B u d a p e stv id é k i tan kerüle t.
A SZŰZ MÁRIÁRÓL NEVEZETT SZENT FERENC-REND ESZTERGOMI
SZENT ANTAL GIMNÁZIUMÁNAK (IV— VII. O. REÁLGIMNÁZIUM)
ÉRTESÍTŐDÉ AZ 1937-38. ISKOLAI ÉVRŐL.
KÖZZÉTESZI
P. WEISS RIKÁRD IG A ZG A TÓ
ESZTERGOM, 1938
A SZŰZ MÁRIÁRÓL NEVEZETT SZENT FERENC-REND ESZTERGOMI
SZENT ANTAL GIMNÁZIUMÁNAK (IV— VII. O. REÁLGIMNÁZIUM)
ÉRTESÍTŐJE AZ 1937-38. ISKOLAI ÉVRŐL.
KÖZZÉTESZI
P. WEISS RIKÁRD • IG A ZG A TÓ
ESZTERGOM, 1938
K iadásért fe le l az intézet Igazgatósága.
Kapisztrán-Nyomda Vác.
Felelős üzemvezető : Farkass Károly.
Az Eucharisztia és a ferences lelkület. Mond atyám , — szólt B attyhány S trattm an László herceghez Ödön fia — a szentek közül k it üdvözüljek legelőször a te nevedben? Az atya ezt felelte nagybeteg gyerm ekének: köszöntsd nevem ben Baylon Sz. Paskált, hiszen te is tudod, hogy ő az Oltáriszentségben rejtőző Űr Jézus hűséges tisztelője, legkedvesebb pártfogóm a szentek koszorújában. A hitből élő herceg, aki szembajosokat nemcsak tudással, hanem imádsággal is gyógyí to tt — azt a Szt. Paskált üdvözölte, akit a pápa is fölmagasztalt, am ikor őt az eucharisztikus összejövetelek, valam int az O ltáriszentségről elneve zett m inden addigi vagy a jövőben létesülő egyesületnek különleges égi pártfogójául jelentette ki-, tette meg. Némi csodálkozást keltett XIII. Leó pápának ez az 1897. novem beré ben kelt levele és döntése. Hiszen annyi és addig ism ertebb szent tű n t ki az Eucharisztiában elm erülő élettel, ha csak az O ltáriszentség doktoraként em legetett A ranyszájú Sz. Jánosra, s az Eucharisztia tudós és mély költő jére Aquinói szent Tam ásra em lékezünk is — s a pápa mégsem őket, ha nem Sz. Paskált választotta. Ezt az egyszerű szülőktől szárm azott jó lel ket. aki tisztán és alig-alig odahagyott tartózkodási helye a szentségi Jézus jelenlététől illatos és szeretett templom. Itt b ú jt meg és virrasztóit, innen indult el kötelességét teljesíteni, hogy égőbb vonzalommal siessen vissza, vagy fusson be, ha csak egy pillanatra is. Ez az örökké Jézussal és az Eucharisztiáért élő jó testvér m ennyi sok em bernek és m ilyen sokszor volt segítségére. Jó szót, tanácsot csakúgy m int alam izsnát mindig tudott ju t tatni a hozzá fordulónak. Boldog megnyugvással, de nem szívesen hagyták el a lelket és Jézust sugárzó-adó Paskál testvért. Az Eucharisztiából és Jézusért élt, a szociális segítés és lelkület ezért oly egy vele és hozzátar tozó. Őt választotta tehát a pápa s m integy megindokolja azzal a gondola tával, hogy a leméltóbb hely Sz. Paskált illeti azok között, akiknek tüzes áhítata a hitnek e csodálatos titka, magasztos m isztérium a felé lángolt. Őt az isteni Vendégség szemlélete s a Vele kapcsolódó élet tanította meg úgy, hogy a hit legnehezebb kérdéseiben is tájékozott volt s épületes lelki könyveket is írt.
4
Sz. Paskál gyöngéd és szép kivirágzása a ferences szellemnek, lelkületnek, am ely az Eucharisztiához való vonzódását, szeretetét alapítójától Assisi Sz. Ferenctöl boldog örökségként nyerte. Hányszor szólt Ferenc testvér az Oltáriszentségről, ma nem tudjuk. De az ismeretes, hogy az em bereket a szentségekben részesítő, isteni kegyelm et közvetítő papi méltóságra m agát m éltatlannak hitte s nem is lett áldozópap. G yakran m ondogatta: „Ha egy égből leszállt szenttel s egy pappal találkoznék egyszerre, a papot tisztelném meg és előbb neki csókolnék kezet, m ert ennek a kezei az Élet igéjét érintik és em berfeletti hatalom m al bírnak.“ Pap rendtársainak ezt írja: „Lábatok csókolásával és azzal a szeretettel, m elyet csak érezhetek, kérlek m indnyájatokat, hogy olyan tisztelettel és megbecsüléssel, am ilyenre csak képesek vagytok illessétek az Űr Jézus K risztus szentséges testét és v é r é t.. . M inden aka rat, am ennyiben a M indenhatónak a kegyelme segíti feléje irányulni egyedül csak neki, a legfőbb úrnak óhajtva te tsz e n i. . . s folytatja: Ha a boldogságos Szűz M áriát, am int illik is, nagyon tiszteljük, m ert őt szent séges m éhében hordozta, ha keresztelő Sz. János m e g félem lett. . . ha tisz telik sírját, am elyben feküdt, mily szentnek, igaznak és m éltónak kell annak lennie, aki m ár nem a halandót, hanem az örökké élőt és megdicsőü ltet kezébe fogja, szívvel és ajakkal magához veszi és m ásoknak vételre n y ú jtja.“ Azonban nemcsak a papokat tisztelte és becsülte meg, akik le hozzák közénk K risztust, hanem az Oltáriszentséggel kapcsolatosan a korporálék, szent edények, ostyasütők tisztaságára és szépségére nagy gondott fordított s erre kér m indenkit m ásutt is, de különönsen az „Űr teste irán t való tiszteletről és az oltár csinosságáról“ szóló intelm ében. Ö maga pedig prédikációs ú tjaira rendszerint seprőt vitt, hogy az elhanyagolt tem plom okat kitisztítsa. Franciaországot főképp azért szerette, m ert az ottani lakósok az összes katolikusok között a legnagyobb tiszteletet tanú sítják az Oltáriszentség iránt. Nagy és eredm ényes igyekezettel nevelte finomakká és fogékonnyá a lelkeket az Eucharisztia iránt, m ert lelkében mozgott mindig ez a túl világig érő, Istennel összekötő s ráfigyelve j óraserkentő gondolat, amit m ásoknak is hangoztatott: Azt vesszük magunkhoz, akinek m ajd a kezébe kerülünk! Ahogy ékesítik a földek a meleg puha pázsitot, az égbenyúló hegyek, m elyek oly csábítóan vonják fölfelé a csodáló em bert és a vizek, m int szép ezüstösen csillogó szalagok, úgy húzódik a ferencrend történetében és tagjainak életén az eucharisztikus gondolat a m indenkori jelen serkentő jében, az elrejthetetlen és értékes m últban. Vonuló századoknak és lelke sítő gyünyürűségeknek csak egyik másik pontján pihenhet meg tovarebbenő és máshová is hívott tekintetünk.
Magunk előtt látjuk a San Damianoi kolostor ellen zúduló martalócokat, II. Frigyes katonáit, akiktől a zárdát a szentségtartóval eléjük lépő szent K lára védi meg. M eghökkennek a látványtól s eltakarodnak a zárda alól. Hálás és sokszor kihasznált tém ája művészeknek. A csodatevő Szent, a gyerm ekded bizalmú s erős hitű Pádovai A ntal nem riad vissza attól sem, hogy az O ltáriszentség és a széna közt válogatható három napja éhes szam árnak a Szentség irán ti hódolatával térítsen meg lelkeket. Az Eucharisztia irán t lángoló szívű ferenceseknek az írásban sem apadó tüze és elömlő szeretete ébrentartója s fölszító ja volt a szentségi Jézusért élő és haló lelkeknek. „Lankadok a szeretettől“ sóhajtja boldogan az Énekek énekének szerelmese. Hány, a szentségért epedő lélek ismé telgette és élte át ezt a lelkiállapotot. Egy boldog V ernai Jánosnak elég volt elm élkednie az átváltozás szavairól s elragadtatásba esett. — S asszociálódik egy m ásik szentírási gondolat az előzőhöz: magna est sicut mors dilectio; a szeretet nemcsak elomló tu d lenni, hanem erős is, m int a halál. Ennek a gondolatnak a fénye villan szemünkbe és m egjelenik előt tü n k az a közel félezer ferences vértan ú ja az Oltáriszentségnek. (A Rend évkönyvei 95 ír, 47 angol, 51 ném et és morva, 66 belga, 218 francia v ér tanúról emlékeznek meg.) S hányról nem tudunk, akik életüket-vérüket ad ták az O ltáriszentségért. Ezek közöl legism ertebbek a gorkum i vértanúk, akiknek az E ucharisztiáért feláldozott földi élete és vére bizonyára az egyik m egterm ékenyítője volt a ma nevezetes és erősen meggyőződéses holland katolicizmusnak. Ennek a H ollandiának egyik legnagyobb büszke sége, szoros kapcsolata az Eucharisztiával. V értanúságra csak erős és szerető lelkek képesek. A szeretet erőt ad a gyöngének is, m int ezt a vértan ú k és szentek élete igazolja. Ez a szeretet jellem zője a Ferencrendnek. Nem a hitvédelem , nem a liturgia, nem a világtól teljesen elvonatkozó élet a fő vonása, hanem a szeretet. Sokan foglalkoztak azzal és elmélyesedéssel kutatták, hogy mi a jellemzője, másoktól megkülönböztető ism ertetőjele, sajátsága a ferencességnek. A legjobban azok kerültek közel ehhez a benső egyediséghez, akik a szeretetben látták az egyéni ferences jelleget. Leghelyesebben P. Takács Ince m agyar ferences író szövegezte meg, am ikor ezt a nevet adta a franciskánus vezéreszmének: vállalkozó szeretet. M ennyi m indent megmagyaráz és pattant ki előttünk ez a jellemzés. Vállalkozó, mely nem latolgat és nem haboz. Nem kételkedik és nem ingadozik. Nem rem eg és nem vonul vissza. Nem okoskodik és nem szűkmarkú. És nem ismer nehézséget, leküzdhetetlen akadályt. Hanem bátor és határozott. M agát elszánó feláldozó. Egyszerű s nagy dolgokra kész. M ásokért sodródó, m int a kőről-kőre sebesen zuhanó sebezhetetlen hegyipatak. M eghökkenti a tengő-lengő gyáva, tapogatódzó
6
bábokat. A karni tud s nekifeszülni az ism ert jónak, mégha h irtelen pillantásra félelm etesnek is látszik, m int: a halál. Szívesen hal meg az életért: m ásokért és a m agáért. S ez a vállalkozás vidám, m ert a szeretet fűti. Az a szeretet, am elybe Sz Pál, m int mindig m egmaradó lényegbe elkophatatlan fényű szavak kal világított be levelében. Az a szeretet, mely a term észetben a végtelen Isten bölcseségét, hatalm át s a jóban a legjobbat látja; a szép a Legszeb bet ju tta tja eszébe. A tűz, a víz, virág, az állat s m inden terem tm ény hangosan kiáltja: „Isten a te kedvedért alkotott engem, ó em ber!“ Az a szeretet, mely tüzelte Sz. Ferencet s „a terem tm ényekben m egnyilvánuló nyomokon követi m indenütt Szeretettjét, neki m inden lépcső mely a magasba vezet.“ (Celanói.) Ez a terem tm ényeket gyengéden simogató szeretet szól a Terem tőnek s hogy tud újjongani, m ilyen boldogan, elragadtatással — szavakkal alig, csak kim ondhatatlan repeséssel, lángolással — am ikor m indenek urát, jóságos Jézusát itt érzi, látja, itt tu d ja közöttünk a földön. Segítségét, kim eríthetetlen jóságát szinte érthetetlen és fékezhetetlen örömmel öleli körül. Aminél nagyobb m ár nem történhetett: velünk az Isten, közel és segít és hív és vigasztal és b árorít és lelkesít és örvendeztet és m agá hoz enged, magához kapcsol és fűz tőle elbonthatatlan kötelékkel csak em ber szakíthat szét. Az Isten nem válik meg az embertől. Ez boldog tu d at fakaszt ném a csodálatot és csillapíthatatlan ör vendezést, mely a lélek hangulatából fakadóan hangos, dalos, vagy néma, csöndes, áhítatos m int az O ltáriszentséget szótlanul néző arsi egyszerű emberé, aki szent plébánosának kérdésére ezt felelte: Én nézem Öt, Ö néz engem. S ez elég és m érhetetlenül sok; több örömet és belső békét m ár kívánni se lehet. Öröm! M ennyire karakterisztikusan szentferenci vonás. Az, m ert rokon a szeretettel. Az öröm szentsége h át hogyne szö vődnék bele szinesítően a ferencesek és általuk az em berek életébe. Öröm nélkül fullasztó az élet és nehéz. És bizony *olykor-olykor talán sokszor mégis hiányzik! A tétova s szomjas lélek keresi. Ha azonban nem ju t el Istenig, m egkem ényedik a szíve, nem engedi őt m agára hatni, tőle lelke a terem tm ényekhez fordul. Az em ber benső nem esebb énje ellen lázadó alsó term észet lesz ú rrá és irányító, és az érzékek föléje kerülnek értelem nek és akaratnak. Az em ber hozzácsorbul a törpe ide álokhoz. Elveszíti érzékét a nagy dolgok iránt, kiesik az Eucharisztia bűvköréből. De sok lélekhez eljön mégis a pálfordulás pillanata és kín lódásában fel-fel csuklik leikéből a kiáltás: Uram tépj el a világtól és fordíts örökre magad felé. S ez nem más, m int az öröm fészekverése, azé az örömé, am ely a szeretetnek a gyermeke. Szeretet. Szép szó, tartalm as ige, mindig áhított valóság. Legbiztosabb
7
út az Űrhoz, legvilágosabb célm utató fény, Istenhez ölelő kar. A ember beszéde Istennel, az egym ásratalálás. M indent hozzá emel föl. Hozzá, aki kegyelmek nélkül senkit sem bocsát el, bensők és tettein k lelkesí tője és segítője. Gyenge terem tm ényt, m indent az ő szemével néz, az ő tükrözését látja mindenben, m int Sz. Ferenc. É rette m indent vállal és m er is, m ert lendítője és sikerrevivője az akarati elhatározásoknak. Ez csak abból a benső egyesülésből fakadhat, születhetik, mely szinte hihe tetlennek, lehetetlennek valósággá teljesülése, csodák igénybevételétől sem visszariadó nagy tett: az Oltáriszentség, hogy Isten állandóan ve lünk éljen, bennünket segítsen. Ez örömet kelt, szeretetet szít, áldozatosságra késztet. Aki igazi eucharisztikus életet akar élni, abból nem hiányozhatik az áldozatosság. Jézus áldozat az eucharisztiában és áldozat köztünk való élete, m elyet — lelkünket szeretve — szerető rabságban tölt. Áldozat. Szó, mely szám talanszor hangzik el, valóság m ely von-von magához, vagy hátatfordítunk neki; -—- szó m elyet szeretnénk kiirtani az emberiség szótárából és édes érzéssel dobbant meg szíveket, tény m elyet gyűlölettel tiporna el az egyik, de himnuszos elragadtatással emel Isten felé a másik. Az egyiknek nem kell az Isten, m ert parancsol, a m ásiknak nem kell más csak az Ö parancsa, mely véd összecsuklástól, elhajlástól. Az egyik mondja: a bűn az erő, a másik: gyöngeség születi a vétket. Az egyik, aki félreáll Isten útjából és m itsem akar tudni róla és hogy lelke tátongó ű rjét betöltse s kétségbeesett kiáltását elcsitítsa, m inden fáradtságot vállal Isten ellen is a bűnért és látása eltom pult már, a bűnt nem rossznak, term észetesnek m ondja — hangoztatja; — a m ásik nak m inden gondja: lelkének megsimogatása, érzékenyen őrizni a bűn fuvallatától is és vállalni m indent Istenért: vállalni az áldozatot. — Ál dozat kell, hogy kirobbanjon a jóság és lefulladjon a rossz, a bűn. Indítás és erő kell ehhez. Nem valósulhat meg kitartásraserkentés nélkül. Aki nem vállal áldozatot, naggyá nem nőhet. A legkívánatosabb em beri nagyság a szenté. E rre a csúcsra sokan az elérés lehetetlenségének gon dolatával tekintenek föl. Nem csodák teszik az em bert szentté, hanem az Isten akaratához igazodó élet. Ezért lehet Isten előtt kedvessé az elbukott is, aki a lélek és test, Isten és a sátán vonzása közt vívta h a r cát; akik m ellett a hitet, igazságot kereső úton percek, hónapok, eszten dők vonultak el nehezen, kínosan, míg végre ráju k derült a fény, a m egnyugtató bizonyosság. De ezt csak percről-percre m egújuló s m inden m ást feláldozó becsületes lélekharc, áldozat hozhatja meg. Aki azelőtt földre nézőn kerülte Isten tekintetét, az később bátran és rezzenéstelenül belenézhet Isten sugárzó arcába, de csak vállalt áldozatos te ttek után. E nélkül nincs a szakadékból szabadulás; nincs a biztos úton kitartás,
de aki egyszer ízlelte az Ü r édességét, felejteni nem tudja, akit egyszer magához ölelt Jézus, erre az ölelésre való gondolat ellendíti őt m inden bűntől. A kinek nyomasztó és kietlen órái, csüggedeten kezdett küzdel mei. kínzó szorongásai, örökké nyom ában settenkedő kísértései vannak, de az O ltáriszentség előtt keres értelm et, nyugvást, szabadulást, — az im áival hidat ver a m egejtő m élységek fölé, m elyen biztosan haladhat. A íöllelkesülés m ám ora áldozatra sarkallja és boldogan nyúl m indenért, ami isteni és csitítja-tisztítja mindazt, mi fáj és akadály. Ez az igazi áldozat, m ely a szeretettel kapcsolódik, ez az am i lényege a vállalkozó szeretetnek. Jézus mondja: „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, m int ha valaki életét adja barátaiért.“ Ez a legnagyobb, az áldozatban kicsúcsosodó szeretet. Ö nem egyszer, hanem örökérvényű áldozatot hozott értü n k s teszi ezt élő s állondóan ható jelenné az O ltáriszentségben. Mi se kapcsolódhatunk ki ebből az áramból. A m it em beri erővel kirtartóan m egtehetünk, ne halasszuk el; az áldozat emel, magasztosít s nagy élet szülője. Az Eucharisztia hatása egyénben és közösségben a jobb, a szebb élet kialakulása. Mindig kívánatos volt, de napjainkban sem szűnő sóvár gás ez. Talán nem meddő. Nehéz és a fáradság is velejárója. M ert az áldozat és kiemelkedő te tt s szárnyaló gondolat Ádám óta valójában a szenvedés gyümölcse. Hogy b írju k és kitartóan m ellette m aradjunk és a m iénk legyen — új meg új lelkesítés kell. S az Oltáriszentségből árad, csak álljunk oda befogadó lélekkel, tisztán m int a fény, nem kor mozottam Az indítékokat, sugallást érzékenyen felvenni s indítsására tü stén t te ttre felszökkenni csak fiatal érzület s lelkület képes. Ezt a fia talságot rokkanástalanságban való megőrzést az Eucharisztia teszi. Ezért nem ráncos az eucharisztikus lélek, ezért nincs redő az Egyházon, ezért nő ttet ki magából egyre újabb hajtásokat és a kortól el nem marad, sőt iram ot vezényel, fokoz. A fiatalság jele a tevékenység s ez lü ktet a hatalm as ferences szervezetben is. A megújhodó szervezetnek, fiatalos tettreinduló lendületnek forrása az Eucharisztia. Megőriz a földi romlandóságtól Isten számára. S akarhat-e m ást esendő lélek? P. Szalóczi Pelbárt O. F. M.
