A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER KvVM/KJKF/1142/2007.

TERVEZET a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló rendelettervezetről

Budapest, 2007. június

Készítette: Dr. Varga Katalin vez.-tan.., látta: Dr. Gosztonyi Ádám főov., jóváhagyta: Dr. Erdey György szát.

1


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I.

Tartalmi összefoglaló

A települési folyékony hulladék (TFH) kezelés fejlesztésének területi egyenlőtlenségeiből adódóan igényként megfogalmazódott, hogy a szolgáltatott ivóvíz mennyiségére alapozott TFH díjmegállapítás szabályai legyenek összehangolva a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról (továbbiakban: Program) szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet szerinti kötelezettek fejlesztési-műszaki beruházásainak ütemével. További javaslat, hogy – elsősorban a Programból kimaradó kis települések számára – legyen meg a lehetőség a díjmeghatározás módjának megválasztására. A 2004-ben előírt jogszabályi módosítás (365/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet) 2007. július 1jei hatályba lépését megelőzően módosítás szükséges a hatályba léptetés differenciált megoldására, valamint a Nemzeti Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programhoz igazodó, fokozatos bevezetésére. Az ingatlanokon fogyasztott ivóvízmennyiségalapú díjszámítási mód kötelező alkalmazása helyett lehetőséget kell adni az önkormányzatok számára a díjmeghatározási módszer megválasztására. Ennek indoka egyrészt a várható fejlesztések, támogatási források alakulása, másrészt a lakosság teherbíró képessége. A felvetett igények miatt a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletet módosítani szükséges a Program ütemezésének megfelelően. Ennek megfelelően a Korm. rendeletben – a települési folyékony hulladékkal (TFH) kapcsolatos közszolgáltatás egységnyi díjtételére vonatkozó – 2007. július 1-jével hatályon kívül kerülő 7. § (2) bek. ba) alpontja módosításra kerül, így biztosított lesz, hogy a díjszámításra vonatkozó előírások többféle megoldást tartalmazzanak. A tervezett, differenciált, összességében kedvezőbb jellegű szabályozást – tekintettel arra, hogy július 1-től egy szigorúbb szabályozás lépne hatályba, mivel a jelenlegi szabályozás szerint 2007. július 1-től az önkormányzatoknak kötelezően a drágább díjszámítási módszert kellene alkalmazni – július 1-jével kell hatályba léptetni. Ellenkező esetben július 1-jétől a jelenlegi módosítás későbbi hatályba lépése (pl. augusztus 1.) között lenne egy olyan időszak, amikor rövid ideig egy – jelen esetben szigorúbb – szabályozás lenne hatályban, mely mind jogalkotói, mind jogalkalmazói szempontból követhetetlen lenne. Kétségtelen, hogy a módosítani tervezett, jelenlegi normaszöveg hatályba lépése óta három év állt rendelkezésre az önkormányzatoknak a helyi közszolgáltatási szabályokat tartalmazó jogszabályi módosításra a 2004. év végi döntést követően, valamint az önkormányzati feladatátszervezésre, illetve a szükséges beruházások elvégzésére. Az is tény, hogy kevés önkormányzat esetében érzékelhető a helyi TFH kezelés terén előrelépés. A jelenlegi rossz szennyvízkezelési gyakorlat (illegális szikkasztás, korszerűtlen leürítőhelyek, ellenőrizetlen leürítések) nem tartható fenn a környezet további terhelése, esetenként szennyezése miatt. Ugyanakkor a 2001-ben – a Program előírásainak megfelelően – elkészített ISPA pályázati dokumentáció ellenére több település beruházási javaslata nem került fel a rövid projektlistára és a beruházások pozitív támogatási döntéssel mind a mai napig nem rendelkeznek. Ezek a települések esetenként előtakarékoskodást folytatnak a


