A társadalmi sokszínűség a hír- és politikai magazinműsorokban
Budapest, 2012. június 27.
Bevezetés A médiának fontos szerepe lehet abban, hogy a médiafogyasztók mennyire vannak tisztában egy társadalom sokszínűségével, valamint mennyiben válnak fogékonnyá az egyes társadalmi csoportok problémái iránt. A hazai médiaszolgáltatók közvetve befolyásolhatják a magyarországi társadalmi szolidaritás és ezzel összefüggésben a társadalmi kohézió alakulását. A 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (továbbiakban: Smtv.) egyfelől nevesíti az állampolgárok, valamint a nemzet tagjainak jogát a széleskörű tájékozódásra, másfelől előírja a média hiteles tájékoztatási kötelezettségét. A hírműsorok tekintetében kiemeli a sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatatás követelményét. 1 A 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról (továbbiakban: Mttv.) kimondja, hogy a médiaszolgáltatások sokszínűsége kiemelten fontos érték, valamint az Smtv. rendelkezéseivel összhangban a tájékozódás jogán és tájékoztatás kötelezettségén túl, illetve azokkal összefüggésben, kiemelkedő alkotmányos érdekként említi a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulását és megerősödését. 2 A fentieken túl az Mttv. a közszolgálati médiaszolgáltatás esetében kifejezetten kiemeli a társadalmi sokszínűséggel kapcsolatos célokat. Eszerint a közszolgálati médiaszolgáltatásnak fontos feladata a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, a társadalom speciális csoportjainak (nemzetiségek, vallási közösségek, hátrányos helyzetben lévő csoportok, fogyatékkal élők, a határon túli magyar kisebbségek) bemutatása. A törvény 83. § (1) bekezdése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás céljai közé tartozik: a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni, b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása, c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása, e) nemzetiségek, vallási közösségek valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzetiségek anyanyelvének ápolása, f) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékkal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése, g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele, k) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása, l) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára. A Közszolgálati Kódex a média identitásképző, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatások megkülönböztetett információs szerepét figyelembe véve szintén kiemelten kezeli a társadalmi sokszínűség reprezentációját. A Kódexben foglaltak szerint a közszolgálati média a közösségi kohézió és integráció egyik letéteményese, s mint ilyen, lehetőséget teremt Részletesen lásd: 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól, 10. és 13. §. 2 Részletesen lásd: 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról, 4., 5. és 12. §. 1
3
valamennyi társadalmi rétegnek és csoportnak a nyilvánosságban való megjelenésre. A közszolgálati médiaszolgáltatás céljaiként a Kódex - egyebek mellett - az alábbiakat nevesíti: a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni, ugyanakkor lehetőséget teremt valamennyi társadalmi rétegnek vagy kulturálisan elkülönülő csoportnak az országos nyilvánosságban való megjelenésre, mindezt úgy, hogy segítse az egyes csoportok, rétegek közti közeledést, megértést, az integrálódást, c) a nemzeti, a közösségi, a vallási, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása, a történelmi ismeretek hiteles terjesztése, d) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása és támogatása, f) nemzeti és etnikai kisebbségek, vallási közösségek, valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvének ápolása, g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékossággal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése, tekintettel a közszolgálati médiaszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés jogára, h) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele, l) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása, m) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára. 3 A fentieket szem előtt tartva, az NMHH Műsorelemző osztálya 2010 júliusától folyamatos figyelemmel kíséri, hogy a különböző társadalmi, gazdasági, etnikai csoportok, a határon túli magyarok, a bevándorlók és a fogyatékkal élők miként jelennek meg a magyarországi hír- és tájékoztató jellegű műsorokban. 4 Emellett kimutatást készít a nemek megoszlásáról is. A vizsgálati metodika kialakításánál a francia Legfelsőbb Audiovizuális Tanács (CSA – Conseil Supérieur de l’Audiovisuel) által a társadalmi sokszínűség médiában való megjelenéséről készített tanulmányát tekintettük mintának. Franciaországban a médiával kapcsolatban általános elvárás, hogy tartsa tiszteletben a közönség (politikai, vallási, kulturális) sokféleségét, reprezentálja a nemzeti közösség származási és kulturális sokszínűségét, valamint segítse elő a köztársaság integrációját és erősítse az állampolgári szolidaritás érzését. 5 A CSA 2009. november 10-én elfogadott állásfoglalása szerint ösztönözni kell a francia társadalom sokszínűségének bemutatását az ingyenesen fogható országos csatornákon, valamint a Canal+-n. Ennek érdekében a Tanács megállapodást kötött a műsorszolgáltatókkal, amely tartalmazza, hogy az egyes csatornáknak milyen vállalásokat kell teljesíteniük, valamint megállapítja a kvóták ellenőrzésére szolgáló eljárásokat. A francia műsorszolgáltatók vállalták a társadalom sokszínűségének reprezentálását, a CSA pedig létrehozta az ún. sokszínűség indikátort, amely alapján tartalomelemzéssel mérik az előirányzott kvóták teljesülését. Vizsgálatunk a nemek, a különböző társadalmi, gazdasági, etnikai csoportok és a fogyatékkal élők média3
Közszolgálati Kódex. A magyar nemzeti közszolgálati médiaszolgáltatás alapdokumentuma. 11-12. o. A kisebbségi csoporthoz való tartozás azonosítása történhet fizikai jellemzők, családi vagy utónév vagy „önbevallás” (amikor egy adott csoporthoz tartozó személy ezt saját magáról kijelenti) alapján, illetve kiderülhet a kontextusból vagy a narrációból (kisebbségi kulturális rendezvény, választás stb.). A fogyatékkal élők közé azon szereplők sorolandók, akik fogyatékosságuk látható jeleit viselik, vagy a narrációból kiderül e jellemzőjük. 5 Szekeres Péter: A kisebbségek és az elektronikus média II. Jel-Kép, 2009. 1. sz. 4
4