Az intézet múltja. A Szent Ferenc-rend S zű z Máriáról n evezett rendtartom ányának fő nöksége 1931. február 2-án 123. szám alatt kelt beadványában azon kére lem m el fordult a nm. Vallás- és Közoktatásügyi M iniszter Úrhoz, hogy Esztergomban rendi tanerők vezetése m ellett növendékei és bennlakók részére reálgimnázium ot nyithasson. K érelm ét főkép azzal indokolta, hogy a Rendnek Esztergomban a felállításhoz szükséges épületei nagyrészben m egvannak s legkevesebb anyagi áldozattal is képes intézm ényét meg valósítani. A nm. M iniszter Ú r 1931. június 3-án kelt s 556— 16/1931. szám alatti rendeletével a kérelm et teljesítette azzal a kikötéssel, hogy a reálgim ná zium 1931—32. tanév elején az első osztállyal megnyitandó; igazgatóul és tanárokul kizárólag középiskolai képesítéssel bíró okleveles tanárok alkalmazandók. A rendtartom ány főnöke ezen leirat vétele u tán 556/1932. számú leiratával P. Weiss J. R ikárd házfőnök, oki. középiskolai tanárt, m int igazgatót megbízta a szervezés további m unkájával. A m egbízott igazgató 1931. augusztus 24-én kelt felterjesztésében jelezte a tankerületi kir. főigazgató ú rnak m egbízatását és kérte további utasításait. Az igazgató ugyancsak azon a napon kelt felterjesztésében jelentette a rendtartom ány korm ány tanácsának 1931. július 6-án kelt am a döntését, m ely szerint az új intézm ényt Páduai Szent A ntalról óh ajt ja elnevezni. A nm. VKM. 55—05—92/1931. számú rendeletével meg engedte, hogy a rendtartom ányfőnök intézetünket „Szent Ferenc-rendi Szent A ntal Reálgim názium “-nak nevezze el. Igazgató ugyanakkor kelt felterjesztésében jelezte a tankerületi kir. főigazgatóságnak, hogy a rendtartom ány korm ánytanácsa kinevezési jogánál fogva az esztergomi rendi reálgimnáziumhoz kinevezte a szükséges tanerőket. P. Vinkovits V iktor tartom ányfőnök 1931. április havában VáczyHübschl K álm án építészmérnököt, Vác megyei város m űszaki tanácso sát bízta meg azzal, hogy a rendháznak k ert felé eső szárnyépületére ráépítendő két em eletnek terv eit sürgősen készítse el. A tervek a záros határidőre el is készültek s még július első napjaiban meg is kezdődött
10
az építkezés. A beérkezett árajánlatok alapján a m unkát Romanek— Szente—Pfalcz ad hoc társu lt építési vállalata nyerte el. N evezett vál lalkozók a m unkát oly erővel végezték, hogy szeptem ber hónapban m ár ez új részbe k erü lh etett az I. osztály, a növendékek nagy hálóterm e, mosdó- és egyéb helyiségek, továbbá a tanárok és felügyelők lakószobái. Még ez év őszén folytatódott az építkezés a többi három épületszár nyon oly módon, hogy a B ottyán János és a Főapát-utca részén egy em e let lett ráépítve, míg a templom m elletti fronton két emelet. Az egész építkezés a szükséges felszereléssel együtt 334.030 P 70 fillérbe került, m elynek kétharm adrészét a Rendtartom ány, egyharm adát pedig az esztergomi intézm ény fizeti. Az intézet történetébe aranybetűk kel írta be nevét P. Vinkovots V iktor tartom ányfőnök m ellett P. Bendes V alérián kiérd, tartom ányfőnök, budapesti házfőnök, aki az építkezéssel kapcsolatban nagy anyagi tám ogatásban részesítette a fejlődés kezdet kezdetén álló esztergomi ferences intézm ényt. De nem m aradhat ki az intézet történetéből Sváb Gyula ny. h. állam titkár, m űegyetem i ny. r. ta n ár neve sem, m ert ő készítette el nagy lelkesedéssel P. Weiss Rikárd házfőnök-igazgató és P. Nagy A risztid vezető prefektus útm utatásai szerint 200-as léptekben az intézet további építke zésének terveit. M unkáját nem anyagi előnyökért, hanem pusztán páduai szent Antal, az intézet védőszentje iránti tiszteletből végezte el. Sajnos terveinek teljes megvalósulását nem érhette meg, m ert az Ű r kora tavasszal kiszólította az élők sorából. Tem etésén az intézet képviseltette m agát és lelke üdvéért az ifjúság résztvétele m ellett gyászmisét mondott. R. i. p. A tanulók létszám ának rohamos emelkedése m iatt a kétszeri építke zéssel n yert férőhelyek csakham ar szűknek, illetve kevésnek bizonyultak, úgyhogy m ár 1935. kora tavaszán újból építkezni kellett. P. Scheirich B onaventura iskolafentartó tartom ányfőnök G ruber Im re szombathelyi építészmérnököt bízta meg, hogy a Sváb G yula-féle tervek alapján versenytárgyalást hirdessen és az építkezésre vonatkozó előkészületeket megtegye. A verseny győzteseként ifj. Toldy János oki. építészmérnök, építési vállalkozó kerü lt ki. Ifj. Toldy Jánosnak ez volt az első nagy m űve s bátran lehet mondani: derék m unkát végzett! Az ellen őrző m érnökön kívül Tartom ányfőnök a rend részéről az ellenőrzéssel és netán szükséges változtatásokkal, illetve módosításokkal P. H orváth L. Reg. P éter házfőnököt, P. Weiss R ikárd h. tartom ányfőnök, igazgatót, P. B urka Kelem en dr. rendi kormánytanácsos, rg. ta n árt és P. Nagy Arisztid nevelintézeti rektor, rg. ta n á rt bízta meg. Ezen újabb építkezés kb. 180.000 P-be került. Ebben az épületszárny ban van a növendékek ebédlője, az ideiglenes tanterm ek egy része, az
11
orvosi rendelő és gyengélkedő-szobák, hálóterm ek és mosdóhelyiségek. Mindezen építési m unkálatokkal azonban korántsem n y ert az intézet végleges és a mai kor követelm ényeinek megfelelő elhelyezkedést. A még hátralevő intézkedés kész tervei a mielőbbi m egvalósulásra, illetve kivitelezésre várnak! A nm. VKM. évről-évre adja meg a nyilvánossági jogot.
I.
Az iskola felettes h atóságai. Az intézet fen n ta rtó ja : A Szűz Máriáról nevezett magyarországi ferences Rendtartomány. R e n d fő n ö k : P. Scheirich Bonaventura. Az iskola a K. K. F. igazgatása alatt áll, m elynek e ln ö k e : Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, esztergomi érsek. Hitoktatási érseki főbiztos: Kry wald Ottó. Katolikus k. fő igazgató: Berkes Ottó. Az állami felügyeletet gyakorolja : Gróf Teleki Pál, m. kir. vallásés közoktatáügyi miniszter. Tankerületi kir. főigazgató: Dr. Kemenes Illés.
i P. W eiss Richard 2 P. Andreidesz
II.
1 m ennyiségta n , te r m észettan
igazgató
7 7
2
2
v allástan
h itta n á r
1 1 —
—
vallástan
h itta n á r
4 4 —
—
T e o fil
3 P. B ánás Gyula
I.
5 P. Burka Kelemen dr. 6 P. Habetler Ipoly dr.
8
P. Magyar O szvald
5 1 1 lat. 5
—
m agyar tö rtén e le m
r. ta n á r
7 7 —
—
la tin görög
r. ta n á r
rajz
r . ta n á r
fran cia n ém et
h .' ta n á r
m b. ta n á r
11 P. Nagy Arisztid
term észet rajz földrajz
r. ta n á r
testnevelés
h . ta n á r
15 Selymes Ferenc
7 7 —
tö rtén elem földrajz
1 1 —
—
1 1
17 P. Szórády Tibor
18 Dr. Takács János 19 P. Tóth Móric
—
—
—
—
—
m eny
2 —
4 —
2
2
r . ta n á r
6 6
—
—
5
tö r t.
vall.
—
3
3 tö rt.
tö r t.
3
3 3
2
2
óraadó ta n á r
1
r. ta n á r
2
—
—
—
—
lat.
4
ra jz .
rajz.
—
—
4
4
2
4
francia
francia
ném .
5
—
—
—
—
5
—
—
3
2 —
te rm r 3
4
3
ném .
3
3
gyorsír. —
2
2
3
fizika
—
egész ségi. —
2
15
VII.
16
VI.
17 — A rajz sze rta r őre.
6
—
A V I. o. ta n ú im , fel ügyelője. Ifj h itsz ó nok.
—
10
földr.
2
3
A nevelőintézet re k to ra.
11
24
—
5
—
—
—
—
15
III.
—
—
19
V.
zetője.
2—
2
3
A to rn a sz e rtá r őre, az ifj. sp o rtk ö r ve zetője.
A z V. o. ta n ú im , fe l ügyelője. ifj. h itsz ó nok.
la tin gyorsír.
A V II. o. ta n ú im , fel ügyelője. A term . tu d .sz e rtá ro k őre.
A II. o. ta n ú im , ve 10 I I .
ném .
2
I.
—
—
—
Igazgatóhelyettes. A z ifjúsági körök elnöke.
—
m eny m eny m eny fizika
—
vall.
17 —
2
3
3
2
n ém .
1 vall.
ifj. hitszónok.
A francia társalgás vezetője. A z ifjúsági k ö n y v tá r őrét.
3 földr.
—
magy latin
A IV . o. ta n ú im , fel
4 — ügyelője. cserk. tiszt
—
vall.
—
ügyelője, cserk. tiszt
18
4
1
2
1 4
—
te rm r
4
m eny
h itta n á r
1
nem .
—
—
földr. 3 tö rt. fö ld r termr. 2 3 1 o.f.ó. f
2 2
1 1
1 3
2 — A III. o. ta n ú im , fe l
3
kém . —
magy. magy
ó raad ó ta n á r
3
tö rt.
testn . testn. testn. testn. testn. testn. testn.
1
4 4
4
ces liadim úzeum őre
m agy
4
1 francia
—
Egyéb elfog laltsága
7 — T andíjkezelő, fe re n
vall.
5
r. ta n á r
2
la t. —
rajz. rajz.
2
földr. —
—
magy
1
m agyar n ém et
vallástan
rajz
földr.
1 1
orvos
—
rajz
2
3
vall.
én ek ének
23 7 o . f5.ó ,
h itta n á r
m ennyiségtan rerm észettan
m in 2
szépi. 1
v allástan
m agyar la tin
—
2 1 1 rajz 2
-------
16 P. Szalóczi Pelbárt
—
3
te rm é sze t rajz kém ia
P. Pócza Szalvátor
—
3
10 Gr. M olnár Illés
1 1
—
lat.
h itta n á r
13 P. Németh Pius
—
magy
v allástan
12 Nagy Sándor
VI. VII.
lat.
óraadó ta n á r
P. Miholcsek Miklós
9
V.
vall.
m agyar la tin
m ért.
7 Heil Ferenc
IV.
száinf számi
magy
4 Bóta Károly
III.
Heti óraszám
alkamazá nak m i nősége
Osztályfőnök
képesí tése
Mely tárgyakat, mely osz tályban és heti hány ó rá ban tanított
az int.-nél
neve
összesen
1 Sorszám
A tanár
f
I
j
II. A tanári testület né vje gyzé ke és m unkaköre.
3
3
4
A n ém el társalgás vezetője. É rtek ezleti jegyző. A ta n á ri könyvtár őre, a gyorsíró k ö r vezetője. Cserkész parancsnok
18
IV. A fizikai sz e rtá r őre
Ü nnepély rendező.
egész
—
—
ségi.
3—
In té z e ti orvos.
2 4
Az I. o* ta n ú im , fel ügyelője. C serk. cs. tiszt. A kis cserk. p a rancsnoka. Ifj. hitsz.
III.
A tanárok
lelkipásztor, társadalm i és irodalmi működése.
P. Weiss Richárd tart. tábori lelkész, a II. o. lelkészi érdem kereszt a kardokkal, a Signum Laudis a kardokkal, a hadiékítm ényes II. o. Vörös Kereszt, K ároly csapatkereszt és háborús em lékérem tulajdonosa. A Term észettudom ányi Társulat, az Esztergomi Polgári Kör r. tagja, az Esztergomi Kát. Legényegylet, a M agyar Turista Egyesület esztergomi osztályának pártoló tagja, az Esztergomi Sétahely Szépítő Egyesület vá lasztm ányi tagja, továbbá a volt 26-os táb. vadászzászlóalj b ajtársi szövet ségének rendes tagja. Több szent beszédet m ondott helyben, azonkívül P. D auner H enrik rendtárs újm iséjén Solymáron és a Hősök napján helyben m ondott ünnepi beszédet, triduum ot ta rto tt Csolnokon. P. Burka K elem en dr. rendtartom ányi kormánytanácsos, a Katholikus Tanügyi Tanács középiskolai szakosztályának és az am erikai Nati onal Geographic Society-nek tagja. M int az Evangélium c. hitszónoklati és lelkipásztori folyóiratnak m unkatársa, több beszédet írt. Dec. 4—7-ig vezette az esztergomi Szent Im re-gim názium ifjúságának szentévi lelkigyakorlatát. Szentségimádáson szónokolt Esztergom-Vizivárosban febr. 28-án, m ajd ugyanott ápr. 11— 13. között nagybőjti tridium ot adott. Résztvett a budapesti eucharisztikus világkongresszusra érkezett am erikai és angol hívek gyóntatásában! P. Habetler Ipoly dr. iskolánkívüli működése: A rendi kormány tanácsnak tagja, helyettes házfőnök, a helybeli szem inárium nak és a Keresztes N ővéreknek rendes gyóntatója, 8 napos lelkigyakorlatot ta r to tt Zsámbékon a Keresztes Nővéreknek, helyben és vidéken több szent beszédet m ondott m agyar és ném et nyelven, az esztergomi Szt. Anna tem plom ban keresztútat szentelt, az eucharisztikus kongresszus alatt mint angol gyóntató m űködött Budapesten, tagja az esztergomi önkéntes idegenvezetőknek. P. Szalóczi Pelbárt, m unkatársa a Kolozsvárott megjelenő A Hírnök c. folyóiratnak, választott rendes tagja a Balassa B álint Irodalmi és M űvészeti Társaságnak. G ertrud von Le Fort: Veronika kendője (Frank lin) c. regényéhez előszót írt. Cikkeket, ism ertetéseket írt a következő folyóiratokba: A Hírnök, Élet, Katolikus Szemle, M agyar K ultura, Utunk.
IV .
Elvégzett tanítási anyag. 1934. XI. t. c. alapján az I.—III. osztályokban áttértü n k a gim náziumi tantervre. Ezen osztály tanulói gimnáziumi értesítőt és bizo nyítványt kaptak. A IV. osztálytól kezdődőleg m egm aradt a régi reál gimnáziumi tan terv anyaga. írásbeli dolgozatok a m agyar nyelvből: IV. osztály: 1. Az ősz. 2. Miklós a nádasban. 3. Miklós vigad a csár dában. 4. Toldi Miklós párviadala. 5. M iért rokonszenves nekem Toldi Miklós? 6. A legszebb karácsonyi élményem. 7. A cserkész mindig egye neslelkű. 8. M ilyen az intézeti élet? 9. Az erdei lak. 10. M inden nem zet talpköve: a tiszta erkölcs. 11. Édesanyám. 12. Egy kérvény. (Külön papíron.) A z V. osztályban: 1. Egy napi jótettem a szünidőben. Vagy: Az őszi h atár. (Leírás élmény, illetőleg közvetlen megfigyelés alapján. Iskolai.) 2. Legkedvesebb olvasmányom. (Tartalm i ismertetés.) Vagy: A m agyarság történeti hivatása. (Értekezés. Házi.) 3. Szondi halála. (Leírás költem ény alapján.) Vagy: Esztergom szobrai, (ismertető levél. Házi.) 4. Az öreg Toldi. (Jellemzés.) Vagy: A csodálatos növényi szervezet. (Értekezés. Házi.) 5. Szent István nagysága. (Értekezés. Iskolai.) 6. A Bach-korszak M agyarországon. (Jókai nyomán. Házi.) 7. A trianoni béke igazságtalan sága. (Apponyi beszéde alapján.) Vagy: Az Egyház, m int Európa tanítómestere. (Töténelmi értekezés. Házi.) 8. Egy alkalm i beszéd önálló készítése. A VI. osztályban: 1. a) A művész és műve. (Esztétikai fejtegetés.) b) Egy nyári élmény. (Elbeszélés.) c) Napsugár. (Költői jellemzés.) 2. Ág nes asszony lelkiism erete. (Iskolai fejtegetés.) 3. a) Zrínyi Miklós, a szi getvári hős alakja a Szigeti veszedelemben. (Jellemzés.) b) A humanizmus Magyarországon. (Értekezés.) 4. A kollégiumi diák karácsonyi szünete. (Élményleírás.) 5. a) Legkedvesebb regényem. (Eszmélkedésszerű érteke zés.) b) K árpáthy Zoltán. (Jellemzés.) c) A Zord idő m éltatása. 6. a) A szülők irán t való szeretet Petőfi lírájában. (Értekezés.) b) M iért kedves nekünk az Alföld? (Fejtegetés.) 7. a) Szélházy és Perföldy „A kérőkben.“
16
(Jellemzés.) b) Esztergom. (Leírás.) 8. H ajókirándulásunk. (Élményleírás, iskolai.) A VII. osztályban: 1. Iskolai: Űj tanév elején. . . (Elmélkedés.) Vagy: Sport és revízió. (Értekezés.) 2. Házi: A H alotti Beszéd gondolatmenete. (Értekezés.) Vagy: Az idegen nyelvek tanulásának fontossága. (Értekezés.) 3. Házi: Gyöngyösi népszerűségének okai. Vagy: A term észet, a gép és az ember. (Értekezés.) 4. Házi: Mikes szeretetrem éltó egyénisége. (Jel lemzés levelei nyomán.) Vagy: A tisztaság életszükséglete. (Értekezés.) 5. Iskolai: A m agyar szentév jelentősége. (Értekezés.) 6. Házi: Abafi lelki átalakulásának tényezői. (Értekezés.) 7. Házi: Ami m egkapott és vissza tetszett a K arthauziban. Vagy: A középkori élet az Isten rabjai tü k ré ben. (Értekezés.) 8. Házi: Em bertípusok a Bánk bánban. (Értekezés.) Vagy: M últúnk, jelenünk, jövőnk. (Elmélkedés.)
Iskolánk az 1937— 38. évben. Az iskolai év lefolyása. Az előre m egállapított időben, vagyis 1937. augusztus 28-án tarto ttu k a javító- és m agánvizsgálatokat. Alakuló értekezlet ugyanaz nap volt. Ünnepélyes Veni Sancte szep tem ber 3-án volt. M ásnap oszlályrenclezés, törvényolvasás és első előadási nap. Az alakuló értekezleten kívül a következő értekezletek voltak: I. m ódszeres értekezlet 1937. szept. 16-án, I. ellenőrző értekezlet nov. 29-én, félévi osztályozó 1938. jan. 27-én, II. m ódszeres értekez let febr. 24-én, II. ellenőrző értekezlet ápr. 27-én, évvégi osztályozó értekezlet június 15-én, tankönyvm egállapító és évzáró értekezlet június 17-én. Az évvégi összefoglalásokat a kát. k. főig. 107/1938. sz. a. jóvá hagyott sorrendben tarto ttu k meg. Az összefoglalások jú n iu s 8-tól 15-ig tartoltak. A tanévet június 19-én ünnepélyes Te Deum -m al zártuk. Változás a tanári karban. Vitéz B ajor-B ayer Ágost ra jz tan á r, Dezsényi László m agyar-latin szakos tanár, Gaál T ivadar testnevelési tanár, Oszlányi R óbert m agyar-ném et szakos ta n á r eltávoztak az intézettől, helyükbe Bóta K ároly m agyar-latin szakos ta n ár, Heil F erenc ra jz tan á r, Nagy Sándor testnevelési ta n ár, Selymes F erenc m agyar-ném et .szakos ta n á r jött. — T anulm ányi felügyelők közül az intézetet fenntartó ren d tarto m án y főnökének rendelkezése folytán P. Janzsó Jácin t N agyatádra, évközben P. H ajn al Zénó N agykani zsára került, új tanulm ányi felügyelők lettek P. A ndreidesz Teofil N agyatádról, P. M iholcsek Miklós N agykanizsáról és P. Pócza Szalvátor B udapestről. — P. M agyar Oszvald ném et-francia szakos ta n á rt pedig a ren d tarto m án y főnöke 836/1937. sz. a. nevezte ki az intézethez rendes ta n árrá . Hivatalos látogatások. Dr. Ivemenes Illés budapestvidéki tanker. kir. főigazgató ú r Öméltósága 1937. dec. 13, 14, 15-én látogatta meg inlézetiinket. Észrevételeit és hivatalos látogatása alkalm ával észlelt
18
tapasztalatait a dec. 15-én ta rto tt értekezleten közölte a ta n ári k a r ral, a tapasztaltak fölölt m egelégedését fejezte ki s Isten áldását kérte a további sikeres m unkára. — Berkes Otló katolikus k. főigazgató pedig 1938. febr. 14, 15, 16, 17-én ta rto tta hivatalos látogatását. Az ezzel kapcsolatos értekezlet febr. 18-án folyt le, m elyen atyai jóindulattal közölte észrevételeit és tapasztalatait. Az intézetet fenntartó ren d tarto m án y főnöke P. Scheirich Bonaventúra 1937. novem ber 23—25-én látogatta meg hivatalosan az intézetet. Megelégedését fejezte ki s ferences lelkülettel végzendő m unkára, k ita rtá sra buzdított. A francia órákon a tanker. kir. főig. m egbízásából Dr. Csonkás M ihály tanulm ányi szakfelügyelő jelent meg 1938. ja n u á r 12. és 14-én. H orváth László tábornok az 1. vegyesdandár 2. gyalogsági p aran csn o k a m ájus hó 17-én a VI. o. testnevelési ó rá já t szemlélte meg s a látottak fölött elism erését fejezte ki. Nem hivatalosan ugyan, de szintén érdeklődéssel látogatták meg az intézetet Dr. Hász István tábori püspök úr, továbbá Msgr. N utti egyiptomi ferences missziós püspök, az Addis-Abeba-i érsek egjr püspök és titk á ra kíséretében, azonkívül az E ucharisztikus Kongreszszus alkalm ával több külföldi rendtársunk. Igazgatónk papi ezüstjubileuma. Az 1937/38. iskola-év k ró n i k ájának egészéhez tartozik annak az ünnepségnek a m egem lítése is, amellyel intézetünk tiszteletének és h áláján ak kívánt kifejezést adni igazgatója, P. Weiss R ikárd felé szerzetespapságának negyedszázados jubileum án. Az ezüstm ise iskolánk égi pártfogójának, Padovai Szent A ntalnak ünnepén, jún. 13-án volt. B ár h étk ö zn ap ra esett, mégis m egtöltötte szentegyházunkat tanuló ifjúságunk, kedves ho zzátarto zóik, az ünnepelt barátai, az ism erősök és hívek sokadalm a. A növen dékek énekkara ugyancsak kitett m agáért. Racskó J . karnagy veze tése és P. Miholcsek Miklós felügyelete m ellett sok áldozatossággal készült elő. Az ünnepi istentisztelet alatt G ruber Szent Pál-m iséjét (Op. 151.) énekelte, m inden elism erést érdem lő m ódon. A fényes segédlet a re n d tá rsak közül került ki. A kézvezető szerepét »maga tartom ányfőnök atyánk és iskolánk kegyura, P. Scheirich Bonaventúra töltötte be, az ünnepi szónoklatot pedig a ném etújvári ház főnök, P. Pfeiffer Alfonz m ondotta. A tem plom i ünnepség végez tével ünnepély következett a rendház udvarán, m elyre tömegesen tódult az előkelő közönség. Az ünnepély m ű so ra a következő volt: 1. Köszöntő dal. E lőadja az ifjúsági énekkar. 2. Megnyitó. M ondja: B urka P. Kelem en dr. igazgatóhelyettes.
