Mérések és megfigyelések 2010
Mérések és megfigyelések
dr. Székely Balázs tudományos főmunkatárs
ELTE Geofizikai és 1 Űrtudományi Tanszék
[email protected]
Fogadóóra: változó, meghirdetve a kurzusfórumon Tárgyfelelős:
A tárgy oktatói
Dr. Székely Balázs tudományos főmunkatárs Oktatók:
Kovács Béla
[email protected]
ELTE FFI Geofizikai és Űrtudományi Tanszék tanársegéd
ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék
Marschalkó Gábor doktorandusz ELTE FFI Csillagászati Tanszék
Dr. Mészáros Róbert tudományos munkatárs ELTE FFI Meteorológiai Tanszék
Palotai Márton tanársegéd ELTE FFI Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
Dr. Szécsényi-Nagy Gábor adjunktus ELTE FFI Csillagászati Tanszék
Dr. Sztanó Orsolya docens ELTE FFI Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
Dr. Timár Gábor tanszékvezető egyetemi docens ELTE FFI Geofizikai és Űrtudományi Tanszék
2
1
Mérések és megfigyelések 2010
A félévvel kapcsolatos információk http://sas.elte.hu/szb/m_m
• • • • •
Mi ez a tárgy? Mi a célja? Tantárgyi tematika Számonkérés mikéntje Pótlási lehetőségek Egyéb fontos közlendők
3
ÁLTALÁNOS TANÁCS Attól függetlenül, hogy van vagy lesz kiadandó anyag, letölthető dokumentum vagy éppen maga ez az állomány, fontos, hogy MINDENKI ÖNÁLLÓAN JEGYZETELJEN! Az a hosszútávú tapasztalat, hogy aki ezt megteszi, lényegesen (40-70%-kal) jobb eredményeket ér el. Az sem számít, ha valakinek ebben még nincs rutinja: attól lesz, ha most elkezdi. 4
2
Mérések és megfigyelések 2010
ÁLTALÁNOS TANÁCS A földtudományi szakember magától értetődő képessége, hogy tud jegyzeteket készíteni. Például a méréseivel és megfigyeléseivel kapcsolatban...
5
A tárgy célkitűzése EGY MONDATBAN: • A hallgatók felkészítése a terepgyakorlatokon, laboratóriumi méréseken való önálló és eredményes részvételre. RÉSZLETESEBBEN: • méréseink és megfigyeléseink dokumentálásának megszokása; • a terepi mozgás és helyzetmeghatározás, térképolvasás elsajátítása; • az általános statisztikai, mintakezelési, biztonsági és egyéb ismeretek átadása; • bepillantás néhány szakspecifikus rutinmérésbe. Utóbbi fázis célja részben az is, hogy orientálja a hallgatókat a félévben esedékes szakirány-választásban. 6
3
Mérések és megfigyelések 2010
A TÁRGY JELENTŐSÉGE 1. EZ EGY GYAKORLAT. A RÉSZVÉTEL KÖTELEZŐ. 2. A TÁRGY JÓNÉHÁNY MÁSIK TÁRGY ELŐFELTÉTELE. 3. AZ ITT ELSAJÁTÍTANDÓ ANYAG VALÓBAN SOK KURZUS ALAPJÁT KÉPEZI.
7
A TÁRGY STRUKTÚRÁJA A tárgy oktatása három fázisra bomlik: • Biztonsági ismeretek: a mai óra és a jövő heti rövid zárthelyi • Tantermi órák: általános ismeretek és zárthelyik • Terepi órák: szakspecifikus mérések csoportokban A terepi órák nem kizárólag csak a terepen, hanem az egyetemkertben vagy laborban is lehetnek.
8
4
Mérések és megfigyelések 2010
NAPTÁR A 2010-ES TAVASZI FÉLÉVRE
A fázisok beosztása: febr. 08. febr. 15. bevezető, bizt. rendszabályok
febr. 22.
ZH, mérések és megfigy.
márc. 01. márc. 08.
terepi geológia
helymeghatározás
pótZH: kb. ápr. 06.? 7:00
márc. 22. elméleti ZH
pótZH: febr. ?19. 19 h
meteorológia + csillagászat
A pótZH mindig nehezebb és extrém időpontban van!!
márc. 29. ápr. 12.
ápr. 19.