2


beruházás megvalósításához szükséges önrész biztosítására, így a vízmennyiséggel arányos díjmegállapítás a TFH kezelésre további jelentős terheket jelentene a lakosság számára. A korábban támogatásra nem került települések jelentős részben a Kohéziós Alap pályázati körben kaptak állami támogatást pályázatuk elkészítéséhez, melynek benyújtását a KEOP szennyvízkezelési fejezetében tervezzük. A szennyvízkezelési fejlesztés előkészítésével kapcsolatos erőfeszítésekre a Programban szereplő települések esetében indokolt a TFH-ra vonatkozó díjmegállapítási mód (szolgáltatott ivóvízmennyiségre alapozott díjmegállapítás) alkalmazásának időpontját módosítani. A módszer alkalmazásának időpontja a Program végrehajtásához igazodik: ¾ a 2008. december 31. határidővel megvalósítandó fejlesztések (10000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területeken, a nitrogén- és foszforeltávolítás egyidejű biztosításával) esetében a díjmegállapítási módot 2009. január 1-től, ¾ a 2010. december 31. határidővel megvalósítandó fejlesztések (a 15000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk) esetében a díjmegállapítási módot 2011. január 1-től, ¾ a 2015. december 31. határidővel megvalósítandó fejlesztések (a 2000-10000 közötti, valamint 10000-15000 közötti lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk) esetében a díjmegállapítási módot 2016. január 1-től kell alkalmazni. A szolgáltatott ivóvízmennyiségre alapozott díjmegállapítást előíró kötelezés törlése helyett ennek a módszernek az alkalmazására a Programhoz illeszkedő hatálybaléptetést javasoljuk, amely egyben a többi érintett önkormányzat esetében is a beruházások határidőre történő előkészítését ösztönzi. A javasolt megoldáshoz további érvként szolgál az is, hogy a szennyvízkezelés szakterületen az előző KIOP pályázatokat a források lekötése miatt már 2004. novemberében zárolni kellett, és az időközben megszűnt címzett támogatások is az ilyen nagyságrendű beruházások kényszerű várakozását, halasztását generálták. II.

A kormányprogramhoz való viszony

Magyarország a Csatlakozási Szerződés aláírásával a Program időarányos teljesítését tűzte ki célul. A Kormányprogram „Tisztább és egészségesebb környezet” fejezetében jelzett nagyfejlesztések a szennyvízelvezetés és –tisztítás terén a 2008., 2010. és 2015-ös közbenső határidő teljesítéséhez kapcsolódnak. Előterjesztésünkben a kötelezettségvállalás időpontjaihoz igazodó jogi szabályozást léptetnénk életbe a TFH díjmegállapítás esetében, ezzel is ösztönözve az önkormányzatokat a teljesítésre. III.

EU programhoz való kapcsolódás

Hazai szabályozási kérdést érint a javasolt rendelet. IV.

Előzmények


3


A 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 2004. évben meghozott, jelenleg is hatályos módosítása szerint 2007. július 1-től kötelező jelleggel a TFH díjmegállapításnál az ingatlanokon fogyasztott ivóvíz mennyiségét kell alapul venni, vagyis nincs lehetőség a TFH kezelés költségeire alapozva, az ingatlanról ténylegesen elszállított mennyiséget alapul venni. A jogszabály jelenlegi előírásai szerinti hatályba léptetés melletti érvek, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze: - a kontrollált módon kezelt TFH új díja környezetvédelmi szempontból jelentős előnyei miatt nem viszonyítható az illegálisan alkalmazott, bár valóban költségkímélő, illegális megoldásokhoz; - a „szennyező fizet” elv érvényesül; - a TFH díj vízfogyasztás-alapú meghatározására és ennek eredményeképp a korszerűtlen kezelési módok háttérbe szorulására pozitív példák léteznek; - szabályozott állapot jön létre, a felszín alatti vizek védelme hatékonyabban valósul meg. A fenti szakmai elvek mellett azonban megállapítható, hogy a 2004-es hatályba léptetés óta az önkormányzatok szempontjából, még a gondosan eljárók esetében sem telt el elegendő idő a teljes szolgáltatási rendszer megszervezésére, a korszerű kezelő létesítmények megépítésére. Különösen igaz ez azokban az esetekben, amikor a Program hatálya alá tartozó települések a csatornahálózat kötelező megépítéséig alkalmaznák az új díjmegállapítást, miközben a fejlesztési beruházáshoz megkövetelt lakossági előtakarékosság terheit is évek óta folyamatosan viselik. 2004. év vége óta érdemi pályázati lehetőség a szennyvízkezelési szakterületen a beruházások megvalósítására nem állt rendelkezésre, így a hulladékgazdálkodási szakterület szabályainak megvalósítására sem volt keret . A helyzeten a KEOP pályázatok 2007. év második félévi megnyitása és azokban e témák támogatásának szerepeltetése javíthat, de ezen pályázatok megvalósításának időigényét is alapul véve, a Programban szereplő, ütemezett határidők szerinti hatályba léptetést tartjuk támogathatónak. V. Várható szakmai hatások Lehetővé válik a TFH díjmegállapítás területén a szakmai fejlesztésekhez igazodó, fokozatos áttérés a magasabb szolgáltatási és egyben környezeti színvonal elérésére. A települések a Program megvalósítása mellett fokozottabban veszik figyelembe a TFH kezelés csatornázástól eltérő egyéb fejlesztési lehetőségeit. A módosítás nem ró új kötelezettséget azon településekre, ahol már bevezetésre került a fogyasztott ivóvízmennyiségen alapuló díjszámítás (ott továbbra is alkalmazható ez a módszer). VI.

