1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A Kistérség Bács-Kiskun megye déli részén, a Duna-Tisza közi Felső-Bácskában helyezkedik el. Borota község a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás tagja, mely 2004. július 1. napján alakult négy, a Jánoshalmi Statisztikai Kistérséget alkotó települési önkormányzat (Borota, Jánoshalma, Kéleshalom, Mélykút) részvételével. 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Bács -Kiskun megye területfejlesztési programjának általános elemei a helyspecifikus elemek kivételével érvényesíthetők a településen. Kiemelt jelentőséggel a „Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás” és a „Homokhátság és FelsőBácska kulcsfontosságú vízgazdálkodási fejlesztéseinek megvalósítása” programokhoz kapcsolódó fejlesztések bírnak. Különösen a Vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodáshoz szükséges feltételek javítása, (Települési ivóvízellátás fejlesztése, Szennyvízelvezetéssel és kezeléssel kapcsolatos fejlesztések projektek.) Felső-Bácska Helyi Közösség tagja. A térség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája (2008.) az alábbi település szintű problémákat és lehetőségeket azonosítja.
Borota
A település legfontosabb problémája „Infrastruktúra hiányossága, munkanélküliség”
A település legfontosabb lehetősége „M9-es útfejlesztés, turisztikai fejlesztések”
1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Az ország területrendezési tervéről szóló 2003. évi XXVI. törvényben foglaltak a település térségi kapcsolatainak javítását szolgáló M9 autóút, tartalmazza, területfelhasználási kötöttségeket nem jelent. 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai A viszonylag tágas határú településhálózatból következően a szomszédos települések fejlesztései az egyeztetés tanúsága szerint jellemzően nem érintik a települést. A Jánoshalma-Borota közigazgatási határ által átvágott Hergevica major felveti a közigazgatási határ módosításának igényét. 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A településnek nincs hatályos településfejlesztési koncepciója valamint integrált településfejlesztési stratégiája. 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A község - jogszabályi előírásokból következően hatálytalan- összevont rendezési tervét 1979ben hagyták jóvá. (Tervező: Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat) Annak tervi elemeiből a községközpontba tervezett un. intenzív beépítésű sorházas tömb nem valósult meg. A sorházas javaslat hátterében az akkori lakás-hitelezési lehetőségek és nem valós települési igények vagy tervezői ötlet álltak. Az összevont rendezési terv a településszerkezet javításaként a hosszanti tömbök osztását tartalmazta. A településtervezési szempontból indokolt, de a tilalmak illetve kisajátítás költségei az önkormányzat teherbíró képességét meghaladja, ezért nem számolhatunk vele. I.2. Megalapozó vizsgálat
1
1.7. A település társadalma A településen élő összlakosság száma: 1356 fő. A lakosság összetétele: 688 nő és 668 férfi. A lakónépesség számának változása
Év
Fő
2007 2008 2009 2010 2011 2012
1404 1365 1322 1303 1294 1356
Változás 97% 97% 99% 99% 104%
Forrás: TeIR, Borota Községi Önkormányzat – helyi adatgyűjtés Általánosságban elmondható, hogy – miként számos magyar településre jellemző – a község lakossága elöregedő. Állandó népesség
fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti
%
nők 688
férfiak 668
összesen 1356
nők 51%
férfiak 49%
92 23 344 45 184
88 27 437 43 73
180 50 781 88 257
51% 46% 44% 51% 72%
49% 54% 56% 49% 28%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
I.2. Megalapozó vizsgálat
2
Öregedési index