19
3. A rany—Révíy: V. László. M elódrám a. Racskó J. karnagy harm ónium -, és F o rstn e r F. VII. o. tanuló zongora-kísérelével előadja az ifjúsági férfikar. Szavalja: Ivablay D. VII. o. és de P o tt Gy. VI. o. tanuló. 4. Az ifjúság üdvözletét tolm ácsolja: R ranyiczky László VII. o. tanuló. 5. C. F ran k : Szim fonikus variációk. R em utatja: Pfeiffer P. Alfonz, ném etújvári ferences zárdafőnök. 6. P. Scheirich R onaventúra ferences tarto m án y fő n ö k beszéde. 7. M olnár—H latky: Az én falum ban c. m űdalt énekli Reiz K. VII. o. tanuló, Zongorán kíséri: F o rstn e r F. VII. o. tanuló. 8. A szülők nevében felszólal: Dr. C hikán Réla pestszenterzsébeti polgárm ester. 9. Sajó S.: T rian o n c. költem ényét előadja az ifjúság szavalókórusa. 10. Zárszó és ajándék-átadás. 11. Racskó J.: M agyar ének-egyveleg-e az ifjúsági énekkar elő adásában. 12. Dr. Ralogh Albin bencés igazgató felszólalása u tán a ju b i láns igazgató köszönete. Egész ünnepségünket a tisztelet és h ála sugallta és abból az eszm ei m érlegelésből született meg, hogy a tiszteleladás és h álan y il vánítás nem csak kötelesség, hanem m agunkat is értékesítő lelki ség. Ezt ak artu k kifejezésre ju tta tn i és ennek a zálogául, akkum ulá torául, szántuk az intézet ajándékozta és a bíboros-főpásztor konszekrálta m isekelyhet, m elyet jelképesen szívek ékesítenek, s m ely am a jókívánságaink összefoglalója, hogy igazgatónknak a továbbiak so rán se hiányozzék m unkabíraása, ereje, lelki-testi egészsége és m indenben kísérje őt még igen-igen soká Isten áldása. Ad m ultos annos! Az igazgató ehelyütt ism ételten h álásan m egköszöni a ta rto m ányfőnök atyának, az ünnepi szónoknak, a ta n á ri testületnek, a ren d társak n ak , a tanulóifjúságnak szíves fáradozását, nem különben az ünnepélyen résztvevőknek szíves m egjelenését, s m indazoknak jóklvánalait, akik őt jubileum a alkalm ából levélben, vagy táv iratb an üdvözölték. Valláserkölcsi nevelés. V ilágraszóló esem ény a m i szent évünk. A m aroknyi m agyarság helyzetébe, sorsába néztek bele, akik eljöttek hazánkba, s velünk egjrütt ünnepelt sok-sok távollevő is. M ilyennek láttak bennünket? Függött ez azoktól is, akik érdeklődtek irán tu n k , de még inkább tőlünk. Ez a gondolat megelőzőleg fölvetette m in d
20
n y áju n k szám ára a kérdést: szégyent akarunk-e vallani? Aligha! E zért kellett úgy előkészíteni m agunkat, hogy az idegenek szemében em berileg —• kinek-kinek képességei szerint — elérhető m agaslaton értékeseknek tünjiink fel. Szükséges volt a m éltó előkészület. A lelki gyakorlatok, am elyeket az idén épen ezért előre is vontunk, ezt a célt szolgálták. Ezek adták meg a leghathatósabb előlendítést. Hogy ez a lendület meg ne törjön, állandóan ébereknek kellett lennünk, éleszteni kelleti azt a helyes öntudatot, am elyet ez a nagy ö rö m ü n n ep m egkívánt tőlünk. — A vallástanítással kapcsolatban külön és több ször ki kellett erre térni, vágyódást kellett kelteni a tan u ló k b an az E ucharisztia irá n t s ezt fenntartani, fokozni s ránevelni őket a nagy jótétem ényért illő hálaadásra. — Itt van iskolánk Esztergom ban, abban a városban, am elyben Szent István született. Büszkék lehetünk s kell is, hogy legyünk erre, hiszen közelebbiek s érde keltebbek vagyunk, m int az ország legnagyobb része. Az ü n n ep ségekből Esztergom nem m ara d h ato tt ki. Mi a teendő? — Milyen nagy várakozással nézlek a róm aiak a százados ünnep elé, am elyet csak m inden h arm ad ik nem zedék élhetett meg, am elyen R óm a nagy sága és h atalm a bontakozott ki s m ilyen lázas öröm m el ünnepelte meg ezt! — M ögöttük m aradunk-e mi?! V allásosság és hazafiság egyesülése, együttes ünnepe volt ez náluk H o ratiu s C arm en Saeculare-jáb an — ez a két m otívum zeng bele m ai életünkbe is. K ard szerezte, kereszt ta rto tta fenn hazánkat. Egym ás segítője volt a vallás és a haza a m últban, — tan ú r á a történelem . S h a voltak olyan események, am elyekre nem kellemes az emlékezés,, m a ism ét élünk. Csonka az ország, legyünk mi egész emberek. A m agyarok tündöklő csillagának p éld ájára Istenbe kapaszkodva dolgozzunk a hazáért. A m agyar történeti olvasm ányok megbeszélésénél jó alkalom nyilt erre kitérni s a tanulók elé állítani azt a Szent Istvánt is, aki felism erte hivatását s annak szolgálatában élte le életét. A történelem vonatkozásba hozta Szent Istvánnal a m ú ltat és jelent, kiemelve az egyéniség nagy erejét és értékét, az országépítésben való fá ra d h a tatlanságát, törhetetlen bizodalm át, a fájd alm ak o n (K oppány) tú l emelkedő m egingathatatlan hitét és a kereszténység nagy jelentőségét a m agyarság szem pontjából. H a m egünnepeljük azokat — és m éltán — akik n ap jain k b an díszt és dicsőséget hoztak és jelentenek a m agyarságnak, nem len nénk m éltányosak sem, ha m últúnk egyik legnagyobbját nem ven nénk körül tisztelettel s tőlünk telhető, őt megillető ünneppel. A felsőbb osztályú tanulók 1937. október hó 10-én a péliföld-
21
szenlkereszti ősi búcsú járóhelyen rendezett eucharisztikus napon vettek részt. Az eucharisztikus szentévre való tekintettel a lelkigyakorlatokat 1937. dec. 5—8 n ap jain végezte el a tanuló ifjúság. A felső osztá lyosoknak P. A páthy Oszkár, veszprém i házíonök, az alsó osztá lyosoknak pedig P. A m brus Máté, budapesti hitszónok beszélt. Résztvett a tanuló ifjúság m ájus 1-én a főegyházmegye védő szentjének ünnepén m ondott szentm isén és szentbeszéden, — m ájus 26-án az E ucharisztikus K ongresszus diákm iséjén és az esti dunai szentséges körm enetet is m egtekintették, — m ájus 31-én az eszter gom i Szent Jobb körm eneten és június 16-án az ú rn a p i körm eneten is részlveltek. Hazafias nevelés. A hazafias érzés é b re n tartásá ra és fokozására az intézet m inden eszközt m egragadott, s ezért jelent meg az ifjúság a város által rendezett hazafias ünnepélyeken. K ülön intézeti ü n n e pély csak okt. 6-án volt, a következő m ű so rral: P etőfi-P aczolav: Oda nézzetek, előadta az intézeti énekkar. — M agyar M iatyánk, Gyula diák versét T óth József szavalta. — Az ünnep jelentőségét P. N ém eth Pius m éltatta. Refejezésül a H im nuszt énekelték el. M árcius 15-én a város által rendezett ünnepélyen K ulcsár Gyula VII. o. tanuló a Nemzeti dalt szavalta. H ősök v a sá rn a p já n pedig az igazgató m ondott ünnepi beszé det a H ősök emlékművénél. Fegyelmi állapot. Az intézet fegyelmi állapota egy-két esettől eltekintve, kifogástalan volt. Egészségügy. Az intézet orvosa Dr. Takács Ján o s belgyógyász, iskolaorvos, fogorvos. Az orvosi-, fogorvosi rendelő és g3^engélkedő szobák a F őapát-utcai szárnyépületben vannak. Orvosi és fogorvosi rendelő teljesen m odern és szakszerű. M indazon m űszerek és eszkö zök m egvannak, am elyek a járó és fekvő betegek kezelését és g}fóg3dtását szolgálják. Házi patika, m ikroszkóp, vérsejt, vizelet vizsgá lathoz szükséges m űszerek és vegyszerek. Szem- és fülkezeléshez szükséges gyógyszerek és eszközök. Vizs'gálóasztal, izzasztókészülék, m űszer és kötszerszekrény. Összesen 14.400 P. értékben. Ez évi szer zem ény gyógynövényszekrény, íróasztal, gáztűzhely, rádió, kéziműszerszekrény, 1.000 P. értékben. Két gyengélkedő szobában 25 férőheh'’ van kellő szám ú ágy neművel, így a növendékek nem a saját ágynem űjüket használ ják, ha a betegszobába kerülnek. Ez elsősorban a fertőzési lehe tőség elkerülését célozza. K ülön öt ágyas szoba áll rendelkezésre a megfigyelést igénylő betegek szám ára, külön öt ágyas szoba a
22
járványos betegek elkülönítésére. Fertőző megbetegedés esetén az intézet a betegeket különálló, az intézettel nem kapcsolatos házban tu d ja elhelyezni. Az év elején egyenként külön-külön m egtörtént az általános o r vosi vizsgálat a vizsgálati adatok feljegyzésével. Majd a D ick-próba megejlése és a Dick pozitív fiúk háro m szo ri oltása. Ugyanígy tö r tént a m ásodik félév elején is. K ülön tö rtén t az általánosan előírt két szemvizsgálat is. M ájus 3-án volt 17 tanuló újraoltása. Az intézet orvosa nap o n ta ellenőrizte a növendékek egészségi állapotát. Á llandóan figyelemmel kísérte élelmezésüket, sp o rtju k at és szórakozásukat. Főtörekvése m indig a betegség megelőzése volt, am it igyekezett elérni rendszeresen órák előtt p á r perces egészség ügyileg fontos gyakorlati tanácsok hangoztatásával. A növendékek egészségi állapota jó volt. Az őszi és tavaszi idő beálltával h u ru to s megbetegedések is csak szórványosan fordultak elő. Az intézeti orvos napi m unkabeosztása a következő volt: reggel 7—8 óráig jelentkezők vizsgálata, 8 óra u tá n a fekvő betegek ellátása és kezelése, 9 ó ra k o r a rendtagok részére fogászati kezelés. N ap o n ként délután 2—4 óráig tö rtén t a növendékek száj- és fogkezelése, 4 óra u tán a fekvő betegek újbóli ellátása. Az osztályonként végzett fogkezelések szám szerinti kim utatása a következő:_______ K arb an tartott f.
6
5
2
1
7
—
—
3
4
1
1
—
—
8
3
—
1
—
1
5
4
—
—
1
3
—
4
97
17
17
9
6
18
37
153
25
6
11
3
II.
63
15
1
4
—
III.
66
12
1
1
3
IV.
83
15
2
—
V.
69
21
4
VI.
41
5
VII.
47
Összesen:
522
A m al gam töm és
I.
O sztály
deg kiölés
7
C em ent töm és
Ép I fogazatú
cc
3
Fogh ú z á s Tej
Állandó
so w o ■Ll .
1 -
Az intézeti orvos segítségére volt és a betegeket ápolta állan dóan két re n d tá rs: Könyves Vitái és Hegedűs Prosper.
23
Ifjúsági körök. a) Gyorsírókor. Ebben a tanévben alakult meg a gim názium gyorsíróköre P. Szalóczi P elb árt tanárelnöksége alatt. A k ö r m eg választott tisztikara: Elnök: Kis Lehel, titk ár: Kovács Zoltán, jegyző: D em eter István, pénztáros: Csaba László, könyvtáros: D oór László, ellenőr: Láng K ároly, választm ányi tagok, csoportvezetők: Kovács A ndrás, Máté György, Gajdóczky Tibor, Siposs György, — A k ö r a ta rto tt gyűlésen kívül elsősorban a gy ak o rlásra fo rd íto tt gondot. E zért csoport-beosztásban állandóan voltak gyakorló-órák. Ezek nek vezetésében a tisztikar tagjai szorgoskodtak, külön elism erésrem éltó buzgalom m al Kis Lehel, Kovács A ndrás, Máté György, Gaj dóczky Tibor, Juhász Gyula. Ugyanezek a tagok vettek részt a Ma gyar G yorsírók Országos Szövetségének esztergom i kerületi verse nyén, a 100 szótagos szabatos versenyen s m ind sikeresen szere peltek. Közülük Kis Lehel és Máté György em léklapot kapott. — R endezett a kör háziversenyeket is s az összesített pontszám ok a lap já n a legjobbak között a köveLkező sorrend alakult ki: Máté György, Kis Lehel, Gajdóczky T ibor, Kovács A ndrás, Juhász Gyula. Ezek öten jutalom ban is részesültek. — A kö r tagjainak rendelkezésére állottak több példányban a következő folyóiratok: G yorsírástudo m ány, A M agyar G yorsíró Szemle, — A Gyorsíró, — G yorsírói Ke resztrejtvény. P. Scheirich R onaventúráról, a gim názium ot fen n tartó Szűz M áriáról nevezett ferences ren d ta rto m á n y főnökéről, m int a k ör alapító tagjáról mélységes hálával em lékezünk meg s m egköszönjük itt is a G yorsírókörnek küldött ötven pengős ajándékát, m elyért fizessen meg a jó Isten, a kör tagjai pedig fokozottabb buzgalom m al igyekeznek kim utatható h á lát adni. b) Sportkör. A sp o rtk ö r neve: Az esztergom i szenlferencrendi Szent Antal rg. «Tom ory Pál» sportköre. K erület: R udapestvidéki kerület, déli rész, esztergom i csoport. Igazolási szám: 126. M egalakulásának ideje: 1935. október 23. Tiszteletbeli elnöke: P. W eiss R ikárd, az iskola igazgatója. Vezető ta n á r neve és lakcím e: Nagy S ándor Esztergom , Csernoch J. u. 34. A vezetőtanár okleveles testnevelési tan ár. Az intézet tanulóinak teljes létszám a: 302. M agántanulók, illetve m agánvizsgázók szám a: 2. A testnevelés alól felm entett összesen: 14, egész évre 11, fél évre 3 tanuló. A testnevelési alap alól felm entett tanulók szám a: 3. A testnevelési alap ra fizetők szám a: 302. A spo rtk ö rb en m űködő tanulók száma, korosztályonként: I. korosztály (10—12 évesek) 0. II. k o r
24
osztály (12—14 évesek): 36. III. korosztály (14—16 évesek): 37. IV. korosztály (16 éven felül): 18. Összesen: 91. A korosztályok sp o rtk ö ri foglalkozásának heti óraszám a össze sen: 6. M űködő szakosztályok: atlétika, torna, játék, úszó, vívó, téli sport, céllövő szakosztály. Az intézetnek saját felszerelt to rn a term e van. Az intézetnek saját, já té k ra alkalm as u d v ara és saját sp o rt telepe van. A tanulók az intézet kb. 9 hold terü letű 105x67 m-es football pályával, 400 m. salak pályával, távol, magas, rú d u g ró p á lyákkal ellátott sporttelepen gyakorolnak. A tenniszpályák építése is folyam atban van. A sporttelep felszerelésére és p a rk o sításá ra az Intézet az év folyam án 850 pengőt fordított. A tanulók a helybeli T ak arék p én ztár artézi fürdőlelepét h asz nálják. Az iskolaév folyam án 26 tan u llak meg úszni. Összesen 286 tanuló tud úszni. Melyik sportnem ből rendezett a sp o rtk ö r házi, intézetközi, ke rületi és országos versenyt? A K özpont m egbízásából sp o rtk ö rü n k rendezte a B udapest vi déki kerület atlétikai bajnokságot. A verseny m ájus 22-én (délelőtt és délután) folyt le, a következő iskolák részvételével: Aszódi g., Gödöllői g., K alocsai g., Kalocsai tkp., K iskúnfélegyházi tkp., Kecs kem éti áll .g., K únszentm iklós g., M átyásföldi g., Esztergom i Bencés g., Esztergom i tkp., Esztergom i Sz. Im re g., Esztergom i F eren cren d i g., S portk ö rü n k első ilyen nagyszabású versenyét az elért kiváló eredm ények, a versenyzők nagy szám a (m integy 150.) és a szebbnél-szebb tiszteletdíjak sokasága, sokáig emlékezetessé tette a v er senyzők szám ára. A versenyen m egjelent N eidenbach Em il a «Kisok» m iniszteri biztosa, aki a legteljesebb elism erését fejezte ki a verseny sim a m enete és a kitűnő eredm ények láttára. A b ajn o k i érm eket P. W eiss B ikárd igazgató ú r osztotta ki az egyes versenyszám ok után. A verseny végén pedig szép beszédben köszönte meg a «Kisok» m iniszteri biztosnak megtisztelő látogatását, a versenyző gárdát pedig további kitartó m u n k á ra buzdílolta. A nagy tetszéssel fogadott beszéd u tán N eidenbach Em il válaszolt; m egköszönve az intézet áldozatkészségét a verseny m egrendezésével kapcsolatban és a leg teljesebb elism eréssel adózott az Intézetnek, hogy ilyen gyönyörű pály át létesített m inden állam i tám ogatás nélkül. A versenyen sp o rtk ö rü n k tagjai is sikerrel vetlék ki részüket: így a 110 m-es gátfutásban b ajnok lett: Hackel B. VI. o. 17, (kér. rekord.) a rú d u g rásb an II. Balázs I. VII. o. 280 cm. a 400 m-es síkfutásban III. Laux A. 59.1 mp. a. 800 m-es síkfutásban, III. Mól-
25
n á r M. 2.18. 3 idővel. A sp o rtk ö r ezenkívül háziversenjd is rendezett a következő eredm ényekkel: 100 m. síkfutás: 1. Balázs I. 12’ 2. Dé nes E. 12.1, 3. Hackel R. 12.2’ 400 m. síkfutás: 1. Laux A. 56.8’ mp. 2. Ralázs 57.2 mp. 3. W achsm ann E. 57.8 mp. 800 m. síkfutás. 1. M olnár M. 2.16.8” 2. Jelűnek I. 2.18.8, 3. R adnóthy A. 2.19.2’ Távol ug rásban: 1. Ralázs I. 5.83 m. 2. H ackel R. 5.72 m., 3. Ivováts Á. 5.42 m. M agasugrásban: 1. Hackel R. 160 cin. 2. Zika K. 155 cm. 3. Ralázs I. 155 cm. R údugrásban: 1. Ralázs I. 280 cm. 2. C hikán 250 cm., 3. Zika K. 240 cm. Súlydobásban: 1. R adnóthy A. 10.61, 2. R a lázs I. 10.33 m., 3. Hackel R. 10.06. Diszkoszvetésben: 1. R odnár L. 32.40. 2. Hackel R. 28.80 m. 3. R adnóthy A. 28.28. m. Gerelyvetés ben: 1. R adnóthy A. 40.94. m. 2. R odnár L. 37.45 m. 3. Balázs I 37.02 m. Alsó osztály. ( I I —IV. o.) 60. m. síkfutás: 1. K oltay I. 7.7 mp., 2. K ulcsár P. 7.8 mp., 3. Vöcsey L. 8. mp. 200 m. síkfutás: 1. Koltay I. 27.8 mp. 2. K ulcsár P. 28.4, 3. Kozák J. 29. mp. Súlydobásban: 1. K ulcsár P. 9.66 m. 2. K oltay I. 8.66. m. 3. Szalav T. 8.33 m„ Diszkoszvetésben: 1. K ulcsár P. 25.89 m. 2. Szluka E. 21.06. 3. K ere kes J. 19.29. M agasugrásban: 1. Rercsényi L. 138 cm. 2. K oltay I. 136, 3. Szalay T. 136 cm. T ávolugrásban: 1. K ulcsár P. 5.09 m. 2. K oltay I. 4.96 m. 3. Vöcsey L. 4.86 m. Tornából. A sp ortköri tagok fejlődését m u tatja a decem ber 19-én m egtartott országos jelvényszerző verseny, ahol 28 vas, 8 bronz és 1 ezüst jelvényt szereztek. Vas jelvényesek: R ánás T., Relloni D., R ranyiczky L., C hikán G., Csaba L., Dénes E., F o rstn e r F., Garam völgyi J., H afn er F., H aász I., Kablay D., Kresz G., L ap p at Gy., Lángi F., Lugossi Gy., M olnár J., M olnár I., Pavlik F., de P ott Gy., R adnóthy A., S árk án y S., Simon fy S., Szlávik A., T arnóczy E., T óth J., M arquis C., Nagy R , Zika K. R ronzjelvényesek: Ralázs I., R aum ann L., R utyka G., C hikán G., Laux A., Nagy R., Reiz K., Szentendrey L. Ezüstjelvényes: R aum ann S. Úszásból. A sp o rtk ö r 1937. szepl. 23-án intézelközötti úszó versenyt rendez, am elyen iskolánk tanulóin kívül resztvettek a h ely beli bencés g., és a községi g., tanulói. A pontversenyben holtverseny ben első lett a ferencrendi és bencés g. 30 p. 3.-a. Sz. Im re g. 18 ponttal. A háziversenyünk részletes eredm ényei: Alsó osztály: 50 m. mell u. 1. Kozák I. 48.2 mp. 2. Gesell-Payer 50.4, 3. Rugledits 51.8 mp.. 50 m. hátúszás: 1. Kozák J. h3.4, 2. Gesell-Payer 54.3 mp. 3. Velenczey I. 55.8 mp. 50. m. gyorsúszás:
26
1. Kovács Gy. 41.2, 2. Fiedler J. 41.8, 3. K ertay M. 42.1. Felső osztályban: 100. m. m ellúszás: 1. Reiz K. 1.30.2, 2. Hafner F. 1.39.2, 3. R adnóthy A. 1.41. 100 m. hátúszás: 1. de P ott Gy. 1.41.2, 2. Kováts Z. 1.53.1, 2. Tarnóczv E. 1.55.2. 100 m. gyorsúszás: 1. Nagy B. 1.27, 2. Reiz K. 1.24.1, 3.‘ Zika K. 1.36. Céllövészet. R észtvettünk a budapest-vidéki kerület céllövő b a j nokságán, ahol csapatversenyben a h arm ad ik helyezést értü k el. H ázi verseny eredm ényei: 1. Bendefy T. 245 sz., 2. L ap p at Gy. 245 sz. 3. Reiz K. 241. sz. Vívásból. A sp o rtk ö r rendezett intézetközi b arátságos m érkőzést a helybeli gim názium ok csapataival. A kardvívó csapatunk szép és biztos győzelmet aratoLt. E redm ények: F eren cren d i g .: Sz. Im re g. 11:5, F erencrendi g.: Rencés g. 11:5. Házi bajnokságot rendeztünk tő r és k ard vívásból: A nyolcas döntők eredm énye. Tőrvívásban: 1. L ap p at Gy. 7 gy. 2. Zika ív. 6 .gy. 3. B ranyiczky L. 5 gy. 4. Reiz K. 4 gy. K ardvívásban: 1. B ranyiczky L. 7 gy., 2. N icsovits Gy. 6 gy. ,3. L ap p at Gy. 5 gy., 4. Zika K. 4 gy. Sportszerű játékok. Játékszakosztályunknak csak footballistái szerepeltek idegen csapatokkal. B arátságos m érkőzést játszo ttu n k a budapesti Fáy g. csapatával. A jónevű ellenfelünkkel szem ben 2:0 arán y b an győztünk. U gyancsak sikerrel szerepelt csapatunk a hely beli Move E. S. E. b) csapatával szemben is, m elyet szintén 2:0 a rá n y b an vert meg. Ifjúsági légvédelmi oktatás. A kémia, term észetrajz, egészségtan és testnevelés keretében az előírásnak m egfelelőan m egtörtént. c) Cserkészet. A cserkészcsapat ebben az iskolaévben két kis cserkész- és öt cserkészrajra oszolva végezte m unkáját. A kiscserké szek paran csn o k a P. Móricz volt, a két raj vezetését pedig M olnár István (I. osztályt) és Szentendrey László (II. osztályt) végezte. — A cserkészrajok közül a VI.- és VII. osztály (I. ra j) paran csn o k a P. T ibor ,rajvezetője pedig Bendefi T ibor és T óth József voltak, az V. osztályban (II. raj.) P. Szalvátor ra jp a ra n csn o k alatt Nagy Béla vezette a rajt, a IV. osztályban (III. ra j) P. Gyula ra jp a ra n csn o k o t Branyiczky László és B utyka Géza segítették a raj kiképzésében, végül a jelölt ra jt P. Teofil készítette elő a fogadalom ra. A kerék páros raj az alakuló gyűlés u tán nem gyűlésezett, mivel tagjai m á r rajo k b an nyerlek megbízatást. A csapat egyetemes m egm ozdulásai a következők voltak: O któber 31-én rendeztük őszi nagy h adijátékunkat, mégpedig a
27
cserkészrajok a ta tá rjá rá s meséjével a Strázsán, a kiscserkész rajok pedig rajvezetőik irán y ítása alatt Pékm alom kútnál. D ecem ber 8-án csapatgyűlést tarto ttu n k , m elyre az elm últ tá borozásról szám oltunk be. A bodajki tábo rró l P. Gyula, a kerék páro s ra jró l B ranjáczky László ta rto tt beszám olót. M ájus 15-én a csapatunk hivatalos leigazolásának öt esztendős ju bileum át tartotta. Ez alkalom m al tett 44 előbb fogadalm at, a többi pedig újított. Megjelent a 14. H ollók egy díszörse is. M onsberger p aran csn o k ú r pedig díszes szallaggal díszítette a csapat zászlóját. A ra jo k évi elméleti m u n k ája a következő volt: Az I. kiscserkészraj 63 létszám m al fe b ru á r első v asá rn a p já n kisig'éretet, m ájus első v a sá rn a p já n nagyigéretet tett. A II. kiscserkészraj 47 létszám m al V. 25-én tett turultollas Ígé retet. Április 2-án a kerületi kiscserkészvezető szemlélte meg a két rajt. K arácsony előtt pedig sorshúzással egybekötött k arácsonyi ü n nepélyt rendezett, m elyen a főt. Igazgató atya elism erését fejezte ki a ra jo k s vezetőik felett. Az I., II. és III. cserkészraj, a p ró b á k ra készült. A ít. rajb ó l 5 fiú telt első és 5 m ásodik osztályú próbát, 4 pedig fogadalm at tett. A III. ra jb a n 40 cserkész telt II. osztályú próbát, 7 előtt pedig ja n u á r 30-án P. G yulának telt fogadalm at. Az elméleti tu d ást a kirándulások alakították át gyakorlativá. A kirán dulások a következők voltak: K erékpáros r a j : X. 17. Pilisszentléleki patak. XI. 1. D unaalm ás. II. 27. Visegrád. III. 6. D orogi bányavidék. III. 13. Pilisszentlélek. III. 25. B udapest. IV. 3. K lastrom puszta. IV. 23. Budapest. IV. 25. B pestről Szentendrén át Esztergom ba. V. 15. Visegrád. Az I. és II. ra j a környező hegyekben tett több kirándulást. A III. ra j kirándulásai: XI. 2. Az orosz tem etőben rendezett kis ünnepséget, III. 13. Zebegénvben egésznapos kirándulás. V. 1. H adijáték a II. kiscserkészrajjal.
