száz gén indukcióját idézi elő, több száz gén pedig represszálódik a fertőzött sejtekben. *Az onkolítikus hatásban fontosnak ítélt gének által kódolt fehérjék részletes vizsgálata: expresszió és poszttranszlációs módosulások (foszforiláció, ubikvitináció, ISGiláció stb.), ezek időkinetikája NBVfertőzött PC12 sejtekben, majd különböző NBV-érzékenységet mutató humán tumor sejtvonalakban. *A vírusérzékenység szempontjából fontos fehérjék azonosítása, jelentőségük siRNS knockdown kísérletekben való tesztelése.
5. Funkcionális genomika kutatócsoport Sümegi Balázs
PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Proteomika Laboratórium: Márk László
•A sejtek energiaellátásában kulcsszerepet játszó mitokondrium integritása meghatározó a sejt túlélése szempontjából. • A mitokondrium membránjában található permeabilitás pórusok részleges, vagy teljes megnyílása apoptotikus, illetve nekrotikus sejthalálhoz vezet. • A DNS hibajavítás iníciálásában jelentős szerepet játszó nukleáris enzim, a PARP-1 túlzott aktivációja elsősorban nekrotikus, illetve autofágiás sejthalálhoz vezet.
SOUL activation
HO3538
HSP 16.2
• A genetikai háttér, • a sejten belüli jelátviteli folyamatok • és vegyületek hatásámechanizmusának tanulmányozása útján új célpontok azonosítása, amely támpontot ad arra, hogy életmódváltással, megfelelő kiegészítő táplálkozással, illetve gyógyszeres beavatkozással hogyan előzhetőek meg a szív és agyi érrendszeri, valamint neurodegeneratív megbetegedések, a 2 -es típusú diabetes, illetve a rák, és lehetőséget ad a kezelés,
majd az azt követő rehabilitáció hatékonyságának növelésére.
6. Funkcionális fehérjedinamikai kutatócsoport Nyitrai Miklós PTE ÁOK Biofizikai Intézet
A sejtváz (vagy citoszkeleton) működésében meghatározó szerepet játszó molekuláris folyamatok pontosabb megértését célozzák Spektroszkópiai (fluoreszcencia és EPR), fluoreszcencia mikroszkópiai, kalorimetria, gyorskinetikai és fehérje biokémiai eljárások alkalmazása
A citoszkeleton nem rendeltetésszerű, hibás működése számos humán betegségben szerepet játszik. Ezeknek a működési zavaroknak a pontosabb megértése, a hátterükben lévő molekuláris mechanizmusok feltérképezése, valamint a vonatkozó szabályozási folyamatok leírása meghatározó jelentőségű a betegségek kialakulásának a megértésében.
Vándorló melanocita (Vic. SMALL).
Zeiss Elyra structured illumination microscope (resolution: ~ 105 nm)
SR-SIM image of mitochondria in cultured mammalian cells (stained with a fluorescent fusion protein containing mCherry).
Thermo Scientific confocal Raman microscope
Color-coded confocal Raman image of a PMMA layer
7. Mikrobiális biotechnológia kutatócsoport Fekete Csaba PTE TTK Biológiai Intézet
*Mikrobiológiai fermentációs rendszer *PGM (Personal Genome Machine) új generációs szekvenáló rendszer *Kapilláris szekvenáló készülék *Folyadékkezelő robot *Gradiens PCR készülék *Real-Time PCR készülék
“State of the art“ oda és vissza: a fermentációtól a teljes genom szintű szerkezeti és funkcionális vizsgálatokig
“State of the art“ oda és vissza:
a
genomikától az intelligens mulekulatervezésen át a fermentációig.
B.
C.
D.