65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 2008 2009 2010 2011
403 273 268 258 257
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 314 208 187 185 180
Öregedési index (%) 128,3% 131,3% 143,3% 139,5% 142,8%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Évtizedek óta csökken a gyermekek és a felnőttek száma, illetve aránya. Ugyanakkor növekszik az 50 év felettiek létszáma. Ez köszönhető az alacsony születési számnak, a magas halálozási aránynak, illetve a fiatal korosztály községből való elköltözésének a nagyobb munkalehetőség és a jobb életkörülmények reményében. Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 17 2009 20 2010 26 2011 31
elvándorlás
egyenleg
28 31 32 26
-11 -11 -6 5
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Természetes szaporodás élve születések száma 2008 8 2009 9 I.2. Megalapozó vizsgálat
halálozások száma 30 27
természetes szaporodás (fő) -22 -18 3
2010 7 30 2011 6 15 2012 4 23 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, helyi adatgyűjtés
év
2001
15 éves és idősebb lakosság száma összesen
-23 -9 -19
15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma
összesen
nő
férfi
összes en
nő
férfi
fő
fő
fő
fő
fő
fő
fő
%
fő
1308
735
573
974
503
471
334
25,5%
232
-
-
-
-
-
-
-
2011 Forrás: TeIR,KSH népszámlálás
I.2. Megalapozó vizsgálat
Összesen
nő
férfi % 31,6 % -
fő 102 -
% 17,8 % -
4
1.8. A település humán infrastruktúrája Egyházak: Borota lakosságának nagy része római katolikus (99%, míg egyéb 1%) vallást gyakorol. Borota közintézményi ellátottsága megoldott. Helyben biztosítottak a közoktatási intézmények (óvoda, általános iskola). Óvoda: 50 fh 2012-2013. év
3 éves
4 éves
5 éves
6 éves
7 éves
Összesen
Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma
8
5
7
14
2
36
Más településről bejáró gyermekek létszáma
-
-
-
-
-
0
az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten)
-
-
-
-
-
0
a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma
5
4
6
6
2
23
a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma
-
-
2
1
-
3
székhely
Ált. iskola: 8 tanterem A születések számának csökkenése és az elvándorlások miatt a nappali oktatásban részt vevők száma csökken. Az iskolában napközi 5. osztályig működik.
Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma
általános iskolások száma
fő
fő
fő
fő
%
2010/2011
46
48
94
20
21,3%
2011/2012
38
50
88
21
23,9%
2012/2013
37
48
85
23
27,1%
tanév
I.2. Megalapozó vizsgálat
napközis tanulók száma
5
Idősek klubja: 30 fh (Üzemeltető: Felsőszentiváni Szociális Szolg. Intézmény) A településen az egészségügyi központban egy-egy vállalkozó háziorvos és fogorvos praktizál, az anya és gyermekvédelmet, iskola-egészségügyi feladatokat egy fő körzeti védőnő látja el. A településen egy gyógyszertár működik. Könyvtár alapítási éve: 1950. 2006 óta e-Magyarország Pont is működik. Jelenleg a Megyei Katona József Könyvtárral könyvtárellátási szolgáltatási megállapodás szerint működik. Tanyagondnoki hálózat működik a településen, jelenleg 1 fő tanyagondok 1 tanyagondnoki gépjárművel áll az arra rászorulók rendelkezésére. Esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. 