megjelenéseire terjed ki. A francia hatóság három műsortípust különös figyelemmel vizsgál: a francia vonatkozású beszámolókat a hírműsorokban, a szórakoztató műsorszámokat és a korábban még be nem mutatott hazai gyártású filmeket. Az NMHH vizsgálata – a rendelkezésre álló források és kapacitások korlátai miatt – a hír- és tájékoztató jellegű programokra terjedt ki. A mintába került műsorokról kvantitatív tartalomelemzést készítettünk, hogy az anyagokat különböző módokon osztályozva mérhetővé tegyük, bemutatva azt is, hogy ezek milyen képet közvetítenek a különböző társadalmi csoportokról. A vizsgálatok eredményei megmutatják, hogy mely médiumok/műsorok, mely társadalmi csoportok bemutatására fordítanak nagyobb figyelmet, illetve milyen módon, milyen kontextusban mutatják be e csoportok tagjait. A kontextus feltárása rávilágíthat, hogy az egyes médiaszolgáltatók milyen attitűdökkel fordulnak az egyes társadalmi csoportok felé, illetve a médiafogyasztó milyen képet kap egyfelől a társadalom sokszínűségéről, másfelől az egyes csoportoknak a magyar társadalomban elfoglalt helyéről. Az elemzés az alapadatokon túl összességében és médiaszolgáltatóra/műsorra lebontva egyaránt feldolgozza és táblázatos, valamint szöveges formában bemutatja a kategóriákban meghatározott csoportok médiareprezentációjára vonatkozó adatsorokból nyert eredményeket, az egyes csoporttagok megjelenésének számszerű adatait, azok kontextusát (mely témákban milyen arányban jelentek meg), az egyes csoportok más csoportokkal összevetett megjelenési arányait. Választ ad továbbá olyan alapvető kérdésekre, hogy az egyes társadalmi csoportok megjelenése miként reprezentálja azok társadalomban elfoglalt helyét. Megmutatja-e őket, vagy „láthatatlanok” maradnak, bemutatásuk sokoldalú és tükrözi-e az egyes csoportokon belüli sokféleséget, vagy a megjelenések témájának többsége alapján sztereotipizált, homogenizált-e a róluk közvetített kép? A kisebbségi csoportoknál szintén a megjelenés kontextusai alapján (azaz, hogy milyen témákban domináns a jelenlétük) kimutatható, hogy a magyar társadalom integráns, hasznos és tevékeny szereplőiként jelennek-e meg (a munkaerőpiac, az iskolarendszer tagjai, a kultúra és a tudomány képviselői), vagy elsősorban mint társadalmi probléma (az egészségügyi-, vagy a szociális ellátórendszer haszonélvezői, konfliktusok résztvevői), vagy kulturális érdekesség stb. Az elemzés kitér arra is, hogy az egyes csoportok tagjai milyen társadalmi szerepekben tűnnek föl, azonosításuk a médiafogyasztó számára egyéniségük (foglalkozásuk, tisztségük, intézményi kötődésük stb.), vagy kizárólag csoporttagságuk (fogyatékkal élő, kisebbségi, nyugdíjas stb. mivoltuk) alapján lehetséges. Vizsgált csoportkategóriák: Társadalmi-gazdasági kategóriák • Civil szervezetek képviselői • Szakszervezetek, érdekvédelmi szervezetek képviselői • Nyugdíjasok • Munkanélküliek • Tanulók (általános- és középiskolai diákok, felsőoktatásban tanulók) • Mezőgazdaságban dolgozók • Iparban dolgozók • Szolgáltatásban dolgozók Nemzeti- és etnikai kisebbségek, bevándorlók, határon túli magyarok • Magyarországi nemzeti kisebbségek • Magyarországi etnikai kisebbség (romák) • Határon túli magyarok (kivándorolt magyarok is) • Bevándorlók, migránsok, menekültek • Gazdasági célból Magyarországon élő külföldiek
5
Fogyatékkal élők Azon személyek sorolandók ide, akik fogyatékosságuk látható jeleit viselik, vagy a narrációból kiderül e jellemzőjük. • érzékszervi fogyatékosok • értelmi fogyatékosok • halmozottan fogyatékosok Nemek • Férfi • Nő Szereplő tisztsége, foglalkozása, intézményi kötődése Témakategóriák (amelyekhez kapcsolódva az egyes csoportok tagjai megjelenhetnek) • kormány működése • belpolitikai ügyek (az Országgyűlés, a köztársasági elnök tevékenysége stb.) • önkormányzatok tevékenysége • pártpolitika • államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás működése • külpolitika, EU • civil szervezetek tevékenysége, jótékonyság • gazdasági aktivitás, munkaerőpiaci-helyzet • oktatási szféra (az oktatás helyzete, felvételik, érettségik stb.) • egészségügy helyzete • szociális problémák • közéleti botrányok • nem közéleti botrányok • bűncselekmények • kisebbségek helyzete • megemlékezések, ünnepek, művészeti és kulturális események • balesetek, természeti katasztrófák • bulvár (érdekességek, szenzációk) • információs híradások A vizsgálat mintája Vizsgálatunk az alábbi médiaszolgáltatókra, illetve műsorokra terjedt ki: MTV1: Híradó (esti), Ma reggel, Este; Duna TV: Híradó, Közbeszéd; MR1 180 perc, Déli Krónika, Esti Krónika, Ütköző; TV2: Tények, Mokka; RTL Klub: Híradó; Class FM: Hírek; Neo FM: Hírek; ATV: Híradó, Egyenes beszéd; Hír TV: Híradó 21, Rájátszás; Echo TV: Híradó. A fenti műsorszámokat minden megjelenésük alkalmával vizsgáltuk. A vizsgált társadalmi csoportok demográfiai jellemzői A különböző társadalmi csoportok szociológiai-demográfiai jellemzőiről elsősorban, de nem kizárólag a legutóbbi (2001. évi) népszámlálás szolgál adatokkal. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy 1) az azóta eltelt tíz évben jelentős változások történhettek a lakosság összetételében; 2) egyes kisebbségi csoportoknál (elsősorban a romáknál) mindig fennáll a látencia, azaz hogy jóval kevesebben vallják magukat a kisebbséghez tartozónak, mint ahányan valójában kötődnek az adott csoporthoz.
6
Inaktív csoportok 2011 III. negyedévében 10,7 százalék volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Az állástalanok száma átlagosan 462 ezer volt. A munkanélküliek a teljes népesség 4,62 százalékát tették ki. 6 Az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 2011 januárjában 2 millió 921 ezer személy részére összesen közel 258 milliárd forint nyugdíjat, járadékot, illetve nyugdíjszerű ellátást folyósított. Az ellátottak a népesség 29 százalékát tették ki. 7 Fogyatékkal élők A fogyatékos emberek létszáma 2001-ben 577.000 fő volt, arányuk a népességen belül 5,7 százalékot tett ki. 8 Kisebbségek, migránsok A 2001-es népszámlálás során a 9.627.778 érdemi válaszadóból 313.832 fő, azaz 3,26 százalék jelzett valamilyen nemzeti, etnikai kisebbségi kötődést, az alábbiak szerint: • 189 984 – cigány, romani, beás • 62 105 – német • 17 693 – szlovák • 15 597 – horvát • 7 995 – román • 5 070 – ukrán • 3 816 – szerb • 3 025 – szlovén, vend • 2 962 – lengyel • 2 509 – görög • 1 358 – bolgár • 1 098 – ruszin 9 • 620 – örmény A fenti adatok önbevalláson alapulnak, így erős fenntartásokkal kezelendők. Az önbevallással együtt járó látencia a cigányság esetében a legnagyobb: a téma kutatói a cigányság tényleges számát a népszámlálási adatokhoz képest jóval magasabbra, általában 600.000 fő körülire becsülik. Egy 2003-ban Kemény István és munkatársai által készített vizsgálat 520.000 és 650.000 fő közé tette a magyarországi romák számát, amely akkor a népesség 5,1-6,4 százalékát jelentette. A Magyarországon élő külföldiek száma 2011-ben 206.909 fő volt. 10 Eszerint a bevándorlók, migránsok, illetve a gazdasági célból itt tartózkodó külföldiek a hazai népesség mintegy 2 százalékát tették ki. A férfiak és nők megjelenési aránya A 2001-es népszámlálás adatai szerint az 1000 férfira jutó nők száma országosan 1102 fő volt 11, azaz a magyarországi népesség 47,6 százaléka férfi, 52,4 százaléka pedig nő volt.
