A törzs erei Az emlő anatómiája.
A. vertebralis
Tr. thyrocervicalis Tr. costocervicalis
2
Az arteria vertebralis variációi a foramen transversariumba való belépést illetően (A). A truncus thyrocervicalis helyzete és az arteria transversa colli (a. dorsalis scapulae) külön eredése az arteria subclaviából. Látható a subclavia három szakasza is (B). Arteria vertebralis: pars prevertebralis és pars transversaria. Ágak: rami spinales (a csigolyához és a gerincvelőhöz) és rami musculares.
A
3
B
Arteria thoracica interna • Arteria pericardiacophrenica: hosszú artéria a nervus phrenicusszal halad. • Ágak a mediastinumba, sternumba, thymusba. • Rami perforantes: a mellkasfalat átfúró ágak (emlőhöz). • Arteriae intercostales anteriores: szegmentális ágak, melyek a hátulsó bordaközti artériákkal anasztomizálnak. • Arteria musculophrenica: az arcus costalis mentén halad hátrafelé az alsó két hátulsó bordaközi artériával anasztomizál. • Arteria epigastrica superior: egyenesen lefelé halad, belép a rectus hüvelybe és anasztomizál az arteria epigastrica inferiorral (a. iliaca externa ága). 4
Az arteria pericardiacophrenica, arteria musculophrenica, arteria phrenica superior, inferior és nervus phrenicus
5
Elülső testfali vénák (1, 2) • Felületes (epifascialis) vénák: vena thoracica lateralis, venae thoracoepigastricae, vena epigastrica superficialis, vena circumflexa ilium superficialis, venae paraumbilicales. • Testfali izomrétegek vénái: vena epigastrica superior et inferior, venae intercostales, vena thoracica interna, vena subcostalis, venae lumbales (ezek a hasonló nevű artériákkal futnak). 6
FELÜLETES (EPIFASCIALIS) VÉNÁK RENDSZERE
MÉLY VÉNÁK
7
A hátsó testfal vénáinak rendszere (3): VCS
1. Vena azygos (jobb oldal) 2. Vena hemiazygos (bal oldal) 3. Vena hemiazygos accessoria 4. Vena subcostalis 5. Venae lumbales 6. Vena lumbalis ascendens A vena azygos a VCS-ba, a vena lumbalis ascendens a vena iliaca communisba ömlik. A 2. és a 3. a vena azygosba vezetődik. Így egy jól látható anasztomózis-rendszer keletkezik, amely a felső és az alsó testfél vénáit köti össze.
VCI
8
A mellkasfal rétegei a medioclavicularis síkban • • • •
• • • • • •
Bőr Fascia pectoralis superficialis: az emlő mirigy- és zsírszövetállományát ez a fascia veszi körül. Spatium retromammarium: a felületes fascia és a m. pectoralis major közötti szövetrés. Fascia pectoralis profunda: a mélyfasciának három lemeze van (1) a m. pectoralis majort beburkoló fascia; (2) fascia clavipectoralis: a pectoralis minor és subclavius közös fasciája; (3) fascia thoracica: a külső bordaközti izmot borító lemez. A fascia lemezei között szövetrések vannak. M. pectoralis major – m. pectoralis minor Spatium subpectorale: a pectoralis major és minor alatti szövettér, melyben zsírszövet is lehet. Ebben nyirokcsomók is vannak (nodi interpectorales). Musculi intercostales – spatium intercostale. Fascia endothoracica (membrana suprapleuralis). Pleura parietalis (cupula pleurae). A fascia pectoralis és a fascia clavipectoralis lateralisan összefonódva alkotják a fascia axillarist. 9
AZ EMLŐ (MAMMA, MASTOS): ANATÓMIÁJA ÉS MELLKASI POZÍCIÓJA
10
Latin terminologia: mamma • • • • • • • • •
Papilla mammaria (mellbimbó) Glandula mammaria (mirigyállomány) Processus axillaris („axillary tail”) Lobi et lobuli (lebenyek és lebenykék) Ductus lactiferus (kivezető csövek) Sinus lactiferus Areola mammae (bimbóudvar) Glandulae areolares (Montgomery) Ligamenta suspensoria mammaria (Cooper) 11
Az emlő ektodermális eredetű, az embrió kültakarójának származéka. Ez a tejléc vagy tejcsík (piros szaggatott vonal), mely két hónapos embrióban a felső végtagtól az alsó végtagig terjed a törzs elülső oldalán. A legtöbb része eltűnik, csak a mellkason marad meg, ahol majd a kötőszövetbe növekedve kialakítja a mirigyszövet kezdeményét. Rendellenességként számfeletti emlőbimbók fejlődhetnek: ez a polythelia.
Papilla mammaria Areola mammae
12
A mirigy funkcionális-patológiai egysége a ductus terminalis-lobulus-egység (DTLE). Itt vannak azok a progenitor sejtek, melyekből a terhesség idején a mirigy proliferál (és innen indulnak ki rosszindulatú tumorok is). 13
Myoepithel sejtek az acinus körül
Apokrin és merokrin szekréció 14 az acinusok hámsejtjeiben
NYUGVÓ (NEM LAKTÁLÓ)
LAKTÁLÓ EMLŐ
15
Vérellátás
Beidegzés 1. Nervus thoracicus longus 2. Nervi pectorales 3. Nervus thoracodorsalis 4. Nervi intercostales 5. Nervi supraclaviculares
Nyirokelvezetés: 1. Axillaris nycs. 2. Parasternalis nycs. (mellüregben) 3. Interpectoralis nycs. Az axillaris csomókat a claviculától való távolságuk alapján csoportosítjuk; az interpectoralis csomók tkp. az axillaris csomók egyik populációja. (Level I, II, III).
16
Az emlő radiológiai vizsgálata • Mammographia: röntgenfelvételen a kötőszövet rendezettsége (Cooperszalagok) látszik. Emlőrák szűrés módszere. • Ductogram: a ductus lactiferusokba kontrasztanyagot injektálnak, amely kirajzolja a kivezetőcső rendszer részeit. • Magnetic resonance imaging (MRI) 17
MAMMOGRAPHIA: láthatók a Cooper-féle szalagok – hálózatos rajzolat a képeken (nyíl).
18
DUCTOGRAM: az emlő egy lebenye kirajzolódik Papilla Ductus lactiferus Sinus lactiferus
Lebenyen belüli kivezetőcsövek
19