1.9. A település gazdasága Az 1990-es években a gazdaság szerkezetében jelentős átalakulás ment végbe. Új elemként jelentkezett a privatizáció, az új tulajdonosi réteg kialakulása és a piacgazdaságra történő átállás. Jánoshalma város vonzáskörzetében nincs olyan kiemelkedő természeti kincs vagy jelentősebb ipari, szolgáltatási tevékenység, amely a fejlődés motorja lehetne, kivéve a mezőgazdaságot. Ezért a kistérség gazdasági életében a mezőgazdasági árutermelés, termékfeldolgozás és piacra juttatás alapvető jelentőségű ma is és a jövőben is. Ennek oka elsősorban abban lelhető fel, hogy a nyolcvanas évek végén abbamaradt az Alföld iparosítása, és ennek következtében csak a kis- és középvállalkozások fejlődtek, amelyeknek a lehetőségeit döntően a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődése határozta, határozza meg. A településen nagy mértékű beruházásra jelen helyzetben nincs kilátás. A meglévő vállalkozások próbálnak fenn maradni a nehéz gazdasági helyzetben. A helyi üzemekben, vállalkozásokban többnyire helyi lakosok, családtagok azaz a település mintegy 85%-a dolgozik. Az állami szektorban dolgozók számát 65%-ban helyi lakosok teszik ki. A meglévő vállalkozások típusát tekintve mintegy fele kereskedelem és vendéglátó, továbbá mezőgazdasági, állattartási és feldolgozó iparhoz tartozik. A helyi önkormányzat költségvetéséhez nagymértékben hozzájárul az iparűzési adó bevétele, ami a kivetett és a befizetett összeg között mindig különbséget mutat, ami az adott évben be nem fizetett, de később behajtásra került terheknek tudható be. A gazdasági válság érezhető, különös tekintettel a mezőgazdaság, kereskedelem területén is. Sok cég kényszerül a fejlesztés helyett a fennmaradásra koncentrálni, működni több-kevesebb sikerrel. Az évszázadok során kialakult termelési kultúra az ökológiai adottságokat tükrözi. A gabonafélék szántóföldi termesztése a bácskai löszös hátság területén, gyümölcsösei a rétek és legelők az északi területen (Illancs) honosodott meg. A gazdálkodást itt is nehezíti a több mint másfél évtizedes csapadékhiány. A talajvízszint-süllyedés mértéke ráadásul a megyében itt volt a legnagyobb, következményeit csak a viszonylag külterjes művelési ág megoszlás mérsékli. A homokos talajon többnyire pár holdas kisgazdaságok keretei között zöldséget, gyümölcsöt, bort termeltek.
I.2. Megalapozó vizsgálat
6
1.10. Lakás- és helyiséggazdálkodás A községben a bérlakások száma csekély. Az önkormányzat tulajdonában 4 db ingatlan van, amiből mindössze kettő tölti be a bérlakás funkcióját. Ezek a bérlakások jelenleg is lakottak, az önkormányzat igyekszik gyermekes rászoruló családok részére kiadni az ingatlanokat. 1.11. A táji és természeti adottságok A földrajzi tájbeosztás szerint Borota az Alföld nagytájában található, aBácskai síkvidékközéptájában, Illancs (Észak-Bácskai homokhátság) és az Észak-Bácskai löszhátság (Bácskai löszös síkság) kistáj találkozásánál helyezkedik el. Táji változásokat a történeti térképi mellékletek szemléltetik. A két különböző termőhelyi adottságú kistáj találkozásánál elterülő Borota tájképe tükrözia kettősséget, amely a tájhasználatában is megmutatkozik. Borota nagyobb része a homokvidéken fekszik, csak területének déli 35-40%-a –amely a löszös síkságba nyúlik - középkötött talajú, kiváló termőhelyi adottságú terület, amelyen szántóművelés folyik. A csapadékcsökkenés, a vízhiány azonban korlátozza gazdaságos termelést. A régebben jelentős szőlő- és gyümölcstermő területek lecsökkentek, sok a felhagyott művelésű telekterület. A mezőgazdasági termelés szerepe nagy a falu életében. A futóhomok vonala jól elkülönül a bácskai szántók uralta lösztakarótól. A homokvidéket főként homokmegkötésre szolgáló szárazságtűrő erdők és legelők, rétek uralják. A buckavonulatok közti mélyedésekben a hajdani szikes -, ill. lápi élőhelyek nagy része kiszáradt, beszántották, a megmaradt természeti területek védettséget élveznek. A működő tanyák száma csökkent; a lakósság 10 %-a él külterületen. Az évszázadok során kialakult változatos területhasználatú táj mozaikszerűsége napjainkra megszűnt, az északi homokvidék egységes gyeppé és erdőkké alakult, a déli löszös sík egybefüggő szántóművelésű felületté. Táji változásokat a történeti térképi mellékletek szemléltetik. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Borota közigazgatási területén található védettségi típusok az ökológiai folyosó, magterület és a természeti terület. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. t. 3/1. számú melléklete kihirdette a Nemzeti Ökológiai Hálózatot, melyben a település közigazgatási területe a magterületekkel és az ökológiai folyosókkal érintett. Az ökológiai folyosó részét képezi a Mátételki-Kígyós csatorna és a Weidinger-csatorna és azok partmenti övezete, és egyéb vizes élőhelyek foltjainak láncolata /amelyek főként a buckavonulatok közti mélyedésekben a régebben jelentős területű időszakosan vízborította terület megmaradt szikes, lápos felületei/. Ezek olyan természetes, természetközeli élőhelysávot alkotnak, mely alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék nincs a településen. Ökológiai hálózattal a természeti területek és vízfolyások mentén érintett a külterület. I.2. Megalapozó vizsgálat
7
1.12. Zöldfelületi rendszer vizsgálata Zöldfelület részletes vizsgálata a településszerkezeti terv szakági alátámasztó munkarész (II.3.2. fejezet tartalmazza) 1.13. Az épített környezet Területfelhasználás, településszerkezet A község Bács-Kiskun megye déli részén, Jánoshalmától nyugatra a várostól 10 km-re található. Területe összesen: 8179 ha, 3504 m2 . Földrajzi adottságára jellemző, hogy a homokbuckákkal tarkított síkság mintegy 60%-a homokos, míg 40%-a kiváló termőképességű talajból tevődik össze. Éghajlatára az Alföld éghajlata érvényes, a levegő páratartalma alacsony, a terület országos viszonylatban általában csapadékszegény. A település létezését egy 1237-es levéltári forrás támasztja alá, a borot nép okiratban, első ízben ekkor fordult elő. A falu a zivataros évszázadok során – tatárjárás, törökdúlás, Rákóczi szabadságharc – többször elnéptelenedett. A XV. században Boroti Pál volt a birtokosa, majd 1658-ban a falu Serényi Pál, 1750-ben pedig a Grassalkovich család tulajdona lett. Ők részekre tagolták és így elajándékozták majd eladták. A török uralom alól 1687-ben szabadult fel. 1872-ben önálló község lett egészen a XIX. század végéig, majd a múlt század elejéig Rém község pusztájaként szerepelt. Önálló községgé 1911-ben alakult. Területfelhasználása az említett táji, termőhelyi adottságoknak megfelelően északon jellemzően erdő, délen szántó. Az erdők rossz termőképességű homokos területen valósultak meg. A szántók kiváló illetve jó termőhelyi adottságúak. Az 1900-es évek közepéig különösen az északi homokos területek sűrűn tanyásodtak. A mezőgazdasági átszervezés (tsz-esítés) és a vízhiány miatt a térségben a tanyák száma jelentősen lecsökkent. Napjainkban már csak Felső-Szentkata határrészen találhatók nagyobb számban tanyás beépítések. A belterületet ÉNY-DK-i tengelyre szervezett szabályos derékszögű utcahálózat jellemzi. A hosszanti tömbök ÉK-DNY- rányú összekötése hiányos, de a keresztirányú átkötések reálisan nem valósíthatók meg. a kialakult településszerkezettel, úthálózattal kell számolni. Az ÉNY-DK-i irányú utcákra hosszanti (16-20x50-100 m-es) fésűs beépítésű telkek fűződnek fel. A kisszámban vannak kereszetutcára osztott rövid telkek is. A településközpont építészeti hangsúlyát az utcára forduló mezővárosias karakterű polgárházas beépítés és a rk. templom adja. A beépítés jellemzően földszintes. Épületállagot tekintve vegyes: az 1900-as évek első harmadától a legutóbbi évekig terjedő időszak építészeti műszaki színvonalának megfelelő. Helyi építészeti értékvédelemre érdemes jellemzően a központban találhatók. Műemlék nincs.