Várható gazdasági hatások

A korábbiakhoz képest csak azokban az esetekben várható hirtelen díjnövekmény, amelyekben a fogyasztó a gerinccsatorna kiépítése ellenére sem köt rá az ingatlanáról a közcsatornára, illetve azok az önkormányzatok szembesülnek a magasabb díjat jelentő - a fogyasztott ivóvízmennyiségen alapuló díjszámítás – rendeletalkotási kötelezettségével, amelyek határidőre nem teljesítették beruházási kötelezettségeiket. A TFH díjszámítás rendszere (sem az elszállított mennyiségen alapuló, sem a fogyasztott ivóvízmennyiséggel arányos) nem szolgálja a csatornára történő rákötés ösztönzését – ennek kikényszerítésére alapvetően a talajterhelési díj a gazdasági eszköz. A jelen jogszabály-módosítás révén mégis megkülönböztetésre kerülnek azon települések, ahol a szennyvízkezelési infrastruktúra kiépül


4


azoktól, ahol ez nem történik meg. A TFH díjszámítás fogyasztott ivóvíz alapú módszere ott válik kötelezővé, ahol a műszaki feltételek a folyékonyhulladék kezelését biztosítani tudják. Amennyiben a csatornahálózatra történő rákötés a Program ütemezett végrehajtása miatt csak egy későbbi időpontban valósítható meg, úgy a magasabb díjat jelentő számítási módszer is a csatornahálózat megépítésének időpontjához igazítva kerül bevezetésre. A Programban részt vevő települések lakossága nem fizet egyszerre két „díjat”: a csatornázást lehetővé tevő előtakarékossági program részleteit, másrészt az infrastruktúra hiányból adódóan rendkívül magas, ivóvízfogyasztás alapú TFH kezelési díjat. A szabályozás módosításával a 2000 LE szennyvízelvezetési agglomerációkból kimaradt kis települések esetében az önkormányzatok számára megmarad a díjszámítási módok közötti választás lehetősége, és ennek megfelelő helyi rendelet alkotása. Ezen települések a Regionális Operatív Programok forrásaiból kaphatnak támogatást a 2007- 2013 közötti időszakban a szükséges infrastruktúra kiépítésére (természetközeli megoldások beruházásai, folyékonyhulladék-kezelő létesítmények beruházásai, eszközök beszerzései stb.), amelyek megvalósítását követően bevezethetik az ivóvízfogyasztás alapú díjszámítást. VII.

Várható társadalmi hatások

A lakossági tehervállalás mérsékeltebb, a kötelezés rendszere differenciáltabb, mint a hatályos, jogszabályi változás (2007. júliusi) életbe lépése esetén várható. Az infrastruktúrával nem rendelkező településeken az alapvetően alacsony fizetőképességű lakosság kötelezően nem kénytelen felvállalni a szennyvízelvezetés rendszerének fejletlenségéből adódó terheket. Azon települések esetében azonban, ahol a fejlesztési forrásoknak köszönhetően a szennyvízkezelési infrastruktúra lehetővé teszi a korszerű kezelést, a környezetvédelmi szempontból igazságosabb ivóvíz-fogyasztás alapú díjszámítást kötelező alkalmazni. VIII. Kapcsolódások Nincs. IX.

