TARTALOMJEGYZÉK. 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése 5. oldal. 4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja 8. oldal

1

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

5. oldal

1. Általános elvek

5. oldal

2. A mővészetoktatási intézmény küldetése

5. oldal

3. Az intézmény jogi státusza

6. oldal

4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja

8. oldal

5. Az intézmény külsı, hazai és nemzetközi kapcsolatai

9. oldal

6. A mővészeti iskola nevelési programja

10. oldal

6.1. A nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

10. oldal

6.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

11. oldal

6.3. Tanítás órák, egyes mővészeti ágak személyiségfejlesztési lehetıségek

13.oldal

6.4. A közösségi tevékenység színterei és lehetıségei

14. oldal

6.5. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységek

19. oldal

6.6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

19. oldal

6.7. A szülı, a tanuló, az intézmény, a pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei

20. oldal

6.8. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai

21. oldal

6.9. Az iskola által biztosított mővészeti ágak oktatásának cél-, és feladatrendszere

23. oldal

7. A mővészeti iskola helyi tanterve

25. oldal

7.1. Képzı- és iparmővészeti ág

25. oldal

7.2. Táncmővészeti ág, társastánc tanszak

27. oldal

7.3.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

2

28. oldal

7.4. Az Alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja helyi megvalósításának részletes szabályai

29. oldal

Vizuális alapozó gyakorlatok

30. oldal

Grafika és festészet alapjai

31. oldal

Grafika és festészet mőhelygyakorlat

37. oldal

Környezet és kézmőveskultúra mőhelygyakorlat

52. oldal

Mővészettörténet

71. oldal

Fém és zománcmőves tanszak

87. oldal

Fém és zománcmőves mőhelygyakorlat

87. oldal

Szobrászat és kerámia tanszak

106. oldal

Szobrászat és kerámia mőhelygyakorlat

106. oldal

Vizuális alkotó gyakorlat

119. oldal

7.5. A társastáncoktatás általános fejlesztési követelményei

141. oldal

Gyermektánc

143. oldal

Társastánc

144. oldal

Viselkedéskultúra

152. oldal

Társastánc történet

152. oldal

Társastánc gimnasztika

155. oldal

Történelmi társastánc

157. oldal

7.6. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai

160. oldal

7.7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történı ellenırzési és értékelési módja, valamint a magatartás és szorgalom minısítésének elvei

161. oldal

8. A tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések

165. oldal

3

9. A nevelı-oktató munka ellenırzési, értékelési, minıségbiztosítási rendszere

166. oldal

10. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje

172. oldal

11. Pedagógiai program végrehajtásának személyi és tárgyi feltételei

173. oldal

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke

173. oldal

Táncmővészet

175. oldal

Képzı- és iparmővészet

175. oldal

12. Legitimációs záradék

4

177. oldal

BEVEZETÉS 1. Általános elvek Az alapfokú mővészetoktatási intézmény pedagógiai programja meghatározza: Az iskola nevelési programját, ennek keretén belül: – az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, – egyes mővészeti tevékenység oktatásának cél- és feladatrendszerét, – a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, – a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, – a tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységet, – a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzékét, – a szülı, a tanuló, a pedagógus együttmőködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetıségeit. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: – az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményeit, – az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelezı és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, a tanszakok, tantárgyak szakirányú feladatait, követelményeit, az elıírt tananyagot, – az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, – az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, – az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló szorgalma és teljesítménye értékelésének, minısítésének formáját. 2. A mővészetoktatási intézmény küldetése Az Igazgyöngy Alapfokú Mővészeti Iskola az Igazgyöngy Alapítvány fenntartásában jött létre, 2000-ben. 1999 óta mőködı alapítványunk a mővészeti nevelés céljával alakult, melyben a kezdetektıl kiemelten kezeltük a hátrányos helyzető, roma gyerekeket. Jelenleg a fı tevékenység mellett jelentıs, a szociális területhez kötıdı munkát is végzünk. Egész tevékenységünkben fontos ugyanis, hogy a gyerekeket a szociokulturális környezetével együtt értelmezzük, és a hátrányos helyzetőek számára esélyt adjunk, integrációjukat elısegítsük. Mindez egy komplex problémakezelés keretében történik, a mővészeti oktatáshoz kötıdve. Az intézmény jogi státusza: nem önkormányzati fenntartású mővészeti iskola. Az alapfokú mővészetoktatás tantervi programja lehetıséget nyújt a mővészet különbözı mőfajai iránt érdeklıdı és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken folyó jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemzı fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, tapasztalatára, folyamatos technikai fejlıdésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon képességeiktıl és szorgalmuktól függıen fejleszthetik technikai, elıadói mőveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. Magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevel. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotótevékenységek és a mővészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását. A mővészeti oktatás felkészíti és irányítja a tehetséges tanulókat a mővészeti pályára, illetve az amatır mővészeti életbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és 5

értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetıséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelı mővészeti kultúra, mőveltség megszerzésére. Célunk, hogy az alapoktatást kiegészítve olyan készség és képességrendszereket nyújtsunk, mely harmonikus, sokoldalú, kreatív személyiséget épít. Az iskola célja az iskolahasználók és a fenntartó széles körő elégedettségének elérése. Iskolánkban olyan légkört kívánunk kialakítani, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat, ennek keretében: - tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét, - bevonjuk ıket saját iskolai életük megszervezésébe, - egyéni képességeiket, egyéniségüket az oktatás során figyelembe vesszük, - szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk, - nagy hangsúlyt fektetünk a hátránykompenzációra Az Igazgyöngy Alapítvány iskolaalapító szándékait az alábbiak motiválták: • A Berettyóújfalui Kistérség mővészeti hagyományainak tisztelete, továbbörökítésének felvállalása. • A mővészeti nevelés iránti növekvı igények kielégítése. • A tehetséggondozás és a hátránykompenzálás összekapcsolása. A mővészeti iskola alapításával a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott mővelıdéshez való jog esélyegyenlıség alapján való gyakorlásának lehetıségét kínáljuk a mővészetek területén a Berettyóújfalui Kistérségben.

3. Az intézmény jogi státusza Az intézmény neve: Az intézmény alapítója: Az intézmény fenntartója: Alapításának éve:

Igazgyöngy Alapfokú Mővészeti Iskola OM azonosítója: 102781 Lisztesné Ritók Eleonóra Igazgyöngy Alapítvány, 4100 Berettyóújfalu, József Attila u.11. 2000.

Székhelye: 4100 Berettyóújfalu, József Attila u.11. Oktatott mővészeti ág és tanszak: képzı és iparmővészeti ág (grafika és festészet, szobrászat és kerámia, fém- és zománcmővesség, környezet- és kézmőves kultúra) táncmővészeti ág (társastánc tanszak) Felvehetı maximális tanulólétszám: 1185 fı Az intézmény típusa: alapfokú mővészetoktatási intézmény Képzı és iparmővészeti ág: 2000-tıl Táncmővészeti ág 2000-tıl. Az intézmény alaptevékenysége: Alapfokú oktatás (8520), ezen belül alapfokú mővészetoktatás (852032): Képzı és iparmővészeti ág: grafika és festészet, szobrászat és kerámia, fém- és zománcmővesség, környezet- és kézmőves kultúra tanszakok (kifutó rendszerben az elızı tanterv tanszakaival). Táncmővészeti ág: társastánc tanszak 6

Az oktatás rendje:

Nappali rendszerő oktatás

Az évfolyamok száma: 1-12 évfolyam: 1-2. elıképzı, 1-6. alapfokú, 7-10. továbbképzı évfolyam. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követıen mővészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképzı évfolyam elvégzését követıen pedig mővészeti záróvizsgát tehet. A mővészeti alapvizsga a továbbképzı évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. Az intézmény jogállása: önálló jogi személyként mőködı intézmény Az intézmény mőködési területe: kistérségi (járási) Törvényességi felügyelet:

2011. június 30-ig Hajdú- Bihar megyei Önkormányzat fıjegyzıje 2011. július 1-tıl a Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal

Az intézmény telephelyei: 1. sz. telephely: 4100 Berettyóújfalu, Rákóczi u. 1. Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 90 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 90 fı 2. sz. telephely: 4100 Berettyóújfalu, Puskin u. 42-44. Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 50 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 50 fı 3. sz. telephely: 4110 Biharkeresztes, Hısök tere 15. Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 180 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 180 fı 4. sz. telephely: 4136 Körösszakál, Árpád u. 1. Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 110 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 110 fı 5. sz. telephely: 4135 Körösszegapáti, Kossuth u. 48. Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 135 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 135 fı (A 2013-14-es tanévben az oktatást ezen a telephelyen átmenetileg felfüggesztettük.) 6. sz. telephely: 4138 Komádi, Fı u. 10-18. Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 190 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 190 fı 7. sz. telephely: 4137 Magyarhomorog, Árpád u. 49. Oktatott mővészeti ág és tanszak: Képzı és iparmővészeti ágban: 90 tanszak Felvehetı maximális tanulólétszám: 90 fı 7

Az intézménybe felvehetı maximális tanulólétszám: 1185 fı A feladat ellátást szolgáló vagyon és a vagyon feletti rendelkezési jog: Ingatlan: 1. A székhelyként, illetve az 1. és 2. telephelyként megjelölt ingatlan helyiségeit, részben a berendezési tárgyait a fenntartó Berettyóújfalu Önkormányzatát hozzájárulásával, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól bérli. (címe: 4100 Berettyóújfalu, Dózsa Gy. u. 17-19.) 2. Az 3. telephelyként megjelölt ingatlan helyiségeit, berendezési tárgyait, részben a berendezési tárgyait a fenntartó Biharkeresztes Város Önkormányzatától bérli (címe: 4110 Biharkeresztes, Széchenyi u. 57. ) 3. A 4. telephelyként megjelölt ingatlan helyiségeit, részben a berendezési tárgyait a Körösszakál Önkormányzatától bérli (címe: 4136 Körösszakál, Piac tér 1.) 4. Az 5. 6. 7 telephelyként megjelölt ingatlan helyiségeit, részben a berendezési tárgyait Körösszegapáti, Komádi, Magyarhomorog Önkormányzatának hozzájárulásával a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól bérli. (címe: 4100 Berettyóújfalu, Dózsa Gy. u. 17-19.) Ingóságok: • A fenntartó tulajdonában lévı nagy értékő ingóságok felett, melyek a fenntartó tulajdonát képezik, az intézménynek ingyenes használati joga van. Az iskola a rendelkezésére bocsátott ingóságokat és ingatlanokat nem idegenítheti el, nem adhatja bérbe, és nem terhelheti meg. Minden, a mőködés során kapott, vagy pályázaton elnyert támogatás, eszköz és felszerelés a fenntartó tulajdonát képezi. A gazdálkodással összefüggı jogosítványok: Önállóan mőködı • A fenntartó által megállapított éves költségvetési kereten belül az intézmény önálló gazdálkodásra jogosult. Az intézmény igazgatójának kinevezése: Az igazgatót a fenntartó nevezi ki.

4. Az intézmény környezete, ebbıl adódó profilja Társadalmi, szociális háttér Berettyóújfalu a Nagy-Alföld keleti szélén a Berettyó mellett, Budapest-Nagyvárad vasútvonal mentén fekszik. Távolsága Budapesttıl 220 km. Fontos közutak találkoznak itt, a Debrecen-Szeged és a Budapest-Bukarest fıútvonal. Berettyóújfalu Hajdú-Bihar megye negyedik legnagyobb városa, a bihari térség központja, 2013-tól járási székhely. Lakosainak száma: 16 000-17 000. Berettyóújfalu és környéke egy hátrányos helyzető régió, szerepel a 33 LHH térség listáján, a bihari térség egészségügyi, kulturális, kereskedelmi és oktatási centruma. A térséghez hasonlóan magas a munkanélküliség ráta a városban is. A lakosság jelentıs része a mezıgazdaságból él. Sok a hátrányos helyzető, illetve csonka család, a gyerekek jelentıs hányada veszélyeztetett. A demográfiai helyzetet a születések – így a beiskolázandó gyermekek – számának jelentıs csökkenése és a lakosság elöregedése jellemzi. A legutóbbi idıben az infrastruktúra nagy fejlıdésen ment keresztül. Kiépült a gáz-, a telefonhálózat, a csatornázottság is gyors ütemben növekszik. A város uszodával, sportcsarnokkal, múzeummal rendelkezik. Sajnos a település az utóbbi években a hátrányos helyzető települések között szerepel, az utóbbi évek költségvetési megszorításai a város kulturális-oktatási-egészségügyi helyzetét is negatív irányba befolyásolják. A kistérségre, ahol az iskola még telephelyekkel rendelkezik, illetve vonzással bír, rosszabb a helyzet. Nagyobb a munkanélküliség, kevesebb a családok lehetısége, fejletlenebb az infrasturktúra, nö8

vekszik a létminimum alatt élık létszáma. Jellemzıen növekvı a roma lakosság is. Az iskolák, és más intézmények is társulásokba tömörültek, megpróbálva költséghatékonyabban megszervezni a szolgáltatásokat. Az 1000 fı alatti lélekszámú településeken a legnehezebb a helyzet, van, ahol a gyerekek csaknem 100 %-a igazoltan hátrányos helyzető. Az intézmény tanulói közössége és a szülıi háttér Az iskolai tanulónak nagy része, emelkedı tendenciát mutatva igazoltan hátrányos helyzető, ezen belül magas a halmozottan hátrányos helyzető, zömében szegregátumokban élı, roma tanulók aránya. Mivel alapelvünk, hogy a gyerekeket teljes szociokulturális környezetével együtt értelmezzük, így az iskola mellé olyan komplex esélyteremtı stratégiát társít a fenntartó alapítvány, mely képes a szülıt partnerré tenni, a helyi közösségeket fejleszteni, és az intézményi struktúra hatásait harmonizálni. A modell, melynek a szociális iskolamodell elnevezést adtuk, alternatív integrációs modellként, az alapítvány tevékenységrendszerében fejlesztett, és része a mővészeti nevelés is. Az iskola profilja és arculatteremtı tevékenysége Mind a társadalmi környezet, mind a tanulóközösség összetétele, sajátos profilt kölcsönöz az iskolánknak. Az integrált oktatás elkötelezettjei vagyunk, csoportjaink vegyes összetételőek. A tantárgyi követelményrendszerbe ágyazva nagyon ügyelünk a multikulturális tartalmak megjelenítésére. Iskolánkban meghatározó az alternatív pedagógiai módszerek kipróbálása, illetve kifejlesztése. A kooperatív tanulás, a projektmódszer és a kompetencia alapú oktatás szervesen és természetesen illeszkedik a követelményrendszer teljesítéséhez. Oktató-nevelımunkánkban nagy hangsúlyt fektetünk a szociális kompetenciák fejlesztésére, ezen belül is kiemelten foglalkozunk az együttmőködési képességek fejlesztésével, a toleranciára neveléssel. Célunk annak kinyilvánítása, hogy a mővészet nem elszigetelt tevékenység, hanem az élet minden területén jelenlevı, természetes dolog. A vizualitás áthat mindent, a vizuális nevelés minden tantárgy területébe beépíthetı, segíti a tanulási folyamatokat, a kommunikációt, a legsokoldalúbban alkalmas a személyiség fejlesztésére. Az érzelmi intelligencia leginkább a mővészet eszközeivel fejleszthetı, és erre nagy szükség van a felnıtt életben való boldoguláshoz. Az oktatómunka során mindent megteszünk annak érdekében, hogy tanítványaink az egyéniségüket legjobban kifejezhessék, egyéni megközelítéseik a követelmények teljesítése során leginkább teret kapjanak. Külön gondot fordítunk a mővészeti nevelésre, mint az önértékelést fejlesztı, sikerélményt adó, énkép-formáló tevékenységre. Ennek érdekében kihasználjuk a rajzpályázatok adta lehetıségeket.

5. Az intézmény külsı, hazai és nemzetközi kapcsolatai Partnereink meghatározó jelenıséggel bírnak a fennmaradás, a fenntartás, a tudásmegosztás szempontjából. • Önkormányzatok: Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Komádi, Magyarhomorog, Körösszegapáti, Körösszakál Önkormányzatai, valamint a területükön mőködı általános iskolák, mint fogadó intézmények. • A mőködési terület egyéb, a hátrányos helyzető gyerekekkel, családokkal foglalkozó intézményrendszere, civil szervezetei, egyházai. • Az ország tehetséggondozó mőhelyei, pedagógusképzéssel, vagy szociális képzéssel foglalkozó felsıoktatási intézményei, mővészeti középiskolái, integrációért dolgozó hálózatai, társadalmi szerepvállalást vállaló cégei, határon túli magyar pedagógusszervezetek, európai egyetemek, emberjogi szervezetek, gyermek képzımővészeti neveléssel foglakozó mőhelyek a világ több pontjáról. 9

6. A mővészeti iskola nevelési programja 6.1.A nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Mővészeti alapoktatásunk pedagógiai alapelvei, értékei: • „A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 10.§ (3) bekezdése kimondja, hogy a gyermekeknek, tanulóknak joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklıdésének megfelelı nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú mővészeti oktatásban vegyen részt”. • A mővészeti oktatást végzı iskola típusa eltér a hagyományos tudás centrikus, ismeretközpontú iskolatípustól. Az iskola komplex tudáselemeket közvetít, jártasságokat és készségeket fejleszt, alapvetı mővészeti mőveltséget örökít át. A felnövekvı nemzedéknek ma már nem csak az új ismeretekre van szüksége, hanem arra, hogy az egyén az ismereteket kreatívan, konvertálhatóan fel tudja használni a maga boldogulására, és a társadalom hasznára. Ezért a kompetenciafejlesztésre helyezzük a hangsúlyt. • A korábbi generációk életében a népmővészet volt az a terület, amely, fıleg vidéken egy mindenki számára természetes készségfejlesztést nyújtott. Ebben az érzelmek és indulatok kezelésének eszköztárát, nyelvét, szimbólumrendszerét a lakóközösség, a család adta át, tanította meg. Ez a hagyományozódás mára már megszőnt, közvetlenül nem hat, közvetetten az iskolán keresztül érvényesülhet, ahol tudományosan megalapozott módszerekkel kell azt közvetíteni, tanítani. Az ember minden kifejezési rendszere része a kulturális, népi mővészeti hagyománynak. Az érzelmek, indulatok nyelvében, a szimbólumrendszerben sajátos nemzeti jelleg bontakozik ki. Fellelhetı ez a dalnak, a zenének, a mozdulatnak, a táncnak, a formák és színek használatának, a nagy és nehéz életpillanatok megjelenésének, megünneplésének, és a szokásnak nyelvezetében is. Ezek már a mővészetek kifejezı eszközei. Minél jobban ismerjük ezt a kifejezésrendszert, annál jobban tudjuk a magunk érzelmeit, gondolatait, állásfoglalásait jelrendszerbe önteni, mások számára befogadhatóvá tenni. Megtanuljuk megismerni és tisztelni a másik ember hasonló szimbólumrendszerét, ezáltal növekszik az empatikus képesség is. Kialakul és fejlıdik az identitás, az egyéniség megmutatkozik a mővészi kifejezırendszerben. • A képességek fejlesztése során ismereteket szereznek a gyerekek az egyetemes kultúráról, megtanulják ebben elhelyezni saját nemzeti kultúrájukat. Növekszik általános mőveltségük, mégpedig egy olyan pedagógiai hatásmechanizmusban, amely a jellege folytán erıteljes érzelmi azonosulással, megerısítéssel segít elmélyíteni, beépíteni a tanultakat. • Az iskola az oktató-nevelımunka során különösen nagy gondot fordít a szociális kompetenciák fejlesztésére, hiszen alkotni csak egymást támogató, egymást elfogadó légkörben lehet. Ezért, ahol csak lehet, kitérünk a toleráns magatartás kialakítására, egymás egyéniségének tiszteletben tartására, az együttmőködés fejlesztésre. Alapfokú mővészetoktatásunk célja, feladata, eszközei, eljárásai Az intézmény nevelı-oktató munkájának célja: • a mővészeti nevelés eszközeivel az óvodáskorúak, az általános iskoláskorúak, a középiskolások és a környezetük személyiségformáló tevékenységének kiegészítése, • a mővészetek iránt nyitott, az azt értı személyiség nevelése, • a tanulók mővészeti ízlésének, igényességének, esztétikai kultúrájának megalapozása, • a sokoldalú, mővelt emberré válás segítése a mővészetek ismeretanyagával, eszközeivel, • az arra alkalmas képességő tanulókat felkészítése szakirányú továbbtanulásra, • az érzelmi intelligencia fejlesztése, • egy humánus, személyiség központú mővészet-oktatási módszer segítségével a jóra és szépre fogékony személyiség kialakítása, • a mővészeti nevelés felhasználása a hátránykompenzáció érdekében, 10

•

a tanulók toleranciájának, szociális kompetenciáinak fejlesztése.

Feladatok, eszközök, eljárások: • az egyes mővészeti ágak alapvetı ismeretanyagának megismertetése, • a mővészeti ágak anyagainak, kezelési technikáinak megismertetése, • a mővészi kifejezıkészség kialakításának megalapozása, • a tanulók alkotó fantáziáját kibontakoztatása, az improvizációs készség fejlesztése, • felkészítés a továbbtanulásra, a mővészeti körök, együttesek munkájába való bekapcsolódásra, • olyan érzelmi kapcsolat megteremtése az egyes mővészeti ágakkal, hogy az a tanulók mindennapos szükségletévé váljék, • a mővészeti tevékenység, mint örömforrás biztosítása a diákközösségnek és a tanárnak egyaránt, • a tanulók kommunikációs képességének fejlesztése, • a mővészeti alkotások belsı logikájának megismerésére, a szimbólumrendszerek megértésére történı rávezetés, • a pozitív közösségi érzés kialakítása, az együttmőködési készségek fejlesztése, • a nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó gyerekeket és fiatalokat segíteni abban, hogy megtalálják, megırizzék és fejlesszék identitásukat, vállalják másságukat, és másoknak is megmutassák a kisebbség értékeit, erısítsék a közösséghez való kötıdésüket, • biztosítsa az életkori sajátosságok és az egyéni fejlıdési különbségek figyelembe vételével az egyéni haladási módot, • személyre szabott feladatok megfogalmazása, differenciálás, • a szülıi ház megnyerése a célok megvalósítása érdekében, • kompetencia alapú fejlesztések, tehetséggondozó eljárások, közösségfejlesztı módszerek, • Nevelési eszközök: minta, példa, példakövetés, • Ösztönzı eszközök: megerısítés, biztatás, dicséret, jutalmazás A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az alaptevékenység – a mővészeti oktatás tantárgyai, – valamint a szabadidıs tevékenységek biztosítják.

6.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatok pedagógiai feladatok A mővészeti nevelés az alapoktatást egészíti ki a gyermekek mind teljesebb személyiségfejlesztése érdekében. A gyerekek érdeklıdésüknek és tehetségüknek megfelelıen választhatnak a mővészeti nevelés területei között. A mővészeti nevelést tágabban értelmezve az iskola szélesebb körő személyiségfejlesztésre nyújt lehetıséget. Kiemelten kezeljük ezt a hátrányos helyzető és a roma származású tanulók esetében, ahol a pozitív énkép kialakításához, a hátránykompenzáláshoz, a tanuláshoz való pozitív viszony kialakításához is felhasználjuk a mővészeti nevelés adta lehetıségeket. Ennek érdekében követelmény iskolánkban az egyéni fejlesztés, a munka differenciálása. Szeretnénk, ha tanítványaink a mővészetet nem elszigetelt területként, hanem az élet minden területét átszövı, természetes tevékenységként élnék meg azt. Az alapfokú mővészeti nevelés feltárja a mővészet megörökítı, átörökítı szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A mővészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a mővészetek területén az eredményes szereplés összetevıi. A mővészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek, megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvıképesség fejlesztéséhez. 11

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megırizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erısítse a közösséghez való kötıdést. „A személyiségfejlesztés az önfejlıdés elısegítése, a belsı lehetıségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetıségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztımunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes.” /Bagdy Emıke/ A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlıen jó feltételeket biztosítunk. Életszakaszok szerinti személyiségfejlesztés Az alábbi életszakaszok jellemzıit a nevelı-oktató munkánk során tudatosan figyelembe vesszük, igyekszünk minden gyereket saját személyiségének és életkorának megfelelı módszerekkel kezelni: 6-8 éves gyerek: Érzelmileg kiegyensúlyozott, nyitott, érdeklıdı, aktív, örömre fogékony. Érzelmei központi szerepet kapnak a megismerésben. Mozgásigénye, játékszükséglete nagy. Figyelmét 1015 percig tudja összpontosítani. Az életkori jellemzık tudatában minél több játékos helyzetteremtés szükséges a nevelési-oktatási folyamatban. 9-10 éves gyerek: Az objektív érdeklıdés idıszaka ez. Erıs közlési vágy jellemzi a gyereket, fontos, hogy erre lehetıségeket kapjon. Kíváncsiság, nyitottság a világra, a miértekre. Fontos feladatunk: A különbözı tevékenységi területek kapcsolódási pontjainak felfedeztetése a gyerekek által. 11-12 éves gyerek: Az egyre szélesedı társadalmi tapasztalatai alapján kiemelt szerepet kapnak a társas kapcsolatok, erıs a kortárscsoportok hatása. Ez a kor a koordináló motorikus képességek fejlesztésének meghatározó szakasza. Feladatunk, hogy erre helyezzük a fı hangsúlyokat. 13-16 éves gyerek: A biológiai és pszichológiai serdülés idıszaka, nagy egyéni különbözıségekkel zajlik. Kialakulóban az autonómia, függetlenedési vágy a felnıttektıl. Felerısödik az önmegismerés vágya. Korlátok, lehetıségek, képességek megismerésére való törekvés a jellemzı. Gyakran a saját korlátok átlépésével is próbálkozik. Önálló véleményalkotás, kritikus szemlélet, kételkedések korszaka ez. Alakul az elvont és konkrét szintek összekapcsolásának képessége, elvont mőveletek végzésére is képes. A pedagógusok feladata e nehéz korszak megélésének segítése. 17-18 éves ifjú: Mivel a továbbképzı évfolyamokon középiskolás korú fiatalok is tanulnak, ezért a körükben felmerülı gondokat – amelyek fıleg a felnıtt szereppel kapcsolatos értékválságból erednek – megfelelıen orvosolnunk kell. Természetesen az iskola feladatai közzé tartozik még az esetleges felmerülı krízishelyzetek kezelése.

Tanítási órán kívüli személyiségfejlesztési lehetıségek Az iskola közösségeit a különbözı tanszakon tanuló tanulócsoportok alkotják. A kortárscsoportok hatékony mőködtetése közösségi élményeken keresztül realizálódik. A mővészeti oktatást végzı intézményünkbe érkezı gyerekek több féle iskolatípusból, földrajzilag egymástól távol esı oktatási intézményekbıl, eltérı szociokulturális környezetbıl, sok esetben kisebbségi, illetve nemzetiségi népcsoportból érkeznek hozzánk. Külön feladatot jelent tehát, ennek a heterogén összetételő tanuló12

csoportnak közösséggé szervezése. Ennek érdekében a tanórán kívül is foglalkoznunk kell tanítványainkkal. A mőhelyfoglalkozásokat vezetı tanárok látják el az "osztályfınöki" feladatokat a csoportokban. Az ı pedagógiai tevékenységük határozza meg az adott csoport közösségi életét. Az éves munkatervben rögzített tanulmányi kirándulások, múzeumlátogatások, fellépések, egyéb tanórán kívüli közösségi programok megszervezése mind, mint közösségépítı elem játszik nagy szerepet. A diákönkormányzat közösségfejlesztı tevékenységét, az éves munkatervében rögzítetteknek megfelelıen végzi. Évente visszatérı rendezvénye a karácsonyi ünnepség, a múzeum- és kiállítás látogatások, illetve a tanévvégi tanulmányi kirándulás. Célunk kialakítani a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak tervezni, összehangolt módon tevékenykedni, a tevékenységet értékelni. A fellépéseken való részvétel jelentısen hozzájárul a személyiség sikerélmény adta fejlesztési lehetıségeihez. Kialakítja a saját és a közösség teljesítménye iránti büszkeség érzését, fejleszti az önértékelést. A tánctalálkozókon, fesztiválokon, más mővészeti csoportok munkájának megtekintése fejleszti az önismeretet (más teljesítményével való összevetés), ugyanakkor szélesíti a táncmővészetrıl alkotott szemléletet, a sokféle koreográfia, megközelítés tanulmányozásával. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítására, ápolására, az iskola egész közössége törekszik. A valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtı és megırzı erı, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. A rendszeresen ismétlıdı események a tudatosan kialakított szokások és jelképek erısítik az iskolához való tartozást. Hagyományosan megrendezett iskolai programok: - iskolai megemlékezések nevezetes évfordulókról, - a táncosok félévi és év végi vizsgaelıadásai, - a diákönkormányzat által szervezett karácsonyi ünnepség, - tanév közi múzeumlátogatások, kiállítás látogatások, - tanulmányi kirándulások, - az év végén adott hagyományos díjjak, elismerések („Igazgyöngy” Gyermek díj, Szülıi díj, a "Legszebb munkanapló" díja, a "Kis könyvkészítı" díja).

6.3 Tanítási órák, egyes mővészeti ágak személyiségfejlesztési lehetıségek A mővészeti nevelés az alapoktatást egészíti ki a gyermekek mind teljesebb személyiségfejlesztése érdekében. A gyerekek érdeklıdésüknek és tehetségüknek megfelelıen választhatnak a mővészeti nevelés területei között. Személyiségfejlesztı feladatok képzı és iparmővészeti ágon: • • • • • • • •

13

az esztétikai érzékenység fejlesztése a vizuális kommunikáció fejlesztése a kreativitás állandó fejlesztése nyitottságra, igényességre, ízlésre, erkölcsi fogékonyságra nevelés az önkifejezés fejlesztése a finommotorika, konstruáló képesség, vizuális memória, gondolkodási képességek fejlesztése a takarékosságra nevelés szociális kompetenciák fejlesztése (együttmőködés, tolerancia, identitás)

Személyiségfejlesztı feladatok táncmővészeti ágon: • • • • • • • •

kialakítani a rendszeres munka természetes igényét, fejleszteni a fizikai állóképességet, ritmusérzéket, kialakítani az egymásra figyelı magatartást. kialakítani a harmonikus mozgás képességét, kialakítani a mozgás és a zene összhangjának esztétikája iránti igényt. mozgáskultúra fejlesztése a történelemi és magyar hagyományok iránti tisztelet, hazaszeretet kialakítása. A mindennapi élet és a társas érintkezés elsajátítása.

A pedagógusok feladatai: • • •

• •

Mindennapi munkánk arra irányuljon, hogy minél több tanulónk rendelkezzen minél több pozitív tulajdonsággal. A tanítandó tantárgyak nevelési lehetıségeinek maximális kihasználása. Egyéni és csoportos helyzetek teremtése ilyen jellegő beszélgetésekre (szituációs játékok, önértékelési gyakorlatok, mővelıdési intézmények látogatása, tapasztalatainak megbeszélése). A szülıi ház megnyerése e célok sikeres megvalósítása érdekében. A nevelı erkölcsileg is példa legyen.

6.4. A közösségi tevékenység színterei és lehetıségei (az iskola szereplıinek együttmőködésével kapcsolatos feladatok) Iskolánk a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülık közösségével együttmőködve végzi nevelı-oktató munkáját. A közösségi nevelés elengedhetetlen feltétele az eredményes teljesítmények elérésében. A mővészetek tanulásában elsıdleges szerephez jut a siker örömének átélése. Kiemelten fontos ennek tudatosítása a szülıkkel azokban a családokban, ahol erre nem alakult ki a fogadókészség. A közösségi tevékenység színterei • • • •

Tanulócsoportok Fellépések Kirándulások Diákképviselıi fórumok

A közösségi tevékenység lehetıségei • Pozitív nevelı-gyerek kapcsolat. • Jó csoportlégkör teremtése. • Együttes pozitív élmények biztosítása. • Gyerekekkel együtt tervezett, szervezett tevékenységek. • Közös munkálkodás a közös célok érdekében. • A gyermeki önállóságra építés. • A kiscsoportok pozitív személyiségformáló hatásának hasznosítása. • Megfelelı rend, fegyelem biztosítása. 14

• A csoportok együttmőködésének tudatos szervezése. • Nyugodt együttélést biztosító normák, szabályok megalkotása és azok megtartása. • A munka és magatartás rendszeres értékelése, és ez által a közös és egyéni értékrend folyamatos formálása. • Az együvé tartozást elısegítı hagyományok megteremtése, azok ápolása, továbbfejlesztése. Az iskola szereplıinek együttmőködésével kapcsolatos feladatok Az iskola szereplıi: a tanulók, a pedagógusok, és a szülık. Az iskola szereplıi közötti együttmőködés és a kapcsolattartás szervezeti rendjét az SZMSZ az alábbi részekben szabályozza: 1. a vezetık és az iskolaszék, valamint az iskolai szülıi szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje, 2. a diákönkormányzat és az iskolai vezetık közötti kapcsolattartás formája és rendje A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelı-oktató munka egyrészt a nevelık és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, melyhez elengedhetetlen a szülıi közösség aktív részvétele.

A tanár-diák kapcsolatban a pedagógus feladatai • A tanár-diák gyümölcsözı együttmunkálkodásainak alapja a korszerő pedagógiai elveken alapuló tanár-diák viszony. • Elısegíti a gyermek társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak kialakulását, fejlesztését. • Gondoskodik arról, hogy a gyerekek megfelelı gyakorlatot szerezzenek a csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében, az önkiszolgáló munkában, együttes tevékenységek, közös programok, produkciók tervezésében, szervezésében és megvalósításában. • Tapasztalatokat biztosít a gyerekek számára a különféle társas helyzetekben, csoportszokások, hagyományok ápolásában. • Tanulásban az önállóság, önmővelés képességének fejlesztése, az egyéni érdeklıdés és egyéni képességek kibontakoztatásában lehetıséget teremt a gyerekek számára. • Önálló, kulturált szabadidıtöltés képességének kialakítása és fejlesztése. A megvalósítás szakaszai Elıképzı, alapfok 1., 2. osztály • A gyerekek véletlenszerően alakult csoportjaiból tervszerően, folyamatos irányítással kezdetben eredményesen mőködı csoportok, majd összeforrott öntevékeny csoportokat formálni. • A kortárs kiscsoportok “klikkesedésének” megelızése – a csoportos együttmőködés megtervezése révén. • Önkormányzó tevékenység kialakítása, fejlesztése – a gyermek életkorának, fejlettségének megfelelı szinten bekapcsolódhasson a tervezés, szervezés, döntés, megvalósítás, ellenırzés, értékelés együttes (tanár-diák) mozzanataiba. • A szabályok kialakítása, s azok megtartása, majd együttes ellenırzés, értékelés. • Közös tevékenységek tudatos tervezése, szervezése. • A közös tevékenységek együttes élményt adnak, az együvé tartozás érzését erısítik. Ezek által születhetnek a különbözı szokások, hagyományok, melyek újabb eszközt jelentenek a közösségek erısítésében. 15

Alapfok 3.-6. osztály, továbbképzı • Az elızı szakasz nevelı-oktató munkájának szerves folytatása, a készségek, képességek fejlesztésének folyamatában. • A közösségi élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttmőködési képességét, segítıkészségét, szolidaritását, empátiáját. E korszakban a gyerek gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetıség értékeit. E szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus mőködésének értékét és néhány általánosan jellemzı szabályát. • Tisztázza az egyén és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez illetve egymáshoz való viszonyulásban. • Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlásához. • A normarendszert kiegészíti a természet és az épített környezet iránti felelısséggel, és mindennapi magatartással. • Szükség szerint felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A pedagógus – szülı - iskola kapcsolatban a pedagógus, és az iskola feladatai A szülık (gondviselık) annak érdekében, hogy mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a pedagógusokhoz, kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához, együttmőködhessenek a pedagógusokkal, az iskolának, és a pedagógusoknak feladata a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülıkkel, feladata megteremteni annak a lehetıségét, hogy a szülı elmondhassa a véleményét, és feladata, hogy a szülıket bevonja az intézmény különféle programjaiba. A pedagógusok helyi iskolai feladatai Az intézményben dolgozó pedagógusok felelısséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott munkarend alapján. A pedagógus feladatai: • A tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés • A megtartott foglalkozások dokumentálása, elmaradt, és helyettesített foglalkozások adminisztrálása • A pedagógiai programban, és az SZMSZ-ben elıírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatok teljesítése • A hivatáshoz méltó magatartás tanúsítása • Az alapvizsgák, záróvizsgák, osztályozó vizsgák, javítóvizsgák, és pótvizsgák, és pótlóvizsgák lebonyolítása • Bemutatók, kiállítások összeállítása és értékelése • Pályázati anyagok összegyőjtése • A tehetséggondozással, és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok • Szabadidıs programok szervezése • Szülıi értekezletek, fogadóórák megtartása • Aktív részvétel a nevelıtestületi értekezleteken • Folyamatos önképzés • A tanulók felügyelete • Kirándulások, ünnepségek megszervezése • Foglalkozáshoz igénybevett termek rendben tartása 16

• Együttmőködés az iskola vezetıségével, a munkatársakkal, a szülıkkel, szakemberekkel • A gyermekek, tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenırzése, értékelése annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelı, motiváló hatású legyen • A tanulók személyiségfejlesztésének tervszerően végzése, s ennek keretében feladata a tanulók minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével • Megismertetni és betartatni az iskola házirendjét • Biztosítani tanulók számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlıdjenek • A mővészeti ág megszerettetése, a szellemi erıfeszítésekben rejlı örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklıdésének fenntartása, fejlesztése • Állandó jelleggel gyarapítani szakmai és pedagógiai tudását A kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelt figyelmet igénylı tanuló 1. különleges bánásmódot igénylı gyermek, tanuló: a. kiemelten tehetséges tanuló, b. sajátos nevelési igényő tanuló, c. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanuló, 2. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanuló. Kiemelten tehetséges tanuló A mővészeti iskolába felvett tanulók képességeik és irányultságuk alapján is elkötelezettek valamilyen mővészeti ág felé. Számukra ez az iskola biztosítja a tehetségük kibontakoztatását, továbbfejlesztését. Lehetıségek: • Egyéni bánásmód, fejlesztési lehetıség • A szabadon választható tantárgyak • Pályázati lehetıségek kiemelt kezelése • Ösztöndíj • Tehetséggondozó táborok biztosítása Sajátos nevelési igényő tanulók segítése Számukra a foglalkozásokat intézményen belül integrált oktatással igyekszünk biztosítani. Ehhez a feltételeket megvannak, s azokat folyamatosan fejlesztjük. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység A mővészetoktatási intézmény éppúgy, mint az általános iskola mindenki számára nyitott és elérhetı. Éppen ezért ugyanolyan arányban fordulhat elı beilleszkedési zavarral küzdı, magatartási problémákat felvetı gyerek, mint a normál iskolában. Várható, hogy néhány esetben kimondottan az intézmény egyéni készségekre alapozó volta miatt – a szülık motiváló céllal – kimondottan problémás gyereküket íratják be az intézménybe. Ezeket az eseteket fel kell vállalni, és a mővészetek eszközeivel kell a gyermek személyiségére hatni. A beilleszkedési zavarral küzdı gyerekek esetében még inkább követelmény, hogy intézmény oldott légkörő, a tantestület tanulókban bízó, ıket igazi partnernek tekintı legyen. Ezek a gyerekek közvetíthetik az ifjúságra leselkedı legrombolóbb veszélyek, a fiatalkori bőnözést vagy a szenvedélybetegségeket, ezért gondozásuk kiemelt fontosságú. 17

Indukálhatja a fent említett tüneteket a szociális környezetben tapasztalható elszegényedés, a szülök munkanélkülisége, az ezzel járó célvesztés, mely átragad a gyerekekre. Az ilyen gyerekek figyelemmel kísérése mindenekelıtt a csoportvezetı, azon túl a csoportban tanító nevelık feladata. A zavarok jelentıs része a szülı és a tanár együttmőködésével megoldható, különösen, ha a pedagógus jó empátiás készséggel rendelkezik, és így a szükséges bizalom megteremtıdött közte és a tanítványa között. A drog- és alkohol-prevenció, a dohányzással kapcsolatos felvilágosító tevékenység, a családi életre nevelés, valamint a mentálhigiénés program alapvetıen a nevelıtestület személyes példamutatásán keresztül valósul meg. A mővészetoktatási intézmény sajátos helyzetébıl adódóan feltétlen szoros kapcsolatot alakít ki a tanuló tanáraival, kölcsönösen tájékoztatják egymást a problémákról, közös megoldást keresve. Fontos a tanulók értelmi és érzelmi képességeinek pontos ismerete. Ennek alapján választja ki a pedagógus a legmegfelelıbb eljárásokat (differenciálás, egyéni bánásmód): Az eljárások formái lehetnek: • A személyes kapcsolat hangsúlyozottabbá tétele a pedagógus-gyerek kapcsolatban. A szorongások, feszültségek oldása vagy nyugtalanság, túlzott mozgékonyság kezelése, higgadt, barátságos, odaforduló pedagógusi magatartással. • Kiscsoportos foglalkozási forma, frissítı hatású az óra menetébe beiktatott rövid játékos, mozgásos feladatok. • Az elméleti ismeretek és a gyakorlat összekapcsolása. • Jól strukturált órai munka, a feladatok személyre szabottsága. • A fölösleges, romboló típusú feszültségkeltés, a szorongást fokozó versenyhelyzetek kerülése. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanuló. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység: Az intézményfenntartó alapítói szándékának megfelelıen az intézményhasználók szociális terheinek csökkentése érdekében az alábbi lehetıségeket biztosítja: A hátrányos helyzet alapvetıen egészségi, szociokulturális vagy anyagi természető lehet. Mivel az Igazgyöngy Alapfokú Mővészeti Iskola mőködési területe tekintetében Magyarország gazdaságilag hátrányos helyzető térségében van, figyelembe kell vennünk a családok anyagi teherbírását. Ezért a jogszabályban elıírtaknak megfelelıen biztosítjuk a hátrányos helyzető tanulók ingyenes oktatását. Ezen túl egyéni elbírálás alapján - az anyagi lehetıségek függvényében támogatható az arra rászoruló tanuló: • A képzéshez kapcsolódó kulturális programok belépıinek egyéni támogatását. • A tanórán kívüli alkalmi továbbképzések költségei (oktatói díj, utazás, belépı) • Tanulmányi kirándulás, nyári tábor költségei Az alapítvány komplex esélyteremtı munkája keretében a mélyszegénységben élı családok krízishelyzetinek elhárításában is közremőködik. A mővészetoktatási intézmény tantestülete úgy véli: minden lehetséges eszközzel el kell érni, hogy a mővészeti oktatás ne a társadalmi helyzet, a vagyon, hanem a belsı motiváltság, a tehetség és kitartás alapján legyen a felnövekvı nemzedékek osztályrésze. Mindenképpen segítenünk kell a hátrányos helyzető tanulók intézményünkbe való bejutását és itteni fejlıdését, hiszen a mővészeti oktatás a hátrányok megszüntetésének fontos színtere. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Iskolánkban a vizuális nevelésen belül az un. „énhatékonyság érzés” kialakítása érdekében egyénre szabott feladatokkal, a figyelemkoncentrációt, finommotorikát, megfigyelési és gondolkodási képes18

ségeket fejlesztı gyakorlatokkal, kreatív technikák sorával segítünk a hátrányok kompenzálásában, hogy a tehetségcsírák mihamarabb felszínre kerülhessenek, és a pozitív hatások a gyerekek egész személyiségét átfogják. Tanulási kudarc ebben a rendszerben nem alakulhat ki. Ugyanez a helyzet a táncoktatás terén is, hiszen az alapvetı, és mindenki által könnyen elsajátítható mozgássorok elsajátítására épül. Lesznek lassabban haladók, kevésbé eredményesek, de a képzımővészeti tevékenység szeretetét, és a táncolás élményét, minden gyerek elérheti.

6.5 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Alapelv: az intézményben olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja annak a lehetıségét, hogy bármelyik gyermek, tanuló származása, színe, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása vagy bármilyen megkülönböztetés miatt hátrányos, megkülönböztetett helyzetbe kerüljön. A pedagógiai tevékenység során mindenki részére biztosítani kell a fejlıdéshez szükséges feltételeket, azokat a lehetıségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gyermek képességeit, tehetségét kibontakoztassa, és szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetıen az intézmény vezetıje felel. Ezen túl a pedagógus feladata, hogy idejében felismerje a tanulók veszélyeztetettségét és lehetıség szerint segítséget nyújtson. Az ifjúságvédelmi munka alapfeltétele a szülıkkel, a tanulókkal, valamint az általános iskolával, középiskolával való ıszinte és folyamatos együttmőködés. A kapcsolattartás szervezeti elıfeltételei a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban kerülnek rögzítésre. Ennél is lényegesebb az a közvetlen, informális kapcsolat, amely a legkényesebb problémák megbeszélését is lehetıvé teszi. Iskolánk speciális, a mélyszegénységben élı gyerekek fejlesztésére, esélyteremtésére irányuló munkájában a mővészeti oktatást számos, más, az alapítvány által koordinált programmal egészíti ki. Fontos célunk, hogy a generációk óta átörökített nyomort megtörjük, és minden tevékenységünkkel a gyerekek tanulási elımenetelét, jövıképnek fejlesztését, segítését szolgáljuk. Tantestületünk mindennél fontosabbnak tartja a megelızést, a szenvedélybetegségekkel, a fiatalkori bőnözéssel és az egyéb reális veszélyekkel kapcsolatosan egyaránt. A megelızı tevékenység központi színtere közösségi szinten általában a foglalkozások, az egyének szintjén a nyílt, személyes beszélgetés. Mindennek háttere az oldott, nyugodt, szeretetteljes iskolai légkör, amely a tanulót nemcsak a védelmezı közösség tagjává avatja, de a tıle elvárható teljesítményekre is ösztönzi.

6.6 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítı szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és mőködési szabályzata szerint mőködik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szerve19

zeti szabályzata tartalmazza. A mőködéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetıje biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezetı áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítı tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni • az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása elıtt, • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása elıtt, • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, • a házirend elfogadása elıtt, • a pedagógiai program elfogadása elıtt. A vélemények írásos vagy jegyzıkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelıs. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés elıtt kötelezı kikérni a diákönkormányzat véleményét. 6.7 A szülı, a tanuló, az intézmény és a pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei Az iskolai és a diákközösség kapcsolata A tantestület kiemelt feladata, hogy jó kapcsolatot tartson a tanulóközösséggel, szem elıtt tartsa a diákközösségek és a tanulók egyéni érdekeit. Minden nevelıi döntés a tanulók érdekében történjen, azok fejlıdését, pozitív irányú fejlıdését szolgálja. A tanulóközösségek szervezete a diákönkormányzat. Feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, eljárjon az érintett tanulók érdekben, részt vegyen az iskolai élet különbözı területeinek segítésében, szervezésében. Irányító szerve a diáktanács, élén a diáktanács elnöke áll, tanévenként egyszer diákközgyőlésen tájékoztatja a tanulóközösséget munkájáról. A diákönkormányzat munkáját egy a diákok által felkért pedagógus segíti. Külön feladatot jelent az, hogy az iskola telephelyein tanuló gyerekekben egységes „igazgyöngyös” tudat alakuljon ki. Ennek érdekében gondoskodunk olyan közös programok megszervezésérıl, melyekben a különbözı telephelyekre járó gyerekek vegyesen vesznek részt. Ilyenek pl. az iskolalátogatások, kiállítás megnyitók, díjkiosztások. Különös figyelemmel ügyelünk ebben a munkánkban a hátrányos helyzető gyerekek részvételére, és az integrációra. Az iskola és a szülı kapcsolata Nagy fontosságot tulajdonítunk a szülıvel való jó együttmőködésnek. Az évente kétszer megtartott szülıi értekezlet mellett az iskola nyitott, a szülık elızetes egyeztetés alapján bármikor felkereshetik a szaktanárokat, a tanulókkal kapcsolatban felmerülı problémák megbeszélése érdekében, illetve bármikor betekinthetnek a gyerek szaktanárok által vezetett egyéni fejlesztési, értékelési füzetébe. Az éves munkatervben rögzítetteknek megfelelıen a szaktanárok a fogadóórákon is a szülık rendelkezésére állnak. A szülıi érdekképviseletet a Szülıi Tanács biztosítja. Tagjait tanszakonként saját maguk választják meg. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülıi tanácsnak az SzMSz vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. Az iskola igazgatója tanévenként két alkalommal tájékoztatást ad a szülıi tanács részére az intézmény munkájáról. 20

A szülı kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdéséhez szükséges feltételekrıl. Figyelemmel kísérje gyermeke fejlıdését, tanulmányi elımenetelét, gondoskodjon arról, hogy a gyermeke teljesítse a vállalt kötelességeit, ehhez mindent megadjon. Rendszeresen tartson kapcsolatot a pedagógusokkal, elısegítse gyermekének a közösségbe való beilleszkedését, védje gyermeke jogait, tartsa tiszteletbe az iskola dolgozóinak emberi méltóságát, jogait. A szülıket bevonjuk a díjkiosztásokra, kiállítás megnyitókra való utazások, nyári táborok megszervezésébe, hogy ez által is biztosíthassuk az egységes nevelési hatások elvét. Kiemelten ügyelünk a hátrányos helyzető gyerekeinek szüleivel történı kapcsolattartásra, a nevelı hatások biztosítására. Az iskola minden évben egy alkalommal a szülıi tanáccsal illetve a diákönkormányzattal egyeztetve szülıi díjat adományoz, annak a szülınek, aki az iskola oktató-nevelı munkáját az aktuális tanévben leginkább segítette (pénzadomány, tárgyi támogatás, szellemi és társadalmi munka stb.). Ennek a díjnak a többihez hasonlóan az iskola biztosítja a nyilvánosságot, hogy megfelelı rangot kaphasson. A szülık folyamatos, többoldalú tájékoztatásának módjai Formális kapcsolattartás: • Hirdetıtáblák, faliújságok • Fogadóórák, Hírlevelek • A tanulmányi elımenetelrıl tájékoztatást kapnak • Nyílt napok, bemutatóórák • A gyermekek hiányzásairól jogszabályban meghatározott formában azonnal értesítjük a szülıket. A szülıkkel a kapcsolattartás folyamatos, kiemelten vonatkozik ez a mélyszegénységben élı gyerekek szüleire, akiket rendszeresen felkeresünk.