6
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog21109.pdf http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/nyugdij/nyugdij11.pdf 8 http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/12/12_1_osszef.pdf 9 KSH: A népesség anyanyelv, nemzetiség és nemek szerint, 1900–2001. http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/18/tables/prnt1_28.html 10 KSH: Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok földrészek, országok és nemek szerint, január 1. (1995–)(2/2) http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnvn001b.html 11 http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/18/18_2_osszef.pdf 7
7
Alapadatok A vizsgált társadalmi csoportok megjelenési aránya a mintába került műsorok összességében 17,9 százalék volt. Ezen belül leginkább a kereskedelmi médiaszolgáltatók hírműsorai szerepeltették leggyakrabban, összességében 20,7 százalékos arányban azokat. A közszolgálati és közéleti hírműsorok egyaránt 17 százalék körüli megoszlásban, a magazinműsorok 14,4 százalékban számoltak be a fenti csoportokkal kapcsolatos eseményekről (1. ábra). 1. ábra: A kiemelt társadalmi csoportok aránya az összes szereplőhöz képest a hír- és magazinműsorokban
Minden médiaszolgáltatónál és műsortípusban a gazdaság szereplői jelentek meg leggyakrabban, összességében 43,8 százalékban. A nemzeti kisebbségek intézményeinek megjelenései 0,7 százalékot tettek ki, a legmagasabb arányt (1,3 százalékot) a közéleti hírműsorokban érték el. Jelentős média megjelenéshez jutottak az érdekvédelmi szervezetek (22 százalék), a civil szervezetek (15,9) és az inaktív társadalmi csoportok (17,6). Utóbbiak a kereskedelmi hírműsorokban a vizsgált csoportokon belül 28,9 százalékos arányban jelentek meg, ami a többi műsorral összehasonlítva feltűnően magas szám (2. ábra).
8
2. ábra: A kiemelt társadalmi csoportok megoszlása a hír- és magazinműsorokban
A gazdaság szereplői A leggyakrabban megjelenő csoport a gazdaság szereplői voltak. A csoporton belüli szereplési arányok a tercier szféra kiemelten magas, átlagosan 74,6 százalékos prezentációját mutatták. Az ipar és a mezőgazdaság képviselői jóval kevesebb megjelenéshez jutottak (17,1 illetve 8,3 százalék) (3. ábra). 3. ábra: A gazdaság szereplőinek megoszlása a hír- és magazinműsorokban
9
Szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek A hazai szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek egymáshoz viszonyított megjelenési aránya összességében 30-70 százalék volt (4. ábra). 4. ábra: A szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek megoszlása a hír- és magazinműsorokban
Civil szervezetek A civil szervezetek közül elsősorban (70,9 százalék) az országos társulások szerepelhettek gyakran a vizsgált hír- és politikai magazinműsorokban. Ezek megjelenési arányában a különböző műsortípusoknál jelentős különbségeket találtunk. A kereskedelmi hírműsorokban mért 58,4 százalékkal szemben a közéleti híradásokban, valamint a magazinműsorokban jóval magasabb, 81,7, illetve 80,4 százalékos megjelenést regisztrálhattunk. Ugyanakkor a kereskedelmi híradók a civil szférával foglalkozó híregységeiken belül kiemelkedően magasan (25 százalékban) reprezentálták a helyi civil szervezeteket, míg az átlagos érték ennél a csoportnál 15,2 százalék volt. Az összes médiaszolgáltatót és műsortípust tekintve alig jutottak megjelenéshez (2,7 százalék) a fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezetei (5. ábra).
10
5. ábra: A civil szervezetek megoszlása a hír- és magazinműsorokban
Inaktívak A társadalom munkaerőpiaci szempontból inaktív csoportjai között a fiatalok (gyerekek, óvodások, tanulók) jelentek meg a legtöbbször (68,1 százalék). Mellettük jelentős médiareprezentációval rendelkeztek a nyugdíjasok (23,3 százalék). A munkanélküliek megjelenése minimális, összességében 1,2 százalék volt (6. ábra). 6. ábra: Az inaktív csoportok megoszlása a hír- és magazinműsorokban
Az inaktív társadalmi csoportok médiareprezentációja a megjelenések témáját tekintve rendkívül eltérő volt. A vizsgált műsorokban legtöbbször (2102 esetben) a gyerekek és diákok csoportjához kapcsolódó hírek jelentek meg. Ezek között a leggyakrabban 11
feldolgozott témacsoportok a balesetek, természeti katasztrófák (22,1%), a bűnözés (15,5 %) és a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra (12,9 %) témakörei voltak. A másik viszonylag gyakran szereplő csoport a nyugdíjasoké volt, összesen 727 megjelenéssel. Ők leginkább (21,2%-ban) a bűnözésről szóló tudósításokban szerepeltek. Emellett viszonylag magas arányban jelentek meg a balesetek, természeti katasztrófák témáiban (19,7%), valamint a kormány működését feldolgozó tudósításokban (11,1%). A magyarországi hajléktalanokkal összesen 355 alkalommal foglalkoztak a műsorok, elsősorban az egészségügy helyzetét érintő anyagokban (29,9%). Megjelenéseik 13,8 százaléka a kormány működéséről szólt, 11 százaléka pedig a civil szféra ügyeiről. Munkanélküliek 39 alkalommal szerepeltek a műsorokban. Reprezentációik 23,1 százaléka az egészségügy helyzetét, 20,5 százaléka a kormány működését feldolgozó tudósításokban jelent meg, míg 12,7 százalékuk a gazdasági szféra ügyeihez kapcsolódott. A vizsgálatok eredményei azt is megmutatták, hogy az egyes médiumok/műsorok mely társadalmi csoportok bemutatására fordítottak nagyobb figyelmet, illetve milyen kontextusban mutatták be e csoportok tagjait. (A részleteket lásd a melléklet 2. sz. táblázatában.) Kissebségek A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők 2,8 százalékos arányban jelentek meg a vizsgált műsorokban, leggyakrabban (4 százalék) a közszolgálati híradókban, legritkábban pedig (1,6 százalékban) a kereskedelmi médiaszolgáltatók híradásaiban (7. ábra). 7. ábra: A kisebbségi szereplők aránya a hír- és magazinműsorokban
