A TÉRI KÉPESSÉG VIZSGÁLATA A 14-16 ÉVES MŰVÉSZETI KÉPZÉSBEN RÉSZESÜLŐ TANULÓKNÁL A kutatást végezte és a posztert készítette
dr. Bredács Alice, Ph.D. PTE, MK
A festményt készítette: Friesz Bernadett, Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, 2013
: a „két- és háromdimenziós alakzatok észlelésének és az észlelt információk, tárgyak és viszonylatok megértésére és problémák megoldására való felhasználásának” a képessége. (Pellergino és mtsai., 1984; Eliot, 1987) Két alfaktora van: a (térbeli helyzetek egymáshoz való viszonyai: fölötte, alatta, mögötte, stb.) és a (álló vagy mozgó tárgyak, téri formák elképzelése, és ennek alapján történő elemzése, manipulációja). Mindkettőhöz szükséges a fejlett , az utóbbihoz jó is kell. (1. ábra.) 1. ábra. A téri képességek bemutatása a feldolgozási sebesség-teljesítmény és az egyszerű-összetett feldolgozási dimenziók összefüggésében. Forrás: Pellergino és mtsai., 1984 és Eliot, 1987.
Gyorsaság Egyszerű
Teljesítmény Összetett
Gulyás János és Kárpáti Andrea (2002) – McGee képességmodellje alapján – a téri képesség két fő összetevőjének a és a tartják. a globális látvány befogadásának mentális folyamata (amely a látvány értelmezésére és ennek belső szemléleti képpé való konstruálására, azonosításra szolgál, segítségével a vizuális mintát és a belső sémákat megfelelteti egymásnak a személy). E képességbe a következő részképességek tartoznak: az egészlegesség észlelése, a részleteken való felülemelkedés, a szituáció egészének megértése, az irányított – elemző megfigyelés a domináns vizuális mező kontrollálásával, e mezőtől való teljes elvonatkoztatással és új struktúra létrehozásával. Az irány-, pozíció- és méretlátás a kép pontosítására szolgál. olyan összetett mentális tevékenység, amelyben a képzeleti munka dominál (és nem az egészleges kép összeállása). Ezt szolgálja az alakzatok, testek képzeleti transzformálásának képessége, a virtuális mozgatás képessége, mindezek belső megjelenítésével kapcsolatos műveletek végzése, azaz a képzeleti kép módosítása. (2. ábra.) E modell alapján megkonstruált feladatok felhasználásával több időkorlátozott tesztváltozat állítható össze, így a párhuzamos vagy nyomkövetéses vizsgálatok is megoldhatók.
A feladatok készítésénél a szerzők figyelembe vették a tantervi követelményeket, a tanítási gyakorlatban fellelhető feladatokat, a pszichometriában alkalmazott teszteket, a tesztelmélet szakirodalmát és a kognitív pszichológia kutatási eredményeit. 2. ábra. A feladatok típusai és a lefedett részképességek. Forrás: Gulyás és Kárpáti (2002: 89): A térszemlélet teszt leírása alapján szerkesztette Bredács (2011)
A jó téri képesség örökletes, de – bizonyos kritériumok mellett és adott életszakaszban (főleg 12–16 éves kor között) – fejleszthető, ezután műveletrendszere rögzül. (Séra, 2002). Fejlesztésének a hazai oktatásban komoly múltja van. Kitüntetett fejlesztendő képességterülete a vizuális művészeteknek és a geometriának, de a tantárgyközi szerepe is jelentős. A téri képesség főleg a valós térben végzett feladatmegoldások által fejlődik (ilyenek például az építő, tárgyalkotó, plasztikai gyakorlatok). Programszinten (a vizuális nevelés mellett) az első téri képességet is fejlesztő oktatási program a Leonardo Program volt (kidolgozását Kárpáti Andrea vezette, 1992). A kutatócsoport öt alternatív tantervet próbáltak ki. Később a NAT-ban és a Kerettantervben is szerepet kapott a téri képesség, három területen: a képzőművészetben, a vizuális kommunikációban és a környezetkultúra-design tantárgyban. Jelenleg a térszemlélet képességeinek szoftveres vizsgálatának kidolgozása folyik az eDIA és a GeoGebra szoftver felhasználásával. (Babály, Kárpáti és Budai, 2013) A téri képesség fejlettségében a fiúk és a lányok nemi jellegzetességei közismertek, de az eltérés mértékében, jellegében, megjelenési idejében nincs konszenzus.