28
V. 8. H adijáték a jelölt rajjal. V. 10. A kadályverseny a V askapún. Ezenkívül számos v asárn ap bonj^olított le h ad ijáték o t és k irá n dulást. A csapat bőségesen kivette a részét úgy az esztergomi, m int a fő városi ünnepségekből. X. 28-án és V. 1-én az ünnepélyes bazilikai szentm isén vett részt a csapat díszraja. IV. 27-én a k erék p áro sraj B udapesten résztvett a katolikus cserkészek Szent György-ünnepségén, délután pedig a b u d aörsi repülőtéren felvonult a K orm ányzó ú r előtt. IV. 25-én a lengyel cserkészeket fogadtuk, V. 22-én a M attyasovszky em lékm ű leleplezéséhez vonultunk ki. V. 25-én 20 cserkészünk vett részt az eucharisztikus kongreszszus rendezésében. V. 29-én a H ősök ünnepségén vonultunk fel. V. 31-én 6 cserkészünk teljesített m entőszolgálatot a Szentjobb esztergom i ünnepségei alatt. Az évi cserkészm unkát kél tá b o r fejezi be. Á llótábor Szentendrén lesz a D una m ellett szép, ny árfák tó l kö rülvett helyen. T áb o rp aran csn o k P. Bánás Gyula lesz. A táborozok létszám a 00. Id ő tartam 2 hét. A kerékpárosok a D unántúlon bonyolítanak le m ozgótábort 20 résztvevővel. Ú tirány: K om árom , Győr, Sopron, Kőszeg, Szom batliely, Sümeg, Veszprém, Zirc, Székesfehérvár, Budapest. Id ő tartam : 3 hét. A tú rá t P. T ibor és P. Móric vezeti. A tavalyi kerékpáros túra. A n y á ri m ozgótúrát P. T ibor és P. Móric vezette, a résztvevők szám a 16 volt. Ú tirány: Budapest, Mohács, Siklós, Pécs, Szigetvár, N agyatád, K aposvár, Andocs, Zam árdi, Keszthely, T ihany, B alatonfiired, Vesz prém , Székesfehérvár, Budapest. A raj főleg a történelm i nevezetességeket tanulm ányozta. P é csett sikerrel m egállotta a központi m egbízott szemléjét. A kegyhe lyek látogatása közben a lelkiekről sem feledkeztünk meg. E zúton is hálás köszönetét m ondunk m indazoknak, akik a tú ra folyam án szíves vendéglátásukkal a ra jt megtisztelték. így az útba eső ferences zárdáknak, Engel L ászlónak M agyarbolyon, Zika Károlyéknak Z am árdiban, a D ippold családnak Siófokon. Házi ünnepélyek. Ezek az ünnepélyek a vallásos érzés, a hálás lelkűiét finom ítására, az illő jókedv előm ozdítására szolgáltak és elősegítették a szereplőket a biztos és b á to r föllépéshez.
29
K a rá c so n y fa -ü n n e p é ly , decem ber 20-án. M űsor: 1. Csendes é j ... E lőadja az intézet énekkara. 2. Ü nnepi beszéd. T a rtja P. Pócza Szalvátor. 3. Prologus. M ondja F o rstn e r Frigyes, VII .o. t. 4. «Neí'elejtsszál Jézuskának». Színm ű 5 felvonásban. Rendezte: P. H ajnal Zénó. D íszleteket tervezte és kivitelezte: Ivováts Ákos VI. o. n. Műszaki rendezők: Szabolcsfi Im re VII., Szittya Mihály VI. o. n. Szereposzlás: G áspár: K ulcsár Gyula, VII. o .n., M enyhért: Szentendrey László, VII. o. n., B oldizsár: de P ott György, VI. o. n., H eródes: R ram dezky László, VII. o. n., Relzebub: L appat György, VII. o. n., Angyal: Jónás János, VI. o. n., 1. Főpap: Lugosi György, VI. o. n., 2. Főpap: F ábián István, VI. o. n., Levita: S árkány Sándor, VI. o. n., Szolga: Takó Öttó, VI. o. n., 1. T estőr: Schlachta Im re, VII. o. n., 2. T estőr: Rihóy Ince, VI. o. n., Szent József: R utyka Géza, VI. o. n., Szűz M ária: Dóczi A dorján, IV. o. n., K özrem űködik: az intézet gyerm ekkórusa. I. Felvonás. Szín: G áspár szobája. 5. La Palom a. E lőadják: F o rstn e r Frigyes és Zika K. II. Felvonás. Szín: sivatag. 6. Rölcsődal. E lőadja: az intézeti zenekar. III. Felvonás. Szín: H eródes trónterm e. 7. Menuette. E lőadják: F o rstn e r Frigyes és Zika K. IV. Felvonás. Szín: a betlehem i barlang. 8. «Karácsonyi rege» M elódráma. E lőadják: Reiz K. és F o rstn e r Frigyes, VII. o. növendékek. V. Felvonás. Szín: H eródes trónterm e. 9. K arácsonyfa-ünnepély. M űsor fe b ru á r h ó 6-án: 1. R ubinstein: Melodie. E lőadja az int. zenekara. 2. Köszöntő beszéd. T a rtja: Dóczy A dorján, IV. o. t. 3. Üdvözlő dal. E lőadja az int. énekkara. 4. A «Márki bűne» cím ű drám a, I. felvonás.
30
Szereplők: Saint G erm ain gróf: B ranyiczky L. VII. o. t. H erm ann, aranym űves: K ulcsár Gy. VII. o. t. Antal, a szolgája: M olnár I. VII. o. t. Keresztély, (H. segéde): F ábián I. VI. o. t. Jankó, (H. segéde): H aász I. VII. o. t. Juliani m árki: Szentendrey L. VII. o. t. N epom uk, a gazdatisztje: Beiz Ií. VII. o. t. H elm ond gróf: Jónás J. VI. o. t. C requi b áró : B endeííy T. VII. o. t. H enrik, vak fiúcska: Sipos Gy. IV. o. t. Orville, a m árki szolgája: de P ott Gy. VI. o. t. Altiszt: Szluka E. IV. o. t. B astille fegyőre: Kovács Z. V. o. t. T örténik: 1760-ban, Párizsban. 5. V árosi Istvántól: Valaki im ádkozik értem. Szavalja: B ándv Iván II. o. t. 6. O ffenbach: Szép Ilonkából: Zongorázza: Bencsik Z. I. o. t. 7. II. felvonás. 8. M ozart: Sonata. Zongorázza: Vavrinecz B. III. o. t., 9. III. felvonás. 10. L ehár: Éva-keringő. Zongorázzék: Siposs Gy. IV. o. t. Vavrinecz B. III. o. t. 11. Bacskó József: N épdal egyveleg. Énekli az énekkar. 12. IV. felvonás. 13. Grieg: Tavasz. Zongorázza: F o rstn e r Fr. VII. o. t. 14. V. felvonás. 15. Delibes: Copellia. E lőadja az int. zenekara. 16. Táncbem utató. Farsangi m űso ru nk: 1. Prolog. M ondja: Czijjrián F. III. o. t., 2. Nevin: N arcissus. Zongorázza: F o rstn e r F. VII. o. t. 3. Csűrös E.: A suszterinas. Jelenet. E lőadják: Kati néni: F iederm ann Gy. III. o. t. M aris néni: Saári E. III. o. t. Peti: T anos P. III. o. t. B oriska: Kovácsffy M. III. o. t. N agysága: Velencei I. III. o. t. B endőr: G. M olnár F. III. o. t. 4. Pleyel: H istoirette. H egedülik: C ziprián F. és E m iner S. III. o. t.
31
5. Sw eetheart: Énekli: Reiz K. VII. o. t., zongorán kíséri: F o rstn e r F. VII. o. t., 6. F üttykoncert: Nicsovics Gy. VII. o. t. 7. Benedek M .: Az unokák kenyeret keresnek. Jelenet. Személyek: Laci: Velenczey I. III. o. t., Daci: F iederm ann Gy. III. o. t., A ndris: S aári A. III. o. t., Öcsike: K eim er T. III. o. t. Szlovacsek Teofil: T años P. III. o. t. E ulália kisassz.: B ergm ann E rnő, III. o .t. Kovácsné: M áriahegyi I. III. o. t. Cincuska: Szilágyi M. II. o. t. P incurka: Bákóczi F. II. o. t. 8. Bizet: C arm en egyveleg. Hegedüli: C ziprián F., zongorán kíséri Vavrinecz B. III. o .t. 9. M atura után. Szavalja: K ablay D. VII. o. t., 10. Leó R obrius és F rederick H ollánder: M oonlight and Sliadons. Játsza: F o rstn e r F. VII. o. t. 11. K oszter atya: M arciék 3 kívánsága. Igen kom oly és félel metes történet. Személyek: M arci: T óth J. III. o .t. Misi: Zsák M. III. o. t. Tóni: Pálos T. III. o. t. Az ördögök öreganyja: Spelter H. III. o. t. Algebra ta n ár: F iederm ann Gy. III. o. t. Sintó: Velencei I. III. o. t. 1. kisördög: Bákóczi F. II. o. t. 2. kisördög: Szilágyi M. II. o. t. Apa hangja: 12. Stepptánc. E lőadja: Zala R óbert VII. o. t. 13. T arnóczi Em il saját verseit szavalja. Az előadást rendezte a III. osztály. M űszaki rendezők: Szabolcsfi és Zala VII. o. t. K onferál: C ziprián F. III. o. t. Az esztergomi szabadtéri előadásokkal kapcsolatban színre ke rült V árosy István: Szent király dicsérete cím ű szabadtéri jelenet, iíj. Paczolay Im re m egzenésítésében. Az előadáson az összes helybeli középiskolák növendékei közrem űködtek. A m i intézetünkből a kö vetkezők: K ulcsár Gyula A jtony vezér, De P o tt György Lél, nyugati hadnagy, Reiz K ároly egy kobzos, L a p p a t György H unt, lovagvezér, Nicsovics György egy nyugati vitéz szerepében. Más szerepekben
32
Szentendrey László, K ablay Dezső, Lugosi György, Jó n ás János, Bendefi T ibor, Bogdán Ferenc, B uttyka Géza, C hikán Gábor, Dém usz György, Dénes E ndre, F áb ián István, F o rstn e r Frigyes, Garam völgyi József, H aász István, Kovács Béla, Kovács Zoltán, Kozák József, K ulcsár Pál, Laux Antal, Lángi Frigyes, M olnár István, Nagy Béla, R adnóthy A rtúr, Szalay Ferenc, Szlávik A ndor, Szluka Emil. Madarak és fá k napja. 1938. m ájus 12. Kedves ünnepséggel kapcsolatban ünnepeltük meg a m ad arak és fák n a p já t V isegrádon a M átyás-forrás m ellett a következő m ű so rral: Hiszekegy (ének), Szent F erenc naphim nuszát szavalta Pálos Tam ás III. o. t. Oh Szent berenc (ének), Gergely: a m i öreg körtefánk, szavalta Galbács Ödön I. o. t. Pósa: G ondoljatok őseinkre, szavalta Figus A lbert I. o. t. Mi füstölög ott a síkon (ének). Ernőd: Hej ih arfa, ju h arfa, szaval La: Ivováts T ibor I. o. t. Pósa: M agyar vagyok, szavalta H avasy János I. o. t. H im nusz (ének). M adarak és fák n a p jára, írta és sza valta: N ovák István I. o. t. Gergely: T ö rtén et a m ad arak ró l, szav alta: Figus Béla I. o. t. Boldogasszony A nyánk (ének). Feleki: Im ádkoz zunk, szavalta: K örm öczy György I. o. t. Bövid beszéd keretében Fr. M olnár Illés az I. o. főnöke m éltatta a n ap jelentőségét. Köszönő szavak, ígéret előadta B uttyka Géza VI. o. t. V örösm arty: Szózat (ének). Az ünnepély u tán hajó n V ácra m ent a tanulóifjúság. A tem plom ok és m ás nevezetességek m egtekintése u tán m egtekintették a ferences K apisztrán nyom dát. Szakszerű m agyarázattal szolgáltak a n yom dában foglalatoskodó testvérek, élükön F ark ass K ároly műveze tő úrral. Az igazgatóság ezúton m ond utólagosan fárad o zásu k ért h á lás köszönetét. A tanuló ifjúság ezenkívül a házfőnök ú r engedélyé vel a kertben sétálhatott s o n nan szem lélhette a gyönyörű dunai p a norám át. A szívességért ezúton m ondunk köszönetét. A rendkívüli tárgyakat tanuló növendékek névsora és érdemjegyei. N ém et társalgás. Vezető: Selymes Ferenc. Segédkönyv: Kem ény Ferenc: N ém et-m agyar társalgási zsebkönyv. K ezdők: I. o.: Beszédes László 1, Csák ALtila 2, Csepinszky Ottó 1, C ziprián Gyula 1, Galbács Ödön 1, Gerényi L ajos 2, K árp áti Frigyes 2, K örm öczy György 1, Takács Im re 1. — II. o.: B ácsújlaky Dezső 1, Cservenák S ándor 1, D auner László 1, Kis Csaba 1, K non János 1, Sztankovics E n d re 2, T ü rr E rvin 2. H aladók: I. o .: B erkessy T ibor 2, F o rstn e r R óbert 1, Jó n ás E rnő 1, K ettinger F erenc 2, Ivozányi György 1, N ém et P éter 2, Radnay József 1, — II .o.: R okor Em il 2, Dubovszky Ádám 1, K asper Oszvald 1, Keveházi F erenc 1, N ém et Győző 2, Strausz K ároly 1, V áry László 1, Veréb László 1, —- III. o.: H avassy Pál 2, Kiss Kál-
33
m án 2, Gr. M olnár F erenc 2, N ádai György 2, P ap p A ndrás 2, Tessely Zoltán 2, T ivadar Dénes 2, — IV. o.: Dolezsai K ároly 1, Némelh István 2, Schlitter Frigyes 2, Erősen haladók: III. o.: B ergm ann E rn ő 1, T óth József 1, — IV. o.: Bubik László 1, Siposs György 1, Vidacs Gyula 2, — V. o.: D em eter István 1, Etzinger Alajos 1, M ayer Ján o s 1. Francia társalgás. Vezető: P. M agyar Oszvald. Kezdők: II. osztály Keveházy F erenc 2, — III. osztály F iederm ann György 1, — IV. osztály B artsch Ottó 1, Bercsényi L ajos 2, Bokor Géza 2, B orsai Elek 2, Dóczy A dorján 1, E binger József 1, Iíoltay Im re 3, Kopek Im re 1, G. M olnár L ajos 1, M olnár Zoltán 2, Pék Gyula 1, Podek Győző 1, Pollok László 3, Somogyi S ándor 1, Szalay Ferenc 2, Székely L ó rán t 1, V arasdy M átyás 3, Vöcsey László 1. Haladók: II. osztály Schmiedl Gyula 1, Szabó György 1, — V. oszlály D em eter István 1, Démusz György 1, D oór László 1, Kis Lehel 1, M ayer János 2, Sim onffy S ándor 1, T scherne T ib o r 1, — VI. osztály Kováts Ákos 1, Kresz Géza 2, Láng T ibor 3, De P ott György 2, S ár kány S ándor 3. Zene. Zongora: Vezető: Racskó József. — I. o.: Csepinszky Ottó 1, C ziprián Gyula . 1, D eák Zoltán 2, Gerényi L ajos 2, Kecskem éti László 2, M olnár László 2, Szűcs Jenő 1, — II. o.: Bencsik G ábor 1, H alász Géza 3, B iber László 2, V illányi József 2. — III. o .: K eim er T ibor 2, P in tér Ján o s 2, Szalam in R óbert 2, T óth József 2, Vavrinecz Béla 1, Zsák Miklós 2. IV. o.: B artsch Ottó 2, B okor Géza 2, Melczer Géza 2, K erekes József 2, Podek Győző 3, Siposs György 2, Székely L ó rán t 2, Szluka Em il 3. — V. o.: D oór László 2, Fehér József 1, Kiss Lehel 1, Bózsa György 1, Sim onffy S ándor 2. — VI. 0.: Füleki Zoltán 1, Jónás Ján o s 2, Paulik F erenc 2. — VII. o.: B ranyiczky László 1, F o rstn e r Frigyes 1. \o n ó s és fúvós hangszerek: Vezető ta n ár: ifj. Paczolay Im re. 1. o.: Bencsik F erenc 1, F o rstn e r R óbert 1, Galbács Ödön 2, Kettinger F erenc 2, Zárai György 2. — II. o.: R okor Em il 2, D au n er László 1, K ettinger István 2, Kis Csaba 1, L áng Mihály 1. — H l. o.: Czip rián F erenc 1, E m m er S ándor 1, F iederm an n György 1, F o d o r Zsigmond 1, Kempelen Olló 1, Kerekes S ándor 2, Ivertay Mihály 1, Kis K álm án 1, Klötzl T ibor 1, M olnár F erenc 2, Rékási Emil 1. — IV. o .: Kozák József 1, G. M olnár L ajos 2. — V. o.: Csaba László 1, D em eter István 2, Jelűnek István 1, L áng K ároly 1, Reviczky István 1, Zoboki György 2, — VI. o.: F ábián István 1, Vogcl István 1, Zika K ároly 1. Vegyeskar. Énekkar. Szoprán: I. osztály: A m brus Zoltán, Ren3
34
esik Ferenc, B unyitai János, B uzáth Ákos, Csepinszkv 011(3, Gajdóczky Iván, K ettinger Ferenc, Pavlik Jenő, Z árai György, — II. osztály: Bencsik Gábor, B erényi István, B utlyka Béla, D a u n erL ász ló, D auner János, Jungm ayer György, K ettinger István, K non János, Rákóczy Ferenc, Schrodt R ichárd, V áry László. — III. osztály: E m m er Sándor, F o d o r Zsigmond, K erekes Sándor. IV. osztály: Somogyi Sándor, Székely L óránt. Alt: I. o.: R erkessy Tibor, Csomay Sándor, C zerm ann János, C ziprián Gyula, Figus Albert, F o rstn e r R óbert, Ilavassy János, M auchart Antal, Szűts Jenő. — II. o.: Dubovszky Ádám, M atyus Sándor, Somogyi Ferenc, Veréb László. — III. o.: C ziprián Ferenc. Szalam in R óbert, T óth József. — IV. o.: Bugledits Rezső, Fiedler János, Scháffer György, Sipos György. Tenor. IV. osztály: Kovács Réla, Szalay Ferenc, Szluka Emil. — V. osztály: Csaba László, D oór László, F eh ér József, H afn er Ferenc, K orm os Sándor, Nagy Réla. — VI. osztály: F áb ián István, M olnár Mihály, Szittya Mihály, Vogel István. — VII. osztály: Rellóni Dezső, Nicsovics György, Reiz K ároly, Salla}^ R óbert, Zala Róbert. Basszus. IV. osztály: K ulcsár Pál, — V. osztály: Rózsa György. — VI .osztály: Bihóy Ince, B uttyka Géza, Paulik F erenc ,De P ott György. — VII .osztály: Balázs István, Bendefy Tibor, B ranyiczkv László, F o rstn e r Frigyes, K ulcsár Gyula, Szabolcsfi Im re, Szontendrey László, T arnóczy Em il és T óth József. Férfikar. T enor I.—V. osztály: Csaba László, F eh ér József, H afín er Ferenc, Nagy Béla. — VII. oszLály: Nicsovics György, Beiz K ároly, Sallay R óbert, Zala Róbert. T enor II.—IV. osztály: Kovács Réla, Szalay Ferenc, Szluka Emil. — V. osztály: D oór László, K orm os Sándor. — VI. osztály: Vogel István. Rasszus I.—VI. osztály: B uttyka Géza, Paulik Ferenc, De Pott György, — VII. osztály: B ranyiczky László, F o rstn e r Frigyes, T a r nóczy Emil. Basszus II.—IV. osztály: K ulcsár Pál, VI. osztály: Bihóy Ince. — VII. osztály: Balázs István, Bendefy T ibor, K ulcsár Gyula, Szabolcsfi Im re, Szentendrey László, T óth József. Vívás. Vezető: Nagy Sándor. Galambos I. I. o. 2, K ozányi Gy. I. o. 1. N ovák I. o. 1, Gajdóczky I. I. o. 1, B ándy I. II. o. 1, H alász G. II. o. 1, B adnay J.^II. o. 1, B ergm ann E. III. o. 1, Békásy L. III. o. 1, F iederm ann Gy. III. o. 2, Kelecsényi T. III. o. 1, N eu m ann J. II. 2, R eiller A. III. o. 1, Velenczey I. III. o. 1, Zsák M.