Az egyes kisebbségek egymáshoz viszonyított szereplési arányai jelentősen eltértek médiaszolgáltató-típusonként és műsoronként. E csoportokon belül a közszolgálati hírműsorokban 74,4 százalékos aránnyal a határon túli magyarok megjelenítése dominált. A kereskedelmi híradókban a romák prezentációs aránya 59,3 százaléka volt a bármilyen kisebbségi szereplők számára allokált megjelenéseknek. A közéleti hírműsorokban a határon 12
túli magyarok 55,9, a romák 36,1 százalékban voltak láthatóak. A magazinműsorok az előbbieket 63,9, utóbbiakat 31,7 százalékban szerepeltették. Az összesített adatok szerint ugyanez az arány pedig 60,5, illetve 30,6 százalék volt, míg a hazai nemzeti kisebbségek 1,2 százalékos szereplési arányt értek el. Viszonylag jelentősnek mondható a valamilyen gazdasági célból (általában Magyarországon dolgozó külföldi munkavállalóként, cégvezetőként) itt élők csoportjának reprezentációja (6 százalék). A bevándorlók, migránsok megjelenései a kereskedelmi hírműsorok (3,8 százalék) kivételével sehol nem érték el a 2 százalékot, arányuk összességében is csak 1,7 százalékot mutatott (8. ábra). 8. ábra: A nemzeti kisebbségek csoportjainak megoszlása a hír- és magazinműsorokban
Az egyes kisebbségek médiareprezentációja a megjelenések témáját tekintve jelentős különbségeket mutatott. Az összes vizsgált műsorban a hazai nemzeti kisebbségek (összes megjelenés: 37) elsősorban az egészségügy helyzetét feldolgozó tudósításokban (37,8%), külpolitikai témákban (21,6%), valamint a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra kontextusában (18,9%) szerepeltek. A nemzeti kisebbségekhez képest a romák egyrészt jóval többet (979 esetben) jelentek meg, másrészt alapvetően más képet mutattak. Leggyakrabban (19,1%) a bűnözés kontextusában jelentek meg, de viszonylag sokat szerepeltek az egészségügy helyzetéről szóló beszámolókban (13,8%), illetve a kormány működését bemutató híradásokban (13,4%) is. A Magyarországon politikai, gazdasági célból tartózkodó migránsok (összes megjelenés 45) esetében a bűnözés témájában való megjelenés volt a legerőteljesebb (62,2%). A fentiek mellett elsősorban a külpolitika és az Európai Unió (28,9%), valamint a balesetről, természeti katasztrófákról szóló beszámolókban (4,4%) jelent meg a szóban forgó csoport. A gazdasági célból itt élők (összes megjelenés 170) leginkább a bűnözés (29,4%) és a közéleti botrányok (20,6%) kontextusában, valamint a gazdasági szféra eseményeit feldolgozó tudósításokban (12,9%) kerültek be a vizsgált műsorokba. A kisebbségi csoportok közül a határon túli magyarok szerepeltek leggyakrabban (1998). Esetükben a legkiemeltebb téma a külpolitika és az Európai Unió (54,8%) volt, de jelentős 13
arányban jelentek meg a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra kontextusában (15,5%) is. A fentieken túl a kormány működését bemutató híradásokban volt komolyabban érzékelhető a jelenlétük. A minoritásokat az egyes műsortípusok különböző arányban és kontextusban jelenítették meg. A közszolgálati és a közéleti híradók, valamint a magazinműsorok leggyakrabban a határon túli magyarok csoportjával foglalkoztak, elsősorban a külpolitikai és EU-s ügyek ismertetésekor. A kereskedelmi hírműsorokban legtöbbször a romák szerepeltek, elsősorban a bűnözésről szóló tudósításokban. (A részleteket lásd a melléklet 3. sz. táblázatában.) Fogyatékkal élők A fogyatékkal élők megjelenése minden műsortípusnál elenyésző volt: összességében 0,3 százalék, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fogyatékkal élők a magyar médiafogyasztók számára „láthatatlanok” maradtak (1. táblázat). Megjelenésük aránya különösen éles kontrasztot mutat a 2001. évi népszámlálás adatai által mutatott arányukkal összevetve (amely a teljes népességen belül 5,7 százalék volt). 1. táblázat: A fogyatékkal élők aránya a hír- és magazinműsorokban (N=88669) fogyatékkal élő nem fogyatékos közszolgálati hírműsorok 0,3 99,7 kereskedelmi hírműsorok 0,4 99,6 közéleti hírműsorok 0,2 99,8 magazinműsorok 0,3 99,7 összesen 0,3 99,7 A fenti csoporton belül a legmagasabban reprezentált közösség a testi fogyatékkal élők voltak 38,3 százalékkal. Az érzékszervi fogyatékkal élők tették ki az összes fogyatékkal élő szereplő 28,8, az értelmi fogyatékkal élők pedig a 25,5 százalékát (9. ábra). 9. ábra: A fogyatékosok megoszlása a hír- és magazinműsorokban
14
A fogyatékkal élők médiareprezentációja a megjelenések témáját tekintve rendkívül egysíkú volt. Megjelenéseik (összesen 336 eset) nagy része (41,4%) az egészségügy eseményeit bemutató témák tárgyalásához kötődött. Emellett gyakrabban a kormány tevékenységét ismertető anyagokban (15,8%), valamint a megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra témáit feldolgozó tudósításokban (11%) szerepeltek. (A részleteket lásd a melléklet 4. sz. táblázatában.) A férfi-nő megoszlás A nemek megjelenési arányai átlagosan négyötödös többséget mutattak a férfiak javára. A nők legtöbbet (29,6 százalék) a kereskedelmi hírműsorokban, legkevesebbet (11,9 százalék) pedig a magazinműsorokban szerepeltek (10. ábra). 10. ábra: A férfiak és nők megoszlása a hír- és magazinműsorokban
A bemutatás módja A bemutatás módja az egyes csoportokhoz tartozó szereplők esetében rendkívül eltérő volt. Az összes műsortípus minden szereplőjét tekintve névvel és beosztással/foglalkozással a szereplők 49,8 százalékát mutatták be. Ezen belül a legmagasabb arányban (57,1%) a nemzeti kisebbségek képviselőit. Hozzájuk képest a romák jóval kisebb megoszlásban tűntek fel a programokban (25,7%). A fogyatékkal élők esetében mindössze 19,8 százalékuk szerepelt ekként. A nemek bemutatásánál a részletes reprezentációt tekintve jelentős eltérést tapasztaltunk: a férfiak 63,8 százalékát, míg a nők 52,4 százalékát jelenítették meg névvel és beosztással/foglalkozással. Hasonló tendencia volt megfigyelhető a bemutatás nélküli szereplők arányában, amely a nőknél 21,5, a férfiak esetében 8,3 százalék volt. (A bemutatás módjának részleteit lásd a melléklet 5-9. sz. táblázataiban.)