Vitás kérdések

….. X.

Javaslat a sajtó tájékoztatására

Nem javasolt. XI.

Megjegyzések

Nincs.


5

A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Melléklet a KvVM/KJKF/1142/20007. sz. munkakanyaghoz

……/2007. (…) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. §-a (1) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 7. §-a (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) Az egységnyi díjtétel a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén a gyűjtőedényzet egyszeri ürítési díja, illetve az elszállításra átvett hulladék tömeg vagy térfogat szerint meghatározott díja.” 2. § Az R. 7. §-a (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) Az egységnyi díjtétel a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a települési önkormányzat döntése alapján: a) az elszállításra kerülő folyékony hulladék egységnyi térfogatának kezelési díja, vagy b) az ingatlanon keletkező folyékony hulladékmennyiség egységnyi térfogatának kezelési díja. Az ingatlanon keletkező folyékony hulladék mennyiségének kiszámításánál, az ingatlanon fogyasztott (számlázott) vízmennyiséget kell alapul venni.” 3. § Az R. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)- (7) bekezdések jelölése (5)-(8) bekezdésre módosul: „(4) A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Kr.) hatálya alá tartozó településeken a folyékony hulladék kezelésének díját a (3) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján kell maghatározni a Kr. (2) §-ában meghatározott időpontoktól kezdődően.”


6


4. § (1) Az R. 7. §-a (4) bekezdésében a „(2) bekezdés bb) pontja” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés b) pontja” szövegrész lép. (2) Az R. 8. §-a (1) bekezdésében a „7. § (2) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe a „7. § (2) bekezdés” szövegrész lép. (3) Az R. 8. §-a (2) bekezdésében a „7. § (2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „7. § (2) és (3) bekezdése” szövegrész lép. 5. § (1) Ez a rendelet 2007. július 1-jén lép hatályba. (2) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 365/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a)1. §-ával módosított R. 7. §-ának (2) és (3) bekezdése, valamint b) 3. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.


7


I. A kezdeményezés indokai és a döntési javaslat főbb tartalmi elemei 1.

Előzmények

A 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 2004. évben meghozott, jelenleg is hatályos módosítása szerint 2007. július 1-től kötelező jelleggel a TFH díjmegállapításnál az ingatlanokon fogyasztott ivóvíz mennyiségét kell alapul venni, vagyis megszűnik a lehetőség a TFH kezelés költségeire alapozott, ténylegesen elszállított mennyiséget alapul venni. Javaslat fogalmazódott meg, mely szerint az eredeti, 2007. július 1-jei határidőt csak azokon a településeken kell betartani, ahol a közcsatorna hálózat a módosító rendelet hatályba lépésekor már rendelkezésre áll. Azokon a településeken, ahol a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program (továbbiakban: Program) szerint a csatornahálózat csak 2008., 2010. illetve 2015. december 31-ig készül el, a 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet ingatlanokon fogyasztott ivóvíz mennyiség alapú díjszámításra vonatkozó előírásait a vonatkozó határidőig nem kell alkalmazni, ezt követően viszont csak ez a módszer alkalmazható. A tervezett, differenciált, összességében kedvezőbb jellegű szabályozást – tekintettel arra, hogy július 1-től egy szigorúbb szabályozás lépne hatályba, mivel a jelenlegi szabályozás szerint 2007. július 1-től az önkormányzatoknak kötelezően a drágább díjszámítási módszert kellene alkalmazni – július 1-jével kell hatályba léptetni. Ellenkező esetben július 1-jétől a jelenlegi módosítás későbbi hatályba lépése (pl. augusztus 1.) között lenne egy olyan időszak, amikor rövid ideig egy – jelen esetben szigorúbb – szabályozás lenne hatályban, mely mind jogalkotói, mind jogalkalmazói szempontból követhetetlen lenne. 2. A szakmai háttérrel kapcsolatos alapelv A 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet jelenlegi előírásai szerinti hatályba léptetés melletti érvek az alábbiakban foglalhatók össze: - a kontrollált módon kezelt TFH díja környezetvédelmi szempontból jelentős előnyei miatt nem viszonyítható az illegálisan alkalmazott, bár valóban költségkímélő, illegális megoldásokhoz; - a „szennyező fizet” elv érvényesül; - a TFH díj vízfogyasztás-alapú meghatározására és ennek eredményeképp a korszerűtlen kezelési módok háttérbe szorulására pozitív példák léteznek; - szabályozott állapot jön létre, a felszín alatti vizek védelme hatékonyabban valósul meg. A fenti szakmai elvek mellett azonban megállapítható, hogy a 2004-es hatályba léptetés óta az önkormányzatok szempontjából, még a gondosan eljárók esetében sem telt el elegendő idő a teljes szolgáltatási rendszer korrekt megszervezésre. Különösen igaz ez azokban az esetekben, amikor a Program hatálya alá tartozó települések a csatornahálózat kötelező megépítéséig alkalmaznák az új díjmegállapítást, miközben a fejlesztési beruházáshoz megkövetelt lakossági előtakarékosság terheit is évek óta folyamatosan viselik.