6.8. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai Tanulmányok alatti vizsgák A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályait a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 64- 75.§ tartalmazza. Osztályozó vizsga A félévi és a tanév végi osztályzat (értékelés) megállapításához az alábbi esetekben a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie: • ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, • ha engedélyezték számára, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az elıírtnál rövidebb idı alatt tegyen eleget, • a törvényben elıírt idınél többet mulasztott, s a nevelıtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja, határideje: Az osztályozó vizsga idıpontja a félévi, ill. év végi vizsgák idıszakában, az igazgató által kijelölt idıpontban van. Az osztályozó vizsga helye a székhely, ill. telephelyek bármelyike lehet. Az osztályozó vizsga elıtt legalább egy hónappal írásban értesíteni kell a tanuló szüleit. A vizsgára való felkészülést a szaktanárnak elı kell segítenie. A tanulónak a szaktanárnál kell jelentkeznie osztályozó vizsgára. Az osztályozó vizsgát vizsgabizottság elıtt kell letenni. Az osztályozó vizsga elnöke az igazgató, vagy igazgatóhelyettes, további két tagja az érintett tantárgyakat tanító nevelık. 21

Az osztályozó vizsga zártkörő, azon az illetékeseken kívül más nem vehet részt. Az osztályozó vizsgáról jegyzıkönyvet kell felvenni. Ha a tanuló az osztályozó vizsga idıpontjában nem jelenik meg, vagy nem felelt meg, tanulmányait sikeres javítóvizsga után folytathatja. A tanuló méltányos esetben (például nem tudott megjelenni a javítóvizsgán) október 31-ig pótvizsgázhat. A vizsga idıpontjáig a magasabb évfolyamra járhat. Javító vizsga Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok meghaladják a kettıt, akkor a javítóvizsgához a nevelıtestület engedélye szükséges. Javítóvizsgával folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, az elıírt idıpontig nem tette le. Az javítóvizsgára jelentkezés módja, határideje: A javítóvizsga idejérıl és a vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. A javítóvizsga idıpontja az adott év augusztus 25. és szeptember 15. közötti idıszakban az igazgató által kijelölt idıpontban van. A javítóvizsga helye a székhely, ill. telephelyek bármelyike lehet. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Az különbözeti vizsgára jelentkezés módja, határideje: A különbözeti vizsga a köznevelési rendszer egyik legnehezebben megoldható szakmai feladatához, az iskolaváltáshoz kapcsolódik. Az iskola a tanuló átvételét a helyi tantervében meghatározott évfolyamokon és tantárgyból különbözeti vizsgához köti. A különbözeti vizsga célja annak megállapítása, hogy a tanuló rendelkezik-e a tanulmányok folytatásához szükséges ismeretekkel. A különbözeti vizsga tantárgyának, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell határozatot hozni a tanuló ügyében. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielıtt a vizsgát befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethetı vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. A pótló vizsgára jelentkezés módja, határideje: Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az iskola által megszervezhetı legközelebbi idıpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetık. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. A pótvizsgáról való igazolatlan távolmaradás tanévvesztéssel jár. A magasabb osztályba lépés feltételei A mővészeti iskola felsıbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelızı osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és a tanulmányait nem szakította meg. A továbblépés elsıdleges feltétele a központi tantervben rögzített minimum szint tantárgyankénti elérése. Ez biztosítja a tananyagok egymásra épülését és folyamatosságát. A tantárgynak biztosítania kell mindent a számára megadott eszközzel, hogy a gyerek teljesítse a tanterv által elıírt minimumkövetelményeket. Tanórai differenciálással, szükség esetén tanórán kívüli felzárkóztatással kell elérni, hogy a minimum követelményeket mindenki teljesíthesse. Az iskola a számszerő értékelés helyett 5. évfolyamig szöveges értékelést alkalmaz. A szöveges értékelés követelményrendszerhez igazodó kidolgozását az egyes tanszakokon tanítók végzik. A 5. évfolyam elvégzése után a szöveges értékelést számszerő értékelés váltja fel. A tanulók értékelésérıl a nevelıtestület év végén értékelı értekezleten dönt. 22

Az alapfok elvégzése után a továbbképzıbe való továbblépés feltétele az alapvizsga. Amikor ez bevezetésre kerül, a szöveges értékelést számszerő értékelés váltja fel már a hatodik évfolyamon, hiszen a gyereknek félévkor és év végén egyforma típusú értékelést kell kapnia. A mővészeti alapvizsga számszerő értékelést ad. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamara megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, értékelését minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ezt a bizonyítványába és törzslapján rögzíteni kell. Tanulmányok folytatása ugyanazon az évfolyamon Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudja, az igazgatótól legkésıbb május 10-ig kérheti, hogy tanulmányait a következı tanévben ugyanannak az osztálynak tanulójaként folytathassa. Az igazgató a szaktanár meghallgatása alapján dönt. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A bizonyítványba és a törzslapba a fenti tényt be kell jegyezni. Az elızı osztályban folytatja tanulmányait az a tanuló, akinek igazolt mulasztása valamely tantárgyból meghaladja az összes óraszám 1/3-át, kivéve, ha a tananyagot elsajátította, és igazgatói engedéllyel beszámolót tesz. A tanulói jogviszony megszőnése • Ha a szülı vagy a tanuló bejelenti, hogy kimarad az intézménybıl, a bejelentésben megjelölt napon, • Az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz mővészeti alapvizsgát, • Az utolsó továbbképzı évfolyam záróvizsga letételének napján, • Ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján életév) és az optimális csoportösszetétel figyelembevételével. 6.9 Az iskola által biztosított mővészeti ágak oktatásának cél-, és feladatrendszere Az Igazgyöngy Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény az egyes mővészeti ágak cél és feladatrendszerének meghatározásánál a komplexitás elvét vette figyelembe szem elıtt tartva, hogy az iskola helyi tanterve a cél - és feladatrendszer figyelembevételével elıképzıre és alapfokra tagolódik. Képzı- és iparmővészet 1. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kimővelésére és tudatosítására, bıvítve a képi mőveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervezı, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítı és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. 2. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képzı- és iparmővészeti tevékenységek iránt érdeklıdı és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlıdését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon a tanulók képességeiktıl és szorgalmuktól függıen fejleszthetik vizuális mőveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.

23

3. A képzı- és iparmővészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a mőfaj sajátosságait, a mővészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal. Célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelı vizuális mőveltség kialakításában. A képzı- és iparmővészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegırzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció mővészi formáit, a képzı- és iparmővészet mőfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult mővészi kifejezı eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót - a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, - a vizuális információk, közlemények megértésére, - a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, - tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, - a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, - a kifejezési eljárások használatára, - élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, - a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, - a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, - a vizuális önkifejezésre, alkotásra, - tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, - tervezésre, konstruálásra, - a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, - eszközhasználatra, anyagalakításra, - a baleset- és munkavédelmi elıírások betartására, - tárgykészítésre, környezetformálásra, - a kézmőves tevékenységek gyakorlására, - a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, - a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, - a mindennapok, a természet szépségének, a mővészetek, a mőalkotások befogadására, - a vizuális mővészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, - a mőelemzési eljárások alkalmazására. Tegye lehetıvé - a néphagyomány, a népi kultúra élményszerő megismerését. Alakítsa ki a tanulóban - az esztétikum iránti igényt, - az esztétikai élményképességet, - az alkotó magatartást és az ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtı képzeletet és az improvizációs készséget. Táncmővészet 1. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetıséget nyújt a tanulók mozgásmőveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvı biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a mővészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. 2. A program keretében folyó táncmővészeti nevelés alkalmat ad a táncmővészet különbözı mőfajai iránt érdeklıdı és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére. Biztosítja a különbözı mő24

vészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemzı fizikai és szellemi sajátosságokat. A tanulók érdeklıdésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlıdésére építve gyarapítja ismereteiket. Fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon képességeiktıl és a szorgalmuktól függıen fejleszthetik tánctechnikai, elıadói mőveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A táncmővészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncmővészeti pályára, illetve az amatır táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncmővészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetıséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelı táncmővészeti kultúra és mőveltség megszerzésére. Az alapfokú táncmővészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Fejlessze - a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, - testi-lelki állóképességét, - kapcsolatteremtı képességét. Neveljen - egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, - táncmővészetet értı közönséget, - táncot szeretı fiatalokat. Készítsen fel - a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú táncmővészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatır táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése.

7. A mővészeti iskola helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése Az Iskola a 20/2012, (VIII. 31.) EMMI rendelet 9. § (1) bekezdése alapján helyi tantervét az Alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készítette el. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelezı tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelezı tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelezı, kötelezıen választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma:

7.1 Képzı- és iparmővészeti ág Tanszakok és tantárgyak Képzımővészeti tanszak (elıképzı 1–2. évfolyam + 1–3. alapfokú évfolyam) Fıtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (elıképzı 1–2. évfolyam) Grafika és festészet alapjai (1–3. alapfokú évfolyam) Kötelezı tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (elıképzı 1–2. évfolyama) 25

Népmővészet (1–10. évfolyam) Mővészettörténet (3-10. évfolyam) Tanszakok és fıtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképzı 10. évfolyamáig Fém– és zománcmőves tanszak - Fém– és zománcmőves mőhelygyakorlat Grafika és festészet tanszak - Grafika és festészet mőhelygyakorlat Környezet– és kézmőves kultúra tanszak - Környezet– és kézmőves kultúra mőhelygyakorlat Szobrászat és kerámia tanszak - Szobrászat és kerámia mőhelygyakorlat A tantárgyak tartalma Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a mőhelygyakorlat. A vizuális alapozó gyakorlatok az elıképzı elsı két évfolyamának komplex mővészeti tantárgya. Sokszínő alkotó játékra ad lehetıséget. A legkülönfélébb anyagok, eszközök, technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézmővesség értékeinek továbbadását. A vizuális alkotó gyakorlat a képzı–és iparmővészeti ág, az ısi és kézmőves tárgyformálás, a médiamővészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bıvítése, a mővészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Elıkészíti és megalapozza a mővészi igényő szakmai munkát. A mőhelygyakorlat lehetıvé teszi az ısi, a hagyományos és a kortárs képzı– és iparmővészeti, valamint médiamővészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi lehetıségektıl függıen a mőhelygyakorlatok közül érdeklıdésének és képességének megfelelıen választ. Óraterv

Tantárgy Fıtárgy Kötelezı tantárgy Kötelezıen választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Évfolyamok Elıképzı Alapfok (1.) (2.) 1. 2. (2) (2) 2 2 2 2

(2)

(2)

(2– 4)

(2– 4)

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

3. 2 2

1– 2 4– 6

4. 2

5. 2

6. 2

Továbbképzı 7. 8. 9. 10. 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

1– 2 4– 6

A fenti táblázat „Összes óra” rovatában az elsı számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplı számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges idıre utalnak. Az elıképzı évfolyamokat nem kötelezı elvégezni. A vizuális alkotó gyakorlat és a mőhelygyakorlatok óraszáma 1–3 vagy 3–1 arányban átcsoportosítható. A fıtárgyak képzési ideje: 2 elıképzı évfolyam: Vizuális alapozó gyakorlatok 3 alapfokú évfolyam: Grafika és festészet alapjai 3 alapfokú + 4 továbbképzı évfolyam: Fém– és zománcmőves mőhelygyakorlat, Grafika és festészet mőhelygyakorlat, Környezet– és kézmőves kultúra mőhelygyakorlat, Szobrászat és kerámia mőhelygyakorlat. A tanítási órák képzés ideje: 45 perc 26

7.2 Táncmővészeti ág, társastánc tanszak 7.3 Fıtárgy: - Gyermektánc (1-2. elıképzı évfolyamon) - Társastánc (1-6. alapfokú és a 7-10. továbbképzı évfolyamon) Kötelezı tantárgyak: - Viselkedéskultúra (3. alapfokú évfolyamon) - Társastánctörténet (5-6. alapfokú évfolyamon, 9-10. továbbképzı évfolyamon) Kötelezıen választható tantárgy - az összevont osztályokban: - Viselkedéskultúra, - Társastánctörténet Választható tantárgyak: - Társastánc gimnasztika (1-2. elıképzı évfolyamon, 1-3. alapfokú évfolyamon) - Történelmi társastánc (6. alapfokú évfolyamon, 7-8. továbbképzı évfolyamon) - Társastánc (1-6. alapfokú és a 7-10. továbbképzı évfolyamon)

Óraterv Tantárgy

Elıképzı 1. 2. 2 2

Évfolyamok Alapfok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 3–4 3–4 2–3 3–4 3 3

Továbbképzı 7. 8. 9. 10. 3–4 3–4 3 3

Fıtárgy Kötelezı tan1 1 1 1 1 tárgy Kötelezıen választható tan1 1 1 1 1 1 tárgy Választható tan2 2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 1–2 tárgy Összes óra: 2–4 2–4 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 4–6 A fenti táblázat Összes óra rovatában az elsı számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplı számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges idıre utalnak A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) számát jelenti. A tanszakok kötelezıen elıírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy mővészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet A tanítási órák idıtartama: 45 perc Tantárgyfelosztás: Elıképzı 1-2.: Gyermektánc: heti 2 óra

72 óra/év

Alapfok 1-2.: Társastánc:

heti 4 óra

144 óra/év

Összevonás esetén Társastánc: heti 3 óra Viselkedéskultúra: heti 1 óra

108 óra/év 36 óra/év

Alapfok 3.: Társastánc: heti 3 óra Viselkedéskultúra: heti 1 óra

108 óra/év 36 óra/év

27

Alapfok 4.: Társastánc:

heti 4 óra

144 óra/év

Összevonás esetén (1-3. évfolyammal) Társastánc: heti 3 óra 108 óra/év Viselkedéskultúra: heti 1 óra 36 óra/év Összevonás esetén (5-6. évfolyammal) Társastánc: heti 3 óra 108 óra/év Társastánctörténet: heti 1 óra 36 óra/év Alapfok 5-6.: Társastánc: heti 3 óra Társastánctörténet: heti 1 óra

108 óra/év 36 óra/év

Továbbképzı 7-8.: Társastánc: heti 4 óra

144 óra/év

Összevonás esetén (5-6. évfolyammal) Társastánc: heti 3 óra 108 óra/év Társastánctörténet: heti 1 óra 36 óra/év Továbbképzı 9-10.: Társastánc: heti 3 óra Társastánctörténet: heti 1 óra

108 óra/év 36 óra/év

7.3.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának fı szempontja az, hogy a kiadványok minél hatékonyabban szolgálják a nevelési program megvalósítását, a tantervi tananyag elsajátítását és a tehetséggondozást. A pedagógusok a tanszakonkénti szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választhatja meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. A szülık és tanulók az érdekképviseleti szerveiken keresztül élhetnek véleményezési jogukkal. Amíg a képzı- és iparmővészeti ágon a tankönyvek kidolgozás alatt vannak, addig az iskola az iskolai könyvtárból bocsátja a pedagógusok és a gyerekek rendelkezésére a szükséges szakkönyveket, kéziratokat, módszertani kiadványokat. A tanulóknak szánt anyagokat a könyvtár fénymásolat formában kivonatolja. Amennyiben a mővészetoktatás tankönyvrendszere kidolgozásra kerül, a tanulókat és a szülıket legkésıbb a megelızı tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekrıl, melyekre a nevelı-oktató munkára szükség van. A tájékoztatás a szaktanárok feladata. A kötelezı tankönyvek mellett az ajánlott segédkönyveket világosan elkülönítve kell a szülı tudomására hozni. Az egyeztetett tankönyveket a szülınek kell megvásárolnia. A szociálisan hátrányos helyzető tanulók ingyenes tankönyvellátását a fenntartó alapítvány gondoskodik. Errıl az érdekképviseletek véleményének kikérésével, a szülık kérésére a fenntartó dönt. A képzı- és iparmővészeti ágon szükséges taneszközöket az iskola ingyen bocsátja a tanulók rendelkezésére. Az eszközök az iskola tulajdonában vannak. A szükséges taneszközöket az iskola az állami normatívából illetve alapítványi támogatásból, pályázatokból, valamint térítési és tandíjakból finanszírozza. A térítési és tandíjfizetés feltételeit az iskola a fenntartóval egyeztetett szabályzatban rögzíti, évente, a törvényi változásoknak megfelelıen aktua28

lizálja. A szabályzat évi aktualizálásakor kiemelten ügyelünk arra, hogy a hátrányos helyzető gyerekek oktatásban való részvételét ne a családok anyagi helyzete határozza meg.

7.4. Az Alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja helyi megvalósításának részletes szabályai Képzı és iparmővészeti ág: Kiemelt kompetenciák a képzı–és iparmővészeti oktatás területén A kiemelt kompetencia területek a vizuális mővészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, az önkifejezés kibontakoztatását segítik. Olyan tulajdonság–együttest alakítanak ki, amely lehetıvé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a probléma felismerést, a probléma megoldást. Bemeneti kompetenciák: iskolai elıképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák A környezet által közvetített üzenetek befogadása A környezet által közvetített üzenetek értelmezése Tervezési készség Alkotói magatartás Kreativitás Vizuális gondolkodás Vizuális kifejezıkészség Eszközhasználati készség Anyaghasználati készség Komplex szemlélet Tudatos környezetformálás igénye Biztonságos munkavégzés képessége Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség Problémaérzékenység Véleményformálási képesség Személyes kompetenciák: Nyitottság Fejlıdıképesség Önállóság Önkifejezés Rugalmasság Érzékenység Kísérletezı kedv Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció). Társas kompetenciák: Motiválhatóság Empatikus készség Együttmőködési készség Kezdeményezıkészség Segítıkészség Módszerkompetenciák: Figyelemösszpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyénvaló alkalmazása 29

Következtetési képesség Kreativitás, ötletgazdagság Módszeres munkavégzés Nyitott hozzáállás Probléma felismerés, –megoldás Tervezési készség Új ötletek, megoldások kipróbálása A munkakörnyezet tisztántartása

VIZUÁLIS ALAPOZÓ GYAKORLATOK A vizuális alapozó gyakorlatok célja az érzékelés, a befogadó készségek fejlesztése. A mővészettel való játékos ismerkedésen keresztül a pozitív lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai érzékenység, a nyitottság kialakítása. A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek fejlesztése. Az alapozó gyakorlatok feladata az alkotói képességek fejlıdéséhez való hozzájárulás komplex, játékos, élményszerő mővészeti tevékenységek által. Elıképzı évfolyamok 1–2. évfolyam Fejlesztési feladatok - A közvetlen érzéki tapasztalás (hallás, látás, tapintás) útján megszerzett élmények képi, plasztikai feldolgozási képességének fejlesztése. - A természeti és tárgyi környezet szépségeinek felfedeztetése. - A hagyományok élményszerő megismertetése. - Egyszerő kézmőves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása: - Az arányok, színek, formák, felületek, tömegek és a tér felfedeztetése játékos tevékenységeken keresztül. - Az önkifejezés változatos formáinak megismertetése. - Az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek elsajátíttatása. - Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. Kreatív munkára és gondolkodásra nevelés. Tananyag Feladatcsoportok Érzékszervi tapasztalások - Színek, formák, hangok megfigyelése, hasonlóságaik észrevétele - Hangokkal, mozgással, látvánnyal való analogikus játékok - Dramatizálással, mozgással, hanggal érzelmek, élmények kifejezése - A ritmus és a megélt mozgás vizuális megjelenítése Vonal, forma - A vonal és a folt megjelenési formái a valóságban és a képzımővészetben - A forma gazdasága - Pont–, vonal–, folt– és formaképzı játékok Felületek - A környezet felületeinek megismerése élményszerő tapasztalatok biztosításával - Felületképzési játékok síkban és plasztikában változatos anyagokkal Méretek és arányok 30

A méretek és arányok érzékletes megtapasztalása (kisebb, nagyobb; hosszabb, rövidebb, sovány, kövér) - Játékos arányváltó feladatok A színek világa - A színek hangulati hatásának átélése, alkalmazása - Színkeverési játékok Téri élmények - A sík és a tér megtapasztalása - Térjátékok (kinn, benn fent, lent). Zárt és nyitott terek - Téri élmények rajzi, plasztikai megjelenítése Idı élmények - Az idı múlásának és a változás megtapasztalása - Eseménysort kifejezı képsorozat, leporelló készítése - Egyszerő animációs játékok Mese és valóság - A mesebeli világok, lények, történések síkban és plasztikában - Környezetünk formái, szereplıi sík és plasztikus formában Tárgykészítés - Játékok, használati és ajándéktárgyak létrehozása (mézeskalács, textilfonatok, papírhajtogatások, papírdombormő, agyag– vagy gipszfigurák) - Hagyománytárgyak készítése GRAFIKA ÉS FESTÉSZET ALAPJAI A grafika és festészet alapjai tantárgy célja a képi világ, a képi kifejezés különbféle módjainak megismertetése. A fantázia kibontakoztatása, a valósággal való összekapcsolása. Változatos felfedezı és alkotó folyamatokon keresztül hozzásegíteni a tanulókat az önálló, kreatív tevékenységekhez. A tantárgy feladata elıkészíteni és megalapozni a mővészi igényő szakmai munkát. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok - A környezet esztétikumára érzékeny nyitott szemlélet kialakítása. - A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz– és anyaghasználati készség fejlesztése. - A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok játékos gazdagítása. - A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. - Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. - Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A vonal megjelenési formái A szín szerepe az érzelmek, hangulat kifejezésében A forma, folt, felület és textúra jelentése és létrehozásának lehetıségei A győjtés, győjtemény létrehozásának módjai Részlet és nagyítás A díszítés sajátosságai A nyomhagyás egyszerő technikái 31

Kompozíciós alapismeretek Az illusztratív ábrázolás Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal - A vonal megjelenési formái a valóságban és a képzımővészetben. Játékos felfedezések - A vonal mint mozgásnyom - Eltérı célú és irányú mozgások megfigyelése, létrehozása - Változatos mozdulatokkal, mozgással hagyott nyomok más–más felületeken és anyagokon A szín - Szín és mozgás - Különbözı mozgások, mozdulatok (simogatás, dobolás) által keltett érzelmek kifejezése színekkel - Mozdulatok, mozdulatsorok színes lenyomatai nagymérető felületeken kézzel, szivaccsal, széles ecsettel - Színek és élmények közti asszociatív kapcsolat - Érzelmek, hangulatok megjelenítése különbözı formájú és anyagú felületeken absztrakt színfoltokkal - A kedvenc tárgy, lény jellemének kifejezı ábrázolása színekkel szokatlan formájú felületeken - A tárgy, lény hangulatváltozásainak megjelenítése színek segítségével Felület és forma - Különféle felületek és formák által kiváltott érzelmek - Játékos forma– és felületalakítási kísérletek - Gesztusok által létrehozott foltok, felületek - Különbözı érzelmi állapotok lenyomata Felület és textúra - A környezet felületeinek megismerése élményszerő tapasztalatok által - Vizuális és taktilis érzékelés közti kapcsolat - Különbözı felülető, textúrájú anyagok győjtése, meghatározott szempontok szerinti csoportosításaik - A győjtött anyagok kollázsként való felhasználása - Különbözı anyagok felületének tapintással való érzékelése (bekötött szemmel) - A tapintási élmények megfogalmazása, megjelenítése, tapintási napló, térkép készítése Minta a környezetben - Környezetünkben levı tárgyakon található mintákból győjtemény létrehozása - A győjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése Díszítés, díszítmények - Lapok felületek díszítése grafikai és festészeti technikákkal, jelentést hordozó motívumokkal Nyomhagyás - Különbözı formájú, felülető tárgyakkal foltok, rajzolatok létrehozása - Az elkészített nyomatok kiegészítése, továbbfejlesztése jelentést hordozó illusztratív alkotássá tussal, filctollal, festékkel Kompozíció – Képi elemek rendezése – Ugyanazon elemekbıl eltérı hatású, egyensúlyú kompozíciók összeállítása monokróm festéssel, kollázzsal, egyszerő nyomhagyással 32

Képalkotás - Illusztrációk készítése mesék, események szereplıinek nagymérető ábrázolásával - Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív megfogalmazása grafikai és festészeti eszközökkel, anyagokkal (grafit, toll, kréta, vízfesték, kollázs) Értékelés és kiállítás–rendezés

Követelmény A tanuló ismerje: - a vonal megjelenési formáit, - a szín szerepét az érzelmek, hangulat kifejezésében, - a forma, folt, felület és textúra jelentését és létrehozásának lehetıségeit, - a díszítés sajátosságait, - a nyomhagyás egyszerő technikáit, - a kompozíciós alapismereteket, - az illusztratív ábrázolás alapjait. Legyen képes: - mozgásnyomok vonallal történı rögzítésére, - az érzelmek vonallal, színnel történı ábrázolása, - forma, folt, felület és textúra létrehozására, - a nyomhagyás egyszerő technikáinak alkalmazására, - képalkotásra, - győjtemény létrehozására, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok - A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz– és anyaghasználati készség fejlesztése. - A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok gazdagítása. - A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. - Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. - Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Vonal a térben A szín szerepe és hatása a tárgyakon és a térben A színek és lelki minıségek Felület és textúra kontrasztok és létrehozásának lehetıségei A győjtés, győjtemény létrehozásának módjai A díszítés sajátosságai A tárgyak funkciója és díszítése közti kapcsolat Egyszerő nyomatok A kiemelés Az illusztratív ábrázolás Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal - Vonalak a térben - Vonalszerő anyagokkal (kötél, szalag) térjátékok, installációk létrehozása - A létrehozott vonalterek megjelenítése különbözı grafikai eszközökkel 33

-

Az elkészült grafika továbbfejlesztése, alakítása variációk, sorozatok formájában

A szín - A színek és térbeli formák kapcsolata a mesékben és a valóságban - Színes terek, téri formák létrehozása, térátalakítások - Különbözı színő vagy különbözı színőre festett talált tárgyak (textilek, dobozok, fonalak) segítségével eltérı funkciójú és hangulatú színes terek megépítése - A létrehozott terek által nyújtott élmények megjelenítése festéssel, kollázzsal - Tulajdonságok, fogalmak rokonítása, összekapcsolása színekkel és egyszerő térbeli formákkal, tárgyakkal - Térbeli formák, tárgyak felületének átalakítása festéssel, tárgymesék létrehozása - Egy konstruált tér hangulatának, jelentésének módosítása színcserével Felület és forma - Ellentétek, felületi kontrasztok - Semleges, nyugodt felületeken markáns ellentétek, felületi kontrasztok létrehozása - A gesztusokkal létrehozott foltok, felületek által közvetített információk Felület és textúra - Különbözı felületeket, textúrákat ábrázoló képek, fotók győjtése, csoportosítási lehetısgek - A győjtött fotók, fénymásolatok grafikai kiegészítései, átalakításai - Az elkészült lapokból illetve a győjtött fotókból kollázsok, képtárgyak készítése Minta a környezetben - Növények, állatok fotóin, illetve mikroszkopikus felvételeken található minták, mintázatok győjtése - A győjtött mintakincs szabad felhasználása méret és léptékváltással Díszítés, díszítmények - Funkcióval, jelentéssel bíró plasztikus tárgyak felületének megmunkálása, díszítése grafikai és festészeti technikákkal Egyszerő nyomatok - Képi üzenetek létrehozása egyszerő sokszorosítási technikákkal (papírdúc, papír– vagy mőanyagkarc, sablon átfújással) Kompozíció - A kiemelés szerepe és lehetıségei a valóságban, a mesékben és a különbözı mővészeti ágakban - A kép egyes szereplıinek, elemeinek hangsúlyozása (formával, mérettel, színnel, aránnyal, nézıponttal, felülettel, kontraszt alkalmazásával, elhelyezéssel) Képalkotás - Illusztrációk készítése - Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív ábrázolása grafikai és festészeti eszközökkel, anyagokkal, valamint ezek kombinált megoldásaival (festett ceruzarajz, színezett tollrajz, kollázs, vegyes technika) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - vonal a térképzı szerepét, - a szín szerepét, hatását a tárgyakon és a térben, - felület és textúra kontrasztok létrehozásának lehetıségeit, 34

- a győjtés, győjtemény létrehozásának módjait, - a díszítés sajátosságait, - a tárgyak funkciója és díszítése közti kapcsolatot, - a kiemelés módjait, - az illusztratív ábrázolás sajátosságait. Legyen képes: - vonalvariációk létrehozására, - a lelki minıségek kifejezésére, - felület és textúra kontrasztok létrehozására, - egyszerő nyomatok készítésére, - képalkotásra, - győjtemény létrehozására, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 3. évfolyam Fejlesztési feladatok - A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz és anyaghasználati készség fejlesztése. - A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok gazdagítása. - A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. - Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. - Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. - Az önkifejezés változatos formáinak alkalmazása. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A vonal és a mozgás–változás A színek egymáshoz való viszonya A színek érzelmi minısége Színharmóniák, színkontrasztok A forma, folt, felület és textúra kifejezı használata A győjtés, győjtemény felhasználásának lehetıségei A funkció és díszítés Egyedi motívumok, motívumrendszer Dombornyomat Kompozíciós variációk Illusztratív sorozatok Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal - Változások vizuális nyomai - A valóságos és képzeletbeli változások nyomainak megjelenítése különbözı grafikai és festészeti technikákkal - Improvizatív és tudatos vonal- és hangjátékok - Különbözı hatású, karakterő hangok, zajok, zenék inspiráló hatására különbözı karakterő vonalak, rajzos vonalszövetek készítése A szín - Színfoltok festése zene hangulatára - A színek egymáshoz való viszonya, a színek érzelmi minısége - Természeti jelenségek színekkel és színárnyalatokkal való kifejezése - Egy– egy szín más színekkel való kapcsolatának mesén, dramatikus játékon keresztül történı 35

átélése, az élmények megfestése Árnyalt vizuális minıségek, színharmóniák Fogalmakkal, hangokkal, mozdulatokkal leírható tartalmak megjelenítése színek, színharmóniák által - Színkontrasztok, tartalmi ellentétek - Színkontrasztok, színellentétek festése – melyek tartalmi ellentéteket és belsı élményeket juttatnak felszínre – különös tekintettel a sötét–világos kontrasztra A felület - Felület és ábrázolási szándék - Különbözı érzelmi, hangulati állapotok megjelenítése a megismert technikákkal, felületalakítási lehetıségekkel változatos mőfaji kísérletek során - Foltok, folthatárok - A valóságban látható éles és elmosódott kontúrok megfigyelése és megjelenítésük - Transzparencia, ellenfény, a részletek láthatósága -

Textúra képzés - Különbözı anyagok segítségével, felhasználásával (homok, gipsz, fonal, drót, szögek) változatos textúrájú felületek létrehozása - Az elkészült lapokból képtárgyak készítése Minta a környezetben - Mőalkotásokról, építményekrıl, fotókról minták, ornamentikák győjtése - A győjtött és továbbgondolt mintakincs felhasználása tárgyakon Díszítés, díszítmények - Funkcióval, jelentéssel bíró mikroterek külsı– belsı elemeinek díszítése grafikai és festészeti technikákkal - A mikroterek lakóinak, lényeinek egyedi megjelenítése Sablon nyomatok - Meghívó, plakát, képregény készítése sablonnyomat segítségével (kivágott papír vagy mőanyag motívumokkal) Dombornyomatok - Különbözı anyagok, tárgyak segítségével plasztikus papírnyomatok készítése Kompozíció - Komponálási módok - Játékos kísérletek, variációk egy saját alkotás, illetve különbözı reprodukciók képi elemeinek, szereplıinek átrendezésére Képalkotás - Illusztrációk készítése - Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív ábrázolása sorozatokban grafikai és festészeti technikákkal (monotípia és kollázs–technika vonalas, festett kiegészítéssel, krétarajzzal, karcnyomatokkal) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a mozgás–változás vonallal történı kifejezésének lehetıségeit, - a színek egymáshoz való viszonyát, - a színek érzelmi minıségét, 36

- a színharmóniákat, színkontrasztokat, - a győjtés, győjtemény felhasználásának lehetıségeit, - a funkció és díszítés kapcsolatát, - a dombornyomat készítésének technikáját. Legyen képes: - a vonal, forma, folt, felület, szín és textúra kifejezı használatára, - egyedi motívumok, motívumrendszer alkalmazására, - dombornyomat készítésére, - a kompozíciós variációk, illusztratív sorozatok készítésére, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. GRAFIKA ÉS FESTÉSZET MŐHELYGYAKORLAT A grafika és festészet mőhelygyakorlat célja olyan általános és speciális ismeretek átadása, melyek képessé teszik a tanulót önálló, színvonalas grafikai és festészeti alkotások létrehozására. Célja továbbá, hogy a tanulókat önmaguk megismeréséhez és a valóság törvényszerőségeinek egyre pontosabb és mélyebb megértéséhez juttassa a kritikus megfigyelés és gyakorlati tevékenységek segítségével. A mőhelygyakorlat feladata a tanulói képzelet, a belsı képek és a valóság törvényszerőségeibıl fakadó vizuális látványelemek összekapcsolásának elısegítése. Feladata továbbá kreatív alkotói tevékenységen keresztül az emberi, társadalmi és mővészeti problémákra való érzékenység és véleménynyilvánítási igény kialakítása. 4. évfolyam Fejlesztési feladatok - A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz és anyaghasználati készség fejlesztése. - A vizuális kifejezés elemeinek eszközeinek felismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. - A motívumgyőjtés és vázlatkészítés gyakorlatában való jártasság kialakítása. - A tanult grafikai és festészeti technikák alkalmazási képességének gyakorlása. - Az esztétikai érzékenység és kifejezıkészség fejlesztése. - Az önállóság kialakítása. - A fegyelmezett munkavégzés szabályainak elsajátíttatása. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Grafika és festészet technikai, mőfaji sajátosságai Vizuális kifejezés alapvetı eszközei, szerepük A vonal megjelenési lehetıségei, kifejezıereje A fekete–fehér kontraszt hatása, használatának lehetıségei A tónus szerepe A színek érzelmi, hı és figyelemfelhívó hatása A sötét–világos, a hideg–meleg színkontraszt A faktúra és textúra alakítás lehetıségei Képépítési és kompozíciós lehetıségek (szerves elrendezés, kiemelés–elhagyás, pozitív–negatív formák, szabályosság–szabálytalanság) Téma variációk és különbözı mérető alkotások készítésének sajátosságai A ceruza–, tus–, pác–, akvarell– és krétarajz technikája Az anyagnyomatok, a monotypia, a magas nyomás mőveletei Kollázs és vegyes technikájú alkotások készítésének lehetıségei Az akvarell– és temperafestés eltérı technikai sajátosságai A pasztellkép készítés technikája Az alkalmazott grafika mőfaji sajátosságainak megfelelı bető, monogram, embléma, piktogram tervezése 37

Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok Vonal - A vonal ritmust kifejezı hatása - A vonal karaktermegjelenítı szerepe - A vonal pszichikai kifejezıereje - Sorsok, korok, egyéniségek kifejezése különbözı vonalhasználattal - Vonal a festészetben és a grafikában - Vonal a térben és képtárgyakon - Vonal a tájban, természetben, (monumentális) szabadtéri installációk, land art Szín - Színes fonalak, drapériák – színes terek, színkontrasztok - A színek hatása (érzelmi, hı és figyelemfelhívó hatás) - A színek analogikus kapcsolata az érzetekkel, a különbözı kifejezési nyelvekkel és szellemi tartalmakkal A fény és a sötét differenciálódása - A fény és a sötét által közvetített tartalmak (mesék, mítoszok, legendák) - Játék a fénnyel (lámpákkal, vetítıkkel) - Tárgyak, terek és a fény kapcsolata - Külsı–belsı élmények átélése, megtapasztalása és megjelenítése (zenei, akusztikai analógiák felismerése, létrehozása) - A fekete szín használata, a fekete–fehér kontraszt (fekete tér, fekete tárgy) - A szürkétıl a feketéig – grafikában és festészetben Felületképzés - Faktúra és textúra alakítás a grafika és festés eszközeivel - Felületkontrasztok létrehozása (különbözı anyagok nyomataival, kollázzsal) - Lavírozott tus, pác és akvarell rajzok - A gyors, könnyed festés technikája - Festett ceruzarajzok. Különbözı technikák vegyítése, kísérletezések Kifejezés, képalakítás - Organikus képalkotás (szerves elrendezés, kiemelés–elhagyás, pozitív–negatív formák, szabályosság–szabálytalanság) - Képi elemek átrendezése, variációk, kompozíciós lehetıségek Képalkotás - Illusztráció készítése - Tusrajzzal a monokromitás, a foltképzés és a vonalrendszerek szerepének hangsúlyozása - Egyedi nyomtatással monotypia készítése Tér – környezet - A körülvevı környezet elemei által létrehozott különbözı mérető, nyitott és zárt terek - Térépítések és térjátékok a különbözı érzékelési területek bekapcsolásával - Hagyományos és rendhagyó térképek készítése (hang–, taktilis–, hıtérképek) - Eltérı hangulatú, mérető, arányú és szerkezető terekben, (labirintusokban) átélt tapasztalások, élmények megjelenítése grafika, festészet és kevert technikák segítségével A bető és kép - Jel (egyedi, saját jel) - Betőkarakter, monogram - Az alkalmazott grafika mőfaji sajátosságaival embléma, piktogram tervezése 38

-

A kódextıl a könyvnyomtatásig A nyomtatott írás és a kép használhatósága Miniatúrák, óriásképek

Mőalkotások - A feladatokhoz kapcsolódó grafikai, festészeti és egyéb alkotások inspirációs felhasználása - Anyagok, eszközök, megoldások a különbözı korokban - A feladatokhoz kapcsolódó mőalkotások folyóiratokban, könyvtárban, interneten - Mőalkotások a környezetünkben, galériákban Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a grafika és festészet alapvetı technikai és mőfaji sajátosságait, - a grafikai és festészeti munkához szükséges anyagok és technikai eszközök szakszerő használatát, - a grafika és festészet néhány kiemelkedı hazai és külföldi képviselıjét, kortárs alkotóit, - a vizuális kifejezés, képépítés törvényszerőségeit, kompozíciós lehetıségeit, - a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – munkájához motívumokat győjteni és vázlatokat, színvázlatokat készíteni, - a vizuális kifejezıeszközök és módok (vonalak, színek, formák, felületek és kompozíciós lehetıségek) kifejezési szándék szerinti használatára, - a tanult grafikai és festészeti technikákkal (ceruza–, tus–, pác–, akvarell– és krétarajz, anyag nyomatok, monotypia, kollázs, akvarellfestés, temperafestés, pasztell és vegyes technika) alkotásokat létrehozni, - egy téma kapcsán variációkat és különbözı mérető alkotásokat készíteni, - képzımővészeti alkotásokon a színek, vonalak felületek sajátosságait felismerni, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

5. évfolyam Fejlesztési feladatok - A környezet által közvetített üzenetek befogadásának és értelmezésének mélyítése. - A formák, színek változatos, gazdag használatának kialakítása. - A külsı látvány és a lelki tartalmak érzékeny megjelenítésének fejlesztése. - A véleményformálás finomítása saját és mások mőveivel kapcsolatban. - A tanulók tervezési készségének és problémamegoldó képességének fejlesztése. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A megvilágítás szerepe A fény és árnyék grafikai és festészeti eszközökkel való megjelenítésének lehetıségei A forma, méret, felület, szín és kompozíciós kontrasztok A redukció, a sőrítés, a fokozás és a kiemelés szerepe A felületgazdagítás lehetıségei A színperspektíva szerepe A különbözı színviszonyok hatása, kifejezıereje Variációk, sorozatok készítése Nagyítások, méret és léptékváltások alkalmazása Eltérı képkivágások hatásainak megtapasztalása és alkalmazása A sablonnyomat, dombornyomat technikája 39

A linómetszés technikája Alkalmazott vagy tervezıgrafika sajátosságainak megfelelı tipográfia, könyvborító, plakát tervezése Jelmezek, maszkok, díszletek készítésének sajátosságai Egyszerő akció, performance létrehozása Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A fény és a sötét - Karakteresen eltérı erejő, irányú megvilágítású tárgyak és terek létrehozása, megjelenítése - A fény és árnyék grafikai eszközökkel való kifejezése - Színes kompozíciók, és variációk készítése a látvány inspiráló hatására Kontrasztok - Forma, méret, felület, szín és kompozíciós kontrasztokra épített kép, képtárgy sorozatok, variációk létrehozása, a zene–hang, mozgás–tapintás, az irodalom és a képzımővészet inspiráló hatására - További lehetıségek, variációk és kísérletezések új médiumok, mőfajok segítségével Kifejezés – karakterek - Emberi és mitikus karakterek vizuális kifejezése - Emberek, hısök, tárgyak jelleme, hangulatváltozásaik megjelenítése a festészet és grafika eszközeivel - Portrék, maszkok, jelmezek készítése - Kifejezı karakterek létrehozásának inspirálása játékokkal és akciókkal - A kifejezés lehetıségei a redukció, a sőrítés, a fokozás, és a kiemelés eszközeivel - Egy téma feldolgozása a sablonnyomat (kivágott papír vagy mőanyag motívumokkal), dombornyomat, tus– és a temperatechnika lehetıségeit felhasználva - Felületgazdagítási lehetıségek - Dramatikus játék a kész alkotásokkal Tér – környezet - A közvetlen környezet tárgyai, tárgykarakterek szembeállítása, csoportosítások - Tárgyátalakítások, átfestéssel, zavarófestéssel - Tárgyak idegen, megszokottól eltérı környezetbe helyezése - Léptékváltás adta lehetıségek felhasználása - Egy tárgy részletének felnagyítása, változatos képkivágások - A látvány és fantázia képi elemeinek összekapcsolása egy tárgy, szerkezet belsı terének ábrázolása során Írás – kép - Alkalmazott vagy tervezıgrafikai ismeretek segítségével könyvborító, plakát készítése - A képhez felirat tervezése (számítógép segítségével). Bető, tipográfia - A bető, írás és kép szabad mőfajú felhasználása Szín - „Szín–tér”, külsı–belsı terek színviszonyai - Az illúziókeltés lehetıségei - Színperspektíva - Kompozíciós változatok a színkontrasztra - A szín kifejezıereje, mélysége, mozgása a külsı látvány és a lelki tartalmak megjelenítése során - Terek berendezése, benépesítése eltérı mérető és színő figurákkal, szalagokkal, textilekkel, lámpákkal - Doboz szín–házak – azonos motívumok más–más színviszonyok között 40

Képalkotás - A gouache technikájának ismerete - A linómetszés technikájának elsajátítása, sajátosságai, mőfaji követelményei, az anyag– és eszközhasználat specifikumai - Egydúcos linómetszet - Színes linómetszet kialakítása a dúc továbbvésésével - Különbözı mérető illusztráció, illusztráció sorozat készítése zenei, irodalmi alkotáshoz - Illusztráció készítése egyedi és sokszorosítási technikákkal (ecset– és tollrajz, gouache, linómetszet) Mőalkotások - A feladatokhoz kapcsolódó grafikai, festészeti és egyéb alkotások inspirációs felhasználása - Anyagok, eszközök, megoldások és stiláris jegyek a különbözı korokban - A feladatokhoz kapcsolódó mőalkotások folyóiratokban, könyvtárban, interneten - Mőalkotások a környezetünkben, galériákban Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a szín kifejezıerejét, a színperspektíva szerepét, - a különbözı színviszonyok hatását, - a sablonnyomat, dombornyomat, linómetszés technikáját. Legyen képes: - a tanult vizuális kifejezıeszközöket és módokat a képalkotási gyakorlatban alkalmazni, - a fény – árnyék – szín összefüggéseit felhasználni a külsı látvány és a lelki tartalmak megjelenítése során, - alkalmazni a léptékváltás adta lehetıségeket, - véleményformálásra saját és mások mőveivel kapcsolatban, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok - A személyes kifejezési eszközök megtalálásának ösztönzése. - A kísérletezı kedv, a döntésképesség és az alkotói magatartás fejlesztése. - A képépítési és kompozíciós törvényszerőségek tudatos használatának ösztönzése. - A tudatos környezetformálás igényének kialakítása. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A színmodulációk, lokál és valır színek A szín–önkontraszt és komplementer kontraszt hatásai A túlzás, fokozás szerepe Az egyensúly feltételei Az átírás módjai A dekoratív festészet sajátosságai A különbözı stílusjegyek felismerésének szempontjai Többdúcos linómetszet létrehozása Hidegtő vagy pusztatő technikája Az improvizatív és a tervezett mővek közti különbségek Látványterv létrehozása Akrilfestés gyakorlata Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek 41

Feladatcsoportok Képalkotás - Személyes jelentéssel bíró fogalmak, tartalmak, tárgyak grafikus megjelenítése (változás, kapcsolat, szembenállás) - Színes sokszorosítás. A színek felhasználásának lehetısége a sokszorosított grafikában - Többdúcos linómetszet készítése - Alapszín keveredések, átfedések, új szín létrehozása, alányomás - Sorozat készítése amorf kerető linódúcokkal - Hidegtő - A hidegtő vagy pusztatő technika elsajátítása, a mélynyomás alapjai - Alapozatlan, puszta, felfényesített lemezre karcolás tővel, a felületek megdolgozása jelet hagyó eszközökkel - A vonalkarakter lehetıségeinek kiaknázása a dúc felnagyításával - A magas– és a mélynyomás variálásának lehetıségei Stílusvariációk, átiratok - Különbözı korok eltérı stílusú, témájú alkotásainak átfestése, összekeverése és egybeépítésük variációi - Stílusjegyek átváltoztatása, méret– és léptékváltások - Nagymérető dekoratív, díszletjellegő megoldások. Tervek készítése - Fotókból képsorozatok összeállítása, eltérı képkapcsolási lehetıségek tudatos használata - Mővek összehasonlítása Egyéni vizuális kifejezés - Személyes kifejezıeszközök és módok megtalálása az egyéniség, a technikai lehetıségek és a mőfaji sajátosságok összehangolása által, önálló kísérletezések segítségével - Folyamat – karakter – személyes idı kifejezési lehetıségei - Személyes képnapló készítése, lelki tartalmak, történések és változások vizuális rögzítése - Improvizációk és tervezett mővek - Zenei vagy egyéb inspiráció segítségével túlzások, fokozások, egyensúly vesztések megjelenítése festészeti és vegyes technikájú alkotásokon, képtárgy sorozatokon Vizsgamunka - Az eddigi ismeretek felhasználásával, egyéni kifejezési szándék szerinti kép, képtárgy, képsorozat készítése választott technikával és dokumentálása. Mőalkotások - A feladatokhoz kapcsolódó grafikai, festészeti és egyéb alkotások inspirációs felhasználása - Anyagok, eszközök, megoldások és stiláris jegyek a különbözı korokban - Elemzések a grafika és festés módszereirıl, a színhasználatról és az anyagokról - Mővészeti, mővészettörténeti ismeretek beépítése az alkotó tevékenységbe - A feladatokhoz kapcsolódó kortárs mőalkotások folyóiratokban, könyvtárban, interneten - Mőalkotások a környezetünkben, galériákban Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a grafika és festészet kiemelkedı hazai és külföldi képviselıit, kortárs alkotóit, - a tanult vizuális kifejezıeszközöket és módokat a képalkotási gyakorlatban, - a képépítés törvényszerőségeit, kompozíciós lehetıségeit. Legyen képes: - különbséget tenni a magas– és mélynyomás között, - grafikai és festészeti elméleti és gyakorlati tudásának alkalmazásával önálló koncepciók alapján különbözı mérető variációkat, kép–, képtárgy sorozatokat, illusztrációkat készíteni, 42

-

munkáját esztétikusan összeállítani, bemutatni, mőalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, véleményformálásra mőalkotásokkal kapcsolatban, eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: - a grafika és festészet történetét, korszakait, jellemzı alkotásait, - a grafika és festészet kiemelkedı hazai és külföldi képviselıit, kortárs alkotóit, - a grafika és festészet technikai és mőfaji sajátosságait, - a képgrafikai, alkalmazott grafikai és a festészeti tevékenységeket, eljárásokat - a grafikai és festészeti munkához szükséges anyagok és technikai eszközök szakszerő használatát, - a képépítés törvényszerőségeit, kompozíciós lehetıségeit, - a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: - munkájához motívumokat győjteni és vázlatokat, színvázlatokat készíteni, - a tanszak tanult mőfaji sajátosságainak megfelelı átírásra, absztrakcióra, - az egyedi– és sokszorosított grafikai eljárások, festészeti technikák alkalmazására, - a grafikai és festészeti anyagok helyes használatára, - a színek, formák és kompozíciós lehetıségek kifejezési szándék szerinti használatára - grafikai és festészeti elméleti és gyakorlati tudásának alkalmazásával önálló alkotások, variációk és illusztrációk készítésére, - a tanult grafikai és festészeti technikák sokszínő használatára és továbbfejlesztési lehetıségeinek keresésére, kísérletezésre, - esztétikus képi megjelenítésre, - mőalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, - önálló véleményformálásra saját és mások mőveivel kapcsolatban, - a munkavédelmi szabályok betartására. A mővészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekbıl áll. A vizsga tantárgya és idıtartama A grafika és festészet mőhelygyakorlat - tervezés 40 perc - tárgykészítés 140 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tervezı, képalkotó, képessége. A terv tükrözze a tanulónak a grafika és festészet anyagairól, mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismeretét. A megvalósított kép, képtárgy, képsorozat mutassa be a tanuló grafikai és festészeti jártasságát, tudását. A grafika és festészet mőhelygyakorlat vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet mőfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: - alkalmazott grafikai, sokszorosított grafikai alkotás, sorozat vagy variáció, 43

- grafikai és festészeti illusztráció sorozat, - szabadodon választott technikákkal készített képi alkotás, alkotássorozat vagy variáció. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet mőfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: - modell alapján készített képi, képtárgyi átírás, - alkalmazott grafikai vagy dekoratív festészeti vázlatterv – sorozat. A vizsga értékelése A grafika és festészet mőhelygyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: - tervezési, képalkotási készség, - színhasználat, kompozíciós készség, - alapvetı anyag– és eszközismeret, jártasság, - a grafikai és festészeti ismeretek gyakorlati alkalmazása, - a tartalomnak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı átíró és kifejezıképesség, - az elkészült munka összhangja. Továbbképzı évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok - A hagyományos és az új médiumok iránti nyitott szemlélet kialakítása. - Munkáinak esztétikus dokumentálásának és installálásának ösztönözése. - A tanuló átíró képességének, kreativitásának, komplex szemléletének és kísérletezı kedvének fejlesztése. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A színek reklámpszichológiai törvényszerőségei és összefüggései A látvány átírásának lehetıségei A pszeudo, a transzparencia fogalma és jelensége a mővészetben Az intermédia, az akciómővészet, az installáció és az environment mőfaji sajátosságai Rézkarc készítése A különbözı mőfajok, technikák határait kitágító lehetıségek Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A látvány - Tárgyak, arcok sajátos, egyedi jellemzıinek rögzítése a grafika és a festészet eszközeivel - Megvilágítási problémák, fény– és színviszonyok elemzése, megállapítások alkalmazása - A színtani ismeretek: színek derítése, ösztönös és tudatos színhasználat - Vázlatok, variációk és nagymérető festmény készítése Láttatás – képi közlés - A látvány (tárgy, portré) feldolgozása, átírása különbözı mővészeti stílusokban - Képi látványelemek felhasználása például a képregény vagy storyboard mőfajában

44

Képalkotás - Rézkarc készítése - Az anyag–elıkészítés mőveletei (fazettálás, polírozás, alapozás, kormozás, kitakarás) - A maratás; a marófolyadék, az idı, a vonalháló és a karakter pontos megismerése - Festékkeverési gyakorlatok, próbalemezek, próbanyomatok készítése - A mővészettörténetbıl vett példa tanulmányozása, másolása, egy–egy részletének kiemelése Intermédia – kísérletek - Installáció, environment és akciómővészet sajátos jegyei - Személyes, emberi, társadalmi vagy mővészeti problémák, témák körüljárása (pszeudo, transzparencia, kontraszt, mélység, zárt–nyitott) - A különbözı mőfajok, stílusok, technikák határait átfedı, a lehetıségeket kitágító eljárások keresése - Kísérletek, próbálkozások olyan mőformák és mővészeti technikák segítségével, melyek a 20. század képzımővészetében jelentek meg elıször (fotó–kinetikus és elektronikus mővészetek, multimédia, installáció, environment, performance és akciómővészet, új kommunikációs technikák, interdiszciplinaritás, képzımővészeti határterületek) - A munkafolyamatok, kísérletek dokumentálása rajzok, fotók, filmek és feljegyzések segítségével Alkalmazott mővészet - Tervezıgrafikai feladatok (plakát, CD, kiadvány) - Tetszıleges reklámtéma feldolgozása a grafika és a festészet eszközeivel - A színdinamikai szempontok figyelembevétele - A színek hatása, a színek információsegítı szerepe - Színek a különbözı médiumokban - Számítógép kínálta lehetıségek felhasználása - Tipográfiai ismeretek felhasználása Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a hidegtő és a rézkarc közti különbségeket, ismerje fel ezeket a nyomatokon, - a színek érzelmeket alakító hatását saját festményein, - az alkalmazott grafika és a szín reklámpszichológiai törvényeit és összefüggéseit, - az intermédia egyes mőformáit, - a kortárs hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket. Legyen képes: - klasszikus sokszorosított grafikai lapok készítésére, - technikailag tiszta és kevert technikájú munkák létrehozására, - nyitott szemlélettel közeledni a hagyományos és az új médiumok felé, - munkáinak dokumentálására és installálására, - mőalkotás és környezet összefüggéseibıl fakadó ismeretek alkalmazására, - saját és mások alkotásainak elemzésére és értékelésére, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