ápr. 26.
máj. 03.
csoportmérés
csoportmérés
csoportmérés
csoportmérés
csoportmérés
máj. 10. félévzáró ZH
Változás lehetséges!!
máj. 17.?? pótmérések, pótZH
9
TEMATIKA (tantermi fázis) 1. Megfigyelések kivitelezése a földtudományokban. Biztonsági rendszabályok a laboratóriumban és a terepen. 2. Mérések és megfigyelések jegyzőkönyvi dokumentálása. A terepi megfigyelések rögzítésének alapjai, terepi orientáció, térképi helymeghatározás, a terepi észlelések rajzi és fényképi rögzítése. A természeti jelenségek fraktáljellege és a skálaprobléma. 3. A terepi műholdas helymeghatározás (GPS) alapjai. Menet végrehajtása célpont irányába, illetve adott azimut mentén. A magasság meghatározása. Összeláthatóság.
10
5
Mérések és megfigyelések 2010
TEMATIKA (tantermi fázis) 4. A geológus kompasz és használata. Síkok dőlése, csapása, vonalak irányának méréstechnikája. Feltárások helyszínének rögzítése, ábrázolása. Feltárásokban észlelhető jelenségek. Szelvények. Mintagyűjtés. 5. Műszeres és laboratóriumi mérésekkel kapcsolatos alapvető tudnivalók. A mérési elrendezés kialakítása és dokumentálása. Értéktartomány, kalibráció, műszerérzékenység. A mérési koordináták értékének és hibáinak megállapítása. 6. A műszerek leolvasása, pontosság. Ismételt mérések, műszerjárás, a mérési eredményeket befolyásoló külső hatások. Szisztematikus és statisztikai hibák. A statisztikai hibák kezelése, megbízhatóság és pontosság. A minták kezelésével kapcsolatos szabályok. Háttérértékek, 11 standardizálási technikák.
TEMATIKA (szakspecifikus mérések) Csoportbeosztás szerint, hetes forgásban: 7-12. Tipikus mérések és észlelések a csillagászatban, a földrajztudományban, a földtanban, a geofizikában, a meteorológiában és a térképészetben.
A fennmaradó alkalmak a zárthelyi dolgozatokra vannak fenntartva.
12
6
Mérések és megfigyelések 2010
KÖVETELMÉNYEK A tárggyal kapcsolatban vannak: • részvételi követelmények; • elengedhetetlenül szükséges ismeretek; • minimális eredményre vonatkozó előírások. Összefoglaló jelleggel ezek letölthetők a http://ttkto.elte.hu oldalról a BSc tantervek menüpontból. (A pontos helye időről-időre változik, ezért nincs itt feltüntetve.) 13
KÖVETELMÉNYEK 1. • A biztonsági rendszabályokból a tényleges terepi és labormérések előtt (félévente közölt dátumig bezárólag, előre meghirdetett alkalmakkor) sikeres szóbeli vagy írásbeli (zárthelyi) beszámolót kell tenni. Ennek sikertelensége esetén a hallgató a gyakorlat további részén biztonsági okokból nem vehet részt.
14
7
Mérések és megfigyelések 2010
KÖVETELMÉNYEK 2. • A szakspecifikus és terepi mérésekre az előzetesen kiadott/letölthető rövid ismertető anyagból fel kell készülni, a felkészültséget a mérés előtt a foglalkozás vezetője ellenőrizheti és a méréssel kapcsolatos (pl. jegyzőkönyvre adható) érdemjegybe beszámíthatja. A terepi mérésekről helyben a foglalkozás végén terepi jegyzőkönyvet kell leadni. A szakspecifikus mérések eredményeiről a következő foglalkozásig beadandó jegyzőkönyvet kell készíteni. Az elméleti anyagból két zárthelyi dolgozatot kell írni. 15
KÖVETELMÉNYEK 3. • A tárgy eredményes abszolválásához a jegyzőkönyvek közül legfeljebb egy lehet elégtelen, vagy hiányozhat, és mind a két zárthelyi dolgozat eredménye legalább elégséges kell legyen. • Az érdemjegyet a beadandó feladatokra és a zárthelyikre (kétszeres szorzó) kapott jegyek súlyozott átlaga adja. Kétes jegy esetén a tantárgyfelelős a tárgyat oktatókkal konzultálva a hallgató kérésére javítási lehetőséget adhat. 16
8
Mérések és megfigyelések 2010