Célkitűzések • Mikrobiális genomok szerkezeti és funkcionális analízise • Eltérő humán sejt és szövettípusok alap („steady state”) és azok kölcsönhatása következtében létrejövő génexpresszió változások vizsgálata • Mikrobiális fertőző ágensek által kórfolyamatok molekuláris szintű vizsgálata
okozot
• Reaktív oxigén és nitrogén gyökök szabályozásának kutatása mikrobiális model rendszerekben
• Mikotoxinok termelése, felhalmozódása, hatásmechanizmusa és detoxifikálása
8. Virológiai kutatócsoport Jakab Ferenc
PTE TTK Biológiai Intézet
Pintér Réka
Kemenesi Gábor
Dóró Renáta
Németh Viktória
Madai Mónika
Oldal Miklós
Zoonózisok (zoonótikus fertőzések) “Olyan állatokról emberekre terjedő fertőző betegségek, melyeket egy teljesen vagy részben új, ismeretlen mikroorganizmus okoz vagy egy már ismert kórokozó ami új területeken illetve új fajokban jelent meg, ott ahol eddig a betegség ismeretlen volt.” (WHO, 1992)
A kutatócsoport tudományos témái 1. Hantavirus kutatás • epidemiológiai, molekuláris virológiai és klinikai vizsgálatok Németh Viktória Oldal Miklós Madai Mónika Dr. Jakab Ferenc
2. Krimi-kongói vérzéses láz • rekombináns fehérje, szerológia • transzfektáns sejtvonal létrehozása
Németh Viktória Dr. Jakab Ferenc
3. Kullancsok által terjesztett kórokozók vizsgálata • vírus kimutatás, molekuláris virológia
Pintér Réka
4. Szúnyogok által terjesztett kórokozók vizsgálata • vírus kimutatás, molekuláris virológia Kemenesi Gábor
Magas biológiai biztonsági szintű laboratóriumok
Biosafety Level 3 (BSL-3)
Szentágothai János Kutatóközpont
Biosafety Level 4 (BSL-4) Speciális laboratóriumi körülmények kimagaslóan veszélyes, illetve egzotikus mikroorganizmusokkal történő munkákhoz, amelyek a munkavégzés során levegőn át, laboratóriumi fertőzéseket okozhatnak és a velük történő fertőződés halálos kimenetelének kockázata igen magas!
9. Humángenetikai és farmakogenomikai kutatócsoport Melegh Béla
ÁOK, Genetika Intézet *Farmakogenetikai, farmakogenomikai és humángenetikai kutatások bővítése *Betegség specifikus biobank létrehozása, bővítése. *Új generációs molekuláris genetikai módszerekkel végzett kutatások a roma populációban széleskörű adatállomány létrehozása céljából *Genotípus-fenotípus elemzések *Tömegspetrometriás facilitással együttműködve a SNP-k és egyéb genetikai variánsok, illetve ezek kombinációjának gyógyszerhatásban játszott szerepének vizsgálata
10. Növénybiológiai kutatócsoport Jakab Gábor
TTK Biológiai Intézet
*Fitokémia: Speciális növényi metabolitok (pl. alkaloidok, fenoloidok, terpenoidok, cianogén glikozidok) és nektáralkotó cukrok, továbbá tartaléktápanyag jellegû fruktánok fitokémiai kimutatása és mennyiségi mérése vékonyrétegkromatográfiás és denzitometriás módszerrel. CAM-taxonok (Sedum) almasav-akkumulációjának dinamikáját klímakamra segítségével, fotometriás módszerrel. Bioautográfia alkalmazására (antimikrobiális hatóanyagok gyors kimutatása, fenolok szerepe a formaldehid-ciklusban). Az MTA SZBK Növénybiológiai Intézetével együttmûködve különbözõ bioaktiv növényi metabolitok hatása a fotoszintetikus elektrontranszportra. *Kórélettan: Lipid eredetû szignálmolekulák szerepe a priming kialakulásában. Indukált rezisztencia molekuláris vizsgálata szõlõben. *Növényi molekuláris biológia: Géncsendesítési technikák kifejlesztése (Arabidopsis, szõlõ, kukorica).
11. Lab-on-a-Chip kutatócsoport Kovács L. Gábor PTE KK Laboratóriumi Medicina Intézet Vermes István Bódis József Ertl Tibor Biomarker analízis Biomarker: Objektíven mérhető jellemző, amely segít megítélni a *normál biológiai folyamatokat *kóros folyamatokat *gyógyszeres kezelést és a hatékonyságot
A LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKA JELENTŐSÉGE
A patológiai-laboratóriumi vizsgálat a modern medicina legfontosabb szegmense.