8. évfolyam Fejlesztési feladatok - A grafika és festészet szaknyelvének árnyalt használatának fejlesztése. - Önálló koncepciójú kísérletek, alkotói folyamatok végigvitelének elısegítése. - A kísérletezési kedv ösztönzése a grafika és festészet határterületein. - A felelısségtudat, a döntésképesség, az empatikus és a kommunikációs készség fejlesztése. 45

Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Az arányok szerepe, jelentısége Árnyékok, reflexek a téri illúziókeltésben A látvány átértelmezésének lehetıségei A kiemelés – elhagyás szerepe, hatása A térbeliség – síkra feszítettség szabályai, kifejezıeszközei A legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvések és képviselıi Az olajfestés alapjai A filmnyelv és az elektronikus mővészetek kommunikációs technikái Az intermédia, a posztmodern formanyelve Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A látvány - A figura arányainak, sajátos, egyedi jellemzıinek rögzítése a grafika és a festészet eszközeivel - A figura és környezetének viszonya - Megvilágítás, árnyékok és reflexek - Táj festése a szabadban akvarellel, temperával - A térillúzió festésének lehetıségei Láttatás – képi közlés - A látvány (táj) befejezése, újrakomponálása, feldolgozása és átírása a helyszínen készített saját fotók, vázlatok alapján - A látvány átértelmezése, megfogalmazása különbözı mővészeti stílusok átirataiban, játék egyes mesterek sajátos vizuális hatáselemeivel - A kiemelés – elhagyás, térbeliség – síkra feszítettség vizuális kifejezıeszközeinek alkalmazása Tematikus képalkotás - Variációk a tér megfogalmazására a grafika és a festészet nyelvén - Olajfestés - Az olajfestés technikájának alapjai - A festés története, a vászon, a vakkeret, az ecsetek, az alapozás megismerése - Grafikai megoldások, rézkarc nyomatok a tér megjelenítésében - Az önálló vonal– és formakialakítás, a hozzáadás – elvétel fejlesztési lehetıségeit felhasználva Intermédia – kísérletek - A film, média képi nyelve - A színek játéka, a színek bizonyos irányokba történı eltorzítása, megváltoztatása - Személyes, emberi, társadalmi vagy mővészeti problémák, témák körüljárása (illúzió, szemérem – szégyen, csend – zaj, rés – szilánk) - A különbözı mőfajok, stílusok, technikák határait átfedı, a lehetıségeket kitágító eljárások keresése, kísérletezések - Variációk olyan mőformák és mővészeti technikák segítségével, melyek a 20. század képzımővészetében jelentek meg elıször (fotó–kinetikus és elektronikus mővészetek, multimédia, installáció, environment, performance és akciómővészet, új kommunikációs technikák, interdiszciplinaritás, képzımővészeti határterületek) - A kísérletek, a munka dokumentálása rajzok, fotók, filmek és feljegyzések segítségével - Mőalkotás igényő dokumentáció készítése Alkalmazott mővészet - Tervezı grafikai feladatok (plakát, CD, kiadvány, írás–kép, névjegy, web–lap) - Tetszıleges téma feldolgozása a grafika és a festészet eszközeit felhasználva 46

- Az egyéni formanyelv - Az önkifejezés korlátai, lehetıségei az alkalmazott mővészetben - Önálló forma és karaktervilág, vonal– és folthasználat - Klasszicitás – modernség, posztmodern, kortárs – eredetiség Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - az olajfestés technikájának alapjait, - a legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket és azok képviselıit, - a grafika és festészet szaknyelvét. A tanuló legyen képes: - különbözı anyagokkal, stílusjegyekkel alkotásokat létrehozni, - tájkép festésére természetben, vázlatok alapján mőteremben, - önálló alkotó tevékenységre a festészet határterületein, - alkalmazni a grafikai sorozatok ismétlıdı mőfaji, stiláris eszközeit, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

9. évfolyam Fejlesztési feladatok - A grafika és festészet szaknyelvének árnyalt használatának fejlesztése. - Önálló grafikai és festészeti alkotások, alkotás–sorozatok létrehozásának ösztönzése. - A kísérletezési kedv bátorítása a grafika és festészet határterületein. - A felelısségtudat, a döntésképesség, az empatikus és a kommunikációs készség fejlesztése. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Belsı tartalmak és karakterek megjelenítési lehetıségei Anatómiai törvényszerőségek Általános és egyedi jegyek Téri illúzió a különbözı mőfajokban Stíluskontraszt Látvány átértelmezése a különbözı mőfajokban A legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvések és képviselıi Technikák, mőfajok elméleti és gyakorlati ismeretei Díszlet és látványterv Interaktív tér Az intermédia kifejezési lehetıségei A filmetőd sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A látvány - Arcok, figurák, karakterek - Önarckép sorozat, a belsı változások vizuális rögzítése változatos eszközhasználattal - Portré, figura különbözı környezetbe, térbe helyezése Láttatás – képi közlés - Stíluskalandok a kortárs grafika és festészet hazai törekvéseinek inspiráló felhasználásával - Játék egy klasszikus és egy kortárs stílus elemeivel, koncepcióival - Azonos témára ellentétes stílusú képek, grafikai lapok készítése 47

Tematikus képalkotás - Díszlet és látványtervek - Szabadon választott mő színpadképének, látvány– és jelmeztervének elkészítése - Egy jellegzetes részlet kivitelezése - A valóság szín–terei, filmetődök, képlenyomatok, rögzített pillanatok - Kis méretben, egyedi grafikai lapokon sorozat tervezése Intermédia – kísérletek - Interaktív tér lehetıségei - Személyes, emberi, társadalmi vagy mővészeti problémák, témák körüljárása (identitás, individuum, rész – egész, önreflexiók – saját tér, személyes tárgy, valós és szubjektív idı, környezet hatása, titok, magány, pusztulás) - A különbözı mőfajok, stílusok, technikák határait átfedı, a lehetıségeket kitágító eljárások keresése, kísérletezések által - Kísérletek olyan mőformák és mővészeti technikák segítségével, melyek a 20. század képzımővészetében jelentek meg elıször (fotó–kinetikus és elektronikus mővészetek, multimédia, installáció, environment, performance és akciómővészet, új kommunikációs technikák, interdiszciplinaritás, képzımővészeti határterületek) - A kísérletek, a munka dokumentálása rajzok, fotók, filmek és feljegyzések segítségével - Mőalkotás igényő dokumentáció készítése Alkalmazott mővészet - Tervezı grafikai feladatok az év során feldolgozott témákhoz kapcsolódóan (plakát, kiadvány, meghívó, web–lap) - Az elkészített síkalkotáshoz egy képtárgyi kiegészítés létrehozása a sokszorosítás technikájának felhasználásával Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket és azok képviselıit, - a grafika és festészet mőfaji lehetıségeit és korlátait, - a képgrafika és az alkalmazott grafika együttes megjelenésének lehetıségeit. Legyen képes: - a vizuális kifejezés elemeinek, eszközeinek alkotói szándék szerinti tudatos alkalmazására, - alkalmazott grafikai és dekoratív festészeti alkotások tervezésére, megvalósítására, - egyedi képi világgal bíró illusztrációk létrehozására, - klasszikus sokszorosított grafikai lapok és táblaképek, muráliák készítésére, - az általa választott mőhöz szcenikai tervet, díszlettervet készíteni, - technikailag tiszta és kevert technikájú munkák létrehozására, - mőalkotás és környezet összefüggéseibıl fakadó ismeretek alkalmazására, - a különbözı mőfajok, stílusok, technikák határait átfedı, a lehetıségeket kitágító eljárások keresésére, alkalmazására, - munkáinak dokumentálására és installálására, - saját és mások alkotásainak elemzésére és értékelésére, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

10. évfolyam Fejlesztési feladatok - Egyedi képi világgal bíró alkotások, alkotás sorozatok létrehozásának ösztönzése. - A különbözı mőfajok, stílusok, technikák határait átfedı, a lehetıségeket kitágító eljárások keresésé elısegítése. 48

-

Tudatos környezetformálás igényének fejlesztése.

Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek: A forma, szín, tér egymáshoz való viszonya, egyéni, személyes modulációk A látvány átértelmezése a nézıpont és képkivágás segítségével A valós és virtuális tér A filmtér, filmidı sajátosságai A legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvések és képviselıi A személyesség hatása Intermédia–kísérletek A film mőfaji lehetısége Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A látvány - Tárgyak, arcok, terek megjelenítése sajátos nézıpontból és képkivágással - Formák, színek és terek egymáshoz való viszonyának megfigyelése Láttatás – képi közlés - Film készítése egy emlékrıl, álomról - Storyboard megrajzolása a valós látvány után készített tanulmányok segítségével - A kiemelés, az elhagyás, a sajátos nézıpontok és képkivágások vizuális kifejezıerejének felhasználásával - A forgatókönyv egyes tartalmi és vizuális jeleneteibıl önálló festészeti vagy grafikai lapok, variációk készítése - Egy film elkészítéséhez nagymérető filmtér, illetve figura megalkotása - Filmtér és filmidı értelmezése a személyes alkotás során Intermédia – kísérletek - Saját személyes üzenet–kísérlet - Klasszikus ismeretek összekapcsolása kortárs eszközökkel és megközelítésekkel - Személyes, emberi, társadalmi vagy mővészeti problémák, témák körüljárása (például: idı, válasz, kérdés, kétség, választás, bizonyosság, változás) - A különbözı mőfajok, stílusok, technikák határait átfedı, a lehetıségeket kitágító eljárások keresése, kísérletezések - Kísérletek olyan mőformák és mővészeti technikák segítségével, melyek a 20. század képzımővészetében jelentek meg elıször (fotó–kinetikus és elektronikus mővészetek, multimédia, installáció, environment, performance és akciómővészet, új kommunikációs technikák, interdiszciplinaritás, képzımővészeti határterületek) - A kísérletek, a munka dokumentálása rajzok, fotók, filmek és feljegyzések segítségével - Mőalkotás igényő dokumentáció készítése Vizsgamunka - Szabadon választott témában portfolióval, tervezési dokumentációval elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet mőfajából - A koncepció és tervvázlatok rögzítése - A tervezett mő és környezetének kapcsolata és egymásra hatásuk - A témának, tartalomnak és az egyénnek megfelelı technikai megoldások kiválasztása - A kész mő, mősorozat installálása Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: 49

- a legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket és azok képviselıit, - a grafika és festészet szaknyelvét, - a grafika és festészet mőfaji lehetıségeit és korlátait, - a legfontosabb munkavédelmi teendıket. Legyen képes: - alkalmazni a kortárs grafikai és festészeti törekvések egyes eredményét, - alkalmazott grafikai és dekoratív festészeti alkotások tervezésére, megvalósítására, - egyedi képi világgal bíró illusztrációk létrehozására, - klasszikus sokszorosított grafikai lapok és táblaképek, muráliák készítésére, - technikailag tiszta és kevert technikájú munkák létrehozására, - mőalkotás és környezet összefüggéseibıl fakadó ismeretek alkalmazására, - a különbözı mőfajok, stílusok, technikák határait átfedı, a lehetıségeket kitágító eljárások keresésére, alkalmazására, - munkáinak dokumentálására és installálására, - saját és mások alkotásainak elemzésére és értékelésére, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására.

Követelmények a továbbképzı évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: - a legújabb hazai és nemzetközi festészeti és grafikai törekvéseket és azok képviselıit, - a grafika és festészet szaknyelvét, - a grafikai és festészeti munkához szükséges anyagok és technikai eszközök használatát, - a grafika és festészet mőfaji lehetıségeit és korlátait, - a legfontosabb munkavédelmi teendıket. A tanuló legyen képes: - a vizuális kifejezés elemeinek, eszközeinek alkotói szándék szerinti tudatos alkalmazására, - önálló grafikai és festészeti alkotások, alkotás–sorozatok létrehozására, - alkalmazott grafikai és dekoratív festészeti alkotások tervezésére, megvalósítására, - egyedi képi világgal bíró illusztrációk létrehozására, - klasszikus sokszorosított grafikai lapok és táblaképek, muráliák készítésére, - technikailag tiszta és kevert technikájú munkák létrehozására, - mőalkotás és környezet összefüggéseibıl fakadó ismeretek alkalmazására, - a különbözı mőfajok, stílusok, technikák határait átfedı, a lehetıségeket kitágító eljárások keresésére, alkalmazására, - munkáinak dokumentálására és installálására, - saját és mások alkotásainak elemzésére és értékelésére, - a biztonsági és balesetvédelmi elıírások betartására. A mővészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekbıl áll. A vizsga tantárgya és idıtartama Grafika és festészet mőhelygyakorlat - tervezés 50 perc - tárgyalkotás 190 perc A szóbeli vizsga idıtartama: max. 10 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló 50

tervezı, képalkotó, képessége. A terv tükrözze a tanulónak a grafika és festészet anyagairól, mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismeretét. A megvalósított kép, képtárgy, képsorozat mutassa be a tanuló grafikai és festészeti jártasságát, tudását. 1. A grafika és festészet mőhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet mőfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: - alkalmazott grafikai, sokszorosított grafikai alkotás vagy sorozat, - grafikai és festészeti illusztráció sorozat, - szabadodon választott technikákkal készített elbeszélı képi alkotás vagy sorozat, - díszlet– és jelmeztervek, - murália vagy annak részlete. A vizsgamunkát a továbbképzı utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti záróvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet mőfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: - modell alapján készített képi, képtárgyi átírás, - alkalmazott grafikai vagy dekoratív festészeti vázlatterv vagy sorozat. 2. A grafika és festészet mőhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: - a grafika és festészet nagy stíluskorszakai, - a grafika és festészet legjelentısebb alkotásai, alkotói, - a grafika és festészet anyagai, eszközei, mőfajai, - a grafika és festészet mőfajában alkalmazott technikák, - az elkészített tervek és mővek bemutatása, - egészség– és környezetvédelmi alapismeretek. A vizsga értékelése A gyakorlati vizsga értékelése: - a tartalomnak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı megjelenítı, átíró, kifejezı készség, - tervezıi, kivitelezı készség, - színtani és formatani ismeretekben való jártasság, a kompozíció törvényeinek ismerete, - mőalkotás és környezet összefüggéseinek ismerete, - a grafika és festészet technikáinak és eljárásainak alkalmazási szintje, - a felületalakítás módja, - kreativitás, egyediség, - az elkészült munka összhangja. A szóbeli vizsga értékelése: - a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, - a megfogalmazás szakszerősége, pontossága, - kommunikációs készség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelezı (minimális) taneszközök Vizes blokk Tároló szekrények Munkaasztalok, székek Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök 51

Szemléltetı anyagok (képek, könyvek, CD, DVD–k) Győjtött tárgyak, drapériák Fényképezıgép Filmfelvevı Számítógép Szoftverek Grafikai prés (legalább A/3–as méret lehúzására alkalmas méretben) Mobil lámpa Rajztábla (A/3, A/2) Vonalzók, olló, snitzer Rajzi és grafikai eszközök: ceruza, toll, rajzszén, pasztell, zsírkréta, tus, karctő, linókés, különbözı mérető fotós gumihenger, grafikai festékezı lap, linó festék, szitafesték szitakeret, spakli, kormozó eszköz, lemezvágó eszköz, lemezfogó Festı eszköz: ecsetek, festıkések, tálak, paletták, vízfesték, tempera Festıállvány (továbbképzı) Zárható vegyszertároló (veszélyes anyagok használata esetén) KÖRNYEZET– ÉS KÉZMŐVES KULTÚRA MŐHELYGYAKORLAT A környezet–és kézmőves kultúra mőhelygyakorlat célja a környezetkultúra és a kézmőves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása, az általános és szakirányú ismeretek átadása révén a környezettudatos magatartás, az igényes kézmőves tárgyalkotás képességének megalapozása. Célja továbbá a munkakultúra, a feladattudatos, kitartó munkavégzés alapjainak elsajátítatása, azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek a tervezéstıl a kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. Mindezzel a környezetharmonikus életvitel, a környezetalakítás képességének, az értékteremtés, –megırzés igényének kialakítása. A mőhelygyakorlat feladata a környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ széleskörő megismertetése, a kézmőves tevékenységek szerepének feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok közt. A hazai és az egyetemes tárgykultúra kiemelkedı alkotásain keresztül megismertetni a tanulókkal a tárgykultúra funkcionális területeit, a felhasználható anyagokat, tulajdonságaikat, az alkalmazott eszközöket, használatukat, a készítési technikákat, az esztétikai törvényszerőségeket. Feladata emellett az ismeretek alkotó jellegő alkalmazásának elsajátítatása, a múlt értékeinek a mai környezet– és tárgykultúrába való szerves beépítési lehetıségeinek felismertetése. A hagyományok megismertetésével múltunk, népmővészeti és iparmővészeti örökségünk megbecsülése, megszerettetése, a hovatartozás–tudat mélyítése. Más korok és népek környezet– és tárgykultúrájának megismertetésével a látásmód szélesítése, az empátia és a tolerancia kialakítása. Tárgyelemzéseken és a tárgyalkotó tevékenységen keresztül, a tárgy, a környezet és az ember viszonyának felfedeztetése, a természethez, környezethez való kötıdés mélyítése, a helyes felhasználói és fogyasztói magatartásformák kialakítása. Az alkotói tevékenységen keresztül a manuális és konstruáló képességek fejlesztése, az esztétikai érzékenység és ítélıképesség mélyítése, az önkifejezés, az önmegvalósítás lehetıségének felfedeztetése. A környezet–és kézmőves kultúra mőhelymunka baleset– és környezetvédelmi elıírásainak megismertetése. Ennek érdekében az oktatás a tanuló életkori sajátosságait figyelembe véve az alapfok és a továbbképzı évfolyamain egyaránt hangsúlyosan alapoz a győjtımunkára, a rekonstruálás és az átírás metodikájára, a kreativitásra. Az elsajátítandó elméleti és gyakorlati témakörök, tartalmak komplex szemlélettel, egymással szintézisben lévı rendszert alkotva jeleníthetık meg a tanítás folyamatában. Az élményszerő tapasztalatszerzés, az önmővelés megalapozása érdekében javasolt könyvtár–, múzeum– és kiállítás–látogatások beépítése a mőhelymunkába.

52

Alapfokú évfolyamok 4. évfolyam Fejlesztési feladatok - A környezetkultúra és a kézmőves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása. - A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ területeinek bemutatása, a kézmőves tevékenységek szerepének feltárása. Irányított megfigyelések által élményszerő tapasztalatszerzés biztosítása. - A környezet– és kézmőves kultúra mőhely és a mőhelymunka megismertetése. - A tárgyalkotás során alkalmazható egyszerő technikák elsajátíttatásával a manuális és konstruáló képességek fejlesztése. - A felhasználható anyagok, az alakításukhoz szükséges eszközök megismertetése.

Tananyag Környezet– és kézmőves kultúra ismeretek Környezet és környezetkultúra, tárgy és tárgykultúra Természetes és mesterséges környezet elemei, alkotói Az ember tárgykészítı tevékenysége, a tárgyak szerepe Tárgyelemzés alapvetı szempontjai İsi, kézmőves és ipari tárgyformálás A környezet– és kézmőves kultúra mőhelymunkájának alapjai A kézmőves tárgyalkotás alapanyagai: a növényi részek, a textilek, a papír, az agyag alapvetı tulajdonságai, alakításuk egyszerő technikái A kézmőves tárgyalkotás eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi elıírások A tárgyalkotás alapvetı fázisai Környezetkultúra – természeti környezet, épített környezet: település, lakhely Környezettervezés, az ember környezetalakító tevékenysége A makettkészítés alapjai Ünnepi alkalmak A mese világa Feladatcsoportok - A környezet– és kézmőves kultúra mőhely - A környezet– és kézmőves kultúra mőhely berendezése - Alapvetı anyagok, eszközök, szerszámok - A mőhelymunka rendje - A mőhelymunka alapvetı magatartási és munkavédelmi szabályai Tárgyalkotási ismeretek - A kézmőves tárgyalkotás sajátosságai - A tervezés lépései - Formák, színek kifejezıereje - A tárgyalkotás alapvetı fázisai - A tárgyak harmóniája, esztétikája A kézmővesség anyagai, technikái - A környezet anyagai - Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk - Textúrák és faktúrák 53

-

A növényi részekbıl készíthetı tárgytípusok. Egyszerő tárgyalkotási technikák A textilbıl készíthetı tárgyak köre Textilfestés, mintázás nyomhagyási technikákkal Tárgykészítés a mintázott textilekkel Egyszerő fonástechnikák Papír alkalmazása az alkotótevékenységben Az agyag felhasználása a tárgyalkotásban

A lakhely és a lakáskultúra - Összhangban a természettel: törzsi kultúrák, modern viszonyok - Az épített környezet vizsgálata - Településtípusok, a falu és a város sajátosságai - Az épületek típusai funkcionalitásuk alapján - Építészeti megoldások vizsgálata természeti népeknél, a népi kultúrában - A lakhely funkciói, beosztás, alaprajz - Az épületek és a külsı terek kapcsolata, harmóniája. Parkok, udvarok, kertek - Településmakettek, épületmakettek, külsı terek tervezése, készítése - A megismert anyagok felhasználása az alkotómunkában - Alkalmak és szokások - Az ünnepek megnyilvánulása a környezet– és tárgykultúrában - Alkalmak, szereplık, helyszínek, díszletek, kellékek - Tárgykészítés, környezetalakítás az ünnepekhez kapcsolódóan, a megismert anyagok felhasználásával A mese - A mese világa - Mesehısök – jó és szép, rossz és csúf, fantázialények; jellegzetes helyszínek - Típusok, karakterek megjelenítésének lehetıségei - Babák, bábok és díszletek készítése - A megismert anyagok felhasználása az alkotómunkában Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a környezetkultúra fı területeit, a tárgyalkotás szerepét, - a megismert alapanyagok felhasználási lehetıségeit, - az anyag– és formaalakításuk egyszerő módjait, - a környezet– és kézmőves kultúra mőhely berendezését, munkarendjét, - a környezet– és kézmőves kultúra mőhelygyakorlat legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit, - a lakhelyhez, a meséhez és az ünnepekhez kapcsolódó környezet és tárgykultúra alapvetı sajátosságait. Legyen képes: - a megszerzett ismeretek alkalmazására, - az anyagok élményszerő megtapasztalására, - a megismert eszközök megfelelı használatára, - a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására. 5. évfolyam Fejlesztési feladatok - A környezetkultúra és a kézmőves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása. - A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek bemutatása. - A tárgyak funkcionalitásának, a környezetalakítás, a környezettervezés jelentıségének felismertetése. Irányított megfigyelésekkel élményszerő tapasztalatszerzés biztosítása. 54

-

A fa, a fonható szálasanyagok, az agyag és a fémek szerepének megismertetése a tárgyalkotásban egyszerő technikák elsajátíttatásával. Azoknak az ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését Az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek fejlesztése.

Tananyag Környezet– és kézmőves kultúra ismeretek Környezetkultúra, tárgykultúra, az ember által létrehozott mesterséges környezet összetevıi Az ember és a tárgyak viszonya. A tárgyak információhordozó szerepe A tárgyak esztétikai értéke, minısége Textúrák és faktúrák, színek és hangulatok a tárgyakon Használati és díszfunkció Kézmőves mesterségek: az agyag–, a famunkák, a fonható szálasanyagok, vesszımunkák és a fémmővesség alapjai Egyszerő tárgy– és díszítményalkotási lehetıségek A tárgyalkotás anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi elıírások A tárgyalkotás alapvetı fázisai Az ember és környezete. A környezetalakítás jelentısége. Középületek, a családi környezet és a háztartás Lakáskultúra, lakberendezés Az adott témakörök emlékei a törzsi kultúrákban, a népmővészetben, az iparmővészetben és a mővészettörténetben Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek - A tárgyak formája és funkciója - A tervezés lépései, fontosabb szempontjai (szerkezeti megoldások) - Az anyag– és technika választás szempontjai - Tárgyalkotási mőveletek: elıkészítı mőveletek, a tárgyformálás, díszítés, összeállítás, kikészítı és utómunkálatok A kézmővesség anyagai, technikái Agyagmővesség - Az agyag felhasználási területei, jellegzetes tárgytípusai - Az agyag tulajdonságai, formálhatósága, alakíthatósága - A megmunkálás, tárgyalkotás alapvetı lépései - Az agyagmunka eszközigénye, eszközhasználati és munkavédelmi elıírások - Egyszerő tárgyalkotási és díszítési technikák (tapasztás, formába rakás, felrakás, nyomhagyási technikák, rátét) - Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával Famővesség, fonható szálasanyagok, vesszımunkák - A fa, a vesszı és a fonható szálasanyagok felhasználási területei, jellegzetes tárgytípusai - A fa, a vesszı és a fonható szálasanyagok tulajdonságai, formálhatóságuk, alakíthatóságuk - A megmunkálás eszközigénye, eszközhasználati és munkavédelmi elıírások - Választott anyag egyszerő tárgyalkotási, összeállítási és díszítési technikái (sodrás, fonás, toldás, darabolás, vájás, csiszolás, kötözött, ragasztott – összeállítások, festés, pácolás, karcolás, ékrovás) - Tárgyalkotás választott anyag és technika alkalmazásával

55

Fémmővesség - A fémek felhasználási területei, jellegzetes tárgytípusai - A fémmővesek jellegzetes tárgyalkotási és díszítési technikái - A fémek alapvetı tulajdonságai, formálhatóságuk, alakíthatóságuk - A fémmőves munka eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi elıírások - Egyszerő tárgyalkotási és díszítési technikák (darabolás, hajlítás, domborítás, trébelés, poncolás) - Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával Lakhely, lakáskultúra, berendezés - Az épület szerepe, jellege és berendezése közti összefüggések - Középületek, lakóházak. Külsı megjelenés, belsı terek, berendezés - A lakáskultúra elemei, összetevıi - A tárgyak információhordozó szerepe - A lakberendezés szempontjai - Bútortípusok, a bútortörténet érdekességei - A berendezési tárgyak, bútorok mint jelképek - Környezettervezés, makettkészítés, tárgyalkotás a megismert anyagok és technikák alkalmazásával Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a tárgyalkotás szerepét, a tárgyak funkcióját, - az agyag, a fa, a vesszı, a fonható szálasanyagok és a fém felhasználási lehetıségeit, - az anyag– és formaalakításuk egyszerő módjait, - a tárgyalkotás fontosabb szempontjait, - a tanult tárgyalkotási folyamatok legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit, - a lakáskultúra, a lakberendezés alapjait, Legyen képes: – a megszerzett ismeretek alkalmazására, - az anyagok élményszerő megtapasztalására, - a megismert eszközök megfelelı használatára, - az önálló tárgyalkotásra, - tárgyelemzésre adott szempontok alapján, - a tárgyakban rejlı esztétikum felfedezésére és megfogalmazására, - a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok - A környezetkultúra és a kézmőves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása. - A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek bemutatása. - A tárgyak funkcionalitásának, a környezetalakítás, a környezettervezés, valamint az újrahasznosítás jelentıségének felismertetése. Irányított megfigyelésekkel élményszerő tapasztalatszerzés biztosítása. - A textil, a nemez, a bır szerepének megismertetése a tárgyalkotásban egyszerő technikák elsajátíttatásával. - Azoknak az ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését - Az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak kialakítása.

56

Tananyag Környezet– és kézmőves kultúra ismeretek Környezetkultúra, tárgykultúra, az ember által létrehozott mesterséges környezet összetevıi Az ember és a tárgyak viszonya. A tárgyak információhordozó szerepe A tárgyelemzés szempontjai. A tárgyak esztétikai értéke, minısége Textúrák és faktúrák, színek és hangulatok a tárgyakon Használati és díszfunkció, reprezentáció Újrahasznosítás Kézmőves mesterségek: a textil, nemez és bırmunkák alapjai Egyszerő tárgy– és díszítményalkotási lehetıségek A tárgyalkotás anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi elıírások A tárgyalkotás alapvetı fázisai Az ember és környezete. Életmód és tárgykultúra, lakhely és munkakörnyezet Az ünnepek megnyilvánulása a környezetben, a lakáskultúrában Az adott témakörök emlékei a törzsi kultúrákban, a népmővészetben, az iparmővészetben és a mővészettörténetben Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek - A forma funkció és a díszítés összefüggései - A tervezés lépései, szempontjai - Az anyag– és technika választás szempontjai, az anyaghasználat és a technika összefüggései - Az anyagok kombinálásának lehetıségei - Tárgyalkotási mőveletek az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében: elıkészítı mőveletek, tárgyformálás, díszítés, összeállítás, kikészítı és utómunkálatok A kézmővesség anyagai, technikái Textilmunkák - A textil felhasználási területei - A textil munkák alapanyagai, tulajdonságaik, alakíthatóságuk - A megmunkálás, tárgyalkotás alapvetı lépései - A textilmunkák eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi elıírások - Egyszerő tárgyalkotási és díszítési technikák: fonástechnikák, a szövés alapjai, egyszerő öltéstípusok, hímzéstechnikák - A szabás alapvetı ismeretei, egyszerő összeállítási módok - Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával Nemez - A nemez felhasználási területei - A gyapjú tulajdonságai, alakíthatósága - A megmunkálás, tárgyalkotás alapvetı lépései - A nemezkészítés anyagai, eszközei - Egyszerő tárgyalkotási és díszítési technikák - Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával A bır - A bır felhasználási területei - A bır tulajdonságai, alakíthatósága - A megmunkálás, tárgyalkotás alapvetı lépései - A bırmunkák eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi elıírások - Egyszerő tárgyalkotási és díszítési technikák: fonástechnikák bırszállal, díszítés nyomhagyással (poncolással, csontozással), lyukasztással 57

-

Egyszerő lyukasztott, főzött összeállítások Tárgyalkotás a tanult technikák alkalmazásával

Az újrahasznosítás - Fogyasztói társadalom, felhasználói és fogyasztói magatartás - Az újrahasznosítás fogalma, jelentısége a tárgykultúra területén - Az anyagok újrahasznosítási lehetıségei - A tárgyak újrahasznosítása, funkcióváltás - Újrahasznosítási feladatok a megismert tárgytípusokhoz és anyagféleségekhez kapcsolódóan Életmód - A környezet, az életmód és a tárgykultúra kapcsolata - Jellegzetes munkatevékenységek - A munkakörnyezet jellemzıi. Környezettervezés munkatevékenységekkel kapcsolatban - Munkaeszközök készítése - Munkafolyamatok megjelenítése ismert anyagok és technikák alkalmazásával A lakáskultúra– ünnepi alkalmak - Az ünnepek megnyilvánulása a környezetben, a tárgykultúrában - A terítés kultúrája, a teríték elemei és a hozzájuk kapcsolódó szimbolikus értelmezések - Használati és díszfunkcióval rendelkezı tárgyak, díszítési lehetıségek - Ünnepi környezet alakítása, tervezése - Ismert és új anyagok, technikák felhasználása az ünnepi alkalmak, a terítés kultúrája témaköréhez kapcsolódó tárgyalkotásban

Vizsgamunka készítése - Egyéni kifejezési szándék szerinti tárgyalkotás választott anyaggal és technikával. Dokumentálás Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a tárgyalkotás szerepét, a tárgyak funkcióját, - a textil, a nemez, a bır felhasználási területeit, - az anyag– és formaalakításuk egyszerő módjait, díszítési lehetıségeit, - a tárgyalkotás fontosabb szempontjait, - az újrahasznosítás szerepét, lehetıségeit, - az önálló tapasztalatszerzés eszközrendszerét, - a lakáskultúra alapjait, az ünnepek megnyilvánulási lehetıségeit a környezet– és tárgykultúrában, - a tanult tárgyalkotási folyamatok legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit. Legyen képes: - pozitívan viszonyulni a természetes és mesterséges környezethez, - a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, - az anyagok élményszerő megtapasztalására, - a megismert eszközök megfelelı használatára, - az önálló tárgyalkotásra, - egyszerő tárgyak készítésének technológiai folyamatait meghatározni, - tárgyelemzésre adott szempontok alapján, - a tárgyakban rejlı esztétikum és a tárgyakkal kifejezhetı jelentéstartalmak felfedezésére és megfogalmazására, - a hagyományos kézmőves tárgyak szerepének felismerésére, átértelmezésére a mai igények alapján, - a munka- és balesetvédelmi szabályok betartására. 58

Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: - az ember által létrehozott mesterséges környezet összetevıit, a környezetkultúra fı területeit, - a tárgyalkotás szerepét, a tárgyak funkcióját, anyagfajtáit és díszítési lehetıségeit, - az alapanyagok felhasználási lehetıségeit, - az anyag és formaalakítás módjait, - a tárgyalkotás, az újrahasznosítás lehetıségeit, fontosabb szempontjait, - az önálló tapasztalatszerzés eszközrendszerét, - a környezetkultúra és kézmővesség legfontosabb munkavédelmi tudnivalóit. A tanuló legyen képes: - pozitívan viszonyulni a természetes és mesterséges környezethez, - a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, - az anyagok élményszerő megtapasztalására, - a megismert eszközök megfelelı használatára, - az önálló tárgyalkotásra, funkcionális, vagy gondolati tartalmat kifejezı termék létrehozására, - egyszerő tárgyak készítésének technológiai folyamatait meghatározni, - tárgyelemzésre adott szempontok alapján, - a tárgyakban rejlı esztétikum és a tárgyakkal kifejezhetı jelentéstartalmak felfedezésére és megfogalmazására, - a hagyományos kézmőves tárgyak szerepének felismerésére, átértelmezésére a mai igények alapján, - a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.

A mővészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama Környezet–és kézmőves kultúra mőhelygyakorlat - tervezés 30 perc - tárgykészítés 150 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tárgy– és környezettervezı–alkotó képessége. A terv tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelı formatervezı, környezetalakító készségét, a kézmővesség hagyományos anyagairól, mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismereteit. A megvalósított tárgy, tárgyegyüttes mutassa be a tanuló környezet és kézmőves kultúra területén megszerzett jártasságát, szakmai tudását. A környezet–és kézmőves kultúra mőhelygyakorlat vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott tárgy vagy tárgycsoport a környezet és kézmőves tárgykultúra témakörébıl. A benyújtott vizsgamunka– tanári irányítással megvalósított– tervezési munka alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – meghatározott funkcióra tervezett építészeti tér vagy épület makettje, – használati vagy ajándéktárgy, – játék, – környezet– és lakáskultúra eleme. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elké59

szíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek.

B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy a környezet vagy kézmőves kultúra mőfajából. Az intézmény által meghatározott feladat a tanuló által készítetett tervvázlat alapján, természetes vagy egyéb anyagból szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – használati tárgy, – ajándéktárgy, – játék. A vizsga értékelése – környezettervezı képesség, – tárgytervezı képesség, – formaalkotó és díszítményképzı készség, – anyag– és eszközhasználati ismeret, jártasság, – kézmőves alapismeret, – a mőfaji konvenciók, sajátosságok megfelelı alkalmazása, – a vizsgamunka összhatása.

Továbbképzı évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok - A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek bemutatása. - A hazai és az egyetemes tárgykultúra megismertetése jeles példákon keresztül. - A tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának felfedeztetése. - Az anyagok további felhasználási lehetıségeinek, tárgyalkotási technikáinak megismertetése a kultúra és a szórakozás témakörében. - Azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. - Az értékteremtés igényének kialakítása, az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak elsajátíttatása, az önkifejezés lehetıségének felfedeztetése. Tananyag Környezet– és kézmőves kultúra ismeretek A tárgykultúra összetevıi, egyes kézmőves területek jellegzetes tárgytípusai A tárgyalkotás és –elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minıségek Az ember és a tárgyak viszonya. A tárgyakkal közvetített jelentéstartalom Egyedi tárgyak, tömegtermékek A sokszorosítás Alkotói, felhasználói és fogyasztói magatartásformák A tárgyak használati és díszfunkciója A tárgyak dokumentációs funkciói Közvetített és valódi érték, anyagi és eszmei érték A tárgyalkotás újabb technikái, anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi elıírások Kultúra és szórakozás. Könyvnyomtatás, színház, sport, játék, zene, tánc Az adott témakörök emlékei a magyar és az egyetemes tárgykultúrában, a mővészettörténetben Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A győjtımunka módszerei 60

Az önmővelés és az önkifejezés lehetıségei A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek - A kézmőves tárgyalkotás sajátosságai, technikák újabb lehetıségei - Tárgy– és díszítményalkotási lehetıségek, technikák, esztétikai követelmények - A tervezés lépései, szempontjai: formai és szerkezeti szabályok, arányrendszerek - A színek, formák, a fény és az árnyék kifejezı ereje - A forma, a funkció és a díszítés összhangja - Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk. Az anyagok kombinálásának lehetıségei - Az anyag– és technikaválasztás szempontjai, az anyaghasználat és a technika összefüggései - A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi elıírások - Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében Kultúra és szórakozás - A szabadidıs, kulturális tevékenységek jellegzetes környezet– és tárgykultúrája - Tárgyalkotás, környezettervezés a kultúra és a szórakozás témakörében

Az írás története. A könyvnyomtatás - Érdekességek az írás, könyvnyomtatás történetébıl - Írás és betőtípusok. Könyvtervezés, illusztráció - A könyvborítók készítési és díszítési módjai - Tárgyalkotás az írás, könyvkötés témakörében az ismert és új anyagok, technikák alkalmazásával (Papírmerítés, papírdomborítás, díszítés más anyagokkal. - A bırdomborítás technikái – alátétes és zsinóros domborítás) Sokszorosítás - Sokszorosítás a tárgyalkotásban. Jellegzetes anyagok és technikák (öntés, préselés, trébelés, gipsz, agyag, fém) - Sokszorosítási technikák a díszítményalkotásban (metszetek, dúcok, nyomatok mintázófák, pecsételık) - Pozitív és negatív formák. Formakészítés - Tárgy– és díszítményalkotás sokszorosítási technikák alkalmazásával ismert és új anyagokkal A színház - Színháztörténeti érdekességek - Szereplıtípusok, karakterek, maszkok, álarcok, díszlet és jelmez - A bábszínház. Bábtípusok: sík– és térbeli bábok, mozgatható végtagú bábok. Árnyjátékok. - A bábkészítés anyagai, technikái - Tárgyalkotás a színház témakörében választott anyagokkal és technikákkal Szórakozás: sport, játék, zene, tánc - Statika és dinamika. A mozgás kifejezésének sík– és térbeli lehetıségei - A játék, a sport, a zene és a tánc kifejezésének vizuális lehetıségei - Mozgássorozatok, események megjelenítése - Mozgást kifejezı alkotások anyagai, technikái - Tárgyalkotás a sport, játék, zene vagy a tánc témaköréhez kapcsolódóan választott anyagokkal, technikákkal. (Játék– és sporteszközök, hangszerek. Relief, plasztika. Szerkezetek, mobilok.) Értékelés és kiállítás–rendezés 61

Követelmény A tanuló ismerje: - a környezetkultúra és tárgykultúra fogalmát, területeit, összetevıit, - a tárgyak helyét, szerepét a hagyományos és a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, - a kézmőves tárgyalkotás mőfaji sajátosságait, kifejezıeszközeit, - a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstıl a kivitelezésig, - a felhasznált anyagok fajtáit, tulajdonságait, - a tanult tárgyalkotási folyamatok eszközeit, azok szakszerő használatát, - a tanult tárgyalkotási folyamatok munkavédelmi tudnivalóit, - a kultúra és a szórakozás témakörének kifejezési lehetıségeit a kézmőves alkotómunkában. Legyen képes: - az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, - önálló tárgyalkotásra a tervezéstıl a kivitelezésig, - az anyagok, eszközök, technikák helyes megválasztására, - tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, - a társmővészetek, a kultúrtörténet, a népmővészet összefüggéseinek meglátására, - a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására. 8. évfolyam Fejlesztési feladatok - A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek megismertetése, a tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának felfedeztetése. - A hazai és az egyetemes tárgykultúra bemutatása jeles példákon keresztül. - A díszítımővészet jellemzıinek és tudatos alkalmazásának elsajátíttatása. - Az anyagok további felhasználási lehetıségeinek, tárgyalkotási technikáinak megismertetése az érzelem és egyéniség témakörében. - Azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. - Az értékteremtés igényének kialakítása, az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak elsajátíttatása, az önkifejezés lehetıségének felfedeztetése. Tananyag Környezet– és kézmőves kultúra ismeretek A tárgykultúra összetevıi, egyes kézmőves területek jellegzetes tárgytípusai A tárgyalkotás és –elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minıségek Az ember és a tárgy kapcsolata. Tárgyakkal közvetített jelentéstartalom A díszítımővészet jellegzetességei A tárgyak használati és díszfunkciója. Gyakorlati és lelki funkció, társadalmi–gazdasági jelzı szerep Közvetített és valódi érték, anyagi és eszmei érték. Ajándéktárgyak Egyedi tárgyak, tömegtermelés. Alkotói, felhasználói és fogyasztói magatartásformák A tárgyalkotás újabb technikái, anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi elıírások Érzelem és egyéniség kifejezıdése a tárgy– és környezetkultúrában Ízlés és divat. A stílus Öltözet és viselet Az önkifejezés lehetıségei Az önmővelés, a győjtımunka módszerei Az adott témakörök emlékei a magyar és az egyetemes tárgykultúrában, a mővészettörténetben Az adott témakörök megjelenése a modern kor törekvéseiben és a közvetlen környezetben A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában

62

Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek - A kézmőves tárgyalkotás sajátosságai, technikák újabb lehetıségei - Győjtımunka - A tervezés lépései, szempontjai, esztétikai követelmények - Formai és szerkezeti szabályok, arányrendszerek, szimmetria, aszimmetria - Színtani ismeretek. Színek, érzelmek és hangulatok - Motívumalkotás, stilizálás, átírás. Motívumelemek, fı– és mellékmotívumok. A kompozícióépítés elvei, szabályai - A funkció–forma–díszítmény összhangja - Modellezés - Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk - Az anyagminıségek kifejezıereje - Az anyag– és technika választás szempontjai, társításuk, kombinálásuk lehetıségei - A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi elıírások - Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében Érzelem és egyéniség - Az érzelem és egyéniség kifejezésének lehetıségei a környezet– és tárgykultúrában - Győjtımunka és megfigyelések - Tárgyalkotás, környezettervezés a témakörhöz kapcsolódóan Díszítımővészet, motívumrendszer - A díszítmények szerepe, jelentéstartalma - Motívumelemek, motívumtípusok, kompozíciók - A színhasználat üzenetértéke - Motívumtípusok jellegzetes megjelenési formái, készítési technikái a kézmővességben - Tárgyalkotás a díszítıelemek tudatos alkalmazásával választott anyaggal és technikával Személyes tárgyak – Ajándékozás - Az érték fogalma, viszonylatai. A tárgyak gyakorlati és lelki funkciói, érzelmi, hangulati hatás - Személyes tárgyak. Egyéni ízlés - Az ajándékozás kultúrája. Az ajándéktárgy és a csomagolás harmóniája - A csomagolás és a díszítés lehetıségei - Alkalmazható anyagok és technikák - Ajándékkészítés és csomagolás választott anyaggal, technikával Az öltözet - Az öltözet összetevıi - Az öltözettel közvetített jelentéstartalom - Az öltözettervezés alapjai. Mintakészítés, modellezés - Az öltözetkészítés technológiai alapjai – szabászati ismeretek, összeállítási és díszítési technikák - Öltözet, vagy öltözetdarab készítése választott anyagok és technikák felhasználásával, kombinálásával, viseleti babákra vagy saját célra Öltözet–kiegészítık - Az ékszerek típusai - Az ékszerkészítés anyagai, technikái - Ékszer, ékszerkollekció készítése, választott anyagok és technikák alkalmazásával Textilmunkák - Textilfestés újabb lehetıségei (textilnyomás, batikolás) - Hímzés– és szövéstechnikák újabb lehetıségei (szálszorítás, subrika, zsinórozás, madzagszövés, egyszerő szedett és göbös mintázás) 63

-

Nemezelés. A nemez szabad felhasználása Összeállítási technikák. A gépi varrás alapjai Választott technikák alkalmazása a tárgyalkotásban

Bırmőves technikák - A bırvarrás alapjai, technikái. A szíjgyártóvarrás és a szőcshímzés - Rátéttípusok. A rátétkészítés módjai - Egyszerő szironytechnikák - A bırmőves technikák anyag– és eszközszükséglete - Választott technikák alkalmazása a tárgyalkotásban Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a környezetkultúra és tárgykultúra tanult területeit, a díszítımővészet jellemzıit, - a tárgyak helyét, szerepét a hagyományos és a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, - a kézmőves tárgyalkotó tevékenység tanult területeit, azok mőfaji sajátosságait, kifejezıeszközeit, esztétikai törvényszerőségeit, - a tárgyakkal, díszítményekkel kifejezhetı jelentéstartalmakat, - a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstıl a kivitelezésig, - a tervezés szempontjait, a funkció–forma–díszítés összhangját, - a hagyományos kézmőves tárgyalkotás beépítésének lehetıségeit a mai tárgykultúrába, - a kézmőves tevékenységben alkalmazott anyagok fajtáit, tulajdonságait, - a tanult tárgyalkotási folyamatok eszközeit, azok szakszerő használatát, - a tanult tárgyalkotási folyamatok munkavédelmi tudnivalóit, - az érzelem és egyéniség témakörének kifejezési lehetıségeit a kézmőves alkotómunkában. Legyen képes: - az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek, esztétikai törvényszerőségek alkalmazására, - önálló, igényes tárgyalkotásra a tervezéstıl a kivitelezésig, - az anyagok, eszközök, díszítı– és összeállító technikák helyes megválasztására, - tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, - a társmővészetek, a kultúrtörténet, a népmővészet összefüggéseinek meglátására, - tárgyak, díszítmények, technikák átírására, - a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására. 9. évfolyam Fejlesztési feladatok: - A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek megismertetése. - A törzsi kultúrák, a magyar népmővészet és az iparmővészet korszakainak, tárgyalkotási területeinek bemutatása jeles példákon keresztül. - A megismert témakörök beépítési lehetıségeinek felfedeztetése a mai környezet– és tárgykultúrába - Az anyagok további felhasználási lehetıségeinek, tárgyalkotási technikáinak megismertetése. - A győjtımunka alapjainak, az átírás módszerének és alkalmazási lehetıségeinek elsajátíttatása. - Azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatározott célú feladat, alkotómunka elvégzését. - Az értékteremtés igényének kialakítása, az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak elsajátíttatása, az önkifejezés lehetıségének felfedeztetése.

64

Tananyag Környezet– és kézmőves kultúra ismeretek A tárgykultúra összetevıi, egyes kézmőves területek jellegzetes tárgytípusai és díszítımővészete A magyar és az egyetemes tárgykultúra kiemelkedı kézmőves emlékei: törzsi kultúrák, népmővészet, népi iparmővészet, iparmővészet A győjtımunka módszerei. Az önmővelés és az önkifejezés lehetıségei A tárgyalkotás és –elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minıségek Az ember és a tárgyak viszonya. Információhordozó szerep, jelentéstartalom Alkalmazott, átalakított és alkotott tárgyak Az ember közvetlen szükségleteinek kielégítését szolgáló tárgyak A mőalkotás mint speciális tárgy A tárgyalkotás újabb technikái, anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi elıírások A tárgyrekonstrukció szerepe, szempontjai, folyamata Az átírás lehetıségei Kulturális örökség. Mőemlékvédelem, Világörökség A természeti környezet és az épített környezet értékei A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek - A kézmőves tárgyalkotás sajátosságai, technikák újabb lehetıségei - Győjtımunka, rekonstrukció, átírás - A tervezés lépései, szempontjai, esztétikai követelmények - A funkció–forma–díszítmény kifejezıereje, harmóniája - Makettkészítés, modellezés - Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk - Az anyagminıségek kifejezıereje - Az anyag– és technika választás összefüggései, társításuk, kombinálásuk lehetıségei - A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi elıírások - Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében Múlt, jelen és jövı - Idı, idıszámítás, idımérık - Egyes idıszakok jellegzetességeinek, az idı múlásának, a változások kifejezıdése a környezet– és tárgykultúrában - Győjtımunka és megfigyelések. A tapasztalatok felhasználása a témakörhöz kapcsolódó tárgyalkotásban, környezettervezésben. Törzsi kultúrák - Természeti népek tárgykultúrája - A természeti környezet, az életmód, a világszemlélet és a tárgyalkotás összefüggései - Jellegzetes anyagok és technikák - Tárgyelemzések, tárgyrekonstrukciók, technikák elsajátítása választott területhez kapcsolódóan - Tárgytípus, technika, díszítmény – átírási gyakorlatok, tárgyalkotás a mai igényekhez igazodva A népmővészet - A honfoglaló magyarság tárgyi kultúrája - A népmővészet korszakai: jellegzetes tárgytípusok, alapanyagok, motívum és színvilág - Tájegységek népmővészete. A saját, vagy egy választott tájegység jellegzetes tárgykultúrája, díszítımővészete - Tárgyelemzések, tárgyrekonstrukciók, technikák elsajátítása a népmővészet egy–egy korszakához, vagy tájegységéhez kapcsolódóan - A népmővészet továbbéltetési lehetıségei. A népi iparmővészet - Régi és mai szerepek. Értékmegırzés, értékteremtés 65

-

Hagyományos funkciók, formák, díszítmények és technikák – átírási gyakorlatok, tárgyalkotás a mai környezet– és tárgykultúra választott területeire

Az iparmővészet - A mővészettörténeti korszakok jellemzıi - Az iparmővészet kiemelkedı emlékei, alkotói, alkotómőhelyei egyes korszakokhoz, kézmőves területekhez kapcsolódóan - Tárgyrekonstrukció, tárgyalkotások egy választott korszakhoz, vagy egy választott mővészi kézmőves területhez kapcsolódóan - Tárgytípus, technika, díszítmény – átírási gyakorlatok, tárgyalkotás a mai igényeihez igazodva Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a környezetkultúra és tárgykultúra tanult területeit, összetevıit, - a környezet és az ember kölcsönhatását, - a tárgyak helyét, szerepét a hagyományos és a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, - a megismert kézmőves tárgyalkotó tevékenységek mőfaji sajátosságait, kifejezıeszközeit, esztétikai törvényszerőségeit, - a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstıl a kivitelezésig, - a tervezés szempontjait, a funkció–forma–díszítés összhangját, - a tárgyalkotásban alkalmazott anyagok fajtáit, tulajdonságait, felhasználási lehetıségeit, - a tanult tárgyalkotási folyamatok eszközeit, azok szakszerő használatát, - a tanult tárgyalkotási folyamatok munkavédelmi tudnivalóit, - a magyar népi kézmővesség legjelentısebb emlékeit, - más korok és népek legjellemzıbb kézmőves emlékeit, - a tárgyakkal, díszítményekkel kifejezhetı jelentéstartalmakat, - a hagyományos kézmőves tárgyalkotó tevékenységek továbbéltetésének, beépítésének lehetıségeit a mai környezet– és tárgykultúrába. Legyen képes: - az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek, esztétikai törvényszerőségek alkalmazására, - önálló, igényes tárgyalkotásra a tervezéstıl a kivitelezésig, - munkájában a funkció–forma–díszítés összhangjának megteremtésére, - az anyagok, eszközök, díszítı– és összeállító technikák helyes megválasztására, alkalmazására, - tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, - a társmővészetek, a kultúrtörténet, a népmővészet összefüggéseinek meglátására, a tapasztalatok alkotó felhasználására, - tárgyak, díszítmények, technikák rekonstruálására, átírására, - alkotómunkájában a hagyományos kézmővesség értékeit napjaink tárgykultúrájának igényeihez igazítva továbbéltetni, - a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására. 10. évfolyam Fejlesztési feladatok - A környezetkultúra, az ember alkotta tárgyi világ újabb területeinek megismertetése. - A népi iparmővészet, a modern és a kortárs mővészet jeles példáinak, valamint a környezet– és tárgy kultúra modern törekvéseinek bemutatása. - A megismert témakörök beépítési lehetıségeinek felfedeztetése a mai környezet– és tárgykultúrába. - Az anyagok további felhasználási lehetıségeinek, tárgyalkotási technikáinak megismertetése. - A győjtımunka és a dokumentálás alapjainak, módszereinek elsajátíttatása. - Azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a megalapozása, melyek biztosítják a meghatá66

-

rozott célú feladat, alkotómunka elvégzését. Az értékteremtés igényének kialakítása, az esztétikai érzékenység, a manuális és konstruáló képességek, a munkakultúra fejlesztése, a kitartó munkavégzés alapjainak elsajátíttatása, az önkifejezés, önmővelés lehetıségének felfedeztetése.