PÓTLÁSI LEHETŐSÉGEK • A zárthelyi dolgozatokat pótzárthelyi írásával lehet pótolni. Erre egy alkalmat biztosítunk. • A szakspecifikus gyakorlatok pótlására általában nincs lehetőség, itt a követelményeknél megfogalmazott, egy alkalomban korlátozott hiányzás alkalmazható. • Ha a csoportbeosztás és a mérés jellege egyébként lehetővé teszi, és van még mérési alkalom a félévben, az adott mérés vezetője a hallgató kérésére kivételes esetekben (pl. hosszabb betegség), lehetővé teheti a mérésen pótlásként való részvételt. Erről minden esetben kizárólag az adott mérés vezetője dönt, és döntése végleges. 17
KIVÉTELES MÉLTÁNYOSSÁG Fizikai képességeikben korlátozott vagy várandós hallgatók, akik valamely terepi vagy szakspecifikus mérésen e korlátaik miatt nem vehetnek részt, a tantárgyfelelős és az érintett oktató által egyeztetett pótfeladatot hajtják végre. E feladat – teljesítés esetén – teljesértékű részvételnek fogadandó el, mintha a hallgató az eredeti mérésen vett volna részt. Jelentkezés: írásban, zárt borítékban az ok feltüntetésével Dr. Székely Balázs tud. fmts., Déli Tömb 7.em Geofizikai Tanszék 18
9
Mérések és megfigyelések 2010
KONZULTÁCIÓS LEHETŐSÉGEK • A méréseket vezető oktatók a mérések előtt konzultációs időpontot hirdethetnek meg. A zárthelyi dolgozatok előtt – igény esetén, egyeztetett időpontban – konzultációra van lehetőség. A konzultációs igényt a zárthelyi dolgozatot megelőző héten kell jeleznie a hallgatónak. • A biztonsági rendszabályokról és az egyes mérésekről internetről letölthető, folyamatosan aktualizált írásos anyag áll majd rendelkezésre. Ismétlésként: SzB fogadóórája változó, meghirdetve a kurzusfórumon kapcsolattartás elsősorban e-mailen 19
ÖSSZEFOGLALVA: A FÉLÉVI TANULMÁNYI MUNKA • A félév elején a biztonsági rendszabályok készségszintű elsajátítása. • Részvétel az összes foglalkozáson. • Alkalmanként a kiadott/letölthető anyagból való felkészülés a csoportbeosztás szerint következő terepi vagy szakspecifikus mérésre. • A beadandó anyagok (jegyzőkönyvek) elkészítése a foglalkozáson, illetve a következő foglalkozásig. • Felkészülés a zárthelyi dolgozatokra és azok megírása. 20
10
Mérések és megfigyelések 2010
BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK a laboratóriumban és a terepen
21
BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK A LABORATÓRIUMBAN ÉS A TEREPEN A
félév elején a biztonsági rendszabályok készségszintű elsajátítása a tanulmányi követelmények része. Az itt következő anyagot már a következő alkalomtól kezdve tudni kell, bármikor, bármilyen formában számonkérhető. Alapvető hiányosság fellépte esetén a hallgató a tevékenységből (mérés vagy részvétel) kizárható. 22
11
Mérések és megfigyelések 2010
BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK A LABORATÓRIUMBAN ÉS A TEREPEN A biztonsági rendszabályok szigorú számonkérése nem öncélú: adott esetben a testi épséget, életet mentheti meg, illetve eszközökben keletkezett kárt előzhet meg. Az ezzel kapcsolatos szigorúságot a fentiek indokolják. 23
A BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK A biztonsági rendszabályok élet-, munka- és tűzvédelmi eljárásokat, szabályokat, illetve ajánlásokat tartalmaznak. A munkavédelem célja a balesetek megelőzése, a veszélyforrások feltárása és hatásaik csökkentése, a munkaképesség fenntartásának elősegítése, és általában minden káros hatás minimalizálása. A tűzvédelem célja a tüzek keletkezésének, továbbá másodlagos hatásainak megelőzése, 24 illetve a keletkezett tüzek gyors eloltása.
12
Mérések és megfigyelések 2010
A BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK FILOZÓFIÁJA – egyszerűen A lényeg 4 rövid mondatban összefoglalható: – Vigyázz magadra! – Vigyázz másokra! – Vigyázz a műszerre, eszközre! – Vigyázz a környezetre!