8


A TFH kezelés fejlesztésére fordítható támogatások is elmaradtak a kívánatos mértéktől: a szállítójárművek beszerzése, a szennyvíztisztítók fogadó műtárgyainak megépítése szerény központi támogatási keretei mellett az egyedi szennyvízkezelés fejlesztése semmilyen forrást nem kapott. A korszerűtlen kezelő létesítmények kötelező felszámolása, a hiányzó infrastruktúra miatt számos térségben jelentős gondot okoz a TFH kezelés megoldása a csatornázási program megvalósulásáig – amit az érintett települések polgármesterei szóvá is tettek (Makó, Mindszent, Kisbéri Kistérség). Adott térségekben a TFH díj emelése nem oldja meg a kezelés korszerűsítését, a kezelési kapacitás hiányára nincs tekintettel, viszont jelentős terhet ró a lakosságra. 3. Helyzetértékelés 2004. év vége óta érdemi pályázati lehetőség a szennyvízkezelési szakterületen a TFHkezelési beruházások megvalósítására - a TFH-hoz kapcsolódó lakossági előtakarékosságon kívül - nem állt rendelkezésre. Ennek ellenére a Program végrehajtása várhatóan az eredeti ütemterv szerint haladhat tovább. A helyzeten a KEOP pályázatok 2007. év második félévi megnyitása javíthat, de ezen pályázatok megvalósításának időigényét is alapul véve, a Programban szereplő, ütemezett határidők szerint célszerű a hulladékkezelési díjak hatályba léptetése is. A program végrehajtása a támogatások mellett - a szükséges önerő biztosítása miatt - a lakossági terhek növekedését is okozza, ezért indokolt a TFH díjmegállapításra vonatkozó jogszabályt (242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet) csak a megvalósítási határidőhöz igazodóan idő alkalmazni, miközben nem hallgatható el a környezet hosszabb idő keresztül történő terhelése (szennyezése), a felszín alatti vizek veszélyeztetése a települési folyékony hulladék miatt. Szükséges megemlíteni, hogy a települések jelentős hányada a TFH-ra vonatkozó közszolgáltatás megszervezését és fenntartását nem végezte el a törvénynek (Hgt.) megfelelően. Ezen önkormányzatok nem is alkottak jogszabályt a díjszabásra vonatkozóan, tehát a díjszabás szigorodásából származó hatások sem érintik őket (a lakosaikat). A jogszabályokat betartó, illetve megkerülő önkormányzatok közötti különbségeket meg kell szüntetni: a közszolgáltatás megszervezését minden egyes önkormányzaton számon kell kérni. 4. Megoldási javaslat Az ingatlanokon fogyasztott ivóvíz mennyiség alapú díjszámítási mód kötelező alkalmazása helyett az önkormányzatok számára a díjmeghatározási módszer megválasztására a választás lehetősége fennáll. Ennek indoka egyrészt a várható fejlesztések, támogatási források alakulása, másrészt a lakosság teherbíró képessége. A lakossági terhek túlzott arányú növekedését úgy lehet elkerülni, ha a 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet TFH díjmegállapításra vonatkozó előírásait a Program végrehajtásához igazodó bevezetési idővel alkalmazzuk, melyre a rendelet javasolt módosítása teremt lehetőséget. Eszerint: ¾ a 2008. december 31. határidővel megvalósítandó fejlesztések (10 000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású, külön jogszabály1 által kijelölt érzékeny területeken, a nitrogén- és foszforeltávolítás egyidejű biztosításával) esetében a díjmegállapítási módot 2009. január 1-től,