15
Összegzés A kiemelt társadalmi csoportok összes megjelenésének aránya a megelőző félévhez (2011. január-június) viszonyítva alig változott (4 ezrelékkel csökkent). Az egymáshoz viszonyított arányukban csupán egyetlen említésre méltó változást regisztrálhattunk, nevezetesen a nemzeti kisebbségek intézményeinek megjelenései a megelőző hat hónap 1,3 százalékáról 0,7 százalékra csökkentek. Az inaktív csoportok belső arányait tekintve szintén említésre méltó elmozdulással szembesültünk: az előző félévben 2,6 százalékos arányban szereplő hajléktalanok súlya 7,5 százalékra nőtt. Az ugrásszerű növekedést magyarázhatja, hogy általában a tél közeledtével a médiumok egyre többet foglalkoznak a hajléktalan-ellátás akut problémáival. A hajléktalan-reprezentációban megjelenő többlet a fiatalok (gyerekek, óvodások, tanulók) oldalán jelentkezett hiányként. A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők megjelenése lényegében nem változott (2,6, illetve 2,8%), ahogy az sem, hogy a legmagasabb reprezentációt továbbra is a közszolgálati műsorokban produkálták. Jelentős változást tapasztaltunk az egyes kisebbségek egymáshoz viszonyított szereplési arányaiban. Míg a romák reprezentációja az előző félévben az összes műsortípust figyelembe véve 43,9 százalék volt, addig ez 2011 második felére 30,6 százalékra esett vissza. A leggyakrabban szereplő határon túli magyarok esetében mindez fordított irányt mutatott. Itt a korábbi 47 százalékos arány a vizsgált periódusban 60,5 százalékra nőtt. Ez a tendencia egyaránt minden médiaszolgáltatóra jellemző volt. A fogyatékkal élők médiareprezentációja nőtt ugyan, de a rendkívül alacsony esetszám miatt az 50 százalékos emelkedés (0,2-ről 0,3%-ra) alig érzékelhető. A fogyatékkal élők a korábbiakhoz hasonlóan most is elsősorban valamilyen egészségügyi témához kapcsolódva kerültek a nyilvánosságba. A nemek megjelenési arányai továbbra is egyoldalúságot tükröztek, hiszen átlagosan négyötödös többséggel rendelkeztek a férfiak a hírműsorokban.
16
Melléklet 2. sz. táblázat
közszolgálati hírműsorok
a kormány működése belpolitikai ügyek
önkormányzatok működése pártpolitika
államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltat ás működése külpolitika, EU civil szféra
gazdasági szféra
oktatási szféra
egészségügy helyzete közéleti botrány
nem közéleti botrányok bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa bulvár hírek információs híradások Egyéb Összesen
Inaktívak megjelenése témacsoportonként gyerekek, óvodások, diákok, egyetemisták munkanélküliek hajléktalanok nyugdíjasok 55 3 15 24
Összesen 97
13,5% 4
30,0% 0
11,1% 12
11,7% 5
12,8% 21
1,0%
,0%
8,9%
2,4%
2,8%
19
0
8
1
28
4,7% 2
,0% 0
5,9% 5
,5% 3
3,7% 10
,5%
,0%
3,7%
1,5%
1,3%
7
0
0
3
10
1,7%
,0%
,0%
1,5%
1,3%
10
0
0
4
14
2,5% 38
,0% 1
,0% 19
1,9% 8
1,8% 66
9,3%
10,0%
14,1%
3,9%
8,7%
9
2
0
29
40
2,2%
20,0%
,0%
14,1%
5,3%
39
0
0
0
39
9,6%
,0%
,0%
,0%
5,1%
32
4
40
13
89
7,9%
40,0%
29,6%
6,3%
11,7%
0
0
1
1
2
,0%
,0%
,7%
,5%
,3%
1
0
1
1
3
,2% 52
,0% 0
,7% 26
,5% 34
,4% 112
12,8% 68
,0% 0
19,3% 1
16,5% 35
14,8% 104
16,7%
,0%
,7%
17,0%
13,7%
60
0
5
38
103
14,7%
,0%
3,7%
18,4%
13,6%
8
0
0
3
11
2,0% 2
,0% 0
,0% 2
1,5% 3
1,5% 7
,5% 1
,0% 0
1,5% 0
1,5% 1
,9% 2
,2% 407
,0% 10
,0% 135
,5% 206
,3% 758
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
17
kereskedelm i hírműsorok
a kormány működése belpolitikai ügyek önkormányzatok működése pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgált atás működése külpolitika, EU civil szféra
gazdasági szféra oktatási szféra
egészségügy helyzete közéleti botrány
nem közéleti botrányok bűnözés megemlékezése k, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa bulvár hírek
információs híradások
Összesen közéleti hírműsorok
a kormány működése belpolitikai ügyek
önkormányzatok működése pártpolitika
államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltat ás működése
37
1
10
11
59
2,7%
5,0%
12,0%
4,1%
3,4%
6
0
2
8
16
,4% 44
,0% 2
2,4% 4
3,0% 2
,9% 52
3,2% 8
10,0% 0
4,8% 1
,8% 5
3,0% 14
,6% 20
,0% 1
1,2% 1
1,9% 3
,8% 25
1,4%
5,0%
1,2%
1,1%
1,4%
1
0
0
0
1
,1% 89
,0% 1
,0% 5
,0% 6
,1% 101
6,4%
5,0%
6,0%
2,3%
5,8%
58
2
1
18
79
4,2%
10,0%
1,2%
6,8%
4,5%
27
0
0
0
27
2,0%
,0%
,0%
,0%
1,5%
134
5
24
10
173
9,7%
25,0%
28,9%
3,8%
9,9%
9
0
0
3
12
,7%
,0%
,0%
1,1%
,7%
60
1
0
8
69
4,3%
5,0%
,0%
3,0%
3,9%
250
4
18
104
376
18,1%
20,0%
21,7%
39,1%
21,5%
143
1
1
7
152
10,4%
5,0%
1,2%
2,6%
8,7%
364
1
12
71
448
26,4%
5,0%
14,5%
26,7%
25,6%
119
1
2
10
132
8,6%
5,0%
2,4%
3,8%
7,5%
12
0
2
0
14
,9%
,0%
2,4%
,0%
,8%
1381
20
83
266
1750
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
36
2
16
36
90
19,1%
33,3%
16,5%
16,4%
17,6%
3
0
9
12
24
1,6% 1
,0% 0
9,3% 12
5,5% 13
4,7% 26
,5%
,0%
12,4%
5,9%
5,1%
5
0
5
8
18
2,7%
,0%
5,2%
3,6%
3,5%
4
0
0
4
8
2,1%
,0%
,0%
1,8%
1,6%
18
külpolitika, EU
civil szféra