25
A BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK CÉLJA A rendszabályok célja tehát még egyszer: – a balesetek megelőzése, – a veszélyforrások feltárása és hatásaik csökkentése, – a munkaképesség fenntartásának elősegítése, – és általában minden káros hatás minimalizálása. 26
13
Mérések és megfigyelések 2010
A BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK FILOZÓFIÁJA Hogyan érhető el mindez? Legyen általános felkészültségünk a veszélyforrások, veszélyhelyzetek felismerésére; Legyen rutinunk a fellépett veszélyek elhárítására, vagy a veszélyhelyzetből való menekülésre. Fontos, hogy azt is felismerjük, hogy a fentiek közül melyik helyzet áll fenn: a veszélyhelyzet még nem alakult ki, már kialakult, de elhárítható, vagy menekülésre van szükség. 27
A BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK A LABORATÓRIUMBAN A
laboratóriumokban – az ott folyó tevékenységtől függően – a köznapi életben szokásosnál általában nagyobb veszélynek vagyunk kitéve. Ezen veszélyek kockázata megfelelően betartott biztonsági előírások esetén nagyon kicsi, viszont az előírások be nem tartása nagyon is megnöveli a bekövetkezés esélyét. 28
14
Mérések és megfigyelések 2010
A BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK A LABORATÓRIUMBAN A laboratóriumi veszélyek forrás és jelleg szerint lehetnek: Áramütés Sugárveszély Vegyi anyagtól származó mérgezés Füstmérgezés Maró anyagoktól származó sérülések Termikus trauma (égés, fagyás) Mechanikai sérülések (üvegszilánk, vágás, leeső tárgy) Erős zaj, rezgés, esetleg erős mágneses tér 29
A BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK A LABORATÓRIUMBAN A laboratóriumi veszélyeket magatartásformákkal és védőeszközökkel küzdjük le. Védőeszközök: Személyes védőeszközök (védőszemüveg, védőkesztyű, védősisak, védőköpeny, megerősített lábbeli, fülvédő, stb.) Beépített védőeszközök (elszívófülke, saválló berendezések, ólomfal, füstérzékelő, tűzoltó30 készülék, stb.)
15
Mérések és megfigyelések 2010
A BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK A LABORATÓRIUMBAN Magatartásformák: Bizonyos magatartások elkerülése (pl. étkezés, dohányzás tilalma) Bizonyos magatartások betartása (kísérleti berendezések ellenőrzése, menekülési út megjegyzése, védőeszközök használata, egymásra figyelés, stb.) 31
LABORATÓRIUMBAN ÁLTALÁBAN TILOS: Étkezés, ivás, dohányzás Alkohol, drog vagy gyógyszer hatása alatt foglalkozáson részt venni Illetéktelen személyeknek benn tartózkodni Oda nem való anyagokat, eszközöket bevinni Anyagokat (pl. vegyszereket) laboreszközöket kivinni 32
16
Mérések és megfigyelések 2010
TILOS TOVÁBBÁ: Várandós anyáknak sugárveszélyes helyen, sugárzó minta közelében tartózkodni, mérgező, karcinogén vagy más veszélyes anyagokkal dolgozni. Pacemakerrel vagy más beültetett elektronikus, életfunkciót pótló eszközzel élő személyeknek erős mágneses teret keltő eszköz közelében tartózkodni. 33
TŰZVÉDELEM Azt szokás mondani, hogy a tűz keletkezéséhez három dolog kell: (1) éghető anyag, (2) gyúlási hőmérséklet és (3) oxigén.
Klasszikusan azt tanítják, hogy ha ezek valamelyike elvonható, nem keletkezik tűz, illetve a tűz elalszik. Ez a laboratóriumban csak részben van így, ugyanis pl. kémiai reakció következtében a fenti feltételek bármelyike, sőt mindegyike előállhat. 34
17
Mérések és megfigyelések 2010
TŰZVÉDELEM
A helyiségek tűzvédelmi szempontból kategóriákba vannak sorolva annak megfelelően, hogy az ott folyó, illetve engedélyezett tevékenység, tárolt anyag mennyire tűzveszélyes. A tűzvédelmi kategóriának megfelelő rendszabályok vonatkoznak az adott helyiségben folytatható tevékenységre. A fokozottan tűzveszélyes helyeket feltűnő 35 módon jelölik.