Az Amerikai Patológusok Társasága: “A patológiai/laboratóriumi szolgáltatások képezik a klinikai döntéshozatal 70-80 %-ának alapját mind a diagnosis, mind pedig a terápia és a prognosis során.”
LABORATÓRIUMI MÓDSZEREK A BIOMARKEREK KUTATÁSÁBAN
GENETIKA EPIGENETIKA PROTEOMIKA TÖMEG-SPEKTROMETRIA CHIP-TECHNOLÓGIA
12. Neuroendokrinológia kutatócsoport Miseta Attila, Kovács L. Gábor
ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézet
13.
Molekuláris farmakológiai kutatócsoport Helyes Zsuzsanna PTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Szőke Éva Pintér Erika Kemény Ágnes Nagy Péter Szitter István Tékus Valéria Hajna Zsófia Kormos Viktória
Célkitűzések
Az érzőideg-végződések, a neuropeptidek és a neuro-immun interakciók gyulladásos és fájdalommal járó kórfolyamatokban betöltött szerepének feltérképezése és potenciális új gyógyszercélpontok azonosítása.
A gyulladás- és fájdalomfolyamatok intenzitásának komplex megítélése (ízületi gyulladás, bőrgyulladás, légúti gyulladás, bélgyulladás modellek; akut és krónikus fájdalom- és migrénmodellek), új gyógyszerjelölt molekulák hatástani vizsgálata.
In vivo imaging módszerek bevezetése a módszertani repertoárba (mikroCT, fluoreszcens molekuláris tomográfia, kemi-és biolumineszcens optikai képalkotás, intravitális mikroszkópia, lézer Doppler imaging).
In vivo imaging labor
Fluoreszcens molekuláris tomográf Skyscan mikroCT
Nikon intravitális videomikroszkóp
Lumineszcens/ fluoreszcens optikai imager
Laser Doppler Imager
14. Kísérletes sebészet kutatócsoport Jancsó Gábor
ÁOK Kísérletes Sebészeti Intézet
*A szívizom és az érrendszer endogén adaptációs válszmechanizmusainak kísérletes és klinikai vizsgálata * Oxidatív stressz, leukocita és trombocita aktiváció vizsgálata különféle akut és gyulladással járó betegségekben
Lantos János
Ischemia reperfúziós folyamatok klinikai és kísérletes vizsgálata Sejttenyészetek: Szívizom sejttenyészetben a hipoxiás stressz által kiváltott sejtszintű endogén adaptáció vizsgálata Állatkísérletek: Különböző szervek iszkémia-reperfúziójának, postkondicionálásának és kontrollált reperfúziójának vizsgálata Klinikai vizsgálatok: Antioxidáns enzimek genetikai változatai prediszponáló szerepének vizsgálata Postkondicionálás hatásának vizsgálata aortaműtéten átesett betegeknél Endogén adaptáció vizsgálata diabeteszes betegekben A GST polimorfizmusának és a perioperatív szövődmények összefüggésének vizsgálata szívsebészeti beavatkozáson átesett betegekben A kontrollált reperfúzió protektív hatásának vizsgálata érsebészeti betegeken
15. Neurobiológia kutatócsoport Gábriel Róbert
TTK Biológiai Intézet Kísérletes Állattani és Neurobiológiai Tanszék Völgyi Béla
A retina elektrofiziológiai, molekuláris biológiai, morflógiai és funkcionális vizsgálata
Fluoreszcens Ca2+ mérés A
Intracelluláris Ca2+
rendszer a retinális idegsejtek elektromos aktivitásával szorosan 2+ összefüggő intracelluláris Ca képalkotó rendszer szint mérését teszi majd lehetővé képalkotó módszerek segítségével.
Egér retina felszíne: a sejtek Ca2+ indikátorral inkubáltak, így minden sejt fluorescenciájának változása az intracelluláris Ca2+ szintet követi. A fluorescencia szintjének változása látható farmakológiai serkentés hatására.
Patch-clamp retinális elektrofiziológia
A rendszer retinális sejtek elektromos aktivitásának (membránpotenciál és ionáram változások) monitorozását teszi majd lehetővé.
MEA labor
A multielectroda array rendszer lehetővé teszi majd több (max 60) retinális idegsejt akcióspotenciál mintázatának szimultán regisztrációját.