Tananyag Környezet– és kézmőves kultúra ismeretek A magyar és az egyetemes tárgykultúra kiemelkedı alkotásai: modern és kortárs mővészet A győjtımunka módszerei. Az önmővelés és az önkifejezés lehetıségei A modern tárgy– és környezetkultúra jellegzetességei. Kísérletezések, új törekvések Az ember és a tárgyak viszonya. A tárgyak információhordozó szerepe, jelentéstartalma napjainkban A tárgyalkotás és –elemzés szempontjai, esztétikai értékek, minıségek Újrahasznosítás lehetıségei napjainkban Alkotói, felhasználói és fogyasztói magatartásformák Értékmegırzés, értékteremtés Nemzeti sajátosságok a környezet– és tárgykultúrában. A globalizáció hatása a környezet– és tárgykultúra alakulására A tárgyalkotás újabb technikái, anyagai, eszközei, eszközhasználati és munkavédelmi elıírások Dokumentálás, kiállítás–rendezés A tapasztalatok felhasználása az alkotómunkában Feladatcsoportok Tárgyalkotási ismeretek - A kézmőves tárgyalkotás sajátosságai, a kézmőves technikák újabb lehetıségei - Győjtımunka, rekonstrukció, átírás - A tervezés lépései, szempontjai, esztétikai követelmények - A design, az ergonómia, a funkcionalizmus szempontjai - Funkció – forma, anyag – szerkezet, arány – kompozíció, színdinamika, stílus - Makettkészítés, modellezés - Az anyagok tulajdonságai – alakíthatóságuk, formálhatóságuk, felhasználhatóságuk - Az anyagminıségek kifejezıereje - Az anyag– és technika választás összefüggései, társításuk, kombinálásuk lehetıségei - A technikák eszközszükséglete, eszközhasználati, munkavédelmi és balesetvédelmi elıírások - Tárgyalkotási folyamatok az adott tárgy és az alkalmazott anyagok függvényében Múlt, jelen és jövı - Modern mővészet, kortárs mővészet - A hagyományos tárgyalkotás sajátosságainak, szimbólumainak megjelenése a modern mővészetben - A környezethez való viszonyulás megjelenése a modern mővészet ágaiban - A tárgyalkotás és –felhasználás modern mővészi értelmezései - Az alkalmazott mővészetek új útjai - Tárgyalkotási kísérletek tetszıleges irányzat jegyében Ipari formatervezés - Az ipari formatervezés sajátosságai - Modern funkcionalizmus, ergonómia - Formatervezés a környezet– és tárgykultúra ismert és új területein (építkezés, lakáskultúra, közlekedés, kommunikáció, mőszaki cikkek, csomagolás) - Modellezések a formatervezés témaköréhez kapcsolódóan, választott anyagokkal és technikákkal A környezet– és tárgykultúra jelene és jövıje - Az ember és a technika - Termékek és szolgáltatás. Arculattervezés 67

-

A design szerepe. A fogyasztói kultúra alakulása Újrahasznosítás, transzformáció Környezettudatosság. A környezetalakítás modern törekvései Jövıkép a környezet– és tárgykultúrában Ember – tevékenység – környezet kapcsolata. Környezetalakítási, környezettervezési, tárgyalkotási gyakorlatok

Dokumentáció és prezentáció - A dokumentálás szerepe - Az alkotások dokumentációja, technikai dokumentáció - A fényképezés. Fények, világítás, nézıpont. Tárgy– és mőtárgyfotó - Személyes mappa, portfolió készítése - Kiállítás–rendezés – szempontok, anyagválogatás, rendszerezés, kellékek, eszközök - Tömegkommunikáció, reklám, plakát Rendszerezés - A környezet– és kézmőves kultúra mőhelymunka elméleti és gyakorlati anyagának rendszerezése - A tárgyalkotás területeirıl tanultak rendszerezése - Az anyagokról tanultak rendszerezése - A technikákról tanultak rendszerezése - Az esztétikai értékekrıl tanultak rendszerezése - A környezettervezésrıl, a környezetalakításról, tárgyalkotásról tanultak rendszerezése Vizsgamunka készítése - Egyéni kifejezési szándék szerinti tárgyalkotás választott anyaggal és technikával. Dokumentálás Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a környezetkultúra és tárgykultúra tanult területeit, összetevıit, - a környezet és az ember kölcsönhatását, a harmonikus környezetkultúra kialakításának szempontjait, - a tárgyak helyét, szerepét a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, - a megismert kézmőves tárgyalkotó tevékenységek mőfaji sajátosságait, kifejezıeszközeit, esztétikai törvényszerőségeit, - a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstıl a kivitelezésig, - a tervezés szempontjait, a funkció–forma–díszítés összhangját, - a kézmőves tevékenységben alkalmazott anyagok fajtáit, tulajdonságait, felhasználási és társítási lehetıségeit, - a tanult tárgyalkotási folyamatok eszközeit, azok szakszerő használatát, - a tanult tárgyalkotási folyamatok munkavédelmi tudnivalóit, - a modern mővészet törekvéseit a környezet– és tárgykultúra területén, - kézmőves tárgyalkotó tevékenységek beépítési lehetıségeit a mai környezet– és tárgykultúrába. Legyen képes: - az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek, esztétikai törvényszerőségek alkalmazására, a környezet– és tárgykultúra tudatos alakítására, - önálló, igényes tárgyalkotásra a tervezéstıl a kivitelezésig, - munkájában a funkció–forma–díszítés összhangjának megteremtésére, - az anyagok, eszközök, díszítı– és összeállító technikák helyes megválasztására, alkalmazására, - tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, - a társmővészetek, a kultúrtörténet, a népmővészet összefüggéseinek meglátására, a tapasztalatok alkotó felhasználására, - tárgyak, díszítmények, technikák rekonstruálására, átírására, 68

-

alkotómunkájában a hagyományos kézmővesség értékeit napjaink tárgykultúrájának igényeihez igazítva továbbéltetni, a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására.

Követelmények a továbbképzı évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: - a környezetkultúra és tárgykultúra fogalmát, területeit, összetevıit, - a környezet és az ember kölcsönhatását, a harmonikus környezetkultúra kialakításának szempontjait, - a tárgyak helyét, szerepét a hagyományos és a mai tárgykultúrában, valamint saját életében, - a kézmőves tárgyalkotó tevékenység területeit, azok mőfaji sajátosságait, kifejezıeszközeit, esztétikai törvényszerőségeit, - a kézmővességben alkalmazható anyagok fajtáit, tulajdonságait, felhasználási és társítási lehetıségeit, - a tárgyalkotás eszközeit, azok szakszerő használatát, - a tárgykészítés munkafolyamatát a tervezéstıl a kivitelezésig, - a tervezés szempontjait, a funkció–forma–díszítés összhangját, - a magyar népi kézmővesség legjelentısebb emlékeit, - más korok és népek legjellemzıbb kézmőves emlékeit, - a tárgyakkal, díszítményekkel kifejezhetı jelentéstartalmakat, - a hagyományos kézmőves tárgyalkotó tevékenységek továbbéltetésének, beépítésének lehetıségeit a mai környezet– és tárgykultúrába, - a környezet– és kézmőves kultúra mőhely munkavédelmi teendıit. A tanuló legyen képes: - az elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek, esztétikai törvényszerőségek alkalmazására, a környezet– és tárgykultúra tudatos alakítására, - önálló, igényes tárgyalkotásra a tervezéstıl a kivitelezésig, - munkájában a funkció–forma–díszítés összhangjának megteremtésére, - az anyagok, eszközök, díszítı– és összeállító technikák helyes megválasztására, alkalmazására, - tárgyelemzésre, esztétikai értékek és kategóriák felismerésére, megfogalmazására, - a társmővészetek, a kultúrtörténet, a népmővészet összefüggéseinek meglátására, a tapasztalatok alkotó felhasználására, - tárgyak, díszítmények, technikák rekonstruálására, átírására, - alkotómunkájában a hagyományos kézmővesség értékeit napjaink tárgykultúrájának igényeihez igazítva továbbéltetni, - a munka– és balesetvédelmi szabályok betartására. A mővészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama Környezet– és kézmőves kultúra mőhelygyakorlat A gyakorlati vizsga idıtartama - tervezés 50 perc - tárgyalkotás 190 perc A szóbeli vizsga tantárgya és idıtartama max. 10 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tárgy– és környezettervezı–alkotó képessége. A terv tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tarta69

lomnak megfelelı formatervezı, környezetalakító készségét, a kézmővesség anyagairól, felhasználási lehetıségeirıl, munkafolyamatairól, a kézmőves díszítési módok mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl, hagyományairól megszerzett ismereteit. A megvalósított tárgy, tárgyegyüttes mutassa be a tanuló környezet és kézmőves kultúra területén megszerzett jártasságát, szakmai tudását, mővészi igényességét. 1. A környezet– és kézmőves kultúra mőhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott tárgy vagy tárgycsoport a környezetkultúra és tárgykultúra témakörébıl. A benyújtott vizsgamunka– tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott anyagokkal és technikákkal létrehozott alkotás, amely lehet: - meghatározott funkcióra tervezett építészeti tér vagy épület makettje, - környezet– és lakáskultúra elem, - használati–, ajándék–, játék–, vagy fiktívtárgy, tárgyegyüttes, - öltözet, öltözet–kiegészítı, - anyagtársításra, újrahasznosításra épülı funkcionális tárgy, vagy tárgycsoport. A vizsgamunkát a továbbképzı utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy a környezet és kézmőves kultúra mőfajából. Az intézmény által meghatározott feladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyagokkal és technikákkal létrehozott alkotás, amely lehet: - használati tárgy, - ajándéktárgy, - játék. 2. A környezet–és kézmőves kultúra mőhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: - a környezet– és tárgykultúra fogalma, tárgytípusai, - tárgyalkotó módok: ısi, hagyományos népmővészeti, iparmővészeti és ipari tárgyformálás, - a hagyományos kézmőves mesterségek kialakulása, szakosodása, - a magyar kézmővesség legjelentısebb népmővészeti és iparmővészeti emlékei, alkotói, mőhelyei, - más korok és népek sajátos kézmőves emlékei, - a kézmővesség anyagai, eszközei, - a tárgy– és díszítményalkotás technikái, - a tárgykészítés fázisai a tervezéstıl a kivitelezésig, - a funkció–forma–díszítés összhangja, - esztétikum, jelentéstartalom a tárgyakon, a környezetkultúrában, - a hagyományok továbbéltetésének lehetıségei, a mai környezet– és tárgykultúrában, - a gazdaságosság és újrahasznosítás fontossága, - a kézmővesség munka – és környezetvédelmi alapismeretei. A vizsga értékelése A gyakorlati vizsga értékelése - funkciónak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı tervezı, szerkesztı, modellezı készség, - manuális és konstruáló készség, - díszítı, stilizáló készség, - a tervezéshez szükséges magyarázó–közlı rajz szintje, egyedisége, kreativitása, - az anyag– és eszközhasználat szintje, - a környezet– és kézmőves kultúra ismeretek gyakorlati alkalmazásának szintje, - a megfelelı mőveletek, munkafolyamatok kiválasztása, - a vizsgatárgy összhatása, a funkció–forma–díszítmény összhangja. 70

A szóbeli vizsga értékelése - a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, - a megfogalmazás szabatossága, pontossága, - kommunikációs készség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelezı (minimális) taneszközök Munkaasztalok Tároló szekrények Vizesblokk Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök Szemléltetı anyagok (képek, könyvek, CD, DVD–k) Kemence Tőzhely vagy fızılap Varrógép Vasaló, vasalóállvány Fényképezıgép Festésre alkalmas edények Mőanyag tálak, kád Kézi korong Mintázó eszközök agyagmunkához Szövıkeret Madzagszövı tábla Rámák, keretek Vágólap Ollók Kések Főrészek Kalapácsok Fogók Reszelık, csiszolók Asztali satuk, pillanatszorítók Bırözı satu Árak Textil– és bırvarró tők Lyukasztók Mintázó és poncoló vasak Vonalzók Körzık Ecsetek Munkavédelmi eszközök

MŐVÉSZETTÖRTÉNET A mővészettörténet tantárgy célja a tanuló érdeklıdésének felkeltése, érzékennyé és nyitottá tétele a mőalkotások által nyújtott vizuális élmény befogadására. A tanuló világos kifejezı– és érvelési képességének fejlesztése a közös mőelemzéseken és az egyes korokra jellemzı legfontosabb stílusirányzatokon keresztül. A már megismert mővészettörténeti korok új összefüggésbe helyezése, a korszakok formanyelvének, stílusjegyeinek vizsgálata. Célja továbbá a mővészettörténet emlékanyagában való eligazodás elısegítése, az ismeretek beépítése a tanuló életébe és munkájába az ábrázolási és kifejezési módok tanulmányozásával, az anyagok, mőfajok, technikák, eljárások megismerésével. A tantárgy feladata a világkép és a képzımővészet viszonyának megismertetése. A mővészet kultúrában és társadalomban betöltött szerepének bemutatása, a mővészet folytonosságának és korról kor71

ra változó jellegének feltárása, az egyes mővészettörténeti korok jellemzı stílusjegyeinek összehasonlítása. Feladata továbbá a kortárs mővészet hagyományokhoz való viszonyának bemutatása a mővészeti ágak kapcsolatának, érzékeltetése a mőfajhatárok elmosódásának és a mőfajok közötti közlekedés lehetıségeinek, megmutatásával. Az önálló tájékozódás képességének, az ismeretszerzés igényének kialakítása. Jelentıs mőemlékek, múzeumok, győjtemények, kiállítások látogatásával a szőkebb környezet iránti elkötelezettség elıhívása. A mővészetek formanyelvének, a legjellemzıbb kifejezıeszközöknek és komponálásmódoknak megismertetése, a mővészettörténet nagy alkotóinak és jellemzı alkotásainak bemutatása az ıskortál napjainkig. A mővészettörténet tantárgy oktatása szorosan kötıdik a mővészeti képzés programjához, a vizuális alkotó gyakorlattal, valamint a mőhelyekben folyó elméleti és gyakorlati tudnivalók elsajátításával párhuzamosan nyújt ismereteket, ugyanakkor igyekszik kapcsolatot találni a társmővészetek felé is. A tantárgy szabadon választható, emellett tananyagtartalma szervesen beépíthetı a többi tantárgy oktatási folyamatába is. Alapfokú évfolyamok 3. évfolyam Fejlesztési feladatok - A tanuló érdeklıdésének felkeltése a mőalkotások által nyújtott vizuális élmény befogadására. - Közösen végzett mőelemzéseken keresztül a mővészet legkorábbi korszakaira jellemzı legfontosabb stílusjegyek megismertetése. - Az ismeretszerzés igényének kialakítása, a mővészet szerepének szemléltetése a különbözı korszakokban és civilizációkban. Tananyag Bevezetés - A mővészettörténet alapfogalmai - A mővészettörténet helye és szerepe a tudományok között - A mővészet vizuális nyelve - A képzı– és iparmővészet ágai, mőfajai, jellemzıi, kapcsolatuk, kölcsönhatásaik İskor - Az emberré válás folyamata - A mővészet kezdetei - Használati és kultikus tárgyak, ékszerek – a temetkezés legrégibb emlékei - Plasztikák, idolok, állatszobrok - Barlang– és sziklarajzok, festmények - A megalitikus kultúra emlékei Mezopotámia - A folyamközi birodalmak - Sumérok, akkádok, babiloniak, asszírok, perzsák Egyiptom - Az egyiptomi társadalom - Világkép, hitvilág - Az egyiptomi kultúra idırendi áttekintése - Az egyiptomi mővészet konvenciói, stílusai, korszakai A Kínai Birodalom - A nagy dinasztiák idırendi áttekintése - Hiedelemvilág, az ısök kultusza - A Kínai Birodalom kultúrája: edények, plasztikák 72

-

Festészet, tájképfestés, kalligráfia

Japán mővészete - A természet erıinek és az ısöknek tisztelete, sintoizmus - Kínai befolyás, a buddhizmus elterjedése - A zen buddhizmus és a mővészet - Teaszertartás, virágrendezés, tusfestészet India mővészete - Indiai kultúrák, birodalmak áttekintése - A buddhizmus eszmerendszere, elterjedése - A hinduista hitvilág és kultúra

Afrika mővészete - İsi birodalmak Fekete–Afrikában - A kultúrák sokfélesége - Az afrikai maszkok, mágia, ısök kultusza - Plasztika, bronzszobrászat A prekolumbiánus mővészet - Korai földmővelı kultúrák - Mítoszok, szertartás és építészet - A közép– és dél–amerikai indián kultúrák áttekintése Kréta és Mükéné - A minoszi kultúra: építészet, festészet, plasztika - Az akháj szellemiség, építészet Görög mővészet - A görög kultúra nagy korszakainak áttekintése - A városállamok és a társadalom felépítése - Szellemiség, hitvilág, mitológia, tudományok, filozófia - Az építészet új nyelvezete, oszloprendek, épülettípusok - A szobrászat nagy korszakai - Festészet, vázafestészet A hellenizmus kora - Új kulturális áramlatok és a klasszikus hellén kultúra kapcsolata, ötvözıdése Követelmény A tanuló ismerje: - az elemi kifejezési és ábrázolási módozatokat, és ismerje fel azokat konkrét mőalkotásokban, - a tanult mővészettörténeti korok, korszakok fıbb stílusjegyeit, - a mővészet különbözı funkcióját és társadalmi szerepét az ıskorban, a korai nagy kultúrákban és más földrészek mővészetében, - az európai kultúra forrásait, bölcsıjét. Legyen képes: - az egyes mővészettörténeti korokra, korszakokra jellemzı stílusjegyek felismerésére, - a megismert mővészettörténeti korok, korszakok idırendi áttekintésére, - a tanult korszakok mőtárgyainak esztétikai és funkció–szempontú elemzésére, - a nem európai kultúrák mővészetének megértéséhez szükséges szempontok és kulturális tényezık figyelembe vételére. 73

4. évfolyam Fejlesztési feladatok - A tanuló világos kifejezı képességének fejlesztése, a mővészettörténet emlékanyagában való eligazodás biztosítása. - A tanuló felkészítése az önálló szóbeli mőelemzésre az ábrázolási és kifejezési módok tanulmányozása, valamint az anyagok, mőfajok, technikák, eljárások megismerése által. - Az önálló tájékozódás képességének és az ismeretszerzés igényének kialakítása. Tananyag Az etruszkok - A római kultúra kezdetei, görög hatások - Az etruszk hitvilág, kultuszhelyek, sírépítmények Római mővészet - Róma kialakulása, felemelkedése és hanyatlása - Új építészeti vívmányok, szerkezetek, épülettípusok - A szobrászat új feladatok elıtt – a portré - Falfestmények, a jellegzetes római stílus kialakulása Késı római és bizánci mővészet - A kereszténység eszmevilága, elterjedése - A latin ókeresztény és a görög bizánci építészet legfıbb jellemzıi, sajátosságai - A mozaikmővészet - A kereszténység és az állam - Egyházi táblakép–festészet, ikonok A népvándorlás korának mővészete - A római birodalom bukása - A nomád népek életmódja, hitvilága - A honfoglaló magyarok mővészete - A Karoling Birodalom mővészete - Kultúra, vallás és képzımővészet Az Iszlám Birodalom mővészete - Az iszlám kialakulása, felemelkedése, elterjedése - Az iszlám építészet fıbb épülettípusai, stílusjegyei - A kalligráfia az iszlám mővészetben A román kor mővészete - A római katolikus egyház szerepe a kultúrában - Szerzetesek, zarándokok, kolostorok - Az egyházi építészet sokszínősége - A kereszténység képi nyelve - Hódítások, keresztes hadjáratok A gótika - Gótikus építészet – gótikus katedrális - Üvegablakok, gótikus szobrászat - Az egyház megújhodása - A gótika sokszínősége Európa országaiban Követelmény A tanuló ismerje: 74

-

a tanult mővészettörténeti korok, korszakok fıbb stílusjegyeit, az európai kultúra elsı nagy korszakainak szellemi és társadalmi hátterét (antik mitológia, kereszténység), - a tárgy– és környezetkultúra alkotásait a tanult mővészettörténeti korokban, korszakokban, - a római kortól a gótikáig a stílusok magyarországi vonatkozásait, itteni megjelenési formájukat, jelentıségüket, - azokat a múzeumokat, régészeti parkokat, mőemlékeket, ahol személyesen tanulmányozhatja a tanult stílusok emlékeit. Legyen képes: - az egyes mővészettörténeti korokra, korszakokra jellemzı stílusjegyek felismerésére, - a megismert mővészettörténeti korok, korszakok idırendi és térbeli áttekintésére, - mővészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban.

5. évfolyam Fejlesztési feladatok - A tanuló figyelmének ráirányítása a világkép és a képzımővészet viszonyára, a mővészet kultúrában és a társadalomban betöltött helyére, a mővészet folytonosságnak és korról korra változó jellegének az egyes mővészettörténeti korok jellemzı stílusjegyeinek bemutatása. - Az önálló tájékozódás képességének, az ismeretszerzés igényének kialakítása, a kitartó, módszeres munkavégzésre való nevelés. - A mővészet saját múltjához, hagyományához való viszonyának megismertetése. Tananyag A reneszánsz elızményei – trecento - Mővészet az itáliai városállamokban - A szellemi megújulás elsı jelei - Vallási és világi építészet - A plasztika és festészet az új igények szolgálatában - Új stílus születése A korai reneszánsz – quattrocento - Kereskedık és mecénások - Új keresztény mővészet - Vallási hagyomány és antik kultúra - A mővészet és a természettudományok viszonya - Mővészet és humanizmus Az érett reneszánsz – cinquecento - Az itáliai udvarok és az antik világ - Városi palotaépítészet és a megújuló egyházi építkezések - A pápaság és a mővészetek - A reneszánsz mővészet Itálián kívül A reneszánsz alkonya – manierizmus - A manierizmus fogalma, jellemzı stílusjegyei - A manierizmus Itáliában, Spanyolországban és a Németalföldön A barokk mővészet - A katolikus egyház diadala - Az új szellemiség hatása az egyházi építészetre, festészetre, szobrászatra - Európa világi építészete a királyi udvarokban - A barokk festészet Itáliában, Spanyolországban 75

-

A holland festészet aranykora Új témák, új megrendelık, új mőfajok, portré, tájkép, életkép, csendélet

A rokokó mővészete - Mővészi érzékenység, frivolitás, elegancia - A rokokó és a vallásos mővészet - A rokokó portrémővészete A klasszicizmus - Itáliai, görögországi és kis–ázsiai ásatások - Új mővészet az antik világ bővöletében - A klasszicizmus építészetének, szobrászatának, festészetének áttekintése

A romantika - Szubjektivitás, erıs érzelmi töltés - A napóleoni birodalom - A romantika az irodalomban, a filozófiában, a zenében - A romantika Európa országaiban A realizmus - Valóságfeltárás, társadalomkritika - A realista portrémővészet és tájképfestészet Követelmény A tanuló ismerje: - a tanult mővészettörténeti korok, korszakok fıbb stílusjegyeit, - a mővészettörténeti korok, korszakok legkiemelkedıbb alkotóit és jellemzı alkotásait, - a tárgy– és környezetkultúra alkotásait a mővészettörténeti korokban, korszakokban, - az egyes korszakok kultúrtörténeti és világnézeti hátterét, társadalmi vonatkozásait, - a reneszánsztól a realizmusig terjedı korszak változásainak jellemzı törvényszerőségeit, célkitőzéseit, a mővészeti tradícióhoz, a valósághoz, valamint az esztétikumhoz való viszonyát, - a tanult korszakok mővészetének jellemzı, kedvelt témáit és azok ikonográfiai változásait. Legyen képes: - az egyes mővészettörténeti korokra, korszakokra jellemzı stílusjegyek felismerésére, - a megismert mővészettörténeti korok, korszakok idırendi áttekintésére, - mővészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban, - mőalkotásokat elemezni tartalmi és formai szempontból. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok - A tanuló világos kifejezı és érvelési képességének fejlesztése, az ismeretek a tanuló életébe és munkájába való beépülésének, felhasználhatóságának biztosítása. - Az összehasonlító elemzések során a korok, korszakok kapcsolatainak, kölcsönhatásainak, egymásra épüléseinek kiemelése. - A modern mővészet létrejöttének, fı mővészi és társadalmi problémáinak, kérdésfelvetéseinek megértetése. Tananyag Az impresszionizmus - Új utak, új mővészi szabadság - Szemléleti forradalom a modern festészet történetében - Pillanatnyi benyomások, érzések, hangulatok 76

Posztimpresszionizmus - Pointillizmus - Az ösztönök felszabadítása - A belsı lényeg megragadása A századforduló építészete és képzımővészete - Ipari forradalom – új igények, új anyagok, új építészeti feladatok - A historizmus, akadémizmus, eklektika - Szecesszió - Szakítás, szembefordulás az akadémizmus világával A XX. század elsı fele - A klasszikus modernség, a klasszikus avantgarde irányzatai Expresszionizmus – A primitív mővészet felfedezése A fauvizmus

Kubizmus - A látvány felbontása mértani alapformákra - Autonóm képalkotás - Újítások az építészetben Organikus és funkcionalista építészet Futurizmus - Gépek kultusza. Mozgás, dinamizmus Absztrakt mővészet - Utalásszerő kapcsolódás a külsı tárgyi világhoz - Megszületik a nem ábrázoló, nem tárgyi és nem figurális mővészet - Mővészet a két világháború között Konstruktivizmus - Geometrikus alakzatok síkon és térben - Festészet, függıleges, vízszintes irányok, tiszta színek Dadaizmus - Antimővészet, a háború ellen, az esztétikai és erkölcsi konvenciók ellen - A konceptuális mővészet elıfutára Szürrealizmus - A belsı felszabadítása, automatizmus Bauhaus - Az építımőhely. Elıkurzus – kézmőves mesterség – ipari formatervezés Mővészet 1945–tıl napjainkig - A modernség megújhodása Absztrakt expresszionizmus - Felfokozott érzelmi hatások - Tasizmus, akciófestészet 77

Pop art - Jóléti társadalom, reklámok, tömegtermékek, társadalomkritika Hiperrealizmus - Fényképszerő valósághőség Op–art, kinetikus mővészet - Tiszta optikai hatások, tiszta szerkezetek – mozgás, fényeffektusok Minimal art, konceptual art - Gondolati tartalmak feltárása - A kreatív gondolat fontosabb, mint maga a mő Napjaink mővészete – kortárs mővészet - Land art, body art, performance, happening, totális mővészet ... - Az építészet új útjai - A posztmodern változatai

Vizsgamunka készítése - Mőalkotásokkal, tanulmányrajzokkal illusztrált mőelemzés, mőleírás Követelmény A tanuló ismerje: - a tanult mővészettörténeti korok, korszakok fıbb stílusjegyeit, - a mővészettörténeti korok, korszakok legkiemelkedıbb alkotóit és jellemzı alkotásait, - egyes kiemelkedı mőalkotások befogadás–történetét és utóéletét, - a tárgy– és környezetkultúra alkotásait, ezek forradalmian megváltozó esztétikumát és funkcionalitását a 19–20. században, - az egyes irányzatok kultúrtörténeti és világnézeti hátterét, társadalmi vonatkozásait, - a modern mővészet létrejöttének fıbb állomásait, motivációit, korabeli fogadtatását. Legyen képes: - a megismert mővészettörténeti irányzatok idırendi áttekintésére, összehasonlítására, értékelésére, - mővészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban, - mőalkotásokat elemezni a témák és stíluselemek szempontjából, sikeresen alkalmazni az összehasonlító mőelemzés eszközét, - érteni és értékelni a mővészet kísérletezı megnyilvánulásait, felbecsülni ezek jelentıségét a késıbbi korokra nézve.

Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: - az elemi ábrázolási módozatokat (konvenciókat), s ismerje fel azokat konkrét mőalkotásokban, - a mővészettörténeti korok, korszakok, irányzatok fıbb stílusjegyeit és legkiemelkedıbb alkotóit, alkotásait. A tanuló legyen képes: - mőalkotásokat elemezni a témák és stíluselemek szempontjából, - eligazodni és szelektálni a tárgy– és környezetkultúra világában, - az egyes mővészettörténeti korokra jellemzı stílusjegyek felismerésére, - mővészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban, - a megismert mővészettörténeti korok idırendi áttekintésére. 78

A mővészettörténeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészbıl áll. Az írásbeli vizsga tantárgya és idıtartama Mővészettörténet max. 45 perc A szóbeli vizsga tantárgya és idıtartama Mővészettörténet max. 15 perc A vizsga tartalma Mővészettörténet írásbeli vizsga tartalma Az írásbeli vizsga feladatait az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhetı legyen a tanuló mővészettörténeti ismerete, mőelemzési jártassága, az építészetrıl, a képzımővészeti ágakról – grafikáról, festészetrıl, szobrászatról –, a képzımővészeti ágak mőfajairól, a különbözı mőfajok esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett tudása, ismeretszerzı igénye.

1. A mővészettörténeti írásbeli vizsga két vizsgarészbıl tevıdik össze: A) Mőalkotásokkal, tanulmányrajzokkal illusztrált mőelemzés, mőleírás. A tanuló által készített írásbeli munka szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex mőelemzı, mőleíró feladat megoldásának fázisait, a feladatra adott egyéni választ, válaszokat. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) Az intézmény által összeállított mővészettörténeti kérdéseket tartalmazó tesztlap kitöltése a vizsga helyszínén és ideje alatt. 2. Mővészettörténet szóbeli vizsga tartalma: - mővészettörténeti alapfogalmak, - a mővészettörténet helye és szerepe a tudományok között, - a képzı– és iparmővészet ágai, mőfajai, - a képzımővészeti ágak és mőfajok kapcsolata, kölcsönhatása, - a mővészet kezdetei, az ıskori mővészet, - az ókori Egyiptom, Mezopotámia mővészete, - Kína, Japán, India, Afrika mővészete, - a prekolumbiánus mővészet, - Kréta, Mükéné mővészete, a görög mővészet szellemisége, - etruszk és római mővészet, Bizánc mővészete, - a népvándorlás korának mővészete, - a román és a gótikus kor mővészete, - a reneszánsz mővészete, - a barokk és rokokó mővészete, - a klasszicizmus, romantika és realizmus mővészete, - az impresszionizmus és posztimpresszionizmus mővészete, - a századforduló építészete és képzımővészete, - a 20. század elsı felének mővészete, - a két világháború közötti és az 1945 utáni mővészet. A szóbeli vizsgafeladatokat az intézmény úgy határozza meg, hogy a feleletekbıl mérhetı legyen, hogy a tanuló milyen szinten: 79

-

ismeri az egyes mővészettörténeti korok, korstílusok kifejezési szándékát és módját, tud eligazodni a tárgy– és környezetkultúra világában, tudja kifejezni mővészeti és esztétikai élményeit, ismeri fel a mővészettörténeti ágak kapcsolatát, képes a mőalkotások önálló értelmezésére, elemzésére.

A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése - befogadó, megfigyelı, értelmezı, eligazodó készség, - analizáló és szintetizáló készség, - összehasonlító készség, - tervezı, feladatmegoldó készség, - mőelemzı készség, - mőfaj– és stílusismeret, - mőtárgyismeret, - fogalomismeret. A szóbeli vizsga értékelése – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága, – kifejezı és érvelési képesség. Továbbképzı évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok – A már megismert mővészettörténeti korok új összefüggésbe helyezése, formanyelvüknek és stílusjegyeiknek vizsgálatával összehasonlító elemzések végzése. – A mővészeti ágak kapcsolatának bemutatása, a mőfajhatárok elmosódásának és a mőfajok közötti közlekedés lehetıségeinek érzékeltetése. – Jelentıs mőemlékek, múzeumok, győjtemények felkeresésével, kiállítások látogatásával a szőkebb környezet iránti elkötelezettség kialakítása. Tananyag Primitív mővészet egykor és ma – Afrika, Ausztrália, Óceánia, Amazónia törzsi mővészete – Észak–, Közép– és Dél–Amerika indián kultúrái – Hitvilág, stílusok, szertartások, testfestés, tetoválás A primitív mővészet hatása a magas mővészetre – A XX. századi izmusok és az ısmővészet, illetve primitív mővészet – A primitív kultúrák és napjaink mővészete Népmővészet – A népmővészet fogalma, megközelítése – Hagyomány, életmód, szokások, zene, tánc, viselet, tárgyak – A népmővészet tárgyi emlékei Magyarországon – Életmódváltás és népmővészet – A népmővészet napjainkban – Népmővészet és üzlet – Népmővészet és turizmus – Népmővészet és politika A városi folklór – Az ipari forradalom és a fogyasztói társadalom hatása a klasszikus népmővészetre 80

– Új életforma, új anyagok, új mőfajok a városi folklórban – Grafittik, tetoválás – A szubkultúrák mővészete A naiv mővészet – A magas mővészet és a naiv mővészet viszonya – Utak a népmővészetbıl a naiv mővészet felé – A világháborúk mővészete: életmód, emlékek, tárgyak Követelmény A tanuló ismerje: – a teljes mővészettörténet fıbb korszakait, stílusait, stílusjegyeit, – a prehisztorikus és a nem európai kultúrák mővészetének lényeges sajátosságait, – a különbözı mővészeti jelenségek mögött húzódó világnézeti, társadalmi hátteret, – a tárgy– és környezetkultúra alkotásait a különbözı kultúrákban, illetve különbözı társadalmi rétegekben. Legyen képes: – tájékozódni a mővészettörténet nagy korszakaiban, – összefüggéseket találni a különbözı korszakok és kultúrák jelenségei között, – összefüggések megértésére a kor és a mőalkotások kapcsolatában, – elemzéseket végezni jellemzı példák, mőalkotások segítségével, – értelmezni a kortárs mővészet hagyományokhoz való viszonyát. 8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A már megismert mővészettörténeti jelenségek új összefüggésbe helyezése, azok formanyelvének és stílusjegyeinek, vizsgálatával összehasonlító elemzések végzése. – A klasszikus kultúra lényegi vonásainak megvilágítása, irodalmi, mitológiai és történeti forrásainak megismertetése, a nyugati civilizációra gyakorolt hatásainak érzékeltetése. – A mővészeti ágak kapcsolatának bemutatása, a mőfajhatárok elmosódásának és a mőfajok közötti közlekedés lehetıségeinek érzékeltetése. – Jelentıs mőemlékek, múzeumok, győjtemények felkeresésével, kiállítások látogatásával a szőkebb környezet iránti elkötelezettség kialakítása. Tananyag A görög mővészet gyökerei – Elızmények – a minoszi kultúra – Hatások – a hellén kultúra kialakulásának körülményei, okai Az archaikus, a klasszikus és a hellenisztikus mővészet – Hasonlóságok, különbözıségek – Kölcsönhatások, egymásra épülés – A hellén kultúra hatásai Itáliától az Indusig – Helyi sajátosságok, új kulturális áramlatok Etruszk mővészet – Híd a görög és a római mővészet között – Görög hatások és hagyományok – A római kultúra kezdetei Római mővészet – Görög, etruszk hatások – Görög emlékek, görög mesterek Itáliában 81

– Másolatok, mőgyőjtés – A provinciák mővészete – A klasszikus római mővészet hatása a barbár kultúrákra – Róma hatása a bizánci mővészetre – Róma hatása a korai keresztény mővészetre A reneszánsz mint az antikvitás újjászületése – Ásatások, tárgyi emlékek – Antik eszmények, formák és kánonok – Az antik filozófia újjászületése – Mővészet és humanizmus A klasszicizmus – Utazások, rajzok, metszetek – Itáliai, görögországi és kis–ázsiai ásatások – Győjtemények, múzeumok – Az antikvitás, mint a klasszicizmus alapja – Az antikvitás a magas mővészetben és a hétköznapokban (ruházat, bútorok)

Az antik hagyományok hatása a XX. századi mővészetre – A klasszicizmus és a szocialista realista építészet és mővészet – Az antik kultúra és a klasszicizmus hatása a Harmadik Birodalom mővészetére – Az antik kultúra hatása napjainkban Követelmény A tanuló ismerje: – a klasszikus antik mővészettörténeti korok és az európai mővészeti korszakok lényeges sajátosságait, – a mővészettörténeti korok (korszakok) legfontosabb alkotóit és legjellemzıbb alkotásait, – az antik mitológia, irodalom és történelem legfontosabb epizódjait, szereplıit, – a nyugati kultúra egyes korszakainak viszonyulási módját az antik örökséghez. Legyen képes: – tájékozódni a mővészettörténet nagy korszakaiban, – összefüggések megértésére a kor és a mőalkotások kapcsolatában, – összehasonlító elemzéseket végezni jellemzı példák, mőalkotások segítségével, – jellemzı ikonográfiai témák felismerésére, elemzésére, változatainak értelmezésére. 9. évfolyam Fejlesztési feladatok – A már megismert mővészettörténeti jelenségek új összefüggésbe helyezése, azok formanyelvének és stílusjegyeinek vizsgálatával összehasonlító elemzések végzése. – A különbözı vallási jelenségek és a képzımővészet kapcsolatának elemzése, az általános törvényszerőségek és sajátosságok felismertetése. – Az ideológia alapvetıen meghatározó szerepének érzékeltetése minden mővészeti jelenségben. Tananyag Egyiptom hiedelemvilága, életmódja, kultúrája és mővészete – Sokistenhit – Az élet folytatása a túlvilágon – Az Amarna–kor (Ehnaton birodalma) és hatásai Mezopotámia mővészete 82

– Sumer és akkád mővészet és hitvilág – Babiloni és asszír mővészet és hitvilág – Az ókori Irán mővészete és hitvilága A Közép–Kelet mővészete – Párthusok és Szasszanidák, valamint az Ahura–Mazda–kultusz Az iszlám mővészete – Az iszlám vallás, világmagyarázat és életszemlélet, valamint a mővészet – Az iszlám gondolatvilág – a távol–keleti bölcselet és a nyugati eszmerendszerek összehasonlítása Az ókori és a klasszikus India kultúrája és mővészete – A buddhizmus és a mővészet – A dzsainizmus, a hinduizmus és a mővészet Délkelet–Ázsia mővészete – India és a buddhizmus hatása a helyi kultúrákra

Kína mővészete – A buddhizmus, taoizmus és konfucianizmus hatása a mővészetre – Tibet és Kína hiedelemvilága, kultúrája és mővészete Japán mővészete – A sintoizmus és a mővészet – A zen–buddhizmus hatása a mővészetre Zsidó mővészet – A zsidó hiedelemvilág, életmód, kultúra és mővészet – A zsidó világszemlélet, a hellén filozófiák és a keresztény gondolatvilág összehasonlítása A keresztény mővészet – A kereszténység kialakulása, elterjedése és eszmerendszere – A korai kereszténység és a mővészet – A késı római és a bizánci mővészet A kereszténység és az állam – A kelta kereszténység Írországban és Észak–Angliában – Kultúra, vallás és képzımővészet a Karoling Birodalomban A keresztény Európa a román kor idején – A kereszténység és a hatalom – Hódítások és keresztes hadjáratok A keresztény Európa a gótika idején – Fellendülés, pénz és hatalom a városokban – A gótika virágzása és az egyház Pogány motívumok a keresztény világban – A szakrális mővészet és a reneszánsz – A pápai udvar hatása a mővészetekre A reformáció hatása a mővészetre 83

– Az új eszmék hatása az életmódra, kultúrára – Új megrendelıi réteg, új igények, új mőfajok A katolikus egyház diadala – A barokk mővészet gyökerei – Az ellenreformáció hatása a mővészetre – Új optimizmus, pompa, fényőzés Keresztény szellemiségő mővészet a barokktól napjainkig – Hittérítés és mővészet – A gyarmatok mővészete – Keresztény eszmeiség és helyi hiedelemvilág keveredése – Kortárs keresztény mővészet A felvilágosodás mővészete – Ráció és mővészet – Ateista mővészet Mővészet az ideológiák szolgálatában – A szocialista realizmus mővészete – A Harmadik Birodalom mővészete Ideológiák napjaink mővészetében – Szubkultúrák, csoport ideológiák – Kvázi kultuszok, rítusok – Magánmitológiák Követelmény A tanuló ismerje: – a mővészettörténeti korokat és irányzatokat, azok fıbb stílusjegyeit, – a fıbb vallásokat, azok mitológiáit, rítusait, teológiáját, legfontosabb szent szövegeit, – a kereszténység tanítását, történetét, egyházi mővészetét, – a kereszténység helyét, szerepét az európai kultúra egyes korszakaiban. Legyen képes: – tájékozódni a vallástörténet és a mővészettörténet nagy korszakaiban, – összefüggések megértésére a kor, a világnézet és a mőalkotások kapcsolatában, – önálló, alkotószellemő elemzéseket végezni jellemzı példák, mőalkotások segítségével, – felismerni és elemezni az egyes mőalkotások vallási funkcióját, világnézeti mondanivalóját és közösségi szerepét. 10. évfolyam Fejlesztési feladatok – A 19–20. századi mővészetrıl tanultak új megvilágításba helyezése, elsısorban a mővészet társadalmi funkciója, illetve a társadalmi konvencióval való konfliktusa szempontjából. – A mővészeti törekvések és folyamatok létrejöttének és társadalmi fogadtatásának megértetése. – A mővészet és a mővész definiálásának, lehetséges szempontjainak és problematikájának felvetése. Tananyag Realizmustól az impresszionizmusig – Az uralkodó ízlés "klasszikus felfogása" és a pillanatnyi benyomásokat rögzítı új valóságfelfogás ellentéte Az impresszionizmustól a fauvizmusig – A mővészet és a nyilvánosság újfajta kapcsolata – Tudományos megalapozottság – rendszerezésre való törekvés 84

– Egyéni stílus, expresszív motívumhasználat Az építészet és az ipari forradalom – A hagyományos neo irányzatok és az új építészeti mozgalmak – Az új építészeti feladatok kihívásai és a rájuk adott válaszok A szecesszió – Nyílt szembenállás, szakítás az akadémizmus felfogásával – A szecesszió és az alkalmazott mővészetek Az avantgarde irányzatai és a hivatalos mővészet – A hagyománytisztelı és az úttörı mővészet viszonya Úttörık és epigonok – Magányos alkotók és iskolák – Az avantgarde mővészet utóélete Mővészet és társadalom – Mővészet és politika – Direkt módon politizáló agitatív mővészet – Tiltott, tőrt, támogatott mővészet – Mővészet a rendszerváltás után Mővészet és kommunikáció – Mővészet és manipuláció – Mővészet és üzlet – A magas mővészet és a közönség – A giccs fogalma Kortárs mővészet – Klasszikus hagyományok és azok tagadása – Az akadémikus iskolázottság és az autodidakta mővész – Mesterségbeli tudás és eszköztelen mővészet – "Profi" és "amatır" mővészet – Mővészet és közönség, mővészet és a közönség hiánya – Totális mővészet, "mindenki mővész" – Mővészet és élet Vizsgamunka készítése – Mőalkotásokkal, tanulmányrajzokkal illusztrált mőelemzés, mőleírás Követelmény A tanuló ismerje: – a mővészettörténeti korok lényeges sajátosságait a legfontosabb alkotók és legjellemzıbb alkotások tükrében, – a mővészet fogalmának „kitágulását” a 19–20. században, – a mővészet társadalmi, ideológiai meghatározottságát, mővészet és társadalom konfliktusainak különbözı példáit, – a mővész szerepének, feladatának, magatartásformáinak okait és következményeit a különbözı korokban. Legyen képes: – összehasonlító elemzéseket végezni jellemzı példák, mőalkotások segítségével, – ismertetni konkrét példákon keresztül a mővészet társadalmi funkcióinak pozitív és negatív vonatkozásait, mővészet és társadalom konfliktusainak lehetıségét, 85

– önálló, alkotószellemő mőelemzésre, vélemények ütköztetésére, vitakészsége fejlesztésével; más nézetek, vélemények megértésére, elfogadására. Követelmények a továbbképzı évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a mővészettörténeti korok lényeges sajátosságait a legfontosabb alkotók és legjellemzıbb alkotások tükrében, – tudja olvasni, elemezni a tanult mőalkotásokat. A tanuló legyen képes: – összehasonlító elemzéseket végezni jellemzı példák, mőalkotások segítségével, – reálisan értékelni önmaga és mások munkáját, eredményeit és a sokszínőséget, – összefüggések megértésére a kor és a mőalkotások kapcsolatában, – tájékozódni a mővészettörténet nagy korszakaiban, – ismertetni az adott kor kiemelkedı alkotóinak munkásságát és elemezni alkotásaikat, – felismerni koronként jellemzı alkotásokat a tárgy– és környezetkultúra világából, – önálló, alkotószellemő mőelemzésre, vélemények ütköztetésére, vitakészsége fejlesztésével más nézetek, vélemények megértésére, elfogadására. A mővészettörténeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészbıl áll. Az írásbeli vizsga tantárgya és idıtartama Mővészettörténet max. 60 perc A szóbeli vizsga tantárgya és idıtartama Mővészettörténet max. 15 perc A vizsga tartalma Mővészettörténet írásbeli vizsga tartalma Az írásbeli vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy az írásbeli dolgozatból mérhetı legyen a – tanuló mővészettörténeti ismerete, mőelemzési jártassága, elemzı, összehasonlító képessége, az építészetrıl, grafikáról, festészetrıl, szobrászatról, azok mőfajairól, alkotóiról, a különbözı mőfajok esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett tudása, ismeretszerzı igénye, egyéni kutatómunkája. 1. A mővészettörténeti írásbeli vizsga két vizsgarészbıl tevıdik össze: A) Mőalkotásokkal, tanulmányrajzokkal illusztrált mőelemzés, mőleírás. A tanuló által készített írásbeli munka szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex mőelemzı, mőleíró feladat megoldásának fázisait, a feladatra adott egyéni választ, válaszokat. A vizsgamunkát a továbbképzı utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti záróvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) Az intézmény által összeállított mővészettörténeti kérdéseket tartalmazó tesztlap kitöltése a vizsga helyszínén és ideje alatt. 2. Mővészettörténet szóbeli vizsga tartalma: – primitív mővészet egykor és ma, – városi folklór, – naiv mővészet, – az antikvitás és hatásai a mővészettörténetben, 86

– hiedelemvilág és mővészet, – vallás és mővészet, – ideológiák és mővészet, – hivatalos mővészet és az avantgarde, – mővészet és kommunikáció, – kortárs mővészet. A szóbeli vizsgafeladatokat az intézmény úgy határozza meg, hogy a feleletekbıl mérhetı legyen, hogy a tanuló milyen szinten: – ismeri mővészettörténeti korok lényeges alkotóit és alkotásait, – ismeri a mővészettörténeti korok sajátosságait, – tudja elemezni a megismert mőalkotásokat, – tud összehasonlító elemzéseket végezni, – tud eligazodni a tárgy– és környezetkultúra világában, – tudja kifejezni mővészeti és esztétikai élményeit, – képes a pontos önértékelésre. A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése – befogadó, megfigyelı, értelmezı, eligazodó készség, – összehasonlító készség, – tervezı, gyakorlatias feladatmegoldó készség, – mőelemzı készség, – mőfaj– és stílusismeret, – mőtárgyismeret, – fogalomismeret. A szóbeli vizsga értékelése – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szabatossága, pontossága, – kommunikációs készség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelezı (minimális) taneszközök Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök (projektor) Szemléltetı anyagok (képek, szakkönyvek, folyóiratok, CD, DVD–k)

FÉM– ÉS ZOMÁNCMÛVES TANSZAK FÉM– ÉS ZOMÁNCMÛVES MÛHELYGYAKORLAT A fém– és zománcmőves mőhelymunka célja az általános és szakirányú vizuális mőveltség megalapozása, fejlesztése mindazoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek az átadása révén, melyek képessé teszik a tanulót fém– és zománcmőves tervek, alkotások létrehozására. Célja továbbá olyan fejlett formakultúra, rajzi, színtani, plasztikai ismeret, technikai tudás átadása és igényesség kialakítása, amely felkészít a mővészi igényő alkotómunkára, az igényes kép– és tárgyalkotásra. A mőhelygyakorlat feladata a fém– és zománcmővesség mőfaji sajátosságainak megismertetése, a feladatok megtervezéséhez szükséges ismeretek elsajátíttatása, a tárgyalkotáshoz szükséges anyag– és eszközismeret, eszközhasználat biztosítása, a munkaszervezı készségek, képességek, a tárgyalkotói tudás kialakítása.