Ili. o. 1, Gajdóczky T. IV. o. 1, Juhász Gy. IV. o. 1, Somogyi S. IV. 0. 1, Kovács Z. V. o. 1, Nagy B. V. o. 1, Simorjay P. V. o. 2, Toppler 1. V. o. 2, Kresz G. VI. o. 2, Radnóthy A. VI. o. 1, Resch R. VI. o. 2, Zika K. VI. o. 1, Rranyiczky L. VII. o. 1, Forstner F. VII. o. I, Lappat Gy. VII. o. 1, Nicsovics Gy. V II. o. 1, Zala Gy. VII. o. 1. Tánc. Január-februárban özv. Rerich Réláné Öméltósága taní totta a növendékeket magyar és modern táncokra. A tanfolyamon97 tanuló vett részt. Rajz. Az idei évben az intézet fennállása óta másodízben volt rajzkiállítas. Újdonsága volt rajzkiallitásunknak az, hogy a mennye zetről lelógó ügyes szerkezetre voltak a rajzlapok ráerősítve. A rajzkiállílásról Szövényi Lux Géza, az esztergomi Szent Imre gimnázium rajztanára a következőket írja: Egy eredményekben gazdag esztendő termésének színe-java vonul fel szemünk előtt, amint végigsétálunk a Szent Antal gimnázium rajzkiállí tásán. Színes, gazdag csokorba rendezett sok száz rajz és festés. Ahogy körülnézünk a teremben, akaratlanul is mosolygós derű szállja meg a lelket. Ez az első impresszió: jól esik látása a szemnek is, szívnek is. De amikor bővebben kellene méltatni a kiállítást, szinte megzavarja a nézőt a szempontoknak az a sokfélesége, amelyet e kiállítás tár eléje. Mire figyeljünk legelsősorban? Arra a kiapadhatatlan bőséggel áradó ötletességre, újszerű fordulatosságra, amellyel Heil Ferenc, a lelkes pedagógus és művész feladatát megoldja? Vagy arra a logikus, erősen tervszerű és következetes tanításmenetre, ami az I.— VII. osztályos anya gon végigvonul? Vagy talán annak örüljünk inkább a rajzok láttán, hogy milyen ízesen, színesen magyar a szemünk elé táruló formakincs? Érde mes volna minderről bővebben is megemlékezni, de ezeken az értékeken túl van egy igen jellemző vonása a kiállításnak. És — úgy érzem — ez a legnagyobb értéke: mint aranyszáll szövi át az egész anyagot, minden gyakorlatmenet a rajzokból, festésekből, tervezésekből áradó szeretet és derű. Ereznünk kell itt elsősorban a pedagógusnak a szeretetét, annak a pedagógusnak a szeretetét, akinek a számára a tanítás lelki szükséglet, mert annyi örömet talál a tárgyával való foglalkozásban, hogy ezt az örö met másokkal is meg akarja ismertetni. És a tárgy szeretetén felül ékes bizonysága a kiállítás a gyermek iránti szeretetnek is, mert ha jól meg figyeljük a rajzokat, észre kell vennünk, hogy valami ötletes, színes, játé kos kedv vonul végig ezeken a munkákon. A gyermeki lélekhez közeliérkőzve, annak érdeklődési közét felismerve szinte játszva, észrevétlenül lopta be a tanár a jó ízlést, a szép szeretetét, a rajztudást diákjai szemébe, szívébe, agyába. Bármilyen tanítási egység kerüljön sorra, olyan felada tokon keresztül sajátíthatta el az ismereteket a tanuló, amelyek közel
állanak érdeklődési köréhez, úgy dolgozhatott, hogy egyúttal gyönyörű séget, kedvet talált munkájában. Különösen a vonalírásoknál, síkformák rajzolásánál, festésénél, a foltfestési'gyakorlatoknál és tervezéseknél lát hatjuk ezt. Éppen a felsorolt okok miatt érezhető a rajzokon a tanulók tárgy iránti szeretete és lelkesedése is. A kiállításon látható eredményt csak szeretettel, érdeklődéssel végzett munkával lehet elérni, olyan tanítási móddal, amelyik nem ismer sablont és minden órán újabb és újabb lel kesedést tud gyújtani. Nem a rajztanár dicséretére írom e sorokat, az ő érdemeinek mél tatása nem az én feladatom. Csupán érzékeltetni szeretném, hogy a rajz tanítás milyen lehetőségeket nyújt. Az a rajztanítás, amelyet igen sokan kevésre értékelnek, mert nem ismerik, vagy rosszul ismerik céljait, azt gondolván, hogy rajztanítás célja egy-egy mintának jó-rossz lemásoltatása és ezen keresztül sok-sok rajzlapnak és radírosnak elkoptatása után némi kézügyességre és tisztaságra való nevelés. Pedig ezek csak mellékes szempontok. Goethe mondta: „A rajzoló nak rajzképessége által az alakok és színek egész birodalma tárul fel; érzékei mintegy új szervvel szaporodnak, ennek révén derült fogalmak ébrednek fel benne, ismerni szeretni, becsülni tanulja a természetet és örömét találja benne.“ Igaz, hogy talán nem készíti elő a tanulót közvet len életpályára, „csupán“ a természet és művészet remekei iránti fogé konyságot, jó érzést, a szellemi szépségek iránti érdeklődést akarja beléoltani. És ezeken túl kezükbe ad egy világnyelvet, egy olyan kifejczési készséget, amellyel bárhol megértetheti magát. Mert ez a rajztanítás első feladata: képessé tenni a tanulót arra, hogy gondolatait, elképzeléseit grafikus úton érthetően tudja közölni. Ha ilyen szemszögből nézzük a rajztanítást, akkor látnunk kell, hogy a rajzolás nem tehetségen és kéz ügyességen múló studium, hanem szellemi folyamat, amely az érzelmen és jóízlésen alapszik. Ezt bizonyítja a Szent Antal-gimnázium rajzkiállítása, amelynek láttán ráébred az elfogulatlan szemlélő, hogy itt nem verejtékes radíros és rajzlapkoptatás folyik tíz hónapon át, hanem különböző rajzi feladatok megoldatásával, játékos kedvvel végzett munkával ízlést, szép iránti fogé konyságot, lelki gazdagságot kapnak a tanulók és egy új kifejező eszközzel, egy mindenütt beszélt és megértett világnyelvvel gazdagítják őket.
Kirándulások. Kirándulásainknak mindig kettős célja voll. Míg egyrészről a megerőltető szellemi munkakörben felfrissülést jelen tettek növendékeink számára, másrészről a környék alapos megfigj^elése és részletes ismertetése alapján a környezet megszerelésének tényezőjévé lettek.
37
Ez alapon nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a köz szellem kialakulhasson. A környezet szemlélet útján való megismertetésével együtt járt a földrajzi alapfogalmak elsajátítása, így tudtuk azt begyakoroltatni és emlékezetbe vésetni. De megtanítottuk növendékeinket arra is, hogy ne csak nézze nek, hanem lássanak is, hogy tanulják meg a megfigyelés művé szetét, tanuljanak meg tapasztalni és a tapasztaltakat úgy a maguk, mint a közösség javára felhasználni. A kirándulásokat a gyakorlati életre szóló készségek elsajá títására is felhasználtuk. Gyakoroltuk a menetelést, a térképolva sást, a szabadban való tájékozódást. Azon voltunk, hogy a kirán dulások tanítsák meg a növendékeket fáradalmak, éhség, szomjúság elviselésére, az időjárás viszontagságainak leküzdésére. Ügy véljük, hogy sikerült mindezek alapján növendékeink öntevékenységét felkelteni és így őket a későbbi biológiai kirándulá sokra előkészíteni. — A II. osztály tanulmányi kirándulása. 1938. június 16. Vezető: P. Németh Pius, P. Habetler Ipoly dr. A II. o. a Kis-Alföldön át Sopronba rendezte meg kirándulását. Ez az egy napos kirándulás éppen úgy szerves része volt az iskolai tanulásnak, mint az évközi kisebb kirándulások. A legalsóbb osztályok kirándulásain földrajzi- és növényföld rajzi tájakat ismertettünk meg. A m ull évben ugyanez az osztály az iskola helyéhez közelebb fekvő és tulajdonságaiban Esztergom környékével nagyrészt egyező Gerecse vidékét nézte meg. Most to vább mentünk és megismerkedtünk a Kis-Alföldnek a Dunántúlra átnyúló tájaival. Betanult nevek és a térképen jól ismert városok, folyók, hegyek élő valóságként jöttek elénk. A Gerecse ipar vidéke után más tájjal találkoztunk és újabb természeti adottságok a kisebb tájegységeknek egész sorát mutatták meg. A Dunaalmás-Komárom közti útszakaszon a szigetek sokasága, Komárom és Győr közt a mezők gazdagsága kötötte le figyelmünket. Győr határában láttuk a három nagy folyó hatalmas árterét, Kónyban az öregek még emlé keznek arra, hogy a Hanság egykor odáig ért, tapasztalhattuk tehát az ember táj-átalakító hatását. A tanulók saját szemükkel győződ tek meg a négy víz határolta Rábaköznek rendkívüli termékenysé géről. Mikor aztán autóbuszunkból feltűntek a soproni hegyek, megértették a tanulók, hogy a sok táj a Gerecsétől Sopronig egyet len nagy tájegység, a Kis-Alföld, melyet mi 150 kilométeres távol ságban K-Ny irányban futottunk meg. A magyar tájon megfigyeltük
38
a magyar életet. Űrnap volt, azért a magyar falusi lakosság ünnepi éleiébe tekinthettünk be. A falvakon keresztül tisztára sepert és zöld gallyakkal szegélyezett fő-utcákon robogtunk át. A községek aprajanagyja ünneplőbe öltözve sietett a templomba. Ugyanez a fölemelő kép fogadott bennünket végig a nagy úton. A mező is ünnepi kön tösben ébredt. Egész táblák virítottak pipacstól és búzavirágtól és a Rábaközben a vadrepcétől. A mi szemünknek felejthetetlen szép lát vány volt, a gazdáknak csak bosszankodást szerezhetett. De nem felejtjük el azt sem, hogy Rábaközt mennyire jellemzik a végelát hatatlan búzaföldek, Nagycenk vidékét a cukorrépa földek. Majd mikor a mezők szépségétől megittasodtunk, alkalmunk volt épülni romlatlan falusi népünk mélységes áhítatán, mellyel az úrnapi körmeneten résztvelt. Kapuváron megcsodálhattuk a festői, a szemnek olyan kedves népviseletet. A mezők színeire ismertünk rá, fehérru hás, fehér keszkenős, kék derékövvel övezett ruháikon és piros fél cipőiken. A fiúk megtanulták, hogy a falvak itt mind ősrégi magyar települések és Sopronig színtiszta magyar nép lakja a Kis-Alföldet. A tréfás emlékű Kóny községet jól megnéztük az autóbuszból. Az Eszterházy hercegek nagymultú és a Széchenyiek szép, ősi kastélyai nál csak rövid ideig állhattunk még. Sopronban hűvös levegő fogadott bennünket. A csupa német céglábla is ellenszenvet váltott ki a fiúkból. A város szép gótikus templomai, barokk magánházai, Velencére emlékeztető sikátorai a kis második osztályosok lelkét nem tudták megragadni. P. Habetler Ipoly kísérő tanár úr magyarázataiban leereszkedelt felfogóképes ségükhöz, egyelőre mégsem értik meg, milyen művészi értékeket látlak Sopronban. Talán a Hűség kapu és Lővérek csupazöld szép sége hagyott csak jobb emléket a fiúk lelkében Sopronról. Mégsem ilyen fagyosan, kedvetlenül jöttek haza a tanulók, ellen kezőleg, vidám hangulatban, hangos énekszóval. Ezt jórészt Schwáb Richárd kapuvári vendéglős úrnak köszönhetjük, aki önköltségi áron minden jóval és kellemessel ellátta a fiúkat. Ez úton is kö szönetét mond neki a második osztály. Az V. osztály tanulmányi kirándulása Szegedre. 1938. jún. 3—4. Vezetők: P. Pócza Szalvátor prefektus és P. Szalóczi Pelbárt osztályfőnök. Az útrakészülést izgalom előzi meg. Elképzelések raja bontako zik, vágyak kelnek. Hogy a valóság mit vált be mindezekből, azl ki-ki magába tekintve érzi és érti meg igazában. Fojlotl izgatott sággal lestük az autóbuszt, hogy megérkezése után elinduljon az első messzi diákkirándulásra, Szegedre. Távolságnak nem mérhetetlenül
39
sok, de az egyik országhatártól a másik országnak velünk érintkező határáig hosszú az út és kétszeresen az, ha emiatt belső fájdalom fekszik rá a lélekre. Kimondatlanul is érezzük embertársunk szo morú fájdalmát mely a miénkkel azonos. Minden szükségest elrendezve beléptünk mi is az autóbuszba, mely méltóságteljesen mozdult el velünk. Felszabadult érzéssel in dul lünk neki az útnak, de hamarosan megtorpantunk: alig hagytuk el a várost, elért a balsors s a sérülés (defekt) megállított bennünket. Az itt-ott kibuggyanó bosszús megjegyzés nem jöhetett mélyről, mert a fiúk jókedvvel segítettek a baj elhárításában s derekas m un kájuknak meg is volt a jutalma: szinte észrevétlenül múlt az idő, míg készen leltek. Akinek nem jutott mód a segítésre, azok egyik másika beugrott a rétre, virágot szedett s ízlésesen szebbé tették ezzel is az autóbuszt belülről, mások tréfás megjegyzéseikkel, be mondásaikkal emelték a hangulatot. Ez mind ékesen igazolja, hogy nincsen baj öröm nélkül, s bár kicsiben, de rámutat arra a mély igazságra, hogy a szenvedés, a megpróbáltatás, amitől félnek az emberek, megerősít, megedz a következők eltűrésére, sőt vidám elvi selésére. Derűs lelkülettel s boldogan indultunk tovább s m ár itt megjegyezhető,, hogy minden baleset nélkül érkeztünk el nemcsak Szegedre, hanem vissza Esztergomba is. De még addig sok víz folyt le a Dunán s többször kellett a pesti útkeresztezéseknél megállnunk, míg néhány falut magunk mögött hagyva, az Alföld pereméhez értünk. Várakozással néztek végig a tájon, akik még nem jártak az Alföldön s ösztönösen, természetsze rűleg csúszott ki a kérdés: mi szebb, a hegyes vidék, vagy a síkság? Vélemények voltak mindkettő mellett. Közben az égbenyúló hegyek áldott nyugalommal néztek fölfelé s talán valaki ott túl a hegyek tövében arról álmodott, milyen jó lenne, ha közbeeső határ nélkül fogadhatnák a völgyek a síma Alföldet s az Alföld szívesebben rin gatná búzáját odatúlra is. Mi szebb: síkság? hegyvidék? Vitatkozni erről nem érdemes. Aki hű és őszinte önmagához, az eldönti bensejében a kérdést s elintézi maga javára a felfedezést. Akinek hegyek ringatták a lelkét, megcsodálja az Alföldet, a máskor látott déli bábot, nem száll pörbe Petőfivel, csak szereti továbbra is a hegyeket, melyek az égre mutatnak. Ez talán még a rónasággal jelképezett szabadságnál is több. Az Alföldön gyorsan rohantunk végig. Lehetett, mert "pompás út simul az autóbusz kerekei alá. Jó iramodás után befutunk a Hírős Városba. Valóban «színekkel és ízekkel ékes» Kecskemét. Szép és kívánatos. Ha több időnk volna, szívesen körülnéznénk. De vissza
40
felé is alig voll rá «érkezésünk». Igaz, hogy ilyen nézelődés nem tár ja elénk a várost a maga teljességében. Egy kirándulás alatt nem tudtuk volna meg azt sem, amit különös érdeméül említenek meg, amit tudni üdvös s ami a magyar sors kérdéseibe furakodó elménk, a magyar sebekben motozó-tapogató léleknek jólesik ,hogy a társa dalmi különbségek itt nem zárják el az embereket ügy egymástól, mint másutt a legtöbb helyen. Együtt örvendenek és szomorkodnak a jégverés ,vagy gazdag termés miatt. Mert ez a főgondja és élet eleme erre mindenkinek. Lassítás után tovarobogunk, mert távol még Szeged, de közeleg az est. A dalos jókedv elfelejteti a még hátralévő kilométereket, melyeket egyre mohóbban nyel az autóbusz. Így röpít a sötétben, majd a messziről föltetsző, hívogató szegedi villanyfény csillogásá ban a vártnál korábban érjük el célúnkat, a vacsora után megpihen tető szálláshelyünket. Aludhattak volna még, de az újdonság ingere ellensége az álom nak. Gyorsan fölpattantak a fiúk és rendesen elkészülve indultunk el a Szent Rókus templom mellelli szállásunkról reggeli után Szeged főékessége, a Fogadalmi templom felé. Gyalog és lassan, nézdegélve. Nem tudott egészen megbújni lelkűkben az öröm, amikor látták az is kolába igyekvő diákokat, akiknek ebben ők most nem társaik. Mi előtt bementünk a székesegyházba, utóiért az idegenforgalmi hiva taltól kijelölt vezető, akinek segítségével majd könnyebben ismer kedünk meg Szegeddel és többet látunk. A prefektus és az osztály főnök miséjébe belekapcsolódtak a fiúk is. Mise után a lélekreható látnivalók a templom belsejének gyönyörködésével kezdődtek. Szép ség és érték, amin a szem örömest időzik. Mindenről nem lehet most megemlékezni, de nem ez a feladat. Inkább az összbenyomást őrzi lelkünk, amit a szegedi árvíz után tett fogadalom beváltásaképen nemrég (befejezett templom és a Dóm-tér lenyűgöző, nagyszerű hatása kelt. Klebelsberg Kúnó grófnak köszönheti ezt Szeged első sorban, aki «gondolattal, szóval, írással és alkotásokkal szolgálta hazáját és Szeged városát», mint a templomban lévő síremlékén ol vasható. S megtalálta ő a helyesen költői lelkületűnek mondott Rerich Rélában azt a művészt, aki a szép álmot megvalósította olyan alkotással, ami azóta nagyhírűvé vált. Ezen a téren játszák a szabad téri előadásokat, melyekre méltán büszke Szeged. Csak éppen megrögzítjük itt, hogy a fogadalmi templom orgonája nagyságra a m á sodik Európában, hogy a tér egyik érdekessége a 700 éves nyolc szögű torony, melyet meghagytak a régi Széni Demeter templom le bontásakor, hogy az árkádok alatt a Nemzeti Emlékcsarnokban érté