16. Magatartásélettan kutatócsoport Hernádi István Biológiai Intézet Kísérletes Állattani és Neurobiológiai Tanszék
Neurológiai ‘screening’ és alapvető magatartási ‘jellegek’ vizsgálata
Állatelhelyezés ketrecek (IVC rendszer)
Patkány (42) Egér (100) Forrás: ACSBrochureREAD.pdf http://lynxpg.com
Szenzomotoros integráció
Általános aktivitás, exploráció
Depresszió, anxietás
Preferencia és averzió
Kognitív vselkedésmodellek Impulzivitás: késleltetett jutalom leértékelési feladat ‘delay discounting paradigm’ Hernádi I, Kardos P, et al., In progress.
Neuronális aktivitás mérése éber, viselkedő állatban Oyama K, Hernádi I, Iijima T, Tsutsui KI. J Neurosci 30 (2010) 11447-57.
17. Analitikai Kémiai és Geoanalitikai kutatócsoport
Kilár Ferenc TTK Kémiai Intézet Analitikai és Környezet Kémiai Tanszék Felinger Attila
*Adszorpciós és anyagátadási folyamatok folyadékkromatográfiában *Biológialiag aktív vegyületek vizsgálata *Lipopoliszacharidomika: endotoxinok alkotórészeinek szerkezetvizsgálata *Környezeti kémia és geomikrobiológiai kutatás: vasoxidáló baktériumok (szulftá redukálók és szulfid oxidálók) vizsgálata *Paleokörnyezeti rekonstrukció: O és C izotópok vizsgálata fosszilis gerinces fogak bioapatitjában *Mállási folyamatok stabilizotópos vizsgálata: Fe izotópok vizsgálata a paleotalajok Fe-ásványaiban *Tenger alatti vulkanikus környezetek kutatása különös tekintettel az ércképződésre (Mecsekben)
18. Nagy intenzitású terahertzes kutatócsoport Hebling János
TTK Fizika Intézet Kísérleti Fizikai Tanszék Fizikai Informatikai Tanszék
Terahertzes sugárzás Az elektromágneses hullámok egy fajtája, melyek rezgési frekvenciája 0,3 - 30 THz, hullámhossza az 1 mm - 10 mm (mikrohullámok és az infravörös sugárzás tartománya között) 1 THz = 1012 Hz , azaz másodpercenként 1 000 000 000 000 rezgés. Alkalmazási területei: Anyagtudomány Biológia Orvosi diagnosztika Biztonságtechnika Szerves molekulák jól azonosíthatók THz-es spektrumuk alapján, amely a molekulák konformációjára és hidratációs (vizes környezetbeli) állapotára is érzékeny lehet. Könnyen mérhető az elektromos tér időbeli lefutása (elektrooptikai mintavételezés)
19. Légkörfizika kutatócsoport Geresdi István
TTK Környezettudományi Intézet Talajtani és Klimatológiai Tanszék Sarkadi Noémi Keresztúri Csaba
Az MM5 előrejelzési modell által számított 925 hPa-os szélmező és a 15 perc alatt lehullott csapadékmező előrejelzése.
* Vegyes halmazállapotú csapadék kialakulásának numerikus modellezése (jégszemek, hópelyhek olvadása) *Jégszemcsék, jégkristályok kialakulásának numerikus modellezése *Modell tesztelése erős dinamikai - microfizikai kölcsönhatást tartalmazó rendszerben (zivatarfelhők) *Esőcseppekben leéjátszódó folyamatok modellezése *Zivatarfelhők kialakulásának modellezése
20. Spektroszkópia kutatócsoport Erostyák János TTK Fizika Intézet Kísérleti Fizikai Tanszék
Fluoreszcencia spektroszkópia: egyre elterjedtebb a biofizikai, biokémiai, orvosi kutatások, nemcsak a tiszta fizika és kémia kutatási területein
HORIBA Jobin-Yvon Nanolog
*rendkívül érzékeny, kedvező időskála *a gerjesztett állapot kb. 10ns élettartama alatt végbemenő molekuláris folyamatok jelentős része hatással van a fluoreszcencia jellemzőire
21. Zöldkémia kutatócsoport Kollár László TTK Kémiai Intézet Szervetlen Kémiai Tanszék
*Kavitandok szintézise: szenzorkémiai célokra használható, kehelyszerű befogadó molekulák
*Új típusú, farmakológiai fontosságú intermedierek
homogénkatalitikus szintézise környezetbarát (’zöldkémiai’) módszerekkel.