87

Alapfokú évfolyamok 4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A fém– és zománcmővesség mőfaji sajátosságainak, tárgykultúrájának bemutatása. – A fém– és zománcmőves mőhely legfontosabb berendezéseinek, szerszámainak, anyagainak, a fémmegmunkálás legegyszerőbb módjainak, a zománcfelhordás, –bevonás technikáinak megismertetése. – A tananyagtartalomban szereplı tárgyalkotási mőveletekhez szükséges fém– és zománcmőves elméleti tudás, anyag– és eszközismeret, szerszámhasználó, anyagformáló készségek és képességek kialakítása. – A balesetmentes munkavégzés szabályainak elsajátítatása. Tananyag Fém– és zománcmőves ismeretek A kezdetek fémmővessége A fém– és zománcmőves mőhely berendezése, szerszámai, segédeszközei A fém– és zománcmővesség anyagai A fémmegmunkálás módjai A fémékszer–készítés mőveletei Zománcfelhordási, –bevonási technikák Szárítási, égetési mőveletek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Ismerkedés a fémmővességgel – A fémmővesség mőfajai, tárgykultúrája – A kezdetek fémmővessége (réz–, bronz– és vaskori tárgyak) – A kortárs fémmővesség formanyelvi sokszínősége A fémmőves mőhely – Térkialakítás, munkaasztal, satupad és tároló helyek – A fémmőves mőhely legalapvetıbb szerszámai (lemezvágók, fogók, kalapácsok, reszelık, satuk), anyagai (vas és acél, színes– és könnyőfémek) – Alapvetı eszközhasználati és munkavédelmi szabályok A fémek tulajdonságai, alakíthatósága – A réz–, és alumíniumhuzal tulajdonságai – A színes– és könnyőfém huzal alakításának lehetıségei (vágás, hajlítás, lapítás, kalapálás) – Az alakítás eszközei – A megismert eszközök, alakítási módok felhasználásával huzal ékszerek (kitőzı, medál, függı) készítése Láncok készítése – Lánctípusok megismerése – A lánckészítés mőveletei: láncszemek készítése, az egyszerő alapegységekbıl láncok főzése, záródások készítése Ismerkedés a zománcmővességgel – A zománc eredete – Az ipari és iparmővészeti zománc A zománcmővészet – A zománcmővészet mőfaji sajátosságai, tárgykultúrája – A kortárs zománcmővészet sokszínősége 88

– Mővészi példák felsorakoztatása a tanév anyagához A zománcmőhely – Térkialakítás, munkaasztal és tároló helyek – A zománcmőhely alapeszközei (zománcégetı kemence), a zománcozás és égetés segédeszközei (égetı villa, hıálló kesztyő, spatula, ecset) – A zománcmővesség alapanyagai (elıalapozott lemez, zománciszap, zománcpor) – Alapvetı eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Az ipari zománctechnika – Ipari zománccal készült alkotások bemutatása – Az elıalapozott lemez és a zománciszap tulajdonságai – Zománcfelhordási, –bevonási technikák megismerése (felkenés ecsettel, felhordás spatulával, rácsurgatás, leöntés, összefolyatás, repesztés) – Elıalapozott, zsírtalanított lemezen zománciszappal a megismert zománcfelhordási–bevonási technikák kipróbálása – A szárítás, égetés mőveletei – Zománcozási hibák, zománcjavítási módok Rusztikus felületképzés – Az egyenletesen felkent vagy felszitált zománcfelület rusztikussá tétele (fonalzománc, üveggolyócskák vagy szemcsés zománc alkalmazásával) – A minták elforgatásával azonos elemekbıl épülı sorozatok készítése Egyedi zománclapok készítése – Forma– és színtervek készítése – Zománcbevonási, díszítési mőveletek alkalmazása – Egyedi kísérletek – Szárítás, égetés, utómunkálatok Értékelés és kiállítás rendezés – Az év során készített tárgyak közös értékelése – Ismerkedés a kiállítás rendezéssel Követelmény A tanuló ismerje: – a kezdetek fémmővességét, – a fém– és zománcmővesség legmeghatározóbb példáit, legalapvetıbb mőfaji sajátosságait, – a fémtárgy és a zománcozott dísztárgy készítésének tárgyi feltételeit, – a színes– és könnyőfémek, valamint a zománciszap tulajdonságait, – a huzalalakítás, lánckészítés módjait, mőveleteit, – a zománcbevonás technikáit (felkenés, összefolyatás), – a szárítás, égetés mőveleteit, – a szakszerő mőhely– és eszközhasználat követelményeit, – a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – fémalakítási mőveletekre (darabolás, hajítás), – egyszerő tárgyalkotási feladatok elvégzésére (fém ékszer, zománcozott lap készítésére), – elıalapozott fémlapok zománcozására, – a legegyszerőbb zománcbevonási módok alkalmazására, – egyedi zománclapok készítésére, – az eszközök balesetmentes használatára. 89

5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A fém– és zománcmővesség mőfaji sajátosságainak, tárgykultúrájának bemutatása. – A fém– és zománcmőves mőhely legfontosabb berendezéseinek, szerszámainak, anyagainak, a fémmegmunkálás módjainak, a zománcfelhordás–bevonás, a zománcdíszítés technikáinak megismertetése. – A tárgyalkotási mőveletekhez szükséges vizuális mővészeti (formai, színtani, komponálási, stilizálási, motívumképzési) ismeretek elsajátíttatása. – A munkavégzéshez szükséges, anyag– és eszközismeret, tervezı, szerszámhasználó, anyagformáló készségek és képességek kialakítása. – A környezettudatos és balesetmentes munkavégzés szabályainak betartatása. Tananyag Fém– és zománcmőves ismeretek A fém– és zománcmővesség tárgykultúrája Az ókori Egyiptom fémmővessége Kelta zománcmővészet Forma– és színismeret Lényegkiemelés, figyelemvezetés Stilizálás, motívumképzés A fém– és zománcmővesség mőfaji követelményei A fémmővesség szerszámai A fémmővesség anyagai A fémmegmunkálás módjai A lemezékszer és a fémintarzia–készítés mőveletei A (kı)befoglalás technikái A fémlapok zománcozásra történı elıkészítése A különbözı zománcfajták tulajdonságai Zománcfelhordási, –bevonási, díszítési technikák Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok A fémmővesség – Az ókori Egyiptom fémmővessége – Mővészi példák felsorakoztatása a tanév tananyagához A fémek világa – A vas és acél, a színes– és nemesfémek, valamint a könnyőfémek tulajdonságai (szilárdság, hajlíthatóság) – A fémek alakíthatósága (vágás, hajlítás, lapítás, kalapálás, zömítés), az alakítás szerszámai, eszközei (satupad, lemezvágó olló, fogó, kalapács, főrész, fúró, reszelı, csiszolóvászon) Lemezékszer, lemez öltözék–kiegészítı tervezése, készítése – Azonos elemekbıl álló ékszerek bemutatása – Azonos elemekbıl felépített ékszer tervezése – Az ékszerkészítés mőveletei: az elemek kivágása, a lemezfelület mintázása, az összekötı elemek elkészítése, a tárgy összeállítása Fémintarzia készítés – Példák bemutatása a különbözı anyagú fémek eltérı szín– és felületi hatására, fémintarziával díszített tárgyakra 90

– Intarzia tervezése – Az intarzia készítés mőveletei: az elemek (formák) kiszabása, a részek összeépítése Befoglalás – Befoglalási módok megismerése – Kövek befoglalása a választott foglalási móddal A tanultak alkotó alkalmazása – A tanult fémmőves ismeretek, tárgykészítési technikák, eljárások önálló alkalmazásával tárgyalkotó szándék szerinti egyedi lemeztárgy készítése A zománcmővészet – A kelta zománcmővészet – Zománcmővészeti példák felsorakoztatásával az ipari zománc alkalmazási lehetıségeinek megismerése A zománciszap – A zománciszap tulajdonságai – Színminták készítése elıalapozott vaslemezre és rézlapra. Összehasonlító elemzések – A különbözı fajtájú és színő zománciszapok hıigénye A szín és fény szerepe a zománcalkotásokban – Színtani ismeretek: a színek érzelmi és hıhatása, optikai és térhatása – A színek figyelemfelhívó és szimbolikus szerepe – A különbözı zománcok fényáteresztı tulajdonságai (fényes és matt; áttetszı és fedı) – A tanultak tudatos alkalmazása a zománcozási feladatokban A forma szerepe a képalkotásban – A különbözı formák síkokká, foltokká, motívumokká alakítása – A motívumok dinamikus rendezésével dekoratív zománckompozíciók kialakítása Stilizálási gyakorlatok – Kifejezési szándék szerinti átírási, komponálási gyakorlatok Sablontechnika alkalmazása a zománcozás során – A sablontechnika megismerése. Sablon készítése – A pozitív–negatív formákból képzett sablonokkal más–más viszonyhelyzetek, forma–kapcsolatok kialakítása – Forma– és színtervek alapján a lealapozott lemez sablontechnikával, zománcpor felszitálásával történı zománcozása. Zománcozott ékszer, vagy öltözék kiegészítı készítése – A vörösréz alakíthatósága – A transzparens zománc tulajdonságai – A fém lapok zománcozásra történı elıkészítése (zsírtalanítás és a tapadóképesség fokozása), zománcozása, kiégetése, összeszerelése Zománcozott lapok befoglalása – Vörösréz alapú medálok zománcozása, a kiégetett medálok befoglalása A tanultak alkotó alkalmazása – A gyárilag lealapozott acéllemez vagy rézlemez egyéni kifejezési szándék szerinti zománcozása a megismert zománcok (zománciszap, zománcpor), zománcozási eljárások figyelembevételével. Értékelés és kiállítás rendezés 91

– Az év során készített tárgyak közös értékelése – Ismerkedés a kiállítás rendezéssel Követelmény A tanuló ismerje: – a szín és forma, a stilizálás, átírás, komponálás tárgyalkotó szerepét, – a fém– és zománcmővesség példáit, mőfajait, – az ókori Egyiptom és a kelták fém– és zománcmővességét, – a vas és acél, a könnyő– és színesfémek tulajdonságait, – a zománciszapok és zománcporok tulajdonságait, – a tervezés fázisait, munkafolyamatait, – a fém– és zománcmőves tárgy készítésének technikai feltételeit, – a lemezalakítás, díszítés módjait, – az egyszerő fémékszer–készítés mőveleteit, – a zománcmőves munkafolyamatokat (a zománcbevonás, –festés technikáit, a szárítás, égetés mőveleteit), – a szakszerő mőhely– és eszközhasználat követelményeit. Legyen képes: – fémalakítási mőveletekre (vágás, darabolás, fúrás, főrészelés, reszelés, csiszolás, hajítás, lapítás, kalapálás), – fémmőves tárgyalkotási feladatok elvégzésére (lemez ékszer, lemez intarzia készítésére), – a fémek zománccal történı bevonására, a legegyszerőbb zománcdíszítési módok alkalmazására, – a zománccal bevont tárgy kiégetésére, – zománcozott ékszerek, öltözék kiegészítık készítésére, – kövek, zománcozott medálok befoglalására, – a munkavédelmi szabályok betartására, balesetmentes munkavégzésre.

6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A fém– és zománcmővesség mőfaji sajátosságainak, tárgykultúrájának bemutatása. – Felkészítés a fém– és zománcmőves mőhely berendezéseinek, szerszámainak, anyagainak átgondolt használatára. – A fémmegmunkálás, felületdíszítés (trasszírozás, domborítás, cizellálás) módjainak, a zománcmővesség technikáinak (limougesi festett zománc, grisaille technika, zománc sgrafitto) megismertetése. – A tananyagtartalomban szereplı tárgyalkotási mőveletekhez szükséges vizuális ismeretek (figyelemvezetés, kiemelés, ritmus, felületrendezés, egyensúlyteremtés) biztosítása. – A tárgyalkotáshoz szükséges anyag– és eszközismeret, tervezı, munkaszervezı, szerszámhasználó, anyagformáló készségek és képességek kialakítása. – A tanuló felkészítése elképzelései, gondolatai tárgyiasult formában való kifejezésére. – A balesetmentes munkavégzés szabályainak elsajátítatása. Tananyag Fém– és zománcmőves ismeretek A fém– és zománcmővesség tárgykultúrája A népvándorlás kori törzsek, a szkíták és a honfoglaló magyarok fém– és ötvösmővészete A fém– és zománcmővesség mőfaji követelményei A szín térhatása Pozitív– negatív forma, formaredukció, motívum– és jelképzés, ornamentika Az elemek elrendezése A fémmővesség anyagai A fémmővesség eszközei, szerszámai 92

A fémmegmunkálás módjai A trasszírozás, domborítás és cizellálás mőveletei A zománciszapok tulajdonságai, fajtái, a felhordás módja, eszközei A zománc–sgrafitto technikája Festett zománc (grisaille technika) A zománcozott tárgy égetésre történı elıkészítése, ráégetés, átégetés Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok A fémmővesség – A népvándorlás–korának fémmővessége – A honfoglaló magyarok ötvösmővészete – Mővészi példák felsorakoztatása a tanév tananyagához Felületdíszítı technikák – Ismerkedés a vörös– és sárgaréz (ezüst) díszíthetıségével – A trasszírozás, domborítás, pusszírozás, cizellálás megismerése iparmővészeti példákon keresztül Felületdíszítés trasszírozással – Trasszírozó szerszámok megismerése – Tervezés, elırajzolás, rajzátvitel – A lemeztárgy felületére átrajzolt kontúrok trasszírozása Domborítás, cizellálás – A domborítás, cizellálás eszközei – Mőveletei: az alapfelületek mélyítése, leütése poncolóval, a plasztikus minták kiemelése Domborított, cizellált vagy trasszírozott fémlap zománcozása – A mintázott lemez zománcozásra történı elıkészítése, bevonása transzparens zománccal, szárítás, égetés A zománcmővészet – Szkíta fém– és ötvösmővészet – Limougesi festett zománc – Mővészi példák felsorakoztatása a tanév tananyagához A színek térhatása – Azonos motívumok más–más színviszonyba helyezése Pozitív–negatív formák viszonya – A sablontechnika ismételt alkalmazása – Pozitív és negatív formák viszonyával más–más jelentéstartalom kifejezése Formaasszociációk – Asszociációra alkalmas motívumok, jelek képzésével új tartalom kifejezése szabadon választott színvilággal, a gondolatközlést legjobban erısítı zománctechnikával Festett zománc – A limouges–i festett zománc megismerése – Limouges–i technikai kipróbálása (fehér alapra ráégetett fekete kontúrok, külön–külön felvitt színek) Grisaille technika – A grisaille technika megismerése 93

– Mőfaji sajátosságoknak való megfelelés (fekete alapzománcra festés több rétegben fehér zománccal) Zománc–sgrafitto készítése – A sgrafitto technika – Zománc–sgrafitto tervezése – A terv kivitelezése: gyárilag lealapozott lemezek zománcozásra történı elıkészítése, a forma– és színtervek alapján a sgrafitto legalsó zománcrétegének kialakítása, a ráégetést követıen a következı zománcréteg felvitele, a bırkemény állapotú zománcrétegbıl a rajzolat vagy forma visszaszedése, ismételt égetés. Fémmőves vizsgamunka készítése – A megtanult fémmőves ismeretek, tárgykészítési technikák, eljárások önálló alkalmazásával tárgyalkotó szándék szerinti egyedi lemeztárgy készítése. – Egyéni kifejezési szándék szerinti zománcozás a megismert zománcok (zománciszap, zománcpor), a tanult zománctechnikai eljárások alkalmazásával. – Dokumentálás Értékelés és kiállítás rendezés – Az év során készített tárgyak közös értékelése – Kiállítás rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a színek térhatását, a pozitív és negatív formák viszonyát, a motívum és jelképzés szerepét, – a fém– és zománcmővesség példáit, mőfajait, – a népvándorlás kori törzsek, a szkíták és a honfoglaló magyarok fém– és ötvösmővészetét, – a trasszírozás, domborítás, cizellálás eszközeit, mőveleteit, – a sablontechnika és a sgrafitto alkalmazhatóságát, – a limougesi festett zománcot és a grisaille technikát, – a szakszerő mőhely– és eszközhasználat követelményeit. Legyen képes: – fémmőves tárgyalkotási feladatok elvégzésére, – a fém felületének trasszírozással, domborítással, cizellálással történı díszítése, – a fémlapok zománcozására, – a zománccal bevont tárgy kiégetésére, – zománcgrafikai és festızománc technikák alkalmazására, – a munkavédelmi szabályok betartására, balesetmentes munkavégzésre. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a fém és a zománc mint tárgyalkotási alapanyag tulajdonságait, – a fém– és zománcmővesség példáit, mőfaji követelményeit, – a tárgykészítéshez kapcsolódó tervezés munkafolyamatait, módszereit, – a fém– és a tőzzománcozott dísztárgy készítésének technikai feltételeit, – a fémalakítás, felületdíszítés és a kıfoglalás lehetıségeit, – a zománcmőves munkafolyamatokat: a zománcbevonás, –díszítés és a zománcfestés technikáit, a szárítás, égetés mőveleteit, – a szakszerő anyag– és eszközhasználat követelményeit, – a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – fémmegmunkálási, –alakítási mőveletekre (vágás, darabolás, fúrás, főrészelés, reszelés, csiszolás, hajítás, lapítás, kalapálás, vésés, domborítás, trasszírozás, domborítás, cizellálás), – fémmőves tárgyalkotási (lánc, lemez intarzia, lemez relief) feladatok elvégzésére, 94

– a fémek zománcozására, – a fémek formára alakítására, zománcozásra történı elıkészítésére, – a fémek zománccal történı bevonására, – a legegyszerőbb zománcdíszítési módok (repesztés, összefolyatás, átégetés) használatára, – a legegyszerőbb zománcgrafikai, –festészeti (sablon, sgrafitto, grisaille technika) megoldások alkalmazására, – a zománccal bevont, festett tárgy kiégetésére, – életkorának megfelelı szinten, az anyag, eszköz és technikai módszerek megválasztására, – gondolatainak tárgyiasult formában való megvalósítására, – a helyes munkamenet, a munkavédelmi szabályok következetes betartására. A mővészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama Fém– és zománcmőves mőhelygyakorlat – tervezés 40 perc – tárgykészítés 140 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tárgytervezı, tárgyalkotó képessége. A terv tükrözze a tanuló gondolati tartalomnak megfelelı képalkotó és tervezıkészségét, a fém– és zománcmővesség anyagairól, mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismereteit. A megvalósított tárgy mutassa be a tanuló technikai jártasságát, szakmai tudását. A fém– és zománcmőves mőhelygyakorlat vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész tárgy vagy tárgycsoport a fém– és zománcmővesség mőfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon megválasztott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – trasszírozott, domborított, cizellált vagy zománcozással díszített tárgy, – zománcozott képsorozat, – ékszerkollekció. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan tervezett és elkészített tárgy. A vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióra, gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, a tanuló által készített tervvázlat alapján elkészített szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – ékszer, öltözék kiegészítı, – zománcozott kép. A munka kivitelezésénél a kiégetés fázisához szaktanári felügyeletre van szükség. A vizsga értékelése A fém– és zománcmőves mőhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: – a gondolati tartalomnak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı átíró, tárgytervezı, formaalkotó, felület és díszítményalakító képesség, 95

– fém– és zománcmőves alapismeret, – anyag– és eszközhasználat, – az elkészített tárgy összhatása. Továbbképzı évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok – Mindazon vizuális mővészeti, fém– és zománcmővészeti ismeretek átadása, melyek az adott évfolyamon az igényes tárgyalkotási gyakorlat megvalósításához szükségesek. – Mindazoknak a gyakorlati ismereteknek az elsajátítása, melyek képessé teszik a tanulót tervek, fém– és zománcmőves alkotások létrehozására, a feladatnak megfelelı anyag, eszközök és technika megválasztására. – Olyan fejlett formakultúra, rajzi, színtani, plasztikai ismeret, technikai tudás és igényesség kialakítása, melyek a fém– és zománcmőves területen lehetıséget biztosítanak a filigrán technikával, rekesz– és sodronyzománc technikával díszített tárgyak készítésére. Tananyag Fém– és zománcmőves ismeretek Ékkı és almandin berakású, filigrán díszítéső ötvöstárgyak Rekesz, sodrony és filigrán zománccal díszített ötvöstárgyak Fémmegmunkálási eszközök, módok Az ékszerzománc A rekeszzománc változatai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok A fémmővesség – Gepida ékkı berakás – Germán almandin berakás – Középkori filigrán és bırtős díszítéső tárgyak – Egyéb mővészi példák felsorakoztatása a tanév tananyagához Hengerlés és dróthúzás – A hengerlés eszközei, mőveletei. A dróthúzás eszközei, mőveletei Forrasztási eljárások – A lágyforrasztás és anyagai, eszközei. A keményforrasztás és anyagai, eszközei A filigrán technika – Sodratok készítése, formára alakítása Filigrán technikával ékszergarnitúra tervezése, készítése – A technikához illı forma, méret, díszítés, színvilág megválasztása – A zsinórfonalszerő, vékony filigránhuzalokkal a terveknek megfelelı motívumképzés – A kialakított motívumrendszerrel kollekcióképzés Filigrán és granulák alkalmazása – A granulák kialakításának mővelete – Filigránnal és granulákkal díszített ékszer készítése – A kialakított motívumrendszerrel kollekcióképzés

96

A zománcmővészet – Ókori görög bordázott zománcok – A legrégebbi kínai rekeszzománcok – Bizánci rekeszzománc – Ottó–kori rekeszzománc – Az orosz filigránzománc – A kijevi fejedelemségek rekesz– és sodronyzománc emlékei – A magyar sodronyzománc – Az erdélyi filigránzománc – Kortárs mővészi példák felsorakoztatása a tanév anyagához Az ékszerzománc – A vörösrézre alkalmas ékszerzománcok fizikai és kémiai tulajdonságai – A zománcok fajtái funkció szerint (alapzománc, fedı, vagy díszítı zománc) – A zománcok fajtái állag szerint (zománciszap, zománcpor, zománckristály) – A zománcok fényáteresztı képesség szerint (transzparens, fondant, opak, opal zománcok) Próbalapok, színminták készítése – Az ékszerzománc tulajdonságainak megtapasztalása – Égetési variációk, technikai kísérletek Huzal– vagy drótzománc tervezése, készítése – Egyszerő geometrikus ornamentikával mintaképzés – A tárgyalkotás lépései: a huzal formára alakítása, a fémalap zománcozásra történı elıkészítése, a lap ellenzománcozása, az elılap transzparens zománccal történı bevonása, a huzal beégetése az alapba, égetés után a reve eltávolítása, a huzalközök feltöltése zománckristállyal, szárítás, égetés, a zománcozási hibák számbavétele, szükség esetén újrafeltöltés, ismételt égetés Rekeszzománc készítése – A mőfaji sajátosságokhoz alkalmazkodó képnyelvvel zománcalkotás tervezése – A tárgyalkotás lépései: rekeszszalagok készítése, formára alakítása, a felület berekeszelése, a rekeszek rögzítése, a rekeszközök feltöltése zománccal, szárítás, égetés, a zománcozási hibák számbavétele, szükség esetén újrafeltöltés, égetés, a felület felcsiszolása, polírozása Sodrony zománc – A sodronyzománc mőfaji sajátosságaihoz alkalmazkodó képnyelvvel zománcalkotás tervezése – A tárgyalkotás lépései: sodronyok készítése, formára alakítása, rögzítése, feltöltése zománccal, szárítás, égetés, égetés utáni mőveletek A tanultak alkotó alkalmazása – A tanultak egyéni kifejezési szándék szerinti alkalmazása – Az összeépítés, keretezés, installálás fontossága, megtervezése Értékelés, kiállítás rendezés – Az év során készített tárgyak értékelése – Kiállítás rendezés Követelmények A tanuló ismerje: – az ötvösmővészet legjelentısebb tárgyi emlékeit, technikai vonulatait, – a tervezéshez, képi–plasztikai megjelenítéshez szükséges eszközrendszert, – az átírás, stilizálás, ornamentikaképzés formai követelményeit, – a tárgyalkotás mőveleteit, 97

– a fémek viselkedését a különbözı megmunkálási mőveletek során, – a legalapvetıbb rekeszzománc technikákat, – a kész zománcalkotás megjelenítésének lehetıségeit, – a legfontosabb munkavédelmi teendıket. Legyen képes: – a feladatához kapcsolódóan tárgyterveket, mőszaki rajzokat készíteni, – az alkalmazni kívánt mőveletek elıkészítésére, – a tervszerő, igényes munkavégzésre, – rekeszek, sodratok készítésére, – filigránhuzalokkal díszített ékszerek készítésére, – huzal– vagy drótzománc, rekesz– és sodronyzománccal díszített tárgyak alkotására, – a fém– és zománcmőves mőhely eszközeinek balesetmentes használatára, a környezetvédelmi elıírások betartására. 8. évfolyam Fejlesztési feladatok – Mindazoknak a vizuális mővészeti, fém– és zománcmővészeti ismereteknek az átadása melyek az adott évfolyamon az igényes tárgyalkotási gyakorlat megvalósításához szükségesek. – Mindazon gyakorlati ismereteknek az elsajátíttatása, melyek képessé teszik a tanulót tervek, fém– és zománcmőves alkotások létrehozására, a feladatnak megfelelı anyag, eszközök és technika megválasztására. – Olyan fejlett formakultúra, rajzi, színtani, plasztikai ismeret, technikai tudás és igényesség kialakítása, melyek a fém– és zománcmőves területen lehetıséget biztosítanak niello technikával díszített fémtárgyak, beágyazott zománccal díszített ékszerek, öltözék kiegészítık, képlemezek készítésére. Tananyag Fém– és zománcmőves ismeretek A fém– és zománcmővesség mőfajai, tárgykultúrája A beágyazott zománc A niello technika A királyi Magyarország ötvös központjai, ötvöstárgyai Fém– és zománcmőves ékszerek Képlemezek A tervezés képi, plasztikai eszközrendszere A mőszaki rajz A fém– és zománcmővesség anyagai, eszközei, szerszámai A fémmegmunkálás módjai Ötvös zománc technikák Alapvetı eszközhasználati, munka–, és környezetvédelmi szabályok Feladatcsoportok A fémmővesség – A magyar fémmővesség – Ötvös központok a királyi Magyarországon – Mővészi példák felsorakoztatása a tanév tananyagához A niello technika megismerése, alkalmazása – Nielloval díszített tárgyak bemutatása – A mintázatot adó anyag (pép) megismerése – A tárgyalkotás mőveletei: vésett vájatok feltöltése, a pép beégetése, beégetés után a felületet lecsiszolása, polírozása 98

A zománcmővészet – Román kori beágyazott zománc – Rajna vidékén limougesi beágyazott zománc – Középköri magyar zománcmővészet – Kortárs zománcmővészi példák felsorakoztatása a tanév tananyagához A beágyazott zománc – A beágyazott zománc változatainak megismerése – Sima beágyazott zománc (a rajz körvonalain belüli rész eltávolítása véséssel, maratással, giluzsálással történik) – Áttetszı vagy lapos reliefzománc (az alap domború, esetleg cizellált) – Kevert zománc (együtt jelenik meg a rekeszzománc és a beágyazott zománc) Ékszerek tervezése, készítése – A különbözı korú, stílusú ékszerek megismerése – Életkorhoz, személyhez, alkalomhoz, ruhához illı garnitúrák (függık, melltők, medálok, győrők, karkötık, hajdíszek) tervezése – Fémalakítási, zománctechnikai eljárások alkalmazása Ruha kiegészítık tervezése, készítése – Divattörténeti ismeretek – Az öltözékkel stílus azonos gombok, csatok tervezése, készítése Ötvös zománccal díszített képlemezek létrehozása – A tanult ötvös zománc technikák egyéni alkalmazása Értékelés, kiállítás rendezés – Az év során készített tárgyak értékelése – Kiállítás rendezés Követelmények A tanuló ismerje: – a fém– és zománcmővészet legjelentısebb technikai vonulatait, tárgytípusait, – az ötvösmővészet legjelentısebb tárgyi emlékeit, technikai vonulatait, – a tervezéshez, képi–plasztikai megjelenítéshez szükséges eszközrendszert, – az átírás, stilizálás, ornamentikaképzés formai követelményeit, – a tárgyalkotás mőveleteit, – a fémek viselkedését a különbözı megmunkálási mőveletek során, – az ékszerkészítés lehetıségeit, – a legalapvetıbb beágyazott zománctechnikákat, – a kész zománcalkotás megjelenítésének lehetıségeit, – a legfontosabb munkavédelmi teendıket. Legyen képes: – a feladatához kapcsolódóan tárgyterveket, mőszaki rajzokat készíteni, – az alkalmazni kívánt mőveletek elıkészítésére, – a tervszerő, igényes munkavégzésre, – ékszerek készítésére, – a beágyazott zománctechnikák alkalmazására, – a fém– és zománcmőves mőhely eszközeinek balesetmentes használatára, a környezetvédelmi elıírások betartására.

99

9. évfolyam Fejlesztési feladatok – A fém– és zománcmőves tárgykultúra mőfaji sajátosságainak megismertetése. – Mindazoknak a vizuális mővészeti ismereteknek az átadása, melyek az adott évfolyamon az igényes tárgyalkotási gyakorlat megvalósításához szükségesek. – Mindazon gyakorlati ismereteknek az elsajátíttatása, melyek képessé teszik a tanulót tervek, fém– és zománcmőves alkotások létrehozására, a feladatnak megfelelı anyag, eszközök és technika megválasztására. – Olyan fejlett formakultúra, rajzi, színtani, plasztikai ismeret, technikai tudás és igényesség kialakítása, melyek a fém– és zománcmőves területen lehetıséget biztosítanak a különbözı fémmőves, festı–, és ötvös–zománctechnikával díszített tárgyak, tárgytípusok készítésére. Tananyag Fém– és zománcmőves ismeretek A fém– és zománcmővesség legjelentısebb stíluskorszakai, tárgytípusai a reneszánsztól a szecesszió ötvösmővészetéig A látványrajz szerepe a tervezésben A mőszaki rajz szerepe a szerkesztett megjelenítésben A mőhelyrajz szerepe, jellemzıi, a mőhelyrajz készítésének menete A fémalakítás, megmunkálás újabb lehetıségei Festızománc és ötvös zománc technikák Alapvetı eszközhasználati, munka–, és környezetvédelmi szabályok Feladatcsoportok A fémmővesség – A reneszánsz ötvösmővészet – A barokk, rokokó ötvösség és kovácsoltvas mővesség – A klasszicizmus és az empire ötvösmővészete – A romantikus és a biedermeier ötvösség – Szecessziós irányzatok a zománcötvös–mővészetben Fémmegmunkálási eljárások – A fémnyomás, és sajtolás anyagai, eszközei, mőveletei – Kovácsolási eljárások A zománcmővészet – Erdélyi zománc – Limougesi festızománc – A barokk zománc: miniatúrafestészet – Szecessziós irányzatok a zománcmővészetben Sodronyzománc készítése – A magyar sodronyzománc emlékei – Virágdíszes motívumokkal saját tervezéső, tárgyra szerelhetı sodronyzománc lapocskák tervezése, kivitelezése Az erdélyi zománc – Erdélyi zománcok bemutatása – A megismert példák alapján zománctervek készítése – A tárgykészítés mőveletei: keretelt mezık kialakítása, a keretelt mezık zománcozása, a zománc felülfestése, luminálása, a zománcmezık közé gyöngy beillesztése Az azsúrzománc (émail á jour) – Azsúrzománccal díszített tárgyak bemutatása 100

– A megismert példák alapján zománctervek készítése – A tárgykészítés mőveletei: a fémkeret kialakítása, a színt elválasztó lemezek kialakítása, alátét készítése, az azsúrkeret és az ideiglenes alátét rögzítése, a lemezek közötti részek zománccal való feltöltése, a zománcok beégetése, az ideiglenes alátét eltávolítása, pácolás, felcsiszolás, polírozás Festızománc technikák – Festés fémoxiddal – Festés fondanttal és fémoxidokkal – Aranyfestés zománcra Miniatőrfestészet zománcon – A technika megismerése és alkalmazása A megismert zománctechnikák alkalmazása különbözı tárgytípusokon – Fémdoboz fedelének díszítése kazettába illeszthetı erdélyi zománccal – Mérmőves azsúrzománc alkotás tervezése – Szecessziós azsúrzománcok példájára zománcékszerek tervezése Követelmény A tanuló ismerje: – az ötvösmővészet legjelentısebb tárgyi emlékeit a reneszánsztól a szecesszió koráig, – a magyar ötvösmővészet legjelentısebb alkotásait, mőhelyeit, alkotóit, – a tervezéshez, képi–plasztikai megjelenítéshez szükséges eszközrendszert, – a zománc– és fémmővesség mőveleteit, – a legalapvetıbb festızománc és ötvös zománc technikáit, – a legfontosabb környezet– és munkavédelmi teendıket. Legyen képes: – fém– és zománcmőves látványterveket, mőszaki rajzokat készíteni, – az alkalmazni kívánt mőveletek elıkészítésére, – a tervszerő, igényes munkavégzésre, – a festızománc technikák alkalmazására, – erdélyi zománccal, azsúrzománccal díszített tárgyak alkotására, – a mőhely eszközeinek balesetmentes használatára, a környezetvédelmi elıírások betartására. 10. évfolyam Fejlesztési feladatok – A fém– és zománcmőves tárgykultúra mőfaji sajátosságainak megismertetése. – Mindazoknak a vizuális mővészeti ismereteknek az átadása melyek az adott évfolyamon a tárgytervezéshez szükségesek. – Olyan fejlett formakultúra, rajzi, színtani, plasztikai ismeret, tudás kialakítása, melyek lehetıvé teszik a mővészi igényő tárgytervezést. – Mindazon gyakorlati ismereteknek az elsajátíttatása, melyek képessé teszik a tanulót a tárgyalkotói szándék szerinti fémmőves tárgyak, tárgytípusok létrehozására. – Felkészítés arra, hogy a tanult festızománc és ötvös zománc technikákkal különbözı funkciójú képsorozatokat, belsı– és külsı tereket díszítı zománcalkotásokat hozzon létre. Tananyag Fém– és zománcmőves ismeretek A kortárs fém– és zománcmővesség tárgykultúrája, mőfaji követelményei, alkotói Cégérek, címerek Öntészeti eljárások Fémmegmunkálás, felületkezelés 101

Lemeztárgyak Csavarkötés, szegecselés Festızománc Ötvös zománc A fémmegmunkálás, zománcozás munka–, és környezetvédelmi szabályai Feladatcsoportok A fémmővesség – A modern fémmővesség – Tárgytípusok – Alkotók, alkotómőhelyek Fémmegmunkálási eljárások – Különbözı öntészeti eljárások – Homokba formázás, precíziós öntés viaszformával – Elıkészítı eljárások és utómunkálatok Felületkezelési eljárások – A különbözı fémek felületkezelési módjának megismerése – A galvanizálás Oldható és oldhatatlan kötések – Csavarkötés, szegecselés Lemezek térbeli alakítása – Doboz készítése lemezbıl, a tetı záródása – zsanér, zárszerkezet alkalmazásával Összetett tárgyak létrehozása – Rézlemezbıl összetettebb funkciót kielégítı tárgyak tervezése és kivitelezése A zománcmővészet – A kortárs zománcmővészet – Alkotómőhelyek, alkotók, tárgytípusok – Mőfaji sokszínőség Festızománc technikák alkalmazása egyéni terv alapján – Festés fémoxiddal – Festés fondanttal és fémoxidokkal – Aranyfestés zománcra – Festızománc és ötvös zománc technikák alkalmazása különbözı tárgytípusokon Cégérek, címerek, emblémák tervezése, készítése – A címer formája, a címerpajzs osztása, a mesteralak vagy jelkép és a felirat – Különbözı funkciójú (ország, város, intézmény, család…) címerek tervezése a heraldikai ismeretekre építve – Különbözı tevékenységek (cégek, üzletek, iparágak…) cégéreinek megtervezése, kivitelezése a tevékenység stilizált, szimbolikus jelével, feliratával – Emblémák tervezése stilizált motívumokkal, jelképpé minısült színekkel Utca és házszámtáblák tervezése, kivitelezése – A helység, (település) utca, épület jegyeinek kiemelésével, ornamentikaképzéssel, stilizálással egyedi irányító, jelölı táblák tervezése

102

Lakberendezési zománcdíszek tervezése, kivitelezése – Adott belsı térbe, enteriırbe a különbözı lakberendezési tárgyak (bútor, tükör, doboz, tál…) díszítı zománcbetéteinek megtervezése, az adott tárgy stílusához, formájához, anyagához alkalmazkodva Belsı tereket díszítı zománcalkotások készítése – Különbözı funkciójú terekbe (színházterem, ebédlı, bálterem, kártyaszoba, tanterem, folyosó...) a helyiség stílusához (mérethez, színhez) igazodó nagymérető muráliák tervezése – A tervek kismérető zománc–makettjeinek elkészítése Külsı teret díszítı zománcmunkák – Fiktív vagy valódi épületek (étterem, cukrászda, zöldséges, szálloda...) homlokzatdíszeinek (kapu...) megtervezése, zománc makettjeinek elkészítése Vizsgamunka készítése – A megtanult fémmőves ismeretek, tárgykészítési technikák, eljárások önálló alkalmazásával tárgyalkotó szándék szerinti egyedi lemeztárgy készítése – Tárgyalkotó szándék szerinti egyedi zománctárgy: – címer, cégér, ékszerkollekció, öltözék kiegészítı, zománcozott képsorozat, lakberendezési tárgy, vagy épületdíszítmény készítése Értékelés, kiállítás rendezés – Az év során készített tárgyak értékelése – Kiállítás rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a kortárs fém– és zománcmővesség legjelentısebb mőhelyeit, alkotóit, tárgytípusait – a tervezéshez, képi–plasztikai megjelenítéshez szükséges eszközrendszert, – az öntészeti, felületkezelési eljárásokat, – a lemeztárgy készítés, összeszerelés mőveleteit, – a legalapvetıbb festızománc és ötvös zománc technikáit, – a legfontosabb környezet– és munkavédelmi teendıket. Legyen képes: – fém– és zománcmőves látványterveket, mőszaki rajzokat készíteni, – az alkalmazni kívánt mőveletek elıkészítésére, – a tervszerő, igényes munkavégzésre, – a festızománc technikák alkalmazására, – az ötvös zománc technikák alkalmazására, – a megismert fém– és zománcmőves technikákkal, eljárásokkal külsı és belsı teret díszítı zománcalkotások készítésére, – a mőhely eszközeinek balesetmentes használatára, a környezetvédelmi elıírások betartására. Követelmény a továbbképzı évfolyam elvégzése után A tanuló ismerje: – a fém– és zománcmővészet fogalmát, díszítı szerepét, – a fém– és zománcmővészet legjelentısebb tárgyi emlékeit, stíluskorszakait, mőhelyeit, – a fém– és zománcmővészet fejlıdési szakaszait, technikai vonulatait, – a magyar ötvös– és zománcmővészet legjelentısebb korszakait, alkotásait, mőhelyeit, alkotóit, – a fém– és zománcmővészet kifejezı eszközeit, – a tervezéshez, képi–plasztikai megjelenítéshez szükséges eszközrendszert, – az átírás, stilizálás, ornamentikaképzés formai követelményeit, – a színesfémek, könnyőfémek, nemesfémek anyagára jellemzı fizikai és kémiai tulajdonságokat, – a zománc– és fémmővesség mőveleteit, 103

– a fémek viselkedését a különbözı megmunkálási mőveletek során, – a filigrán, granulák, niello, rekesz és sodronykészítés, azsúrozás technikáit, – a térbeli lemezalakító módokat, – a különbözı felületkezelési módokat, amelynek ismeretében saját terveit önállóan tudja megvalósítani, – a legalapvetıbb festızománc és ötvös zománc (a huzal, rekesz, filigrán vagy sodrony zománc; a beágyazott és az azsúrzománc) technikáit, – a felhordott zománc szárítását, égetését, az égetés utáni mőveleteket, – a kész zománcalkotás megjelenítésének lehetıségeit, – a legfontosabb környezet– és munkavédelmi teendıket. A tanuló legyen képes: – a megszerzett ismereteket tőzzománc– és fémmőves alkotómunkájába beépíteni, – a feladatához kapcsolódóan tér, forma és színtanulmányokat, ornamentikaterveket, fémmőves és zománcmőves tárgyterveket, maketteket, magyarázó– és mőszaki rajzokat készíteni, – munkáin a forma–funkció–díszítmény összhangját megteremteni, – az alkalmazni kívánt mőveleteket elıkészíteni, elvégezni, – tervszerő, igényes munkát végezni, – a tőzzománc– és fémmőves mőhely eszközeit balesetmentesen használni, a környezet– és tőzvédelmi elıírásokat betartani. A mővészeti záróvizsga követelménye A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekbıl áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és idıtartama Tőzzománc– és fémmőves mőhelygyakorlat A gyakorlati vizsga idıtartama – tervezési feladat 50 perc – tárgyalkotás 190 perc A szóbeli vizsga tantárgya és idıtartama: max. 10 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tervezı és tárgyalkotó képessége. A terv tükrözze a tanuló látványértelmezı, gondolati tartalomnak megfelelı elemzı, átíró, képalkotó, tervezı készségét, a tőzzománc– és fémmővesség anyagairól, mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismereteit. A megvalósított tárgy mutassa be a tanuló technikai jártasságát, mesterségbeli tudását, mővészeti igényességét. 1. A tőzzománc– és fémmőves mőhelygyakorlat gyakorlati vizsga két vizsgarészbıl tevıdik össze: A) Tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész tárgy vagy tárgycsoport a tőzzománc– és fémmőves mőfajokból. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított– tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – címer, cégér, – ékszerkollekció, öltözék kiegészítı, – zománcozott képsorozat, – lakberendezési tárgy, 104

– épületdíszítmény. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan tervezett és elkészített tárgy. A vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióra, gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, a tanuló által készített tervvázlat alapján megvalósított alkotás, amely lehet: – ékszer, – öltözék kiegészítı, tarsolylemez, – zománcgrafika vagy zománcfestmény. 2. A tőzzománc– és fémmőves mőhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – a zománc– és fémmővesség legjelentısebb tárgyi emlékei, alkotói, mőhelyei, – a zománcmővészet a mővészeti terület fejlıdési szakaszai, technikai vonulatai, stíluskorszakai, – a mővészeti terület magyar vonatkozásai, – zománc– és fémalakítási technikák, mőveletek, díszítési módok, – a tőzzománc– és fémmővesség tőz–, baleset–, egészség– és környezetvédelmi alapismeretei. A vizsga értékelése A gyakorlati vizsga értékelése – a gondolati tartalomnak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı megjelenítı, átíró, kifejezı készség, – problémamegoldó és tárgytervezı képesség, – a terv tartalmi és formai megoldása, – a zománc– és fémmőves ismeretek gyakorlati alkalmazása, – anyag– és eszközhasználat, – a forma és díszítmény összhangja, a vizsgamunka összhatása, esztétikuma. A szóbeli vizsga értékelése – a követelményekben meghatározott elméleti tananyag ismerete, – a megfogalmazás szakszerősége, pontossága, – kommunikációs készség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelezı (minimális) taneszközök Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök Szemléltetı anyagok (képek, könyvek, CD, DVD–k) Zománcégetı kemence Égetési segédeszközök: berakó lap, berakó villa, hıálló kesztyő, hıálló szemüveg Satupad, szerszámsatu, sikattyú, szorító Állványos fúrógép Mérıeszközök: subler, körzı, vonalzó, szögmérı Fémmegmunkáló kéziszerszámok: kézi lemezvágó olló, fémlyukasztó, pontozó, harapó–, csípı–, kúpos–, és lapos fogó, fémfőrész, reszelı, kalapács, vésı, beütı és cizellır szerszámok, fémkefe Zománcozó eszközök: spatula, csipesz Dörzs és porító csésze Rajzi, grafikai eszközök: ceruza, toll Festı eszközök: vízfesték, ecset, vizes edény Konstruáló eszközök: papírvágó olló, snitzer Vegyszeres tál

105

SZOBRÁSZAT ÉS KERÁMIA TANSZAK SZOBRÁSZAT ÉS KERÁMIA MÛHELYGYAKORLAT A szobrászat és kerámia mőhelygyakorlat célja az általános és szakirányú vizuális mőveltség megalapozása, fejlesztése, mindazoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek az átadása, melyek képessé teszik a tanulót térbeli szobrászati és kerámia tervek, alkotások létrehozására. Célja továbbá olyan fejlett formakultúra, rajzi, színtani, plasztikai ismeret, technikai tudás átadása és igényesség kialakítása, amely felkészít a mővészi igényő alkotómunkára, az igényes plasztikai tárgyalkotásra. A mőhelygyakorlat feladata a szobrászat és kerámia mőfaji sajátosságainak megismertetése, a feladatok megtervezéséhez szükséges ismeretek elsajátíttatása, a tárgyalkotáshoz szükséges anyag– és eszközismeret, eszközhasználat biztosítása, a munkaszervezıkészségek, képességek kialakítása. A tárgyformálás hagyományos és új anyagainak, az egyes technológiai eljárások kivitelezési módjának és azok alkalmazási területének, valamint a szobrász és kerámia mőterem felszerelésének megismertetése. A munka során használt anyagok és szerszámok takarékos és sokoldalú használatának megtanítása, kéziszerszámok készítése. A kreatív feladatmegoldások gyakoroltatása a tervtıl a kész munkáig. A klasszikus szobrászat és kerámia formai megoldásainak és az azoktól való elszakadás lehetıségeinek bemutatása. Alapfokú évfolyamok 4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó mővészettörténeti példák megismertetése – Az alapvetı szobrászati és kerámiatörténeti, valamint technikai tudnivalók megismertetése. – A szobrász és kerámia tárgykészítési technikák alkalmazásában való jártasság kialakítása – Egyszerő mintázó szerszámok elkészítése – Egyszerő felrakott és díszített edények készítése – Az alapvetı mintázási ismeretekhez szükséges készségek kialakítása és fejlesztése Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthetı mővészettörténeti ismeretek Az agyag felhasználási területei a mővészettörténet nagy korszakaiban Az agyag legfontosabb jellemzıi, kezelése, alakítási lehetıségei Kerámiatárgy készítésének fázisai, formaadás, engobozás, mázazás munkarendje Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Feladatcsoportok Ismerkedés a szobrász és kerámiamőhellyel – A szerszámok bemutatása, megnevezése – Agyag, gyurma, tészta, viasz, nemez – mint plasztikus anyagok – összehasonlítása – Egyszerő organikus formák mintázása – Állatfigurák mintázása Pozitív–negatív formák megismerése és formálása – Faktúragyőjtés, apró természeti formákról (nyomatok készítése) gipsznegatív öntése – Egyszerő tárgyak lenyomata agyagban, megırzésük: terrakottában, gipszben – Monogrampecsét faragása

106

Felületdíszítés színekkel – Masszagyúrás, lapsodrás, kerek és négyzetes síkfelület tagolása engobbal – Színes agyagok – Színes masszák készítése földfestékekkel, – Ritmusgyakorlatok – ékszerkészítés Plasztikai élménygyőjtés – Múzeumlátogatás Szabadon formálható kerámia – Apró agyagplasztikák – ember és állatfigurák – készítése, földfestékkel való díszítése Szobrászat és kerámiamintázási gyakorlatok – Gyakorlatok az arányérzék fejlesztésére: alapformák, rész–egész viszonya, pozitív–negatív formák – Formaelemzések: természeti és mesterséges tárgyak – Relief készítése Állatábrázolás a különbözı mővészeti korokban – Múzeum– és könyvtárlátogatás – Állatrajzolás után mintázás: arányérzék fejlesztı gyakorlat – Kicsinyítés–nagyítás – Dombormőmintázás agyagból – Relief és körplasztika készítése állatfigurákkal – Üregelt körplasztika készítése – Anyagválasztás – agyag, fa, gipsz – Mintázófa és szobrászgyőrő készítése – Mintázás pozitív–negatív plasztikai elemekkel – Terrakottára égetés. Gipszforma vétel terrakottáról – Gipszformába préseléssel sokszorosítás – A relief tagolása festéssel, engobozással Pozitív, negatív, relief készítése – Gipszlap öntése, agyagba, gipszbe való karcolás, felületképzés – Negatív ellenpár készítése Edénykészítés – Szabadformálású és felrakott edények készítése – Különféle marokedény készítése, azok díszítése nyomhagyással – Formára vagy formába rakott intarziaedény – Kézi korongon történı edényfelrakás Értékelés és kiállítás rendezés – Az év során készített tárgyak közös értékelése, a szaktanár irányításával – Ismerkedés a kiállítás rendezéssel Követelmény A tanuló ismerje: – a plasztikai formáláshoz kapcsolódó mővészettörténeti példákat. Legyen képes: – alkalmazni alapszinten az elsajátított tárgykészítési technikákat. – egyszerő edényeket felrakással elkészíteni és díszíteni. – életkorának megfelelıszinten megjeleníteni elképzeléseit, agyagban és gipszben.