gazdasági szféra
oktatási szféra
egészségügy helyzete közéleti botrány
nem közéleti botrányok bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa bulvár hírek információs híradások Egyéb Összesen
magazinműsorok
a kormány működése belpolitikai ügyek
önkormányzatok működése pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltat ás működése külpolitika, EU
civil szféra
gazdasági szféra oktatási szféra egészségügy helyzete
1
0
0
2
3
,5%
,0%
,0%
,9%
,6%
23
0
13
10
46
12,2%
,0%
13,4%
4,5%
9,0%
6
2
0
20
28
3,2%
33,3%
,0%
9,1%
5,5%
11
0
0
0
11
5,9%
,0%
,0%
,0%
2,2%
11
0
27
26
64
5,9%
,0%
27,8%
11,8%
12,5%
0
0
0
8
8
,0%
,0%
,0%
3,6%
1,6%
0
0
0
3
3
,0%
,0%
,0%
1,4%
,6%
16
1
11
13
41
8,5%
16,7%
11,3%
5,9%
8,0%
37
0
1
26
64
19,7%
,0%
1,0%
11,8%
12,5%
29
0
3
33
65
15,4%
,0%
3,1%
15,0%
12,7%
4
1
0
1
6
2,1% 1
16,7% 0
,0% 0
,5% 3
1,2% 4
,5% 0
,0% 0
,0% 0
1,4% 2
,8% 2
,0% 188
,0% 6
,0% 97
,9% 220
,4% 511
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
26
2
8
10
46
20,6%
66,7%
20,0%
28,6%
22,5%
1
0
6
8
15
,8%
,0%
15,0%
22,9%
7,4%
1
0
5
0
6
,8%
,0%
12,5%
,0%
2,9%
3
0
0
5
8
2,4% 7
,0% 0
,0% 0
14,3% 0
3,9% 7
5,6%
,0%
,0%
,0%
3,4%
3
0
0
3
6
2,4%
,0%
,0%
8,6%
2,9%
10
1
2
0
13
7,9%
33,3%
5,0%
,0%
6,4%
5
0
0
0
5
4,0% 7
,0% 0
,0% 0
,0% 0
2,5% 7
5,6% 17
,0% 0
,0% 15
,0% 1
3,4% 33
13,5%
,0%
37,5%
2,9%
16,2%
19
közéleti botrány
0
0
0
1
1
,0% 1
,0% 0
,0% 0
2,9% 0
,5% 1
,8% 7
,0% 0
,0% 4
,0% 3
,5% 14
5,6% 23
,0% 0
10,0% 0
8,6% 2
6,9% 25
18,3%
,0%
,0%
5,7%
12,3%
12
0
0
1
13
9,5%
,0%
,0%
2,9%
6,4%
3
0
0
1
4
2,4%
,0%
,0%
2,9%
2,0%
126
3
40
35
204
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
154
8
49
81
292
7,3% 14
20,5% 0
13,8% 29
11,1% 33
9,1% 76
,7% 65
,0% 2
8,2% 29
4,5% 16
2,4% 112
3,1% 18
5,1% 0
8,2% 11
2,2% 21
3,5% 50
,9% 38
,0% 1
3,1% 1
2,9% 10
1,6% 50
1,8%
2,6%
,3%
1,4%
1,6%
15
0
0
9
24
,7% 160
,0% 3
,0% 39
1,2% 24
,7% 226
gazdasági szféra
7,6% 78
7,7% 6
11,0% 1
3,3% 67
7,0% 152
oktatási szféra
3,7% 84
15,4% 0
,3% 0
9,2% 0
4,7% 84
4,0% 194
,0% 9
,0% 106
,0% 50
2,6% 359
9,2% 9
23,1% 0
29,9% 1
6,9% 13
11,1% 23
,4% 62
,0% 1
,3% 1
1,8% 12
,7% 76
2,9% 325
2,6% 5
,3% 59
1,7% 154
2,4% 543
15,5% 271
12,8% 1
16,6% 3
21,2% 70
16,8% 345
12,9%
2,6%
,8%
9,6%
10,7%
465
1
20
143
629
22,1%
2,6%
5,6%
19,7%
19,5%
134
2
2
15
153
6,4% 15
5,1% 0
,6% 4
2,1% 6
4,7% 25
,7%
,0%
1,1%
,8%
,8%
nem közéleti botrányok bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa bulvár hírek
Összesen
Az összes vizsgált műsor
a kormány működése belpolitikai ügyek önkormányzatok működése pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltat ás működése külpolitika, EU civil szféra
egészségügy helyzete közéleti botrány nem közéleti botrányok bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa bulvár hírek
információs híradások
20
Egyéb
1
0
0
3
4
,0% 2102
,0% 39
,0% 355
,4% 727
,1% 3223
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
Összesen
3. sz. táblázat Kisebbségek megjelenése témacsoportonként
közszolgálati hírműsorok
a kormány működése
egyéb politikai, magyarországi gazdasági gazdasági nemzeti célból célból itt kisebbségi migránsok élők roma 48 2 1 7
határon túli magyarok Összesen 80 138
16,80% 13
11,10% 0
4,30% 0
10,00% 2
7,50% 27
9,40% 42
4,50% 7
0,00% 0
0,00% 0
2,90% 2
2,50% 8
2,90% 17
2,40% 29
0,00% 0
0,00% 0
2,90% 2
0,70% 11
1,20% 42
10,10% 9
0,00% 0
0,00% 1
2,90% 0
1,00% 2
2,90% 12
külpolitika, EU
3,10% 7
0,00% 2
4,30% 7
0,00% 2
0,20% 522
0,80% 540
civil szféra
2,40% 19
11,10% 0
30,40% 0
2,90% 1
48,70% 76
36,80% 96
gazdasági szféra
6,60% 4
0,00% 0
0,00% 0
1,40% 10
7,10% 30
6,50% 44
oktatási szféra
1,40% 3
0,00% 0
0,00% 0
14,30% 0
2,80% 5
3,00% 8
1,00% 55
0,00% 9
0,00% 0
0,00% 1
0,50% 12
0,50% 77
19,20% 13
50,00% 0
0,00% 0
1,40% 14
1,10% 9
5,20% 36
4,50% 4
0,00% 0
0,00% 0
20,00% 2
0,80% 4
2,50% 10
1,40% 46
0,00% 0
0,00% 14
2,90% 20
0,40% 17
0,70% 97
16,10% 24
0,00% 4
60,90% 0
28,60% 3
1,60% 229
6,60% 260
8,40% 4
22,20% 1
0,00% 0
4,30% 4
21,40% 25
17,70% 34
1,40% 1
5,60% 0
0,00% 0
5,70% 0
2,30% 8
2,30% 9
0,30%
0,00%
0,00%
0,00%
0,70%
0,60%
belpolitikai ügyek önkormányzatok működése pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás működése
egészségügy helyzete közéleti botrány nem közéleti botrányok bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média
baleset, természeti katasztrófa bulvár hírek
21
információs híradások
kereskedelmi hírműsorok
0 0,00%
0 0,00%
0 0,00%
0 0,00%
2 0,20%
2 0,10%
Egyéb
0
0
0
0
5
5
összesen
0,00% 286
0,00% 18
0,00% 23
0,00% 70
0,50% 1072
0,30% 1469
100,00% 11
100,00% 0
100,00% 0
100,00% 1
100,00% 1
100,00% 13
3,80% 4
0,00% 0
0,00% 0
2,00% 0
0,80% 5
2,70% 9
1,40% 7
0,00% 0
0,00% 0
0,00% 0
4,20% 5
1,90% 12
2,40% 2
0,00% 0
0,00% 0
0,00% 0
4,20% 1
2,50% 3
0,70% 2
0,00% 0
0,00% 0
0,00% 1
0,80% 1
0,60% 4
külpolitika, EU
0,70% 0
0,00% 2
0,00% 3
2,00% 4
0,80% 25
0,80% 34
civil szféra