I.2. Megalapozó vizsgálat
8
1.14. Közlekedés A település közúti közlekedési szempontból jól megközelíthető. A község külterületén a közigazgatási terület délnyugati oldalán halad az 5412. j. Kiskunhalas - Csávoly összekötő út, amelyhez a település az 5414. j. Jánoshalma - Borota összekötő út révén csatlakozik. A településről észak-nyugati irányban halad az 54116 j. Borota bekötő út. Jelentős úthálózati kapcsolat még a település északi közigazgatási területét érintő országos jelentőségű tervezett M9 autóút, amely tájékoztató jellegű, a nyomvonal nem végleges jelenleg tanulmány terv fázisban van. 1.15. Közművesítés Ivóvízellátás Borota község önálló vízművel rendelkezik. A település belterületének vízellátása a helyi vízbázis fúrt kútjairól történik. A vízbázis 2 db kútja a 74 hrsz.-ú ingatlanon (vízmű telepen) üzemel. A hálózati nyomást és a tüzivíz igényt a belterület DNy – i részén a vízmű telep területén (74 hrsz.-ú ingatlanon) lévő 50 m3-s hidroglóbusz biztosítja. A vízmű vízkezelővel rendelkezik. A Dél-Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program, ezen belül a „Mindennapi vizünk” Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás keretében EU-KEOP forrásból valósul meg Borota vízminőség javítása. A település fejlődésével szükségessé váló vízigény növekedést az előírt minőségben a vízmű, illetve a vízbázis kapacitása – a tisztító technológia korszerűsítésével megfelelő minőségben – a fentiek szerint biztosítani tudja. A község ivóvíz készlete földtanilag védettnek tekinthető, jelenleg szennyeződése nem tapasztalható. A vízmű vízbázisára a különböző pontszerű és diffúz szennyező forrásokon kívül a felhagyott és szabályszerűen meg nem szüntetett mélyfúrású kutak jelentik a legnagyobb potenciális veszélyforrást, ezért eltömedékelésük a rétegvíz készlet védelme érdekében elsősorban indokolt az üzemelő vízbázis védőidomainak védelme érdekében. A vezetékes ivóvízhálózat a település belterületén gyakorlatilag teljesen kiépített (90 % feletti az ellátottság). A belterületen és a belterület bővítésével tervezett belterület melletti gazdasági területek a meglévő hálózat bővítésével elláthatóak és ellátandóak vezetékes ivóvízzel. Külterületen a vízellátás egyedi fúrt kutakból biztosított és biztosítható a későbbiekben is. Borota községi vízmű kútjainak közegészségügyi védőterülete kialakított. A vízbázis egyéb védőterületei még nem kerültek kijelölésre. Egyéb vízbázis, valamint ehhez kapcsolódó védőterületek nem érintik Borota közigazgatási területét. Borota település közigazgatási területét távlati ivóvízbázis, valamint az ehhez kapcsolódó védőterületek nem érintik. Szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás A településen jelenleg szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telep nincs kiépítve és kiépítését a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló többször módosított 25/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben foglaltak sem indokolják, ugyanis Borota 2000 lakosegyenértéknél (LE) kisebb terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású, normál területen lévő agglomerációba nem tartozó település. (Borota nem szerepel a rendelet mellékleteiben.) I.2. Megalapozó vizsgálat
9