107

5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó mővészettörténeti példák megismertetése – Az alapvetı mintázási és edénykészítési technikák alkalmazása – A megismert tárgyalkotó eljárás gyakoroltatása, hogy ép tárgyat tudjon létrehozni. – Minta alapján egyszerő kéziszerszámok készítése és használata – A plasztilinnel, gipsszel, agyaggal való bánásmód elsajátíttatása – Kisebb feladatok önálló megoldására való felkészítés. – Tanári vezetéssel, bonyolultabb feladatok elvégzésére történı felkészítés. Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthetı mővészettörténeti ismeretek Relief és körplasztika A kerámiaégetésben rejlı lehetıségek A máz, mint védıréteg és színezıanyag A gipsz, mint átmeneti, és mint végleges anyag Szögletes formák összeépítése, vetemedés, zsugorodás Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Feladatcsoportok Szobrászat és kerámiamintázási gyakorlatok Pénzérmék, plakettek mintázása – Múzeumi példák alapján pénzérmék, plakettek mintázása plasztilinbıl – Gipszforma vétel. Préselés gipszformába, terrakotta égetés – Gipsz pozitív öntése, retusálása Az építészet és a társmővészetek kapcsolata – Szobrok a közterületeken – Makettek készítése – Nagyobb mérető térforma felrakása samottos agyagból – Agyagvágó, simító kéziszerszámok készítése Mőterem– és gyárlátogatás – Szobrászmővész munka közben – Üzemlátogatás kerámiagyárban: gipszmőhely, nyersgyártó–formázó mőhely, festımőhelyek, különbözı hıfokon üzemeltetett kemencék és a kész termékek megtekintése Felületalakítás – Nyomhagyásos gyakorlatok síkfelületen – Síkfelület tagolása engobbal (csíkozás, fröcskölés, ecsettel való festés, írókázás ...) Edénykészítés – Síklapokból készített egyszerő fedeles tárgy készítése, díszítése a ritmusgyakorlatok alkalmazásával Korongozás – Egyszerő alapformák, azok díszítése a ritmusgyakorlatok alkalmazásával Értékelés és kiállítás rendezés – A tanév során készült munkák közös értékelése, válogatása 108

– Záró kiállítás rendezése szaktanári irányítással Követelmény A tanuló ismerje: – a plasztikai formáláshoz kapcsolódó mővészettörténeti példákat. Legyen képes: – a megismert tárgyalakítási eljárás birtokában ép tárgyat létrehozni. – minta alapján egyszerő kéziszerszámok készítésére. – mintázni és formázni plasztilinnel, gipsszel, agyaggal. – kisebb feladatok önálló megoldására. – tanári vezetéssel bonyolultabb feladatok elkészítésére. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó mővészettörténeti példák megismertetése – Különbözı alapszintő tárgykészítési technikák megismertetése és gyakoroltatása – Az önálló megoldási készség kialakítása, különbözı plasztikai feladatok (dombormő, körplasztika) megoldásával – Az alapfogások elsajátíttatása, kisebb hengeres formák korongozásának megtanítása és gyakoroltatása – Az edényformálás és a mázak használatában való jártasság kialakítása Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthetı mővészettörténeti ismeretek Képzési lehetıségek megismerése: iskolalátogatás mővészeti szakközépiskolában Szobrászati technikákat felhasználó szakmák megismerése: épületszobrász, szobrászmővész, keramikusmővész Mőterem látogatás szobrász– és keramikusmővésznél Alacsony– és magastüző masszák és azok mázazása, égetése Oxidáló és redukáló égetés, kemencék Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Feladatcsoportok Szobrászat–kerámia gyakorlatok – Egyszerő körplasztikák pozitív–negatív öntése Portré mintázása – Vázra épített portré mintázása agyagból – A kész fejről 2 feles gipszforma vétel–tanári segítséggel – A kiüregelt, kiszáradt agyagfej égetése terrakottára – A kiégetett agyagfej patinázása tanári segítséggel Drót és faelemekkel térkompozíció készítése – Az anyagok egymást erısítı hatásának, kifejezı erejének tudatos felhasználása Anyaggyőjtés – Edényformák rajzolása, díszítmények másolása, elemzése Korongozás – Egyszerő hengeres formák fölhúzása, a felület tagolása engobbal – Egyszerő edényformák korongozása különféle peremmegoldással 109

– Fenékszög esztergálása – Fedı kialakítása Fülezés – Fülhúzás, felragasztás Mázas edény készítés – Mázazási, kemencerakási gyakorlatok – Az égetés figyelemmel kísérése Értékelés és kiállítás rendezés – A tanév során készült munkák közös értékelése, válogatása – Záró kiállítás rendezése szaktanári irányítással Követelmény A tanuló ismerje: – a plasztikai formáláshoz kapcsolódó mővészettörténeti példákat. – alapszinten az elsajátított tárgykészítési technikákat. Legyen képes: – önállóan megoldani különbözı plasztikai feladatokat (dombormő, körplasztika). – kisebb hengeres formát korongozni Legyen jártassága az edényformálásban és a mázak használatában Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a szobrászat– és a kerámiatörténet fontosabb állomásait, eredményeit, – a kiemelkedı jelentıségő mőveket, alkotásokat, és azok készítıit, – a szobor– és kerámiakészítés alapjait, a felhasznált anyagok tulajdonságait, felhasználási területét, a készítés technikáját, – a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket, – a balesetvédelmi szabályokat, – a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: – az anyagismeret birtokában a célnak legmegfelelıbb eljárást alkalmazni, – életkorának megfelelıen tapasztalatait, ismereteit beépíteni az alkotás folyamatába, – a tárgyalkotás folyamatában a forma és díszítmény összhangját megteremteni, – a tárgyakat, az anyag–funkció–forma szempontjai szerint értelmezni, – dombormővet és kisplasztikát mintázni, faragni, építeni, térkonstrukciót készíteni, – különféle edénykészítési technikákat alkalmazni, – igényesen megoldani a kreatív feladatokat, az elképzeléseket a tervtıl a kész munkáig, – saját munkáit elemzı módon értékelni, rendszerezni, dokumentálni, – a helyes munkamenetet, munkavédelmi szabályokat következetesen betartani, – együttmőködni a munkafolyamat résztvevıivel. A tanuló rendelkezzen: – a plasztikai formálás készségével, – saját és más munkájának szóbeli, közösség elıtti értékelésének képességével. A mővészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészbıl áll. A vizsga tantárgya és idıtartama 110

Szobrászat és kerámia mőhelygyakorlat – tervezés 40 perc – tárgykészítés 140 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tervezı, plasztikai alkotó, képessége. A terv tükrözze a tanulónak a szobrászat és kerámiamővészet, anyagairól, mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl, megszerzett ismeretét. A megvalósított tárgy mutassa be a tanuló szobrászati–, kerámiatechnikai jártasságát, tudását. A szobrászat és kerámia mőhelygyakorlat vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia mőfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján elkészített alkotás, amely lehet: – mintázott, faragott, applikált dombormő terrakottából, gipszbıl, fából, vagy bármely más anyagból, – mintázott körplasztika, égetett agyagból, gipszbıl – mázazva, festve vagy patinázva, – drótból, fából, hungarocellbıl, vagy egyéb szobrászati anyagból készített plasztika, – felrakással, korongolással vagy egyéb technikával készült tárgy, tárgycsoport. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti alapvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia mőfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, agyagból vagy egyéb szobrászati anyagból, szabadon választott mintázási, konstruálási, felületdíszítési technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – figurális vagy nonfiguratív plakett, dombormő, – korongozott vagy más technikával készített edény, – a szobrászatban és a kerámiában használatos eljárások valamelyikével, vagy ötvözésével készült plasztika. A vizsga értékelése – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – alapvetı anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – a szobrászat és kerámia alapvetı technikáinak ismerete, gyakorlati alkalmazása, – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelı anyag, forma, technika és kifejezésmód megválasztása és használata, – az elkészült munka összhangja. Továbbképzı évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó mővészettörténeti példák megismertetése – A különbözı tárgyalkotó eljárások megismertetése és gyakoroltatása alapszinten – A tanév során megismertetett új fogalmak megértetése és elsajátíttatása a tanulóval, hogy azokat a gyakorlatban helyesen tudja alkalmazni. – Rajzi győjtés nyomán vázlat és tervkészítéshez szükséges ismeretek elsajátíttatása – Felrakással vagy korongolással öblös tárgy elkészítése – Az egyszerő gipszforma készítés és sokszorosításhoz szükséges készség, képesség kialakítása – A szobrász–kerámia tevékenységhez kapcsolódó baleset–, munka– és környezetvédelmi szabályok és azok gyakorlati alkalmazásának megismertetése 111

Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthetı mővészettörténeti ismeretek A fény és árnyék szerepe a plasztikában A ritmus A geometrikus forma A szín jelentısége a szobrászatban és kerámiában A stilizálás és a kompozíció fogalma, törvényszerőségei, a jel fogalma A díszítmények eredete A monogram, a címer Könyvtári és múzeumi anyaggyőjtés Az agyag összetétele, anyagszerkezete Kerámiatárgy készítésének munkafolyamata – agyaggyúrás, formaadási eljárások, szárítás, mázazás égetés rendje Égetési alapismeretek Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Feladatcsoportok Szobrászat–kerámia gyakorlatok – Kötött és szabad formálás összekapcsolása – Préselés agyagból – Engobozás, mázazás, égetés – Gipszbe vésett monogram tervezése, kivitelezése – Különbözı anyagok viselkedésének vizsgálata: növekedés–zsugorodás, kemény–lágy, kopás– csiszolódás – Formaalakító természeti erık megfigyelése, rajzi leképzése – Egyszerő szerkezetek építése: drótból, dróthálóból, papírból Különbözı mővészettörténeti korokból való padlólapok másolása – Győjtımunka alapján padlólap másolás – Tervrajz átmásolása gipszlapra – Negatív vésés, pozitív gipszöntés – Mindkét modellrıl gipszforma vétel – Bepréseléssel a sokszorosítás gyakorlása – Engobozás, zsengélı égetés Tárgyelemzés – Az elkészült padlólap elemzése – A funkció–forma–anyag és díszítmény megjelenési formáinak értelmezése Nagyítás – Kirándulás során győjtött vízkoptatta kavicsok, kövek felnagyításával agyagszobrok alkotása – Kézzel épített, felrakott formák – Színezés engobbal és mázakkal, égetés – A felnagyított természeti formák újraalkotása drótból, dróthálóból, papírból Szabad és kötött formálás összekapcsolása – Figurális agyagplasztika kézi korongon felrakott edény részeként való alkalmazása – Tervezés és anyaggyőjtés látványszerő rajz segítségével Értékelés és kiállítás rendezés – A tanév során készült munkák közös értékelése, válogatása – Záró kiállítás rendezése szaktanári irányítással 112

Követelmény A tanuló ismerje: – a plasztikai formáláshoz kapcsolódó mővészettörténeti példákat. – a használat során megismert különbözı anyagok tulajdonságait, jellegzetességeit. – a szakmához kapcsolódó baleset–, munka– és környezetvédelmi szabályokat és a gyakorlatban alkalmazza azokat. Legyen képes: – alkalmazni alapszinten az elsajátított tárgykészítési technikákat. – rajzi győjtés nyomán tervet, vázlatot készíteni – felrakással vagy korongolással öblös tárgyat (tárgyakat) elkészíteni. – a tanév során megismert új fogalmakat a gyakorlatban helyesen alkalmazni. – gipszformát készíteni, és tárgyakat sokszorosítani. 8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó mővészettörténeti példák megismertetése – A különbözı tárgykészítési technikák megismertetése és gyakoroltatása – A tárgykészítés során eltérı mintaszervezési megoldások alkalmazásának megismertetése – A sorolható csempék és reliefek elkészítésénél a különbözı módszerek elsajátíttatása

Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthetı mővészettörténeti ismeretek A stilizálás és kompozíció kapcsolata és törvényszerőségei A jel fogalma Az emberi lépték – arányösszefüggések Az élı test vázszerkezetének egyes részei Padlólapok és kályhaszemek, készítése Különféle mázazási eljárások – máz alatti, máz feletti festés, sgraffito Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek Feladatcsoportok Szobrászat és kerámia gyakorlatok – A csontok formáinak vizsgálata, elemzése, mintázása – Mintázás elıtti nagyítás – Tartóváz készítése fémbıl, drótból – Állatkoponya mintázása a plasztika érzékeltetésével – Gipsznegatív készítése testrészletrıl – Festett és mázazott padlócsempe készítése – Tervezés anyaggyőjtéssel, stilizálás Tárgyelemzés – A tananyaghoz kapcsolódó plasztika elemzése történeti, mővészettörténeti keretbe foglalva Követelmény A tanuló ismerje: – a plasztikai formáláshoz kapcsolódó mővészettörténeti példákat. – gyakorlottan alkalmazza az alapvetı szobrászati és kerámia technológiai eljárásokat Legyen képes: 113

– Mőalkotások értı elemzésére a stilizálás érdekében – A stilizálás érdekében látványszerő rajzok egyszerősítésére 9. évfolyam Fejlesztési feladatok – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó mővészettörténeti példák megismertetése – Az emberi lépték és arányösszefüggései alaposabb megismertetése – Életnagyságú részlet nagyításának bemutatása és gyakoroltatása – Koponya és csontváz alaposabb elemzése – Képi redukció és írott szöveg együttesének elemzése és alkalmazásának gyakoroltatása Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthetı mővészettörténeti ismeretek Természetes és mesterséges szerkezetek viszonya – csontváz rajzolása – részletkiemelés és nagyítás – a nagyítás felhasználása mintázáskor – a megmintázott részlet posztamensen való elhelyezése

Stilizálás, deformálás – Mozdulatrajzok ruhás alakról – Ceruzavázlatok, tanulmányrajzok – Kis mérető agyagvázlatok stilizálva, deformálva Az emberi lépték – Gipsznegatív készítése különbözı testrészletekrıl – arcról, kézrıl – Az arányösszefüggések megbeszélése Emberi koponya mintázása – koponya rajzolása, a forma és szerkezet értelmezése hangsúlyozása – koponya mintázása életnagyságban – a szobor üregelése, vagy gipszbe öntése Gyakorlati feladatok – Síkfelület és plasztika kapcsolata Felületkialakítási gyakorlatok – Anyaggyőjtés, díszítménymásolás, elemzés – Tervezés anyagban. Adott felület szabad illetve kötött rendszerő plasztikus tagolása – Pozitív és negatív viszonylatok kihasználása Plasztikus padlócsempe – Tervezés anyaggyőjtéssel – Mintaszervezés, sorolható és terülı díszítmények – Tárgykészítés gipsznegatív segítségével Egyedi relief – Organikus forma redukált képi megjelenítése és írott szöveg együttes alkalmazása 114

– Lapos vagy magas plasztikájú egyedi megjelenéső dombormő tervezése és készítése szabadon választható funkcióra Tárgyelemzés – A tananyaghoz kapcsolódó szobor vagy kerámiatárgy elemzése történeti, mővészettörténeti keretbe foglalva – A forma, szerkezet, valamint a funkció és díszítmény megjelenési formáinak értelmezése Értékelés és kiállítás rendezés – A tanév során készült munkák értékelése, válogatása – Záró kiállítás rendezése szaktanári irányítással Követelmény A tanuló ismerje: – a plasztikai formáláshoz kapcsolódó mővészettörténeti példákat. – az emberi test fontosabb arányviszonyait Legyen képes: – alkalmazni az elsajátított tárgykészítési technikákat – organikus formák redukált, jelzésszerő egyszerősítésére – mőalkotások értı elemzésére

10. évfolyam Fejlesztési feladatok – A plasztikai formáláshoz kapcsolódó mővészettörténeti példák megismertetése – Az alapvetı technológiai és szaktörténeti tudnivalók megismertetése úgy, hogy a tanuló képes legyen azokat szakszerően alkalmazni – Az alapvetı tervezési ismeretek és tárgykészítési technikák elsajátíttatása – Az építészeti elemek szobrászati díszítésének és törvényszerőségeinek megismertetése – A mintázásban való jártasság fejlesztése – Portré és ember figura mintázási készség fejlesztése – A használati funkcióra való tárgytervezés alapelveinek a megismertetése Tananyag Szobrászat és kerámia ismeretek A megoldott feladatok során elsajátított plasztikai és kerámiaformáláshoz illeszthetı mővészettörténeti ismeretek Az emberi figura, mint a szobrászat tárgya Az emberi alak megjelenítése a különbözı kultúrákban A figura és környezet összefüggései a plasztikai formálás szempontjából A töredék, a torzó problémája a mővészetekben Az épített tér és a szobor kapcsolata mővészettörténeti példákon Kıedény– és porcelángyárak A formatervezés jelentısége Egyedi kortárs kerámia, A sorozatgyártással korongon készült edény összehasonlítása forma, anyag, szerkezet, szilárdság szempontjai szerint Korongolt edény díszítésének lehetıségei: zsinórozás, plasztikus dombormő, csíkozás, sgraffito, fröcskölés, fésős dísz, holdazás, ecsettel való festés, írókázás Elektromos, gáz–, koksz– és olajtüzeléső kemencék A redukció különbözı formái – feketeedény, porcelánégetés, raku Baleset–, munka– és környezetvédelmi ismeretek 115

Feladatcsoportok Portré mintázás Rajzi elıtanulmányok – fejrajz Római portré rajzolása – Vázkészítés, mintázófa, mintázó győrő készítése – Mintázás, római portré másolása Szobrászati díszek készítése építészeti elemekhez – Ornamentika rajzolása és mintázása (másolat) Torzó mintázása agyagból – Krokizás modell után – Vázlatok, tanulmányrajzok – Vázkészítés drótból, vasból, fából – Mintázás agyagból – Gipszforma vétel szilikon betéttel – Pozitív öntése gipszbıl – Múzeumi, könyvtári elıtanulmányok, aktrajz, kroki modell után – Vázkészítés vas, fa, drót felhasználásával – 1/2–es méretben tömeg–szerkezet téri viszonyok figyelembevételével alak mintázása – Egy kiválasztott részletrıl gipsz formavétel – Látogatás kıszobrász mőteremben Felületdíszítési gyakorlat – Anyaggyőjtés, díszítménymásolás, elemzés – Az elméletben megismert díszítıtechnikák gyakorlása – A begyakorolt technikák valamelyikének alkalmazásával önálló vonal–, folt–ritmusok kialakítása síkfelületen Szögletes edény és díszítménye – Különbözı rendeltetéső és formájú, egymással harmonizáló szögletes edény–együttes kialakítása összeépítéssel, díszítése a fenti technikák alkalmazásával Korongozott edény és díszítménye – Különbözı profilú korongolt tálféleségek készítése, díszítése festéssel, mázazással – A tervezést megelızı anyaggyőjtés kapcsán kompozíciós alapesetek rajzos elemzése Edényrészek kialakítása – Préselt fül készítése kétfeles forma segítségével – Korongozott csır összeépítése az edénytesttel, a fül felragasztása – Értelmezı rajzok készítése pl. kiöntıedény esetére Díszítményvariációs gyakorlat – Azonos formájú és mérető korongozott tárgysorozat díszítési variációi Tárgy együttes készítése – Azonos formavilágú, harmonikus tárgy együttes tervezése, elkészítése kézmőves eszközökkel – Az elképzelt darabok látványszerő megjelenítése rajzban Értékelés és kiállítás rendezés – A tanév során készült munkák közös értékelése, válogatása 116

– Záró kiállítás rendezése szaktanári irányítással Követelmény A tanuló ismerje: – a plasztikai formáláshoz kapcsolódó mővészettörténeti példákat. – a szobrászat és a kerámia klasszikus mőfajait. – a használati funkcióra tervezett tárgyak formai problémáit – az építészeti elemek szobrászati díszítésének törvényszerőségeit. Legyen képes: – gyakorlottan alkalmazni az elsajátított tárgykészítési technikákat alapszinten. – Mőalkotások értı elemzésére Rendelkezzen alapvetı tervezési ismeretekkel. Követelmények a továbbképzı évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a szobor– és kerámiakészítés anyagait, azok tulajdonságait és felhasználási területét, – a szobrászat és kerámiamővészet klasszikus mőfajait, történetük fontosabb állomásait, – a formai jellemzıket a történeti és kortárs tárgyakon, – egyes tárgytípusok formái és rendeltetése közötti összefüggéseket, – a forma és díszítmény összhangjának jelentıségét, – a szobrász és kerámia mőterem szükséges berendezését, felszerelését, az anyagok elıírásszerő kezelését, – a mőalkotás és a környezet összefüggéseit a megformált tárgy és enteriır viszonylatában, – a legfontosabb munkavédelmi teendıket. A tanuló legyen képes: – munkájában a szaktárgyi és személyes kompetenciáit felhasználni, – a mőtárgyakat elemezni rendeltetés, forma és díszítmény szempontja szerint, – ismereteit, pozitív élményeit a tárgykészítés folyamatába beépíteni, – a szobrászat és kerámia hagyományos anyagait használni, – a szobrászat és kerámia segédanyagait (gipsz, plasztilin, szilikon…) alkalmazni, – a szobrászatban és kerámiában használatos speciális kéziszerszámokat (mintázófa, simító, gipszelı szerszámok…) elıállítani, – a megmunkáláshoz szükséges kéziszerszámokat és gépeket használni, – a feladatnak megfelelı váz– és tartószerkezetet összeállítani, – tervezett, igényes munkát végezni, – önállóan tervezni az anyag–funkció–forma egységében, – terveit látványszerő és formaértelmezı mőhelyrajzban megjeleníteni, – a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában a tervet megvalósítani, – a feladatokat megfelelı általános mőveltsége folytán kreatívan megoldani, – a természeti és mesterséges formákat megmintázni, átírni, – dombormővet és kisplasztikát mintázni, faragni, építeni, térkonstrukciót készíteni, – különféle edénykészítési technikákat alkalmazni, – a célt és az eredményt összevetni, – biztonsági és balesetvédelmi elıírásokat betartani. A mővészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekbıl áll. 117

A vizsga tantárgya és idıtartama Szobrászat és kerámia mőhelygyakorlat A gyakorlati vizsga idıtartama – tervezés 50 perc – tárgyalkotás 190 perc

A szóbeli vizsga idıtartama: – max. 10 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tervezı, plasztikai alkotó, konstruáló készsége. A terv tükrözze a tanuló gondolati tartalomnak megfelelı elemzı, átíró, formaértelmezı készségét, a szobrászat és a kerámia anyagairól, mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl megszerzett ismeretét. A megvalósított tárgy mutassa be a tanuló szobrászati és kerámia technikákban elért jártasságát, tudását, mővészi igényességét.

1. A szobrászat és kerámia mőhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részbıl tevıdik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia mőfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: – mintázott, faragott, applikált dombormő terrakottából, gipszbıl, fából vagy bármely más anyagból, – mintázott körplasztika, égetett agyagból, gipszbıl – mázazva, festve vagy patinázva, – drótból, fából, hungarocellbıl vagy egyéb szobrászati anyagból készített plasztika, – felrakással, korongolással vagy egyéb technikák kombinációjával készített tárgy, tárgycsoport, – épületkerámia vagy épületszobrászati díszítıelem. A vizsgamunkát a továbbképzı utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mővészeti záróvizsga napját megelızıen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezı intézménynek.

B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia mőfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, agyagból vagy egyéb szobrászati anyagból, szabadon választott mintázási, konstruálási, felületdíszítési technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – figurális vagy nonfiguratív plakett, dombormő, – korongozott vagy más technikával készített edény, – a szobrászatban és a kerámiában használatos eljárások valamelyikével, vagy ötvözésével készült plasztika, – mintázott építészeti díszítıelem. 2. A szóbeli vizsga tartalma: – az elkészített tárgy bemutatása, – a szobrászat és kerámia anyagai, eszközei, mőfajai, – szobrászatban és kerámiában alkalmazott technikák, 118

– a szobrászat és kerámia mővészettörténeti stíluskorszakai, – a szobrászat és kerámia legjelentısebb alkotásai, alkotói, – a szobrászat, a kerámia és az építészet kapcsolata, – egészség– és környezetvédelmi alapismeretek. A vizsga értékelése A gyakorlati vizsga értékelése – a tartalomnak, mőfaji sajátosságoknak megfelelı megjelenítı, átíró, absztraháló kifejezı készség, – tervezıi, plasztikai tárgyformáló, kivitelezı készség, – formatani ismeretekben való jártasság, a kompozíció törvényeinek ismerete, – mőalkotás és környezet összefüggéseinek ismerete, – a szobrászati és kerámia technikák és eljárások alkalmazásának szintje, – felületkezelési eljárások ismerete, – díszítési eljárások ismerete, – kreativitás, egyediség, – az elkészült munka összhangja. A szóbeli vizsga értékelése – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szakszerősége, pontossága, – kommunikációs készség. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelezı (minimális) taneszközök Mintázó állványok Mintázó szerszámok Faragó szerszámok (gipszhez, fához, kıhöz) Kéziszerszámok különbözı segédanyagok megmunkálásához Munkaasztalok Agyagos láda Korong (láb–, gépi, kézi korongok) Kemence (fatüzeléső, elektromos, gáz–, vagy olajfőtéső) Kemence tartozékok Hıfokmérı–, szabályozó mőszer Szárítóberendezés vagy szárítópolc Keverı és tároló edények Kéziszerszámok, festékezı, mázazó eszközök Kisgépek Tároló szekrények Mérıeszközök Gipszmőhely–felszerelések, gipszformák Vizes blokk Egyéni védıfelszerelések Munkabiztonsági berendezések Környezetvédelmi berendezések

VIZUÁLIS ALKOTÓ GYAKORLAT A vizuális alkotó gyakorlat célja a tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek elıhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése, a pozitív lelki tulajdonságok megerısítése a képi emlékezet és képzelet gazdagításával, a vizuális gondolkodás és kifejezıkészség fejlesztésével, valamint az esztétikai érzékenység és befogadó készség kialakításával. A tantárgy feladata a tanulók életkori sajátosságainak megfelelı, erıs belsı motivációra épülı, változatos alkotó folyamatok biztosítása, melyek lehetıvé teszik a csoportos és egyéni kreatív tevékeny119

ségformák megismerését, feltárják az értékmegırzés, értékteremtés lehetıségeit, kialakítják a formák, színek használatában való jártasságot. Az egyes témák, témacsoportok változatos feldolgozása, a különféle képzımővészeti technikák gyakorlásához szükséges eszközök és anyagok használatának megismertetése, a népmővészeti és mővészettörténeti ismeretek aktív beépítése az alkotó tevékenységbe. A baleset–, munka– környezet és tőzvédelmi szabályok betartatása. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az alapvetı képzımővészeti technikák segítségével a látvány és jelenségek befogadására, értelmezésére való ösztönözés, gondolatainak, terveinek képi vagy plasztikai megoldásán keresztül. – A mővészeti tevékenységekhez szükséges eszközhasználat, anyagalakítás megismertetése kép és tárgykészítés vagy egyéb alkotófolyamat végig vitelével. – A tanuló figyelmes, kitartó munkavégzésének fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képzı–és iparmővészeti, népmővészeti, médiamővészeti technikák Kézmőves és népmővészeti technikák Mesék jellegzetes történetvezetése Témavariációk és különbözı mérető alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Mesék, kalandos történetek – Egyéni fantáziára épülı illusztratív mesefeldolgozások – Elbeszélés vonalakkal, különbözı vonalminıségek keresése – Vonalrajzos kompozíciók különféle alapformákban, hangsúlyos kontúrok alkalmazásával (ceruza, filctoll, zsírkréta és vízfesték) Színes világok megelevenítése – Kitalált történetek feldolgozása színes kompozícióban – A színek hatása, érzelmi ereje – Színkontrasztok, színharmóniák (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – A szereplık megjelenítése – mesehısök, állatfigurák (mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek – bábfigurák készítése Megszemélyesítés – Síkfigurák kialakítása (papírtépés, ragasztás, kivágás, festés) – Álarcok, maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Mesék birodalma – A kiválasztott mesehısök környezetének feldolgozása különféle technikákkal (ceruzák, tollak, tusrajz) – A természeti és ember alkotta környezet modellezése, újrateremtése a fénymásolt elemek, motívumok segítségével – Hangulati elemek megjelenítése (vidám, mozgalmas, kopár, félelmetes) Varázslatos tárgyak, különös eszközök – Edények, eszközök kialakítása (agyagból, karcolt díszítéssel) 120

– Az adott történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése – A gyapjú–, a textilanyagok tulajdonságai, felhasználási lehetıségei – Különféle hagyományos kézmőves technikák, díszítési módok alkalmazása – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt Figura és mozgás – A történet szereplıinek megjelenítése ecsetvázlattal, színfoltokkal (álló–, guggoló, több–kevesebb figura, árnyképek) – Mozgás, mozdulat, mozdulatsor megjelenítése egyszerő animációs eszközökkel – Emberi figurák és állatfigurák mintázása – különféle mozdulatok megjelenítése Minta, jel, jelkép – A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai – Megırzött nyomok az agyaglapon (üzenetek, lenyomatok készítése különbözı eszközökkel) – A törzsi mővészet mintakincse, motívumgyőjtés (sgrafitto jellegő viaszos technika, festés, karcolás agyagba) – Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták – Fonások papírcsíkokkal, színes fonalakkal, zsinórokkal – Szám–, állati és növényi szimbólumok a mesék világában – Pecsétek, szerencsét hozó tárgyak, amulettek készítése (agyag, gipsz, talált, győjtött tárgyak) Idıkerék – évszakváltások – Az évszakokhoz főzıdı népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése – A népi kézmővesség néhány jellegzetes eleme, technikája Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvetı ábrázolási technikákat, – az egyszerő kézmőves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: – motívumgyőjtésre, feldolgozásra, – vázlatok készítésére, – vizuális eszköztárának, folyamatos bıvítésére és sokszínő alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére.

2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A vizuális mővészetek mőfaji sajátosságainak, anyagainak és eszközeinek megismertetése a kézmőves tárgyformálás egyes elemeinek, technikai fázisainak kipróbálásán keresztül. – Az alkotási folyamat során a képzelet, a tapasztalat és az emlékezet élményanyagának mozgósítása, az önkifejezés lehetıségeinek felfedeztetése. – A környezet által közvetített üzenetek befogadtatása, értelmezése. – A tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek elıhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése. – A tanuló érdeklıdésének felkeltése, fenntartása, kitartó munkavégzés képességének fejlesztése.

121

Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Ábrázolás és tárgyalkotás az életkori sajátosságoknak megfelelı, változatos alkotó folyamatokba illesztve A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok, eszközök csoportos és egyéni kreatív használata Az értékmegırzés, értékteremtés lehetıségei A formák, színek használatában való jártasság Kézmőves és képzımővészeti technikák Az egyes témák, témacsoportok többirányú feldolgozása A különbözı mérető alkotások készítésének sajátosságai Népmővészeti hagyományok, mővészettörténeti érdekességek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok – Elbeszélés vonalakkal – Hétköznapi történetek fı motívumainak megjelenítése – Feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban – Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (ceruzák, tollak, tusrajz) – Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával A színek érzelmi ereje – Saját élmények feldolgozása színes kompozíciókban – Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – formai felfedezések – Kedvenc állatok – állatfigurák és figurális dombormő mintázása – Sosemvolt lények életre keltése (mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Agyagplasztikák, figurák készítése, díszítésük földfestékkel Szabadon formálható anyag – Ünnepek régen és ma – Személyes tárgyak, ünnepi ajándékok készítése különféle anyagokból – Az ünnep díszletei Tér és idı feldolgozása – Adott történet, valamilyen folyamat megjelenítése képsorozattal vagy egyszerő fázisrajzokkal (tempera, tollrajz) – Eseménynaptár – képsorozatok készítése monokróm és színes technikákkal – Az otthoni környezet modellezése agyagból. A tér átalakítása – A mi városunk – nagymérető, színes kompozíciók, csoportmunkában (plasztikus megjelenítés papír, papírmasé és más anyagokkal) Minta, jel, jelkép – A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai – A magyar népmővészet mintakincse – motívumgyőjtés – Fonások hánccsal, színes fonalakkal, zsinórokkal – Növények stilizált megjelenítése (sgrafitto jellegő viaszos technika, festés, karcolás agyagba) – Geometriai szimbólumok (négyzet, kör, felfelé – lefelé mutató háromszög, csillag, egymásba kapcsolódó körök) – Pecsét faragása, idolok, amulettek készítése (agyag, gipsz) A tárgykészítés folyamata – Ismerkedés a gyapjú–, a textilanyagok tulajdonságaival, felhasználási lehetıségeivel – Ünnepi jelkép megjelenítése nemezen (tarsolyfedılap) 122

– Különféle hagyományos kézmőves technikák, díszítési módok alkalmazása – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt – Ragasztóanyagok, ragasztási technikák megismerése – Ékszerkészítés gyönggyel és más természetes anyagokkal Évszakváltás – Az ünnepekhez főzıdı népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése – A népi kézmővesség néhány jellegzetes eleme, technikája – Változások az ünnepi szokások körében – páros képek készítése Megszemélyesítés – Én és a külvilág – Önarckép, jellegzetes arányok, karakterjegyek – Az önismeret útjai – az emberi arc arányai, a karakter, a mimika megjelenítése – Meglévı portréfotók felhasználása, nagyítása (ismétlıdések, átírások, fénymásolatok segítségével) – Alakoskodások – szimbolikus tartalmak megjelenítése az arcábrázoláson keresztül – Maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvetı ábrázolási technikákat, – az egyszerő kézmőves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: – motívumgyőjtésre, feldolgozásra, – vázlatok készítésére, – vizuális eszköztárának, folyamatos bıvítésére és sokszínő alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére.

3. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az ismeretek, élmények befogadásának, feldolgozásának segítése, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelı, változatos alkotó folyamatokba való bevonásával. – A csoportos és egyéni alkotótevékenységek formáinak megismertetésével a tanuló kreatív személyiségjegyeinek, pozitív lelki tulajdonságainak elıhívása, megerısítése. – A képi emlékezet és képzelet gazdagítása, az esztétikai érzékenység, nyitottság kialakítása. – A népmővészeti és mővészettörténeti ismeretek alkotó tevékenységhez kapcsolódó aktív beépítése. – A vizuális kifejezéshez, alkotáshoz szükséges készségek fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Ábrázolási és tárgyalkotási ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képzı–és iparmővészeti, népmővészeti, médiamővészeti technikák Népmővészeti ismeretek, mővészettörténeti érdekességek Kézmőves és népmővészeti technikák Témavariációk és különbözı mérető alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

123

Feladatcsoportok Elbeszélés vonalakkal – Legendás történetek megjelenítése, feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban – Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (ceruzák, tollak, tusrajz) – Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával A színek érzelmi ereje – Természeti erık megelevenítése színekkel, az adott jelenségek saját élményekre épülı (vagy színházra, táncra, mesékre támaszkodó) feldolgozása színes kompozícióban – Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása – A színek és alkalmazott technikák megjelenítı és hangulatközvetítı képessége (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – formai felfedezések – Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek felfedezése – Táltosok, paripák, félelmetes szörnyállatok – képzelet és elıtanulmányok alapján (figurális dombormő mintázása agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Növények, termések formája, szerkezete, színei (színes ceruza, kréta, akvarell) Szabadon formálható anyag – Agyagedény formálása felrakással – Agyagplasztikák, állatfigurák készítése, díszítésük földfestékkel, bekarcolt mintákkal – Állatok ábrázolása emlékképek vagy közvetlen látvány alapján – tömeg, arányok, mozgás érzékeltetése Tér és idı feldolgozása – Természeti erık, különleges és félelmetes természeti jelenségek felidézése, megjelenítése képsorozattal (tempera, tollrajz) – Különbözı kompozíciók készítése spirál– és hullámmotívum felhasználásával – A természet körforgása (olajpasztell, tempera, fotó, montázs, kollázs) Minta, jel, jelkép – Életfa motívum, varázslatos növények megjelenítése népmesék, legendák alapján, (sgrafitto jellegő viaszos technika, festés, karcolás agyagba, gipszbe) – Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták – A varrás, hímzés alapfogásai, formaalkotó és dekoratív szerepük – Egyéni fantáziára épülı illusztratív feldolgozások – Az elvonatkoztatás útja és célja – anyaggyőjtés – A tőz, víz, föld, levegı – szimbólumok a különbözı kultúrákban – Sárga, narancs, piros, barna, lila, zöld, fehér, arany. Színszimbólumok használata (papírragasztás kivágott színes motívumok kompozícióba rendezésével) A tárgykészítés folyamata – Az adott témakörhöz, történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése – Különféle hagyományos kézmőves technikák, díszítési módok alkalmazása – Állat alakú és antropomorf edény készítése agyagból – A textilanyagok, a gyapjú alkalmazási lehetıségei – Nemezfigura készítése – Tárgykészítés népi hagyományok alapján, a keleti és a mai kultúra esztétikája szerint – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt – Ragasztóanyagok, ragasztási technikák használata – Ékszerkészítés gyöngyfőzéssel

124

Évszakváltás – Az évszakokhoz főzıdı népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése – A népi kézmővesség néhány jellegzetes eleme, technikája – Megszemélyesítés – Mozgatható bábfigurák készítése. Karakterábrázolás és a mozgatás lehetıségei – Zsineggel mozgatható figurák, pálcára vagy lécre szerelt bábok (papírkivágás, mozgatható elemek összeállítása, festés) – Álarcok, maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvetı ábrázolási technikákat, – a kézmővesség, a hagyományos népi kultúra egyes szokásait, tárgyait és technikáit, – az egyszerő kézmőves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat, – a vizuális mővészetek formáit, sajátosságait, anyagait és eszközeit. Legyen képes: – motívumgyőjtésre, feldolgozásra, – a látvány és jelenségek értelmezésére, – vázlatok készítésére, átírásra, – vizuális eszköztárának, folyamatos bıvítésére és sokszínő alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére. 4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látás és a látványértelmezı képesség tudatosítása, fejlesztése. – A kézmőves tárgyalkotás, a képzı– és iparmővészeti, médiamővészeti tevékenységek megalapozása. – A látvány utáni ábrázolás alapvetı törvényszerőségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alapjainak elsajátíttatása. – A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek továbbfejlesztése, a képi mőveltség bıvítése. – A tanuló kitartó, feladattudatos munkavégzésének segítése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A látvány megfigyelése, értelmezése, rögzítése Síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képzı–és iparmővészeti, népmővészeti, médiamővészeti technikák Az egyes mőfajokra jellemzı elıadásmódok A középkor mővészettörténeti érdekességei Az egyes népmővészeti tájegységekre jellemzı stílusjegyek, technikák A formák, színek tudatos használata és a térábrázolás kérdései A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek Témavariációk és különbözı mérető alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

125

Feladatcsoportok Történetszövés – történetábrázolás – Képzeletbeli utazás (egy középkori városban – illusztrációk különféle rajzeszközökkel, vagy képregényszerően elmesélve) – A kor hétköznapjainak megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével. A tervek nagyítása, megfestése (képi, fotó, videó – vagy számítógépes feldolgozások) Környezetábrázolás – hangulatteremtés – A környezet épített elemeinek rajza (homlokzatok) – kollázs különbözı felülető, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal – makett készítése vegyes technikával – Makettkészítés (házak, lakótornyok, várak) különféle anyagok felhasználásával Színharmóniák – A monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig – Egy fıszínre hangolás, fıszín és elsıdleges keverékszínei – Tiszta színekbıl és szürkékbıl építkezı képek Rész és egész – Papírmozaik készítése (ókori vagy bizánci minták alapján) – Üvegablakok – Rózsaablak – színes kép készítése – Királyfejek, egészalakos figurák rajza viaszolt, festett alapról visszakaparásos technikával Képeskönyv – A mai életünk kódexe – Cél és célszerőség, a könyvkötés alapfogásai – A papír tulajdonságai – Betőkép, iniciálé készítése, szövegírás (temperafestés, kézírás vágott hegyő tollal) Mintakincs – Az adott korra jellemzı minták, díszítések győjtése, vázlatfüzetbe rajzolása – A győjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különbözı léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok) Plasztika – Oszlopszobrok. Szoborfaragás (egyszerően formált emberfigurák gipszbıl, ytong téglából, purhabból) – Vízköpık. Fantasztikus figurák, állatalakok (gótikus templomokról; mintázás agyagból) – Figurateremtés valódi állatok és képzeletbeli szörnyek megformálásával Öltözéktervezés – Sisak készítése. A viselhetıség és a méretek figyelembe vétele – A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Arcképtár – Önarckép különbözı elképzelt szerepben, jelmezben és korban való ábrázolása – Önarckép győjtemény mai környezetben (ceruza, krétarajzok, tempera)

126

Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a választott kor mővészetét, kézmőves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstıl a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyőjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos – forma – faktúra és felületminıségek létrehozására, – különbözı anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók–tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a mőalkotások értı befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bıvítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. 5. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az emberi és a természeti környezet esztétikumának felismertetése, a mővészetek, alkotási tevékenységek iránti érdeklıdés megerısítése. – A látás és a látványértelmezı képesség pontosítása, fejlesztése. – A kézmőves tárgyalkotás, a képzı– és iparmővészeti, médiamővészeti tevékenységek körének bıvítése. – A látvány utáni ábrázolás törvényszerőségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alkalmazásának fejlesztése a különbözı feladatok során. – A manuális tudás és az alkotóképesség továbbfejlesztése, a stílusérzék megalapozása. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A látvány megfigyelése, perspektivikus ábrázolása Rajzeszközök, plasztikus és modellezı anyagok és eszközök Különféle képzı–és iparmővészeti, népmővészeti, médiamővészeti technikák Az egyes mőfajokra jellemzı elıadásmódok Az ókori antik világ és a reneszánsz mővészettörténet érdekességei Az egyes népmővészeti tájegységekre jellemzı stílusjegyek, technikák A formai, színtani alapismeretek A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Az elıképek megismerése, feldolgozása – tanulmányrajzok, vázlatok, makettek, modellek Témavariációk és különbözı mérető alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetábrázolás – Életképek (reneszánsz palotában; illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerően elmesélve) 127

– A kor ünnepeinek megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Tornyok, várak, paloták – Épületábrázolás tusrajzzal – Struktúra – textúra, formaszerkezet és felületi megjelenés (kollázs különbözı felülető, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal) – Makettkészítés különféle anyagok felhasználásával csoportmunkában Színharmóniák – Tájképek különbözı fényviszonyok között – csak színfoltokkal festve – hajnalban, délben, szürkületben, éjszaka (győjtés elektronikus formában is, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) – Telt és tört színek, komplementer színek és különbözı árnyalataik (festés akvarellel, krétával, kevert eljárással) Környezetábrázolás – kép és valóság – A tárgyak és a természeti környezet megfigyelése – Az ablakon át látható világ (ábrázolás pitt–krétával, festéssel) – A vonalperspektíva, levegı és színperspektíva felfedezése – Elıtér – középtér – háttér (tusrajzok, szénrajzok) – Öltözéktervezés – A szín– és az anyagválasztás szerepe – Fejfedık (bohócsipka) készítése a viselhetıség és a méretek figyelembe vétele (papír és textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Képeskönyv – A természet törvényeinek, jelenségeinek megfigyelése, összegyőjtése, lejegyzése – Növények, állatok minél pontosabb megfigyelés alapján készült illusztrációi – Magyarázó rajz, részletek és leírások a tervlapon (aprólékos ceruza és tusrajzok, temperafestés, kézírás vágott hegyő tollal) Mintakincs – A korra jellemzı textilminták, díszítések győjtése, vázlatfüzetbe rajzolása – Győjtött minták egy-egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különbözı léptékben-páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok,) – Egyszerő díszítıelemek szimmetrikus, pozitív–negatív formákká, ritmussá rendezése – Természetes formák redukálása, egyszerősítése, stilizálása, szín– és forma–variációk létrehozása (papírmetszet létrehozása) Arcképtár – Hétköznapi tömeg (piaci sokadalom) összeállítása nagymérető kartonra (saját, választott figurákkal) – Különbözı korú és karakterő emberek portréja. (Csoportmunka. Ceruza, krétarajzok, tempera) Fény– árnyék jelenségek – Titokzatos terek létrehozása, a fény–árnyék hatások felhasználásával – Vázlatok készítése jellegzetes fény–árnyék viszonyok bemutatására – Térkonstrukció talált, győjtött tárgyakból, lepedıkbıl, zsinórokból, kartonokból többféle bevilágítással (közös, csoportos alkotás) – Fényképek, videó készítése a terek bejárásával, a korábbi munkák térbe helyezése, „helyzetbe hozása” 128

Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – az adott kor mővészetét, kézmőves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstıl a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyőjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos forma–, faktúra– és felületminıségek létrehozására, – különbözı anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a mőalkotások értı befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bıvítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látvány és a tanult ábrázolás összhangba hozása a személyes mondanivalóval. – A természet– és emberábrázolás különbözı formáinak megismertetése. – A stílus– és arányérzék továbbfejlesztése. – Az önálló kézmőves tárgyalkotás technikájának megválasztására, a képzı– és iparmővészeti, médiamővészeti tevékenységek eszköztárának biztonságos használatára való képesség fejlesztése. – A látvány utáni ábrázolás árnyaltabbá tétele, a kompozíció, a szín és az elıadásmód finomítása. – A képi mőveltség bıvítése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Rajzeszközök, vizes bázisú festékek és plasztikus anyagok A képzı–és iparmővészeti, népmővészeti, médiamővészeti technikák A barokk mővészettörténeti korszakára jellemzı stílusjegyek, technikák A stíluskorszakra jellemzı elıadásmódok Témavariációk és különbözı mérető alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetábrázolás – Mozgalmas jelenetek (Álarcosbál egy barokk kastélyban. Illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerően elmesélve) – Groteszk, vígjátéki történetelemek illusztratív feldolgozása a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Tornyok, várak, paloták – Épületek belseje, bútorai – Épületábrázolás tusrajzzal, vegyes technikával (kollázs különbözı felülető, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal) 129

Színharmóniák – Öltözetek pasztellszínekkel (győjtés elektronikus formában, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) – Színhangulatok festése zenei hangzásokra (akvarell, kréta kevert eljárások) Öltözék – Legyezı és maszk készítése a mőködés és a méretek figyelembe vétele – A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Kép és valóság – A térábrázolási konvenciók, optikai csalódások, illúziókeltés – A perspektíva és az axonometria fintorai (Escher rajzai, térformái. Győjtések) – Tárgyak ábrázolása eltérı, végletes nézıpontokból – alulnézet, felülnézet, közelrıl – és messzire távolodva (grafit, szén, pittkréta)

Mintakincs – Épületdíszítések, minták győjtése, rajzolásuk vázlatfüzetbe – Győjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különbözı léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, csiga, kagylómotívumok felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok) Arcképtár – Arcképek díszes keretben – Különbözı korú és karakterő emberek portréja (ceruza, krétarajzok, tempera) A tárgyak egyedi vonásai – Lakomák gazdag tárgyi világa. Győjtés a németalföldi festmények és mai fotók, installációk körében – Hasonlóság és különbözıség. Azonos funkciójú tárgyak megfigyelése, egyedi vonásaik, különbözıségeik felfedezése (ceruza, vízfesték) A tárgyak összhangja – Hangszerek – Klasszikus és saját megoldások – Csendélet, drapériák, hangszerek beállításával (összefogott kompozíciók, finom részletmegoldások. Pasztellkréta) Vizsgamunka készítése Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – az adott kor mővészetét, kézmőves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstıl a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyőjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, 130

– színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos forma–, faktúra– és felületminıségek létrehozására, – különbözı anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a mőalkotások értı befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bıvítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a vizuális mővészetek eszköztárát, – a tárgytervezés és tárgykészítés fázisait, – a rajzolás, festés, térmővészet mőfaji sajátosságait, anyagait és eszközeit, – a különbözı ábrázolási és tárgyalkotó technikákat, – a legjelentısebb mővészettörténeti korszakok mővészetének jellegzetességeit, kultúráját, tárgyait, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: – az alkotói munka végig vitelére, – a látvány és jelenségek megragadására, visszaadására, – motívumgyőjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás szabályainak alkalmazására, – színtani ismereteinek felhasználására, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – sokféle eszköz– és anyaghasználatra a kifejezés érdekében, – konzekvens munkák elkészítésére, – a mővészettörténeti korok, stílusok megkülönböztetésére, értı befogadására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. A mővészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészbıl áll. A vizsga tantárgya és idıtartama: Vizuális alkotó gyakorlat – vizsgamunka bemutatása 15 perc – helyszíni feladat megoldása 105 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tervezı, alkotó, konstruáló, tárgykészítı képessége. A feladatmegoldás tükrözze a tanulónak a vizuális alkotó gyakorlatok során megszerzett tudását a mővészeti ág anyagairól, mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl, megszerzett ismeretét. A megvalósított vizsgamunka mutassa be a tanuló technikai jártasságát, tudását. A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részbıl tevıdik össze: A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, tárgyegyüttes, – festészeti, grafikai alkotás–sorozat, – szobor, térkonstrukció és variációi. 131

B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, – festészeti, grafikai alkotás, – szobor, térkonstrukció A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: – esztétikai érzékenység, mővészeti ismeretek jelenléte, – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – a kísérletezı kedv és kreativitás megjelenése, – alapvetı anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelı anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, – az elkészült munka egyedisége, összhangja. Továbbképzı évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok – Felkészítés a tanult mővészeti kifejezıeszközök önálló alkalmazására. – A vizuális érzékelés és visszatükrözés képességének finomítása. – A konstruáló, plasztikai és a síkmővészeti technikák készségszintő elsajátíttatása. – Az elvont gondolkodás, az analizáló–szintetizáló képesség kialakítása, a látás kimővelése és tudatosítása. – Az ábrázolási konvenciók megismertetése, elsajátíttatása. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Az egyetemes emberi kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti hagyományok értékeinek megismerése A látvány pontos megfigyelésére, leképezése A vizuális információk megértésére, átírására, felhasználására A képi gondolkodás, vizuális absztrakció Tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére A gondolat, téma kibontása, variációk, sorozatok, tárgyegyüttesek létrehozása A jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére A sőrítés, és felbontás mint alkotói (komponálási) eszköz Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok A beállítás – A geometrikus testek arányai, térbeli elhelyezkedése – A népi tárgykultúra tárgyai egyszerő mőtermi környezetben – A tárgyak, tárgyegyüttesek feldolgozása, az arányok, a térbeli állapot minél pontosabb visszaadása (ceruzarajz, színes munkák) A szerkezettıl a formáig – Drapéria vonalas ábrázolása (ceruza, pittkréta, szén) – Drapéria mozgásban. Fotók készítése szálló, lengı drapériáról, és azok megfestése – A drapéria mint plasztikai elem és jel. Fríz mintázása, gipszfaragás drapériamotívum után, gipszöntések 132

A térrıl – síkban – Rajzolt és festett belsı terek – a perspektíva törvényei szerint – Szobasarok, lépcsıház rajzolása festése – A formák változatos megjelenítése. Szerkezeti kiemelések – A perspektíva érzékeltetése vonalakkal (szerkezeti rajz, ceruza, pittkréta) – A tanulmányok feldolgozása (tollrajz, színespapír–kollázs és grafikai lapok, linó–, papírmetszet) Rajzi – plasztikai elıtanulmányok – Testrészek, fejrészletek. Vázlatok, krokik készítése (nagyítás és kicsinyítés rajz segítségével) – A vonallal való rajzolás módozatai pontozott, rácsozott, satírozott rajz és foltképzés, vonalhálós rajzolás, faktúrák megjelenítése – Rajzolás és mintázás élı modell vagy gipszöntvény alapján – Fotóhitelességő és expresszív feldolgozások A térrıl – térben – A külsı és belsı tér érzékeltetése természeti formák alapján (csigaház, metszet készítése mintázással) – Agyagszobor, agyag plakett készítése a formaépítés, arányok térbeliség pozitív–negatív formák megjelenítésével Ábrázolás és szerkesztés – A perspektíva és egyéb ábrázolási konvenciók és felhasználásuk a mővészi ábrázolásban – Gyakorlatok a kétpontos perspektíva, a kavallier axonometria megismerésére – Vonal a térben. Fém–, spárga– és üvegplasztikák Nagyságrend – A korábbiakban feldolgozott témák, tanulmányok egyéni vagy csoportos módon történı megfestése, megrajzolása nagy méretben (csomagolópapír, A/0 rajzlap, illetve kismérető karton A/4 méret) – A méretváltásból adódó kompozíciós problémák elemzése Portré – Önarckép készítése fénykép és tükör segítségével – Az elkészült munkák összehasonlítása, elemzése – A festett pasztell jellemzıi, a pasztell technika megismerése – A színek keverése Szokatlan megjelenés – Plasztikai munkák talált anyagokkal, meglepı formatársításokkal – Gömb térbeli problémaköre: osztott gömb, gömbszeletek egymásra mintázása – Portré gipsszel való mintázása, a fej rajza és mintázása különbözı túlzásokkal, torzításokkal Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvetı színtani törvényszerőségeket, – a jellegzetes vagy híres képzı– és iparmővészeti, médiamővészeti és népmővészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi elıírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, 133

– kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – mőalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, – illusztrációkat készíteni.