41
kei örvendeztetnek múltúnkon és jövő reményeinket erősíti a küz delmeikre, életükre, tetteikre gondolás. Hallottuk a remek zenélő órát, kísért a hangja szemlélődésünk közben, melyet a széles boltívek nyergét láttuk a Múzeumban. Majd a hatalmas, gyönyörű Széchenyi alatt elhaladva a Hősök kapujának freskóinál fejeztünk be. Szokat lan, de nem mindenkinek érthetetlen Aba Novák hatalmas, modern elgondolású, művészi freskója. Itt találkoztunk kolostorunk főnökével, aki miután este elvált tőlünk, a szegedi barátok magyaros vendégszeretetét élvezte. Innen autóbuszon a Kultúrpalotába mentünk s megnéztük a Városi Mú zeumot, melynek képanyaga, régiségtára, szegedi vonatkozású tár gyai lekötötték a figyelmet. A Stefánia sétányon megcsodáltuk Dankó Pista és Erzsébet királyné szobrát, de nem mentünk el közömbösen a vár mellett sem, melynek lakója Rózsa Sándor is volt, akinek téren járattuk végig tekintetünket s megragadott a barokk város háza, kőcsipkés tornya s ezek láttán boldog érzés öntötte el lelkünket. Nem kerülhettük el Szeged egyik legrégibb építészeti műemlékét a Mátyás korában épült szentélyű ferences templomot. A főoltár képe, melyet Fekete Máriának neveznek, állítólag Mátyás király ajándéka. Sok csoda és kedves legenda fűződik hozzá. Föl is keresik tömegesen, vidékiek is, különösen búcsúkor. Mi csak a bejárattól nézegettük a megújított templomot, mert épp akkor folyt a szen telés szertartása, melyet Glattfelder püspök úr végzett. Megnéztük a rendház értékes múzeumát. — Nem messze a rendháztól egy paprika kidolgozót tapasztaltunk meg. — Nem hagytuk ki a nevezetességek közül a zsidó templomot sem, az ország egyik legnagyobb zsinagógá ját, mely belső, művészi kidolgozásával s nem ötletszerű, hanem íz léses élővirágdíszével még a fajta iránt kevésbbé hangoltakat is cso dálatra ragadta. Visszaérkeztünk ezután szálláshelyünkre, ahonnan az ebéd be fejeztével kimentünk a körgátig, elnéztünk a Maros torkolata felé, Tápé felé, s az autóbuszon kiváncsi tekintetektől kísérve vonult el a nagy többség az újszegedi uszodába. Amikor el kellett válni Szegedtől, éreztük, hogy milyen jó lett volna még maradni. Látnivaló, élmény bőven kínálkozott. Az út sürgetett. Vissza is indultunk. A jókedv nem maradt ott. Autósok versenyeztek, tréfálkoztak veiün
42
rándulásnak s aligha mosódik el az emléke annak, amit a lélek en gedeti magára hatni Magyarország második és legkatolikusabb vá rosában. Kirándulások a VI. osztályban. 1. Madarak és fák napján, 1938. V. 12. az egész intézet kirán dult Visegrádra és Vácra az igazgató és a tanári kar vezetésével. 2. Június 2-án az osztály P. Miholcsek Miklós prefektus veze tésével tanulmányi kirándulást tett Székesfehérvárra. Megtekintette szakszem kalauzolás mellett az ásatásokat, a város híres bárok templomait, Prohászka püspök sírját. Végignézte továbbá az ifjúság a Szentjobb-körmenetet, melynek díszes fölvonulása és színpompás népviselete felejthetetlen élményt nyújtott. A délután folyamán vé gigmentek a Balaton mentén egész Zamárdiig és este szép és tanul ságos napnak az emlékével tértek vissza. Az útat az intézet saját autóbuszán tették meg. A VII. osztály tanulói az 1937/38. tanév során négy ízben is voltak a budapesti Nemzeti Színház ifjúsági előadásain. Okt. 23án (kiál József Peleskei nótárius-át, jan. 29-én Harsányi Kálmán Ellák c. tört. tragédiáját, febr. 26-án Kisfaludy Károly Csalódások c. vígjátékát és márc. 19-én Katona József halhatatlan R ánk bán -ját nézték és élvezték végig, miáltal magasabbrendű irodalmi élmények szerzéséhez nyújtottunk lehetőséget. Ez utóbbi mellett tesz tanúságot az a tény is, hogy a tanulók közül egyesek resztvettek a Nemzeti Színház ifjúsági pályázatán és közülük Zala Róbert díjat, Nicsovics György és Reiz Károly pedig dicséretet nyert. Egy alkalommal az Esztergomban játszó Horváth-színtársulat előadásában Kállay Miklós híres darabját, a Roninok kincsét is megnézték növendékeink. Osztálykirándulásunkat jún. 6—7-én a tanítási időnek mintegy záradékaként rendeztük meg. Ezzel a kirándulással sokat akartunk felölelni és személyes tapasztalás alapján történeti, művészeti és földrajzi emlékek összegyűjtésének a célkitűzésével indultunk az intézet autóbuszán. A fővároson keresztül vezetett útunk Szent István királyunk másik ősi városába, Székesfehérvárra. Legelőször is a nagy Prohászka püspök emléktemplomába tértünk be, ahová csak kevéssel azelőtt viliék a temetőből, mint végleges nyugvóhelyre a halhatatlan apostolutód hamvait. Imádkoztunk az ifjúság nagy ba rátjának síremlékénél és pártfogásába ajánlottuk magunkat. A szép emléktemplom megtekintése után beszállóhelyünkre, a ferences kolostorba igyekeztünk, hogy kis idő múlva körülnézzünk az ősi Álba Regia nevezetességei között. Ami tüstént felhívta figyel
43
műnket, az a püspöki palotának nemes ízlésű barokk-épülete volt, amelynek kertjében és tőszomszédságában folytatott ásatásokat meg illetett lélekkel vettük szemügyre. Majd a szeminárium-templomnak finom Maulbertsch-freskóit, harmonikus berendezését csodáltuk meg, végül pedig a kápolna stílusos összhangját és a remekbe készült híres Maulbertsch falfestmény-feszületet szemléltük elragadtatva. Úgyszólván még magunkhoz sem tértünk az ámulatból, mikor az újonnan restaurált székesegyházba következtünk, melynek sek restyéiben kincset ér\ö érlékek közölt csodás dolgokat láthattunk, így többek között kegyelettel vettük körül Szent István királyunk koponyacsontjának hatalmas ereklyéjét és díszes tartóját, majd azt káprázatos, Árpád-kori palástot, melyet ezernyi-ezer villogó brilliáns ékesít. Leereszkedtünk a székesegyház új, szép altemplomába is, ahová hamarosan helyezni fogják III. Béla királyunk tetemeit a budavári Mátyás-templomból. A püspöki székesegyházban látottak után a közelben levő hősi emléket, utóbb pedig a városházának új, pompás és modern nagy termét, rangos berendezését fényképeztük le lelkűnkkel. Megnéztük az udvart is, amely a közeljövőben országgyűlés színhelyéül fog szol gálni a szentistváni országos ünnepségek során. Innét a ciszterciták templomába siettünk, amelynek sekrestyéjé ben az országnak talán legértékesebb, egységes tervezésű és remek faragású bútorzata kápráztatta el mindannyiunkat. A templom m ű vészi barokk falfestményeit ,azok színhatását, plaszticitását szinte itta a lelkünk. Utoljára a rendház főlépcsőjének pazar mennyezet díszeit nézegettük meg, hogy onnét jövet a barátok templomának sikerült restaurációjában gyönyörködhessünk. Ennek végeztével a ferencesek kántorának, Biermann Ferencnek csodás hangutánzó produkcióit élveztük, melyeknek mindannyian lelkesen tapsoltunk, Röviddel utóbb aztán a kolostor előzékenységéből és főleg Ft. P. Siilij Szál. Ferenc házfőnök úr vendégszeretetéből megebédeltünk, hogy délután két óra tájban útrakeljünk egy másik szentistváni ősi fészek, Veszprém felé. Mátyás királyunk várpalotai varázskastélyát, továbbá Hajmás kért oldalt hagyva, három órakor már a pompás veszprémi m ú zeumépület őskori, római időkből való és egyéb gazdag gyűjtemé nyének darabjai között nézgelődtünk. Majd a várba siettünk, amely nek fokáról nagyszerű tekintet nyílt a Rakonv felé éppúgy, mint a Benedek-hegy aljában elterülő ősrégi táj, a veszprémvölgyi apácakolostor romjai felé. A püspöki székesegyház, a Gizella-kápolna, a püspöki palota és a restaurált ferences templom és a kolostor függő
44
kertjének megnézése, továbbá a ft. P. Apáthy Oszkár jóvoltából elfogyasztott ozsonna ulán, öt óra körül gördültünk tovább hat keré ken Sümeg irányába. Hét óra előtt m ár a sümegi vár szépséges panorámája tárult elénk. A község határába érve leléptünk gördülő paripánkról, mert az útmenti pompás gyepen két sümegi csapat rúgta a labdát. Legott végignéztük a játék második félidejének hátralévő szakaszát, ami önmagában és körülményeiben egyaránt új tapasztalásokhoz jutta tott bennünket. E mérkőzésről bevonultunk a vár tövében épült sü megi kolostor udvarába, ahol legott terepszemlét végeztünk az éjsza kai szállás tekintetében. Utóbb a sümegi kedves rendtársak, külö nösen P. Kardos Odorik házfőnök úr szíves vendéglátásából és Molnár Márián testvér szorgoskodásából jóízűen láttunk vacsorához, melynek végeztével a vár tövébe telepedve tárogató-, gitár- és ének szó mellett ringatózott lelkünk a holdvilágos este és táj és emlékek romantikájába. Másnap szentmise előtt, alatt és után ámulva vettük szem ügyre templomunk díszes faragású kegyollárának finom vonalait és lelkes énekkel köszöntöttük a sümegi Szűzanyát. A reggeli elköltése után az Árpádok korából fennmaradt vár falai közé kapaszkodtunk, hon nan minden irányba messze kilátás gyönyörködtette szemünket. On nét leereszkedve Kisfaludy Sándor szülőháza és szobra töltött el érdeklődéssel bennünket. Ami pedig ezután következett, az művészeti szempontból való ságos élménysorozatot jelentett összességünknek. A sümegi plébá nia! emplom szinte Maulbertsch-múzeumnak mondható.. Olasz aka démiai tanár-művészek éppen most restaurálták és Szabó Sándor esperes-plébános úr előzékeny és szíves kalauzolása mellett fürdet hettük lelkünket Maulbertsch zsenijének minden eddig látottakat felülmúló, egységes, összefüggő al secco képsorozatában, egy igazi barokk-mester szellemének sziporkázó ihletében, káprázatos tobzódá sában, pasztellszerű, lehellelfínom színskálájában és művészi vir tuozitásában éldeleghettünk. Felejthetetlenül fönséges és felemelő volt! Külön hálával gondolunk művészlelkű cicerónénkra, az esperes úrra, akinek lelkes magyarázata nyomán kétszeresen elevenedett meg előttünk a látottak egésze és minden részlete. Nem távozhattunk azonban Sümegről anélkül, hogy Sümeg sze relmesét és a sümegi emlékek és vonatkozások derék kutatóját, Darnay Kálmán Öméltóságát és csodával határos életművét, a Kisfaludymúzeumot meg ne látogattuk volna. A derék öregúr határtalan lelke sedéssel úgy kitüntetett bennünket, hogy személyesen, maga mutatta
45
meg és magyarázta el megannyi kedves epizód közbeékelésével m ú zeumának még Sümegen maradt becsesebbnél becsesebb darabjait, amiért ezúton is mélységes hálával és köszönettel emlékezünk reá és úgy érezzük, hogy lelkének lobogásától szinte mi is lángot fogtunk... Szinte csordultig megtelt a lelkünk és fel sem dolgozhattuk mindazt, amit láttunk, hallottunk és tapasztaltunk! Pedig útunk illő búcsúvétel után, melynek színhelye a temetői Kisfaludy-emlék volt Szegedy Róza művészi domborművével, to vább folytatódott Tapolcza felé. A város alatt elterülő barlang ér dekelt bennünket, mely 8—10 m-nyire a föld alatt érdekes világot, a természet titokzatos látványosságát tartogatja a látogatóknak. A víz romboló és boszorkányos művészettel alakítani is tudó m unká jának eredménye ragadott itt bámulatra bennünket, mely a barlangigazgató szakszerű bemutatásában ugyancsak megmaradó emléke lesz kirándulásunknak. A föld belsejéből előkerülve ragyogó napsütésben robogtunk Badacsonytomaj irányában a Ralaton felé. Nem mondhatjuk, hogy a környező táj szépséges festőisége, s a Kisfaludy-regékből ismert várromok romantikája illetetlen hagyta a lelkünket, de az is két ségleien, hogy lassan-lassan úrrá lelt rajiunk az a vágy, hogy a magyar tenger hullámaiban lubickolva felüdülhessünk. Egy óra körül ez is bekövetkezett! S amikor ulána újjászületve és vidám han gulatban szószerint felkerekedtünk, ebédünk falalozgalása közben a Ralaton zalai oldalának útvonalán iparkodlunk visszafelé. Közben-közben egy-egy kis állomást is tartottunk ugyan, de Füred, Alsó örs, Almádi, Vörösberény, Kenese, Füle, Polgárdi, Székesfehérvár, Velence, Gárdony stb. érintésével baj nélkül értünk a fővárosba, majd onnét egy óra leforgása alatt Esztergomba. Valóban sikerült és sok-sok emlékkel, élménnyel gazdagító volt ez a kétnapos kirándulásunk!
46
Az intézet k irá n d u lá sa in a k táblázata. Osztály
I.
II.
Hová
é
1
Vezető, ¡11. kísérő tanár
Esztergom-Várhegy és a szentgyörgy- Környékismeret. Tájékozódás a Fr. M olnár Illés m ezői „ H ő iö k te szabadban. m etője“. Környékismeret. Az őszi m unka : Az esztergomi szé a szérűben, a szántóföldön, a sző rű ; a Strázsaljai Fr. M olnár Illés lőben, a gyümölcsösben és a lege homokos szőlők ; lőn. A karám . A forrás. A homok Tetveskút, gúlya-kút megkötése. Környékismeret. A forrás, a patak, P. Tóth Móric Fári kút a tó, a mocsár, a láp. Környékismeret. A z erdő télen. P. Tóth Móric Vaskapu Vad- és madárvédelem. Környékismeret. A liget tavasszal. Prím ás sziget \ folyam partja. A folyóvíz építő P. Tóth Móric felsőpartja és rom boló m unkája. A Duna mint a közlekedés nagy Visegrád ; M átyás útja. A D una áttörési völgye a P. Igazgató, forrás környéke. Kis A lföld és a Nagy Alföld kö Fr. M olnár Illés V ác. (H ajókiránd ) zött. M adarak és fék ünnepe. V ác megtekintése. Fekete hegy P. Tóth Móric A mező és szántóföld nyáron. környéke Az intézet konyha Növények és állatk ák életközös P. Németh Pius természet rajz földrajz tanár kertje sége a konyhakertben. A szoros földrajzi fogalma. Út Á rpádvár a Pilisben építés megtekintése. Táti út környéki Életközösség a szántóföldeken. „ szántók Növények megisme tetése. Esztergomi sziget
Életközösség a szigeteken.
Visegrád-Vác. Hajóút
Települések a D una mentén. Táji szépségek.
Sopron. A utób iszon Pilisszentlélek Budapest
III.
C
Visegrád-Vác A z esztergomi ki rályi vár Székesfehérvár
„ Igazgató és osztályt.
Az ősrégi település fekvése. Az P. Németh osztályfőn, és utcák centrális iránya. A R áb a P. Habetler Ipoly köz termékenysége. A táj megismerése.
P. Nagy S. Arisztid
A Nemzetközi V ásár megtekin P.S zórádyT . P.Andreidesz T. Selymes Ferenc tése. M adarak és fák n apjának meg- Igazgató, osztályfőnök, prefektus ülése. Történelmi tanulm ány.
P. Németh Pius
A királyi város megismerése.
Selymes F„ P find'eidesz I.
41
Osztály
H ov á
C
é
1
Az esztergomi v á Az őskori leletek megtekintése. rosi múzeum
IV.
B u d a p e st: Nem Shakespe e : Szentivánéji álom zeti Színház megtekintése. B u d apest: Nem Katona Jó zs e f: B ánk bén meg nézése. zeti Színház Visegrád-Vác
M adarak és fák napja.
Székesfehérvár
A város nevezetességeinek meg tekintése.
Tetveskút környéke A természet szemlélése ősszel.
V.
Elmélyedés és ismerkedés a mull Az esztergomi ása emlékeivel — s azok értékének tások és a kincstár elgondolása. B u d apest: Nem A Bánk bán előadásának meg zeti Színház nézése. A város nevezetességeinek meg Szeged tekintése, tanulm ányozása. Visegrád-Vác
VI.
VII.
M adarak és fék napja.
Székesfehérvár T anulm ányi kirándulás. Balaton Zam árdi B ud apest: Nem A peleskei nótárius. — A Csaló zeti Színház dások. — Bánk bán megtekintése Székesfehérvár, Történeti, földrajzi és művészi Veszprém, Sümeg, látnivalók. Tapolca
Vezető, ill. kísérő tanár P.Habetler Ipoly dr. P. B ánás Gyula F. Bánás Gyula, P. Szórády Tibor Igazgató,
prefektus
P. B ánás Gyula P. Nagy S. Arisztid P, Pócza Szalvátor, P. Szalóczi Pelbárt P. P P. P.
Pócza Szalvátor, Szalóczi Pelbárt Pócza Szalvátor, Szalóczi Pelbárt
Igazgató és tanári kar P. Miholcsek Miklós P. Burka Kelemen dr P. Burka Kelemen dr.