TŰZVÉDELEM
tűzveszélyes anyagok jelzése
tűzveszélyes anyagok tárolására szolgáló, különlegesen megerősített fémszekrény 36
18
Mérések és megfigyelések 2010
TŰZVÉDELEM
Minden helyiségben, illetve helyiségcsoportban ki van téve, hogy mi az esetleges menekülés útvonala. Ezen a rajzon fel vannak tüntetve a tűzoltókészülékek is. A tűzoltókészülékek feltűnő helyeken vannak elhelyezve és tábla is mutathatja helyzetüket. Az egyes készüléktípusok használata különböző: a készülék oldalán szövegesen és grafikusan is fel van tüntetve a használat módja. 37
TŰZVÉDELEM vészkijáratot jelző, saját vészvilágítású jelzés tűzoltókészülék helyét jelző tábla tűzoltókészülék 38
19
Mérések és megfigyelések 2010
TŰZVÉDELEM tűzoltókészülék helyét jelző tábla hordágy helyét jelző tábla
tűzoltókészülék
hordágy 39
TŰZVÉDELEM
a menekülési utat jelző táblák A megerősített biztonsági ajtók amelyek a menekülési út irányába nyílnak. Az ajtó léghuzat- és füstzáró, továbbá mérsékelten tűzbiztos 40
20
Mérések és megfigyelések 2010
TŰZVÉDELEM A különféle tűzoltókészülékek más-más módon oltják a tüzet (pl. poroltó, CO2 habbal oltó,). Bizonyos készüléktípusok egyes helyiségekben nem használhatók (pl. pincékben CO2-dal oltó). Egyes klasszikus oltási módok (pl. vízzel oltás) sem használhatók bizonyos helyiségekben (pl. erősáramú helyiségekben az áramütés veszélye miatt, vagy bizonyos vegyszerek jelenlétében). Laboratóriumokban gyakran oltóhomokot is helyeznek el.
tűzkulcsszekrény
41
TŰZVÉDELEM a menekülési utat jelző táblák
tűzi vízcsap
megerősített laborajtók különféle biztonsági piktogramokkal tűzoltókészülék
elsősegély-csomag és kötözőszer-szekrény jelzéssel tűzoltókészülék
42
21
Mérések és megfigyelések 2010
TŰZVÉDELEM A tűz tovaterjedését megakadályozó biztonsági ajtók mindig zárva tartandók. Ez ideig-óráig blokkolhatja a tüzet, másrészt akadályozza tüzet tápláló léghuzatot. A tűznek a hőhatás mellett egyik legfontosabb hatótényezője a keletkező füst. A legtöbb áldozatot is a füstmérgezés követeli. A füst egészségkárosító hatása a laboratóriumban található különféle anyagok égésekor foko43 zottabban érvényesül.
KÖVETENDŐ MAGATARTÁS TŰZ ESETÉN 1. A kialakult tűzre haladéktalanul figyelmeztessük társainkat, értesítsük a mérésvezetőt és a tűzoltókat. 2. Kíséreljük meg áramtalanítani a helyiséget. 3. Ha esélyt látunk a tűz oltására a rendelkezésre álló eszközökkel, szervezetten kíséreljük meg az oltást. 4. Ha erre nincs lehetőség, a pánik elkerülésével, másokat is segítve kezdjük meg a menekülést. 5. Kövessük a kijelölt menekülési utat! A vészvilágítás a kijáratok felé vezet. Csak az emberélet mentésével törődjünk, az anyagi javak mentése sokadlagos. 44 6. Meneküléskor a felvonókat használni tilos!