A fiúk térbeli tájékozódása serdülőkoruktól pontosabb és már kialakult megoldási stratégiáik vannak. Főleg a háromdimenziós feladatok megoldásában eredményesek. A lányok inkább a verbális megoldásokra törekszenek. Ha a különbség az eltérő nevelésből adódik, úgy célirányos gyakorlással ki lehet küszöbölni. Ezért elvileg a művészeti képzésben részesülőknél a nemi különbségnek csökkennie kell.
Jobbak-e a művészetet tanulók téri képességei, mint a művészetet nem tanulóké? Olyan különbség van-e a művészetet tanulók művészeti területenkénti csoportjai között, amilyenre a tanáraik számítanak? A korábbi kutatási eredményekhez hasonlóan alakulnak-e a különbségek a fiúk és lányok téri képességei között?
A kutatást 14-16 éves művészetet tanulók körében végeztem. A téri képességen kívül a kreativitásukkal, az érzelmi intelligenciájukkal, a pszichológiai immunkompetenciájukkal és a motivációjukkal is vizsgáltam. Az adatokat 2005–2009 között vettem fel hat magyarországi városi iskolában. A 300 fős mintát öt és két csoportra bontottam. (Az öt csoportba: a rajzot,
zenét, táncot és színészetet tanulók tartoztak, az ötödik csoport a kontrollcsoport volt; a két csoportba: a művészetet tanulókat és a művészetet nem tanulókat soroltam.) (1. táblázat.) 1. táblázat. A minta Rajzot tanulók Zenét tanulók Táncot tanulók Színművészetet tanulók Kontrollcsoport Összes 60 fő 60 fő 60 fő 60 fő 60 fő 300 fő
A vizsgálathoz a használtam (3. ábra), amely a háromdimenziós forgatás alapján a vizuális megragadás és a verbálislogikai tudatosság képességeit mutatja. Emellett a vizsgált tanulókat tanító tanárok véleményét kérdeztem meg arról, hogy fontosnak tartják-e tanulóik téri képességének fejlesztését a művésszé vallás folyamatában. Feladat: Hány kockából áll az alábbi kocka? (A közvetlenül nem látható részeken nincs hiányzó kiskocka.) Írd le, hogy hogyan gondolkodtál! 3. ábra. A Kocka teszt. Forrás: Varga László (1999): Térszemlélet-fejlesztés kockával kapcsolatos feladatokkal. JGYF Kiadó, Szeged, 10. o.
(Az adatokat az SPSS statisztikai programmal dolgoztam fel.) : • • • • • •
3-szor jobbak a teljes teszten (4. ábra), 2,5-szer jobbak a Kockaszámlálásban (5. ábra), 6-szor jobbak a Verbális indoklásban (6. ábra). Kockaszámlálásban minden csoport jobb, mint a Verbális indoklásban. DE! Művészetet nem tanulóknál több mint 2-szeres a különbség (5-6. ábra). 0,40 0,35 0,30 0,30 0,25 0,20 0,10
0,15 0,10 0,05 0,00
Művészetet tanulók Művészetet tanulók
Művészetetnem nem tanulók Művészetet tanulók
4. ábra. Kocka teszt eredményei a két csoportban
0,50 0,45 0,40 0,40 0,35 0,30
0,30 0,17 0,25
0,25 0,19 0,20
0,20 0,15
0,15
0,10
0,10
0,05
0,05
0,03
0,00
0,00 Művészetettanulók tanulók Művészetet
Művészetetnem nem tanulók Művészetet tanulók
5. ábra. Kockaszámlálás eredményei a két csoportban
Művészetet tanulók Művészetet tanulók
Művészetet nem tanulók Művészetet nem tanulók
-0,05
6. ábra. Verbális indoklás eredményei a két csoportban
• Meglepő: színészek a Kockaszámlálásban Verbális indoklásban • Meglepő: táncosok a Verbális indoklásban 0,70
legjobbak a művészek között, leggyengébbek legjobbak (7-8. ábra). 0,45 0,40
0,60 0,43 0,50 0,37
0,35
0,45
0,27
0,30
0,35
0,40
0,25
0,30
0,20 0,17
0,20
0,25 0,15
0,15
0,10
0,10
0,10
0,03
0,05 0,00
7. ábra. Kockaszámlálás eredményei az öt csoportban
rajz
zene
tánc
színész
kontroll cs.
so po rt
-0,05
Ko nt ro llc
csop.