Ajándékok és jutalmak. A szorgalmas tanulók jutalmazására Dr. Tóth Kálm án prelátus kanonok, szemináriumi rektor úr Öméltósága 4 drb. könyvet, Buzárovits Gusztáv esztergomi könyvkereskedő cég 6 drb. könyvet ajándékozott. Könyvjutalmat kaptak. I. osztály: Beszédes László, Bunyitai János, Csepinszky Ottó, Cziprián Gyula, Deák Zoltán, Figus Albert, Figus Béla, Forstner Bobért, Galbács Ödön, Jancsó Jenő, Jónás Ernő, Kováls Tibor, Körmöczy György, Radnay József, Szűts Jenő. II. osztály: Rácsujlaki Dezső, Cservenák Sándor, Dauner János, Kis Csaba, Kun Barnabás, Láng Mihály, Nyári József (földrajz), Somo gyi Ferenc, Schrott Richárd (ének) és Váry László. III. osztály: Rergmann Ernő, Cziprián Ferenc, Fiedermann György, Keimer l ’ibor, Jasper János, Máriahegyi János, Neumann János, Saári And rás, Vavrinecz Réla. IV. osztály: Rercsényi Lajos, Dóczy Adorján, Gajdóczky Tibor, Juhász Gyula, Kerekes József, Kopek Imre, Futaky Iván, Sipos György, Somogyi Sándor és Székely Lóránt. V. osztály: Csaba László, Demeter István, Kovács András, Kovács Zoltán, Kis
48
Lehel, Simonífy Sándor és Simorjay Pál. VI. osztály: Dénes Endre, Hackel Rezső, Jónás János, Kovács Ákos (rajz), Lugosi György, Platz Ernő és Vogel István. VII. osztály: Rranyiczky László, Fekete Gábor, Forstner Frigyes, Kulcsár Gyula, Reiz Károly (ének), Szentendrey László és Tarnóczy Em il (latin). — Fizikai szertár. Jelen tanévben a szükséges fizikai szerek kiegé szítésére, különösen a mérési gyakorlatokhoz vásároltunk műszere ket. Összérték: 635 P. — Tanári könyvtár. a) Ajándék útján. Simonífy József úr ajándéka: Hans Windisch: Die neue Foto-Schule. — Eggenberger-féle könyvkereskedés ajándéka: Tolnai Vilmos: Bevezetés az irodalomtudományba. — A Franklin Társulat aján déka: Benito Mussolini: Arnaldo Mussolini élete. — Főt. P. Scheirich Bonaventura tartományfőnök úr ajándéka: P. Takács Ince: Szent Ferenc rendje. P. Magyar Oszvald révén: Bibliothek dér Unterhaltung und des Wissens. — Le Noel. 1907. — Alexander Dumas: Die drei Musketiere. — Dér Herr dér Welt. — Dr. Rudolf Steiner: Die Geheimwissenschaft im Umriss. — Eduard Schuré: Die grossen Eingeweihten. —- Lévay-Vida: Görög-magyar — Magyar-görög szótár. Máshonnan kapott ajándékok: Misángyi Ottó: A testnevelés jelentő sége a közművelődésben. — Fráter Lénárt: Hunyadi magyar származá sa oklevelekben. — Dr. Bendefy László: Fr. Julianus utazásának kéz iratos kútfői. Dr. Bendefy László: Egykorú kínai kútfők a mongolok 1237— 41. évi hadjáratáról. — Vogue: Az orosz regény II. — A Szent Istvánról nevezett esztergomi ősrégi papnevelő intézet Magyar Egyházirodalmi Iskolájának 1936— 37. évi munkássága. — P. Takács Ince: Szól az Eucharisztia Szentje. — Heine: Dalok könyve. Könyvsorozatokkal, folyóiratokkal járó ajándékok: Várta. — Csá szár Eelemér: A sugarak világa. Dr. Szabó Zoltán: A kromoszóma. Gróh-Szabó: Fehérjék. Vércsoportok. Dr. Wodetzky József: Tájékozó dás a csillagos égen. — A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egye sületének Évkönyve. I. 1935— 1937. — Waczulik Margit: A török korszak kezdetének nyugati történetirodalma a 16. században. b) Vétel útján. Dénes Gizella: Kisasszonykirály I. II. Sztrókay K ál mán: A természet titkai nyomában. Náray-Berkó: Légitámadás. Bognár Lajos: Kis kalandjai. P. Sebő Bálint: Lelkünk orvosa. Jörgensen-Székely: A lelki élet magaslatain. Torday Lajos: Megemlékezés Japánról. Fülöp Béla: Zsidó-keresztény megtérés útja. Lippay Lajos dr.: A titokzatos Keleten. Szabó Zoltán: A Vaskapun túl. Pintér Jenő Irodalomtörténete I— VII. Schöpflin Aladár: A magyar irodalom története a X X . században.
49
Élő magyar irodalom. (30 író 30 novellája.) Surányi Miklós: Galeotti Marzio. Gulácsy Irén: Történelmi miniatűrök. Herczeg Ferenc: Az élet kapuja. Kőhalmi Béla: Az új „könyvek könyve“. Trocsányi Zoltán: K i rándulás a magyar múltba. Rédey Tivadar: A Nemzeti Színház története. Bangha-Ijjas: A keresztény Egyház története I-III. Schütz Antal: Dog matika I. II. Dr. Petrich Béla: A modern nyelvek tanítása. Sauvageot: Magyar-francia — Francia-magyar szótár. Juventus X X I. évf. Magyar föld, Magyar faj II. Egyetemes Történet IV. Marczel Mihály: Bontakozó élet utolsó kötete. Romhányi Károly: A magyar könyvkötés művészete a X V III-XIX. században. — Paul Herre: Weltgeschichte am Mittelmeer. — Carl Schuchhardt: Die Burg im Wandel dér Weltgeschichte. — Horváth Henrik: Budapest művészeti emlékei. — A Mai Világ Képe III. — TátraAlmanach, 1938: Szlovenszkói városképek. — Dr. Nagy Iván: Prága Moszkva kezében. — Trikál József: Az új szellemiség. — Vásárhelyi Pál: Húsz bolgár novella. — Magyar Statisztikai Zsebkönyv. 1937. — Nyirő József: Uz Bence. — Hóman Bálint munkái: Magyar középkor. — Beszélő számok. V. VI. — Komárom és Esztergom közig. e. e. vármegyék múltja és jelene. — Lévay Mihály: A katolikus hittérítés története. — Rados Jenő: Magyar oltárok. — Dr. Hómann Bálint: Magyar pénztörténet 1000-1325. — Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc a hadvezér — Ballagi Aladár: X II. Károly és a svédek átvonulása Magyarországon 1709-1715. — Dr. Marczell Mihály: Neveléstan. — Olasz Péter S. J.: Gyermekkor, ser dülőkor, nevelés. — Dr. Léderer Emma: Egyetemes művelődéstörténet.'— Balassa József: A nyelvek élete. — Halász Gyula: Édes anyanyelvűnk. — íródeák: Mosolygó múlt. — Faludi György: Dicsértessék. — Benedek Marcell: A magyar irodalom története. — Horváth János: Petőfi. — Dr. V'enzmer Gerhard: A sorsdöntő hormonok. — Dr. Erdélyi László: Ár pádkor. — Sik Sándor: Gárdonyi. Ady. Prohászka. — Ady Endre válo gatott versei (Dóczy-Jaschik). — Csekonics Erzsébet grófnő: Erdély kultúrképe. — Sienkewicz: Quo vadis? — Sven Hédin: Ma Csung-Jin menekülése. — Sten Bergman: A viharok hazájában. — G. Tucci-E. Ghersi: Kincses Tibet. — Baktay Ervin dr.: A Pandzsáb. — Bánhidi Antal: A Gerle 13 útja. — Cholnoky Jenő: Balaton. — Stein Aurél: Ősi ösvényeken Ázsiában I. II. — Leidenfrost Gyula: Keserű tenger. — Dr. Keöpe Viktor: A szigetek gyöngye. — Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. I. II. 2. átd. kiadás. — Makkai Sándor: Táltoskirály. — Makkai Sándor: Sárga vihar I. II. — Makkai Sándor: Holttenger. — Makkai Sán dor: Magyarok csillaga. — Makkai Sándor: Magyar nevelés. Magyar műveltség. — Molter Károly: Tibold Márton. — Karácsony Benő: Pjotruska. — Nyirő Jószef: Az én népem. Nyirő József: Havasok könyve. — Nyirő József: Jézusfaragó ember. — Berczeli A. Károly: Fekete Mária. — 4
50
Kállay Miklós: Magóg fiai. — Just Béla: Hajnali kettő. — Possonyi László: Üldözni fognak titeket. — Harsányi Lajos: Zúgó Márton. — Balla Borisz: A megsebzett. — Aradi Zsolt: Az ég a rács mögött. — Nyisztor Zoltán: Felhőkarcolók, őserdők, hazátlanok. — Korunk szentjei. Folyóiratok. A cselekvés iskolája. — Nevelésügyi Szemle. — Kato likus Nevelés. — Magyar Középiskola. — Ifjúság és Élet. — Magyar Torna. — Vigilia. — Válasz. — Apolló. — Magyarságtudomány. — Ma gyar Szemle. Társadalomtudomány. — Pannonhalmi Szemle. — Történetírás. — Századok. — Napkelet. — Irodalomtörténet. — Magyar Nyelv. — Magyarosan. — Etnographia. — Népélet. — Egyetemes Philologiai Közlöny. — Természettudományi Közlöny. — Búvár. — Fizikai és Kémiai Didaktikai Lapok. — The Nációnál Geographic Magaziné. — Korunk Szava. — Juventus. — Kalazantínus Tudósító. — Tátra. Die Literatur. — Das innere Reich. — A Természet. — A Cél. — Zászlónk. — Magyar Cserkész. — Katolikus Missziók. — Iskola és Egészség. — Szent Antal. Ezen kívül a rendház által előfizetett folyóiratok: Egyházi Lapok. — A Hírnök. — Katolikus Szemle. — Magyar Kultúra. — Ferences Köz löny. — Szentföld. — Élet.
Ifjúsági könyvtár. a) Ajándék útján: P. Takács Ince: Sz§nt Ferenc Rendje. b) Vétel útján: Ady Endre: Versei. Bangha: Jellemrajzok. Cervantes: Don Quijote. Donászy: A csúcshegyi vár. Faludi György (fordító): Dícsértessék (versek). Ferenczi István: Két cserkész az olimpiászon. Fodor Gyula: Zenei portrék. Gárdonyi: Magyarul így! Gáspár Ferenc: Hét év a tengeren. Goethe: Faust. Halász Gyula: Édes anyanyelvűnk, ö t világ rész magyar vándorai. Hankó: Universum (több pld.). Karinthy Frigyes: Amiről a vászon mesél. Kisfaludi Károly: Csalódások. Iréné (több pld.). Lendvai István: Világ és magány (versek). Lyka Károly: Kis krónikák. Magyar László: Utazása a délafrikai Bihé országba. Marius André: Kolum busz Kristóf. Nyirő József: Jézusfaragó ember. Pásztor Árpád: Budapest től a föld körül Budapestig. Radványi Kálmán: Nyugat országain keresz tül. Reichard Piroska (fordító): Kutya-történetek. Dr. Schmiedt Béla: A megváltás szolgái. Shakespeare: Antigoné. Elektra (több pld.) Szász Károly (fordító): A Niebelung-ének (több pld.). Szeghy Ernő: Japán. Szerelem hegyi Ervin (fordító): Az inkák smaragdja. Szép Ernő: Balett. Tasso: A megszabadított Jeruzsálem (több pld.). Tarczi György: Vitus mester álma. Thakeray: Hiúság vására (két pld.). Tolsztoj: Feltámadás. Tóth Sándor: A legnagyobb magyar. Dr. Vass József (fordító): Szent Ágoston vallomásai (2 kt.). Vass Samu gróf: Utazása Nyugat-Indiában. Vida Ala dár: Nipon hősei. Hilda Damm: Die Reise zum Weinachtsstern. Barbara Ring: Das verlorene Herz. Joh. Thiell: Zwei Zwerge und ein Grosses
Ei. Georg Petersen: Till Eulenspiegel. Maria Homscheid: Der Schlenderer. Ida Morpurgo: Ein Tag in Betlehem. Joh. Peter: Der Richterbub. E. D. Munt: Münchhausen. Jos. Inl. Schätz: Wanderfahrten in den Bergen. Hans Heinze: Das Wasser. A. Lutterbeck: Luigi, der kleine Soldat. Alex. Herbert: Fritze und sein Zirkus. Laur: Kusgen: Rheinmärchen. Victoria Roen: Blauhörschen und Rotrörchen. Franz Finn: Tom Playfair. B. Magni: Da kommt der Heilige. Alex. Herbert: Achtung! Achtung! Rieh. Garrold: Das wilde Kleeblatt. Wilh. Frank: Béni Brandl. I. Prestel: Peperl und die Frauentürm. I. Cooper: Lederstrumpf. W. Dixon Ted Scott, der Oceanflieger. Jon Svenson: Nonni u. Nigli: Schönschwarz. R. Garrold: Echte Jungen. F. Willam: Der Lügensach. F. Weifer: Amerikanisches Tagebuch. W. Senn: Österreichisches Liederbuch. H. E. Andersen: Ge sammelte Märchen. Joh. Thiel: Strupp. Mathiessen Thiel: Karlemann u. Flederwisch. Joh. Massen: Bis an die Sterne. Kecheis— Schmid: Der Fähr mann. Ernst Drouver: Nur eine Knabenseele. Helene Pagés: Max und Bub. A Gurmann: Die Geschichte vom hölzernen Bengele. Georg Lutterbech: Das Auto ohne Rücklicht. Jón Svensson: Guido. Jón Svensson: Nonni und Manni. O. Müller: Der kleine Guido. Helene Pagés: Aus Gottes Garten. Elly Reininger: Geschichten aus der Bibel. Brüder Grimm: Kinder- und Hausmärchen. W. Bonseis: Mario u. die Tiere. R. Reichardt: Der kleine Lord. M. Monahau: Die Geschichte des heil. Stanislaus. Hel. Pagés: Die Geschichte des heil Philippus Neri. Sophie zu Eltz: St. Franz Xaver. E. v. Schmidt: Die Geschichte der heil. Elisabeth. W. Straub: Die Geschichte vom Jesuskind, besenyei Tóth J. úr adománya: R. Blasius: Gold in Peru. Kap. Fr. Marryat: Steuermann Ready. Kap. Fr. Marryat: Die Ansiedler in Kanada. Kap. Fr. Marryat: Peter Simpel. Kap. Fr. Marryat: Jakob Ehrlich. Kap. Fr. Marryat: Seekadett Jach Easy. Kap. Fr. Marryat: Newton Förster. Kap. Fr. Marryat: Die Kinder des Neu waldes. Kap. Fr. Marryat: Der Pascha. Kap. Fr. Marryat: Percival Keene. Kap. Fr. Marryat: Der fliegende Holländer. Otto Neuerburg: Schwarze Gesellen. Rieh. Blasius: Das Rätsel von Stonehill. Rieh. Blasius: Der Schatz in den Serhunbergen. Kalevala. G. Leichner: Abenteuerliches Kanada. Otto Neuerburg: Ran an den Feind. G. Leichner: Petuláh der Eskimo.
Szertárak. Szertáraink ebben az évben az alábbiak szerint szaporodtak: a) Filológiai szertár. Gyarapodás 1 drb. 1. Ajándékozás útján: Pálos Tamás 1 drb. régi könyvet (Krisztus kö vetése 1750.) a Majtényi hagyatékból. b) Föld- és néprajzi szertár. Összgyarapodás 14 drb; 1. Ajándékozás útján: Deák Zoltán I. o. t. egy drb. kopja-fa mintára 4*
5£
faragott és színezett ceruzát; 1 drb. cseréptányért; 1 drb. kancsót. (Székely munkák.) Makkfalváról. Bunyitai János I. o. t. San Francisco látképes albumát. Galbács Ödön I. o. t. „Utazás Erdélyben“ című képes gyűj teményt. Horváth Gyula I. o. t. „Európa Körönd“ c. földrajzi játékot; Bartsch Ottó IV. o. t. 1 székely hímzést Marosvásárhelyről; Kacskovics Zsigmond IV. o. t. 4 drb. fényképet a balatoni téli halászatról. Hász István VI. o. t. 1 drb. faragott juhász-botot Kisbérről és 1 lószőrből készí tett láncot (csikós munka) ajánlott fel az intézetnek. c) Természetrajz-, vegytani szertár, összgyarapodás 154 drb., 335.18 P. értékben. 1. Ajándékozás útján: P. Andreska Felicián ferences áldozópap Nagykanizsáról 1 drb. kitömött fácánt, ldrb. sirályt, 1 drb. búbos vöcsö köt (kicsinyeivel), 1 drb. szürkegémet, 1 drb. vörös récét; P. Apáti Oszkár veszprémi ferences házfőnök 54 drb. különböző kövületet a Séd völgyéből; P. Jámbor András sümegi házfőnök-helyettes 1 drb. bazalt-ot a sümegi bányából és 1 calcit tömzsöt; Lukács Gábor ny. törvényszéki bíró Buda pest: Závorka S. Magyar Flóra I.— III. kötetét, 20 füzet műmelléklettel; Kerschbaumeyer Károly gyógyszerész Esztergom 1 drb. sarki kormos ré cét; Eternit Művek Hatschek Lajos cég Budapest VI. Andrássy-út 33. „Az azbeszttől és a mészkőtől az eternit paláig“ című falitáblát, magyarázó szöveggel együtt; P. Pócza Szalvátor ferences áldozópap, prefektus Eszter gom 1 drb. Brazíliából származó galenitet volt szíves intézetünknek fel ajánlani. Növendékek: Gajdóczky Iván I. 1 drb. quarc-trachitot a Kékes-i kőbányából; Galbács Ödön I. 1 drb. obsidián-t; Kettniger Ferenc 1 drb. balatoni kecskeköröm-öt; Havassy János I. 1 drb. galenitet Nógrádszakállról és 7 drb. homokkövet kövületekkel a Beszterce patak medréből; Kecskeméti László I. ldrb. kitömött húrosrigót; Körmöczy György I. 1 drb. steatit ásványt az Osztrovszky-Vepor hegységből; Reznik János 1 drb. fehér egeret. Pusztay Pál II. 1 drb. gránitot a Gyömbér-ről és 1 drb. galenitet; Strausz Károly II. Los Angeles-ből származó kagylóhéjakat. Klötzl Tibor III. 1 kitömött bakcsót a Tisza mentéről; Fiedler János IV 1 drb. bazaltot; Kacskovics Zsigmond IV. több kisebb ásványt; Keller Béla IV. 1 drb. dolomitot; Futaky Iván IV. 1 drb. rostos szövetű kősót Tordáról, 1 drb. vulkáni salakot és 6 drb. lapillit a Vezuv-ról; Pollott László IV. 1 drb. calcitot; Varasdy Mátyás IV. Beke László: „Mezőgazdaságunk átszervezése“ című művet; Westsik Vilmos: Nitrogén műtrágya (Pétisó) kísérletei ismertetését, Dr. mederi Kreybig Lajos: „A csonkamagyar országi talajok nitrogén-igényességének átnézetes térképe“ című ismer tetését; „Péti só a mezőgazdák vagyonosodásának szolgálatában“ című propaganda iratot; összesen 4 drb.-ot. Kresz Ferenc V. o. 1 drb. keresztes viperát a Tátrából. Fábián István VI. o. 4 drb. kövületet a Fertő-meggyesi lajta-mészkőbányából; Láng Tibor VI. bauxitot Csákberényből. 7 drb.
53
kövületet és 5 drb. gipsz krisztályt, továbbá 4 bauxit-féleséget a Gánt-i bányából és 1 drb. szárított kaolint Sátoraljaújhelyről. 2. Vétel útján: 23 drb formalinos állattani készítményt, 5 drb. rovarbiológiai készítményt természetes környezetben üvegfedelű dobozban, 4 drb. csonttani száraz készítményt; 1 drb. bányászlámpát, összesen 309.18 P. d) Történelmi. 1. Ajándékozás útján: Havassy János 1 vasbilincsdarabot az esztergomi ásatásokból; Pollok László IV. növ. 7 drb. fényképet 1 Ferenc József életéből; Szluka Emil 1 drb. 100 forintos Kossuth bankót; Tspaits Ferenc Százhalombattáról 2 drb. agyag edényt, 12 drb. különböző halászati eszközt, 3 drb. csont árt, 3 drb. orsó szekercéket a százhalom battai agyagbányából. P. Bokor Engelbert ferencrendi áldozópap Andocs, 2 drb. régi zárdái pecsétnyomó korongot és 1 drb. ólom puska-lövedéket ajánlott fel. 2. Vétel útján a szertár 3 drb. iskolai fali térképpel gyara podott, továbbá 238 drb. különféle papírpénz és a nyergesúj falusi ásatá sokból 1 drb. agyagedény 4 drb. orsó-súly és 2 drb. szarvasagancsból ké szült eszköz jutott birtokunkba 240.00 P. értékben. II. Eremgyüjtemény. Összesen 1319 darabbal növekedett 304 P. érték ben. 1. Ajándékozás útján: Schmiedl Gyula II. o. t. 7 drb. régi réz érmét; Ebniger József IV. o. t. 25 drb. különféle; Csizmazia Rudolf IV. o. t. 1 drb. orosz érmet; Pollok László IV. o. t. 1 drb. réz emlék érmet ajándékozott. 2. Vétel útján: 1260 drb. különböző érmet dobozban, továbbá 20 drb. ezüst és 4 drb réz érmet szereztünk meg összesen 304 P. értékben. Hadimúzeum. A múzeum szíves adományozók jóvoltából az elmúlt iskolai év folyamán igen sok értékes tárggyal bővült. Az igazgatóság ezúton újból hálásan megköszöni az adományozók jóvoltát. Itt közöljük az adományozók neveit és a tőlük kapott tárgyak jegyzékét: jékei Ágh Sándor szkv. százados, Szentendre: 8 db. térkép, 5 db. eredeti vázlat rajz, 1 db. litografált vázlatrajz, 1 db. magyar jelentőtömb, 1 db. német jelentőtömb, 1 db. összezárható térkép asztallap, tokkal, 1 db. szögmérő tömb, 3 db. fénykép, 1 db. táb. postautalvány, 2 db. táb. posta lev. lap, 1 db. töltény táska töltényekkel (Kropacsek— Mauser fegyver részére), a 164. honv. tüzér ezred 2. ütegének pecsétje (az ezred az érsekújvári 4. 37. honv. tüzér, ezredhez tartozott), 1 db. kilőtt gyutacs a 99/4 M. 15 cm. nehéz taracktól, 1 db. k. u. k. derékszíjcsatt, 2 db. szerb gummi golyó, 1 db. tüzér hdpd. rangjelzés, 1 db. alum. gyűrű harctéri sérüléssel, 1 db. eredeti távirat-helyzetjelentés, 1 db. olasz röpcédula, 1 db. tábori jelszó a Duna-Báziás-Fehér-templom szakaszán, 1 db. foglalkozási táblázat, 1 db. e. edeti 15 cm-es lőelem 1917. I. Stanislau állásból, 1 db. Kropacsek kurtáiy szuronnyal. — Egy buzgó önmagát megnevezni nem akaró szentferencrendi bpesti terciária: 1 db. három orosz puskából és hét nikelezett
54
shrapnell hüvelyből álló virágállvány. —1 Zádor v. 26-os táb. vadász zlj. beli főhadnagy: 50 db. eredeti harctéri felvétel (Szerbia, Montenegró, DélTirol, Galicia és Bukowina), Fekete László dr. Nagykanizsa: 10 db. harc téri rajz ill. vázlat (Erdély), 2 db. fénykép, 10 db. háborús papirospénz, 1 db. nyírfakéreggel írt levél. — Pajor Sándor fakereskedő, Bpest: 1 db. Peleskei nótárius (régi kiadás), 1 db. Kölcsey: Versek (1832. kiadás), Trautwein Nép. János piarista: Magyar olv. könyv az algymnasium első osz tálya számára (1852. kiadás), több háborús szolgálati irat, 1 db. görög szentírás (1632. kiadás), 1 db. háborús zsebóra. — Redlich W. 1 db. orosz altiszti vállpánt, 1 db. jub. vadász plakett (1816— 1916) több eredeti harc téri felvétel (Bukowina, Galicia). — Debreceny Sándor, Bpest: 1 db. irredenta térkép (nagy királyaink és hadvezéreink képével). — Ammer Jó zsef belvárosi karnagy, Esztergom: 1 db. eredeti harctéri felvétel (katona temetés), 1 db. 250, 1 db. 50 és 1 db. 25 rubeles bankjegy (cári), „Meinam“ francia gőzösről kép. lev. lap, melyen adományozó 1920. dec. 15-én az orosz fogságból érkezett Triestbe. — Hirschhorn festékkereskedő, Esz tergom: 5 db. történelmi kép (reprodukció). — Muzsik Gyula, Esztergom: 1 db. 6 lövetü forgó-pisztoly. — Szunogh Fr. Gutbert rendtárs, Eszter gom: 20 db. művészi reprodukció, 24 db. háborús kép. lev. lap, 15 db, eredeti harci felvétel, 1 db. 6 lövetü forgó-pisztoly, 1 db. karkötő orosz pénzekből), 1 db. emailirozott érmecske. — de Pott György VI. o. t., Esztergom: 1 db. „Perlux“ kézi villanylámpa. — Szilágyi István nyug. áll. tábornok úr, Bpest: 1 db. litograf. vázlat rajz az olasz tüzérség helyzetéről 1916. febr.-ban (Isonzo front), 1 db. fénykép (lelőtt olasz lég hajó 1916. máj 4. és az 1 db. „Testvériség“ 1919. aug. 8. száma Szombathely.,
tanulóifjúság névsora és érdemjegyei.