22
Mérések és megfigyelések 2010
TOVÁBBI SZABÁLYOK Soha ne hajoljunk nyílt láng vagy melegedő vegyi anyag fölé! A vegyszer szagát magunk felé legyezve ellenőrizzük, és soha ne szívjuk mélyre. Munka után ellenőrizzük, hogy a gáz, a víz vagy más vezeték csapja el legyen zárva. A laborasztalon mindig tartsunk rendet: csak azok a tárgyak, vegyszerek legyenek ott, ami a tevékenységhez pillanatnyilag szükséges. 45
TOVÁBBI SZABÁLYOK A kísérletek, vizsgálatok közben keletkezett termékek általában nem helyezhetők a kommunális hulladék közé és nem önthetők a lefolyóba. Erre megfelelő hulladékvegyszer-tartók vannak rendszeresítve, de ebbe sem lehet mindent gondolkodás nélkül kidobni, kiönteni. Az egyes anyagok reakcióba léphetnek, vagy éppen hűlniük kell, mielőtt elhelyezhetők. 46
23
Mérések és megfigyelések 2010
TOVÁBBI SZABÁLYOK A kísérletek, vizsgálatok során egyre többször használunk lézerfényt, illetve egyre több eszközbe van lézer beépítve (pl. távmérő). Ezek között lehet UV lézer is. A lézert mindig úgy használjuk, hogy senkinek ne legyen lehetősége belenézni, ugyanis súlyos látáskárosodást, akár vakságot is okozhat. 47
NÉHÁNY PRAKTIKUS TANÁCS A meleg forrasztópáka, kémcső ugyanúgy néz ki, mint a hideg. Ha leteszünk egy tégelynyi vegyszert és kimegyünk a laborból, ne bízzunk abban, hogy amikor visszajöttünk, azt még ugyanúgy találjuk ott. Azért mert mi nem helyeztük áram alá a berendezést, másvalaki közben még megtehette. 48
24
Mérések és megfigyelések 2010
A TEREPI TEVÉKENYSÉG SAJÁTOSSÁGAI
49
A TEREPI TEVÉKENYSÉG A terepi kutatási tevékenység – bár elemeiben és bizonyos részleteiben hasonló – sokban különbözik a laboratóriumban végzett mérési, észlelési tevékenységtől. A terepen sok olyan körülmény, zavaró tényező, megoldandó feladat van, amely a laboratóriumban nem merül fel, vagy gyakorlati problémát nem jelent. 50
25
Mérések és megfigyelések 2010
MIBEN KÜLÖNBÖZIK A TEREPI TEVÉKENYSÉG A LABORATÓRIUMITÓL? A tevékenység helyében és körülményeiben. – Hely: csak azok az eszközök állnak rendelkezésre, amit magunkkal viszünk. – Körülmények: befolyásolják a vizsgálandó jelenséget, a mérőberendezéseket, és a végrehajtó személyeket. 51
MIBEN KÜLÖNBÖZIK A TEREPI TEVÉKENYSÉG A LABORATÓRIUMITÓL? A laborban a mérési, észlelési körülményeket igyekszünk stabilan tartani: – a labort fűtjük/légkondícionáljuk, – minimálizáljuk a por, a szennyező anyagok hatását, – a műszereket, eszközöket tiszta, kalibrált állapotban használjuk és az egyes mérések után így is tároljuk.
Ezzel szemben a terepen a környezetre általában kevés hatással lehetünk. 52
26
Mérések és megfigyelések 2010
FŐBB BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A TEREPEN az időjárás viszontagságai (pl. porvihar), a terepviszonyok (pl. sár), a mérés helyszíne (pl. sziklapárkány, hidegvizű, gyors folyású patak, mocsaras terület, sivatag) terepi veszélyek
53
FŐBB BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A TEREPEN A körülmények – meghiúsíthatják a tevékenységet (igen nagy hideg, zivatar), – korlátozhatják a tevékenységet, kényszerintézkedésekre lehet szükség (sátor eső v. túlzott napsütés ellen), – módosíthatják a vizsgálandó jelenséget, – befolyásolhatják a résztvevőket.
54
27
Mérések és megfigyelések 2010
TEREPI HATÁSOK BEFOLYÁSA A VIZSGÁLANDÓ JELENSÉGRE A megfigyelendő/mérendő jelenség megváltozik – napszak (pl. árapály), – megvilágítás, – hőmérséklet, – légnyomás függvényében.
55
TEREPI HATÁSOK BEFOLYÁSA A MŰSZEREKRE A
terepi hatások eredőjét a műszerekre műszerjárásnak nevezzük. A műszerjárás másképpen a műszereink állapotában bekövetkező, a kísérletet végző által általában nem, vagy alig befolyásolható lassú változás, mely a mérési eredményeinkben jelentkezik vagy jelentkezhet. 56
28
Mérések és megfigyelések 2010
TEREPI HATÁSOK BEFOLYÁSA A MŰSZEREKRE A műszereket befolyásoló főbb hatótényezők: hőmérséklet, légnyomás, árapály, sár, pára... A telepek, akkumulátorok állapotában bekövetkező változás is ide sorolható.