9


¾ a 2010. december 31. határidővel megvalósítandó fejlesztések (a 15 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk) esetében a díjmegállapítási módot 2011. január 1-től, ¾ a 2015. december 31. határidővel megvalósítandó fejlesztések (a 2000-10 000 közötti, valamint 10000-15000 közötti lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk) esetében a díjmegállapítási módot 2016. január 1-től kell alkalmazni. A bevezetési időszak alatt a folyékony hulladék ténylegesen elszállított mennyiségét kell a díjszámítás módjának alapjául választani. 4.1 A megoldási javaslat hátrányai A javasolt rendelet-módosítás bár harmonizálja a csatornázási program előrehaladásával a TFH díjfizetés kötelezettséget, az ingatlanon fogyasztott ivóvíz mennyiség alapú díjszámítás várható környezeti előnyeit („szennyező fizet” alapelv jobb érvényesülését, a felszín alatti vizek szennyezésének csökkentését) időben kitolja. A hosszú távon közműves szennyvízelvezetéssel nem rendelkező területeken a korszerűtlen szennyvízkezelési gyakorlat továbbra is fennmarad, mivel a fogyasztók nem lesznek díjfizetéssel rákényszerítve a megfelelő kezelési mód megválasztására. 4.2 A megoldási javaslat előnyei A TFH új díjmegállapításának ütemezett, a szennyvízprogram végrehajtásához igazított bevezetése a végrehajtásig terjedő időszakban megakadályozza az indokolatlan lakossági forrás-elvonást, ezáltal elősegíti a szükséges önerő biztosítását, amennyiben adott település a Program részese lesz és van szándék és döntés az önerő biztosítása érdekében az előtakarékosságra. A rendelet-módosítás az eredeti kormányrendelet célkitűzéseit nem befolyásolja. A módosítással differenciáltabb díjfizetési rendszer kerül bevezetésre, ami a lakosság teherbíró képességét is figyelembe veszi. 5. Összefoglalás A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet úgy szabályozza a szolgáltatásért fizetendő díj mértékét, hogy az ingatlanon keletkező folyékony hulladék mennyiségének kiszámításánál 2007. július 1-től az ingatlanon fogyasztott (számlázott) vízmennyiséget kell alapul venni. A rendelet jelenlegi formájában nem veszi figyelembe, hogy a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program ütemezett megvalósítása szerint számos település csatornahálózata csak 2008., 2010. illetve 2015. december 31-ig készül el, így a rákötés is csak ezt követően történhet meg. A kormányrendelet vonatkozó előírásai azzal a céllal születtek meg, hogy ösztönözzék a lakosságot a közcsatorna szolgáltatás igénybe vételére. Jelen helyzetben, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Program célkitűzéseinek megvalósításához szükséges beruházások nem az eredeti ütem szerint haladnak, indokolt, hogy a települési folyékony hulladék eltávolításának vízfogyasztáson alapuló számlázása a Program végrehajtásával összhangban, a csatornahálózat megvalósítása után kerüljön bevezetésre. Ennek jogszabályi feltételeit teremti meg a rendelet tervezett módosítása, mely a Program végrehajtásának ütemezéséhez igazítja az ivóvíz-fogyasztáson alapuló, kötelezően alkalmazandó díjszámítás kezdetének időpontját. Ezzel biztosítható, hogy