Sz ín és ze t
ll ro nt o K
0,00
rt kontroll po o cs
Tá nc
et színész sz é ín Sz
Ze ne
nc Tátánc
p. m űv .
ne Zezene
Ké pz ői
őpz é K
. űv rajz m . ip
8. ábra. Verbális Indoklás eredményei az öt csoportban
• A művészetet tanuló lányok jobban teljesítettek, mint a művészetet nem tanuló fiúk. (9-10. ábra.) • 0,45 0,40
0,40 0,31
0,35
0,35 0,29 0,30
0,30
0,25
0,25
0,20
0,20
0,15
0,15
0,10
0,10
0,05
0,05
0,19 0,15
0,00 Fiú fiú
Lány lány
9. ábra. Kocka teszt nemi bontásban a művészetet tanulóknál
0,00
fiú
Fiú
lány Lány
10. ábra. Kocka teszt nemi bontásban a művészetet nem tanulóknál
• A művészetet tanulóknál a verbális indoklást a fiúk a lányokkal megegyezően, a kontrollcsoportban pedig a lányoknál jobban oldották meg. (11-12. ábra.) 0,30 0,25 0,19
0,19
0,20
0,14 0,12 0,10
0,15
0,08 0,06 0,04
0,10
0,03
0,04 0,02
0,05
0,00 -0,02
0,00 Fiú fiú
Lány lány
11. ábra. Verbális indoklás nemi bontásban a művészetet tanulóknál
fiú
Fiú
lány Lány
-0,04 -0,06
12. ábra. Verbális indoklás nemi bontásban a művészetet nem tanulóknál
Az eredmények a kombinált t-próbával és a Kruskal-Wallis teszttel szignifikánsak, de a nemek szerinti bontásban magasak a szórások. Ezért indokolt az eredmények másik teszttel történő további vizsgálata. Nem állítható, hogy a művészetet tanulóknál a jobb teszteredményekben nem játszanak szerepet az eleve jobb téri képességek. Az azonban biztosan kijelenthető, hogy e képességek a direkt fejlesztés hatására (az arra érzékenyített időszakban) valóban ki is fejlődnek. Ezért a közoktatásban nem szabadna elhanyagolni a téri képességek fejlesztésére igen alkalmas vizuális nevelést. Egy longitudinális vizsgálat az említett problémák felderítésére pontosabb válaszokat adhat. A közeljövőben ezen fogok dolgozni.
Babály Bernadett, Kárpáti Andrea és Budai László (2013): A térszemlélet fejlődésének vizsgálata statikus és mozgó ábrás tesztekkel. Előadás. Speciális területek vizsgálata szekció. XI. Pedagógiai Értékelési Konferencia, Szeged, 2013. április 12. Bredács Alice (2012): A zene, tánc, színművészet, képző- és iparművészet területein képzésben részesülő 14-16 éves tanulók csoportjaira jellemző tulajdonságok vizsgálata pszichometriai és pedagógiai eszközökkel, és az eredmények felhasználása a tehetséggondozásban. PhD értekezés, ELTE PPT Könyvtára. Eliot, J. (1987): Models of psychological space. Psychometric, developmental, and experimental approaches. Springer, New York. Gulyás János és Kárpáti Andrea (2002): A térszemlélet teszt. In: Séra László, Kárpáti Andrea és Gulyás János (2002): A térszemlélet. A vizuális-téri képességek pszichológiája, fejlődése és mérése. Comenius Bt. Kiadó, Pécs. Kárpáti Andrea (1992): Leonardo Program - a vizuális nevelés öt modellje. Akadémiai Kiadó, Budapest. Pellegrino, J. W.; Alderton, D. L. and Shute, V. J. (1984): Understanding spatial ability. Educational Psychologist, 19, 239–253. Séra László (2002): A vizuális téri képességek és pszichometriai fejlődési és kísérleti megközelítésük. In: Séra László, Kárpáti Andrea és Gulyás János (2002): A térszemlélet. A vizuális-téri képességek pszichológiája, fejlődése és mérése. Comenius Bt. Kiadó, Pécs.