Érdem jegyek. aviselet érdemjegyei: l=példás, 2 = jó, 3=szabályszerű, 4= yszerű. — A tanulmányi előmenetel érdemjegyei: l= je l 3=elégséges, 4=elégtelen; fm=felmentve.
é \
I. osztály. yfőnök: Fr. Molnár Illés.
Prefektus : P. Te
r»
N £V C
ü
Ambrus Zoltán jékei Ágh Pál Balázsi József Bencsik Ferenc Berkesy Tibor
Beszédes László Bunyitai, János Buzáth Ákos Csák Attila Csepinszky Ottó Csomay Sándor Czermann János Cziprián Gyula Deák Zoltán Figus Albert Figus Béla Fodor József Forstner Róbert Gajdóczky Iván Galambos.. István Galbács Ödön Gerényi Lajos Gérusz Géza Havassy János Honti Rezső Horváth Gyula Jancsó Jenő Jónás Ernő Kárpáti Frigyes
2 3 2 2 3 1 3 3 3 2 1 3 2 3 2 1 2 2 3 2 1 2 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 2 1 2 2 3 2 1 1 1 1 1 2 3 3 3 3 1 2 2 3 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 2 3 2 1 1 1 1 2 1 2 2 3 3 1 1 2 1 2 1 1 1 1 1 1 2 2 3 3 1 3 2 2 2 1 i 2 2 3 3 2 3 3 3 3 2 2 2 3 3 l 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 3 2 3 3
3 2
1 2 2 2
2 2 2 1 3 2 2 3 1 2 3 1 2 2 2 2 3 2 2 9
2 2
30
35
40
45
50
55
60
Kettinger Ferenc Klausz Gyula Kecskeméti László Kozányi György
Kováts Tibor Körmöczy György Laluk Lajos Mattiassits Tamás Mauchart Antal Molnár László Neuhold György Német Péter Novák István Obicky Rezső Párvi László Paulik Jenő Piedl Olaf Pintér Tibor Plachy Árpád Puchász Arisztid Radnay József Reznik János Solty László Somogyi Tibor Szabados Gyula Szénásy Pál Szécsi Márton Szent-Andrássy Tibor Szüts Jenő Takács Imre Unger Richárd Veiszenbacher László Zárai György Kimaradt: Udvardi László.
í í í í í í í í í í í í í í í í í í í í í í í í í í í í í í
í í í í í í í í 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 2 1 1 1 2 1 2
3 2
2 3 2 3 2 3 1 1 1 1 1 1 2 2 2 3 2 3 1 2
1 N
’C D QC
Testgyakorlás
f
| Latin
2 2 1 1 1 2 2
nyelv
Föld- és néprajz
3
Mennyiségtan
]
i
Magyar nyelv
§
1 Hit- és erkölcstan
N é v
Magaviselet
Sorszám
57
c 'tű
3 3 3 3 2 3
2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 1 2 2 2 1 1 1 2 1 2 3 2 2 2 3 2 3 1 2 2 2 2 3 2
3 3 4 3 3 3 3 1 1 2 2 3 1 2 2 2 3 2 2 2 2 3 3 2 3 1 1 1 3 2 3 3 3 3 3 3 2 2 2 3 3 2 2 2 2 2 2 3 2 1 1 2 1 2 1 3 3 2 3 3 3 2 1 3 3 3 3 3 2 2 1 1 2
1 2 2
1
3
1 2 1 2 2 2 2 3 fm 3 2 2
1 1
2 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 2 2 3 1 3 3 3 3 3 2 2 2 2 1 1 1 2 1 1 2
2 1 2
3 3 3 3 3 2 3 3 2 2 3 3
1 1 1 1 2 1 1 1 2 2 3 3 2 2 2 3 3 2
58
II. osztály.
10
15
20
25
30
35
í í í í í í í í í í í í í í í í í í í í í í I í í í í í í í í í í í
\
|
|
Természetrajz
Mennyiségtan
Testgyakorlás
j | nyelv
Földrajz
í í 1 í 2 1 2 2 3 2 2 2 2 2 1 2 ? 2 2 2 2 1 2 1 1 1 1 1 2 1 1 2 2 1 2 2 1 2 2 1 2 2 1 2 2 2 3 3 1 2 2 2 3 3 1 2 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 3 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 3 3 2 3 2 2 2 2 1 2 2 1 2 1 1 2 1 1 2 1 2 3 2 1 3 2
Latin
|| Magyar nyelv
j 5
Bácsujlaki Dezső Bándy Iván Bencsik Gábor Berényi István Biber László Bokor Emil Butyka Béla Cservenák Sándor Dauner János Dauner László Deák Zoltán, Dubovszky Adám Gesell-Payer András Halász Géza Horváth Kálmán Jungmayer György Kanics András Kasper Oswald Kató László Kettinger István Keveházi Ferenc Kis Csaba Knon János Kovács Gyula ism. Kun Barnabás Láng Mihály Lendvai István Matyus Sándor Miklós Miklós Péter Milhoffer Alajos Németh Győző Nyári József Pusztai Pál Radnay Pál Rákóczy Ferenc Sándor László
Magaviselet
Sorszám
1
N é v
Hit- és erkölcstan ||
Osztályfőnök és prefektus : P. Németh Pius.
í í í 2 2 3 2 2 2 2 1 3 2 1 1 1 1 2 1 3 1 3 1 3 2 3 2 2 2 4 2 3 2 3 2 3 2 2 2 2 1 1 1 3 2 3 2 1 1 1 1 2 2 3 2 3 2 3
í 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 2 2 2 3
2 2 2 1 2
1 3 2
1 1 2 2
N
’5*
04
1 í í 1 2 í í 3 I 3 í 1 2 1 2 1 3 2 2 2 2 2 1 2 1 1 1 1 1 2 1 1 1 3 1 1 1 2 1 1 1 3 1 2 1 1 1 1 2 1 1 1 2 2 1 2 2 3 1 2 3 1 2 2 2 1 2 2 2 1 2 2 2 2 1 2 2 3 2 3 2 3 1 2 1 fm 1 2 3 2 2 2 2 1 1 1 2 2 1 3 2 2 1 1 2
3
2 2 3 2 2 1 3 1 2 fm 3 2 2 2
2 2 2 2 2 3 2 2 2 1 2 2 2 2 2 1 2 3 fm 3 3 2 2 3 3
3
'(eo0 '5 . 0) '
1
2
2 2
2 1 1 2 2 1 2 2 1 1 2 2 1 1 2
3
Schmiedl Gyula Schrodt Richárd Schwáb Richárd
40
45
Somogyi Ferenc Strausz Károly Szabó György Szilágyi Miklós Sztankovits Endre Türr Ervin Váry László Veréb László Villányi József
í í í í í í í í í í í
1 í í í í í 1 í í í í í
2 3 2 1 2 2 3 2 3 2 2 1 1 1 3 2 2 1
2 3
3 2 2 2 2
3 2 2
3 2
j
*2o
Szépírás
H
.N OC
!
N C O '< D E »X
Tes'gyakorlás
I
Mennyiségtan
j
i Latin nyelv
? 2 3 3 1 2 2
Földrajz
Magyar nyelv
é v
Hit- rs erkölcstanl
N
Magaviselet
Sorszám
59
2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 1 1 1 1 1 1 2 3 fm 1 1 1 3 I 1 2 1 1 2 3 2 1 2 2 2 1 1 1 1 2 2 2 3 1 1 2 2
K im a ra d t: Mátay Imre, Molnár Miklós, Toppler György.
2 2 2
¿c
C
‘W
2 1 2 1
1 3 3 1 2 2 2 2 2
1 1 1 1 2
1
1 1
60
III. osztály.
1
5
10
15
20
25
30
35
Bán Kálmán
Bergmann Ernő Békássy László Breslinger Endre Cziprián Ferenc Demeter Gellért Emmer Sándor Ferkai József Fetter Károly Fiedermann György Fierer Ottó Fodor Zsigmond Förstner Andor Havassy Pál Alajos Jasper János Keimer Tibor Kelecsényi Tibor Kempelen Ottó Kerekes Sándor Kertay Mihály Kiss Kálmán Klötzl Tibor Kovácsffy Miklós Máriahegyi János G. Molnár Ferenc Nádai György Neumann János Papp András Pálos Tamás Pintér János Reitter Aladár Rékássi Emil Saáry András Spelter Henrik Szalamin Róbert Szentandrássy László
í í í í í í í í í í í í í í i í í 2 í 1 í 1 í 1 i
í í
í í í í í i i í í í í í í í í í í í 2 1
2 1 1 3 1 2 2 3 3
1
1
2 3 1 3 1 2 1 1 1 1 1 3 1 3 1 2 1 2 1 1 1 3 1 2 1 1 1 3 1 3 1 1 1 2 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 1 2 1 3 1 3
2 3 2 2 1 1
3 3 1 2 2 3 3 2 3 3 1 2 2 2 1 2 1 2 3 2
|
|
|
Mennyiségtan
Testgyakorlás
j Német nyelv
§
j nyelv
§
\
2 1 2 2 1 3 2 2 3
Természettan
Latin
'CG te
Földrajz
v
Magvar nyelv
£
é
Történelem
N
Magaviselet
j
Prefektus : P. Andreidesz Teofil. Hit- és erkölcstan |
Osztályfőnök: Selymes Ferenc.
N *őc 04
2 3 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 3 3 3 2 2 1 1 2 3 2 3 3 1 3 1 1 1 1 1 2 fm 2 4 2 2 3 3 3 2 2 2 2 2 3 2 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 1 1 1 1 1 2 2 3 2 2 2 3 2 2 2 3 3 3 4 3 1 2 3 3 2 3 3 2 1 3 2 2 2 1 1 1 1 1 2 2 2 2 1 2 1 2 2 2 3 3 3 3 2 3 2 1 3 4 3 3 3 2 2 2 3 2 2 2 2 1 2 3 2 1 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 4 3 2 2 2 2 2 3 2 3 3 3 l 1 2 2 3 2 1 fm 2 3 3 2 3 2 2 3 3 3 3 3 3 3 1 1 1 1 1 1 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 3 1 3 2 3 2 2 2 1 fm 2 3 1 2 3 3 l 1 2 2 1 2 2 1 1 2 1 2 2 2 3 3 4 2 3 3 3 2 3 3 3 2 2 3 1 1 3 2 1 2 2 1
c £
oo '
2 1 2 2 1 ?
2 2 3 1
2 3 2 1 1
1 2 3 2 2 1 2 1 1 3 2 1
2 2 1 2 2 1 3 2 2
1 I Természettan
Mennyiségtan
2 2 3 1 1 1 1 2
3 3 3 3 3 1 3 3
3 3 3 2 2 1 2 2
3 2 3 2 2 1 2 2
3 3 3 3 2 1 3 2
3 1 3 3 2 2 2 2
2 1 1 fm 1 1 1 1
Egészségtan
Testgyakorlás
j I
j
I Német nyelv
2 2 2 2 2 1 2 2
1
] Történelem
3 2 3 2 2 1 2 2
*o 04
nyelv
f Magyar nyelv
í í í í í í í í
Földrajz
1 Hit- és erkölcstan
í í í í í í í í
Szilárdffy Lajos Tanos Pál Tessely Zoltán Tivadar Dénes Tóth József Vavrinecz Béla Velenczey István Zsák Miklós
Latin
| 40
N é v
Magaviselet
Sorszám
61
2 2 2 1 2 1 2 2
M agántanuló: Schönek Gábor K im aradt: Sóthy Gyula.
—
í 3 3 3 3 3 3 3 3—
2
62
IV. osztály.
5
10
15
20
25
30
35
| QC
Testgyakorlás
2 2 2 2
l 1 2 2
2 í i 2 í 2 1 í 1 1 í 1 2 2 2 3 3 3 2 1 2 2 1 2 2 3 2 3 2 3
.N C
3 1
co
fch . o
'C D
'53
a
2 1 2 2
3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 2 3 2 3 2 3 3 3 2 2 3 2 3 3 2 3 3 3 3 3 2 2 1 2 2 2
2 2 2 2
1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 1 1 3 3 2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 3 3 2 2 3 3 3 3 3 2 4 1
1
1 3 3 1 1 1 1 1 1 í 1 2 2 1 2 2 í 1 2 3 1 3 2 1 2 2 2 3 2 í 1 2 2 2 3 3 2 3 3 3 3 3 í 1 1 1 1 1 1 í 1 3 3 2 3 3 í 1 3 3 2 3 3 í 1 1 1 1 1 1 í 1 2 3 1 3 3 1 1 1 1 1 1 í 1 3 1 2 3 3 í 1 2 2 1 3 3 í 2 3 3 2 3 3 1 3 2 3 3 2 1 2 2 2 1 2 í 1 3 3 I 3 2 í 1 1 1 1 1 1 í 1 3 3 2 3 3 í 1 3 1 1 3 3 í 1 1 2 1 1 1 í 1 2 2 2 2 1
í í
j
|
1
f
Német nyelv
nyelv
Történelem
Földrajz
|
|
Magyar nyelv
í í í í í í í
í í í í 2 1 1 1 1 1 1 1
Latin
| Hit-és erkölcstan
í í í í í
g
Bercsényi Lajos Bokor Géza Borsai Elek Bubik László Bugledits Rezső Csizmazia Rudolf Dier Antal Dóczy Adorján Dolezsay Károly Drenda Gyula Ebinger József Fiedler János Futaky Iván Gajdóczky Tibor Gyurkó László Hanzus János Hortobágyi Zoltán Jókay Imre Juhász Gyula Kacskovics Zsigmond Keller Béla Kerekes József Koltay Imre Kopek Imre Kovács Béla Kozák József Kulcsár Pál Melczer Géza G. Molnár Lajos Molnár Zoltán Nagy Olivér Németh István Pentz Elemér Pék Gyula Podek Győző
Mennyiségtan
Bartsch Ottó
Vegytan
1
\
Sorszám
N év
Prefektus: P. Bánás Gyula.
Magaviselet
Osztályfőnök : P. Szórády Tibor.
1 1 1 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 4 3 1 2 1 3 3 3 3 3 3 1 1 1 3 3 2 1 2 1 2 2
2 2 2
2
2 2 2 2
2 2
2 2
2 2
3 3 3 3 1 3 3 3
1 1 1 1 2 3 1 3 3 3 2 3 1 1 3 3 2 3 1 1 1 3 1 1 2 1 3 2 1 3 3 2 3 2 fm 2 2 1 2 1 3 2 2 1 3 2 3 3 2 2 2 2
2
2
3 3
K im a ra d t: Láng Miklós.
2 2 2 1
1 1 1 2 3 2 3 3 2
;
2 3 2 1 1 1 2 2 2 3 3 3 1
|
2 3 3 1 1 2 2 2 3 3 4 2 3
Gyorsírás
3 2 2 1 1 2 1 2 3 2 3 3 3
’<Ö 04
Testgyakorlás
3 3 2 1 1 2 2 2 4 3 3 3 3
Mennyiségtan
1 1 1 Német nyelv
2 2 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2
Vegytan
1
S nyelv
f nyelv
3 2 1 1 1 2 1 2 3 3 3 3 2
Földrajz
1 1
2 3 2 1 1 1 1 2 3 2 3 2 3
Latin
1 1
í í í í í í
j
45
Sipos György Somogyi Sándor Szalay Ferenc Székely Lóránt Szluka Emil Tamás Antal Varasdy Mátyás Vidacs Gyula Villányi Ferenc Vőcsey László
í í i í í I í 1 í
Magyar
40
1 2 1 1 1
Történelem
Pollok László Scháffer György Schlitter Frigyes
Hit- és erkölcstan!
N é v
Magaviselet
Sorszám
í
63
2 3 3 2 1 1 2
1 1 3 3 2 1
2 4 2 1 1 3
1 3 2 3 2 2 2
64
V. osztály.
Bacsa György Bacsa Pál Bánás Tibor
5
10
15
20
25
30
35
Csaba László Demeter István Demus György Dippold Pál Dobos Dezső Doór László Etzinger Alajos Fehér József Garamvölgyi József Hafner Ferenc Hlavnyay László Ivánics Lajos Jellinek István Keller György Kiss Lehel Kormos Sándor Kovács András Kovács Zoltán Laux Antal Láng^KároIy Létay Andor Lőrincz Andor Lukinits László Mayer János Máté György Nagy Béla Papp Kálmán Reketye József Reviczky István Ritter Gergely Rohonyi Attila Rózsa György Sándor György
2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
1 1
1 1 1 1 1 1
1 1 1
¡j
j
g Mennyiségtan
az
Testgyakorlás
1
N ' cd
1 Gyorsírás
|
Természetrajz
|
nyelv Francia
1 Német nyelv
\
j nyelv
Történelem
I Latin
í Magyar nyelv
Név
Magaviselet
Sorszém
*
Prefektus: P. Pócza Szalvátor. Hit- és erkölcstan||
Osztályfőnök: P. Szalóczi Pelbárt.
3 3 3 3 3 2 3 2 3 2 3 3 1 2 9 2 2 2 2 1 1 2 3 2
1 1 2 1 1 1 2 1 2 2 3 2 2 2 2 2
2 2 2 3 1 3 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1 3 1 1 2 3 1 1 2 1 1 2 2 2 2
3 3 4 3 3 3 3 3 3 4 2
3 2
3 1 3 2 3 1 3 1 3 1 4 1 2 2 3 1 2 1 2 2 3 1 2 1 3 2 3 1 3 1 3 1 3 1 2 1 3 1 3 2 3 1 3 2 3 1 3 1 3
1 2 1 2 3 2 2 2 2
3 4 3 3 2 3 2 3 2 3 3 3
1 2 1 1
1
3
1 2 1 1 2 2 1 2 2 1 3 2 1 3 1
3
3 3 3 3 2 4 1 1 3 3 3 4 2 2 3 2 2 3 3 2 3 2 2 2 2 2 3 2 2 3 3 3 1 1 1 1 1 1 1 3 3 4 3 2 3 3 2 2 1 2 2 1 1 2 1 fm 2
1 1 1 3 3 3 2 2 1 2 3 1 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 3 2 3 3 2 2 3 3 3 3 2 2 2 2 3 3 3 2 2 1 2 3 3
3 3 3 3 3
1 2
1 1 1 1 1 l 1 3 3 3 1 1 3 1 2 2 2 l 2 2
2
3 2 2
2
2 2 1 1 1 2 3 2 2 2 3 2 2 2 3 2 1 1 3 2
3 3 3 3 2 2 3 3 3 3 3 2 2 2 1 2 1 1 3 1 3 1 1 2 3 2 2 3 3 2 3 3 3 2 2 2 2 2 2 i 3 2 2 3 3 1 3 3 3 3 3 4
I. O S Z T Á L Y . O s z t á ly f ő n ö k : Fr. M o ln á r Illés.
P r e f e k t u s : P. Tóth M ó ric.
II. O S Z T Á L Y . O s z t á ly f ő n ö k é s p r e f e k t u s : P. N é m e th Pius.
O s z t á ly f ő n ö k : S e ly m e s Ferenc.
III. O S Z T Á L Y . P re f e k tu s : P. A n d r e id e s z Teofil.
IV. O S Z T Á L Y . O s z t á ly f ő n ö k : P. S z á r á d y Tibor.
P re f e k t u s : P. B á n á s G y u l a
O s z t á ly f ő n ö k : P
V. O S Z T Á L Y . S z a ló c z i P e lb á rt. Pre fektu s": P. P ó c z a S z a lv á t o r .
V I. O S Z T Á L Y . O z t á l y f ő n ö k : P. H a b e tle r Ip o ly dr P re f e k tu s : P. H ih o lc s e k M ik ió s .
O s z t á ly f ő n ö k :
P. Burka
Kelemen
dr.
P re fe k tu s: Fr. M olnár
Illés.
Az
intézet
elöljárói és
n ö v e n d é k e i.
K A P IS Z T R Á N N Y O M D A VÁC