0,00% 21
50,00% 0
18,80% 0
7,80% 1
21,20% 2
7,10% 24
gazdasági szféra
7,30% 17
0,00% 0
0,00% 0
2,00% 6
1,70% 5
5,00% 28
oktatási szféra
5,90% 2
0,00% 0
0,00% 0
11,80% 0
4,20% 0
5,90% 2
0,70% 24
0,00% 0
0,00% 0
0,00% 1
0,00% 16
0,40% 41
8,30% 13
0,00% 0
0,00% 0
2,00% 3
13,60% 0
8,60% 16
4,50% 23
0,00% 0
0,00% 0
5,90% 4
0,00% 0
3,40% 27
8,00% 85
0,00% 1
0,00% 11
7,80% 24
0,00% 11
5,70% 132
29,50% 10
25,00% 1
68,80% 0
47,10% 0
9,30% 7
27,70% 18
3,50% 57
25,00% 0
0,00% 2
0,00% 5
5,90% 26
3,80% 90
19,80% 9
0,00% 0
12,50% 0
9,80% 1
22,00% 13
18,90% 23
3,10% 1
0,00% 0
0,00% 0
2,00% 0
11,00% 0
4,80% 1
0,30% 288
0,00% 4
0,00% 16
0,00% 51
0,00% 118
0,20% 477
100,00% 36
100,00% 1
100,00% 0
100,00% 3
100,00% 34
100,00% 74
18,00% 30
20,00% 0
0,00% 0
8,80% 0
10,20% 13
12,80% 43
15,00%
0,00%
0,00%
0,00%
3,90%
7,50%
a kormány működése belpolitikai ügyek önkormányzatok működése pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás működése
egészségügy helyzete közéleti botrány nem közéleti botrányok bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média
baleset, természeti katasztrófa bulvár hírek információs híradások Összesen közéleti hírműsorok
a kormány működése belpolitikai ügyek
22
önkormányzatok működése
5 2,50%
0 0,00%
0 0,00%
0 0,00%
0 0,00%
5 0,90%
8
0
0
4
2
14
4,00% 0
0,00% 0
0,00% 0
11,80% 0
0,60% 1
2,40% 1
külpolitika, EU
0,00% 0
0,00% 0
0,00% 0
0,00% 0
0,30% 224
0,20% 224
civil szféra
0,00% 8
0,00% 0
0,00% 0
0,00% 1
67,10% 1
38,90% 10
gazdasági szféra
4,00% 1
0,00% 0
0,00% 0
2,90% 5
0,30% 10
1,70% 16
oktatási szféra
0,50% 1
0,00% 0
0,00% 0
14,70% 0
3,00% 0
2,80% 1
0,50% 27
0,00% 3
0,00% 0
0,00% 0
0,00% 1
0,20% 31
13,50% 29
60,00% 0
0,00% 0
0,00% 13
0,30% 7
5,40% 49
14,50% 8
0,00% 0
0,00% 0
38,20% 1
2,10% 0
8,50% 9
4,00% 32
0,00% 0
0,00% 3
2,90% 5
0,00% 3
1,60% 43
16,00% 11
0,00% 1
100,00% 0
14,70% 2
0,90% 34
7,50% 48
5,50% 4
20,00% 0
0,00% 0
5,90% 0
10,20% 0
8,30% 4
2,00% 0
0,00% 0
0,00% 0
0,00% 0
0,00% 4
0,70% 4
0,00% 200
0,00% 5
0,00% 3
0,00% 34
1,20% 334
0,70% 576
100,00% 36
100,00% 1
100,00% 0
100,00% 0
100,00% 40
100,00% 77
17,60% 7
10,00% 1
0,00% 0
0,00% 2
8,40% 16
10,90% 26
3,40% 4
10,00% 0
0,00% 0
13,30% 0
3,40% 0
3,70% 4
2,00% 7
0,00% 0
0,00% 0
0,00% 3
0,00% 4
0,60% 14
3,40% 1
0,00% 0
0,00% 0
20,00% 0
0,80% 0
2,00% 1
0,50% 4
0,00% 4
0,00% 3
0,00% 2
0,00% 324
0,10% 337
2,00%
40,00%
100,00%
13,30%
68,40%
47,70%
pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás működése
egészségügy helyzete közéleti botrány nem közéleti botrányok bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média
baleset, természeti katasztrófa bulvár hírek Összesen magazinműsorok
a kormány működése belpolitikai ügyek önkormányzatok működése pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás működése
külpolitika, EU
23
civil szféra
11
0
0
0
12
23
gazdasági szféra
5,40% 0
0,00% 0
0,00% 0
0,00% 1
2,50% 6
3,30% 7
oktatási szféra
0,00% 1
0,00% 0
0,00% 0
6,70% 0
1,30% 11
1,00% 12
0,50% 29
0,00% 2
0,00% 0
0,00% 0
2,30% 6
1,70% 37
14,10% 12
20,00% 0
0,00% 0
0,00% 5
1,30% 5
5,20% 22
5,90% 10
0,00% 0
0,00% 0
33,30% 0
1,10% 0
3,10% 10
4,90% 24
0,00% 1
0,00% 0
0,00% 1
0,00% 4
1,40% 30
11,70% 10
10,00% 1
0,00% 0
6,70% 1
0,80% 40
4,20% 52
4,90% 17
10,00% 0
0,00% 0
6,70% 0
8,40% 6
7,40% 23
8,30% 31
0,00% 0
0,00% 0
0,00% 0
1,30% 0
3,30% 31
15,10% 1
0,00% 0
0,00% 0
0,00% 0
0,00% 0
4,40% 1
0,50% 205
0,00% 10
0,00% 3
0,00% 15
0,00% 474
0,10% 707
100,00% 131
100,00% 4
100,00% 1
100,00% 11
100,00% 155
100,00% 302
13,40% 54
10,80% 1
2,20% 0
6,50% 4
7,80% 61
9,40% 120
5,50% 23
2,70% 0
0,00% 0
2,40% 2
3,10% 13
3,70% 38
2,30% 46
0,00% 0
0,00% 0
1,20% 9
0,70% 18
1,20% 73
4,70% 12
0,00% 0
0,00% 1
5,30% 1
0,90% 4
2,30% 18
külpolitika, EU
1,20% 11
0,00% 8
2,20% 13
0,60% 8
0,20% 1095
0,60% 1135
civil szféra
1,10% 59
21,60% 0
28,90% 0
4,70% 3
54,80% 91
35,20% 153
gazdasági szféra
6,00% 22
0,00% 0
0,00% 0
1,80% 22
4,60% 51
4,70% 95
oktatási szféra
2,20% 7
0,00% 0
0,00% 0
12,90% 0
2,60% 16
2,90% 23
0,70% 135
0,00% 14
0,00% 0
0,00% 2
0,80% 35
0,70% 186
13,80% 67
37,80% 0
0,00% 0
1,20% 35
1,80% 21
5,80% 123
6,80%
0,00%
0,00%
20,60%
1,10%
3,80%
egészségügy helyzete közéleti botrány nem közéleti botrányok bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média
baleset, természeti katasztrófa bulvár hírek Egyéb Összesen Az összes vizsgált műsor
a kormány működése belpolitikai ügyek önkormányzatok működése pártpolitika államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás működése
egészségügy helyzete közéleti botrány
24
nem közéleti botrányok bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média
baleset, természeti katasztrófa bulvár hírek információs híradások Egyéb
Összesen
45
0
0
7
4
56
4,60% 187
0,00% 2
0,00% 28
4,10% 50
0,20% 35
1,70% 302
19,10% 55
5,40% 7
62,20% 0
29,40% 6
1,80% 310
9,40% 378
5,60% 82
18,90% 1
0,00% 2