Tervek sem készültek és engedély sem került kiadásra a település szennyvízcsatornázására és szennyvíztisztítására vonatkozóan, így az önkormányzat szándékaival összhangban jelen tervben sem számolunk települési szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telep kiépítésével. Borota mellett Rém és Csávoly területéről is a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizeket jelenleg és a jövőben is a települési kommunális szippantott szennyvíz leürítő helyre szállítják. Borota, Rém és Csávoly szippantott kommunális szennyvíz leürítő helye a belterületi lakóterület szélétől É-ÉNy – ra mintegy 1050 m-re található beépítetlen erdőterületekkel körülvett területen. A telep a 0250/31 hrsz.-ú ingatlan ÉK – i részén található, gyakorlatilag egy-egy ülepítő és szikkasztó földmedence, melynek a területe az 1995. szeptember 4-i helyszíni szemlén került kijelölésre, majd 1998-tól 2007-ig, azt követően pedig 2010 óta működik és fogadja Borota mellett Rém és Csávoly szippantott kommunális szennyvizeit. A leürítő helyen évente elhelyezésre kerülő kommunális szippantott szennyvíz mennyisége 6000 m3/év, melyből Borotáról 1794 m3/év mennyiség kerül beszállításra. A szippantott kommunális szennyvizet zárt tartálykocsival szállítják a leürítő helyre, majd gravitációsan ürítik az ülepítő medencébe, mely ülepítést követően a szikkasztó medencében elszikkad. A talajvíz minőségét 1+1 db talajvíz-megfigyelő kúttal ellenőrzik. A szennyvíz leürítő telep szennyező anyag elhelyezési engedélyét az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 73099-1-7/2010. számú határozatával adta ki. Az engedély 2015. december 31-ig érvényes, melynek meghosszabbítása jelenleg folyamatban van. A szippantott szennyvíz (folyékony települési hulladék) leürítő hely védőtávolsága: 500 m lett volna korábban (a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) jelenleg már nem hatályos függelékében foglaltak alapján). Ezen védőterületen belül egyébként nem találhatóak jelenleg – egy tanya kivételével – épületek, építmények. A település közigazgatási területén ezután is keletkező nem közművel összegyűjtött (szippantott) háztartási szennyvizeket továbbra is a települési szippantott kommunális szennyvíz leürítő helyre kell szállítani. Az üzemek technológiai szennyvizei – ha szükséges előtisztítás után – az üzemeltető fogadónyilatkozata birtokában szállítással a nem közművel összegyűjtött szennyvíz fogadó helyre (jelen esetben a Baja városi szennyvíztisztító telep fogadó műtárgya) kerülhet. A szippantott kommunális szennyvíz leürítő hely úgy került kialakításra, hogy biztonsággal be tudja fogadni a várható lakóterület és gazdasági terület bővüléssel járó – a jelenlegi állapothoz képest – többlet kommunális szennyvízmennyiségeket is. Egyedi szennyvízelhelyezés: A szennyvízcsatornával el nem látott területeken, azaz a település közigazgatási területén a szennyvizek elhelyezése részben zárt gyűjtéssel (vízzáróan kialakított medencékben), részben pedig egyedi szennyvíz előkezelést követően szikkasztással történik. A gyakorlati tapasztalatok szerint a valóságban ritka a megfelelő zárt gyűjtő kialakítás és a szakszerű (legalább mechanikai előtisztítást követő megfelelő) szikkasztás is. Általában köztes megoldások találhatóak, melyek talaj- és talajvízszennyező források. (A lakóterületek alatti talajvizek legkomolyabb szennyező forrásai a szakszerűtlenül kialakított szennyvízgyűjtő, elhelyező létesítmények.) Kizárólag zárt gyűjtők (egyedi zárt szennyvíztárolók) kialakítását tartjuk elfogadhatónak.