*Kémiai szenzorok fejlesztése: elektrokatalizátor alkalmazásával készített H2S mérő mikroszenzor kifejlesztése, vizsgálata *Bioszenzorok, optikai szenzorok kutatása, fejlesztése: enzimaktivitás, gyógyszerszerhatóanyagok szintézise
*Elektrokémiai mikroszkóp: új mérőcsúcsokkal végett kémiai mikroszkópiás vizsgálatok biológiai közegekben, korróziós vizsgálatok
*Gyenge molekuláris kölcsönhatások vizsgálata
22. SMART CITY TECHNOLOGIES kutatócsoport Kiss Tibor PMMK
Erőforráshatékonyság munkacsoport Kiss Tibor; Bachmann Bálint Energiadesign munkacsoport Ifj. Kistelegdi István
Mikro és makro szinten vizsgálja az emberi közösségek erőforrástranszformációs folyamatait: mikro szinten egy-egy épület, makro szinten egy település energia és anyagáramait mérik fel, modellezzik. *Az EU egyik fő fejlesztési irányzata az ún. „Smart cities and communities Initiative” koncepció megvalósítása, mellyel kapcsolatban 2011-ben nyilvános konzultációt folytattak (http://ec.europa.eu/energy/technology/consultations/20110513_smart _cities_en.htm). *Épületek, közösségi közlekedés és városi mobilitás, energia hálózatok, információs és kommunikációs technológiák, decentralizált energia termelés, tiszta üzemanyagok, víz és hulladékszolgáltatás. *EU kezdeményezés: a leghatékonyabb modellek és stratégiák európai terjesztése (http://setis.ec.europa.eu/about-setis/technologyroadmap/european-initiative-on-smart-cities), megvalósítására európai platform is alakult (http://eu-smartcities.eu/).
Aqua skin technológia: Vízközegű homlokzathűtés, árnyékolás
épülethűtési energiamegtakarítás, termikus és vizuális komfortérzet energiahatékony biztosítása, természetes megvilágítás optimálása, opcionális fűtési energiamegtakarítás.
Fotobioreaktor polifunkcionális klímaburok szerkezetek – AlgaSkin, Alga technológia energetikai és manipulációs felhasználhatósága az épületburokban a belső épületklíma javítása, a vizuális komfortérzet és a termikus komfortérzet magasszintű biztosítása, épülethűtési és fűtési energia megtakarítás, természetes fénytechnológia optimálása.
Moduláris, adaptiv polifunkcionális klímaszerkezet mérőállomás terve
Ipari és irodaépület Sikonda Passziv hűtőhatású szellőzőtornyok
Épületaerodinamikai CFD áramlástani szimulációk, a tornylezáró Venturi tányérok működése.
Épületaerodinamikai szélcsatrona méréssoroza
Várt hatások
Az egészségtudományi és a környezettudományi felfedező kutatás megalapozza az innovációs és gazdaságfejlesztő tevékenységet, elősegíti a K+F+Iorientált spin-off cégek fejlődését, ipari és akadémiai kapcsolatok kialakítását.
Tudásalapú, innováció-orientált gazdaságfejlesztési stratégia, melyhez a felsőoktatási bázis kiváló alap.
Új, nemzetközi színvonalú oktatási terek, előadók, szemináriumi helyiségek, laborok segítségével bővül az oktatási kapacitása, megjelenik a TTK és a PMMK számára is az angol nyelvű képzések jelentős infrastrukturális háttere. A projekt új képzési formák indítását, ill. jelentős bővítését teszi lehetővé.
Nemzetközi és hazai pályázatokon való sikeres részvétel, pályázati konzorciumok szervezése.
Köszönet
Sárkány Béla Jakab Ferenc Kukai Tibor
Prof. Kovács L. Gábor Prof. Sümegi Balázs Prof. Gábriel Róbert Czibók Balázs