3,50% 9
15,50% 57
11,70% 151
8,40% 41
2,70% 0
4,40% 0
5,30% 1
2,90% 25
4,70% 67
4,20% 1
0,00% 0
0,00% 0
0,60% 0
1,30% 2
2,10% 3
0,10% 1
0,00% 0
0,00% 0
0,00% 0
0,10% 5
0,10% 6
0,10% 979
0,00% 37
0,00% 45
0,00% 170
0,30% 1998
0,20% 3229
100,00%
100,00%
100,00%
100,00%
100,00%
100,00%
4. sz. táblázat Fogyatékkal élők megjelenése témacsoportonként
a kormány működése
közszolgálati hírműsorok
kereskedelmi hírműsorok 28
közéleti hírműsor ok 8 8
magazinmű sorok 9
Összesen 53
26,7% 1
6,1% 0
19,5% 0
15,3% 0
15,8% 1
önkormányzatok működése
1,0% 1
,0% 2
,0% 2
,0% 0
,3% 5
pártpolitika
1,0% 2
1,5% 0
4,9% 0
,0% 1
1,5% 3
1,9% 1
,0% 0
,0% 0
1,7% 0
,9% 1
1,0%
,0%
,0%
,0%
,3%
1
0
1
1
3
civil szféra
1,0% 4
,0% 14
2,4% 6
1,7% 11
,9% 35
gazdasági szféra
3,8% 2
10,7% 5
14,6% 2
18,6% 0
10,4% 9
oktatási szféra
1,9% 3
3,8% 0
4,9% 0
,0% 0
2,7% 3
egészségügy helyzete
2,9% 46
,0% 48
,0% 17
,0% 28
,9% 139
43,8% 2
36,6% 3
41,5% 0
47,5% 0
41,4% 5
1,9% 2
2,3% 10
,0% 0
,0% 0
1,5% 12
1,9%
7,6%
,0%
,0%
3,6%
belpolitikai ügyek
államigazgatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás működése külpolitika, EU
közéleti botrány nem közéleti botrányok
25
bűnözés megemlékezések, ünnepnapok, egyházak, kultúra, média baleset, természeti katasztrófa bulvár hírek Összesen
3
10
2
0
15
2,9% 7
7,6% 19
4,9% 3
,0% 8
4,5% 37
6,7% 1
14,5% 11
7,3% 0
13,6% 0
11,0% 12
1,0% 1
8,4% 1
,0% 0
,0% 1
3,6% 3
1,0% 105
,8% 131
,0% 41
1,7% 59
,9% 336
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
5. sz. táblázat Bemutatás módja, összes szereplő közszolgálati hírműsorok 6997
kereskedelmi hírműsorok 6120
közéleti hírműsorok 4115
magazinműsorok 4353
összesen 21585
név, beosztás, foglalkozás hangzott el
24,4% 14885
22,8% 13406
23,0% 9014
32,9% 5859
24,9% 43164
pártkötődés is elhangzott
51,8% 4566
49,9% 1403
50,5% 3502
44,3% 2599
49,8% 12070
nem volt bemutatás
15,9% 2268
5,2% 5934
19,6% 1224
19,6% 420
13,9% 9846
7,9% 28716
22,1% 26863
6,9% 17855
3,2% 13231
11,4% 86665
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
9
magazinműsorok 13
összesen 83
csak név hangzott el
összesen
6. sz. táblázat Bemutatás módja, fogyatékkal élők közszolgálati hírműsorok 18
kereskedelmi hírműsorok 43
név, beosztás, foglalkozás hangzott el
24,3% 15
40,6% 24
33,3% 5
36,1% 4
34,2% 48
pártkötődés is elhangzott
20,3% 2
22,6% 1
18,5% 1
11,1% 2
19,8% 6
2,7% 39
,9% 38
3,7% 12
5,6% 17
2,5% 106
52,7% 74
35,8% 106
44,4% 27
47,2% 36
43,6% 243
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
csak név hangzott el
nem volt bemutatás összesen
közéleti hírműsorok
26
7. sz. táblázat Bemutatás módja, nemzeti kisebbségek
közszolgálati hírműsorok 4
kereskedelmi hírműsorok 1
közéleti hírműsorok 0
magazinműsorok 3
összesen 8
név, beosztás, foglalkozás hangzott el
30,8% 7
25,0% 2
,0% 3
37,5% 4
28,6% 16
nem volt bemutatás
53,8% 2
50,0% 1
100,0% 0
50,0% 1
57,1% 4
15,4% 13
25,0% 4
,0% 3
12,5% 8
14,3% 28
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
csak név hangzott el
összesen
8. sz. táblázat Bemutatás módja, romák
közszolgálati hírműsorok 56
kereskedelmi hírműsorok 124
közéleti hírműsorok 51
magazinműsorok 66
összesen 297
név, beosztás, foglalkozás hangzott el
28,1% 62
49,4% 37
34,5% 56
47,8% 34
40,4% 189
pártkötődés is elhangzott
31,2% 24
14,7% 0
37,8% 11
24,6% 5
25,7% 40
nem volt bemutatás
12,1% 57
,0% 90
7,4% 30
3,6% 33
5,4% 210
28,6% 199
35,9% 251
20,3% 148
23,9% 138
28,5% 736
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
csak név hangzott el
összesen
9. sz. táblázat Bemutatás módja, nemek
közszolgálati hírműsorok 1051
kereskedelmi hírműsorok 1932
közéleti hírműsorok 898
magazinműsorok 1269
összesen 5150
név, beosztás, fogalkozás hangzott el
6,1% 11608
13,4% 8842
7,6% 7566
15,2% 4990
10,0% 33006
pártkötődés is elhangzott
67,6% 3511
61,3% 1039
64,0% 2796
59,9% 1939
63,8% 9285
nem volt bemutatás
20,4% 1005
7,2% 2617
23,7% 556
23,3% 133
17,9% 4311
5,9% 17175
18,1% 14430
4,7% 11816
1,6% 8331
8,3% 51752
100,0% 515
100,0% 1330
100,0% 342
100,0% 250
100,0% 2437
13,6%
21,9%
16,8%
22,2%
18,7%
szereplő neme férfi csak név hangzott el
összesen nő
csak név hangzott el
27
név, beosztás, fogalkozás hangzott el
2208
2909
1085
631
6833
pártkötődés is elhangzott
58,2% 409
47,9% 103
53,4% 271
55,9% 171
52,4% 954
nem volt bemutatás
10,8% 665
1,7% 1729
13,3% 335
15,2% 76
7,3% 2805
17,5% 3797
28,5% 6071
16,5% 2033
6,7% 1128
21,5% 13029
100,0% 1566
100,0% 3262
100,0% 1240
100,0% 1519
100,0% 7587
név, beosztás, fogalkozás hangzott el
7,5% 13816
15,9% 11751
9,0% 8651
16,1% 5621
11,7% 39839
pártkötődés is elhangzott
65,9% 3920
57,3% 1142
62,5% 3067
59,4% 2110
61,5% 10239
nem volt bemutatás
18,7% 1670
5,6% 4346
22,1% 891
22,3% 209
15,8% 7116
8,0% 20972
21,2% 20501
6,4% 13849
2,2% 9459
11,0% 64781
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
összesen össz esen
csak név hangzott el
összesen
28