I.2. Megalapozó vizsgálat
10
Energiaellátás Borota energiaellátása jelenleg a villamos energiára és a földgázra épül. A fosszilis energiahordozók közül a földgáz felhasználás a leginkább meghatározó, a kilencvenes években a belterületen kiépült a vezetékes gázhálózat. Néhány évvel ezelőtt azonban a földgáz árának jelentős emelkedése miatt számottevő arányban tértek vissza a lakóházakban a vegyes tüzelésre. Nagyközép-, közép- és kisnyomású földgázhálózat Borota község belterületének földgázellátását a belterületre D-DK – ről érkező kiépített 6 bar nyomású nagyközép-nyomású gázvezetékről biztosítják. A belterületi lakó- és gazdasági területeket ellátó nyomásszabályzóhoz D – ről Felsőszentiván közigazgatási területe felől döntően mezőgazdasági területeken keresztül érkezik a φ 200 KPE vezeték, mely Borota ellátását biztosító φ 110 KPE vezeték leágazását követően φ 200 KPE csővel halad tovább Érsekhalma, Hajós irányába ÉNy – ra mező- és erdőgazdasági területeken keresztül. Ezen túlmenően a közigazgatási területre érkező vezeték csak Borotát látja el vezetékes földgázzal. A belterület DK – i szélén a Szent István u. Ny – i oldalán a 07/147 hrsz.-ú ingatlanon található a község gázfogadó állomása, ahonnan 3 bar nyomású gázvezeték hálózat került kialakításra a település gázellátására. A nyomásszabályzótól a gerincvezeték a Szent István u.-n vezet. A létesítmények kisnyomású gázellátását ingatlanonként épített 3/0,03 bar nyomásszabályozók beépítésével biztosítják. A háztartások ~ 90 %-a rákötött a hálózatra. A meglévő gáznyomás-szabályzók és a hálózat rendelkezik szabad kapacitással, így a lakó- és gazdasági övezet bővítésével a növekvő gázigény a 3,0 bar nyomású gázhálózat továbbépítésével, illetve nagyobb ipari gázigény esetén a nagyközép-nyomású gázvezetékről nyomásszabályozó telepítésével biztosítható. Villamos energia ellátás A község villamos energia ellátása a középfeszültségű, illetve kisfeszültségű hálózatokon keresztül biztosított. A község villamos energia ellátása több oldalról (K-ÉK – ről Jánoshalma, illetve Ny-DNy – ról Rém irányából) biztosított. A település ellátását a belterületre D-DK – i irányból bekötő 20 kV-s elektromos légvezeték hálózatok biztosítják. A belterületre bekötő 20 kV-s hálózatokról leágazva épültek a belterületi – általában – oszloptranszformátorok, ahonnan 0,4 kV-s kisfeszültségű – általában – légvezeték hálózatok épültek. A településfejlesztéssel érintett területek villamos energia ellátása kis-, illetve középfeszültségű hálózat bővítéssel, esetenként új transzformátor állomások telepítésével biztosítható. Hírközlés A kiépített vezetékes, illetve vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatók a község teljes közigazgatási területét lefedik. A belterületen kiépültek a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatok, míg az egyéb külterületi létesítmények területén a szolgáltatás vezeték nélküli rendszerekkel biztosított.
I.2. Megalapozó vizsgálat
11
2. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ ÖSSZEFOGLALÁS Borota mezőgazdasági település, jelentős erdősültséggel . A település átfogó fejlesztését szolgáló cél a mező és erdőgazdálkodás-, és az azokhoz kapcsolódó gazdaságfejlesztés kihasználva a természeti és földrajzi helyzetből adódó lehetőségeket. A gazdaságfejlesztésen belül a biogazdálkodási tevékenységek és a turizmus elsőbbsége biztosítandó. Az előbbi a mezőgazdasághoz, az utóbbi inkább az erdő-, és vadgazdálkodáshoz köthető. Tevékenységek alatt itt erdő-, mező-, tájgazdálkodás, vidékfejlesztés és élelmiszertermelés és egyéb munkaigényes gazdasági tevékenység és a logisztikai szolgáltatás értendő. Belterületen a közösségi célú területek megtartása és fejleszthetősége a cél. Külterületen a telektulajdonosok és vállalkozások igényeihez igazított fejlesztéseket kell a településrendezés eszközeivel biztosítani. A természeti és épített örökségi értékek a helyi védettség intézményrendszerén keresztül megtartandók. A hagyományos tanyák, mint táji elemek -funkcionális váltással (pl. falusi turizmus) megőrzésre érdemesek.
I.2. Megalapozó vizsgálat
12