10


a kivitelezés befejezéséig nem kerül sor a lakossági önerő elvonására, ami az EU támogatás (és a kapcsolódó hazai társfinanszírozás) igénybevételének egyik alapfeltétele. II. A kezdeményezésnek a kormányprogramhoz való viszonya Magyarország a Csatlakozási Szerződés aláírásával a Program időarányos teljesítését tűzte ki célul. A Kormányprogram „Tisztább és egészségesebb környezet” fejezetében jelzett nagyfejlesztések a szennyvízelvezetés és –tisztítás terén a 2008., 2010. és 2015-ös közbenső határidő teljesítéséhez kapcsolódnak. Előterjesztésünkben a kötelezettségvállalás időpontjaihoz igazodó jogi szabályozást léptetnénk életbe a TFH díjmegállapítás esetében, ezzel is ösztönözve az önkormányzatokat a teljesítésre. III. Várható gazdasági, szakmai és társadalmi hatások Lehetővé válik a TFH díjmegállapítás területén a szakmai fejlesztésekhez igazodó, fokozatos áttérés a magasabb szolgáltatási és egyben környezeti színvonal elérésére. A települések a Program megvalósítása mellett fokozottabban veszik figyelembe a TFH kezelés csatornázástól eltérő egyéb fejlesztési lehetőségeit. A módosítás nem ró új kötelezettséget azon településekre, ahol már bevezetésre került a fogyasztott ivóvízmennyiségen alapuló díjszámítás (ott továbbra is alkalmazható ez a módszer). A korábbiakhoz képest csak azokban az esetekben várható hirtelen díjnövekmény, amelyekben a fogyasztó a gerinccsatorna kiépítése ellenére sem köt rá az ingatlanáról a közcsatornára, illetve azok az önkormányzatok szembesülnek a magasabb díjat jelentő - a fogyasztott ivóvízmennyiségen alapuló díjszámítás – rendeletalkotási kötelezettségével, amelyek határidőre nem teljesítették beruházási kötelezettségeiket. A TFH díjszámítás rendszere (sem az elszállított mennyiségen alapuló, sem a fogyasztott ivóvízmennyiséggel arányos) nem szolgálja a csatornára történő rákötés ösztönzését – ennek kikényszerítése alapvetően a talajterhelési díj a gazdasági eszköz. A jelen jogszabály-módosítás révén mégis megkülönböztetésre kerülnek azon települések, ahol a szennyvízkezelési infrastruktúra kiépül azoktól, ahol ez nem történik meg. A TFH díjszámítás fogyasztott ivóvíz alapú módszere ott válik kötelezővé, ahol a műszaki feltételek a folyékonyhulladék kezelését biztosítani tudják. Amennyiben a csatornahálózatra történő rákötés a Program ütemezett végrehajtása miatt csak egy későbbi időpontban valósítható meg, úgy a magasabb díjat jelentő számítási módszer is a csatornahálózat megépítésének időpontjához igazítva kerül bevezetésre. A Programban részt vevő települések lakossága nem fizet egyszerre két „díjat”: a csatornázást lehetővé tevő előtakarékossági program részleteit, másrészt az infrastruktúra hiányból adódóan rendkívül magas, ivóvízfogyasztás alapú TFH kezelési díjat. A szabályozás módosításával a 2000 LE szennyvízelvezetési agglomerációkból kimaradt kis települések esetében az önkormányzatok számára megmarad a díjszámítási módok közötti választás lehetősége, és ennek megfelelő helyi rendelet alkotása. Ezen települések a Regionális Operatív Programok forrásaiból kaphatnak támogatást a 2007- 2013 közötti időszakban a szükséges infrastruktúra kiépítésére (természetközeli megoldások beruházásai,


11


folyékonyhulladék-kezelő létesítmények beruházásai, eszközök beszerzései stb.), amelyek megvalósítását követően bevezethetik az ivóvízfogyasztás alapú díjszámítást. A lakossági tehervállalás mérsékeltebb, a kötelezés rendszere differenciáltabb mint a hatályos, jogszabályi változás (2007. júliusi) életbe lépése esetén várható. Az infrastruktúrával nem rendelkező településeken az alapvetően alacsony fizetőképességű lakosság kötelezően nem kénytelen felvállalni a szennyvízelvezetés rendszerének fejletlenségéből adódó terheket. Azon települések esetében azonban, ahol a fejlesztési forrásoknak köszönhetően a szennyvízkezelési infrastruktúra lehetővé teszi a korszerű kezelést, a környezetvédelmi szempontból igazságosabb ivóvíz fogyasztás alapú díjszámítást kötelező alkalmazni. *

*

*

A fentiek alapján kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést, illetve a határozati javaslatot fogadja el.

Budapest, 2007. június

Dr. Fodor Gábor


12


II. HATÁROZATI JAVASLAT

A Kormány megtárgyalta és elfogadta a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztést, egyben elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.


13

A TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

Recommend Documents