8. évfolyam Fejlesztési feladatok – A geometrikus és természeti formák ábrázolása, tárgycsoportok, portrék, figurák ábrázolása a perspektíva és az anatómia és szabályai szerint. – Különféle illusztrációk készítése. – A kiadott feladatok önálló megoldása, biztos eszközhasználattal. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Az ábrázolás arányrendszere, szerkezete Tónusos ábrázolás A természeti formák átírása Az anyagszerőség ábrázolása A tér különbözı léptékő megjelenítése A konstruktivizmusra jellemzı stílusjegyek, technikák Anatómiai ismeretek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

Feladatcsoportok A beállítás – Tárgyak, térelemek a szabadban – A tárgyak, tárgyegyüttesek feldolgozása, az arányok, a térbeli állapot, a természetes fényviszonyok minél pontosabb visszaadása (ceruzarajz, színes munkák) A beállítás átformálása – A tárgyegyüttes képének feldolgozása, átírása más anyagokkal, technikákkal, különbözı mővészeti stílusokkal (barokk, impresszionista, expresszionista stílusgyakorlatok) A szerkezettıl a formáig – Állat– és emberi koponya szerkezetének különféle rajzeszközökkel való ábrázolása (ceruza, pittkréta, szén) – Koponya és változó környezete. Fotók készítése és azok megfestése – A koponya bonyolult plasztikai problémái. Reliefmintázás, mintázás 1:1 méretben A térrıl – síkban – Rajzolt és festett épületek, terek, utcaképek a perspektíva törvényei szerint – A felületek és formák változatos megjelenítése. Kiemelések – A perspektíva érzékeltetése vonalakkal, tónusokkal, színfoltokkal (szerkezeti rajz, tónusos rajz – szén, pittkréta, pasztell, akvarell) – A tanulmányok feldolgozása tollrajz, színespapír–kollázs és grafikai lapok, linó–, papírmetszet formájában

134

Rajzi – plasztikai elıtanulmányok – Szobrok, portrék – vázlatok, krokik készítése (nagyítás és kicsinyítés rajz segítségével) – A vonallal való rajzolás módozatai pontozott, rácsozott, satírozott rajz és foltképzés, vonalhálós rajzolás, faktúrák megjelenítése – Rajzolás és mintázás élı modell vagy gipszöntvény alapján – Fotóhitelességő és expresszív feldolgozások A térrıl – térben – Termések titokzatos szerkezete, pozitív–negatív formái – A természeti formák szerepe a formatervezésben – A formaelemzések módszere a célirányos megfigyelés: a karakter – Formakövetı vonal: a plaszticitás – Folyamatábra, fázisrajzok a mozgásváltozás kifejezésében Ábrázolás és szerkesztés – A perspektíva és egyéb ábrázolási konvenciók alkalmazása a mővészi ábrázolásban – Mővészettörténeti példák tanulmányozása – Gyakorlatok a perspektíva, és a Monge–szerkesztés megismerésére Nagyságrend – A korábbiakban feldolgozott témák, konstruktív tanulmányok egyéni vagy csoportos módon továbbfejlesztése, megrajzolása, megfestése óriás és kisméretben (falfelület, csomagolópapír, A/0 rajzlap, illetve kismérető karton A/4 méret) – A méretváltásból adódó kompozíciós problémák elemzése Portré – Rajzok élı modell után – A formák felismerése az árnyék változásakor az arcon, bevilágítási feladatok – Fej rekonstrukció koponya alapján – Az emberi arc titkai. A látvány és a rajzi szabályok együttes érvényesítése – A portrérajzolás és –festés fejlıdése a különbözı mővészettörténeti korszakokban – Portré. Plasztikus megjelenítések (vésett, mintázott relief és körplasztika) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvetı színtani törvényszerőségeket, – a jellegzetes vagy híres képzı– és iparmővészeti, médiamővészeti és népmővészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi elıírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – mőalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, 135

– illusztrációkat készíteni. 9. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látás és a látványértelmezı képesség tudatosítása, az önkifejezés eszköztárának gazdagítása. – Az esztétikus környezet iránti igény kialakítása, amelyen keresztül a tanuló képes lesz azt alakítani, formálni, megırizni. – A vizuális ismeretek, jártasságok kialakítása, elmélyítése. – A kritikai véleményformálás igényének és képességének kialakítása. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A környezet– és tárgykultúra Tónusos ábrázolás újabb technikái A rendeltetés, a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggései A bábkészítés hagyományai A plein air festészet legismertebb alakjai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok – Alakrajz – Csontváz rajza – Krokik, vázlatok álló, fekvı és mozgó figurákról (ceruzarajz, tus és pácvázlatok) – Körberajzolások, tükörrajzok, fotók egymásról, azok rajzban történı átdolgozása – Kollázsok és montázsok emberi alakok átalakításával, emberi alak részletrajzainak összeillesztése, fotószekvenciák emberek mozgásáról Átváltozások – A modell után elkészített munkák feldolgozása más eszközökkel, technikákkal, más méretben – A mozdulatok értelmezése, újrarajzolása a figura testhelyzeteinek jellemzı jegyeinek, térbeliségének kiemelése, torzítása – Új beállítások új nézıpontokkal Bábfigura – Wayang–báb készítése finom faragással fából vagy habanyagból, a bábu festése – A fej, a törzs, a mellkas, a mozgó végtagok kialakítása, a bábu összeszerelése – A bábu hangja és beszéde, játéktere Változatok mővészettörténeti alkotásokra – Győjtés a különbözı stílusú figuraábrázolások körében – Másolatok készítése a kép egyes elemeirıl hagyományos festészeti és grafikai eljárásokkal (belerajzolások, átfestések, stílusparódiák, méret– és elemváltoztatások) A természetben – Vázlatok és festmények készítése a természetben – A plain air–ben való munka megismerése (pác, lavírozott tus, aquarell és a gouache) – Fotóséták – fotózás a természetben – fotósorozatok kialakítása Karakterkeresés – A portrérajzolás, a karakter kiemelése – Karikatúrák és illusztratív képek készítése modell alapján, vonalas és színes képek. Önarcképek – Az elkészített rajzok alapján végletes torzítások keresése a karakter teljes megváltoztatásával – Portré vázlatok készítése, 1:1 portré mintázása 136

Népmővészet és természet – Betekintés a magyar népi viseletkultúrába – Természeti népek technikái. Győjtés szakirodalomból, és azok anyagainak feldolgozása (fazekasság, hímzés, faragás, szövés, fonás) – A népmővészet elıadásmódjának felidézıdése a kortárs alkotók munkáiban Érzelmi hatások – Fogalompárok szerinti képalkotás (vidám–szomorú, haragos–megbocsátó, nyomasztó–feloldó) – Érzelmi állapotok színben való kifejezése – A színek sztereotip kapcsolata érzelmi állapotokkal, fogalmakkal – Realisztikus és absztrakt megközelítés Emlékmás – Rövid portréfilm készítése egy kortárs képzımővészrıl, annak alkotási módszereirıl, mőveirıl, személyes beszélgetés vagy bemutatás formájában – Forgatókönyv, fotódokumentáció Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, – a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvetı színtani törvényszerőségeket, – a jellegzetes vagy híres képzı– és iparmővészeti, médiamővészeti és népmővészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi elıírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – mőalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, – illusztrációkat készíteni. 10. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látvány és az absztrakció kölcsönhatásának megismertetése a figuraábrázoláson keresztül. – A látványértelmezı képesség tudatosítása, a figura és környezetének kialakításával. – A vizuális ismeretek, jártasságok elmélyítése, összegzése az ismétlıdı és fokozatosan nehezedı feladatok mentén. – Ismerkedés a kortárs mővészet törekvéseivel. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A környezet– és tárgykultúra Tónusos ábrázolás újabb technikái A rendeltetés, a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggései A bábkészítés hagyományai 137

A plein air festészet legismertebb alakjai A nonfiguratív ábrázolás eszköztára Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Alakrajz – Vázlatrajzok, krokik csoporttársakról, álló és mozgó alakokról. A vonal ereje, hangsúlyai (ceruzarajz, tus és pácvázlatok, agyag– és viaszkrokik) Figura a térben – Figura épített térben, ülı és álló figurák külsı és belsı térben – Plein air és embercsoport rajza Átváltozások – Ülı, fekvı figura rajza – Egy feladat többféle feldolgozása, variációk anyagokra, technikákra – A kompozíciós elemek kiegyensúlyozott arányait felborító változatok létrehozása Bábfigura – Marionett báb készítése vegyes anyaghasználattal – A fej, a törzs, a mellkas, a mozgó végtagok kialakítása, a bábu összeszerelése – A bábu mozgathatósága, játéktere Szín–tér – Színes vázlatok készítése a színpadi tér színdinamikai megoldásához Változatok mővészettörténeti alkotásokra – Győjtés a különbözı stílusú figuraábrázolások körében – Montázsok, anakronisztikus részletek beépítése a mőalkotásokba – Stíluskeresés – Karakterkeresés – A teljes figura mint karakter. Karikatúrák és krokik készítése modell alapján, vonalas rajzok, szoborvázlatok készítése Érzelmi hatások – Eseménysor ábrázolása figurális és nonfiguratív képsorozatokban – Kollázs grafikai kiegészítéssel – Fogalompárok szerinti képalkotás (mozgalmas – unalmas, harsány – szelíd, haragos – vidám) – Érzelmi állapotok kifejezése színekkel Emlékmás – Gyerekkori történet – Videofelvétel készítésére alkalmas színes figurák és díszlet jellegő tér megalkotása (papír, gipsz, faszerkezet). Csoportos feladat – A film rajzos forgatókönyvének megtervezése, elkészítése Vizsgamunka készítése Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a különféle vizuális mővészetek jel– és jelképrendszerét, – a tervezéstıl a megvalósításig, vagy a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a sík– és térmővészet törvényszerőségeit, mőfaji sajátosságait, anyagait és eszközeit, – a rajzi, festészeti, plasztikai, konstruáló és tárgyalkotó technikákat, 138

– a térábrázolás alapelemeit, – a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, – a kompozíció jelentéshordozó elemeit, – az alapvetı színtani törvényszerőségeket, – a jellegzetes vagy híres képzı– és iparmővészeti, médiamővészeti és népmővészeti alkotásokat, – a legfontosabb munkavédelmi elıírásokat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek árnyalt értelmezésére, – motívumok feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – egy gondolat, téma kibontására, variációinak létrehozására, – a munkafázisok, részfeladatok megoldására és összehangolására, – mőalkotás és környezet kapcsolatának, összefüggéseinek felismerésére, – geometrikus és természeti formák ábrázolására, – a perspektíva szabályai szerint tárgycsoportokat, figurákat ábrázolni, – illusztrációkat készíteni. Követelmények a továbbképzı évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a vizuális mővészetek területén létrejött értékeket, – a népi kultúra jellegzetes szokásait, tárgyait, – a sík– és térbeli mővek, alkotás–sorozatok létrehozásának módjait, – pontos arányokat és karaktereket rögzítı rajzok, plasztikák készítési módszereit, – a fény–árnyék viszonyok törvényszerőségeit, – a mővészeti anatómia alapvetı törvényszerőségeit, – az alapvetı munkabiztonsági, környezetvédelmi elıírásokat. A tanuló legyen képes: – eligazodni a mővészettörténet korstílusai között, – az adott témák önálló feldolgozására, – mővészeti ismereteinek alkotó felhasználására, – A témák elemzı értelmezésére, sokrétő technikai feldolgozására, – konkrét és elvont gondolatok képi–plasztikai megjelenítésére, – portré, figura rajzolására, festésére vagy mintázására, – a saját és mások alkotásainak elemzı értékelésére. A mővészeti záróvizsga követelményei A mővészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Mővészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Mővészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó továbbképzı évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak - Mőhelygyakorlat - Vizuális alkotó gyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatantárgy: - Mővészettörténet - Népmővészet A szabadon választható vizsgatantárgyak esetén a mővészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és 139

szóbeli vizsgarészekbıl áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az elıírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos mővészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzıként – helyezést ért el vagy a versenyfelhívásban meghatározott teljesítményi szintet teljesítette. Ha a tanuló már rendelkezik a képzı– és iparmővészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga– vagy záróvizsga–bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható a vizuális alkotógyakorlat fıtárgyból. A mőhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. A mővészeti alapvizsga és záróvizsga minısítése A tanuló teljesítményét a mővészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minısíteni. A mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzıdik, a vizsga tantárgy végsı eredményének a meghatározásában a mőhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntı. Eredményes mővészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi elıírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a mővészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészbıl, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészbıl, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

A vizsgák követelményrendszere A vizsgák követelményrendszerét az adott munkaközösség határozza meg a Pedagógia Program, Helyi Tanterv alapján. A javító, osztályozó, pótló és különbözeti vizsgák anyaga lefedi az egész tanév tananyagát. A követelményrendszer egységes, független a letenni kívánt vizsga fajtájától. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekbıl áll. A vizsga tantárgyai és idıtartama Vizuális alkotó gyakorlat – a vizsgamunka bemutatása 10 perc – helyszíni feladat megoldása 180 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetı legyen a tanuló tervezı, alkotó, konstruáló, tárgykészítı képessége. A feladatmegoldás tükrözze a tanulónak a vizuális alkotó gyakorlatok során megszerzett tudását a mővészeti ág anyagairól, mőfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerőségeirıl, megszerzett ismeretét. A megvalósított vizsgamunka mutassa be a tanuló technikai jártasságát, tudását. A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részbıl tevıdik össze: A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, tárgyegyüttes, – festészeti, grafikai alkotás–sorozat, – szobor, térkonstrukció és variációi 140

B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, – festészeti, grafikai alkotás, – szobor, térkonstrukció A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: – esztétikai érzékenység, mővészeti ismeretek jelenléte, – a vizuális nyelv kifejezıeszközeinek használata, – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – sík és térbeli ábrázolási képesség, – a kísérletezı kedv és kreativitás megjelenése, – alapvetı anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelı anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, – az elkészült munka egyedisége, összhangja.

A tananyag feldolgozásához szükséges kötelezı (minimális) taneszközök Munkaasztalok, székek Tároló polcok, szekrények, dobozok Vizes blokk Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök Szemléltetı anyagok (képek, könyvek, CD, DVD–k) Rajzbakok Festı állványok Mintázó állványok Kéziszerszámok Rajztechnikai eszközök Rajz–, festı és mintázó eszközök (színes ceruzák, akvarell, tempera akril, kréta, filc, vékony, vastag, és széles–lapos ecsetek, szivacsok, rajztábla, olló, ragasztó) Számítógépes munkaállomások grafikai szoftverekkel Fényképezı, filmfelvevı eszközök Modell tárgyak: geometrikus testek, drapériák, tükrök, csontváz, koponya Munkabiztonsági berendezések

7.5. A társastáncoktatás általános fejlesztési követelményei A társastánc tanszak célja, hogy törekedjen a társastánc minél teljesebb megismertetésére, megszerettetésére, értékeinek megvédésére. Sajátos eszközeivel segítse a tanulók személyiségének formálását. Késztesse a tanulót hatékony, önálló tanulásra, a tanultak gyakorlati alkalmazására az élet minden területén Kiemelt kompetenciák a társastánc területén - Szakmai kompetenciák - A mozgás és a zene kapcsolatának kialakítása, összhangja - A helyes testtartás, a tudatos légzés megismerése - A társastánc alapjainak, technikai elemeinek ismerete - A kombinációk, etődök, koreográfiák kivitelezése - A képességek (a ritmusérzék, a tér- és formaérzék, a stílusérzék, elıadói készség, 141

koncentrálóképesség) fejlesztése A viselkedéskultúra alapszabályainak és magatartásformáinak elsajátítása, alkalmazása - Az idegen szavak, kifejezések kiejtése, alkalmazása - A táncok történeti háttérének ismerete - A historikus táncok ismerete Személyes kompetenciák - Az esztétikai érzék fejlesztése - A tánc iránti szeretetet mélyítése - Lelkiismeret, önfegyelem, önkontroll kialakítása - A fizikai és lelki állóképesség fejlesztése - Az értelmi és érzelmi intelligencia szintjének emelése - A múlt és jelen értékeinek befogadására nevelés Társas kompetenciák - A közösségi magatartás (közös alkotás öröme, alkalmazkodás, kapcsolatteremtés, aktív szerepvállalás, a társak elfogadása, tiszteletben tartása) formáinak kialakítása, gyakorlati alkalmazása - A táncos partnerkapcsolat kialakítása - Csoportos bemutatásnál a figyelmes együttmőködésre nevelés - A táncmővészetek iránti érdeklıdés felkeltése - A környezet megóvásának fontossága - Az egymás megsegítése és saját egészségünk megóvása iránti igény kialakítása Módszerkompetenciák - A nyitottságra, az ismeretek befogására nevelés - A tanulás tanulása (a rendszeres és igényes munkára, a hatékony, önálló gyakorlásra nevelés) - Mővészi önkifejezés fejlesztése - Az esztétikai érzék fejlesztése a táncelıadások rendszeres látogatásával, táncelemzéssel - A kiemelkedı alkotók megismerése a hazai és nemzetközi társastáncmozgalomban - Az elsajátított viselkedéskultúra gyakorlati alkalmazása - Tehetséggondozás, a tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra -

-

-

-

A mővészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei - Mővészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett - Mővészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mővészetoktatási intézmény utolsó továbbképzı évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja - A mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. - A mővészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervezı intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhetı és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása Vizsga tantárgyak - Mővészeti alapvizsga: társastánc, társastánctörténet A mővészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés - Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a mővészeti alapvizsga illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos mővészeti tanulmányi versenyen 142

egyéni versenyzıként illetve párban - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte - Ha a tanuló már rendelkezik a táncmővészeti ág valamelyik tanszakán tánctörténet tantárgyból megszerzett mővészeti záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyból a vizsga alól felmentés adható A mővészeti alapvizsga és záróvizsga minısítése - A tanuló teljesítményét a mővészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minısíteni. - A mővészeti alapvizsga illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. - Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzıdik, a végsı eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntı. - Amennyiben az intézmény elırehozott mővészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a mővészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. - Eredményes mővészeti alapvizsgát illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi elıírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. - Sikertelen a mővészeti alapvizsga illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészbıl illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészbıl illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

Tantárgyak, fejlesztési feladatok, tananyag és követelmények Gyermektánc A gyermektánc oktatás elsıdleges célja egy olyan egészséges, a mővészetek iránt érdeklı gyermek nevelése, aki számára a társastánctanulás olyan tevékenységi forma, melyben fejlesztheti fizikális erejét, formálhatja testét, miközben fejlıdnek értelmi képességei, térlátása, ritmusérzéke, munkához való hozzáállása és kitartása. Elıképzı évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok - A csoportos játékhoz szükséges képességek és készségek (egyensúly-, ritmus és térérzékelés) fejlesztése. - A munka természetes igényének, a megfelelı munkafegyelemnek, önkontrollnak a kialakítása. - Ismeretszerzési, tanulási és problémamegoldó képesség, kifejezıkészség fejlesztése (a beszéd, a zene, a mozgás - összekapcsolása). - A tanuló fizikai állóképességének, tánc iránti szeretetének, technikai tudásának fejlesztése. Tananyag - Egyszerő mozgások (járás, futás, különbözı irányú lépések, ugrás, fordulat) - A helyes testtartás megtanítása - Gimnasztikai gyakorlatok (játékos formában, utánzással) - Rávezetı gyakorlatok (testsúlyáthelyezés, súlyos és súlytalan lépés, helyzet) - Az irányok, térformák tudatos használata - Ritmikai gyakorlatok (hangjegyérték gyakorlatok, tempógyakorlatok) - Játékos táncok, gyermektáncok (Petronella, Hacke-spitze, Kis kacsa fürdik, Olálá, Kerek a káposzta, Letkiss.) Követelmények - A tanuló ismerje a 2/4-es, 3/4-es, 4/4-es játékos táncokat, gyermektáncokat - A tanuló legyen képes a csoportos táncolás magatartásformáinak betartására, legyen nyitott, 143

érdeklıdı, fogékony, együttmőködı és problémamegoldó 2. évfolyam Fejlesztési feladatok - A megfigyelıképesség, emlékezés és gondolkodás képességének fejlesztése - A rögtönzési és együttmőködési képesség fejlesztése (indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás) - A megismerı- és befogadóképesség (az alapmotívumok és variációs lehetıségek) fejlesztése - Tér-, forma-, stílus- és ritmusérzék fejlesztése Tananyag - Alapfogalmak tudatos alkalmazása - A társastánc alapmozdulatainak bıvítése (rézsőt irányú lépések, jobbra fordulat, balra fordulat) - Ritmikai gyakorlatok (ritmusra történı járás, taps, ütemgyakorlatok, ütemfajták) - Dinamikus gyakorlatok (lendítések, emelések, hajlítások, nyújtások, fordítások, forgások) - Gyermektáncok, divattáncok, nemzeti táncok (Country, Stomp, Disco Cha-cha-cha, Boogiewoogie, Polka, Csárdás...) Követelmények - A tanuló ismerje a társastánc alapfogalmait, alapmozdulatait, továbbá az évfolyamon tanult gyermektáncokat, - divattáncokat, nemzeti táncokat - A tanuló legyen képes a térben történı eligazodásra, a zenei lüktetések felismerésére. Tudjon a partnerrel, a csoporttal - megfelelıen kommunikálni A tananyag feldolgozásához szükséges kötelezı (minimális) taneszköz: - A gyermektáncok, divattáncok, nemzeti táncok leírását tartalmazó kiadványok, jegyzetek, ritmikával foglalkozó könyvek, - A táncok zenéit tartalmazó CD-k, a terem méretének megfelelı audio készülék: CD lejátszó Társastánc A társastánc tanterv játékos tevékenységi formákon, képességfejlesztı gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejleszti a tanuló érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, gazdagítja önkifejezési formáit. A társastánc tantárgyat két év elıképzı után tíz éven át tanulják a tanulók. Az egymásra épülı, folyamatosan nehezedı táncok és azok motívumai jutatják el a tanulót az egyre magasabb szintő tánctudáshoz. A kompetenciaalapú tartalom, tanterv olyan területekre hívja fel a figyelmet, mint az együttmőködés, a kritikus gondolkodás, az önbecsülés, a felelısségérzet és a tolerancia. A mővészeti munka eljuttatja a tanulót az alkotó munkához, mely hozzájárul a harmonikus, gazdag érzelemvilágú, egészséges gondolkodású személyiség kialakításához. A csoportos tanulás, az órákon való megmutatkozás lehetısége, a közös utazások, a bemutatók sikerei összekovácsolják a tanulókat, ezért igen nagy közösségformáló hatással bírnak. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok - Az önálló ismeretszerzés, a folyamatos tanulás igényének kialakítása - Az egyénnel és a csoporttal a hatékony és megfelelı kommunikálás elısegítése - A ritmusérzék, technikai tudás, kezdeményezıkészség, az improvizációs készség fejlesztése Tananyag - A világtáncok kezelı, haladó motívumai, kombinációi - A páros tánc szabályai (tánctartás, a vezetés és követés, közlekedés a táncparketten) - A táncos alkalmakkor való viselkedés szabályai (bemutatkozás, felkérés, lekérés, leköszönés) Követelmények - A tanuló ismerje a világtáncok kezdı, haladó motívumait, tanult kombinációit, a korok szo144

kásait, viselkedési szabályait, magatartásformáit A tanuló legyen képes a táncos alkalmakkor a tanultak gyakorlati alkalmazására, a világtáncok alapjainak kombinálására 2. évfolyam Fejlesztési feladatok - A standard és a latin-amerikai táncok helyes testtartásának kialakítása - A térben való tájékozódás, a lábtechnika, a ritmusérzék, a hallás fejlesztése, a közösségtudat formálása - A megfelelı táncos magatartásmód kialakítása, mások elfogadása, a szocializációs folyamatok elısegítése - A partnerek közötti kommunikáció javítása Tananyag - A standard és a latin tánctartás - A ritmusok, ritmikák - Táncirányok (Alignment) - Lábpozíciók (Feet Positions), Lábmunka (Foot Work) - Az Angol keringı Closed changes, Natural turn, Reverse turn alaplépései - A Tangó Walk, Progressive side step, Progressive link, Closed promenade alaplépései - A Quickstep Quarter turn to right, Quarter turn to left (heel pivot), Natural turn, Progressive chasse, Forward lock alaplépései - A Cha-cha-cha Time step, Close basic, Open basic, Fan, Hockey stick, Check from OCPP, Check from OPP alaplépései - A Rumba Basic movement, Alternative basic movement, Forward walks in close hold, Backward walks in close hold, Fan, Hockey stick alaplépései - A Jive Basic in place, Basic in fallaway, Change of place right to left, Change of place left to right alaplépései Követelmények - A tanuló ismerje a tanult lépéseket, azok ritmikáját, a standard és latin táncokra jellemzı testtartást, a helyes lábmunkát, a lépések irányait, a táncirányokat - A tanuló legyen képes partnerével harmóniában a tanult táncanyag újraalkotására, a tanórákon megfelelı fizikai és szellemi erınléttel részt venni -

3. évfolyam Fejlesztési feladatok - A standard és a latin-amerikai táncok alaplépéseiben alkalmazott forgásmennyiség, a használt akciók elsajátítása valamint a tanult lépésekbıl álló kombinációkon és etődökön keresztül a táncokra jellemzı stílusos elıadásmód kialakítása - A mozgáskoordináció, mozgásemlékezet, fizikai állóképesség fejlesztése, a zenei beosztáshoz, frázisokhoz való igazodás, a zenei hangsúlyok tudatosítása - A technikai elemek alkalmazása, az egymást segítı táncos partnerkapcsolat kialakítása - A nemzetközi táncanyag elmélyítése, a tanult táncok technikai tökéletesítése Tananyag - A latin táncokban használt akciók (Action Used) - A standard táncokban alkalmazott forgásmennyiség (Amount of Turn) - Az Angol keringı Natural spin turn, Whisk, Chasse from promenade position alaplépései - A Tangó Rock turn, Open reverse turn lady outside, Back corté alaplépései - A Quickstep Natural turn with hesitation, Natural pivot turn, Natural spin turn, Chasse reverse turn alaplépései - A Cha-cha-cha Spot turn to left, Spot turn to right, Under arm turn to right, Under arm turn to left, Shoulder to shoulder, - Hand to hand, Open hip twist, Turkish towel alaplépései - A Rumba Spot turn to left, Spot turn to right, Under arm turn to left, Under arm turn to right, Check from OCPP, Check - from OPP, Hand to hand alaplépései 145

- A Jive Link, Change of hands behind back, American spin, Left shoulder shove alapfigurái - A tanult alaplépésekbıl és alapfigurákból összeállított kombinációk és etődök Követelmények - A tanuló ismerje a tanult lépéseket, az alkalmazott forgásmennyiséget és a használt akciókat, az alaplépésekbıl és alap figurákból összeállított kombinációkat és etődöket - A tanuló legyen képes a tanult technikák alkalmazására, a kombinációk és etődök párban történı, stílusos elıadására, a táncos-táncosnı harmonikus kapcsolat kialakítására 4. évfolyam Fejlesztési feladatok - A latin táncok alaplépéseiben és alapfiguráiban alkalmazott testfordulatok elsajátítása, a standard táncok - alaplépéseiben és alapfiguráiban használt emelkedés, süllyedés fejlesztése - A térbeli tájékozódás, elıadói készség javítása - A megfelelı viselkedésmódok kialakítása, az illemszabályok alkalmazása - Stílusos elıadásmód, tudatos gyakorlás Tananyag - A latin táncokban alkalmazott testfordulatok (Body Turn) - A standard táncokban használt emelkedés, süllyedés (Rise and Fall) - A Slowfox Feather, Three step, Natural turn, Reverse turn, Closed impetus and feather finish alaplépései - Az Angol keringı Closed impetus, Hesitation change, Outside change alap figurái - A Tangó Open reverse turn lady in line, Progressive side step reverse turn alap figurái - A Quickstep Closed impetus, Back lock alap figurái - A Samba Natural basic movement, Reverse basic movement, Side basic movement, Outside basic movement, Progressive basic movement, Whisks to left, Whisks to right, Promenade samba walks, Side samba walk, Stationary samba walks alaplépései - A Cha-cha-cha Alemana, Cross basic, Cuban break in Open position alap figurái - A Rumba Natural top, Close hip twist, Alemana alap figurái - A Jive Curly whip, Whip, Throwaway whip alap figurái - A tanult alaplépésekbıl és alapfigurákból összeállított koreográfiák Követelmények - A tanuló ismerje a tanult alaplépéseket, alapfigurákat és az ezekbıl összeállított etődöket, az alkalmazott testfordulatokat valamint az emelkedést és süllyedést - A tanuló legyen képes a tanult technikák párban történı alkalmazására, az etődök pontos kivitelezésére 5. évfolyam Fejlesztési feladatok - A standard táncokban használt ellentétes törzsmozdulat és testhajlás elsajátítása az alapfigurákban - A tanulói elıadói készség, ritmusérzék, mozgásemlékezet fejlesztése, stílusérzék kialakítása - Az önálló alkotás, a szabad improvizáció fejlesztése, a koreográfiák élményszerő elıadása - A múlt és jelen értékeinek befogadása, a tánc és társmővészetek iránti érdeklıdés felkeltése Tananyag - Ellentétes törzsmozdulat (CBM) és a testhajlás (Sway) fogalma - A Bécsi keringı Natural turn, Change from natural to reverse, Change from reverse to natural alapfigurái - A Slowfox Natural weave, Change of direction, Basic weave alapfigurái - Az Angol keringı Reverse corté, Back whisk, Basic weave alapfigurái - A Tangó Open promenade, Left foot and right foot rocks alapfigurái - A Quickstep Reverse pivot, Progressive chasse to right, Tipple chasse to right alapfigurái - A Paso doble Appel, Basic movement, Sur place, Chasses, Elevations, Huit alaplépései - A Cha-cha-cha Cuban break in open CPP, Split Cuban break in OCPP, Split Cuban break 146

from OCPP and OPP alapfigurái A Rumba Open hip twist, Side steps, Shoulder to shoulder alapfigurái A Jive Double cross whip, Stop and go, Rolling of the arm alapfigurái A Samba Reverse turn, Corta jaca, Travelling botafogos, Shadow botafogos, Promenade botafogo alapfigurái Követelmények - A tanuló ismerje a tanult alapfigurákat, az ezekbıl összeállított etődöket, az ellentétes törzsmozdulat és a testhajlás fogalmát - A tanuló legyen képes alkalmazni a standard táncokban használt ellentétes testmozdulatot és a testhajlást -

6. évfolyam Fejlesztési feladatok - Az új táncok alaplépéseinek elsajátítása és a már ismert táncok alapfiguráinak egymásra épülése - A koncentrálóképesség, kombinációs készség, rendszerszemlélet fejlesztése - A tanult technikai elemek együttes alkalmazása, a technikai elemek összefüggéseinek felismerése Tananyag - A Bécsi keringı Reverse turn alapfigurája - Az Angol keringı Double reverse spin, Reverse pivot, Back lock, Progressive chasse to right alapfigurái - A Tangó Natural twist turn, Natural Promenade turn alapfigurái - A Quickstep Running finish, Natural turn and back lock, Double reverse spin alapfigurái - A Slowfox Closed telemark, Open telemark and feather ending, Top spin haladólépései - A Paso doble Attack, Separation, Sixteen, Twist turn, Promenade, Promenade close alapfigurái - A Cha-cha-cha Changing feet variációk 1, 2, 3 alapfigurái - A Rumba Forward walks in shadow position, Alemana from open facing position with handshake hold, Advanced opening out movement, alapfigurái - A Samba Travelling voltas, Criss cross, Volta spot turn to right for lady, Volta spot turn to left for lady, Continuous volta spot turn alapfigurái - A Jive Promenade walks slow, Promenade walks quick, Change of place with double spin haladólépései Követelmények - A tanuló ismerje a standard és latin táncok alaplépéseit, alapfiguráit, a Slowfox és a Jive tanult haladólépéseit - A tanuló legyen képes a tanult lépések letáncolására szólóban és párban Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje - A világtáncok kezdı- és haladólépéseit, tanult kombinációit, a korok szokásait, viselkedési szabályait, magatartásformáit - A standard táncok (Angol keringı, Tangó, Bécsi keringı, Slowfox, Quickstep) alaplépéseit, alapfiguráit, a latinamerikai táncok (Samba, Cha-cha-cha, Rumba, Paso doble, Jive) alaplépéseit, alapfiguráit és tánctechnikai feladatait, a Slowfox és a Jive tanult haladólépéseit - A szakkifejezéseket, fogalmakat, a szakmai anyagok hozzáférési lehetıségét - A táncparkett szabályait A tanuló legyen képes - A tanultak gyakorlati alkalmazására és a világtáncok alapjainak kombinálására - Az általánosan elfogadott viselkedési szabályok gyakorlati alkalmazására, a közösségépítésre. A másság elfogadására, véleménynyilvánításra és a demokratikus magatartásformák elsajátítására 147

-

A tanult táncok (kombinációk, etődök, koreográfiák) pontos és stílusos elıadására, a páros és csoportos feladatok végrehajtására A fogalmak megértésére, értelmezésére, a helyes és kreatív nyelvhasználatra a társadalmi és kulturális tevékenység során. Anyanyelvén és a nemzetközi táncnyelven kommunikálni A térben történı eligazodásra, a zenei lüktetési rendhez, zenei egységhez való igazodásra Az önálló feladatvállalásra, az önálló ismeretszerzésre Mővészi elıadásra, az improvizációra, az alapfokú mővészeti vizsga követelményeinek teljesítésére

A mővészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgából áll - A vizsga tantárgya és idıtartama: - Társastánc fıtárgy, 20-25 perc A vizsga tartalma - A társastánc gyakorlati vizsga a szaktanár által összeállított tánckombinációk bemutatásából áll - A tanulók párosan, csoportos formában, önálló elıadásban mutatják be a táncokat 2-2 percben, miközben számot - adnak a standard és latin tánctartás, a különbözı ritmusok, stílusok, táncirányok, tánctechnikák ismeretérıl - A standard táncok (Angol keringı, Tangó, Bécsi keringı, Slowfox, Quickstep) alaplépései, alapfigurái, a latinamerikai (Samba, Cha-cha-cha, Rumba, Paso doble, Jive) táncok alaplépései, alapfigurái, a Slowfox (Closed telemark, Open telemark and feather ending, Top spin) és a Jive (Promenade walks slow, Promenade walks quick, Change of place with double spin) haladólépései

A vizsga értékelése - a standard táncok és a latin-amerikai táncok kombinációinak pontos kivitelezése, - a zene és a tánc összhangjának betartása, - a technikai biztonság, - a tánc stílusának megfelelı elıadásmód, - a térfegyelem és figyelmes együttmőködés a csoportos munkában. Továbbképzı évfolyamok A továbbképzı elvégzése során a táncosok megismerik az öt standard (bécsi és angol keringı, tangó, slow fox és quickstep) és az öt latin-amerikai tánc (samba, cha-cha, rumba, paso doble, jive) összetettebb motívumait és az alaplépések variációit is. 7. évfolyam Fejlesztési feladatok - A koreográfiakészítés, a táncszerkesztési elvek gyakorlati alkalmazása, a tanult táncok alaplépéseinek és alapfiguráinak, haladólépéseinek és haladó figuráinak alkalmazása során. - A stílusérzék, elıadói készség, koncentrálóképesség fejlesztése. - Az önállóan készített, rövid koreográfiákban a standard és latin táncok stílusjegyeinek alkalmazása. - Belsı igény kialakítása a különbözı stílusirányzatokkal való találkozásra. Tananyag - A koreográfiakészítés szabályai és a táncszerkesztési elvek - Az Angol keringı Weave from promenade position, Closed telemark, Open telemark and cross hesitation haladólépései - A Tangó Promenade link, Four step haladólépései 148

-

A Slowfox Hover feather, Hover telemark, Natural telemark, Hover cross haladólépései A Quickstep Quick open reverse, Fishtail, Running right turn haladólépései A Paso doble Promenade to counter promenade, Grand circle, La passe, Banderillas, Syncopated separation alapfigurái - A Samba Natural roll, Close rocks, Open rocks, Backward rocks, Piait, Circular voltas haladólépései - A Cha-cha-cha Open hip twist spirál, Natural top finish A, Natural top finish B, Close hip twist haladólépései - A Rumba Opening out to right, Opening out to left, Spiral, Curl, Reverse top haladólépései - A Jive Fallaway throwaway, Overturned change of place left to right, Ball change haladólépései - A standard és latin táncok stílusjegyei Követelmények - A tanuló ismerje a Paso doble alap figuráit, az Angol keringı, Tangó, Slowfox, Quickstep, Samba, Cha-cha-cha, Rumba, Jive haladólépéseit, a koreográfiakészítés szabályait, a táncszerkesztési elveket. - A tanuló legyen képes a standard és latin táncok stílusos eltáncolására, önállóan etődök öszszeállítására. 8. évfolyam Fejlesztési feladatok - A tanult lépések és figurák neveinek szakszerő használata, a szakkifejezések alkalmazása. - A nyelvi kifejezıképesség fejlesztése. - A táncos szakirodalom gyakorlati használata. Tananyag - Szakkifejezések, fogalmak - A Bécsi keringı Fleckerl haladó figurája - Az Angol keringı Open telemark and wing, Open impetus and cross hesitation, Open impetus and wing haladólépései - A Tangó Backopen promenade, Outside swivels haladólépései - A Quickstep Four quick run, V6, Closed telemark haladólépések - A Slowfox Open telemark natural turn to outside swivel and feather ending, Open impetus, Weave from PP, Reverse weave haladólépései - A Cha-cha-cha Closed hip twist spiral, Reverse top, Spiral haladólépései - A Rumba Opening out from reverse top, Fallaway, Cuban rocks, Rope spinning haladólépései - A Samba Closed volta, Contra botafogos, Samba locks in OPP, Samba locks in OCPP, Rhythm bounce, Simple volta, Methods of changing feet haladólépései - A Paso doble Fallaway whisk, Fallaway reverse, Spanish line, Flamenco taps, Chasse cape, Travelling spins from PP haladólépései - A Jive Windmill, Spanish arms haladó figurái Követelmények - A tanuló ismerje a tanult haladólépéseket és haladó figurákat, a tanult szakkifejezéseket és fogalmakat - A tanuló legyen képes azok stílusos és pontos eltáncolására, a szaknyelv használatára 9. évfolyam Fejlesztési feladatok - A tanult lépések és figurák improvizatív használatának elısegítése. - A kombinációs készség, mozgásemlékezet, ritmusérzék, zenei lüktetésrendhez való igazodás fejlesztése, a saját - egyéni karakter kialakítása. - A táncok stílusjegyeinek megismerése, a táncok stílusos megjelenítése. - A zene és a tánc összefüggéseinek felismerése. 149

Tananyag - Improvizációs szabályok - A Bécsi keringı Contra check haladó figurája - Az Angol keringı Outside spin, Turning lock, Closed wing, Turning lock to right haladólépései - A Tangó Fallaway promenade, Four step change, Brush tap haladólépései - A Quickstep Six quick run, Zig-zag, back lock and running finish, Change of direction haladó figurák - A Slowfox Natural twist turn, Curved feather to back feather, Natural zig-zag from PP haladó figurái - A Cha-cha-cha Rope spinning, Sweetheart, Follow my leader, Curl haladólépései - A Rumba Sliding doors, Three alemanas, Fencing, Three threes haladólépései - A Paso doble Travelling spins from CPP, Changing feet variációk One beat hesitation, Syncopeted chasses, Left foot variation, Coup de pique haladólépései - A Jive Toe heel swivels, Flicks into break, Simple spin haladó figurái - A Samba Argentine crosses, Rolling off the arm, Three step turn, Cruzados walks, Cruzados locks haladó figurái Követelmények - A tanuló ismerje az improvizáció szabályait, a standard és latin táncok tanult haladólépéseit és haladó figuráit - A tanuló legyen képes improvizálásra, a tanult koreográfiák bemutatására, stílusos eltáncolására 10. évfolyam Fejlesztési feladatok - Az elıadói készség, a rendszerezı képesség fejlesztése - Egyéni táncstílus kialakítása - Önálló ismeretszerzés és gondolkodás fejlesztése - Az összefüggések keresése, a rendszerezés, a tudatos gyakorlás iránti igény kialakítása Tananyag - Az Angol keringı Fallaway reverse and slip pivot, Hover corté, Drag hesitation, Fallaway whisk, Left whisk, Contra check haladó figurái - A Tangó Fallaway four step, Basic reverse turn, The chase, Fallaway reverse and slip pivot, five step haladó figurái - A Quickstep Cross swivel, Rumba cross, Tipsy to right and left, Hover corté, Cross chasse haladó figurái - A Slowfox Fallaway reverse and slip pivot, Natural hover telemark, Bounce fallaway with weave ending haladó figurái - A Cha-cha-cha Aida, Opening out from reverse top, Slip-close chasse, Syncopated open hip twist haladó figurái - A Rumba Continuous hip twist, Continuous circural hip twist, Cucharachas, Syncopated open hip twist haladó figurái - A Jive Reverse whip, Chicken walks haladó figurái - A Samba Promenade to counter promenade runs, Carioca runs, Drug, Dropped volta, Samba side Chasses haladó figurái - A Paso doble Alternative entries to PP, Twists, Separation with fallaway ending, Separation with lady’s caping walks, Farol, Fregolina incorporating farol haladó figurái Követelmények - A tanuló ismerje a standard és latin táncok alaplépéseit, alapfiguráit, haladólépéseit, haladó figuráit, az alkalmazott technikákat, táncokra jellemzı stílusjegyeket - A tanuló legyen képes a standard és latin táncok koreográfiájának stílusos eltáncolására szólóban, párban és csoportban

150

Követelmények a továbbképzı évfolyamok elvégzése utána A tanuló ismerje - A standard és latin-amerikai táncok alaplépéseit, alapfiguráit, haladólépéseit, haladó figuráit, az alkalmazott technikákat, a táncokra jellemzı stílusjegyeket - A szakkifejezéseket, fogalmakat - A páros és csoportos táncok megformálásának szabályait, a táncszerkesztés elvét - A táncok karakterének megfelelı elıadásmódot - A táncalkalmaknak megfelelı magatartásmódot A tanuló legyen képes - A standard és latin-amerikai táncok önálló és páros bemutatására - A szakmai elvárásoknak megfelelı nyelvezet alkalmazására - A megfelelı technika alkalmazására, a táncok stílusos elıadására - A csoportos bemutatási formában figyelmes együttmőködésre - Önállóan használni a tereket, irányokat, a tanult társastáncok valamelyikébıl vagy azok mixelésébıl készített koreográfiák önállóan történı csoportos bemutatására - Az elsajátított szókincs alkalmazására a mindennapi életben és a megszerzett ismeretekrıl beszélni - A változó elvárásoknak megfelelni, a szakmai és társadalmi érdekképviseletre, a határon túl nyúló kapcsolatok kiépítésére - Az improvizációra, a mővészi önkifejezésre, a mővészeti záróvizsga követelményeinek teljesítésére A mővészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga gyakorlati vizsgarészbıl áll - A vizsga tantárgya és idıtartama - Társastánc, fıtárgy 25-30 perc A vizsga tartalma - A társastánc gyakorlati vizsga anyaga elıre kijelölt, a szaktanár által összeállított kombinációkból (5 standard, 5 latin-amerikai tánc) és egy koreográfiából áll, melyet a tanulók párosan és csoportos formában, önállóan mutatnak be. Az elıadás során lemérhetı a tanulók technikai tudása, ritmus-, tér- és stílusérzéke, együttmőködı készsége és mővészi önkifejezése - A standard táncok (Angol keringı, Tangó, Bécsi keringı, Slowfox, Quickstep) alaplépései, alapfigurái, haladólépései, haladó figurái - A latin-amerikai táncok (Samba, Cha-cha-cha, Rumba, Paso doble, Jive) alaplépései, alapfigurái, haladólépései, haladó figurái - Egy szabadon választott táncból 3-5 perces koreográfia. (Ebbıl a táncból a kombinációt nem kell bemutatni!) A vizsga értékelése - a standard táncokból és a latin-amerikai táncokból készített kombinációk és a koreográfia pontos kivitelezése - a zene és a tánc összhangjának betartása - a technikai biztonság - a tánc stílusának megfelelı elıadásmód - a térfegyelem és figyelmes együttmőködés a csoportos munkában. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelezı (minimális) taneszköz: - Társastánc leírásokat tartalmazó könyvek hazai és külföldi kiadásai. - Társastánczenéket tartalmazó CD-k, társastánc DVD-k. - A terem méretének megfelelı audio készülék (CD lejátszó), televízió, DVD lejátszó. - Fellépı ruhák (standard- és latin-amerikai ruhák).

151

VISELKEDÉSKULTÚRA A viselkedéskultúra tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a mindennapi élet és a társas érintkezés viselkedéskultúrájának alapszabályait, magatartásformáit. Az udvariasság, az ízléses megjelenés, az alkalmazkodó készség, kombinációs készség mellett kialakul a tanulóban az esztétikai minıség tisztelete, mások megismerésének igénye, az emberi jogok tiszteletben tartása Alapfokú évfolyamok 3. évfolyam Fejlesztési feladatok - Az önmegismerés, az önkontroll, az önfejlesztés igényének kialakítása - A kezdeményezıképesség és a kreativitás fejlesztése - A kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése, az életminıség javítása Tananyag - Viselkedésünk alapjai TÁRSASTÁNCTÖRTÉNET A társastánctörténet tantárgy célja, hogy a tanuló megismerje a XIX. századi társastáncok kialakulását, történeti hátterét, neves hazai és nemzetközi alkotóit és mőveiket. A társastáncok stílus és formavilágát, az európai és hazai táncmozgalmak törekvéseit, és mőhelyeik fejlıdését. Alapfokú évfolyamok 5. évfolyam Fejlesztési feladatok - A tanuló táncelméleti, tánctörténeti tudásának, személyiségének, esztétikai és mővészeti tudatosságának, nyelvi kommunikációjának fejlesztése, összegzı és szintetizáló képességének javítása Tananyag - A társastánc mővészi és közhasznú formái - A társasági táncélet alkalmai, eseményei - A színpadi táncmővészet legfontosabb ágazatai, korszakai - A standard és latin-amerikai táncok kialakulása, történeti háttere Követelmények - A tanuló ismerje a standard (Angol keringı, Bécsi keringı, Tangó, Slowfox, Quickstep) és latin-amerikai táncok (Samba, Cha-cha-cha, Rumba, Paso doble, Jive) történeti kialakulását, stílusjegyeit és formáit, a társasági táncélet alkalmait és eseményeit, a társastánc mővészi és közhasznú formáit, a színpadi táncmővészet legfontosabb ágazatait és korszakait - A tanuló legyen képes felismerni a társastáncok stílusjegyeit, a társasági táncélet különbözı alkalmait, jellemzı stílusjegyeit. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok - A tanuló stílusérzékének, elemzı képességének, analizáló értelmezésének, aktív befogadó magatartásának, egyéni és közösségi alkotótevékenységének fejlesztése. Tananyag - A XIX. század társastánc élet (Ausztria, Csehország, Olaszország, Franciaország) nemzetközileg meghatározó alkotómőhelyei, képviselıi - Az európai táncmozgalmak törekvései és fejlıdésük - A XIX. századi hazai táncmozgalmak és mőhelyek fejlıdése 152

Követelmények - A tanuló ismerje a XIX. század európai és magyarországi táncélet fejlıdését, jeles képviselıit, unkásságukat, alkotásaikat, a meghatározó stílusjegyek alapján ismerje fel a kor társastáncainak formanyelveit - A tanuló legyen képes felismerni a korszak alkotóinak formanyelvét és mőveik értékeit Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje - A standard (Angol keringı, Bécsi keringı, Tangó, Slowfox, Quickstep) és latin-amerikai táncok (Samba, Cha-cha-cha, Rumba, Paso doble, Jive) közhasznú formáit, stílusjegyeit (jellege, ütem, tempó, ritmus) - A XIX. századi hazai és nemzetközi társastáncélet fejlıdésének állomásait, alkotómőhelyeit és jeles képviselıit - A magyar társasági táncélet alkalmait és eseményeit A tanuló legyen képes - A tánc sajátosságaira való érzékenységre, a stílusismeretre, a szakmai szókincs és fogalomkészlet önálló használatára A mővészeti alapvizsga követelményei A vizsga szóbeli vizsgából áll - A vizsga tantárgya és idıtartama - Társastánctörténet, 10 perc A vizsga tartalma - A szaktanár által összeállított szóbeli tételsor alapján a tanulók számot adnak a XIX. századi magyar és európai társasági táncélet fejlıdésérıl, korszakairól és neves táncmestereikrıl. - A standard és latin-amerikai táncok kialakulásáról, történeti hátterérıl, a társasági táncélet alkalmairól és eseményeirıl - A társasági élet alkalmai. - A nemzetközi és hazai társastáncélet legfontosabb korszakai, alkotói. - A színpadi táncmővészet legfontosabb ágazatai, korszakai. - A hazai társastáncmozgalom kiemelkedı táncprodukciói. A vizsga értékelése - A standard (Angol keringı, Tangó, Bécsi keringı, Slowfox, Quickstep) és latin-amerikai táncok (Samba, Cha-cha-cha, Rumba, Paso doble, Jive) közhasznú formáinak, stílusjegyeinek ismerete (jellege, ütem, tempó, ritmus). - A XIX. századi hazai és nemzetközi társastáncélet fejlıdésének, alkotómőhelyeinek és jeles képviselıinek ismerete. - A magyar társasági táncélet alkalmainak és eseményeinek ismerete. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelezı (minimális) taneszköz: - A standard táncok, a latin-amerikai táncok történeti kialakulását, stílusjegyeit és formáit tartalmazó társastánckönyv, a táncalkalmakkal, a nemzetközi és hazai táncélettel, a színpadi táncmővészettel foglalkozó könyvek, oktatási segédanyagok, - társastánc videokazetták, - DVD-k, televízió, videó lejátszó, DVD lejátszó

Továbbképzı évfolyamok A társastánctörténet tantárgy célja, hogy a tanuló megismerje a XX-XXI. század tánctörténetének kiemelkedı hazai- és nemzetközi képviselıit, az európai társastáncélet fejlıdését, a kor hazai alkotómőhelyeit és a formációs társastáncok kialakulását, aktív közremőködıként vegyen részt táncmővek, koreográfiák elemzésében. 153

9. évfolyam Fejlesztési feladatok - A társastáncok hazai és nemzetközi irányzatainak, alkotómőhelyeinek és képviselıinek megismertetése. - A táncelméleti tudás valamint az összegzı és szintetizáló képesség fejlesztése. Tananyag - Az európai társastáncélet fejlıdése és alkotómőhelyeinek kialakulása (Anglia, Németország, Olaszország) - A magyarországi táncközösségek, táncklubok és táncszervezetek kialakulása és a nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolódása a XX. századtól napjainkig Követelmények - A tanuló ismerje a társastánc hazai és nemzetközileg meghatározó alkotómőhelyeit, képviselıit, az európai táncmozgalmak törekvéseit és fejlıdésüket, a hazai táncmozgalmak és mőhelyek fejlıdését - A tanuló legyen képes a nemzetközi társastáncélet kiemelkedı mőhelyeinek és stílusjegyeinek felismerésére, a magyarországi társastáncmozgalom fejlıdésének, alkotóiknak és produkcióiknak a felismerésére, tudatos értelmezésére 10. évfolyam Fejlesztési feladatok - Kiemelkedı hazai és nemzetközi (európai) táncmővek, formációs alkotások elemzése és öszszehasonlítása. - Életpályák és életmővek megismerése a magyarországi társastáncmozgalomban, társastáncmővek analizálása. Tananyag - A nemzetközi és magyarországi formációs társastáncok kialakulása. - A XX-XXI. század hazai alkotómőhelyek és szakemberek (pedagógusok) életpályája és mőveik. - Jeles koreográfiák a társastáncmozgalomban. Követelmények - A tanuló ismerje a formációs társastáncok kialakulásának történetét, a XX-XXI. század kiemelkedı hazai alkotóit, mőveiket. - Biztosan tudjon eligazodni a formációs társastáncok világában, isme fel az alkotók mőveit. - A társastáncok stílus és formavilágában legyen jártas és önálló. Követelmények a továbbképzı évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje - A nemzetközi és hazai táncélet legfontosabb korszakait, alkotóit, a színpadi táncmővészet legfontosabb ágazatait, korszakait, a hazai társastánc mozgalom kiemelkedı táncprodukcióit A tanuló legyen képes - A múlt és a jelen értékeinek befogadására A mővészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei - A vizsga szóbeli vizsgarészbıl áll - A vizsga tantárgya és idıtartama - Társastánctörténet, 10 perc A vizsga tartalma - A társasági élet alkalmai - A XX-XXI. századi nemzetközi és hazai társastáncélet kibontakozása, legfontosabb korszakai, alkotói - A színpadi táncmővészet legfontosabb ágazatai, korszakai - A hazai társastáncmozgalom kiemelkedı táncprodukciói - A formációs társastáncok kialakulásának története 154

A vizsga értékelése - a nemzetközi és hazai társastáncélet legfontosabb korszakainak, alkotóinak ismerete, - a színpadi táncmővészet legfontosabb ágazatainak, korszakainak ismerete, - a hazai társastánc mozgalom táncprodukcióinak ismerete, - a formációs társastáncok kialakulásának története.