Eredménye: a műszer kalibrációjának elcsúszása, az érzékenység megváltozása, az elektronikus zaj megnövekedése, a méréshez szükséges idő megnövekedése. 57
TEREPI HATÁSOK BEFOLYÁSA A MŰSZEREKRE A – – – –
műszerjárás hatásának kompenzálása, ill. korrekciója: ismert pontra, objektumra való megismételt visszamérés (ún. bázismérés), referenciamérés rendszeresen ismételt kalibráció, a telepek cseréjét megelőző és azt követő tesztmérés, rendszeres üres (blank) mérés vagy a zajmérés.58
29
Mérések és megfigyelések 2010
TEREPI HATÁSOK BEFOLYÁSA A MEGFIGYELÉST VÉGZŐKRE – időjárás (napi [hőség, fagy] és hirtelen hatások [vihar, jég]) – rovarrajzás (szúnyog, méh, darázs, bögöly, muslica, stb.) – kullancs (fertőzésveszély) – akadályképző növényzet (csalán, bojtorján, vadrózsa, kökény, szeder, akác)
– allergének (parlagfű, fekete üröm, illetve rovarcsípés) 59
PARLAGFŰ
60
30
Mérések és megfigyelések 2010
A SZEMÉLYI ÉS VAGYONBIZTONSÁG A TEREPEN
61
SZEMÉLYI ÉS VAGYONBIZTONSÁG A TEREPEN Itt is igaz a 4 alapelv: – Vigyázz magadra! – Vigyázz másokra! – Vigyázz a műszerre! – Vigyázz a környezetre! 62
31
Mérések és megfigyelések 2010
TARTÓZKODÁS A TEREPEN A meteorológiai jelenségek élettani hatásai: Jelenség:
• • • •
Hatás:
Napsütés Eső, hó Zivatar Hideg
• • • •
Napszúrás, leégés, kiszáradás Elázás, fagyás Villámcsapás, jégverés Fagyás, áthűlés, megfázás
Ivóvíz Kabát mindig legyen 63
TARTÓZKODÁS A TEREPEN Egyéb terepi hatások: Jelenség:
• Állatmarás • Rovarcsípés, rovarrajzás • Ficam, végtagsérülés
Hatás:
• Kutyaharapás, kígyómarás, vaddisznó • Szúnyog, bögöly, pók, kullancs, darázs, hangya, méh (kaptár) Bokát tartó lábbeli, magas növényzetben, hóban, Gödrös talajra való felkészülés
64
32
Mérések és megfigyelések 2010
Egészségi állapottal kapcsolatos problémák • • • • •
Allergia Gyógyszerszedés Hasmenés Epilepszia Hirtelen fellépő fájdalmak (fogfájás, fejfájás)
• Antiallergikum • Hasmenés elleni orvosság • Elsősegély-csomag • „ipari víz” • Fájdalomcsillapító
65
Közlekedéssel összefüggő veszélyek • • • •
Autópálya Országút Vasúti sín Hajózás
átkelés csak felül-, ill. aluljárón átkelés, fényvisszaverő mellény átkelés, vasúti híd vízből mentés, felhevült test, úszás, kapitány • Gépjárműhasználat ajtó kézre, fejre csapása • Autóba pakolás szürkületben, ködben, rossz látási viszonyok közepette, gépjármű közelében tartózkodók Autókulcs, találkozó megbeszélése (óraegyeztetés)
66
33
Mérések és megfigyelések 2010
A terepi tevékenység kivitelezése során fellépő veszélyek Figyelmetlenségből eredő veszélyek • Elbotlás munkaeszközben (kábel, elektróda, mérőszalag) • Belelépés éles v. szúró tárgyba gereblye-effektus (bakancs, megerősített lábbeli) A tárgyak, szerszámok balesetmegelőzést elősegítő elhelyezése 67
A terepi tevékenység kivitelezése során fellépő veszélyek Veszélyek a feltárásban
• Sziklafal (omlás, lezuhanás) • Vasúti v. útbevágás (közl. baleset veszélye) Szerszámhasználatból eredő veszélyek
• Lábraejtés • Kalapálás
(láda, elektróda, kalapács) (kézre-, lábracsapás, feje lerepül)
Műszerek, mérési eljárások veszélyei
• Vegyszerek (pl. sósav szembe kerül) • Áramütés (mérésvezetés) • Robbantás (robbantómester) Egyéb
• Tűzgyújtás, dohányzás
68
34
Mérések és megfigyelések 2010
69
35