A tananyag feldolgozásához szükséges kötelezı (minimális) taneszköz: A nemzetközi és hazai társastáncélet legfontosabb korszakait, alkotóit, a színpadi táncmővészet legfontosabb ágazatait, - korszakait bemutató könyvek, oktatási segédanyagok, kiemelkedı táncprodukciókat tartalmazó videokazetták, DVD-k, - televízió, videó lejátszó, DVD lejátszó

Társastánc gimnasztika A társastánc gimnasztika oktatás elsıdleges célja, hogy a tanuló a speciális társastáncformák és táncok elsajátításához megfelelı erınlétben, izomzata gondosan elıkészített és bemelegített állapotban legyen. Alapvetı cél a sérülések elkerülése, a testtartási hibák javítása, a koordináció és a ritmikai készség fejlesztése Elıképzı évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok - A helyes, tudatosan kontrollált légzéstechnika és testtartás megtanulása és alkalmazása, a koordinációs készséget fejlesztı gyakorlatok és motívumok elsajátítása, tudatos alkalmazása és kivitelezése Tananyag - A kontrollált légzéstechnika elsajátítása - A mozdulat iránya - A mozdulat magassága és mélysége - A mozdulat ritmusa Követelmények - A tanuló ismerje a helyes légzéstechnikát, az alaptartást és annak kontrollját, a mozdulatok sajátosságait, tájékozódást a térben - A tanuló legyen képes a kontrollált légzésre és mozgásra, eligazodni a térben - színpadi térformákban - és zenei interpretációkra koordinált mozgáskombinációk kivitelezésére. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok - A mozgás esztétikai törvényszerőségeinek megismerése és tudatos alkalmazása a gyakorlatokban, az akusztikus és vizuális képességek, ritmikai készségek és koordinációs képességek fejlesztése Tananyag - A karok, törzs, lábak izomzatának erısítése - Az egyensúlyi helyzet tudatos kialakítása - A táncelıkészítı gimnasztikai gyakorlatok összeállítása etőd formában Követelmények - A tanuló ismerje a test izomzatának erısítését, az egyensúlyi helyzeteket, gyakorlatokat és etődöket. - A tanult mozgásformák önálló, plasztikus végrehajtását, a szakkifejezések tudatos használatát és ismeretét. - A tanuló legyen képes testének tudatos kontrolljára, izomzatának és testrészeinek erısítésére és bemelegítésére, egyensúlyi helyzetek kialakítására és tudatos alkalmazására. 155

Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladat - A természetes mozgásfajták megismerése, a mozgáskészségen alapuló mozgásérzék tudatosítása, a ritmika, az izomerı tudatos használata, az egyéni improvizáció fejlesztése Tananyag - Az elıképzı gyakorlatainak egymás utáni folyamatos összekapcsolása - A mozgás esztétikai törvényszerőségei - Lábgyakorlatok - Nyakgyakorlatok - Törzsgyakorlatok - Kargyakorlatok Követelmények - A tanuló ismerje a mozgás esztétikai törvényszerőségeit, a láb-, nyak-, törzs- és kargyakorlatokat, a tanult mozgásformák tudatos és plasztikus végrehajtását. - Legyen kreatív, gondolatait tudja kifejezni nem csak verbális, hanem nonverbális kifejezési eszközök segítségével is. - A tanuló legyen képes testének és testrészeinek esztétikus használatára, mozdulatainak és tánckombinációinak tudatos értelmezésére és kivitelezésére. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok - A tanuló tudatos izomhasználata, a mozgás esztétikai törvényszerőségeinek ismerete, kombinációs gyakorlatok, etődök önálló összeállítása, a mozgásfolyamatok kontrollja Tananyag - Lábgyakorlatok álló helyzetben - Törzsgyakorlatok (fekvésben, rúd mellett) - Hasizomgyakorlatok - Kargyakorlatok - Kombinációs gyakorlatok Követelmények - A tanuló ismerje álló és fekvı helyzetben a láb- és törzsgyakorlatokat, a hasizomgyakorlatokat és kombinációkat. - A tanuló legyen képes az esztétikus mozdulatok, erısítı és bemelegítı sorozatok kivitelezésére, az izomerısítı gyakorlatok valamint kombinációk helyes és tudatos bemutatására, mővészi kifejezésére, interpretálására. 3. évfolyam Fejlesztési feladatok - Az etődkészítés szabályainak megismerése. - Az izolált testmozgások, kar - lábgyakorlatok elsajátítása. - Önálló kombináció és etődkészítés. Tananyag - Karhajlítás, nyújtás, feszítés - Kézfej, ujjak tudatos használata - Lábgyakorlatok - alsó lábszár, felsı lábszár függetlenített mozgásai, lábujjgyakorlatok - Törzsívek - Testhullám Követelmények - A tanuló ismerje a hajlítást, feszítést, nyújtást, a kar- és lábgyakorlatokat, a test izolációt, a tudatos testhasználatot - A tanuló legyen képes a testrészek izolációjára, önálló etőd készítésére, a zenei frázisok és lüktetések felismerésére, a gyakorlatok egységeinek megkülönböztetésére 156

A tananyag feldolgozásához szükséges kötelezı (minimális) taneszköz: - A gimnasztikai gyakorlatokat bemutató tankönyv, - CD-k a ritmikus mozgáshoz, - a terem méretének megfelelı audio készülék (CD lejátszó) Történelmi társastánc A tantárgy célja - A tanulókat megismertetni a XVI-XIX. századig terjedı idıszak - a reneszánsz és barokk korszakok, valamint a XIX. század - báli táncainak korabeli anyagával, az adott korszakok szokásaival és illemtanával. - A történelmi társastáncok célja, hogy elımozdítsa a tanulók mozgáskultúrájának, ezen belül koordinációs képességének, tér és formaérzékének, fizikai állóképességének fejlıdését, továbbá a tanulók koncentráló képességének, zenei - hallásának, ritmusérzékének, zenei és koreográfiai memóriájának, improvizációs készségének fejlesztését. - Emellett alapozza meg és fejlessze a tanulók stílusismeretét, ízlését, magatartásának és társas kapcsolatainak kulturáltságát, társaival való együttmőködési képességét. Járuljon hozzá a tanulók elıadói készségének, mővészi kifejezı készségének sokirányú fejlıdéséhez. - Tágabb értelemben a tanuló váljon nyitottabbá az egyéb mővészeti ágak irányába, fejlıdjön komplex korszemlélete és legyen képes a tanultakat az iskolai tananyagba sokoldalúan viszszakapcsolni. Alapfokú évfolyamok 6. évfolyam Fejlesztési feladatok - A tanuló ismereteinek bıvítése az adott történelmi társastáncanyag megfelelı korszakba való elhelyezése valamint a korabeli szokások és illemszabályok megismertetése által. - A tanuló mozgáskultúrájának, ritmusérzékének, zenei és koreográfiai memóriájának fejlesztése az adott mozdulat- és lépésanyagon keresztül. - A tanult történelmi társastáncok elnevezéseinek, az alkalmazott szakkifejezéseknek, azok jelentéseinek megismertetése. - A tanuló tér és formaérzékének, társaival való együttmőködési képességének fejlesztése a koreográfiák által. - A tanuló improvizációs készségének, stílusérzékének fejlesztése. Tananyag - XVI. századi reneszánsz társastáncok - Reneszánsz stíluselemek: testtartás, lábfejek helyzete, kéztartások, lépéstechnika, meghajlások - Francia reneszánsz körtáncok alaptípusai - Branle double, Branle simple, Branle gay, Branle de Bourgogne - Lépés és mozdulatanyag: double, simple, petit saut, pied en l’air, reprise, branle, Capriole, révérence - A koreográfiák körben vagy láncban elıadva. Díszítés improvizáció - A szabálytalan branle; - Branle coupé, Branle coupé, Charlotte, Branle coupé Aridan - Zenei anyag-memorizálás, koreográfiatanulás - Táncos játékok - A tréfás, utánzó branle; - Branle morgué, Branle des Chevaux, Branle des Lavandieres, Branle des Pois, Branle de la Montarde - Zenei anyag-memorizálás, koreográfiatanulás, improvizatív gesztus lehetıségek - Páros táncok 157

-

Lépı tánc: Pavane Lépésanyag: simple, double elıre és hátra, conversion, fleuret Különbözı térforma lehetıségek, koreográfiatanulás Ugrós tánc: Gaillarde Lépésanyag: Cinq pas: grue, saut majeur, posture, cadence Egyéb mozdulatelemek: ruade, croisé Cinq pas variációk: „croisé”, „pieds joints” Pas raccourci: révérence passagiere Egyéb variációk: fleuret, onze pas Különbözı lépéskötés lehetıségek, improvizáció Improvizált csoportos forma: Gaillarde lyonnoise Koreográfia szóló párra

Követelmények - A tanuló ismerje a tanult történelmi társastáncok elnevezéseit, az alkalmazott szakkifejezéseket, azok jelentését, tudja a megfelelı történelmi korszakba elhelyezni a tanult történelmi társastáncanyagot - A tanuló legyen képes a tanult báli táncok pontos, stílusos bemutatására, a zene és tánc összhangjának betartására, a csoportmunkában, a térforma kialakításban való fegyelmezett együttmőködésre Továbbképzı évfolyamok 7. évfolyam Fejlesztési feladatok - A tanuló ismereteinek bıvítése az adott történelmi társastáncanyag megfelelı korszakba való elhelyezése, valamint a korabeli szokások és illemszabályok megismertetése által. - A tanuló mozgáskultúrájának, ritmusérzékének, zenei és koreográfiai memóriájának fejlesztése az adott mozdulat- és lépésanyagon keresztül. - A tanult történelmi társastáncok elnevezéseinek, az alkalmazott szakkifejezéseknek, azok jelentésének megismertetése. - A tanuló tér és formaérzékének, társaival való együttmőködési képességének fejlesztése a koreográfiák által. - A tanuló stílusérzékének, elıadói készségének fejlesztése. Tananyag - Barokk báli táncok - Barokk stíluselemek: testtartás, lábfejek kifelé forgatottsága, pozíciók, lépéstechnika, plié, élevé, port des bras - Elıkészítı etődök 3/4-es és 4/4-es barokk zenékre - Lépés anyag: demy coupé, pas de bourrée - Etüd 4/4-ben - Menüett - Lépés anyag: pas de menuet elıre, hátra, és oldal irányokba, chassé, révérence - Menüett etüd 3/4-es zenére - Contredance français; - Menuet, R. A. Feuillet: La Bergere, Menuet du Chevalier Báli menüett szóló párra P. Rameau alapján - Figurák: révérence, bevezetés, „Z”, „malom” jobb kézzel, „malom” bal kézzel, két kezet nyújt - Koreográfia - Angol country dances - Lépések, figurák: slipping, step, double, set, turn, siding, arms, meet, lead - J. Playford: Gathering peascods, Sellenger’s Round, Parsons farewell - Ismétlı anyag 158

- Reneszánsz társastáncok - Gaillarde koreográfia szóló párra Követelmények - A tanuló ismerje a tanult történelmi társastáncok elnevezéseit, az alkalmazott szakkifejezéseket, azok jelentését, tudja a megfelelı történelmi korszakba elhelyezni a tanult történelmi társastáncanyagot - A tanuló legyen képes a tanult báli táncok pontos, stílusos, kifejezı bemutatására, a zene és tánc összhangjának betartására, a csoportmunkában, a térforma kialakításban való fegyelmezett együttmőködésre

8. évfolyam Fejlesztési feladatok - A tanuló ismereteinek bıvítése az adott történelmi társastáncanyag megfelelı korszakba való elhelyezése valamint a korabeli szokások és illemszabályok megismertetése által. - A tanuló mozgáskultúrájának, ritmusérzékének, zenei és koreográfiai memóriájának fejlesztése az adott mozdulat- és lépésanyagon keresztül. - A tanult történelmi társastáncok elnevezéseinek, az alkalmazott szakkifejezéseknek, azok jelentésének megismertetése. - A tanuló tér és formaérzékének, társaival való együttmőködési képességének fejlesztése a koreográfiák által. - A tanuló stílusérzékének, elıadói készségének, mővészi kifejezıkészségének fejlesztése. Tananyag - Polonaise - Alaplépések: pas polonaise elıre, hátra haladva. - Koreográfia - Francia négyes - Alaplépések: pas marché, pas élevé, pas chassé, chassé-formák, pas balancé, pas galop - Francia négyes kiválasztott tételei - Körmagyar - Lépések: Andalgó, bokázók, tétovázó, vágás, lejtı, verbunkos, magányforgó, kettıs forgó, toppantó, villám, kisharang, toborzó, urak magánya, friss, vitorlaforgás - Koreográfia a Szıllısi-féle „körtáncz” alapján - Ismétlı anyag - Korszakonként egy-egy koreográfia Követelmények - A tanuló ismerje a tanult történelmi társastáncok elnevezéseit, az alkalmazott szakkifejezéseket, azok jelentését, tudja a megfelelı történelmi korszakba elhelyezni a tanult történelmi társastáncanyagot - A tanuló legyen képes a tanult báli táncok stílusos és kifejezı elıadására, a zene és tánc összhangjának betartására, a csoportmunkában, a térforma kialakításban való fegyelmezett együttmőködésre A tananyag feldolgozásához szükséges kötelezı (minimális) taneszköz: - Történelmi társastánczenéket tartalmazó CD-k, történelmi társastánc leírásokat tartalmazó könyvek, korabeli tánckönyvek magyar nyelvő kiadásai, viselettörténeti könyvek, történelmi társastánc DVD-k, - a terem méretének megfelelı audio készülék (CD lejátszó), televízió, DVD lejátszó

159

Vizsgakövetelmények Táncmővészeti ágon: Felvételi vizsga: • Ritmusvizsgálat, • Hallás utáni visszatapsolás, • Járás ill. séta zenére Félévi, évvégi vizsga: A számonkérés formája: Gyermektánc, Társastánc, Társastánc gimnasztika, Történelmi társastánc: A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról az adott évfolyam tananyagából. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás párosan és csoportosan történik. A minısítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt. A bizottság a szaktanárokból áll. Viselkedéskultúra: A tanulók félévkor és év végén vizsgateszt kitöltése során adnak számot tudásukról. A teszt anyagát a szaktanár állítja össze, s az elért eredmény szerint értékel szövegesen, vagy osztályoz 1-5-ig terjedı érdemjeggyel. Társastánctörténet: A tanulók félévkor és év végén a vizsgán adnak számot tudásukról az adott évfolyam tananyagából. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minısítésre, osztályzásra a szaktanár jogosult. Az év végi osztályzatnak döntıen az év közbeni munkán kell alapulnia. A tanuló teljesítményében nem az elsajátított lexikális tudást kell értékelni, hanem a tánc sajátosságaira való érzékenységet, a kialakult stílusismeretet, a szakmai szókincs és fogalomkészlet elsajátítását. Magasabb évfolyamba lépés feltételei: • A tanórák legalább 70 %-ának látogatása • Az évfolyamra elıírt tananyag elsajátítása • A félévi és év végi vizsga letétele /vizsgaelıadás/. • A követelményeken megfogalmazott tananyag legalább elégséges szintő ismerete Különbözeti vizsga Annak a tanulónak, aki az egyes évfolyamokat átugorni kívánja, így eggyel vagy több évfolyammal magasabban szeretné folytatni tanulmányait, az adott tanév vizsgaanyagából 3 tanár elıtt vizsgát tenni köteles (igazgató vagy igazgatóhelyettes és két pedagógus).

7.6.A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai Heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a fıtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához. Minden tanítványunk számára kötelezı heti négy foglalkozáson való részvétel. Felmentés a kötelezı tárgyak alól nem adható. Jelentkezés választható foglalkozásra: A fıtárgy és kötelezı tárgyakon túl egyéb tárgyra való jelentkezés ideje legkésıbb az év végi vizsga idıpontja. Jelentkezni kizárólag írásban, a fıtárgy tanárnál lehet A választható tárgy felvételéhez mindenképpen szükséges a fıtárgy tanár javaslata. A választható tárgy felvételérıl az igazgató dönt, 160

legkésıbb a szorgalmi idıszak kezdetéig, folyó év augusztus 31-ig. Év közben is van lehetıség új tárgy felvételére a rendelkezésre álló szabad helyek figyelembevételével. Amennyiben a tanuló mővészeti alapvizsgát tett elméleti tárgyból, azt a tárgyat nem kell folytatnia, hanem az iskola helyi tantervében kínált választható tantárgyak közül kell választania. Ebben az esetben a fıtárgy mellett a kötelezı tantárgya a választható tantárgy lesz. Mind a kötelezı, mind a választható tantárgyak esetében közös szabály, hogy az év elején megkezdett foglalkozáson a részvétel a szorgalmi idıszak végéig kötelezı.

7.7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történı ellenırzési és értékelési módja, valamint a magatartás és szorgalom minısítésének elvei Az ellenırzés és az értékelés a pedagógiai folyamat egyik alapszakasza, a visszacsatolás funkcióját látja el. Célunk: • a tanulók tudásszintjének meghatározása, • meggyızıdés a tananyag elsajátításának mértékérıl és a továbbhaladás lehetıségérıl, • megerısítés, a hibák feltárása, azok elkerülése és kijavítása, motiválás, fejlesztı feladatok kijelölése, • minısítés, • kötelességtudásra nevelés, lényegkiemelı gondolkodás fejlesztése. • a kommunikációs képességek fejlesztése, • önismeret fejlesztése, vagyis hatást gyakorolni az intézményi szervezetre és benne az egyénekre, ami az intézmény eredményességéhez vezet. Alapelvek: • Az ellenırzés és értékelés legyen mindenkor folyamatos, ösztönzı, fejlesztı, vegye figyelembe a tanuló képességeit, a teljesítményben bekövetkezı fejlıdési tendenciái, a tantervi követelményeket. • A tanulók és a szülık ismerjék az ellenırzés célját és mikéntjét. A szülıket a gyermek elımenetelérıl folyamatosan tájékoztatni kell. • Az ellenırzés és értékelés legyen mindig reális, nyílt és ıszinte a tanulók és szülık elıtt egyaránt. A tanuló joga, hogy kifejthesse véleményét az ellenırzés és értékelés folyamatában. Az értékelés intézményi módjai: Tanulói produktumon keresztül és/vagy szóban, írásban. Tantárgyi értékelés: Az iskola 5. évfolyamig szöveges értékelést alkalmaz, utána áttérünk a számszerő értékelésre. A szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi szempontok: - Az értékelés a gyerekért és elsısorban a gyereknek szóljon, ennek példája a mindennapos, folyamatos órai értékelés és élı kapcsolat a szülıkkel. - Alakítsa ki a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet. - Nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart. - A gyerek lehessen aktív részese saját fejlıdésének. - A szülı és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlıdésérıl. - Minısítés-központúság helyett fejlesztı-központúság jellemezze. - Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat. 161

-

-

Összhang legyen a követelményrendszer, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között. Jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés. Személyre szóló és ösztönzı jellegő legyen. Megerısítı, korrigáló, fejlesztı szerepet töltsön be. Konkrét, egyénre szabott javaslatokkal jelölje a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthetı mind a tanuló, mind a szülı számára. Az értékelés sugalmazza azt az elvárást, amely szerint a gyerek legyen aktív részese a fejlıdésének vállaljon szerepet, felelısséget saját tanulásában. A diák aktuális állapot, viselkedését, teljesítményét rögzítse, ne mondjon ítéletet (különösen az egész személyiségre vonatkozót ne), ne vonjon le sommás következtetéseket, tartsa fenn a tévedés jogát vagyis legalább kerülje a tévedhetetlenség látszatát. Az értékelés legyen elıremutató, az elérendı célhoz konkrétan utat mutató. Vegye figyelembe a gyerek önmagához mért fejlıdését, képességeit, lehetıségeit. Törekedjen arra, hogy minél teljesebb kép, sokféle érték derüljön ki a gyerekrıl, ezrét vizsgálja azok tevékenységét, viselkedését, munkáját, megnyilvánulását, minél több féle szituációban. A szöveges értékelés kritikát, negatívumot is tartalmazhat, ugyanakkor észre kell venni a gyerek próbálkozását, a nehézségbıl való kilábalás szándékát is.

A tanév során a pedagógusok folyamatosan vezetik a haladási naplóban a tanulók elımenetelét. A szülık és az iskola közti kommunikációra a diáknapló szolgál. A tantárgyaknál a nagyobb tematikai egységek befejezésekor az egységek követelményeinek teljesítésérıl a pedagógus értékelést ad. Az értékelésben nemcsak a tárgyi produktumról, hanem a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek verbális elsajátításáról is tájékoztat. A mőhely-elıkészítık és mőhelygyakorlatok elméleti tananyagának elsajátításáról tematikai egységenként feladatlap formájában számolhatnak be a tanulók. A szöveges értékelés mőfaja, tartalmi jellemzıi: Év végén részletes szöveges értékelı lapot kapnak a tantárgy követelményeinek teljesítésérıl, a tanulók magatartásáról és szorgalmáról. Ez egy lezáró, minısítı értékelés, melyet a tanulási idıszak végén alkalmazunk, és tükrözi, hogy a tanuló milyen mértékben tett eleget a követelményeknek. Az értékelı lap minden elsajátítandó ismeretet és készséget legalább három szintre bont, a pedagógus jelöli a szintek közül azt, amit a tanuló abban a tanévben teljesített. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésekor is legalább három szintet állapítunk meg. Az értékelı lapon a megjegyzés rovatban lehetıség van a még részletesebb személyre szabott értékelésre. Az értékelı lapok formai és tartalmi kidolgozását tanszakonként végzik a munkaközösségek, évente a munkatervben rögzített idıpontban felülvizsgálják, a szükséges módosításokat megteszik. A képzı- és iparmővészeti tagozaton a tantárgyakból a tanulóknak év végi vizsgamunkát kell készíteniük. Ebben adnak számot a tanévben elsajátított ismeretekrıl. A vizsgamunkák értékelését a tantárgyat tanító pedagógusok végzik, eredményét az év végi értékelı lapon, a megjegyzés rovatban jelzik. A népmővészet és mővészettörténet tantárgyakból a tanulók a tanév során munkanaplót vezethetnek. A munkanaplóban a tanórán elhangzott ismeretek rögzítésén kívül egyéni győjtımunka, is helyet kap. A munkanaplókat a tantárgyat tanító pedagógusok az értékelı füzetben folyamatosan értékelik, a tájékoztató füzetben a szülıket errıl értesítik. Év végén a tantárgyak szöveges értékelésekor, a tanulók tanórai aktivitása mellett a munkanaplók adják az értékelés alapját. Ezen tantárgyak esetében a pedagógusok havonta feladatlap formájában mérik fel az ismeretek elsajátításának fokát. A szöveges értékelés dokumentumai: A tanulók havi szöveges értékelést kapnak, ami a diáknaplóban és a csoportnaplóban is rögzítésre kerül. Így a tanulók maguk is nyomon követhetik teljesítményük fejlıdését. Az adott évfolyam anyagának teljesítéséhez a követelmények teljesítésé félévkor és év végén három fokozatban jelenítjük meg. Ha a tanuló teljesítménye nem éri el az elsı fokozatot, a tanszak követelményeit nem teljesítette. A félévi és év végi általános értékelés mellett a szöveges értékelés az adott egyénre vonatkozó konkrétumokat is tartalmazza. 162

Az értékelés a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti tudásának egybevetése alapján történik. A szöveges értékelés a bizonyítványhoz, illetve törzslapoz csatolva mellékletben történik. A melléklet a bizonyítvány illetve a törzslap része. A szöveges minısítés a tanuló teljesítményének értékelésekor nem lehet a fegyelmezés eszköze. A félévi és év végi minısítést a szaktanár állapítja meg a tanuló évközi teljesítménye alapján, az év végi minısítést a tantestület is felülvizsgálja. Az értékelést félévkor a diáknaplóba és a csoportnaplóba, év végén a bizonyítvány mellékletébe írja az osztály vezetıje. Tanulóinknak a tantárgyakban elért teljesítményét 6.-10. osztályban tanév közben félévkor és év végén a hagyományos ötfokozatú érdemjegy ill. osztályzat skálán értékeljük. Az értékelés fokozatai: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. Táncmővészeti ágon félévkor és tanév végén a tanulók az év során végzett munkájukról táncelıadás keretében adnak számot. Ha a tanuló felmentést kapott valamely kötelezı tantárgy tanulása alól, a felmentés tényét félévkor a csoportnaplóban és a diáknaplóban, a tanév végén a törzslapban és a bizonyítványban, az osztályzat rovatban “fm” rövidítéssel kell jelezni. A tanév végén nem minısíthetı az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az elıírt kötelezı óraszám 1/3-át, kivéve, ha a tananyagot elsajátította, és a nevelıtestületi engedéllyel beszámolót tesz. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei és formái Tanulók személyiségfejlıdésének, neveltségi szintjük értékelésének fontos eszköze magatartásuk és szorgalmuk minısítése. A minısítési rendszerrel az iskola célja az egységes szemlélető értékelés megvalósítása. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésére is szöveges értékelést alkalmazunk az elsı 5 évfolyamon, a 6. évfolyamtól a számszerő értékelést. A magatartás értékelésének szempontjai: A legmagasabb fokozatot kapja (5): • Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlıdését, munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elısegíti, társait ösztönzi, • Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti, • A Házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat, • Felnıttekkel, társaival szemben udvarias, segítıkész, tisztelettudó, megértı, együttmőködı, jóindulatú, megnyilvánulásaiban ıszinte, • Fegyelmezı intézkedés nem volt vele szemben, a félév során írásbeli dicsérettel rendelkezik, • Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes, • Védi és gyarapítja az iskola szőkebb és tágabb környezetét. A középsı fokozatot kapja (4, vagy 3): • Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra, • Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, 163

• • •

A Házirendet igyekszik betartani, Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elı, ezek kis mértékőek, Fegyelmi fokozata: legfeljebb írásbeli osztályfınöki figyelmeztetés.

A leggyengébb fokozatot kapja (2, vagy 1): • Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása, • Viselkedésével szemben kifogás merül fel, • Többször vét a Házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen, • Társaival és a felnıttekkel szemben idınként durva, goromba, nem segítıkész, • Önértékelése irreális, felelısségérzete, rendszeretete ingadozó, • Fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfınöki megrovás, • Fegyelmezı intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés, intés. A szorgalom értékelésének szempontjai A legmagasabb fokozatot adjuk (5): • Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tıle telhetı legjobb eredményre törekszik. • Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre. • Többletfeladatokat vállal, maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el azokat. • Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklıdı. • Érdeklıdése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon túlra is kiterjed. A középsı fokozatot adjuk, ha (4, vagy 3): • A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelıen dolgozik, de többre nem törekszik. • Ösztönzı hatásokra rendszerint dolgozik, és ellenırzi munkáját, önmagát. • Általában felkészül, de különösebb érdeklıdést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tıle elvárható szintő. • Érdeklıdése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. A leggyengébb fokozatot adjuk (2, vagy 1): • Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást. • Önállóan csak utasításra kezd a munkához, nem ellenırzi önmagát. • Munkája változékony, gyakran dolgozik képesség szintje alatt. • Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. • Képességeihez, körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi elırehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan. • Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz. • Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.

164

A tanuló jutalmazásának elvei, formái A jutalmazás alapja a kiemelkedı tanulmányi eredmény, az iskola jó hírét növelı cselekmény, a közösség érdekében kifejtett tevékenység, a példamutató magatartás és szorgalom. A jutalom, elismerés formája Szaktanári dicséret Tanszakvezetıi dicséret

Jutalmazás alapja Kiemelkedı produkció

Kiemelkedı közösségi munkáért Kimagasló tanulmányi, Igazgatói dicséret kulturális tevékenységért Kimagasló tanulmányi, kulturális tevékenyséJutalomkönyv gért, kitőnı tanulmányi eredményért Kiemelkedı kulturális Oklevél eredményért, közösségi munkáért Példamutató magatartáNevelıtestületi sért, kiváló tanulmányi dicséret eredményért

Ideje Tanév folyamán Tanév folyamán Tanév folyamán

Adományozója Szaktanárok Szaktanárok DÖK javaslat Szaktanárok javaslatára igazgató

Tanév vége

Szaktanárok javaslatára igazgató

Tanév vége

Szaktanárok javaslatára igazgató

Tanév vége

Szaktanárok javaslatára nevelıtestület

A tanulót fegyelmezı intézkedések elvei és formái Fegyelmezı eljárás kiváltó oka az iskola Házirendjének, vagy a tanulókkal kapcsolatban megfogalmazott magatartási elvárásoknak különbözı súlyú és gyakoriságú megsértése. • Szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli): A tantárgyi követelmények teljesítésének elmaradása, a feladatok megoldásának többszöri hiánya, a felszerelés hiányossága és az órákon elıforduló fegyelmezetlenség miatt. • Tanszakvezetıi figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli): A tanuló tanulmányi és magatartási kötelezettsége, a Házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. • Tanszakvezetıi intés, megrovás (írásbeli): Ismétlıdı tanulmányi és magatartási problémák miatt. • Igazgatói figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli): A Házirend gyakori megsértése, igazolatlan mulasztás, szándékos károkozás. • Igazgatói intés (írásbeli): A Házirend súlyos megsértése, szándékos károkozás, súlyos fegyelmezetlenség miatt. Fegyelmi büntetések Megrovás • Szigorú megrovás • Áthelyezés másik osztályba • Másik iskolába történı áthelyezés kezdeményezése szülınél

A kötelességek nagyon súlyos, vétkes és ismétlıdı megszegése miatt.

8. A tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlıséget szolgáló intézkedések célja, hogy a hátrányos helyzető tanulók nevelésénekoktatásának helyzetét elemezze, felmérje, és az adott szervezeti keretek sajátosságaira figyelemmel meghatározza a tanulók esélyegyenlıségének megteremtéséhez szükséges célokat, valamint az azok eléréséhez szükséges eszközöket. 165

Az iskola esélyegyenlıségi célja az, hogy iskolában érvényesüljön a: • diszkriminációmentesség, • szegregációmentesség, • integráció biztosítása, • halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, • minıségi oktatáshoz történı egyenlı hozzáférés biztosítása, • a tanév alatti értékelés, vizsga során a tantárgy elsajátításához szükséges készségek, képességek, jártasságok minısítése az egyedüli szempont, • befogadó, diszkriminációmentes légkör biztosítása a tanulók számára, • a tanulók emberi értékeit, méltóságát, egyediségének tiszteletben tartása az oktatás során. Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönbözetést, amely egy személy vagy csoport valós vagy vélt jellemzıi (neme, faji hovatartozása, bırszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyızıdése, politikai vagy más véleménye, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása) alapján hátrányos helyzetbe hoz. Tiltjuk a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás alkalmazásának minden formáját. A tanulók esélyegyenlıségének biztosításával kapcsolatos intézkedések, eszközök • Az iskola különös figyelemmel kíséri a hátrányos helyzető csoportokba tartozó tanulók helyzetét. • Az iskola a szükséges eszközök, felszerelések folyamatos beszerzésével segítik elı a hátrányos helyzető tanulók mővészeti képzésekbe való bekapcsolódását, képzésnek folyamatát. A tanulók esélyegyenlıségének panasztételével kapcsolatos intézkedések • Lehetıséget biztosít a szülık, illetve a gondviselık részére az iskolai esélyegyenlıség megsértésével kapcsolatos panasztételre. • Minden szülıi, gondviselıi panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. • Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlıség megsértésével kapcsolatos minden panasztételrıl. • a panasztételi eljárás lefolytatásába és vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartók képviselıjét és a panasztevı felet bevonja. • A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményébıl következı döntések végrehajtásáért az intézményvezetı felel.

9. A nevelı-oktató munka ellenırzési, értékelési, minıségbiztosítási rendszere Az ellenırzésekrıl általában Ellenırzés, mérés, értékelés célja A küldetésnyilatkozat, a stratégia, a pedagógiai program meghatározása után vizsgálni kell a megvalósítás folyamatát, a kulcsfolyamatokat összevetni a cél- és feladat meghatározással, feltárni a problémákat, azokat azonosítani, ezek alapján javaslatokat tenni a hibás folyamatok szabályozására, és a felmerült problémák megoldására. Az intézményi feladatellátás és gazdálkodás területén: • biztosítsa az intézmény felelıs vezetıje számára a megfelelı mennyiségő és mélységő információkat az intézményben folyó nevelı-oktató munka tartalmáról és annak színvona166

láról, •

segítse a vezetıi mőködés és irányítás hatékonyságát, az intézmény gazdaságos mőködését, valamint a vezetı döntéseinek elıkészítését és a döntések egységes, teljes körő végrehajtását,

•

a szabálytalanságok, hiányosságok, lazaságok, fegyelmezetlenségek és azok okainak feltárásával biztosítsa az intézmény törvényes jogszabályokban és a belsı szabályzókban elıírt mőködését,

•

hatékonyan támogassa a korszerőbb és operatívabb mőködést, belsı erıforrások, tartalékok feltárását, a meglévı kapacitások jobb kihasználását, biztosítsa a pénz és egyéb eszközgazdálkodással, valamint elszámolással kapcsolatos kötelezı elıírások betartását.

A belsı ellenırzés Fogalma A belsı ellenırzés ténymegállapító és értékelı tevékenység, mely tartalmazza: • a tényleges állapot és a szükséges állapot összevetését, • a különbségek rögzítését, • a következtetések levonását, • és a szükséges intézkedések megfogalmazását. A belsı ellenırzés célja A belsı ellenırzés célja az intézmény tervszerő mőködésének, a hatályos törvények és rendeletek betartásának, a szakmai feladatok minıségi, ésszerő lefolytatásának megszervezése. A belsı ellenırzés olyan intézkedési eljárás, amely biztosítja a szervezettséget és a szervezet belsı rendjét. További célok: rámutatni az esetleges hiányosságok okaira, következményeire, valamint – szükség szerint – felvetni a mulasztásokkal kapcsolatos felelısségi kérdéseket is. A belsı ellenırzési tevékenység feladata A fenntartói ellenırzéstervezetének megfelelıen, azzal összhangban: • Biztosítson megfelelı mennyiségő és minıségő információt az oktatási-nevelési intézmény vezetése számára az iskolában folyó munka tartalmi kérdéseirıl és annak színvonaláról. • Jelezze az igazgató számára a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektıl való eltérést, tárja fel a szabálytalanságok, hiányosságok és mulasztások okait. • Segítse a vezetıt a megalapozott irányítási, szervezési döntések meghozatalában. • Biztosítsa az intézmény törvényes mőködését – a jogszabályokon kívül megfelelve az egyéb belsı szabályzatokban foglalt elıírásoknak, követelményeknek is. A belsı ellenırzés rendje: A vezetıi ellenırzési tevékenység az irányító tevékenység szerves része. Valamennyi vezetı beosztású dolgozó feladata a vezetése és az irányítása alatt mőködı munkaterület munkájának folyamatos ellenırzése. A vezetıi ellenırzési tevékenység az intézmény hierarchikus felépítésének figyelembevételével megosztottan történik. Az ellenırzési típusok Tárgya szerint: • Az adott tevékenység egészére irányuló, átfogó ellenırzés. 167

• • •

Az adott részfeladatokat, problémákat vizsgáló cél-ellenırzés. Több helyszint vagy személyt érintı, de azonos témára irányuló téma-ellenırzés. Egy már korábban lefolytatott ellenırzés intézkedéseinek végrehajtását, azok eredményességét vizsgáló utó-ellenırzés.

Tartalma szerint: • Pedagógiai ellenırzés • Gazdálkodási ellenırzés • Ügyviteli ellenırzés. • Törvényességi ellenırzés. • Munkajogi ellenırzés. • Tanügyigazgatási ellenırzés. Ez utóbbira vonatkozóan irányadó a 11/1994. VI.8.) MKM rendelet III. mellékletében meghatározott, az alapfokú mővészetoktatási intézmények által használt kötelezı nyomtatványokat taglaló rendeleti rész, mely a tanügyigazgatási nyomtatványok meglétére és vezetésére vonatkozik. Ezeket, valamint a rendelet II. számú mellékletében elıírt záradékok alkalmazását szükséges rendszeresen ellenırizni. Idıpont szerint: • A végrehajtást megelızı elızetes ellenırzés. • A munka végzésével párhuzamosan történı egyidejő ellenırzés. • A munkát követı összegzı vagy utólagos ellenırzés. Megszervezése szerint: • Munkafolyamatba épített ellenırzés (ha egy vagy több hibás munkafázis miatt nem folytatható a tevékenység). • Munkafolyamatot követı ellenırzés. Gyakorisága szerint: • Folyamatos • Idıszaki • Eseti • Teljeskörő • Szúrópróba-szerő A belsı ellenırzés területei • • • • • • • • • • 168

A pedagógiai programban foglalt feladatok végrehajtása. A neveléssel-oktatással kapcsolatos követelmények teljesítése. A pedagógusok szakmai, pedagógiai munkájának ellenırzése, értékelése. A tanulói munka eredményességének felmérése. A túlórák, helyettesítések vezetése. A mővészeti alapvizsgák és záróvizsgák szabályszerő lefolytatása. A szakmai felszerelések, berendezések megléte és nyilvántartása. A tanuló egészség- és balesetvédelemi, valamint tőzrendészeti oktatása és ezek bizonylatolása. A gazdasági és egyéb ellenırzı tevékenység A fenntartói ellenırzésekben foglalt észrevételek végrehajtása.

A vezetık ellenırzési kötelezettségei Igazgatói ellenırzés Az intézmény vezetıjének, mint a belsı ellenırzés irányítójának az ellenırzési joga mindenre kiterjed: az intézmény összes alkalmazottjára és munkavégzésükre, valamint a teljes mőködésre. A vezetı kiemelt feladatai: • Biztosítsa a belsı ellenırzési rendszer mőködésének feltételeit. • Határozza meg az éves ellenırzési ütemterv és ellenırzési programok kidolgozásának határidejét. • Tartsa meg az értékelı megbeszéléseket. • Szükség szerint rendelje el a számonkérést és az egyéb intézkedéseket. Az ellenırzési feladatok megosztása a vezetık között Az intézményvezetı, helyettesei ellenırzéseinek le kell fedniük a teljes intézményi mőködést. A vezetık hatáskörét és ellenırzési körét a munkaköri leírások részletesen tartalmazzák. A vezetıi ellenırzések kiemelt vizsgálati területei: • A hatályos jogszabályok betartása. • Az igazgatói utasítások és intézkedések végrehajtása. • Az egyéb végrehajtási utasítások megtartása (tanügyigazgatási, szaktárgyi, módszertani, törvényességi, statisztikai, számviteli stb.). • A határidıs feladatok teljesítése. • A munkavégzés színvonala és pontossága. • Az utalványozási, ellenjegyzési, láttamozási jogkör gyakorlása. A tagozat/tanszakvezetık ellenırzési feladatai A tagozat/tanszakvezetık teljes ellenırzési jogkörrel rendelkeznek a tanszakok tagjai felett. Felelısek a tanszaki munka megszervezéséért, valamint a szakmai és tantárgypedagógiai ellenırzések irányításáért, ellenırzéséért. Feladataik: • Tanszaki munkaterv összeállítása, megvalósításának ellenırzése. • A tanterv megvalósítása, a megvalósulás ellenırzése. • A tanügyi dokumentáció és a tanulókra vonatkozó adminisztráció, valamint a nyilvántartás és a statisztikák vezetése és ellenırzése. • Az iskolai és megyei versenyek megszervezése, a feladat végrehajtásának ellenırzése. • A szertárak, raktárak és az ott található felszerelések fejlesztése, leltározása, valamint a selejtezési javaslat benyújtása. A pedagógusok szakmai, pedagógiai munkájának ellenırzése, értékelése A mővészeti nevelı-oktató munka belsı ellenırzése: A mővészeti nevelı-oktató munka belsı ellenırzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelezı (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is.

A pedagógiai munka belsı ellenırzése A pedagógiai munka belsı ellenırzésének ütemtervét az igazgató hagyja jóvá. Az ellenırzési tervben nem szereplı, eseti ellenırzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenırzést kezdemé169

nyezhet a igazgató helyettes, a tagozatvezetık, a tanszakvezetık, illetve a szülıi szervezet (közösség). A nevelı-oktató munka belsı ellenırzése Az nevelı-oktatató munka belsı ellenırzésére jogosultak: - az igazgató, - az igazgatóhelyettes - a tagozatvezetı, - tanszakvezetı a saját tanszakán. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységét ellenırizheti. Közvetlenül ellenırzi az igazgatóhelyettes munkáját. Az igazgatóhelyettes ellenırzési tevékenységét a vezetıi feladatmegosztásból következıen a saját területén elvégzi, évente legalább egyszer átfogó beszámolót készít. Az igazgató, igazgatóhelyettes rendszeresen látogatja a pedagógusok óráját, a tapasztaltakról feljegyzést készít. Óralátogatásra kerül sor a szülık, a diákközösség, a tagozatvezetık vagy tanszakvezetık által jelzett problémás esetekben is. Az ellenırzés tapasztalatai Az ellenırzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az egyes szakterületeken végzett belsı ellenırzés eredményeit a tanszakok értékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézmény vezetésénél. A belsı ellenırzés összegzése A belsı ellenırzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejő meghatározásával – nevelıtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

A tanári munka értékelése A tanári munka átfogó értékelésének szempontjai • a szakmai munka tartalmi megújításában való részvétel, a helyi tanterv formálása; • az oktatás elméleti hátterének, gyakorlati eszköztárának fejlesztése; • a tehetséggondozás terén végzett munka • a felkészültség, szaktudás, annak folyamatos fejlesztése; • a tanítási órára való rendszeres felkészülés; • a tanítási órák eredményessége, hangulata; • a csoportvezetıi nevelımunka, a közösségteremtı tevékenység minısége; • a tanulókkal, szülıkkel, kollégákkal kialakított emberi kapcsolatok milyensége; • a magas színvonalon ellátott munkaközösség-vezetés; • a hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatásában elért sikerek; • közösségi rendezvények szervezése, felügyelete; • táborok vezetése: • az intézmény hírnevének öregbítése az intézményen kívüli – bemutatók versenyek - tevé170

kenység révén; • a minıségfejlesztésben való részvétel.

A tanulót fegyelmezı intézkedések elvei és formái Fegyelmezı eljárás kiváltó oka az intézmény Házirendjének, vagy a tanulókkal kapcsolatban megfogalmazott magatartási elvárásoknak különbözı súlyú és gyakoriságú megsértése. • Szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli): A tantárgyi követelmények teljesítésének elmaradása, a feladatok megoldásának többszöri hiánya, a felszerelés hiányossága és az órákon elıforduló fegyelmezetlenség miatt. • Tanszakvezetıi figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli): A tanuló tanulmányi és magatartási kötelezettsége, a Házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. • Tanszakvezetıi intés, megrovás (írásbeli): Ismétlıdı tanulmányi és magatartási problémák miatt. • Igazgatói figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli): A Házirend gyakori megsértése, igazolatlan mulasztás, szándékos károkozás. • Igazgatói intés (írásbeli): A Házirend súlyos megsértése, szándékos károkozás, súlyos fegyelmezetlenség miatt. Fegyelmi büntetések: A kötelességek nagyon súlyos, vétkes és ismétlıdı megszegése miatt • Megrovás, • Szigorú megrovás • Áthelyezés másik osztályba • Másik intézménybe történı áthelyezés kezdeményezése szülınél A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a 11/1994. MKM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

Nevelési eredmények vizsgálata Célunk, hogy az intézményi élet bizonyos szakaszainak kezdetén és lezárásakor képet kapjunk nevelési célkitőzéseink teljesülésének szintjérıl. Ennek ismeretében tudjuk meghatározni további feladatainkat. Módszere: Megfigyelés, beszélgetés, Idıpontja: A nevelési eredmény vizsgálata folyamatos. Nyitó értékelést készítünk az elıképzı évfolyamokon Záró értékelést készítünk Alapfok 6. osztály befejezésekor illetve a továbbképzı utolsó évfolyamának befejezésekor.

171

10. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje Szervezeti formák • • • • •

tanulmányi, szakmai (intézményi, iskolák közötti, területi, országos) verseny, diáknap, tanulmányi kirándulás, mővészeti alkotótábor, kulturális rendezvény, közösségfejlesztı tábor

A tanulmányi, szakmai verseny A gyerekek alkotásait rendszeresen pályáztatja az iskola. Nemzetközi, és hazai versenylehetıségek sokasága kerül kiírásra, melyek tematikája a követelményrendszer teljesítéséhez illeszthetı. Tanulmányi kirándulás Tanulmányi kirándulásnak minısül a versenyeken, bemutatókon, kiállításokon való részvétel, elıadások, múzeumok, táncmővészeti elıadások látogatása. A tanulmányi kirándulások a nevelı-oktató munka szerves részét képezik. A tanítási idıben szervezett tanulmányi kirándulás esetében a tanulók részvételéhez az intézmény igazgatójának hozzájárulása szükséges. A kirándulások költségeit – a szülık meghallgatásával – úgy kell megállapítani, hogy azok a szülıket csak a legszükségesebb mértékben terheljék, a szükséges összeget lehetıleg elıtakarékossággal biztosítsák, törekedni kell arra, hogy ha hátrányos helyzető tanulók anyagi ok miatt ne maradjanak távol a kirándulásokról, és a többgyermekes szülık anyagi megterhelés is minél kevesebb legyen. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérı tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy fıt. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, lehetıleg biztosítani kell a szaktanárok részvételét. A kirándulás alkalmával - ha a csoportok az intézmény székhelyét elhagyják, az elsısegélyhez szükséges felszerelést magukkal kell vinni. Táborok Az intézmény nyári (téli, tavaszi) szünetben mővészeti és közösségfejlesztı tábort szervezhet. A tanulók részvétele önkéntes. A költségeket az intézmény viseli.

11. Pedagógiai program végrehajtásának személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek Intézményünk minden pedagógusa rendelkezik a törvényi elıírásnak megfelelı végzettséggel. Jelenleg intézményünkben a pedagógiai programot 7 fı pedagógus és 3 fı óraadó teljesíti. Segítıként igyekszünk a lehetı legtöbb pedagógiai asszisztenset a rendelkezésükre bocsátani. Kreativitás csak ott alakul ki, fejlıdik, ahol hagyják…Csak a kreatív pedagógus képes ezt tanítványaiból is elıhívni. A pedagógiai munkát mi is szabad alkotótevékenységnek, ha tetszik, mővészetnek fogjuk fel, és minden lehetıséget megadunk ahhoz, hogy a kollégák ezt kreatívan végezhessék. Biztosítjuk a továbbképzési lehetıségeket, alkotó jellegő munkaközösségi foglakozásokat, szakmai team-megbeszéléseket, mindig a helyi igényekre reflektáló szolgáltatás-nyújtással összehangolva. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerünk lehetıséget ad arra, hogy a kollégák nemzetközi kitekintetésben is elhelyezhessék önmagukat, illetve ismereteket szerezhessenek a szakma nemzetközi színterén. 172

A székhelyen iskolatitkár látja el az adminisztratív feladatokat. A könyvelést könyvelıiroda látja el, mellyel a kapcsolatot a gazdasági ügyintézı és az iskolatitkár tartja. Az intézményekben adódó javítási munkák elvégzésére szükség esetén vállalkozók munkáját vesszük igénybe. Az épületek tisztaságáról az igazgatókkal kötött megállapodások értelmében a befogadó intézmények gondoskodnak, székhelyünkön saját alkalmazásban álló személyzet végzi a munkát. Az intézmény épületei Valamennyi településen rendelkezésre állnak, a közoktatási törvény által meghatározott módon és mértékben. Az intézmény mőködéséhez szükséges, elıírt helyiségek az intézmény épületében fellelhetık, és azok használatáról az intézmény igazgatójával, tulajdonosával kötött szerzıdés részletesen szól. Az intézmény gazdálkodása és finanszírozása Az intézmény gazdálkodása és finanszírozása éves költségvetés alapján történik. A költségvetés a fenntartó jóváhagyása után lép életbe. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke A Pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközöket alapvetıen a 11/1994. számú MKM rendelet 7. sz. mellékletét módosító, az 1/1998. számú OM rendelet mellékleteként megjelent - a nevelésioktatási intézmények kötelezı (minimális) eszközeirıl és felszerelésérıl szóló jegyzék, a Funkcionális taneszköz-jegyzék, valamint az egyes tanszakok tananyagainak feldolgozásához szükséges kötelezı minimális taneszközöket a 3/2011. (I.26) NEFMI rendelet tartalmazza. A felvett tanulók létszámának megfelelıen eszközök és felszerelések rendelkezésre állnak. 1.) TANTERMEK (bérelt): telephelyenként, a tanulócsoportok számának figyelembevételével az egyidejőleg megtartott órákhoz szükséges számban. felszerelés: tanulói asztalok, székek, tanári asztal, szék, eszköztároló szekrény, tábla, szeméttároló, sötétítı függöny 2.) KISZOLGÁLÓ HELYISÉGEK: tagiskolánként 1(szertár, raktár, díszlettár, jelmeztár) 3.) AULA (elıtér, várakozó) : tagiskolánként 1 4.) PORTA: tagiskolánként 1 5.) SZEMÉLYZETI WC: épületenként, nemenként 1 6.) TANULÓI WC: épületenként, szintenként, nemenként 1 7.) ÖLTÖZİ, ZUHANYOZÓ: tagiskolánként, nemenként 1

173

8.) IGAZGATÓI IRODA: iskolánként 1 felszerelés:

- íróasztal 1 db - szék 1 db - tárgyalóasztal 1 db - szék 2 db - iratszekrény 1 db - fax 1 db - telefon 1 db 9.) ÜGYVITELI HELYISÉG: tagiskolánként 1 (titkári, gazdasági vezetıi, igazgató helyettesi) felszerelés:

- íróasztal - szék - iratszekrény - lemezszekrény - fénymásoló - telefon - számítógép + asztal + nyomtató

létszám / 1 db létszám / 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

10.) TANÁRI SZOBA: tagiskolánként 1 felszerelés:

- fiókos asztal - szék - könyvszekrény - naplótartó - tükör - ruhafogas

tanár / 1 db tanár / 1 db 2 db 1 db 1 db 1 db

11.) KÖNYVTÁR: tagiskolánként 1 (bérelt) felszerelés:

174

- tanulói asztal - tanulói szék - egyedi világítás - könyvtári asztal + szék - könyvespolc, szekrény - létra - telefon - fénymásoló - számítógép + nyomtató - TV - videó felvevı - írásvetítı - CD lejátszó

tanuló / 1 db tanuló / 1 db tanuló / 1 db 1 – 1 db 3.000 kötetre 1 db 1 db 1 db 1 – 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

TÁNCMŐVÉSZET 1.) Tanári, öltözı, tusoló: 2.) Tanulói öltözı, tusoló: 3.) Kellék és jelmeztár: 4.) Táncterem : felszerelés:

1 1 1 1 - zongora - zongoraszék - tükörfal - falba rögzített farúd - TV - Mini HI – FI - lejátszó videó magnó - videó kamera

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db tagiskolánként 1 db

KÉPZİ- ÉS IPARMŐVÉSZET 1.) GRAFIKA ÉS FESTÉSZET, SZOBRÁSZAT ÉS KERÁMIA MŐTEREM - rajzbak, rajzasztal, szék 1 db / tanuló - tárgyasztal 2 db - dobogó, paraván 1 db - mobil lámpa (reflektor) 2 db - falikút 1 db - festıállvány 1 db / 4 tanuló - mintázó korong (kicsi, szobrászat) 1 db / 4 tanuló - grafikai prés 1 db / tagiskola - égetı kemence (kerámia, szobrászat) 1 db / tagiskola - fazekas korong 1 db / 2 tanuló - szalagprés 1 db / mőhely - agyagtároló láda 2 db / mőhely - gipsztároló láda 2 db / mőhely - szárító polc 4 db / mőhely - agyaggyúró asztal 2 db / mőhely - zárható vegyszertároló szekrény 1 db / mőhely - szeméttároló 3 db / mőhely - karos lemezvágó 1 db / mőhely - lemezvágó olló 6 db / mőhely - fúrógép (állvánnyal) 1 db / mőhely - satupad 1 db / mőhely - égetési segédeszközök 3 db / mőhely - mázazó segédeszközök 6 db / mőhely - mintázó szerszámok 6 db / mőhely - fémmegmunkáló eszközök 6 db / mőhely - csiszoló, polírozó eszközök 1 db / mőhely - zománcozó eszközök 6 db / mőhely - dörzs- és porítócsészék 20 db / mőhely - mérési eszközök 20 db / mőhely - grafikai- és mintázó eszközök 16 db / mőhely 175

2.) KÖRNYEZET- ÉS KÉZMŐVES KULTÚRA MŐTEREM: - zárható vegyszertároló - varrógép - vasaló - rezsó - szövıállvány vagy szövıkeret - kézmőves kéziszerszámok - asztalikorong - gumipad - papírvágógép - festékezı kád - festékezı edények - festékezı eszközök - munkaasztal - szék - szabó asztal - szárító polc + állvány - kéziszerszámok - szövıszék - vízcsap - szeméttároló - papírmegmunkáló szerszámok (olló, kés, snitzer, stb.)

1 db / mőhely 2 db / mőhely 2 db / mőhely 1 db / mőhely 4 db / 1 tanuló 4 db / 1 tanuló 2 db / 1 tanuló 1 db / mőhely 1 db / mőhely 1 db / mőhely 6 db / mőhely 4 db / 1 tanuló 1 db / tanuló 1 db / tanuló 1 db / mőhely 2 db / mőhely 6 db / mőhely 1 db / mőhely 1 db / mőhely 3 db / mőhely 3 db / 1 tanuló

3.) FÉM- ÉS ZOMÁNCMŐVES MŐTEREM: -

176

munkaasztal, szék tanulólétszámnak megfelelıen vízcsap mőhelyenként 1 db polírozó berendezés, karoslemez-vágó, fúrógép, satupad, szárító és tároló-állvány mőhelyenként 1db tőzzománc kemence mőhelyenként 1 db égetési segédeszközök mőhelyenként 6 db fémmegmunkáló, csiszoló és polírozó eszközök tanulólétszámnak megfelelıen rekesz és huzalkészítésre alkalmas eszközök mőhelyenként 1 db zománcozó szerszámok tanulólétszámnak megfelelıen dörzs csésze, vegyszeres tál mőhelyenként 6 db zárható vegyszertárolók mőhelyenként 1db szeméttároló mőhelyenként 1db

177